SZIMFONIKUS FELFEDEZÉSEKVárdai István és a Kodály Filharmonikusok Debrecen

2015. május 3.Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

Regisztráljon ingyenes hűségprogramunkba, válassza ki az Önhöz illő müpa+ kártyát, és élvezze a kedvezményeket!

mupa.hu/mupaplusz

Élmény! Minden tekintetben.Még több Müpa!

VÁR

DAI I

STVÁ

N É

S A

KO

DÁLY

FIL

HA

RM

ON

IKU

SOK

DEBR

ECEN

3

3 May 2015Béla Bartók National Concert Hall

SYMPHONIC DISCOVERIES

István Várdai and the Kodály Philharmonic

DebrecenConductor: Dániel Somogyi-Tóth

Schubert: “Unfinished” Symphony No. 8 in B minor, D. 759

I. Allegro moderato II. Andante con moto

Bruch: Kol Nidrei, op. 47

Dvořák: Rondo in G minor, op. 94

Tchaikovsky: Pezzo capriccioso, op. 62

Dvořák: Cello Concerto in B minor, op. 104 I. Allegro II. Adagio ma non troppo III. Finale. Allegro moderato

2015. május 3.Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

SZIMFONIKUS FELFEDEZÉSEKVárdai István és a Kodály Filharmonikusok DebrecenVezényel: Somogyi-Tóth Dániel

Schubert: VIII. (h-moll, „Befejezetlen”) szimfónia, D. 759I. Allegro moderatoII. Andante con moto

Bruch: Kol Nidrei, op. 47

Dvořák: g-moll rondo, op. 94

Csajkovszkij: Pezzo capriccioso, op. 62

Dvořák: h-moll gordonkaverseny, op. 104I. AllegroII. Adagio ma non troppoIII. Finale. Allegro moderato

The English summary is on page 13.

4

A gordonka szólóhangszerként alighanem az előkelő harmadik helyen áll a zene-irodalom „toplistáján”. Ha szólóhangszerben gondolkodtak a zeneszerzők, a zon-gora és a hegedű után gordonkára írtak legtöbbet.

„A hegedü után a legdallamosabb – basszus – vonós hangszer, melynek hangja leg-közelebb áll az emberi hanghoz. A nagy bőgő és a mély hegedü közt a közép helyet foglalja el alakja és hangterjedelmére nézve. […] Kiváltképen alkalmas a bel-cantro-ra [sic!], de a legvirtuozabb futamokat is ki lehet rajta hozni” – írja tökéletes jellemzé-sében az 1890-es években megjelent A Pallas Nagy Lexikona.

Az előbb említettek mellett bizonyára meleg, melankóliára hajlamos hangszíne, beszédes dallamokra alkalmas tónusa, felhang-gazdagsága, dús hangja tette népszerűvé a csellót.

Franz Schubert (1797–1828) például híres kései „kamaraszim- fóniájában”, a grandiózus C-dúr vonósötösben két csellót

használ, amelyek álomszép dallamokkal „énekelnek” egy- mással duettet. Schubert néhány évvel e remekmű előtt kom-

ponálta másik különleges alkotását, a h-moll („Befejezetlen”) szimfóniát, amelynek első tételében a csellók mutatják be

a melléktémát, egy lendületes és éneklő ländlert, vagyis diva-tos korabeli osztrák táncot. Egyébként sötét tónus és tragikus

hangnem dominál az első tételben: a mélyvonósok – csellók, nagybőgők – adják meg a baljós alaphangot, a tétel során gya-

koriak a drámaian kontrasztos karakterváltások.A második tétel az első ellentéte, hiszen bukolikus, nyugalmas,

békét sugárzó hangvétel jellemzi, gyönyörű, napfényes E-dúr hangnembe burkolva, kürtökkel és magasan szárnyaló – a csellók

ellendallamával kísért – hegedűfrázisokkal, de a szomorúság hangjai, mint Schubert zenéjében annyiszor, itt is megjelennek.

