Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

NEMZETI FENNTARTHATÓ

FEJLŐDÉSI TANÁCS

Éghajlatvédelmi kerettörvény

Éger Ákos

„Az éghajlatváltozás és a magyar gazdaság. Környezettudatos beruházás politika.

A rendelkezésre álló hazai illetve EU források.”2009. október 30.

Klíma Klub Közhasznú Nonprofit Kft.

NFFT létrehozása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot a 100/2007-es és az 58/2008-as OGY határozatok hozták létre.

Fő tevékenységi területe: a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések,

átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok

koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése.

NFFT összetétele

A Tanács elnöke az Országgyűlés mindenkori elnöke

A Tanács tagjai: a parlamenti pártok képviselőcsoportjai, az MTA, a gazdasági kamarák, az egyházak,a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a MTESZ, a Magyar Rektori Konferencia, a civil szervezetek és a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői.

A Tanács négy társelnökét a magyar kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a parlament ellenzéki pártjai, és a civil szervezetek adják.

Az NFFT munkabizottságai

A Tanács mellett, amely 2 havonta ülésezik munkabizottságok és munkacsoportok működnek, amelyekbe külső szakértői tagok is felkérést kaptak

Munkacsoportok:

Szakmai-Tudományos Munkabizottság Energia-Klíma Munkacsoport Vízpolitikai-és Vízgazdálkodási Munkabizottság ( MTA-val

közös) Vidék-és Agrár Munkabizottság Társadalmi Tudatosság Munkacsoport (Jövő Nemzedékek

Országgyűlési Biztosa Irodájával közös)

Kulturális és ökológiai válság

A hatvanas-hetvenes években szokatlan gyorsasággal terjedt a nyugati világban a felismerés, hogy a fogyasztói társadalom:

nem jólétet teremt, csupán a rossz minőségű tömegtermék bőségébe fojtja az ellenállás különféle formáit;

(Tájékoztató az NFFT számára a fenntartható fejlődés társadalmi tudatosságának növelése érdekében a társadalmi tudatosság és

szemléletformálás helyzetéről, a felmerülő feladatokról)


az euroamerikai bérmunkások felemelkedésének árát az irgalmatlanul kizsákmányolt természet pusztulása adja meg (és a harmadik világ szegényeinek végső elnyomorodása);




a kifosztott természet kincsein - a jövő nemzedékek örökségén - osztozkodó társadalom nem igazságosságban, legfeljebb kapzsiságban múlja felül elődeit.



Pénzügyi és ökológiai válság

A magas hitelkamatok állandó növekedési kényszert idéznek elő, és ez a növekedés meghaladja azt a mértéket, amit a föld népességének növekedése indokolna, és ráadásul az egyenlőtlen jövedelemelosztás miatt a növekedés nem azokban a térségekben valósul meg, amelyekben a szegénységet enyhíthetné. A növekedésnek ráadásul hiányozik a természeti erőforrás fedezete.

(A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsállásfoglalás a pénzügyi válságról)

Éghajlatválság

A hőmérséklet, a CO2 koncentráció és a CO2 kibocsátásalakulása az elmúlt 1000 évben Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

Éghajlatválság

Éghajlatváltozás hatásaiIPPC TAR 2001

Hajtóerők, terhelések, hatások

Globálisan a Kiotói Egyezmény bázisévéhez képest 40%-kal nőtt a szén-dioxid-kibocsátás.

Hazánk a globális üvegházgáz-kibocsátás 0,6%-áért felel csupán, addig e gázok koncentrációja tízévenként 5%-kal nő a légkörben Magyarország felett is.

Magyarországon az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátás 8 tonna - EU átlag 11 tonna, Kína 4-5 tonna, India, 1,5-2 tonna.


Primer energiahordózóknál, 2007-ben kőolaj tekintetében 86,5%, földgáz esetében 82%, szén esetében 46,7%-ban függtünk az importtól.

1992-ben a hazai kitermelésű és behozott primer energiahordozók aránya 50–50% , addig 2007-ben a behozatal már 63% volt.

a hazai primer energiafelhasználásban a gáz 44,3, a kőolaj 24,2%-ot képvisel, a kettő együtt közel 70%-ot.


