NATO HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ AZ AQAP 2000-ES ...members.iif.hu/drseres/tavoktatas/irodalom/aqap/hun_pdf/AQAP 2009.pdf · (ÁMB-t) kell végezni a STANAG 4107 „Állami Minőségbiztosítás

NATO/PFP NYILT AQAP 2009

(1. kiadás)

NATO HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

AZ AQAP 2000-ES KIADVÁNYSOROZATHOZ

AQAP 2009 (1. kiadás)

2003. június

NATO/PFP NYILT 1


(1. kiadás)

ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE,

NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA)

NATO KÖZZÉTÉTELI KÖZLEMÉNY

2003. június

1. Az AQAP-2009 (1. kiadás) – „NATO HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ AZ AQAP 2000-ES KIADVÁNYSOROZATHOZ” egy NYILT minősítésű NATO/PFP kiadvány. Az érdekelt országoknak a kiadvány alkalmazására vonatkozó megállapodása a STANAG 4107-ben került rögzítésre.

2. Az AQAP-2009 (1. kiadás) a készhez vételkor lép hatályba.

3. Megengedett a kiadvány terjesztése a vállalkozók és szállítók között. A

kiadvány ilyenértelmű terjesztését bátorítjuk.

Jan H. ERIKSEN Ellentengernagy, NONA NSA Elnök

NATO/PFP NYILT 2


(1. kiadás)

Változás nyilvántartás

Változás dátuma Bejegyzés dátuma Hatálybalépés dátuma Bejegyzést végezte

NATO/PFP NYILT 3


(1. kiadás)

Tartalomjegyzék

Fejezet Oldalszám 1. Előszó 6 1.1 Bevezetés 6 1.2 Felépítés 6 1.3 Tárgykör 9 1.4 Cél 11 1.5 Alkalmazás 11 1.6 Érdekeltségi lánc 11

„A” melléklet A NATO minőség politika A-1 1. Előszó A-2 2. Fogalmak A-2

2.1 Életciklusok A-2 2.2 Az életciklusok tartalma A-2 2.3 Élettartam résztvevők A-2 2.4 A kockázat-alapú feladatszabás A-3 2.5 Tájékoztatás és kommunikáció A-3 2.6 Program csoportok A-3 2.7 Minőségirányítási rendszer A-3 2.8 A nemzetközi szabványok használata A-4 2.9 A NATO kiadványok használata A-4

„B” melléklet NATO útmutató az AQAP-2131 használatához B-1 1. Előszó B-2 2. Követelmények B-2

2.1 Hozzáférés a Szállítóhoz, és az ÁMB tevékenység támogatása B-2 2.2 A Szállító által, átvételre felajánlott termék B-2 2.3 A nem-megfelelő termék kezelése B-2 2.4 A Beszerző által beszállított termék B-2 2.5 Végellenőrzés B-2

„C” melléklet NATO útmutató az AQAP-2130, -2120 és -2110 használatához C-1 1. Előszó C-3 2. Megfelelés C-3 3. A követelmények rendszere az AQAP-2110, -2120 és -2130-ban. C-3 4. Minőségirányítási rendszer C-3

4.1 Általános követelmények C-3 4.2 A dokumentálás követelményei C-4

5. A vezetőség felelősségi köre C-5 5.1 A vezetőség elkötelezettsége C-5 5.2 Vevőközpontúság C-5 5.3 Minőségpolitika C-5 5.4 Tervezés C-5 5.5 Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció C-6 5.6 Vezetőségi átvizsgálás C-7

NATO/PFP NYILT 4


(1. kiadás)

6. Gazdálkodás az erőforrásokkal C-7 6.1 Gondoskodás az erőforrásokról C-7 6.2 Emberi erőforrások C-7 6.3 Infrastruktúra C-7 6.4 Munkakörnyezet C-7

7. A termék előállítása C-7 7.1 A termék-előállítás megtervezése C-8 7.2 A vevővel kapcsolatos folyamatok C-9 7.3 Tervezés és fejlesztés C-9 7.4 Beszerzés C-10 7.5 Előállítás és szolgáltatás nyújtása C-10 7.6 A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése C-10 7.7 Konfiguráció-irányítás (CM)./ CM = Configuration Management / C-11 7.8 Megbízhatóság és karbantarthatóság C-11

8. Mérés, elemzés és fejlesztés C-11 8.1 Általános útmutatás C-11 8.2 Figyelemmel kísérés és mérés C-11 8.3 A nem megfelelő termék kezelése C-11 8.4 Az adatok elemzése C-11 8.5 Fejlesztés C-12

9. Kiegészítő NATO követelmények C-12 9.1 Hozzáférés a Szállítóhoz és Beszállítóhoz, és az Állami

Minőségbiztosítás támogatása C-12

9.2 A Beszerző részére felajánlott termék C-12

NATO/PFP NYILT 5


(1. kiadás) 1. Előszó 1.1 Bevezetés 1.1.1 Ez a kiadvány bemutatja az AQAP-2000-es kiadványsorozatot, és használati

útmutatásokat ad az AQAP-2000-es sorozatban található követelmények értelmezéséhez és alkalmazásához. Az AQAP-2000-es sorozat úgy lett felépítve, hogy a NATO követelményeként szolgáljon a minőség életciklusokat átfogó, integrált rendszerszemléletű megközelítéséhez, és hogy minden tagország számára, minden szerződéses viszonylatban választható és alkalmazható legyen, valamint hogy illeszkedjen a korszerű szabványokban testet öltő folyamat szemléletű megközelítéshez.

1.2 Felépítés 1.2.1 A szerződéses AQAP-k 2000-es sorozata különálló kiadványokból épül fel. Ezek

közül néhány az ISO 9001:2000 7. fejezet összefoglalása. A NATO ezt az összefoglalást gondos mérlegelés után végezte el.

1.2.2 A kiadványsorozat felépítése lehetőséget ad a legmegfelelőbb kiadvány

kiválasztására és meghivatkozására a szerződésben. Ezzel lehetővé válik a Beszerző és a Szállító számára, hogy hatékonyan vegye igénybe az erőforrásokat, és növelje a pénzeszközök felhasználásának hatékonyságát. Az AQAP 2000-es sorozat releváns kiadványai a hadfelszerelések élettartamának bármelyik életciklusában meghivatkozhatók a szerződésekben (Lásd: „A” melléklet). Az AQAP 2000-es sorozat kiadványai lehetőséget adnak arra, hogy a szerződés által lefedett életciklusokban a hadfelszerelésnél folyamatosan alkalmazzák a minőségirányítási folyamatot.

