42Lélektôl lélekig

Önbizalom és hiánya

Mi is az Önbizalom, melynek hiányától sokan szenvednek? Doreen Virtue mágikus

üzeneteiben az önbizalomról azt vallja, hogy a „magabiztos viselkedés az agresszió ellentéte, amely tagadja mások jogait.

Az önbizalom ezzel szemben mindenkinek tiszteletben tartja a jogait

(beleértve a saját jogaidat is)”.

Kedves OlvasóIM!

A nyár elejére egy olyan témát választottam, ami szinte min-den embert érint, kit jobban, kit kevésbé. Kevesen vannak közülünk, akik minden körülmények között érzik, hogy ők Univerzális Csodák, amelyből fakadó egyediség önmagában biztosítja mind azt az értéket (áldást, képességet és készsé-get), amely miatt az önbizalmunk létezésének alapvetőnek kellene lennie.

Az önbizalomhiány sokféleképpen mutathatja ki a foga fehérjét. Észrevehetjük, hogy szorongunk, félünk attól, hogy „elég jók, szépek, vonzók, eredetiek, okosak…” vagyunk-e,

2011. ii. évfolyam 5. szám

az önkételkedés mûvészete

Kisnémet Mónika

fo

tó

k:

be

lé

ny

esi tím

ea

(h

ttp

://t

ime

ab

ele

ny

esi.b

lo

gsp

ot.

co

m)

vagy „meg tudunk-e oldani egy bizonyos helyzetet, prob-lémát” vagy kimondottan olyan értékítélettel vagyunk magunkról, hogy „bizonyos helyzetekben, bizonyos dolgok megtételére alkalmatlanok”, illetve „hiányosságaink miatt szerethetetlenek” vagyunk. Így az önbizalom-hiányos ember gyakran inkább elkerüli azokat a helyzeteket, ahol alulérté-keli magát, s ahol a „nem-létezőnek” érzékelt képességeket, készségeket kellene kamatoztatnia, mivel ezeket úgy észleli, hogy nincsenek. Így inkább nem lép a tettek mezejére, hiszen kerüli az újabb kudarcokat (a sikerorientáció és a kudarc-kerülés a személyiség tartós vonása, mely alapján megkü-lönböztetünk sikerorientált és kudarckerülő személyiséget). Így a kognitív viselkedésterápia fogalmaival élve az önbiza-lomhiány maladaptív alapsémái a „tehetetlenség” és/vagy az „elutasítottság”.

43Lélektôl lélekig

Önbizalom és hiánya

2011. ii. évfolyam 5. szám

A kineziológia az önbi-zalomhiányt úgy is neve-zi, mint az önkételkedés magas foka, amelyet a Három az Egyben módszer nega-tív érzelmi stressz (NÉS) értéke is megmutat. Ha megnéz-zük a kineziológiai ágak közül a Három az Egyben módszer viselkedésbarométerét – egy „útitérkép” viselkedési mintá-inkkal –, akkor megfigyelhetjük, hogy sok képességre, kész-ségre, egyszerűen fogalmazva érzésre és attitűdre van ahhoz szükségünk, hogy önbizalommal átjárt lényünkkel közelítsünk másokhoz és önmagunkhoz (ami valljuk be, gyakran sokkal nehezebb). Melyek ezek? Nos, szükségünk van a bátorságunkra, megfontoltságunkra, büszkeségünkre (nem a gőgösségre, hanem arra az érzésre, hogy ismerjük értékeinket, képességeinket, és amelyeket őszintén, nyíltan meg is becsü-lünk), ösztönzöttségünkre, merészségünkre, elszántságunkra, gyengédségünkre (önbizal-mat erőből nem lehet kicsikarni magunkból) és arra, hogy belső világunkat, eszenciális lényünket védettnek érezzük.

