MŰSZAKI SPORTOK A TERMÉSZETBEN - nimfea.hu · lenőrzési, intézkedési lehetőségek nehézségeiről, Dr. Ring ... Rákóczi Ferenc Általános Iskola Solt, Illyés Eszter, MTA

1. oldal ZÖLD HÍRADÓ 2005 november2005/5. szám

WWW.NIMFEA.HU

Az elmúlt években egy új “sportolási” mód kezdett egyre nagyobb teret magához ragadni a természetben: a tiszta levegőt, csendet, madárhangot, az erdő zajait élvezni vágyó kirándulók mellett megjelentek a crossmotorokkal, autók-kal, terepjárókkal, quadokkal “kirándulók”.

Vannak közöttük, akiket nem érdekelnek táblák, tilal-mak. Olyan területre hajtanak be, ahová tudnak, legyen az akár magánterület, akár fokozottan védett terület. Hatásuk különféle, de semmiképpen nem hasznos. Zavarják az élő-világot, a kirándulókat és a pihenni vágyókat. Felszántják a talajt, szemetelnek, eltaposnak növényeket, állatokat.

Az általuk okozott károkról a fórumon részletes előadást hallgathattunk meg. Nehéz őket tettenérni, de még nehe-zebb elfogni. Járműveikkel olyan helyeken vágnak át, ahová nehéz őket követni. A hatóságok sokszor tehetetlenek. Kevés az ember, nem tudják érvényesíteni a jogszabályokat. Nehéz átlátni ki, hol, miben illetékes.

A probléma egyre nő. Az eszközök ára egyre csökken. Már szinte mindenki megengedhet magának egy olcsóbb quadot, és manapság bármelyik nagyobb bevásárlóköz-pontban megveheti azt.

Meg is veszik, használják is. Ami nem lenne baj, ha az erre a célra szolgáló pályán tennék ezt, nem pedig a természetben.

A probléma hatására döntött úgy a Nimfea Termé- szetvédelmi Egyesület és számos más civil szervezet, hogy szükség van a társadalom és az érintett hatóságok, illetve ezen sportok űzői felé kommunikálni a műszaki sportok veszélyeit, és megoldást keresni.

A szakmai találkozón a hazai környezeti és társadalmi hatások, folyamatok mellett a nemzetközi tapasztalatokról is szóltak a természetvédő szervezetek munkatársai, s be-számoltak eddigi lépéseikről: aláírásgyűjtések, tájékoztató kiadványok, fórumok, forgalomszámlálások, közérdekű bejelentések történtek.

Az állami hivatalok képviselői üdvözölték a kezdemé-nyezéseket, mely széleskörű társadalmi igényként jelzi a szigorúbb szabályozás szükségességét. Dr. Temesi Géza a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Országos Természetvédelmi Őrszolgálat vezetője, valamint Ruszó László az Országos Rendőr-Főkapitányság részéről az el-lenőrzési, intézkedési lehetőségek nehézségeiről, Dr. Ring Béla, a Belügyminisztérium Jogi Főcsoportfőnökségének vezetője a műszaki sportokkal kapcsolatos jogszabályi helyzetről és módosító javaslatokról, Dévai Pál a Közleke-dési Főfelügyelet osztályvezetője a segédmotor-kerékpár-ok és quadok rendszámmal történő ellátásának lehetősé-geiről tartott előadást.

Mint kiderült, a közeli hetekben várható kormányrende-let a jövőben tiltja (a külön jogszabályban másként rendel-kező kategórián kívül) valamennyi jármű védett területre történő behajtását. Már a jelenlegi jogszabályok is tiltják a közútról való letérést, az erdők zavarását, a megengedettnél nagyobb zajt, a sebesség túllépését, azonban a szaporodó hobbieszközök, segédmotor-kerékpárok azonosítható-vá tétele az egyik legszükségszerűbb teendő. További javaslatként hangzott el, hogy miután egyes eszközök a “veszélyes üzem” kategóriájába tartoznak, a lőfegyverek nyilvántartásához és használatához hasonló szabályozást lehetne alkalmazni. A közeljövőben a szabályozási javasla-tok megfogalmazására létrejön a tárcák között egy mun-kabizottság, melybe a civil környezetvédők képviselője is bekapcsolódhat.

Annak érdekében, hogy a Természetvédelmi Őrszolgálat feladatait az elvárható mértékben el tudja látni, minden-képpen létszámnövelésre van szükség. A szakmai találko-zón elhangzott hozzászólások alapján januárban további egyeztetésekre kerül sor, melyen a lakosság és az extrém hobbikat űzők számára szóló felvilágosító, tájékoztató és marketing kampány, a téma hatásvizsgálatának elindítá-sa és a nemzetközi együttműködések előkészítése kerül napirendre. December 30-ig meghosszabbítják a szigorítást szorgalmazó aláírásgyűjtő kampány határidejét is (www.kothalo.hu/cross.htm), az összesítést januárban adják át a Belügyminisztérium számára. Ezt követően etikai kódex, kereskedelmi ajánlás, lehetséges útvonalak kijelölése ügyei-ben a természetvédők a technikai sportolókat, hobbistákat, kereskedőket, forgalmazókat hívják egyeztetésre a termé-szeti és ökoturisztikai értékek védelme érdekében.

MŰSZAKI SPORTOK A TERMÉSZETBEN(egy szakmai fórum tapasztalatai)A természetvédelmi területeken folytatott műszaki sportok szigorúbb szabályozása témakörében szervezett szakmai találkozót a Magyar Természetvédők Szövetsége 2005. november 28-án, Buda-pesten. A szervezésben az MTVSZ partnerei voltak a Nimfea Természetvédelmi Egyesület mellett a Magyar Természetbarát Szövetség, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, vala-mint a Szélkiáltó Természetvédelmi Egyesület. (Tóth István összefoglalója)

2. oldal 3. oldalZÖLD HÍRADÓ 2005 november IX. évfolyam 5. szám

Nimfea Természetvédelmi Egyesület

2. oldal 3. oldal


Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Magyarországi Ökoiskolák IV. országos találkozóján Budapesten megállapította: lassabb a környezettudatosság fejlődése az infrastruktúráénál. Persányi Miklós szerint az “iskoláknak kulcssze-repe van abban, hogy környezeti neveléssel az agyakban is gyökeres változás következzen be a környezettudatosság irányába”. Magyar Bálint oktatási miniszter mindezt kiegészítette azzal, hogy “a környezeti neveléssel azt a paradigmaváltást kell érzékel-tetni, amely a természetről való gondolkozás megváltozását jellemzi”. Utalt arra, hogy míg az elmúlt évszázadok a természet felfedezéséről és legyőzéséről szóltak, addig ma már az élővilággal való együttélés, a környezet tiszteletben tartása határozza meg az általános értékrendet.

A módosított Közoktatási Törvény 2003. évi 48. § (3.) bekezdésében szerepel a környezeti nevelési program kidolgozása, amely a mindenkori nevelési program része kell, hogy legyen, melyet minden intézménynek kötelező volt elkészítenie. Jelen prog-ramokat a fenntartók el is fogadták, így életbe lépett.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület mindezen nézeteket, ténymegállapításokat örömmel nyugtázta, örömmel vette tudo-másul, hogy a két miniszter birtokában van annak a tudásnak, ami a környezeti nevelési célkitűzések alapjául szolgálnak.

Ugyanakkor jelen nyílt levelében a Nimfea Természetvédelmi Egyesület azt kérdezi a két nyilatkozatot tévő minisztertől, hogy ezen tudás birtokosaként miként hagyhatják, hogy a környezeti nevelés finanszírozása megszűnjék hazánkban?

A pedagógiai programban szereplő környezeti nevelési programok végrehajtásának sem fenntartói, sem központi költség-vetési oldalról semmilyen fedezete nincs. Azok az intézmények, amelyek komolyan gondolták a környezeti programban vállalt feladatok megvalósítását, csak pályázati lehetőségek kihasználásával dolgozhattak eredményesen, tehettek eleget törvényes köte-lezettségeiknek.

A KAC, illetve később a Kövice források megszűnésével a környezeti nevelés olyan alapvető finanszírozási háttere szűnt meg,amely néhány 100 millió forintos forrásával több száz iskolának, oktatóközpontnak, erdei iskolának, civil szervezetnek nyújtott segítséget több mint egy évtizeden keresztül. A 2002-ben megújított együttműködési megállapodásban a Magyar Bálint miniszter fontosnak tartva a környezeti nevelési programot, 2002-2008 közötti időszakra támogatást és forrást ígért iskoláknak, szerveze-teknek, melynek lebonyolítását a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programirodára (KöNKomP) bízta.

Ezeknek a támogatási rendszereknek a felszámolásával olyan eredményeket tett tönkre a kormány, amelyeknek létrehozását a Horn-kormány idején Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter alapozott meg bölcs előrelátással, és az Or-bán-kabinet ideje alatt valamennyi környezetvédelmi miniszter továbbfejlesztett, és ezekhez a kiadásokhoz évente bővebb forrást rendelt, és létrehozta az azóta tevékenységeit gyakorlatilag megszüntető és a ténylegesen is megszűnő Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programirodát (KöNKomP).

A pályázati forrásokból volt lehetőség címzetten pályázni az alábbi környezetvédelmi szemléletformálási, ismeretterjesztési tevékenységekre:

Természetvédelmi gyakorlati és ismeretterjesztési táborokra Neves természetvédelmi tanulmányi versenyeink támogatására Óvodai környezeti nevelésre Erdei iskolákra Ökoiskolák fenntartásához hozzájárulásra Jeles zöld napokról való megemlékezésekre Általános környezetvédelmi kommunikációra Oktatóközpontok szakmai tevékenységeinek fenntartására

Ezek a források mára gyakorlatilag utódforrás nélkül megszűntek. Valamint a minisztériumok azt sem biztosították, hogy az EU támogatások rendszerében legalább ugyanakkora súlyt kapjanak a fenntarthatóság pedagógiájával, illetve a környezeti neve-léssel kapcsolatos feladatok, mint az EU források megnyílása előtt a nemzeti támogatási rendszerekben.

Mint az a közoktatási törvény 2003-as módosításából kiderül, nem lehet pénzt kérni a szülőktől az erdei iskolákért, az osztály-kirándulásokért, a színház- vagy múzeumlátogatásért, ha azok a pedagógiai programban szerepelnek. Ugyanakkor a módosított közoktatási törvény alapján valamennyi közoktatási intézményben kötelezővé vált a helyi környezeti nevelési program elkészítése és megvalósítása. Innentől a fenntartóknak, az egyébként is nehéz helyzetben lévő önkormányzatnak, egyházaknak kellene kifi-zetnie ezen programok költségeit. Az erdei iskola és az ehhez hasonló szakmai programok pedig komoly pénzbe kerülnek.

Mindezen jelenségek annak ellenére történtek, hogy mind a hazai stratégiák, mind a jogszabályok alapvető fontosságú feladatként kezelik a környezeti nevelést:

A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint “minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”

Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében.

Veszélyben a hazai környezeti nevelés!(A Nimfea Természetvédelmi Egyesület nyílt levele Persányi Miklós és Magyar Bálint miniszter urakhoz a környezeti nevelés hazai megvalósításáról)

3. oldal

WWW.NIMFEA.HU


WWW.NIMFEA.HU

A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti neve-lést.

A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, vagy Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (2007-2013) is többször említi (a környezetpolitika, a fogyasztóvédelem és az oktatáspolitika kapcsán is: “Az egész életen át tartó tanulás: az ‘okos társadalom’ jövőképe”.

Az Oktatási Minisztérium közoktatási stratégiája (2003) pedig a következőket írja: Hosszú távú stratégiai célok: “hatékonyan szolgáljon olyan alapvető társadalmi célokat, mint a demokratikus jogállam működése, a környezet védelme, a polgárok egész-ségi állapotának és életminőségének javulása, a kulturális javak iránti igény fenntartása és az ország nemzetközi integrációjá-nak és felelősségvállalásának erősítése;”

A Közoktatási Törvény 2003. évi módosítása 48.§ (3.) bekezdése alapján: “Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját”

2005. évtől a Fenntartható fejlődés oktatásának ENSZ évtizede kezdődött. (United Nations Decade of Education for Sustainable Development)

Ezúton kérjük a Miniszter Urakat, hogy a hangoztatott szemléletüknek megfelelően a 2006-os költségvetési törvényben jut-tassák érvényre ezen feladatok fenntartásához szükséges szakmai források igényét, úgy, hogy az valósan megjelenjen, és ne más környezet- és természetvédelmi forrástól kerüljön elvonásra, illetve a hozott törvényeket az oktatási intézmények, szervezetek önhibájukon kívül ne sértsék meg!

A fenti véleménnyel egyetért:

Általános Iskola, FülöpszállásÁltalános Kodály Zoltán Ének és

Zenetagozatú Iskola, DunapatajBalmazújvárosi Környezetvédelmi

CsoportBem József Általános IskolaBeklen AlapítványBeretzk Péter Természetvédelmi Klub

EgyesületBodrog EgyesületCSEMETECsermely Környezetvédelmi EgyesületDeák Ferenc Általános Iskola, VeszprémDr. Vásárhelyi Tamás, Magyar Természet-

tudományi MúzeumDunaszigeti Erdei IskolaE-misszió Természet- és Környezetvédelmi

EgyesületEnergia Klub Környezetvédelmi EgyesületErdei Iskola EgyesületEsztergomi Környezetkultúra EgyesületFauna Egyesület

Földvári Gábor Általános Iskola, TassFüggetlen Ökológiai KözpontGalga Környezetvédelmi EgyesületGöncöl SzövetségHajdúböszörményi Ifjúsági

Természetvédő KörHerman Ottó Környezetvédelmi

OktatóközpontHolocén Természetvédelmi EgyesületII. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Solt,Illyés Eszter, MTA ÖBKIKerekerdő AlapítványKeresztúri Társas KörKossuth Lajos Művészeti és Alapiskola,

SoltvadkertKovács Enikő, KöNKomPKörnyezet és természetvédelmi Oktatóköz-

pontok Országos Szövetsége (KOKOSZ)Környezeti Nevelési Hálózat Országos

EgyesületKörnyezeti Tanácsadó Irodák Hálózata

(KÖTHÁLÓ)Középkertért EgyesületLevegő Munkacsoport

Magyar Természetvédők Szövetségégének Környezeti Nevelési Munkacsoportja

Miskolci Öko-KörPangea Kulturális és Környezetvédelmi

EgyesületPisztráng Kör EgyesületRáday Pál Általános Iskola, HartaRügyecskék AlapítványSomosi Környezetnevelési KözpontSzerkő Környezeti Nevelési Egyesület,

DebrecenSzövetség az Erdei Iskolákért Közhasznú

SzervezetTeleki Sándor OktatóközpontTermészet és Környezetvédők Solti

EgyesületeTisza KlubTóth Menyhért Általános Iskola, MiskeTölgy Természetvédelmi EgyesületVécsey Károly Általános Iskola, SoltVédegyletZöld Akció EgyesületZöld Kapcsolat Egyesület, MiskolcZöldszem Környezetvédelmi Egyesület

Kinek fontos az ifjúsági környezet- és természetvédelmi szemléletformálás?



4. oldal 5. oldal


Ebből az elhibázott szemléletből született Vásárhelyi Pál eredeti tervei alapján a Tisza sza-bályozása, és ebből a szemléletből táplálkozik az említett koncepció is. Amíg természetesnek tű-nik, hogy a vulkanológus szakmájából adódóan a vulkánok sajátosságait vizsgálja, megpróbálja megismerni azt, addig a VTT készítőinek él-vonalában részvevő szakemberek hidrológus létükre nem ugyanezt teszik a vízzel, hanem technokrata szemlélettel műszaki megoldáso-kat terveznek egy természetes rendszerre - ami működőképes soha nem lehet. Nem a vizet, a vízjárást, a folyót és annak sajátosságait, maga-tartását akarják megismerni, nem ahhoz alkal-mazkodó, nem azzal együttműködő rendszert akarnak, hanem az árvízvédelem fontossága mögé bújva építeni és építeni - VTT-t akarnak mindenáron.

Az, hogy ez a szemlélet mennyire műkö-désképtelen, azt hogy Vásárhelyi tervei nem voltak jók, bizonyítják az elmúlt évek rekord-árvizeit kísérő havária helyzetek, mert gátépí-téssel szabályozni a szabályozhatatlant nem lehet. Az eredetileg 10 évesre tervezett Tisza-szabályozás most is zajlik, 150 év után is napi problémaként merül fel az, még több forrást, munkát igényel, bizonyítva, hogy más szem-léletet igényelne a kérdés megközelítése, és Vásárhelyi koncepciója rossz volt. S most ezt folytatják növekvő energiával, kormányzati forrásokból, kormányzati felhatalmazással. A vízügyes szakemberek magukat a táj megmen-tőjeként feltüntetve beszélnek rehabilitációról, biztonságról, arról szót sem említve, hogy a pusztító árvíz jelensége pont az ő tevékenysé-gük kapcsán jöhetett létre, mert a falvak fölé az árt a töltések emelik, és a töltésszakadás jelen-sége a töltések (rossz) elhelyezésével jelentke-zett. A VTT most sem veszi figyelembe sem atáj sajátos társadalmi problémáit, sem a vidék természeti-erőforrás fenntartásának szükség-letét, ennek megfelelően, az említett cikkben leírt “ökológiai igényeknek és árvízi biztonság-nak” egyszerre megfelelni nem tud. Az igazat megvallva nem is kellene, mert az ökológiai igényeknek való megfelelés elvileg megoldaná az árvízi biztonságot is. Azonban jelen reagálá-somban fő cél nem az, hogy alternatív lehető-ségeket javasoljak, hanem az, hogy az említett írás hiányosságaira, problémáira rámutassak.

Ilyen hiányosság az, hogy habár a szer-ző írását azzal kezdi, hogy elmondja célját,

miszerint a környezetvédők véleményének VTT-be történő beépítését kívánja vizsgálni, ugyanakkor a témával foglalkozó civil zölde-ket (Nyíregyháza és Szeged között legalább 15 kompetens szervezet) nem kérdezi meg (kivé-ve egyedül a WWF Magyarországot). A cikk-ben dominánsan véleményt mondó Szlávik úr, posztjából adódóan mást nem mondhat, mint ami a cikkben érződik: minden a legnagyobb rendben zajlott, mindenkit meghallgattak, mindent figyelembe vettek, a lehetőség szerintlegjobban döntöttek.

Sajnos azonban - Szlávik úr munkásságát nagyra tartva is - meg kell, hogy mondjuk: ez nagyon távol áll a valótól. A VTT kapcsán folyamatosan hangoztatott “nyílt tervezési eljárás-nak” nyomát sem leltük, rendszerint a találko-zókat a terv készítőivel mi kezdeményeztük. Vé-leményeink meghallgatásra nem találtak, azok megvizsgálásáról soha semmilyen értesítést nem kaptunk, azok vitájáról nem tudunk. Több példával szolgálhatunk, mikor már csak a kész kormányelőterjesztést láttuk, azt sem a tervezők jóvoltából. A fórumainkra látogató tervezők előadásaikat “egyezetésként” tüntetik fel, holott a véleménycserére mód nem volt, a konstruktív kritika meghallgatásra nem talált, nem talál.

Habár vezető politikusaink a VTT kapcsán rendszerint hangoztatják a “vidékfejlesztés”, “természetvédelem”, “fenntartható fejlődés” stb. divatos politikusi közhely kifejezéseket, ugyan-akkor ezen hangzatos szólamok a tervben épp csak említés szintjén jelennek meg, és a VTT valójában megmaradt pusztán egy árvízvédelmi koncepciónak annak ellenére, hogy mindenki látja: egy átfogó programra lenne szükség. Az önkormányzatokat és a tiszai népet tudatosan félretájékoztatják, mindenféle munkahelyte-remtéssel és településfejlődéssel hitegetik.

Konkrétan tehát jócskán van véleményünk a koncepció egészével kapcsolatban, de a VTT gyorsvonat erejével száguld a megvalósítás felé, és demokráciánk gyengesége lehetetlenné te-szi, hogy többünk aggódó szava meghallgatás-ra találjon. Többen a témával foglalkozó kör-nyezet- és természetvédő szervezetek közül az együttműködésre nyitottak vagyunk, azonban szeretnénk, ha ez nem csupán formális frázis lenne - mint eddig, hanem érdemi közös mun-ka egy jobb Alföldért.

Sallai R. BenedekNimfea Természetvédelmi Egyesület ügyvezetője

“AZÉRT A VÍZ AZ ÚR!”A Heti Válasz előző számában a Vasali Zoltán úr tollából született “Mégsem a víz az úr” c. írás már címválasztásával elköveti azt az alapvető hibát, amelyet a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) c. koncepció készítői is: azt sugallja, hogy a természet fölött uralkodni lehet, kell.

A Tisza önműködő rendszer Fotó: Sallai Z. (HNP)

A belvíz kirajzolja a régi ereketFotó: Sallai Z. (HNP)

5. oldal

WWW.NIMFEA.HU


WWW.NIMFEA.HU

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal csaknem öt hónapos késéssel, de befejezte a tavaly novemberben beadott agrár-környezetgazdálkodási támo-gatási kérelmek elbírálását. A kérelmet benyújtó gazdálkodók a napokban már számíthatnak arra, hogy megkapják a támogatás odaítéléséről vagy az igény el-utasításáról szóló határozatot. A Hivatal ezzel párhuzamosan megkezdi annak ellenőrzését is, hogy a gazdálkodók betartották-e a vállalt előírásokat.

2004-ben a gazdálkodók nem juthattak hozzá agrár-környezetgazdálko-dási kifizetésekhez, míg idén, a 2004-es és 2005-ös forráskeret összevonásávalösszesen 43 milliárd forint kerül szétosztásra az agrár-környezetgazdálkodási programokra támogatási kérelmet benyújtók körében. 2005. augusztus 31-ig folytatják le a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) munkatársai azokat az ellenőrzéseket, amelyek során vizsgálják, hogy a gazda betartotta-e a támogatási kérelem beadásával önként vállalt előírásokat. A támogatásra jogosultak 5%-át vizsgálja az MVH. Az ellenőrzés során nem csupán a terü-letek, parcellák méretének azonosítása történik meg, hanem a dokumentáci-ók ellenőrzése is. Minden agrár-környezetgazdának kötelező a Gazdálkodási Napló vezetése. Szeptember 30-ig a Gazdálkodási Naplókat valamennyi nyertes pályázónak el kell juttatnia az FVM Agrár-Vidékfejlesztési és Környezetgaz-dálkodási Főosztályához. (1860 Budapest 55. Pf. 1.) Vezetni kell a Permetezési Naplót is, mely alapján ellenőrzik, hogy a gazda használt-e a vállalt gazdálko-dási csomag szerint tiltott vegyszert.

A szükséges dokumentumok (pl. Gazdálkodási Napló) letölthetők a www.air.gov.hu oldalról, illetve beszerezhetők a megyei FVM Hivatalokban és a falugazdászoktól.

Az MVH honlapján a gazdálkodók regisztrációs számuk alapján tájékozta-tást kaphatnak arról, hogy megkapják-e az igényelt támogatást vagy sem: www.mvh.gov.hu

Lovas Viktória

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS HÍREI(megkezdődnek a kifizetések és a gazdálkodók ellenőrzése)

Megnyílt Magyarország első natúrparkja(Vértesben egy új védettségi kategória alakult)

Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter október 27-én fel-avatta az ország első natúrparkját, a Vér-tesi Natúrparkot. A tizenhét települési önkormányzat, a Fejér Megyei Önkor-mányzat és a Komárom-Esztergom Me-gyei Önkormányzat, erdészek, vadászok, turisták, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Pro Vértes Természet-védelmi Közalapítvány összefogásával létrejött park elsődleges célja a termé-szeti és kulturális örökség megőrzése, a vidék fenntartható fejlesztése.

Alföldi jellegű láprétek hatalmas madárcsapatokkal, száraz füves puszták tavaszi virágtengerekkel, mediterránt és magashegységeket idéző növényrit-kaságok, vadregényes tájak, zárt erdők, megbúvó történelmi emlékek az ország közepén, ez mind a Vértes, a változatos-ság világa. Mintha a magyar tájak mind

adtak volna magukból ide egy kicsit, hogy egy valóságos szabadtéri élő múze-umként valahol e kicsiny országban egy helyen legyen meg minden érték és szép-ség, melyet a természet alkotott.

E “cseppnyi Magyarország” termé-szeti viszonyainak, élővilágának, kultú-rájának, hagyományainak megőrzése és az erre épülő hagyományos gazdálkodás, valamint az idegenforgalom fellendíté-se a most megalakult Vértesi Natúrpark legfőbb célkitűzése.

Hazánk első natúrparkja a Pro Vér-tes Természetvédelmi Közalapítvány kez-deményezésére a térség 17 települési és 2 megyei önkormányzatának együttmű-ködésével jött létre. Összterülete 35’800 ha, melynek több mint 80 százaléka a Magyar Állam és a Pro Vértes Termé-szetvédelmi Közalapítvány tulajdonában van. A területek 68 százaléka áll valami-

lyen természetvédelmi oltalom alatt. Az országos jelentőségű védett természeti terület mellett hasonló nagyságrendű a helyi jelentőségű védett természeti terü-let, ami bizonyítja, hogy a helyi lakosság a természetvédelem ügyét fontosnak tartja. A natúrpark lefedi a két Natura 2000 hálózatba tartozó területet is.

A természetvédelmi törvény 2004. évi módosítását megelőzően natúrparkok létesítésére nem volt jogi lehetőség Ma-gyarországon, ennek ellenére az ország több pontján alakult natúrpark (Írottkő Natúrpark, Őrség-Raab-Goricko Natúr-park, Kerkamente Natúrpark, Körösök Völgye Natúrpark, Ipolymente-Börzsöny Natúrpark, Soproni Hegység Natúrpark) az önkormányzatok és nem kormányzati szervek közreműködésével.

Beküldött - KVvM



6. oldal 7. oldal


2002 - ben hozták létre hazánk leg-újabb Nemzeti Parkját, az Őrségi Nem-zeti Parkot. A Park létrehozásában nagy szerepet játszott, hogy területe termé-szetvédelmi területként már nyilvántar-tott volt, természeti értékeinek védelmét számos szakember és önkéntes végezte. A Nemzeti Park területe magába fog-lalja az Őrséget, a Vend – vidék cso-dálatos tájait, a Rába folyót és völgyét, valamint Szentgyörgyvölgy környékét. A terület mindösszesen 44 000 hektár.

A Nemzeti Park területének fel-színét három folyó alakította ki, a Rába, a Zala és az Ős – Mura, me-lyek hordalékukkal feltöltötték, helyenként elmosták a felszínfor-mákat, mellékfolyóik segítségével vál-tozatos völgyeket, hátakat alakítva ki.

A területen a speciális éghajlati klí-ma miatt jellemzően sok csapadék esik, ami segíti, hogy a területet igen sok víz-folyás, patak, forrás szelje át. Ez a klíma, a folyók által kialakított domborzat, a rá települt növényzet és az alapkőzet határozta meg a terület talajviszonyait is, a területen így főként barna erdőta-lajt találunk az agyagos alapkőzet fölött.

A Nemzeti Park számos védett ter-mészeti értéknek ad otthont, területén fellelhető növénytani és állattani értékek igen gazdag fajszámmal és egyedszám-mal rendelkeznek. Kaszálórétjein réti kakukkszegfű és az agárkosbor, a lápré-teken a kotuliliom, a zergeboglár és a szi-bériai nőszirom lelhető fel tömegesen.

Az Őrség nagy területét, mintegy 63%-át borítja erdő, amelynek legna-gyobb része védelem alatt áll. Az er-dészeti szempontból is nagy értékű erdők gazdag állat- és növényvilág-nak adnak otthont. Természetesen a gazdag cserjeszintjével, változatos gyep- és mohaszintjével, jellegzetes erdőszegélyeivel meghatározó szere-

pet töltenek be a tájkép kialakításában. A három nagy folyó, a magas évi

csapadékszint kedvez a területen a lá-pok, láprétek kialakulásánál is. A vizes völgyekben kialakuló tőzegmohalápok hatalmas értéket képviselnek, hiszen Magyarország területén mindössze 4-5 helyen található tőzegmohaláp. A lecsa-polások, a völgyek feltöltése, a talajvíz elvezetése és a megváltozott talajviszo-nyok járultak hozzá a tőzegmohalápok eltűnéséhez. Az érintetlen Őrségben azonban képviselteti magát ez a csodá-latos természeti értékünk, gazdag tő-zegmoha állományával, amely a hazai 20 tőzegmohából 16 fajnak ad otthont.