Mindezek, valamint hangszerelésbeli változatossága miatt ezt a művet szokták nevezni a zenetörténet első romantikus szimfóniájának.Befejezetlenségének kivizsgálása sok fejtörést okozott a kutatóknak, mert szerzője még hat évet élt e szimfónia 1822-as komponálása után. Az egyik elmélet szerint Schubert zsákutcába jutott, ugyanis mindkét elkészült tétel hármas lüktetésű,

Franz Schubert

VÁR

DAI I

STVÁ

N É

S A

KO

DÁLY

FIL

HA

RM

ON

IKU

SOK

DEBR

ECEN

5

és mivel a harmadik tételnek a hagyomány szerint szintén hármas lüktetésűnek kellett volna lennie, a három hasonló lüktetésű tétel nem volt összeegyeztethető a négytételes szimfónia műfajjal, amelynek lényege éppen a tételek karakterbeli és ezen belül metrumbeli változatossága.Ennek ellenére a harmadik tétel majdnem teljes egészében elkészült zongoravál-tozatban, két meghangszerelt oldallal. Állítólag a finálét is felvázolta Schubert, de ez végül közjátékként kapott helyet a Rosamunda-kísérőzenében.

Annyi bizonyos, hogy ha befejezte volna, legalább olyan monumentális mű született volna, mint a Schumann által mennyei hosszúságúnak nevezett IX. („Nagy” C-dúr) szimfónia.

Érdekesség, hogy a „Befejezetlen” szimfóniát majdnem negyven évvel szerzője halála után adták elő először, 1865-ben. Addig Schubert egy közeli barátja, Anselm Hüttenbrenner osztrák zeneszerző őrizte a partitúrát, és csak előrehaladott korá- ban fedte fel titkát egy hálás látogatójának, a Schubert-rajongó Johann von Herbeck karmesternek, aki műsorra is tűzte a művet – a III. szimfónia fináléját kapcsolva a két tételhez. A Columbia Records 1928-ban, a szerző halálának századik évfor-dulója alkalmából pályázatot hirdetett a „Befejezetlen” befejezésére. Mintegy száz pályamű érkezett, s azóta még többek próbálták rekonstruálni a vázlatban maradt Scherzót, illetve az utolsó tételt.

A kölni városháza épületén kedves alak tekint le a járókelőre: a szakállas figura, frakkban, óralánccal, füléhez emeli a ke-

zét, mintha nem jól hallott volna valamit, és éppen vissza-kérdezne. A szobrocska Max Bruch (1838–1920) portréja, aki

a romantika Brahms nevével fémjelzett, klasszicista, hagyo-mánytisztelő ágának képviselője. Több mint kétszáz művet

írt, de ezekből mindössze kettő lett része a mai repertoárnak. Az egyik a g-moll hegedűverseny, a másik a héber dallamokat

feldolgozó Adagio, amely alcíme szerint hárfás zenekarra és gordonkára készült. A mű elején és végén a zsidó liturgia engesz-

telő napjának, a jom kippurnak beköszöntő imája, a Kol Nidrei szólal meg – a náci Németországban nem származása, hanem

e műve miatt került tiltólistára a zeneszerző.

Max Bruch

6

Az 1881-ben bemutatott alkotást Bruch a 19. század egyik legismertebb gordonka- művészének, Robert Hausmann-nak ajánlotta, aki szoros kapcsolatban állt Brahms- szal, több művét, többek közt az a-moll kettősversenyt is bemutatta Joachim Józseffel. Hausmann Brahms zongorakíséretével Dvořák h-moll gordonkaversenyét is eljátszotta – állítólag ekkor mondta a hamburgi mester: „Ha tudtam volna, hogy lehet ilyen versenyművet írni csellóra, én is megpróbáltam volna.”

1891 júniusában Jeannette Thurber, az Amerikai Nemzeti Konzer- vatórium elnöke megkereste Antonín Dvořákot (1841–1904),

elvállalná-e a New York-i tanintézmény művészeti vezetői és a zeneszerzés-tanári feladatait 1892 októberétől, tizenötezer dollár

éves fizetésért (huszonötször annyiért, mint amennyit Dvořák a Prágai Nemzeti Konzervatórium professzoraként kapott). Amellett,

hogy Dvořák műveit 1879 óta rendszeresen játszották, Thurber asszony azt a zeneszerzőt tisztelte benne, aki a nemzeti és az

egyetemes zenei jelleget sikerrel tudta eredeti stílusban egyesíteni. Az amerikai zenei életnek pedig szüksége volt egy ilyen emberre.

