Upload
ronan-munoz
View
31
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Multikulturális iskola. Köcséné Dr. Szabó Ildikó NyME-SEK Pedagógia Tanszék. A kultúra fogalma. Szokások, hiedelmek,hagyományok, értékek, normák és a technika komplex egészeként, összességeként értelmezhető, amelyek az ember életét mindennapjai során körülveszik, jellemzik. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Multikulturális iskola
Köcséné Dr. Szabó Ildikó
NyME-SEK
Pedagógia Tanszék
A kultúra fogalma
Szokások, hiedelmek,hagyományok, értékek, normák és a technika komplex egészeként, összességeként értelmezhető, amelyek az ember életét mindennapjai során körülveszik, jellemzik.
Alapvető elemei: hiedelmek, értékek, normák, szimbólumok, technológiák nyelv, tárgyi eszközök
A kultúra funkciói (Klein, 1993)
Szemüveg”: meghatározza az érzékelés és a kogníció mikéntjét, kereteit
Az emberi viselkedés alapját képező motívumok egy részét szolgáltatja
Meghatározza (mindenfajta) értékelés kritériumait
Az identitás alapjául szolgálhat. Jellegzetes kommunikációs módokat
biztosít.
Etnocentrizmus – kulturális relativizmus
A saját kulturális rendszer a kiindulási pont.
Egyedüli jó megoldásmód – szemben másokéval.
Minden kultúra csak saját kontextusában értelmezhető.
Akkulturalizációs stratégiák
A másik csoport kulturális rendszerének átvétele
Törekvés a saját Identitás
Hagyományfenntartására
IGEN NEM
IGEN 1 integráció 3 asszimiláció
NEM 2 szeparáció 4 marginalizáció
Az iskolai kultúra jellemzői
A családi kultúra jellemzői
gyereknevelés
barátságosság
udvariasság
viselkedés
társadalmi távolság
tanulásszervezés
tanulási stratégiák
motiváció
feladattudat
dominancia
énmegjelenítés
individualitás/verseny
Multikulturális nevelés
„…a multikulturális nevelés tágabb értelemben használatos: magába foglalja a nemi, társadalmi, gazdasági, nyelvi, képességbeli, faji és nemzetiségi különbségek által felvetett nehézségeket.”
Elizabeth A. Bruch
Munkák/feladatok kiosztása
A feladatok úgy vannak-e kiosztva, hogy mindenki részt tud venni bennük (terítés,intéznivalók, a berendezések kezelése, anyagok kiosztása).
Az önkéntesek kiválasztásakor van-e minden gyereknek lehetősége a részvételre?
Visszajelzés, fegyelem• Kinek a viselkedését kifogásolja a pedagógus? Kit dicsér? Van-e valami tendencia akisebbségi diákokra való reagálásban?
• Ki kap verbális vagy non verbális dicséretet a munkájáért? Kinek a munkáját éri verbális vagynon verbális kritika? Van-e valami tendencia a dicséretekben és elmarasztalásokban?
Interakció
c) Ha egy gyerek téved vagy hibázik, melyik gyerek esetében történik közvetlen vagy finomutalás arra, hogy a képességei megvannak, csak szorgalmasabbnak kéne lennie?d) Különböznek-e a gyerekekkel szemben támasztott elvárások? Van-e valami tendencia akisebbségi gyerekekkel kapcsolatos elvárásokban és a pedagógus viselkedésében?e). Minden gyerek egyenlő visszajelzésben részesül-e a teljesítményével kapcsolatban?
Interakció
•Egyenlő ideig vár-e a pedagógus a gyerekek reakcióira?• Minden gyerek egyaránt kap-e bonyolultabb kérdéseket is?• Minden gyerek kérdésére ugyanolyan alapossággal válaszol-e a pedagógus?
Tanítás/foglalkozások
Tanítás/foglalkozások
Minden gyereket ugyanolyan gyakran felhív-e (megkér valamire)?
Minden gyerek ugyanolyan részletes és kimerítő magyarázatban részesül-e, ha szüksége van rá?
Olyan légkört teremt-e a pedagógus, mely erősíti az önbizalmat, és amelyben minden gyerek munkája és hozzájárulása egyaránt értékes?
Oktatási anyagok és a diákok/ gyerekek munkái
Bemutatják-e a képek, művészeti alkotások a kisebbséget? Ha igen, hogyan ábrázolják?(sztereotípiák)
A nyomtatott anyagok tartalmaznak-e nem sztereotip utalásokat a kisebbségekkel és kultúrájukkal kapcsolatban?
A kisebbségi diákok/gyerekek munkái szerepelnek-e a kiállított anyagban?
Nincs ilyen alkotás, vagy nyomtatott anyag. A képek állatokat vagy filmfigurákat ábrázolnak(multikulturális lehetőségek hiánya).
• Vannak e könyvek a kisebbségről? Hogyan ábrázolják a kisebbséget (sztereotípia-aktivitáshiánya)• Milyenek a játékok?• Milyen könyveket, képeket, filmeket, nyomtatott anyagokat stb. használ a pedagógus? (sztereotípiák)• Utal-e a pedagógus spontán módon arra, ha a könyvekből hiányzanak a kisebbségiszempontok, vagy arra, ha a könyvek elfogultak?
