Nemzetközi fejlesztési együttműködés

2005/06. őszi félév

2005. november 28.

Humanitárius segítségnyújtás …

• Hátterében álló okok• Nemzetközi jogi vonatkozások• Humanitárius segély és fejlesztési támogatás

közötti különbség• A segélyezésben részt vevő szereplők• Intézményrendszer

– EU: ECHO– A magyar gyakorlat

• A humanitárius segélyek kapcsán felmerülő problémák – a humanitárius szervezetek értékelése

Mi a humanitárius segély?

A humanitárius segély egyetlen célja az emberi szenvedés

megelőzése vagy enyhítése.

Pl: ivóvíz, élelmiszer, lakóhely/menedék, orvosi ellátás biztosítása

Humanitárius segélyezést igénylő helyzetek I.

Adatok forrása: World Disaster Reports, ICRC

EM-DAT

(1988 óta: USAid-OFDA-val együtt)

Belgium, Louveini Katolikus Egyetem, CERD (Center for Research on the Epidemiology of

Disasters), alapítva: 1973(1980-tól: együttműködés WHO-val)

Humanitárius segélyezést igénylő helyzetek III.

„A katasztrófa (disaster) olyan helyzet vagy esemény, amelynek kezelése meghaladja a helyi kapacitásokat, szükségessé teszi a nemzeti vagy nemzetközi szintű külső segítséget; előre nem látható, gyakran hirtelen következik be, nagy kárt, pusztítást, emberi szenvedést előidézve”

Az adatbázisba kerüléshez az alábbiak egyikének teljesülése szükséges:- legalább 10 halálos áldozat- legalább 100 érintett- „szükségállapot kihirdetése” (state of emergency)- nemzetközi segítség kérése

Humanitárius segélyezést igénylő helyzetek III.

• természeti katasztrófák– hidrometerorológiai (árvizek, földcsuszamlás, szárazság/éhínség, hőhullámok,

erdőtüzek, szélviharok, rovarok okozta fertőzések)– geofizikai (földrengés, vulkánkitörés, cunami)

• strukturális, technológiai jellegű katasztrófák– ipari balesetek (kémiai szennyezés, ipari infrastruktúra összeomlása, robbanások,

tüzek, mérgezés)– közlekedési balesetek (mindenféle közelekedési eszköz)– „apróbb” balesetek (pl. helyi nem-ipari létesítmények összeomlása, kisebb

robbanások)

• ember által előidézett „katasztrófák, pl…– politikai jellegű” (háborúk, fegyveres konfliktusok)– gyenge intézményrendszer, belső instabilitás; strukturális szerencsétlenségek

• alulfejlettség/elmaradottság és konfliktusok magasabb kockázata – humanitárius segély mint a konfliktus megelőzés eszköze

Humanitárius segélyezést igénylő helyzetek IV.

• táblázatok

A humanitárius segélyezés megközelítésének fejlődése

• 1940-es: Európa újjáépítése• 1950-60-es: fejlesztési segély és vészhelyzetben történő

segélyezés elválik (lényeg: hatékonyság, gyorsaság – többnyire külföldi személyzet)

• 1970-es évektől: a humanitárius segítségnyújtás hirtelen/azonnali beavatkozást igényel – a fejlesztés időigényesebb, összetettebb intézményrendszert kíván

• 1990-es első fele: a konfliktus utáni és „átalakulóban lévő” államok gondjai kerültek előtérbe – mintha a természeti katasztrófák háttérbe szorulnának

Egyforma fontosságúak.... de más kezelési módit igényelnek

Nemzetközi politikai-jogi vonatkozások

(elsősorban nem természeti(-technológiai?) katasztrófák esetén)Humanitárius…

… segítségnyújtás vagy beavatkozás?

Segítségnyújtás elvei, filozófiája:• diszkrimináció tilalmának elve és • nem lehet külpolitikai eszközként tekinteni

Releváns nemzetközi jogi alapelvek:– területi/nemzeti integritás/szuverenitás védelme– be nem avatkozás tilalma

(Nemzetközi) jogi vonatkozások II.

Nemzetközi jog speciális területe;

nemzetközi humanitárius jog érvényesítése:– (Hága, 1908)

– Genf, 1949 – kiegészítő jegyzőkönyvek (1977)

+ alapvető emberi jogok biztosítása, amennyiben erre az adott főhatalom nem képes/hajlandó

Humanitárius és/vagy fejlesztési támogatás

Hol a határ humanitárius segélyezés és fejlesztési célú támogatás között? Miért indokolt a különbségtétel?

