Munkahelyi stressz

A munka(hely) öröm vagy stresszforrás?

Munkahelyi stressz – magyar baj?

Átlagos magyar munkavállaló 44,5 fél órát dolgozik hetente

Minden második munkavállaló magas stressznek van kitéve

35% érzi úgy, munkája rossz hatással van az egészségére

28% munkahelyével hozza összefüggésbe betegségét

40% közepes mértékű stressztől szenved A munkahelyeken nem nagyon foglalkoznak ezzel

a kérdéssel A munkavállalók úgy vélik, maguk is meg tudnak

küzdeni a stresszel

Drága stressz!

A munkahelyi stressz több, mint 10 milliárd euró plusz költséget jelent

Évente 55 milliár euró kárt okoznak a munkahelyi balesetek az EU-ban

A tagállamokban 40 millió ember érint, ami 20 milliárd euró terhet jelent a költségvetésre

Munkából távol maradók 50-60%-a amunkahelyi feszültség elől menekül

35% nem maga ütemezi munkáját 55% nem határozhatja meg, mikor és

mennyit dolgozik 29% munkahelyi monotóniától szenved

Stressz a törvényben

2008. januártól a parlament módosította a Munkavédelmi törvényt: bekerült a munkahelyi stressz kérdése.

a törvénymódosítás szerint a munkaadóknak fel kell mérniük, milyen kockázatot jelent a stressz, és hogyan lehet azt elhárítani

a törvény nevesíti a jelenséget, amelyet az ún. pszichoszociális kockázatok között említ:

− a pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglakoztatási jogviszony bizonytalansága), amelyek stresszt, illetve ennek következtében munkabalesetet, s lelki eredetű szervi megbetegedést okozhatnak.

Munkahelyi stressz = népbetegség

A munkahelyi stressz kihat az élet egészére megkétszerezi bármely betegség

(főleg a szívinfarktus) kockázatát stresszel terhelt munkavállaló

—nem tud teljesíteni—nem tud alkalmazkodni—nem tud aludni ...

Veszélyeztetett csoportok

28-39 évesek Fizikai dolgozók Alacsonyabb iskolai végzettségűek A szervezetnél régebb óta dolgozók Termelési szektorban foglalkoztatottak Az elégedetlenek A munkahelyüket elhagyni szándékozók Az egészségi, pszichés és viselkedési

problémákkal küzdők

Kiemelt tényezők

A nők hajlama nagyobb a stresszre, mint a férfiaké

Akik munkahelyi stresszben szenvednek, négyszer annyi időt töltenek betegállományban

Sokan nyúlnak alkoholhoz, könnyű drogokhoz, vagy felvesznek rossz szokásokat (nassolás, dohányzás, sorozatnézés ...)

A mai techológiai eszközök csak fokozzák a munkahelyi terhelést (e-mail, mobil): kizökkentenek a ritmusból, az információdömpinget kezelni kell - kényszer

A stressz

„ A stressz egy fajlagos tünetcsoportban megnyilvánuló állapot, mely magában foglal minden nem fajlagosan előidézett elváltozást egy biológiai rendszeren belül. Ilyen módon a stressznek sajátos ismertetőjelei vannak, de nincs kifejezett oka”. (Selye, 1969)

A stressz legtipikusabb tünetei

Feszültség, idegesség Magas vérnyomás Alvásproblémák Krónikus aggódás Túlzott alkohol-, drogfogyasztás,

dohányzás Emésztési zavarok Pihenés-képtelenség Megküzdés-képtelenség, ellenségeskedés Nem együttműködő attitűdök Érzelmi labilitás

Mi a stressz tehát?

A stressz tehát olyan adaptív pszichológiai és élettani reakció (kognitív, személyiségfüggő és

homeosztatikus folyamatok), mely akkor jelentkezik, ha intenzíven ható, külső és/vagy belső megterhelő események

hosszabb időn át (esetleg nem belátható ideig), és/vagy ismétlődő módon megzavarják az egyensúlyt.

A munkahelyi stressz definíciója

A munkastressz olyan ártalmas fizikai és emocionális válaszegyüttes, mely akkor fordul elő, ha a munkával kapcsolatos követelmények meghaladják a képességeinket, erőforrásainkat és szükségleteinket.

Nem csak fizikai és érzelmi válaszokról van szó, hanem egy sokkal összetettebb érzelmi, kognitív, viselkedésben is megnyilvánuló, pszichológiai reakcióról, melyet a munka, a munkakörnyezet bántó hatásaira adunk.