A szén alapú társadalmi boldogulás alternatívái jelenleg korlátozottak. Ennek egyik oka az alternatív lehetőségek ismeretének hiánya, meghatározó oka pedig az ún. strukturális fogság. A fosszilis tüzelőanyagokra alapozó társadalom olyan megastruktúrákat épített ki, amelyek lecserélése idő- és erőforrás-igényes. A strukturális váltás így átmenetileg még nagyobb erőforrás-felhasználást, illetve környezeti terhet generálna.

Nature 461, 472-475 (24 September 2009)

Megoldás…

2000 és 2008 között Németország több mint megduplázta a megújuló erőforrások részarányát

az elektromos áram termelésben

6,3 % -> 15 %

Megoldás…

Megoldás…

Németország üvegházgáz kibocsátása szektoronként, 1990-hez képest EEA, Country profiles, 2008

Megoldás…

Németország elektromos áram fogyasztása 2000-2008, milliárd KWh CIA - The World Factbook

NFFT energia-és klímapolitikai állásfoglalásaAz NFFT az energia- és klímapolitika aktuális

kérdéseiről állásfoglalást fogadott el, mely Éghajlatvédelmi kerettörvény kidolgozását kezdeményezi, amely rögzíti:

a klímaváltozással kapcsolatos legfontosabb hazai célokat és teendőket;

az üvegházhatású gázok országos kibocsátásának csökkentését és felső határértékeit;

a nem megújuló energiahordozók hazai felhasználásának jelenlegi és távlati korlátozását;

a megújuló energiaforrások bővítési lehetőségeit.

Éghajlatvédelmi kerettörvényAz Országgyűlés 60 / 2009. / (VI.24) OGY határozata

az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről:

Felkéri a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot az éghajlatvédelmi kerettörvény javaslat szakmapolitikai előkészítésére. Az Országgyűlés a törvényjavaslat előkészítésének koordinálására és benyújtására a parlamenti frakciók Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsba delegált tagjait kéri fel.

A megfelelő szakmai vizsgálatokkal, a hazai adottságok és a nemzetközi együttműködésből adódó feltételek felmérésével, a tudományos, gazdasági, kormányzati, szakmai, civil szféra bevonásával az NFFT Energia-Klíma Munkacsoportja (elnöke Láng István) megkezdte az Éghajlatvédelmi kerettörvény koncepciójának kidolgozását.

• október vége: tanulmányok elkészülnek• november: társadalmi vita tanulmányokról / koncepcióról• december: Koppenhága COP15 Klímacsúcs• január: társadalmi vita folytatása• február: törvény benyújtása



Az éghajlatvédelmi kerettörvény:

határozza meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig történő lépcsőzetes csökkentésének magyarországi határértékeit a veszélyes mértékű globális éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges globális kibocsátás-csökkentési feltételek figyelembevételével;



alapozza meg egy olyan szabályozási rendszer bevezetését, mely a gazdasági és tudományos technikai feltételeknek, az ökológiai rendszerek tűrőképességének, a társadalom valós szükségleteinek és az energiaellátás biztonsága szempontjainak figyelembe vételével, ütemezetten mérsékelje a hazai társadalom összes fosszilis energiafelhasználását;



határozza meg az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás hazai feladatait, ezek megvalósításának lehetőségeit és eszközeit, hogy a társadalom és gazdasági élet minden szereplője a megfelelő tudás és eszközök birtokában – a szükséges intézkedések megtételével - legyen felkészülve az éghajlatváltozás káros hatásai elleni védekezésre;



tegyen javaslatot Magyarország természetes növénytakarójának szükséges mértékű rekonstrukciójára;



határozza meg az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó társadalmi tudatosság erősítésével, illetve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat;



teremtsen keretet a fenntartható módon megtermelt megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését, illetve az energiatakarékosság és energiahatékonyság javítását szolgáló hatékonyabb szabályozás kialakításához;



tartalmazza a szükséges jogi szabályozást a felsorolt célok elérésére, …. valamint az EU klíma-energia csomagba tartozó jogszabályok hazai jogrendbe történő bevezetésével.

Köszönöm a figyelmet!

[email protected]

Documents

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács