280 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 17. SZÁM. 190tj. 5 3 . ÉVFOLYAM.

CSÚNYA NÖK

nincsenek többé mert a

NARCZISZ-CREME és szappan rögtön távolit el

vimmerlit, mitessert, niájfoltot és bárminemű

Egy tégely arcz crém ára 2 k o r o n a . Egy darab szappan ára 1 k o r o n a .

Hattjn-gy(ígysMrtár1S.r'i»*

Rozsnyay vasas chína bora. Igen hatásos vérszegénység, sáp­kor, neurastiienia eseteiben. Egy •/« literes üveg ára 3 . 5 0 kor. Egy 4 üveget tartalmazó postaláda 14 kor. 1 2 fillér franco küldve.

A Rozsnyay-féle vasas china bor

egyike a legelterjedtebb és leg­hatásosabb gyógyboroknak.

A külföldi készítményeket felül­múlja. Vérszegényeknek különö­

sen ajánlható 11266

Főraktár Budapesten: T ö r ö k J ó z s e í gyógyszertára.

Továbbá a készítőnél: l t o z s n y a y M á t y á s gyógysaer-tárában A r a d o n , Szabadság-tér.

Ha őszül a haja ne használjon mást, mint a

„STELLA"-HAJVIZET, mert ez nem hajfestő, de oly \egyi összetételő ezer, mely a haj eredeti szinét adja viss-za. Ü v e g j e 2 K.

ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában, B u d a p e s t , V 4 9 , S z a b a d s á g t é r , S é t a t ó r - n t e z a

s a r k á n . 11186

KÖVÉRSÉG KORAI VÉNSÉG. Istenem, — Így sóhajta «er meg ezer ember* — mit adnék, he elhája-todáaomtól ég emésstéai maroktól meg—ti*doJh»tpéfc. Lám, nem le kell ennyit áldozni. Tegyen minden hölgy és férfi csak egy kísérletet Bt&ndor eoTányitó éa vértisBtitó porral, biztos u eredmény; est te­kintélyes orvosi és Tegyészeti bizonyítványokkal kimutathatom. — Ne mnlaesM senki el, erről meggyőződni; hozassa meg a Handor port, ha be nem vilik, a pénzt duplán Tisssaadom. Csekély 2 kor. 80 Ali. Mandor dobosa, onosi utaaitá* és bizonyítványok mellékelve. Után­vétellel a péns be küldése mellett; portomentesen diszkréten köldi

Mm* Mftndl Ida, Budapest , Károly-körat 2 V. s». Török József gyógyt zerész, Budapest, Eirály-nteza l í . az. 11215

Csak „SICULIA" névvei ellátott üvegek valódiak.

M m forris -viz

a sós savanyúvizek királya. Sziklarétegeken átfúrt artézi-forrás. A gyomorégést riigtön megszünteti. Pá­ratlan étvágygerjesztő. Azonnal ható különlegesség a gége. tüdő, torok, gyo-mor.vese. hólyag harntos hántalmaí el­len. Korányi, Keily. Tanszk. Riegler ta­nár urak szakvéle- W • <* • 11 i • i ménjei a MALNAS1 ^ I t U l l d

forrást a kontinens legdúsabb természetes alkalikus sós savanyuvizének

minősitik. — Magyarországi főraktár:

BrázayKálmáo^SSk Kapható minden gyógyszertárban, TBTPPÍÍX™™«J , — ín drogua- és fösierkereskedésbín. IKLEtO?! W—40.

GERMANDRÉE PORHANYÓS AUAPQ1BAH és TABLíTtkKBAH

Franczla szabadalom. A szépség titka, ideális lllaUtl feltétlenül tariós.egeszséges es diszkrét. A Oermandi-ée az arczboi nek egészséges es üde szint ad. 1900 évi Párisi Világkiállítás : ARANYEREM

MIGNOT-BOUCHER, 19, Roe Vivienné, PARIS.

„FAKÍR" • o v á n y i t , k a r c s n v a tesz, •E lvrő l , h a s r ó l é s e s i p é k ­r ő l a h í j a t e l t ü n t e t i , mi­által a termet előbbi alakját vissza­nyeri. Apasztó-sók szerencsés ősz-szetétele lévén, gyors hatású és ártalmatlan. Számos hálanydat-

kozat! A r a 8 k o r o n a . Használat utá n IKar U t a s í t á s s a l " » • 11413

KISS M. gyógyszertárában, TISZA-DOB é s minden gyógyszertárban.

Használat elótt.

R é z b u t o r , k e r t i v a s b u t o r é s v a s - s z o b a b u t o r

gyártmányaink, modern, stylszerii kivi­telben város i ü z l e t ü n k b e n k i á l l í t v a

m e g t e k i n t h e t ő k . B#~ Eladás jutányos árak mellett~V9 Árjegyzéket ingyen és bérmentve küld:

Pápai és Náthán gyermekkocsi ,

vas- és rézbutorgyár

B U D A P E S T , VI. , A n d r á s s y - ú t 2 .

'Fonciére-palota.)

vrmvaffo-. CHINA-BOR VASSAL

e r é s i t ő s z o r g y e n g é l k e d ő k , v é r s z e g é n y e k é s l á b b a d o z ó k s z á m á r a . É t v á g y g e r j e s z t ő , I d e g -

orőn i tó éa r é r j a v i t ó szer . 11500 Kitűnő Iz. Több mint 4000 orvosi vélemény.

-i. S E R R A V A L L O , T r l o s t e B a r o e l a . Vásárullialé a gyógyszertárakban félliteres üvegekben

á K 160 , rgési literes övefekbea á K 4.80.

Vért cs-féle Sósborszesaj diriden házbab szükséges.

fess Í / Ű S E I O T i ?** KAPHATÓ M I N D E N GYÓ GYS Z E RTA RBf l N!

MATTON. 11003 • • n

ERZSEBET-SOSFURDOJE BUDAPESTEN (BUDÁN). MsteIVt^S: női bajokban,

továbbá a l h a s i é s á l ta lános vérbőség-ben, verőczér i pangások e s e t é n m á j - é s lépbaj okban,aranyérben síb Idény április 15-től ssept. végéig. 65 fürdőszoba; számos kellően berendezett kényelmes vendégszoba. Vendéglő mérsékelt áru ételek és italokkal.

Rendelő orvos: Dr. P o l g á r Emi l . Villamos vasúti állomás. Villamos vasúti állomás.

WACHTL ES TÁRSA B U D A P E S T

IV., E s k ü - ú t 6. sz. (Oloti ld - p a l o ta).

Ajánlja dúsan felszerelt raktárát lényképészetl ké­szülekek és hozzávaló czikkekben.

Az általánosan elismert ki­tűnő Wel l ington papírok és lemezek egyedelárositói.

Árjegyzék díjmentesen.

GERO A D O L F f f .a 'ifí« r t

Budapest, iV. ker., Kossuth Lajos-utca 4. sz. . Scéizitmét*y«it

= fájós lábaltra. =z T E L E F O N 15 0 5 . TELEFON 15 05 .

1900. Pár i s i v i lágkiá l l í tás Grand P r i x .

KWIZDA FERENCZ JÁNOS cs. és kir. osztrák-magyar, román kir. és bolgár fejedelmi szállító,

körgyógyszerész Bécs melletti Korneuburgban.

KWIZDA féle Restitotions-flnid e s á s z . é s k i r . s z a b a d a l m a ­z o t t m o s ó v í z l o v a k s z á m á r a . E g y ü v e g á r a 2 k o r . 8 0 fill. 40 év óta az udvari istállókban, a ka­tonaság és magánosok nagyobb istállói­ban használatban van nagyobb elő- és utóerősitőiil, inak me­revségénél stb. az idomitásnál kiváló munkára képesiti a

lovakat. K w i z d a - f é l e

K e s t i l u t i o n s fluid csak a mellékelt véd­jegygyei valódi.Képes árjegyzékeket ingyen és bérmentve. Főrak­tár: T ö r ö k J ó z s e f

g y ó g y s z e r t . , B u d a p e s t , K i -r á l y - n . 1 2 . , A n d r á s s y - n t 2 6 .

5 k o r o n á é r t küldök 4 és fél kiló (kb. 50 drb) kevéssé megsé­rült finom enyhe p i p e r e s z a p ­p a n t rózsa, liliom, orgona, ibolya rezeda, jázmin és gyöngyvirágból szépen összeválogatva. A pénz elő­zetes megküldése esetén v utánvét­tel küldi A n f f e n b e r g J ó z s e f Budapest, Vili., Bezeredy-ulca 3.

Férfiöltönyt d i v a t o s s z a b á s s a l , gyapjú­szövetből készit m é r t é k u t á n finom kivitelben 2 5 k o r . - é r t LICHTMANN SÁNDOR

szabómester, 11090 Budapest, Rottenbiller.u. 4B

I. emelet. Vidékre minták bérmentve.

Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatal­ban, Budapest Egyetem-utca

4. szám.

r,*?^^*

URÁNIA MŰKERESKEDÉS R. T. Budapest, IV., Kigyó-tér 1.

(Ő F e l s é g e a k i r á l y b é r p a l o t á j á b a n . ) Folyton váltakozó

W*W állandó kiállítás "^0 hazai képzőművészeti tárgyakból : olajfestmények, aquarellek, pastellek, rajzok, szobrok és iparművé­szeti tárgyak. —• Egyes tárgyak részletfizetésre is

vásárolhatók.

Leg ujabban ér késett művek: Skuteczky Döme Feszty Árpád Lotz Károly \ Knopp Imre Mihalik Dániel Nagy Zsigmond Strobenz Frigyes Dudics Andor Pálya Celestin

Glatz Oszkár Halmi Arthiir László Fülöp Vaszary János Csók István Bihari Sándor f Katona Nándor Jendrassik Jenó Gergely Imre Paczka Ferencz

Lietzenmayer Sándor f Kezdi Kovács László Vágó Pál Fényes Adolf Deák Ebncr Lajos Márk Lajos Herrer Casar hr. Meilnyánszky László Zombory Lajos

Franklin-Társulat nyomdája, Budapesten. IV., Egyetem-ntoza 4. M .

n S>5

yrT-í

iSrö

H r^MAPi vm •**m*

18. SZ. 1 9 0 6 . ( 5 3 . ÉVFOLYAM.) SZERKESZTŐ

HOITSY PÁL. FŐMUNKATÁRS

MIKSZÁTH KÁLMÁN. BUDAPEST, MÁJUS 6. Szerkesztőségi iroda: IV. Beáltanoda-utcza 5. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4.

Előfizetési feltételek : Egész évre . Félévre Negyedévre .

16 korona. A * Vi7rigí:rón/A'd»-val 8 korona, negyedévenkent 80 fillérrel 4 korona. több.

Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­határozott viteldíj is csatolandó.

VEEES PÁLNÉ EMLÉKSZOBRA.

VEBES PÁLNÉ Beniczky Hermin emlékszobrát ma veszi át a székesfőváros közönsége. A minő tartalmas, komoly és csillogástól

ment volt egész élete, olyan egyszerűen, csen­desen óhajtották tisztelői is megörökíteni sze­retett emlékezetét.

Ő volt az a magyar előkelő nő, a ki köteles­ségérzetének isteni sugallatát megértve, azt bát­ran követi. A kit kiváló észbeli tehetsége és akarata a tespedő és színtelen úri életből kira­gad s a haza igazi női apostolává avat. Érzi és tudja, hogy a cselekvés órája itt van. Látja, hogy a hazának nemesérzésű, tanúit és igazi magyar nőkre is igen nagy szüksége van; mert a férfi kiható és inkább gyakorlati irányú mun­kássága, legyen az bármilyen nagy horderejű, csak félig biztosítja a haza jövőjét.

Erős társakat szerez és gyors elhatározással cselekszik. A társadalomtól ós a törvényhozás­tól a nőnevelés olyan átalakítását kéri, úgyszól­ván követeli, a mely az igaz hazafias érzést, az alapos tanúitságot és az erkölcsi erősséget min­den körben fokozza és átalakítsa.

Erkölcsös, hazát szerető, tanúit és házias nővel akarja a magyar családokat boldogítani és a haza jövőjót erősíteni.

Ezért küzdött és dolgozott 1865-től 1895-ig, majdnem teljes 30 esztendőn át.

Alkotásának gyújtópontja az országos nő-képző egyesület, a melynek haláláig elnöke is volt. Innen terjed és árad szerte éltető melegé­vel az a sok sugár, a mely a magyar nemzeti nőnevelésnek mindig csak hasznára volt és van ma is.

Veres Pálné Beniczky Hermin Nógrád vár­megyében, Lázi községben, az 1815-ik év deczem-ber 13-ikán született Édesapja Beniczky Pál, ősi magyar család ivadéka. Édesanyja Sturmann Karolina, kinek nemzetsége Svédországból sza­kadt ide. Veres Pállal 1839-ben kötötte meg azt a házassági szent frigyet, a melynek igazi bol­dogságát a férj 1886-ik évi elhalálozása szakította meg. Az ötvenes évekig úgyszólván csak család­jának, férjének és egyetlen leányának, Szilárdá-nak (Rudnay Józsefné) élt. Készült azonban a nagy munkára is.

Az 1865-ik évben, a nők érdekében első fel­szólalása jelenik meg. 1868-ban az Országos Nőképző Egyesület megalakul s Veres Pálné

elnök, gróf Teleki Sándornó alelnök lesz. Innen kezdve életének javarészét, egész tudását és ere-jót az észszerű hazafias nőképzés ügyének szenteli.

Lelki erejének utolsó bizonysága, hogy súlyos és fájdalmas betegségében, ágyban fekve ren­dezte sajtó alá tapasztalati lélektanát. A javí­tásokat testben teljesen megtörve, reszkető kéz­

zel, de szellemi képességének teljes erejével végezte. E közben az 1895-ik év szeptember 28-ikán rabolta el gondviselésszerű egyéniségét a vanyarczi sírbolt sötétje.

Az 1903-ik évben, május hó első napjaiban, egyik régi jó barátnéjának, egy nemes szivű típusos magyar úrnőnek megnyilt hosszú éve­ken át elzárt ajtaja. Idősb Lovassy Perencznó

VEKES PÁLNÉ rtZOBBA. — Kiai György MobormŐTe.

282 VASÁBNAPI ÚJSÁG. 18. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

BOLGÁR FERENCZ, A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM ÚJ ÁLLAMTITKÁRA.

lép elő s Veres Pálné emlékszobrának megalko­tására szólítja a magyar hölgyeket.

Lebilincselő egyéniségével lelkes társakat gyűjt maga köré. Bámulatos lelkierővel, sze­retettel és kitartással vezérel, küzd és győz. Jel­szava az, hogy olyan nagy érdemet, mint a Veres Pálnéét, jutalmazni nemcsak emberi és honleányi kötelesség, hanem nagy tisztesség is.

Veres Pálné tisztelőinek egész serege csatla­kozik a nemes mozgalomhoz. Kortársak és fia­talok, az ő eszméinek egyaránt hivei, szivük szeretetével, a női hatalom nagy erejével építik a kimagasló vezér emlékszobrát. A munka be van végezve ós a munkásnők mostan teszik le a művészi alkotás talapzatára hálás megemlé-kezósöknek babérkoszorúját.

Veres Pálné emlékszobra Kiss György buda­pesti szobrászművész alkotása. Carrarában fa­ragták fehér márványba. Az ülőalak két méter, az édesvízi mészkőből készült talapzat l'7o mé­ter magas. A talapzaton a következő felirat van bevésve:

VERES PÁLNÉ. Küzdött , hogy a nő műveltségével és szivével a nemzeti jólét

tényezője lehessen.

A szobor költségeire közadakozásból ós igen ügyesen rendezett mulatságokból mintegy 27,000 korona gyűlt össze.

Budapest székes főváros a díszesen rendezett Erzsébettéren, tehát a város szivében adott he­lyet az első márványszobornak. Szgh. T.

BOLGÁR FERENCZ, A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM UJ ÁLLAMTITKÁRA.

Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter mellé Bolgár Ferenczet nevezte ki államtitkárul a király. Ez a kinevezés egyáltalán nem keltett meglepetést, mert a közvélemény már régóta jelölte Bolgár Ferenczet ez állásra s szinte ma­gától értetődőnek találta kinevezését.

Ez egyszersmind a mértéke annak is, hogy az új államtitkár mennyire rátermett feladatára. Megvan mind a két képesítése rá : a katonai ügyekben való szakértelem ós a parlamenti gya­korlat. Ifjabb korában mérnökkari katonatiszt volt s a hadseregből való kilépése után is jelen­tékeny, egy időben nagy feltűnést keltett ka­tonai irodalmi munkásságot fejtett ki. A parla­mentben is, melynek 1887 óta állandóan tagja, főleg a katonai ügyekben szólalt fel. Az Ap-ponyi politikai hivei közé tartozott s vezérével együtt lépett be a szabadelvüpártba. 1904 no­vember 18-ika után kilépett a pártból s a disszi-densekhez csatlakozott, a kikkel együtt részt vett az alkotmánypárt megalakításában. A múlt évi rövid tartamú országgyűlésen egyik alel­nöke volt a képviselőháznak. Most 55 éves, java erejében levő férfiú, a kire a magyar hon­védség fejlesztésében sok szép feladat vár.

A TISZA. Hegyek között fenyők aljában Egy kicsiny forrásra lelek. S a mint bölcsőjét visszahagyta. Útjában mind beszédesebb.

Pajzánul csülogtatja habját És egyre követésre int, Megyek kanyargós útja mellett, •Jól figyelem lépéseit.

Haladva, egy-egy fordulónál, Mintha pihenni vágyna már ; Erdők, hegyek köszöntve nézik, Talán egy búcsuszóravár.

Nem, nem pihen, sőt köves ágyát Mélyebbre mindig ő veti, Teherbó'l is vészen magára, Hogy más vidéken vesse ki.

Sötét erdők elmaradoznak, A völgy mindegyre szélesebb, Több tutajos más világrészről Mond csábító történetet.

8 a Tisza csöndesen susogja : «Vágy, álom engem is ragad, De nem hagyom el hűtlenséggel Az édes, honi partokat.*

«Még rósz kedvből is, hogyha néha Eendes ágyamat elhagyom, E kárt újabb, dús aratással Megfizetem én, gazdagon.»

«S mikor hosszú, nehéz utamban Kínálnak jó nyugvó helyet, Mily jól esik, hogy hazám földjén Örökre megpihenhetek.»

Szabó Sándor.

A RÉGI ZONGORA* Midőn a nap bágyadtan száll alább S egy messzenyúló ferde fénynyaláb

Egyik bútorról a másikra lebben, Oly tétovázva siklik ott tova,

A hol a mélán nyugvó nagy teremben A divatját múlt ósdi zongora

Borong elrejtve s elfeledtem

Ki tudja, már hány éve állhat itt, Mióta első tiszta hangjait

Merészen küldte ámulok fülébe ? De az idő gyöngéden bánt vele,

Agg testét roskadástól megkímélte S ezernyi hanggal még ma is tele,

Csak oly idegen a beszéde !