Dvořák nem könnyen hozta meg a döntést. A magas fizetés minden-képp vonzotta, hiszen ötven felé járva hat – három és tizenhárom év

közötti – gyermeket kellett eltartania. Másfelől ott volt a szívéhez oly közel álló cseh vidék, a kis eldugott falu, Vysoká, ahol oly sok művet

komponált. 1891 decemberében végül aláírta a szerződést. A következő év első öt hónapját Csehországban búcsúturnéval töltötte, amelynek

keretében elköszönt barátaitól. Összesen több mint negyven koncertet adott kedves kamarapartnereivel, a kor legnagyobb cseh csellistájával, a legendás Cseh Vonósnégyes tagjával, Hanuš Wihannal és Ferdinand Lachner hegedűssel, ő maga nemegyszer zongorán kísért.Erre a hangversenysorozatra készült egyebek mellett a g-moll rondó, 1891 kará-csonyán. Két évvel később Dvořák a darabot zenekari változatban is elkészítette, ezt először a Brahms e-moll gordonka–zongora szonátáját is bemutató Moritz Kahnt szólójával adták elő Baselben, 1894. december 16-án. Az átirat érdekessége, hogy a zenekarban a vonósok mellett csupán két oboa, két fagott és üstdob szerepel. A rondóforma lényege, hogy a rondótéma – ez esetben a melankolikus nyitódallam – vissza-visszatér a mű során, mindig más karakterű témákkal válta-kozva. Ha a mű szakaszait betűkkel jelöljük, és a rondótémát az A betű jelzi, akkor így írható fel a kompozíció szerkezete: A–B–A–C–A–B–A.

Antonín Dvořák

VÁR

DAI I

STVÁ

N É

S A

KO

DÁLY

FIL

HA

RM

ON

IKU

SOK

DEBR

ECEN

7

Dvořák már a New York-i Konzervatórium művészeti igazgatójaként komponálta a h-moll gordonkaversenyt, vagyis éppen százhúsz éve, abban az időben, amikor az Újvilág-szimfónia és az Amerikai vonósnégyes is kikerült a tolla alól.Különös, hogy míg e két utóbbi mű magán viseli a tengeren túl megismert zenei kultúra és dallamvilág ismertetőjegyeit, addig a gordonkaversenyből mindezek hiányoznak. Talán azért, mert megírása már régóta, jóval amerikai évei előtt foglalkozatta a szerzőt, hiszen a kiváló művész és barát, Hanuš Wihan, akinek a „vonója alá” született, régóta kérlelte, írjon számára gordonkaversenyt. Dvořák korábban mindannyiszor azt a nézetét hangoztatta, hogy a cselló nagyszerű zenekari hangszer, de szólófeladatok ellátására alkalmatlan. Állítólag tetszett neki a középső, „beszédes” regiszter, viszont zavarta a szerinte nazális felső, valamint a dörmögő mély fekvés.Dvořákban végül valószínűleg az érlelte meg az elhatározást, hogy többször is hallotta New York-i tanártársa, az Újvilág-szimfónia bemutatójának zenekarában is gordonkázó Victor Herbert csellóversenyét 1894-ben – ekkorra már készen állt másik két „toplistás” hangszerre írt versenyműve, a g-moll zongoraverseny és a néha ma is hallható a-moll hegedűverseny.Egy barátjának úgy fogalmazott a zeneszerző: én vagyok a legjobban meglepve azon, hogy csellóversenyt komponálok. A darab először Londonban, 1896 márciusá- ban hangzott el a zeneszerző vezényletével, a brit Leo Stern szólójával, noha az ajánlás Hanuš Wihannak szól. Stern volt az, aki Prágában, Lipcsében, a Berlini Filharmonikusokkal és Amerikában is bemutatta az alkotást. Viszont Wihan közreműködésével és Dvořák vezényletével hallhatta először a h-moll gordonka-versenyt a budapesti közönség 1899. december 20-án. A Pester Lloyd másnapi számában hosszú elemzés jelent meg a darabról: a kritikus kiemelte, milyen jól játszható, mennyire hangszerszerű, milyen virtuóz, máskor pedig melankolikusan lírai a szólista szólama, így a művésznek ideális és hálás feladatot jelent ahhoz, hogy minden oldaláról bemutassa művészetét.

8

Nem véletlenül hangzik el Pjotr Csajkovszkij (1840–1893) műve a vele egy generációt képviselő Dvořák csellóversenye

előtt. A két kompozíciót számos vonás kapcsolja össze – noha erről a szerzők mit sem tudtak. A Pezzo capriccioso

ugyanabban a hangnemben íródott, mint a cseh mester kompozíciója, és nem sokkal az előtt, 1887-ben, mindössze

egy hét alatt készült el.

A romantikus zeneszerzők tételcímei között gyakran előforduló capriccioso („szeszélyes”) ebben az esetben nem csillogó és könnyed bravúrdarabra vonatkozik, inkább a főtéma különböző alakban történő feldolgozását, változatosságát hivatott jelezni.

