NAPISKOLA A MEGISMERÉS KALANDJA · A Batan-tó kis szigetén áll az Ulun Danu-templom, ahol a helyiek a bô termés reményében róják le tiszteletüket a vizek istennôje elôtt

A MEGISMERÉS KALANDJA

2014 . MÁ JUS WWW.AFOLDGOMB.HU

940

FT

ALAP

ÍTVA

: 192

9A Magyar Földrajzi Társaság folyóirata

NAPISKOLAOKTATÁSI SEGÉDLET

A HIMALÁJÁBAN

MAZSOLA A TARSOLYBANAVAROK ÉS NÖVÉNYEK

MÛREMEK VAGY IGAZI?KÍNAI GAZDASÁG

EMBEREK A HAVASONA NAGY-HAGYMÁS PÁSZTORAI

MELLÉKLET: ÉLMÉNYDÚSTEREPEK — ITTHON

K U T A T Ó E X P E D Í C I Ó K

FESZTIVÁLJA2014. MÁJUS 17.

10.00—19.00MILLENÁR IS

Újra Felfedezők Napja!

ÁJUS 17. A FÖLDGÖMB ÚJRA A KUTATÓEXPEDÍCIÓK MÉLYÉRE ÁS,és megrendezi a Felfedezők Napját a Millenárison. Tavaly, a legelső al-kalommal már többtucatnyi bemutatkozó csapat fogadta a több ezer

érdeklődőt. Ez idén sem lesz másként: expedíciók, szakmai és kereskedelmi ki-állítók impozáns sora képviselteti magát, a kutatómunka pedig előadások so-kaságán keresztül elevenedik meg – lesznek testi és szellemi frissességet igénylőfeladatok, díjátadások, látványos bemutatók és meghökkentő újdonságok is. A Kutatóexpedíciók Fesztiválja családi program – végig ismeretterjesztéssel ésszórakoztatással. És mindez belépődíj nélkül, ingyen, egész nap. Víz alatti ku-tatás, egyiptológia, űrkutatás, trópusi ökológia, klímakutatás, vulkánok vizsgá-lata, sarkkutatás – csak néhány témakör a magyar expedíciózás itt bemutatkozójelenéből. De mellettük mindenki számára elérhető Hétpróba (komoly nyere-ményekkel), Utazó Planetárium, kötélhidak, gyermek-felfedezőhelyszínek (ta-valy csak indián fejdíszből 700 db készült), drón a levegőben, hajómodellek atavon. Az idei kiemelt témakör a barlangkutatás, s egy előadóterem kifejezet-ten a barlangfeltárások világába kalauzol majd előadások, filmek és 3D-s bar-langi vetítés segítségével.

E lapszámunk jócskán a Felfedezők Napja jegyében készült. Címlapanya-gunk, a Csoma Szobája Alapítvány nyugat-tibeti tevékenysége – éppúgy, minttavaly – most is teljes erőbedobással lesz jelen. 30 oldalas, hazai különleges hely-színeket tárgyaló mellékletünk a Magyar Turizmus Zrt. égisze alatt készült – mely egyúttal a rendezvény egyik kiemelt szakmai partnere –, de a nyári, elsőFjällräven Vándortúra meghirdetése is a fesztiválhoz kapcsolódik.

M

Dr. Nagy Balázs főszerkesztő

A 3D-S BARLANGI FOTÓK MÁR TAVALY ISNAGY SIKERT ARATTAK A FELFEDEZÔK NAPJÁN

FOTÓ: SÜVEG ÁRON

www.felfedezoknapja.info

A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG ISMERETTERJESZTÔ MAGAZINJAAlapítva: 1929

XXXII. évfolyam, 283. lapszám2014. május

Fôszerkesztô: Dr. Nagy BalázsHelyettes fôszerkesztôk:

Farkas Péter, Dr. Nemerkényi ZsomborMunkatársak:

Barabás Ambrus, Bugya Éva, Dr. Mari LászlóÁllandó szerzôink:

Gianone Péter, Dr. Karácsonyi Dávid, Kálló Péter, Kerekes István, Kirschner Péter, Kokas Anna, Méhész Zsuzsa, Süveg Áron, Szirmai Gábor, Dr. Tamáska Máté, Dr. Telbisz Tamás, Wachsler Tamás

Térképek: Dr. Nemerkényi Zsombor

Tervezôszerkesztô: Heiling ZsoltTördelôszerkesztô: Máté GáborKorrektor: Márton Béla

Nyomás: Pethô Nyomda Kft.

Kiadó: Heiling Média Kiadó Kft. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125. Tel.: (1) 231-4040. Fax: (1) 231-4045 E-mail: [email protected]

A kiadásért felel: a kiadó igazgatója

Értékesítési és marketingigazgató:Sekoulopoulu Márta. Tel.: (30) 650-6801 E-mail: [email protected]

Megjelenik minden hónap elsô hetében, évente 10 alkalommal (két összevont lapszámmal).

Terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztôkElôfizetés 1 évre: 7500 FtElôfizethetô a kiadóban Zimay Viktóriánál

Tel.: (1) 231-4040 E-mail: [email protected] webáruházunkban: EBOLT.AFOLDGOMB.HU

Régebbi lapszámaink megvásárolhatók a kiadóban,vagy az EBOLT.AFOLDGOMB.HU webáruházban

Minden jog fenntartva! A magazinban megjelent képe-ket, ábrákat és szövegeket a kiadó engedélye nélkültilos közzétenni, reprodukálni, számítás tech nikai rendszerben tárolni és továbbadni! Meg nem rendeltfényképeket és kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapban megjelent hirdetésektartalmáért a kiadó nem vállal felelôsséget.

HU ISSN 1215-8690

Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult

PILLANTÁS AZ ÉGRE:Sánta Gábor–Francsics László: JUPITER – A BOLYGÓK KIRÁLYA 4ÚTI TIPP: Kundermann Balázs: MOTOROZÁS AZ EPERFÖLDEKEN 6VAN KÉPÜNK! Kerekes István: KŐBÉKA VAGY BÉKA-KŐ 10 ÚTI TIPP: Nagy Balázs: NAMÍBIA – SZAVANNA, SZIKLÁK, SZÁRAZSÁG 12 Irimiás Balázs:MAGYAR NAPISKOLA A HIMALÁJÁBAN – JÉG HÁTÁN A NAPOT 16

Pető Ákos–Kenéz Árpád:MAZSOLA A TARSOLYBAN – AVAROK ÉS NÖVÉNYEK 28

Gyuris Ferenc:MŰREMEK VAGY IGAZI – A KÍNAI GAZDASÁGI CSODA VALÓ VILÁGA 34

Süveg Áron:KORSZAKVÁLTÓ, ÖREG TEKNŐS 46

Klein Dávid:EMBEREK A HAVASON 54

MAGYARORSZÁG REJTETT KINCSEI — ÉLMÉNY ITTHON-MELLÉKLET 65Borzsák Sarolta: TAVAK A VÁROS ALATT 66Karátson Dávid: KEMENES VULKÁNPARK 69Borzsák Sarolta: HOGYAN LESZ EGY BARLANGBÓL ORSZÁGELSŐ 72Morvai Szilárd: A TISZA-TÓ VÍZI VILÁGA 76Borzsák Sarolta: KARSZTVÍZBŐL SOSEM ELÉG! 80Balla Tihamér: A FEHÉR-TÓ KINCSEI 83Borzsák Sarolta: VILÁGÖRÖKSÉG A FÖLD ALATT – AGGTELEK ÉS VIDÉKE 86Tóth Csaba Albert: „HORTOBÁGY, DICSŐ RÓNASÁG, TE VAGY AZ ISTEN HOMLOKA” 89Borzsák Sarolta: BARLANGOK, ŐSI EMLÉKEKKEL 92

Először mindenki a kőbányában kezd, aki elbír egy követ. Itt nemaz a lényeg, hogy munkatábori körülményeket és fegyelmet te-remtsünk, sokkal inkább, hogy mindenki ismerjen meg mindenfolyamatot. Utána minden egyéb munka felüdülésnek tűnik, rá-

adásul négyezer méter közelében (an)aerob edzésneksem utolsó. Közben lehet célba dobálni a zanglai mun-kásokkal, akik ebben az ősi sportágban mindenkit mo-solyogva lenyomnak. 16

Magyar Napiskola a Himalájában

A népvándorlás kori népek tárgyi és szellemi kultúrája a korszakmagaskultúráinak – Bizánc, Irán, Kína – hatására, illetve a többinéppel való együttélésből eredően folyamatos változásban és ala-

kulóban volt. Vajon a Kárpát-medencén áthaladókvagy idôszakosan itt megtelepedők hogyan alkalmaz-kodtak a táj adottságaihoz, s milyen növényekre ala-pozták mindennapi megélhetésüket?

Mazsola a tarsolyban

Felcseng fülemben egy egykori kínai vezető sokat idézett mon-data: „Mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér; ha megfogjaaz egeret, jó macska.” Teng Hsziao-ping hangoztatta sokszor erégi közmondást. A hatvanas években kétszer is majdnem fél-

reállították miatta. Mao Ce-tung Kínájában ennek agyakorlatiasságnak nem volt, nem maradt hely. Csak a keményvonalas kommunista megoldásokattűrték meg...

Műemlék vagy igazi?

A teknőst – mely a hosszú élet egyik szimbóluma a kínai kul-túrában – formázó és a feng shui bagua térképe szerint építettóváros szűk hutongjait javarészt még mindig magas, szürke vagy

barna kőfalak szegélyezik. A hatalmas falakat egy-egykapu töri meg északon és délen – a teknős fejét és far-kát – míg kelet–nyugati irányban kettő-kettő a lába-kat szimbolizálja.

Korszakváltó, öreg teknős

Reggel a nehéz felhőkből csak lassan bontakoznak a szomszédos Fe-kete-Hagymás fehér mészkősziklái: már fagyosak a hajnalok. Bárez még csak a közelgő tél első támadása volt, de figyelmeztet: las-san itt az idő, hogy a havasokról ember, állat levonuljon a védel-

met nyújtó falu házai közé. Közeleg Szent Mihály napja(szeptember 29.), a gazdasági év őszi fordulója. Bár a csil-lagászati ősz már szeptember 23-án beköszönt, de anépi kalendárium ezt néhány nappal még elodázza.

Emberek a havason

28

34

46

54

Pulitzer-emlékdíj (2008)Gárdi Balázs szerzônk, lapunkban megjelent anyagai elismeréseként

Szociográfia-különdíj (2012)Társadalmi témájú riportjaink, képsorozataink elismeréseként

Címlapkép: Irimiás Balázs fotómontázsaNAPISKOLA-ÉPÍTÉS ZANGLÁBAN

„Ésszel járom be a Földet!” Vámbéry Ármin

PILLANTÁS AZ ÉGRE

JUPITER − A BOLYGÓK KIRÁLYAa nyomás és a hőmérséklet egyenletesen nő, míg-nem eléri a 36 000 °C-ot. A szokatlan forróság abolygó máig tartó gravitációs összehúzódásábólszármazik. A Jupiter minden évben 2 cm-rel lesz ki-sebb, kialakulásakor kiterjedése a mainak kétszereselehetett, és sokkal forróbb volt, mint most. A hőfüggőleges áramlásokat kelt a belsejében, ami ha-tással van annak külső megjelenésére, felhőzetére.Légkörét nagy sebességű szelek uralják, melyek ha-tására a gázóriás felhői sok ezer kilométer széles, abolygó Egyenlítőjével párhuzamos sávokba rende-ződnek. Színeikért hőmérsékleti és kémiai eltéré-seik a felelősek.

A déli egyenlítői sáv határán fejlődött ki a Jupi-ter talán legtitokzatosabb jelensége, a Nagy VörösFolt (a bolygókorong bal alsó negyedében látható),melyben 400 kilométeres óránkénti sebességű szelekfújnak. A gigantikus anticiklon mellett eltörpül a fel-vételen látható Ganymedes, ami egyébként a legna-gyobb hold a Naprendszerben. Az itt csupán apró

korongnak tűnő hold 5200 kilométeres átmérőjévelmég a Merkúr bolygót is túlszárnyalja! A viharnakazonban nemcsak a mérete lenyűgöző, hanem akora is. Valószínűleg már a 17. században is megfi-gyelték (hivatalosan a 19. század közepén fedeztékfel), de a csillagászok szerint sokkal régebben létez-het. Rendkívüli stabilitásának oka máig rejtély. A ta-pasztalat szerint a Nagy Vörös Folthoz hasonló an-ticiklonoknak ennél sokkal rövidebb idő alatt is márrégen el kellett volna oszlaniuk. Még a legújabb, 3 dimenziós számítógépes áramlástani modellek isazt sejtetik, hogy a kisebb légörvények beolvadásanem láthatná el kellő energiával a Nagy Vörös Foltot ahhoz, hogy ilyen sokáig fennmaradjon. A szokatlan élettartam talán azzal magyarázható,hogy az anticiklon a bolygó mélyebb rétegeibőleredő függőleges áramlások segítségével jut a fenn-maradásához szükséges hőenergiához, miközben a benne lévő felhőzet 8 kilométerrel magasabbraemelkedik, mint a légkör környező térségében.

A csodálatos, minduntalan változó égitest meg-figyelése az egyik legemlékezetesebb csillagászatiélmény. Az égen csillagnak tűnő fénypont a legki-sebb távcsövekben is azt a látványt nyújtja, amitGalilei 404 éve megpillantott. A ragyogó korong ésa négy sziporkázó hold új világként tárul az érdek-lődő szeme elé. Az ehhez fűződő érzést Galilei-élménynek nevezzük...

Aki nagyobb amatőrtávcsőbe tekint, a felhősá-vok rendszerén túl a Nagy Vörös Foltot is megfi-gyelheti. Felkészült és türelmes asztrofotósok, kifi-nomult és összetett digitális technológiával, alegnyugodtabb, turbulenciáktól mentes éjszakákon,évente alig néhány alkalommal káprázatosan rész-letes felvételeket készíthetnek a bolygóóriásról.

SZÖVEG: FRANCSICS LÁSZLÓ WWW.PTES.HUSÁNTA GÁBOR WWW.MCSE.HU

UPITER A RÓMAI PANTEON FŐISTENE, SZATURNUSZfia volt, a Naprendszer óriásbolygója róla kapta a nevét. E bolygó a Nap, a Hold és a Vénusz után

a legfényesebb égitest Földünk egén. Méltóságteljes,sárgásfehér ragyogása miatt az égen elmozduló, ván-dorló égitestet istenként tisztelték, sokszor az istenekkirályának tartották az ókori népek. Először GalileoGalilei vizsgálta távcsővel 1609–10-ben, ekkor fe-dezte fel körülötte keringő négy nagy kísérőjét, amita tudós tiszteletére ma is Galilei-holdaknak nevezünk(a holdak neve Io, Europa, Ganymedes, Callisto). A Jupiter tényleg a bolygórendszer királya: nincsnála nagyobb tömegű és átmérőjű kísérője Napunknak. Tömege eléri az összes többi bolygóegyüttes tömegének két és félszeresét! A főként hid-ro génből és héliumból álló planéta egyenlítői átmé-rője pedig a Földének 11,2-szerese.

A Jupiter felépítése alapvetően eltér a Földétől,illetve a Földhöz hasonlatos kőzetbolygókétól. Gázóriás, melynek nincs szilárd felszíne. Belsejében

J

A FELVÉTELT MICHAL VAJDA KÉSZÍTETTE30 centiméteres, bolygófotózásra kifejlesztett házi építésû távcsövével Vajánból (Vojany, SK),

kiváló légköri nyugodtság mellett

BALI 76 A FÖLDGÖMB 2014. MÁJUS

A vulkánokkal megtűzdelt, zöld szigetet aranyszínű homokgyűrű, ko-rallokban és hullámokban gazdag viz veszi körül. Az alakjában frissenkikelt csibére emlékeztető turistaparadicsom színes prospektusok oldalain csalogat, és mint minden felkapott helynek, úgy Balinak ismegvannak a kihagyhatatlan, de a kerülendő részei is. Miközben eze-ket vesszük számba, a gép ráfordul a leszállópályára, és elkezdenekkirajzolódni a részletek

MOTOROZÁS AZ EPERFÖLDEKEN

Nappal szörf, este sör – lehetne Kuta külföldiektőlnyüzsgő nyaralóvárosának mottója. A bárokkal zsú-folt utcákon vidám, bermudanadrágos fiatalok na-vigálnak egyik helyről a másikra, minden harmadikajtó mögött masszázst, olcsón nyomott pólót tuk-málnak, és mosolyogva invitálnak a csecsebecse-lerakatokba. De Balinak ez csak az előszobája, aholaz ember könnyű ruházatra vált, és már indul is to-vább a sziget belsejébe. Bérelt motorral érdemes ne-kivágni, mert adott idő alatt így gyűjthetjük be a leg-több élményt.

A reggeli csúcsban egymást érik a lökhárítók azúton. Nagy a nyomás, mintha csak egy kályhacsövönkeresztül próbálnánk meg áttolni egy városnyi ingázótömeget. Járművek jobbról, balról, elölről és hátul-

ról, mind különböző sebességgel és nehezen meg-tippelhető szándékkal. A forgalom lüktet, a levegőporral telítődik, szinte izzik a bitumenről felverődőhőtől, és már szinte fojtogat a benzingőz, mikor fél-órás küzdelem után úti célunk egy nyugodtabb ar-tériába tereli a motorokat.

A házak megritkulnak, a levegő frissebb, a tájzöldre vált. A falvakat üde rizsföldek kötik össze, azég mesekönyv-kék, a hőséget a menetszél kelle-mesen ellensúlyozza. Az út az egyre jobban kiraj-zolódó vulkáni kúpokat célozza. A levegő érezhe-tően hűvösebb, ami nem csoda, hisz 1200 méterreljárunk már a tenger szintje felett. Ideális ez azepernek, amit aztán úton-útfélen, standokon és„Szedd magad!”-akció keretében árulnak. Mellettepapája, banán és dinnye. Szokatlan a látvány, ezek

„...MAJD KÜLDJÜK A FOTÓT!”Az apróhalat árusító kofák egyike, akik kávéra invitáltak, és hamar összebarátkoztunk

IDEÁLIS BÚVÓHELYMindenki rátalál a kedvenc szegletére, legyen szó tengerpartról, vulkánokról vagy balinéz templomokról

TAVON EGYENSÚLYOZVAA Batan-tó kis szigetén áll az Ulun Danu-templom, ahol a helyiek a bô termés reményében róják le tiszteletüket a vizek istennôje elôtt

a gyümölcsök csak nyelvkönyvek képes szómagya-rázó oldalain kerülnek egymás mellé.

A sziget egyik ikonikus látnivalója a kihunyt Ca-tur-vulkán kráterében fekvő Batan-tó kis szigetén állóvízi templom. Ha zsebünkből előhúzunk egy 50 000rúpiást, arról is a soktetős Ulun Danu köszön vissza.A 17. századi, tizenegy nádborítású tetővel díszítettépület szerepe évszázadok óta ugyanaz: a helyi föld-művesek adnak itt hálát a vizek istennőjének, DewiDanunak, hogy még sokáig gondoskodjon róluk…

ÚTI TIPP

BALI

8 A FÖLDGÖMB 2014. MÁJUS

KULTÚRÁK TALÁLKOZÁSAA bejáratot díszítô szobrot helyi munkás faragta, cigivel pedig valamelyik turista kínálta meg

AMI CSAK KELL...ha még sincs: „Holnapra lesz, Fônök!”

Kuta zsúfolt fövenyén fekve egész jól nyomonkövethető, ahogy a közeli nemzetközi reptérenmásfél percenként letesznek egy gépet. Pár kilo-méterre délre viszont mozgalmas halpiac működik.Odaúton kétszer öt sávon tesztelhetjük azt, amitkorábban elsajátítottunk. Jól jönne most még egypár szem az ember tarkójára – villan át az agyon, demosoly helyett egy hirtelen fékező kisbusz miattkell elkapni a kormányt. Az adrenalinlöket jó 20 percig tart, de a homokos partot elérve gyorsanmegszűnik a kézremegés. A tengeren halászcsóna-kok ringanak, és hatalmas, bambuszra húzott hal-darabok érkeznek. Ketten cipelik a pikkelyes ton-halhengert, amiből még csöpög a vér. Lemérik,aztán mehet fel a kisteherautó platójára, vagy el-nyeli valamelyik jégkásával teli műanyag láda.

A környék standjain riasztó halszagra számíta-nánk, de a fém- és hungarocelldobozokba pakoltfriss áru inkább hívogat, mint eltántorít. A külön-böző formájú kagylók, kötözött ollójú rákok, fe-ketés lében úszó tintahalak, narancsgerezdnyi gar-nélák és a polipkarok még ma a lábosba kerülnek.A helyiek először furán néznek, aztán az egyik han-gos kofa felbátorodva kávéra hív – meg közös fo-tóra, így végül ottragadunk mellettük a padon, apult mögött. Itt az alkalom: egyből elkezdjük azarra járóknak erősen nyomott áron kínálni a tá-nyérokra kupacolt herkentyűket. Vendéglátóinkegyszerre tiltakoznak és nevetnek. És persze meg-ígérjük, hogy küldjük a fotót.

SZÖVEG ÉS KÉP: KUNDERMANN BALÁZSKUNDERMANN.HU

KŐBÉKAVAGY BÉKA-KŐ

ELETI-KÁRPÁTOK, HARGITA.Egy eldugott tanya felé tar-tottam a kanyargós ösvé-

nyen, amikor a közeli patakban va-lami furcsaságot vettem észre. Alekerekített kövek nem jelentenek új-donságot, de az egyik mintha más-hogy csillogott volna. A sajátosan rej-tőzködő, szinte teljesen a környezetbeolvadó erdei béka (Rana dalmatina)nem bujkált, csak megkövülve várt.Nyilván a távozásomra.

A fénykép eredetije színes, viszontígy fekete-fehérré alakítva grafiku-sabb-plasztikusabb és meglepőbb azösszkép.

SZÖVEG ÉS KÉP: KEREKES ISTVÁN

K

VAN KÉPÜNK!

