BE

VE

ZE

TÉ

S

Az

egye

tem

i, fői

skol

ai

okta

tásb

an

a te

rmék

ek

2D-s

m

űsz

aki

ábrá

zolá

sáva

l és

3D

-s

műsz

aki

meg

jele

níté

séve

l fo

glal

kozó

tant

árgy

ak s

ora

hagy

omán

yosa

n a

műsz

aki r

ajzz

al in

dul.

A m

űsz

aki r

ajz

okta

tásá

nak

legf

onto

sabb

cél

kit

űzé

sei:

− a

műsz

aki

ábrá

zolá

s al

apve

tő

szab

álya

inak

, előí

rása

inak

a

meg

ism

erés

e és

be

gyak

orlá

sa,

amel

yek

szük

sége

sek

a to

vább

i m

űsz

aki

ism

eret

ek

elsa

játí

tásá

hoz

és

a ko

nstr

ukci

ós,

szer

kesz

tési

fe

lada

tok

végz

éséh

ez,

vala

min

t a

szám

ító

gépe

s 3D

-s

terv

ezőren

dsze

rek

hasz

nála

táho

z is

,

− a

szab

adké

zi v

ázol

ó ké

szsé

g fe

jlesz

tése

, am

elyr

e s

züks

ég v

an n

emcs

ak a

sze

rkes

ztés

i m

unká

t m

egal

apoz

ó vá

zlat

ok k

észí

tése

kor,

de

az e

lőad

ások

, iro

dalm

i for

ráso

k je

gyze

telé

seko

r is

,

− a

terv

ezői

gyak

orla

tban

m

a m

ár

egyr

e rit

kább

an

hasz

nált,

de

a

lego

lcsó

bb

eszk

özig

ény

ű

ceru

zate

chni

kás

szer

kesz

tés

és k

ihúz

ás a

lapj

aina

k m

egis

mer

ése

és g

yako

rlása

,

− a

mér

etek

, a tűr

és, a

z ill

eszt

és é

s a

felü

leti

min

ősé

g m

egad

ásm

ódja

inak

meg

ism

erés

e,

− a

rajz

olva

sási

kés

zség

fej

lesz

tése

kiré

szle

tezé

s a

lapj

án,

amel

y né

lkül

nem

tud

nánk

a műs

zaki

do

kum

entá

ciók

ban,

az

iro

dalm

akba

n,

kata

lógu

sokb

an

meg

talá

lhat

ó ra

jzok

at

meg

érte

ni,

a le

rajz

olt s

zerk

ezet

eket

elk

épze

lni,

− eg

ysze

rű te

rmék

ek r

ajzi

felv

étel

ezés

ének

, mod

elle

zésé

nek

a gy

akor

lása

.

A

műsz

aki

rajz

ok

kész

ítés

éhez

sz

üksé

ges

alap

vet

ő

ism

eret

eket

, elő

írás

okat

sz

abvá

nyok

ta

rtal

maz

zák,

ez

ért

a gy

akor

lato

k ön

álló

, ha

téko

ny

elvé

gzés

e a

szab

vány

ok

foly

amat

os

tanu

lmán

yozá

sára

tá

mas

zkod

ik.

A

fela

dato

k er

edm

énye

s,

önál

ló

elké

szít

ése

ütem

ezet

t ot

thon

i ta

nulá

st é

s ra

jzi m

unká

t ig

énye

l.

A g

yako

rlati

fogl

alko

záso

kon

kész

íten

dő r

ajzo

k sz

abad

kézi

- k

örz

őve

l, vo

nalz

óval

tám

ogat

ott

- kö

zel

mér

ethe

lyes

váz

lato

k, a

mel

yeke

n az

ala

pvet

ő á

bráz

olás

i elő

írás

ok (

vetü

leti

össz

efüg

gése

k,

külö

nfél

e vo

nalv

asta

gság

ok

alka

lmaz

ása,

m

éret

meg

adá

s,

olva

shat

óság

, st

b.)

meg

ism

erhe

tők

és

begy

akor

olha

tók.

A f

ogla

lkoz

ások

on a

váz

lato

k ké

szí

tésé

hez

pap

írra

és

meg

fele

lő r

ajze

szkö

zökr

e (p

uha

és f

élke

mén

y ce

ruza

, ra

dírg

umi,

körz

ő,

vona

lzó)

van

szü

kség

. A

beg

yako

rló f

elad

atok

on é

s a

m

odel

lfelv

étel

ezés

sor

án k

észí

tett

váz

lato

kon

a sz

aba

dkéz

i jel

legn

ek k

ell d

omin

álni

a.

