A Napalm Death egy majd harmincöt éve létező együttes, melynek wikipédi-ás összefoglalója vetekszik egy modern

kisregény hosszával, de mondjuk van 675 502 tetszikük a Facebookon a jún. 12-i állás szerint.

Egy aktív négyes fogatról van szó. Kiállnak az emberi és az állatjogokért is. Társadalomkritikus lemezeiken keresztül olyanok a fő témák, mint az erkölcs kérdése, a � lantrópia, a pénz hatalmá-nak megvitatása, a zsarnokság � lozó� ája, a kör-nyezetvédelem, a fenntartható fejlődés, és igen, mindez egy mosógépcentrifugába becsomagol-va és eljátszva. Ez az ún. grájndkór, azaz grindco-

re. Ilyen nincs nagyon zeneórán, és a Napalm a stílus egyik keresztapja.

Történt az idén februárban, hogy ez a Gorenje PS 653 R emlékzenekar eljött koncertezni a belg-rádi I� úsági Házba (Dom omladine). Ez a Napalm Death-koncert volt az idei télvíz fő keményvona-lú eseménye.

Az interjút az énekessel, Mark „Barney” Greenwayjel sikerült megvalósítani, s érdekes-mód abszolút nem úgy beszél, ahogy hörög és ordibál, és az interjú vége felé már nagyon ment volna megenni vegán vacsoráját. Egy csupa szív, gondolkodó emberről van szó, akihez jó erős bir-minghami hangviselés is párosul.

A helyzethez még hozzátartozik, hogy mel-lettem a zentai Ashen Epitaph egynegyede ült, aki egy-egy aláírásra elhozta eredeti és lengyel kiadású Napalm Death mágneses hangszalagja-it. Boldog volt öreg és � atal is.

– Már kb. 25 éve te hörögsz és ordibálsz a Napalmban. Akkor, amikor csatlakoztál, két út állt előtted, a Benediction vagy a Napalm Dea-th… Miért esett a választásod a Napalmra?

– A Benedictiont is nagyon szeretem a mai napig, de a Napalmban jobban megtaláltam ma-gam. Az ethoszában, őrült zenéjében és a szö-vegvilágában. A Benedictionnel sikerült létre-hoznunk egy olyan lemezt, ami ugyancsak nagy hatással volt az emberekre, utána pedig minden fejlődött a maga menetében. Így jött a Napalm. Akkoriban az még nem dukált a grindszíntéren, hogy sokan sok helyütt zenéltek volna.

A daytoni békeszer-ződés még féléves sem volt, amikor 1996. április 29-én Belgrádban léptetek fel. Hogy jött össze ez a buli, és milyen benyomásokkal tá-voztatok?

– Egyszerűen egy he-lyi szervező felkeresett min-ket, de külön kihangsúlyoz-tuk, hogy Horvátországban és Szerbiában is játszanánk. Egyik oldalt sem akartuk pártolni. A zenekar állásfog-lalása, amit a szövegeink-ben megfogalmazunk, egy-formán szól mindenkihez. Egy olyan banda vagyunk,

▪

▪

amelynek van egy emberséges mentalitása, és ezt akartuk megmutatni akkor is.

A koncertről most hirtelen nem jut eszem-be sok minden, de egy dologra tisztán emlék-szem, hogy mielőtt még Belgrádba jöttünk volna, Zágrábban kaptunk pár gra� tit a buszunkra, ami nem volt pont jó véleménnyel a szerbekről. Nem voltunk elragadtatva az ötlettől, de nem hiszem, hogy ezt a Napalm közönsége csinálta volna.

– És játszanátok-e most Kijevben? (Az inter-jú február végén készült, az ukrán forrongások ele-jén, amikor már több zenekar lemondta akkori uk-rán turnéállomását – a szerző megj.)

– Persze. Mondjuk a mostani turnénk pont a forrongások kitörése előtt érintette Kijevet. De ha most kellene menni, most is elmennénk.

S amikor ott voltatok, érezni lehetett már valamit a levegőben?

– Nem különbözött semmiben sem egyik helyszíntől sem. Teljesen átlagos volt.

Evezzünk egy kicsit más vizek felé. A gr-indcore, a hardcore, a crust punk nem szűköl-ködik politikai töltetű véleményekben. Figye-lembe véve, hogy ezek a stílusok társadalmi kritikai élük és maga a zenei kifejezésmód mi-att is a zenei világ peremén vannak, hogy lá-tod ezt, elér az emberekhez az üzenet? Persze itt most nem a rajongókra gondolok, hanem a szélesebb tömegekre. Szerinted nem len-ne jobb megérinteni egy másfajta stílussal, ha már az üzenet is fontos?

– Én itt két lehetőséget látok. Ha az a célod, hogy közvetíts egy eszmét azzal a kifejezésmód-dal, amivel szeretnéd, s ha ebben nem vagy idő-vel sikeres, akkor vagy feladod, vagy folytatod. Egyszerűen hinned kell abban, hogy megértő

▪

▪

Tiszta fejjel – ne hőbörögj!Hatszemközt a Napalm Death hörgőgépével

A Napalm Death egy angliai együttes. Már eleve a neve is borzasztó. Kinek van kedve egyáltalán egy napalm általi halált elképzelni? Szénné égni tűzeső által. Borzalom. Rá-adásul szereted hallgatni a mosógépedet, amikor a centrifuga bekapcsol? Lásd, valaki-nek ez „zene”. Ilyen a Napalmé is.