BÉKA-KŐ 1110 A FÖLDGÖMB 2014. MÁJUS

ÚTI TIPP

NAMÍBIA 1312 A FÖLDGÖMB 2014. MÁJUS

Vajon mi érdekes adódhat egy széles, nagy mezőségen, ahol még fű is alignő? Lehet-e vonzó a szavanna, ha épp nem szafarirajongók vagyunk? Namíbia minderre könnyedén választ ad: itt húzódik ugyanis Afrika egyiklegkülönlegesebb szavannavidéke

NAMÍBIASZAVANNA, SZIKLÁK, SZÁRAZSÁG

Egy komoly, magas és erős kerítésrendszerhez érke-zünk. Rajta a kapu leginkább határállomáshoz ha-sonlít. Itt azonban embereknek és járműveknek sza-bad az átjárás, nem úgy az állatoknak. Ez ugyanis egyállat-egészségügyi határvonal, és Namíbia hatalmas,központi szavannaterületét vágja keresztbe. Az egyikoldalon a főként a fehér lakosság kezében lévő bir-tokok orvosilag ellenőrzött – és piacra szánt – házi-állat-állománya él, a túloldalon viszont törzsi terü-letek húzódnak, ahol az állatok jó része sajátfogyasztásra tartott: ám e térség jórészt „vad vidék”,ahol járványok üthetik föl a fejüket. A kerítés teháta piaci viszonyokat és az önellátást választja szét,konkrétan a fertőzésveszély miatt született.

Nagy és különleges szavannaterületek nemcsakKelet-Afrikában találhatók, és az ottani, régóta vé-dettséget élvező és erősen szabályozott, vadban bőfüves-fás mezőségekhez képest a délnyugat-afrikai

szavannák látszólag még érintetlenek: ezért és aszabadabb lehetőségek fényében népszerűek pél-dául az európai szafarivadászok körében. Ám kerí-tések itt is vannak: az állat-egészségügyiek melletta védett területeké és a nagy földbirtokoké, ámmindezek alig kerülnek a szemünk elé. Az összkép:végeláthatatlan, száraz szavanna a Namíb-sivatag ésa Kalahári-medence között.

Bár az Atlanti-óceán menti, tökéletesen száraz,több száz méter magas csillagdűnékben tetőző Na-míb-sivatag és az ország furcsa, északkeleti nyúlvá-nya, a nedves Caprivi-sáv jócskán elüt ettől, e kiter-jedt szavannavidék Namíbia uralkodó tájegysége.Gyér fű, elszórtan egy-egy fa – látszólag egyhangúkörnyezet a Baktérítő vidékén. Valójában azonbanmeglepő érdekességeket tartogató helyszín.

Egy farm hátsó udvarába gyalogolva jókora „kő-tömb” fogad. Le sem kell hajolni, máris megérint-

HIMBA ASSZONYOKKifejezetten szavannai vándorlásra termettek

— de fotózásuk egyre inkább turistacélpont

hetjük a Föld legnagyobb vasmeteoritját (egyben alegnagyobb ismert, egy tömbből álló meteoritot),a 2,7x2,7x0,9 méteres, de vagy 60 tonnás Hobát.És nem kell túl messzire menni, hogy egy ősi tó be-párlódott medencéjére leljünk: az Etosha-sósíkságvidékén rendkívül gazdag vadvilágot leshetünk.Bár e tájak az év túlnyomó részében rendkívül csa-padékszegények, a rövid, nedves időszakokban he-ves esőzések rohannak át a szavanna fölött. És ek-kor bizonyossággá válhat, hogy a természetfilmekgyorsított felvételein látható növénypompa döb-benetes ütemű megjelenése nemcsak filmtrükk: akiszáradt vidék valóban napok alatt kizöldülhet.

A falvak népe túlnyomó részben az Afrika kö-zépső részeiből betelepült bantu csoportokhoz tar-tozik. Évszázadokkal ezelőtt kezdődött délre ván-dorlásuk során majdnem egész Dél-Afrikátmeghódították, s mivel ma már egyértelműentöbbségben vannak, ők is vezetik az itteni államo-kat. Az őslakosok többnyire kiszorultak a jóból, ésez az ország 1990-es függetlenné válása előtti, An-golát, Namíbiát és részben Dél-Afrikát is érintő há-borús helyzetben is visszaköszönt. A szavannát jólismerő, a bozótos-ligetes területeken kiválóan har-

ESÔMOSTA FÉLSIVATAGAlig egy órával a felhôszakadás után már nincs víz a környéken. A felszín persze nedves, és lehet, hogy a következô nap már virágok bújnak elô a kopár tájon

Az Air Namibia két vadonatúj Airbus A330-200-asgépével napi közvetlen járatot üzemeltet Frankfurtból Windhoekba júliustól novembervégéig, és heti 6 járatot decembertôl.

Az Air Namibia légitársaság hazai képviseletét az AVIAREPS Magyarország Kft látja el.


coló őslakosok (damarák, namák) a fehéreket tá-mogatták, a másik oldalon pedig a bantuk (ovam-bók, kavangók) álltak. Bár az itteni konfliktusok-ról akkoriban a hírek mint apartheidproblémárólérkeztek, a valós helyzet messze volt ettől.

A száraz szavanna szűkös életkörülményei kö-zött a tradicionális életmód a félnomád pásztorko-dás és a vadászat volt. Ma ezt már csak néhány népűzi, közülük termetre is feltűnők a néhány tízezerfőt számláló himbák: alkatuk sík vidéki, gyors moz-gásra termett, vagy strandröplabdára… Mozgáste-rük csak azért van, mert a helyenként már félsiva-tagba hajló vidék más jellegű hasznosításra aligalkalmas. Az általuk járt vidék azonban korántsemegyhangúan lapos: a szavannát kúp- vagy dóm-szerű szigethegyek tagolják.

Kopár kőhalom magasodik előttünk: hatalmas,szobányi sziklatömbök hevernek egymáson – hegy-nyi tömegben. Sok társához hasonlóan az ural-kodó aprózódás és a szintén jelen lévő mállás együt-tes hatására alakult ki e formavilág. A főkénthomokkő hegyek szétesőfélben vannak: a kőzetré-

sek mentén tömbökre válnak szét, az időszakoscsapadék az éleket tompítja, a sziklák lekerekítőd-nek. Gyakran egészen golyószerűek, és körülmé-nyesen egyensúlyoznak a lejtőkön, vagy épp le- gurulnak, s darabokra törnek. A legellenállóbbsziklarészek kemény, külső mállási kérge azonbanévezredek üzeneteit őrzi: a szavanna állatainak és azőslakos vadászoknak sziklába vésett alakjait. Mertez az „állandóság földje”: ahogy a Namíb a Földegyik leg ősibb (több tízmillió éves) sivataga, úgy a közeli szavannák is stabil képződmények, mivela kéregmozgások és a mélyreható klímaváltozásokis csak enyhén érintették vidéküket. Természetiképük vajmi keveset változott az elmúlt évezre-dekben.

SZÖVEG ÉS KÉP: NAGY BALÁZS

SZÁRAZ SZAVANNAMinden magassági szintnek megvan a haszonélvezôje:vándorantilopok egy zsiráf társaságában

WWW.FELFEDEZOKNAPJA.INFO

BARLANGKUTATÁS ÁLLATSIMOGATÓ

ÔSFÖLDRAJZI KUTATÁS

QUADROCOPTER-VERSENY

FÖLDTANI KUTATÁS

FELSZÍNFEJLÔDÉS-KUTATÁSMÉLYTENGERI KUTATÁS

RÉGÉSZET

ÛRKUTATÁS

FÖLDKERÜLÔ VITORLÁZÓ

GYERMEKPROGRAMOK HÉTPRÓBA

JÁTÉKNYEREMÉNYEK

INGYENES BELÉPÉSLA SALLE 3D INTERNATIONAL TEAM

RAJA AMPAT MADÁRVILÁGAKÖTÉLHÍDÁTKELÉS

ANTARKTISZ-EXPEDÍCIÓK

MARS-KUTATÁS

BARLANGOK 3D-BEN

ATACAMA-EXPEDÍCIÓBARLANGI BÚVÁROK

KLÍMAKUTATÁS

TÛZHÁNYÓK VILÁGA

NAPISKOLA A HIMALÁJÁBAN

CURIOSITYUTAZÓ PLANETÁRIUM

FÖLD ALATTI EXPEDÍCIÓK

KÖZÉPPONTBAN A BARLANGKUTATÁS

2014. MÁJUS 17.

10.00—19.00

MILLENÁRIS D. CSARNOK

K U T A T Ó E X P E D Í C I Ó K

FESZTIVÁLJA

Szervezô:

Támogatók:

„Figyelj, erre a szitura tanulj be egy imát,vagy egy mantrát, vagy akármit, minden -esetre ne arra számíts, hogy téged majdmegmentenek. Nem leszünk nyolcezer méteren, messze nem, de ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni mindenkire...

MAGYAR NAPISKOLA A HIMALÁJÁBANJÉG HÁTÁN A NAPOT

SZÖVEG: IRIMIÁS BALÁZS

NAPISKOLA 1918 A FÖLDGÖMB 2014. MÁJUS

Ahogy ezt felidéztem, már meg is bántam, hogynem néztem utána egyetlen mantrának sem, a Miatyánk meg túl hosszú erre a helyzetre, ráadásulaz is lehet, hogy esetleg nem értené meg a terüle-tileg illetékes Mindenható.

Nem így terveztem az életem filmjét nézegetni,és az sem vigasztalt, hogy ezt mások sem az általukkitalált kényelmi feltételek között szokták nézni.Ám még kellemetlenebbül hatott, hogy most tu-lajdonképpen nem is az én életem kockáinak kel-lene peregnie. Megmondta Szonám is – utólag –,

Egy jól sikerült jelenetért kellett volna részle-tekben kifizetnem e magas árat: amikor András elő-ször engedett a felhívásnak, és átaraszolt a tapló-gomba alakú, jeges kihíváson, ledobta mindenfölös terhét, én meg hűségesen végigkameráztam ahősies átkelést. De nem akarta még egyetlen, síricsendet megtörő roppanás sem megadni a felvé-telnek az őt megillető feszültségi fokot, ezért ami-kor utánozhatatlan szélességű vigyorral már visz-szafelé tartott a sikeres átkelés után, hogy ezúttal afotóstáskáját is átvigye, megadóan leeresztettem azobjektívemet. Akkor még nem tudtam, hogy ezt apár másodperces pihenőt később hosszú órákbanfogom letörleszteni egy filmvágó stúdióban, hogya nem létező, de megtörtént és kihagyhatatlan je-lenetet állóképekből szerencsétlenkedjem össze, bi-zonyítandó, hogy András tényleg úgy ugrott visszaa leszakadó, taplógomba alakú jégtömbről a kopaszsziklára, hogy ha nem lett volna hágóvasának négyelőreálló, éles foga, akkor semmi sem tartotta volnabennünk a lelket a falon – meg őt.

Nyugi, nyugi, don’t worry, relax, minden oké –szakította meg háborítatlan moziélményemet. Per-cekbe telt, amíg a szívdobogásom annyira lehalkult,hogy a mellettünk dübörgő jégkásás folyó hangjaiújra eljutottak a tudatomig. Miért is csináljuk ezt?Netán azért, hogy kipróbáljuk Csoma szobáját télen?

Érted az életét nem fogja senki bedobni a közösbe, ez nem erről szól” – mondtaa tapasztalt, egyszerű földi halandó által el sem képzelhető körülményeket meg-járt hegymászók fölényével András, amikor összegyűltünk, hogy kiképezzen a teendőkről a lakásán. Ő volt az egyetlen a háromfős csapatból, aki rendelkezettmagashegyi ismeretekkel, mielőtt nekivágtunk a februári Himalája-átkelésnek.Ehhez a részben befagyott Zanszkár folyó jegén kellett átkelni. Nem keresztben,de hosszában. „Ha egy mínusz kétfokos, nagy sodrású hegyi folyóba beleesel,az még egy képzett hegyi mentőkkel megpakolt alaszkai folyónál is másodper-cenként exponenciálisan csökkenti a túlélési esélyeidet. A Himalájában már régenjégkocka leszel Buddha árpapálinkájában, mire a helyszínre ér a mentőcsapat.Akik pedig melletted vannak, ha akarnának, sem tudnának olyan gyorsan futni ajégjárdán, mint a folyó sodrása, különben ők is a folyóban végzik. De legalábbszent folyóban. A Zanszkár az Indusba ömlik.”

hogy nem minden jég egyforma. Azok a jégalak-zatok például, amik a folyóba ömlő patakok tor-kolatánál keletkeznek és taplógombát formáznak – akármilyen vastagok legyenek is –, kerülendők.Ennek ellenére én a gyerekkori, ártalmatlan ját-szótéri „Úgyse mered megtenni”-t játszottam And-rással, úgyhogy végül is az én lelkemen fog száradnia sok megíratlan posztja és cikke, amin meglehe-tősen nehezen tettem volna túl magam, nem is be-szélve a hegymászók szokásos némasági fogadal-máról.

A zanglai két torony

Épp budapesti használatra is szabványosított expe-díciós kávéfőzőmet pumpálom, ami 3000 W he-lyett már harminc pumpálástól is olyan eszpresszó-nedűt csöpögtet, hogy az az itthoni kávézók nagyrészét felülmúlja, és annyira öko, hogy az már ön-magában is függőséget okoz. Megcsörren a telefo-nom, a vonal – illetve a tér és a világ – másik vé-gén Szonámmal, zanglai asztalosunkkal. Végrerászoktattam arra, hogy ne az Indiában kényelmeshajnali órán, ami nálunk még éjszaka, csörgessenmeg – gondolom. Hat év kellett hozzá. Eddig ak-kor telefonált, amikor éppen eszébe jutott.

Azt mondja, ott áll a suli ablakában, és képzel-jem, van két torony. Rögtön tudtam, hogy ezZanglában nem azt jelenti, hogy felépült egy új me-cset az iskola mellé, eltakarva előle a Napot, hanemmagát a térerőt jelző tornyocska a mobiltelefono-kon! Nagy szó, mert az egész faluban oly szűkösenmérik mindezt, hogy összesen egyetlen olyan helyetismerek, ahol nagy valószínűséggel leguggolva ésnyújtott karunkat magunk elé tartva érdemesmantrázni: hogy legyen torony és haza tudjunkcsörögni.

– Nagyon jó hír – mondom. – Ezek szerint min-den bizonnyal sikerült megkapni az áldást az isko-

SZONÁM ÉS LACOK, ZANGLAI ASZTALOSOK, saját gyártású, alacsony súlypontú szánokkal, melyek nemcsak kényelmesebbek, de a terhet is elosztják, ezért életmentôk lehetnek (balra)

SZONÁM, NEM SELFIE, VAN TORONY Szabványos zanglai térerôfogó póz, csak kihangosítva

FOTÓ

: GUL

YÁS

TIBOR

FOTÓ

: IRI

MIÁS

BAL

ÁZS


SZERKEZETKÉSZ NAPCSAPDA FELHÚZVA Amikor a fa benne van, már semmi sem állíthat meg (balra lent)

... MINDENKI A KÔBÁNYÁBAN KEZD, aki elbír egy követ... (an)aerob edzésnek sem utolsó

laépítő tevékenységünkre, ha még a magasságos té-rerő is megjelent annak duplaüvegezésű ablakában.

– És mondd csak, Szonám, mi újság a gyere-kekkel? Nem járnak oda bújócskázni, vagy egyébmódon legalább barátkozni az épülettel?

– Jaaa, a gyerekek itt vannak, tanulnak, folyik atéli oktatás. Kint meg nagyon hideg van most, mí-nusz 25 °C, de az iskola felmelegszik, úgyhogy jólenne, ha idén befejeznétek a másik két termet is!

– Micsodaaaa? Ezt úgy mellékesen közlöd a tér -erő megjelenése után, második helyen? Szonám, aziskolát azért építjük már két éve több tucat ön-kéntessel, hogy a gyerekeknek legyen téli oktatásrahelyszín, nem arra, hogy legyen benne térerő!

Meghatottságomat próbálom a látszatfelhábo-rodással leplezni, közben a telefonnal elkenek né-hány könnycseppet az arcomon. Három éve a be-fagyott folyó jegén nem gondoltam volna, hogy ezlesz a téli kalandtúránkból: hogy tanulnak az isko-lában, aminek azóta felépítettük a még hiányzó ter-meit is.

Önkéntesszemmel

„Tudomásom szerint összesen 49 önkéntes dolgo-zott idén a Kőrösi Csoma-terven. Ebből 5 francia,1 orosz táncosnő, 1 ladakhi egyetemista, valamint1 indiai csapatépítő tréningvezető Mumbaiból. (A székelyeket nem számolom külön, mert meg-lincselnek.) A jelenlévők igen vegyes társaságot al-kottak: építészek, építészhallgatók, táncosnők (2),reklámiparosok (2), pszichológus (2), tibetológus,műszerész, cégvezető, geológushallgató, hangtech-nikus, takarító (utóbbi kettő egy személy) satöbbi,valamint két – hm – életművész. A megjelenteknagy száma mellett nem olyan súlyos az utóbbiakaránya, a társaság a jófejséget tekintve magasanmeghaladta a magyar átlagot, ezen még én semtudtam rontani. „Teljesítsétek a dharmát, és a jókarma révén a szamszarából eljuttok a moksáig!” –vallotta blogjában Sebők, ki nemcsak testméreté-ben oszlopos tagja az iskolaépítő és kerékpárköl-csönző önkéntes válogatottnak.

mindenkit mosolyogva lenyomnak. Telefonbabrá-lás helyett ott ez a menő nemzeti sport.

Méteres szélességű alapok, szintén méteresmélységben, ezek itt nyugati hóbortnak tűnnek ahelyiek szemében. Nem is értik: ők bármit is épít-senek, mindennek harmadennyi a mérete. Készpazarlás! Még szerencse, hogy nem a közeli építő-anyag-telep számláit duzzasztjuk, hanem csak afalu végi patakvölgybe kell kiruccanni a kőért, amiingyen van. A vályog meg az iskola mellett is teremközvetlenül, patak is kanyarodik arra, a falu össze-tett öntözőrendszerének részeként. A hőszigetelés-ként használt szalmát a falusiaktól vesszük, a közelimezőkről származik. Minden egyéb nehézkesenmegy, ímmel-ámmal jön. A megrendelt faanyagnem, vagy csak hatalmas késéssel érkezik Kasmír-ból, az üveg pontatlan vagy összetörik a zötyögősúton. De az önkéntesek lelkesedésében és a helyiekkitartásában nincs hiány.

Először mindenki a kőbányában kezd, aki elbíregy követ. Itt nem az a lényeg, hogy munkatáborikörülményeket és fegyelmet teremtsünk, sokkalinkább, hogy mindenki ismerjen meg minden fo-lyamatot. Utána minden egyéb munka felüdülés-nek tűnik, ráadásul 4000 m közelében (an)aerobedzésnek sem utolsó. Közben lehet célba dobálni azanglai munkásokkal, akik ebben az ősi sportágban

FOTÓ: SZABÓ BULCSU FOTÓ: IRIMIÁS BALÁZS


Üzenet, jéggelSzonám komolyan vette a missziót. Megragadtbenne a telefonon át beléoltott gondolat, hogy haa magyar támogatók nem látják, hogy igenis mű-ködik az iskola, használják a gyerekek télen és ta-nárok is vannak, akkor nem fognak több támoga-tást küldeni a himalájai télbe. Zsebre vágta hát atelefonját, benne 3 fotóval a félkész, de működőzanglai iskoláról, aztán szólt fiának, Ancsuknak,hogy holnap indulnak vissza a messzi, városi suliba,vége a téli szünetnek. Ez általános a Zanszkár völ-gyében: akinek a gyereke Lehben koptatja a padot,az bizony a téli szünetre csak úgy tudja hazahoznisarját, ha végigcipeli a befagyott Zanszkár folyón,oda-vissza. A kisebbeket pokrócban a hátukon,míg a nagyobbakat saját lábukon viszik el a kétszer120 kilométeres menetre, és nem telik a gyereknekse hálózsákra, se télikabátra, de még gumicsizmárasem: nyári tornacipőben csúszkálnak végig. Sátrukegy barlang, vagy a csillagos ég.

Ezzel a nekünk szánt képek is „útra keltek”Szonám zsebében, és túlélve a csúszós jeget, az éj-szakánként szellemjárást idéző rianásokat, a hó-párduc keltette félelmeket, megérkeztek Lehbe,ahonnan Szonám újra bejelentkezett, hogy a fotókmár majdnem nálam vannak, de ő bizony nemtudja, hogyan lehet a telefonjáról az internetre fel-varázsolni őket. A célegyenesben nem adjuk fel: el-küldtem őt egy segítőkész internetkávézóba. A ké-

pek perceken belül nálam voltak: Zanglából Budapestig összesen három nap kellett nekik amegérkezéshez.

Különben a hópárduc kutatására évente indul-nak expedíciós különítmények meg turistacsopor-tok, de kevésnek adatik meg, hogy lencsevégrekapja a Himalája nagymacskáját. Erről bennfen-tesként fogalmaz önkéntesünk, aki a Zanglábanlakó padumi király fiát mutatja be a blogján:

„Nono igyekszik is, a természetvédelmi biz-niszben ténykedik, szakterülete a kipusztulófélbenlévő hópárduc. Turistacsoportokat vezet a he-gyekbe, megfigyelőkamerákat állít fel, valamintösszeszedi a vadorzók által kihelyezett csapdákat.Pechjére az állat igencsak rejtőzködő életmódotfolytat, úgyhogy a csoportos túravezetések sohasemvezetnek vizuális kontaktushoz. Felvetettük, hogytalán nem is létezik már, csupán a gazdag nyugatiszponzorok fejében, de aztán mutatott néhány fo-tót, melyek közül egynéhány a faluban készült.Történt ugyanis, hogy télen egy vélhetőleg éhes kö-lyök a falu mellé tette a székhelyét, alaposan feliz-gatva a lakosság ember- és állattagjait. Végül bevettemagát Szonám, az asztalos pajtájába, ahol üveg-szemű (gyerekkori íjászkaland), de rettenthetetlenkisiparosunk egy kabát segítségével elfogta, hogyaztán a hegyek között szabadjára engedje a túlmé-retes, önjelölt házicicát. Nonóról még annyit, hogy

tavaly télen elsodorta egy lavina, de sikerült élve ki-ásni a család reménységét.”

A legenda nagy vonalakban igaz, valóban be-költözött a faluba egy párduc, az egyik tanár istál-lójába, ahol el is fogyasztott egy kisebb kecskét,majd meghúzódott a sötétben, hogy a helyszínenbevárja a következő éhséget. A tanár kislánya le-ment a ház alatti istállóba, majd ijedten szaladt ki,hogy: „Apa, gyere, itt egy hópárduc!” Az nem hittneki, és mondta, hogy nézze meg jobban, a hercegmacskája lesz az. Mikor újra sikítva jött fel a gye-rek, kezdte komolyabban venni a történetet, ésszólt Szonámnak, hogy segítsen.

