Embed Size (px)
Citation preview
E nemzeti szabványt a Magyar Szabványügyi Testület a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII.törvény alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása e törvény alapján önkéntes, kivéve, ha jogszabálykötelez´́oen alkalmazandónak nyilvánítja.A szabvány alkalmazása el´́ott gy´́oz´́odjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-evisszavonva, továbbá hogy kötelez´́o alkalmazását jogszabály nem rendelte-e el.
K´́oanya ghalmazok álta lános tula jdonsá gainak vizsgála ta
MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN 932-1
Tests for general properties of aggregates. Part 1: Methods for sampling
1. rész: Mintavételi módszerek
1998. március
Ez a nemzeti szabvány teljesen megegyezik azEN 932-1:1996 európai szabvánnyal és a CEN –rue de Stassart, 36 B-1050 Bruxelles, Belgium –engedélyével kerül kiadásra.
This Hungarien Standard is identical withEN 932-1:1996 and is published with the permissionof CEN, rue de Stassart, 36 B-1050 Bruxelles, Belgi-um.
Nemzet i el ´́oszó
E szabvány az angol nyelv´́u szövegben szerepl´́o „aggregate” magyar megfelel´́ojeként a „k´́oanyaghalmaz”kifejezést alkalmazza.
Az európai szabvány el´́oszavában az ellentmondó nemzeti szabványok visszavonására megadott határid´́otid´́oközben a CEN BTS 1 C11/1997. számú határozata 1999. 12. 01-re módosította.
A fordítás alapja az európai szabvány angol nyelv´́u szövege.
ICS 91.100.20 Hivatkozási szám: MSZ EN 932-1:1998
MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET (26 oldal)Az 1995. évi XXVIII. törvény 5. § (5) bekezdése értelmében a nemzeti szabványt – a megjelenés formájátólfüggetlenül – csak a Magyar Szabványügyi Testület engedélyével szabad forgalmazni és terjeszteni. Árkategór ia: M
EURÓPAI SZABVÁNYEUROPEAN STANDARDNORME EUROPÉENNEEUROPÄISCHE NORM
EN 932-1 1996. augusztus
ETO ICS 91.100.20Descriptors: aggregates, sampling, samples, samplers, marking
Magyar fordítás
K´́oanyaghalmazok általános tulajdonságainak vizsgálata. 1. rész: Mintavételi módszerek
Tests for general properties of aggregates. Part 1: Methods for samplingEssais pour déterminer les propriétés générales des granulats. Partie 1: Méthodes d’échantillonnagePrüfverfahren für allgemeine Eigenschaften von Gesteinskörnungen. Teil 1: Probenahmeverfahren
Ezt az európai szabványt a CEN 1996. július 26-án hagyta jóvá. A CEN-tagtestületek kötelesek betartani aCEN/CENELEC bels´́o szabályzatában el´́oírt feltételeket, amelyek szerint kell ezt az európai szabványt min-den változtatás nélkül nemzeti szabványként kiadni.
Ezeknek a nemzeti szabványoknak a naprakész jegyzékei és bibliográfiai adatai kérésre a CEN KözpontiTitkárságától vagy bármelyik CEN-tagtestülett´́ol beszerezhet´́ok.
Az európai szabványoknak három hivatalos változata van (angol, francia és német). Bármely más nyelv´́uváltozat, amelyet egy CEN-tagtestület saját nyelvén és felel´́osségére fordítással készít, és a CEN KözpontiTitkárságának bejelent, ugyanolyan jogállású, mint a hivatalos változatok.
A CEN tagtestületei: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország,Hollandia, Írország, Izland, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország,Svájc és Svédország nemzeti szabványügyi testületei.
CENEurópai Szabványügyi Bizottság
European Committee for StandardizationComité Européen de NormalisationEuropäisches Komitee für Normung
Central Secretariat: rue de Stassart, 36 B-1050 Brussels
© 1996. A másolás joga a CEN-tagtestületek számára fenntartva. Hivatkozási szám: EN 932-1:1996
Tarta lomjegyzék
Oldal
El´́oszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
1. Alkalmazási terület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
2. Rendelkez´́o hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
3. Fogalommeghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
4. A mintavétel elvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
5. A gy´́ujt´́ominta és az egyesminta mennyisége és száma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
6. Mintavételi terv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
7. Eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
8. Mintavételi eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
9. Mintacsökkentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
10. A minták jelölése, csomagolása és szállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
11. Mintavételi jegyz´́okönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
A melléklet (tájékoztatás): Példák mintavételre és a minták csökkentésére alkalmas eszközökre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
B melléklet (tájékoztatás): A mintavételi szórás mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
C melléklet (tájékoztatás): Példák mintavételi eljárásra kúpalakú depóniából . . . . . . . 20
D melléklet (tájékoztatás): Véletlenszámok alkalmazása véletlenszer´́u mintavételhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
E melléklet (tájékoztatás): Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
MSZ EN 932-1:1998
3
El´́oszó
Ezt az európai szabványt a CEN/TC 154 „K´́oanyaghalmazok” m´́uszaki bizottság dolgozta ki, amelynektitkársági feladatait a BSI látja el.
Ezt az európai szabványt szövegh´́uen vagy jóváhagyó közleménnyel legkés´́obb 1997. februárig kell nemzetiszabványként bevezetni, és az ellentmondó nemzeti szabványokat legkés´́obb 1997. februárig kell visszavon-ni.
Ez az európai szabvány része a k´́oanyaghalmazok általános tulajdonságai szabványsorozatnak, amely akövetkez´́o részekb´́ol áll:
prEN 932-2 K´́oanyaghalmazok általános tulajdonságainak vizsgálata. 2. rész: Módszerek laborató-riumi minták csökkentésére
EN 932-3 K´́oanyaghalmazok általános tulajdonságainak vizsgálata. 3. rész: Eljárás és nevezék-tan az egyszer´́usített k´́ozettani leíráshoz
prEN 932-4 K´́oanyaghalmazok általános tulajdonságainak vizsgálata. 4. rész: Mennyiségi és min´́o-ségi rendszer a leíráshoz és a k´́ozettanhoz1)
prEN 932-5 K´́oanyaghalmazok általános tulajdonságainak vizsgálata. 5. rész: Általános vizsgáló-eszközök és kalibrálás
prEN 932-6 K´́oanyaghalmazok általános tulajdonságainak vizsgálata. 6. rész: Az ismételhet´́oség ésaz összehasonlíthatóság fogalommeghatározásai
prEN 932-7 K´́oanyaghalmazok általános tulajdonságainak vizsgálata. 7. rész: A vizsgálati eredmé-nyek megfelel´́oségének feltételei1)
A k´́oanyaghalmazok más tulajdonságainak vizsgálatával a következ´́o európai szabványok részei foglalkoz-nak:
EN 933 K´́oanyaghalmazok geometriai tulajdonságainak vizsgálata
EN 1097 K´́oanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata
EN 1367 K´́oanyaghalmazok termikus tulajdonságainak és id´́oállóságának vizsgálata
EN 1744 K´́oanyaghalmazok kémiai tulajdonságainak vizsgálata
A CEN/CENELEC bels´́o szabályzatának megfelel´́oen a következ´́o országok nemzeti szabványügyi testületeikötelesek ezt az európai szabványt bevezetni: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország,Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország,Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország.
MSZ EN 932-1:1998
4
1) El´́okészületben
1. Tárgy
Ez az európai szabvány k´́oanyaghalmazokra ír el´́o mintavételi módszereket szállítmányból, termel´́o vagyfeldolgozó üzemb´́ol, beleértve a deponált készleteket is.
A mintavétel célja olyan gy´́ujt´́ominta nyerése, amely az alaphalmaz átlagos tulajdonságait jellemzi.
Az e szabványban megadott eljárások alkalmasak egyesminták vételére is, amelyek külön is vizsgálhatók.
A mintacsökkentési módszerek szintén meg vannak adva.
Az ebben az európai szabványban szerepl´́o módszerek kézi eljárások. Gépi vagy automatikus mintavétel ésmintacsökkentés szintén alkalmazható. Az ilyen eszközök kialakításának és megítélésének feltételeit az Amelléklet tartalmazza.