1.2.1 Az AQAP-k számozási rendszere

Első számjegy: Azt jelöli, hogy a kiadvány a 2000-es sorozatba tartozik

Második számjegy: A kiadvány célját, rendeltetését jelöli: 0 = Útmutatás 1 = NATO minőségkövetelmények hardverre,

nyersanyagokra és a vonatkozó folyamatokra.

2 = NATO minőségkövetelmények szoftverre A jövőben lehetséges kiadványoknak fenntartva:

3 = NATO minőségkövetelmények rendszerekreX = A fejlődésnek megfelelően

Harmadik és negyedik számjegy:

A kiadvány sorszámát jelöli

AQAP 2000:

A NATO integrált rendszer-szemléletű minőség politika a hadfelszerelések élettartamára.

AQAP 2009: NATO használati útmutató az AQAP 2000-es kiadványsorozathoz NATO/PFP NYILT

6


(1. kiadás)

AQAP 2050:

Hadfelszerelési programok NATO értékelési módszerei

AQAP 2070:

Állami Minőségbiztosítás (GQA) a NATO tagországok hadfelszereléseinek beszerzéseiben

AQAP 2131

A hadfelszerelések gyártás utáni végellenőrzésének NATO minőségbiztosítási előírásai

AQAP 2130

A hadfelszerelések gyártásközi és végellenőrzésének NATO minőségbiztosítási előírásai

AQAP 2120

A hadfelszerelések gyártásának NATO minőségbiztosítási előírásai

AQAP 2110 A hadfelszerelések tervezésének, fejlesztésének és gyártásának NATO minőségbiztosítási előírásai

AQAP 2105

A hadfelszerelés-előállítás minőségtervének NATO előírásai

1.2.4 Az 1.számú ábra az AQAP 2000-es sorozat struktúráját mutatja be.

NATO/PFP NYILT 7

Hivatkozással: ISO 9000:2000 ISO/IEC 12207 ISO 10006 ARMP AQAP 2050 (Elvárt) ISO/IEC 15288

AQAP 2131 NATO

minőségbiztosítási követelmé-

nyek a végellenőrzésre

A

miás

eé

AQAP 2009 „ NA

STANAG ISO 1001 ACMP STANAG

QAP 213NATO

nőségbiztosi követelmé

nyek az llenőrzésre

s vizsgálatra

TO hasz


(1. kiadás) 4159

2-1

4174

AQAP 2000 „A NATO integrált rendszer-szemléletű minőség politika a hadfelszerelések élettartamára”

AQAP 2070 „Állami Minőségbiztosítás (ÁMB) a NATO tagországok hadfelszereléseinek beszerzéseiben”

0

ít-

AQAP 2120NATO


nyek a gyártásra

AQAP 2110NATO


nyek a tervezésre

és fejlesztésre és gyártásra

AQAP 2105NATO

minőségbiztosí-tási követelmé-

nyek a minőségtervre

AQAP 150NATO


nyek a szoftver

fejlesztésre

AQAP 160NATO integráltminőségbiztosítási követelmé-

nyek a szoftverek

élettartamára

nálati útmutató az AQAP 2000-es sorozathoz AQAP 159 AQAP 169

STANAG 4107

1. sz. ábra

NATO/PFP NYILT 3


(1. kiadás) 1.3 Tárgykör 1.3.1 Az AQAP 2000-es sorozat minőség-politikai-, útmutatói- és szerződéses típusú

kiadványokat tartalmaz. A NATO szerződéses minőségbiztosítási követelményeinek részét képezik az ISO 9001:2000 nemzetközi szabvány követelményei is. Maga az ISO 9001:2000 szabvány a minőségirányítási szabványok új koncepcióját, a megengedhető kizárások elvét alkalmazza. Ez az elv megnövelte a kiadványsorozatban meghatározott NATO követelmények bővíthetőségének mértékét.

1.3.2 A követelmények bővítésének elve azt jelenti , hogy a kis kockázattal járó

termékek szállítására csak kis mértékű, míg a nagyobb kockázattal járó termékekre fokozott mértékű minőségbiztosítási követelményt írnak elő. Ez az alapelv megtalálható a NATO AQAP 2000 kiadványában ami a minőség élettartamot átfogó, integrált, rendszerszemléletű megközelítési módjára vonatkozik.

1.3.2.1 AQAP 2000 A NATO integrált rendszer-szemléletű minőség politika a

hadfelszerelések élettartamára. (Útmutató típusú kiadvány) Ez az elv biztosítja a hadfelszerelés minőségének a teljes élettartamra vonatkozó integrált, rendszerszemléletű értelmezését. További részleteket lásd az 1. sz. Mellékletben.

1.3.2.2 AQAP 2009 NATO használati útmutató az AQAP 2000-es kiadványsorozathoz (Útmutató típusú kiadvány) Ez a kiadvány a NATO kiegészítő követelmények struktúrájára és értelmezésére,

valamint az AQAP 2000-es kiadványsorozat alkalmazására vonatkozóan szolgál útmutatásokkal.

1.3.2.3 AQAP 2131 A hadfelszerelések gyártás utáni végellenőrzésének NATO

minőségbiztosítási előírásai.(Szerződéses típusú kiadvány) Az AQAP 2131 célja az, hogy biztosítsa a KMSZK és/vagy Beszerző számára a

jogosultságot eljárni a szerződés teljesítés érdekében a Szállítónál, valamint hogy a Szállító végellenőrzése objektív bizonyítékot szolgáltasson arra, hogy a hadfelszerelés megfelel a szerződéses követelményeknek.

Ezt a kiadványt akkor kell szerződéses követelményként előírni, ha a követelményeknek való megfelelés kielégítően bizonyítható a végtermék átvételekor.

1.3.2.4 AQAP 2130 A hadfelszerelések gyártásközi és végellenőrzésének NATO

minőségbiztosítási előírásai.(Szerződéses típusú kiadvány) Ez a kiadvány meghatározza a Szállító minőségirányítási rendszerére vonatkozó és

a kapcsolódó minimális konfiguráció-irányítási (CM) követelményeket. Egy olyan rendszer létrehozása, dokumentálása, alkalmazása, fenntartása, értékelése és fejlesztése, és/vagy kiértékelése szükséges, ami összhangban van a kiadványban foglalt követelményekkel. Ezt a kiadványt akkor használják, amikor a hadfelszerelést már megtervezték, és a követelményeknek való megfelelést kizárólag ellenőrzés alapján lehet igazolni az alapanyagok, alkatrészek, részegységek és a végtermék gyártása illetve feldolgozása során.