A teljesítmény rombolása

Az emberi teljesítményre a környezet nagy és folyamatos hatással van. Teljesítményre ható tényezők:

Kimerülés Motiváció hiánya Ingerek hiánya Mindennapi ismétlődő ritmus Stressz

Modellek 1: A munkastressz tranzakcionális modellje

Lazarus, Folkman (1984) - a modell elemei:1.A munkastressz forrása: munka, munkaszerep,

karrier-fejlődés, munkakapcsolatok, szervezeti jellemzők természetéből fakadó faktorok

2.Individuális jellemzők: szorongás, ambiguitás, neuroticizmus egyéni megélési formái és szintje

3.Gyenge egészség tünetei: dohányzás, alkohol-fogyasztás, elégedetlenség, csökkent motiváció gyengíti az egészséget és depresszióhoz, szívproblé-mákhoz vezethet; szervezeti szinten: hiányzás, fluktuáció növekedése

4.Betegségek: koronária betegségek, pszichiátriai kórképek

Modellek 2: Michigan modell

Négy fő eleme van, melyek egymással ok-okozati viszonyban állnak:– Szervezeti jellemzők (pl. hierarchia,

munkakörök)– Pszichológiai stresszorok (pl. szerepkonfliktus)– Stresszreakció– Pszichikai, fizikai megbetegedés

Két befolyásoló tényező:– egyén tűrőképessége– személyközi kapcsolatok jellege

Modellek 3: Person -Environment-Job Fit modell

French (és mtsai, 1982) A környezeti/munka-változók és az egyén releváns sajátosságai közötti interakció határozza meg a munkastresszt.

Stressz oka: egyén lehetőségei és a környezeti feltételek

közti össze nem illés egyén képességei és a környezeti elvárások

közti össze nem illés Ebben fontos: az egyén percepciója, kognitív

kiértékelése Stressz elenni védelem:

társas támasz énvédő mechanizmusok

Modellek 4: A munkafeladat teljesítésének folyamatmodellje

McGrath (1976) modelljének alapfogalmai: az aktuális feladat nehézsége a dolgozó képessége az átélt stressz

Az egyén értékeli az adott helyzetet, dönt: teljesít, majd értékeli az eredményt (egyben ez visszajezés

is) Következtetések:

a teljesítmény gyakran nincs összhangban a végkifejlettel

a végkifejlet hatással a jövőbeni szituációkra

Modellek 5: Vitamin modell

Warr (1987): a mentális egészséget a környezet pszichológiai sajátosságai határozzák meg, ahogy a vitaminok (is) a fizikai egészséget.a munkajellemzőket 9 csoportba sorolhatjuk, melyek különbözőképpen járulnak hozzá a mentális egészséghez, akár a különböző típusú vitaminokaz affektív jóllét (well-being) a mentális egészség leglényegesebb elemeaz egyén és a környezet a mentális egészség függvényében állnak kölcsönhatásban egymással

Modellek 6: Terhelés – kontroll - döntési szabadság modell

Karasek (1979) a munkastressz alapja: munka pszichológiai követelményei döntési szabadság

1.kicsi terhelés: követelmény kicsi, nagy a döntési szabadság

2.nagy megterhelés: követelmény nagy, kicsi a döntési szabadság

3.aktív munka: mindkét tényező magas4.passzív munka: mindkét tényező kicsi

Kontroll = képesség mérlegelése + döntési szabadság

Modellek 7: Erőfeszítés – jutalom (kiegyensúlyozatlanság) modell

Siegrist (1997) A modell a reciprocitás elvén alapul: a magas

erőfeszítés, amely alacsony jutalommal jár, emocionális distressz kialakulásához és szimpatikus arousalhoz vezethet – ez határozza meg a viselkedést.

Az erőfeszítést két komponens mentén értékeljük:− az extrinsic erőfeszítés vagy munkakövetelmények (pl. időnyomás, felelősség)

− és az intrinsic erőfeszítés vagy túlzott elköteleződés (munkakényszer, átkapcsolni nem tudás, stb.)

Modellek 8: Pszichoszociális munkastressz modell

Kalimo (1997) két feltételezése:– A munkakövetelményekre az egyén a

képességeinek, motivációjának és más egyéni jellemzőinek megfelelően reagál

– Az egyénnek vannak a munkára vonatkozó elvárásai (pl. az autonómia mértéke)

Stressz = ha nincs megfelelés a környezeti tényezők és az észlelt coping képesség között

Sikertelen megküzdés = krónikus mentális vagy fizikai állapothoz vezethet

A munkastressz okainak kategorizálása 1.

