EU-I BIZTONSÁGI SZERVEZETEK NATO: integrált multinac. fegyveres erőEBESZ: saját fegyveres ereje nincs multinac. szintenNYEU: biztonsági konzultációs fórumEU: elsősorban gazd-i és pol-i, de a biztonság garanciáját az ő tagsága adja.

NATO

A North Atlantic Treaty Organisation-t (NATO-t) létrehozó szerződést 1949. április 4-én Washingtonban írták alá, összhangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikkével. 12 orsz. írta alá Washingtonban.A NATO kollektív védelmi szövetség, amely jelenleg (2004. márc. 1-től) 26 észak-amerikai és európai ország szövetsége. (Horvátország, Albánia és Macedónia a közeljövőben csatlakozhat; Ukrajna és Grúzia csatlakozása azonban már fordulópontot jelentene a NATO tagsági politikájában. Szerbiának, Montenegrónak és Bosznia és Hercegovinának békepartnerséget ajánlott a NATO 2007-ben.)

Határidő nélk. kötötték, de a hatálybalépést követő 20 évig (1969-ig) nem lehetett felmondani.

Előzmények:Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya kimondja, hogy az ENSZ biztonságpolitikai szervezet. 1949-re egyértelművé vált, hogy a SZU nem lesz kooperatív a Biztonsági Tanácsban. Így a BT-ben a szovjet vétó miatt nem lehetett tárgyalni, regionális tanácskozások keretében történtek a megbeszélések. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya lehetővé teszi regionális biztonsági szervezetek létrehozását. Ilyen előzmények után került sor az Észak-atlanti Szerződés aláírására.

1948-ban létrejött a brüsszeli szerződés, 5 nyugat-európai ország: Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia és az Egyesült Királyság részvételével, amelynek része az európai védelmi szerződés (Nyugat-Európai Unió). Alapja az a francia kezdeményezés volt, amelynek alapját a német fenyegetés képezte. A brüsszeli szerződés gazdasági, kulturális + védelmi együttműködést irányzott elő.

1949-ben létrejött a NATO a brüsszeli szerződés európai tagállamain kívül az Egyesült Államok és Kanada részvételével. Az Észak-atlanti Szövetségbe meghívták Dániát, Izlandot, Olaszországot, Norvégiát és Portugáliát is. Görögország és Törökország 1952-ben, az NSZK 1955-ben, Spanyolország pedig 1982-ben csatlakozott szövetséghez.

Az Észak-atlanti Szövetséget olyan szerződés alapján hozták létre, amelyet a tagállamok szabad elhatározásukból, nyilvános vitát és megfelelő parlamenti eljárásokat követően kötöttek. Minden tagállam vállalja, hogy osztozik a kockázatokban és kötelezettségekben, ugyanakkor élvezi a kollektív biztonság előnyeit. Előírja, hogy egyetlen tagállam sem vállalhat olyan egyéb nemzetközi kötelezettséget, amely ellentétes a Szerződéssel.

A hidegháborús korszak befejeztével a Szövetség figyelme a közép- és kelet-európai országok felé irányult. Támogatta reformtörekvéseiket és segítséget ajánlott az átmenet sikeres megvalósításához. Ez vezetett el a három közép-európai ország: Magyarország,

1

Lengyelország és Csehország szövetséghez való csatlakozásához 1999. március 12-én. A Magyar Köztársaság csatlakozásának kihirdetése az 1999. évi I. törvényben történt.

A NATO-t létrehozó Észak-atlanti Szerződés rövid, 14 cikkből áll. Az 1. cikk a szerződés elveit rögzíti. A szerződés területi hatálya kiterjed a NATO-tagállamokra (szerződő felek) és az Atlanti-óceán Ráktérítő felőli részén is történhet kollektív önvédelmet kiváltó akció.Tagjai számára a békét, a szab-t, a dem. fejl-t biztosítja.Funkciója létrehozásakor: bipoláris világban integrált multinac. fegyveres erővel védi meg tagjait hagyományos fegyveres és nukl. meglepetés szerű támadástól. Tényleges katonai erővel akarták elrettenteni az ellenséget.

A 3. cikk rendelkezik a közös katonai tervezés-, kiképzés-, fejlesztésről. A 4. cikk politikai konzultációt ír elő válsághelyzet esetén.

Az 5. cikk rendelkezik a kollektív védelemről; kimondja: bármely tagállam elleni fegyveres támadást, a szervezet azt az összes többi elleni fegyveres támadásnak tekinti. Ha ilyen bekövetkezik, az ENSz Alapokmány 51. cikke alapján a szervezet fegyveresen fellép a béke és biztonság helyreállítása érdekében, egyidejűleg a BT tudomására kell hozni az ilyen cselekményeket. Erős utalás van tehát az ENSZ Alapokmányára, amelynek 51. cikke tartalmazza az egyéni v. kollektív önvédelem jogát. A nemzetközi jogrend alapvetően elveszi az államoktól az erőszak alkalmazásának jogát. A BT jogkörét “bebetonozták”: az állam megteszi a jogos önvédelmi intézkedést, majd utána azonnal jelenti a BT-nek, övék a további intézkedés joga.Az 5. cikk alapján csupán egyszer foganatosítottak akciót - a 2001. szept. 11-i USA elleni terrortámadás miatt léptették életbe.

A 10. cikk lehetőséget ad a bővítésre. Ennek folyamata: közös megegyezéssel a tagállamok meghívhatnak csatlakozásra más államokat. A részes állammá válás csatlakozással történik. (Magyarország esetében pl.: A magyar köztársasági elnök, Göncz Árpád kiállított egy csatlakozási okiratot. Ezután a Missouri állambeli Independence-ben Albright amerikai külügyminiszter kezébe letették a csatlakozásra váró országok az okiratot, s aláírták a letétbe helyezési jegyzőkönyvet.)