Az ezen európai szabvány szerinti módszerek az építési alkalmazásokra érvényesek.
2. Rendelkez´́o hivatkozások
Ez az európai szabvány dátummal ellátott vagy dátum nélküli hivatkozással el´́oírásokat tartalmaz máskiadványokból. Ezeket a rendelkez´́o hivatkozásokat a szöveg a megfelel´́o helyen idézi, a kiadványok pediga következ´́okben vannak felsorolva. Dátummal ellátott hivatkozások esetén ezen kiadványok bármelyikénekmódosítása vagy átdolgozott kiadása csak akkor vonatkozik erre az európai szabványra, ha ennek módosításavagy átdolgozott kiadása azt már tartalmazza. Dátum nélküli hivatkozások esetén a hivatkozott kiadványlegutolsó kiadását kell alkalmazni.
prEN 932-5 K´́oanyaghalmazok általános tulajdonságainak vizsgálata. 5. rész: Általános vizsgáló-eszközök és kalibrálás
3. Fogalommeghatározások
Ezen európai szabvány céljára a következ´́o fogalommeghatározások érvényesek:
3.1. Alaphalmaz: az a termelési mennyiség, szállítási mennyiség, szállítási részmennyiség (vasúti vagon-,tehergépkocsi-, hajórakomány) vagy tárolt mennyiség, amelyet egyid´́oben, egységesnek tekinthet´́o körülmé-nyek között állítottak el´́o.
MEGJEGYZÉS: Folyamatos eljárás esetén egy meghatározott id´́otartam alatt el´́oállított mennyiség te-kintend´́o egy alaphalmaznak.
3.2. Egyesminta: az anyagnak az a mennyisége, amelyet az alaphalmazból a mintavev´́o berendezés egym´́uveletével vettek.
3.3. Gy´́ujt´́ominta: az egyesminták egyesített mennyisége.
3.4. Reprezentatív minta: a mintavételi terv szerint vett egyesminták egyesítésével nyert gy´́ujt´́ominta,amelyre nézve a mintavételi terv valószín´́uvé teszi, hogy a minta min´́osége az alaphalmaz min´́oségének meg-felel.
3.5. Részminta: mintacsökkentési eljárással, egyesmintákból vagy gyüjt´́omintából kapott minta.
3.6. Laboratóriumi minta: gy´́ujt´́omintából nyert, csökkentett minta laboratóriumi vizsgálat céljára.
3.7. Mintavev´́o: olyan személy vagy néhány személy, akik csoportként együtt dolgoznak, vagy szervezet,akiknek rendszeres feladata a mintavétel.
MSZ EN 932-1:1998
5
4. A mintavétel elvei
A vizsgálatok megbízható eredményeinek el´́ofeltétele a szakszer´́u és gondos mintavétel, valamint mintaszál-lítás. Az el´́oírt berendezések megfelel´́o alkalmazásával elkerülhet´́o a hibás mintavétel. A mintavételnek azalaphalmaz heterogenitásából adódó szórása elfogadható mérték´́ure csökkenthet´́o, ha az egyesminták számamegfelel´́o. Ha a k´́oanyaghalmazokat a termelési folyamat során homogenizálják, akkor egy nagy mennyiség´́uegyesminta jól jellemezheti az alaphalmazt.
Az egyesmintákat véletlenszer´́uen kell annak az alaphalmaznak a különböz´́o részeib´́ol venni, amelyet agy´́ujt´́omintának jellemeznie kell. A k´́oanyaghalmaz azon része, amelyb´́ol (a hozzáférhetetlensége vagy másgyakorlati ok miatt) egyesmintát nem lehet venni, nem tekinthet´́o a gy´́ujt´́ominta által jellemzett alaphalmazrészének. Például, ha az egyesmintákat a silókifolyásnál veszik, akkor a gy´́ujt´́ominta a kilépett halmaztjellemzi, de nem a silóban tárolt halmazt.
A mintavev´́ot a mintavétel céljáról tájékoztatni kell.
5. A gy´́ujt´́ominta és az egyesminta mennyisége és száma
A gy´́ujt´́ominta mennyiségét a vizsgálatok jellege és száma, a szemnagyság és a halmazs´́ur´́uség alapján kellmeghatározni. Ha a gy´́ujt´́ominta helyett egyesmintákat külön szükséges vizsgálni, akkor az egyesmintákmennyiségét kell az el´́oz´́o szempontok figyelembevételével meghatározni. A gy´́ujt´́omintába kerül´́o egyesmin-ták számát a hasonló gyártási folyamattal el´́oállított, a hasonló k´́oanyaghalmazokon végzett mintavételeksorán szerzett tapasztalatok alapján kell meghatározni. Ez a tapasztalat célszer´́uen, a kísérletek feljegyzetteredménye legyen.
1. MEGJEGYZÉS: Ajánlatos a gy´́ujt´́ominta legkisebb tömegét a következ´́o képlet szerint számítani:
M = 6 × √D × ρb
ahol
M a minta tömege, kg;
D a legnagyobb szemnagyság, mm;
ρb laza halmazs´́ur´́uség, a prEN 1097-3 szerint meghatározva, megagramm per köbméterben.
2. MEGJEGYZÉS: A B melléklet tartalmaz egy eljárást, amelyet a gyártók felhasználhatnak annak el-len´́orzésére, hogy termékeik és a termelési folyamatuk esetén az egyesminták száma megfelel´́o le-gyen.
6. Mintavételi terv
A mintavételi tervet a mintavétel el´́ott, a szemnagyság, az alapminta jellege és nagysága, a helyi körülmények,valamint a mintavétel célja szerint kell elkészíteni. Ennek tartalmaznia kell:
– a k´́oanyaghalmaz típusát;
– a mintavétel célját, beleértve a vizsgálandó tulajdonságok felsorolását;
– a mintavételi helyek megjelölését;
– az egyesminták hozzávet´́oleges tömegét;
– az egyesminták számát;
– a mintavételnél alkalmazott eszközöket;
– a mintavétel és a mintacsökkentés módszerét, hivatkozva ennek az európai szabványnak a fejezeteire;
– a minták megjelölését, csomagolását és szállítását.
MSZ EN 932-1:1998
6
7. Eszközök
Minden eszköz feleljen meg a prEN 932-5 általános követelményeinek.
1. MEGJEGYZÉS: A mintavételi eszközre és a minták csökkentésére az A melléklet tartalmaz általá-nos utalásokat.
A mintavételi eszközök w nyílása ne legyen kisebb egy esetben sem, mint az alaphalmaz legnagyobbszemnagyságának háromszorosa, és ne legyen kisebb, mint 10 mm.
2. MEGJEGYZÉS: Ugyanez vonatkozik az A melléklet ábráiban megadott méretekre.
A mintacsökkentésre használandó készülékek ismertetését szintén az A melléklet tartalmazza.
3. MEGJEGYZÉS: Minden esetben lehet eltér´́o kivitelezés´́u készülékeket alkalmazni, ha a nyílás szé-lességének és hosszúságának lényeges méretei megfelelnek egymásnak, és a készülék alkalmas a8. fejezetben leírt mintavétel vagy a 9. fejezetben leírt mintacsökkentés végrehajtására.
8. Minta vételi el járások
8.1. Által ános e l ´́oírások
A biztonsági és ergonómiai el´́oírásokat be kell tartani.
1. MEGJEGYZÉS: A mintavétel során elkerülhetetlen, hogy a mintavev´́o személyek közel kerüljeneka feldolgozó gépsorokhoz és a mozgó járm´́uvekhez. Mindazoknak, akik a mintavétel tervezésével ésvégrehajtásával foglalkoznak, szorosan együtt kell m´́uködniük az ilyen üzemek vezet´́oségével, hogybiztonságos munkavégzést biztosítsanak.
2. MEGJEGYZÉS: A k´́oanyaghalmaz-mintát els´́osorban álló szállítószalagról vagy kiöml´́o anyagokbólkell kivenni. Egyesmintákat szabályos id´́oközökben kell venni és ez id´́o alatt az alaphalmaznak moz-gásban kell lennie.
