NAGY LÁSZLÓ KÉPVERSEI

11. TÉMAKÖR: LÁTÁSMÓDOK Tétel: Nagy László képversei Feladat: Nagy László Seb a cédruson

című versén keresztül mutassa be a verbális és vizuális kód együttes hatásának poétikai többletét!

Kérdések a vers értelmezéséhez

1. Melyek azok a verbális elemek, melyek épp a vizualitás révén kapnak külön hangsúlyt?

2. Mi olvasható ki a vers képi formájából? Melyik karakter emelkedik ki a többi közül? Fűzz hozzá értelmező magyarázatot!

3. Milyen retorikai, stilisztikai alakzatokat találsz a versben? Melyek fontosak a képi megjelenítés szempontjából?

4. Kiket ismersz a megidézett alakok közül? Kikből rajzolódnak ki az egyes testrészek? Hogy kerültek ők egy társaságba?

5. Mi mindennel azonosítódik a libanoni cédrus sebe?

Nagy László Nagy László ipar-és képzőművész, magyar-

szociológia-filozófia szakon tanult, majd később orosz szakos lett. Állandó dilemmája, hogy költő vagy képzőművész legyen.

Mivel első verseivel sikert ért el az irodalom mellett döntött, de a képzőművészettel sem szakított a képvers lehetőséget teremt a kettő szintézisére

Nagy László bő kéttucatnyi, a vizuális költészet körébe sorolható alkotásainak többsége ,Képversek és betűképek’ (1973) címmel szerveződik ciklussá, s „jórészt azt a hangmódosulást készítik elő Nagy László költészetében, amely a játékos és groteszk elemek erősödését hozza a »lehetetlenért« hadban álló költő életművében”.

Helye az életműben Nagy László Seb a cédruson című alkotása az azonos

című ciklus nyitó darabja, a Versben bujdosó kötet egyetlen vizuális költeménye. Nyomtatott és kéziratos formája is létezik.

GÖRÖMBEI ANDRÁS szerint „ez Nagy László legtökéletesebb képverse (…) Első változata még fát ábrázolt, a Magányos cédrust, a végleges változatban azonban a kalligramma profilból nézett emberi fejet és szemből nézett felsőtestet mutat (…)”

Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrusa Tisztelgés, memento.

A képversek A vizuális líraiság gyökere az antikvitásba nyúlik, a

középkorra is jellemző. Meghatározó a XX. sz-i avantgard idején lesz.

A vizuális és a verbális kód egyszerre érvényesül. A jelentésteremtésben mindkettőnek fontos szerepe van. A képvers a verbális (nyelvi) és a verbális matériából felépített képi komponens egymástól elválaszthatatlan egysége nyelv és grafika sajátos szintézise. A szavak és azokból kirajzolódó vizualitás egymás jelentését kölcsönösen gazdagítja.

Számos változata létezik. Van olyan tipológia, ami 64 vizuális költeményformát különböztet meg.

Nagy László verse klasszikus kalligramma.

Keletkezéstörténet CZINE MIHÁLY a következőket jegyezte fel

keletkezéstörténetéről: „Író – olvasó találkozókon többször hallottam Nagy

Lászlótól egy képverset a cédrusról. Elmondta »történetét« is. Van egy libanoni cédrusdarabja, azon van egy forradás. Egy emberalakra hasonlító seb. A sebet kivágta a fából, de az emberarc ott maradt, negatívban. A libanoni cédrus négyezer évet is megél: láthatta Mózest, Jóbot, Jézust, Spartacust; népeket és történelmeket; sebeket és mindig sebeket. Ezt írta meg Nagy László a cédrus sebére hasonlító képversben.”

A verbális anyag tehát a seb motívum körül építkezik. 

A kép-vizuális kód A csupa nagybetűvel írt szöveg emberalakot

formál az ősi ábrázolásoknak megfelelően mindent a legjellemzőbb nézetében megmutatva.

Feltűnő a vízszintesen elfordított „Ó”, amely a szemet formázza. a látás érzékszerve + a látvány tudati feldolgozása „sokat látott” (tapasztal, tud, megért, tudomásul vesz)

Ez az évezredes tapasztalás kap nyomatékot a versben!

A megidézett alakok Homlokán elárvulva a József Attilai-i

„szellem és szerelem” (Ars poetica) Alatta az áldozati állatok antropomorf sebe:

„emberarcú szentség” Válla a történelem sorsfordító alakjainak

nevéből rajzolódik ki (Jób, Istár, Ekhnaton, Jézus, Prométheusz, Spartacus, Johanna, Dózsa)

Törzsét tragikus sorsú alkotók neve (Csokonai, Edit Piaf, Petőfi, Van Gogh, Majakovszkij, Attila, Radnóti, Dylan Thomas és Kondor)

+a cédrus motívumon keresztül Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrusa Memento Csontváryról

Karjait pedig a JAJ és a SEBE szövegszavak alakítják.

Az utolsó tétel a ’jeltelenek’-é. A közös bennük: a magányos

áldozatvállalás hősei! Sebük a világ sebe.

Alapmotívumok 1. A címben külön kiemelt cédrus – egy sok ezer évig is

elélő örökzöld.- Archetípus: az örök növekedés, folytonos megújulás

összetett jelentésű jelképe.- Tanúja évezredeknek, emberi küzdelmeknek, sorsoknak. 2. A cédrushoz kapcsolódva a seb kap külön nyomatékot.- Variánsaiban 18-szor ismétlődik- Egyetemes történelmi és sorsszimbólum –

megsebzettség

A cédrus sebe = a világ sebe + személyes sorsként önmagára is vonatkoztatja („sebem”)

A megválthatatlanság tapasztalata

„PIRAMISFAL TÉGLAVÖRÖS LEJTŐ/MÉRTANÁBAN GYÖTRŐDIK A MÁJUS”

Május tavasz időtoposz: remény, újjászületés, virágzás, fiatalság

De a piramisfal téglavörös mértanában gyötrődik

kibonthatatlan bezártság, megvalósíthatatlanság

a megváltás beteljesedésének sokezer éves vajúdása

A megválthatatlanság tapasztalata

Az embert megváltani akaró hősi küzdelem a megidézett alakok képében ölt testet

Értékteremtés + értékpusztulás =a létezés tragikuma Mártírok, áldozatok, a mást akarók, lázadók,

művészek sora – 17 név, 17 sors + a jeltelenek + a lírai én önvallomása

Áldozathozatal biblikus képei: „bárányhús pirosa”, „birkahús vöröse”

Az áldozat a megváltásban nyer értelmet Ady hiába-mégis morálját idézi Bár nincs megváltás, de mégis van értelme az

áldozatnak!!!!

Poétikai eszközök Az ismétlődésen alapuló

retorikai/stilisztikai alakzatok A szakrális szövegeket megidéző

gondolatritmus és mondatpárhuzam: „CSUPA VÉRÁROK, CSUPA HÁNTÁS, CSUPA LÁZ A SEBED, CSUPA FÁZÁS”

Szótőismétlés figura etimologica „SEBED/SEBEM/

Hangalakzatok: összecsengésekből fakadó fokozott zeneiség: „VISELED, SEBEDET, VÉRDÚS/LIBÁNUSFA, LIBANONI CÉDRUS”

Interpunkció (központozás) hiánya az írásjelek hiánya, a szövegegységek jelöletlen határai nyitottá teszi az értelmezést!

Erőteljes metaforahasználat, intenzív képiség (a szavak által vetített képek!) gazdag asszociációs teret nyit.