Szonám tudta jól, hogy a párducvédő Nonótólés tőlünk is komoly megrovásban részesül, ha a vé-dett jószágot a korábbi falusi divat szerint egy bot-tal addig üti, amíg mozog. Ráadásul egy téli tanítóönkéntesünk is a faluban volt, aki tudósított volnaaz esetről, ezért a hirtelen jött helyzetet kénytelenvolt kreatívan megoldani. Rádobta a kabátját apárducra, majd ugyanazzal a mozdulattal kabát os-tul magához ölelte. Beültek egy terepjáróba, és 40 kilométerrel arrébb tették ki a bestiát. Ez a ka-bátos leopárdfogás olyan erős kortárs népmeseifordulat lett a végére, hogy ha nem lennének errőlis mobiltelefonos képei, azt mondanám rá, hogy túlsok csangot (házi árpasör) ivott a nagy téli sem-mittevésben.

TÉLISPORTOK ZANGLÁBANLapos szán — mûlesiklás mama cipôjében, kombinált versenyszám

BETÛZ A NAP Kuporgás a betonon a fóliázott állami iskolában,2010/11 telén (balra fent)

CSOMA NAPISKOLA Néha túlmelegszik: nyitott ablaknál tanulnak 2013/14 telén (jobbra fent)

FOTÓ: GULYÁS TIBOR

FOTÓ

: GUL

YÁS

TIBOR

FOTÓ: SZONÁM CIRING, ASZTALOS


Csoma szobájában, télenÚgy ülök fel fektemből teljes téli menetfelszerelé-semben a mínusz 30 °C-ra méretezett hálózsákom-ban, mint akire a bejáratnál szakadt rá a felismerés,hogy alulöltözött a csokornyakkendős gálán az Ope-rában, ezért nem engedik be a saját díjátadójára.

Úgy mentek lefelé a fokok, hogy a másodpercekmúlását a Nap mozgása helyett a hőmérséklet esé-sével érzékeltem a bőrömön keresztül. Pedig tud-tam, hogy ebben a felszerelésben nem fagyhatokmeg. (Meg amúgy is, hogy nézne ki az egész prog-ram, ha azt kellene kommunikálni a támogatókkal,hogy a kezdeményező sajnos megfagyott Csomaszobájában, ezért elnapoljuk a szoba megmentését?)És most előre szóltak a falusiak – és Szonám is –,hogy éjszaka szellemek járnak a palotában, ne men-jünk fel oda aludni, mert életveszélyes, vagy hamégis, akkor legalább vigyünk kamerát!

Hát kamerát hoztunk, lefekvés előtt, mikorbenzinfőzőn melegítettük a tésztalevesünket, mégvidáman idézgettük az általunk ismert tibeti sza-vakat, hátha Csoma szelleme felbukkan. De he-lyette egy, a téli Himalájában legalább annyira ritkajégmadár repült be a szentély előterébe. Februárbanjárunk, és az elmúlt 4, de az azóta eltelt még 2 év-ben sem láttunk soha színes madarat a palotában.Úgyhogy mégiscsak szellem lehetett. De felvettük,van róla film, ahogy rászáll a kinyújtott kezemre,majd András fejére, mintha akarna tőlünk valamit.

Csoma sem rakott tüzet, mert nem tudott a füst-től olvasni, hát mi sem. A hirtelen felülésben viszontelöntött a tudat, hogy ha ebben az ütemben csökkena hőmérséklet, lesz egy olyan pont, amikor már a fa-luba sem tudunk visszamenni, mert mire kikászá-lódnánk a hálózsákból, megfagyunk.

Ez szemmel láthatóan Gulyás Csak A Kame-rám Akksija Ne Fagyjon Meg! Tibit, az operatőrt

is legalább ennyire foglalkoztatta, bezzeg FöldesMagashegyi Újságírásban Jártas Andrást a legke-vésbé sem. A kézzel tömött hálózsákját úgy be-húzta, hogy csak a piros orra hegyét láttuk belőlekikandikálni. Sőt, az orrának inkább csak a lyukaérintkezett a levegővel, a piros peremére gondosanrátakart a hálózsák. És ez volt nyugalmának kul-csa. Mi Tibivel csak az arcunkig húztuk a zsákot,és fogalmunk sem volt arról, hogy azért nem tu-dunk aludni, mert ha kint mínusz 25, a zsákbanmeg plusz 35 °C van, akkor a közte lévő 60 fokarcbőrön történő áthidalása épp elegendő a per-cenkénti ébresztőhöz. Így telt az éjszaka: hol én,hol Tibi ugrott egyet pánikszerűen a matracon,majd lassan, koncentrálva visszafeküdtünk, be-

Vállveregetés a magasból

Történt egyszer, hogy „Az Erényekkel Ékes Ragyogó Óceán; aki A Szent Egyetlen, GyengédDicsőség, Magasztosan Szóló, Könyörületes, A Hit Tanult Védője; Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco; közis-mertebb nevén Őszentsége, a XIV. Dalai Láma”(idézet aranytollú Sebők önkéntesünktől) Buda-pesten járt egy hatalmas érdeklődésre számot tartóbeavató szertartást vezényelni a Sportarénában.Három nappal az esemény előtt Svájcból hívtak,hogy a magyar civil szervezetek közül minket vá-lasztott ki Őszentsége egy személyes audienciára.Éreztem, hogy ez jó.

HAVAS SZTÚPÁK A PALOTÁHOZ VEZETÔ ÖSVÉNYENA csapadék télen is kevés, de a hideg miatt sokáig megmarad az elsô hó, megôrizvea teljes téli lábnyom-állományt

látva, hogy a hálózsákból nincs kiút. De a világo-sodás első jeleire kipattantam a zsákból, hogy a te-tőn végzett Napüdvözlő-gyakorlatokkal gyorsít-sam a felmelegedést, amire még egy órácskát azértvárni kellett. Minden elismerésem Csomáé…

FOTÓ

: IRI

MIÁS

BAL

ÁZS

CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KORA rádióban vendégünk a témáról:IRIMIÁS BALÁZSKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.afoldgomb.hu/radio

FM 105.9


Ott álldogált alapítványi kis csapatunk az ajtónál,ahol Őszentsége az előadást pihente ki, és lestük, mi-kor fárad ki közénk, hogy végre tesközelből megfi-gyelhessem kultikussá vált szemüvegkeretének rész-letképzését. Nyílt az ajtó, kilépett, odafordulthozzánk, nyújtotta a kezét, én szintén. Ám ekkor aprotokollfőnöke leplezetlen udvariassággal, finomanmegkocogtatta hátulról a szent vállat, hogy esetlegelőször a nálunk fontosabb vendégek felé lenne olyszíves kanyarodni, akik véletlenül épp a másik ol-dalon sorakoztak fel, kezükben khatak (tibeti szent

fehér sál). Úgy is lett, átfordult, a szent sálakat meg-áldva felakasztotta a VIP-ek nyakába, és 3 tibetimásodpercen belül (1 tibeti másodperc = 10 euró-pai másodperc) újra előttünk állt. Legnagyobb meg-lepetésemre nemcsak Csomáról hallott, hanem márrólunk is. Barátja, a zanglai király még egy hetekérte rá, hogy ha Budapesten valami Csoma szobá-jás emberek keresik, váltson velük pár szót. Hát ígyesett, hogy meghallgatott, áldását adta a munkánkra,áldást kért a folytatásra, és megköszönte a neki át-adott, kézzel faragott, végtelen csomót.

SZEMMEL TARTJÁK EGYMÁSTPanoráma a Zanglai Palotafelé a Csoma Napiskolából(lent)

... ÁLDÁSÁT ADTA A MUNKÁNKRA, ÁLDÁSTKÉRT A FOLYTATÁSRA, és megköszönte a neki átadott, kézzel faragott,végtelen csomót. (A fafaragás Szôcs MiklósTUI munkája)

FOTÓ

: A D

ALAI

LÁMA

TEST

ÔRE

FOTÓ

: SZA

BÓ B

ULCS

U

AVAROK ÉS NÖVÉNYEK

MAZSOLA A TARSOLYBAN

SZÖVEG: PETÔ ÁKOS—KENÉZ ÁRPÁD

A Kárpát-medencében

Kr. u. 568-ban egy kelet felôl

érkezô sztyeppei lovas-nomád

nép, az avarok alapítottak kaga-

nátust Baján kagán vezetésével.

Ez az idôszak a Kárpát-medencei

népvándorlás korára esik, amely

— a mai régészeti felfogás szerint

— a Kr. u. 4. és 5. század forduló-

jától egészen a magyar honfogla-

lásig tartott. A népvándorlás

kori népek tárgyi és szellemi

kultúrája a korszak magaskultú-

ráinak — Bizánc, Irán, Kína — ha-

tására, illetve a többi néppel való

együttélésbôl eredôen folyama-

tos változásban és alakulóban

volt. Vajon a Kárpát-medencén

áthaladók vagy idôszakosan itt

megtelepedôk hogyan alkalmaz-

kodtak a táj adottságaihoz, s mi-

lyen növényekre alapozták

mindennapi megélhetésüket?

Élet és halál – sarló a sírban és a mezőnAz avarok temetkezési rítusában a halottra helyezettsarlók bajelhárító, illetve rontás elleni szereppelrendelkezhettek, de persze eredetileg mezőgazda-sági munka során is használhatták őket. A sarló vas-babonában betöltött szerepe jól ismert, ugyanakkormint hétköznapi munkaeszköz, története sokkalkevésbé elemzett. Mindenesetre – közvetettenugyan – akár a letelepedett életmódot folytató avarlakosság növénytermesztéssel kapcsolatos bizonyí-tékaként is tekinthetünk rájuk. A korábbi régé-szettudományi álláspont szerint a földművelő szlá-vokkal szoros gazdasági kapcsolatban élő avarok akenyérgabona vágására használták ezeket az eszkö-zeiket, illetve irthattak „gyengébb bokrokat […],bozótot, vághattak füvet […]”. Ám azt valójábannem tudjuk, milyen növényfajt takarhat a „ke-nyérgabona” kifejezés. És önmagában az is kérdé-ses, hogy a klasszikus értelemben vett kenyér elő-állításának módja ismeretes volt-e az avar korinépesség számára. Mindemellett pedig az is föl-merül, hogy a földműveléshez a vaseszközöknélolcsóbb és könnyebben előállítható, fából készülteketípusokat használták-e – amelyek sokkal kisebbeséllyel maradhatnak meg a kíváncsi utókornak.

Titokzatos avarok

A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvé-delmi Központjában zajló régészeti és növénytanimunka egyik fontos kutatási célja, hogy felderítsea 6. század utolsó harmadától letelepedő avarokmezőgazdálkodási szokásait és fejlettségét, illetveennek összefüggéseit a megelőző római korral és a honfoglalás utáni Árpád-kori magyar népességgazdaságtörténeti viszonyaival.

A vándorlással szakító, letelepedő avarok mély-reható életmódváltozásának táplálkozási alapját azállattenyésztéssel vegyes növénytermesztés jelent-hette: az ásatásokon előkerült vaseszközök alapjánbizonyítottnak látszik, hogy ismertek olyan szer-számokat, amelyeket akár növénytermesztéshez issikerrel használhattak. E késő avar kori társadalmatlaza, falu-, illetve tanyaszerű településszerkezet ésparaszti életmód jellemezte. Az árkokkal körülvettlakóhelyek jellemzően félig földbe mélyített, ágas-fás épületekből, szabadtéri kemencékből álltak,amelyeket munka- és hulladékgödrök kísértek.

AVAR KORI FÉMLELETEK A TENGELICI AVAR TEMETÔBÔLRestaurált vaskés a fából készült tok maradványaival(balra) Válogatás az aranyozott vagy ónozott öntöttbronz övveretekbôl (lent)

AVAROK ÉS NÖVÉNYEK 29

Helyi vagy importszőlő?

A késő népvándorlás kori növénytermesztés egyik sar-kalatos kérdése a római kori szőlőtermesztési tudás ésgyakorlat továbbélése. A 10. századból származó ún.Szuda-lexikon tartalmaz ugyan utalást az avarok le-részegedésével, illetve a bor rohamos terjedésével és nép-szerűvé válásával kapcsolatban, ugyanakkor ez nemtekinthető az avar kori szőlőtermesztés egyértelmű bi-zonyítékának – ráadásul a tárgyi emlékek is ellent-mondásosak. A szlovákiai morvaszentjánosi (MoravskýSvätý Ján) kincsleletben fellelt szőlőmetsző kés későavar kori keltezése sem teljesen meggyőző, mint ahogya Kárpát-medencében előkerült, ritkaságszámbamenő amforák jelenléte sem bizonyítja minden két-séget kizáróan, hogy ismerték volna a borkészítés for-télyait, hiszen az amforákat és benne a bort a Bizán-ci Birodalom területéről is importál(hat)ták. Ennekellenére több avar lelőhelyről ismerünk borszőlő-magleletet, amelyek utalhatnak a kereszténységgel ter-jedő szőlőtermesztési kultúra népvándorlás kori to-vábbélésére is.

Szőlő a sírban

A Tengelic község határában feltárt avar temetőegy felnőtt férfi maradványait őrizte. A majd’ 185 cm-es magasságot elérő csontváz bolygatatlanállapotban került elő, koporsóban, halotti ágyontemették el egy fából készített sírkamrába. Fegy-vereinek maradványai (fahüvelyes vaskés, íjcson-tok, háromélű vas nyílhegy) és az avar kultúrárajellemző ruházat (bronz- és ezüstveretes öv, bronz-ból készült gyűrű, gyöngyök) is jó állapotban ma-radtak ránk. A halott medencéjének tájékán el-helyezkedő bőrmaradvány az egykori veretes öv ésa tarsoly létére utalt, az innen begyűjtött föld-minta vizsgálata érdekes növénytani tanulságok-kal szolgált.

Fémes bevonatú, kiváló állapotú szőlőmarad-ványok, -magok és összeaszalódott – lényegébenmazsolaként értelmezhető –, teljes bogyó- és bo-gyókocsány-maradványok kerültek elő, épségüketpedig különleges folyamat magyarázza: fémkorró-

zió által konzerválódtak! Ez azt jelenti, hogy a le-let közvetlen környezetében elhelyezkedő fémekionjai a talajvíz hatására bevonták vagy épp átitat-ták a maradványokat, megóva őket a lebontó mik-roorganizmusoktól. A magok között sok olyanakadt, amely a mai Piros kövidinka, Apró fehér,Sárga muskotály, valamint Leányka néven ismertfajták magjaira hasonlít. Ez azért rendkívül érdekes,mert a mérésekkel bizonyíthatóvá vált, hogy bor-termő szőlő és nem az őshonos ligeti szőlő marad-ványai voltak a sírban.

Az eltemetett személy mellé helyezett tárgyaknemcsak az adott kultúra túlvilággal és halál utániélettel kapcsolatos elképzeléseinek megnyilvánulá-sai, hanem minden valószínűség szerint az elte-metett személy életének lenyomatai is. És itt nemegyetlen szőlőfajta nagyszámú –„ehető mennyi-ségű” – maradványa kísérte a halottat a túlvilágra,hanem különböző színű, alakú fajták egy-egy bo-gyója! Így nézve a szőlő fontos, talán megkülön-böztető szereppel is bírt a tengelici avar harcos ese-tében, hiszen mi másért került volna az olygondosan megválogatott temetkezési tárgyak, kel-lékek sorába?

Mindennek pedig vajon mi lehet a gazdaság-történeti vonatkozása? A Kárpát-medence a rómaikorban magasan fejlett mezőgazdasági, azon belülpedig szőlőtermesztési technológiai ismereteknekadott otthont. Arról azonban eddig alig voltak in-formációk, hogy a birodalom bukásával és a nép-

A TENGELICI 64/68-AS SÍR RÉSZLETE a veretes övvel és a szôlô (mazsola?)-maradványokat tartalmazó minták származási helyével

A PIROS KÖVIDINKA (fent) ÉS A LEÁNYKA (lent)

A tengelici sírból elôkerült szôlômagok vizsgálatának adatai az említett szôlôfajták magjaival való hasonlóságra utalnak, ugyanakkor pontos egyezés és fajtaszintû megfeleltetés nem mutatható ki

KONZERVÁLT BOGYÓK Az avar harcos tarsolyából fémek (bronz, vas) által konzervált szôlôbogyóktöredékei kerültek elô, bennük anatómiairendben elhelyezkedô magokkal. Az egyik talajmintából még egy bogyó -kocsány is felbukkant. A kékes elszínezô-dést és egyben a növényi anyagok konzerválását a réz okozta

AVAROK ÉS NÖVÉNYEK 3130 A FÖLDGÖMB 2014. MÁJUS

vándorlás korának beköszöntével ez az ismeret va-jon tovább élt-e. A régészeti jelek arra utalnak,hogy nem, ám az egyre szaporodó növényleletek ár-nyalják a kérdést. Tény, hogy az avar társadalomgondolkodott a szőlőről, foglalkozott vele. Ebből az

időtávlatból azonban azt már nem lehet pontosanmegállapítani, hogy az előkerülő szőlőleletek a ki-vadult római kori ültetvényeken szedett fürtöketképviselik-e, vagy esetleg kereskedőktől vásárolvakerültek egy-egy avar közösséghez.

Gabonák és gyomok

Az avar települések vizsgálata azt mutatja, hogy a fokozato-san letelepülő avar lakosság aktívan és sok tekintetben in-tenzíven használta környezetét. A növénytermesztésre nem-csak a gabonák megjelenése, hanem a nagyszámú gyomfajjelenléte is utal, amelyek éppúgy megtalálták élőhelyüket akezdetleges szántókon, mint a legeltetett, esetlegesen túl legel-tetett élőhelyeken.

Az avarság legfontosabb gabonanövényei az árpa-, illetve abúzafajok lehettek, de jelen volt a köles és a zab is. A „parasztiéletforma” egyik növénytani bizonyítéka a kölest háttérbe szo-rító búza- és árpafajok fokozatos térhódítása: míg a kölesre anomadizáló, gyorsan mozgó és gyakran szálláshelyet változtatósztyeppei népek jellemző gabonájaként tekintünk, a búzára ésárpára alapozott növénytermesztési rendszerek egy összetettebbés helyben maradó társadalmi berendezkedést igényelnek.

De mi a helyzet a „gyomokkal”? A gabonatáblákat leg-nagyobb számban libatopfajok kísérték, amelyek a mai is-mereteink szerint gyomok, ugyanakkor a néprajzi források fé-nyében elképzelhető, hogy az avarok gabonapótlóként liszttéőrölhették magjaikat. És ilyen pótló- vagy kiegészítő anyagvolt a tavi káka is, amely szintén lisztpótló jellegéről ismerta népi tudásvilágban – és persze előfordulása az egykori éle-lemgyűjtő terület környezeti viszonyairól is árulkodik.

A nomadizáló, majd később a Kárpát-medencében lete-lepedő avar közösségek a mozaikos táj nyújtotta lehetősége-ket évszázadokon át célszerűen és hatékonyan hasznosították.A folyóvölgyek ligeterdeinek fái, a mélyedésekben megjelenőnád és egyéb, arra alkalmas növényfajok építési célokat szol-gáltak, míg a szárazulatok nyújtotta élőhelyek voltak a le-geltetéssel váltásban gabonatermesztésre használt területek.Az üdébb rétek ugyanakkor az állattartás színterei voltak.

A növényi eredetű táplálékokban a kezdetlegesnek te-kinthető gabonatermesztés mellett a gyűjtögetett termések isszerepet kaptak. Ezeket a megtermelt gabonából készítettkása- és kelesztett tészta-, illetve kenyérfélékhez társították.Azt viszont még nem ismerjük pontosan, hogy a szőlő a gyűj-tögetett, ehető termések kategóriáját gazdagította-e, vagytudatos termesztés eredményeképpen jutottak hozzá. Erre – reméljük, hamarosan – a folyamatosan bővülő, további archaeobotanikai és régészeti ismeretek adnak majd választ.

JELLEGZETES AVAR KORI SÍRMELLÉKLETEKHáromszárnyú nyílhegy és reflexíj csontlemezei, valamint bronzgyûrû

AZ AVAR KORI LELÔHELYEK EGYES JELLEGZETES GYOMFAJAINAK KONZERVÁLÓDOTT MAG- ÉS TERMÉSLELETEIBal oldali oszlop (fentrôl lefelé): fehér libatop termésének mineralizálódott táplá-lószövete, szulákkeserûfû termésének mineralizálódott endospermiuma,vörös szarumák magjának szenült maradványa, tarlóvirág tôzegesedettmakkocskája, fehér libatop tôzegesedett termése, madárkeserûfû tôzege-sedett makkja, fekete csucsor szenült magja, perzsa veronika szenültmagja. Jobb oldali oszlop (fentrôl lefelé): fehér libatop szenült termése, szulákke-serûfû szenült terméshéja, beléndek szenült magja, borostyánlevelû vero-nika szenült magja, vetési galaj szenült termése, földi bodza csonthéjasmagja, egynyári szikárka szenült termése, vetési bükköny szenült magja

AVAROK ÉS NÖVÉNYEK 3332 A FÖLDGÖMB 2014. MÁJUS

Kezemben helyi papírpénz. Mao Ce-tung arca néz rám.Kommunizmus? Zsebemben plasztikkártya-metrójegy. Hanem hagyom el a metró területét, egész nap utazhatomvele aprópénzért. Létező szocializmus? Mellettem, a sze-relvény ülései fölött folyadékkristályos kijelző a kínai űr-ipar eredményeiről tudósít. Elsöprő kínai technikaiforradalom? Pár másodperccel később reklám. Nyugati-asra fésült kínai fiatalok fülig érő szájjal habzsolják azéletet és az amerikai óriáscég gyorsételeit. Parttalan fo-gyasztói társadalom? Szemben, tán húsz centire egyete-mista álldogál a reggeli metró zsúfolt szerelvényében.Négy megállóval előbb szállt föl, a szemét azóta még nemláttam. Leszegett fejjel pötyögteti kínai gyártmányú okos-telefonját, amelyen a repedést valamikor celluxszal ra-gasztotta meg. Gép-emberek világa? Arrébb idős néniüldögél, nehéz kosárral. Arcának ráncain egy élet fáradal-mas munkájának és a higiénia hiányosságainak nyomai.Tekintete nyugodt, mosolya őszinte és barátságos. Amikorfelszálltam, jó szándéka jeleként át akarta adni a helyétnekem, a fiatal külföldinek. Vendégszerető bölcsek or-szága, akik komoly megpróbáltatások során sem vesztet-ték szem elől az élet fontos dolgait?

