Neves magyar · Bibliotheca Pharmaceutica Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára ISSN 1586-9741 ISBN 963 210 242 8 A sorozat felelős szerkesztője:

Bibliotheca farmaceutica

Neves magyar gyógyszerészek

kegyeleti adattára

Szmodits László

DICTUM Kiadó

Bibliotheca Pharmaceutica Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára

ISSN 1586-9741 ISBN 963 210 242 8

A sorozat felelős szerkesztője: Dr. Dobson Szabolcs

A kötet felelős szerkesztője: Hornok Éva

A Bibliotheca Parmaceutica könyvsorozat a Dictum Kiadó gondozásában jelenik meg.

© Dictum Kiadó, 2003

Postacím: 1149 Budapest, Bíbor utca 10.

e-mail: [email protected]

Felelős kiadó:Dr. Dobson Szabolcs ügyvezető, Dictum Kiadó

mailto:[email protected]

T artalom j egyzék

BEVEZETÉS

ÉLETRAJZI ADATOK ÉS SÍRHELYEK

Dr. Abay Nemes Gyula.......................................................................16Abay Nemes Károly............................................................................ 18Dr. Andriska József - Geszti Károly........................................... 19, 20Dr. Andriska Viktor............................................................................ 21Dr. Atzél Elemér.................................................................................. 23Dr. Auber László..................................................................................25Dr. Augustin Béla.......................................................................... ......27Dr. Baintner Ferenc............................................................................. 29Dr. Baradlai János................................................................................30Baranyai Aurél..................................................................................... 32Dr. Bari Zsigmond...............................................................................34Dr. Barta Endre.................................................................................... 35Bayer Antal senior............................................................................... 37Dr. Bayer Antal junior........................................................................ 39Bayer Arnold........................................................................................40dr. Bayer Krucsay Dezső.................................................................... 41Beniczky Miklós senior.......................................................................42Beniczky Miklós junior.......................................................................43Benkő Ferenc............................................. .......................................... 44Beretzk Péter........................................................................................ 45Dr. Bertalan Pál....................................................................................46Bogcha Novak Zoltán.........................................................................48Dr. Bölcs Béla....................................................................................... 49Dr. Burger Kálmán.............................................................................. 50Dr. Búzás Géza.....................................................................................52

Dr. Cholnoky László........................................................................... 53Dr. Clauder Ottó..................................................................................55Csontváry Kosztka Tivadar............................................................... 57Dalibor László......................................................................................59Dr. Dávid Lajos....................................................................................60Dr. Deér Endre senior........ ................................................................62Dr. Deér Endre junior......................................................................... 63Deér Ödön............................................................................................ 64Dobler Béla...................................................................................... .....65Dobler László....................................................................................... 66Dr. Doby Géza Károly........................................................................ 67Dorner József........................................................................................69Erkedy Ferenc senior.......................................................................... 71Erkedy Ferenc junior...........................................................................72Dr. Emszt Kálmán............................................................................... 73Ernyey József........................................................................................74Fauser Antal......................................................................................... 76Dr. Felletár Emil...................................................................................78Dr. Ferencz Áron................................................................................. 80Frantz Ádám.........................................................................................81Ferenczy György..................................................................................82Ferenczy Károly................................................................................... 83Dr. Ferenczy Andor.............................................................................84Filó János............................................................................................... 85Dr. Flóderer István............................................. .................................86Frankó Andor senior........................................................................... 88Frankó Andor junior........................................................................... 89Dr. Frankó András...............................................................................90Frum István.......................................................................................... 91Gáts Lajos..............................................................................................92Glázer Sándor.......................................................................................93Göbl Nándor.........................................................................................94Dr. Görög Jenő......................................................................................95

Dr. Gyarmati László............................................................................ 96Dr. Gyenes István................................................................................ 97Dr. Halm Iván...................................................................................... 99Dr. Halmai János................................................................................101Dr. Halmi Pál..................................................................................... 103Dr. Háznagy András.........................................................................105Dr. Hegedűs Lajos............................................................................. 107Dr. Herceg Zoltán..............................................................................109Dr. Hidvégi Gyula.............................................................................110Ihász István.........................................................................................111Dr. Ilosvay Lajos................................................................................112Dr. Incze István József...................................................................... 114Dr. Issekutz Lívia.............................................................................. 115Ifj. dr. Jancsóné, dr. Gábor Aranka................................................. 116Janitsáry Iván senior......................................................................... 117Janitsáry Iván junior..........................................................................118Janitsáry László..................................................................................119Jankó Gyula........................................................................................ 120Jármay Gusztáv..................................................................................121Dr. Jármay Gyula...............................................................................122Jéhn Antal................................................................. ..........................123Kabay János........................................................................................124Karlovitz Adolf..................................................................................126Kariovitz László.................................................................................127Karlovszky Geysa..............................................................................128Dr. Kátai Gábor..................................................................................130Katona Zsigmond..............................................................................132Kazay Endre.......................................................................................134Dr. Kedvessy György....................................................................... 136Dr. Kempler Kurt.............................................................................. 138Dr. Kenderes János............................................................................140Dr. Kerbolt Kornél.............................................................................142Dr. Keresztes Anna........................................................................... 143