NATO/PFP NYILT 4


(1. kiadás) 1.3.2.5 AQAP 2120 A hadfelszerelések gyártásának NATO minőségbiztosítási előírásai (Szerződéses típusú kiadvány) Ez a kiadvány azokat a Szállító minőségirányítási rendszerére és a kapcsolódó

konfiguráció-irányításra (CM) vonatkozó követelményeket határozza meg, amelyek alkalmasak objektív bizonyíték szolgáltatására arról, hogy a folyamatok és a termék megfelelnek a szerződéses követelményeknek akár a Szállító, akár a Beszállítók végezték a gyártást vagy feldolgozást

Ezt a kiadványt akkor kell a szerződés követelményévé tenni, amikor a hadfelszerelést már megtervezték. A termékek komplexitása rendszerint megköveteli a részletes minőség-szabályozást és felmerülhet a szerviztevékenység szükségessége is. Az élettartam-, a megbízhatósági- és egyéb minőségjellemzőket a Szállító csak igazolt minőségű alapanyagok és alkatrészek felhasználásával, valamint olyan részletes munkautasítások, folyamat-szabályozások és eljárások segítségével tudja biztosítani a gyártási vagy feldolgozási fázisok során, amelyek célja az, hogy lehetővé tegyék a szükséges helyesbítő tevékenységek lehetséges legkorábbi időpontban történő végrehajtását.

1.3.2.6 AQAP 2110 A hadfelszerelések tervezésének, fejlesztésének és gyártásának NATO

minőségbiztosítási előírásai (Szerződéses típusú kiadvány) Ez a kiadvány meghatározza a Szállító minőségirányítási rendszerére és a kapcsolódó konfiguráció-irányításra (CM) vonatkozó követelményeket arra az esetre, amikor a szerződés tartalmazza a tervezési tevékenységeket is. Ezt a kiadványt akkor kell szerződéses követelménnyé tenni, ha a követelmények funkcionális és műszaki tartalmúak, ezért a Szállító a tervezésért, fejlesztésért és gyártásért egyaránt felelős.

A megfelelő AQAP kiválasztásának módszerét a 2.sz. ábra mutatja (sematikusan).

NATO/PFP NYILT 5


(1. kiadás) Igen Nem Igen ……………………Nem Nem Igen Nem Igen Igen

Igényelt termék A kockázatokat értékelni kell a

követelményektől a kiszállításig terjedő pályán

A termék szabadalmazott

vagy a kereskedelmi forgalomban

kapható?

A terméket

megtervezték már?

A szerződéses követelmények

teljesítése vagy a igazolása függ a

„gyártás” ellenőrzésétől?

A termék szerz. köv.-nek való

megfelelőségét a csak a vevő általi átvétel előtt lehet

igazolni?

A termék szerz. köv-nek való megfelelése a

vevő általi átvételkor

igazolható?

AQAP 2110

Tervezés és fejlesztés

AQAP 2120

Gyártás

AQAP 2130

Folyamatközi ellenőrzés/vizsgálat

AQAP 2131

Végellenőrzés és vizsgálat

Nincs AQAP

Beszerzett termék

2. sz. ábra A kiválasztás folyamata

NATO/PFP NYILT 6


(1. kiadás)

1.4 Cél Ez az útmutató hasznos lesz azok számára, akik a szerződés elkészítéséért, a

szerződés-felügyeletért és/vagy a megfelelő AQAP-nak való Szállítói megfelelés kiértékeléséért felelősek. Hozzájárul a követelmények egységes értelmezéséhez is a Szállítók, az Állami Minőségbiztosításért felelős személyzet és a Nemzeti Minőségbiztosítási Szervezet (NQAA) között, amikor Állami Minőségbiztosítást (ÁMB-t) kell végezni a STANAG 4107 „Állami Minőségbiztosítás (ÁMB) a NATO tagországok hadfelszereléseinek beszerzéseiben és a Szövetségi Minőségbiztosítási Kiadványok használata” előírásainak megfelelően.

1.5 Alkalmazás Ezt az AQAP-t nem szabad szerződéses dokumentumként használni. A benne

foglaltaknak nincs szerződéses tartalma, nem helyettesítik, nem egészítik ki, nem érvénytelenítik, és nem módosítják a szerződésben lévő követelményeket.

Ezt az útmutatót a Szállítók számára rendelkezésre lehet bocsátani, hogy segítse az AQAP-k megértését, és hogy útmutatóként használják saját minőségirányítási rendszerük, vagy beszállítóik minőségirányítási rendszerének átvizsgálásához.

MEGJEGYZÉS: Ebben a kiadványban nincsenek útmutatások az ISO 9001:2000-re

vonatkozóan, mivel ezt nemzeti ügynek tekintjük. A minőségirányítási rendszer korszerűsítésére vonatkozóan az ISO 9004:2000 útmutatásait lehet használni.

1.6 Érdekeltségi lánc

AQAP szereplői ISO megfelelőik Beszerző Vevő Szállító Szervezet Vevő Beszállító Szállító Szervezet ……… Szállító

Beszerző: Állami és/vagy NATO szervezet, amely szerződéses kapcsolatba lép egy Szállítóval, és aki meghatározza a termékre és a minőségre vonatkozó követelményeket.

Szállító: Szervezet, amely egy szerződés keretében a Beszerző a számára termékeket biztosító félként jár el.

Beszállító: A Szállítónak termékeket biztosító (szervezet).

NATO/PFP NYILT 7

NATO/PFP NYILT AQAP 2009 (1. Kiadás)

„A” melléklet

„A” melléklet

Minőség politika

Tartalomjegyzék

Fejezet Oldalszám

1. Előszó…………………………………………………………………………….… A-2

2. Fogalmak ………………………………………………………………………….. A-2

2.1 Életciklusok………………………………………………………….……... A-2

2.2 Életciklusok tartalma…………………………………………………….… A-2

2.3 Az élettartam résztvevők…………………………………………………... A-2

2.4 A kockázat-alapú feladatszabás …………………………………………… A-3

2.5 Tájékoztatás és kommunikáció…………………………………………….. A-3

2.6 Program csoportok…………………………………………………………. A-3

2.7 Minőségirányítási rendszer………………………………………………… A-3

2.8 A nemzetközi szabványok használata……………………………………… A-4

2.9 A NATO kiadványok használata…………………………………………… A-4

NATO/PFP NYILT A-1


„A” melléklet

1.1

1.2

1.3

1.4

1.5

„A” melléklet

NATO minőség politika 1. Előszó Ez a dokumentum biztosítja a kereteit annak az integrált, rendszer-szemléletű megközelítési módszernek, amely a termékek és szolgáltatások teljes élettartamára kiterjedő minőségbiztosításához szükséges. Ez a megközelítési mód egy olyan strukturált folyamatot hoz létre, amely a minőség technikai és menedzselési vonatkozású elemeivel egyaránt foglalkozik, és a következőkön alapul:

A szervezetnek folyamatokat kell kialakítani, irányítani és működtetni annak érdekében, hogy céljait tűzze ki, és hatékonyan érje el. A hardver- és szoftver eszközöket, az emberi tényezőket és más elemeket egy rendszerré integrálják, és a megfelelő szaktudományokkal összeegyeztetik. Az életciklusokban érdekelt minden résztvevő érdekeit figyelembe veszik, beleértve a természeti környezetet is. A vonatkozó igényeket megfelelő funkcionális és műszaki követelményekké alakítják. Az élettartam résztvevők a rendszer létrehozásához és menedzseléséhez közös keretet és közös terminológiát használnak. A minőségirányítási folyamatot és a kapcsolódó tevékenységeket folyamatosan alkalmazzák a termékeknél és minden életciklusban.