El nem szakadt egyetlen húrja se, Bár oly sok év rozsdája vonta be ;

Billentyűi, bár elsárgultak, épek S hiába várják finom ujjait

Egy rég elporladt, gyöngéd női kéznek, Hogy létre keltsék, a mi benn lakik,

A min nem fog halál, enyészet.

Hej ! szép is volt, midőn még hajdanán Az édes-bús akkordok hallatán

A titkolt vágy ikerpárját kereste, Szent érzelemtől lángolt a kebel,

Mindent, mi földi, gyarló, messzevetve S a szív dal szárnyain rebegte el,

Hogy siron túl is él szerelme.

De most ? Beront a nyüzsgő, víg csoport S gúnyolva küld egy megvető mosolyt

Üdvözletül a néma szenvedőnek, Majd pajzán ujjak tánczot lejtenek

Billentyűin, vadul verdesve őket, Akár csak vásott, fürge gyermekek,

Kik egy sirhanton kergetőznek.

* A Petőfi-Társaság Vigyázó-pályázatán dicsérettel kitüntetett költemény.

S hogy víg, ledér nótára késztetik, Kettőzve érzi szenvedéseit

S titkolt búját neheztelőn kitárja. A sivár gajd tombolhat rajta már,

Kaczaghat a jelenkor léhasága, Belézokog egy lágyabb dallam-ár:

A múlt édes melódiája . . .

Sorsod, szegény, elaggott zongora, De sok bús lélek sújtó ostora!

Lézengenek, mint sírtalan halottak, A vidám élőknek játékszerül,

Szótlanságuk fagya kelletlen olvad, Ha ösztökélt kedélyük földerül,

De titkon mégis csak zokognak. Szabados Ede.

A K É T T Ó N I . Elbeszélés. — Irta G o t t i e r La jos .

I. Éjjelre olyan csinos hóvihar kerekedett, hogy

a vén fák az erdőn csak úgy csóválták a fejőket: — Soha ilyet! Aztán oda oda csaptak gályáikkal a rozoga,

öreg kastély ablakaihoz. Beatrix álmatlanul hánykolódott ágyában.

Végre megszólalt: — Alszol, Tóni ? Bátyja a másik szobából felelt: — Nem alszom. Mi bajod? — Hallod ezt a vihart? Még a fejünkre dől

ez a vén kastély. — Dehogy dől. Nagyobb időket is átélt ez

már. — Tóni! Én úgy félek. Hallod a farkasokat,

hogy üvöltenek? — Ráérnek. Egyéb dolguk sincs. — Én nem tudom, te mindent olyan flegma­

tikusán veszel. A helyett, hogy most a főváros­ban farsangolnánk, itt tengődünk az erdő köze­pén, ebben a nyomorult fészekben, a farkasok társaságában.

— Csak tőled függ, hogy más társaságod is legyen. Eredj feleségül Szentérdyhez, ő még tán arra is ráadja fejét, hogy Pestre vigyen farsangolni. A milyen szerelmes beléd, kitelik tőle.

— Köszönöm a jó tanácsot. Ha egyebet nem tudsz, ebből nem kérek.

— Akkor ne panaszkodjál, hanem tűrj bé­kével.

— Én nem is tudom, mi örömöd telik az ilyen életben? Magaddal együtt engemet is el­temetsz. A legszebb éveimet így kell eltöltenem.

— Betta ! Betta ! Soha se jön meg az eszed. Talán én nem örvendenék, ha egy kis örömöt tudnék szerezni neked ? De ha egyszer nem te­lik jövedelmünkből, hogy a fővárosba hurczol-kodjunk! Ez az öreg kastély mégis csak födelet ád nekünk. A föld is kitenni azt az eleséget, a mire szükségünk van. Sőt még egy kis fölös­legesre is jut. Ha azonban bérbe adnám, annyi bórt sem kapnánk, a miből Pesten becsületes lakást tartsunk. Hiszen ösmered a fővárosi éle­tet. Volt módod benne a férjed életében. Tudod, mi a czifra nyomorúság.

Az asszony mormogott még valamit, aztán a falnak fordult és elaludt.

A két testvér, a harminczöt éves Gaálóczy Tóni és tíz évvel ifjabb nővére: Beatrix itt szü­lettek és itt nőttek fel az ősi házban, mely fél­órányira feküdt a falutól. Szüleik korán elhal­tak s a leány a szomszéd városba került növei­débe. Onnan ment férjhez Morványi Lajoshoz, egy fővárosi bankhivatalnokhoz. A férj azonban két évi házasság után meghalt, s az özvegy visszakerült fivéréhez.

Reggelre a vihar megszűnt s a Gaálóczyak öreg kastélya pompás száraz téli napra virradt.

És délután ott ültek hárman, az ódon ebéd­lőben.

A harmadik: Szentérdy Péter, fiatal birtokos volt. A szomszédos pusztán lakott, Sövényeskén.

Ez a délczeg magyar szerette az özvegyet becsületes szivének egész melegével. El is mondta neki százszor, meg ezerszer. Az pedig csak játszott vele. Asszonyi hiúságának hizel-gett ez a nagy szeretet, s talán, ha a férfi nem mutatta volna ki annyira érzelmeit, hamarább felé hajlik a szép asszony szive. így azonban —

18. SZÁM. 1906. 53 . KVFOLYAM. VASÁBNAPI ÚJSÁG. 283

mert nagyon is biztos volt a szerelmében — csak hitegette őt, és halogatta a kenyórtörést, a nélkül hogy igent vagy nemet mondott volna neki.

A házigazda az ablaknál állt ós elnézte a hó-borított százados tölgyeket. Beatrix és az ő áll­hatatos lovagja ott ültek egy kis thea asztal­nál, a kandalló előtt, melyben hatalmas hasáb­fák pattogtak. Minden meg volt a hangulathoz. A kandalló tüze és az ősi képek az öreg ház falán.

A fekete szemű, szöghajú Beatrix olyan volt a roccoco brokát pongyolában, — melyet vala­melyik dédanyjának lavendula illatú szekrényé­ből szedett elő — mint egy elefántcsontra fes­tett pasztell XIV. Lajo3 korából.

Kipirult arczczal kevergette theáját, mialatt az ifjú raakac3, mohó vágygyal nézett édes szép aiczába.

Azlán megrázta a fejét. — Nem, Szentérdy. Nem akarok még férjhez

menni. Ez ugyan furcsán hangzik egy asszony szájában. De maga ismeri elmúlt életemet. Először gyermekből lettem asszonynyá. A nél­kül, hogy ismertem volna a szerelmet. Örvend­tem a menyasszonyi ruhának és a lakodalmi tortának. Most még egy kicsit élvezni akarom az életet és a szabadságomat. Mert utoljára is csak az lesz a vége, hogy fölmegyünk Tónival a fővárosba. Ha maga igazán szeret ós kitart mel­lettem, és . . . majd egy hosszabb idő múlva megújítja ajánlatát, é s . . . és ha én akkor nem fogok mást szeretni, akkor nem bánom, a fele­sége leszek.

Az ifjú sóhajtott. — Ez ugyan gyenge biztatás. Beatrix melegen mosolyogva nézett rá. — Hát a barátságom semmi ? Apró fehér

kezét belétemette a férfi hatalmas barna mar­kába.

Szentérdy áhítattal emelte ajkaihoz a kis kezet.

— Most pedig, uram, beszéljünk egyébről. Mulattasson engem.

Keserves mulattatás volt biz' az, a mit Szent­érdy Péter elkövetett. A társalgás sehogy se ment s az ifjú már épen haza készülődött, a mikor az öreg kocsis megérkezett a postával.

Két egyforma hivatalos nagy levelet hozott. Az egyik Gaálóczy Tóninak volt czimezve, a másik meg özvegy Morványi Lajosnó, született Gaálóczy Beatrix nevére szólt.

A két levél tartalma is egyenlő volt. A czim-zetteket hivatalosan arról értesítették, hogy néhai nagybátyjuknak, Gaálóczy Barnabásnak az özvegye, Kendreő Judit elhalálozott ós fele részben őket tette örökösévé. A hagyaték egy négyemeletes budapesti palotából állt, melynek felét a Gaálóczy testvérek öröklik, a másik felét pedig a végrendelkezőnek egy vérszerinti ro­kona, Kendreő Tóni kapja.

A testvérek ámulva néztek egymásra. Aztán mind a ketten egyszerre nyújtották az iratot Szentórdynek. Olvassa el ő is.

Mialatt az ifjú elolvasta, Beatrix már annyira magához jött a meglepetésből, hogy kifejezést adhatott féktelen, csapongó örömének.

— Tóni! Tóni! Pestre hurczolkodunk ! Ez volt az első szava. Aztán kaczagott és össze­csapta a két kezét örömében.

— És maga nem is gratulál nekünk ? — Az ifjú meghatottan szorongatta mindkettőjök kezét.

Nem nagy öröm volt biz' ez neki. Most még messzebb esett tőle a szeretett asszony, a ki önző boldogságában nem is gondolt erre.

Tóni azonban megértette, mi megy végbe az ifjú lelkében. Melegen megszorította a kezét és részvéttel nézett reá.

— No, erre ugyan sohase gondoltunk. Szólt Beatrix. Én 8 nénit nem is ismertem. Azt hit­tem, hogy már régen meghalt.

— Én ismertem. Jóllehet még kis diák vol­tam, a mikor találkoztam vele. Bégen volt.

— De vájjon ki lehet az a Kendreő Tóni, a kivel nekünk osztozni kell ? — kérdezte Beatrix.

— A Kendreőkkel mi nemcsak ezen a réven, hanem vérszerinti rokonságban is vagyunk, magyarázta bátyj a.— Atyai nagyanyánk Kendreő leány volt, bodaházi Kendreő Mária.

— Szóval a Gaálóczyak és Kendreők között már két házasság volt . . .

Beatrix elgondolkozott . . . •— Nem lehetetlen, hogy egy harmadik is

KALIFORNIÁBÓL : LOS Angeles

létre jön, — szólt Szentérdy Péter kelletlenül mosolyogva.

— Ugyan, hová gondol ? . . . (De azért Beat­rix elpirult, mint a csinyen ért gyermek . . .) Azt sem tudjuk milyen ember és hány éves?. . .

Aztán boldog tervezgetésekbe merültek. Szent­érdy hősies elszántsággal vett részt a társal­gásban. Ott marasztották vacsorára is. A Kendreő Tóni neve sokszor fordult elő, és Beatrixon olyankor mindig sajátos izgatottság volt észlel­hető . . .

Mielőtt aztán Szentérdy hazament volna, abban állapodtak meg, hogy a testvérek egy hét múlva, bizonytalan időre, fölmennek a fő­városba s a kastélyt és a hozzátartozó csekély birtokot Szentérdy Péter gondozására bízzák.

Persze Beatrix keveset aludt ezen az éjjelen. Csak hajnal felé nyomta el az álom. Álmában Kendreő Tóni jelent meg előtte . . . (Sajátsá­gos . . . Ez az álomalak egészen olyan volt, mint Szentérdy Péter . . .)

II. Elutaztak. Szentérdy Péter ott maradt az öreg kastély­

ban az ő mélységes szerelmével. Nem volt a napnak egyetlen szaka, egyetlen órája, a mely­ben ne gondolt volna arra a szőke hajú, sötét szemű asszonyra, a ki boldogan és ezer re­ménynyel telve hagyta őt ott, hogy kirepüljön a nagy világba. Sokat gondolt arra az ismeret­len Tónira is, a ki az utóbbi napokban annyit foglalkoztatta a Beatrix képzelőtehetségét. Ön­kénytelenül gyűlölte őt, a mint a szerelmesek a vetélytársat csak gyűlölni képesek.

Péter sorra kereste föl azokat a helyeket, a hol együtt volt vele. Itt ültek az utolsó estén a kis thea-asztal mellett. Amott az ablakfülkében igórte meg neki, hogy írni fog néha. Ott a lép­csőházban szorította meg a kezét utoljára, mi­kor elutaztak . . .

Ezekben az apró emlékekben volt összes bol­dogsága. Végkép a kastélyba költözött. Télen ugy sincs sok dolga a gazdálkodó embernek.

Beatrix megtartotta ígéretét. Egy-egy sebté­ben odavetett képes lapot küldött néha-néha. Rendesen csak pár sor volt rajta és sok isme­retlen aláírás. Egyiken a Kendreő Tóni neve is rajta volt. Valami nagy mulatság közben Írhat­ták. Meglátszott a levélke egész külsején.

Szentérdy ezekre a rövid epistolákra rende­sen hosszú levelekben válaszolt Kendreő Tónit azonban sohasem hozta föl. Nem akarta félté­kenységével még a távolból is gyötörni a mu­lató asszonyt.

És miközben a Gaálóczy testvérek vigan töl­tötték a telet a fővárosban, czigány, pezsgő, színház, korcsolya és tánczmulatságokkal fű­szerezve, Szentérdy esténként ott ült egymaga az ódon ebédlőben a füstös családi képek társa­ságában.

Volt ott a többek közt egy szép asszony arcz-kópe, a mely nagyon hasonlított Beatrixhoz. Egyik ükanyjok volt, a ki kétszáz év előtt élt.

Nemethy Károly fölvétele. es föntczája.

Szentérdy sokat elnézte ezt a képet. Az arany ráma keretéből ugyanazok a finom metszésű piros ós ugyanazok a bársonyos fényű sötét szemek mosolyogtak reá, a melyek annyira el­rabolták nyugalmát.

És múltak a hetek, a hónapok és a tél mái-vége felé járt.

Egy borús márcziusi délután Szentérdy ismét ott ült az ebédlőben, a kandalló mellett, szem­ben az arczképpel.

Semmi sem zavarta körülötte a hangulatos csendet, melybe beleolvadt az öreg óra egyhangú ketyegése. . .

Lassanként lebocsátkozott az alkonyat szürke szárnyaival és eljöttek a suhanó árnyak, ma­gokkal hozva a múlt emlékeit...

A kandalló tüze fantasztikus árnyakat rajzolt a női arczképre és szinte az élet látszatát le­helte rá, a mint elborult és ismét fellobogott...

Hogy meddig ülhetett igy, maga sem tudja. Addig nézte a szép asszony képét, a míg el­nyomta a buzgóság. De azért álmában is látta a mosolygó ajkakat és a mélységes fekete szeme­ke t . . .

Egyszer aztán a hangját is meghallotta... Ijedten rezzent föl és zavartan nézett szét maga körül . . .

A szép asszony kilépett az aranyrámából... Ott állt előtte. . .

Kalap volt a fején és modern úti ruha simult karcsú alakjára.

A kastély szakácsnője letette az égő lámpát az ebédlő asztalra.

Beatrix kaczagva csapta össze a két kezét. — Hát maga igy vigyáz a mi kastélyunkra?!

Szép őr, mondhatom, a ki alszik!.. . Az ifjú fölugrott és ajkaihoz emelte az asszony

keztyűs kis kezét. — Hazajött!. . . Itt van ! . . . Isten hozta! — Igen. Eljöttem rendet csinálni a lakoda­

lomra. — Beatrix hátra nyúlt a két karjával és levette a kalapját. — Mert Pesten csak az esküvő lesz, a lakodalmat itt tartjuk meg. Kendreő Tóni is igy akarja. Hát maga talán meg sem kapta az eljegyzési értesítést, hogy nem gra­tulált?

Az erős ifjú elszintelenedett. — Tehát csakugyan ez lett a vége ? . . . — No hiszen az előre látható volt, mihelyt

megérkeztünk Pestre. De azért én Tónit ilyen szerelmesnek nem képzeltem volna.

Az ifjú ott állt előtte tántorogva, mint a ha­lálra sebzett nemes vad . . . Mintegy gépiesen mormogta:

— Tudtam, hogy Pesten eliabolják tőlem. . . Az asszony kerekre nyílt szemekkel nézett rá. — Engem? ! Hisz nem rólam van szó ! — Hát kiről? — Tóni bátyám házasodik. — Tóni? Kit vesz el? — Jesszusom! Hiszen maga semmit sem tud!

Hát a másik Tónit veszi eL Hisz ő leány! Ken­dreő Antónia! Ezt csak megírtuk tán magának?

Az ifjú érezte, hogy minden vér a szive fölé

2S4 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 18. SZÍM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

A CAPITOL, A TÖRVÉNYHOZÁS ÉS KORMÁNYZÓSÁG PALOTÁJA SACRAMENTÓBAN.

Pacific alsó vonalán. De talán más vonalon sem. A több napi vasutazás eltör testet lelket.

Igaz, hogy közbe-közbe látni elég szép dol­gokat. De az amerikai vasúti reklám néha fur­csán traktálja az utasokat. A Pecos folyón ve­zet át a világ legnagyobb hidja. Félórával előbb figyelmeztetik rá a közönséget a vasút emberei. Valósággal nem érdekesség nélkül való ez a hid a maga szédítően karcsú, száz méter számra mérhető mélységbe lenyúló vaslábaival. De már az sok a jóból, hogy a vonat ennek a mélység­nek a közepén megáll. A Pullmann termében elcsendesül a társalgás. Szorongó arczok mu­tatják, remegő hangok mondják, hogy milyen istentelenség így játszani az emberek idegeivel. A vonat állása legalább egy órainak tetszik. De a mint végre megindul és kiér a szilárd földre, szinte képzelhetetlen ellenhatás áll be. Az em­berek lelkesen dicsérik a páratlan látványt. És kisül, hogy a vonat csak két perczig állott. A kínos emlékeknek semmi nyoma. A vasút intézője jó pszikológus. A legtöbb utas élő rek­lámja lesz a Kaliforniába vivő legdélibb vo­nal oak.

Jó magam azonban idegenül hallgattam az amerikaiak minduntalan felújuló megemléke­zéseit. A mint kijelentettem, hogy bizony ilyesmi nincs Európában, szinte dicsekvésszerűen be­széltek a hídról. Pedig aligha nem érdekeseb­bek voltak a pusztai állomások. Órákig tartó

LEVÁGOTT ORIAS FA.

Némethy Károly fényképe.

A NAGY MEDVE NEVŰ ÓRIÁS FA.

tolul, édes meleggel töltve el egész lényét. A másik Tóninak egy perez alatt minden bűne meg volt bocsátva!

— Igen, — szólt az asszony elragadó kaczér-sággal. — Én itt vagyok. Nem kellettem Pesten senkinek. Meg aztán. . . összehasonlítottam ma­gát a többiekkel, a kiket azóta megismertem é s . . . ez az összehasonlítás nem az ő előnyükre ütött k i . . . Mindnyájan nagyon szerelmesek vol tak. . . a vagyonomba. Ez az egész.

Az ifjú ekkor már karjaiban tartotta az asz-szonyt, a ki pirulva rejtette arczát széles kebe­lére . . .

