SZTE ÁJTK Nemzetközi jogi és Európa-jogi TanszékNemzetközi jog II. (szigorlat) – 2010/2011. I. félév

JLS, JLK, JL8 tagozatElőzetes (beugró) kérdések

1. A clausula rebus sic stantibus alkalmazásának feltételei a nemzetközi szerződésmegszűnésénél az 1969. évi Bécsi Egyezmény szerint?

1. A szerződés megkötésének idejében fennállott körülményeknek a részes felek által előre nemlátott alapvető megváltozására, mint a szerződés megszűnésének vagy az abból való kilépésnek azokára nem lehet hivatkozni, kivéve, ha:a) ezeknek a körülményeknek a fennállása lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a részes felek aszerződést magukra nézve kötelez hatályúnak ismerjék el;b) a változás hatására gyökeresen átalakul a szerződés alapján még teljesítendő kötelezettségekmértéke.

2. A körülmények alapvető megváltozására, mint a szerződés megszűnésének vagy az abból valókilépésnek az okára nem lehet hivatkozni:a) ha a szerződés határt állapít meg; vagyb) ha az alapvető változás annak eredménye, hogy az erre hivatkozó részes fél akár a szerződésbőlfolyó kötelezettségét, akár a szerződésben részes bármelyik féllel szemben fennálló másnemzetközi kötelezettségét megszegte.3. Ha a részes fél az előző bekezdések alapján a körülmények alapvető megváltozására, mint aszerződés megszűnésének vagy az abból való kilépésnek az okára hivatkozhat, a megváltozásra,mint a szerződés alkalmazása felfüggesztésének okára is hivatkozhat.

2. A csatlakozás lehetősége szempontjából milyen nemzetközi szerződéseket ismer?

Szerződések: Zárt szerződés:

o Nem lehet hozzá csatlakozni Nyílt szerződés:

o Feltétel nélkül lehet csatlakozni Félig nyílt/félig zárt szerződés:

o Lehetőség van a csatlakozásra, de csak meghatározott feltételek mellet, vagy csak egy bizonyos kör csatlakozhat

3. A diplomáciai menedékjog lényege.

(asylum) A követség épületébe menekült személy kiadatásának megtagadása.

4. A genocídium (népirtás) fogalma.

Nemzetközi bűncselekmény. Népirtásnak az alábbi cselekmények minősülnek, ha azokat valaki akár háborúban, akár békében azzal a szándékkal követ el, hogy valamely nemzeti, nép, faji vagy vallási csoportot teljese n vagy részben megsemmisítsen:

Egy népcsoport tagjainak megölése A csoport tagjának súlyos lelki vagy testi sérelem okozása A csoportra megfontolva olyan életfeltételek ráerőszakolása, amelynek célja a csoport teljes vagy részleges

fizikai megsemmisítése Olyan intézkedések tétele, amelyeknek célja a csoporton belül a születések meggátolása A csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos áttéttele

5. A kisebbség jellemzői az Európa Tanács 1201/1993. sz. ajánlása alapján.

1) az állam területén lakik és az állam állampolgára,2) régi, szilárd és tartós kapcsolata van ezzel az állammal,

1

3) etnikai, kulturális, vallási, vagy nyelvi jellemzői vannak,4) kielégítően jelentős számú, de számbelileg kisebb, mint ennek az államnak vagy ezen állam egy régiójának a népessége,5) meg kívánják őrizni azok összességét, amelyen közös azonosságuk alapszik, kultúrájukat, hagyományaikat, vallásukat vagy nyelvüket.

6. A menekült fogalma a nemzetközi jogban?

A menekült olyan személy, aki faji, vallási, nemzetiségi, bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozás vagy politikai vélemény megvallása miatt üldöztetéstől való megalapozott félelem következtében nem abban az országban tartózkodik, amelynek állampolgára és nem tudja, illetőleg a félelem miatt nem hajlandó országának védelmét igénybe venni.+ menekült az a személy is, akinek nincs állampolgársága és annak az országnak a területén kívül tartózkodik, amelyben előző lakhelye volt és az előbb említett események eredményeképpen nem képes, vagy megalapozott félelem következtében nem hajlandó oda visszatérni

7. A nemzetközi jog hat alapelve.

1) államok szuverenitása,2) népek, nemzeteket megillető önrendelkezési jog,3) egyenlőség elve,4 beavatkozás tilalma,5) erőszak tilalma,6 államok közötti baráti együttműködés és békés egymás mellett élés elve

8. Az ENSZ-ben hogy választják az ENSZ Főtitkárát?

Az ENSZ főtitkárát a Biztonsági Tanács jelöli és a Közgyűlés választja meg 5 évi időtartamra, a főtitkár egy alkalommal újraválasztható.

9. Hol működik a Nemzetközi Bíróság?

Hága

10. Ismertesse az Alkotmány 7. § (1) bekezdésében foglalt szabályt!

A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.

11. Ki a hontalan?

Hontalan az, akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának.

12. Ki a jelenlegi ENSZ Főtitkár?

Ban Ki Mun

13. Ki az ad hoc bíró a Nemzetközi Bíróságon?

Az ad hoc bíró kijelölésére akkor kerül sor, ha a Bíróság előtti vitában félként részt vevő államnak / államoknak nincs állampolgára a Bíróságban.Ebben az esetben mindazon államok, amelyeknek nincs saját állampolgáruk a Bíróságban, kizárólag a konkrét ügy eldöntése céljából, egy nemzeti bírót delegálhatnak, aki viszont nem feltétlenül tényleg a saját állampolgáruk.

- az ad hoc bíró teljes jogú tagja a bíróságnak,- az eljárás idejére ugyanaz a napidíj és tiszteletdíj illeti meg, mint a bíróság megválasztott

tagjait,- a funkciója azonban az ítélet meghozatalával megszűnik

2

14. Kik a Biztonsági Tanács állandó tagjai?

KínaOroszországFranciaországNagy- BritanniaUSA

15. Kik a tiszteletbeli konzulok?

A küldő, fogadó, vagy harmadik állam olyan állampolgára, aki a konzuli teendőket mellékfoglalkozásként (és nem élethivatásszerűen) látja el.Hivatala ellátásáért illetményben nem részesül, de jogosult költségei megtérítésére, aminek fedezetéül az eljárás során beszedett illetékek szolgálnak.Bizonyos konzuli feladatokat nem végezhet → hatásköre szűkebb, mint a hivatásos konzulé.Célja az államok közötti gazdasági, kulturális, stb. kapcsolatok előmozdítása.(A magyar tiszteletbeli konzulok működését az ezzel megbízott diplomáciai képviselet v. konzuli képviselet vezetője irányítja)

16. Melyek a fokozott felelősség esetei a nemzetközi jogban?

1. Tankhajók olajszennyezése miatti fokozott felelősség2. Nukleáris energia békés felhasználásával okozott kár miatti fokozott felelősség3. Űrtevékenység miatti fokozott felelősség

17. Mi a cesszió?

Területszerzési jogcím. Gyakori és ma is alkalmazható terület-átcsatolási mód.Leginkább a polgári jogból ismert ajándékozáshoz hasonlít, hiszen szerződés útján egyik állam ellenszolgáltatás nélkül engedi át területének egy részét a másik államnak.Általában békeszerződések után következik be, ennélfogva a gyakorlatban sokszor burkolt annexiót jelent.Tárgya lehet:

1. az állam saját területe2. az állam által egyéb jogcímen igazgatott területek is

Van 2 feltételhez kötött speciális esete:1. cessio plebscitum – népszavazásos cesszió (Sopron)2. cessio adiudicatio – odaítéléses cesszió (bécsi döntések)

18. Mi a hivatalos elnevezése az ENSZ keretében az Emberi Jogok védelmére 1966-banlétrejött két általános nemzetközi egyezménynek?

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya,Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

19. Mi a humanitárius intervenció?

egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet által végrehajtott fegyveres erőszak, egy másik állammal szemben azért, hogy megállítsák az ezen állam által véghezvitt tömeges és súlyos emberi jogi vagy humanitárius jogi jogsértéseket. A beavatkozást a célállam nem kéri, annak ultima ratio jellege van, a beavatkozónak érdektelenül és a nemzetközi jog releváns szabályainak a betartásával kell eljárni.

