MUHORAY RÓBERT – FARKAS JÁNOS –

SZABÓ PÉTER

SZOKÁSAINK FOGSÁGÁBAN

Mi tesz minket

szolgává vagy úrrá?

MUHORAY RÓBERT – FARKAS JÁNOS –

SZABÓ PÉTER

SZOKÁSAINK FOGSÁGÁBAN

Mi tesz minket szolgává vagy úrrá?

Copyright © Muhoray Róbert (1–5. fejezet),

Farkas János (6–18. fejezet), Szabó Péter (19–23. fejezet), 2018

Szerkesztette: Molnár Eszter

Minden jog fenntartva.

A könyv – a  szerző és a  kiadó írásos jóváhagyása nélkül – sem egészben, sem

részleteiben nem sokszorosítható vagy közölhető, semmilyen formátumban és

értelemben, elektronikus vagy mechanikus módon, beleértve a nyilvános előadást

vagy tanfolyamot, a  hangoskönyvet, bármilyen internetes közlést, a  fénymásolást,

a rögzítést, vagy az információrögzítés bármely formáját.

Kiadja a Guruló Egyetem Kft., Budapest, 2018

Felelős kiadó: Szabó Péter, a Guruló Egyetem Kft. ügyvezető igazgatója

Borítót tervezte: Lénárd György (G Design Kft.)

Tördelte: Madarász György

Nyomtatta: Belvárosi Nyomda Zrt.

ISBN: 978-615-5420-67-2

TARTALOM

Bevezetés 7

MUHORAY RÓBERT

 1. A szokások kialakulása 13

 2. A szavak ereje 37

 3. Szokásaink és viselkedésünk 49

 4. Szokásaink és a közösség 55

 5. Szokások és hormonok (egyszerűen,

a teljesség igénye nélkül) 63

FARKAS JÁNOS

 6. A szokások átalakításának nehézségei 69

 7. A szeretet ereje 75

 8. Mentális egészségünk problémái 83

 9. Az elme működése 89

10. Cselekedeteink, halogatásaink oka 99

11. Az új szokások kialakításának három feltétele 105

12. A csábítás legyőzése 109

13. Önfegyelem 115

14. Motiváció 129

15. Erő a megvalósításhoz 133

16. A boldogság „szokása” 145

17. A hála megélése 153

18. Csináld! 157

SZABÓ PÉTER

19. Teremtsd újra az életed! 161

20. Te vagy a felelős 165

21. Programozás 171

22. Mikor vagyunk boldogok? 177

23. Mindennapi motivációnk gyakorlata 189

A szerzőkről 193

7

BEVEZETÉS

Évek óta hiába próbálsz leszokni a dohányzásról? Esetleg

le akarsz fogyni? Jó kapcsolatokat akarsz kialakítani? Meg

akarod sokszorozni az árbevételed? Valójában egyszerű elérni

a céljaidat. Nem azt mondjuk, hogy könnyű, hanem egyszerű.

Egyszerű, ha megvan a megfelelő technikád.

Valójában a legcsodálatosabb korszakban élünk. Bármi,

amit elérhetőnek gondolsz, azt megvalósíthatod. Elég elmenni

egy könyvesboltba, és találsz legalább öt darab, szakemberek

által írt könyvet arról, hogyan csináld. Ha kényelmesebb vagy,

akkor rákeresel a Google-ön, és találsz legalább száz blogot,

videót, ahol pontról pontra dokumentálják a lépéseket, ame-

lyeket valaki megtett, és sikeres lett a módszerétől. Bármit

megtalálhatsz online. Csak azt kell tenned, amit ők. Használd

az utánzás tudományát! Kövesd, amit az elődeid tettek, valakik

most is éppen sikeresen csinálják.

De vajon miért nem éred el a célod, amikor minden informá-

ciód megvan, ami kell? Mindennek egyetlen oka van, ez pedig

nem más, mint a szokásaid.

8

BEVEZETÉS

Mennyire mered felvállalni azt, hogy valami nem jó, és ez

bánt téged? Mennyire mered elmondani, ha valamiért boldog-

talan vagy, és fáj az élet? Amikor megkérdezik, hogy vagy, mi

a válasz szinte mindig? „Minden oké, köszönöm, jól vagyok.”

A valódi probléma az, hogy nemcsak másnak hazudunk, hanem

saját magunknak is. Olcsó kibúvók mögé rejtőzve éljük az éle-

tünket, miközben hazudunk, hogy ne kelljen semmit tennünk

a változásért.