A LEGSZÉLSŐ NYUGATON. Két nap, két éjszaka kell hozzá, míg az em­

ber San-Antonióból, Texas Gsikágójából, ex-preszsz vonaton Kalifornia határszólére ér. Ari­zona és Uj-Mexiko sivár területein bőséges al­kalma van, hogy elteljék valami világfájdalmas unalommal. Szinte szorongva kérdezzük a vo­natvezetőtől, hogy mikor jutunk ki ebből a vi­gasztalan pátriából? A felelet az, hogy holnap még a Colorado pusztaságon kell keresztül mennünk. És ha az áradás engedi, úgy holnap­után dél felé már vidámabb vidékre érünk.

Nem hiszem, hogy legyen ember, a ki üde lélekkel tudjon Kaliforniába jutni a Southern-

LOS ANGELESI PARK TÉLEN.

K A L I F O R N I A I K É P E K .

18. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 285 út után egy-egy magános fabódé, sőt néhol egy külön sinre húzott ócska vasúti kocsi előtt állott meg a vonat. A közönség, a mely az állo­mást használja, messze szétszórt tanyákon él. De azért ritkán esett meg, hogy valaki föl, vagy le nem szállott volna.

Annak a pusztaságnak, a melyen három na­pig mentünk keresztül, minden vasutmenti la­kott pontja egy-egy gyógyító helye a tüdőbete­geknek. Éghajlata forróság nélkül enyhe, leve­gője száraz, akár csak Egyiptomé. Földjéből paradicsomot tud csinálni a kapa és az eke. Az emberek még sem foglalják el. Önkéntelenül visszagondoltam a túlnépes Pennsylvania zor­dabb vidékeire. Úgy látszik a kőszén jobb gyar­matosító, mint az Isten napja és a jó termő föld.

Végre a harmadik a nap reggelén narancs­kert előtt állottunk meg s azt hallottuk, hogy tíz órára Los Angelesben leszünk. A pirosló narancsokkal ékeskedő kertekből azután nem is fogytunk ki s gondosan művelt szántóföldek szakították meg csak egy-egy kis időre a kerte­ket, míg Kalifornia első nagyobb helyére ér­tünk.

Némi izgatottsággal ültem az állomástól a tengerpartra vivő villamos kocsira. És hamaro­san le is szállottam róla. Tagjaim sóvárogták a AZ OLASZ KIRÁLYI PÁR A MAGYAR OSZTÁLYBÓL TÁVOZIK.

A KIRÁLYI PAR ÜDVÖZLÉSE. ZENEKAR.

A KIÁLLÍTÁS FOKAPUJA ELŐTT.

W'

1

|^H $&~-

MAGYAR URAK A KIRÁLYI PÁR ÉRKEZÉSÉT VÁRVA.

A M I L A N Ó I K I Á L L Í T Á S R Ó L . — Jalfy Gyula fényképei a 'Vasárnapi Ujság számára.

mozgást, szemeim a behatóbb vizsgálódást. Vagy két órát csavarogtam a város utczáin és terein. Elvégre nem mindennapi dolog, hogy az ember hol olyan utczán járhasson, mely semmit sem különbözik más amerikai város biznesz utczái-tól, hol pedig olyanon, a mely felér a legszebb parkrészlettel. Égy sereg gyümölcsös bolt mu­tatja, hogy a világ leghatalmasabb kerti ipará­nak földjén vagyunk. A narancs, az ananász, a körte, alma, banán, friss ós szárított füge, szá­rított szilva, mindenféle gyümölcskonzerv ha­lom számra kínálkozik. Húsz centért, vagyis egy koronáért kínálnak egy kosár finom fügét, a miért Budapesten már három és fél koronát fizet, a ki nem sajnálja érte a pénzt.

Leghosszabb időt a háromezer magyar holdas Griffith-parkban töltöttem. Együtt láttam itt az előkelő társaságot gyalog, kocsin, lovon, de leg­nagyobb részt automobilon. Egyik sétáló cso­port mellett menve, azzal láttam egy automo­bilra mutatni, hogy benne ül Busch kisasszony, meg a vőlegénye. Erről a kisasszonyról már sokat olvastam az újságokból. Leánya a san-louisi sörkirálynak. Egy nyurga német lajdinánd hódította meg s hogy biztosítsák a szigorú papa beleegyezését, elutaztak együtt Los Angelesbe. Később olvastam, hogy a papa személyesen hozta meg az áldását és a vállalkozó szellemű német elvitte magával Európába az új menyecs­két és ha egyelőre a millióit nem is, legalább bőséges kauezióra valót. Az amerikai újságok egy darabig csak az arczképeit közölgették a szökevényeknek és apróra szedték a külső ki-nézésüket, ismerkedésüket, los-angelesi életü­ket. Az esküvő után azonban keserűen kritizál­ták az európai gavallérokat, a kik elviszik az amerikai pénzt és az apákat, a kik a pénzüket odaadják.

Megismerkedve a soáely legfrissebb pletyká­jával, eléggé otthon éreztem magam, hogy ko­molyabb dolgok után lássak. Előbb azonban

286 VASÁBNAPI ÚJSÁG. 18. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

X

un n

TENGERÉSZETI KIÁLLÍTÁS. A KIÁLLÍTÁS FŐBEJÁRATA.

megfürödtem a tengerbon. Februárban ez sem épen mindennapi dolog. Eléggé jellemzi a ki imát.

A spanyolok iszonyú hosszú nevet adtak en­nek a paradicsomnak, de kevés jelentőséget. Úgy hívták, hogy: La Puebla de Nuestra Seiiora la Reina de Los Angeles. Mi asszonyunk az angyalok királynéjának városa. A jenkik meg­kurtították a nevét, de 1900-ra már százkét­ezerre szaporították a félszázad előtt még csak négy-ötezerre rúgott lakosságot. Nincs is az egész városban csak egyetlen templom a régi időkből, azt is Our Lady's Church-nak hívják, a mint hogy az egész Kaliforniában az összes földrajzi nevek spanyolsága mellett teljesen angol-amerikai a világ.

Los Angeles csodás levegője, nyíló virágten­gere, csodaszép fái hamar felüdítették a texasi kóborlásokban eltört porhüvelyemet. Annyira, hogy két ajánlólevelem czímzettjével, newyorki száraz fráterekkel két kellemes órát töltöttem. Ok is érezték, hogy távol vannak emésztő mun­kájuktól. Eég nem tapasztalt friss érzéssel men­tem a harmadik után Santa-Cruzba.

Ez is nevezetes üdülőhely. Kis város, mely­nek lakossága alig hatodfélezer, vendége pedig ötször-hatszor annyi. A jenki humor azt mondja, hogy Santa Cruz lakossága idegenekből áll. A vendégek fürdenek a tengerben, csónakáznak, halásznak, lustálkodnak, de főleg automobiloz-nak, Kalifornia Csendes-óceáni partja Los Ange-lestől egész San-Franciscóig valóságos automo­bil-korzó, jól kiépített utakkal. Santa-Cruz egyik fő csomópontja ennek a korzónak. Számos olyan arcot láttam a nyüzsgő tömegekben, melyeket mintha előbb New-Yorkban, Washingtonban, Baltimoreban, Filadelfiában láttam volna. Isme­rősöm megmagyarázta, hogy míg a felsőbb négy­ezer, — a milliárdosok Európában töltik a telet, a közép és kis dollármágnások a Csendes óceán partjára jönnek egy-két hétre, meg a kereső értelmiség általában. így esik, hogy kaliforniai embereket bajos látni Kalifornia tengerpartján.

Később arra is rájön az utazó,hogy az előkelőbb, régibb kaliforniai családok nagyon rósz szem­mel nézik a keletiek betódulását ós nem örömest vegyülnek közéjük.

Mit csinál az ember, ha távol hazájától ide­gennek érzi magát az emberi társaságban ? Föl­keresi a természet kínálkozó szépségeit. így csá­bítottak magukhoz Santa Cruz híres szép fái. Hatvanöt cent — hetvenöt fillér belépti dijért bocsátanak közéjük, rövid vasútazás után. Er­dőnek igen kicsi, a mit lát az ember, de fának igazán csodanagy. A legnagyobbnak, a Pioneer-nak hetven láb a kerülete. Egy másiknak szobá­nyi odújában Fremont tábornok lakctt 1847-ben, az okkupáló hadsereg élén. A fák neve : Sequoia sempervirens. A Sequoia egy cserokó indián neve, a ki a cseroké irást föltalálta. Örökzöld fenyő az Abiesek családjából. Igazi óriási test­vérei a Sierra Nevada nyugati lejtőin \annak. Első nevüket Lindley dr., a londoni egyetem tanára adta, Wellingtoniának nevezve őket, később egy jenki tudós a Washingtonia névvel szorította ki az európai nevet. Végül Decaisne francia tudós mutatta ki, hogy a Sierra fa gigá­szai a Sequoia sempervirens rokonai s utána Sequoia gigantea néven tisztelték a fákat, melyekről két képünk ad fogalmat. Az egyik fa évgyűrűi hétezer éves kort mutatnak, sokkal régibbet mint a legrégibb egyptomi gúla papi-rusai. A másik nagyságát azzal igyekszik jelle­mezni a reklám, hogy belőle kényelmes tokot lehetne készíteni a legnagyobb amerikai személy­szállító, gőzösnek, a 705 láb hosszú Oceanic-nak. A nagy fákat most már nem lehet levágni; törvény oltalmazza a világ legöregebb ismert élőlényeit.

Hatalmas tenyészetük emléke ott derengett még a képzeletemben, mikor vagy tiz nap múlva Kalifornia fővárosának, Sacramentónak szép nyilvános parkjában sétáltam. Benne van a törvényhozás ós a kormányzóság palotája, a Capitol. Az épület elég jó benyomást te?z ma­gas kupolájával. De a legfőbb ékessége az, hogy

csodásan bájos parkban fekszik. Falához két öles kamólia fák simulnak, óriási csokorként. Épen telve voltak szép piros virággal, a mit nálunk csak a műkertészet tud törpe cserjéből, drága pénzen elővarázsolni. Útjait üdezöld fe­nyők, ciprusok, sequoiák övezik, s gyepje talán még a margitszigetinél is szebb. Irigyeltem a kaliforniai kormány hivatalnokait, hogy olyan csendes, poétikus kis városban élhetnek, mint Sacramento s olyan bájos parkon járhatnak ki és be a hivatalukba. Rajtuk azonban nem lát­szott az egészséges környezet. Egyikük azt mondta, hogy azért göthös, mert hivatalba jött. A másik azért jött hivatalba, mert göthös volt. Hát hiszen a sacramentoi Capitol szanatórium­nak is elég jó.

Efféle egészségügyi eszmélkedések közben találtam a szállómban Berger ur levelét, hogy az újságból tudta meg egy honfitársa érkezését, meglátogathat-e ? Persze hogy szívesen hivtam. Elmondta, hogy maszszőr és szépen keres. A kvalifikációját azzal szerezte, hogy valaha gimnazista korában, a Dob utcában egy orvos rokonánál lakott. Nem kell messze mennünk, hogy amerikai izű üzleti eszmékre találjunk, édes hazánk földjén sem. Másrészt azonban úgy találtam, hogy jobb, ha Berger úr az amerikaia­kat boldogítja a maga tudományával. Húsz esz­tendő múlva, ha lesz pénze, visszakerül, mint amerikai híres doktor. Remélem, idehaza nem fog praktizálni. Németh József.

A MILÁNÓI NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS. Lombardia egykori fővárosában a munkások tíz­

ezrei dolgoznak villamfény mellett éjt nappallá téve, hogy nemzetközi kiállításukkal a világot bá­mulatba ejtsék. A Simplon-alagut megnyitása szol­gáltatja a kiállítás rendezésére az alkalmat.

A kiállítás nagy terjedelme (980,000 négyzet­méter) egyúttal a kiállítás egyetlen hibája is. A kér­dést nem lehetett ugyanis másként megoldani, mint hogy két nagy parkban, a városi kertben és

ÉPÍTESZET.

A M I L A N Ó I KIÁLLÍTÁSBÓL. FÖLDMIVELÉS.

18. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 287

GRÓF ESTERHÁZY MIHÁLY.

az úgynevezett «Piazza d' armi»-n helyezték el a 120 palotát és pavillont. Az épületek területe 245,300 négyzetméter, melyből a festőművészet 12,000, a szobrászat 24,000, az ipari és kereske­delmi csarnok 30,000, a vasút 25,000, a hajózás 12,000, az automobil 10,000 és a földmivelésügy 21,000 négyzetméter területű csarnokokkal foglal helyet. A legtöbb állam és pedig nemcsak kultur államok, hanem exotikus országok is, önálló palotá­val vesznek részt a kiállításban.

A Via Danten emelkedő árkádos, tornyos főbe-járó mellett mindjárt a Simplon-alagut bejáratának másával találkozunk. Ez a nagyszerű alagút épí­tésének bemutatására szolgáló pavillon. A híres fúrógépek egyike működésben is látható lesz. Mel­lette emelkedik az akvárium, mely a kiállítás után is ugyanarra a czélra fog szolgálni. A már meglevő hires olasz akváriumok mintájára nemcsak a rend­kívül gazdag olasz tengeri és édesvízi halvilágot mutatják itt be, hanem a kereskedelmi halászat érdekeit is képviselni fogják. Itt van a múlt század első éveiben amphitheatralikusan épült hatalmas aréna, melyben a kiállítás alatt számtalan sport­ünnepély fog lezajlani. Több 50- és 100,000 lirás pályadíj fokozza majd a résztvevők ambiczióját. Tovább haladva, gazdag lombozatú fák között talál­juk a szépművészetek és szobrászat palotáit. A vá­roskertben van még a vasúti pavillon, — állandó jellegű vasépület és óriási méretein kivül architek-tonikus szépségeivel is hat. Feljebb a park északi részében van a béke hófehér ive, a drótnélküli távírás pavillonja, melynek tornyában Marconi találmánya állandóan működni is fog.

Keskeny, hosszú híd vezet a két park között el­haladó villamos vasút felett a kiállítás másik felébe, a korábbi katonai gyakorlótérre. A bejárattól jobbra találjuk a villamosság csodáit, külön pavillonokban a villamos vasutak kiállítását, a világhirü milanói kocsigyárak remek gyártmányait, az automobil és kerékpár csarnokát és a francziák szépművészeti palotáját, mely utóbbi méreteivel és művészi kikép­zésével egyaránt hatásos. Balra emelkedik a kiállí­tás legnevezetesebb épülete : a munka-galériája. Állandó jellegű hatalmas csarnok, mely az egész térnek majdnem negyedrészét foglalja le. Itt nyert elhelyezést mindaz, a mire az olasz ipar és keres­kedelem büszke lehet. A műszaki tudás dicsőségéi és a munka diadalát hirdeti az egész kiállítás s a mit ide az olaszok összehordtak, az nagyszerűségé­vel mindenkire mély hatást fog gyakorolni. Majd­nem ugyanilyen területet foglal el a közlekedési csarnok, melyben a szárazföldi szállítás összes esz­közei, továbbá a vasútépítéssel kapcsolatos munka­ágak bemutatása rendkívül tanulságos látványt nyújtanak a szemlélőnek. A szárazföldi közlekedés bemutatását kiegészíti a tengerészeti kiállítás, melyben egész hajók nyertek elhelyezést.

Méreteivel negyedik helyen áll a földmívelés pa­lotája, mely az olasz tanyaház mintájára épült. A mi szempontunkból egyike a legérdekesebb kiállítási épületeknek, melyben az utolsó években bámulato­san fellendült olasz mezőgazdaságot tanulmányoz­hatjuk. Érdekes még a léghajózás pavillonja, mely­ben a legnagyobb kiállítási dijért, 150,000 líráért fognak a legnevesebb léghajósok versenyezni.

A külföldi államok közül különösen sikerült a franczia szépművészeti palota, az osztrákok, belgák, a délamerikai köztársaságok és a svájcziak jelleg­zetes épületei. A magyar csoport épületeiről, melyek miben sem maradnak a külföldi pavillonok mögött, alkalomadtán külön fogunk megemlékezni.

w-i *-l •

B

\ i #t

f ,í wt 1

m M

Pályadijakra a kiállítás igazgatósága rengeteg összegeket fordított. Gondoskodott nagyszerű lát­ványosságokról és kuriózumokról; az idegenforga­lom fokozása érdekében mintegy 100 kongresszust fognak a nyáron Milánóban tartani.

A kiállítást maga az olasz király nyitotta meg április 28-án. •

A KÖZÉLET KÉT HALOTTJA. A közelebb múlt napokban, a választások

izgalmai közepett két haláleset állította meg egy. pillanatra a harczi zajt, a közélet két jeles szereplőjének: gróf Esterházy Mihálynak és Foriuyák Gyula lovassági tábornoknak halála.

Gróf Esterházy Mihály neve főleg társadalmi téren volt ismert, bár a politikai mozgalmak­ból is kivette a maga részét. Hires sportember volt, oroszlánvadász és galamblövő, nagy szere­pet játszott a hajós ós az automobil-sportban. E mellett a legjobb amateur-fénykópezők közé tartozott s elnöke volt a Photo-klubnak. A po­litikában 1892 óta szerepelt mint a szempczi, utóbb pedig a galántai kerület képviselője. Ap-ponyinak volt hive, legutóbb pedig az alkot­mánypárt egyik alelnöke.

Forinyáh Gyula már évek óta visszavonult ugyan a tényleges katonai szolgálattól, de sze­replése még élénk emlékezetben áll. 1855-ben lépett ki a hadapródiskolából mint hadnagy s részt vett az 1850-iki olasz hadjáratban, majd 1866-ban a poroszok ellen küzdött. Fényes pá­lyát futott meg; 1869-ben a magyar honvédség­hez osztották be s őrnagy lett, 1876-ban ezre­des, 1883-ban tábornok. Kerületi parancsnok volt Pozsonyban, 1887-ben pedig altábornagyi ranggal József főherczeg mellé került adlátus-nak. A király, kinek kedvelt embere volt, több­ször tüntette ki magas rendjelekkel s nyuga­lomba vonulása után, 1900-ban a főrendiház tagjává nevezte ki. A főváros társadalmi körei­ben is nagyon népszerű volt a daliás termetű tábornok s halála sok jó barátját borította gyászba.

HOGYAN K Ö Z L E K E D T E K A R É G I P E S T E N ?