20. Mi a különbség a beltenger és parti tenger jogállása között?

Beltenger Parti tengerAz állam szuverenitása

Korlátlan Korlátozott ⇒ a békés áthaladás jogát biztosítania kell

3

21. Mi a különbség a kiadatás és az átadás között?

Mindkettő olyan bűnügyi jogsegély, melynek a lényege, hogy az egyik állam a területén tartózkodó személyt a másik államnak átadja büntetőeljárás lefolytatása vagy a kiszabott büntetés végrehajtása céljából.A kiadatás nközi jogi fogalom, míg az átadás ugyanennek az Európai Unióban használatos megfelelője. A különbség ott jelentkezik, hogy az EU-ban az európai elfogatóparancs végrehajtása, vagyis az átadás elsődlegesen az igazságügyi hatóságok közötti eljárásra épül, míg a kiadatás közigazgatási és politikai döntési szintre.

22. Mi a különbség a közös érdekű és egyetemes érdekű nemzetközi folyó között?

Közös érdekű nemzetközi folyó:Nemzetközi jellegű, és vagy egy másik folyóba ömlik, vagy ha a tengerbe is ömlik, de nem hajózhatóEgyetemes érdekű nemzetköz folyó:Nyílt tengerbe ömlenek, nemzetközi jellegűek, tehát több államon folynak keresztül, vagy határt képeznek és hajózhatók

23. Mi a különbség a menekült és az oltalmazott között a magyar menedékjogban?

A Magyar Közt. menekültként ismeri el azt a külföldit, aki faji, ill. vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társ.-i csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése miatti üldöztetése v. az üldözéstől való megalapozott félelme miatti származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja, v. az üldözéstől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. A Magyar Közt. oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, h. származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, v. az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.

24. Mi a tenger fogalma?

Az az összefüggő vízterület, amelynek bármely pontjáról a világtenger egyéb pontjai elérhetők.

25. Mi az opinio iuris?

Jogkövetési tudat, vagy jogi meggyőződés, ami az államok gyakorlatához kapcsolódik és ezáltal a nemzetközi szokásjog kialakulásának második feltétele. A szokásjog pszichológiai oldala.A szokásjog kialakulásának egyik előfeltétele, hogy az érdekelt államok jogi meggyőződése jusson benne kifejeződésre, ezt nevezik opinio iurisnak. Az opinio iuris megjelenése különbözteti meg a szokásjogot az udvariasságtól.

26. Mit jelent a betudhatóság, mint az államok nemzetközi jogi felelősségének feltétele?

Az állam nem tud cselekedni, csak természetes személyek vagy szervei útján. Azt jelenti, hogy természetes személyek, illetve szervezetek magatartása mikor minősíthető az állam magatartásának.8 esete van:1 állami szerv, képviselő jár el2 állami jogkör gyakorlásával felruházott nem állami szerv jár el3. Más állam szerve jár el melyet az állam rendelkezésére bocsátottak4 Ultra vires aktusok5 egy állam irányítása v. ellenőrzése alatt álló magánfelek cselekményei6 hivatalos hatóságok hiányában közhatalmi jogosítványokat gyakorló személyek (anarchia esetén)7 felkelő vagy más mozgalom magatartása (ha győz vagy új állam jön létre)8 az állam sajátjaként jár el.

27. Mit jelent a honosság fogalma?

A jogi személyek kvázi állampolgársága → a jogi személyek állammal való konkrét kapcsolata.A jogi személyek éppen úgy, mint a természetes személyek, az államon belüli jog alanyai és valamely állammal konkrét kapcsolatban vannak, ezt a konkrét kapcsolatot a jogi személy honosságának nevezzük.

4

A honosságra vonatkozó három elv:• Bejegyzési elv• Székhely elv• Kontroll elv

28. Mit jelent a terra nullius?

Uratlan terület:Olyan terület, ami nem áll egy állam fennhatósága alatt sem:

• a területet még nem vették birtokba, vagy• felhagytak a terület feletti uralommal

Bárki birtokba veheti.

29. Mit jelent az egyenlő távolság elve, és milyen jogviták eldöntésénél alkalmazzák?

Egyenlő távolság elve szerint a határ az a vonal, amelynek minden pontja egyenlő távolságra van azon alapvonal legközelebbi pontjaitól, amelytől mindegyik állam parti tengerét mérik.

A kontinentális talapzat elhatárolása szemben lévő és szomszédos államok között → (amennyiben a két állam közt nem telik ki a kétszer 350 mérföld, akkor, ha egyéb körülmények nem indokolják, a köztük lévő távolságot meg kell felezni.)1958-as egyezmény: „.. megállapodás híján, amennyiben különleges körülmények más határvonalat nem indokolnak a határt az egyenlő távolság elvének alkalmazásával kell meghatározni…”Ld: északi-tengeri kontinentális talapzat ügye

30. Soroljon fel három nemzetközi tengeri csatornát!

1) Szuezi-csatorna2) Panama-csatorna3) Kieli-csatorna

31. Soroljon fel legalább hármat a kiutasítás nemzetközi jogi korlátai közül!

Korlátok:• A kiutasítás nem lehet joggal való visszaélés (Bozano ügy)• Kollektív kiutasítás tilalma• Saját állampolgár kiutasításának tilalma• Korlátok menekültek, hontalanok esetében

32. Mi az erga omnes felelősség?

Ha a jogsértő cselekmény ún. imperatív (cogens) normát szeg meg, akkor ún. erga omnes (mindenkivel szemben fennálló) felelősségi viszony jön létre. A jogsértés a nközi jogközösség ellen irányul, ezért bármelyik állam felléphet a jogsértővel szemben.Ha vmely állam imperatív normát súlyosan (nagymértékben, vagy rendszeresen) sért meg, nemcsak jogosultságot jelent, hanem kötelezettséget jelent vmennyi állam számára a kötelezettségszegéssel szembeni fellépés. Mindegyik államnak tilos a jogsértéssel beállt helyzet elismerése. Nem segíthet, nem működhet közre annak fenntartásában.

33. Mi az önsegély?

Jelenti mindazokat a jogi és jogon kívüli eszközöket, amivel a sértett állam igyekszik az őt ért sérelem jóvátételét kikényszeríteni, illetve a jogsértést megszüntetni.A nemzetközi jogsértések egyik legfontosabb szankciója.Gyakorlati megjelenése a retorzió és a represszália

5

34. Melyek a jogellenességet kizáró körülmények?

1. sértett állam beleegyezése2. jogos (ön)védelem3. Ellenintézkedés (szankció)4. vis maior/force majeure5. végszükség6. szükséghelyzet

35. Melyek a nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás objektív feltételei?

1) Részvétel más korábbi szerződésben2) Speciális földrajzi helyzet3) Etnikai hovatartozás4) Háborúban való részvétel, vagy semlegesség ténye5) Tagság valamelyik nemzetközi szervezetben

36. Melyek az ENSZ szakosított intézményeinek ismérvei?

• nemzetközi szerződésben foglalt szabályzatuk van• meghatározott speciális tevékenységet folytatnak• az ENSZ-szel szerződéses viszonyban állnak• önálló nemzetközi jogalanyok

37. Soroljon fel legalább 10 ENSZ szakosított intézményt!

1. Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)2. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)3. Nemzetközi Valutaalap (IMF)4. Egészségügyi Világszervezet (WHO)5. Világkereskedelmi Szervezet (WTO)6. Egyetemes Posta Egyesület (UPU)7. Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU)8. Nemzetközi Fejlesztési Egyesület (IDA)9. Meteorológiai Világszervezet (WMO)10. Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO)11. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank-IBRD)12. Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC)13. ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO)14. Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA)

38. Melyek voltak a területszerzés jogcímei - egyes területenként megjelölve - a Horthy-korszak terület-gyarapodásainál?

1921. cesszió plebiscitum – Sopron és 8 falu, 1938. november 2. 1. bécsi döntés: cesszió adjudikáció – Felvidék, Kárpátalja déli sávja, Csallóköz1939. március 15. annexió – Kárpátalja északi sávja1940. augusztus 30. 2. bécsi döntés: cesszió adjudikáció – Észak-Erdély és Székelyföld1941. ápr. 11. occupatio – Bácska, Dél-Baranya, Muraköz

39. A ténybeli tévedés, mint érvénytelenségi ok, melyik két feltétel együttes fennforgásaesetén állapítható meg?

ha a tévedés olyan tényre vagy helyzetre vonatkozik, amelyet az adott állam a szerződés megkötésekor létezőnek feltételezett, s amely lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a szerződést magára nézve kötelező hatályúnak ismerje el,ha az érintett állam saját magatartásával nem járult hozzá a tévedéshez, vagy ha a körülmények olyanok voltak, hogy a lehetséges tévedést az adott állam nem észlelhette.

