Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj- és növényminták elemzésével (Budapest, Háros-sziget)

Földrajzi Értesítő XLVII évf. 1998. 4. füzet, pp. 515-522

Bevezetés

Cél: meghatározni egy adott mintaterületen, hogy a nehézfémtartalmú szállóés ülepedő porok milyen módon terhelik a környezetüket

Budatétény, Háros-sziget• Korábban is rendszeres ANTSZ vizsgálatok• Korlátlan mintavételezési hely

MetallochemiaA múlt század elejétől 1990-igszínesfémkohászatNagy mennyiségű nehézfémet tartalmazókohászati salak képződött

Használt módszerek

Mintavételi objektumok:

• Feltalajból vett minták• Parti szőlő (Vitis riparia) levelek

A Metallochemiától 4 ill. 5 km-re

+ ANTSZ adatok az üzemtől 0,5 ill 1 km-re

Eljárás:

• Porterhelés meghatározása: adott mennyiségű levél légszáraz tömege meghatározható a fémtartalom (mintavétel 3 havonta)

•Talaj+levélminta: 1. Feltárás (oldhatóvá tétel) 2. Az egyes fémtartalmak meghatározása atomabszorpciós spektro-

fotométerrel

Eredmények I.

A feltalajok színesfémtartalma:

Eredmények II

Ülepedő por színesfémtartalma

A vegetáció és a feltalaj nehézfémkoncentrációja közötti összefüggés:

Eredmények III

A növényminták analízisének tapasztalatai

Vitis riparia

Minta: nyílt ligetes helyről

Alacsonyabb várt érték, mint a talajkon-centrációk alapján számított ülepedési sebesség

De! A két eredmény megegyezik

Az eredmények alapján felvetődő kérdések

Becsült teljes nehézfémterhelés 1980-1990 (mg x m-2 x 30 nap-1)

Becsült teljes ülepedés a szőlőminták alapján(mg x kg-1)

•Miért vannak ekkora eltérések az ANTSZ és más szerzők adatai közt az 1980-1990-esidőszakra?

•Most miért ugyanakkora a terheltség, ha már nincs Metallochemia (MO?)

•Mennyire alkalmas elemzésre a növényminta?

Bronzkori Duna-ág a Csepel-szigeten

Hidrológiai közlöny 85. évf. 2005 1. szám, pp. 46-50

Bevezetés

2001: A csepel-szigeti Ürge-hegyenAuchan-építkezés

A talaj felső rétege alatt bronzkori temető

A régészeti leletek szintje alatt egy szervesanyagban gazdag rétegsor

A vizsgálat célja:

Az üledék pollenvizsgálata alapján

a) A lefűzött Duna-ágak korának pontosítása

b) A temetőhöz tartozó közösség természeti körülményeinek

rekonstruálása

A Csepel-sziget vízrajza

Nagy-Duna• Tektonikalilag preformált meder• A meder oligocén majd pannonüledéken stabilizálódott

Soroksári Duna-ág• A meder egy vetőre települőkavicságyon stabilizálódott• Mélyebb fekvésű

A létrejövő fattyúágak:

a) Első generáció: Nagy-Dunából a Soroksári Duna-ágba

b) Második generáció:A két mederrel kb. párhuzamosan

A Csepel-sziget északi részének földtani felépítése

A Csepel-sziget az Alföld, azon belül a Pesti-síkság legfiatalabb képződménye

Csepel tektonikai vonaltól DK-re(=A sziget ÉK-i oldala és foltokbanHalásztelek és Szigetszentmiklós

között)

1. Pannoniai korú homok és agyag

2. Felső-pleisztocén Duna hordalékkúpját képező kavics

3. Folyóvízi homok (pleisztocén

legfelső szintje)

Az első ármentes (II/a) terasz (Pécsi M.)

A sziget többi részén:

magas ártérhez tartozó, részben talajosodott homokos-kőzetlisztes üledék óholocén

Az előzőbe belemélyült erek, fattyúágak,lápok feltöltése újholocén

Cél: Az újholocén üledékek koránakpontosítása a palinológiai és archaeológiaiadatok tükrében

Archaeológiai adatok

Középső bronzkori (Kr. e. 1800-1500) urnatemető

>500 urna, és néhány csontvázassírA Vatya kultúra teljesIdőszakát felöleli

Öt sír a Vatya kultúrátmegelőző kora bronzkori Nagyrév kultúrából származik

• Több évszázadon át használták a helyet temetőként

• Struktúrája teljesen megegyezik a Vatya temetők eddig megismert felépítésével

A vizsgált szelvény üledékei

1. Jelenkori talaj

2. Szürkés sárga kőzetliszt (1. minta)

3. Sötét szürkés sárga agyagoskőzetliszt (2. minta)

4. Sötétszürke agyagos finomhomok(3. minta)

5. Fekete, gyengén agyagos finomhomok (4. minta)

6. Világosszürke kőzetliszteshomok (5. minta)

7. Palinológiai minták

8. A bronzkori temető szintje

A palinológiai vizsgálat eredménye, az őskörnyezet rekonstrukciója

A minták:

1. Minta:

2. Minta:

3. Minta:

4. Minta:5. Minta:

Időszakosan folyó, vízben lerakódott homokos üledék, kevés pollennel

Agyagos finomhomok, a fattyúág lefűződését jelzi, nagy áradások hoztakcsak homokot

Sötét réteg, innentől nincs kapcsolat a folyóval, csak finomszemcsés üledék került a tóba (bemosódott, légből hulló)

A tó medencéjének feltöltődését jelzi, a jelenkori talajréteg fedi. Innen kerültek elő a régészeti leletek

Az öt mintában ugyanaz a pollenasszociáció található, melyben több élőhely keveredik

Kis távolságra szóródó „nehéz” pollen1. Vízigényes parti vegetáció2. Szárazságtűrő növényzet

Nagy távolságokra szóródó „könnyű” pollen (légzsákos pollen)Fenyők, más tűlevelűek

Következtetések:1. A temető egy hajdani fattyúág mellett létesült, a sztyepp peremén, nem messze az

ártéri erdőktől2. A klíma általában hűvös és száraz volt, a mogyoró-optimum utáni időszakban

(szubboreális ciklus eleje)

A Csepel-sziget keletkezése/fejlődése az eredmények tükrében

1. A pleisztocén legvégén a Duna a Pesti-síkot kitöltő durvaszemcsés hulladékkúppalástján változó medrekben folyt, majd bevágódott.Nyugaton: pannon üledékbe, keleten: durvább kavicsba

2. Ó-holocén, boreális fázis: csökkenő hozam, stabilizálódó mederA Nagy-Dunából az áradásokkor finomabb szemcsés üledékek a két ág közé, kialakulnak a keresztirányú fattyúágak

3. Ó-holocén, atlanti fázis: növekvő vízhozam, gyakori nagy áradásokaz egész szigeten nagy mennyiségű, finom szemcsés üledék, eltűnik az előzőfattyúág-rendszer, kialakul az É-D irányú fattyúág-rendszer

4. Új holocén, szubboreális fázis: (=bronzkor) Csökkenő vízhozam, feltöltődik fiatalabb fattyúág-rendszer is.Sztyeppjellegű vegetáció, hegyvidéken tűlevelűek

5. Új holocén, szubatlanti fázis: (vaskortól napjainkig): nő a vízhozamKialakul a láp-és tórendszer. Az üledékekre jelentős mennyiségű antropogén hulladék rakódik