3. MEGJEGYZÉS: Ha depóniákból, a 8.8. szakasz szerint veszünk mintát, nehéz a mintavételi elvek-nek megfelel´́oen az alaphalmaz tetszésszerinti helyeir´́ol véletlenszer´́uen egyesmintákat venni, mivel aszétosztályozódás hibás eredményt adhat. Ezért ezt a módszert lehet´́oleg kerülni kell.
Mozgó anyagból lapáttal tilos mintát venni.
8.2. Mintavétel álló szállítószalag ról
1. MEGJEGYZÉS: A mintavételt egy próbaüzem után szabad csak megkezdeni, hogy az üzemmenetesetleges szabálytalanságai ne hamisíthassák meg a kivett mintát.
Minden egyesmintát ugyanazon a mintavételi helyen kell venni. Minden egyesminta tartalmazza egy teljesszalagkeresztmetszet anyagát.
2. MEGJEGYZÉS: A mintavev´́okeretet (lásd az A3. fejezetet) kell használni a mintavev´́o helyen egyes-mintaként veend´́o anyag leválasztására. A mintavev´́okeret helyett lapát vagy fémlemez is alkalmazhatóaz elválasztásra, a szállítószalagon maradó anyag mindkét végénél. Az egyesminta hossza mintegyháromszorosa legyen a szállítószalagon lév´́o anyagfolyam szélességének, vagy pedig mennyisége fel-eljen meg az 5. fejezet szerinti képletnek.
8.3. Mintavétel a szal agvégnél és a csúsz dakifolyásnál
1. MEGJEGYZÉS: A mechanikus mintavev´́o készülékek a legalkalmasabb berendezések mintavétel-hez a szalagvégnél és a csúszdakifolyásnál. A lehetséges hibák és veszélyek miatt a kézi mintavételtlehet´́oleg kerülni kell.
Azt az id´́otartamot, amelyben a mintavételt el kell végezni, egyenl´́o szakaszokra kell bontani, és az egyes-mintát mindig egy ilyen id´́oszakasz közepén kell venni.
MSZ EN 932-1:1998
7
Az egyesmintát úgy kell venni, hogy a mintavev´́o tartályt, például a mintavev´́o ládát (lásd az A4. fejezetet)egyenletes mozgással húzzuk át a kifolyó anyagon úgy, hogy az anyagfolyam teljes keresztmetszetét felfog-juk.
2. MEGJEGYZÉS: Ahol szükséges, a mintavételt csak egy próbaüzem után kell megkezdeni, hogy azüzemmenet esetleges szabálytalanságai ne hamisíthassák meg a kivett mintát.
3. MEGJEGYZÉS: Hasonló módon vehetünk mintát egy szita kifolyásából is.
8.4. Mintavétel s ´́urített l eveg ´́ovel szállított k ´́oanyaghalmazból
Egy üzemben a s´́urített leveg´́ovel szállított anyagából a 8.3. szakasz szerint és a gyártó által elhelyezettmintavev´́o készülékkel kell mintát venni.
E mintavev´́o készülékek, amelyek általában az elterelés elvén m´́uködnek, olyanok legyenek, hogy az egészanyagfolyam megszakítható és elterelhet´́o legyen, hogy abból egyesmintát lehessen venni.
8.5. Mintavétel csomag olt k ´́oanyaghalmazból
Ha a k´́oanyaghalmaz zsákba, edénybe vagy más kis tartályokba van csomagolva, akkor a véletlenül kivá-lasztott, megfelel´́o számú csomagból kell a gy´́ujt´́omintát összeállítani.
MEGJEGYZÉS: Vagy egy csomag teljes tartalmát tekintjük egyesmintának vagy mintavev´́o dárdával(lásd az A6. fejezetet) kell minden kiválasztott tartályból egyesmintát venni, vagy minden kiválasztottcsomag tartalma a 9. fejezet szerinti mintacsökkentéssel alakítható egyesmintává.
A csomagokat lehet´́oség szerint mindig véletlenszer´́uen válasszuk ki vagy úgy, hogy a be- és kirakodás során,amikor egy meghatározott mintavételi helyen áthaladnak, szabálytalan id´́oközökben veszünk mintát, vagyúgy, hogy minden csomagot megszámozunk és a véletlen számok (lásd a D és az E mellékletet) alapjánválasztjuk ki azokat.
8.6. Mintavétel serleges szállít ószalagról, serleges rako dóról vagy markolóról
Minden egyesminta egy markoló vagy serleg teljes tartalmából álljon.
MEGJEGYZÉS: Ha ez az eljárás túl nagy egyesmintákat eredményez, ezt a 9. fejezetben leírt módoncsökkenteni kell vagy depóniaként kell lerakni és abból a 8.8. szakasz szerint kell mintát venni.
8.7. Mintavétel siló ból
Silókifolyóból a 8.3. szakasz szerint kell mintát venni. A silót olyan mértékig kell megnyitni, hogy az anyagátfolyása szétosztályozódás nélkül biztosított legyen. Ez szükségessé teszi, hogy a kifolyónyílás mérete alegnagyobb szemnagyságnak legalább háromszorosa legyen. A 32 mm-t meghaladó legkisebb szemnagyságesetén a nyílásméret legalább 200 mm legyen.
8.8. Mintavétel depóniából
Az egész depónia felületén egyenletes elosztásban, különböz´́o magasságokból vagy mélységekb´́ol kellközelít´́oleg azonos mennyiség´́u egyesmintákat venni (lásd az 1. ábrát). Az egyesminták helye és száma adepónia felépítésének és alakjának, valamint a depónián belüli szétosztályozódás lehet´́oségének feleljenmeg. Az egyesmintát minden mélyedés legmélyebb pontjáról, kis lapát (lásd az A1. fejezetet), lapát (lásd azA2. fejezetet) vagy markoló (lásd az A7. fejezetet) segítségével kell venni.
MSZ EN 932-1:1998
8
MEGJEGYZÉS: A kúpalakú depóniák különleges problémákat jelentenek. A C melléklet további utalá-sokat tartalmaz az ilyen depóniákból való mintavételre.
8.9. Mintavétel vasúti kocsikból, teher gépkocsi kból és haj ókból
Tehergépkocsiból egyméret´́u és szabadon folyó k´́oanyaghalmazból a 8.8. szakasz szerint lehet mintát venni.
Finom k´́oanyaghalmazok tehergépkocsiból való mintavételére mintavev´́o csövet (lásd az A5. fejezetet) is lehetalkalmazni úgy, hogy minden egyesmintát a k´́oanyaghalmaz teljes függ´́oleges harántolásával kell venni.
Más módon megfelel´́o mintavétel nem lehetséges vasúti kocsiból, tehergépkocsiból vagy hajóból. Ezért, haegyáltalán lehetséges, a le- vagy felrakásnál kell mintát venni a 8.2., a 8.3. vagy a 8.6. szakaszok szerint.Ha ez nem lehetséges, a k´́oanyaghalmazt depóniaként kell lerakni és a mintát a 8.8. szakasz szerint kellkivenni.
9. Minta csökk entés
9.1. Által ános e l ´́oírások
A 9.2. szakaszban leírt módszert els´́osorban akkor kell alkalmazni, ha k´́oanyaghalmazok gy´́ujt´́omintáibóllaboratóriumi mintákat akarunk el´́oállítani. A 9.4., a 9.5. és a 9.6. szakaszok szerinti módszereket akkor lehetalkalmazni, ha a többi módszer nem alkalmas vagy az eszközök nem állnak rendelkezésre. Minden eljáráskombinálható, például úgy, hogy els´́o lépésként a negyedelést alkalmazzuk, majd a réses mintaosztóvalfolytatjuk a csökkentést.
MEGJEGYZÉS: A 63 mm-t meghaladó legnagyobb szemnagyságú k´́oanyaghalmazok esetén célszer´́ulehet a 63 mm feletti szemeket leválasztani és külön kezelni.
Ha szükséges, a gy´́ujt´́omintát olyan állapotba kell hozni, hogy szabadon folyjon, de ne legyen olyan száraz,hogy a finomszemek elvesszenek vagy szemek összeragadjanak.