2. Fogalmak Ez a minőség-megközelítési mód a következő fogalmakra alapozódik: 2.1 Életciklusok

A hadfelszerelés élettartama (amely a koncepció kigondolásától a rendszerből való kivonásáig terjed) jól definiált ciklusokra oszlik, amelyek keretül szolgálnak a programok számára. 2.2 Életciklusok tartalma

Az élettartam minden életciklusában vannak folyamatok, amelyek a szervezet egészét érintik és vannak program-specifikus folyamatok. Az érdekelt szervezeteknek hatékony és gazdaságos folyamatokat kell létrehozni, dokumentálni, működtetni és továbbfejleszteni minden egyes életciklusra. A minőségirányítási folyamat felöleli a tervezési, fejlesztési, az átvizsgálási, az auditálási, az igazolási, a mérési és megfigyelési, a jóváhagyási, a helyesbítő és megelőző tevékenységeket.

2.3 Élettartam résztvevők

Azok a résztvevők, akik közvetlenül benne vannak a folyamatokban és a kapcsolatos tevékenységekben, az életciklusokban: pld. a felhasználó, a beszerző, a tulajdonos, a Szállító, és az Állami Minőségbiztosításért (ÁMB=Government Quality

NATO/PFP NYILT A-2


„A” melléklet Assurance) felelős személyzet és mivel a minőség megosztott felelősség, ezt a felelősséget nem szabad kizárólag egy résztvevőre terhelni.

2.4 A kockázat-alapuló feladatszabás

Az költség- erőforrás felhasználás érdekében, csak akkor kell igényelni Állami

Minőségbiztosítást, amikor már azonosították a termékhez vagy a Szállítóhoz kapcsolódó kockázati területeket. 2.5 Tájékoztatás és kommunikáció

Fontos, hogy minden érdekelt féltől származó információt folyamatosan

kicseréljenek, annak érdekében, hogy az élettartam lehető legkorábbi fázisában figyelembe vehessenek minden érdeket. 2.6 Program csoportok

Fontos, hogy a program csoportok (PTMs=Project Management Teams) a lehető

leghamarabb felállítsák, és kiterjesszék működését az egész élettartamra (1).

Ezeknek a munkacsoportoknak kereszt-funkcionálisaknak és egymást kiegészítő szakismeretekkel kell rendelkezniük, valamint elkötelezettnek kell lenniük a közös célok megvalósítása iránt. A program munkacsoportoknak delegált hatáskörrel (felhatalmazással és hatáskörrel) kell rendelkezni arra, hogy miközben folyamatosan a minőségre koncentrálnak, kompromisszumot köthessenek a kivitelezés, a határidők, a költségek és a kockázatok tekintetében. 2.7 A minőségirányítási rendszer

Az élettartamban résztvevő szervezeteknek egy hatékony és gazdaságos

minőségirányítási rendszert kell létrehozniuk, amit dokumentálni, rendszeresen értékelni és tökéletesíteni kell. A minőségirányítási rendszer a szervezet irányítási rendszerének az a része, amely meghatározza a minőség politikát és a minőségcélokat, majd a minőségcéloknak megfelelően koncentrál az eredmények elérése.

A minőség politika és célkitűzései adjanak módot az erőforrások és az élettartam

folyamatok hatékony irányítására, a szervezet minden tagjának részvételével. Ez a megközelítési mód a hosszú-távú sikereket célozza meg azzal, hogy középpontba helyezi a folyamatos továbbfejlesztést, a vevői megelégedettséget és az összes résztvevő fél érdekét. Az értékelés nyújt olyan betekintést a szervezetbe, ami jelzi azokat a területeket, ahol helyesbítésre van szükség, és azokat, ahol lehetőség van a továbbfejlesztésre. (1) Ha a program például csak egy „fejlesztési program”, akkor a programirányító team (PTM)

megszüntethető a „Fejlesztési” fázis végén.

NATO/PFP NYILT A-3


„A” melléklet

Egy olyan környezetben, ahol a vállalkozások naponta kerülnek szembe a növekvő verseny- kihívásokkal, a túlélés érdekében a szervezetek állandóan új utakat keresnek versenyképességük növelésére, és azt vizsgálják, hogy milyen távol vannak a „Vállalati kiválóság”-tól. A nemzetközileg elismert „élettartam folyamat modellek”, „képesség fejlettségi szintek” használata, és az igénytől függő „értékelési típus(ok)” alkalmazása tendenciának tekinthető. 2.8 A nemzetközi szabványok használata

A NATO AC/250-es szakbizottsága úgy határozott, hogy mindenütt, ahol megfelelők, a nemzetközi szabványokat alkalmazzák. A NATO-minőségirányítás megkívánja, hogy az AQAP dokumentumok és a kapcsolódó nemzetközi szabványok úgy legyenek felhasználva, hogy komplett követelményrendszert alkossanak a NATO alkalmazáshoz. Ezért a NATO közösségének keresnie kell a lehetőségeket arra, hogy befolyást gyakoroljon a nemzetközi szabványok kifejlesztésére. 2.9 A NATO publikációk alkalmazása

Mivel a hadfelszerelések beszerzése és fejlesztése nemzetközi programok keretében is történhet, egy sor NATO dokumentumot kell fenntartani (beleértve a Szövetségi Minőségbiztosítási Publikációkat) és alkalmazni a NATO és tagországai kölcsönös érdekeinek érvényesítése miatt.

NATO/PFP NYILT A-4


„B” melléklet

„B” melléklet NATO útmutató az AQAP-2131 használatához

Tartalomjegyzék

Fejezet Oldalszám

1. Előszó B-1

2. Követelmények B-2

2.1 Hozzáférés a Szállítóhoz, és az ÁMB tevékenység támogatása B-2

2.2 A Szállító által átvételre felajánlott termék B-2

2.3 A nem-megfelelő termékek kezelése B-2

2.4 A Beszerző által beszállított termék B-2

2.5 Végellenőrzés B-2

NATO/PFP NYILT B-1


„B” melléklet

„B” melléklet NATO útmutó az AQAP-2131 használatához

1. Előszó Ezt a fejezetet magától értetődőnek tekintjük. 2. Követelmények 2.1 Ezek a követelmények a Szállító felelősségét hangsúlyozzák a korlátlan hozzáférés

biztosításáért az Katonai Minőségbiztosítási Szervezet Képviselője (KMSZK) számára azokhoz a területekhez, ahol a szerződésben foglalt munka egyes részeit végzik. Kizárólag a Szállító felelős a Beszerző számára biztosított minden termék minőségéért.