Keresztes Nagy Antal....................................................................... 144Kiss Ferenc senior..............................................................................145Kiss Ferenc junior....... ...................................................................... 146csávási Kiss Károly............................................................................147Dr. Klivényi Ferenc........................................................................... 148Kiősz György........................ .............................................................149Kochmeister Figyes........................................................................... 151Dr. Kóczián Géza...............................................................................152Koczka Pál....................................................................................... ...154Dr. Korányi Miklós............................................................................155Koritsánszky Dénes senior...............................................................156Koritsánszky Dénes II.......................................................................157Koritsánszky Ottó..............................................................................158Dr. Koritsánszky Dénes.................................................................... 160Dr. Koritsánszky Dénesné, dr. Amrus Klára................................ 161Dr. Kósa László.................................................................................. 162Dr. Kotsy József..................................................................................163Dr. Kovács László.............................................................................. 164Dr. Küttel Dezső.................................................................................166Dr. Láng Béla...................................................................................... 168Dr. Láng Béláné, Zalai Zsuzsanna.................................................. 169Dr. Lantosi István.............................................................................. 170Lárencz László senior........................................................................171Lárencz László junior........................................................................172Dr. Légrády Ezsébet........................................... ...............................173Lóránd Nándor.................................................................................. 174Dr. Majlát Pál......................................................................................176Márkus Béla........................................................................................ 177Dr. Matolcsy György.........................................................................178Dr. Matolcsy Miklós.......................................................................... 179Dr. Mázor László................................................................................181Menner Ödön senior......................................................................... 182Dr. Mezey Géza..................................................................................184

Mihalovits Jenő.................................................................................. 186Dr. Mikó Gyula.................................................................................. 187Dr. Modor Vidor................................................................................189Molnár Kálmán.................................................................................. 191Dr. Mozsonyi Sándor........................................................................ 192Dr. Müller Bernát...............................................................................194Dr. Nagy Béla..................................................................................... 195Dr. Nagylucskay Sándor.................................................................. 197Nendtvich Tamás .............................................................................198Nikolics Milivoj..................................................................................200Dr. Nikolics Károly............................................................................201Orient Tibor........................................................................................ 202Örkény István.....................................................................................203Örvényi Béla.......................................................................................205Piacsek Gyula 1..................................................................................206Piatsek Gyula II..................................................................................207Pillich Ferenc senior.......................................................................... 209Dr. Pillich Ferenc junior....................................................................210Pokorny Endre................................................................................... 211Prodam Guidó....................................................................................212Dr. Putnoky István............................................................................ 214Dr. Rácz György................................................................................ 215Dr. Rádóczy Gyula junior................................................................ 216Ragettli János senior..........................................................................218Dr. Ragettli János junior................................................................... 219Rázsó István....................................................................................... 221Dr. Rédiger Béla.................................................................................222Répay Lajos.........................................................................................224Réthy Béla senior............................................................................... 225Réthy Béla junior 1............................................................................ 226Réthy Béla junior II............................................................................227Réthy István........................................................................................228Rippl-Rónai József.............................................................................229

Rumbus Sándor................................................................................. 231Dr. Salamon Béla............................................................................... 232Schédy Sándor................................................................................... 233Dr. Schulek Elemér............................................................................234Dr. Seitz Ottó - Török Sándor..................................................236, 237Dr. Síkos József..................... .............................................................238Somogyi Rezső...................................................................................239Spergely Béla......................................................................................241Staudt Zoltán Ferenc....................................................................... ..243Südy István.........................................................................................244Dr. Südy Ernő senior.........................................................................245Südy Ernő junior................................................................................246Dr. Szabó Gyula.................................................................................247Dr. Szász Kálmán...............................................................................248Dr. Szász Tihamér..............................................................................250Dr. Szebellédy László - dr. Gaál Józsa............................................251Dr. Széki Tibor....................................................................................253Dr. Szentgyörgyi István....................................................................255Szigetváry Zoltán...............................................................................256Dr. Szigetváry Ferenc........................................................................257Dr. Szirmai Lóránd.............. ............................................................. 259Szkalla családSzkalla Antal.......................................................................................260Dr. Szkalla László senior.................................................................. 261Szkalla László junior........................................... ..............................262Dr. Sztankay Aba............................................................................... 263Sztupa György....................................................................................265Takácsy Nagy József..........................................................................266Dr. Takácsy Nagy Lóránd ....................................................... ........267Dr. Takácsy Nagy Géza.................................................................... 268Dr. Tamáska Lőrinc........................................................................... 269Dr. Tapfer Dezső................................................................................ 271Dr. Táplányi Endre............................................................................ 273