Jogilag a NATO az ENSZ-hez hasonló nemzetközi szervezet. A szervezet a nemzetközi jog alanya (szerződéskötési joggal van felruházva, a tagállamoktól átruházott jogkörrel). A titkárság – international staff – funkcionális mentességet élvez az 1961. évi, a bécsi diplomáciai kapcsolatok jogával összefüggésben, amely a diplomáciai képviselők jogállását határozza meg.

A NATO szervezete:

É-Atlanti Tanács: (North Atlantic Council) a legfőbb döntéshozatali szerv, legfelső pol-i testület, áll-fők, korm-fk, külügy, és nemzetvédelmi min-ek vehetnek részt. Leggyakrabban min-i szintű értekezlet. Rgyhangúlag hozza határozatait.Feladat: szervezet tevékenysége fő irányainak megszabása és a tagáll-k külpol-jának koordinálása.

Védelmi Tervező Bizottság: legmagasabb szintű döntési jogkör.

2

Tagjai: tagáll-k nemzetvédelmi miniszterei, ill. a külügy- v. pü-min-k.- de évente legalább 2x honvédelmi min-i szinten.Védelmi kérdésekkel, különösen védelmi tervezéssel foglalkozik, irányelveke bocsát ki.

Atomtervező (Nukleáris Tervező) Csoport: a védelmi miniszterek részvételével rendszeresen ülésezik., a nukl. fegyverzet fejlesztésével, a nukl. hadászat elveinek kidolgozásával, a nukl. fegyverek elterjedésének megakad-val fogl.

Nközi Titkárság: élén a Főtitkár.A NATO vezető pol-i szerveinek döntéseit készíti elő és gondoskodik azok végrehajtásáról + adminisztratív feladatok.A főtitkárt az egyik eu-i áll. vezető politikai személyiségei közül választják 3 évre.

Katonai Biz.: (Military Committee) legfelsőbb szintű kat-i végrehajtó szerv. Tagjai: a tagáll-k vezérkari főnökei és a NATO eu-i fegyveres erőinek főparancsnoka. Évente 2 ülés, köztük az Állandó Kat-i Biz. látja el a szüks. teendőket.Feladata: katonai és stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása, tanácsadó funkció, irányelveket hoz.

Nközi Katonai Vezérkar: a Kat-i Biz. alárendeltje, élén a NATO vezérkari főnöke. Az egyes térségek főparancsnokságai - a Kat-i Biz. alárendeltségében:Az egyes tagáll-k nemzeti haderői békeidőben saját kormányuk alérendeltjei. Minden eu-i haderőn belül van egy csapat, melynek felkészítését, hadgyakorlatait közösen végzik. Háborús veszély v. háb. esetén valamennyien az eu-i NATO erők főparancsnokságának irányítása alá kerülnek.

Parancsnokságok: A csapatok felkészítését, hadműveletek tervezését, tényleges vezetését, a hadszíntéri parancsnokságot látják el. Két főparancsnoksággal: a) európai főparancsnokság - Belgiumbanb) atlanti főparancsnokság - az Egyesült Államokban: Norfolk, Virginia.Alárendelt parancsnokságok is vannak: Északi és Déli, Magyarország is a délihez tartozik, székhelye Olaszországban, Nápolyban.

Bizottságok és ügynökségek: 37 állandó bizottság működik: politikai, adminisztrációs, védelmi, gazdasági, logisztikai, auditáló, infrastruktúra bizottság, amely a tagállamokban megvalósuló közös fejlesztésekről döntenek, s a megvalósítás közös költségvetésből, tender eljáráson keresztül történik.

Euro-atlanti Partnerségi Tanács Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.

Együttműködés nem tagokkal:NATO – Oroszország Tanács (2002.)NATO – Ukrajna Charta

Költségvetés:kb. 700 millió USD a katonai,kb. 100 millió a polgári költségvetés.

3

Magyarország hozzájárulása a teljes költségvetéshez 0,65 %, míg az USÁ-é 37%.

Békepartnerség:Az enyhülési folyamat következtében stratégiai együttműködési partnerséget (Partnership for Peace = PfP) ajánlott fel a NATO korábbi ellenségeinek. Ezt a békepartnerségi keretokmányban rögzítette. Ide a nem NATO-tagállamok is akkreditálták magukat. Ez csak tanácskozási jogot jelent.A békepartnerségi együttműködés tudatos politikai döntés következménye volt. Lényege: a korábbi ellenségek bevonása. A Varsói Szerződés megszűnését követően “találták ki”. Célja: közös tervezés, hadgyakorlatok, általános együttműködés.

Speciális kapcsolat van Oroszországgal és Ukrajnával, amelyek a legnagyobb katonai potenciállal rendelkeznek. Kerete: NATO-Ukrán és NATO-Orosz Tanács. Moszkvában információs összekötő iroda nyílt.

Szervezeti forma, mely lehetővé teszi a csatlakozni vágyóknak, hogy a gyakorlatban együtt a NATO-val tanulják meg a közös kat-i akciókat. békefenntartás / béketeremtés / term-i katasztrófa felszámolása

közös gyakorlatokon vesznek részt és elsajátítják a különböző akciókat.

A NATO 50. évfordulójáról megemlékező washingtoni csúcsértekezleten az új helyzetben sor került:- az új stratégiai koncepció kidolgozására, a védelmi képességek kezdeményezésről való

döntésre, - felismerték, hogy Amerika nélkül Európa sem logisztikát, sem fegyverzetet nem tud

megvalósítani,- a tömegpusztító fegyverek kérdését illetően fokozott együttműködést irányzott elő a PfP

(Partnership for Peace) keretében. Akciótervet fogadott el a csatlakozásra váró országok részére.

A washingtoni csúcson határoztak egy “out of area operation”-ről (katonai akció a délszláv válság megoldására) is.

1999. március 29-én történt a koszovói beavatkozás: a Jugoszlávia elleni légi hadművelet. A tagállamok konszenzusával békeműveleteket láthat el a NATO, a koszovói katonai akciót azonban nem nevezhetjük NATO “operation”-nek, mivel az nem a szervezeti és működési szabályzat szerint történt. A NATO csak külső támadás esetén végezhetett volna hadműveletet.

Magyarország tagsággá válásának előnyei: (1999.)- Bekerült az ország a NATO védelmi hálójába, senki sem akar ujjat húzni a világ

legerősebb katonai szervezetével. A felvétel előfeltétele volt a piacgazdaság kiépítése, a polgári demokrácia megléte. Készült egy bővítési tanulmány, amelyben elismerték, hogy Magyarország egy polgári demokratikus ország, működő piacgazdasággal. Az euro-atlanti övezethez tartozunk, amely egyfajta elismerése a stabil, biztonságos, békés polgári demokráciának és piacgazdaságnak.

- A külföldi tőkebefektetőknek is biztonságosabb gazdasági környezetet jelent.- Olyan katonai programokban veszünk részt, amelyek jelentős műszaki színvonal-

emelkedést jelentenek számunkra – a minőségi fejlesztés és továbblépés lehetősége megvan.

- Katonai továbbképzésbe is lehetőségünk van bekapcsolódni.

4

- Fejlődést jelent az ország védelmi struktúrája szempontjából is.

Nyugat-európai unió

A Nyugat-Európai Unió (West-European Union=WEU) a NATO-val párhuzamosan meglévő európai védelmi szervezetként létezett. A NATO 1954-ig elnyomta a NYEU-t. majd 1954-től új gondolkodás kezdődött. A NYEU az Európai Unió reformjával megszűnt, feladatait (katasztrófaelhárítás, polgári védelem, békefenntartás) az Unió vette át.A brüsszeli szerződést tekintjük az Európai Védelmi Identitás szellemi kezdetének.

Létrejötte: 1948-ban alakult a Brüsszeli szerz-sel, GB, Fro., Benelux áll-k írták alá. Védelmi stratégiát akartak, féltek No-tól.1955-ben jött létre a szervezet, de a helyzet megváltozott, mert az NSZK, Olo. is aláírta. SzU lett az ellenség.1988-ban csatlakozott Spo. és Port.Integrált hadserege, főhadiszállása nincs. Minden egyes alkalommal döntenek, hogy a tagok adnak-e fegyvereket.

Alapfunkció: a tagok bizt-pol-jának garantálása.

Szervei: Állandó Tanács nagyköveti szint.Közgyűlés vitafórum.

1987-88-ban léptek fel először, Perzsia ellen. A hajózás szab-átvédték.

A szerz. 1988-ban lejárt. Biz-talan, nem találja a helyétmi legyen a kapcs-a a NATO-val?

hogyan lehetne az EU katonai pillére?

Tagság:Teljes jogú tagságot EU-tagnak ad (Dánia, Görögo., Íro)Társult tagságot NATO, de nem EU tag (Töro., Izland)Megfigyelői státuszTársult partneri viszony: K-Eu felé a békefenntartásban

1990-es évek elejétől kezdett ismét felélénkülni, amióta az EU biztonságpolitikáját rá kívánják alapozni. Azonban 1999-ben a NYEU-nak az EU-ba történő fokozatos integrálódásáról döntöttek.Az EU engedélyezi a tagállamoknak biztonság- és védelempolitikájuk szuverén alakítását – NATO-tagság, két- vagy többoldalú megállapodások –, amíg az összeegyeztethető a közös biztonság- és védelempolitikával. Támogatja a közös védelmi politika megteremtése érdekében a fegyverkezés területén való együttműködést. A közös védelmi politika kialakításához sorolták a humanitárius és mentési feladatokat, a békefenntartó feladatokat és a válságkezelésben kifejtett katonai feladatokat, beleértve a béketeremtést is.

A regionális szervezetek

5

Általában zárt szervezetek. A tá-kat a közös földr-i, szoc., kult-is, gazd-i, pol-i háttéren alapuló célok kötik össze egymással, s kormányközi szerz-sel létesített állandó szervezetük van.

ENSZ Alapokm. VIII. fejezet: az ENSZ mellett létezhetnek regionális szerv-kFeltételei: összhangban az ENSZ alapelveiveltájékoztatni a BT-tFőszabály: a regionális vagy nem regionális szervezet addig foglalkozhat biztonsági kérdésekkel, amíg a BT nem veszi kezébe az ilyen irányú intézkedéseket.

1. Európa Tanács2. EBESZ-t is ide soroljuk. ( Bár nincs alapító okirata, most folyik a vita, hogy lehet a

jogi státusz kérdését megoldani.)3. Amerikai Államok Szervezete – ez a legrégebbi.4. Arab Államok Ligája5. Afrikai Egységszervezet

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)

Az első fórum, amelyen a világ két fele hajlandó volt volt egymással szóbaállni a helsinki folyamat volt. Ám dokumentumai érthetetlenek, mert mindegyik fél a maga partikuláris érdekeit akarta belevinni a szövegbe. Működési mechanizmus: konszenzusos döntéshozatal (minden résztvevőnek vétójoga volt)

1. SZAKASZ: 1972-1990

Létrejötte: 1972. nov-ben kezdődött Helsinkiben EBEÉA 2. vh-t u. itt vett először részt U eu-i k.miniszter.

Célja: kialakítani az európai államok együttműködési kódexét

1975. aug. 1. Helsinki záróokmány:Kialakítottak egy tárgyalási fórumotkonf-k sorozata:1. Belgrád 1977. júl. - 1978. máj.2. Madrid 1980. szept.- 1983. szept.3. Bécs 1986. szept. - 1989. jan.4. Párizs 1990. nov. 19-21.5. Helsinki 1992. márc.-jún.6. Madrid 1992. június 1 napos csúcs7. Budapest 1994. december8. Lisszabon 1996.

33 egyenrangú tagállam írta alá a Záróokmányt. Jelentősége: elősegítette a hidegháború végét.

6

Eredményei:Eu. egyetlen átfogó fóruma volt a tagság és a tematika szempontjából.történelmi szerepe: enyhülési pol. eszköze lett.célja: áthidalni Európa kettéosztottságátde a két fél konfront-nak szintere is volt a vitákban.

Elképzelések: SZU célja: elismertetése mint nagyhatalom, NATO tagok elképzelései: engedményeket tenni a SZU-nak, de ezzel párhuzamosan

rákénysz. az európai értékrendet, normarendszert. Magyarország stratégiai elképzelése: kapcsolatfelvétel a Nyugattal, amit az induló

gazdasági reform támogatására akartak felhasználni.

A záróokmány jellemzői:a) Európai folyamatokat szabályozó kódexb) 3 kosár kapcsolatok területe-politikai kérdések (katonai, biztonsági, fegyverzet)-gazdasági együttműködés (környezetvédelem is)-kultúrális együttműködés (emberek és eszmék szabad áramlása, emberi jogok nem belügy)

Dokumentumai:minden o. legmagasabb tisztségviselője írta alá nagy nyilvánosság előttvégrehajtásuk figyelemmel követhető.

A helsinki folyamat működése:Nem voltak szervei, rendezvényeit az adott ország eseti jelleggel szervezte, az adott konferencián dőlt el, hogy folytatódik-e vagy sem,

A rendszer előnyei:nincs elbürokratizálódás (megköv. intézm-k nincs) növelte a kompr-képességet (kollektív kényszer)rugalmas (tárgyalások hossza)komplexitás jellemezte (nem apró kérdésekről vitáztak, hanem kosarakba rendezetten - átláthatóság)

Alapelve: akkor ér véget, ha mindenki úgy érzi, hogy a 3 kosárban egyensúlyt tudott elérni Az egyes területeken tett engedményekért máshol kedvezményekre számíthatott.3 blokk: NATO, VSZ, NN (semlegesek)

Ellenőrzés:nem volt jogi mechanizmusa, de minden konferencia első szakasza a számonkérésvégrehajtás ellenőrzése a beszámolók alapján.

A záróokmány 10 elve:1. szuverenitás tiszteletben tartása2. erőszaktól való tartózkodás3. határok sérthetetlensége4. az államok területi épségének tisztelete

7

5. viták békés rendezése6. belügyekbe való be nem avatkozás7. emberi szabadságjogok tisztelete8. népek egyenjogúsága, önrendelkezése9. az államok közti együttműködés fejlesztése10. a nközi jogi szerződések jóhiszemű teljesítése

Mi az EBEÉ/EBESZ?- Diplomáciai tárgyalási,- emberjogi fórum- leszerelési folyamat- alapelvek és normák összessége- konfliktuskezelő eszközök összessége,- nem rendelkezik jogi státusszal,- az európai biztonsági architektúra egyik alkotó eleme.2. Az EBEÉ második szakasza 1990- napjainkig, EBESZ

Változott Európa képe, a geopolitikai helyzet.A VSZ felbomlott - cél: megsemmisíteni a hadsereg egészét (1995. november 17-ig)érdeklődési területek:

Oroszo. sorsa (SZU: gyenge, emiatt belső problémáit nem tudja kezelni, kiszámíthatatlan folyamatai vannak)

Európán kívüli fenyegetésekkatonai konfliktusokKelet-Európai országok: instabil belső körülmények és régió

Kulcskérdés: az új demokráciák túlélik-e, az instabilitásból eredő biztonsági kockázatokat, vmint a helsinki folyamat tud-e alkalmazkodni az új helyzethez

Az intézményesedés a bécsi felülvizsgálati konferencia után kezdődött.

1994-ben került sor az EBEÉ csúcstalálkozóra Budapesten, itt alakult szervezetté.- a legátfogóbb európai biztonsági szervezet, Páneurópai szervezet.2 évente csúcstalálkozók, 2 évente utótalálkozók.

Az EBESZ-nek egyedülálló státusza van, minden állam egyenlő szavazattal rendelkezik: Állandó döntéshozó testület, állandó színhely, intézmények. Állandó, folyamatos költségvetéssel rendelkezik. Állandó missziói vannak, ezrét nevezhetjük szervezetnek.

EBESZ/EBEÉ működése- A helsinki dokumentumokban foglalt alapelvek és normák alapján működik. Ugyanúgy

normaadók az azokban foglalt alapelvek és normák alapján vállalt kötelezettségek. ezek az államokat két vonatkozásban kötelezik politikailag:

államközi kapcsolatokkormányok saját állampolgáraikkal szembeni viselkedése, pl. kisebbségek jogai, emberi szabadságjogok tiszteletben tartása.

- Demokratikus szervezet, mindenkinek egyenlő szavazata van. Ez rányomja a bélyegét a munkastílusra.

8

- A döntéseket konszenzussal hozzák. Soros elnök: - van-e ellenvetés, ha nincs, akkor elfogadottnak tekinthető. Sokszereplős, sokhelyszínes alkufolyamat előzi meg a konszenzus elérését.

- aktív kompromisszumok folytonos keresése,- határozatai politikailag kötelezőek, jogilag nem!

Döntéshozó szervei:Csúcstalálkozók – kétévente, háromévente. Kijelöli a feladatokat, prioritásokat. 1994-ben Budapesten volt. Állam- és kormányfők kézjegyükkel látják el a dokumentumokat. Konszenzusos döntéseket hoz. Azokat a döntéseket hozzák meg, amelyeket a diplomaták kidolgoztak.Felülvizsgálati találkozók – előkészítik a csúcstalálkozókatMiniszteri Tanács – évente ülésezik, legfelsőbb politikai irányító szerv, külügymin-ek rv-vel legalább évente 1x összeül.Vezető Tanács – Min. Tan. döntésinek előkész-e és határoz-inak vh-aÁllandó Tanács – az EBESZ folyamatosan működő, irányító testülete, napi munka: missziók vezetői, nagykövetek. Hetente ülésezik Bécsben. Biztonsági Együttműködési Fórum - Hetente ülésezik Bécsben. Fa: fegyverzetellenőrzés, leszerelés, biztons. erősítésElnöki tiszt: soros állam külügymin-e az elnök, évente változikEBESZ tev. koord..Titkárság: -adminisztratív szerv, gondozza a dokumentációs irattárat, magánszemélyeknek és másoknak tájékoztatást ad, vezeti: Főtitkár. 3 évre szól a megbizatása, a titkárság székhelye: Bécs, Prága.A nemzeti kisebbségi főbiztosDemokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája – dem. és tiszta választások előseg-e, figy-mel kís-eA média szabadságának megbízottjaParlamenti KözgyűlésBékéltető és Választottbíróság

Milyen munka folyik? a) elméleti: döntések, határozatok előkészítése, kidolgozása, b) gyakorlati: EBESZ missziók térségbeli államokban, ahol konfliktusok létezhetnek, felmerülhetnek, megelőzendők: egy régión belül a konfliktus kirobbanását megakadályozó céllal kerül sor a misszióra.- fegyverzetellenőrzés- megelőző diplomácia- bizalom és biztonságerősítő intézkedések- választási megfigyelés - pl. Koszovóban a választások megszervezése.- érinti a gazdasági és környezeti dimenziót is (8,. gazd. konferencia most lesz Prágában).

Erős törekvés van a gazdasági dimenzió megerősítésére.- A munka hivatalos, nem hivatalos üléseken, fővárosokban folyik, jegyzékírással,

klasszikus diplomáciai eszközökkel.

Segítik a demokratikus intézményrendszer kiépítését, az EBESZ normák érvényesítését, a jogállamiság kialakítását, emberi jogok érvényesülését.Közvetítés az NGO-k és a kormányok között.

EBESZ missziók: Albánia, Koszovó, Bosznia, Tadzsikisztán, Üzbegisztán, Csecsenföldi misszió Moszkvából,

9

Az EBESZ-nek nem tagállamai, hanem- részes államai vannak,- együttműködő partnerei – pl.: Izrael, Japán, Koreai Köztársaság, Thaiföld kérte

partnerként felvételét.

6 hivatalos nyelve van: angol, francia, német, olasz, spanyol, orosz.

Együttműködés a különböző szervezetekkel:- ENSZ,- NATO,- EU,- Európa Tanács.

Miben különbözik:- az ENSZ-től? az ENSZ 8. cikke szerint regionális szervezet (regional arrangement),- sokkal közvetlenebbül jelennek meg az európai ügyek, mint az ENSZ-ben.- közvetlenül érdekeltek az európai biztonságban és stabilitásban. Humanitárius, gazdasági

ügyekkel foglalkozik, de nincs katonai struktúrája – nem is lesz.- ENSZ-ben Oroszország, Kína vétójogával sok minden megtorpedózhat. EBEÉ-ben csak

Oroszország vétózhatna. - Eszközei megalapozottabbak, mint az ET-é. Átfogóbban kezeli a biztonságot, nemcsak

emberi jogi, hanem más vetületekkel is foglalkozik.- Az EU-nak komoly súlya van az EBESZ-ben, sok pénzzel járul hozzá a tevékenységéhez.- Amnesty international és Helsinki Watch kérdésében monitoring szerepet folytatnak.- NGO-k is fontosak, bár sok borsot törnek időnként a szervezet orra alá: pl. scientológiai

egyház. NGO-knak a gazdasági és humán dimenzióban van szerepük.

Paradoxonok:- nem szervezet, nincs jogi státusza, mégis az- széles skála az EBESZ-szervezetében: gazdasági, koordinációs, környezetvédelmi,

médiaképviselő.- Szavazásos rendszert egyesek be akarják vezetni. A magyarok nem. A szervezet fő

erőssége a konszenzusos döntéshozatal.

Az Európa Tanács

Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strassbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat.

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR: A II.vh után számos civil és korm.közi intézmény alakult. Pl.: NATO, NYEU, EGK Az áll-közi kapcs-okban igény lépett fel a jogi kapcs-k rendezésére. Parl-k közöti eu-i kapcs-rszer nem létezett.

1946: Churchill javasolta Zürich-ben, hogy az Eu-i demokr-kat Eu-i Egyesült Áll-okká kell alakítani.

10

1947. dec.: Létrejött az Eu-i Egység Mozgalmainak Bizottsága (civil szerv-k egysége, nem korm-k hozták létre)

1948. V. 8-án összehívták az Eu-i Kongresszust, mely a Ny korm-inak küldöttségeit fogadta. Céljuk az Eu-i egység volt

1949. V.5: Létrejön az Eu. Tanács. 2 fő részlege volt:Miniszteri Biz.Konzultatív Gyűlés ('74-ben alak. át P-i Közgyűléssé)

ALAPOKMÁNY, CÉLOK, FUNKCIÓK Legfontosabb céljai:- a) európai államok közötti egység és együttműködés előmozdítása, - b) a plurális demokrácia és az emberi jogok védelme.- c) valódi európai kultúra, identitás megőrzése és fejlesztése.- Fő kérdések: politikai, jogi, kulturális.Nem foglalkozik biztonságpolitikával (nem regionális biztonsági szervezet az ENSZ 8. cikke alapján), gazd-i együttműk-sel mert a NATO, NYEU és EU foglalkozott ezekkel.Az áll-közi kapcs-k minden egyéb területét átfogja. 150 konvenciója 75000 kétoldalú szerz-t helyettesít (pl. diplomák közös elismerése). javasatok kidolgozása a demokr. tsd-k problémáinak rendezésére1990 után új cél: 1989-90-ig a szervezet munkájában nem vettek részt a közép-kelet-európai országok. Ezután: Köz-K-Eu-i demokr-k támogatása, pol-i partnerkapcs-k fejlesztése, rszerük stabilizálása.

Mo és az ETMagyarország 1991-ben a térségből elsők között lett tagja.A konvenciók közül Mo. 47-hez csatlakozott ezek a legfontosabb konvenciók.Mo. több, mint 100 spec. projectben vett részt.

STRUKTURÁJA - FŐ SZERVEI:

- Miniszteri Bizottság, - Parlamenti Közgyűlés, - Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa,- Emberi Jogi Bíróság- Titkárság

Miniszteri Bizottság- a tagállamok külügyminisztereiből áll,- ez a döntéshozó szerv, a kormányközi együttműk. szerve- évente kétszer ülésezik,- az ET mellett működő állandó képviselők alkotják,- a miniszterek üléseire készítenek javaslatokat.- Többségi döntések (a gyakorlatban az orsz-k törekednek a konszenzusra)6 havonként más az elnök, elnöke az ET egyik legfontosabb személyeTevékenységi területei:

11

döntéshozó fórum új tagok felvétele, konvenciók elfogadása, módosítása, szakmai projektekben állásfogl., Emberi Jogi Biz ajánlásainak véglegesítéseajánlási fórum jogi kérdések, problémák rendezése, legutóbb Töröko. demokr. intézményeinek hiányosságait tárgyalták.ellenőrzés 1994. nov-e óta fogalmazódott így meg: a vállalt kötelezettségeket rszeresen kell ellenőrizni

Parlamenti Közgyűlés- az ET tanácskozó testülete – a nemzeti parlamenteket képviseli- véleményalkotó, ajánlásokat hoz,- a tagállamok parlamentjeinek küldöttei alkotják – kvóták szerinti létszámában- Politikai hovatartozás szerint működnek: szocialista, néppárt, demokraták, egyesült

baloldal. A legkisebb delegációknál is képviselve kell, hogy legyen az ellenzék.- 3 ülést tart évente: tavasz, ősz, télKihelyezett ülés is van. Az ülések között bizottsági munka folyik legfontosabb: pol-i, jogi, emberi jogi, nem tagokkal foglalkozó.

A Közgyűlés irodája ülések között intézi a dolgokat.Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa- Fórumot teremt, hogy a helyi és reg-is választott képv-ők megvitassák problémáikat, összevethessék tap-ikat- helyi és reg-is érdekeket képv. a Min. Biz-ban és a Parl-i Kgy-ben- 1957-ben alakult, 1994. január: átstruktúrálódás: 2 kamarás:1) Helyi hatóságok kamarája (kisebb)2) Régiók kamarája- Évente egyszer üléseznek.- Rengeteg kis önkormányzatot képviselnek.- Helyi Önkormányzatok Európai Kartája fogja össze e tevékenységet. Önkorm.-i Charta: az önkorm-k helye, szerepe, jogosítványai, jogai a demokr-ákban. Sokan

nem írták még alá.

Cél: az önkorm. nk. kapcs., tapasztalat, vélemény nyilvánítás (eu-i hazai pol-ról)határokon átnyúló együttműködés

Emberi Jogi Bíróság 1950-ben, az Európai Emberi Jogi Egyezmény alapján jött létre, mint annak végrehajtó intézménye. 1950-ben Rómában fogadták el (10 Ny-Eu-i állam), 1953-tól hatályosa legfontosabb EJ-i dokumentum, Mo.: '92. nov. ótaAz Egyezm-ben felsorolt jogok védelme nem belügy.

Panaszok kiszűrése Emberi Jogok Bizottsága

Hatályba lépett az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez kapcsolódó Tizenegyedik kiegészítő jegyzőkönyv, amely az Emberi Jogok Európai Bizottsága (1954) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (1959) helyett egyetlen állandó bíróságot hoz létre.

Az állampolgárok keresetindítási joga:A Bírósághoz fordulhat bármely természetes személy, nem-kormányzati szervezet vagy személyek csoportja, aki vagy amely azt állítja, hogy az Egyezmény vagy az ahhoz

12

kapcsolódó jegyzőkönyvekben biztosított jogok valamely Magas Szerződő Fél részéről történt megsértésének áldozata.

Elfogadható-e? -formai követelmények az egyénnek ki kell merítenie a belső jogorvoslati lehetőségeket (méltányos, ftlen bíróság, ésszerű határidő) – kiv.: vannak ügyek, ahol a belső jogorvoslati lehetőséget nem lehet kimeríteni (pl. jogszabályi tilalmak)

6 hónapon belül (a belső jogkimerítés után) lehet a panaszt Strassburgba benyújtaniaz egyéni panaszok nem lehetnek névtelenek (lehet kérni, hogy ne tüntessék fel a nevét, pl. X.Y.)

az ítéletek bekötve eltétetnek nyilvánosságactio populáris: mások nevében történő keresetindítás nem engedélyezett (kiskorú esetén a gyám jogosult képviselni)

jelenleg az ügyek átfutása 4-5 év, így halál esetén a közvetlen családtag folytathatja

Bíróság gyakorlati tevékenysége1 állam 1 bíróftlenek, kapcsolatot a saját korm-nyal nem tarthatnakaz ügyeket kamarák szintjén döntik el: 3 kamaraa bíróság döntésével egyet kell érteni kötelező erejűévente 110-120 ítélet, összesen eddig 460 ítélet vanAz ítéletek nem egyszerű epizódok: precedens jellegük van (hivatkozás, angolszász vonás)

A tagáll-k az ítéleteket figyelik, összhangba hozzák saját jogszabályaikat vele- Az Egyezményhez számos kiegészítő jegyzőkönyv készült, pl. halálbüntetés eltörlése az

elfogadó országokban.- Fontos szerepet játszik a nemzeti kisebbségek védelmében, szervein keresztül, a

Közgyűlésben és a Miniszterek Tanácsában eljár.