Minden, a munkával kapcsolatos szituáció, mely bármilyen stresszválaszt vált ki és növeli az egyén arousal szintjét, munka-stresszornak tekinthető.

Kategóriák:– típus: olyan stresszor, ami minimális

változással vagy erőfeszítéssel kiküszöbölhető (pl. nemmegfelelő világítás vagy szellőzés, munkacsoport tagjai ...)

– típus: olyan stresszor, amit nehéz változással vagy erőfeszítéssel kiküszöbölni (pl. elégtelen munkatársi kapcsolatok, bizonyos betegségek, tapintatlan főnök)

– típus: olyan stresszor, amit lehetetlen változással kiküszöbölni (pl. gyógyíthatatlan betegség, rokkantság, halál)

A munkastressz okainak kategorizálása 2.

A stressz forrása szerint – a stresszor hathat:

Érzékszervekre (zaj, szag, hőmérséklet) Gondolkodásra, érzésekre (izgalom,

aggodalom, arousal-változás) Testi állapotra (betegséget okozva, pl.

mérgező anyagok)

Fő kategóriák: Munkafeladattal kapcsolatos faktorok Interperszonális faktorok Szerep-ambiguitás Szerepkonfliktus Csekély mértékű elismerés vagy annak hiánya Személyes aggodalmak Környezeti faktorok

Stresszorok kategóriái 1.

Környezeti stresszorok: szélsőséges hőmérséklet, nem megfelelő szellőzés, zaj, szennyezett levegő, stb.

Foglalkozási stresszorok: túl sok vagy túl kevés munka, teljesíthetetlen követelmények, inkompetens vezető, stb.

Szociális stresszorok: párkapcsolati, házastársi, családi tényezők

Stresszorok kategóriái 2.

1. Munkahelyen kívüli stresszorok: családi, gazdasági, pénzügyi helyzet, költözés ...

1.Szervezeten belüli stresszorok: Makroszintű

− stratégi, utasítások− szervezeti struktúra, tervezés− szervezeti folyamatok− munkavégzés feltételei

Mikroszintű— a csoportösszetartás hiánya— a társas támasz hiánya— interperszonális és csoporton belüli

konfliktusok— szerepkonfliktusok— pszichoterror

A stressz bizonyítékai

Cox (1990) az irodalmak alapján 9 olyan tényezőt sorol fel, melyek a munka, a munkakörnyezet és a szervezet stresszt kiváltó jellemzői lehetnek:

A munka kontextusa– Szervezeti működés és kultúra– Karrier-fejlődés– Döntési jog/kontroll– Szervezetben betöltött szerep– Interperszonális kapcsolatok– A munka-otthon egyensúlya

A munka természete, tartalma– A feladatok megtervezése– Munkaterhelés vagy munkaritmus– Időbeosztás

Munkával kapcsolatos stresszorok 1.

1. A munkakörnyezet Embertelen környezet, ahol extrém

mértékben kell hajlongani, nyújtózkodni vagy a munkaanyagokat mozgatni

Nem megfelelő hőmérséklet vagy páratartalom, mely extrén diszkomfort-érzetet vált ki

Gyenge világítás, mely rontja a munkavégzés biztonságát

Nagy zaj, mely hangos beszédre kényszerít Nem megfelelő szellőzés

Munkával kapcsolatos stresszorok 2.

2. A szervezet Nem a munkamennyiségnek megfelelő

számú munkaerő, mely extrém mennyiségű túlórához vezet

Túl sok üres munkaposzt, mely megduplázza az a feladatok számát, melyre nem is készültek fel vagy készítették fel őket

A részlegek közti rossz koordináció Szükségtelen tréning a feladatok jobb

ellátása érdekében, mely bizonytalanságot vált ki a feladatok ellátásával kapcsolatban

Munkával kapcsolatos stresszorok 2.

Félrevezető információk, mely révén az emberek nem tudják, hol is a helyük

A munkaterhelés kontrollálatlansága, mely fluktuációhoz vezet

Merev munkafolyamatok Időhiány a változásokhoz való

alkalmazkodásban

Munkával kapcsolatos stresszorok 3.

3. A szervezet menedzselése, vezetése (vezetési stílus, filozófia, szemléletmód, célok ...)

A különböző vezetők stílusa és szemléletmódja közti ellentmondás

A versengés hangsúlyozása, mely a munkabiztonság és az egészség rovására megy

Folyamatos krízis-menedzselés, ami a vezető tehetetlenségének köszönhető

Az információ, mint hatalom birtoklása néhány ember kezében, ami a feladatokra és folyamatokra vonatkozó kulcsinformációk szándékos visszatartásában ölt testet

Munkával kapcsolatos stresszorok 3.