6

40. Melyik szerződés kodifikálja a nemzetközi diplomáciai kapcsolatok szabályait?

1961. évi bécsi egyezmény a diplomáciai kapcsolatokról(1965. évi 22 tvr. – MO. kihirdetés)

41. Mi a „soft-law”?

Jelentése puha jogVagy programjellegű, egyébként kötelező normák, amelyek jellemzői:

- pontos tartalma még nem alakult ki, vagy- kétséges, hogy kivel szemben kellene azt kikényszeríteni (nem ismert a címzett) illetve- ha mind az előző két kritérium együttesen fennáll.

Pl. környezetvédelmi normákVagy nemzetközi szervetek határozatai, amelyek jogilag nem kötelezik a nemzetközi jogalanyokat, de a joggá válás felé tartó szabályokat rögzítenek. (pl. ENSZ közgyűlési határozatok)

42. Hol van a légi tér és a világűr határa?

A légitér felső határa az a magasság, ahol még a levegő felhajtó erejével közlekedő repülőgépek haladni tudnak. Ez a határ 83 km magasságban van és a magyar származású tudósról Kármán-vonalnak nevezik.

43. Mi a csatlakozó övezet és mekkora a maximális kiterjedése?

A csatlakozó övezet kívül esik a parti tengeren, így az állam területén is, és olyan a part mentén elterülő tengeri sávot jelent, ahol az állam még bizonyos rendészeti jogokat gyakorol.Max. kiterjedése: Az alapvonaltól számítva a parti tenger 12 mérföld és ehhez legfeljebb további 12 mérföld csatlakozó övezet járulhat, tehát az alapvonaltól számítva 24 tengeri mérföld.

44. Mit jelent a lex specialis derogat legi universale szabálya?

A speciális szabályozás (v. a különös jogszabály) lerontja az általánost.

45. Mi a különbség a diplomáciai védelem és konzuli védelem között?

diplomáciai védelem: amelyet az állam diplomáciai képviselete nyújthat polgároknak és ez rendszerint a polgárt csak a fogadó állam hatóságai részéről ért jogsérelem esetén illeti meg és csak akkor, miután a sértett polgár a helyi jogorvoslati lehetőséget kimerítette.

konzuli védelem: az állampolgárok és jogi személyek érdek – és jogi védelme, az eljárás lefolytatása során bármikor nyújtható, és nem kell hozzá jogsérelem

A diplomáciai védelem nyújtása az állam diszkrecionális joga, az állam dönti el, hogy az adott esetben nyújt –e diplomáciai védelmet állampolgárának/honos jogi személynek vagy nem. A konzuli védelem alanyi jogon jár. A diplomáciai védelemnél az állam az ügy ura, a konzulinál nem.

46. A Martens-klauzula.

A tiltott hadviselési módokra vonatkozik ez az általános tilalom, amelyet az 1907. évi IV. hágai egyezmény záradéka tartalmaz. A polgári személyek és kombattánsok a nem szabályozott esetekben is a nközi jog olyan elveinek oltalma és uralma alatt maradnak, amelyek a kialakult szokásokból, az emberiesség alapelveiből és a közlelkiismeret követelményeiből folynak. Ez az jelenti, hogy tilosnak lehet tekinteni olyan fegyvert is, amely külön nevesítve nem esik tilalom alá, illetőleg olyan harcmódot is, amelyik kifejezetten tiltva nincs.

47. Melyek a nemzetközi jog forrásai, és megállapításának segédeszközei a NemzetköziBíróság Statútuma szerint?

1. az általános vagy különös nközi egyezmények (a vitában álló államokat kötelező);2. a nközi szokást, mint a jog gyanánt elismert tartós gyakorlat bizonyítéka;3. a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek;4. a megelőző bírói döntéseket és a kiváló jogtudósok véleményét, mint a jog megállapításának segédeszközei.

7

48. Milyen nemzetközi jogsértést takar az igazságszolgáltatás megtagadása?

Olyan sérelmet jelent, amelyet a bírói, ügyészi és más igazságszolgáltatási szervek követnek el a külföldivel szemben.

1. külföldi állampolgárok megfosztása attól a joguktól, hogy az őket ért jogsérelem esetén a helyi bírósághoz forduljanak

2. az eljárás szándékos, indokolatlan elhúzása3. az eljárás lefolytatására vonatkozó szabályok nyilvánvaló megszegése4. a külföldi sérelmére elkövetett bűncselekmény tettese csak enyhe büntetést kap5. a bíróság a szabályok betartásával ugyan, de igazságtalanul, bírói tévedés miatt ártatlan személyt marasztal

el (nyilvánvaló igazságtalanság)

49. Sorolja fel a nemzetközi szerződés megtámadhatósági okait!

- jogosulatlan személy által kötött szerződés- belső jog megsértésével kötött szerződés- megvesztegetés- tévedés, megtévesztés- jogellenes kényszer

+ fizikai kényszer + lelki kényszer: - fenyegetés

- megfélemlítés

50. Melyik Egyezményben szabályozta az Európa Tanács a kisebbségi nyelvek védelmét?

Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (Nyelvi Karta) 1992

51. Mi a különbség a vis maior és az előre nem látható, váratlan esemény között?

Az előre nem látható esemény abban különbözik a vis maiortól, hogy váratlanul és hirtelen következik be, de egyébként elhárítható lenne.A vis maior szintén sokszor nem látható előre, de ha látható is lenne, következményei akkor sem háríthatók el.

52. Melyek az állam ismérvei?

Szokásjog + a Montevideoi egyezmény (1933) alapján:1. Meghatározott terület2. Állandó népesség3. Kormány4. szuverenitás (képesség arra, hogy a többi állammal kapcsolatba lépjen)

53. Mit jelent a res communis omnium usus?

Mindenki által szabadon használható területPl. nyílt tenger, világűr, tengerfenék

54. Mikor és hol fogadták el az ENSZ tengerjogi egyezményét?

Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye:Elfogadás: 1982 – Montego Bay – Jamaica

55. A nemzetközi jog fogalma

A nközi jog a jogalanyok (az államok v. nközi szervezet) között jogalkotási szándékkal létrejött akarat-megegyezésből származó olyan magatartási szabályok összessége, mely a jogalanyok közötti kapcsolatokat elsősorban a békés együttműködés céljából rendezik, és amelyeket megalkotóik önként követnek, de szükség esetén egyéni vagy kollektív úton kifejtett kényszer v. egyéb szankciók útján is biztosítanak.

8

56. Mi a különbség a közvetítés és jószolgálat között?

Közvetítés: informális politikai vitarendezési eszköz, menetét nem a nemzetközi jog szabályozza.A közvetítő feladata: felek közötti tárgyalás elérése, a tárgyalásban ő maga is részt vesz, javaslatokat tesz, de jogi kérdésben nem foglal állást, tehát végső megoldási javaslatot nem tár a felek elé.A jószolgálat célja az, hogy a felek leüljenek a tárgyalóasztalhoz, a jószolgálatot harmadik állam, nemzetközi szervezet, személy is végezheti, és nem vesz részt a tárgyalásokon.

57. Mi a nemzetközi jogi opció?

Minthogy egy átcsatolt terület gyakran vegyes lakosságú, néha a területet átadó a szerződésben külön rendelkezni szoktak az állampolgárság megválasztásának jogáról, ez az ún. opció. Az opció joga az átcsatolt területen élő, az átcsatolás tényével kisebbségi helyzetbe kerülő egyéneket illeti meg általában, akiknek joguk van az elődállam állampolgárságát választani, ezt külön nyilatkozattal tehetik meg. Amennyiben nem tesznek ilyen nyilatkozatot, úgy az utódállam állampolgáraivá válnak.

58. Mi a notifikáció?

Autonóm egyoldalú jogügylet. Egy vagy egyszerre több állam részéről vmely tény hivatalos közlése, amelyhez joghatások fűzödnek.2-féle lehet:Konstitutív: ha megtétele a joghatás bekövetkezésének feltétele (pl. okkupáció közlése a többi állammal)Deklaratív: csak az a célja, hogy az értesített államnak alkalmat adjon a nyilatkozattételre.