A Nemzeti Parkot változatos állat-világ jellemzi. A folyók, tiszta vizű pa-takok, a nedves és száraz rétek élőhelyet biztosítanak számtalan védett és foko-zottan védett rovarnak, szitakötőnek és lepkének, kétéltűnek és hüllőnek. Az er-dőhöz kötődik a madárfajok nagy része, melyek között igen sok, védett és foko-zottan védett státuszban van. Így került elő a területről bizonyítottan a fekete gólya költés, és a réti sas fészkelés is. Or-szágos jelentőségű állománya található a Park területén a sárga – és a tüzesfejű királykának. Illetve megtalálható a te-rületen számos énekesmadár faj is, mint a keresztcsőrű vagy a rozsdafarkú.

A térség kultúrtörténeti szem-pontból is jelentős, már az 1800-as évekből is van visszamaradott írá-sos emlék, Árpádházi királyaink pe-dig őrállásokat telepítettek a vidékre.

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság: Őriszentpéter, Siskaszer 26/a.

Székely ZsuzsaForrás: www.orseginpi.hu

A legfiatalabb Nemzeti Park az Alpok üzenete:

Őrségi Nemzeti Park

Ritkuló szépség a leánykökörcsin

Alpok hatása a fecsketárnics

Inpozáns szépség a kotuliliom

7. oldal

WWW.NIMFEA.HU


WWW.NIMFEA.HU

Legnagyobb termetű bogárfajunk hím egyedei 30-80 mm testhosszúsá-got érhetnek el, míg a nőstények 25-50 mm-nél nem nőnek nagyobbra. A hímek jellegzetes, agancsszerűen megnagyobbodott rágói más bogárfa-jokkal összetéveszthetetlenné teszik. A kifejlett egyedek május-júniusban búj-nak elő, és elsősorban tölgyfák kicsor-gó nedveivel táplálkoznak. A hímek mindössze 2-3 hétig élnek, testnagy-ságuk pedig attól függ, hogy lárvako-rukban mennyi táplálék áll rendelke-zésükre. Rövid életük alatt a hímek egymással viaskodnak rágóik segít-ségével, hogy a megtalált nősténnyel párosodhassanak. A győztes hím ve-

télytársát ledobja a birtokba vett ágról. A nőstények jóval tovább élnek, mint a hímek, petéiket a korhadó fatörzsek közelébe helyezik, első pár, kiszélese-dett lábuk segítségével ásott gödrökbe. A kikelt lárvák kezdetben hajszálgyö-kerekkel, majd korhadó gyökérdara-bokkal táplálkoznak, ezért különösen nagy szerepük van a szerves anyagok lebontásában. Öt évig tartó fejlődés után a lárvák bebábozódnak, de előt-te egy föld- és fadarabkákból készült bábkamrát készítenek. A tél folyamán imágóvá (kifejlett állattá) alakul, de csak a nyár beköszöntével bújik elő, és kezdi meg felszín feletti életét.

Bemutatkozik a szarvasbogár (Lucanus cervus)

HOGYAN VÉDJÜK A DENEVÉREKET?A denevérek elsősorban a termé-

szetes állományú erdők odvas fáiban, barlangokban töltik a nappalokat, de rendszeresen fordulnak elő idősebb épületek padlásain, templomtornyok-ban, pincékben is. Lakótelepek pa-nelházainak réseiben is rendszeresen előfordulnak, jellegzetes, cirpelő, kap-csolattartó hangjukat is hallani lehet ilyen helyeken. A denevérek rovarevő állatok, elsősorban repülő éjszakai ro-varokkal, például lepkékkel táplálkoz-nak, melyeket röptükben zsákmányol-nak és fogyasztanak el.

Miután a téli hidegben nem ta-lálnak táplálékot a denevérek illetve az időjárás viszontagságai ellen sem tudnak védekezni, a denevérek biz-tonságot adó, háborítatlan helyek-re, elsősorban barlangokba és nagy padlásterekre vonulnak telelni, ahol téli álmot alszanak. A téli álmot alvó denevérek életműködéseiket nagyon lecsökkentik, nem is mozognak, hogy energiájukat a tavaszi ébredésre és első táplálékszerző útjukra tartalékolják.

Ezért nagyon fontos, hogy ott, ahol denevérek gyülekeznek, ne zavarjuk őket, mert a téli álmukból felébredő denevérek röpködni kezdenek, felza-varhatják egymást, és energiatartalé-kaikat gyorsan felélve elpusztulnak.

Az erdők öreg odvas fái ideális búvóhelyei a denevéreknek, ezeken a helyeken nagy számban tartózkodnak, ha elegendő odvas fát lehet találni. Saj-nos ma már nagyon kevés olyan erdő van, ahol öreg odvas fák is találhatók, így az öreg, odvas fák meghagyásával könnyen lehet segíteni a denevérek vé-delmét. Olyan helyen, ahol nincs, vagy nagyon kevés odvas fa van, ott a dene-véreknek az odúlakó énekesmadarak-kal kell osztoznia az odúkon.

Ezért mesterséges odúk kihelye-zésével elő lehet segíteni a denevérek megtelepedését. A denevérek rovar-evő állatok, így a rovarirtó szerek használatának mellőzésével (elsősor-ban a mezőgazdaságban) meg lehet óvni a denevérek táplálékbázisát is. Denevérélőhely

a Geszti kastély is

Denevétekpadláson

Szarvasbogár harcra készen

ISMERETTERJESZTŐ Monoki Ákos rovata



8. oldal 9. oldal


EGYESÜLETI ÉLETJEL2005. szeptember 29-én került

sor az egyesület Fekete István nevét viselő Oktatóközpontjának átadására.

Az esemény rangját jelezte, hogy az ünnepélyes megnyitón részt vett Persányi Miklós kör-nyezetvédelmi és vízügyi minisz-ter is.

Az átadási ünnepség a magyar nemzeti- és a természetvédelem lobogójának felhúzásával vette kezdetét.

Ezután Dr. Szabó Zoltán, Túrkeve város polgármestere mondta el nyitóbeszédét, mely-ben méltatta az egyesületnek a város közéletében és a környezeti nevelésben betöltött több, mint tíz éves szerepét. Reményét fe-jezte ki, hogy a város és a környék iskolái, valamint a Fekete István Oktatóközpont között jó munka-kapcsolat és tartalmas együttmű-ködés alakul ki a jövőben.

Ezután Rózsa Endre országgyű-lési képviselő köszöntötte a meg-jelent vendégeket. Elmondta, hogy középiskolai igazgatóként és biológiatanárként korábban átérezte annak szükségességét, hogy a diákok szemléletében kel-lő hangsúlyt kapjon a természet szeretete, környezetünk védelme. A most átadott intézmény meg-

felelő infrastrukturális alapot ad a környezeti nevelési célkitűzések megvalósításához.

Persányi Miklós miniszter örö-mét fejezte ki, hogy országunk-ban az utóbbi években egyre több ilyen jellegű létesítmény került átadásra. Kiemelte, hogy a Nimfea egyesület létesítménye hangulatos, igazi természeti kör-nyezetben került megépítésre. A miniszter beszéde után az ünne-pélyes szalagátvágással hivata-losan is átadásra került a Fekete István Oktatóközpont. Ezután Sallai R. Benedek ügyvezető a konferenciatermébe invitálta a megjelenteket, ahol bemutatta a létesítmény megépítésének tör-ténetét, és megköszönte a támo-gatók segítségét.

A köszöntők sorát Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igaz-gatója zárta, aki példaként emlí-tette a nemzeti park és a Nimfea évek óta tartó együttműködését, és sok sikert kívánt a további munkához.

A hivatalos köszöntők végén a meghívott vendégek megtekin-tették az Oktatóközpontot, majd fogadással ért véget a rendez-vény, ahol „kevi” jellegű svédasz-tallal és birkapaprikással kedves-kedtek a szervezők.

Elkészült a Nimfea Természetvédelmi Egyesület Oktatóközpontja

9. oldal

WWW.NIMFEA.HU


WWW.NIMFEA.HU

2005. szeptember 13-15. között sikeresen végetért a Közép- és Ke-let-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért (CEEWEB) és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület harmadik természetvédelmi szeminá-riuma. Az esemény három napja alatt bemutatásra került a turizmus és a természetvédelem kapcsolata, előadóink felhívták a résztvevők figyelmét aturizmus veszélyeire, a jelenlevők láthattak pozitív példákat és fejlesztése-ket, továbbá hallhattak az idegenforgalmi terhelhetőség alkalmazásáról a mindennapi turizmusfejlesztésben.

A rendezvény létszámában az előző két szemináriumtól elmaradt, de ennek ellenére érdekes, konstruktív vitákkal, bszélgetésekkel és mozgalmas kiegészítő programokkal újra pozitív visszahangokat kaptunk a részvevőktől, ami tovább bátorít bennünket a szeminárium szervezések folytatására.

A Nimfea Természetvédelmi Egye-sület pályázati úton szerzett támogatást a túrkevei HOTEK erdő tanösvényeinek és parkerdővé alakításnak finanszírozá-sára. A Környezetvédelmi és Vízügyi Mi-nisztérium támogatásából megvalósuló beruházás első lépéseként a szélkerék felállítása és a napelem telepítése való-sult meg. A kivitelező cég megkezdte a talapzat kiásását, a betonozást, a szélke-rék, valamint a napelemek felállítását. A kombinált rendszer vízkiemelésre, utcai világításra, valamint természetesen be-mutató célokra lesz használva.