De hogyan fejlődik az önbizalom(hiány)?A holisztikus szemléletű megközelítések,

főleg amelyek a keleti filozófiákon alapsza-nak, az önbizalomra úgy tekintenek, hogy az minden élet alaptulajdonsága, és csak az évek előrehaladtával,

a megszerzett negatív tapasztalatok hatására illan el las-san, fokról-fokra. El tudom képzelni, itt sokan most arra gondolnak, hogy ezzel nem értenek egyet, hiszen az egész csa-lád (az üknagyiig bezárólag) önbecsülési gondokkal küzdött. Nos, itt jönnek be a képbe a pszichológiai megközelítés szo-cializációs folyamatai és a kineziológiai viselkedésgenetika. Egyetértek azokkal a szakemberekkel, akik a temperamen-

tumot (alaptermészet), amelynek része az extraverzió/introverzió, impulzivitás, genetikai hajlamnak tekintik. Azonban, egyrészről nem szabad összekevernünk a „vissza-fogottságot” (befelé forduló sze-mélyiség) az önbizalomhiánnyal, másrészről pedig kutatások is azt bizonyítják, hogy mind az önbiza-lom mértéke, mind a temperamen-tum (az öröklöttségük ellenére) változhat az egyént ért környezeti

hatások (szülői nevelési stílus, óvodai, iskolai tapasztalatok) által. Ezt a kineziológiai viselkedésgenetika úgy közelíti meg, hogy vannak olyan emberek, „akik természetüknél fogva önbizalommal teltek (magabiztosak)”, azaz a belső mércéjük az irányadó, és vannak olyanok, akik „természetüknél fogva óvatosak, és a tanulással elért eredményeikre való büszkeség

segíti őket önbizalmuk fejlesztésében”, azaz a kül-ső viszonyítási rendszer a domináns az önbe-

csülésükben. Mindkét képesség genetikailag öröklődik, mindkettő áldás az egyénnek, hogy saját útját járhassa. Mindkét szemé-lyiségtípusnak megvannak a kihívásai. Az első esetben a gőgösség elkerülése és mások választásainak elfogadása a lecke,

míg a második esetben a saját képességek és kihívások reális ismerete, mindenkori fel-

vállalása és megbecsülése, függetlenül a külvilág értékelésétől.

Az

önbizalomhiány – azaz

az önkételkedés – a negatív

tapasztalatok, a hiányos

önismeret és az alacsony

önbecsülés

eredménye.

2011. ii. évfolyam 5. szám

44Lélektôl lélekig

Önbizalom és hiánya

Az önbizalom szoros kapcsolatban áll az önértékeléssel és az önbecsüléssel. Önbizalmunk (a magunkba vetett hitünk) abból táplálkozik, hogy milyen tapasztalatokkal növünk fel az életben, azaz milyen tükröt tartanak mások (és saját magunk) magunknak. Hívjuk segítségül Erikson fejlődés-elméletét, hogy ennek megismerésével is támogassuk a szü-lők és a pedagógusok munkáját abban, hogy a gyermekek önbizalmának növelését elősegíthessék. Erikson szerint a fej-lődés nem áll meg gyermekkorban, hanem az az egész élet-utunkat átszövi. Ő az életet egy állandó identitás-keresésként értelmezte. Szerinte minden életkornak megvan a saját, jól elkülöníthető krízise, azaz feladata, amit meg kell oldania az egyénnek, és annak fényében alakul ki a kompetenciaérzés a személyben. A nyolc krízishelyzet, nyolc énerő kifejlődését, vagy annak hiányának a kialakulását biztosítja. A szakaszok alapkonfliktusai a következők. A csecsemőkor az ősbizalom-ról („bízom a világban”) szól, ami nem más, mint a bizalom-bizalmatlanság érzelmi tengelye. Kisdedkorban a függés és az önállóság a feladat. Míg óvodáskorban a bűntudat és kez-deményezés a kihívás. Kisiskoláskorban a teljesítmény körül szerveződik tovább az énképünk, majd serdülőkorban az identitás, fiatal felnőttkorban az intimitás, míg felnőttkor-ban a generativitás és stagnálás, végül időskorban a visszate-kintés és értékelés a meghatározó feladatok.

Láthatjuk, ha nem alakul ki az ősbizalom, akkor oda a reménykedés képessége, ha nincs meg az autonómia igé-nye, akkor oda az akaraterő, ha nem fejlődött ki a kezde-ményezés képessége, akkor nem fogunk bele új dolgokba, nem hozunk döntéseket, s ha a teljesítményünkről negatív képünk alakul ki, akkor oda a kompetenciaérzésünk is. Ezen négy énerő sérülése magával hozza, és szinte betonba ágyaz-za az önkételkedés magas fokát, az önbecsülés alacsony szint-jét, s így negatív énképünk állandó visszacsatolásként erősíti önbizalomhiányunkat, amelynek következtében torzul saját magunk észlelése, a világról kialakított hitrendszerünk, s így önbeteljesítő jóslatként, negatív spirál formájában egyre csak fenntartjuk, rosszabb esetben mélyítjük önbecsülési problé-

máinkat és ezáltal fokozzuk önbizalomhiányunkat. Az önbi-zalomhiány az erőtér technikából ismert tudatszintek közül elsősorban a szégyenből táplálkozik. „Szégyellem, megvetem azt, aki vagyok”, így a „világszemléletem alapja a nyomo-rultság, melynek következtében vagy megalázó helyzetekbe hozom magam, vagy kirekesztem magam” (kihagyom a hely-zeteket, otthon maradok).

Ahogy azt már említettem, az önbizalomhiánnyal szo-rosan összefügg a személyiség azon aspektusa, hogy siker-

Az önbizAlom-fejlesztés neVelési szAbályAi:

Univerzális ôsbizalom és a biztonságérzések fenntartása a gyermekben! Nevelési stílus – megkívánó Igazság tekintélymentessége – a gyermeknek is lehet igaza! Viselkedésre és ne a gyermekre adjunk visszajelzéseket! Elfogadás feltételek nélkül Rugalmas, de következetes korlátok, szabályok állítása és betartása Zavarodottságnak – pl. a szégyen miatt – azonnali oldása! Álmok megvalósításának támogatása! Lelkesedéssel teli közös alkotások Igazi, ôszinte kommunikáció Szeretet adása és elfogadása!Csodalátás – lássuk mi magunk a természet csodáját gyermekünkben! Oltalmazzuk a megszégyenítésektôl! Derûlátás – pozitív átfogalmazása a negatív helyzeteknek is! Aktív együttmûködés – nem parancsolgatás és büntetés!

eszenciáVAl Az önbizAlomért: • Vörösfenyô, ha kishitû, értéktelennek érzi magát

és kisebbrendûséggel küzd • Vadalma, ha külsô tulajdonságai miatt van

kisebbrendûségi érzése• Bohócvirág, ha félelmei abból adódnak, hogy

mások jobban csinálnak mindent • Kékgyökér, ha önbizalomhiánya

döntésképtelenségben jelentkezik • Erdeifenyô, ha önbizalomhiánya önostorozással

is párosul

2011. ii. évfolyam 5. szám

45Lélektôl lélekig

Önbizalom és hiánya

Soha ne szégyenítsék meg gyermeküket, még viccből sem! Kerüljék el a bántó értékítéleteket, de mutassanak rá a fejlesztendő pontokra. Mindig pozitívan fogalmazzunk,

és a szendvicstechnikát alkalmazzuk (két jó mondat közé szőjük be az építő kritikát

tartalmazó megjegyzésünket)! Ha téved-tünk, valljuk be, és ha mi hibáztunk,

akkor kérjünk bocsánatot gyerme-künktől, valamint soha, de soha

ne bíráljuk őt magát („de buta vagy”), csak is kizárólag a

viselkedését („ez a választás ebben az esetben nem volt a legszerencsésebb kisfi-am…”).

De mit tehetünk, ha észleljük, hogy bizony már oda az önbizal-

munk és vissza kellene szereznünk azt! Természetesen mind a

pszichológia, mind a kine-ziológia nagyon sok technikát,

módszert nyújt számunkra, hogy szembenézzünk Önma-gunkkal, és a mélyülő önismeretünk által, valamint az eset-leges „traumák” feldolgozása és az önbizalomhiányt fenntartó sémáknak a felülírásával, továbbá az önbizalmat blokkoló érzelmi stresszek oldásával „meghozzuk”az egykor elveszett önbizalmunkat.

A gyermekek esetében javaslom a megküzdési technikák kialakítására a pozitív példákat, és ezáltal modellálható visel-kedéseket bemutató mesék olvasását, a gyermekekkel való rendszeres, az életkoruknak megfelelő őszinte beszélgetése-ket, a lefekvés előtti bábozásokat, ahol a gyermek behozhatja félelmeit, szorongásait és a szülő segítségével a gyermek (saját bábfigurája által) megoldja a problémát. Az érzelmi stresz-szek oldására, új sémák kialakítására kiváló módszer a kogni-tív viselkedésterápia, a Bach-virágterápia és a kineziológia is, amelyek közül kiemelném az Edukineziológiát, hiszen az elő-térbe helyezi a mozgást, amely amúgy is a legtöbb gyermek kedvenc időtöltése. Remek technika még a Neuro Lingvisz-tikus Programozás (NLP), amely a mentális programjaink „átírásával” állítja helyre az egészséges önbizalmat. A legfon-tosabbnak azonban a gordoni nevelés megvalósítását tartom (www.gordoniskola.hu). Ezen nevelési filozófia alappillérei az egyenrangúságon alapuló kommunikáció, az értő figye-lem (nem faggatózunk, hanem visszatükrözzük a gyermek-nek, amit látunk rajta és hagyjuk, hogy ő nyíljon meg a saját tempójában) és a különböző én-üzenetek (nem vagdalózunk – „mert te ilyen és ilyen vagy” –, hanem azt fejezzük ki, hogy

orientált vagy kudarckerülő lesz-e az egyén. Abban, hogy a gyermek sikerorientált vagy kudarckerülő személyiséggé válik-e, a szülői nevelés fontos szerepet játszik. A sikerorien-tált személyiség kialakulását a szülők úgy támogatják, hogy a gyermeket, ismerve az adottságait, reális feladatvállalásra bátorítják, és sikeres teljesítményeit jutalmazzák. A kudarc-kerülő típus kialakulását leginkább az erősíti, ha a szülő bünteti gyermekét sikertelenségeiért („kettest hoztál, két hét szobafogság”), valamint a kudarcnak a mindenképpeni elkerülésére ösztönzi (akár verbálisan, akár metakommuni-kációjában). Amikor a kudarckerülés, mint stratégia kiala-kul, akkor az egyén vagy a túl könnyű, vagy a túl nehéz feladatokat fogja választani, hiszen az első esetben kicsi az esély a kudarcra, míg a túl nehéz feladatok vonatkozásában a kudarc nem is jelent igazi kudarcot. Ugyanakkor a siker-orientált személy motiválatlan a túl könnyű feladatoknál, hiszen azok vállalása és teljesítése nem jelent sem kihívást, sem igazi sikert számára, míg a túl nehéz feladatok eleve nem kecsegtetnek sikerrel.

Hogyan segíthetjük elő, hogy a gyermekek önbizalma egész-ségesen fejlődjön?

Először is feltétel nélküli szeretettel, elfogadással fordul-junk gyermekünk felé. Teremtsük meg a biztonságot adó otthoni környezetet. Ajánlott követni a megkívánó szülői stratégiát, miszerint nem büntető, illetve túlzottan hierar-chikus elveket vallunk, és nem is hagyjuk magára a gyer-meket elvárások nélkül, hanem olyan kereteket alakítunk ki, amelyek ugyan teljesíthető elvárásokat közvetítenek, de amelyek erőbefektetést is igényelnek. Legyen őszinte, reá-lis, de mindig pozitív megközelítésű a szülők visszajelzése.

A

gyermekek önbizalma

szerepjátékokkal,

bábozással, olvasással

könnyen és játékosan

fejleszthetô!

46Lélektôl lélekig

Önbizalom és hiánya

bennünk mit vált ki a helyzet – „én most ettől nagyon szo-morú vagyok”).

A felnőttek esetében remek lehetőségeket nyújt a gyerme-keknél felsoroltak mellett a Belső Gyermek terápia (az elő-ző számunkban bemutatott módszer), az erőtér technika és a Három az Egyben kineziológiai módszer is az önbizalom visszaállítására.

Zárásul a Bach-eszenciák közül szeretnék néhányat kiemel-ni, amelyek segíthetik az önbizalom visszaállítását, különös tekintettel a vörösfenyőre – amely az önbizalom virága –. A vörösfenyő a finom rezgésekből álló energiarendszerünkre úgy hat, hogy erősíti bennünk önbizalmunkat. Ezt az eszenciá-ját akkor ajánlom, ha Ön kishitű, értéktelennek érzi magát, kisebbrendűségi érzés kínozza, vagy állandóan hasonlítgatja magát másokhoz, és mindig alulmarad, állandóan alkalmat-lannak vagy lenézettnek érzi magát, vagy gyakran érzi úgy egy kihívással teli helyzetnél, hogy „úgysem fog sikerülni”. Ez az eszencia akkor segít, ha önbizalomhiányának magja az önön alkalmatlanságának érzése, és amely felszámolásának kulcsa, annak a felismerése, hogy az egyén a saját maga által felépí-tett korlátaink a rabja. Ha ezzel szembenéz, akkor az érzelmi blokkok oldásával – például ezen eszencia megfelelő mennyi-ségű szedésével – növelheti önbizalmát (is).

A vörösfenyő-cseppekkel erősítjük magunkban, hogy „képesek vagyunk …., meg akarjuk tenni… és meg is tesz-szük…” lelki mechanizmusunkat. Ezzel az eszenciával fel-számolhatjuk önkorlátozó gondolatainkat, és a mások

megerősítésétől való függőségünket.

Nézzünk még két egyszerű technikát az önbizalom-fejlesztésére.

Hordjon azúrkék színű ruhát, sálat, ékszereket, bármilyen kiegészítőt mivel a tenger csodálatos kék színe erősíti önbi-zalmunkat! Továbbá minden este képzelje el, hogy milyen teendői vannak a következő nap, és mindezt úgy tegye, hogy a vizualizáció során önbizalommal teli viselkedéssel kombi-nálja az elképzelt cselekedeteit. Majd dobjon fel egy pénzér-mét, amely alapján eldönti, hogy önbizalommal telve vagy önkételkedve éli-e meg a másnapot. Amennyiben pl. a „fejet” dobja az univerzum, ami önnek az önbizalmat jelentette, akkor döntse el, hogy a másnapra tervezett tevékenységek közül melyik az, amelyik a legkönnyebbnek látszik az önbi-zalom-építgetés szempontjából, és legalább azt valósítsa meg úgy, hogy az az önbizalommal teliséget sugározza. Majd a megfigyelés naplójában vezesse azokat az érzéseket, amelye-ket azután érzett, hogy sikerült megvalósítania önkételkedés nélkül az előző este kitűzött célt. A Magazin következő szá-mában, a főtéma – önbecsülés – mellett kitérek az önbiza-lom-fejlesztés második lépcsőjére is. Addig is jó pénzdobálást és szárnypróbálgatást!

POSTALÁDA…Mindkét kisfiam, az egyik most megy majd iskolába, a

másik harmadikos lesz szeptemberben, rettenetesen szorong, ha valamilyen teljesítési helyzetbe kerül. Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy érdemese-e, és lehet-e a nyári szünetben ezeknek a szorongásoknak a csökkentésével foglalkozni vagy várjuk meg az iskolakezdést?….

Kedves Anyuka!Mindenképpen javaslom az érzelmi stressz mielőbbi oldá-

sát, hiszen ezek nem enyhülnek a szünidő alatt, sőt, ahogy közeledik majd az iskola, egyre inkább nő a szorongás mér-téke. Az Edukineziológia nyújtotta „játékos” mozgásgya-korlatok és a kineziológiai oldások, vizualizációs otthoni megerősítő gyakorlatok gyengéden tudják orvosolni a szo-rongást és hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek maximum egy kis egészséges lámpalázzal kezdhessék meg az iskolát.

Kedves Olvasó! Következő számunkban az önbecsülés fejlesz-tési lehetőségeinek bemutatásával várom Önt, és amennyiben megtisztel bizalmával, és kérdését elküldi a mona@mmmonline.hu e-mail címre, akkor örömmel válaszolok Önnek e-mailben vagy a rovat hasábján. A www.lehetosegekhaza.hu honlapomon pedig további érdekes információkkal fogadom Önt.