59. A nemzetközi jogi felelősség keletkezésének általános feltételei.

1. nközi kötelezettségszegés: olyan magatartás, ami nközi kötszegést valósít meg2. betudhatósága az államnak3. jogellenességet kizáró körülmények hiánya4. az elsődleges kötelezettségen alapuló eseti feltételek (kár, vétkesség)

60. A nemzetközi szerződés megszűnésének esetei a nemzetközi jog általános szabályaialapján

1. teljesítés, végrehajtás2. lehetetlenülés

a) jogib) tényleges

3. szerződésszegés vagy represszália miatti felmondás4. a kétoldalú szerződés megszűnik az egyik fél államiságának elvesztésével5. a háború hatása a nemzetközi szerződés hatályára (a szerződés hatályát nem érinti, a hatálya

felfüggesztődik, a szerződés megszűnik)6. a clausula rebus sic stantibus

61. A joghézag fogalma

A joghézag létezése mindenekelőtt azt jelenti, hogy a kérdéses életviszonyra nincs szabály. A szabályozás hiánya azonban önmagában még nem joghézag. Joghézag csak akkor van, ha a szabályozás hiánya nem szándékos, hanem véletlen. A nközi jogban csak akkor beszélhetünk joghézagról, ha az minden szinten (univerzális, partikuláris, bilaterális) fennáll, és nincs megegyezés a joghézag betöltéséről. A joghézag kitöltésére szolgáló eljárás az analógia.

62. A jóvátétel formái.

1. az eredeti állapot helyreállítása2. kártérítés (közvetlen kár, elmaradt haszon, kamat)3. az elégtétel (satisfactio)

9

63. Kik és mikor hozták a második Bécsi döntést; milyen területekre vonatkozott?

1940. augusztus 30. Ribbentrop (német) és Ciano (olasz) külügyminiszterek É-erdélyt és Székelyföldet Mo. visszakapta.

64. Kik voltak a kisantant tagjai?

Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia (1929-ig Szerb-Horvát-Szlovén Királyság)

65. Kinek a nevéhez főződik a nyílt tenger szabadságának elve?

Hugo Grotius

66. Mely államokkal, hol írták alá a Párizs környéki békeszerződéseket?

Németország – Versailles, 1919. június 28.Ausztria – Saint-Germain-en Laye, 1919. szeptember 10.Bulgária – Neully, 1919. november 27.Törökország – Sevrés, 1920. augusztus 10. – Musztafa Kemal pasa nem ismerte el érvényesnek, harcok után 1923 júliusában Lausanne-ban újabb, jóval kedvezőbb békét kötöttMagyarország – Nagy Trianon kastély, 1920. június 4.

67. Mit jelent a nemzetközi jogban az inter alios acta szabálya?

A részt nem vevők számára egy nemzetközi szerződés „inter alios acta, vagy más néven „pacta fortiis”, vagyis olyan mások között létrejött jogügylet, mely az abban részt nem vevőknek se nem árt, se nem használ. A nemzetközi szerződés általános szabály szerint, csak a szerződő felekre vonatkozik

68. A büntető joghatóságot megalapozó elvek a nemzetközi jogban.

1. Területi elv2. Aktív személyi (állampolgársági elv)3. Védő elv (biztonsági, vagy hatáselv)4. Univerzalitás elve5. Passzív személyi (állampolgársági elv) – a sértett az állampolgár (kiegészítő elv)

69. A jogalkotási joghatóság lényege.

Az állam alkotmányosan elismert szerveinek azt a legfelsőbb hatalmát jelenti, hogy adott területre vonatkozóan kötelező erejű jogszabályokat alkossanak. Bizonyos körülmények között külföldre is kiterjedhet.

70. A párhuzamos joghatóság lényege.

Több államnak is van joghatósága, legalábbis az adott ügy vonatkozásában és egyiknek sincs kizárólagos.Egy adott ügyben több állam is eljárhat ⇒ probléma akkor van, ha az egyik állam kizárólagos joghatósága a másik államban kizárt joghatóság ⇒ ütköznek a joghatóságok ⇒ ezt a nemzetközi jognak kellene feloldania.

71. A származtatott (származékos) felelősség esetei.

1. felbujtás2. utólagos segítség, bűnpártolás3. segítség4. irányítás, ellenőrzés5. kényszer6. képviselet

10

72. A visszaküldés (refoulment) tilalma.

1951 Genfi Egyezmény 33. cikk:Egyetlen szerződő állam sem utasítja ki vagy küldi vissza (refouler) a menekültet azon ország területének határáról, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okból, nemzeti hovatartozása miatt, vagy abból az okból van veszélyeztetve, hogy bizonyos társadalmi csoporthoz tartozik, vagy bizonyos politikai véleményt vall.Kivéve: ha alaposan feltehető, hogy veszélyezteti az ország biztonságát, vagy súlyos bűncselekmény miatt jogerősen elítélték, ezért veszélyt jelent a lakosságra.

73. Kik lehetnek a Nemzetközi Büntetőbíróság bírái és milyen szempontok alapjánválasztják ki őket?

(18 bíró)Bírák azok lehetnek, akik:1.) Nagy erkölcsi tekintélyű, pártatlan és becsületes személyek2.) Megfelelnek a saját államukban a legmagasabb bírói tisztségek betöltéséhez megkívánt követelményeknek, ígyVagy elismert büntető anyagi- és eljárásjogi szaktudással, és bíróként, ügyészként, ügyvédként v. más hasonló minőségben a szükséges büntetőbírósági tárgyalási tapasztalattal rendelkezik,Vagy a nemzetközi jog területein, így a nk.-i humanitárius jog és az emberi jogok területén elismert szaktudást, és a Bíróság igazságszolgáltatási tevékenységében érintett jogászi minőségben nagy tapasztalatot szerzett3.) Kiválóan ismeri és beszéli a Bíróságnak legalább az egyik munkanyelvét

A bírák kiválasztásának szempontjai:1. A világ fő jogrendszerinek megfelelő képviselete2. Méltányos földrajzi eloszlás3. Női és ffi bírák megfelelő képviselete4. Legyen a Bíróságon olyan bíró, aki spec. kérdésekben joggyakorlattal rendelkezik, többek között a

gyerekek és nők elleni erőszak kérdéseiben

74. Kik lehetnek a nemzetközi jog alanyai?

1. Állam2. Nemzetközi szervezetek3.Atipikus alanyok :

1. Népek 2. Nemzetek3. Máltai Lovagrend4. Hadviselő félként elismert felkelők5. Nemzeti bizottságok, ellenállási szervezetek 6. Nemzetközi jogközösség7. A Vatikán8. Emberiség

75. Kik tekinthetők védett személynek az 1949. évi Genfi Egyezmények értelmében?

A genfi jog a háború áldozatait védi. → 4 egyezményből áll → humanitárius nemzetközi jognak is nevezik1. sebesültek2. betegek3. hajótöröttek4. hadifoglyok5. polgári lakosság

76. Mely szerv fogadta el az éghajlatváltozásról szóló keretegyezményt (1992)?

Az ENSZ Második Környezetvédelmi Világkonferenciája (Rio de Janeiro)

77. Melyek a regionális, általános hatáskörű nemzetközi szervezetek?

Nemzetközi szervezet: Az államközi együttműködés azon formái, melyek nemzetközi szerződés révén jönnek létre több állam között, állandó struktúrával, azaz legalább egy, de általában több állandó szervvel rendelkeznek, és az

11

alapító okiratukból következően jogalanyisággal vannak felruházva.Regionális: A nemzetközi szervezet munkájában az államok egy bizonyos földrajzi egységhez kötődő csoportja vesz részt.Általános hatáskör: A szervezet minden olyan üggyel foglalkozhat, amely nemzetközi együttműködés tárgya lehet.