2.2 A Szállító által átvételre felajánlott termékek Ezt a fejezetet magától értetődőnek tekintjük 2.3 A nem megfelelő termékek kezelése A KMSZK és/vagy Beszerző és a Szállító meg kell állapodniuk a Szállító által

javasolt eltérések kezeléséről. A Szállító viseli a felelősséget a megfelelő azonosításért, a megfelelő szabályozásokért és ezeknek a folyamatoknak az alkalmazásáért.

2.4 A Beszerző által beszállított termék Ezt a fejezetet magától értetődőnek tekintjük 2.5 Végellenőrzés Ha a „Megfelelőségi Igazolás (COC)” /Certificate of Comformity/ formáját a

szerződés nem tartalmazza, akkor az AQAP 2070-ben rendelkezésre áll egy megfelelő példa. Ez a formátum a minimálisan szükséges információkat tartalmazza.

NATO/PFP NYILT B-2


„C” melléklet

„C” melléklet

NATO útmutató az AQAP-2130, -2120 és -2110 használatához

Tartalomjegyzék

Fejezet Oldalszám

1. Előszó……………………………………………………………………………….. C-1

2. Megfelelés…………………………………………………………………………... C-3

3. A követelmények rendszere az AQAP-2110, -2120 és -2130-ban…….………… C-3

4. A minőségirányítási rendszer………………………………………………..…… C-3

4.1 Általános követelmények……………………………………………….…… C-3

4.2 Dokumentálási követelmények………………………………………………. C-4

5. A vezetőség felelősségi köre………………………………………………………... C-5 5.1 A vezetőség elkötelezettsége…………………………………………………. C-5 5.2 Vevőközpontúság………………………………………………….…………. C-5 5.3 Minőségpolitika………………………………………………………...…… C-5 5.4 Tervezés………………………………………………………………………. C-5 5.5 Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció………………………………….. C-6 5.6 Vezetőségi átvizsgálás………………………………………………………... C-7

6. Gazdálkodás az erőforrásokkal……………………………………………………. C-7 6.1 Gondoskodás az erőforrásokról……………………………………………… C-7 6.2 Emberi erőforrások…………………………………………………………… C-7 6.3 Infrastruktúra…………………………………………………………………. C-7 6.4 Munkakörnyezet…………………………………………………………...… C-7

7. Termék előállítás…………………………………………………………………..... C-7 7.1 A termék-előállítás megtervezése……………………………………………. C-8 7.2 Vevővel kapcsolatos folyamatok…………………………………………….. C-9 7.3 Tervezés és fejlesztés………………………………………………………… C-9 7.4 Beszerzés…………………………………………………………………….. C-10 7.5 Gyártás és szolgáltatásnyújtás……………………………………………….. C-10 7.6 A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése…………………………………… C-10 7.7 Konfiguráció-irányítás (CM). /CM = Configuration Management/…………. C-11 7.8 Megbízhatóság és karbantarthatóság………………………………………… C-11

8. Mérés, elemzés és fejlesztés………………………………………………………… C-11 8.1 Általános útmutatás………………………………………………………..… C-11 8.2 Figyelemmel kísérés és mérés...……………………………………………... C-11 8.3 A nem megfelelő termék kezelése…………………………………………… C-11 8.4 Az adatok elemzése………………………………………………………….. C-11 8.5 Fejlesztés………………………………………………………………..……. C-12

NATO/PFP NYILT C-1


„C” melléklet

9. Kiegészítő NATO követelmények…………………………………………………. C-12

9.1 Hozzáférés a Szállítóhoz és Beszállítóihoz, és az Állami Minőségbiztosítás

támogatása……………………………………………………………………

C-12

9.2 A Beszerző részére felajánlott termék…………………………………….…. C-12

NATO/PFP NYILT C-2


„C” melléklet „C” melléklet

NATO útmutató az AQAP-2130, -2120 és -2110 használatához

1. Előszó Ezt a részt magától értetődőnek tekintjük. 2. Megfelelés Ezt a részt magától értetődőnek tekintjük. 3. A követelmények rendszere az AQAP 2110-, 2120- és 2130-ban Ezt a részt magától értetődőnek tekintjük. 4. A minőségirányítási rendszer 4.1 Általános követelmények NATO útmutatás Az AQAP 2110-ben, 2120-ban és a 2130-ban mindenütt a „Minőségirányítási

Rendszer” vagy egyszerűen csak a „Rendszer” kifejezést használunk. Ez kielégíti azt az igényt, hogy minőség politikát és minőségcélokat alakítsanak ki, és hogy ezeket a célokat megvalósítsák. Az AQAP-k megkövetelik, hogy a „Rendszert” létrehozzák, dokumentálják, értékeljék és fejlesszék.

A „létrehozás” azt jelenti, hogy állandó jelleggel bevezetik a szerződés időtartamára.

A „dokumentálás” azt jelenti, hogy a Rendszer elemeit írásban ismertetik, elegendő részletességgel ahhoz, hogy teljesen érthető legyen a rendszert működtető és felügyelő személyzet számára. A rendszer dokumentációja papíron vagy elektronikus hordozón egyaránt rögzíthető.

Az „értékelés” azt jelenti, hogy a Rendszert - amelynek ki kell elégítenie a szerződéses követelményeket - rendszeresen és szabályozott módon auditálják.

A „fejlesztés” azt jelenti, hogy a megszerzett tapasztalatokat kifejezésre juttatják a Rendszer korszerűsítéseiben.

Egy „hatékony” Rendszer biztosítja a bizalmat abban, hogy a Szállító képes határidőre, és csak elfogadható terméket szállítani a Beszerző számára. Ez magában foglalja azoknak a tevékenységeknek és szabályozásoknak a megtervezését, létrehozását és bevezetését, amelyek szükségesek ennek az eredménynek a megvalósításához a munka minden fázisában, az előzetes tervezéstől kezdve, a gyártáson és elfogadáson keresztül, a szükséges (igényelt) szolgáltatások biztosításáig a kiszállítást követően. Felismerve azt, hogy a legtöbb irányítási funkció kihat valamilyen módon és valamilyen mértékben a minőségre, minden funkciót elemeznek, hogy azonosítsák azokat a tényezőket, amelyek kihatással vannak a minőségre, és hogy biztosítsák ezeknek a tényezőknek a kézbentartását (szabályozását). A Rendszer bevezetés hatékonyságának elismerését sokféle módon lehet megszerezni, mint például: - A felső vezetőség elkötelezettségének demonstrálása, - Az önértékelés, - A folyamatos fejlesztés,

NATO/PFP NYILT C-3


„C” melléklet

- A Felhasználó /Beszerző észrevételeinek visszacsatolása, - A szállító telephelyén észlelt nem megfelelőségek súlyosságának értékelése, - A trend-elemzés. Egy „gazdaságos” Rendszernek nemcsak az erőforrások hatékony felhasználása a célja, hanem a javítási, átdolgozási, selejtezési és meghibásodási költségek minimalizálása is. Hogy ezt elérjék, a Rendszer elsődleges célja megelőzni a nem-megfelelőségeket, különösen a tervezés és fejlesztés fázisában. A nem-megfelelőségek megelőzési költsége általában sokkal kisebb, mint a hibák, az átdolgozás és a helyesbítő tevékenység költségei. A nem megfelelő termékek túlzott mennyisége a szabályozatlan állapot jellemzője. A nem megfelelő termékek rejtett tényezőt képezhetnek az adott termék költségeiben a Beszerző számára. Az AQAP-k meghatározzák azokat a minőség szabályozási követelményeket, amelyeknek a Szállító meg kell, hogy feleljen. De nem szabják meg azt, hogy a Szállító pontosan milyen eljárásokat vagy módszereket alkalmazzon erre a célra.

Az alkalmazott eljárások azonban a KMSZK és/vagy Beszerző értékelésének tárgyát képezik. 4.2 A dokumentálási követelményei 4.2.1 Általános útmutatás Nincs NATO útmutatás 4.2.2 Minőségirányítási kézikönyv NATO útmutatás A Szállító szervezetének a szerződéssel érintett minden része hozzájárul az AQAP-

k követelményeinek kielégítéséhez, ezért a minőségre kiható tevékenységeiket be kell integrálni (a Rendszerbe) és a Rendszeren keresztül koordinálni kell. A Rendszer dokumentációja ismerteti a szervezet felépítését, és a szervezeti elemek egymáshoz való viszonyát (a hierarchikusakat és a funkcionálisakat), amelyek részt vesznek a működtetésében. Kijelöli a működésre és döntésekre vonatkozó speciális felelősségeket és a szükséges hatásköröket.

4.2.3 A dokumentumok kezelése Nincs NATO útmutatás 4.2.4 A feljegyzések kezelése Nincs NATO útmutatás 5.0 A vezetőség felelősségi köre Nincs NATO útmutatás 5.1 A vezetőség elkötelezettsége Nincs NATO útmutatás

NATO/PFP NYILT C-4


„C” melléklet 5.2 Vevőközpontúság Nincs NATO útmutatás 5.3. Minőségpolitika Nincs NATO útmutatás 5.4 Tervezés NATO útmutatás

A Minőségtervet az egyéb program-vonatkozású tervezéssel összhangban kell kifejleszteni, például a „Program Irányítási Terv” egyik alfejezeteként. Ahol a funkciókat (a működést, a rendeltetést) és a folyamatokat egyértelműen meghatározták a Szállító Minőségirányítási Kézikönyvében, ott ajánlott kereszt-hivatkozási táblázat alkalmazása. A Minőségtervnek (QP = Quality Plan) tartalmaznia kell a szervezet felépítésének szerződés-specifikus leírását. A Minőségterv részletei, bár nem kizárólag, a következők lehetnek: - Szervezeti felépítés, amely tartalmazza a felelősségi körök és hatáskörök

kijelölését, például, a program vezetőjére, a program minőség felelősre, valamint a Szállító és a Beszállítók szervezeti egységeire vonatkozóan.

- A Szállító Minőségirányítási Kézikönyvének specifikus üzemeltetési funkcióit, amely tartalmazza az összes üzemeltetési kapcsolatot (interfészeket), beleértve a Beszállítókra vonatkozókat.

- A szerződéssel összefüggő eljárások, folyamatok és utasítások alkalmazását az olyan tevékenységekre, mint például:

- A tervezés és fejlesztés vonatkozású Beszállítói szerződések megkötése. - Az új alkatrészek (alkotó elemekre) beszerzési és minősítési folyamata. - A konfiguráció-irányítás.

- A tervezési és fejlesztési folyamatra, a gyártásra, az igazolásra stb. vonatkozó új módszerek, folyamatok és eljárások bemutatása és minősítése.

- A problémák / nem-megfelelőségek elemzése, értékelése és helyesbítése. - Az olyan speciális követelmények kielégítése, mint:

- Megbízhatóság /karbantarthatóság /interoperabilitás/szervizelhetőség. - Technikai, fegyverzeti és személyi biztonság. - Ergonómia. - Környezetvédelem.

- Az ellenőrzési és vizsgálati specifikációk elkészítése az átvételi vizsgálathoz, és a szükség szerinti jóváhagyáshoz.

- A tervezés, fejlesztés és gyártás igazolási programja a késztermékre vonatkozóan, beleértve:

- Az elméleti /analitikus bemutatást; - - A tervezés átvizsgálást;

- A funkcionális vizsgálatot; - A környezetállósági vizsgálatot; - Az átvételi vizsgálatot.

- Ezek az igazolási tevékenységek legyenek meghatározva egy folyamatábrán, amely tartalmazza a termékre vonatkozó teljes igazolási programot.

NATO/PFP NYILT C-5


„C” melléklet - A KMSZK és/vagy Beszerző értesítésére és a szerződés által megkívánt

dokumentumok beterjesztésére vonatkozó módszerek. A vevőközpontúság megőrzése érdekében, a termék-előállítás megtervezésekor a Szállítónak figyelembe kell vennie a következők elvégzését, értelemszerűen: - Az ISO 9001:2000 7.2.1 pontjának(„A termékre vonatkozó követelmények meghatározása„) elemzését. - A kockázatok azonosítását, beleértve a Szállító irányítási rendszerének kockázatát. - Az igények funkcionális elemzését, osztályozását és súlyozását. - A megszorításokat az alkalmazásban, az ergonomiában, a karbantartásban, az