Könnyű nekünk, a modern nagyváros elké­nyeztetett gyermekeinek, feszíteni ma a ruga­nyos aszfalton, de bezzeg nyaktörő vállalkozás volt a múlt századokban egy-egy lucskos, csata­kos őszi estén vógigbukdácsolni a régi Pest hepe-hupáin, ha csak valami jótét lélek könyö­rületesen oltalmába nem vette az embert. A mai Elevátor helyén akkor még rengeteg mocsaras térség terűit el, a régi okiratokban sűrűn emle­getett dPalus molitorumi), «Müller-teiche», ma­gyarán «Molnár-tó», téli tanyája a már akkor nagy számmal levő hajómalmoknak. Ennek kö­zelségétől vette nevét a mai Molnár-utcza is. Odább a Gusztányi féle szántóföld bűzös pocso­lyájának miazmái, kivált melegebb időkben ál­landó veszedelmei voltak a közeli lakosságnak. A Soroksári- és a Kétnyúl-utcza (ma Lónyai-utcza) szintén egy feneketlen dágvány, úgyany-nyira, hogy sáros időben gyalog sem volt meg­közelíthető, annál kevésbbó szekerekkel. A gya­logjárókat oldalt szegélyező faczölöpök nagyrészt kidőltek, elkorhadtak. Pedig hatalmas protek-tora volt a Kétnyúl-utczának, maga Gyulay ez­redes, a ki az ottani katonai nevelőintézetben elhelyezett növendékek érdekében gyakran emelt szót a városnál. De mind hiába, mert a közmun­kák a császár rendeletéből országszerte szüne-_ teltek s nem is indultak meg mindaddig, míg a került 219 frtba az ácsok munkájával együtt, török elleni csapatösszevonások sürgősen nem maga a híd fa-alapja, a hajókba szolgáló oldal­követelték meg az utak ós hidak jókarba tételét.

De nem mutatott sokkal vigasztalóbb képet a mai Kecskeméti - utcza sem. Feneketlen sár vezetett a Kecskeméti-kapun kívül álló «Két oroszlán»-fogadótól és a "Tizennégy se­gítő szentről* elnevezett kápolnától a pau-linus-rend templomáig, a mai Egyetemi temp­lomig. Az Üllői-út kezdetén kőhíd állott, ép úgy, mint a Eókus-kápolnánál is, mely utóbbit ez időtájt az arra kihelyezett vásárosok kedvéért négy ölre szélesítették ki akkóp, hogy a Rácz Ferencz-féle majorhoz vezető hidat rontották le s ennek anyagát használták fel. Az üllői-úti vonalon túl már meglehetős járható út vezetett a híres Eliás-kútjáig, a Ludoviczeum táján, a

Koller utódai fbnyképe.

FORINYÁK GYULA.

XVIII. századbeli pesti fasfetOHafclö-tarsaság e kedvencz kiránduló helyóig.

A város ellenkező oldalán, a Váczi-kapun túl eső Sóháztól (Domus Solinaria) a téli dunai át­járóig vivő utat már 1788-ban teljesen kiépítet­ték. De a mai Bazilika helyén álló új állatheezcz-től a Hacker-ház\g eső vonal, épen úgy a Gra-jia/e'ros-palota (ma Központi Városház) mögötti tér s az «Arany szita» -fogadó és postahivatal táján elterülő mai Dohány-utcza — mint akkor nevezték: «Hcrzler dohányos utczája» —még mindig egy bokáig érő sártenger.

Pedig ez időben már Pest városa jelentéke­nyen emelte vásárain a helypénz árát is, köve-zési munkálatok czimén. Azonkívül I. Lipót császár 16%-iki privilégiuma kövezetvámszedési joggal is felruházta a várost, a «köztisztaság és az utczák jókarban tartása érdekében.)) Volt pedig ez a kövezetvám egy veder vidéki bor után két, külföldi után négy dénár, egy veder égetett pálinka után négy dénár, egy veder sörért két dénár, egy mérő gabnáért egy dénár, ökör vagy ló után öt, tehénért kettő, disznóért egy dénár és így tovább, fel egész 20 dénárig, melyet egy szekér szárnyas, vad vagy hagyma, káposzta és vetemény után kellett fizetni.

Még érdekesebb volt azonban a Dunán és a Pest-Buda között való közlekedés. 1767-ig a két testvérváros forgalmát csupán repülőhíd közve­títette. Ekkor állították fel a hajóhidat nagy költséggel, mert mint a számadásokból látjuk, Pest városa csupán az 1767-től 1772-ig terjedő öt év alatt nem kevesebbet, mint 15,735 forint 30 krajczárt költött az új hídra. Pesten nem is szerezhették egyszerre be az összes^ szüksé­ges hajókat, hanem csak lassanként. így is a Passauban készíttetett 47 hajó összes költsége maga 6110 frtot tett ki. A két fenyőfa-czölöp, melyekre a híd két végét támasztották, bele-

gyámolokkal s az őiök fa-házikóival 5000 frtba. A fa-anyagot Komárom szolgáltatta. Nem úgy azonban a kovácsolt szegeket, melyeket Ischl-ből, a csavarokat, melyeket Pozsonyból rendel­tek meg.

Kellett ezeken kívül még a pesti hajóhídhoz 66 vasmacska, egyenként 225 font, 2367 forint értékben; ezekhez hat nagy láncz, 40 öl hosszú és hét mázsa súlyú, összesen 714 frt, 66 kisebb láncz, négy mázsás, 4488 frt értékben; két oldal-láncz, 36 mázsás, a hajók körülkötözésére: 612 frt; négy rövidebb, öt mázsás parti láncz: 60 frt; 72 vaskapocs az oldallánczokhoz: 28 frt 48 kr. Végre 330 gerendaszög, nyolcz vaskapocs a híd felhúzásához, 2170 vashorog, négy nagy

288 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 18. SZÁM. 1906. 53 . í.VFOLYAM.

hídkötél, nyolcz vékonyabb, stb. Két őrház, harangláb állott a hajóhíd két végén, közepén pedig egy Nepomuki Szent János-szobor.

Hogyan közlekedtek már most a régi hajó­hídon ? Egész litánia az a szabályzat, mely ezt részletesen megállapítja. Először is nem fizet­tek hídbért a nemesek, egyházi rendek, kato­nák, még pedig nemcsak személyök után, de szekereik, termesztményeik, saját szükség­letükre beszerzett fogyasztási s egyéb ezikkeik, jobbágyaik s szolgáik után sem, sőt még akkor sem, ha kereskedést űztek is, kivéve ha fogadott szekereken utaztak. De nem fizettek saját sze­mélyök után a prókátorok, orvosok, diákok, koldusok sem, valamint őrletők, ha gabonájukat őröltetni vitték, vagy a malomból őrölve hoz­ták vissza. Nem fizettek továbbá Buda ós Pest város birái, polgármesterei, szenátorai, tiszt­viselői, íródeákjai, választolt polgárai, ezek feleségei, özvegyei, atyai hatalom alatt álló gyermekei, cselédjei, sem személyök, sem tulaj­

don vagy fogadott szekereik után, ha ezek saját terményeiket szállították á t Végre nem fizettek semmit hivataluk tartama alatt a városi szol­gák, a budai mészárosok, midőn Buda város szükségletére levágandó marhát szállítottak át, sőt Mátyás 3-ik decretuma szerint még a nem­telen személyek is hídbérmentesek voltak ak­kor, ha nászmenetben vonultak át a hídon. Minden más esetben a híd taksája személyen­ként egy krajczár, birka, sertés, kecske vagy borjú után két krajczár, szabadon vezetett te­hén, ökör, ló után négy krajczár. egykerekű taligától két krajczár, kétkerekűtől üresen há­rom, terhestől, ha egy személy húzza: hat, ha kettő: kilencz, ha három: 12, üres szekérbe fogott egy marhától 18 kr., hattól két frt 30 kr. járt. Fiakkerek évenként fizettek, és pedig bu­daiak hat, pestiek 12 frtot.

Nagy hátrányára volt a régi hajóhídon való közlekedésnek a hídnak télen át való fölszedése s a közlekedés ideiglenes fennakadása a javítási munkálatok és a hajók átbocsátása alatt. Utób­bira nézve épen azért abban állapodtak meg, hogy naponként rendesen napkeltekor, egy órán át történjék, a mikor a közönségnek legkevésbbé kellemetlen. Télen át, ha a Duna befagyott s

veszély nélkül lehetett átkelni, a jégen néhány szekér szalmát hintettek el, aztán vizzel le­locsolták, hogy összeálljon. Ilyenkor az átkelés díjtalan volt. Nem úgy azonban, ha a Duna nem állt be, vagy a jég a meleg források következté­ben léket kapott, s pontonokon, kompokon kel­lett a közönséget átszállítani. Ez esetben a ren­des taksa dupláját szedték, sőt borravaló czi-mén sokszor többet is, a min nem is ütköz­hetünk meg, ha tekintetbe veszszük, hogy a két-három kisebb hajó mindenikén öt munkás foglalatoskodott egy húszas napidíjjal, azon­kívül mindeniken egy pénzszedő (perceptor) 9 frt havi fizetéssel. Ez a személyzet 7— 9 mun­kásra szaporodott hajónként a felső átkelésnél, hol szekerek és terhek rakodtak át, azonkívül minden pontonon egy kormányos is ült 24 kr. napidíjjal.

Ha még hozzáteszszük, hogy a város a hajó­hidat 16,150 írtért adta bérbe, ós pedig első izben Király ós Keszics bérlőknek, utóbb,

1777-ben Fáik és társainak, körülbelül meg­közelítő képet nyerünk a hajdani Pest ez első nagyobbszabású közlekedési vállalatának üzleti forgalmáról.

Nem csekély volt azonban a koczkázat sem. 1772 május 24-ikén délután fél két órakor pél­dául egy véletlen eset óriási rongálásokat oko­zott a hídon. Vrancsó Kristóf fuvarozó két ter­hes hajója, melyet gyapjúval és gabonával von­tattak felfelé a Dunán, a kötél elszakadván, a hozzája kötött öt más hajóval nekiütődött a hajóhídnak s annak majdnem felet elsodorta. Szerencsére emberéletben nem esett kár, de rengeteg volt a pusztítás, melyet a katasztrófa a híd fölszerelésében maga után vont. V. S.

ELFELEJTETT ÉRTÉKPAPÍROK. A tőkepénzes, a ki vagyonát értókpapirokba

fekteti és úgy gyümölcsözteti, a bankár, a kinek az értékpapír áruczikk, vigyáz papírjaira, figye­lemmel kisóri a sorsolásokat, a különböző lejá­ratokat. A kisemberek között azonban, a kik megtakarított sekély pénzecskéjükön értékpa­pírt vesznek, gyakori eset, hogy papírjuk elkal-

r lódik, a reája eső, sokszor vagyont érő nyere­ményekről a tulajdonos tudomást sem szerez s

3 elmúlik a kitűzött határidő a nélkül, hogy a i nyereményért valaki jelentkeznék. Különböző

sorsjegyek nyeremény-jegyzékéből láthatni, • hogy egész sereg főnyereménynek nem akad

gazdája éveken át. így pl. a török sorsjegyek-• nek egy 600,000 ós egy 300,000 frankos főnye­

reménye ma is gazdátlan. Ebből látni, hogy az i emberek nagy része milyen gondatlanul és ren-i detlenül kezeli legfontosabb dolgait.

A legtöbb ember semmit sem titkol oly ) gondosan még bizalmasai előtt is, mint va­

gyoni állapotát. Magányos embereknél gyak­ran megesik, hogy olyan jól elrejtik értékpa-

l pírjaikat, hogy haláluk után örököseik meg se tudják találni. Ha az értékpapírokat valamely bank őrzi és kezeli, akkor a tulajdonosnak időközönkint beszámol róluk s ezekből az ira-

i tokból aztán az örökösök is tájékozást sze­rezhetnek arra nézve, hogy hol keressék a va­

gyont. Sokszor megesik azonban, hogy az örökö­sök vagy a bíróság egész sereg pénzintézetnél tu­dakozódnak, nem volt-e ott az elhunytnak letétje, a mi annak a jele, hogy az örökhagyó nem hagyott hátra megbízható följegyzéseket vagyonáról.

Ilyenformán nagyobbbankokban gyakori eset, hogy évek során egész sereg gazdátlan vagyon halmozódik fel bennük. Ha egy bankban érték­papírokat, mint zárt letétet vagy pedig pánczél-szekrényben őriznek s a tulajdonos évekig nem jelentkezik, a banknak semmi oka sincs, hogy kutasson utána. Van olyan eset is, hogy szel­vény-ív kiváltása, kicserélés vagy más efféle czéljára nyújtanak be értékpapírokat a bankhoz s aztán sohasem jelentkeznek értük. A bank nem jegyezte fel az illetőnek pontos czímót, mert hiszen nyugtát adott neki s csak ennek ellenében kaphatja vissza papírjait. Hogy aztán, ha idővel mégis kitudódik a dolog s a tulajdo­nos vagy örökösei jelentkeznek az értékpapí­rokért, jelentékeny kárt szenvednek kamatvesz­teség, sőt esetleg elévült nyeremények fejében is, azt mindenki könnyen beláthatja.

Ezért senkinek sem volna szabad elmulasz­tani, hogy ha értékpapírjai vannak, lehetőleg pontos jegyzéket vezessen róluk.

ERDEI UT (FAHASÁBOKBÓL ÖSSZERÓVA). — Balogh Rezső fényképe.

18. 8ZÍM. 1906. 53 . ÍVTOT.VAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 289

Kézdi Kovács László : Fagy.

A H É T R Ő L . Uj nevek. A kávéházakban, a klubokban ol­

vassák — mi mást is olvasnának ezen a héten Magyarországon — a választások eredményét és egy-egy név után a meglepetés, sőt a szemre­hányás hangján csattan föl a szó:

— Mi az ördög, hát még ezt is megválasztot­ták ! ? Már igazán fölfordul a világ!

Szóval a diadalmas jelöltek, azazhogy már képviselők örömében nem mindenki osztozko­dik. Nagy fiskálisok rnsz néven veszik a tisztelt közönségtől, hogy kis fiskálisoknak, nagy újság­írók, hogy kis újságíróknak, tudós emberek, hogy nem tudós embereknek adott mandátumot. Már pedig a ki haragszik, annak tudvalevőleg nincsen igazsága. A mivel nem azt akarjuk mondani, hogy az igazság mindig a diadalban érvényesült, illetve hogy minden választási győzelem föltétlenül a jobbik jónak a győzel­mét jelentené. Sokszor megesik, hogy nem kap helyet a nemzet törvényhozásában olyan ember, a ki nagyon odavaló lenne, és megválasztanak olyat, a ki nélkül a bölcsek tanácsa nem volna hiányos. De ebből messzemenő és általános következtetéseket levonni nem lehet. Zola Emil­nek is bizonyára helye lett volna a franczia Akadémiában, sokkalta inkább, mint néhánynak azok közül, a kikkel szemben megbukott: de azért az ő esete nem jelentette a franczia Aka­démia csődjét, sőt még a tekintélyének meg­rokkanását sem. A képviselőválasztók meg nem is csupa akadémikusok. Nekik is szabad téved­niük, annál is inkább, mert nagyon sokszor kiderül, hogy igen helyesen tévedtek. A parla­ment világa külön világ, sajátos világossága és sajátos levegője van. Megesett már nagyon sokszor, hogy új emberek, a kiknek a bekerülé­sét vállvonogatással vagy mosolyogva fogadta a világ, egyszerre színt, erőt, formát kaptak ebben a világban ós ebben a levegőben. Tulajdonsá­gaik, még pedig igen becses tulajdonságaik ke­rültek napfényre, a melyek csak ezen a poron­don bontakozhattak ki és a viselőiket úgy meg­növesztették, hogy a következő választáson a bukásuk keltett volna olyan megütődést, a milyet az első választáson a megválasztásuk keltett. Nem mindig történik ez igy, megesik, hogy a diadal rejtelme rejtelem marad továbbra is, de Ciceróról sem tudhatták, hogy Ciceró, a míg nem szónokolt. Fogadjuk tehát az új em­bereket azzal a kellemes hittel, hogy csupa Ciceró. Most még jogunk van ehhez a jóleső érzéshez. Éljünk tehát az alkalommal, mert ké­sőbb, úgy lehet, már nem lesz jogunk hozzá.

budapesti utczanevek sorából eltűnt egy idilli­kus zengésű szó, hogy helyet adjon egy nem idillikus zengésű szónak. A Sétatér-utcza eltű­nik a magyar főváros helyrajzi térképéről. Azaz hogy csak a neve tűnik el. Az utcza megmarad, csakhogy ezentúl már Bank utczának hívják. A természet és a poézis kedvelőnek ez a változ­tatás bizonyára nem kellemes. Sétatér-utcza két­ségtelenül szebb név, mint Bank-utcza. Nyugo­dalmasabb, szelídebb, nyájasabb, romantikusabb. A hallatára az ember szép, széles és hosszú ut-czát képzel, két oldalt mosolygó pázsittal, virág­ágyakkal, beszegve susogó hársakkal, a melyek­nek az árnyékában mélázó szerelmesek anda­

lognak és körülöttük boldog álmok aranyos párája lebeg. Valamikor bizonyosan ilyen vagy legalább is ilyenforma volt ez az utcza. Ezért nevezték el Sótatór-utczának. Közben azonban alaposan megváltoztak az idők. A nagyváros kőáradata kitört a régi medréből és hatalmas paloták emeletes hullámaival árasztotta el a mezőt, a melyből igy azután telek lett. A mezőn fű nő, a telken azonban emeleteB házak nőnek. A föld puha testét elborították aszfalttal meg gránitkoczkákkal, a kertekből udvarok lettek, a virágágyak helyén boltok, lakások, irodák. A pa­lotát, a kinek van, szintén elsőrangú természeti szépségnek itóli ós a világnak nemcsak susogó hársfákra van szüksége, hanem bankokra is. A változáson tehát kétségbeesni nem szabad. A Sétatér-utcza sorsa nem a legroszabb sors, a mi utczát érhet, — a telektulajdonosok semmi­esetre se találhatták ezt a sorsot kétségbeejtő­nek — de viszont a bankpaloták sorát sehol a világon nem minősítik sétatérnek. A szép nevét tehát el kellett veszteni az utczának az igazság kedvóért; a poéták talán 'sajnálni fogják, de szerencsére nagyon kevés poétának van háza a Bank-utczában.

Kortesvilág. Ez a világ ezúttal kisebb is, csöndesebb is, lendület nélkül valóbb is volt, mint máskor hasonló alkalommal. A kortesi elme virágainak kicsendülésóre a talaj most nem volt nagyon alkalmatos. A választás nagy részében csak megerősítése volt a legutóbbi alkotmányos megnyilatkozásnak, roppant sok volt az egyhangú választás és meglehetősen ke­vés a küzdelmes. Már pedig a kortes talen­tumnak csak az ilyen hely a termőföldje : igazi kortesmunka csak ott fejlődhetik ki, a hol nem­csak valakiért, hanem valaki ellen is lehet és kell küzdeni. Ámbár a jó kortes munkája érvé­nyesülhet abban is, hogy már eleve úgy bizto­sítja a terrénumot, hogy nem akad vállalkozó, a ki harczot merne koczkáztatni. Néha meg maga a küzdelem is kortesmunka, mert nem utolsó taktika az, hogy a jelöltnek kellemetes ellenfele legyen. Olyan tudniillik, a kit sokkal könnyebben le lehet győzni, mint azt, a kinek a helyét elfoglalta. Az ilyen jelölt néha többet ér, azaz hogy alkalmatosabb és kényelmesebb

Sétatér-utcza—Bank-utcza. A székesfőváros tanácsa a héten névváltoztatásokkal foglalkozott és a munkájának az lett az eredménye, hogy a

Glatz Oszkár: Ebédnél.

A NEMZETI SZALON GRAFIKAI KIÁLLÍTÁSÁBÓL.

2 9 0 VASÁRNAPI ÜJSÁG. 18. 8ZÍM. 1906. 53 . ÉVTOLYAM.

Rubovics Márk: Ejnye, be jó.

még az egyhangú választásnál is. Az igazi azon­ban mégis csak az, mikor komolyan megy a do­log, őszinte, heves és bizonytalan kimenetelű az alkotmányos csata. Ilyenkor aztán kimutathatja a kortes: mi és mennyit ér az, a mi a fejében lappang. A kortestalentum nyers ércze az ilyen küzdelem hevében olvad és ömlik az ötlet ezernyi formáiba. Ha gyérebben is, mint máskor, de azért most is akadt ilyen alkalom és bizonyos, hogy a választások lezajlásával megint hallunk egy csomó friss, elmés és hatásos kortesfogásról, a minthogy termett ilyen még minden képviselő­választás idején minálunk. Ha valaki összegyűj­tötte volna mind azokat az ötleteket, a melyeket a kortes-elme idáig Magyarországon produkált: ez a könyv a mellett, hogy a legvastagabb könyv lenne a világon, igen érdekes- könyv is lenne. Mert egyenesen szédítő az, hogy az ilyen alka­lom a furfangnak, az elmésségnek, a megtréfáló erőnek, a hatásos, hódító és megnyerő ötletek­nek milyen dús készségét váltja ki a magyar korteseknek, az alkotmányos küzdelem generá­lisainak és káplárjainak a fejéből. A magyar faj talentumos voltának nem utolsó bizonysága lenne ez a gyűjtemény. Bizonyára eljön az idő, mikor az élelmességnek ez a most csak parádés alkalmakkor megszólaló tömege beszegődik kö­zelebbi érdekek állandó szolgálatába is ós már csak ebben a reményben is megérdemli a kortes­talentum matériája, hogy ne ítéljék értékte­lennek.

A Vezúv a színpadon. Állítólag az öreg Dumas mondotta, hogy a világon minden csak az embe­rek szórakoztatására történik. Nemcsak a szín­házak vannak azért, hanem a háborúk, a pusz­tító viharok és a katasztrófák is. Ezer ember meghal, hogy másik százezer meg millió bor­zonghasson a sorsán. Ha az árviz elönt, a tűz elhamvaszt, vagy a földrengés romba dönt egy várost, ennek az eredménye egy csomó — mu­latság lesz. Konczert, bál meg tavaszi ünnepség világhírű tenoristák föllépte vei, tombolával és világpostával az ínségesek fölsegélyezésére. A háború borzalmaiból a mozgó fotográfiák ér­dekessége jut a világnak. Az öreg Dumas mon­dása nincsen igazság, vagy legalább is találó erő hiján. Az emberek milliói még alig ocsúdtak föl a katasztrófa rémületéből, a melynek átka a Vezúv tüzes gyomrából szakadt egy viruló vi­dékre, már hire jön egy vállalkozásnak, a mely művészi Itatásokra dolgozza föl azt a szeren­csétlenséget az érdeklődő emberiség szórakoz­tatására. A színpadi technika nagyszerű eszkö­zeivel a deszkákra viszik a Vezúv kitörését és a félelmetes tűzhányóból — primadonna lett, színházi attrakczió, a mely belépő-díj mellett produkálja magát úgy, hogy akármennyire há­borog, senki se ijed meg tőle. Csak — megtap­solják. Ha megaprehendál érte az öreg Vezúv, az se baj. Legalább nem igyekszik máskor arra, hogy — érdekes legyen.

G R A F I K A I KIÁLLÍTÁS A N E M Z E T I SZALONBAN.

Gazdag, változatos s tartalomra nézve is igen sok figyelemre méltót nyújt a oNemzeti Sza­lon* grafikai kiállítása.

Többen jó nevű művészeink közül terjedel­mes gyűjteménynyel szerepelnek. E gyűjtemé­nyek jellegzetesen mutatják az illető művész egyéniségét, felfogását, tudását, tehetségét az általa művelt műfaj keretében.

Felbukkannak egyes kevósbbó ösmert, vagy még ösmeretlen tehetségek, igen erős minőségű s maguknak föltétlen elismerést biztosító dol­gokkal.

A nagy átlag, a közepesen fölül határozottan jónak mondható: sőt vannak egyes ágai a gra­fikának, melyekben a külfölddel is bátran ver­senyezhet a magyarok csoportja. Leggazda-gabban van képviselve Glatz Oszkár kitűnő szénrájzaival. Fej tanúim anyai egyszerű motí­vumok a természetből, éles szemmel megfi­gyelve s biztos kézzel rögzítve s a szénrajz technikájának teljes ismeretével előadva. Arcz-kép és alaktanulmányai megkapóan jellegze­tesek, s az előadás egyszerűsége a művészi fölfogást sikerrel támogatja.

Edvi Illés Aladár, a vizfestés ismert jónevű mestere, törökországi útjáról gazdag gyüjte-

Orczy Gyula: Tulipán-bélyeg.

ményt mutat be. A változatos és jellegzetes motivumok gazdag egymásutánban foglalkoz­tatják a nézőt. Bajz, kivitel s a nála megszokott Bzinezés tekintetében is a gyűjtemény java része, a legjobbak közé tartozik a művész al­kotásai között.

Nagyobb gyűjteménynyel szerepel Márk La­jos, mint könyvillusztrátor. Széles ecsettel oda kanyarintott groteszk alakok, a komikum mesgyójén jókedvűen mozogva, derűs hangulat­ban tartják a nézőt. Mint az operett iró bur­leszk alakjaival az előadás különösségét keresi, ugy a művész is az ő sajátlagos könnyedségével eredeti módon végez feladatával. Kisebb gyűj­teményével kellemesen lepi meg a mübarátot Major Jenő ós Nagy Sándor.

Az előbbi gyakorlott kézzel s egészséges és közvetlen érzéssel alkotott tanulmányokat ál­lított ki. Falusi utczák, cserjések, egyes érde­kesebb mezei motivumok adják tárgyait.

Nagy Sándor egy nagyobb könyvillusztráczión kivül, mely a fametszés vonaltechnikáját vallja előadási modorául, néhány igen finoman átér­zett részlettanulmányt (favirág stb.) állított ki.

Nagy Vilmos mint a szénrajz művelője elég biztonsággal s könnyűséggel rajzolt néhány je­lenetet a műtermek életéből.

Katona Nándor két erőteljesen színezett s megjelenésében frappánsul ható, igen kitűnő pastellt állított ki. Mindkettő a magas Tátra havas világát varázsolja elénk.

Frecskay Endre a szolnoki művósztelepről pár üde friss érzéssel rajzolt (pastell) tájképet küldött; mindkettő nagy haladását mutatja a fiatal művésznek.

Ép így Chabada Béla, ki Münchenben főleg a rézkarczolást gyakorolja, úgy (pastell) tanul­mányfejei, mintBibera után készített rézkarcza, a legszebb reményekre jogosítnak. Érdekes jelenség Kiss Ferencz, egy tizenhat éves ifjú pastell-el készített saját arczképével; erős te­hetségről tesz tanúságot. Ha beváltja mindazt, mit első művével igér, nagy reményekre lehe­tünk jogosítva.

így Pálinkás Ferencz szines, meleg s érdekes folthatásban tartott képeivel a falusi életből, Tüll Ödön széles hatású vizfestményeivel, a föld népét ábrázolva, Bubovics Márk vizfestmény-miniatur-jével; Márffy pár finom hatású tájkép­pel (pastell); Kezdi Kovács László nagyhatású falu égéssel s néhány finoman érzett virágzó fával.

A festőművésznők között kiváló alkotásokkal

Déry Béla: Alkony a Zala partján.

A NEMZETI SZALON GRAFIKAI KIÁLLÍTÁSÁBÓL.

18 SZAM. 1906. 53. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 291

A SAN-FRANCISKÓI FÖLDRENGÉS GRAFIKAI ÁBRÁJA, A HOGY AZT~AZ Ó-GYALLAI FÖLDRENGÉS-JELZŐ KÉSZÜLÉK FÖLJEGYEZTE.

vannak képviselve, Boemm Biza, Hadzsy Olga és Bruck Hermina. Táj-, fej- és virágtanulmá­nyokkal.

Néhány kiváló finomsággal átérzett s biztosan vázolt, irón- és vörös krétarajz köti le hossza­sabban a néző figyelmét. Tárgyuk egyszerű. Tanyai udvar, kerítések, utak, mező, száraz fák stb. Mesterükként Pörge Gergelyt teljes elismeréssel említhetjük.

Emlékezhetünk még Halász Ferenczről is teljes elismeréssel, ki erőteljes, szép rajzokkal, többnyire tájtanulmányok s egy «őszi szántás»-sal(az ökrök rajza s mozdulata kiváló) van kép­viselve.

Az irón rajzok közt kiválik egy valóban ki­tűnő arczképrajz Zádor Istvántól. Férfi fejet ábrázol, jellegzetesen, jól domborítva s a tónusok finomsága s ereje által köti le hosszasabban figyelmünket.

A sokszorosító művészetek művelői közt több igen kiváló művészi alkotást találunk.

Legelső sorban Bauscher Lajos műegyetemi tanár s kiváló rózkarczoló művei kötik le figyel­münket. Az «akvatinta» eljárás egy egészen uj módszerével lágy, finom tónus hatású műve­ket készít. Mintha finom, de erőteljes tus vagy sépia rajzok volnának, könnyen odavetve. A fa­csoport, a halászbárka s pár hangulatképe, a legjobbak közé tartozik, mit e nemben eddig elő­állítottak.

Székely Árpád, ki már régebb ideje elismert jó nevű művész a rézkarczolás terén, egész so­rozatát állította ki a kiváló alkotásoknak. Gon­dos kivitel, erő és a rajz kiválósága jellemzik műveit.

Szines rézkarczot finom meleg tónussal s lágy előadási modorban állított ki Pravotinszky Lajos, kinek e nembeli művei Parisban is igen kere­settek.

Olgyay Viktor az ő szokott szabatos modorá­ban néhány kiválóbb képét mutatja be. így szin­tén Baab Ervin ós Levy Bóbert.

Mint kiváló művésznőt a rézkarcz terén is­merjük meg ez alkalommal először Lekow báró­nőt, ki széles, erőteljes hatású dolgaival bátran versenyez e nemben a legjobbakkal.

Igen gazdag «Ex Libris* gyűjteményben volt alkalmunk gyönyörködni. Boppant tanulságos épen a grafikai művészettel foglalkozóknak tanulmányozni, a felfogás, előadás, kivitel s az ötletesség tekintetéből mindazt, mit manapság Európaszerte e téren nyújtanak. E gyűjtemény­ben mindaz együtt látható. K—ny Ö—n.

EGYIPTOMI ÁSATÁSOK. Az őstörténeti ásatások egyik leggazdagabb

színhelye, mint azt mindenki tudja, Egyiptom. Talaja oly konzerváló hatással bir, hogy az év­ezredek óta eltemetett kincsei ma is ép oly álla­potban kerülnek a felszínre, mint a milyenben évezredek előtt voltak.

Lassan-lassan mind több és több irott emlék is kerül ki Egyiptom kincses tárházából, mely rég elenyészett dynasztiákról szól, azok viselt dolgairól beszél. Az utolsó évek munkálatainak egyik eredménye a többi között az, hogy a kirá­lyok ránk maradt neveihez az első dinasztia előtti királyok neveit is hozzáfűzhetjük. A listá­nak a sorrendje most a következő : Ka, Bo, Zezer, Nar-Mar és Sma. A talált tárgyak közt van számtalan kidolgozott kova-tárgy: fejsze, kaparókés, kés és a többi. A kovakövek között egyik annyira ki van dolgozva, hogy Hathornak tehénfejre emlékeztető fejét tünteti elő, míg egy másik egy egész krokodiluat mutat Néhány re-

czés kaparókés fésüszerű pántokkal valami egész újszerű lelet; Petrie tanár azt hiszi, hogy tán a halak pikkelyeinek eltávolítására szolgálhatott. A Tebtunis papyrusoknak egész kötetét küldték most szét az előfizetők számára. E papyrusokat majdnem kivétel nélkül mumifikált krokodilu-sok borítékából nyerték, a melyeket Umm-el-Bagarátban, Fáyum déli részén ástak ki. Ezek az irományok javarészt aKiisztus előtti 120—90 évekből valók. Feltűnően éles világot vetnek Egyiptom késő ptolemáusi időszakának politikai és közgazdasági viszonyaira. Először H. Ener-getes és II. Sotér három királyi rendeletére akadunk; aztán helyi hivatalos levelezés s a hatóságokhoz intézett egy csomó kórvény követ­kezik. Ez okmányok az akkori idők társadalmi életébe elég közvetlen bepillantást engednek. Az egyik pár rablóra vonatkozik, kik a folyamodó házába betörvén, anyja szobájából egy női ru­hát s egy ujjas tunikát elvittek. E tárgyak meg­becslése bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy a becslés rendszere oly alkalmaknál, mikor a kártérítés kérdése felmerül, Egyiptomban 2000 évvel ezelőtt sem volt már ismeretlen. A hiányzó öltönyök egyike 1 talentom és 4000 drachmára, másika pedig 4000 drachmára becsültetik. — Éttermek már az akkori időkben is voltak; ma­radt is néhány számla.

Minden ebédnél rendszerint húsz egyén vett részt s boron, kenyerén és virágokon kívül egyenkint 100 drachmát fizettek. A vendégek nevét, rendesen négyet egy táblán, külön mu­tatták ki. Hogy mily nagy munkát okoz külön­ben az eltemetett épületek feltárása, Petrie ta­nár munkaprogrammja mutatja, mely megem­líti, hogy az egész feltárandó vidék késő tavaszig víz alatt áll; hogy előbb az odahordott iszapot kell eltávolítani s az alatta fekvő földróteget kiszárítani, hogy munkához lehessen fogni. De az egyptomi kultúra e legfontosabb talajának feltárása megérdemli a ráfordított fáradságot s költséget; mert csak ebből a talajból tudhatjuk meg az ország történelmére vonatkozó közelebbi adatokat.

Az Abukir mellett fekvő pyramisoknál esz-közlött ásatások az egyiptomi sírokat ismerte­tik meg velünk, mert a Ne-voser-re király ha­lottas temploma körűi elterülő hely több mint két évezred óta (a pyramis és templom körül­belül 2500-ban épült Krisztus születése előtt) temetőnek használtatott. Itt tehát bő alkalom nyílik a tanulmányozásra, a mennyiben a régi, a közép és az új birodalom idejéből s végül a Krisztus előtti negyedik századból való fiatal görögök síremlékei, még pedig szép példányok­ban, mind együtt találhatók. Az ötödik dinasz­tiából való sírt idáig még nem találtak. Nem régiben tárták fel az egyiptomi Gyegy-em-ouch nagy sírját s megtanulhatjuk e leletből, hogy a királyok, országnagyok és a közönséges alatt­valók különben egyforma sírjai csak nagyságra nézve különböznek egymástól. A királynak pyramist építenek, a mihez a pyramis maga a királyi sírral, az elhalt uralkodó dicsőítésére szolgáló templom s végül a családtagok kisebb pyramisai tartoznak, míg a gazdagabb alattvaló meglehetős tágas földalatti kriptában találván helyet, hozzátartozói mellette temettetnek el, míg a föld fölött az elhunyt tiszteletére emelt épület áll. A régi ország sírjainál sokkal gazda­gabbak és színdúsabbak a közép birodalom idejének sírjai (2000 év Kr. e.). Itt és e tekintet­ben főleg a németek ásatása járt sikerrel, a mennyiben felfedezték Jen-em-jechoct templom­főnöknek a sírját. Midőn a sírboltot kinyitot­ták, szorosan egymás mellett álló négy fakopor-sóra bukkantak. A koporsókon alig néhány te­

nyérnyi széles kicsi bajok állottak. Ez a külö­nös jármű arra való, hogy a halott az alvilágba vezető utat könnyebben megtalálhassa. Még kü­lönösebbek voltak egy másik sírnak a hajói, a mely sír Herisefhetep-nek a nyughelye. Nagy fatönkből egy evezőshajó mintája van faragva, nyolcz evezős dolgát végzi; elől áll a kapitány, hátul ül a csónakot irányítva a kormányos, míg a hajónak árbocza — mert a csónak szél ellen halad, — le van bocsátva. Ezek az egyes részek mind szintén fából vannak faragva s a csónakhoz erősítve. E mellett szépen berende­zett konyhának s egy gabnamagtárnak modelljét találták. Hisz a halottnak épúgy kell élnie és élveznie, akár az élőnek. A régi és középkor sírjainak nagy része még érintetlen ugyan, de közel van az ideje annak, hogy ezek is nap­világra kerülnek.

Csakhogy a tudomány meg nem állapodik soha; meg nem elégszik azzal, hogy e régi ős­lakók sírjait is felkutatja; azt is akarja tudni, milyen lehetett ez emberek testalkata, milyenek voltak lelki tulajdonaik, milyen a szellemi éle-tök, milyen a koponyájuk és az agyvelejük is. Elliot Smith tanár ugyanis arra a felfedezésre jutott, hogy az egyiptomiak agyvelejének meg­vizsgálására bő anyag áll rendelkezésre, főkép az ó-egyiptomi korszak nem mumifikált testei­ben. Ugy látszik, hogy az egyiptomi legősibb időből való emberi testek túlnyomó nagy részé­nél az agy az emberek minden mesterkélése nélkül — valószínűleg a temetésnél főszerepet játszott száraz talaj s a levegő közvetlen hatá­sának kizárása folytán — egész jól konzerváló­dott. Miután az agy megvizsgálásának az ujabb korban kiváló fontosságot tulajdonítanak, ezek a különös embermaradékok tudományos tekin­tetben nagyon nagy becscsel bírnak. Smith ta­nár, a ki egyelőre az egyiptomiak agyának e ne­vezetes konzerválásáról adott ki egy tudomá­nyos értekezést, legközelebb a legrégibb egyip­tomi lakosság e fontos testrészének alakulásá­ról és minőségéről is kimerítő jelentést fog tenni.

S most mondja valaki, hogy a tudósok nem az ember veséjéig hatolnak! V. K.

AJÁNLOTT L E V E L E K AUTOMATIKUS FELADÁSA.