•Amerikai Államok Szervezete (OAS)• Arab Liga• Afrikai Egységszervezet

78. Melyik évben lett tagja Magyarország az ENSZ-nek, a NATO-nak és az EurópaTanácsnak?

ENSZ: 1955NATO: 1999Európa Tanács: 1990

79. Mi a de facto kormány?

Olyan kormány, amely forradalom, államcsíny, vagy más alkotmányellenes úton szerezte meg hatalmát. →Elismerésre szorul.Az elismerés feltétele:

• az államterület nagy részén tényleges hatalmat gyakorol• képes és kész legyen arra, hogy a nemzetközi kötelezettségeket betartsa

Két típusa: Általános de facto kormány :

o Az államterület egészén, vagy annak nagyobb részén (50%) gyakorol hatalmat → egy államban egyidejűleg csak egy általános de facto kormány lehet

Helyi de facto kormány :o Az államterületnek egy kisebb részét tartja ellenőrzése alatt → egy államban több is lehet + az

általános de facto kormány mellett is lehet ilyen

80. Mi a folyamatos jogsértés?

NJB/T 14. cikk A Nemzetközi kötelezettségszegés tartalma:2. Ha az állam cselekménye folyamatos jellegű, a nközi kötelezettség ebből eredő megszegése mindaddig fennáll, ameddig a cselekmény folytatódik, és ameddig az nincs összhangban a nközi kötelezettséggel81. Mi a forum prorogatum?

Ha olyan állammal szemben nyújtanak be keresetet, ami a vita keletkezéséig alávetési nyilatkozatban nem ismerte el a Nemzetközi Bíróság joghatóságát, a Bíróság csak akkor járhat el, ha igazolni tudja, hogy a vita keletkezése után joghatóságát ez a perbe fogott fél is elismerte kifejezett akaratnyilatkozattal vagy ráutaló magatartással.Pl. Korfu-szoros ügy

82. Mi a különbség a partikuláris és regionális nemzetközi szervezetek között?

Partikuláris a nemzetközi szervezet, ha abban az államoknak csak egy része vehet részt, és a szervezetet eleve ilyen céllal hozták létre. Partikulárison belül vannak az ún. regionális nemzetközi szervezetek, ahol a létrehozók szándékának megfelelően csak egy földrajzi egység országai vehetnek részt.

83. Mi a különbség a retorzió és represszália között?

A retorziónál egy jogszerű, de a másik állam részére érdeksérelmet jelentő magatartásról van szó, amelyet jogsértésen kívül is alkalmazni lehet, a represszália pedig a jogsértésnek hasonló jogsértéssel való megtorlását jelenti.

84. Mi a különbség az államszövetség és szövetségi állam között?

Államszövetség (konföderáció):Államok olyan laza kapcsolata, amelynél az egyesülés következtében nem jön létre új állam, a szövetségbe tömörülő államok csak közös szerveket hoznak létre bizonyos ügyek intézésére.

12

A tagállamok közötti kapcsolatokat továbbra is a nemzetközi jog szabályozza.A szuverenitás nem a szövetséget, hanem az egyes tagállamokat illeti megPl.: Nemzetközösség (korábban: Brit Nemzetközösség)Szövetségi állam:A tagállamok új közös államszervezetet hoznak létre, ami az államiság minden ismérvével rendelkezik anélkül, hogy ezáltal a tagállamok államisága megszűnne.A tagállamok közti viszonyokat nem a NKJ, hanem az állami jog szabályozza.A szövetségi alkotmány dönti el , h mely ügyek tartoznak a szövetséges állam és melyek a tagállamok hatáskörébe. Területükön kettős államhatalom van, de az egymással nem konkuráló, hanem kiegészítő és egymást feltételező intézményekben testesül meg.Pl.: USA

85. Mi a nemzetközi szerződés beiktatása elmulasztásának joghatása?

ENSZ Alapokmány:A szerződést kötelező beiktatniA be nem iktatott szerződésre az ENSZ előtt nem lehet, mint érvényes kötelezettségre hivatkozniDE! maga a szerződés a felekre nézve a beiktatás hiányában is kötelező.

86. Mi a passzív személyi elv?

Egy joghatóságot megalapozó elv.Amikor egy adott bűncselekmény tekintetében eljárhat az állam, mert az állampolgárát érte sérelem (külföldön és az elkövető külföldi áp.).

87. Mi az elővigyázatosság elve?

A környezet védelme céljából az államoknak lehetőségeik szerint széles körben kell alkalmazniuk az elővigyázatos megközelítést.„Ha komoly és visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem szolgálhat indokul, a környezetromlást megakadályozó költséghatékony intézkedések elhalasztására.”

88. Mi minősül fontos kérdésnek az ENSZ Közgyűlésében, és melyek ezek a kérdések?

ENSZ Alapokmány – 18. Cikk:Fontos kérdésnek kell tekinteni:

1. A nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló ajánlásokat2. A Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak megválasztását3. A Gazdasági és Szociális Tanács tagjainak megválasztását4. A Gyámsági Tanács megválasztását 86. cikk 1. c pontja szerint5. Tagsági kérdések:

• Új tagoknak az ENSZ-be való felvételét

• A tagok jogainak és kiváltságainak felfüggesztését

• A tagok kizárását6. A Gyámsági rendszer működésére vonatkozó kérdéséket7. A költségvetési kérdéseket

89. Milyen állandó bírói szerv működött a Nemzetek Szövetsége mellett?

Állandó Nemzetközi Bíróság

90. Mit jelent a nemzetközi szerződésekhez főzött fenntartás?

Fenntartás:Olyan nyilatkozat, melynek célja, hogy az egyik szerződő fél kizárja, vagy módosítsa magára nézve a szerződés egy, vagy több cikkének alkalmazását.→A fenntartást tevő állam a szerződést általában elfogadja, csupán 1 v. több cikknek vagy a tartalmát kívánja módosítani, v. az alkalmazását magára nézve kizárni.Olyan, bárhogyan fogalmazott és nevezett írásban tett egyoldalú nyilatkozat, amellyel vmely állam egy szerződés

13

aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása, v. ahhoz történő csatlakozása során kifejezésre juttatja, h. a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazásban kizárni v. módosítani óhajtja.(tansegédlet)

91. Mit jelent a relatív állami immunitás.

Az állam mentes más állam jogalkotó, jogalkalmazó joghatósága alól, de csak közhatalmi funkciójában. Nem élvezi ezt pl. közlekedéssel v. a kereskedelemmel kapcsolatos funkciók gyakorlása során, csak a szuverenitás, a közhatalom gyakorlásával összefüggésben.

92. Mit jelent a sic utere tuo ut alienum non laedas elve?

Úgy használd a magadét, hogy a másét ne sértsd.Az imperium gyakorlása során tartózkodni kell attól, hogy más állam hasonló jogát lehetetlenné tegyékAngolszász általános jogelv, a legfontosabb szomszédjogi alapelv. A környezetvédelmi jogban gyakori.

93. Mit jelent a változó szerződési határok elve?

Az államok közötti részleges jogutódlás esetén, amikor egy terület átszáll egyik államról a másikra, az átcsatolt területen automatikusan megszűnik a régi állam szerződéseinek hatálya és az új állam szerződései lesznek hatályban. pl. az I. VH után Elzász-Lotharingiát Franciaországhoz csatolják.

94. Mit jelent az uti possidetis elve?

Uti possidetis ita possideatis : Úgy birtokoljatok, ahogy eddig is tettétek. Az újonnan létrejött államoknak tiszteletben kell tartaniuk a függetlenségük elnyerése idején fennálló határokat.

95. Sorolja fel a nemzetközi szerződésekben való utódlás eseteit!

1) Részleges utódlás (egy terület átszáll az egyik államtól a másik államra) ⇒ változó szerződési határok elve2) Gyarmatosító hatalomtól való elszakadás (újonnan függetlenné vált állam) ⇒ tiszta lap elve (clean slate)3) Egyesülés ⇒ folyamatosság elve4) Szétválás v. elszakadás ⇒ folyamatosság elve

96. Sorolja fel az államterület megszerzésének jogcímeit!

1. Természeti esemény2. Egyoldalú foglalás (occupatio)3. Annexió4. Cesszió5. Elbirtoklás6. Területszerzés polgári jogi ügyletbe burkolva

a) Adásvételb) Bérletc) Koncesszió

7. Közigazgatási cesszió8. Földrajzi összefüggés

97. Soroljon fel legalább 7-féle elnevezésű nemzetközi szerződést!

1. Szerződés2. Egyezmény3. Megállapodás4. Nyilatkozat5. Jegyzőkönyv 6. Alapokmány (karta)7. Akta8. Kartell

14

9. Modus vivendi (speciális esete: kompromisszum)10. Jegyzékváltás

98. Soroljon fel legalább négy egyoldalú nemzetközi jogügyletet!

1) notifikáció2) elismerés3) tiltakozás4) joglemondás5) ígéret (speciális esete: egyoldalú kötelezettségvállalás)

99. Soroljon fel legalább öt elfogadhatósági feltételt az Emberi Jogok Európai Bíróságánakeljárásában!

Az ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha:1. az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették,2. a hazai végleges határozat meghozatalától számított 6 hónapon belül,3. a Bíróság egyéni kérelemmel nem foglalkozik,

d. ha az névtelen →az egyéni kérelmet nevesítve kell előterjeszteni vagy,e. az lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet a Bíróság már megvizsgált,f. illetve amelyet már más nemzetközi vizsgálat vagy elintézési eljárás alá bocsátottak, és az nem

tartalmaz az ügyre vonatkozó új adatokat.7. Összeegyeztethetőnek kell lennie az egyéni kérelemnek az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó

jegyzőkönyvekkel, megalapozottnak kell lennie, és nem minősülhet kérelmezési joggal való visszaélésnek.8. A Bíróság elutasíthat minden olyan kérelmet, amelyet e Cikk (35. Cikk) alapján elfogadhatatlannak tart.