Dr. Than Károly................................................................................. 275Dr. Tombor Jenő.................................................................................277Tömörkény István..............................................................................278Varró Aladár Béla.............................................................................. 279Dr. Végh Antal................................................................................... 280dr. Végh Antalné, Berg Katalin....................................................... 282Vidovszky István............................................................................... 283Dr. Vinkler Elemér.............................................................................285Dr. Vondra Antal...............................................................................286Vondra Hajnalka................................................................................287Dr. Windisch Richárd........................................................................288Dr. Winkler Lajos..................................... ......................................... 289Dr. Zalay Dezső..................................................................................291Dr. Zalai János.................................................................................... 292Zalai Ede..............................................................................................293Dr. Zalai Károly senior..................................................................... 294Dr. Zboray Bertalan...........................................................................295Zipernovsky Károly.......................................................................... 297

A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKBAN ÉS MÁSUTT ELTEMETETT NEVES MAGYAR GYÓGYSZERÉSZEK

Balla Sándor........................................................................................300Dr. Bernády György..........................................................................301Divald Károly..................................................................................... 302Gallik Géza..........................................................................................303Dr. Harsányi János.............................................................................304Dr. Hintz György senior...................................................................306Dr. Hintz György junior 1................................................................ 307Dr. Hintz György...............................................................................308Dr. Hintz György József................................................................... 309Kubányi Lajos.....................................................................................310Dr. Mártonfi László........................................................................... 311

Mauksch Tóbiás................................................................................. 312Dr. Mezei Mihály...............................................................................313Dr. Orient Gyula................................................................................ 314Rozsnyay Mátyás...............................................................................316

BEVEZETÉS

A magyar gyógyszerészet elhunyt kiválóságai emlékének ápolását minden nemzedék erkölcsi kötelességének tartotta. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület már a XIX. század utolsó évtizedeiben - a Magyar Tudományos Akadémia mintájára - emlékbeszédekben emlékezett meg az elhunyt hírességekről. dr. Baradlai János és Bársony Elemér „A magyarországi gyógyszerészet története" című kétkötetes (1930), valamint Studény János és dr. Vondra Antal „Hírneves gyógyszerészek" című (1930) könyvében számos magyar gyógyszerész életútját, munkásságát közölték (1, 2). Franki Antal 1933-ban cikksorozatot jelentetett meg az Egyesített Gyógyszerészi Lapokban „Elhunyt nagyjaink" címmel (3). Dr. Horváth Jenő 1937. évi „0 is gyógyszerész volt" cikkében 30 elhunyt neves magyar gyógyszerész rövid életrajzán kívül még 36 élő személyt is megemlített (4). Szász Tihamér lapszerkesztő javaslatára dr. Mozsonyi Sándor egyetemi tanár elnökletével, 1941-ben alakult meg a Magyar Gyógyszerészet Pantheon Bizottsága. A több alkalommal ülésező bizottság a Gyógyszerészi Almanach 1942. évi kötetében jelentette meg a felvett kiválóságok rövid életrajzát (5). A bizottság újabb személyek felvételét is javasolta, de a háborús körülmények miatt erre már nem kerülhetett sor.

Franki Antal 1943-ban róluk írt egy cikksorozatot „Akik kimaradtak a Magyar Gyógyszerészet Pantheonjából" címmel (6). A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályán belül 1978 tavaszán alakult meg újra a Magyar Gyógyszerészet Pantheon Bizottsága dr. Hegedűs Lajos, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tudományos munkatársa elnökletével.

Az új bizottság a régi elvek néhány módosításával a Gyógyszerész Pantheon kibővítését szorgalmazta. Több mint 210 neves gyógyszerészt vettünk fel a Pantheonba 1978 és 1997 között (7). Dr. Hegedűs Lajos és dr. Zboray Bertalan 1985-ben összeállítottak egy kétkötetes fényképes „Magyar Gyógyszerészet Pantheonja" munkát, mely 145 gyógyszerész rövid életrajzát közölte (8). A bizottságot 1992 őszén felkérték, hogy lássa el egy Kegyeleti Bizottság munkáját is, mely abból áll, hogy neves gyógyszerészek még meglévő sírjait, síremlékeit felkutatják, és ha szükséges, gondoskodnak megőrzésükről (9). A bizottság tagjai több éves munkával összeállítottak egy sírlistát, mely számos olyan személy adatát is közli, akiket még nem vettünk fel a Pantheonba (10). Sajnos, a sírgondozásra még nem került sor.

A Magyar Gyógyszerész Kamara 1995-ben elfogadott, és 2000- ben újra megerősített alapszabályzatában szerepel: „a Kamara ápolja a magyar gyógyszerészet nemes hagyományait és a neves elődök emlékét" (11). A Magyar Millennium alkalmából, 2001-ben jelent meg dr. Zalai Károly emeritus egyetemi tanár, nemzetközi hírű gyógyszerésztörténész „A magyar gyógyszerészet nagyjai" című, gazdagon illusztrált könyve (12). A Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2001-ben kéréssel fordult a Magyar Gyógyszerészeti Társasághoz, és rajta keresztül a Magyar Gyógyszerész Kamarához, hogy állítsuk össze a neves magyar gyógyszerészek sírjainak, síremlékeinek adatbázisát. Az MGYT Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának 2001. novemberi vezetőségi ülésén elvállaltam ezt a munkát. Ezt a Magyar Gyógyszerész Kamara anyagilag is támogatta, melyért ismételten köszönetét mondok (13).