• Idővonatkozások: rövid vs hosszútáv• Tervezhetőség: azonnali reagálás vs átgondolt, hosszú távú

tervek• Döntés és jóváhagyás: azonnal vs többlépcsős, hosszú

alkufolyamat• Végrehajtás: jellemzően humanitárius szervezetek vs

kormányzati ügynökségek

Humanitárius és/vagy fejlesztési támogatás II.

Relief

Recovery

Rehabilitation, reconstruction

Development

Prevention

A humanitárius segélyezés „szereplői”

• Nemzetközi és regionális szervezetek– Pl. ENSZ WFP; UNHCR

• Kormányok – egyoldalú vagy bilaterális módon?• Nem-kormányzati, humanitárius tevékenységet

folytató (i)ngo-k– Pl Orvosok Határok Nélkül; Máltai Szeretetszolgálat

• Katonaság, hadsereg, nem-reguláris erők– Amennyiben nekik kell (?!) biztosítani a humanitárius

szervezetek munkatársainak akadálytalan működését

Humanitárius segélyezés nagyságrendje, forrásai

Legtöbb nagyobb államban –elválik a humanitárius segélyezés és a nki fejlesztés intézményrendszere– USA – USAid-OFDA (nem hatásköre: menekültek)

EU – ECHO, Directorate General of the European Commission

ENSZ – OCHA: Office for the Coordination ofHumanitarian Affaris

Humanitárius segélyezés nagyságrendje

ENSZ - OCHA

EU; ECHO

• 1992-ben kezdte meg működését• Az EU humanitárius segítségnyújtásról szóló rendelete:

1257/96 EK Tanácsi Rendelete– (...) áldozatainak joga van a nemzetközi humanitárius

segítségnyújtásra– A humanitárius segély egyetlen célja az emberi szenvedés

megelőzése vagy enyhítése, az áldozatok számára feji, etnikai, vallási, nem, illetve kor szerinti, nemzetiségi vagy politikai hovatartozásától mentesen kell biztosítani, azt semmiféle poltikai megfontolás nem vezérelheti

• 2001. Április, EB: LRRD (linking relief, rehabilitation and development)

EU-ECHO II.

MagyarországBM Katasztrófaelhárítás

KÜM Külügyi Segélykeret – 1096/1995. sz. Kormányhatározat; módosítva:2281/2002:

• OECD normák szerint rászoruló országoknak, illetve azon szomszédos országok, ahol jelentős számú magyar kisebbség él

• Külügyminiszter dönt saját hatáskörben a rendelkezésre álló keret felhasználásáról

• ENSZ Alapokmány elveivel összhangban nyújtható belőle humanitárius segítség természeti katasztrófák, politikai jellegű fegyveres konfliktusok esetén

• ... lehetőség szerint elsőbbséget biztosítva a magyar eredetű termékeknek...Jelenleg: módosítás alatt

1993. évi XL. Törvény a Magyar Vöröskeresztről

Értékelés

Hatékonyság

Politikai vonatkozások

„Humanitárius alibi”

Humanitárius szervezetek szerepe

Ajánlott irodalom, források

Branczik, Amelia: Humanitarian Aid and Development Assistance. Beyond Intractability Project, University

of Colorado, USAhttp://www.beyondintractability.org/m/humanitarian_aid.jsp

Degnbol-Martinussen és Engberg-Pedersen: Aid: Understanding International Development Cooperation. pp 199-215. Zed Books, London, 2003

Moore, Jonathan: The humanitarian-development gap. International Review of the Red Cross

http://www.icrc.org/Web/Eng/siteeng0.nsf/iwpList78/EE30655200237ACBC1256B66005CFE19

Rieff, David: Charity on Rampage. The Business of Foreign Aid. Foreign Affairs. 1997. január-február

ICRC, World Disaster Reports:http://www.ifrc.org/publicat/wdr2005/contents.asp (2005)http://www.ifrc.org/publicat/wdr/index.asp (1993-2004)

ICRC, Humanitárius jog: http://www.icrc.org/ihl EU, ECHO: http://europa.eu.int/comm/echo/index_en.htm ENSZ, OCHA: http://ochaonline.un.org/ Global Humanitarian Assistance, 2003. Development Initiatives

http://www.globalhumanitarianassistance.org/ghupdate19o.pdf