A s

zerk

eszt

ett

és k

ihúz

ott

rajz

ok o

ttho

ni m

unká

val

, te

tsző

lege

s te

chni

káva

l (p

l. ce

ruzá

val),

de a

ra

jzi s

zabá

lyok

, elő

írás

ok f

igye

lem

bevé

telé

vel k

észü

lnek

. Íg

y a

szám

ító

gépp

el k

észí

tett

raj

zokn

ál is

a

betűt

ípus

t, a

vona

lfajtá

kat é

s a

vona

lvas

tags

ágok

at a

raj

zi s

zabá

lyok

sze

rint k

ell m

egvá

lasz

tani

.

A f

ela

da

tgyű

jtem

én

yben

ism

ert

ete

tt f

ela

da

tok

és

bem

uta

tott

ra

jzo

k eu

róp

ai n

éze

tren

db

en

kész

ülte

k.

1.

Beg

yako

rló fe

lada

tok

Térs

zem

léle

t-fe

jlesz

tő f

ela

da

tok.

A b

egya

korló

fel

adat

ok e

lső cs

opor

tjába

n eg

ysze

rű g

eom

etriá

jú

test

ek (

hasá

bok

heng

erek

, cs

övek

) és

azo

k ko

mbi

náci

ójáb

ól a

dódó

ala

kzat

ok m

egad

ott

vetü

lete

i al

apjá

n új

abb

vetü

lete

t ke

ll ra

jzol

ni.

A m

ásod

ik c

sop

ortb

an a

z ax

onom

etrik

usan

ábr

ázol

t ko

mbi

nált

geom

etria

i ala

kzat

okat

(ill

etve

egy

szer

ű a

lkat

rész

eket

) a

szük

sége

s sz

ámú

vetü

letb

en k

ell á

bráz

olni

.

A t

érsz

emlé

let-

fejle

sztő f

elad

atok

ból

anny

inak

a m

egol

dásá

t ja

vaso

ljuk,

am

enn

yive

l a

gyak

orlá

s er

edm

énye

képp

en

egys

zer

űbb

al

katr

észe

k es

etéb

en

azon

nal,

bony

olul

tabb

ak

ese

tébe

n pe

dig

a ve

tüle

tek

tanu

lmán

yozá

sa

után

, el

tu

djuk

ké

pzel

ni

tér

ben

a ge

omet

riai

alak

zato

t (a

lkat

rész

t, sz

erke

zete

t),

láss

uk

azok

ös

szet

evőit

és

egym

ásho

z vi

szon

yíto

tt

hely

zete

it.

A

térs

zem

lél

et,

a té

rérz

ékelő

kép

essé

g gy

akor

láss

al f

ejle

szth

ető.

Ebb

en ó

riási

seg

ítsé

get

nyúj

tana

k az

axo

nom

etrik

us

vázl

atok

és

a 3D

-s

terv

ezőren

dsze

rekk

el

meg

való

síth

ató

rend

kívü

l sz

emlé

lete

s m

egje

lení

tési

m

ódok

.

A m

űsz

aki

áb

rázo

lás

leg

fon

tosa

bb

sza

bá

lya

ina

k b

eg

yako

rlá

sára

szo

lgá

ló f

ela

da

tokb

an

eg

ysze

rű al

katr

észe

ket

kell

ábrá

zoln

i né

zete

kben

, kü

lönf

éle

met

szet

ekbe

n, é

s m

eg k

ell

adni

a g

eom

etria

i m

egha

táro

zott

ságu

khoz

szü

kség

es m

éret

eket

is.

Kir

ész

lete

zési

(ré

szle

tsze

rkesz

tési

) b

eg

yako

rló

fel

ad

atb

an

egy

term

ék t

örzs

rajz

a al

apjá

n m

eg k

ell

rajz

olni

egy

kije

lölt

alka

trés

z műh

elyr

ajzs

zerű

vázl

atát

, alk

atré

szra

jzát

.

2.

Raj

zfel

adat

ok

Az

első

raj

zfel

adat

ban

egy

töm

ör a

lkat

rész

műhe

lyra

jzát

és

egy

üre

ges

alka

trés

zekb

ől

álló

egy

ség

m

éret

ezet

t ös

szeá

llítá

si

ra

jzát

ke

ll el

kész

íten

i. A

m

ásod

ik

rajz

fela

dat

köté

sek

és

köt

őel

emek

té

mak

örbe

n ké

szül

, am

elyb

en n

yom

aték

köté

sekk

el é

s c

sava

rköt

ések

kel f

ogla

lkoz

unk.

A

fela

datla

poko

n az

al

katr

észe

knek

, sz

erke

zeti

rész

egys

égek

nek

csak

a

fő-,

je

llem

ző

vagy

cs

atla

kozó

mér

etei

van

nak

felt

űnt

etve

, a

több

it ar

ányo

san

min

denk

i mag

a ve

szi f

el.

Ter

més

zete

sen

a m

éret

meg

adás

okba

n a

szer

kesz

tésk

or fe

lvet

t mér

etek

sz

erep

elne

k.