Már hosszabb ideje kutatom a neves magyar gyógyszerészek életútját, munkásságát. Sok segítséget kaptam dr. Zboray Bertalantól (+2001), a Pantheon Bizottság volt elnökétől, dr. Kata Mihály, dr. Noszál Béla, dr. Sujbert László és dr. Zalai Károly egyetemi tanároktól, Barcsay István, Csernus Lukács Lajos, dr. Grabarits István, dr. Józsa Alajos, dr. Koritsánszy Klára, dr. Láng Csaba, dr. Lárencz Lász

ló, dr. Menner Ödön, dr. Péter H. Mária és dr. Südy György gyógyszerészektől, Láng Miklós volt lapszerkesztőtől, Réthy Zsolt úrtól, dr. Varga Benedektó'l, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum fő- igagató helyettesétől, a Budapesti Temetkezési Intézettől, budapesti és számos vidéki temetőtől, vidéki önkormányzatoktól, egyházi hivataloktól, valamint több ismert temetőkutatótól (■Csontos László, Triff Viktor), akiknek ismételten köszönetét mondok. Az 1941-ben alakult Gyógyszerész Pantheon Bizottság ezzel az idézettel adózott a neves kiválóságaink emlékének:

„Nevük előtt, kik díszeink valának,Meghatva áll a késő nemzedék,Nem halt meg az, ki jól végezte dolgát És tetteivel írta fel a nevét!"

Irodalom:1. Dr. Baradlai János, Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet

története I—II. kötet. Budapest, 230.2. Studény János, dr. Vondra Antal: Hírneves gyógyszerészek. Budapest,

1930.3. Franki Antal: Elhunyt Nagyjaink. Cikksorozat, Gyógyszerészi Értesí

tő. 285, 307, 326, 343, 357, 385. Gyógyszerészi Hetilap, 291, 314, 329, 368.

4. Dr. Horváth Jenó': Ő is gyógyszerész volt. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője. Pápa, 1937. 384-391.

5. Gyógyszerészi Almanach az 1942. évre. Szerkesztette: dr. Szász Tihamér, Budapest, 621-635.

6. Franki Antal: Akik kimaradtak a Magyar Gyógyszerészet Pantheon- jából. Gyógyszerészi Szemle, 1943. 84-457. három folytatásban.

7. Gyógyszerészet, 1981.108-110., 1999. 793-796.8. Dr. Hegedűs Lajos, dr. Zboray Bertalan: A Magyar Gyógyszerészet

Pantheonja I—II. kötet. Budapest, 1985. kézirat.9. Gyógyszerészet, 1992. 241.

10. Dr. Zboray Bertalan, Szmodits László: A Magyar Gyógyszerész Pantheon Bizottság húszéves tevékenysége. Gyógyszerészet, 1999. 793-796.

11. Gyógyszerészi Hírlap, Különszám. 1999. szeptember. 5. oldal.12. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó,

Budapest, 2001.13. Gyógyszerészi Értesítő, Budapest, 2001. március. A Magyar Gyógy

szerész Kamara Országos Elnökségének 14/2002. (1.18.) E. sz. határozata.

Életrajzi adatok és sírhelyek

16 Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára

Dr. Abay Nemes GyulaDunaföldvár, Tolna megye, 1876. IX. 24. - Paks, 1952. VII. 7.

Eredeti neve Szikszai Tóth Gyula volt. Apja Tóth József hamar meghalt, így az egyik rokona, Abay Nemes Ferenc földbirtokos nevelte. A középiskolai tanulmányait magánúton végezte. Vácott érettségizett, Bonyhádon vagy Dunaföldvárott volt gyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1899-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Pályáját a siófoki Szentlélek gyógyszertárban kezdte. Több helyen bérelt gyógyszertárat 1901 és 1925 között, így Budapesten, Nyírbogdányban, Nagyatádon, Perlakon, Vittercen és végül Nagy diószegen. Közben 1912-ben gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett a kolozsvári egyetemen. A Gyógyszerészi Értesítő főmunkatársa volt 1920 és 1924 között. Nagyon pártolta a neves hazai és külföldi gyógyszerészek emlékét, közöttük Kazay Endre tevékenységét. Nagy irodalmi műveltsége volt, így Shakespeare és Ibsen drámáinak orvos és gyógyszerész szereplőiről is értekezett. A szerzetesrendi gyógyszertárak közül a jezsuita és az irgalmasrendi patikák történetét kutatta fel. Sajnos a jezsuita gyógyszertárak ösz- szeállítása hiányos maradt. Ezt egészítette ki dr. Sági Erzsébet 1997 és 1999 között a Gyógyszerészet szaklapban. A paksi Remény Gyógyszertárat 1925-től, Nagykőrösön 1932-től, majd 1935-től a miskei Szent Szilveszter gyógyszertárat vezette. A fővárosban 1938-ban letelepedve az Irgalmas Szeretet gyógyszertár tulajdonosa volt. Károly fiát is a gyógyszerészi pályára nevelte.