A munkafolyamatok állandó változtatása, mely a vezetés hibájából fakad: nem tervezik meg az alapvető, kezdeti lépéseket

Túlmunka-túlfüggőség: azon előfeltevésen alapulva, hogy egy kis extra jövedelemmel a dolgozókat mindig rá lehet venni erre

Igény arra, hogy bármikor legyenek készek az emberek a munkára, mely gyakran károsan hat a családi életre

Munkával kapcsolatos stresszorok 4.

4. Szervezeten belül betöltött szerep Szerep-kétértelműség Szerepkonfliktus Túl kicsi felelősség A tapasztalt vezetők támogatásának

hiánya (szupervízió hiánya) Emberekért, feladatokért való

felelősség, amire nincs meg a megfelelő felkészültség

Munkával kapcsolatos stresszorok 5.

5. Szervezeten belüli kapcsolatok, viszonyok A vezetővel való gyenge kapcsolat, mely

egymás szerepének, felelősségének, érzéseinek, attitűdjeinek, stb. megértése hiányából fakad

Munkatársakkal, beosztottakkal való gyenge kapcsolat, mindenféle emberi érzelmi okokból

A felelősség delegálásának nehézsége a beosztottak iráni bizalom hiánya miatt, vagy mert nincsenek egyértelműen elhatárolva a vezetői/beosztotti egyéni feladatok

Munkával kapcsolatos stresszorok 5.

Személyes konfliktusok, aminek oka sokféle lehet: nyelvbeli nehézségek, nem, faj, temperamentum, eltérő képzettségi szint, stb.

A vezető vagy a munkatársak visszajelzéseinek hiánya, mely az izoláció vagy kirekesztettség érzéséhez vezethet

Munkával kapcsolatos stresszorok 6.

6. Karrier-alakulás A munka biztonságának hiánya, a szervezeti

struktúra folytonos változása miatt Indokolatlan előléptetés, rossz kiválasztás

miatt, vagy mert nem volt senki, aki az adott posztot betölthette volna

Előléptetés elmaradása - “észre sem vesz senki” érzést keltve

Az ambíció visszatartása: a vezető nem észleli a beosztott való vagy potenciális képességeit

A munkakör szükségtelennek tűnik Nem kap annyi fizetést, mint más u.ebben a

munkakörben

Munkával kapcsolatos stresszorok 7.

7. Személyes és szociális kapcsolatok Munka közbeni szociális kontaktusok

elégtelensége, szüntelen munkafeladatok miatt

Szexizmus, szexuális zaklatás Rasszizmus, rasszista zaklatás Konfliktus a családi elvárásokkal Az egyéni szükségletek és a szervezeti

elvárások iránti lojalitás megosztottsága

Munkával kapcsolatos stresszorok 8.

8. Munkaeszközök A munkakörnek vagy a környezetnek sem

megfelelő eszközök Régi vagy rossz minőségű eszközök Megbízhatatlan vagy nem megfelelően

karban tartott eszközök, melyek folyamatos meghibásodáshoz, üzemszünethez vezetnek

Rosszul elhelyezett eszközök vagy tervezett eszközök, melyek az egyént kényelmetlen testtartásra kényszerítik

Fokozott zajterhelés vagy hőmérséklet, ahol még a hatékony kommunikáció is gátolva van

Munkával kapcsolatos stresszorok 9.

9. Egyéni vonatkozás A változással való megküzdés nehézsége A személyközi problémák (pl. zaklatás,

agresszió, erőszakoskodás) megoldásához szükséges magabiztosság hiánya

A megfelelő mértékű asszertivitás hiánya, melynek eredményeként mások mondják meg, hogyan teljesítsük feladatainkat

Az idő szervezésében mutatkozó elégtelenség

A stressz hatékony menedzselésének hiánya

A munkastresszhez hozzájáruló faktorok

Nem minden stressznek a munka az oka. Sokszor az emberek hozzák magukkal a saját stresszüket, mely aztán összekapcsolódhat:

Anyagi problémákkal (pl. adóssággal) Egyedülálló szülő-séggel Kapcsolati problémákkal (válás, külön élés) Más családi gondokkal (rendőrségi ügy,

gyerekszökés) Költözéssel Halálesettel a családban Gyerekvállalási gondokkal Komoly vagy halásos betegséggel Küszöbön álló nyugdíjazással Gyerekellátási gondokkal ...