Hosszú kísérletezések eredménye az a gép, mely most illeszkedik bele a magyar királyi posta szer­vezetébe, és mely arra van hivatva, hogy a külföl­dön is megtegye hódító körútját.

Ez a gép egy ajánlott levelek felvételére szolgáló automata. Ezentúl nem kell ácsorogni a postahiva­talok helyiségeiben, néha egy félórát is, mig rákerül az emberre a sor, hogy a levelét feladhassa. Most a fél odamegy a géphez egy tizfilléressel és az ennyi­vel kevesebb bélyeggel ellátott levéllel. Elsőbb is a pénzt befogadó nyílásba beledobja a tízfillérest; a mig ezt nem teszi, a gépet nem használhatja. Az csak természetes, hogy a pénzdarabnak jónak kell lennie, mert az értéktelen utánzatokat a gép kilöki. A mikor a tizfilléres benn van a gépszekrényben, felnyitható a nyílás, mely a levél fölvételére szol­gál. A levél bedobása után meg kell forgatni a for-gattyut, mire a gép átadja a postai vevényt. Ezen a vevényen fel van tüntetve a feladás napja, a gép­szekrény száma és az a szám, melyet a levél a le­bélyegzés alkalmával kapott. Ilyen módon nagyon gyorsan megy az ajánlott levelek föladása, ugy hogy az ember egészen kényelmesen tizonnyolcz-husz levelet is feladhat egy perez alatt Ha a vevények elfogynak, a gép automatikusan beszünteti műkö­dését.

A magyar posta az első, mely ezt az újítást beál­lítja a mindennapi élet forgalmába. Bennünket ez az újítás még azért is érdeke], mert e szellemesen megoldott, kitűnő automatának a feltalálója két

ü292 VASÁRNAPI ÚJSÁG.

fiatal magyar gépészmérnök, Fodor Antal és Büky Aurél, a kik e nagy munkájukkal diadalt szereztek külföldön is a magyar névnek.

Ezek az automaták május elsején adattak át a forgalomnak, egyelőre a főváros két helyén: a fő-postán és a gyár-utczai postahivatalban.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Űj Petőfi-kiadás. A tMagyar Remekírók* czímü

nagy vállalatnak most megjelent új, immár kilen-czedik sorozata többek közt Petőfi műveinek közlését kezdi meg. Egyelőre két kötetet ad belőlük: a kisebb költeményeket, a költő munkásságának leg­értékesebb részét, — a többiek további sorozatra maradnak. Ez az új kiadás nemcsak az egész válla­latnak becsét és népszerűségét növeli, hanem magában véve is nevezetes jelensége irodalmunk­nak. Petőfi műveiből, kivált mióta felszabadultak a szerzői jog oltalma alól, egész sereg kiadás jelent meg, díszesek és egyszerűk, drágák és olcsók, de egy sincs köztük, mely oly gondosan készült volna s annyira igazán kritikai kiadás lenne, mint ez. Badics Ferencz rendezte sajtó alá, széleskörű tudá­sáért és lelkiismeretes buzgalmáért egyaránt nagy tekintélyben álló jeles irodalomtörténet-irónk, a ki Bajza és Gyöngyösy István műveinek kitűnő ki .-dásával fényesen bebizonyította az efféle feladatra való rátermettségét s ezzel a Petőfi-kiadással jelen­tékenyen gyarapította e téren szerzett érdemeit. Az életrajzi bevezetés is, melyet az első kötet elé irt, tartalmas, komoly munka, nagyon világosan, egyszerűségében is vonzóan adja elő benne azokat a Petőfire vonatkozó dolgokat, melyeket a költő teljes megértésére emlékezetünkbe kell idéznünk.

A Magyar Remekírók ez új sorozatában még egy másik különös érdekességü kötetet találunk: Deák Ferencz munkáinak első kötetét. A nagynevű ál­lamférfiú harmincznyolcz országgyűlési beszéde van benne összeválogatva, — az 1861 -ik évi első fölirati javaslat fejezi be a kötetet. A sajtó alá ren­dezés munkáját Wiassics Gyula végezte és eszmék­ben gazdag essayt irt elébe bevezetésül, a melyben a jogtudós gondolkozásának mélysége, a gyakorlat­ban is kipróbált politikus széles látókörével egyesül. Kevés olyan magvas és elmemozdító méltatást olvashatni Deák Ferenczről, mint ez a tanulmány, mely hivatva van arra, hogy a kiegyezés megalkotó­jára vonatkozó nézeteket a legszélesebb körökben tisztázza. — A többi kötetek közt vannak Mikes Kelemen Törökországi Levelei, régi irodalmunknak ez eredeti szinét, zamatát soha el nem vesztő gyöngye. A szép kötetet Erödi Béla rendezte sajtó alá s az ugyancsak az ő tollából származó beveze­tésnek különösen a Mikes életével és munkájával szoros kapcsolatban levő török élet beható ismerete ad érdekességet. Magyar népdalok bő és gazdag gyűj­teményét adja végül a sorozat utolsó kötete, melyet az eddig megjelent összes népdalgyűjtemények

.mniwwm.

AZ AUTOMATA.

fölhasználásával Endrödi Sándor állított össze, kiváló finom érzékkel keresve ki a legszebb és leg­jellemzőbb népdalokat, tárgyuk szerint osztva őket külön-külön csoportokba. Külön fejezetben adja, a szerzők megnevezésével, azokat a nép ajkán élő dalokat, melyeknek költőit ismerjük. A bevezetés­ben tömör összefoglalásban ismerteti a magyar népköltészeti gyűjtés eddigi eredményeit. A sorozat megfelelő köteteinek diszéül R. Hirsch Nelli raj­zolta Petőfi, Deák és Mikes arczképeit. A Magyar Remekírók ez új sorozatával most már gyorsan halaü befejezése felé, hogy teljességében is betöltse mívelődési fontosságú feladatát: a magyar irodalom remekeinek a legszélesebb körben való terjesztését. A külső kiállításban is a tartalomhoz méltó válla­latból, mely 55 kötetre fog terjedni, most már 45 kötet van közkézen. Az egész gyűjtemény ára 220 korona; ez összeg részletekben is törleszthető.

A (Budapesti Szemle* most megjelent májusi számának élén Németh Józsefnek igen elmésen irt, aktuális tartalmú tanulmánya áll A modern diplo-máczia czímmel. A legújabb diplomácziai esemé-

18. SZÁM. 1901). 5 3 . KVFOLVAM.

nyékből fejti ki a mlvelt népek nemzetközi szolgá­latának mai állapotát, érdekes silhouette-képeket vetve papírra a valamennyiünk szeme előtt lefolyó színjáték egyik-másik főszereplőjéről. Fiók Károly néhány mesének fordítását adja a hindu nép világ­hírű mesekönyvéből, a Pancsatantrából. Uattyufjt, Dezső a talált régiségek jogvédelméről, Seprődi János a magyar zene ügyében fölmerülő feladatok­ról értekezik. Ifj. Korányi Frigyes regénye: Iremi kertek, Kozma Andor eredeti költeménye s Puskin egy kis verse Szabó Károly fordításában adják a szépirodalmi olvasmányokat. Az «Értesítő" rovat­ban magyar könyvek bírálatain kívül Berzeviczy Albert ós Lehr Albert egy-egy polemikus felszóla­lását találjuk. A (Budapesti Szemle* Gyidai Pál szerkesztésében és a Franklin-Társulat kiadásában jelen meg ; előfizetési ára félévre 12 korona, egyes füzet ára 2 korona.

Idegen költőkből egy csinos kötetre va!ó műfor­dítást állított össze és adott ki Bodrogh Pál. Leg­több köztük a Heine ós a Beránt er-fordítás, aztán van Byi ónból három, Lenauból kettő, Viktor Hugó­ból három s Moore Tamásból és Carmen Sylvából egy-egy darab, A fordító gondosan, csínnal dolgozik, néha el tudja találni a hangját is az eredetinek. Észrevehetően a hűségre törekszik első sorban, a mi sokszor csak tetemes áron sikerűi neki : el kell érte ejtenie az eredeti szépségeinek nagy ré­szét. Hogy hű is legyen, költőileg is közelében maradjon az eredetinek, arra nincs elegendő költői ereje s nyelve sem elég szines és gazdag. Úgy talál­juk, legjobban a Béranger és legkevésbbé a Heine­fordítások kikerültek neki. Választása sem mindig szerencsés, érdekesebb, jellemzőbb s e mellett magyar nyelven még nem olvasható dolgokat is találhatott volna egyik-másik költő műveiben azok helyett, melyeket gyűjteményébe fölvett.

Borús napok. Negye.di Szabó Béla tizennégy elbeszélését gyűjtötte össze e czím alatt egy kötetbe. Az elbeszélések mind arra vallanak, hogy szerzőjük még nagyon fiatal ember, a kinek kár volt olyan nagyon sietni zsengéi kiadásával. Meséi mind csupa papiros izű históriák, hiányosan megemész­tett olvasmányok visszhangjai, alig van bennük az életnek egyetlen eleven, híven megfigyelt vonása. Ugyanilyen az előadása is ; érzelgős, híg lére ereszti történeteit, alakjait beszéltetni épen nem tudja. Ugy, a hogy az ő, természetesen mindig boldog­talan szerelmesei beszélnek, nem beszél semmiféle ember a világon, csak épen a rósz novellák hősei. Az efféle ifjúi próbálkozások kiadásának alig van valami értelme; a szerző kiteszi magát a kedve­zőtlen kritikának s hacsak nem igen erős az ön­bizalma, elkedvetlenedik, az olvasó unottan félre­dobja a könyvet, a kritikus még azt se tudja belőle megitélni,'lehet-e valaha a szerzőtől jobb dolgokat várni.

A romániai csángók. A magyarságnak egy maroknyi kis szigete él messze idegenben, a Szereth és Moldva folyók partjain, aránylag anyagi jólét­ben, de nyelvileg és fajilag napról-napra jobban belemerülve a környező oláh áradatba. Ma még egy sajátságos, oláhval erősen kevert magyar táj­szólást beszélnek, de egy-két nemzedék múlva már alighanem oláhul fog beszélni mind. A faji külön­állás öntudata is mindinkább elhomályosul bennük, gondoskodik erről a román hatóság és iskola, támo­gatva az idegen, többnyire olasz eredetű papoktól. Népünknek erről a pusztuló töredékéről adott ki egy kis füzetet Rubinyi Mózes Tanulmányok a

AZ AUTOMATA SZERKEZETE.

A J Á N L O T T L E V E L E K A U T O M A T I K U S F E L A D Á S A .

18. SZÁM. 1906. 53 . ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 293

romániai csángókról czim alatt. Elmondja sok tekintetben homályos és máig ki nem derített múltjuk küzdelmeit, beszél jelen bajaikról, keserves állapotukról s a végén néhány népéleti képet és csángó emberektől hozzá intézett levelet, valamint egy népmesét és egy-két népdalt mutat be. Az iró kétszer is ott járt a csángók közt, megszerette őket, fájdalmas érzéssel nézi szomorú enyészetüket. A könyvecske, melyet róluk irt, nem egy lapjával fölzaklatja a magyar érzést az olvasóban s lelki fur-dalást is okoz, hogy testvértelen fajunknak ezeket az idegenbe került fiait egyetlen kézmozdulat nél­kül el hagyjuk pusztulni. Arra, hogy ezekből az érzésekből elhatározásokat fakaszszon, a könyvecske Írójának nincs elég irói ereje, kis munkája azonbar nagyon tanulságos, bár nagyon szomorú olvas­mány, érdemes iránta érdeklődni.

A mit a sziv beszél. Lehet, hogy csakugyan a szive sugallta Pallós Istvánnak azokat a verseket, melyeket most egy kötetben kiadott, mert hiszen szerelem, hazafiság s más ily szép érzés lakik min­den valamire való embernek a szivében. A baj eb­ben az esetben csak az, hogy nem költő az, a ki szive sugallatait versekbe szedte. A mit érzett, az lehet mély és erős, a mit azonban verseiben el tud mondani, sekélyes, erőtlen. Érdeket kelteni nem tud sem azzal, a mit mond, sem azzal, a hogyan mondja. Nagyon nehéz volna az egész kötetben egy oly fordulatot, képet, ötletet találni, a melyet mások már sokkal jobban el nem mondtak volna. Az ilyen versek azt a hatást teszik, mint mikor valaki félig-meddig megtanult idegen nyelven beszél, csupa olvasmányaiból és mestereitől tanult szólásokkal, egyetlen érdekes mondatfűzés, pregnáns fordulat nélkül, elárulva ezzel, hogy a nyelv még most is ide­gen előtte, szellemének rejtelmeibe nem hatolt bele.

Vergődő lelkek. Somogyvári Somogyi József regényének czíme arra engedne következtetést, hogy lélektani rajzot akar benne adni, pedig erről szó sincs. Kalandos regénynyel van csak dolgunk, a mely meglehetősen halvány történeti háttérrel s igen laza kompoziczióban néhány ember kalandos élete sorsát mondja el. Főhőse egy parasztlegény­ből hajdúk hadnagyává, majd Thököly kuruczkapi-tanyává lett legény volna, ha az egymás hegyére­hátára tolongó epizódok közt az ő különben is erőt­lenül rajzolt alakja minduntalan el nem veszne szemünk elől, mint a homokban a forrás vize. A többi alakok is a romantikus regények ismert módszere szerint vannak rajzolva: nincs saját ar-czulatuk, egy csomó konvenczionális vonásból van­nak összerakva s életük az iró kénye-kedve szerint való marionette-táncz. A színtér nagyon változatos: először egy szolnokmegyei, török hódoltsági falu, egy török kézben levő horvát vár, aztán egy merész fordulattal Tripolisz, majd Thököly tábora s végül a Kara Musztafa által ostromolt Bécs. Mindez a változatosság azonban még sem teszi érdekessé a regényt, mert hiányzik belőle az irói lélek, a mely súlyt és tartalmat adna a külső eseményeknek. Az iró a hatás eszközeit egyáltalán nem tudja úgy mérlegelni, a hogy kellene ; a hogy például a spa­nyol Diegónak mohamedán Ibrahimmá válását le­írja, az önkéntelen komikum gyilkos hatását teszi. A legjobb akarattal sem tekinthetjük a regényt többnek igen halvány Jókai-utánzatnál, melyből tökéletesen hiányzanak azok a tulajdonságok, me­lyek Jókai irói nagyságát teszik.

HAJNALI KÖZÖNSÉG A MUTATVÁNYOS SÁTRAK KÖZT.

Uj könyvek: Bodrogh Pál: Idegen költők. Heine, Béranger,

Byron és mások. Budapest, Lampel-Wodianer részv.-társ. Ára 2 korona.

Borús napok. Tárczák, irta Negyedi Szabó Béla. Budapest, Franké Pál kiadása. Ara 2 korona.

A mit a sziv beszél. Költemények, irta Pallós István. Nagyenyed, Földes Ede könyvkereskedése.

Tamdmányok a romániai csángókról. Irta Ru­binyi Mózes. Budapest, Markovics és Garai könyv­nyomdája.

Hazaszeretet. (Tizenegy alkalmi beszéd). Irta Danóczy Antal. Nagykőrös, Bazsó Lajos nyomdája. Ára 1 korona.

Vergődő lelkek. Regény, irta Somogyvári So­mogyi József. Budapest, Országos Irodalmi Részv.-Társ. Ára 4 korona.

Magyarország fekvése a tengerhez (Szakvélemény az építendő új fiumei vasúti vonalról). Irta dr. Prinz Gyula. Budapest, Hornyánszky Viktor nyom­dája.

Helyesírási gyakorlatok általános használatra* Irta Horváth E. János. Budapest, Szent István-Társulat kiadása. Ára 30 fillér.

HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban: Dr. MÜNNICH

AURÉL SZ. k. m. kir. honvédőrnagy, volt képviselő, 50 éves korában Budapesten. — Id. NOVOTNY KÁROLY ny. m. kir. postaigazgató életének 80 dik évében. —

MÁJUS E L S E J E A VÁROSLIGETBEN. — ELŐADÁS ELŐTT.

WALLENFELS IONÁCZ papírkereskedő 58 éves korában Budapesten. — Dr. DIMITRIEVICS BRÁNKÓ ügyvéd 34 éves korában Zomborban. — PLANER ANTAL háztu­lajdonos 83 éves korában. — FÁBIÁN FERENCZ őr­mester, a nagyváradi öreg vár legidősebb katonája 75 éves korában. — KOHN MIKSA Kaposvár város ta­nácsának tagja Kaposváron 67 éves korában. — Revisnyei REVICZKY KÁLMÁN, nyűg. m. kir. főbánya-hivatali számtanácsos és a szatmári ev. ref. egyház pénztárnoka életének 70-ik évében Szatmárnémeti­ben. — KONKOLYI JÓZSEF tanító életének 69-ik évé­ben Alsópáhokon. — MIKÁR ZSIGMOND, volt 48-as honvédszázados, az országos honvédegyletek központi bizottságának megteremtője és közel negyven éven át főjegyzője, 80 éves korában Buda­pesten. — TAKÁCS ZSIGMOND, a Gresham biztosító­társaság magyarországi igazgatója Budapesten. — RAUSCHEK VIKTOR nyűg. pénzügyminiszteri tisztvi­selő, fővárosi bizottsági tag 54 éves korában Buda­pesten. — Királyfalvi KIBÁLY JÁNOS 48/49-iki hon­védszázados, a «Budiipesti Bazár» divatlap alapító szerkesztője, 81 éves korában. — ZSÓTÉR ANDOR, a szegedi szabadelvűpárt volt elnöke, 83 éves korában Szegeden. Az elhunyt a szeged-csongrádi takarék­pénztárnak is elnöke volt. Enyedy Lukács minisz­teri tanácsos az elhunytban apósát gyászolja. — Galochi TÖMŐSVÁRY MIKLÓS, Kolozsvár szab. kir. vá­ros főpénztárnoka, a kolozsvári ev. ref. egyházköz­ség gondnok-pénztárnoka és presbitere, törvényha­tósági bizottsági tag, életének 52. évében Kolozsvá­rott. — Id. LISZTNER LAJOS, nyűg. posta- és távirda-tiszt, 48-as főtüzér, életének 73-ik évében.

Bátaszéki ROMEISER MÁRTA, Romeiser Béla vas­kereskedő leánya, életének 18-ik évében Budapes­ten. — Özv. PoRST FEBENCZNÉ szül. Waldhauser Jozefin 94 éves korában Budapesten. — Özv. BABON DÁVIDNÉ Budapesten. — Özv. HAMBERGER JÓZSEFNÉ, szül. Stöger Mária 67 éves korában Sopronban. — Berzeviczei és kakaslomniczi BERZEVICZY REZSÖNÉ, szül. kálnói és ádámföldi Bornemisza Eleonóra 55 évt-s korában Girált községben. — RENNEB SIMONNÉ szül. Weisz Johanna 60 éves korában Budapes­ten. — Özv. SCHIFFER GYÖRGYNÉ, szül. Risztay Bor­bála, életének 77-ik évében Zalaegerszegen. — MOR­VÁT ILONKA NAUZIKA, élete 12-ik évében Budapes ten. — KINCSES JÓZSEFNÉ szül. Parti Margit 34 éves korában Mármarosszigeten. — Özv. WEBER SOMÁNÉ, szül. Bienenfeld Jozefin 55 éves korában Budapes­ten. — HAVAS GYULÁNÉ, szül. brezoviczai és sarasdi Persaits Borbála Kolozsvárott életének 56 évében. — Ács GYULÁNÉ, szül. Neisz Francziska 65 éves korá­ban Budapesten. — Özv. PENDL KÁROLYNE, szül. Deáky Gabriella 74 éves korában Újpesten. — Özv. FISCHEB NÁNDORNÉ, SZÜL Fáncsy Amália 58 éves korában Budapesten.

EGYVELEG. * Szenes Fülöp «Az elmúlás» és Vaszary János

•Részes aratók* czímű festményeinek, melyeket lapunk 12. és 13. számaiban közöltünk, sokszorosí­tott műlapja a Könyves Kálmán részvénytársaság kiadásában jelent meg s ott kapható.

* II . Miklós czár saját ezéljaira az állampénztár­ból évenként 32.400,000 koronát kap. A birodalom

294 VASÁRNAPI ÜJSÁG. 18. SZÁM. 1906. 53 . ÉVFOLYAM.

m i n d e n r é s z e i b e n l e v ő b i r t o k a i , a r a n y b á n y á i , e r d ő ­s é g e i é v e n k é n t á t l a g 12 m i l l i ó k o r o n á t j ö v e d e l m e z ­n e k . M i n d e n e g y e s n a g y h e r c z e g é v e n k é n t 4 . 8 0 0 , 0 0 0 k o r o n á t k a p , a z o n k í v ü l k a t o n a i r a n g j u k u t á n s z i n ­t é n ó r i á s i fizetést h ú z n a k .

H o g y l e h e t s z é p ? Ugy, ha a szeplőt, májfoltot, mitesszert , pattanást, ránc iokat és arcztisztátlanságait a gyorsan és biztosan ható Maderspach-féle Benzoe-c r é m m e l kipusztítja. — Ára 1 kor. Maderspach gyógy­

szerésznél, Budapest , kü l ső Kerepesi-ut 104.

A z e m b e r t e r m é s z e t e s t á p c z i k k e i kétségkí­v ü l azok, a m e l y e k e t úgy lebet enni és megemészteni , m i n t a h o g y a természet előállítja. Ezekhez tartozik legelső sorban a dió és ki vált képen a zsirdús kókusz dió, m e l y az emberi szervezetnek igen jótevő zsira­dékot tartalmaz, m e l y azonban természetes ál lapotában k ö n n y e n romlik. Sajátszerű kezelés által sikerült a kókuszzsiradékból ezeket az anyagokat k ivonn i és ez­által azt tarthatóvá tenni, a m i lehetővé tette ennek használatát m é g az északi éghajlatokban is. Legjobb tu lajdonságai : olcsóság, jó íz és alkalmasság. Magától értetődik, hogy ez csak a jójegyü és különösen a • Ceres-étekzsirs-ra nézve áll, melyet gazdasszonyaink-n a k igen ajánlunk.

a forrásból, m e l y m á r annyi é lvezete t szerzett , n e buzogjon fel ennél szebb és frísebb nedű.

SAKKJÁTÉK.

A 2 4 7 6 . sz. feladvány megfejtése Erdey Aladártól. Vi'ágos. Sötét. Világos. a. Sötét.

1. H d 5 - f 4 1 Ke5xf4 fa) 1. . . . . . . . . . Ke5—d4 2. V a 6 — d 6 t . . . Kf4xf3 (b) 2. Hf4xe2 f . . . Kd4-e5(c ,d) 3. V d 6 - f 8 f matt. 3. f 3 - f 4 f matt.

2 4 8 3 szému feladvány. Ludányi Antaltól, Szolnok.

SÖTÉT.

2. . . . . . Kdl— d3 3. b 5 - b6 f matt.

^ H Sötét. 1. ... . . . . . . . . . Kd4— o5 3. Va6—c6 f matt.

. . . Kf4—g5 f 3 - f 4 t matt.

Világon.

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Merényi Lajos. — Oeist József és Stark V. — A iBudapesti sakk-kört (Budapest). — Németh Péter (Csongor). — Kintzig Róbert (Fakert). — Ludányi fi.. (Szolnok). — Müller Nándor (Szombathely). — Nyársik Ágnes (Szeged). — Hofbauer Antal (Lipótvar). — Szabó János (Bakony-Szentldszló). — A iNagykörősi Városi Kaszinót. — Kovács László (Nagykőrös). — Balogh Dénes (Kecskemét).

KÉPTALÁNY.

Világos indul és a harmadik lépésre mattot ad.

Szerkesztői üzenetek. L e v é l ö c s é m h e z . Sz i l éz ia ha tárán . Mindakettőnek

m e g v a n n a k a szépsége i , de van egy-két apróbb foltja i s , a m i t ki ke l l ene igaz í tani . J ó l t enné , h a ennek megbeszé l é se vége t t fölkeresne bennünket a szer­kesz tőségben .

É le t - tapasz ta la t . Szé les e hazában ezer m e g ezer h ö l g y tanul t é s egész c s inosan is tud zongorázni , m é g i s n e m ju t az eszükbe, h o g y n y i l v á n o s h a n g v e r ­s e n y e n lépjen a n a g y közönség e lé . Érzik, h o g y m á s a m ű k e d v e l é s és m á s a m ű v é s z e t . Mért h o g y é p e n csak a verscs iná ló m ű k e d v e l ő k k ívánkoznak a n a g y n y i l v á n o s s á g elé, ped ig ennek erős v i l á g í t á s a m e g ­árt nekik i s .

Fecskemadár . A h o s s z ú h a l l g a t á s u t á n érdeklődve fogadtuk új versét , n a g y sajnálatunkra azonban n e m elég í te t te ki várakozásunkat . L e h e t e t l e n , h o g y abból

A 2 4 7 4 . 8Z. feladvány megfejtése Hoeg N.-től.

Világos. Sötét. Világos, a. Sötét. 1. f6— f4 Ke6—f6(a,b,c) 1. . . . . . . K e 6 - d 6 2. n - f 8 f l . _ . e5xd4 2. f 7 - f 8 V\.„ K. t. sz . 3. B a 7 - f 7 f matt. 3 . V matt.

t>. r. 1. . . . e5xd4 1. . . . . . . e5x£4 2. Í 7 - Í 8 F . . . Ke6—f6 2. f7—Í8 B Ee6—d6 3. B a 7 - a 6 f matt. 3. B f 8 - f 6 t matt.

A 2 4 7 5 , sz, feladvány megfejtése Oherey G.-töl,

Világos. 1. Kg3—f2 _ 2. a2—a4 3. a 4 - a 5 . 4. F d 6 - h 2 ! 5. a5—a6

Söíet. h7—h5 h 5 - h 4 h 4 - h 3 K h l x h i Kh2 - h l

Világos. a. Sötét-6. a6—a7 „ Khl—h2 7. a 7 - a 8 V ... Kh2—hl 8. Kf2—g3 . . . K. t. sz. 9. Va8—al f matt.

A 15 ik s z á m b a n m e g j e l e n t k é p t a l á n y m e g f e j t é s e :

A ki halad el nem marad.

F e l e l ő s s zerkesz tő : H o i t s y P á l .

Szerkesztőségi iroda: Budapes t , IV. , Keáltanoda-u. 5.

Kiadóhivatal: Budapest , IV . , E g y e t e m - u t c z a 4.

85 krlól frt 11.35-ig tnéte-renkint minden

mentve és m á r m e g v á m o l v a házhoz szállítva. Gazdag mmlavá-laszték postafordultával. S e l y e m g y á r , H e n n e b e r g , Z ü r i c h .

Menyasszony-selyem

Természe te s v a s m e n t e s

Lithion-forrás kitünö hatású

v s s e - , hó lyag- , rheuma- éa köszvénybantalmaknal , v i z e l e t ! nehézségekné l , ozukorbetegrségeknél a lóg-ző-

és e m é s z t é s i szerek hurutainál . B u d a p e s t e n f ő r a k t á r É d e s k u t y L . u r n á i .

Salvator

Rézbutor, kerti vasbutor és vas-szobabutor

gyártmányaink, modern, s ty lszerü kivi ­te lben v á r o s i ü z l e t ü n k b o n k i á l l í t v a

111 e tr t e k i n 111 e t ő k . 0 # ~ E l a d á s j n t á n y o s a r a k m e l l e t t ~ V Q Árjegyzéket ingyen és bérmentve küld:

Pápai és Náthán g y e r m e k k o c s i ,

v a s - é s r é z b u t o r g y á r

B U D A P E S T , V I . , A n d r á s s y - ú t 2 .

' Fon ciére- palota.)

S2i/ár-dés fii.

aapp(u\ . a bort fehérré

: gyöngéddé teszi ' Mindenütt kapható' . ••"

5 í r t é r t s z é t k ü l d utánvét mellett az

Orsz. Posztóáruház Budapest, I ottenbiller-u. 4/B.

I. emelet. e g y f é r f i ö l t ö n y r e 3 m é ­t e r finom fekete, sötétkék, szürke vagy barna angol gyapjú­

szövetet.

Csiz fürdőbe u tazók figyelmébe I A Margit-nyaratóban szobák 1 koronától 6 koronáig, a Mar­git-penzióban külön szoba ellá­tás és kiszolgálattal elő- és utó-évadS kor. 20 fill., l'öévad 4 koro­nától kaphatók. Levelek inté-zendök Margit-nyaraló avagy penzió felügyelőségéhez. Sem uj épületek, tehát e;jészsé<fes

lakások.

javítja az étkek izét. Készíti Maggi Gyula és Társa, Bregenz.

Selyem a divat! Kérjen mintát tavaszi és nyári újdonságainkból ruhák- és blousokra: H a b n t a i , P o m p a d o n r , C h i i i é , R a y é , V o i l e , S h a n t n n g , S t - G a l l i h í m ­zés , M o n s s e l i n e l íd cm. szeles, méterenként 1 K 2(1 lill.-töl feljebb fekete, fehér, egyszínű és színesben.

Mi csak jótállással Kezeskedett selyemszövetet adunk el di­rekt maganfeleknck, vám- és portomentesen a la­kásba szállítva. S C H W E I Z E R & C o . , L u z e r n U 3 2 . ( S v a j c z . )

Selyemszövet-kivitel- Kir. udv. szállító.

E l s ő L e á n y k í h á z a s i t á s i E g y l e t i n . s z . Gyer­mek- és életbiztosító intézet Budapest , VI . , Teréz-körut 4 0 - 4 2 . sz. Alapíttatott 18ö3. F o l y ó év ápri l is bávában 1.411,000 K értékű biztositási ajánlat nyújta­tott be és 1.228,600 K értékű uj biztositási kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében 66 ,574 K 59 f. fizettetett ki . 1906 január 1-től április 30-áig bezá­rólag 5.550,300 K értékű biztositási ajánlat nyújtatott be és 4.826,900 K értékű uj biztositási kötvény állít­tatott ki. Biztositott összegek fejében a folyó évben 307,437 K 30 f. s az intézet fennállása óta 10.473,341 K. 60 f. fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbizto­sítás minden neméve l foglalkozik a legolcsóbb díjtéte­lek és legelőnyösebb feltételek mel le t t .

V é r t é s-féle .Sósborszesz Minden házban szükségei

• • ^ • ^ ^ " % • NBOT és modern stilfi nj hydro-electrotherapeutikai gyógyintézet . f \ I s * * | • » , f » f ^ ls*«k ^k^sav <••% | • £ ^ M w * h Bff • • M s k Busa Hidegvíz-gyógykezelés, vil lamos fény- és kádfürdők, inhalatorium, 1 1 1 L « ^ % L * I • ^ « v - J á r ^ forró lég;-és gózfiirdök. vi l lanyos massage, napfiir dök, syÓRytor-

Stá jerország . Vasút, posta és távíró. Prospektus ingyen.

nászatBevál t gyógyhely gyomor-, béb-, máj é í vesfbajok, idült szék-Fönséges fekvés, élenyben gazdag, rekedés .aranyér .epekö.e lh izás .czukorbetegsé; . köszvény, torok- és gégehurutok teljesen pormentes levegő. Modern ellen- A karlabadi é s marienbadi forrásokhoz hasonló legerősebb gyógyforrások.

kényelem. É.énk társaséle,. ]j|[||j • gfl íj fl^ ^ J^J^ ffi^&^&ÜSí

Magyar Szerkeszti R A D Ó A N T A L .

Egyes szám á r a 30 fillér. Könyvtár

E vállalat magában foglalja a bazai é s külföldi i rodalom legjele­sebb termékeit , a szépirodalom, történelem, földiajz stb k ö r é b ő l . — Ezen vállalat lehetővé teszi a nagyközönségnek , hogy kevés költ­séggel szép és a tudomány m i n d e n ágát felölelő könyvtár birto­

kába juthasson. Kapható L a m p e l K . (Wodianer F . és F ia i ) részv. társ. k ö n y v ­kereskedésében V I . , A n d r á s s y - u t 2 1 . , va lamint m i n d e n hazai

könyvkereskedésben.

ttr Jegyzékkel készséggel szolgálunk. ~?M

KODAK kamarák napfény-tekercsf i lmek részére K 6.50-től

egész 4 0 0 koronáig.

kamarák üveglemezek részére é s Fremo-film packok (napfény töltés) 22 koronától

egész 915 koronáig. TREMOésPOCO Prospektusok ingyen és bérmentve mindenütt kaphatók.

KODAK Ltd. WIEN, I., GRABÉN 29. szám.

18 HZÜM. 1906. 53 . ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG, 295

SZÉPSÉG GYŐZ!

NÁRCISZ-CRÉME megszerzi és megtartja az ifjú bájakat, eltá

vol i t bámulatos e r e d m é n y n y e l :

— vimmerl i t . mitess ert. olajfoltot ésbárminemü

E g y tégely ára 1 k o r . 5 0 í i l l . A hozzávaló szappan l k o r o n a .

Hattyu-gyógyszertár ASUT^G/S.

Ha őszül a haja ne használjon mást, m i n t a

„STELLA"-HAJVIZET, mert ez n e m hajfestő, de oly vegyi összetéte l i szer, m e l y a haj eredeti szinét adja vissza. Ü v e g j e 2 K .

ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában, B u d a p e s t , V 4 9 , S z a b a d s á g t é r , S ó t a t é r - n t o z a

s a r k á n . 11186

Hölgyeknek ingyen szolgál felvilágosítással és tanácscsal minden kozmetikai

kérdésben; úgy m i n t

hajfestés, hajhullás, pattanások elmulasztása arcz- és kézápolásban:

V A N I C S E K G Y U L A n ő i f o d r á s z , B u d a p e s t , S o r o k s á r i - u t e z a 1 6 .

Válaszbélyeg. Válaszbélyeg.

egészségi" és kozmetikai szempontból felülmúl­hatatlan.

BRÁZAY-féle KÖLNI-VIZ az illatszerek legkiválóbbja.

BRÁZAY-SÓSBORSZESZ nélkülözhetetlen háziszer.

A M á t y á s k i r á l y s z o b o r l e l e p l e z é s i Ó d a s z e r ­z ő j e , (kinek elszórtan még több köl teménye je lent m e g .

ÁBRÁND É S VALÓ czimfi hazafias k ö n y v jelent meg. Á r a 1 f r t , k ö t v e 1 f r t 5 0 k r . Kapható könyvkereskedésben. Rendelhető

S c l i u l l e r J ó z s e f Budapest , Károly-körut 18.

KÖVÉRSÉG KORAI VÉNSÉG. Istenem, — lgj lóhaJW « n mog anr ember, — mit adnék, he elháje-eodiiomtól «• emeextéel itTaroktAl megestbedalhaüiM. Lám, nem ti kell ennyit ilduinl. Tegyen minden hSlgy ei lern eeek egy klaerletet Maudor soványító ee vértlutitó porral, blltoe u eredmény; eet te klntelyee orroBl ee Tegyéeeeti blzonyitv&nyokkal kimuuthatom. — Ne mulassza senki el, erről meggyóiödnt; hozassa meg a Handor pori, ha be nem válik, a pénzt duplán visszaadom. Csekély 2 kor. 80 flll. Mandor dobosa, orvod utasítás ee bizonyítványok mellekelve. Után­vétellel e péni be küldess mellett; portomentesen diszkréten kaid]

H M Kandi Ida, Bndapsst , Károly-körut a/V. s s . Torok József gyógyt zerénz, Budapest, Király utoza 11. sí. HtK

Hal l - fürdöhely Felső-Auszlriálian.

Elsőrangú Jódbromfürdő. Legrégibb és leghatásosabb jódforrás Európában.

Felvilágosítással és prospektussal szolgál 10980 a Iiii'iUÍ!i<iiiiln<iksá)|.

SZÉPSÉGET csak úgy érlielDnk cl, ha a

MA-H I L L A izert használjuk, mely lörvénv.'scn védve van és kezeskedve teljesen ártalmatlan, I" K-vizsiráha és hiztosan haló szer szép rózsás szín és tiszta arezbor elérésére. Pörsenést, borátkát, orrvörüsséget, szeplőt. redut

és rálH'Znt már rövid használat után tOnlel el a leecsekélyehb nyomok visszahagyása nélkül. Az arczb6rl üdévé, rózsássá és barsoynpullává leszi. A ki Ma-Ilillá-val egyszer próbál leli. az nem lesz képes azt többé nélkülözni. Ezt bizonyítják a naponta beérkező hálairatok és megrendelések. Ára egy nagy tégelynek, mely több hónapra elég, 3.83 K. Mimién tégelyhez egv próbadarab Má-llillt-szappan és pontos utasítás van mellékelve. I'róbaszeli'iiczék 1 K 20 f-nek bélyegekben való beküldése ellen küldetnek szét a fő­raktár állal. A szélküldés a tartalom megnevezése nélkül utánvét

mellett eszközöltetik a fórakiárból. L a t e l n e r L e ó , Wien, 1/28, Wollzeile 31. Má-llilla kapható B u d a p e s t e n , Török József gyógy-zerlirában, Andrássy-út "-'(>. és Király-u. 12. sz. a. Z á g r á b a n S. Miltflharh gyógyszerész Ouga ubca 3 - ' P r ó b a s c e l e n c z é k e t csak a f ő r a k t á r küld.