MŰREMEKVAGY IGAZI?A KÍNAI GAZDASÁGICSODA VALÓ VILÁGA

SZÖVEG: GYURIS FERENC, KÉP: SÜVEG ÁRON

KÍNA 3736 A FÖLDGÖMB 2014. MÁJUS

LYEN GONDOLATOK ZÁPOROZNAK FEJEMBENa pekingi egyes metróvonalon. Ezt még Maokezdte el építtetni, hogy atomháború eseténígy menekülhessen ki a politikai vezetés a fő-

városon kívülre. A megállók burkolata zömmel anyolcvanas éveket, a szerelvények a jelent, a tájé-koztató kijelzők inkább a jövőt idézik. Korok és vi-lágok élnek itt egymás mellett, ha nem is teljes szim-biózisban, de egymástól nem zavartatva.

szása közben 1960-ban tömegével terelték az em-bereket a földekről a gyárakba, és őszre sok helyenmég a termést sem volt, aki betakarítsa. Vidékentízmilliók haltak akkor éhhalált egyetlen esztendő le-forgása alatt, a külvilág szeme elől gondosan elrejtve.

Pár évvel később, az 1966-ban meghirdetett „kul-turális forradalom” idején a felheccelt, tanulatlan if-jak tömegeit mozgósítva nyilvánosan szégyenítettékmeg az értelmiséget, a hagyományos kínai érték-

Nehéz idők

Felcseng fülemben egy egykori kínai vezető sokat idé-zett mondata: „Mindegy, hogy a macska fekete vagyfehér; ha megfogja az egeret, jó macska.” TengHsziao-ping hangoztatta sokszor e régi közmondást.A hatvanas években kétszer is majdnem félreállítot-ták miatta. Mao Ce-tung Kínájában ennek a gya-korlatiasságnak nem volt, nem maradt hely. Csak akeményvonalas kommunista megoldásokat tűrtékmeg, akkor is, ha a teljesíthetetlen ipari célok hajhá-

rendben szinte félistenként tisztelt tanítókat. Az egye-temeket évekre bezárták. A letűnt múlt megmaradtalkotásaira a felső parancs értelmében brutális rom-bolás várt. Nemegyszer csupán egy-egy józan pártve-zető közbenjárásának volt köszönhető, hogy felbe-csülhetetlen értékű, évszázados műemlékeket még éppidejében felállványoztak vagy lóistállóvá alakítottak,„építkezési területként” vagy „hasznos” gazdasági léte-sítményként mentve meg őket az utókornak.

ITEREMTÔ ROMBOLÁSKína-szerte egész városrészek bontása folyik, hogy a helyükön teljesen új negyedek nôhessenek ki a földbôl (jobbra)

KÖZPONTI IRÁNYMUTATÁSA mélyreható reformokra a Kínai Kommunista Pártiránymutatásai mentén kerül sor


Fontolva haladás

Aztán lassan fordult a kocka. Mao, a „nagy kormá-nyos” 1976-ban meghalt. Két esztendő múltán márvilágos volt, hogy Kína nem az általa kívánt iránybahalad tovább. Legfőbb bizalmasait, a „négyek ban-dáját” nyilvánosan elítélték és kivégezték. Az országúj pályára állt, ahonnan immár nem volt visszaút.Teng a diktatórikus rendszert nem adta föl. A szo-cialista és a kapitalista megoldásoktól sem elzár-kózva azonban a kommunista ideológia tiszta meg-valósítása helyett a gazdasági növekedés fokozásáttűzte ki mindent felülíró célként.

felső réteg. Éppen erről mesélt egy ötvenes éveibenjáró, Németországban doktorált egyetemi oktatókínai kollégám is, miközben elmondta, hogyancserélte le nemrég az egyik német cég által gyártottkocsiját egy még nagyobb presztízsű német válla-lat bőrüléses, fekete luxuskocsijára. Lám, az egye-temek, iskolák megbecsülése is sokat változott!

Ezeknél is látványosabb azonban az épített kör-nyezet drámai átalakulása. A folyamat országszerteszembeötlő, az egyik leglátványosabb példa azon-ban Sanghaj Pudong kerülete, mely a reformokkezdetekor jórészt mezőgazdasági terület volt. Há-rom évtizeddel később már egy 421 méteres fel-

hőkarcoló sem pályázhatott a helyi versenyelső-ségre a szégyentelenül közelre épített, 492 méteresszomszédja mellett… Úgy tűnt, Kína sikereitmindössze egyetlen dolog tudja elhomályosítani:saját, még újabb eredményei.

Felemelkedés

A „fontolva haladás” elvét az ország statisztikaimutatói igazolni látszottak. Kína bő harminc év le-forgása alatt dicső múlttal rendelkező, ám jelen-téktelenségbe süllyedt országból Földünk másodikgazdasági hatalmává lépett elő. Az írástudatlanságlátványosan visszaszorult. Az ország egészségügyimutatói jelentős javulásnak indultak; az emberekvárható életkora kis híján utolérte magyarországitársaikét. Immár százmilliók emelkedtek ki az eu-rópai mércével nehezen elképzelhető szegénységből.Formálódóban van egy tekintélyes méretű közép-osztály és egy relatíve kicsiny, ám létszámában és vá-sárlóerejében így is hihetetlen potenciállal bíró

Az átalakítás – a Mao-éra kampányszerű intéz-kedéseivel szemben, ám a hagyományos kínai kon-fuciánus gondolkodással összhangban – lassan, lépésről lépésre vette kezdetét. Megindult a mező-gazdaság szövetkezeti átformálása, az iparvállalatokönállóságának növelése. (Érdekes tény, hogy e vál-toztatások nem kis részben a hatvanas-hetvenes éveksajátos magyar szocialista reformjainak mintájáratörténtek, amelyek iránt a kínai vezetés a kezdetek-től fogva nagy érdeklődést tanúsított.) A külfölditőke beengedésére, a kapitalista mintájú gazdaságmegteremtésére elsőként néhány, e célra kijelölt, atöbbi országrésztől elszeparált tengerparti körzet-ben került sor. Idővel aztán egyre több kikötőváros,majd a belső területek is sorra kerültek.

DEMOGRÁFIAI ÁTMENETAz egykepolitikát a túlnépesedés ellen vezették be a reformok kezdetén. Ma a kínai társadalom elöregedését vetíti elôre

A CIKK MEGJELENÉSÉNEK TÁMOGATÓJA AZ STA TRAVEL

STATRAVEL.HU


A város szívében

Leszállok a metróról: Tienanmen tér, keleti megálló.Gondolataim a változó Kínáról visszaterelődnek aváltozatlanra. Pár perc séta után jobb kéz felől Maoembernyi arcképe tekint le rám a Tiltott Város, azegykori császári palota kapuja felől. A múlt továbbrais jelen van. Balra a világ legnagyobb tere a – fel-adatkörében a mi Parlamentünkkel rokonítható –Nagy Népi Csarnokkal, a Kínai Nemzeti Múzeum-mal és Mao Ce-tung mauzóleumával. Utóbbi azegykori vezető bebalzsamozott testével továbbra isturistalátványosságnak számít. Az óriási méretek ahatártalanság érzésével töltenek el, pedig a hely az ittlejátszódó 1989-es tüntetések fegyveres leverése ré-vén felejthetetlenül emlékeztet arra, hogy a gazdasági

csoda Kínájának is megvannak a maga szigorú ha-tárvonalai.

A Mennyei Béke terét kordon veszi körül, be-lépni csak a kijelölt kapukon lehet. Balról dísz-egyenruhás rendőr. A belépők holmiját nézi át biz-tonsági céllal, egyáltalán nem durván, de alaposan.Illedelmes turistaként már előre kinyitom a kézi-táskámat. A rendőr barátságosan rám mosolyog, ésfehér kesztyűs kezének udvarias gesztusával mutatjabefelé az utat anélkül, hogy bármimet megnézné.A „nyugati” látogató fontos; jó benyomásokat kellszereznie Kínáról. A 2008-as pekingi olimpia előttezt kampányszerűen igyekeztek tudatosítani a tár-sadalomban. Ekkoriban lepték el a várost a helyie-

ket a dohányzásról és a köpködésről leszoktatniigyekvő feliratok.

Átkelek a téren, ahol üldögélő emberek sokaságaélvezi a kellemes, délutáni napsütést. Ki is irigyelnéőket ezért azután, hogy pár héttel korábban csak ahatóságilag kihelyezett óriáskivetítőn gyönyörköd-hettek a kék ég látványában? Egy leleményes kínaivállalkozó – természetesen inkább figyelemfelkeltési,semmint meggazdagodási célzattal – még friss leve-gőt is „piacra dobott” szabvány-üdítős fémdobo-zokban. Addigra ugyanis az ipari és forgalmi eredetűszmog pár tíz méterre csökkentette a látótávolságot.Kína ma már a világ vezető autógyártója és autó-piaca. Évente több mint 20 millió új jármű talál gaz-

dára, és nehezíti meg a „Zöld-Kína” megteremtését.És a nemzetközi versenyképességet nem a drága szű-rőberendezések, hanem a minél jobban leszorítotttermelési költségek biztosítják.

Nézelődöm: a legtöbbek arcáról, tekintetébőlnyugodt vidámság sugárzik. És ami felkelti a figyel-memet: elő-előfordul, hogy valamelyik kis „üldögélőközösség” tagjai egyszer csak halkan népies dalra fa-kadnak, majd esetenként együtt, hangosabban foly-tatják. Elgondolkodtató élmény ez abban a Kínában,ahol rengeteg embernek hihetetlenül keményen kellmegdolgoznia a betevő falatért, de ahol mégis meg-maradt ez a több ezer esztendőt kiálló szokás.

MÉRLEGRE TÉVEA hagyományos utcai ételárusok ma is elválaszthatatlanul hozzátartoznak a városok életképéhez

ABLAK A VILÁGRAMiközben kevés kisgyereknek van testvére, a korábbi luxuscikk, a televízió megléte a legtöbbjük számára természetessé vált


Villa NegraEste a szállodám közelében néhány lelkes helybélipakolt ki a széles belvárosi járdára egy hangfalat,majd a döbbenetes hangerővel üvöltő aerobikze-nére egymás után álltak be a járókelők egy kis test-mozgásra, kisgyerektől a hajlott hátú nagymamáig.A következő napokban kiderült: nem egyszeri „mu-tatványról” volt szó, mindennap sor kerül rá. Köz-ben rendszeresen hallani az idősebbek panaszait a gé-piesen szenvtelenné váló fiatal munkavállalókról,vagy azokat a híreket, amikor a súlyos közlekedésibalesetet okozó teherautósofőr lassítás nélkül to-vábbhajtott a helyszínről, mert félt, ha nem ér időrecélba a szállítmánnyal, elveszíti állását. Mintha aszemünk előtt szakadna ketté a társadalom szövete.

A téren átkelve elgyalogolok a Csianmen sétáló-utcához. Amikor először jártam a környéken, egynagy építési terület volt az egész. Egy évvel későbbdöbbenten csodálkoztam rá a semmiből elővarázsolthosszú, nyílegyenes útra, amelyet végig régies stí-lusú, de új építésű, egy-két emeletes épületek szegé-lyeznek. A Csianmen egykor élénk kereskedelmigócpont, pezsgő városi környék volt. Ezt az időköz-

ben jórészt elveszett karakterét igyekeztek visszaadnia várostervező mérnökök, amikor a régi formavilágés a mai tartalom kevercseként újragondolták és tel-jesen újraépítették a sétálóutcát.

Még a régen itt közlekedő, később aztán az egészvárosból eltűnő villamost is feltámasztották! A kor-hűnek tűnő szerelvény áramszedővel közlekedik, ve-zeték azonban nincs. A járművet a modern idők je -gyében akkumulátor hajtja – csakúgy, mint az egykori

kerékpárhadak helyébe lépő, robogószerű elektromosbiciklik millióit, amelyekkel az ember a kínai nagy-városokban még a legváratlanabb – és közlekedés-rendészetileg legkevésbé szabályos – helyeken is rend-szeresen összefut.

A sétálóutca hasonló, mint maga a villamos. Ré-gies hangulat, modern építőanyagok. Olyan érzésemtámad, mintha egy felnagyított vadnyugati élmény-parkban lennék. Az épületek földszinti részein pom-pás éttermek, nyugati butikok, színes ékszerboltok,szuvenírárusok váltogatják egymást. Az emeleti abla-kok inkább kihaltak. Az új városrész kiépítése sokpénzbe került, a bérleti díjak magasak; rengeteg he-lyiség üresen áll. A korábban itt lakó, dolgozó em-berek zöme kiszorult a környékről. A beruházásról fe-lettük, nélkülük született döntés. Kisemberek tradícióiés közösségi élete kerül itt megint szembe a modernvilággal, amely az értékes helyi közösségi kapcsolatokmellett a rendezetlenséget, a házak tövében néholkupacokban álló szemetet, a zugutcánként egyetlenközös mellékhelyiségben, mosdóban megtestesülőhigiéniai „ellátórendszert” is átadta a múltnak. VillaNegra – kínai módra.

KÉT KERÉKENA bicikli ma is fontos közlekedési eszköz, de „hagyo-mányos” változatát az elektromos kerékpárok kezdikkiszorítani

NYUGATI HATÁSA reformok révén a nyugati életforma is gyorsan terethódított a fiatalok körében (jobbra fent)

TECHNIKAI FORRADALOMA pár évtizeddel ezelôtti kínai csúcstechnika a gyorsmûszaki fejlôdés révén mára a régiségboltok polcairaszorult (jobbra lent)


Gyorsan, sokat és hatalmasatAz átalakuló Kína ezer arcát, a változás sokféleségétés kontrasztjait hosszasan sorolhatnánk. Egy néző-pontot azonban érdemes még kiragadnunk: a kül-földi vendégét, aki egyre könnyebben ismerheti kimagát a rohamosan növekvő kínai nagyvárosok-ban. A nyugati, sőt – hogy pontosak legyünk – azamerikai fogyasztói minták átvételére épülő világbanrohamosan terjednek a latin betűvel is kiírt közle-kedési táblák, a jól ismert gyorséttermek. Az angolnyelven beszélő fiatalok száma folyamatosan nö-vekszik. Az európai vagy amerikai turista egyre több-ször érezheti úgy, hogy már „érti” a várost.

Mindeközben Kína is azokban a mutatókbanérte el a legnagyobb javulást, amelyek felsőbbren-dűségét a „nyugati világ” oly előszeretettel és gya-korta mély meggyőződéssel prédikálja bolygónk ösz-szes lakója, népe számára. Hiszen, ha a gazdaságnő, a fogyasztás emelkedik, az autók száma sokaso-dik, ugyan mi baj is támadhatna? A 2008-as gazda-sági válság előtt „Nyugaton” a politikusoktól a tu-

dósokon és a gazdasági szakembereken át az utca em-beréig szinte mindenkit elbűvölt a kínai növekedés.A környezeti problémákra és a társadalmi feszült-ségekre a szűkebb pátriájában oly kényes külvilágújra és újra megerősítést adott nemcsak a növeke-désorientált kínai átmenet, de ennek visszásságaiszámára is.

Teljes hátraarcra természetesen most sincs szük-ség: a javuló oktatást és egészségügyet, a korszerűtechnikát, az emelkedő jövedelmeket, a rendezettebbvárosi környezetet hiba lenne megtagadni és fel-adni. De az arányokat érdemes alaposan átgondolni,ahogy ezt a kínai társadalmon belül – a döntésho-zótól az utcaseprőig – egyre többen meg is teszik. Ta-lán nekünk is hasznunkra válhat, ha megpróbálunktanulni e világ változásaiból: ha nem festjük föl a„hanyatló Nyugatot” „faképnél hagyó” „keleti óriás”téves képét, miközben ennek a népes országnak aszépszámú valódi eredményét sem igyekszünk pusztalátszatnak tekinteni, értékén alul kezelni.

FINOM RÉSZLETEKA mûvészi kézimunkaegyszerre a kínai kultúra ápolásának fontos eszköze és piacképes termék

KÖZÖSSÉGI SZELLEMA hagyományos társasjátékok a gyorsuló világ kereteiközött sem vesztették el népszerûségüket (balra lent)

DIÁKSZEMMELA biztos felemelkedést jelentô egyetemekre nehéz bejutni, így kemény verseny zajlik a sikerre éhes iskolások között (lent)

CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KORA rádióban vendégünk a témáról:GYURIS FERENCKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.afoldgomb.hu/radio

FM 105.9

Egyedül bandukolok egyszűk kis sikátorban. Későeste van, s még ha fojto-gató is, végelátható a sikátor, feltűnnek egy keresztutca fényei. Ahogymagam mögött hagyom azódon hangulatot, egybőlmagával sodor az esti for-gatag Pingyao főutcáján...

KORSZAKVÁLTÓ,ÖREG TEKNŐS

SZÖVEG ÉS KÉP: SÜVEG ÁRON

PINGYAO 49

A ragyogó múlt nyomában

Szerencsés módon e Shanxi tartománybeli kisvároselkerülte Mao kulturális forradalmának rombolá-sát. Az óvárosát körülölelő, 6 km hosszú városfalegyedülálló módon maradt fenn, hasonlóan a fa-lakat kitöltő városrész, a régi hutongok (sikáto-rok) és templomok, akárcsak a 13. század derekánépült konfuciánus szentély. Amíg fel nem mászunka 12 méter magas kőfal valamelyik kilátójába, megis maradhat az idilli érzésünk, hogy legalább ez aközel 2700 éves városka megúszta az évezredek ésrezsimek támadásait, a modernizáció úthengeremég nem temette maga alá. Egyelőre…

A teknőst – mely a hosszú élet egyik szimbólumaa kínai kultúrában – formázó és a feng shui baguatérképe szerint épített óváros szűk hutongjait java-részt még mindig magas, szürke vagy barna kőfalakszegélyezik. A hatalmas falakat egy-egy kapu törimeg északon és délen – a teknős fejét és farkát –, mígkelet–nyugati irányban kettő-kettő a lábakat szim-

Vörös lampionok, fényképező turisták és villódzó Mao-szobrok tömkelegeömlik rám minden oldalról, elektromos kerékpárok cikáznak hangtalanul ésőrült sebesen. Míg pár lépéssel előbb kellemes, az avatatlan fül számára tradicionálisnak tűnő zene töltötte meg a kis kávézót, addig mostanra digitá-lis csipogások és helyi diszkóslágerek nyomják el az idillt. Aztán tíz óra felémintha a nagy stopgombot nyomták volna meg, bezárnak a főként kamu antikcsecsebecsét árusító üzletek, lehúzzák a rolót az éttermek, s egy-két bárt leszámítva minden visszaáll az ősi, néma állapotba – amíg egy taxi meg nemérkezik a szállásunk elé…

Az őrjítő dudálásra többen is kijönnek. Az éppen érkező vendég és jóma-gam türelmesen várunk, amíg a bentiek igyekszenek felkelteni az éjfélkor azemeleten már füldugóval édesdeden alvó recepcióslányt. Egyedül a fülsike-títő dudálás zavar, kivéve a helyieket. Hasonlóan, mint a többi furcsa kínaiszokás, nyilván ez sem veri ki a biztosítékot, még a szomszéd házba beosonóidős hölgynél sem…

bolizálja. De ezek már egyre rövidebben nyúlnak kiaz oltalmazó páncél alól. A történelmi városfalakonkívül az élet is gyorsabban folyik, a változások szelemár szó szerint a kapuban fúj. Átlépve az egyik nyu-gati átjárón, már ledózerolt városrészbe ütközünk.Míg az út jobb oldalán, a tökéletesen előkészített épí-tési telek közepén óriásplakát hirdeti az itt épülő to-ronyházegyüttes csábítóan modern apartmanjait,addig átellenben a még csak félig lerombolt ottho-nok romjaiból próbálnak bármi értékesíthetőt ki-nyerni az elűzött helyiek.

Az ezredforduló küszöbén a városfalon kívülfőleg kisgazdálkodók birtokai terültek el, s méga belső utcákat is főleg földből döngölték, de aváltozás megállíthatatlan, ahogy a főleg belföl- diekből álló turisták hordája is. Hétvégenként avilágörökség részét képező belváros frissen ki köve-zett főutcáit és nevezetességeit sokezernyi turistaönti el.

ÉRTÉKMENTÉS?!A városfalon kívül, a ledózerolt régi részben egy hajdani lakos próbálja menteni a még menthetôt (fent)

MÚLTBA TEKINTVE A régi ôrtoronyból letekintve az ôsi Kínaegy szeletét érezhetjük a lábunk elôtt. A hétköznap kihalt Ming-Qing street hét-végére turisták ezreivel telik meg (balra)

PINGYAO 5150 A FÖLDGÖMB 2014. MÁJUS

Konzerválódott bankközpontPingyao nem a klasszikus Selyemút mentén fekszik,elhelyezkedéséből adódóan nem is bonyolított azévezredek folyamán jelentős forgalmat. Virágzásátés jelentőségét igazából a Qing-dinasztia idején ittélő gazdag üzletembereknek köszönhette, akik – sa-játos módszereket és szabályokat kidolgozva – ki-fejezetten biztonságos körülmények között utaz tat-ták a tehetősebbek és kereskedők pénzét, ezüstjeit.A Rishengchang néven 1823-ban alapított intéz-mény az első banknak tekinthető Kínában, mely-nek jól működő „shanxi modelljét” aztán ország-szerte több mint 400 fiókiroda követte, de voltakkirendeltségeik Szingapúrban, Japánban és Orosz-országban is. A Pekingtől 700 km-re fekvő kisvá-ros ekkor élte virágkorát, Kína monetáris köz-pontjának is nevezték, és a gazdag bankárdinasztiákfényűző lakhelyei és intézményei ma újra eredetipompájuk állnak. Ám, ahogy az Kínában oly sokhelyen megtörténhet, a régmúlt emlékei és a szá-munkra sokkal ismerősebb nyugati látványvilágegyüttesen köszönnek ránk: a konfuciánus temp-

lomegyüttes északi részének egyik kis oldaltraktu-sában működik a Pingyao International PhotoMuseum, ahol Robert Capának, valamint AnselAdamsnek is fenntartanak egy-egy emlékszobát,kiállítással és mellszoborral. Csöndes hely, itt nemfotózzák egymást a belföldi turisták hadai. Egy-egy,az ajtóból megejtett áttekintő fejforgást követőenáltalában hamar alábbhagy a lelkesedés: Capa mű-vei és Adams lenyűgöző tájfotói számukra érdek-telenek a végtelen Buddha-szobrokhoz és a meg-érintésre váró szerencseereklyékhez képest.