A pályázatból megvalósuló beruhá-zás során madármentő állomás kialakí-

tására, szélkerekes rendszer és napelem telepítésére, a tanösvény kialakítására, játékok és pihenőhelyek létrehozására kerül sor folyamatosan 2005 decemberé-ig. A támogatásból valósul meg az erdő-ben egy madárvédelmi mintakert kiala-kítása is, mely az idelátogatókat ismerteti meg a madárvédelem lehetőségeivel, be-mutatja az odútípusokat, etetőket, itató-kat. Az erdőben a kész tanösvény mellett táblák mutatják be az erdőben található lágyszárúakat, cserje és fafajokat, madár-fajokat. Bemutatóhelyeket alakítanak ki a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársai, melyek segítségével meg-ismerhetik az idelátogatók az avar, a

cserjeszint, valamint a lombkoronaszint élővilágát, a vizes élőhely jellemzőit, illet-ve információkat kaphatnak a megújuló energiákról is. Az erdőben kialakításra kerül egy komposztálást bemutató te-lephely, valamint egy gyógynövénykert is. A túrázók, sétálók a tanösvény mellett felállított padokon pihenhetnek meg, a gyerekeket, fiatalokat három fa alapútudáspróba-játék várja az erdő három különböző pontján. A kivitelezés elkez-dődött, az erdő táblái készülnek.

2006-ban szeretettel vár minden látogatót és érdeklődőt a Nimfea Termé-szetvédelmi Egyesület a HOTEK erdő-ben!

Végetért a harmadik természetvédelmi szeminárium

Szélkerék és napelem telepítés Túrkevén

A Zöld Energia Hálózat (ZEH) Kevesebb is lehet ELÉG! programja ke-retében a Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2004 augusztusától vesz részt az Energia Klub, Európai Unió PHA-RE Access Makro projektében, mely a megújuló energiaforrások használatának népszerűsítését, a lakossági ingyenes ta-nácsadást és egy közintézmény nyílászá-róinak ingyenes szigetelését öleli fel.

A programban országosan 11 civil szervezet irodája vesz részt, lefedve az ország egész területét. A projekt 1 éves időtartamú, 2005 szeptemberéig tart.

A projekt keretén belül a Nimfea Természetvédelmi Egyesület tanácsadói egy év alatt, több mint 100 lakosnak adtak ingyenes felvilágosítást, 80%.ban napenergia hasznosítással kapcsolatban, 5 %-ban biomassza hasznosításban, 5 %-ban energiákkal, energia megtakarí-tással kapcsolatos pályázatokban, illetve 3 %-ban lakossági nyílászáró szigetelés-

sel és 7%-ban egyéb energiahatékony-sági témákban. Az energiahatékonysági tanácsadó irodaként működő Nimfea Természetvédelmi Egyesülettől több, energiahatékonysággal kapcsolatos kiad-vány is beszerezhető, melyek a lakosság szemléletformálását segítik elő.

A program utolsó eleme egy köz-intézmény ingyenes szigetelése. A nyí-lászárók szigeteléséhez szükséges szige-telőanyagot, szigetelőgépet a program finanszírozza, és azokat ingyenesen jut-tatják el az iskolába. Önkéntesek segítsé-gével és az iskolai karbantartóval törté-nik a nyílászárók utólagos szigetelése. Az intézményben mintegy 40 külső és belső ablakszárny szigetelése történik meg au-gusztus folyamán.

A cél a költségtakarékosság, energia megtakarítás és környezetvédelem.

A Zöld Energia Hálózat egyik alap-vető célja az energia megtakarítás nép-szerűsítése és a megújuló energiák hasz-

nálatának megismertetése a lakossággal. Ezen célokat az Európai Unió is támo-gatja, hiszen megújuló energiák terén 2010-re 12%-os növekedést kell elérni az összenergia használatában, melyből Ma-gyarország 6 %-os növekedést vállalt. A célok elérésében alapvető fontosságú a la-kosság szemléletformálása, amellett, hogy a villamosenergia és más energiaszolgál-tatók kötelezettségeiket teljesítsék.

A nyílászárók utólagos szigetelésé-vel megtakarított költségeket egyéb fej-lesztésre használhatja az iskola. Számos energiahatékonysági intézkedést vezet-het be egy közintézmény, melyek segítik az adott intézmény költségcsökkentését, úgy, mint az energiatakarékos égők hasz-nálata, az utólagos szigetelések, a takaré-kos vízhasználatú WC-k bevezetése. Az iskola kiválasztásánál szempont volt az iskola épületének, energiafelhasználásá-nak nagysága, a nyílászárók állapota és az adott iskola támogatottsága is.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület ingyenes nyílászáró szigetelési programja



10. oldal 11. oldal


TermészetvédelemA hullámtéri erdők természeti értékei

A nagy folyóinkat kísérő erdők kevés he-lyen maradtak meg természetes, pontosabban természetközeli állapotukban. A hullámtéri er-dőknek két fő típusát különböztetjük meg, a fűz- és nyárfák alkotta, rendszeres elöntésnek kitett puhafa ligeterdőket, valamint a tölgy, kőris, szil fajokból álló, magasabb, szárazabb részeken fellelhető keményfa ligeterdőket. Sajnos folyó-ink hullámterében nagyon sok helyen telepített nemes nyarasokat találunk és tájidegen növény-fajok terjednek, kiszorítva az őshonos fajokat. A gyalogakác, zöld juhar, amerikai vadszőlő és süntök robbanásszerűen szaporodik ezekben a telepített nemes nyarasokban, és szaporítóanya-gával folyamatosan hódítja meg a szomszédos területeket, az áradások alkalmával pedig a víz segítségével távolabbi területekre is eljutnak.

Ezeknek a tájidegen fajoknak a jelenléte meglehetősen negatív hatással van a hullámtéri erdők élővilágára, miután olyan hazai őshonos növényfajok terjedését gátolják meg, melyek lecsökkent állománya nem tud terjedni a tájide-gen fajok jelenléte miatt. Telepített és nem ős-honos fajokból álló ültetvények megközelítően sem hasonlítanak a természetközeli erdőkhöz, hiszen nem tudnak alkalmas élőhelyet nyújtani sem a növényeknek, sem az állatoknak. Helyen-ként még megtalálhatóak az eredetihez hasonló állapotú puhafa- és keményfa ligeterdők, me-lyek gémtelepeknek, kormorán kolóniáknak adnak otthont, vagy a háborítatlan erdőrészek mélyén fekete gólyák és réti sasok fészkelnek.

A sűrű cserjék között és gazdag aljnövényzet-ben számtalan madárfaj fészkel, az erdők kisebb tisztásain és szélein pedig védett növényfajok lelhetők föl. A tavaszi tőzike egyike a hullámte-rek és a hullámtéri erdők szegélyén élő jellegze-tes növényeknek, kora tavasszal virágzik. A hul-lámtéri erdők jellegzetes és színpompás cserjéje a veresgyűrű som. Tavaszi virágzásakor és őszi lombszíneződése alkalmával varázslatosan szí-nezi a tájat. A tájidegen vadszőlők térhódításá-nak köszönhetően a hazánkban őshonos ligeti szőlő állománya jelentősen megfogyatkozott, az őszi lombszíneződés alkalmával sötétvörösre festi az általa benőtt fákat, cserjéket.

A keményfa ligeterdők egyik mára meg-ritkult, árnyéktűrő fája a vénicszil. A puhafa ligeterdők hosszú életű és termetes fája a fekete nyár. Az öreg állományú erdők jellegzetes álla-ta a szarvasbogár. A szarvasbogár lárvái négy évig fejlődnek korhadó fák gyökérzete között, a kifejlett egyedek mérete attól függ, hogy lár-va korban mennyi tápanyaghoz jutott az állat. A kifejlett egyedek elsősorban tölgyfák kicsor-gó nedveivel táplálkoznak. A közép fakopáncs elsősorban az idősebb állományú erdőrészeket kedveli, ahol kellő számban talál magának odúk kialakítására alkalmas fákat és táplálékot.

A hullámtéri erdők változatos élővilága je-lentősen függ védelmi helyzetüktől és az erdészet hozzáállásától. A megmaradt természetközeli állapotú erdők megóvása mindenféleképpen szorgalmazandó, hiszen nagyon gazdag növény és állatvilágnak adnak otthont.

A megmaradt természetközeli állapotú erdők megóvása min-denféleképpen

szorgalmazandó, hiszen nagyon gazdag növény és állatvilágnak adnak otthont.

Monoki Ákos írása

11. oldal

WWW.NIMFEA.HU


WWW.NIMFEA.HU

A komposztálás

Mi is a komposztálás?A hétköznapjainkban termelődött hulladék egy jelentős

rész, 20-30 %-a szerves hulladék. Ez nem csak a konyhában, hanem a kerti munkák során keletkezett hulladékot, fanye-sedéket, füvet is jelenti. A komposztálás nem csak a hulla-dék csökkentését jelenti, hanem a szerves anyag visszakerü-lésének lehetőségét is, amellyel javíthatjuk talajunkat.

A komposztálás egy természetben is lejátszódó folya-mat, amelyet, az emberi leleményességnek hála, behozha-tunk életünkbe, így is segítve a természetet. Így tehát, mint minden folyamathoz, ehhez is oxigén szükséges. A kom-posztunknak mindig biztosítani kell a megfelelő oxigén-, és az arányos vízellátottságot.

A komposztálás során a gyűjtőedénybe rakott szerves anyag egy lebontáson megy keresztül, amelyet a mikroorga-nizmusok, talajlakó élőlények végeznek el. Nem rothadásról, hanem lebontásról beszélünk, melyet a megfelelő oxigén-víz aránnyal érünk el. Nem megfelelő ellátottságnál rothadni

kezd komposztunk, amely szaggal és látvánnyal jár, szem-ben a lebontással, amely során nem keletkeznek kellemet-len szagok. A komposztálást első szakaszaiban magas hő-mérséklet jellemzi, amely teljesen természetes folyamat. A lebontási folyamat végén a komposztunk megtelik talajlakó élőlényekkel, gilisztákkal. Mit rakhatunk a komposztba?