Ezt az eljárás bármely szakaszában megteheti.

100. Sorolja fel az ENSZ fő szerveit!

1. Közgyűlés2. Biztonsági Tanács3. Gazdasági és Szociális Tanács4. Nemzetközi Bíróság5. Titkárság6. Gyámsági Tanács

101. Az imperatív nemzetközi jogi norma fogalma, és mondjon négy példát rá!

1969 Bécsi Egyezmény 53. cikk:„…az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya olyan jogi normát jelent, amit az államok nemzetközi közössége, mint egész, olyanként fogadott el és ismert el, mint amelytől nem lehet eltérni és melyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni”Példák:

Erőszak tilalma Faji megkülönböztetés tilalma Népirtás (genocídium) tilalma Nyílt tenger szabadsága

102. Az ún. székhely elv lényege.

A jogi személy ahhoz az államhoz tartozik (ott honos), amelynek területén működik. Vitássá vált a későbbiekben, melyik államot kell a működés államának tekinteni, hiszen egyre több nemzetközi jellegű vállalkozás jött létre. Ezért kialakult a „tényleges székhely” elmélete, azonban a tényleges székhely megállapításánál az államok gyakorlata eltérő. Ezért a gyakorlatban a fő telephely vagy a társasági székhely az irányadó.

103. Határozza meg a ratifikáció fogalmát!

A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése. (Az államfő {parlament, kormány, külügyminiszter},

15

illetve más erre jogosított szerv részéről a szerződés megerősítését jelenti.[Tk.])

Formái:1.) - aláírás,2.) - szerződést létrehozó okiratok kicserélése,3.) - megerősítés,4.) - elfogadás,5.) - jóváhagyás6.) - csatlakozás

nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás- a csatlakozási feltételek: objektív és szubjektív feltételek- objektív feltételek:részvétel más korábbi szerződésben, speciális földrajzi helyzet,etnikai hovatartozás, háborúban való részvétel vagy semlegesség ténye, tagságvalamely nemzetközi szervezetben- szubjektív feltételek: meghívás, csatlakozás engedélyezése7.) - a felek megállapodása szerinti bármely más módon.

104. Mi a különbség a hadüzenet és ultimátum között?

A hadüzenet egy egyoldalú akaratnyilvánítás, aminek az a tárgya, hogy az egyik állam a másikat meg fogja támadni. Az okot is meg kell jelölni, hogyha esetleg a másik fél azt tejesítené, így a hadüzenet következményei elkerülhetők lennének.Az ultimátum feltételhez kötött hadüzenet, amelyben meghatározzák, hogy mennyi idő alatt kell a feltételt teljesíteni, amelynek megtagadása esetén a hadiállapot bekövetkezik.

105. Hány bíróból áll a Nemzetközi Bíróság?

15 tag

106. Határozza meg az egyoldalú kötelezettségvállalás fogalmát a Francia nukleáriskísérletek ügye alapján!

Az egyoldalú jogi aktus formájában megjelenő nyilatkozatoknak (pl. köztársasági elnök nyilvános bejelentése) lehet kötelező erejük, azonban ehhez az szükséges, hogy

1. nyilvánosan tegyék őket,2. azzal a szándékkal, hogy a kinyilatkoztató oldalán kötelezettséget keletkeztessenek, 3. állam nevében eljáró hivatalos személy tegye azt, 4. a tudomásulvétel lehetőségével.

Az ilyen nyilatkozatot mindig megszorítóan kell értelmezni.

107. Milyen esetekben lehet büntetőjogi felelősségre vonni diplomáciai mentességgelrendelkező személyeket a Nemzetközi Bíróság 2000. április 11-i letartóztatási parancsügyében hozott ítélete alapján?

– ha a saját hazájukban ezek a személyek nem élveznek ilyen mentességet,– a saját országa dönthet úgy, hogy a diplomáciai mentességről lemond,– ha az illető többé már nem visel külügyminiszteri (diplomáciai) tisztséget– ha a Nemzetközi Büntetőbíróság vagy törvényszék előtt kívánják felelősségre vonni.

108. Nevezzen meg öt olyan nemzetközi szervezetet, amelynek Magyarország tagja!

Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)Észak-atlanti Szövetség (NATO)Európa TanácsGazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

16

109. Mi a különbség a diplomáciai védelem és a beruházás-védelem között?

diplomáciai védelem: amelyet az állam diplomáciai képviselete nyújthat állampolgárainak/honos szervezeteinek és ez rendszerint az állampolgárát/honos szervezetét csak a fogadó állam hatóságai részéről ért jogsérelem esetén illeti meg és csak akkor, miután a sértett polgár/szervezet a helyi jogorvoslati lehetőséget kimerítette.

A beruházás-védelem (OECD modellegyezmény 1961 alapján) kétoldalú nemzetközi szerződésen alapuló szabályrendszer. Célja a beruházások védelme és a befektetők vonzása, pl. egyenlő elbánás garantálásával. Személyi hatálya a szerződésben meghatározott feltételek fennforgása esetén terjed ki a beruházóra (aki lehet cég és magánszemély is). A védelem tárgya maga a befektetés (a vagyon), és nem a beruházó. Vita esetén a választott bírósági eljárás a jellemző, a befektetés védelemnek nem előfeltétele a jogsértés.

110. Sorolja fel a nemzetközi környezetvédelmi jog alapelveit!

1.) Kárért való állami felelősség elve.2.) Együttműködés elve3.) Megelőzés elve

- Elővigyázatosság elve4.) A szennyező fizet elve (nem nemzetközi szintű alkalmazás)

111. Melyek az állam elismerésének a joghatásai?

Pl.1. nemzetközi jogi cselekvőképesség teljessé válása2. szerződéskötési képesség3. belső jogszabályok elismerése (elismerő államban)4. állampolgárság elismerése

112. Nevezzen meg három olyan területszerzési jogcímet, amely jogszerű a hatályosnemzetközi jog alapján!

- okkupáció,- cesszió (plebiscitum – népszavazáshoz kötött),- jogügylet (pl. adásvétel, bérlet)- földrajzi összefüggés alapján eszközölt területszerzés

113. Nevezzen meg olyan területszerzési jogcímeket, amelyek jogellenesek a hatályosnemzetközi jog alapján!

- Annexió, - debellációt (leháborúzást követő) okkupáció- a feltétel nélküli cesszió mögött sejteni lehet az erőszakot vagy az erőszakkal való fenyegetést

114. A Duna hatályos szabályozása mely nemzetközi egyezményen alapul? (megkötéshelye, éve)

Belgrád, 1948

115. Milyen feltételekkel közlekedhetnek hadihajók a Dunán?

A parti államok a saját folyamszakaszukon, a másén csak áthaladási engedéllyel, nem parti államok hadihajói nem közlekedhetnek.

116. Mit jelent a viszonosság?

Két állam között valamely kérdésben kölcsönös és egyértelműen alkalmazott olyan gyakorlatot jelent, amelynek mindig feltétele a másik állam részéről alkalmazott hasonló magatartás.

17

117. Nevezzen meg legalább 5 tiltott hadviselési eszközt, fegyvert!

1. Mérgezett fegyverek2. 400 g-nál kisebb tömegű robbanó lövedék3. dum-dum lövedék4. gáz- vegyifegyverek5. baktérium és toxin fegyverek6. gyalogsági taposóakna

118. Mit jelent a „nullum crimen sine lege” elve?

Csak az a cselekmény minősülhet bcs.-nek, amit a jogszabály már az elkövetése előtt annak nyilvánít.