interoperabilitásban, és a képzésben. - Az igények meghatározását (vevői elvárások, észlelt vevői igények, kifejezett vevői igények) - A szükségtelen és drága megkötöttségek meghatározását. - A buktatók (csapdák), folyamat- és technológiai zsákutcák meghatározását. - Az erőforrás-allokációt. - A környezetre veszélyes és káros hatások minimalizálását. Minden speciális vagy szokatlan követelményt azonosítani kell. Ahol ilyen követelmények vannak, szükséges ezek tanulmányozása, a megfelelő műveletekre, folyamatokra és technikákra vonatkozó intézkedések megtervezése és ütemezése, valamint a követelményeknek való megfelelés vizsgálati és bizonyítási eszközeinek meghatározása. Az összes fent említett információkat egy irányítási tervben lehet összegezni (Programirányítási terv, Fejlesztési terv, Minőség terv stb.), amely képessé teszi a Beszerzőt arra, hogy tájékozott maradjon a nehézségekről, buktatókról, bizonytalanságokról és kockázatokról, és a speciális intézkedések vagy eszközök bevezetéséről (megvalósításáról, érvényesítéséről), amelyek az adott szerződés pontosítását eredményezhetik. 5.4.1 Minőségcélok Nincs NATO útmutatás 5.4.2 A minőségirányítási rendszer tervezése Nincs NATO útmutatás 5.5 Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció 5.5.1 Felelősségi körök és hatáskörök Nincs NATO útmutatás 5.5.2 A vezetőség képviselője NATO útmutatás Fontos, hogy a vezetőség képviselője a felső vezetőség ügyvezetői (igazgatói)

felelősséggel rendelkező tagja legyen, és a KMSZK és/vagy Beszerző által felvetett minőségi problémák megoldásában a Szállító felhatalmazott képviselőjeként járjon el.

NATO/PFP NYILT C-6


„C” FÜGGELÉK 5.5.3 Belső kommunikáció NATO útmutatás A megfelelő kommunikáció biztosítása érdekében, a Szállítónak létre kell hoznia

azokat a kommunikációs folyamatokat, amelyek biztosítják a KMSZK és/vagy Beszerző megfelelő színvonalú tájékoztatással való ellátását. Ennek azt a szintet tekintjük, ami a KMSZK és/vagy Beszerző számára a kijelölt Állami Minőségbiztosítási tevékenységek teljesítéséhez szükséges.

5.6 Vezetőségi átvizsgálás 5.6.1 Általános útmutatás Nincs NATO útmutatás 5.6.2 Az átvizsgálás bemenő adatai Nincs NATO útmutatás 5.6.3 Az átvizsgálás kimenő adatai Nincs NATO útmutatás 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal 6.1 Gondoskodás az erőforrásokról Nincs NATO útmutatás 6.2 Emberi erőforrások 6.2.1 Általános útmutatás Nincs NATO útmutatás 6.2.2 Felkészültség, tudatosság és képzés Nincs NATO útmutatás 6.3 Infrastruktúra Nincs NATO útmutatás 6.4 Munkakörnyezet Nincs NATO útmutatás 7. A termék előállítása NATO útmutatás Amikor az AQAP 2130, 2120 vagy 2110 a követelmény, akkor az ISO 9001:2000

szabvány 7. fejezetének követelményei a következő táblázat szerint vonatkoznak:

NATO/PFP NYILT C-7


„C” FÜGGELÉK

ISO 9001:2000 elemek AQAP 2130

AQAP 2120

AQAP 2110

7.1 A termék-előállítás megtervezése Részben IGEN IGEN 7.2 A vevővel kapcsolatos folyamatok IGEN IGEN IGEN 7.3 Tervezés és fejlesztés NEM NEM IGEN 7.4.1 A beszerzés folyamata IGEN IGEN IGEN 7.4.2 Beszerzési információ IGEN IGEN IGEN 7.4.3 A beszerzett termék igazolása (verifikálása) IGEN IGEN IGEN 7.5.1 Az előállítás és szolgáltatás nyújtásának szabályozása

IGEN IGEN IGEN

7.5.2 Az előállítás és szolgáltatásnyújtás folyamatainak érvényesítése (validálása)

NEM IGEN IGEN

7.5.3 Azonosítás és nyomonkövethetőség IGEN IGEN IGEN 7.5.4 A vevő tulajdona IGEN IGEN IGEN 7.5.5 A termék állagának megőrzése IGEN IGEN IGEN 7.6 Megfigyelő- és mérőeszközök kezelése IGEN IGEN IGEN 7.7 Konfiguráció-irányítás (CM) (2) IGEN (3) IGEN (4) IGEN 7.8 Megbízhatóság és karbantarthatóság (5) NEM NEM IGEN

7.1 A termék-előállítás megtervezése A részleteket lásd ennek a kiadványnak az 5.4 pontjában. NATO útmutatás

A vevőközpontúság megőrzése érdekében, a termék-előállítás megtervezésekor a Szállítónak figyelembe kell vennie a következők elvégzését, értelemszerűen: − Az ISO 9001:2000 7.2.1 pontjának(„A termékre vonatkozó követelmények

meghatározása„) elemzését. − A kockázatok azonosítását, beleértve a Szállító irányítási rendszerének

kockázatát. − Az igények funkcionális elemzését, osztályozását és súlyozását. − A megszorításokat az alkalmazásban, az ergonomiában, a karbantartásban, az

interoperabilitásban, és a képzésben. − Az igények meghatározását (vevői elvárások, észlelt vevői igények, kifejezett

vevői igények) − A szükségtelen és drága megkötöttségek meghatározását. − A buktatók (csapdák), folyamat- és technológiai zsákutcák meghatározását. − Az erőforrás-allokációt. − A környezetre veszélyes és káros hatások minimalizálását.

(2) NATO kiegészítés, az ISO 9001:2000-ben nem szerepel. (3) Az AQAP 2009 elemei csak az AQAP 2130 7.7.1 pontjában megkívántak szerint vonatkoznak. (4) Az AQAP 2009 elemei csak az AQAP 2120 7.7.1 és 7.7.2 pontjában megkívántak szerint vonatkoznak (5) NATO kiegészítés, az ISO 9001:2000-ben nem szerepel

NATO/PFP NYILT C-8


„C” FÜGGELÉK Minden speciális vagy szokatlan követelményt azonosítani kell. Ahol ilyen

követelmények vannak, szükséges ezek tanulmányozása, a megfelelő műveletekre, folyamatokra és technikákra vonatkozó intézkedések megtervezése és ütemezése, valamint a követelményeknek való megfelelés vizsgálati és bizonyítási eszközeinek meghatározása. Az összes fent említett információkat egy irányítási tervben összegezni szükséges (Programirányítási terv, Fejlesztési terv, Minőség terv stb.), amely képessé teszi a Beszerzőt arra, hogy tájékozott maradjon a nehézségekről, buktatókról, bizonytalanságokról és kockázatokról, és a speciális intézkedések vagy eszközök bevezetéséről (megvalósításáról, érvényesítéséről), amelyek az adott szerződés pontosítását eredményezhetik. 7.2 A vevővel kapcsolatos folyamatok Nincs NATO útmutatás 7.2.1 A termékre vonatkozó követelmények meghatározása Nincs NATO útmutatás 7.2.2 A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása Nincs NATO útmutatás 7.2.3 Kapcsolattartás a vevővel NATO útmutatás A tájékoztatás (informálás) szintje a Szállító és a KMSZK és/vagy Beszerző között

legyen meghatározva. Mivel az AQAP-k csak a szerződéses minőségbiztosítási követelmények kereteit adják meg, ezért lényeges, hogy a Szállító és a KMSZK és/vagy Beszerző a szerződésre és a Szállító normál „üzletmenetére” alapozott kommunikációs kapcsolatot alakítson ki, annak érdekében, hogy a szükséges információkat a KMSZK és/vagy Beszerző időben megkapja.