Sír:Paks, Kálvária Temető, I. parcella, 35. sír. Fehér márvány síremlék.

Irodalom:Gyógyszerészi Értesítő, 1936. 62.

Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára 17

Révai Új Lexikon I. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd, 1996.32. (hibás publikációs adattal)Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp, 2001.78.


Abay Nemes KárolyPaks, 1918.1.18. - Budapest, 1977. VI. 4.

Apja dr. Abay Nemes Gyula, budapesti Irgalmas Szeretet gyógyszertárában volt gyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1949-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját apja gyógyszer- tárában kezdte. Az 1950. évi államosítás után a budapesti Flórián téri gyógyszertárban működött, majd a Mészáros utcai, végül pedig a Fodor utcai gyógyszertárat vezette. Eredményes munkásságát 1974-ben Kiváló Dolgozó kitüntetéssel jutalmazták.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 16/11. 1-21. Fekete márvány síremlék. Feiratok: Dr. Abay Nemes Gyuláné, Frits Cecília, Dr. Abay-Nemes Gyula és felesége, Halász Magdolna, Abay-Nemes Károly.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1978.154.


Dr. Andriska JózsefNagyvárad, 1918.1.13. - Budapest, 1985. VI. 26.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1941-ben gyógyszerészi, majd 1944-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját a pesti Szentlélek gyógyszertárban kezdte, melynek később vezetője volt. A Pest megyei Gyógyszertári Központ szakelőadója volt 1951-52-ben. Az elsők között végezte el a gyógyszerismertető tanfolyamot. A Gyógyszerész Szakcsoport főtitkára volt 1953 és 1959 között, de a budapesti szervezetben továbbra is vezetőségi tag maradt. A budapesti Széna téri gyógyszertárat 1953 és 1978 között vezette. Az 1960-as évek elején javasolta: a kiemelt forgalmú gyógyszertárak kitüntetésként a számuk megtartása mellett, valamilyen elnevezést vehessenek fel. Az I. kerület főgyógyszerésze volt 1965-től. A Várnegyedben a gyógyszerészet múltjának tárgyi emlékeit is kutatta, neki is szerepe volt a budavári Arany Sas Patikamúzeum létrehozásában. Több cikluson keresztül tanácstag volt az I. kerületben. Több gyógyszerhatástani közleménye jelent meg szaklapokban. Húga, Andriska Erzsébet, Geszti Károly felesége (lásd 20. o.).

Sír:lásd Geszti Károly, 20. o.

Irodalom:Gyógyszerészet. 1985. 473-474.


Geszti KárolyTiszavárkony, Szolnok megye, 1912. IV. 12. - Budapest, 1982.1.17.

Szolnokon volt gyakornok 1930-tól, majd egy évig Abonyban működött. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját Imre bátyja törökszentmiklósi Fehér Kereszt gyógyszertárában kezdte. A budapesti Sas gyógyszertárat 1946-tól vezette. A Fővárosi Gyógyszertári Központ szakelőadója volt 1950-től, majd a Nagyvárad téri gyógyszertárat 1952-től 30 évig vezette. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Budapesti Szervezetének vezetője volt 1972-től. Nevéhez fűződött a Fővárosi Gyógyszerész Napok szervezése. Hosz- szabb ideig oktatta a gyógyszertári asszisztensjelölteket. Felkarolta a fiatalok tudományos ambícióit. Sokat foglalkoztatták a gyakorlati gyógyszerészet kérdései, így a gyógyszertárban visszaváltott üvegek, tégelyek fertőtlenítése. Tagja volt még az1987-ben kiadott Gyógyszerészi Kézikönyv (Manuális) szerkesztő bizottságának. Felesége, Andriska Erzsébet gyógyszerész, dr. Andriska József húga, 19. o.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 7/3-1-23, fehér márvány síremlék. Feliratok: Andriska József, 1886-1966, Andriska Józsefné, 1895-1983, Geszti Károly 1912-1982, Dr. Andriska József főgyógyszerész, 1918-1985.

Irodalom:Gyógyszerészet. 1982. 197.


Dr. Andriska ViktorBudapest, 1887. XII. 10. - Budapest, 1961. VII. 26.