Amikor azt mondod, jól vagy, az valójában egy zseniális meg-

oldás. Mert ha jól vagy, akkor tényleg semmit nem kell tenned,

nem kell erőlködnöd.

Azokon az életterületeken, ahol problémáid vannak, ott te

már vesztes vagy, ha feladtad. Hiszen azt mondtad: „Ó, én jól

vagyok, csak…”, és jönnek a kifogások. „Jól vagyok, igaz, ki-

rúgtak, és nem bírom fizetni a számláimat, de hát mindegy is.”

„Elhagyott a párom, mert elhíztam, és szinte hányok a magány-

tól, de köszönöm kérdésed, jól vagyok.”

Mennyire vagy a hiedelmeid foglya, és mennyire vagy haj-

landó változni?

A könyv bemutatja, kialakult szokásaink hogyan veszik át

az irányítást életünk minden egyes területe felett. Megmutat-

juk, hogy szokásaink tudatos kontrollja és megváltoztatásuk

módszerei hogyan alkalmazhatók a hétköznapi életünk során.

Ismertetjük, miképpen azonosíthatjuk az életünket irányító

szokásokat, és érthetjük meg a működésüket, valamint hogyan

változtassuk meg őket, ha szükségét érezzük. Könyvünk célja,

BEVEZETÉS

9

hogy segítse a fejlődésedet, és hogy megtanulhasd, hogyan

bontakoztasd ki a benned rejlő lehetőségeket.

Régi és sokat vitatott kérdés, hogy az emberi tulajdonságok

és szokások vajon fejleszthetők-e, vagy genetikailag megha-

tározott, már gyerekkorban eldőlt, megváltoztathatatlan, kőbe

vésett tények.

A tudósok mind szélesebb körben kezdik felismerni, hogy

sokkal nagyobb mértékben vagyunk képesek egész életünk so-

rán fejleszteni elménket, és tanulni, mint ahogyan ezt korábban

sejtették. Amennyiben valakiben megvan a folyamatos fejlődés

igénye, képes arra, hogy megfelelő, tudatos változtatásokat

hajtson végre viselkedésében, és ezáltal boldogabb, sikeresebb

életet teremtsen magának.

Szokásaink egytől egyig fejleszthetők és megváltoztatha-

tók. Természetesen ez óriási odafigyelést és munkát igényel.

De megnyugtatásként közöljük, hogy nem kell minden szoká-

sunkat megváltoztatni, csak azokat, amelyek megkeserítik az

életünket, és boldogtalanná tesznek.

Előfordulhat, hogy az ember megfelelő önismeret hiányában

nincs tisztában a saját gyengeségeivel és erősségeivel, vagy

nem reális az önismerete. Az élethosszig tartó tanulás alkalmat

ad arra, hogy megismerjük magunk és mások működési, illetve

döntési mechanizmusait, és ezáltal egy könnyebben élhető

világot tudunk teremteni magunknak.

Benjamin Barber elismert szociológus szerint: „A világot

nem gyengékre vagy erősekre, sikeresekre vagy sikertelenekre

10

BEVEZETÉS

érdemes osztani, hanem olyanokra, akik készek tanulni, vál-

tozni, és olyanokra, akik nem.”*

Életünk minősége szokásaink helyességétől függ. Ezekért

a helyes szokásokért gyakran meg kell dolgoznunk, ha nem

ajándékba kaptuk szüleinktől vagy környezetünktől. A tehet-

ség hozhatja a nagy árbevételt, de a helyes szokás biztosítja

a vagyont. Sok ember küszködik a mindennapi életben, de

nem hajlandó a változásra. Brian Tracy úgy fogalmazta ezt

meg, hogy ez nem más, mint elmebaj: amikor valaki ugyan-

azt csinálja ugyanolyan módon, és közben azt várja, hogy más

legyen a végeredmény, nyilván az élete sem változik más, jobb

irányba.

A sikeres emberek megtalálják a  lehetőséget, hogy si-

kereikből és kudarcaikból okulva tanuljanak és fejlődjenek.

Amennyiben a könyv olvasása közben késztetésed támadna

a szokásaid megváltoztatására vagy megerősítésére, használd

az 5 másodperces szabályt. Számolj vissza öttől (5-4-3-2-1),

és gyerünk! Használd a felismeréseidből származó aktiváló

energiát. Így nevezik azt az erőt, amelyre szükséged van ahhoz,

hogy kimoccanj a rutinodból. Tegyél egy próbát! Keress egy

megváltoztatásra szoruló szokást, és kezdd el. Nincs semmi

szundigomb, nincs „várok még egy kicsit”… Csak csináld!