Titkárság: Élén a Főtitkár áll. Ez biztosítja a működést.Különböző igazgatóságok pl.: pol-i, szoc., oktatás, kult., sport, ifjúsági, körny-

védelmi, részegyezményekkel foglalkozó, emberi jogi, adminisztratív, pü-i, info-s, stb.

15-30 fő/igazgatóság, élükön az igazgató áll, feladatuk a különböző javaslatok elkészítése.

AMERIKAI ÁLLAMOK SZERVEZETE (OAS)

Létrejötte: legrégebbi reg. szerv, 1890-ben jött létre Washington szh-lyel (Am-i Közt-ok Nk-i Uniója névvel)Cél: béke, biztonság fenntartása

viszályok békés elintézésegazdasági kapcsolatok fejlesztése

Pol-i, gazd-i, szoc, kult-is tevékenységet végez.

35 am-i állam a tagja, (Kanada csak 1990 óta)

13

3) Szervezete: Közgyűlés, Áll. Tanács., Titk.-Pánamerikai Unió, speciális szervek segítik munkáját.

ARAB LIGA: ARAB ÁLLAMOK LIGÁJA

Létrejötte: '45-ben Kairó, később Tunéziába költözött, majd ’89-ben vissza Kairóba.Alapítók: Egyiptom, Jemen, Szaud-Arábia, Transzjordánia, Irak, Szíria, Libanon - 21 fő1950 Kairó: közös védelmi és gazdasági egyezmény1955: bagdadi paktum

A szervezet munkájában 8 afrikai, 12 ázsiai arab orsz. és Palesztína vesz részt.Cél: közös védelmi és g-i együttműk. (politikai viszályok miatt nem sikerült)

Fő irányzatok: radikálisok (Líbia, Szudán)mérsékeltek (Egyiptom, Jordánia, Marokkó)konzervatívok (Szaud-Arábia, sejkségek)

Szervezete:Főtanács: 1 á = 1 szav, évente 2-szer ülésezikBizottságok, TitkárságEllentétek esetén tilos az erőszak.

AFRIKAI EGYSÉGSZERVEZET – AFRIKAI UNIÓ (2002.)

Létrejötte: '63-ban alakult, székhely Addisz-Abeba – 32 afr-i állam részv-vel2002 - Afrikai Unió leszNyitott minden független afrikai állam és környező sziget számára. Jelenleg 53 tagja van.

Cél: gyarmatosítás felszámolásának elősegítése (pl. D-Rhodesia - Zimbabwe) – tá-ok szuv-nak megvédéseapartheid felszámolása (DAK is csatlak., ő lesz a gazdasági motor)tá-ok közti gazd-i, kult-is, oktatási és egyéb egyműk. elősegítése

D-K-ÁZSIAI NEMZETEK TÁRSULÁSA (ASEAN)

’67-ben alakult Bangkokban. 10 tagja van.Cél: - Kínától, Japántól való politikai függetlenség védelme (Malajzia, Szingapúr, Thaiföld, stb.)- gazd. fejlesztés gyorsítása, szoc., kult-is egyműk. elősegítése, reg-is béke előseg-eKína és Japán nem tagja a szervezetnek, erősödik a szerepe a Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek.

14

Ázsia-Európa találkozó (ASEM)EU 27 tá-a és 10 ázsai ország dialógusának informális folyamata.

Humanitárius segítségnyújtás, menekültügy, migráció

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága

- Az ENSZ-család tagja.- Átmenetileg működött a II. vh. után egy Nemzetközi Menekültügyi Szervezet, amely különösen az európai menekültekkel, ezen belül is a koncentrációs táborok túlélőit segítette.- 1950-ben az ENSZ Közgyűlés – kisegítő szerveként – létrehozta az ENSZ Menekültügyi

Főbiztosságát (UNHCR)- a főbiztos a szervezet feje.- 1951-től működik- Hivatallal rendelkezik., - székhelye: Genf- Az ECOSOC-nak és a Közgyűlésnek jelent.- Fenntartásának költségeit az ENSZ viseli (adminisztráció, személyzet).- Programjainak költségeit a tagállamok önkéntes felajánlásaiból fedezik. A gazdagabb országok – EU-tagállamok, Japán – a fő donorok. - Magyar vonatkozás: Magyarország 1989-ben csatlakozott a genfi 1951. évi egyezményhez és egyúttal 1989-ben kormányközi megállapodás jött létre a Menekültügyi Főbiztossággal, amelynek értelmében Budapesten működik a képviseletük.

Célja: - menekültek nemzetközi védelme (azon személyek, akik nem élvezik hazájuk védelmét).- pol. és vallási menekültek ügyeinek intézése,- Szorosan együttműködik az 1951. évi genfi egyezménnyel létrehozott rendszer keretében, amely a menekültek védelmére jött létre. Ebben az egyezményben van egy cikk, amely meghatározza a menekültek fogalmát: Az a menekült, akit a saját hazájában politikai, vallási, meggyőződési, etnikai, nemzeti meggondolásból üldöznek. (Az aki egy adott faji, vallási, nemzetiségi, társadalmi csoporthoz tartozik v. politikai véleménye miatt üldözik.) Jól megalapozott félelem miatt nem veheti igénye saját hazája védelmét. - A korábbi menekültek legtöbbje átminősül migránssá. Migráns: az, aki nem az előzőekben megállapított kritériumok alapján, hanem gazdasági, anyagi meggondolásból elhagyja a saját országát és jobb gazdasági, szociális biztonság megteremtése céljából kíván egy harmadik országba menni.- Jelentős a szerepe a harmadik világból, a volt jugoszláv térségből, egyéb helyekről – Csecsenföldről pl. – menekültek esetén.- A szervezet két alkalommal: 1954-ben és 1981-ben – Nobel-békedíjat kapott.