Az átkeveréshez vagy olyan munkafolyamathoz, amelyhez munkafelület szükséges, egy tiszta, sík és keményalátétet kell alkalmazni, mint például egy mintavételi tálcát (lásd az A9. fejezetet) vagy üveglapot (tölt´́oanyag-nál). Ha lapátra is szükség van, az a 7. fejezet szerinti legyen.
Ha rendelkezésre áll egy forgó mintaosztó készülék, akkor els´́osorban azt kell alkalmazni a mintacsökken-téshez.
9.2. Gy´́ujt ´́omi nta csökk entése rés es mi ntaosztóval
A gy´́ujt´́omintát a réses mintaosztó (lásd az A10. fejezetet) egy tartályába kell tölteni és a másik kett´́ot ahelyükre kell tenni. A k´́oanyaghalmazt a tartály hosszanti oldalán a réses mintaosztó középvonalára kellönteni. Azt a k´́oanyaghalmazt, amely a két másik tartályba esik, ki kell dobni. Az eljárást annyiszor kellmegismételni, amíg a laboratóriumi mintához szükséges mennyiség el´́oáll.
Ha a gy´́ujt´́ominta túl nagy a réses mintaosztóhoz, a gy´́ujt´́omintát el´́oször részmintákká kell szétválasztani,hogy a minták elég kicsik legyenek. Ezeket azonos lépésekkel kell a réses mintaosztóban lecsökkenteni, majda lecsökkentett részmintákat egyesíteni kell.
1. ábra: Mintavétel lapos depóniából
MSZ EN 932-1:1998
9
9.3. Egyesminták csökk entése a réses mintaoszt óval
Ha az egyesmintákat külön kezeljük, a 9.2. szakaszban leírt módszert minden egyesminta lecsökkentéséreugyanazon lépésszámmal kell alkalmazni. Ha szükséges, a lecsökkentett egyesmintákat laboratóriumi min-tává kell egyesíteni.
9.4. Gy´́ujt ´́omi nta csökk entése negyedeléss el
A gy´́ujt´́omintát a munkalapra öntjük, a lapáttal alaposan átkeverjük, kúppá formázzuk, majd a lapáttalátforgatjuk és egy új kúpot alakítunk ki.
Ezt a m´́uveletet háromszor megismételjük. A kúp megformázásakor minden lapátrakatot úgy helyezünk a kúpcsúcsára, hogy a k´́oanyaghalmaz minden irányba lefolyhasson és egyenletesen elosztódjon úgy, hogy akülönböz´́o szemnagyságok jól átkeveredjenek.
A harmadik kúpot lapítsuk le úgy, hogy a lapátot ismételten és függ´́olegesen a kúp csúcsába szúrjuk, és olyanlapos halommá alakítjuk, amelynek vastagsága és átmér´́oje egyenl´́o.
A lapossá vált halmot két mer´́oleges átlóval negyedeljük (lásd a 2. ábrát). A két szemben fekv´́o negyedet elkell távolítani és a két megmaradót össze kell lapátolni.
A keverést és a negyedelést mindaddig kell folytatni, amíg a laboratóriumi mintának megfelel´́o mennyiségheznem jutunk.
MEGJEGYZÉS: Egy fémlemez vagy egy fából vagy fémlemezb´́ol készült kereszt, amelyet a halmonát lehet nyomni, szétosztályozódásra hajlamos anyagoknál gyakran könnyebbé teszi a negyedelést.
9.5. Egyesminták csökk entése negyedeléss el
Ha az egyesmintákat külön kezeljük, akkor a 9.4. szakasz szerinti eljárást minden egyesminta lecsökkenté-sére mintánként ugyanolyan számú keverési és negyedelési lépéssel kell alkalmazni. Ha szükséges, acsökkent nagyságú egyesmintákat laboratóriumi mintává kell egyesíteni.
9.6. Mintacsökk entés frak cionáló l apátolással
A frakcionáló lapátolás olyan mintacsökkentési eljárás, amelynek alkalmazása során a gy´́ujt´́ominta meghatá-rozott számú, körülbelül azonos tömeg´́u részmintára van osztva, amelyekb´́ol egy (vagy több) laboratóriumimintaként visszamarad.
A gy´́ujt´́ominta hozzávet´́oleges m tömegét (kg-ban), valamint a szétosztás alapjául szolgáló részminták nszámát meg kell határozni. Olyan lapátot kell alkalmazni, amelybe legfeljebb m/(30 n) tömeg´́u (kg) k´́oanyag-halmaz kerülhet.
Lapátonként kell a gy´́ujt´́omintából anyagot kivenni, és sorban minden n részmintához hozzárakni, amíg azegész gy´́ujt´́ominta el nem fogyott.
MEGJEGYZÉS: A frakcionáló lapátolásnál minden eszköz alkalmazható lapátként, amely alkalmas ak´́oanyaghalmaz felszedésére a munkalapról, például laboratóriumi spatula vagy egy géplapát.
A véletlenszámok alapján (lásd a D és az E mellékletet) kell kiválasztani egy vagy több visszamaradórészmintát.
2. ábra: A minta csökkentése negyedeléssel
MSZ EN 932-1:1998
10
10. A mintá k jelö lése, csomago lása és szállítása
A mintákat vagy a tartályokat egyértelm´́uen és tartósan meg kell jelölni.
A jelölésnek tartalmaznia kell
a) egy egyedi kódot vagy
b) a laboratóriumi minták azonosító jelét, a mintavétel helyét, a mintavétel idejét és az anyag megne-vezését.
A laboratóriumi mintákat úgy kell csomagolni és szállítani, hogy mintavételi állapotukat megtartsák: például aszemcsehalmazokat tiszta tartókba kell csomagolni, hogy a finomrészek a szállítás alatt veszend´́obe nemehessenek. Ha szükséges, például a nedvességtartalom vagy a laboratóriumi minta illó alkotórészeinekmeg´́orzése érdekében a tartókat légmentesen le kell zárni.
11. Mint avéte li jegyz´́okönyv
A mintavev´́o személynek minden laboratóriumi mintához vagy azonos származású laboratóriumi mintacso-porthoz mintavételi jegyz´́okönyvet kell készíteni. A mintavételi jegyz´́okönyvnek hivatkoznia kell erre az európaiszabványra és tartalmaznia kell:
a) a mintavételi jegyz´́okönyv azonosító jelét (sorszámát);
b) a laboratóriumi minta azonosító jelét (jeleit);
c) a mintavétel idejét és helyét;
d) az alaphalmaz jellegét és nagyságát;
e) a mintavétel helyét vagy a mintázott alaphalmaz megjelölését;
f) hivatkozást a mintavételi terv készítésére a 6. fejezet szerint;
g) a mintavev´́ok nevét.
MEGJEGYZÉS: A körülményekt´́ol függ´́oen további adatok is szükségesek lehetnek. A 3. ábra mutatpéldát egy ilyen átfogó mintavételi jegyz´́okönyvre.
MSZ EN 932-1:1998
11
EN
932
-1 A
min
tavé
teli
jegy
z´́okö
nyv
azon
osító
jele
(so
rszá
m):
Az
alka
lmaz
ott
min
tavé
teli
eljá
rás
(lásd
a 8
. fe
jeze
tet)
:
A la
bora
tóriu
mi m
inta
azo
nosí
tó je
le:
A
min
tata
rtók
szá
ma:
Az
alka
lmaz
ott
eszk
özök
: M
inta
vev´́o
láda
/ k
eret
/ d
árda
/ c
s´́o /
/
kis
lapá
t /
lapá
t /
gépi
esz
köz
Az
egye
smin
ták
töm
ege:
A m
intá
zott
k´́oa
nyag
halm
az le
írás
aA
z eg
yesm
intá
k sz
áma:
A b
ánya
, a
k´́obá
nya
vagy
a f
eldo
lgoz
ó üz
em n
eve:
Egy
éb m
egje
gyzé
sek:
A m
inta
csök
kent
és m
ódsz
ere:
A g
yárt
ó ne
ve:
A m
intá
k sz
állít
ása:
Jelle
g: Z
úzot
tk´́o
/ ho
mok
/ k
avic
s …
szá
razf
öldi
/teng
eri
A m
inta
vev´́o
sze
mél
y ne
ve (
nyom
tato
tt be
t´́ukk
el):
Legn
agyo
bb s
zem
nagy
ság:
A s
zerz
´́odé
s ad
atai
Az
alap
halm
az je
llege
: D
epón
ia /
siló
/ v
asút
i koc
si /
...S
zerz
´́odés
azo
nosí
tó je
le:
A k
´́oany
agha
lmaz
felh
aszn
álás
i cél
ja:
A m
inta
véte
lt m
egre
ndel
´́o ne
ve é
s cí
me:
A m
inta
véte
li po
nt(o
k) h
elye
:...