Apja dr. Andriska Antal orvosképesítésű tisztviselő volt a Belügyminisztériumban. Iskoláit elvégezve 1905-től a budai Szentháromság gyógyszertárban, majd a Bihar megyei Szalárd Remény gyógyszertárában, Schürger Jánosnál volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1909-ben gyógyszerészi, majd 1910-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját dr. Liebermann Leó professzor közegészségtani intézetében kezdte. Több hónapos külföldi gyógyszertári gyakorlata után a bölcsészkaron vegytani előadásokat is hallgatott. Gyógyszertári jogosítványt kapott 1913-ban Pesterzsébeten, gyógyszertárát egy évvel később Viktória néven vezette. Az első világháború idején a budapesti Honvéd kórházban teljesített katonai szolgálatot, ahol a bakteriológiai laboratóriumban a honvédségnek kolera és tífusz elleni oltóanyagot készített. A Tanácsköztársaság idején gyógyszerész felügyelőként a budapesti gyógyszertárakat ellenőrizte. Orvosdoktorrá avatták 1921-ben. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapítója, később pedig vezető testületi tag lett. Az egyetemi Orvosi Kar 1924-ben egészségtani vizsgáló módszerek tárgykörből egyetemi magántanárrá habilitálta. Ekkor már adjunktusként a gyógyszerészhallgatókat is oktatta. Dr. Liebermann professzor halála után, 1926. október 9-től az intézetet is vezette. Tisztiorvosi oklevelet nyert 1928-ban, és ezzel elnyerte a fővárosi tisztiorvosi állást. Egyetemi rendkívüli tanári címet kapott 1932-ben. Patikáját 1936- tól dr. Lévolt Sándor, társtulajdonosként vezette. A gyógyszertár 1944 áprilisában súlyosan megsérült. Dr. Lévolt vidékre költözött, így a helyreállítás gondjai rámaradtak. Előadásait 1945 után is megtartotta 1948-ig. Tisztiorvosi működése 1955-ig tartott. Ekkor az SZTK vény ellenőrző csoportjában dolgozott 1957-ig, majd élete utolsó éveiben üzemorvosi munkakörben tevékenykedett. Tudományos munkássága az élelmiszer-, környezet-, ipar-, iskolahigié


nia, továbbá az egészségügyi rendészet, a mikrobiológia, a járványtan, a fertőtlenítés, a rovar- és a rágcsálóirtás körére terjedt ki.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 49-7-16. Fehér márvány síremlék. Feliratok: Dr. Andriska Viktor, 1887-1961, Andriska György 1932-1934, Dr. Andriska Viktorné, sz. dr. Makfalvi Margit, 1899-1977, Andriska Viktor, 1949-1979, Dr. Andriska Viktor, 1929-2000.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1961. 381-383., 1989. 661-663.Révai Új Lexikon I. kötet, 478.Új Magyar Életrajzi Lexikon I. kötet. Magyar Könyvklub, Bp. 2001.141.


Dr. Atzél ElemérKemenesmagasi, Vas megye, 1888. IV. 10. - Budapest, 1954. XII. 16.

Eredeti neve: Csecsinovics. Iskoláit elvégezve a gutái Őrangyal gyógyszertárban volt gyakornok, majd 1909-ben Bősön Laib Rezsőnél volt segéd. A Budapesti Tudományegyetemen 1911-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Szegény sorsú lévén, tanulmányai közben is dolgozott. Pályáját a pesti Klotild főhercegnő és a pestlőrinci Magyarok Védasszonya gyógyszertárakban kezdte. Közben 1912-ben beiratkozott az orvosi karra, ahol 1917-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. Titkári állásba került a Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumban. Jogi ismeretei híján beiratkozott a jogi karra is. A Népjóléti Minisztérium Gyógyszerészeti osztályán működött 1920-tól, egy évvel később államtudományi oklevelet és jogi doktorátust szerzett. Tisztiorvosi vizsgát is tett. Magántanárrá habilitálták 1926-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Ekkor miniszteri titkár (1921-1933), majd a minisztérium osztálytanácsosa volt, később pedig a Belügyminisztérium egészségügyi és rendészeti alosztályát vezette 1944-ig. Sokat tett a gyógyszerészi kar érdekében. Törvénybe foglalta a korabeli egészségügyi rendeleteket, és szerkesztette az „Egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye" című kötetet. O kodifikálta a Gyógyszerészek Jóléti Alapját létrehívó 1935. évi III. törvénycikket. Éveken keresztül oktatta az egyetemen a gyógyszerészhallgatókat a gyógyszerészettel kapcsolatos jogszabályokra, de 1948 tavaszától már nem engedték tanítani.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 36/2-68. Fehér márvány síremlék kereszttel. Felirat: Dr. Atzél Elemér egyet. prof. és Dr. Atzél Elemérné.

Irodalom:Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái I. kötet: 92-93.


Gyógyszerészi Szemle, 1941. 487.Orvosi Hetilap, 1988. 2479-2480.Révai Új Lexikon I. kötet, 715-716.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 92.Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub I. kötet, Bp. 2001. 222.


Dr. Auber LászlóMohács, Baranya megye, 1900. XII. 4. - Budapest, 1976. IX. 16.