A konyhából kikerülő számtalan hulladék majdnem mindegyike bekerülhet a gyűjtőbe. A nyers zöldségkaparék, a zöldség- és gyümölcshéjak, a teafilter, a kávézacc, szoba-növények maradványai, elszáradt levelek, a forgácsalom, toll, szőr, de még a papír is, kivéve az újságpapírt. A kertből fű, gyomok, levél, faszecska, lehullott és elszáradt növények, gyümölcsök. A nehezebben lebomló falevelekből (tölgy, gesztenye, dió) csak módjával tegyünk a komposztba. Ter-mészetesen van olyan háztartási hulladék is, amely nem kerülhet bele a komposztba, mint az olajos, lakkos holmik, anyagok, a főtt ételmaradék,a nyers, romlott húsok, a fertő-

zött, beteg növények és a húsevő állatok alma. Mire figyeljünk a komposztálás során?

A komposztedény mindig nyitott aljú, levegős gyűjtőedény legyen, amely kapható kereskedelmi forgalomban is, de néhány deszkából összeállíthat-juk mi magunk is. Fontos, hogy télen és esős idő-szakban zárható fedele legyen. A komposztottal időn-ként „foglakozni” is kell. Figyeljünk a komposztunk állapotára, hiszen megfelelő nedvességtartalom és oxigénellátottság kell a komposztáláshoz. Ha száraz, locsolnunk kell, ha nedves, levegőztetni. Ha kevés az oxigén, szalmával, faágak lerakásával lazíthatjuk fel komposztunkat. A szerves anyagot mindig darabolva rakjuk a gyűjtőedénybe.

A komposztunk meghálálja magát, ha megfe-lelően csináljuk, egy év múlva tápanyagban gazdag komposztot kapunk, amelyet virágültetésnél, palán-tázásnál használhatunk fel, növelve a zöldségeink, gyümölcseink és virágaink élettartamát, termését, szépségét. Mindemellett csökkentettük hulladékun-kat és vigyáztunk környezetünkre.

Szzs

Már gyerekként is sokszor vittük a MÉH-be az otthon összegyűjtött újságpapírt így szert téve egy kis „mellékesre”. Azt is megfigyelhettük, hogy kertes házunkban nagyszüleink a konyhai hulladékegy részét nem a szemetesbe, hanem a kert végébe rakják le. Ez a szokás a panellakások elterjedé-sével egyre tűnőben van, holott a komposztálással nagy mennyiségű hulladéktól szabadítjuk meg a hulladéklerakókat. A szemetünk 20-30 %-a ugyanis szerves, főként konyhai hulladékból tevődik össze, amelyet, valljuk be, legtöbben a szemetesbe dobnak. Ilyen a használt teafilter, a krumplihéj, a zöldségek maradékai deakár a lakásban tartott növényevő rágcsálók takarításából származó alom is. Mindezeket a komposz-táló edénybe rakva idővel értékes, tápanyagokban gazdag komposztot nyerhetünk. Felmerül a kérdés, hogy hová rakjam a panellakásomba a komposztálót. Ez nehezebb megoldás való-ban, de kisebb szervezéssel és a lakók összefogásával nem lehetetlen. Általában minden lakótömbhöz tartozik egy kisebb udvar, vagy virágoskert, néhány árnyékot adó fa. Ide telepítve a komposztedényt, az egész lakóház hozzájárulhat szerves hulladékával a következő évi virágföldvásárlás költségeinek csökkentéséhez. Nem is beszélve arról, hogy általában van egy kisebb telek, nyári lak, ahol szintén megoldható a komposztálás kis odafigyeléssel.



12. oldal 13. oldal


Nemrégen olvastam a Debreceni Déri Múzeum volt neves igazgatója, Söregi János könyvét, és erről a régi Hortobágy jutott eszembe.

Kisgyerek voltam, édesapám vasárnap este elment Hor-tobágyra, ahogy hallottam, és szombat este jött meg. Akkor nekem Hortobágy olyan fogalomnak tűnt, mely egy kisgye-rek fantáziájában egy furcsa világ, ahol egész hétre szükség van édesapámra. Mi lehet ott?

Talán nyolc évvel később, mikor ezek a gyermeki gon-dolatok még mindig bennem jártak, magam is eljutottam a Hortobágyra.

Hétfőn hajnalban egy ponyvás teherautón együtt utaztam a kubikosokkal, akik ott a Hortobágyon dolgoztak. A teherau-tóban el-elbóbiskoltak az emberek, én a ponyva résein keresz-tül lestem, ahogy a teherautó az általa felvert porral versenyez. De amikor lassított a mérhetetlen sok kanyar miatt, a horto-bágyi por betüremkedett a réseken, kavarogva szállt hajunkra, arcunkra, ruháinkra. Rés, nyílás pedig volt bőven, és prüszköl-tünk is eleget.

Kicsit porosan, álmosan érkeztünk meg a szálláshelyünk-re, mely egy átalakított tanya volt, és annak udvara lett öt na-pig az otthonunk, az iroda, vagyis a központ. A házban volt a munkásszállás és külön egy iroda még, melyet nemrégen építettek fel, benne íróasztal, polcok, kis szekrény a hivatalos iratoknak, terveknek és három ágy. Egy édesapámnak fenn-tartva, aki főépítésvezető volt. Sokszor megtörtént, hogy este érkezett motorbiciklivel, és mivel késő volt már, így ott aludt. A másik ágyban én aludtam, a harmadik pedig Krusovszki Gyurkáé volt, aki nekem akkor Gyuri bácsi volt még.

Gyuri bácsi Tiszalökön lakott, ott érettségizett, majd tanult egy évet tanítóképzőben, de édesapja korán meghalt, és neki dolgozni kellett menni. Ő volt a legidősebb gyerek a családban ,és kellett az erős kéz is és a munka is, hiszen még öt kis testvére

volt a házban. Gyuri bácsi kubikos lett, itt keresett több pénzt, mintha “irodás” lett volna, ahogy ő szokta volt ezt mondani. Az emberek mind ismerték őt, hiszen volt, akivel már tíz, vagy még több éve együtt dolgozott.

Voltak köztük Böszörményből valók is, az Eszenyiek. Ahogy mondták, egy híres család volt, még számadók is kerültek ki a családból, és híres csikósok is. Azt is lehetett hallani, hogy volt betyár is közülük, aki még Rózsa Sándor csapatában is harcolt a szabadságharc idején a rusnya némöt ellen. Volt olyan ember is, aki jóval felette járt a hatvannak, közelebb volt talán már a hetvenhez is.

Kora reggel, mikor hallottam, hogy beindult a kis vontató - amit fürgének neveztünk, de alig ment gyorsabban, mint egy ember, arra viszont igen jó volt, hogy a szerszámokat vi-gye, ne kelljen azt is cipelni - nekem is kezdődött a nap. Friss vizet hoztam a kannában és mentem én is a fürgével fürgén, pontosabban igen álmosan lépkedtem mellette, miközben a vizeskannát jól beágyaztam a szerszámok közé, nehogy felboruljon.

Mire kiballagtunk a munkahelyre, a távolban megláttuk a gulyát is, akkor hajtották a gulyások tovább. Máshol hallot-tuk a birkák bégetését, de csend volt. Teljes pusztai csend. A pusztai csend nem olyan, mint amilyent az ember egy város-ban csendnek gondol. A pusztai csendnek van hangja! A szél a pusztában beszél, halkan szól, rezgetve finoman az akácfákleveleit, a madarak senkitől nem zavarva társalognak egy-mással, néha egy- egy béka toccsan a pocsolyába, és látni még a békanyálas víz fodrozódását is.

A nap egyre magasabbra araszol az égen, és egyre mele-gebb lesz. Indulnom kell az újabb friss vízért, mert mindjárt kezdenek ebédelni az emberek.

Írhattam volna munkásokat is, de ők nem munkások vol-tak, hanem olyan emberek akik dolgoztak vidáman. Ők nem

gyárban robotoltak, ők a természet emberei voltak, akik itt éltek, nőttek, voltak.

A kút bent volt a tanyán, ahol laktunk, úgy jó két kilométer távolságra. Biciklivel mentem, mely biciklit mindig a fürge hozta-vitte. Mire a friss vízzel visszaér-tem, már megkezdték az ebédet. Volt aki a vászonken-dőből házikenyeret, hagymát, szalonnát és kolbászt vett elő, volt, aki tüzet rakott és szalonnát sütött, de olyan is volt, aki egyszerűen valamilyen ehetetlen Globus májkrémkonzervet kent egy karéj kenyérre. De mindenkinek ott volt a paradicsom és a paprika, igaz, akkor még otthoni paradicsom volt, nem holmi zölden leszedett spanyol paradicsomféle.

Nekem ilyenkor könnyű dolgom volt, mert min-denkitől kaptam egy-egy falatot, és ha jól belegondo-lok, sokkal többet is ehettem, mint ők, egyenként.

Ebéd után voltak, akik pipáztak, s pipázás közben beszélgettek, volt, aki füvet rakott a feje alá, kalap-ját szemére húzta, és már hallottuk is hogy elkapta a zeneszót, - ahogy errefelé mondták -, úgy horkolt. A nagy rekkenő déli hőséget átpihenték, hiszen hajnal-ban ötkor már dolgoztak.

Hortobágy Aszalós Sándor írása

13. oldal

WWW.NIMFEA.HU


WWW.NIMFEA.HU

Ilyenkor én elbringáztam a környékre. Lassan mentem. Láttam gólyát, amint hosszan, lassan kinyújtott lábbal lépke-dett előre, majd hirtelen megállt, csőrét belevágta a vízbe és egy béka már meg is volt! Hát még ahogy a gólya a levegő-be szállt! Az olyan szép volt! Lassan emelkedett, mégis gyors szárnycsapásokkal, mint egy mesebeli Griff madár, olyan voltrepte.