......
......
......
......
......
.....
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
..
Az
alap
halm
az a
zono
sító
jele
:...
......
......
......
.
A m
inta
véte
lnél
jele
nlév
´́o sz
emél
yek
neve
:
Az
alap
halm
az n
agys
ága:
......
......
......
......
......
......
..
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
..
Egy
éb m
egje
gyzé
sek
(pél
dául
figy
elm
ezte
tése
k, h
a sz
üksé
ges)
:...
......
......
......
.
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
..
A m
inta
véte
li m
ódsz
er le
írás
aA
láírá
sok:
....
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
....
A m
inta
véte
l nap
ja é
s id
eje:
Alá
írás
ok:
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
..
Hiv
atko
zás
a m
inta
véte
li te
rv h
aszn
álat
ára,
ha
az ír
ásba
n rö
gzíte
tt:A
láír
ások
: ...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.....
Id´́oj
árás
i kör
ülm
énye
k a
min
tavé
tel i
dejé
n:A
láír
ások
: ...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.....
3. á
bra:
Pél
da e
gy m
inta
véte
li je
gyz´́
okön
yvre
MSZ EN 932-1:1998
12
A melléklet (tájékoztatás)
Példák mintavételi és mintacsökkentési eszközökre
A1. Lapát (lásd az A1. és az A2. ábrát)
A méretkövetelményeket lásd a 7. fejezetben.
A2. Lapát (lásd az A3. ábrát)
A méretkövetelményeket lásd a 7. fejezetben.
A1. ábra: Példa négyszöglet´́ u kis mintavev´́ olapátra
A2. ábra: Példa félkör alakú kis mintavev´́ olapátra
A3. ábra: Példa a lapátra
MSZ EN 932-1:1998
13
A3. Mintavev´́o keret (lásd az A4. ábrát)
A mintavev´́o keret határolólapjai párhuzamosak és alsó részükön a szállítószalaghoz alakítottak. Hosszuknagyjából azonos a szalag szélességével. A határolólapok elég magasak ahhoz, hogy megakadályozzákfelettük a szemek átcsúszását. A w nyílás a legnagyobb szemnagyságnak legalább a háromszorosa.
A4. Mintavev´́o láda (lásd az A5. ábrát)
A mintavev´́o láda oldalai függ´́olegesek és a szemben lév´́o oldalak párhuzamosak. A mintavev´́o láda fels´́oszélei kerekítettek. A mintavev´́o láda térfogatát úgy kell megállapítani, hogy egy egyesminta azt legföljebbfélig töltse meg. A w nyílás feleljen meg a 7. fejezetben el´́oírt nyílásnak. A nyílás l hossza nagyobb legyen,mint a mintázandó k´́oanyagfolyam mélysége. A mintavev´́o láda mélységét úgy kell megválasztani, hogyszemek ne veszhessenek el a mintavev´́o ládából úgy, hogy kigurulnak.
A4. ábra: Példa a mintavev´́ o keretre
Mozgatási irány a használat során
A5. ábra: Példa a mintevev´́ o ládára
MSZ EN 932-1:1998
14
A5. Mintavev´́o cs´́o (lásd az A6. ábrát)
A mintavev´́o cs´́o két egymásba helyezett cs´́ob´́ol áll.
Mindkét cs´́o munkahossza mentén nyílások vannak elhelyezve úgy, hogy azokat egymáshoz képest elforgat-juk, k´́oanyaghalmaz kerül a mintavev´́o cs´́obe, és ott meg is marad.
A mintavev´́o cs´́o l hossza 1000 és 2000 mm közé esik. A bels´́o és a küls´́o cs´́o w nyílása feleljen meg a 7.fejezetnek. A csövek falvastagságát úgy kell megválasztani, hogy azok a gyakorlati használat során alaktar-tóak legyenek.
bels´́o cs´́o összeállított mintavev´́o cs´́o
A6. ábra: Példa a mintavev´́ o cs´́ore
MSZ EN 932-1:1998
15
A6. Mintavev´́o dárda
A mintavev´́o dárda hosszú, sima, el´́ol ferde nyílású cs´́o.
A mintavev´́o dárda l hossza depóniából való mintavétel esetén 1000 és 2000 mm közötti. A mintavev´́o dárdaw bels´́o átmér´́oje feleljen meg a 7. fejezetnek. Tartályokból való mintavétel esetén a mintavev´́o dárda eléghosszú legyen ahhoz, hogy a teljes anyagot átérje a tartályban.
A7. Mintavev´́o serleg és mintavev´́ o markoló
A méretre vonatkozó követelményeket lásd a 7. fejezetben.
A8. A gépi mintavev´́ o berendezések követelményei
A gépi mintavev´́o berendezéseket úgy alakítják ki, hogy a kiindulási k´́oanyaghalmaz valamennyi szemcséjeazonos valószín´́uséggel kerüljön a gy´́ujt´́omintába.
A kialakítás olyan legyen, hogy
– az egyesminták ne folyjanak túl vagy ne ömöljenek ki;
– a k´́oanyagfolyam haladását a készülékben ne akadályozza és az anyag ne torlódjon fel;
– a mintatartály teljes leürítése lehetséges legyen;
– semmilyen anyag (például a szalagkaparókról vagy görg´́okr´́ol) ne kerülhessen az egyesmintába amintavételre szánt anyagon kívül;
– a szemaprózódás vagy a szemek törése a lehet´́o legkisebb mérték´́u legyen;
– a készülék a k´́oanyaghalmaz folyamának teljes keresztmetszetét vágja át;
– a készülék a k´́oanyaghalmaz folyamát vagy egy síkban, vagy egy ívben vágja át a k´́ozetfolyam középs´́omozgási vonalára mer´́olegesen;
– a készülék az egyesminták vételénél mindig egyenletes sebességgel mozogjon a k´́oanyaghalmazfolyamában;
– a mintavételi nyílás geometriai alakja tegye lehet´́ové, hogy a mintavételi id´́otartam a k´́oanyagfolyamminden pontján azonos legyen;
– a mintavételi nyílás w nagysága a 7. fejezetben el´́oírtaknak feleljen meg;
– az eszköz sebessége ne haladja meg a 0,3(1+wo/w) m/s értéket, ahol w a mintavételi nyílás ténylegesnagysága és wo a 7. fejezet szerinti megengedett legkisebb érték.
A7. ábra: Példa a mintavev´́ o dárdára
MSZ EN 932-1:1998
16
1. MEGJEGYZÉS: Az ISO 1988 és az ISO 3082 (lásd az E mellékletet) utalást tartalmaz a célra meg-felel´́o eszközök kivitelezésére és ellen´́orzésére, valamint olyan ábrákat, amelyek a gépi mintavev´́o ké-szülékek elvét mutatják.
2. MEGJEGYZÉS: Automatikus mintavételnél a réses mintaosztótól eltér´́o más réses berendezések isalkalmazhatók, ha azok az A10. fejezet ajánlásainak megfelelnek.
A9. Mintavét eli t álca
A mintavételi tálca sima, korróziómentes anyagból álljon és elég nagy legyen a minta veszteség nélkülikeveréséhez.
A10. Réses mint aosztó (lásd az A8. ábrát)
A réses mintaosztó nyílásainak száma páros számú legyen és ne legyen kevesebb, mint nyolc. A nyílásoknagysága a legnagyobb szemgyságnak legalább kétszerese legyen, hogy átboltozódások ne lépjenek fel.
A11. Forgó mintaos ztó
Az A9. és A10. ábrákon példák láthatók a forgó mintaosztóra (lásd a 9.1. szakaszt) finom és durva k´́oanyag-halmazokhoz.