Oktatási anyagok és a diákok/ gyerekek munkái
• Elkülönítve ülnek-e a diákok? Ha igen, a pedagógus ültette őket így, vagy maguktólválasztották a helyüket?• A csoportalakításnál a kisebbségi reprezentációt figyelembe veszi-e a pedagógus? Atöbbségi és kisebbségi gyerekek kapnak-e vezető, illetve támogató szerepet a csoportokban?• Hol helyezkedik el a pedagógus? Mozog-e a gyerekek között? Melyik gyerek mellett állleggyakrabban? Van-e valamilyen megfigyelhető gyakorlata a kisebbségi gyerekekkelkapcsolatban?
Csoportalakítás
Párbeszéd Kör Hallgasd figyelmesen a többieket! Próbáld valóban
megérteni, amit mondanak, és válaszolni arra, különösen akkor, ha elképzeléseik eltérnek a tiedtől!
Próbáld elkerülni azt, hogy amíg a többiek beszélnek, saját gondolataid formálásával foglalkozz!
Gondolkodjatok közösen arról, amit a beszélgetésből mindannyian nyerni szeretnétek!
Legyél nyitott arra, hogy változtatni tudjál gondolkodásodon; ez valóban segíteni fog abban,hogy a többiek nézőpontjaira figyelj.
Ha nézeteltérés van, beszélgessetek tovább! Fogalmazzátok meg a nézeteltérést!
Értékeljétek mások tapasztalatait, és gondoljatok arra, hogyan jutott el saját gondolkodásához, véleményéhez.
Segíts fejleszteni mások ötleteit! Hallgass figyelmesen és tegyél fel tisztázó kérdéseket!
Ne vesztegess időt a tények, adatok felsorolásával; az idő tartásához arra van szükség,hogy az egyetértések és az egyet nem értések tisztázódjanak. A tényeket, adatokat a következő beszélgetés előtt lehet ellenőrizni.
Beszélj szabadon gondolataidról, de ne urald, ne sajátítsd ki a beszélgetést!
Kerüld a személyeskedést! Élj a humor lehetőségével!
A kulturálisan reaktív tanárok felismerik, hogy:
az iskola körén túl terjedő (társ.) tényezők szabják meg annak a kereteit, ami a tanteremben megjelenik,
a tanár kulturális háttere nem meghatározó a kulturálisan releváns tanári viselkedésben,
a diákok és tanárok számára gyakran más a fontos,
a diákoknak rugalmas viselkedési szabályokra van szükségük,
az egyéni figyelem –akár pozitív, akár negatív – nem kívánatos,
az iskolai nyelvnek és kommunikációnak kapcsolódnia kell a család és a közösség nyelvi és kommunikációs struktúráihoz,
a diákok jobban szeretnek csoportban tanulni, mint egyénileg,
a tanári hatékonyság szorosan összefügg a tanári kedvességgel és a tanulmányi szigorral,
a tanulók jobban működnek, ha a tanítás-tanulás üteme nem túl feszes,
A tantervnek a tanulók élete szempontjából relevánsnak kell lennie.
Jó gyakorlatok
Gandhi Gimnázium Józsefvárosi Tanoda Mága Erika Lázár Péter – Kedves-ház Kőszegi Edit: Kitörési pont az iskola ….
Humanisztikus Kooperatív Tanulás (HTK)
A program alapvető célja az iskolák működési mechanizmusainak, rejtett tantervének újraalkotása, hogy a gyerekek között a teljesítmény, az együttműködés, a bizalom és a társas kapcsolatokat erősítő értékek visszanyerhessék szocializációs szerepüket.
Olyan nevelési technológia kialakítása, amely biztosítja, hogy a gyerekek ne veszítsék el uralmukat önmaguk és környezetük fölött, ne kerüljenek szembe társaikkal, a tradicionálisértékekkel, az iskolával, a tanulással.
A Komplex Instrukciós Program (KIP)elemei
Sokféle képességre épített tanítási egység, amely magas fokú gondolkodási képességet igényel a fő téma köré szervezett aktív csoportmunkára alapozva.
Speciális instrukciós stratégia, amelyen keresztül a tanár felkészíti a tanulókat az együttműködési normákra, valamint azokra a szerepekre, amelyek saját csoportmunkájuk vezetéséhez szükségesek.
A tanuláshoz az egyenlő hozzáférhetőség biztosítása, felkészítés az osztályon belüli státuszproblémák felismerésére és kezelésére.
Kérdésfelvetés és probléma-megoldás
konstruktív, nyitott végű feladatok; csoporton belüli függőség (szükségük
van egymásra a feladat sikeres elvégzéséhez,megoldásához)
központi gondolatkör (adott tanítási téma vagy témakör, amely köré a tevékenységek,feladatok rendeződnek)
többféle intelligencia, képesség alkalmazása.
A tananyag feldolgozáshoz szükséges(ek)
a tanulók kérdéskultúrája, az információk hozzáférhetősége, egyéni és csoportos válaszadás (vita, megbeszélés,
közös öntéshozatal), az arra történő ösztönzés, hogy a gyermekek egymás
ismereteit is forrásként használhassák, a tanuló-tanár interakció, a tanulók egymás közötti interakciói, többféle képességet igénylő feladatok, a kölcsönös tisztelet, segítségadás és együttműködés.