LUSER L.-féle tu r i s ta tapasz . Biztosan és gyorsan ható szer, t y ú k s z e m , s z e m ö l c s és talp, valamint a sarok bőr

k e m é n y e d é s e i , to­vábbá mindennemű bőre l szarusodás ellen. A hatás ­ér t j ó t á l l á s vá l la l - / ^ t , ' tát ik-

Köz-pont i

s zé tkü ldés i r a k t á r :

S( IIVVKM L

M E I D L I N O - B É C S . Csak akkor valódi , ha min­

den használati utasítás és minden tapasz a mellettes védjegygyei és

aláírással el van látra, azért i s erre ü g y e l n i kell .— 1 doboz ára 1-20 kor.

Vidékre 1'65 kor.elözetes beküldése mellett bérment.

M a g y a r o r s z á g i f ő r a k t á r : lu.->*>

Török Jóisef &YÓA,YSIM Budapest, Király-u. 12. Andrássy-át 26.

MATTONI 11003

ERZSÉBET-SÖSFÜROÖJE BUDAPESTEN (BUDÁN).

"salWttSntZ női bajokban, továbbá a lbas l é s á l ta lános vérböség-ben, verdozéri paig-asok e se t én máj- é l lépbajokban,aranyérben stb Idény április 15-től szept. végéig. 65 fürdőszoba; számos kellően berendezett kényelmes vendégszoba. Vendéglő mérsékelt áru ételek és italokkal.

Renleló orvos: Dr. Po lgár Emil . Villamos vasúti állomás. Villamos vasúti állomás.

Szeplőt, májfoltot, mitenszert, pa t ­tanás t , k iü tés t , ráiiczokut, himlő-ht'Iyeket és mintleu areztisztát-

lanságot pár nap alatt eltávolít a börszépitő, finomitó és ifjitó

hatású M a d e r s p a c h - f é l e

BENZOE-GRÉME. Az arezuak friss üdeségit, fiatalságot és fehérséget ud. — Teljusen ártaltnutlan. — Számos elismerő levél, A i»a 1 V n r hwwá B e n z o e - t e j s z a p p a n 7 0 fii. l i l c ü J- ÜAJÍ.f B e n s o e - p u d e r í kor.

Postán szállítja az egyedüli készito

MADKRSPACH FÉREM M u r á i B U B A P E S T ,

X . , R á k o s f a l v a , K t U s 6 - k e r e p e * i - u t 1 0 4 .

F ő r a k t á r : T ő r ü k gyógytár. Király-u. 12. szám és Audrássy-ut 4ti. szám.

Vihnve É t k e z é s : reggeli, ebéd, uzsonna

és vacsora e g y n a p r a 3 K, e g y h é t r e 2 0 K.

Kiváló gyógyhatású n ö i b e t e g s é g e k , v é r s z e ­g é n y s é g é s i d e g b a ­j o k b a n , llidegvizgyógy-intézet. lap és fenvöfúrdők.

S z o b á k h e t e n k é n t 7 K - t ó l 3 1 K 6 0 f . - l g .

A szobák árai az elö- és ulóévadban (jun. 14-ig és auguszlus 23-tól) 10",,-

kal mérsékellehhi'k. 1 T T D W F természetes meleg v a s a s gyógyfürdő Itars-Y I I I 11 I f i megyében, fen>ves éj lombos erdő környezte

szélmentes völgyben. Posta táviida és interur-Hatésági fünloorvos b á n lelefonállornás. Gyógyszertár helvben.Vas-dr. Decsey István u l i ü\omis: Szénásfalu-Vihnve, a fUrdőleleptül budapesti nogyógy. aj kilómét. Mvolságban.

A fürdői Selmeczbánya városa (melynek tulajdonát képezi) házilag kezelteti; gondnokai ez évben is Szlancsav Miklós törvényhatósági

főjegyzőt küldötte ki.

A házi kezelés bevezetése óta V i h n y e f ü r d ő július és augusztus hónapokban t ú l z s ú f o l t , a jelentkezők mindegyike lakást egyál­talán nem nyerhetett s azérl ez utón is ligyelmezletjiik a V i h n y e -f i l r d ő b e n gyógyulást óhajtó betegeket, hogy lakás-bizlosilás nélkül, főképpen július hóban az odautazás kellemetlenséggel járhat s hogy a pihenő gyógyulásra legalkalmasabb a május és június hó,

aviijjv auguszlus l.Vlől szeptember 15-ig.

Selmeczbánya város törvényhatósága a lakáshiány megszüntetése indokából e kies fürdőhelyen v i l l a - é s s z á l l ó é p i t t e t ő k e t ingyen kő és polgári áru épülelfa kiszolgáltatásával, esetleg ingyen vagy kedvezményes áru te'ek átengedésével i< támogatja. Prospektust l(üld és részletesebb felvilágosítást ad a s i g a z g a t ó s á g .

tanya) Pepsin bora. Kellemes iztt, kiváló jó hatású szer

é t v á g y t a l a n s á g : , r e n d e t l e n e m é s z t é s és g y o m o r - g y e n g e s é g ;

ellen.

Étkezés közben véve, megóv a g y o -m o r t e r h e l é s t ő l . Egy üveg ára

3 k o r . 2 0 í i l l .

Egy postacsomag 6 üveggel ltí k o r . 3 2 f i l l . franko küldve.

Kapható :

T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertárában l t u d n p e s t e n , valamint a készí­

tőnél : 10888

R0Z8NYAY MÁTYÁS gyógyszertárában,

ARAD, S z a b a d s á g - t é r .

Hirdetések telvótetnek a kiadóhivatalban.

Budanest Eeyetem-u.4.

PILULES ORIENTÁLIS ( K E L E T I P I L Ü L A K ) .

Szépség, a nyak szilárdsága, fejlesztés, a kebel helyreállítása, a kebel dússága.

Kezelése egyetlen a maga nemében és orvosi tekintélyek­től elismerve. Az egészségnek semmiképen ártalmas. Öt­

ven éves siker. Ezernyi elismerölevél. Világhírű Egy üveg használati utasítással 6.45 K. utánvéttel 6.75 L

Diszkrét bérmentes szétküldés . 1. RAT1E, gyógyszerész, 5, Passage-Verdeaii. Paris. — Tessék czimezni : Török J., gyógyszerész. Budapest, Király-u. 12., Pser-hofer Richárd, gyógy szerész Bécs, Singerstrasse 15.. Kr. Vitek & Co... Prtga II.,Wass*rgasse 19.. vagy bármely előkelőbb gyógyszertárba

Telefon: 41- 48

Budapest , I. t Mészáros-utcza 58. szám G y s j t P a p l r t á o t y é r t , b o n b o n i e r t é s J a r d l n e t - d o b o a o k a t . S a j t o l t k e r e k d o b o ­s o k a t , lésrzn.entesezz e l s á r b a t o . ö s s i e h a j t h a t o d o b o s o k a t , pólyák, kötógyapot, stb. esomagoláaára. H l n t M o b o a o k , valamint h ú z o t t l e m e z - o s ö v e k tetszés szerinti nagy­ságban. T e á s - d o b o s o k ' » küogr.-tól 10 küogr.-ig, valamint 6, 10 és 10 filléres tea

f38omagolásahoz. G ó z e r ó r e b e r e n c l e z v e . 3 0 0 m n n k á s .

ITapi gyártás 150,000 doboz. 11318

296 VASÁRNAPI Ü J S Á G . i s SZAM. ísoe. 53. ÉVFOLYAM.

étel-zsír kókuszdiókból

a legfinomabb a maga nemében. GYÖRGY SCHICHT „Ceres" tápszerművek osztálya, Aussig E/m.

Sok millió előkelő úrhölgy használja a vi lághírű Fö ldes - fé le

MARGIT-CREMET, mely zsírtalan, ártalmatlan s rögtőn szépít. A Földes- fé le M A R G 1 T - C R E M E gyor an és biztosan ható ártalmatlan szer szeplők, májfoltok, bőratkák, pattanások, kiütések s mindennemű bőrbaj e l l en . A világ legelőkelőbb hölgyei használják és elragadtatással beszélnek annak páratlan és csodás hatásáról. Egy tégely elhasz­nálása után erről mindenki meg fog győződni

Postán utánvétellel vagv a pénz elő- p j j zetes beküldése után küldi a készitd:

Legkedveltebb, legjobb haifestőszer a

MELANOGENE f e k e t e é s b a r n a s z í n b e n .

Ezen kitűnő és ártalmatlan készít­mény nyel hajat, szakált, bajuszt pár perez alatt feketére vagy barnára le­festeni. A szín állandó és a ter­mészetes színtől meg nem különböz­tethető. Ártalmatlan és alkalmazása igen egyszerű. Nem piszkít. 11284

Á r a 2 k o r o n a 8 0 fil lér.

1 _ „ J Budapesti főraktár:Török József gyógysz.Király-u. i a l u U a tá és Andrássv-útá9.kaphaté minden gyógyszertárban

1900. P á r i s i v i lágkiá l l í tás Grand P r i x .

K W I Z D A FERENCZ J Á N O S cs és kir. osztrák-magyar, román kir. és bo'gár fejedelmi szállító,

tórgyógyszerész líécs melletti Korneuborgban. KWIZDA f é l e Resti!ut-ions-flaid

csász. és k ir . szabadalma­zott mosóvíz lovak számára. Egy üveg ara 2 kor. 8 0 fill. 40 év óta az udvari istállókban, a ka­tonaság és magánosok nagyobb istállói­ban használatban van nagyobb elő- és utóerősitőiil. inak me­revségénél stb. az idomitásnál kiváló munkára képesiti a

lovakat. K w i z d a - f é l e

R e s t i t u t i o n s fluid csak a mellékelt véd-j«Kygyel valódi.Képes árjegyzékeket ingyen és bérmentve Főrak­tár Török József

gyógyszert. , Budapest, K i -rály-n . 12., Andrássy-nt 26 .

Csak „SICULIA" névvel ellátott üvegek valódiak.

M m forrás-víz

a sós savanyúvizek királya. Sziklarétegeken átfúrt artézi-forrás. A gyomorégést rögtön megszünteti. Pá­ratlan étvágygerjesztő. Azonnal ható különlegesség a gége, tiidö, torok, gyo-mor.vese, héJyaglmrutos bántalmai el­len. Korányi, Kétly. Tanszk, Riegler ta­nár urak szakvélf- C J n , , ] ; » , menyei a MALNAS1 ö l C U H d

forrást a kontinens legdnsabb természetes alkalikus sós savanyuvizének

minősítik. — Magyarországi főraktár :

hFüZíl) KilllllílH József-körút 37. Kapható drogua-

minden gyógyszertárban, és füszerkereskedésben. TELEFON m—m.

MA6YARH0N ELSŐ, LEGNAGYOBB £S LEGJOBB HIRNEVÚ ORAÜZLETE.

,/Hapifrarorr 18^7.

^

e« toí &1&0'

.W?*8*

i&V ,,&&•

m &v°

#0*

UKA^tKSítKtMU-evijiiraiiassai |t RÉSZLETFIZETÉSRE S

Képe* árjegyzék bérmentve. Javltiaok pontosan eszközöltetnek.

Férfiöltönyt divatos szabással, gyapjú­szövetből készít mérték után finom kivitelben 2 5 kor . -ér t LICHTMANN SÁNDOR

szabómester, 11(190 Budapest, Rottenbiller.n. 4B

I. emelet. Vidékre minták bérmentve.

fi | l"JO»B

fej '* -" ' -

íSss CSUPA" SO"M

mütetijm fl|/lTT HflT

w-X>, "ín.

1 ÜUWsMu

I D É N

Roskopf-rendszer

írt 1.50 Svájci Roskopf-rend-

szer_ _ frl 2.— Arany-doublé (arany­

hoz hasonló) _ « 2.-"' Roskopf-patent _ « 3..M' Ezüst remont. órák « 3 . -Ketlős fedéllel_ _ • 4 — Három ei ős fedéllel o 5 — Omega-ptacis. órák « R.">' Maximéler-órák _ « 9.— SchalTliauser-ó'ák _ « 18.— Ezüst páncéüáncok « 1.— 14 kar. arany pán- '

céllánc.... _L _ « 10.— 14 kar. arany órák « 8.— 14kar.aranygyűrűk « 2'—

Verseny-ébresztő 19 cm. 1 frt. Helios-ébreszlő_ _ _ _ _ frt 1.51 Éjjel világító— _ _ _ _ _ « 1.58 Kettős haranggal _ _ _ _ « 2.— Ingaórák, 71 cm. magasak _ _ « 3.50 Toronyüléssel _ _ _ _ _ € 4.50 Zeneművel— _ _ _ _ _ « 5.50 Schwarrwaldi, kakákkal _ . _ . . _ « 2.50 3 évi írásbeli jótállással. Szétküldés utánvéttel Meg nem felelőért hat hónapon belül a pénz visszaküldetik vagy kicserélése megengedtetik

MAX BÖHNEL, ó r á s •*• W i e n , IV . , M a r g a r e t h e n s t r . 38 . f

Nagy (1000 képes) árjegyzék ingyen és bérmentve.

WACHTL ES TÁRSA B U D A P E S T

IV., E s k ü - ú t 6. sz. (Clotild-palota).

Ajánlja dúsan felszerelt raktárát fényképészeti ké­szülékek és hozzávaló czikkekben.

Az általánosan elismert ki­tűnő Wel l ington papírok és lemezek egyedelárusitói.

Árjegyzék díjmentesen.

ermvaffo^ CHINA-BOR VASSAL

e r i . i t o s . e r gyengélkedők, vérszegények 4 . lábbad .zék Márnára. Étvágygerjesztő, ideg -

erésitéi és vérjavl tó m r . 11500 Kitfiné Iz. Több mint 4000 orvesí vék—íny.

J . S _ _ J _ _ V A _ _ 0 , Tri.st.Baro.la. Vásárolható a gyógyszertirakban félliteres nvegekben

4 K 2.60, egész literes Bvegekbei á K 4.80.

SZENT-LÁSZLO (Püspök) gyógyfürdő N a g y v á r a d m e l l e t t , K e i — á t s J á n o s f ü r d ő b é r l ó k e z e l é s e a l a t t .

Kényelmes közlekedés. Vasúton Nagyváradtól Vi, kocsin */« órai távolban. Május— augusztus hónapokban naponta 12, vasárnap- és ünnepnapokon 16 vonat közlekedik Nagyváraddal. A vasúti állomás a fürdötelepen van.

Ai enrópai hlrü 41° C. meleg természetes hévvlz Javalva van: as Ízületek é l l imoi osúzos bántalmainál, Idült s különösen savas Ízületi loboknál, csonttörések és különösen visszamaradt vastagodásoknál; köszvénynél és annak különböző alak­jainál ; Ideg-bajoknál, melyek rheumaticus alapon keletkeztek (lsohiasnál); kü­lönböző bőrbajoknát végire női bajoknál; belsőleg: heveny és idült gyomorbán-talmaknál.májbajok és vesekövek eseteiben. Állandó fürdoorvoe: dr. —agy Ignios.

A különböző igények szerint berendezett nagyszámú szobák napi ára 1 kor. 20 f. és 6 kor. között váltakozik. Gyógyterem (Curealon) hírlapokkal, zongora, kön/vtár és teke-asztnllal. Terraszok szép kilátással. Éttermek, ezukrászda, sétahelyek a fürdőtelepen és a mellette elterülő őserdőben. Az erdőben jó tekepálya és Lawn-Tennis.

Öt tükörfürdő és három kádfürdőn kivül mórfürdők is vannak rendszeresítve. Fürdők 40 fillértől 1 kor. 20 fillérig. Elsőrendű, kitűnő, á l landó zenekar. — Telefon­összeköttetés Nagyváraddal . 11074

Villanyvilágítás. A legszebb kirándulás és szórakozási hely. Konyha és vendéglő a bérlő saját vezetése mellett Prospektnst kívánatra küld a fnrdőkezelőaég.

a jelenkor legtökéletesebb fertőtlenítő fzere, uem mérgező, kellemes illatú, oldatban szagtalan. Minden bacillust megöl, de nem támadja meg sem a bőrt, sem a fehérneműt. — Kitűnő óvszer ragadós beteg­ségek ellen. Használják sebek, furui kulns, daganatok mosásához ée öblítéshez. — Izzadtság ellen biztosan és gyorsan hat Nélkülöz­hetetlen szer minden házban. — Kapható gyógyszertárakban és drogé­

riákban eredeti csomagolásban. 100 grammos üveg 80 fillér. 200 gram-| mos 1 kor. 60 fillér. v. Gyártja Dr . K e l e t i ós Murányi vegyészeti gyár, Újpest.

rVs_klin-Tád*r_at nyomdája, Budapesten, IV., Egyetem-utoza 4. s_

L _ K r ^ IA

i&8?~

MSÁ 19. SZ. 1906. (53. ÉVFOLYAM.)

SZERKESZTŐ FŐMUNKATÁRS

HOITSY PÁL. MIKSZÁTH KÁLMÁN. Szerkesztőségi iroda: IV. Eeáltanoda-uteza 5. Kiadóhivatal: TV. Egyetem-utcza 4. Előfizetési feltételek:

Egész évre 1 6 korona. Félévre ... 8 korona. Negyedévre 4 korona.

BUDAPEST, MÁJUS 13. A tVildgkrónikát-val

negyedévenként 80 fillérrel több.

Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­határozott viteldíj is csatolandó.

LEVÉL A VEZÚV TETEJÉRŐL. Vesuvio, Eremo szálló, GOO m. magas­

ban, 190G május hó 1.

Kedves szerkesztő uram ! Husvét nagyhetén a cattarói öbölben ért a

Vesuvio nagy erupeziójának híre. A Bocche di Cattaro havasain, a montenegrói Lovcsen tetőn, a Zelenika feletti Eadostak ormain sárgás volt

a hó. A Vesuvio küldötte ide hamuját virág­vasárnapján. Hogyha jó hajó-összeköttetés lett volna át az olasz partokra és az egyetemi hallga­tóimmal megállapított utazási programmot nem kellett volna Bosznián keresztül ledolgoznunk, Dalmácziából egyenest a Vesuvióra siettem volna.

így azonban Budapesten keresztül csak 25-én érkeztem Napoliba.

Épen jókor, mert addig olyan felfordulás ós rémület uralkodott itt, a Vesuvio is annyira megközelíthetetlen volt, hogy megfigyeléseim­ben ugyancsak akadályozva lettem volna. Áp­rilis 25-én Napoli előtt 11 km. távolságban pil­lantottam meg a hajnali ködön keresztül az öreg Vesuviót. Első tekintetre láttam, hogy nem változtatta meg nagyon 1898-ból előttem isme­rős alakját. Ilyen közel Napolihoz alig'mutat-

J"&%&

|

( f A •i

\

_ v _ ,

.v. 'M «.»<**.

K v_ JÓZSEF FŐHERCZEG ÉS AUGUSZTA FŐHERCZEGNŐ A VIRÁGKIÁLLÍTÁS MEGNYIITÁSÁN. — Balogh Rudolf fényképe.