KÍNA EGYIK LEGHANGULATOSABB KISVÁROSÁBA csöppen, aki veszi a fáradtságot, hogy közel 8 órát vonatozzon Pekingbôl

MEGANNYI VÁLTOZÁST MEGÉLT IDÔS ÚR sütkérezik a tavaszi Nap kora reggeli sugaraiban, míg a fiatalabb generáció megveszi a pakk cigarettátszámára a boltban (jobbra)


Új aranykorKint, a városban könnyen ellenállok a Mao-posz-tereknek, -bögréknek, -pólóknak, Buddhából isvan már elég otthon, hogy biztonságban érezzemmagam. Inkább megpróbálok kiosonni kicsit aforgatagból. Egy sarokkal odébb már kézikocsislacikonyhák váltják az impozáns portálú étterme-ket. Egy fokozatot megint visszakapcsol a város,megszűnnek az angol feliratok, helyüket kínai írás-jelek foglalják el. Bukósisak nélküli, 10 év körüli fiúsuhan el mellettem egy robogón, valószínűleg aszülei sem aggódnak jobban érte, mint ő maga. Se-mennyire. Később egy étterem oldalánál látommeg, amint a hatalmas limuzinba éppen beszállóapjához beszél. Az egyszerű jövőt elképzelő, me-zítláb bicikliző szomszédhoz képest neki valóbannincs miért aggódnia. A családi vállalkozáskéntüzemeltetett kis hotel és étterem – elhelyezkedésé-ből adódóan – biztos jövőt hoz a számára. A ke-reslet pedig, amit a napi majd’ tízezer, 90 száza-lékban kínai turista generál, kifogyhatatlan.

Újra aranykorát éli a város: 50 ezer lakosának jórésze szerencsés, hiszen szükség van a szolgáltatá-

saikra. Étterem-tulajdonosok, pénztárosok, ide-genvezetők vagy éppen statiszták a régi Városházaudvarán előadott színjátékban, olykor „egricsilla-gosan” meg-megvillantva egy kvarcórát az évszáza-dos kosztüm alól. Az ősi kínai technikákkal dol-gozó masszőrök, gyógyítók, stencilmesterek,kalligráfusok, lampion- és legyezőkészítők, teaáru-sok és cipészek pedig egyaránt próbálnak a modernkorral lépést tartani, így a legnagyobb mesterek ma-napság már kisebb intézményeket irányítanak.

Még a biciklit is hátrahagyva azonban érdemeslelassítani. A szinte tökéletesen a középpontbanelhelyezkedő, egykori őrtoronyból körültekintveaz agyagszínű cseréprengetegen, bepillantva a belsőudvarok és szűk sikátorok világába, könnyen el-merenghetünk azon, hogy milyen lenne a vidékiKína napjaink változásai nélkül. Alapvetően ko-mótos, egyszerű és ősi. Mint egy teknős…

KOMÓTOSAN HALAD AZ IDÔ PINGYAO TÖRTÉNELMI VÁROSRÉSZÉBEN A Déli Kapuról letekintve évszázadok hangulatát láthatjuk megrekedve az ôsi városfalak között

Csaholó kutyák hangja dübörög át a süvítő szélfütyülésén, majd többszörösen verődik vissza aFekete-Hagymás sziklafaláról, ahogy egyre kö-zeledünk az esztena felé. A fák ropogva hajla-doznak az üvöltő szélben, mely arcunkba vágjaa havas eső hideg permetét: az ugatás egyre kö-zelít, és egyszer csak szempárak villannak fel azéjszaka sötétjében. Valószínűleg célnál vagyunk,bár fogalmunk sincs, pontosan hol lehetünk. Mittehetnénk? Ordítunk mi is – és egyszer csak jöna válasz: „Kusti, nyeee! Kusti, káááne!” Tehátmegérkeztünk. Néhány perc múlva már az esz-tenában terjengő, fojtó füstben szárogatjuk át-ázott felszerelésünket. Velünk együtt megjött atél is a havasokba…

EMBEREK A HAVASON

SZÖVEG: KLEIN DÁVID

FOTÓ: KEREKES ISTVÁN

HAGYMÁS-HEGYSÉG 5756 A FÖLDGÖMB 2014. MÁJUS

EGGEL A NEHÉZ FELHŐKBŐL CSAK LASSAN BONTAKOZNAK A SZOMSZÉDOS FEKETE-HAGYMÁS FEHÉRmészkősziklái: már fagyosak a hajnalok. Bár ez még csak a közelgő tél első támadása volt, de fi-gyelmeztet: lassan itt az idő, hogy a havasokról ember, állat levonuljon a védelmet nyújtó faluházai közé. Közeleg Szent Mihály napja (szeptember 29.), a gazdasági év őszi fordulója. Bár a csil-

lagászati ősz már szeptember 23-án beköszönt, de a népi kalendárium ezt néhány nappal még elodázza. Eza pogány ünnepkör, „jeles nap” öröklődött át – keresztény-szakrális tartalommal feltöltve. A középkor egyiklegfontosabb „parancsolt ünnepe” volt, mely során a katolikus egyház papjai kötelezően hirdették az oltármellől Szent Mihály arkangyal jelenését.

Az ünnepkör napjainkra sem vesztette el a mezőgazdaság és az időjárás racionalitásában rejlő jelentősé-gét, mely a természet mindenhatóságára figyelmeztet. Főleg a pásztorok ünnepe volt ez, hiszen a hűvösödőidő következtében egyre gyakrabban és tartósabban lepi el a hó a legelőket, mind soványabb takarmánytadva a jószágnak, és félő, hogyha a havasokon egyszer csak beáll a tél, többé már nem lehet lehajtani az ál-latokat. No meg kezdődik az éves „szabadság”, elszámolnak a gazdákkal, és éves fizetségükkel a zsebükben,vagy maguk mögött (hiszen a gazdák gyakran jószággal és terménnyel fizettek a pásztornak a rájuk bízottállatok után) elindulhatnak hazafelé, családjukhoz. A számadás mindig nagy ünnep volt, s nemcsak a pász-toroknak, hanem a gazdáknak, no meg a falu népének is, a friss főzet kortyolgatása közben ünnepeltéka gyarapodó jószágot – vagy siratták a veszteségeket.

Háromkút: a világ végén

Kívülről szemlélve, a Hagymás-hegység keleti ol-dalán fekvő Háromkút részben csángó településemég ma is hajdani archaikus életét éli – pedig akörnyező világ alaposan átalakulóban van.

A háromkúti csángók a 19. század közepén kezd-tek el felhúzódni ide Gyimesből. Eleinte csak nyáriszállásnak használták, majd egyre többen télire isfennmaradoztak, míg 1921-ben 30 család – több-ségében gyimesközéplokiak – földterületeket vásá-rolt, és fokozatosan kialakult a falu mai képe: a Kis-Békás nyugati oldalát az újonnan betelepülőmagyarok, míg a keletit azok az őslakos magyar ésrészben román családok lakják, akik lassan már kétévszázada a Három-kút karsztforrásának vizét isszák.Ma a falu már hosszan nyújtózik a Kis-Békás-patakkét oldalán, mely az aszfaltozatlan, patakkővel és sár-ral borított utcákból minden tavasszal hatalmas da-rabokat harap ki. Hogy miért nincs aszfaltút még ma

sem? Mert az „ezeréves határ” közelében fekvő faluma is határhelyzetben van: bár közigazgatásilag a ro-mániai (értsd: a Kárpátok keleti, moldvai oldala), bé-kási Damukhoz, azaz Neamt megyéhez tartozik,addig a helyiek a Hargita megyei Gyimesközép-lokra adóznak, de ügyeiket intézni leginkább Gyer-gyószentmiklósra járnak. A rossz nyelvek szerintNeamt és Hargita megye eddig még nem tudott dű-lőre jutni, hogy ki is kezelje a zömében uniós forrá-sokat az útépítésre. És így járt a két éve leégett iskolais: ha nem lettek volna adományok, a gyerekek ta-lán még ma sem járhatnának ide. Mindeközben pe-dig a szomszédos kis román falu, a hegyek közé szo-rított Hosszúrez szűk völgyében egy hatalmasstadion épült, melyen román trikolórt és uniós zász-lókat lenget a szél.

A falu felett magasodó Nagy-Hagymás lege-lőin azonban közvetlenül nem érezni az unió fu-

R



VONULÁSA szeptember színesre festi

a Hagymás-hegységlegelôit, és hajnalban

már köd üli meg a völgyeket

KÖLCSÖNÖS FÜGGÔSÉGEmber és állat, egymásra utalva, tavasztól ôszig együtt él a havason


vallatát. Látszólag úgy folyik itt az élet, minthamegállt volna az idő: az esztenákból füst száll a ko-lompzúgástól hangos, végtelen fenyvesek fölé.

De a legelők már nem a helyiekéi: eladták vagy el-cserélték más földterületre, ma esztenáik tövében az ál-latok más földjén legelik a füvet. Annak a néhány esz-tenának, ami még megmaradt, eddig még nem kellettbérleti díjat fizetni, a tulajdonos kegyes velük. Pedigha tudnák, hogy a nagy üzlet nem az eladott marhavagy sajt, hanem a földalapú támogatás, melyet a tu-lajdonos vesz fel gondozott legelői után!…

És itt a sajt, az esztenák egyik legfontosabb ter-méke! Jelentősége abban állt, hogy a megtermelt te-jet nem lehetett frissen leszállítani a havasokról a pi-

jön támogatás, lehetne modernizálni az esztenákatés a gazdaságokat, csak hát ehhez önerő is kellene,a pályázatot is meg kell írni, és a környezetükbentöbb példa is mutatja, hány kisgazdálkodó eladó-sodott, mert nem bírta az önerőt törleszteni, kép-telen volt produkálni a pénzügyi tervben előirány-zott növekedést, túl gyors volt számára a tempó…

Inkább a lassú gyarapodás, de még inkább alassú és biztos elmúlás.

világ: a jószág legelt, a fű nőtt, és infláció ide vagyoda, lejre sem volt szükség, hiszen az árut el lehe-tett cserélni az alsó vidéken a románokkal „máléra”,azaz kukoricára – ami itt, a hegyek hűvös ölelésé-ben nem terem meg. És szerencsére ez jelenti az esz-tena-gazdálkodás túlélését napjainkban is: a csere-kereskedelem működik.

A keserű tapasztalatok következtében azonbanaz itteniek nem nagyon bíznak az unióban: persze

acra, így azt valahogyan tartós késztermékké kellettfeldolgozni. Ez adta a sajt gazdasági jelentőségét: eztmár szikkasztás és füstölés után jó áron lehetett ér-tékesíteni a környező területeken. Jó tíz éve a kör-nyező városok piacai még tele voltak helyi termé-kekkel, válogatni lehetett a sajtok, tejfölök, túrókközött. Ám ma az új élelmiszer-ipari előírások márnem teszik lehetővé, hogy a szabványnak nem meg-felelő eljárással készült, feldolgozott és szállítottsajtokat a havasok pásztora csak úgy értékesíthesse.

Ám a hegyi ember elég furmányos. Mindig isgazdálkodott, a rozs- és a pityókaföldek kenyeretadtak, a jószág húst, tejet és gyapjút, az erdő fátépületnek, tüzelőnek, koporsónak, a hegyek pedigszabadságot és menedéket, ha jött a tatár, a fináncvagy a muszka, vagy a párt. Ennek köszönhetőenitt nem volt „kollektív” (termelőszövetkezet), min-denki a maga ura maradhatott. Az 56-os magyar-országi „revulúció” után a beszolgáltatást is meg-szüntette a román állam, és konzerválódott a régi

PÁSZTOROK AZ ESZTENÁNEgy letûnô világ utolsó hírmondói (balra)

HÁROMKÚT — A Hagymás-hegység ölelésében: nyáronnyugodt, idilli hegyi falu… télen viszont a hó és afagy fogságában néha hetekig elzárt a külvilágtól (lent)

FOTÓ

: KER

EKES

ISTV

ÁN

FOTÓ: EXTERRA

FOTÓ: EXTERRA


A HAGYMÁS-HEGYSÉG

A Keleti-Kárpátok egyik leglátványosabb vonulata, mégpedigjórészt a kristályos alapzatra települt mészkőtakaró itteni fel-színformáinak köszönhetően. Merész sziklaszirtek, mélybeszakadó sziklafalak és szűk szurdokok jellemzik, melyek élesenelütnek a szomszédos, homokkövekből, konglomerátumokbólfelépülő vonulatoktól, a Tarkő-hegység és a Csíki-havasok le-gelőkkel, fenyvesekkel tarkított, hullámos hegyhátaitól.

A legmagasabb sziklás ormokat a központi mészkőterüle-tek hordozzák (Fekete-Hagymás, Egyes-kő, Öcsém-tető), me-lyek a Nagy-Hagymás 1792 m magas csúcsában tetőznek.Mellettük töbrökkel, zsombolyokkal tarkított tágas, alhavasi le-gelőkkel borított fennsíkok alakultak ki (Fehér-mező). A he-gyekről lesiető patakok látványos szurdokokat véstek a mész-kőbe: a legismertebb a Békás-szoros, de a Kis-Békás vagy aSzáraz-patak vadregényes szurdokai is vetekednek vadságukbana „nagytestvérrel”.

Mozaikos felépítésű, élénk domborzatú vidékei különlegesés rendkívül változatos élőhelyeket hordoznak, ezért a hegységközponti részén 1990-ben létrehozták a Békás-szoros–Nagy-hagymás Nemzeti Parkot.

A Békás-szoroson halad át a Piatra Neamtot és Gyergyót ösz-szekötő 12C jelű főút, ami komoly környezeti terhelést ró a térségre.Elég csak a Gyilkos-tó körüli és a szorosban kialakult bazársorokragondolnunk – melyek bérbeadási joga egy budapesti(!) cég kezé-ben összpontosul. A tömegturizmus következtében sokasodnaka féllegális panziók, és az érzékeny helyszínen erősen megkér-dőjelezhető sípálya-építési tervek is.

A Hagymás-hegység ölelésébenA Hagymás-hegység mészkő sziklaszirtjei és ter-mészeti csodái már korán Székelyföld emblémáiváváltak. A Békás-szoros és az 1837-ben vagy 38-banlétrejött Gyilkos-tó ma már igen sokak számára is-merős. Orbán Balázs szerint: „Nagyszerűbb tüne-ményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat nem rej-tenek a havasok keblökben”.

És ott vannak a látványos sziklaszirtek: még aFővárosi Állat- és Növénykert Nagyszikláját is azEgyeskő sziklatornyairól mintázták. A hegység hírétcsak fokozta, hogy Szőts István 1941-ben készültkultikus filmjét, az „Emberek a havason”-t is itt for-gatták. A 20. században a Békás-szoros–Gyilkos-tó vi-déke a tömegturizmus helyszínévé vált. Ám még mais csak viszonylag kevesen vállalkoznak a belső terü-letek felkeresésére, így a gyilkos-tavi vurstli sem érintia hegység karsztfennsíkját: itt még a helyieké a terep.

Tavasztól őszig az esztenákon folyik a megélhe-tés alapját jelentő állattartás: a háromkútiak – ha azidőjárás engedi, és időben elmegy a hó – az ősi rend

szerint Szent György napja környékén (április 24.)felhajtják az állatokat Fehér-mező sziklás csúcsok-kal ölelt alhavasi legelőire, és a nyarat itt töltik, egé-szen Szent Mihály napjáig.

A munka hajnalhasadtával kezdődik, és nap-nyugtáig tart, de igazán éjszaka sem ér véget, hiszena jószágra ügyelni kell. Volt olyan év, hogy négy„csitkót” is elraboltak a medvék az egyik esztenárólegy nyár alatt, a farkasok pedig lassan rendszeresvendégek a juhok körül. „Medvemama nem főz” –mondják erre –, tehát nekik is kell enni valamit. Akutyák itt valóban az ember leghűségesebb segítő-társai, ezért nagy becsben is tartják őket: egy jó kö-lyökkutya ára negyede is lehet egy borjúé nak. De anyáron a havasi legelők füvén kihízott borjú is nagyérték, az egyik legjobb cserealap, melyet ősszel máléra,lószerszámra vagy akár pénzre is be lehet váltani.

Ahogy hajnalodik, a jószág mozgolódni kezd, le-het menni fejni: egyenként, kézzel. A „sétárba” lefejttejet összegyűjtik, és egy nagy „kandérban” melegítik,

ÔSI ERÔA vad, hegyi környezetben — ahol a természet az úr — a nyáj mellett a pásztor csak kutyájára számíthat(fent)

A SZOROSA havasokon még nyugalom honol, de a turisztikailag felkapott, mindig forgalmas Békás-szoros már a globalizálódó jövôt vetíti elôre(jobbra)


FOTÓ

: KLE

IN D

ÁVID

A témáról készült dokumentumfilmszeptemberben jelenik meg a www.blackfoot.hu oldalon

CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KORA rádióban vendégünk a témáról:KLEIN DÁVIDKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.afoldgomb.hu/radio

FM 105.9


majd hozzáadják az oltót. A langyos tej húsz perc alattmegalszik, meg lehet törni a tejverő fával, és lassú kézikevergetéssel „esszegomolyítani”, azaz elkülöníteni atúrót a savótól. Majd vászonba csongolyítják, ki-csorgatják a savót, és mehet a nyomtató „kelentába”,egy napra. Este a sajt a szikkasztóra kerül, és kezdő-dik a munka elölről: fejés, melegítés, altatás, préselés.

Heti egyszer vagy kétszer – sajtterméstől füg-gően – feljön a szekér a faluból, hozza az ellát-mányt, viszi a sajtot.

LevonulásKözeleg a tél, reggel már megdermed a víz a vályú-ban, és a karámokat elborító sár és ganéj is kérgesrefagy. A tehenek is egyre kevesebb tejet adnak, a fű islassan elsorvad, nincs miért maradni. Utoljára kerülfel az üst a tűzhelyre, és lassan a tej édeskés illata töltibe az esztenát. A túró még bekerül a présbe, de meg-szikkadni ez a sajt már odalent fog, a faluban.

Kutyaugatással kísérve érkezik meg a szekér a fa-luból: gyerekek, asszonyok is jönnek. Felzúg a„drúzsba” (láncfűrész), az edények és a cserge is fel-

rapva a havasok őszi, sápadt füvéből. A rét sarká-ban rákanyarodnak a sáros dűlőútra, és eltűnnek aszemünk elől. Kiürült a havas. Mire mi is beérünka faluba, a jószág már a karámokba zárva ropogtatjaa füvet, éktelen kolompolás, kutyaugatás, nyerítésés a gazdák kiáltása tölti meg a völgyet.

Régen nagy ünnep volt a lehajtás: az esti osz-tozkodás és elszámolás után hajnalig tartó mulat-sággal búcsúztatták a nyári félévet. Ma már csak kétgazdacsalád legeltet fent, így a buli is szerényebb,néhány Hargita sör, na meg a család és a gyerekektársaságában zajlik az este.

kerül a szekérre. A kályhában már kialudt a tűz, ígyleveszik a kályhacsövet is az esztenáról. A lovak meg-indulnak, ki, a karám széléig. Itt utánakötik még akutyákat, és kizörgetnek a nyitott karámajtón. Ésmegindulnak a borjak is, nyomukban a szaladó gye-rekek és asszonyok. Kiömlenek a karám ajtaján, át-futnak a réten, elszaladnak a vályú mellett, majd né-hány perc alatt eltűnnek a rét sarkában. És ahogy aszekér is utánuk zörög, újra csend borul Fehér-me-zőre. Csak az ittmaradt fejőstehenek kolompja zúg apatak hajlatában. Nekik még van idejük, ők csak dél-után indulnak. Mi is megfőzzük a frissen szedett, éj-szaka mirelitre fagyott riskógombáinkat (rizike), majdösszepakolunk, és elindulunk lefelé, a Száraz-patakvölgyén, Háromkútra. Délután utolér a csorda.

A távolban felhangzik a kolompzúgás, átrohana néma erdőn, átmorajlik a szurdokon, hogy a Fe-kete-Hagymás sziklavonulata még megtekerje né-hányszor, és végül a Kicsivész-tető is a pásztorokhangját zúgja felénk: „Kucureheej! Kuszkuréééj!!!”

Feltűnnek a csaholó kutyák, majd leömlik utá-nuk a birkanyáj is a hegyoldalról. Végül a teheneklépkednek óvatosan a meredek lejtőn, utolsókat ha-

Fizetség

Másnap megjelennek a tekerőpataki cigányok.Nagy „bisnicárok”, jöttek jószágért, hoztak lószer-számot, de kanalat, porcelánbögrét és kínai kerá-miakés-hamisítványokat is, amiket most az asszo-nyokra próbálnak rásózni. A lószerszámok kiterítvea füvön, állnak fölötte a férfiak, megy az alku, amiakár órákig is eltarthat: nem csoda, hiszen a nyárilegelőkön kihízott borjak a tét.

Egy teljes lószerszám ára egy borjú és nyolcmil-lió régi lej – ami aztán lemegy hárommillióra. Hanem lesz üzlet, továbbállnak, majd egy óra múlvavisszajönnek, jobb árral. Így megy ez egész nap, holbarátságosan hátba paskolnak, hol dühösen kiabál-nak, hol az árut dicsérik, hol földhöz vágják. Mind-ehhez a háromkútiak végtelenül érdektelen arcotvágnak, hosszan elmélázva néznek a tehenek felé,hogy jól legelnek-e, sántít-e valamelyik. Mindez aszínjáték része, de senki sem haragszik meg, ha nincsüzlet: tavasszal jön a következő kör, amikor leolvada hó a legelőkről, kisarjad a friss fű, ember és állatújra menni készül, fel, Fehér-mezőre.