Fecskék és verebek, mert a pusztán is voltak verebek! No meg legyek! De mennyi! Egy akácfacsoport árnyékában megálltam, néztem a bogarakat, amint futkároztak a homo-kos fűben, szöcskék, akik ijedten ugráltak el a lábam elől, majd katicabogárka szállt a kezemfejére, hogy elmondhas-sam az ismert gyermekmondókát:

- Szállj el, szállj el, kis katicabogárka…!Majd szakítottam egy fűszálat, a számba tettem, ahogy az

emberektől láttam, így magamat is egy felnőttnek képzelve figyeltem az égen a felhők mozgását, mert azok kergetőztekfenn a magasban. Kiválasztottam egy kis bárányfelhőt, és drukkoltam, hamarabb érje el a fák koronáját, amit célként jelöltem ki neki.

Aztán lassan indultam vissza. Útközben volt, ahol láttam búzatáblát, bennük a gyönyörű kék búzavirágokat, szélén a piros pipacsokat, és az arany színű búzatábla felett egy-egy fehér lepke szállt fel, lebegett kicsit, hogy újra leszálljon, majd újra fel és újra le.

Délután megint hoztam friss ivóvizet, majd én is beáll-tam lapátolni, mert ott ülni és nézni míg mások dolgoznak, valahogy nekem nem volt olyan jó érzés. Nagy hanggal mondtam:

- Én is tudok ám lapátolni!Dicsekedve álltam be a pár nélkül maradt kubikos mellé.

Ő ásóval és csákánnyal dolgozott, én meg lapátoltam a föl-det szorgalmasan, kidobva az árokból jó messzire, ahogy a többiektől láttam. De ahogy telt az idő, egyre közelebb re-pült a föld a lapátról. A tenyeremnek is kemény volt a lapát akácfája. De nem mertem szólni, mert nem bírtam volna el, ha kinevetnek, ahogy én azt akkor gyermeki fejjel gondol-tam. Már magamban azt vártam, legyen hirtelen sötét, le-gyen hirtelen valami olyan, ami után a lapátot lerakhattam volna. Közben egyre többször mentem inni és egyre lassabban jöttem vissza, hogy pihentessem a kezem.

Egyszer, ahogy körbenéztem, eszembe jutott, bi-zonyára ők is megszomjaztak, miként én is. Gyorsan felajánlottam hát, hozok friss vizet, mert ez már elég meleg. Ami igaz is volt, de nem szoktam máskor ilyen-kor vízért menni. Ahogy visszatértem a kanna vízzel, újra szerettem volna beállni lapátolni a helyemre, de Gyurka bácsi intett, hogy volna egy fontosabb munka, menjek be az udvarossal rőzsét gyűjteni a tűzhöz.

Az udvaros minden nap másik ember volt, aki ko-rábban ment be, előkészítette az esti bográcsfőzést, szedett rőzsét, kirakta a bográcsokat, odakészítette a hagymát, felvágta szalonnát és kolbászt. Mindig egye-dül ment, de most nagy szükség volt az én segítsé-gemre is. Tudtam én akkor is, miért, és hálás szemmel néztem Gyuri bácsira, szinte összemosolyogtunk hogy na, most jól kitoltunk a többiekkel!

Mire elkészültünk a munkával, már hallani lehetett a fürge pöffögését, megjöttek az emberek. A tanya mel-lett volt egy kanális, ahogy a mesterséges öntözőcsa-

tornát nevezték Hortobágy-szerte, abban fürdés, mosakodás volt. A szappanhabot a víz egykedvű lassúsággal vitte tova.

Hamarosan betelt a tanyaudvar a készülő slambuc illa-tával, előkerültek a kanalak, a fémtányérok, és mindenki a megszokott bográcsához, társához kuccorodott. Vacsora után mindig volt valaki, aki mesélni kezdett:

- Emlékszel, János, mikor mi kis gyerekek voltunk…S ezzel máris ott voltunk az emlékek világában. Mindenki

tudott valami történetet a régmúltból. Elmesélték, mit is mondott a nagyapa, mit csinált, amikor

ő kisgyerek volt, és az emlékezés fonala mellett majdnem a szabadságharcig mentünk vissza. Szájtátva hallgattam. Majd valaki csendesen, szinte magának, egy nótát kezdett dúdol-ni, aztán lassan, alig hallhatóan felcsendült:

Leégett a hortobágyi hodály,benne égett két szép juhászbojtár,mindkettőnek gyolcsinge, gatyája,számadónak sallangos bundája.

Halkan szólt a népdal, majd Tiszacsegéről való Orbán András bácsi varázsolt elő egy furulyát, és elkezdett játszani, a többiek pedig halkan énekelték:

Mikor a juhász bort iszik,fakó szamár szomorkodik.Ne szomorkodj fakó szamár,mindjárt megyünk a nyáj után!

Két hete-e vagy már három,mióta számadóm várom.Amoda jön amint látom,fakó fejű szamárháton.

Néha előkerült egy citera is, s ilyenkor a hold is megállt és nézett alá, minő vidám emberek gyűltek össze ezen a nyári estén, ott alant, a pusztában.

Ilyen volt a Hortobágy nekem.2005. július 2.



14. oldal 15. oldal


Zsugorodó északi-sarki jégtakaró

Negyedik éve egyfolytában zsu-gorodik az Északi-sark jégtakarója - állapította meg egy amerikai éghaj-lat kutató intézet. Mint az amerikai National Snow and Ice Data Center (nemzeti hó és jégkutató központ) munkatársai közölték, vizsgálataik arról tanúskodnak, hogy az Északi-Sark térségét borító jégpáncél több mint egy évszázad távlatában az idén a legkisebb.

“2005 szeptembere - a műholdas felvételek tanúsága szerint – abszolút minimumot jelent az északi-sarki jégtakaró kiterjedésének tekinte-tében” - közölte Mark Serreze, az amerikai intézet munkatársa. mint mondta, a felvételeken tapasztalt je-lenség a kutatók számára nem jelen-tett meglepetést, hiszen a jégtakaró zsugorodása immár negyedik éve folyamatos.

A csökkenés jelentős mértékben az ipari tevékenység nyomán kialakult éghajlati változásnak, a globális felme-legedésnek tudható be - figyelmezte-tett Mark Serreze, az amerikai intézet egyik munkatársa. A felmelegedés mi-att a következő években a sarkvidéket borító jég további csökkenése várható - tette hozzá.

Az Északi-sark jégpáncélja - az északi féltekén éppen véget érő nyár-ra tekintettel - mindig szeptember-ben a legkisebb.

*(MTI - London )*

A Natura 2000 területek uniós kihirdetése 2006-ban várható

Az EU szerint Magyarország alapos munkát végzett a Natura 2000 területek kijelölése során, melyeket Brüsszel várhatóan 2006 közepén hirdet ki - közölte a Környezetvédel-mi és Vízügyi Minisztérium hétfőn az MTI-vel, miután az elmúlt napokban az Európai Bizottság Környezetvé-delmi Főigazgatóságától természet-védelmi szakemberek a helyszínen tartottak ellenőrzéseket.

A bizottság munkatársai megál-lapították, hogy Budapest megfelelő kiterjedésű és mennyiségű területet je-lölt ki a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmére. Néhány esetben merültek fel hiányosságok, további te-endők - áll a közleményben.

A hiányosságok közül a brüssze-li szakemberek azt emelték ki, hogy a füves élőhelyeken előforduló fa-joknál túl kevés elterjedési területet jelölt ki Magyarország. Ezt pótolni kell, majd további egyeztetéseket kö-vetően véglegesíteni lehet a Natura 2000 területeket.

Magyarországon a Natura 2000 hálózatához 1,91 millió hektárnyi terület, az ország területének 20,6 százaléka tartozik. A természetvé-delmi rendszer 20 százaléka szántó, ugyancsak 20 százaléka erdő, 40 szá-zaléka gyep, a fennmaradó rész pedig vizes terület.

A Natura 2000 hálózat Magyar-ország helyrajzi szám szerint 400-500 ezer földterületet érint. Sok esetben azonban egy-egy parcellának csak kis részét fedi le az uniós természet-védelmi rendszer. A földhasználók a Natura 2000 lefedettségéről, térké-pekről tájékozódhattak az utóbbi hó-napokban. A rendszer életbelépésé-vel a gazdáknak a természeti értékek megőrzése érdekében semmi olyan korlátozásra nem kell számítaniuk, amely eddig ne lett volna érvényben.

Az unió 25 tagállamában összesen kilenc régiót különítettek el növény-zeti és éghajlati tulajdonságok alapján. Ezek közül a pannon biogeográfiai ré-gió három országot érint, ezek Cseh-ország, Magyarország és Szlovákia. Az Európai Bizottság biogeográfiairégiónként vizsgálja felül a Natura 2000 hálózatba jelölt területeket abból a szempontból, hogy a kijelölés meg-felelő-e az adott régió területén elő-forduló közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre. A múlt heti helyszíni ellenőrzésen jelen voltak a független szakértők, illetve zöld szervezetek, földhasználók képviselői is.