119. Mi a perszonálunió?

Olyan fejedelmi unió, amikor pusztán az uralkodó személye köti össze a két államot, mivel ugyanazon személy örökölte mindkét állam trónját. Nemzetközi jogalanyisággal nem rendelkezett, ez külön-külön illette meg az államot. Pl. Lengyelország és Litvánia (Hedvig királynő és Jagelló litván fejedelem).

120. Mi a szükségcselekmény?

A szükséghelyzet egy különösen súlyos és másként el nem hárítható veszély, melyből az állam úgy igyekszik menekülni, hogy megsérti egy ártatlan állam jogait.A szükséghelyzetet az állam szükségcselekménnyel háríthatja el, úgy hogy ezzel a szükséghelyzet előidézésében vétlen államnak sérelmet okoz, de lényeges hogy arányos legyen, tehát ne okozzon nagyobb kárt, mint amelynek az elhárítására törekedett.

121. Kik és mikor hozták az első Bécsi döntést; milyen területekre vonatkozott?

1938. november 2-án Bécsben, a Belvedere kastélyban Joachim von Ribbentrop német és gróf Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter a Kárpátalja déli részét, Csallóközt, Felvidéket (11.927 km2 –t) Magyarországnak ítélték.

122. Mi a különbség a nemzetközi jogi szolgalom és szomszédjog között?

A nközi szolgalmat szerződés létesíti. A nközi jogi szolgalom a saját államterület rendeltetésszerű használatát biztosítja idegen államterületen gyakorolt jogok segítségével.A nközi szomszédjog az államok nem élhetnek vissza a saját területük használatával oly módon, hogy azzal a szomszédos államok szuverenitását megsértsék. A nközi szomszédjog az általános nközi szokásjogban kialakult csekély számú alapelvet foglal magában, általában negatív kötelezettséget jelent. -> nincs szerződés.

123. Határozza meg mit értünk a nemzetközi jogban a belső jogból merített analógia iurisfogalmán?

A belső jogból merített analogia iuris azt jelenti, hogy az államok közötti vitát a belső jog általános elvei segítségével döntik elPl. Trail Smelter ügy

124. Mikor jött létre az Európa Tanács és hol van a székhelye?

1949. május 05. székhelye: Strasbourg (Londonban jött létre)

125. Milyen bűncselekményekre terjed ki a Nemzetközi Büntetőbíróság hatásköre?

Népirtás, emberiesség elleni bűntettek, háborús bűntettek, agresszió bűntette

18

126. Milyen nemzetközi bíróságok működnek Hágában?

Állandó Választott Nközi BíróságNközi Bíróság (1946-ig ÁNB)Nközi Büntető BíróságNközi Törvényszék (a volt Jugoszlávia területén elkövetett cselekménnyel kapcs.-ban)

127. Mi a különbség a diplomáciai mentesség és kiváltság között?

Kiváltság: - többletjogosultság, a külsőségekben megnyilvánuló előny.

- a diplomáciai képviselet-vezető nemcsak a képviselt épületére, hanem lakására is kiteheti a küldő állam címerét és lobogóját, illetve a közlekedési járművére is, ha azt hivatalos minőségében használja

- személye sérthetetlenMentesség:

- azt jelenti, hogy a diplomata ki van véve a fogadó állam, büntető, polgári és államigazgatási joghatósága alól. Le lehet róla mondani, erre maga a küldő állam jogosult.

- Tilos letartóztatni, őrizetbe venni és vele szemben büntetőeljárást foganatosítani- A mentesség nemcsak a diplomatákra, hanem a diplomáciai személyzetre, a képviselet épületére és a

közlekedési eszközeire is vonatkozik.

A kiváltság többletjogokat, míg a mentesség vmely szabály alóli kivételt jelent.

128. Mit jelent a ius soli elve?

Azt jelenti, hogy az egyén annak az államnak az állampolgárságát szerzi meg, amely állam területén született.

129. Ki kérhet tanácsadó véleményt a Nemzetközi Bíróságtól?

Az ENSZ Közgyűlés, Biztonsági Tanács és a Közgyűlés által felhatalmazott egyéb ENSZ szervek kérhetnek.

130. Mit jelent a hadviselő félként való elismerés?

A háború a nközi jog értelmében vett összecsapássá alakult, ahol a hadviselésre vonatkozó vmennyi szabály alkalmazásra kerül. A felkelő mozgalom ebben az esetben az elismerés következtében korlátozott mértékben nközi jogi jogalanyiságot szerez, amivel egyébként csak az államok rendelkeznek.

131. Határolja el egymástól a bejegyzés elvét és a székhely-elvet.

A gazdálkodó és egyéb szervezetek honosságának kérdésénél lényeges:Székhely elv: ahhoz az államhoz tartozik (ott honos), amelynek területén működik. Vitássá vált a későbbiekben, melyik államot kell a működés államának tekinteni, hiszen egyre több nemzetközi jellegű vállalkozás jött létre. Ezért kialakult a „tényleges székhely” elmélete, azonban a tényleges székhely megállapításánál az államok gyakorlata eltérő. Ezért a gyakorlatban a fő telephely vagy a társasági székhely az irányadó.Bejegyzés elve: a szervezet ott honos, amely állam joga szerint megalakult (bejegyzésre került).

132. Mi a különbség a szükséghelyzet és a végszükség között?

Szükséghelyzet: Az állam lényegi érdekét közvetlenül és súlyosan veszélyeztető helyzetamely csak nemzetközi kötelezettség megszegésével (szükségcselekmény) hárítható el.Ha: a cselekmény nem sérti más állam/nemzetközi közösség lényegi érdekeit,

az állam nem hatott közre az esemény kialakulásában,a megsértett norma nem zárja ki a szükséghelyzetre való hivatkozást.

Végszükség: Emberi életek megmentése érdekében az állam kötelességszegő magatartást tanúsítha a helyzet kialakulása nem a hivatkozó állam magatartására vezethető vissza,

nem okoz nagyobb veszélyt, mint ami fennállt (emberélet árán nem lehet embert menteni).jellemzően hajók, repülőgépek kapitányai hivatkoznak rá.

19

133. Melyek a nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás szubjektív feltételei?

- a szervezetben eredetileg résztvevőktől érkező meghívás- a csatlakozás engedélyezése a szervezetben már résztvevők által

134. Mit jelent a lex posterior derogat legi priori szabálya?

A későbbi szabály lerontja a korábbi szabályt, azonos szintű jogszabályok esetén.

135. Mit jelent a nemzetközi jogban a nemzetközi szerződés autentikus értelmezése?

Az autentikus (hiteles) értelmezés valamennyi szerződő fél által együttesen adott értelmezés. A nemzetközi szerződésnél ez tekinthető hiteles értelmezésnek, de kötelező ereje ennek is csak a szerződő felekre nézve van.

136. Mit jelent, hogy a nemzetközi szervezetek jogalanyisága szubjektív?

A NK szervezetek jogalanyisága azért szubjektív, mert csak azok tekintetében rendelkezik jogalanyisággal, akik elismerik, akik a tagjai. A szubjektivitás alól egyetlen kivétel az ENSZ objektív jogalanyisága, mert az ENSZ jogalanyiságát mindenki elismeri (béke és biztonság megőrzése érdekében hozott szankciók esetén).

137. Mit takar a nemzetközi jog primátusának kelseni tétele?

Az államon belüli jog csak bizonyos korlátokon belül érvényes. Ha ez a korlátozás jogi jellegű, akkor ezt egy jogrendszer mondhatja csak ki. Minthogy a belső jog nem korlátozhatja önmagát, így azt csak egy felettük álló jogrendszer teheti, ez a nközi jog, amelynek éppen ez a korlátozás a legfőbb funkciója. A kelseni koncepció szerint a nközi jog jelenti azt a tárgyi jogot, amely az állam számára kötelezően megszabja magatartásának irányát, bizonyos területeket azonban nyitva hagy és az államnak alanyi joga van arra, hogy nközi jog által megengedett kereteken belül a saját maga tetszésére alakítsa ki államon belüli jogát. Ez azonban a nközi joggal éppúgy nem lehet ellentétben, mint ahogyan a polgárok szerződései is jogokat és kötelezettségeket teremtenek egymás között, de a polgári jog cogensnek tekinthető szabályaival nem ütköznek össze. A monista felfogás egyik elmélete, ami alapján a nközi jogot illeti meg az elsőbbség a belső joggal szemben.