Amint elértük a felnőttkort, nekünk kell lennünk a saját

magunk hajcsárának. Mostantól mindenkinek a maga dolga,

* Könyv- és folyóiratszemle, 2016. február, 11. (121.) évfolyam, 1. szám, 24. o.

BEVEZETÉS

11

hogy rávegye magát arra, amihez nincs kedve, hogy aztán azzá

válhasson, akivé válni akar.

Arra vársz, hogy kedved legyen hozzá? Soha nem lesz. Na-

gyon egyszerű megszerezni azt, amit akarsz, de nem megy

könnyen, magadra kell erőltetni.

Lépj ki a komfortzónádból, és változtass az életeden, ha úgy

érzed, hogy rosszul mennek a dolgaid. Olvasd el a könyvet, és

változz! Ha akarsz…

13

– 1. FEJEZET –

A szokások kialakulása

Reggel 6:00. A nap már felkelt. A leengedett redőnyön be-

szűrődnek a sugarai. Nyugalomban van minden. Egy cinege

alig hallható dallal üdvözli a reggelt. A távolban egy busz mo-

torzúgása hallatszik, majd ez is elhalkul. Csend van.

Hirtelen éktelen riadalom és hangzavar keletkezik. Olyan

fülbe hasító, hogy az ember szíve majdnem megáll a lármától.

„Hol vagyok? Mit történt? Már reggel van? Ja, az ébresztő…

Még alszom egy kicsit…”

Egy kéz nyúlik ki a takaró alól, tapogat az éjjeliszekrényen,

keresi a hang forrását. Megtalálja. Lenyomja a szundigombot.

„Még öt perc – gondolja magában az ember. – Még öt percet

alhatok…” És a szekrény felé fordulva behunyja erősen a sze-

mét, és alszik tovább.

Hirtelen ismét hatalmas lárma, mintha lábosokat vernének.

Az öt perc mintha csak egy szempillantás lett volna.

„A harmadik csörgésre már felkelek…” Lenyomja másodszor

is a szundit. Most már félig éberen szundikál tovább.

MUHORAY RÓBERT

14

Harmadszor is megszólal az ébresztő. Most már végleg

lenyomja. Nincs több szundi.

Leveti magáról a paplant. Felkel, kiül az ágy szélére, és csak

néz tompán maga elé.

„Ismét reggel van – gondolja magában. – De fáradt vagyok!

Nem kellett volna este olyan sokáig fent lennem… Már megint

nem aludtam ki magam.”

Kibotorkál a fürdőszobába, belenéz a tükörbe, és sóhajt egy

nagyot.

„Ezek a táskák a szemem alatt egyre szörnyűbbek…”

Megmossa az arcát, igyekszik életet lehelni magába. Kimegy

a konyhába, és felteszi a kávét főni. Megint egy újabb reggel,

és indul a szokásos mókuskerék…

� � �

Elgondolkodtál-e már azon, hogy reggel mit miért és hogyan

csinálsz, vagy csak automatikusan – szinte robot módjára –

végzed a napi cselekedeteidet? Megfigyelted-e, hogy azon gon-

dolkodsz, mit vegyél fel, vagy azon, hogy hogyan öltsd magadra?

Általában azon gondolkodunk, hogy mit válasszunk a ruhatá-

runkból. Vajon miért van ez így?

A válasz a természet zseniális „találmányában” rejlik, ez

pedig nem más, mint a szokások, amelyeket kialakítottunk az

életünk során.

A szokásokat – leginkább a viselkedésre fókuszálva – már

az  ókorban is megemlítik: „Azok vagyunk, amit ismétel-

ten teszünk. A kiválóság ezért nem cselekedet, hanem szo-

1. A SZOKÁSOK KIALAKULÁSA

15

kás.”* Arisztotelész szerint tehát azok vagyunk, amit rendsze-

resen teszünk. Ezeknek a cselekedeteknek gyakran nem is

vagyunk tudatában. Ha sikerül beazonosítanunk a szokásokat,

* Arisztotelész: Kategóriák. Budapest, 1993, Kossuth.