Olyan zenemű, amelynek hangvételére a melankólia nyomta rá bélyegét – ennek egyértelmű, dokumentumokkal bizonyított oka Csajkovszkij barátjának halálos betegsége.

A mű írásakor Nyikolaj Kondratyev a szifilisz végső, rendkívül fájdalmas stádiu-mába került, és a családja Aachenbe vitte, azt remélve, hogy ott az ásványvizek és a fürdők legalább pár hónappal meghosszabbítják majd az életét. Állapota azonban rosszabbodott, ő maga mégis meglepően jókedvű páciensnek bizonyult, miközben barátja és környezete halálra vált arccal figyelte. Mindez a halálközeli állapot és szenvedés benne van a Pezzo capricciosóban, amelynek utolsó simításaiban a kiváló csellista barát, Anatolij Brandukov is részt vett. Csajkovszkij Párizsban kereste fel őt, kettejük előadásában hangzott fel először a mű, még zongorakíséretes formájában, 1888 februárjában. A zenekari átirat másfél évvel későbbi moszkvai bemutatóján is Brandukov játszott, a kar-mesteri pulpituson Csajkovszkij állt.

Írta: Várkonyi Tamás

Pjotr Csajkovszkij

VÁR

DAI I

STVÁ

N É

S A

KO

DÁLY

FIL

HA

RM

ON

IKU

SOK

DEBR

ECEN

9

Várdai István Pécsett született, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Mező László, a bécsi Zeneakadémián pedig Reinhard Latzko növendékeként végzett. 2010 őszétől Németországban, a Kronberg Akadémián folytatta tanulmányait, 2013-tól e világhírű intézmény oktatója. Mesterkurzusok keretében olyan művé-szeknél tökéletesítette tudását, mint Natalia Gutman, Natalia Sahovszkaja, Schiff András és Starker János.2008-ban első díjat nyert a 63. Genfi Nemzetközi Zenei Versenyen, valamint övé lett a közönségdíj, a Coup de Coeur Breguet-díj és a Pierre Fournier-díj is. Moszkvá- ban 2007-ben harmadik díjat nyert a XIII. Nemzetközi Csajkovszkij Versenyen, 2006-ban Berlinben az Emanuel Feuermann Gordonkaversenyen a Kronberg Akadémia különdíját kapta meg. Legutóbb 2014. szeptember 12-én aratott fényes diadalt: első díjat nyert Münchenben, világ egyik legrangosabb komolyzenei meg-mérettetésének számító ARD Nemzetközi Csellóversenyen.A Junior Prima-díjas művész fellépett a világ számos neves koncerttermében, vala- mint a Santanderi Fesztiválon, a svájci Bellerive Fesztiválon, a Schleswig-holsteini Fesztiválon, a Schwetzingeni Fesztiválon és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. 2010-ben debütált a bécsi Konzerthausban és a New York-i Carnegie Hallban, 2011-ben pedig a világhírű Suisse Romande Zenekar meghívására lépett fel több alkalommal Svájcban.

10

Somogyi-Tóth Dániel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmester és orgona szakán Gál Tamás és Lehotka Gábor növendékeként szerezte meg diplomáit. 2007 decemberétől a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjeként és karmestereként dolgozott. A zenekar az ő irányítása alatt részesült Prima-díjban, valamint lett minisztérium által támogatott hivatásos szimfonikus zenekar.A debreceni Kodály Filharmónia igazgatói és művészeti vezetői posztját 2011 tavasza óta tölti be, vezetésével újult meg a zenekar, valamint a szintén a Kodály Filhar- móniához tartozó Kodály Kórus. Emellett a Csokonai Színház zeneigazgatója is, így meghatározó szerep jut neki a cívisváros kulturális életének alakításában. Rendszeresen koncertező orgonaművész is, hobbija a légi fotózás, amelyet ma már professzionális szinten művel; több albuma jelent meg, Magyarországon ké-szített, több mint tizenhétezer légi fotójának kereshető adatbázisa az interneten is hozzáférhető.