A12. Tartályok
A szállításhoz alkalmazott tartályok legyenek tiszták, vízzárók és ne legyenek nedvszívók. Erre a célra példáula legalább 100 µm falvastagságú m´́uanyagzsákok vagy vödrök felelnek meg.
A8. ábra: Példa a réses mintaosztóra
MSZ EN 932-1:1998
17
A9. ábra: Példa a forgó mintaosztóra durva halmazokhoz
A10. ábra: Példa a forgó mintaosztóra finom halmazokhoz
MSZ EN 932-1:1998
18
B melléklet (tájékoztatás)
A mintavételi szórás meghatározása
B1. Bevezetés
A következ´́o eljárással ellen´́orizhet´́o, hogy az egyesminták száma (k), amelyekb´́ol egy gy´́ujt´́omintát kellkialakítani, az adott vizsgálati módszerhez elegend´́o-e. Az eljárás lehet´́ové teszi a mintavételi eljárás szórá-sának a meghatározását és annak összehasonlítását a vizsgálati eljárás ismételhet´́oségének szórásával.Amennyiben a mintavételi eljárás szórása meghaladja az ismételhet´́oség szórását, akkor az egyesmintákszámát k-ról k’-re kell növelni (lásd a B4. fejezetet).
B2. Eljárás
Az ellen´́orzend´́o mintavételi eljárás során legalább 15 id´́opontban egyenként 2-2 gy´́ujt´́omintát kell vennipárhuzamos mintaként. Minden gy´́ujt´́omintát laboratóriumi mintává kell csökkenteni. Ezután minden labora-tóriumi mintából két vizsgálati halmazt kell el´́oállítani. Az ehhez a meghatározáshoz kiválasztott vizsgálatieljárásban minden vizsgálati halmaz egy vizsgálati eredményt ad.
A mintavétel id´́opontjai egy hosszabb id´́otartamon belül jelölhet´́ok ki.
B3. Számítások
A következ´́o képletek csak párhuzamos mintákra érvényesek.
n az id´́opontok száma, amikor párhuzamos gy´́ujt´́omintákat vettünk.
i = 1, 2, ..., n az id´́opontokat jelöli.
A két, egyszerre vett gy´́ujt´́omintát A és B jellel különböztetjük meg.
mAi a két mérési eredmény középértéke az A mintánál az i id´́opontban
mBi a két mérési eredmény középértéke a B mintánál az i id´́opontban
dAi az A minta két vizsgálati eredményének különbsége az i id´́opontban
dBi a B minta két vizsgálati eredményének különbsége az i id´́opontban
Számítás:
A teljes középérték: x __
= Σ (mAi + mBi ) / (2 n)
Az ismételhet´́oség szórásnégyzete: Vr = Σ (dAi2 + dBi
2) / (4 n)
Két minta közötti szórásnégyzet: Vs = Σ (mAi – mBi)2 / (2 n)
Az ismételhet´́oség szórása: σr = √Vr
A minta szórása: σs = √(Vs − 0,5Vr)
B4. Az egyesminták számának ellen´́ orzése
Ha σs > σr, akkor az egyesminták számát meg kell növelni, amelyekb´́ol a megítélés tárgyát képez´́o vizsgálatimódszerhez való gy´́ujt´́omintákat kell kialakítani.
Az egyesminták megfelel´́o k’ számát a következ´́o képletb´́ol lehet számítani:
k’ = k (σs / σr )2
ahol
k’ az egyesminták szükséges száma;
k a B2. fejezet szerinti minden gy´́ujt´́omintából kivett egyesminták száma;
σr az ismételhet´́oség szórása;
σs a minta szórása.
MSZ EN 932-1:1998
19
C mell ékle t (tájékoztat ás)
Példák minta vételi el járásra kúpala kú depóni ából
C1. Mintavét el egy depónia bel sejéb ´́ol rakodóv al
A depóniában lév´́o k´́oanyaghalmaz hajlamos a szétosztályozódásra, ezért célszer´́u a mintát annak belsejéb´́olvenni és nem egyesmintákat csak a felületr´́ol. Ez különösen durva k´́oanyaghalmazokra érvényes.
Egy rakódóval felszabadítunk egy mintavételi falat a depónia belsejében. A mintavételi falból megfelel´́o számúrakodókanállal kell kivenni, amelyekb´́ol egy mintavételi depóniát kell készíteni; ezután lapáttal megfelel´́oszámú egyesmintát kell venni a depónián véletlenszer´́uen meghatározott pontokon.
C2. Kézi minta vétel finom k ´́oanyaghalma zból
Általában kézzel csak felszínközeli minták vehet´́ok.
Egy kúpalakú (közel kerek alappal) depóniában finom k´́oanyaghalmaz esetén, amelyben nem jelennek megszétosztályozódási jelek, olyan a mennyiségeloszlás, mint ahogy azt a C1. ábra mutatja. Ezért az alsóharmadból 19-szer, a középs´́o harmadból 7-szer annyi egyesmintát kell venni, mint a fels´́o harmadból.
Prizmaalakú depóniából (amelynek alapja az egyik irányban sokkal hosszabb, mint arra mer´́olegesen),amelyben nem jelennek meg szétosztályozódási jelek, olyan a mennyiségeloszlás, ahogy azt a C2. ábramutatja. Így az alsó harmadból ötször, a középs´́o harmadból háromszor annyi egyesmintát kell venni, mint afels´́o harmadból.
Ha egy deszkát vagy fémlemezt a depónia megfelel´́o helyén benyomunk, és az egyesmintát közvetlenül ezalatt vesszük (lásd a C3. ábra a) elrendezését), meg lehet akadályozni a felszíni anyag behullását amélyedésbe. A depónia felszínét a mintavétel el´́ott legalább a legnagyobb szemnagyság kétszeres méreténekmegfelel´́o mélységig le kell hántani.
Ez az eljárás durva k´́oanyaghalmaznál nem alkalmazható.
C1. ábra: Kúpalakú depónia térfogateloszlásafino m vagy egyszemcsés k ´́oanyaghalmaz esetén
(1:7:19)
C2. ábra: Prizmaalakú depónia térfogateloszlásafinom vagy egyszemcsés k ´́oanyaghalmaz esetén
(1:3:5)
MSZ EN 932-1:1998
20
A mintavev´́o dárda (lásd az A6. fejezetet) alkalmas lehet homokból történ´́o mintavételre. Ekkor a mintavev´́odárdát vízszintesen vagy kissé ferdén felfelé nyomjuk a depóniába (lásd a C3. ábra b) elrendezését).
C3. Kézi mintavétel durva k´́ oanyaghalmazok depóniáiból
Ha mintát veszünk durva k´́oanyaghalmaz depóniájából, mérlegelni kell, hogy hol kell az egyesmintákat venni,hogyan került a depónia lerakásra és miként osztályozódott szét. Egy telepített szállítószalagról lerakottdepónia szétosztályozódására mutat példát a C4. ábra. A mintavétel során a szóban forgó szétosztályozódástfigyelembe kell venni.
elrendezés a)
elrendezés b)
C.3. ábra: Mintavétel kúpalakú depóniából deszka vagy fémlemez alkalmazásával (a elrendezés) ésmintavev´́odárda segítségével (b elrendezés)
Finom szem
Közepes szem
Durva szem
C4. ábra: Szétosztályozódott k´́ oanyaghalmazból álló kúpalakú depónia vázlatos felépítése
MSZ EN 932-1:1998
21
D mell ékle t (tájékoztat ás)
Véletlens zámok alka lmazása véletl enszer ´́u mintavét elhez
D1. Által ános a lapelvek D2. Példa a vé letlen számok alkalma-zására véletlen szer ´́u mint avéte lhez
Egy N elemet tartalmazó alaphalmazból n elemetvéletlenszer´́uen veszünk ki.
Egy 70 zsákot tartalmazó raklapról n = 7 zsákotválasztunk ki véletlenszer´́uen.
Az alaphalmaz elemeit 1, 2,..., N számokkal jelöljük.
A zsákokat 1, 2,..., 70 számmal látjuk el.
Ha N egy K jegy´́u szám, akkor K jegy´́u véletlen-számokat kell a D1. táblázatból venni.
Az N = 70 szám kétjegy´́u, ezért kétjegy´́u számo-kat veszünk a D1. táblázatból.