KITEKINTÉS

Ivan Petrovics Pavlov a XIX. század végén, tizenkét éven ke-

resztül végzett kísérleteket, amelyekben az emésztőrendszert

tanulmányozta. Kutyáknál figyelte meg, hogy ha csak hang-

vagy fényjelzést ad, akkor a kutya nem kezd el nyáladzani, de

ha ezeket a hatásokat étel adása követi, akkor egy idő után

összekapcsolódik a jelzés a nyáltermeléssel: ha csak a jelet

adta, de a kutyák nem kaptak ételt, a nyáltermelés akkor is

megindult. A pszichológia ezt ún. klasszikus kondicionálásnak

(feltételes és feltétlen reflexnek) nevezi.

A feltétlen reflexek velünk születtek, akaratunktól függet-

lenül, inger hatására automatikusan működésbe lépnek (a

kutya táplálékra adott nyáltermelése). A feltételes reflexek

pedig az akaratunktól függően működnek, és tanulás révén

alakulnak ki (a fény- vagy hangjelzésre adott nyálelválasztás,

mivel a kutya megtanulta, hogy a jelzés után ételt fog kapni).

Pavlov 1904-ben az emésztőrendszer idegi szabályozásá-

nak, az emésztés élettanának terén végzett munkásságáért

orvosi Nobel-díjat kapott.

MUHORAY RÓBERT

16

akkor meg tudjuk vizsgálni azt is, hogy honnan, miből alakul-

tak ki.

A szokások agyunk tehermentesítésére szolgálnak. Agyunk

egy nagyon nagy teljesítményű, bonyolult számítógép: úgy egy-

billió idegsejt (neuron) van benne, amelyek összessége kö-

rülbelül egytrillió kapcsolódással rendelkezik. Ahogy egyre

több kapcsolódás jön létre az idegsejtek között, úgy növekszik

(exponenciálisan) az agy tárolókapacitása.

A jelenlegi kutatások nagyságrendileg 2,5 petabájt méretűre

becsülik az agy tárolókapacitását. Ez kb. 2,6 millió GB, ami

úgy egymillió mozifilmmel egyenlő. Ha egymillió mozifilmet

akarnánk végignézni, az közel 300 évig tartana.

Az ilyen hatalmas tárolókapacitáshoz megfelelő gyorsaságú

működés is szükséges. Az idegi impulzusok hatására az infor-

mációk átlagosan 300 km/órával közlekednek, de a két véglet

1 km/h és 430 km/h. A gondolkodás egy óriási „agyviharral” ér

fel, amely egyrészt rengeteg energiát vesz igénybe, másrészt

az információ elképesztő méretekben és gyorsasággal áramlik.

Ennek energiaigénye miatt a természet beépített egy „önfel-

ismerő” vagy „tanuló” mechanizmust, amely segít, hogy az

azonos cselekedeteket ne kelljen újra meg újra végiggondolni,

hanem az automatizmusok csökkentsék az agy terhelését.*

A természet e csodája egyszerre lehet áldás és átok. Mivel

az automatizmus akár az első alkalommal (!) is kialakulhat

* https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0094_

neurologia_hu/ch01s03.html; letöltés időpontja: 2018. 10. 27.

1. A SZOKÁSOK KIALAKULÁSA

17

(amennyiben csökkenti a gondolkodás szükségességét, és fo-

kozza a kényelemérzetet), ezért gyakran olyan szokásokat is

kialakítunk, amelyek meglétének nem is vagyunk tudatában.

Ez lehet bármely apró cselekedet, például az ajak vagy az arc

megérintése bizonyos helyzetekben, szemünk dörzsölése,

lábrángatózás izguláskor, beszédnél bizony szavak, hanglej-

tés, hangsúly használata, de lehet akár egy probléma/helyzet

megközelítése, megoldása is.

Amint egy szokás kialakul, az agy többé nem vesz részt

teljes mértékben az adott cselekedethez kapcsolódó döntés-

hozatalban, hanem lazít, vagy más feladatokra koncentrál. Az

agy „lekapcsol”, és az automatizmus átveszi az irányítást. Ezért

fordul elő, hogy bizonyos emberek bizonyos helyzetekben min-

dig ugyanúgy reagálnak, és nem képesek elvonatkoztatni (erre

szoktuk azt mondani, hogy „dobozgondolkodása” van, vagy

„konzervmegoldásokban” gondolkodik).

KITEKINTÉS

Az agytörzshöz közeli rétegekben szürkeállományból álló tö-

mörülések ősi, primitívebb (az evolúció korábbi időszakában

kialakult) együttese található. Ezek irányítják az ösztönös vi-

selkedéseket, amilyen a légzés, a mozgás vagy akár a félelem

megnyilvánulásai (összerándulás). A törzsdúcoknak elenged-

hetetlen szerepük van a szokások kialakulásában.