- Az ENSZ-en belül a Menekültügyi Főbiztosság mellett számos hivatal foglalkozik humanitárius segítséggel, így:- van egy, amely természeti csapások esetén nyújtott ENSZ-segélyek koordinációja (Disaster Relieve Office),- van egy Afrikára szakosodott szervezet,- egy másik palesztin menekültekre szakosodott ENSZ segélyező hivatal is működik.

15

I. Kormányközi szervezetek

Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM)1) Létrejötte: EU-i szervezetként indult, '80-as évektől világszervezet- államközi2) Célja: dolgozók számára keres célországot menekült státusz bevándorlók kezelése.

Magyarország 1991-től tagja.Megállapodást kötöttünk, amelynek értelmében az IOM-nek is van magyarországi hivatala.

II. Nem kormányzati szervek

1. Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága

Előzmény: 1864. solferinoi csata – Henry Dunant, svájci fiatalember alapította. Genfi konvenció - első nközi egyezménySzékhelye: Genf.

Jellemzők: kormányközi egyezmény, országos szervezetei vannak

Egyezmények, jegyzőkönyvek: 1949: Genf: a háb. áldozatainak védelme (egyezmény)1974: 2 kieg. jegyzőkönyv

A háború áldozatai védelmére szolgáló egyezmény alapján működik. Az egyezmény felhatalmazta a szervezetet, hogy háború esetén közreműködjenek a hadifoglyok esetén kapcsolattartásban, hadifogolycserében egyeztetéseket is igényel.

Zászló: fehér alapon vörös keresztmuszlim országok: vörös félhold

- Irán: vörös oroszlán és nap.

Fő rendező elv: a háborús konfliktusok áldozatain segíteni és erre van szakosodva. A humanitárius elvek betartását hirdeti.

2. Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége

1) Cél: emberek ill. a term. által okozott katasztrófák kezelésenem a háborús sebesültek védelmenem kormányközi szervezet, de a korm-knak tám. kell.

Inkább a természeti csapások áldozatain kíván segíteni. Ha valahol valami nagyobb katasztrófa (földrengés, árvíz stb.) történik, nemzetközi összefogás alapján próbál pénzt és támogatást biztosítani.

Árvíz idején jelentős segélyt ad.

16

III. Regionális együttműködés

a) Szubregionális

KEK – Central European Initiative (CEI)

Létrejötte: '89-ben alakult: Quadragonálé (Au., Mo., Ol.o., Jugo..)'90: Pentagonálé (Csehszlov.)'91: Hexagonálé (Lengyelo)'91-től Közép-Európai Kezdeményezés: Horváto., Szlovénia, Bosznia-Hercegovina is csatl.'96 első félévében már 15 tagja lesz: Albánia, Belorusszia, Ukrajna, RomániaFelhígult, nehéz Közép-Eu.-ként definiálni.

Célja: pü-i és gazd-i integráció

Nem egy igazi szervezet, nincs szervezeti mechanizmusa, nincs alapító okirata.Az államok politikai együttműködése alapján működik, amelyet politikai akarat visz tovább.

Évente külügyminiszteri értekezletre kerül sor. A csúcstalálkozók felváltva zajlanak egy-egy államban.

Munkabizottságai rendkívül hasznosak.Kisebbségvédelmi munkabizottság is alakult Kidolgozott egy kisebbségvédelmi instrumentumot. Ez nem szerződés, nem nemzetközi jogi dokumentum, hanem egy politikai okmány, amely lehetőséget ad arra, hogy valamilyen számonkérés legyen a nemzetközi kisebbségvédelmi együttműködésben.

Nem nemzetközi szervezet, hanem egy politikai fórum. Ennek a fórumnak egyetértéssel létrehozott szervei:külügyminiszteri tanácskozás,koordináció,csúcsértekezletmunkabizottságok.

Duna Bizottság

A Duna nemzetközi státuszát már az 1815. évi bécsi kongresszus rendezte. A szabad hajózás elvét már kinyilvánították, azóta több okmányban szerepel a hajózhatóság. 1924-ben a párizsi egyezmény létrehozott két Duna Bizottságot: - egy Európai Duna Bizottságot, amelyben nemcsak Duna menti államok vettek részt,

hanem a győztes nagyhatalmak képviselői.- a másik volt a Parti Államok Bizottsága.Ez egy diktált egyezmény volt, a győztesek a legyőzött államokat: Németország, Ez a háborúig működött.

Létrejötte: 1948. Belgrádi Szerződés (regionális szerz.)Részesei: a parti államok (8), a többieket kizárták.

17

Egyetlen kormányközi szerv, melynek székhelye Budapesten van, '50-esek ótaKidolgozták a Duna egyezményt, amely ma is érvényben van.

- Az 1948. évi belgrádi egyezményt egy új, Budapesten kötött kiegészítő jegyzőkönyv egészítették ki 1997-ben, amelynek révén a korábbihoz képest 11 tagú lett a Duna Bizottság:

Európa más részein is léteznek szubregionális szervezetek: Északi Tanács

Nem egy hivatalos, szerződéssel létrejött szervezet, hanem az észak-európai parlamentek döntései következtében jött létre. Átfogja az északi államokat: Dániától Izlandig. Legutóbb megfigyelő jelleggel a 3 balti állam is jelen van.

Régi-új szerepek nagyobb hatáskörrel: béketeremtés (NATO, ENSZ, EBESZ)leszerelés (EBESZ)konfliktus menedzselés (ENSZ, EBESZ)jogi egyezmények létrehozása (ET) ld. pl. kisebbségek

18