138. Mi az analógia legis?

Egy konkrét szabályt hív a bíró segítségül a nem szabályozott eset elbírálására.Alkalmazásának feltételei:

- joghézag legyen- legyen egy rokonesetre vonatkozó szabály, mely egyrészt hasonló súlyú, másrészt hasonló jellegű (ha nincs

ilyen, akkor analógia juris)- a segítségül hívott szabály ugyanazon jogi indokon alapuljon

Nemzetközi jogban: a vitában álló felek más, egymással kötött megállapodásai hívhatók segítségül a jogvita eldöntéséhez.

139. Mi az ultra vires aktus?

A hivatali hatáskörön túllépő, azzal visszaélő vagy azt megszegve eljáró személy cselekményét szokták ennek nevezni.

140. Mi különbözteti meg a bíráskodást az egyéb vita elintézési eljárásoktól?

1.) A nem bírói döntés nem kötelező, a bírói kötelező.2.) A nem bírói eljárások általában kötetlenek, nem formalizáltak, a bírói út formális eljárási keretek között,

eljárási garanciák beiktatásával folyó eljárás.3.) A nem bírói eljárásban kizárólag politikai/méltányossági szempontok és nem jogi előírások alapján

döntenek, a bírói út mindig a nemzetközi jog szabályai alapján való döntést jelent.4.) A nem bírói út alapvetően nem nyilvános, a bírói út alapvetően nyilvános vitarendezési út.

141. Milyen esetben semmis a nemzetközi szerződés az 1969. évi Bécsi Egyezmény szerint?

A szerződések jogát kodifikáló 1969. évi bécsi egyezmény a semmiségnek 2 esetét ismeri, ezek:

20

- az erőszak (erőszakkal való fenyegetés) hatására kötött szerződés - imperatív normába ütköző szerződés

142. A "kompromisszum" elnevezés milyen fajtáját jelöli a nemzetközi szerződéseknek?

A modus vivendi speciális változataOlyan szerződés, amiben a felek megállapodnak abban, hogy jogvitáikat valamilyen nemzetközi bírói fórum elé bocsátják → ez a gyakorlatban általában választott bíróságot jelent

143. Mi a lényege a tiszta lap elvének?

A gyarmattartótól elszakadó új államokra alkalmazták:„Egy újonnan függetlenné vált állam nem köteles érvényben tartani egy szerződést, vagy annak részesévé válni annál az egyedüli ténynél fogva, hogy az államutódlás időpontjában a szerződés az államutódlással érintett területen érvényben volt.”

144. Mikor és hol fogadták el az ENSZ menekültekről szóló nemzetközi egyezményét?

1951 Genf

145. Mi a diplomáciai védelem nyújtásnak két alapfeltétele?

1. az egyén/társaság és az állam között fennálló állampolgársági/honossági kötelék2. jogsérelem a fogadó állam hatóságai részéről és a belföldi jogorvoslatok kimerítése

146. Mit nevezünk partikuláris nemzetközi jogszabályoknak?

Több állam között jönnek létre, ez a több állam azonban nem öleli fel a teljes nemzetközi jogközösséget.

147. Mit nevezünk autonóm egyoldalú aktusoknak?

Autonóm egyoldalú aktusok, amelyekhez anélkül fűződik joghatás (jogok keletkezése, megváltozása, megszűnése), hogy ahhoz szükséges lenne egy másik jogalany elfogadó nyilatkozata. Joghatását elhárítani nem lehet, de az érvényességükhöz kell a másik fél tudomásul vétele.(Notifikáció, elismerés, tiltakozás, joglemondás, ígéret (spec. ígéret: egyoldalú kötelezettségvállalás)Pl. hadüzenet

148. Mikor és hol fogadták el az államok közötti nemzetközi szerződések jogát kodifikálónemzetközi egyezményt?

1969 Bécs

149. Mi a különbség az állam de facto és de iure elismerése között?

de facto de iurekorlátozott, ideiglenes de

bizonyos idő után követi a de iure elismerés. ha az állam

tartósan fennmarad

végleges és teljes (ha nem jelölik meg milyen, akkor

ilyennek kell tekinteni

150. Mi a különbség az annexió és a debelláció között?

Debelláció: (leháborúzás) az egyik állam megszállja a másik állam teljes területét, az ott lévő államhatalmat fegyveresen megsemmisíti, szervezett államhatalom hiányában a terület uratlanná válik, és így okkupálni lehet. Jogellenes területszervezés.Annexió: Fegyverrel történő erőszakos elcsatolás. Nem feltétlenül szünteti meg az államiságot, gyakran az államterületnek csak egy részére vonatkozik, és utóbb sem szentesíti szerződés. Egyoldalú nközi jogi aktus, amelyet ennélfogva rendszerint állami belső szabállyal deklarálnak az erőszakos bekebelezés után. Agressziót tételez fel - jogtalan

21

151. Mikor és hol fogadták el az Emberi Jogok Európai Egyezményét?

1950.11.04., Róma (hatályos 1953-tól)

152. Nevezzen meg legalább három olyan nemzetközi bíróságot, amely előtt Magyarországperes félként szerepelhet!

Nemzetközi Bíróság (Hága)Állandó Nemzetközi Választott Bíróság (Hága)Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourg)

153. Sorolja fel azokat a szerződés-megszűnési eseteket, amelyekre hivatkozottMagyarország a Bős-Nagymaros ügyben!

szükséghelyzet fennállása: hibásan hivatkozik rá, mivel az nem szerződést megszüntető ok, csak jogellenességet kizáró körülménylehetetlenülés: saját magatartása okozta a szerződés kivitelezésének ellehetetlenülését, ezért ez nem jó érvkörülmények alapvető megváltozása (clausula rebus sic stantibus): politikai berendezkedés, gazdaság átalakulása, nem elég nyomós érv a bíróság szerintszerződésszegés címén: Szlovákia a C variáns megvalósításával súlyosan megsértette az 1977-es szerződést, a bíróság szerint Szlovákia csak akkor sértette meg a szerződést, amikor elterelte a Dunát, a magyarok még előtte felmondták a szerződést, ezért ez sem jó érvúj imperatív norma létrejötte: új környezetvédelmi normák létrejötte, a bíróság szerint az 1977-es szerződés környezetvédelmi klauzulái miatt nem jó érvállamutódlás: a magyarok szerint a szerződő Csehszlovákia megszűnt, ezért a szerződés megszűnt, a bíróság szerint ez egy olyan speciális, területhez tartozó szerződés, ami a mindenkori terület birtokosára származik, ezért Szlovákia szerződéses fél, Csehszlovákia helyett, nem jó érv

154. Határozza meg a de facto állami szervek fogalmát a Nicaragua ügy alapján!

Amennyiben a szerv (az ügyben a kontrák) működését teljes egészében az állam (USA) támogatása, irányítása és ellenőrzése határozza meg, akkor a szerv tevékenysége betudható az államnak. (Az ügyben ez nem volt bizonyítható.)

155. Nevezzen meg legalább három olyan nemzetközi szerződést, amely nemzetköziszokásjogot kodifikált!

1961. évi Bécsi Egyezmény a diplomáciai kapcsolatokról1963. évi Bécsi Egyezmény a konzuli kapcsolatokrólA szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezmény

156. Az 1969. évi bécsi egyezmény rendelkezése szerint mennyi a nemzetközi szerződésfelmondásának felmondási ideje?

Minimum 3 hónap.157. Mi a különbség a nemzetközi szerződés szerződésszegés vagy represszália miattifelmondása között?

Szerződésszegés miatti felmondás: ha a szerződés olyan rendelkezését sérti meg a másik fél, amely a szerződés fontos, nagy jelentőségű rendelkezése.Represszália miatti felmondás: az állam azért mond fel egy szerződést, mivel a másik állam egy másik szerződésből eredő kötelezettségét vele szemben megsértette, és a felmondó állam így próbálja kikényszeríteni a másik állam jogkövető magatartását.

158. Mit jelent a travaux preparatoires?

A nemzetközi szerződés előkészületi anyaga, dokumentációja:előzetes iratváltások, levelezések, szakértői vélemények. (Jogalkotó akaratának keresése a szerződésen kívül)

22