SÁRDAGASZTÁSA fenyves irtásrétjén álló hegyi szállás környékéncsak a fás szárú, valamint a mérgezô, ehetetlennövények élik túl a legeltetést (balra fent)

ARCRA ÍRT SORSOKA havasi élet ma is igen kemény, mit sem válto-zott az elmúlt évszázadok alatt (jobbra fent)

FOTÓ

: KER

EKES

ISTV

ÁN

FOTÓ

: KLE

IN D

ÁVID

REJTETT KINCSEKMAGYARORSZÁGON

Hazánk rejtett csodái gyakran csak karnyújtásnyitávolságban vannak. A Magyar Turizmus Zrt. célja,hogy e különlegességeket elérve mindenki részeselehessen a megismerésnek, a felfedezés örömének!

A következőkben a hazai turisztikai régiókatkövetve több olyan rejtett vagy már jól ismertkincsről rántjuk le a leplet szerzőink segítségével,amikről már bizonyára hallott, esetleg már járt isott, de egészen biztosak vagyunk benne, hogy tu-dunk újat mutatni, és megéri ismét útra kelni!

A fókuszban természetesen a barlangvilág állmint a május 17-i Felfedezők Napja kiemelt té-maköre . A hazánkban található több mint 4000barlang közül mintegy 30 különböző formábannyitva áll az érdeklődök számára. Az ország vala-mennyi jelentős karsztos vidékén találhatunk olyanjáratrendszereket, ahol gyakorlatilag bárki bete-kinthet a felszín alatti világ csodáiba. Bemutatásukklasszikus módja a kényelmes, biztonságos beton-járdákkal kiépített, kivilágított termeken és folyó-sokon vezető föld alatti séta. Nem is gondolnánk,hogy még a könnyen elérhetők is milyen változa-totsságot képviselnek, a víznyelőkön át a karsztbajutó csapadékvíz formálta cseppkövektől a mélyrőlfeltörő hévizek oldásos tevékenysége által létrejöttalakzatokig.

Aki a nagyközönség számára megnyitott bar-langokon túl szívesen megismerkedne a föld alattivilág igazi arcával, kalandtúrák széles választékábólválogathat, melyek során kisebb csoportokban (5-10 fő), jelentősebb kiépítés és villanyvilágításnélkül, képzett túravezető segítségével juthatunk aföld alá. A kiépítetlen barlangokban való kaland-túrák nehézségei széles skálán mozognak, így itt isbőven találhatunk olyat, amely nagyobbacska gye-rekekkel már izgalmas vállalkozás lehet, de akárolyat is, amelyben egy-egy szűk járaton való átju-tás komoly és megfontolt koreográfiát igényel.

Keljen tehát útra velünk a barlangok világába,ismerje meg hazánkat a föld alatt, s biztosan kedvetámad majd egy föld feletti kirándulásra is!…

Élmény itthonMELLÉKLET

TELEKI SÁMUEL FELFEDEZÔ KLUB UTAZÁSOK A GÖRGÉNYI-HAVASOKTÓL AZ ALTÁJIG ÉS ALASZKÁIG

www.telekiutak.hu [email protected]

Bursa — Edirne — Isztambul — a Török Birodalom központjai

2014. szeptember 1—6. Létszám: 18 fô + 1 fô magyar kísérôUtazás: menetrend szerinti Turkish Airlines repülôjáratokHelyszíni utazások: 30 fôs autóbuszSzállás: 4 csillagos hotelek 2 ágyas szobáibanEllátás: Félpanzió — bôséges reggeli- és vacsora ellátással

Szulejmán birodalma a „Devleti Ebed — müddet — Az Örökké való állam”—,vagyis az Oszmán Birodalom mûemlékekben páratlanul gazdag fôvárosain keresztül kalauzol utazásunk. UNESCO világörökségi kincsek és több mint félévezrednyi katonai siker, hódítás krónikáin át. Bursa, Edirne és Isztambulfalai a mai napig ôrzik a világhódító szultánok és kalifák legendáit, korlátlanromboló-építô akaratuk keze nyomát. Valóban kíváncsi arra, ki is volt NagySzulejmán? Tartson velünk mesés keleti fôvárosaiba!

Isztambul: Nagy Szolimán-mecset; Mimar Sinan türbéje; Rüsztem Pasa-mecset; Egyiptomi Bazár (Fûszer Bazár); Topkapi Szeráj és a Hárem; Ayasofia;Kék-mecset; Dolmabache-palota; Rumeli Hisari-erôd — Márvány-tenger hajózás — Boszporusz-szoros — „Cennet Bursa” (a „Mennyei Bursa) —a Selyemút karavánszerájai — Bayezit a Mennydörgés-komplexuma —Emirsultan negyed — Muradiye komplexum — Séta a 2.543 m magas Uludaghegyen — Az oszmán flotta igaz meséje az Atlanti-óceántól a Perzsa-öblön átaz Indiai-óceánig — Edirne, Koca Mimar Sinan élô emlékûve — Selimiye-mecset: az oszmán építészet csodája — A kirkpinar, a hagyományos törökolajbirkózás históriája — Musztafa Kemál, a törökök atyja élete és kora — Az Oszmán Birodalomban utazó magyar felfedezôk életének bemutatása

Jelentkezés, információ: Gôgös Norbert / Telefon: +36 30 250 2765Licence: U-000086 Reg. no.: 01-09-694682

Részvételi díj félpanzióval 165 000 FtBelépôk irányára — 130,- TL/ fô — megközelítô ár 14 000 FtRepülôjegy-irányár, illetékkel (csak a foglalás pillanatában véglegesedik!) 79 000 Ft

Szulejmán legendás fôvárosaiban

1 ágyas felár: 160,- EUR

BALATON 67

TAVAK A VÁROS ALATTEgy esősre sikeredett balatoni nyaraláson rossz idős program, a kánikulában pedig felüdülés lehet a csónakázás a Tapolcai-tavas-barlangban. A hely régóta ismert turistalátványosság, de arra, hogyTapolca város alatt ilyen kiterjedt, egybefüggő barlangrendszer létezik, csupán ez elmúlt évek feltárásai világítottak rá…

A kutatók számára is mindig megdöbbentő hír, amikor lakottterületeken, városok alatt derül fény egy-egy hatalmas rend-szer jelenlétére. A Tapolcai-barlangrendszer feltárásához is so-rozatos véletlenek és az ezeket megragadó hosszú, kitartó ku-tatómunka vezetett.

A feláramló meleg vizek által létrehozott üregrendszerek(ilyen a tapolcai is) sajátossága, hogy nem rendelkeznek ter-mészetes, felszínre nyíló bejárattal. Ezért van az, hogy a maismert rendszerbe több ponton is a városi kutak ásása soránlyukadtak be, s a járatok sokáig különálló barlangokként vol-tak ismertek. Így tárták fel a rendszer első ismert elemét, a Ta-polcai-tavasbarlangot is a múlt század legelején. Amikor né-hány évvel később megnyitották a nagyközönség számára, ezvolt az első olyan barlang hazánkban, melyben idegenfor-galmi céllal villanyvilágítást alkalmaztak. Az 1950-es évek-től kezdődő búvárkutatások során derült ki, hogy a barlangkiterjedése jóval meghaladja a nagyközönség számára szára-zon, illetve csónakkal bejárható részeket. Ezek nagy részeazonban vízzel kitöltött, és csak helyenként fordulnak elő szá-raz, illetve szabad vízfelszínnel rendelkező járatok.

A rendszer középső eleme a Tapolcai Kórház területénnyíló, terápiás célokra használt Kórház-barlang, mely a jára-tok enyhe észak felé emelkedésének következtében legna-gyobbrészt száraz folyosókból áll. Ennek ellenére az itt talál-ható Búvárok-terme hazánk egyik legnagyobb, gyakorlatilagteljes egészében vízzel kitöltött barlangi terme.

A legnagyobb szenzációt a szintén kútásás következtébenmegismert Berger Károly-barlang 2010-es feltárásai jelen-tették, mely klímáját és képződményeit tekintve teljesen el-tér a hazánkban megszokott barlangi viszonyoktól. Az új fel-fedezések különlegességei a páratlan gazdagságban megjelenőásványritkaságok, melyek 9 db, föld alatti tóban feltörő me-leg vizű forrásnak köszönhetik kialakulásukat. Megszámlál-hatatlan mennyiségben és jókora méretekben fordulnak ittelő a kalcit- és aragonitásványok legkülönbözőbb megjelenésiformái.

REJTETT KINCSEK MAGYARORSZÁGON

TAPOLCA BELVÁROSAA város alatti barlangrendszert kialakító

langyos vizek a Malom-tó forrásában bukkannak felszínre

FÖLD ALATTI CSÓNAKÁZÁSA barlang vizében néha a Malom-tóból

felúszó fürge cselléket is meg lehet pillantani

FOTÓ: EGRI CSABA

FOTÓ: EGRI CSABA

Balaton – itthon.hu/balaton

NYUGAT-DUNÁNTÚL 69

Az egyes különálló barlangok vízrajzi összefüg-gése régóta ismert volt. A Berger Károly-barlangforrástavaiból feltörő víz – déli áramlása révén –előbb a Kórház-, majd a Tavasbarlangban jelenikmeg, végül a város központjának számító Malom-tó forrásában bukkan a felszínre. A három, sokáigkülönállónak hitt barlang összeköttetése a sziszte-matikus kutatásoknak köszönhetően valósult megaz elmúlt években, a Tapolcai-barlangrendszerhossza így ma már eléri a 10 km-t is.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park jelenleg unióspályázati forrásból újítja meg a Tapolcai-tavasbar-

lang fogadóépületét. Az idén nyáron nyitó létesít-ményben egy interaktív, természettudományosszemléletű, a Bakony–Balaton Geopark látniva-lóit, és ezen belül a barlangok témakörét is felölelőlátogatóközpont kap helyet. Nemcsak a karsztoso-dás és a hozzá kapcsolódó földtani, vízföldtani folyamatok ismerhetők itt meg játékos formában,hanem hi-tech audiovizuális technika segítségévelnyerhetünk bepillantást a város alatt húzódó rend-szer nem látogatható részeibe is.

SZÖVEG: BORZSÁK SAROLTA

Vannak-e vulkánok Magyarorszá-gon? Ha e kérdéssel megszólítjuk ajárókelőket az utcán, tízből legalábbhét nemmel válaszol, esetleg némigondolkodás után a bazalt tanúhe-gyeket említi. Tízből heten ugyanak-kor biztos hallottak „az” izlandi vul-kánról (az Eyjafjalláról), amelynekkitörése négy esztendeje az európailégtérzárhoz vezetett. Nos, e nem túlrózsás összkép javítása is célja ha-zánk jelenleg első számú vulkánatt-rakciójának: a celldömölki KemenesVulkánpark látogatóközpontja (avagyaz alkotók és érdeklődők körében is egyszerűen csak Vulkánház) 2013áprilisa óta fogadja az érdeklődőket.

A látogatóközpont stílszerűen egy bazalt tanúhegy,a Ság-hegy tövében épült. Ez egy „csupán” ötmil-lió éves vulkán – hisz a Kárpát-medencében fiatal-nak számít vénebb, tíz-tizenötmillió éves andezitestársaihoz képest –, amelynek belseje, népszerű ne-vén „krátere” (amit a 20. század első felében bazaltkőkockáiért bányászták ki) látványos vulkáni ré-tegsorokkal, sziklaalakzatokkal hívogat. A kráterlátnivalóit már az 1970-es évektől tanösvény mu-tatja be, melyet az ELTE vulkanológusai most felis újítottak.

A Vulkánház csaknem félmilliárd forintos EU-sprojekt keretében létesült a Földes és Társai Épí-tésziroda tervei alapján; a formabontó koncepciónem kevesebb, mint 43 másik elképzelés előtt nyerttitkos tervpályázaton. Földes László építész elképze-lése szerint „… a felhasznált nyersanyagok, a beton


KEMENES VULKÁNPARK

A VULKÁNOK MÉLYÉTÔL A VULKÁNOK TETEJÉIGA nyersbeton, a rozsdás lemezek a tûzhányók

szellemét idézik: s valóban, a Vulkánház minden folyamatról és jelenségrôl számot ad, amely

a tûzhányók gyomrában és tetején végbemegy

Még ezt is látni kell!

LEVENDULAHÁZ TIHANYBAN

BOBPÁLYA, KALANDPARKÉS GÖMBKILÁTÓ BALATONBOGLÁRON

SIÓFOKI VÍZTORONY

FOTÓ

: EGR

I CSA

BA

FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

www.levendulahaz.eu www.balatonboglarbob.hu www.viztorony.com


szürkesége, a corten acéllemezek lávát idéző színe, atér kéményszerű elrendezése egy vulkán szellemi lé-nyegét jeleníti meg”. És valóban: a kocka alakú,négyemeletes épületben a termek kialakítása – „gyu-faskatulyákként” betolt betondobozok sajátos térbelirendje – szinte kínálja azt az utat, amelyet a magma,no és természetesen a látogató bejárhat.

A változatos belső tér kialakításakor a magma„útjának” költői elképzelése kettős célkitűzéssel öl-tött testet: a Vulkánház egyrészt a legmagasabbszintű vulkanológiai ismereteket érdekfeszítő for-

mában mutatja be, másrészt egyaránt igyekszikmegszólítani kicsiket és nagyokat. Egyértelmű célvolt, hogy a kisgyerekkel érkezők éppúgy találjákmeg szórakoztató elfoglaltságukat, mint aki márhallott valamit a vulkánokról, sőt az is, aki szakmaiszemmel a legújabb ismeretekre kíváncsi. Nyújtsonélményt már egy fél-háromnegyed órás „átrohanás”is a vulkáni téren, de három-négy órára is el lehes-sen mélyedni a kiállított anyagban.

A vulkanológiai tartalom magas szintű kivite-lezése a Narmer Építész Stúdiónak köszönhető (mű-vészeti vezető: Sz. Szilágyi Gábor). A kiállítási anyagnyolc térbe rendezve, három (a magyaron kívül

angol és német) nyelven tájékoztatja a látogatókat. A Felfedezőterem kézzelfogható élményeket kínál:vulkán- és gejzírkitörés működtethető modelljét,mini földrengés-szimulátort, felvehető vulkanoló-gusruhát, és bemutatja az Ojos del Saladóra, a leg-magasabb földi vulkánra indított expedíciót. A Tűz-hányóterem a Föld mélyén zajló folyamatokról, avulkánokat felépítő ásványokról, kőzetekről, avulkánok formavilágáról ad számot, Európa leg-nagyobb vulkánja, az Etna köré csoportosítva. A kü-lönleges hangulatú Naprendszer-terem társboly-góink tűzhányó-tevékenységével, míg a Szimulá-ciós terem a különféle lávafelszínekkel ismertet meg,

és számítógépen modellezve követhetjük nyomona lávaöntő és robbanásos kitöréseket. A Színház-terem látványos kisfilmen hozza közelebb a vul-kánok működését. A termek közti térben a tűz-hányók pusztító hatásáról (forró és hideg halál) ésépítőerejéről (geotermikus energia, gyógy- és hé-vizek) kapunk információkat, végül a Kárpát-medence vulkánjait bemutató terem a mi térségünkmeghökkentően színes és csupán a közelmúltban(30 ezer éve, a Szent Anna-tó kitörésekor) véget érttűzhányó-tevékenységéből ad ízelítőt.

SZÖVEG: KARÁTSON DÁVID

A SÁG-HEGY ÉS VULKANOLÓGIAI „TUDÁSDOBOZA”A Ság-hegy 5 millió éves bazaltvulkánját egy egykori tufagyûrûben létrejött lávató alkotta. A jó minôségû bazaltlávakôzet már a rómaiak igényeit is kiszolgálta, majd a 20. század elejétôl 1957-ig az ország legnagyobb kôbányájaként üzemelt. Az eredeti felszín ma már sehol sincs meg, a meddôhányók övezte „kráter”legmagasabb pontja a középen látható, szintén meddôvel magasított 291 méteres csúcs


A SÁG-HEGY BORAÉTVÁGYJAVÍTÓ HATÁSA MIATT KEDVELT

MÁRIA ZARÁNDOKÚTSZÛZ MÁRIA RÓMAI KATOLIKUSKEGYTEMPLOM

VULKÁN GYÓGY- ÉLMÉNYFÜRDÔ CSALÁDBARÁT FÜRDÔ A SÁG-HEGY LÁBÁNÁL

WEÖRES SÁNDOR-EMLÉKHÁZ CELLDÖMÖLKTÔL 16 KM-RE ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS

vulkansag.hu vulkansag.hu

vulkansag.hu

www.vulkanfurdo.hu

FOTÓ: VAS SZILÁRD FOTÓ: VAS SZILÁRD FOTÓ: VAS SZILÁRDFOTÓ: ZÁTONYI SZILÁRD

FOTÓ: KARÁTSON DÁVID

Nyugat-Dunántúl – itthon.hu/nyugatdunantul

NYUGAT-DUNÁNTÚL 71

A Pál-völgyi-barlangrendszer fényesbizonyítéka annak, hogy ma is vanmég mit kutatni a már régóta lerágottcsontnak tekintett járatok végpontjainis. Bár a barlang feltárásának törté-nete bővelkedett nagy események-ben, a legnagyobb jelentőségű talánmégiscsak az volt, amikor 2011-ben ahazai barlangok hosszúsági lajstro-mának listavezetőjévé vált

Nagy barlangok feltárására a legjobb recept: végy egy ra-kás kis barlangot, és kösd össze őket! Adj hozzá egy jóadag szerencsét, és ha még az itt kutató csoportok kö-zötti cseppnyi versenyszellemmel is fűszerezed, garantálta siker! Erre pedig minden feltétel adott volt a budapestiRózsadomb két szomszédos, egykori bányájában, a Pál-völgyi- és a Mátyás-hegyi-kőfejtőben.

Az 1904-ben két réteglap között megnyíló résbe egyszál gyertyával bemászó Scholtz Pál Kornél turista és Ba-gyura János, a bányaőr kamasz fia még nem sejtették,hogy milyen, évszázadot is átívelő kutatások elindítóivoltak. Az akkor még csak néhány száz méternyi folyo-sók a főleg turistákból verbuválódott lelkes csapatnakköszönhetően évről évre bővültek. Ám idővel a kezdetifeltárások lendülete megtört, és a barlangot – ami ad-digra a főváros naponta látogatott, villanyvilágítássalellátott turistacélpontja lett – a következő 70 évbenkutatási szempontból gyakorlatilag elfelejtették.

A 80-as években újrakezdődött feltárás aztán egymásután hozta a meglepetéseket: a hétvégi bontások sorranyitják az újabb és újabb folyosókat, melyek egyben megis sokszorozzák a továbbkutatásra érdemes végpontokat.A barlang az elkövetkező 20 évben rengeteg munkát ésörömet ad a kutatócsoportnak, és hamarosan meg iselőzi a hosszúsági listán a Béke-barlangot. Az aggtelekiBaradla hossza azonban még elérhetetlen távolságnaktűnt… A beérés még akkor sem jött össze, amikor aszomszédos Mátyás-hegyi-barlanggal sikerül megte-remteni az átjárhatóságot, megvalósítva ezzel a magyarbarlangkutatás egyik sok évtizedes álmát. Szakmai kö-rökben persze régóta sejtették, hogy az út két oldalán el-

HOGYAN LESZ EGY BARLANGBÓL ORSZÁGELSŐ?

TÁVOL A VÁROS ZAJÁTÓLKi gondolná, hogy légvonalban csupán néhány tíz méter választ el a házaktól, utcáktól?

FOTÓ: EGRI CSABA

BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE 7372 A FÖLDGÖMB 2014. MÁJUS


Budapest és környéke

itthon.hu/budapesteskornyeke

helyezkedő, földtani felépítésében sok hason-lóságot mutató, egyenként is jelentős méretűbarlang összefügg egymással.

E sikerek után kézenfekvőnek tűnt, hogy afigyelem ráirányult a kőfejtő többi, jelenték-telen méretű barlangjára is: a nyári táborok so-rán sör hűtésére használt Hideglyukra és aHarcsaszájú-barlangra. A két barlangban pár-huzamosan folyó feltárások pedig maradékta-lanul beváltották a hozzájuk fűzött reménye-ket, és egymás után hozzák a megdöbbentőeredményeket. Előbb a két kis barlang egy-mással való összeköttetése, majd az egésznek aPál-völgyihez kapcsolása valósult meg. Ezzel arendszer jelenlegi hossza eléri a 30 km-t, ígyjóval meghaladja a korábban megdönthe tet-lennek tűnő Baradla-barlang ismert össz ki-terjedését.

Bár a rendszer legszebb, legféltettebb részeitávol esnek a turisták által bejárható részektől,nagyságát és hangulatát a kiépített részekről isérzékelni lehet. Labirintusos jellege, meredeklétrái, szűk járatai vagy éppen nagy mélységekfölött áthaladó útvonalai miatt kiépítettségeellenére is kalandos túrát ígér.

És hogy meddig terjedhetnek még a kuta-tások? Rejt-e még további járatokat a föld mé-lye? Nem tudjuk. De talán egyszer majd amai kutatókról is azt írhatjuk, hogy: „... akkormég nem is sejtették…”


KÉNYELMES JÁRDÁKONHazánk leghosszabb barlangja, a Pál-völgyi barlangrendszer egy része turisztikai barlangként is üzemel

SAJTA mélybôl feltörô meleg vizek jellegzetes, gömbüstös oldásformákat hoztak létre


VERESEGYHÁZI MEDVEOTTHON

www.medveotthon.hu

AHOL AZ ÁLLATOKBOLDOGANÉLNEK!

ABONYI MAGÁNTULAJDONÚ ÁLLAT- ÉS SZABADIDÔPARK

maganzoo.fw.hu

ÁLLATOK SZABADLÁTVÁNYA EGY 7 HEKTÁROS ERDÔBEN

SEHOLSZIGET ÉLMÉNYPARK

www.seszi.hu

FELEJTHETETLEN KALAND FESTÔI KÖRNYEZETBEN

BUDAKESZI VADASPARK

www.vadaspark-budakeszi.hu

TESTKÖZELBEN A TERMÉSZETTEL

FOTÓ: EGRI CSABA

FOTÓ

: EGR

I CSA

BA

BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE 7574 A FÖLDGÖMB 2014. MÁJUS



Eddig csak hírből ismertem e különleges, vadvizesélőhely állatvilágát. Most azonban a csónak elejé-ben ülve nagyon töményen érkeznek az impulzu-sok. Egy perc leforgása alatt kerül a szemünk elébarna rétihéja, vörös gém, üstökös gém és a mon-dókából ismert vakvarjú, azaz a bakcsó több pél-dánya is. Mindez nem véletlen: a 157 madárfaj,mely felkeresi látogatásunk helyszínét, kiváló fel-tételeket talál itt a táplálkozáshoz, 73 faj pedig év-ről évre sikeresen költ is. És e fajok nagy része vé-dett vagy fokozottan védett státuszban van.

A 70-es évek eleji duzzasztás hatására az áram-láskedvelő halfajok állományai ugyan visszaszorul-tak, ezzel egy időben azonban az állóvízi élőhelye-ket előnyben részesítők a korábbi állapotokhozképest jócskán gyarapodtak: eddig 53 halfaj elő-fordulása bizonyított a Tisza-tó területéről (közü-lük számos védett), így az itt élő vidráknak sem le-het oka panaszra a változatos táplálékra vadászva.

A csónakok járta vízi utak melletti, régóta kiszá-radt fákon kormoránok pihennek: hasonlóan atöbbi szárnyas halászhoz, megszokták az emberi je-lenlétet, és távcsővel, de akár szabad szemmel is na-gyon jól tanulmányozhatók.

A rétisas és a rejtettebb öblökben halászgató fe-kete gólya már sokkal óvatosabb, de aki kitartóankémleli távcsővel az eget és a vízből kiálló vastagabbfaágakat, jó eséllyel mindkettővel találkozni fog, hi-

A TISZA-TÓ VÍZI VILÁGA

szen itt mindkét faj évtizedek óta sikeresen költ. A náddal szegélyezett szigetek mentén a gyors röptűjégmadár bukkan föl, és rengeteg énekesmadár„hangversenyez”, melyek szintén a nádasban táplál-koznak és hoznak világra utódokat. A sulyom általbenőtt, iszaposabb vizeken csónakunk néha belassul,így még több időnk marad a zsibongó madárseregetcsodálni. Szerkők és csérek vágják a vízfelszínt, és pi-hennek meg a vaskos levelű tündérfátyolon.

A Tiszafüredi Madárrezervátum 35 éve szerepela Ramsari Egyezmény jegyzékén, melynek célja avizesélőhelyek megőrzésének elősegítése. A termé-szetvédelmi jogszabályok ennek megfelelően a tóegész területének védettséget biztosítanak. Ám ér-dekes módon – talán hazánkban egyedülállóan – ezúgy valósul meg, hogy az ide látogató, természet-közeli pihenésre vágyó emberek mégis közelében le-hessenek az itt fellelhető természeti értékeknek és

A csípős, tavaszi reggel a nagy víz part-ján talál bennünket. Ásítozva rendez-getjük holminkat a csónak végében, ésnémi aggodalommal kér dezzük kísé-rőnket, Imre bácsit, hogy végig bizton-ságban leszünk-e mellette. Tapasztaltcsónakos emberhez méltó magabiz-tossággal nyugtat meg… A kikötő vizénlassan haladva nekivágunk hát több-órás utunknak, a kelő Nap fényei hosz-szú árnyékot rajzolnak a part menti fák-nak. Az árnyak közt már ekkor is jólkivehető sziluettek tűnnek föl: szár-csák, vöcskök, gémek és sirályok figyelnek bennünket a csatornán,amint a tó nyíltabb vizei felé haladunk. A kanyargós vízi utakon a kezdeti aggodalmat hamar izgalom, kíváncsi-ság váltja fel. Hazánk második legna-gyobb vízfelülete, ez a mesterségesenlétrehozott óriástó rengeteg meglepe-tést tartogat számunkra!

LÁTHATATLAN VADÁSZA jégmadár hasának színe álca a halakkal szemben, élénk-kék — a csillogó víztükörhöz hasonló — hátoldali tollazatapedig a ragadozók elôl rejti e gyors röptû vadászt (fent)

A RÉTISAS — hazánk legnagyobb szárnyfesztávolságú madara —a leglenyûgözôbb látvány volt csónaktúránk során (balra)

FIATAL BAKCSÓ pihenôpózban, egyik lábát felhúzva várja mai reggelijét (jobbra)

TISZA-TÓ 77

azt kellő mélységben meg is ismerhessék. Vajon há-nyan ismerjük már testközelből a tündérrózsát,békalencsét, tündérfátyolt, békatutajt? A Tisza-tavimorotvák, nádasok, gyékényesek e csodás növé-nyeket is feltárják nekünk.

A visszafelé vezető úton Imre bácsi elmondja,hogy nemcsak gyalogszerrel vághatunk neki a helyitanösvényeknek, de jókora biciklitúrát is tehetünk akiépített kerékpárutakon – még jobban belelátva ígya Tisza-szabályozás előtti alföldi vízi világ változatos-ságába. A Kisköre–Tiszanána–Sarud–Újlőrinc-falfa–Poroszló–Tiszafüred–Tiszaszőlős–Tisza-derzs–Abádszalók-vonalat követve a tó déli részét

kerülhetjük meg. Kajak- és kenutúrára is indulha-tunk, de nyilvánvaló, hogy egy nap alatt csak el enyé-sző részét kereshetjük föl a látnivalóknak. A bőség za-vara fogad, azt viszont tudjuk, hogy délután biztosanellátogatunk Európa legnagyobb édesvízi akváriu-mába, a poroszlói Ökocentrumba, ami a hazánkbantalálható őshonos fajok vízi állatkertje.

A Tisza-tó körül kiépített létesítmények gondos-kodnak arról, hogy az itt uralkodó, békakórustólzengő, tüskevárbéli hangulat ne csak látvány, de egy-szerre jó tanulság is legyen. Nem utolsósorban azért,hogy az itt eltöltött idő egyben a szellem épülését isszolgálja.

SZÖVEG ÉS KÉP: MORVAI SZILÁRD


TISZA-TAVI ÖKOCENTRUM — POROSZLÓA TERMÉSZET ÉLMÉNYTÁRA

www.ttoc.hu

KALÓZSZIGET KALANDPARK — TISZAFÜREDKIHÍVÁS… TELJESÍTMÉNY… ÉLMÉNY…

www.kalandsziget.hu

VÍZI, SZÁRAZFÖLDI TÚRÁK A TISZA-TAVONKÉTÉLTÛ KALAND!

www.tiszatokaland.hu

TISZA-TAVI TÚRAKÖZPONT HÁLÓZATMEGTERVEZZÜK KIRÁNDULÁSÁT, KISZÍNEZZÜK ÜDÜLÉSÉT!

www.turakozpont.hu

TISZA-TÓ 79

AZ AMÚGY FÉLÉNK VÖRÖS GÉM a Tisza-tónál meglepôen jól tûri a csónakban közeledô kíváncsi látogatók társaságát

A RUCAÖRÖM VALÓDI PÁFRÁNYMEZÔT ALKOT,Aki a vízitúrára magával viszi kistestû kutyáját, vigyázzon, az ebek gyakran ugranak ki a csónakból,az gondolva, hogy valóban mezôn vagyunk!Tisza-tó – itthon.hu/tiszato

A Nyugat-mecseki Tájvédelmi Körzet szívében, a hegyek lábánál bújikmeg Orfű, melyet mészkőből és dolomitból álló vonulatok ölelnek körül.Ennek köszönhető, hogy a Nyugat-Mecsek nyolc nagyobb karsztforrá-sából kettő is itt tör a felszínre. A legjelentősebb a Vízfő-forrás, melynekbőséges vízhozamára alapozva nagy biztonsággal létre lehetett hozni akörnyék azóta is legnagyobb turisztikai célpontját, az Orfűi-tórendszert!

Az 1960-as években kezdődött beruházás völgyzárógátak segítségével duzzasztotta vissza a völgy aljáncsordogáló Orfűi-patakot. A négy különálló vízfe-lületből kialakított tófüzér valamennyi részénekönálló funkciója van: a legfelső, az Orfűi-tó hor-gászat és öntözés céljára létesült a sorban második,a Pécsi-tó a vízi sportok kedvelőinek okoz örömet.Az alatta elhelyezkedő Herman Ottó-tó termé-szetvédelmi célú hal- és madárrezervátum, ahol aszámos védett faj között ma már a vidra is megta-lálható. A sort a horgászok paradicsomának szá-mító, vadregényes Kovácsszénájai-tó zárja. A kétfelső tavat szinte teljes egészében a közvetve vagyközvetlenül befolyó karsztvíz táplálja, a nem karsz-tos eredetű hozzáfolyások csak az alsóbb két tónálérvényesülnek. A folyamatos vízutánpótlás és akarsztvíz jellegéből adódó gyenge eutrofizáció rend-kívüli víztisztaságot eredményez.

A bőséges és állandó, ráadásul a közeli felszínalóli kibukkanás miatt télen sem befagyó forrásokvizét régen vízimalmokkal hasznosították, melynekemlékei ma is láthatók az Orfűi-tó mellett működőMalom Múzeumban. A karsztforrások jó minő-ségű, tiszta vize sokáig szolgálta a vezetékes ivóvíz-ellátást is: a Mészégető-források vizét Orfű, a Vízfő-forrásét pedig Komló vízellátásába is bekapcsolták.Ennek nyomát őrzi ma is a Vízfő mellett a gépészetiberendezések számára épített, ipari műemlékkéntmegőrzött organikus épület, a Forrásház.

Orfűn azonban nemcsak túrázni, kerékpározni,evezni vagy lubickolni érdemes. Az Orfűi-tó nyu-gati partján, egy kisebb sziklafal alatt aprócska bar-langszáj bújik meg, a kalandtúrák színhelyéül szol-gáló Mészégető-források barlangja. Már a bejárat isazonnal térde kényszerít, beljebb jutni pedig csaka néhány méterrel odébb lévő szifon, vagyis vízzel


KARSZTVÍZBŐL SOSEM ELÉG!

kitöltött járatrész leszivattyúzása után lehet. Nehiggyük, hogy ezt porszárazon meg lehet úszni, denem is érdemes, mert később úgyis térdig, comb-középig kell gázolni a vízben! Kövek között buj-kálva, vízeséseken felmászva jutunk egyre beljebba hegy gyomrába, egészen addig, míg egy következőszifon el nem zárja az utat. Innen már csak a je-lentős technikai hátteret igénylő kutatások soránvisz tovább az út. Ha kiértünk a felszínre, újramegmártózhatunk a karsztvízben, de most már in-kább a Pécsi-tó napsütötte fövenyén.

A Nyugat-Mecsek karsztvizeinek másik jelentősfelszínre lépési pontja Abaliget, ahol szintén két for-rásban, a korábban Paplika névre hallgató Abali-geti-forrásban és a Kispaplika-forrásokban lát ismétnapvilágot a fennsíkokon beszivárgott víz. A mal-mok természetesen itt is kihasználták a karsztvíz

KALANDTÚRAA Mészégetô-forrásbarlang aktív patakos járata izgalmas kúszós-

mászós kalandnak ígérkezik (jobbra fent)

RÉTEGFEJEKA barlangi patak vizének oldó hatása

a mészkôrétegekben látványos formavilágot hozott létre (jobbra lent)

FOTÓ: EGRI CSABA

FOTÓ: EGRI CSABA

Dél-Dunántúl

itthon.hu/deldunantul


DÉL-ALFÖLD 83

adta lehetőségeket, mint ahogy a korábbi kender -áztató helyén mesterségesen létrehozott csónakázó -tó is. A Paplika első „kutatójának” korántsem a fel-fedezés dicsősége lebegett a szeme előtt, hanemsokkal inkább az, hogy a saját malmára hajtsa a vi-zet. Méghozzá szó szerint, mivel Mattenheim Józsefmolnár azt feltételezte, hogy a patak alacsony víz-hozamát a föld alatti medrébe gördült kövek okoz-

hatják, és ezt igyekezett javítani, amikor 1768-banbemerészkedett az üregbe. Az azóta népszerű túra -célponttá lett Abaligeti-barlang – a nagyközönségszámára megnyitott járatrendszerek közül – gya-korlatilag az egyetlen, az év egészében aktívan mű-ködő forrásbarlangunk.



ORFÛI TURISZTIKAIEGYESÜLETSZÍNEZD ÚJRA AZ ÉLETED!

DUNA—DRÁVA NEMZETI PARKIGAZGATÓSÁGBARLANGOK NAPJA — 2014. JÚNIUS 21.

MECSEK HÁZA BARLANGKUTATÓ-BÁZISFEDEZD FEL VELÜNK A FÖLD MÉLYÉNEK KINCSEIT!

www.orfu.huwww.ddnp.huwww.mecsekhaza.hu

SZÉLSÔSÉGESEN KANYARGÓ JÁRATOKAz Abaligeti-barlangszépségét leginkább a víz oldó-koptató hatására kialakult formakincs adja

Az első őszi napsugarak festik arany-sárgára a házak homlokzatát: ilyen-kor a legcsípősebb a reggel. Szegedbelvárosában a munkába siető em-berek igazítanak egyet kabátjukon –többségük észre sem veszi, hogy„mások” is épp a szálláshelyükrőligyekszenek kifelé, csak éppen a le-vegőben: darvak húznak a város fö -lött. A környező szántóterületekretartanak, megszokott táplálkozóhe-lyeikre

Szegedtől északkeletre terül el az Alföld valaha leg-nagyobb szikes tava, a Fehér-tó, ami minden évbenideális éjszakázóhelyül szolgál a vonuló darvak tíz -ezreinek. Mára ugyan elvesztette szikes jellegét, ésösszeköttetésben áll a Tiszával, mesterségesen ki-alakított, elkülönített medreiben pedig nagyüzemihalgazdálkodás folyik, azonban így is számos ma-dár- és emlősfajnak nyújt egész évben kiváló költő-és táplálkozóhelyet. Nádasaiban gémtelepeken ne-velik fiókáikat a kis és nagy kócsagok, szürke gé-mek, és találkozhatunk itt a jellegzetes, vékony fa-ágakról lefelé csüngő, gömb alakú fészket építőfüggőcinegével is. A csatornákat kedveli a trópusimadarak színpompájával versengő jégmadár, ésszámos récefaj mellett a XI. tó medrében találhatóKorom-szigeten költenek a talán legjellemzőbb it-teni madarak, a sirályok – szerecsenek és dankákegyaránt. A madarak mellett pedig akár vidrávalvagy aranysakállal is találkozhatunk.

A Kiskunsági Nemzeti Park hivatásos termé-szetvédői olyan helyekre is elvezetnek, amiket fo-kozott védettségük okán csak külön engedéllyelszabad látogatni. Több olyan kilátó, les is találhatóa területen, melyekről zavartalanul megfigyelhetjük


„LENN AZ ALFÖLD TENGERSÍK VIDÉKIN”

A FEHÉR-TÓ KINCSEI

SÁRGA BILLEGETÔA vizesélôhelyeink jellemzô énekesmadara

pihen a nádasban napnyugtakor

FOTÓ

: EGR

I CSA

BA


FOTÓZZ MÁTÉ BENCE LESEIBÔL!FOTÓSBÁZISOK PUSZTASZEREN

www.hidephotography.com

ORCHIDEA-TÚRA A KOLON-TÓNÁL 2014. MÁJUS 24-ÉN

knp.nemzetipark.gov.hu/turanaptar-2014

VÁSÁRHELYI-BRÉDA-KASTÉLY3D ÉPÜLETVETÍTÉS

www.bredakastely.hu

MINI-MAGYARORSZÁG SZARVASONINTERAKTÍV MAKETTPARK

www.minimagyarorszag.hu

DÉL-ALFÖLD 85

a madárvilágot. Ha pedig kint mégsem sikerülneelég közelről szemlélni őket, akkor az 5-ös főútmelletti Tisza-völgyi Bemutatóházban egy kiállí-tással vigasztalódhatunk…

A legtöbb vendéget mégis ősszel vonzza a Fehér-tó – a darvak révén. Ez közép-európai vonulási út-vonaluk fontos állomása. A lecsapolt, sekély vizűtómedrekben biztonságos éjszakázóhelyet találnakmaguknak a novemberre rendszerint több tízezresre

duzzadó darucsapatok. Innen repülnek ki regge-lente a vetésekre, kukoricatarlókra táplálkozni, éside térnek vissza napnyugtával. Ez az úgynevezettki- és behúzás: olyan szabályosan tartják ugyanislégi folyosójukat, mintha zsinóron húznák őket.

Az esemény turisztikai vonzerejét felismervén al-kotta meg a nemzeti park a Fehér-tavi Darvadozásnevű rendezvényt. A „madárvonulás dél-alföldiünnepe” november eleji program: a rendezvény-

központban, egy helyi csárdában szakmai előadá-sok, vetítések zajlanak, de természetesen terepiprogramokon is részt vehetnek az érdeklődők, lo-vas kocsis és kerékpárostúrák indulnak a táplálkozódarvak megfigyelésére, a tó gátjain pedig kisvas-utazásra nyílik lehetőség. A Fehér-tavi OrnitológiaiTábor madarászházánál madárgyűrűzési bemutatóttartanak, s akár kézbe is vehetjük a befogott, meg-gyűrűzött madarakat. Az esemény fénypontja ter-mészetesen a daruhúzás megfigyelése – szinténszakmai vezetők segítségével. Mindezek mellettfeltűnő, hogy egészen kicsiknek szóló gyermek-programot is kínálnak a szervezők (pl. természet-rajzi mesesarok, gyermekrajzpályázat, kisállat-simogató). Nem véletlenül, hiszen ha még fiatalkorban megismertetjük a gyermekekkel környeze-tünk természeti kincseit, az apró csodákat, annálnagyobb az esély, hogy felnőve természetszerető és-tisztelő emberek váljanak belőlük.

SZÖVEG ÉS KÉP: BALLA TIHAMÉR

Dél-Alföld

itthon.hu/delalfold


Hazánk egyetlen, Természeti Világörökség-címet elnyert területe, aholakár föld felett, akár föld alatt töltjük az időt, számtalan élményben lehetrészünk. Fent a napsütötte, karrbarázdás rétek és dolinákkal lyuggatottkarsztfennsíkok, lent pedig a Föld gyomrában kanyargó folyómedrekcsábítanak…


VILÁGÖRÖKSÉG A FÖLD ALATT

AGGTELEK ÉS VIDÉKE

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 87

Méltán lehetünk büszkék rá, hogy az UNESCOVilágörökség-listáján szereplő csupán néhány bar-lang között ott szerepel az Aggteleki és SzlovákKarszt föld alatti világa is. Kicsit meglepő is lehet,hogy olyan nagy klasszisok, mint a szlovéniai Škoc-jan-barlang, vagy a világ leghosszabbjaként számontartott, Kentuckyben található Mamut-barlang tár-saságában vajon mit keres egy ilyen aprócska karszt-terület? A neves listára való felkerülés egyik oka tu-lajdonképpen pont ebben is keresendő: a viszonylagkis területen található nagyszámú barlang többfélebarlangkeletkezési típust, és ezeknek is különféle fej-lődéstörténeti állomásait képviseli. Ez az a körül-mény, ami a területet a mérsékelt övi középhegységikarsztosodás egyik legkiemelkedőbb és legkomple-xebb képviselőjévé teszi.

A barlangok sokfélesége leírhatatlan. A Baradla-

barlang óriási méretű, elágazó folyosóival, többszin-tes járataival és karsztperemi víznyelőin befolyó vi-zeivel a klasszikus karsztosodás iskolapéldája. Csepp-kőgazdagsága és monumentalitása kiemelkedő, atöbb évszázados emberi használat pedig misztikussáteszi az ódon falakat. A befolyó hideg vizek által ki-alakított, igen erősen kanyargó járatok tipikus példájaaz év nagy részében aktívan vizet vezető Béke-barlang,melynek vizét több mint 400 édesvízi mészkőgátduzzasztja vissza, sok apró kis tavacskát kialakítva apatakmederben. A terület második legbővizűbb for-rása, a Tohonya mögött húzódó Kossuth-barlangaktív forrásbarlangja, melyben az évtizedek óta folyóbúvárkutatásoknak köszönhetően jelentős mélység-ben ismertek a karsztvízszint alatti zóna járatai is. A hegység kiemelkedésével magasabb térszínekre ke-rülő barlangok már csak időszakosan vezetnek vizet,

ÉDESVÍZI MÉSZKÔGÁTA Baradla eldugottabb részein

még ma is szinte érintetlen képzôdményeket találunk

BÚJÓCSKAA Baradla egyik legszebb része a Retek-ág, ahol emberléptékû közelségbe kerülnek a képzôdmények

FOTÓ: EGRI CSABA FOTÓ: EGRI CSABA


ÉSZAK-ALFÖLD 89


EDELÉNYI KASTÉLYSZIGET

LILLAFÜREDI FÜGGÔKERTEKÖNÁLLÓ ÉLETRE KELTEK A TÖBBEMELETES LILLAFÜREDIFÜGGÔKERTEK

MISKOLCI PANNON-TENGER MÚZEUM ÔSERDEI ÖSVÉNYEKEN A PANNON-TENGER MÚZEUMBAN

www.edelenyikastelysziget.hu www.diosgyor-lillafured.hu www.pannontenger.hu

mint például az alsó-hegyi Meteor-barlang víznyelője,vagy a karszt telítettsége esetén árvízi forrásbarlang-ként működő Vass Imre-barlang.

A barlangtípusok sokféleségét növelik az Alsó-hegy fennsíkján található függőleges aknabarlangok,a zsombolyok, melyek kialakulásukat tekintve mégsok megoldatlan rejtélyt tartogatnak a kutatók szá-mára. A területet jellemző változatossághoz hozzájá-rulnak az Esztramos-hegy gyomrában található, fel-szálló vizek által létrehozott barlangok is, melyeknekegyik legszebb példája a rendkívüli képződménygaz-dagságú Rákóczi-barlang. Falait dúsan borítják a kü-lönböző színű és formájú függőcseppkövek, csepp-kőzászlók, borsókövek, ágas-bogas heliktitek és olyan,ritkaságszámba menő ásványkiválások, mint a szeg-fűkalcitok vagy a finoman csipkézett aragonitbokrok.

Ám nemcsak a felszín alatt érdemes szétnézni akarszton. A jellegzetes, éles peremmel és meredek lej-tővel határolt, karsztbokorerdőkkel fedett karsztpla-tók - mint a Szilicei-fennsík folytatásában lévő Ha-ragistya, az Alsó-hegy, vagy a Galya-fennsík –télen-nyáron remek túracélpontok. A felszíni karszt-formák meghatározzák a táj jellegét: karrmezők, töb-rökkel lyuggatott felszín, száraz völgyek és bőségeskarsztforrások. Induljunk el felfedezni!


KESKENY SZOROSBANSzerkezeti hasadék mentén, a patakmeder

mély bevágódásával kialakult „kanyon”

Ha meg akarjuk ismerni és érteni Európa legnagyobb összefüggő füves pusztaságát, illő oda ellátogatni. Petőfi szavaival élve: „Menjünk, vágtassunkkelet felé, nagyszerű látvány következik: a puszta, a Hortobágy! Megállok közepeden s körültekintek olly elragadtatással, millyet nem érez aschweizi az Alpeseken, millyet csak a beduin érez Arábia sivatagjaiban.” És ha valaki kerékpár- vagy gyalogtúra keretében időt szán az Alföld ésezen belül a Hortobágy megismerésére, még ma is részese lehet annak a csodának, amit a költő nagy lelkesedéssel írt le…

A Hortobágy megértéséhez célszerű röviden átte-kinteni kialakulását. Egy ártéri síkságon vagyunk,amit az utóbbi évezredek folyóvízi anyagfelhalmo-zása tökéletesen sík tájjá formált. Az Ős-Tisza ésmellékfolyói hatalmas medreket hagytak hátra, s a19. század közepéig vizekben bővelkedő táj volt, afolyószabályozásokkal azonban területe jórésztkiszáradt, és kiterjedt szikes pusztasággá változott.A 18. században a Hortobágy területére látogató ter-


„HORTOBÁGY, DICSŐ RÓNASÁG, TE VAGY AZ ISTEN HOMLOKA”

(PETŐFI SÁNDOR, 1847)

mészettudósok, utazók (Robert Townson, Kitai belPál) növény- és állattani leírásai, talajtani megfigye-lései azonban azt mutatják, hogy a folyószabályozá-sok időszaka előtt is léteztek itt szikes területek. Azutóbbi években mind több természettudományoskutatás igazolta ezen ősi szikesek meglétét!

Ha a Hortobágy folyószabályozás előtti idősza-káról képet akarunk kapni, utazzunk el a Karcagkeleti határában fekvő Zádor-hídhoz! A Dél-Hor-

A GÉMESKÚT ÉS A RACKANYÁJ

elengedhetetlen tájképi tartozékai

a Hortobágynak

FOTÓ: EGRI CSABA

Észak-Magyarország

itthon.hu/eszakmagyarorszag


KESELYÛLESEN A HORTOBÁGYI VADASPARKBAN2014. MÁJUS 10—11.

www.hnp.hu

„SZÍNEK A MÁJUSI PUSZTÁN”VEZETETT TÚRA — 2014. MÁJUS 17.

www.hnp.hu

CSILLAGSÉTA HORTOBÁGY-HALASTÓN2014. MÁJUS 24. www.hnp.hu

ORSZÁGOS GULYÁSVERSENY ÉS PÁSZTORTALÁLKOZÓ — 2014. JÚNIUS 7.

www.hortobagy.eu

ÉSZAK-ALFÖLD 91

tobágy vizeit egykor a Nagy-Sárrét felé levezetőZádor-ér szélsőséges vízjárásával sokszor megne-hezítette a Pest–Szolnok–Debrecen-postaúton köz-lekedők dolgát, ezért Karcag városa 1809-re bolt-hajtású kőhidat (kilenc boltívvel) építtetett rá. Eza híd szolgált mintául az 1833-ra megépült híreshortobágyi kilenclyukú hídnak! A Zádor-éren1830-ban levonult hatalmas árvíz azonban a hídkét-két szélső pillérét úgy megrongálta, hogy ké-sőbb már csak öt nyílással építették újjá.

A térséget az árvizektől elzáró folyószabályozá-sok után funkció nélkül maradt műtárgy mintpartra vetett hal jól érzékelteti a Hortobágy egykorivízi világát. A hídtól keleti irányban, a Zádor- és aLőzér-halom érintésével földúton érhetjük el aHortobágy folyót. Az Ágota-hídon átkelve – márhajdú-bihari földön – a Hortobágy és a Kösely fo-lyók töltésén egészen Nádudvarig juthatunk el. Azutunkat kísérő 3–8 méter magas, folyóhátra építettmesterséges dombok, az ún. kunhalmok (Ágota-,Boda-, Kék-, Hegyes-, Lapos-halom) többnyirerézkori és népvándorlás kori temetkezési halmok,

illetve őrhalmok, melyek kiemelt tájképi, kultúr-történeti és növénytani értékeket hordozó, védettobjektumai Alföldünknek.

A szikes pusztaság egyhangúságát azonban nem-csak a kunhalmok oldják fel, hanem a rengeteg, hi-hetetlenül változatos eróziós mikroforma is, amelyeka puszta akár utak menti, könnyen meg közelíthető te-rületein is tetten érhetők. Ezek az ún. szikpadkás te-rületek a magas agyagtartalmú, száraz időszakban erő-sen összerepedező szolonyectalajokon alakultak ki, arepedések mentén a lejtésirányban lefolyó csapadék-

víz erodáló hatására. Az erózió által letarolt és ero-dálatlan felszínek markánsan eltérő talajtani ösz-szetételű és növényborítású mozaikjaiból hosszú év-századok alatt bizarr szikpadkás formakincs ke-letkezett. Ebben a terepasztalszerű liliputi forma-világban a tájat kellően tisztelő és értő látogatók sokgyönyörűséget találhatnak.

„Milly egyszerű a puszta és mégis milly fön-séges! de lehet-e fönséges, a mi nem egyszerű?”(Petőfi Sándor)

SZÖVEG ÉS KÉP: TÓTH CSABA ALBERT

PUSZTAI REPEDÉSEK A szolonyec talajok hatalmas száradási

repedései mentén indul el a padkás erózió

ZÁDOR-HÍD — A funkcióját vesztett, eredetileg kilenc-lyukú Zádor-híd kiemelt vízügyi mûemlék Karcag határában

KILENCLYUKÚ HÍD A Hortobágy jelképének számító kôhíd csak 24 évvel a mintát adó Zádor-híd után, 1833-ra készült el. Hazánk leghosszabb közúti kôhídja

FOTÓ: TÓTH CSABA ALBERT FOTÓ: TÓTH CSABA ALBERT

FOTÓ

: NHP

I ARC

HÍVU

M

FOTÓ

: SZI

LÁGY

I ATT

ILA

FOTÓ

: SZI

LÁGY

I ATT

ILA

FOTÓ: HORTOBÁGYI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS GÉNMEGÔRZÔ NONPROFIT KFT.

Észak-Alföld

itthon.hu/eszakalfold


A látványos, felszakadt barlangok, hatalmasbejárati szádák meghatározó elemei a tájnak,melyek mindig is vonzották az embert. Nemvéletlen hát, hogy elődeink is szívesen időz-tek e hajlékokban, bár számukra valószínű-leg nem az esztétika és a tájképi érték volt ameghatározó szempont…


BARLANGOK, ŐSI EMLÉKEKKEL

A Gerecse sasbércszerűen kiemelkedő tömbjeinekegyik iskolapéldája a látványos sziklafalakkal tagoltbajóti Öreg-kő, melynek keleti oldalában, magasana hegyperem alatt nyílik a Jankovich-barlang. Ha-talmas kupolacsarnoka 8 méter átmérőjű, szabályoskör alakú kürtővel lyukad a felszínre, falain nem-csak a dachsteini mészkő vastagpados szerkezete, dea mélyből felfelé törekvő hévizek gömbüstös,gömbfülkés oldásnyomai is kirajzolódnak. A bel-sőbb részek magasra felharapódzó, de felszínt elnem érő kürtői jókora denevérkolóniának nyújta-nak otthont. A barlang mai formája azonban vi-

szonylag friss kialakulású: jelentősen formált rajtaa térségben a 19. században működő kőbányászat,mely az Öreg-kő legnagyobb sziklafalain is nyo-mott hagyott. A ma már csak az előterét alkotósziklafal a 1900-as évek elején még a barlang szer-ves részét képezte, míg le nem bányászták. BekeyImre Gábor a Jankovich-barlang példájából kiin-dulva is fogalmazta meg azon javaslatát, hogy a

KÖZÉP-DUNÁNTÚL 93

SZOBA, KILÁTÁSSALNeander-völgyi ôseinknek pazar látványban lehetett részük a Szelim-lyuk bejárati csarnokából

ÁLOMLAKÁSA Bajót melletti Jankovich-barlangból sértetlenül heverô kô- és csont-eszközök kerültek elô

FOTÓ: EGRI CSABA

FOTÓ

: EGR

I CSA

BA

FOTÓ

: JUH

ÁSZ

MÁRT

ON

SÖTÉT MÚLTA Szelim-lyuk ásatásai során

elôkerült emberi csontok valószínûleg a tatárjárás

idejébôl származnak

Közép-Dunántúl

itthon.hu/kozepdunantul/aktiv


Kerekes István (1977) tanár, sza bad -úszó foto gráfus. 2012-ben a Nem -zetközi Fo tó mű vész Szövetség (FIAP)által adományozott minő sí tések közülmegkapta a FIAP Kiváló művésze leg magasabb, platina fokozatát.Főként szocio-, port ré-, valamint ter-mészetfotókat készít. Honlapcíme:www.kerekesistvan.com

Klein Dávid (1980) földrajz-rajz,majd néprajz szakon tanult. A hegyekés a barlangok világa mellett a ha-gyományos kultúrák, a természet és az ember kapcsolata érdekli. Jelenlegaz Eupolisz Utazási Irodánál dolgoziktúravezetőként

Kundermann Balázs (1977) tanár,túra ve zető, szabadúszó fotóriporter.Utazás közben keresi az újat, az ér de -ke set; idegen országok hétköznapjaitpróbálja dokumentálni. Hosszú ideigélt Bangkokban, angol nyelvet taní-tott egy thai közép is ko lá ban, eközbenbebarangolta a környező országokat.Honlapcíme: kundermann.hu

Morvai Szilárd (1975) fényképész,4 éve foglalkozik a magyar táj termé-szeti értékeinek megismerésével és be-mutatásával. Kedvelt helyei: a magyarpuszta és az Alföld vizesélőhelyei

Pető Ákos (1982) muzeológus-talaj-tani referens. Növényzettörténeti, ta-lajtani és régészeti környezetrekonst-rukciós vizsgálatok szakértője. MagyarNemzeti Múzeum, Nemzeti Örök-ségvédelmi Központ, Leletdiagnosz-tikai Laboratórium

Süveg Áron (1978) fotós, grafikai ter-vező. Főként snow- és wakeboard-ver -se nye ken és -bemutatókon fotóz –e sport ágak leg jobb, gyakran egzotikushely szí nein. Eköz ben életképeket ésszociofotókat is készít

Tóth Csaba Albert (1971) egyetemiadjunktus a Debreceni Egyetem Ter-mészetföldrajzi és GeoinformatikaiTanszékén. Kutatási területe az Alföldfelszínfejlődése és antropogén geo-morfológiája, ezen belül elsősorban akunhalmok talajtani, régészeti geo -ló giai és sziget-biogeográfiai vizs-gálataival foglalkozik

Balla Tihamér szegedi gimnazista,amatőr természetfotósként igyekszikbemutatni hazánk természeti érté kei -nek szépségét, azok megóvásánakfontosságát

Borzsák Sarolta (1975) geográfus,hidrológus, szabadúszóként különbözőtermészet- és környezetvédelmi pro-jektekben dogozik. Barlangkutatássaltöbb mint 25 éve foglalkozik, a hazaikutatásokat támogató Karszt és Bar-lang Alapítvány Kuratóriumának tagja

Francsics László (1984) bár épí tész -ként dolgozik, rendszeresen fog lal ko -zik a fotográfia egy-egy te rü letével. Acsillagos ég meg örö kí tésének lehe tő -sé gével 2003-ban találkozott, munkáijelentős részét az amatőr csillagásztársaisegítségével 2009-ben épített fototáv -csővel készíti

Gyuris Ferenc (1985) geográfus,diplomáját az ELTE-n, doktori fo-kozatát Heidelbergben szerezte. Egyikfő kutatási területe a kínai gazdaságiés politikai átalakulás. Az ELTE Regionális Tudományi Tanszékénekmunkatársa

Irimiás Balázs (1975) először köz -gazdász, majd építész lett, amit egyjapán állami ösztöndíjjal kísért dok-tori képzéssel toldott meg a tokióiWaseda Egyetemen. Itt a kambodzsaiAngkor rom te rü le tének műemlékihelyreállításával foglalkozott. 2007óta az Indiai-Himalájában található,Kőrösi Csoma Sándor által lakottpalo ta épület felújítását szervezi ésirányítja a Csoma Szobája Alapítványkuratóriumi elnökeként

Karátson Dávid (1964) az ELTE Ter-mészetföldrajzi Tanszékének vezető-je, egyetemi tanár. Szakterülete avulkanológia, vulkánmorfológia. AKárpátoktól az Andokig számostűzhányó vizsgálatában vesz részt.Szakmai irányítása mellett valósultmeg a Kemenes Vulkánpark kiál-lítása

Kenéz Árpád agrármérnök, archaeo -botanikus, Magyar Nemzeti Múzeum,Nemzeti Örökségvédelmi Központ,Leletdiagnosztikai Laboratórium


BAUXITBÁNYÁSZATI MÚZEUMA GÁNTI BÁNYA EURÓPA LEGGAZDAGABB BAUXITBÁNYÁJA VOLT

VÉRTESI NATURPARK, CSÁKVÁR „EGY CSEPPNYI MAGYARORSZÁG”

HARASZT-HEGYI TANÖSVÉNY, CSÁKVÁRA TÚRA 3500 M HOSSZÚ, MELY 3 ÓRA ALATT JÁRHATÓ BE

www.kbm.hu

vertesinaturpark.hu

www.dunaipoly.hu

VÉRTESSZÔLÔSI ELÔEMBER-TELEPA MAGYAR NEMZETI MÚZEUMRÉGÉSZETI BEMUTATÓHELYE

SZABADTÉRI BÁNYÁSZATI MÚZEUM — IPARI SKANZENEGY RÉGI BÁNYAÜZEM BEMUTATÓVAL ÉS BEJÁRHATÓ BÁNYATÉRSÉGGEL

OLD LAKE KALANDPARK, TATAIZGALMAS KALAND A SZABADBAN

www.visittata.com/info/latnivalok/vertesszolos

www.tbmuzeum.hu

oldlakekalandpark.com

szervezett magyar barlangkutatásnak hathatósanfel kell lépnie az arra érdemes barlangok megmen-tése érdekében a rövid távú haszonszerzést célzó kő-bányászattal szemben. A Jankovich-barlang felte-hetően mindig is ismert volt a környéken lakókszámára, ám az országos figyelem csak HillebrandJenő 1913-ban megkezdődött régészeti ásatásai-nak eredményeképpen terelődött rá. Már az elsőásatások számos csont- és cserépmaradványt ésnagy mennyiségű barlangimedvecsont-maradványthoztak elő. A legnagyobb tudományos szenzáció-nak azonban a barlang hátsó részében megnyílt,belső terem feltárása számított. A feltehetően apleisztocén végén elzáródott üreg mintegy 3000 éveérintetlen volt, így számos, a Neander-völgyi ős-ember által használt kőeszköz került elő innen sér-tetlenül: jáspis lándzsahegyek, vagy barlangi medvefogából készült pengék például.

A Tatabánya fölötti Kő-hegy oldalában nyíló,még az M1-es autópályáról is jól észrevehető Sze-lim-lyuk szája sokak számára ismerős látvány. Négybejáratával és két, óriási mennyezeti felszakadásá-val páratlan sziklaalakzatot formál. Bejáratából jóidőben az egész Tatai-medencére remek kilátás nyí-

lik. Bár a 20. század eleji ásatási láz eleinte elkerültea Szelim-lyukat, a 30-as években erre a barlangra issor került. A fellelt, nagyemlősöktől származócsontmaradványok és megmunkált kőeszközökmamutra és barlangi medvére vadászó Neander-völgyi ősember jelenlétére utalnak. Az ásatások so-rán előkerült, feltűnően nagy mennyiségű embericsontmaradvány pedig minden bizonnyal a bar-langot övező mondák gyökere lehet, mely szerinthét falu ide menekült népét gyilkolták itt le a törökök.

A Vértes hegység keleti peremén, a Csákvár ha-tárában emelkedő Guba-hegy szőlői fölött a Csák-vári-barlang látványos, három magas hasadékbólálló bejáratát rejti a sűrű növényzet. A Báraczháza-barlang néven is ismert, egymásra merőleges hasa-dékok mentén létrejött üreg szintén jelentős lele-tekkel szolgálta az őslénytan tudományát. A jurátólegészen az alsó pliocén korig terjedő időszakbólszármazó leletek között számos, európai jelentőségűis előkerült, mint például késő miocén ligetes sza-vannáin élt, Hipparion-faunához tartozó három-ujjú ősló maradványai.


1112 Budapest, Budaörsi út 45.Telefon: (1) 231-4040. Fax: (1) 231-4045Honlap: www.foldrajzitarsasag.huE-mail: [email protected]

Elnök: Dr. Gábris GyulaAlelnökök: Dr. Kovács ZoltánDr. Michalkó GáborFõtitkár: Dr. Mari LászlóÜgyvivô: Heiling ZsoltTitkár: Erôss ÁgnesKönyv- és térképtáros: Pétervári László

1929—1933, felelôs szerkesztô:Dr. Milleker Rezsô

1934—1944, szerkesztôk:Dr. Baktay Ervin és Dr. Kéz Andor

1999—2005, fôszerkesztô: Dr. Nemerkényi Antal

2005—2006, fôszerkesztô: Dr. Vojnits András

2006-tól fôszerkesztô: Dr. Nagy Balázs

Szakosztályok:Biztonságföldrajzi és Geopolitikai Szakosztály Expedíciós SzakosztályTársadalom- és Gazdaságföldrajzi Szakosztály Hegymászó SzakosztályOktatás-módszertani SzakosztályEgészségföldrajzi SzakosztályTermészetföldrajzi SzakosztályTérképészeti SzakosztályTurizmusföldrajzi Szakosztály

Területi osztályok: Bakony–Balaton-vidéki Osztály (Veszprém)Békéscsabai OsztályBorsodi Osztály (Miskolc)Debreceni OsztályDél-dunántúli Osztály (Pécs)Duna-völgyi Osztály (Szekszárd)Eger–Bükk-vidéki OsztályGyöngyös–Mátra-vidéki Osztály Kisalföldi Osztály (Gyõr)Kiskunsági Osztály (Kecskemét)Közép-dunántúli Osztály (Székesfehérvár)Körös-vidéki Osztály (Békéscsaba)Nyírségi Osztály (Nyíregyháza)Nyugat-magyarországi Osztály (Szombathely)Szegedi OsztálySzékelyföldi Osztály (Csíkszereda)Tolna megyei Osztály (Dombovár)Zalai Osztály (Nagykanizsa)

Könyvtár és gyôjteményei:1112 Budapest, Budaörsi út 45.Tel.: (06-1) 309-2600/1443E-mail: [email protected]

Az éggömböt tartó Atlasz a Magyar Földrajzi Társaság védjegyként bejegyzett jelképe

Narancsos fény szűrődik be az alig nyitottszemen. Ismét lobog a tegnap este elham-vadt tűz, és a lángoktól pár lépésnyire kite-rített fekvőalkalmatosságokon mozgolódnikezdenek a hálózsákok. Leporolják a vörösport, és lassan készülődni kezdenek. Messzemég a hajnal, s csak a csillagok rajzolta kép-zeletbeli képek árulkodnak arról, merre is járunk. Az ausztrál kontinens nagy részét lefedő Outback kietlen és mostoha vidék. S habár a Kings-kanyon környékén nemritkák a turisták, mégis úgy tűnik, nagyobbeséllyel találkozni itt kígyóval, mint szem-bejövő autóval a döngölt sivatagi sztrádán.

Lapalapító (1929):Dr. Milleker Rezsô

Az új sorozat újraindítói (1999):Dr. Nemerkényi Antalés Farkas Péter

JÚNIUS—JÚLIUSI LAPSZÁMUNK TARTALMÁBÓL

Még az 1950-es évek elején Németh Gyula ja-kut nyelvórákat tartott az ELTE Török FilológiaiTanszékén. A dolognak híre ment, és egy nap aMagyar Kommunista Párt első titkára, RákosiMátyás felesége is ellátogatott az órára. FeodoraFjodorovnát nem a turkológia érdekelte, magais jakut volt, az Oljokma folyó mentéről szár-mazott. Mivel más anyagot nem találtak, a tan -órán egy jakut nyelvű pravoszláv Bibliából ol-vastak. Aztán az egyik diák, Diószegi Vilmosarról kezdte faggatni Feodora asszonyt, látott-ejakut sámánt, azaz ojúnt gyerekkorában. Sztálinlegjobb magyar tanítványának felesége lelkesenválaszolt, és még azt is elárulta, hogy az ő csa-ládjában is voltak sámánok.FO

TÓ: S

OMFA

I KAR

A DÁ

VID

FOTÓ: KUNDERMANN BALÁZS

GÁLHIDY LÁSZLÓ

A FÖLD LEGÖREGEBB FÁIA FEHÉR HEGYEK MATUZSÁLEMEI

KUNDERMANN BALÁZS

OUTBACK – AZ ISTEN HÁTA MÖGÖTT

SOMFAI KARA DÁVID

KALANDOK A LÉNA MENTÉNRÁKOSI MÁTYÁS ÉS A SZIBÉRIAI SÁMÁNOK

Az itt élő fenyőfákat valósággal tartósítjákezek a szélsőséges körülmények. Növekedé-sük igen lassú. Első ránézésre olyanok,mintha valami mesekönyv lapjairól léptekvolna elő. A robusztus, közepes termetű fákegymástól viszonylag távol állnak – inkábbparkot idéz az együttesük, semmint erdőt.Küllemük egyedi, mintha valamennyienmarkáns személyiségek lennének. Gyökereika sziklákba kapaszkodnak, törzsük vöröses-szürkés, csavarodott formákat mutat. Az élőfák koronája is részben elhalt, a szelektől,hófúvásoktól simára mart ágakból áll.

FOTÓ: GÁLHIDY LÁSZLÓ

ALAPÍTVA: 1872

Documents

NAPISKOLA A MEGISMERÉS KALANDJA · A Batan-tó kis szigetén áll az Ulun Danu-templom, ahol a helyiek a bô termés reményében róják le tiszteletüket a vizek istennôje elôtt