Aki felismeri a tagokat, az már nagy rajongó! Legóban is meg-jelent az együttes egy hobbi-legófanatikusnak, twitteres nevén

Adly Syairi Ramlynak köszönhetően

A Napalm Death 2014-ben, balról jobbra: Mitch Harris (gitár, másodvokál), Mark „Barney” Greenway (ének), Danny Herrera (dobok), Shane Embury (basszusgitár)18 KÉPES IFJÚSÁG

www.kepesifi.com

Soul Kitchen

fülekre találsz. Ha ez a hit éltet, megmozdul pár energiahullám, és elkezdesz sugározni. Ez a ze-nekar is így indult, pár embernél, akinek ez meg-tetszett, és ők vitték tovább, terjesztették a hírét.

Amit még észrevettem, az az volt, hogy a ze-nén belüli két ellenpólus volt az, amiért ez műkö-dött. Az, hogy a zenénk agresszív, de a szövege-inknek van egy emberi arcuk. Ezzel már tompul az agresszivitása is, mert aki meghallgatja, az meg is fogja hallani, hogy mi mindent hordoz ez a zene.

Mit mondanál a � ataloknak, hogy mi van ebben a stílusban?

– Ezt nem kell túlmagyarázni, sokfelé érdek-lődhetnek, nem kell itt leragadniuk, ha nem akar-nak. Mondjuk a grindban én még rengeteg teret látok a kreativitásra, lehet a zajjal még új hangu-latokat teremteni. S mintegy ellenpólusa a zajnak az előbb említett üzenet, az eszméje az embersé-gesség oldalán áll, hogy egyenlő emberként ke-zeljünk mindenkit, s hogy ne engedjük meg az évszakonként változó politikai szeleknek, erő-változásoknak, illetve a berögződött előítéletes eszméknek, hogy befolyásolni tudják emberkö-zi kapcsolatainkat a hétköznapokban.

▪

Mondhatjuk azt is, hogy ti rendszeren kí-vüliek vagytok valamilyen szinten. De létezik-e ilyen egyáltalán? Gyakorlatilag ti is benne vagytok, a rendszer táplál mindenkit, nem?

– Mondjuk rombolhatod te a rendszert belül-ről is, ha már mindenki benne van. Az évek so-rán tudod élesíteni a kritikai nyelvezeted. Azzal, hogy benne vagy, véleményeddel befolyásolha-tod a dolgok menetét. Minél többet tapasztalsz, annál tapintatosabban lehet rálátásod és hatá-sod a dolgokra. Nem kell mindig fejjel menni a falnak, és hőbörögni valami ellen. Valahol meg kell találnod magad a rendszerben úgy is, hogy ki legyél békülve világfelfogásoddal, életeddel és a helyzeteddel a rendszeren belül – de nem be-lenyugvásra gondolok itt, hanem célszerű, mód-szeres változtatási taktikákra.

Mondjuk az internetet még nevezhetjük egy szabadabb felületnek. Sok népi megmozdulás indult meg a közösségi oldalakon az utóbbi pár évben. A proxy szervereket is betájolhatatlan-ná lehet tenni, és egy kicsit könnyebben megy a szervezkedés. De ezzel nem azt akarom monda-ni, hogy az internetes kommunikáció sehol sem hagy nyomot, és hogy nem „hallgathatják” le a netes kommunikációt. De amilyen irányban ha-ladunk, szerintem a kormányok már látják, hogy nem tudnak mindent a szőnyeg alá söpörni. Ezáltal a nép talán egy kicsit öntudatosabb lesz.

De ha már itt tartunk, hogy ki mire ébred rá, és ha már a Képes I� egy szerbiai magyar lap, ak-kor itt hangot adnék aggodalmamnak, hogy még Angliában is hallunk a magyarországi szél-

▪ sőjobbos tábor erősödéséről. Mintha a 30-as évek Németországát látnám a hírekből. De ez erősödő tendencia egész Európában, sajnos. És azt veszem észre, hogy ha párhuzamot vonnánk a 30-as évekbeli és a mostani politikai módszerek között, s ha ezt elmagyaráznánk az embereknek, talán csak akkor vennék észre a rémisztő hason-lóságot a két időszak propagandájának metódu-saiban.

És hogy fordul a történelem kereke Ang-liában?

– Ami ezt a témát illeti, azt mondanám, hogy az emberek jobban átlátják a szélsőjobbos szán-dékokat.

És a te világfelfogásodat milyen tapasz-talatok alakították?

– A világ legegyszerűbb dolgai. A saját em-beri tapasztalásom, az, hogy mit láttam és lá-tok a világból. Egy meghatározó élmény még gyerekkoromból származik, sok újságban arról olvastam, hogy sztrájk van sokfelé, és olyanok is csatlakoztak a sztrájkolókhoz, akiknek nem is volt oka ott lenni, hanem csak támogatás-képp álltak be a tömegbe a kizsákmányolók el-len, így kockára téve saját sorsukat is. Ösztönző volt látni � atalon, hogy egy célért ki tud állni a nép. Másodsorban meg elkezdtem gondolkod-ni a rendszeren belül uralkodó egyenlőtlenség-ről, az élethez való egyenlő jogról. Nagyjából ez volt a kezdet.

Vígi László

▪

▪

Fotó

: Győ

ri No

rber

t, Ví

gi Lá

szló

, inte

rnet

Egy barátságos koncert a Hatebreed előtt – Belgrád, 2014. II. 23.

A Napalm Death emberi arca: felhívás a szerbiai árvízkárosultak megsegítésére

19KÉPES IFJÚSÁGwww.kepesifi.com

Soul Kitchen