Apja Auber Vilmos, a mohácsi II. Lajos király gyógyszertár tulajdonosa volt. Itt volt gyakornok. 1927-ben kapott gyógyszerészi és vegyészi diplomát. Dr. Gróh Gyula egyetemi tanárnál 1928-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Pályáját a debreceni Rex Gyógyszergyárban kezdte, de családi körülményei miatt 1930-ban átvette a családi gyógyszertár vezetését. Ezekben az években számos közleménye jelent meg szaklapokban a vidéki gyógyszertárak helyzetéről. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Baranya vidéki kerületének alelnöke volt. A gyógyszertárak államosítása előtt megvált patikájától. A budapesti Richter Gedeon Gyógyszergyár analitikai laboratóriumában hasznosította a gyógyszertárban szerzett ismereteit.

Dr. Végh Antal professzor 1954-ben hívta meg a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézetébe adjunktusnak. Vegyészi tudása révén szerzett műszaki szemléletével és a két évtizedes gyógyszertári gyakorlatával alakította ki az intézetben a fizikai módszereken alapuló gyógyszerellenőrző vizsgálatokat. Aktívan vett részt az V. Magyar Gyógyszerkönyv Addenduma és a VI. Magyar Gyógyszer- könyv kémiai vizsgálatainak ellenőrzésében. Nevéhez fűződött a gyógyszerkönyvi színmérték oldatok bevezetése és az alkohol analitikája. A fizikai-kémiai gyógyszerellenőrző módszerek közül elsősorban a kolorimetriás, a zavarosság-mérési (turbidimetria) vizsgálatokkal foglalkozott. A műanyagok gyógyászati felhasználásáról cikksorozata és továbbképző jegyzete jelent meg.

Nyugdíjba 1968-ban vonult. Szakértelmével támogatta a debreceni Biogal Gyógyszergyár szakmai problémáinak megoldását.


Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 37-1-2-4. Fekete márvány síremlék. Felirat: Dr. Auber László 1900-1976.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1977. 32.


Dr. Augustin BélaBoksánbánya, Krassó-Szőrény megye, 1877. X. 29. -

Budapest, 1954. XII. 31.

A középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte, előbb Fehértemplomon, majd szülőhelyén volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1899-ben gyógyszerészi diplomát kapott, majd egy évig bölcsészhallgatóként botanikai, ásványtani és vegytani tanulmányokat folytatott. Délutánonként pedig dr. Deér Endre pesti Jó Pásztor gyógyszertárában dolgozott. Az ő kezdeményezésére 1901-től három évet töltött a neves svájci dr. Alexander Tschirch berni professzor intézetében. Itt 1904-ben kapott bölcsészdoktori diplomát. Hazatérve dr. Mágócsy Dietz Sándor egyetemi tanár tanársegédje, és a gyógyszerészgyakornoki tanfolyam előadó tanára (1905-1940). A Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába lépett segédvegyészként 1913-ban. Előbb az Ampeológiai Intézetben, majd pedig az Országos Chémiai Intézetben működött. Megalapította és vezette 1915- től a Gyógynövény kísérleti Állomást az 1938. évi nyugalomba vonulásáig. Elősegítette a gyógynövénytermesztés fokozását, európai nívóra emelte a gyógynövény minősítést és kutatást. Megindította a nagybani illóolaj-lepárlást és minősítést, megszervezte a vadon termő gyógynövények gyűjtését. A budapesti egyetem közgazdasági karán 1919 májusától „Gyógy- és ipari növények termesztése és gyűjtése" címen előadássorozatot tartott. Á Pázmány Péter Tudományegyetemen 1929-ben magántanárrá habilitálták, majd 1938-ban rendes tanárrá nevezték ki. Az V. Magyar Gyógyszerkönyv farmakognóziai részét is szerkesztette, mint az albizottság alelnöke. 1954-ben elnyerte a mezőgazdasági tudomány kandidátusa fokozatot. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógynövény Szakosztálya 1977- ben Augustin-jutalomérmet alapított a gyógynövény-kutatási eredmények elismerésére.


Sír:Budapest, Farkasréti Temető, jobboldali árkádsor. Fehér márvány síremlék. Felirat: Augustin család.

Irodalom:A Gyógyszerész. 1955. 36.Gyógyszerészet. 1959.161.Herba Hungarica. 1965. 3.,1978. 3.Révai Új Lexikon I. kötet, 719.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Bp, 2001. 78.


Dr. Baitner FerencBalassagyarmat, 1871. V. 20. - Balassagyarmat, 1948. III. 26.

Apja Baitner Ottó, bankigazgató volt Balassagyarmaton. A Budapesti Tudományegyetemen 1893-ban gyógyszerészi, 1894-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Értekezésének címe: A phenol mennyiségi meghatározásáról.

A magyaróvári gazdasági akadémia tanársegédje volt 1894 és 1896 között, majd a kolozsvári gazdasági akadémián oktatott. 1906-tól 1920-ig vezette a kolozsvári gazdasági akadémiát és veg- ykísérleti állomást, majd a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából borászati felügyelő volt 1920-1945-ig. Elsősorban tejvizsgálattal, a bivalytej és a juhtej alkotórészeivel, valamint a borászattal és a szeszgyártás kémiai folyamatainak elemzésével foglalkozott. Szakdolgozata a Borászati Lapokban, a Kísérletügyi Közleményekben, a Tejgazdasági Lapokban, a Chemiai Folyóiratban, az Erdélyi Gazdában és a Biochemische Zeitschriftben jelentek meg. A borászat kézikönyve 1906-ban jelent meg Kolozsvárott. Kémiai és technológiai jegyzeteket is írt. Fia, dr. Baintner Károly (1905-1989) állatorvos, mezőgazdasági mérnök, kandidátus.