A D1. táblázat tetsz´́oleges helyén jelöljünk megegy indulószámot.
A tetsz´́olegesen választott indulószám például aD1. táblázat 14. sorában és 31. oszlopában lév´́o9-es szám.
Ett´́ol az indulószámtól kezdve folyamatosan balróljobbra haladva K jegy´́u véletlenszámokat olva-sunk le.
Ett´́ol az indulószámtól kezdve folyamatosan balróljobbra haladva a következ´́o kétjegy´́u véletlenszá-mokat olvassuk le.
(93) (00) 57 (00) 29 49 (73) 56 66 65 (89) (80)[49] (77) 45 {73...}
Nem kell figyelembe venni a K jegy´́u véletlenszá-mot, ha nincs ilyen számú elem.
A 93, 00, 73, 89, 80 és 77 kerek zárójeles számo-kat figyelmen kívül kell hagyni, mert ilyen számúzsákok nincsenek.
Nem kell figyelembe venni a K jegy´́u véletlenszá-mot, ha az az eddigi számok között egyszer márel´́ofordult.
A 49 szögletes zárójeles számot figyelmen kívülkell hagyni, mivel egyszer már el´́ofordult.
Az els´́o n számú figyelembe veend´́o elemet kellaz alaphalmazból kivenni.
A hét darab, 57, 29, 49, 56, 66, 65 és 45 jel´́u zsákkerült mintaként kiválasztásra. A kampós zárójel-ben lév´́o 73 számot követ´́o számok figyelmenkívül maradnak, mivel 7 zsák már kiválasztásrakerült.
MSZ EN 932-1:1998
22
D1. táblázat: Véletlenszámok
OszlopSor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
1 5 7 2 2 4 5 0 3 0 7 8 9 1 7 0 6 6 7 2 3 2 1 1 8 8 2 3 6 1 4 8 9 9 2 0 7 0 4 7 9 5 3 4 2 6 3 0 5 2 6 3 2 0 7 8 3 3 2 9 4 8 8 4 9 8 2 2 3 3 2 6 5 3 2 3 2 4 2 6 8 6 9 3 5 7 7 0 7 5 8 0 1 7 9 3 6 9 9 5 9 5 5 4 6 6 7 2 6 2 6 7 9 2 7 2 0 7 5 8 1 1 8 2 7 5 7 9 7 2 9 9 0 6 3 2 1 4 5 8 6 9 9 8 9 8 5 8 9 4 4 9 5 5 3 9 5 6 5 1 4 3 0 6 3 9 8 4 9 2 2 6 1 5 5 6 4 6 6 4 0 2 0 4 6 7 8 6 810 8 1 0 2 9 8 2 0 3 5 5 0 7 7 4 0 4 3 8 811 1 5 3 1 2 5 5 2 9 6 4 0 6 5 3 9 7 9 7 712 8 6 4 8 2 6 1 4 8 6 4 1 2 6 2 5 0 9 4 613 7 0 2 4 2 8 7 2 0 3 3 5 9 9 8 2 9 8 6 814 1 3 5 9 9 7 2 6 5 7 0 6 9 4 1 7 0 0 4 915 8 9 8 0 4 9 7 7 4 5 7 3 3 2 2 0 4 9 1 616 2 9 5 1 4 2 7 2 6 8 8 7 4 4 9 6 7 0 6 317 4 5 0 5 0 5 6 3 7 0 7 0 8 7 1 4 7 4 6 818 6 9 5 9 7 4 2 3 2 6 8 6 5 3 0 3 7 2 3 319 2 8 8 6 1 3 1 8 8 5 4 9 0 1 6 2 4 0 3 120 8 8 5 2 8 5 2 6 1 8 9 1 5 6 0 1 2 0 8 321 1 2 1 4 8 4 0 6 0 1 7 4 0 1 4 8 1 8 9 022 5 1 5 2 9 9 9 2 2 3 8 1 4 6 5 5 4 4 9 123 0 9 9 3 5 4 6 5 0 3 7 1 0 9 1 1 5 8 6 124 7 8 7 7 5 2 7 4 5 6 7 4 0 1 6 8 2 7 6 425 2 4 8 0 4 0 3 4 4 1 2 0 9 3 3 9 9 8 3 826 1 8 7 8 0 7 2 7 6 5 4 5 6 8 6 9 8 6 5 227 4 3 2 8 3 0 3 3 4 5 9 4 5 3 3 1 3 0 8 728 3 4 8 0 3 3 0 3 7 9 8 2 0 1 4 3 0 2 1 829 9 2 4 8 1 3 9 1 9 7 0 6 9 3 4 2 3 4 2 530 1 9 6 1 3 0 0 7 8 7 6 8 5 5 6 9 5 1 0 531 6 7 4 1 3 2 4 3 3 5 0 6 2 5 7 3 9 6 2 332 2 6 2 5 6 6 8 1 8 2 0 2 9 8 1 8 8 9 9 933 3 3 0 2 7 2 8 6 8 3 6 0 4 2 9 4 8 2 9 634 5 7 5 4 2 4 7 2 0 9 9 1 0 2 5 4 5 9 1 435 2 9 3 7 2 4 2 1 9 0 1 5 5 7 0 2 6 8 8 636 2 6 0 4 1 6 5 3 8 7 9 5 1 5 1 1 7 5 2 037 9 2 3 2 8 6 6 6 1 8 8 1 4 8 5 0 2 6 2 938 3 3 8 7 2 2 3 8 8 7 8 7 4 2 2 6 7 7 6 739 3 0 8 4 3 3 7 0 3 1 9 0 8 1 4 7 8 2 4 940 5 3 4 2 8 0 9 5 0 8 9 9 5 7 2 2 1 4 0 641 7 3 2 1 9 0 3 5 6 2 6 1 0 9 6 7 6 9 4 142 1 1 5 3 6 4 2 4 8 9 9 6 5 0 8 4 4 3 2 143 0 3 2 2 2 4 0 5 3 8 4 5 8 8 0 4 8 1 8 744 0 2 9 4 3 9 9 3 4 3 6 4 2 5 3 7 7 2 6 645 4 9 0 0 3 6 0 3 4 7 0 6 4 5 0 7 8 3 5 946 9 9 7 5 6 9 6 5 3 7 5 1 1 8 5 1 6 7 3 547 0 4 1 0 9 2 4 4 3 5 0 8 2 7 6 4 3 4 5 748 7 7 5 7 4 2 0 1 7 8 8 2 4 7 4 4 5 5 4 949 1 5 4 7 5 8 3 9 2 0 9 1 0 8 3 8 0 9 0 050 1 0 8 5 1 7 6 9 3 3 4 7 0 7 5 3 4 4 1 9
Sor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20Oszlop
MSZ EN 932-1:1998
23
D1. táblázat: Véletlenszámok (folytatás)
OszlopSor 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
1 5 5 1 9 2 6 7 2 5 7 4 5 2 1 6 1 8 1 0 5 2 8 2 2 9 6 3 8 6 5 6 8 6 7 2 0 4 5 2 9 9 3 7 7 3 2 8 8 0 5 3 0 9 2 5 2 2 1 7 3 2 7 4 5 8 4 2 8 8 0 0 2 8 6 8 6 2 6 1 9 8 3 7 5 0 1 2 1 1 4 3 6 2 4 9 7 0 8 3 6 3 2 8 8 6 3 4 2 1 5 1 0 6 1 6 7 2 3 8 3 8 2 2 5 5 7 5 9 4 7 4 1 9 8 1 8 3 0 6 6 2 1 9 3 4 6 8 2 5 5 9 8 2 1 3 0 1 7 9 7 6 2 9 2 4 8 7 9 8 8 0 1 3 0 8 0 9 0 0 3 2 4 8 8 8 6 4 310 2 2 5 8 4 3 6 5 3 4 9 2 0 6 6 3 9 6 5 811 0 3 5 9 7 0 6 5 4 6 3 0 8 6 9 1 7 0 7 612 8 2 1 3 3 9 5 7 9 5 5 2 1 6 0 9 8 9 5 413 4 8 8 1 1 3 0 3 5 8 5 1 3 8 5 9 2 6 9 014 6 4 7 1 2 7 0 1 9 0 9 3 0 0 5 7 0 0 2 915 4 2 2 6 6 3 1 5 8 8 9 6 6 1 3 2 8 2 3 616 2 7 2 4 6 0 7 1 7 0 1 0 9 7 5 1 3 7 5 517 4 6 6 7 5 6 1 8 6 0 6 7 8 5 6 5 4 9 6 018 2 5 2 0 9 8 6 5 0 7 2 0 9 0 9 2 4 4 8 319 9 1 0 