*(MTI - Budapest )*

OLLÓVAL ÍRTUK Különböző forrásokból környezet- és természetvédelmi

átvett hírek

A Natura 2000-es védelem még várat magára (Széll Antal)

A jégtakaró olvadása űrfelvételen(FOTÓ: Nasa)

1979

2003

15. oldal

WWW.NIMFEA.HU


WWW.NIMFEA.HU

Globális környezeti gondokA WWF rengeteg veszélyes vegyi anya-

got talált szervezetünkben. Veszélyes vegy-szerek kerülhetnek mindannyiunk, s nem utolsó sorban a gyermekek vérébe számos tárgytól, berendezéstől. A WWF elkészítette európai felmérését, tucatnyi országban 13-13 család tagjait vizsgáltatta meg és összesen 73, emberi tevékenység révén keletkező szeny-nyező vegyületet talált a családtagok vérében. A felnőttekében átlagosan 63, részben már tiltott vegyület, például DDT nyomaira buk-kant, a gyerekek esetében átlagosan 59 veszé-lyes anyagot mutatott ki a vizsgálat, nem egy közülük mindennapos használati tárgyakból származhatott. Veszélyes lehet egy ruhadarab éppúgy, mint a háztartásban használt beren-dezések. A WWF első európai méretű, 12 országban végzett családi tesztre alapuló vizs-gálatába magyar családokat is bevont.

*(Reuters - Genf )*

Krumovgrad lesz a bulgáriai Verespatak?

Görög, török és bolgár környezetvédők és helyi hatóságok példa nélkül álló közös akciót kezdeményeztek egy kanadai cég által Bulgáriában tervezett aranybánya ellen, ame-lyet “ökológiai katasztrófának” minősítenek a három ország érintett határmenti tartomá-nyai szempontjából.

A Dundee Precious Metals nevű kanadai cég a Bulgária déli részén lévő Krumovgrad térségében évi 130 ezer uncia arany kiterme-lésére alkalmas bánya megnyitását tervezi. 2005-ben nagyszabású mozgalom bontako-zott ki a projekt ellen - ebben részt vesz a vá-ros polgármesteri hivatala, három nemzetkö-zi környezetvédő szervezet (Green Balkans, Bankwatch és Bird Life), a görög és a török bá-nyafigyelő szolgálat, valamint két határmentigörög prefektúra.

“Ez példa nélküli együttműködés. Remé-lem, az eredmény pozitív lesz, mivel a törvé-nyek és a nemzetközi egyezmények nekünk adnak igazat” - mondta az AFP-nek Maria Kadoglu, a görög bányafigyelő szolgálat egyikfelelőse.

Akárcsak a romániai Nagybánya med-dőhányóiból, vagy Verespatak tervezett léte-sítménye esetében, a bulgáriai aranybányá-ban is ciánnal nyernék ki a nemesfémet, és a környezetvédők attól tartanak, hogy ennek következtében mérgező vegyianyag juthat a közeli Krumovica folyóba.

A Krumovica a görög Ardasz folyóba ömlik, az pedig az Évrosz görög-török határ-folyóba, így három országot is érinthetne egy esetleges szennyeződés.

A kanadai cég illetékese, Lawrence Marsland úgy nyilatkozott, hogy a bolgár kor-mánynak beterjesztett környezettanulmány tiszteletben tartja az európai normákat és tör-vényeket, és a Dundee meghívta a tanulmány vitájára azokat is, akik ellenzik a tervet.

A környezetvédők szerint az 1994-ben aláírt Espoo nemzetközi egyezmény értel-mében a bolgár kormányon kívül a görögnek és a töröknek is beleszólása lehet a döntésbe. A görög kormány azonban már egyetértését nyilvánította a kanadai tervvel, annak elle-nére, hogy az ellen augusztusban tiltakozott Krumovgrad polgármesteri hivatala, szep-temberben pedig Évrosz és Rodope görög prefektúrák vezetősége.

A görög tiltakozók kijelentették: “Nem akarjuk magunkat kitenni egy olyan kör-nyezeti katasztrófának, mint amilyet 2000-ben a (Tiszán és a) Dunán okozott a nagy-bányai tárolótóból kijutott mérgező anyag. Nem akarjuk, hogy ez megismétlődjön az Évroszon!”

*(AFP - Athén )*

Mégiscsak klónozni próbálják az erszényes farkast

Ausztrál biológusok amerikai segítséggel megpróbálják klónozás útján “feltámasztani” a közel 70 éve kihaltnak tekintett helyi neveze-tességet, a csíkos erszényes farkast, más néven tasmániai tigrist (Thylacinus cynocephalus).

Mike Archer, a New South Wales egye-tem tudományos dékánja Sydney-ben 2003-ig az Ausztrál Múzeum igazgatója volt, és még ott indította el a klónozási projektet. A múzeumban fél évszázada spirituszban tar-tott farkaskölyök fogából és csontszövetéből akart DNS-t kivenni. Távozása után a kutatók felhagytak a tervvel, mivel úgy találták, nincs elegendő megfelelő állapotú DNS a marad-ványban. Archer professzor azonban most a helyi ABC rádiónak úgy nyilatkozott, hogy nem adja fel, újraindítja a projektet.

Az utolsó tasmániai tigrist 1933-ban fog-ták be, és 1936-ban pusztult el egy állatkert-ben. Azóta állítólag többen láttak ilyen álla-tot, és idén a Bulletin nevű helyi lap egy millió dollárt ajánlott annak, aki bebizonyítja, hogy nem halt ki. Óriási volt az érdeklődés, de ed-dig még senki sem jelentkezett az összegért.

A tasmániai tigris leginkább nagy, csíkos kutyára emlékeztetet, és az Ausztrália déli partjainál fekvő szigetre érkező európai tele-pesek száz év alatt kiirtották, mert különös-nek tartották, és féltek az egyébként rejtőzkö-dő életet élő, emberkerülő állattól.

*(MTI - Budapest )*

Erszényes farkas

Mit ér az arany ?



ZÖLD HÍRADÓ

Zöld Híradó, a „Nimfea” Természetvé-delmi Egyesület és a Herman Ottó Ter-mészetvédő Kör időszakosan (támo-gatástól függően kb. kéthavonta, vagy negyedévente) megjelenő kiadványa.A lap megjelenését lehetővé teszi 2005 végén és 2006 elején a Nemze-ti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium támo-gatása.Korábbi támogatók: Független Ökoló-giai Központ, REC, Ökotárs Alapítvány, Soros Alapítvány és a Környzetvédelmi Minisztérium illetve jogelődjei.Készítette: Barna Tamás, Fónagy Éva, Iványi Anna, Kontos Tivadar, Monoki Ákos, Sallai Károlyné, Nagy Anikó, Sallai R. Benedek, Székely Zsuzsanna, Tóth István és a Nimfea Természetvé-delmi Egyesület tagjai, önkéntesei. Grafika, rajzok (amikor van benne): Kókay Szabolcs, Füleki Gábor és a for-rásnak használt különböző kiadvány-okból ollózva. Fotók: Sallai R. Benedek, Sallai Zoltán, Röfler János, Monoki Ákos, a NimfeaTermészetvédelem archívuma és át-vett anyagok.Szerkesztette: Székely ZsuzsannaFelelős terjesztő: Barna TamásSzedés, tipográfia, arculat: Balmoral Bt. Túrkeve és Nimfea Iroda, utómun-kák: Oros Imre.Irodalom: MTI, Zöldpók e-mail há-lózat, Greenfo, valamint mindenféle szakmai kiadvány, Süvöltő, Kukabúvár, egyéb folyóiratok, könyvek, kiadvány-ok, hiszen a Zöld Híradó utánközléseket is megjelentet, azonban mindig feltün-teti a forrást. Így a Zöld Híradó cikkei is utánközölhetőek (az utánközlés kí-vánatos), azonban kérjük feltüntetni mi is a forrást! Szerkesztőség címe: Nimfea Ter-mészetvédelmi Egyesület, 5421, Túrkeve, Pf. 33., vagy Ecsegi u. 22. tel/fax: 56/361-505Cikkeket nem tartunk meg és nem kül-dünk vissza, és még a leközölt írások rövidítésének, stilisztikai módosításá-nak jogát is fenntartjuk. Fontos, hogy a lapban leközölt írások nem minden esetben tükrözik az egyesület vélemé-nyét – de azért többnyire igen. Készül a TIMP Nyomda (Budapest) üzemében 2005-ben, 5000 példányban. Egyelőre ingyenes, ezért becsüld meg!

HU-ISSN-

Minden kedves olvasónknak kellemes őszi kirándulásokat kívánunk!

GYEREKEKNEKTalálós kérdésekA találós kérdések egy – egy növényt vagy állatot jelentenek. Találd ki őket!1. Sárból rakott váz a házon,

reggel, délben, este látom. Gazdájának háta bársony, Farka villa, hasa vászon.

2. Háló nélkül halászik, kéményeken tanyázik, elköltözik, ha fázik.3. Selyempelyhes bóbitámat hordják a nagy szelek, szétfújja egy szusszantással az

ügyes gyerek. 4. Kéttagú szó a nevem, de többféle az értelmem: első tagom tüzes ital, ifjút, öreget

tőrbe csal. Még egy betűt hozzá adva fűszer, mely sok étel ízét adja. Másik tag-om hasznos ásvány, mely nélkül ember nem él a föld hátán. Végül két tagom, ha együtt olvasod, jó étel nevét kapod.

Fejtsd meg a rejtvényt!Minden sor egy-egy őshonos fa- vagy cserjefajunkat jelöli, melyet úgy kapsz meg, hogy magánhangzókat helyettesítesz be az üres helyekre. A satírozott betűk összeolvasásával kapott megfejtés egy őshonos fafajunk. Vigyázz! A megfejtés betűi magán- és mássalhangzók is lehetnek!

k t y b nf k t n rm z g s g rg y p z sv r j v ss z r k n Rt t r j h Rm d l f Z

Documents

MŰSZAKI SPORTOK A TERMÉSZETBEN - nimfea.hu · lenőrzési, intézkedési lehetőségek nehézségeiről, Dr. Ring ... Rákóczi Ferenc Általános Iskola Solt, Illyés Eszter, MTA