A f

ényk

épsz

erű,

árny

ékol

t ké

peke

n be

mut

atot

t sz

erke

zeti

rész

egys

ége

k pl

. ké

zi k

erék

, be

állít

ó ka

r st

b. f

elerő

síté

sei

szem

léle

tese

k, d

e ne

m e

gyér

telm

ű á

bráz

olás

i fo

rmáb

an l

átha

tók.

Itt

töb

bek

közö

tt

éppe

n az

egy

érte

lmű műsz

aki á

bráz

olás

a f

elad

at.

Aho

l az

ábr

ák é

s a

rész

met

szet

ek a

lapj

án e

gy-k

ét

alka

trés

z al

akja

vag

y ré

szle

te p

onto

san

nem

def

iniá

lt, o

tt a

kia

lakí

tás

szab

adon

meg

vála

szth

ató,

de

az e

lkép

zelt

(vál

aszt

ott)

geo

met

riát a

raj

zon

már

egy

érte

lműen

kel

l ábr

ázol

ni.

A k

észí

tendő a

lkat

rész

rajz

okra

és

össz

eállí

tási

raj

zokr

a m

utat

nak

pél

dáka

t a m

inta

rajz

ok.

3.

Kiré

szle

tezé

si fe

lada

tok

Eze

knek

a fe

lada

tokn

ak tö

bb c

élja

is v

an:

-

a

rajz

olva

sási

ké

szsé

g fe

jlesz

tése

, m

ive

l a

kije

lölt

alka

trés

zeke

t el

ke

ll ké

pzel

ni

a

ve

tüle

trés

zlet

ek a

lapj

án, m

ajd

el k

ell k

észí

teni

az

ok műhe

lyra

jzát

;

-

a

kije

lölt

alka

trés

zek

funk

ciói

t, sz

erk

ezet

beli

szer

epét

tanu

lmán

yozv

a m

eg k

ell h

atár

ozn

i az

illes

ztés

eket

, az

az a

z al

katr

észe

k cs

atla

kozó

mér

etei

nek

a tű

résé

t, va

lam

int

a fe

lüle

tein

ek m

inősé

gi

előír

ásai

t, ah

ol s

züks

éges

az

alak

- és

hel

yzet

tűré

seke

t is;

-

egy

-két

ese

tben

a k

ijelö

lt al

katr

észe

k e

lőál

lítás

ától

és

a fu

nkci

óját

ól f

ügg

ően

meg

kel

l vá

lasz

tani

az

anya

gminős

éget

.

Tek

inte

ttel

az

es

etle

ges

anya

gvál

aszt

ási

és

gyár

tás

tech

noló

giai

is

mer

etek

hi

ányá

ra,

a te

rmék

ek

törz

sraj

zán

(a mű

szak

i raj

zoko

n ne

m s

zoká

sos

mód

on)

az a

lkat

rész

ek t

étel

szám

a m

elle

tt fe

ltünt

ettü

k az

ok m

egne

vezé

sét

és

egy

lehe

tség

es a

nyag

vála

sztá

st

is.

(Az

anya

gminő

ség

jelö

lésé

ben,

aho

l cs

ak

lehe

tség

es v

olt,

az ú

j M

SZ

EN

, ill

etve

DIN

sza

bván

yok

szer

inti

jel

ölés

t al

kalm

aztu

k).

Töb

b ra

jzon

cs

ak a

zokh

oz a

z al

katr

észe

khez

ren

deltü

nk t

étel

szám

okat

, am

elye

k mű

hely

rajz

ának

az

elké

szít

ését

ja

vaso

ljuk.

Előf

ordu

lhat

, ho

gy e

gy t

örzs

rajz

vet

ület

ei,

rész

lete

i ne

m h

atár

ozna

k m

eg p

onto

san

egy-

egy

alka

trés

zt (

tehá

t eg

ynél

töb

b ge

omet

riai

meg

old

ás l

ehet

sége

s),

ilyen

kor

el k

ell

képz

elni

egy

le

hets

éges

kia

lakí

tást

(m

egol

dást

) és

azt

kel

l ler

ajz

olni

, de

a műhe

lyra

jzna

k m

ár e

gyér

telműn

ek k

ell

lenn

ie.

A k

irész

lete

zési

fela

dato

k tö

rzsr

ajza

i a ta

nszé

k ho

nlap

járó

l töl

thető

k le

.

A le

ggon

dosa

bb r

ajzk

észí

tés

mel

lett

is e

lőfo

rdul

hatn

ak k

iseb

b hi

bák,

fig

yelm

etle

nség

ek,

amel

yek

ért

ezút

on is

eln

ézés

üket

kér

jük,

és

az il

yen

jelle

gű é

szre

véte

leik

et e

lőre

is k

öszö

njük

.

Vég

ezet

ül s

ok s

iker

t és

ere

dmén

yes

fela

datk

észí

tése

ket k

íván

unk.

D

r. H

ázk

ötő Is

tván

J

oano

vics

Lás

zló