7.3 Tervezés és fejlesztés Nincs NATO útmutatás 7.3.1 A tervezés és fejlesztés megtervezése Nincs NATO útmutatás 7.3.2 A tervezés és fejlesztés bemenő adatai Nincs NATO útmutatás 7.3.3 A tervezés és fejlesztés kimenő adatai Nincs NATO útmutatás 7.3.4 A tervezés és fejlesztés átvizsgálása Nincs NATO útmutatás

NATO/PFP NYILT C-9


„C” FÜGGELÉK 7.3.5 A tervezés és fejlesztés igazolása (verifikálása) Nincs NATO útmutatás 7.3.6 A tervezés és fejlesztés érvényesítése (validálása) Nincs NATO útmutatás 7.3.7 A tervezés és fejlesztés változtatásainak kezelése Nincs NATO útmutatás 7.4 Beszerzés 7.4.1 A beszerzés folyamata Nincs NATO útmutatás 7.4.2 Beszerzési információ NATO útmutatás

Amikor a Szállító a szerződés teljesítésébe Beszállítót (alvállalkozót) von be, akkor ezt a tényt a lehető leghamarabb a KMSZK és/vagy Beszerző tudtára kell adni. Ez teszi lehetővé a KMSZK és/vagy Beszerző számára, hogy fontolóra vegye az ÁMB szükségességét, a Beszállító telephelyén, a szerződés teljesítés egy korai szakaszában.

7.4.3 A beszerzett termék igazolása (verifikálása) Nincs NATO útmutatás 7.5 Előállítás és szolgáltatás nyújtása 7.5.1 Az előállítás és a szolgáltatás nyújtásának szabályozása Nincs NATO útmutatás 7.5.2 A gyártás és a szolgáltatásnyújtás folyamatainak érvényesítése (validálása) Nincs NATO útmutatás 7.5.3 Azonosítás és nyomonkövethetőség Nincs NATO útmutatás 7.5.4 A vevő tulajdona Nincs NATO útmutatás 7.5.5 A termék állagának megőrzése Nincs NATO útmutatás 7.6 A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése Nincs NATO útmutatás

NATO/PFP NYILT C-10


„C” FÜGGELÉK 7.7 Konfiguráció irányítás (CM) Bővebb információk a STANAG 4427 és STANAG 4159-ben találhatók. 7.7.1 Konfiguráció-irányítási (CM) követelmények Nincs NATO útmutatás 7.7.2 Konfiguráció-irányítási terv (CMP) Nincs NATO útmutatás 7.8 Megbízhatóság és karbantarthatóság Nincs NATO útmutatás 8. Mérés, elemzés és fejlesztés 8.1 Általános útmutatás Nincs NATO útmutatás 8.2 Figyelemmel kísérés és mérés 8.2.1 A vevő megelégedettsége Nincs NATO útmutatás 8.2.2 Belső audit Nincs NATO útmutatás 8.2.3 A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése Nincs NATO útmutatás 8.2.4 A termék figyelemmel kísérése és mérése NATO útmutatás Ha a szerződés nem határozza meg a Megfelelőségi Igazolás (COC) formáját,

akkor egy alkalmas példa található erre az AQAP 2070-ben. Ez a formátum magában foglalja a COC minimális információ tartalmára vonatkozó követelményeket.

8.3 A nem megfelelő termék kezelése A Beszerzőknek gondoskodniuk kell arról, hogy az engedményekkel foglakozó

szerződéses követelmények egyértelműen meg legyenek határozva a szerződésben. A Beszerzők legyenek tudatában annak, hogy a szerződő ország és annak az országnak a nemzeti gyakorlata, ahol a szerződést teljesítik, eltérő lehet az engedmények kezelése tekintetében, és ezért nyilvánvalóvá kell tegyék a szükséges tennivalókat.

8.4 Az adatok elemzése Nincs NATO útmutatás

NATO/PFP NYILT C-11


„C” FÜGGELÉK 8.5 Fejlesztés 8.5.1 Folyamatos fejlesztés Nincs NATO útmutatás 8.5.2 Helyesbítő tevékenység Nincs NATO útmutatás 8.5.3 Megelőző tevékenység

Nincs NATO útmutatás 9. Kiegészítő NATO követelmények 9.1 Hozzáférés a Szállítóhoz és Beszállítókhoz, és a KMSZK tevékenység támogatása 9.1.1 Ezek a követelmények hangsúlyozzák a Szállító felelősségét azért, hogy biztosítsa

a korlátlan hozzáférést és támogatást a Katonai Minőségbiztosítási Szervezet Képviselőjének (KMSZK) számára ott, ahol a szerződésben szereplő munkát végzik. Egyedül a Szállító felelős minden termék minőségéért, amit a Beszerző számára biztosít. A Szállítónak gondoskodnia kell arról, hogy biztosítva legyen a KMSZK és/vagy Beszerző számára az alkalmas irodai elhelyezés az adminisztratív feladatok ellátásához, és a megfelelő munkahely az igazolás végrehajtására. A biztosított szolgáltatások, és támogatás-nyújtás tartalmazza, bár nem kizárólag, a következőket:

- A KMSZK és/vagy Beszerző hozzáférését azokhoz a területekhez, ahol, és amikor a szerződéssel kapcsolatos munkavégzés történik.

- Támogatás a dokumentálásban, auditálásban és az anyagok és szolgáltatások átvételében, értelemszerűen.

- Az Állami Minőségbiztosítás szakszerű elvégzéséhez szükséges információkat.

9.2 A Beszerző részére átvételre felajánlott termék Ezt a részt magától értetődőnek tekintjük

C-12

Documents

NATO HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ AZ AQAP 2000-ES ...members.iif.hu/drseres/tavoktatas/irodalom/aqap/hun_pdf/AQAP 2009.pdf · (ÁMB-t) kell végezni a STANAG 4107 „Állami Minőségbiztosítás