VÁR

DAI I

STVÁ

N É

S A

KO

DÁLY

FIL

HA

RM

ON

IKU

SOK

DEBR

ECEN

11

A Kodály Filharmonikusok első önálló koncertjét (még más néven) 1923-ban adta. Fejlődésében meghatározónak bizonyult Rubányi Vilmos vezető karmester, aki 1951-től 1954-ig, majd 1959 és 1971 között állt az együttes élén, erősítve a debre-ceni operajátszás hagyományát. A zenekar fenntartását a rendszerváltást köve-tően a MÁV-tól a város önkormányzata vette át. Karolosz Trikolidisz után Kollár Imre vezette a zenekart, majd 2004 és 2011 között Kocsár Balázs.Somogyi-Tóth Dániel igazgató-művészeti vezető nevéhez fűződik a Kodály Filhar-monikusok új arculatának megteremtése, a két együttest megújító és összefogó Kodály Filharmónia megalakítása. Az új műsorpolitika szellemében a Kodály Filharmónia élén a fiatal dirigens a klasszikus szimfonikus-oratorikus repertoár ápolása mellett kiemelt feladatának tekinti a ritkán hallható alkotások megszó-laltatását, valamint a magyar kortárs zene értékeinek közvetítését. Emellett a populáris zene területén is aktívak: az együttes fellépett Szekeres Adrienn-nel, a Ghymes és az LGT együttesekkel, míg a Kodály Kórus részt vett a Morricone filmzenéiből összeállított műsor előadásában, európai számos városában, a világ-hírű zeneszerző vezényletével.

13

ISTV

ÁN

VÁ

RDA

I AN

D TH

E KO

DÁLY

PH

ILH

AR

MO

NIC

DEB

REC

EN

SummaryThe concert’s centrepiece is the cello played by István Várdai, the widely acclaimed young Hungarian performer. He teaches at the famous Kronberg Academy, won the Geneva Musical Competition, the ARD International Music Competition, and placed third at the Moscow Tchaikovsky Competition. In addition to three additional classics, István Várdai will perform Dvořak’s ever- popular Cello Concerto in B minor, which he has already played in Vienna’s Konzerthaus and New York’s Carnegie Hall. Max Bruch’s movement entitled Kol Nidrei, first performed in 1881 and still part of the repertoire today, features a prayer from Yom Kippur, the Jewish liturgy’s day of atonement. Dvořak composed his appealing Rondo in G minor before his trip to the New World, from which he later produced an orchestral version in 1894. Tchaikovsky’s Pezzo Capriccioso, written a few years before, is not a bravura despite its name. A primary influence for the beautifully melodic piece was the terminal illness suffered by a close friend of Tchaikovsky. The unusually structured and exciting show opener is Schubert’s unfinished symphony, which, despite having only two surviving movements, is nonetheless one of the gems of the classical canon.The evening’s conductor is Dániel Somogyi-Tóth, who since 2011 has directed the Kodály Philharmonic Debrecen, which in its 90 years has played an important role in preserving musical traditions in Eastern Hungary, and which in the past few years has undergone a renewal under its youthful and ambitious new director.

14

Ránki Dezső zongoraestje2015. május 19.

Signum Saxophone QuartetPhoto © Nadine Targiel

Hollerung Gábor

RISING STARSMatosinhos String QuartetSIGNUM saxophone quartet

2015. május 21.

Budafoki Dohnányi ZenekarA szerelem arcai – A magasztos

Vezényel: Hollerung Gábor2015. május 10.

AJÁNLÓ

Tomasz DarochFotó © Andrzej Heldwein

SZIMFONIKUS FELFEDEZÉSEKSzabados Éva és a Pannon Filharmonikusok

Vezényel: Bogányi Tibor2015. december 13.

előzetes,

SZIMFONIKUS FELFEDEZÉSEKTomasz Daroch és a Kodály FilharmonikusokDebrecen

Vezényel: Kovács László2015. november 15.

Miskolci Szimfonikus Zenekar

RISING STARSMatosinhos String QuartetSIGNUM saxophone quartet

2015. május 21.

SZIMFONIKUS FELFEDEZÉSEKBerecz Mihály és a Miskolci Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Gál Tamás2015. október 11.

Szabados ÉvaFotó © Pawel Karnowski

A MÜPA TÁMOGATÓJA AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA.

STRATÉGIAI PARTNEREINK:

STRATÉGIAI MÉDIAPARTNEREINK:

Kiadta a Müpa Nonprofit Kft.

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgatóSzerkesztette: Várnai PéterA címlapon: Várdai IstvánTervezés: Hammer Advertising Kft.A Müpa fotóit Csibi Szilvia, Pető Zsuzsa,Posztós János és Kotschy Gábor készítette.A szerkesztés lezárult: 2015. április 13.A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000