0 6 4 7 5 3 8 0 9 6 2 8 4 4 0 7 420 7 1 5 5 8 7 5 6 6 7 3 1 0 7 0 6 7 9 1 221 1 1 9 8 1 7 9 2 8 1 6 8 3 5 7 1 6 2 0 122 5 4 8 3 8 6 7 1 5 7 1 7 2 7 9 2 5 1 5 423 3 4 5 6 4 9 4 5 9 9 7 3 6 8 4 0 8 1 7 924 3 3 4 9 8 6 7 5 5 2 6 0 5 3 8 2 8 1 8 125 0 5 4 6 9 5 2 3 6 9 5 0 6 1 8 9 2 5 6 426 1 3 5 2 9 0 0 0 8 8 2 7 1 6 6 7 5 2 0 027 2 2 1 8 0 4 3 9 8 7 1 3 6 3 6 3 2 4 2 228 7 5 6 7 6 8 6 6 7 7 5 1 2 3 1 9 1 9 5 529 6 9 6 6 0 1 8 4 8 8 2 3 4 2 3 3 0 8 8 530 2 6 1 1 6 8 4 0 6 4 7 4 2 3 1 7 2 5 0 331 5 7 3 0 6 4 3 9 3 0 4 0 1 0 5 7 7 8 7 932 1 5 6 9 5 9 1 2 0 2 2 9 8 0 0 9 0 2 7 333 4 6 3 9 7 9 8 7 1 2 0 5 9 5 5 6 3 0 5 434 3 3 5 1 3 1 2 1 3 3 9 5 9 6 0 5 6 7 6 435 3 9 8 1 4 0 8 4 1 2 5 6 8 1 1 3 5 5 3 736 0 5 4 5 4 0 7 2 4 3 7 6 0 6 9 6 4 8 2 537 2 0 3 9 6 3 3 1 9 0 2 6 2 1 7 5 5 0 8 438 1 4 3 8 7 2 5 5 6 4 1 2 1 0 0 1 6 0 4 439 3 1 6 2 0 3 7 8 6 7 4 8 8 4 3 3 2 1 0 240 5 6 3 9 9 4 6 3 2 2 9 2 5 4 8 4 4 3 6 341 1 8 2 8 4 7 9 5 6 9 9 3 1 8 0 2 3 4 3 742 6 5 3 7 3 5 8 6 6 4 9 1 6 9 1 5 6 8 2 143 3 7 5 8 4 3 9 3 4 8 7 3 6 9 0 5 5 3 6 544 9 4 2 1 5 9 6 9 9 3 8 1 1 9 9 7 6 5 4 645 9 4 8 7 9 4 1 1 5 8 8 7 4 8 8 8 9 5 8 746 1 6 5 6 7 7 2 1 4 3 4 1 1 8 8 5 4 9 8 047 0 9 2 1 8 3 0 1 6 8 2 3 7 5 8 4 4 4 8 148 0 8 9 6 9 4 6 8 7 3 9 1 5 0 8 6 0 6 4 449 2 3 0 5 2 4 7 6 6 4 5 5 1 5 0 9 0 4 1 350 3 4 0 2 7 8 9 8 3 0 0 3 2 1 4 0 2 3 7 0
Sor 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40Oszlop
MSZ EN 932-1:1998
24
D1. táblázat: Véletlenszámok (folytatás)
OszlopSor 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50
1 6 5 4 2 6 5 3 1 3 4 2 8 0 4 0 4 4 5 9 1 7 3 8 6 6 3 6 1 2 7 8 2 4 8 5 8 8 0 4 5 1 9 0 5 9 4 3 0 7 4 3 9 0 5 6 1 1 3 6 3 3 8 5 7 2 7 3 4 4 4 9 3 1 3 6 0 8 0 7 4 0 2 9 1 7 4 8 9 0 1 5 2 0 6 2 8 0 810 7 7 6 4 1 1 2 8 0 911 3 0 8 0 5 4 0 7 0 012 3 2 5 4 7 4 9 5 0 213 6 2 3 3 0 4 1 3 6 914 4 9 7 3 5 6 6 6 6 515 0 2 0 1 3 4 0 1 2 516 0 3 8 5 3 2 1 1 1 817 5 4 1 9 3 4 3 2 0 118 9 4 4 6 1 7 1 9 0 619 3 2 0 0 2 7 4 6 9 620 0 4 9 2 6 7 4 7 8 821 4 8 4 4 2 5 4 0 2 122 7 8 3 8 1 2 8 9 8 423 9 9 4 5 3 7 2 8 6 824 5 0 4 9 8 5 0 1 1 025 0 9 3 2 3 5 2 4 0 626 2 2 0 3 3 9 3 9 2 527 3 1 8 3 5 8 1 1 7 228 9 1 8 0 3 5 0 9 1 929 3 7 9 8 6 2 3 3 8 730 7 4 0 4 6 0 8 4 6 631 6 9 5 2 5 1 4 4 7 132 9 7 4 6 2 3 6 7 8 233 8 5 9 9 7 5 1 6 0 134 4 7 9 8 6 5 9 1 4 235 4 3 8 0 5 8 9 8 4 6 36 1 2 4 0 0 8 3 6 9 837 2 2 9 8 4 4 3 2 9 738 2 5 7 2 5 1 7 6 4 839 9 3 7 1 9 2 5 7 7 740 9 1 0 6 0 1 1 1 3 141 7 1 7 2 3 4 8 1 6 942 5 5 4 9 7 5 8 7 5 143 8 8 9 9 5 2 8 1 4 144 2 1 4 7 3 4 4 7 2 945 0 1 8 8 8 9 1 8 7 546 5 3 0 8 5 3 3 2 4 647 8 8 6 7 4 7 0 2 0 948 7 2 0 6 8 5 2 2 2 349 7 9 7 4 1 1 7 6 6 650 9 7 6 9 6 6 7 9 8 7
Sor 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50Oszlop
MSZ EN 932-1:1998
25
E melléklet (tájékoztatás)
Irodalomjegyzék
prEN 1097-3 Tests for mechanical and physical properties of aggregates. Part 3: Determination ofloose bulk density and voids
ISO 1988:1975 Hard coal. Sampling
ISO 3082:1987 Iron ores. Increment sampling and sample preparation. Mechanical method
MURDOCH, J. and BARNES, J. A. Statistical tables for science, engineering, management and businessstudies. 3rd ed. Macmillan, 1989.
ABDUN-NUR, Edward A. Random sampling made easy. Concrete International, September 1981.
ZUIDELIJK WEGENBOUW LABORATORIUM (KOAC – Vought): Final report V-26 Phase I and II „Samplingof Granular Materials”, 1992.
A magyar nyelv´́u fordítás vége
A szövegben említett európai szabványtervezet
prEN 932-5 Tests for general properties of aggregates. Part 5: Common equipmentand calibration
A szabvánnyal kapcsolatos minden változást a Magyar Szabványügyi Testület a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg. A SzabványügyiKözlöny bármely hírlapkézbesít´́o postahivatalban, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-el´́ofizetési és Lapellátási Irodában (HELIR)el´́ofizethet´́o, a Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 76. szám alatti Hírlapboltban megvásárolható. A helyesbít´́o, módosító indítványokat ésészrevételeket megfelel´́o indoklással a Magyar Szabványügyi Testülethez, Budapest, IX., Üll´́oi út 25. (levélcím: Budapest, Pf. 24. 1450,telefax: 218 5125) lehet benyújtani. A szabvány beszerezhet´́o a Szabványboltban, Budapest, IX., Üll´́oi út 25. (levélcím: Budapest, Pf. 24.1450).Kiadja: a Magyar Szabványügyi Testület.
MSZ EN 932-1:1998
26