Sír:Balassagyarmat, Köztemető, V. parcella, 62. sír.

Irodalom:Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái I. kötet. 1039-1040.Révai Új Lexikon I. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd, 1996. 835.


Dr. Baradlai JánosFelsőolcsvár, Abaúj-Torna megye, 1873. XI. 16. - Budapest, 1942.1.18.

Eredeti neve Breit volt, a Baradlai nevet 1909-ben vette fel. A gimnáziumot a sátoraljaújhelyi piaristáknál végezte. Gölnicbányán Teleki Béla mellett volt gyakornok 1890-től. A budapesti Szentlélek gyógyszertárban is dolgozott. A bécsi egyetemen 1898-ban szerzett gyógyszerészi diplomát, majd Mezőtúron volt alkalmazott gyógyszerész. Több évig dolgozott Olaszországban és Svájcban. Hazatérve Diósgyőrött működött. A Gyógyszerészi Közlöny segédszerkesztője volt 1901-1903 között. 3 évig dolgozott osztrák gyógyszertárakban, majd Sopron-fehéregyházán és Sopronke- resztúron volt gyógyszertárbérlő. 1914-ben megvásárolta a duna- haraszti Isteni Gondviselés gyógyszertárat, amit 1928-ig vezetett. 1918-ban gyógyszerészdoktori diplomát szerzett. A budapesti Szent László úti Petőfi patika társtulajdonosa lett 1928-tól. A Batthyány László herceg patikát 1934-től vezette. A Budapesti Gyógyszerész Testület választmányi és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület igazgatótanácsi tagja volt. Jelentős volt gyógyszerésztörténeti munkássága, több száz cikke jelent meg szaklapokban. Bársony Elemérrel írták meg kétkötetes „A magyarországi gyógyszerészet története" című munkájukat (1930), amely hiányosságai ellenére is értékes forrásanyag. A Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság magyarországi megbízottja volt. Több száz közleménye jelent meg a szaklapokon kívül egyéb folyóiratokban. Novellákat is írt.

Sír:Budapest, Óbudai Temető, 19-4-2-67/68.

Irodalom:Gyógyszerészi Közlöny. 1942. 51.Gyógyszerészi Szemle. 1942. 39.


Magyar Életrajzi Lexikon III. kötet. 44.Révai Új Lexikon II. kötet. 536.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 75.


Baranyai AurélEszék, Verőce megye, 1903.1.3. - Pécs, 1983. III. 30.

Apja Baranyai József, a magyarmecskei (Baranya megye) Petőfi gyógyszertár vezetője volt. Iskoláit elvégezve gyógyszerészi pályára lépett. Előbb a Vas megyei Magyargencs Megváltó, majd a győri Szentháromság gyógyszertárban volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1925-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Egyetemi hallgatóként színtársulatoknál statisztált. Pályáját a kunmadarasi Kígyó gyógyszertárban kezdte, Pécsen 1926-ban telepedett le. Itt előbb 18 évig működött a Petőfi, majd a Széchenyi téri patikában. Közben rövid ideig a Mecsek likőrüzemben is dolgozott.

Tudományos munkássága:1. A Mecsek flórájának egyik legjobb ismerője. Évtizedeken ke

resztül járta a Mecsek erdeit egy-egy faj felkutatására. Különleges fajta gyógynövényeket (homoktövis, kamilla) termesztett, kamillavirágzatot liofilizált. Pécsett egy évtizedig adta elő a drogismeretet az asszisztens iskolában. Később, 1957. márciusában hat napot töltött a Kőbányai Gyógyszerárugyár Növénykémiai üzemében. Itt figyelemmel kísérte dr. Szász Kálmán kísérleteit a Vinca minor alkaloidáival, ezért jelentős mennyiséget adott neki a pécsi Lámpás völgyben termő növényből. Ebből készült előbb a Devincan, később pedig a Cavinton gyógyszer, így e gyógyszerek egyik szülőatyja volt.

2. A népi gyógyítás neves művelője. E munkásságát még Dél-So- mogyra is kiterjesztette. Nagyon sok gyógyító embert szólaltatott meg, sőt még figyelemmel is kísérte a sorsukat. A kuruzs- lók munkáját is értékelte. Ezzel olyan sikert aratott, hogy ezáltal indult meg Dél-Dunántúlon a népies gyógymódok részletes feltárása.

3. Nemcsak Pécs, hanem a megye más gyógyszertárainak a történetét is felkutatta. Számos megyei gyógyszerész-kiválóság élet


útját dolgozta fel, és írta meg. Munkái közül a legjelentősebb volt az Univerzál-recept közleménye. Számos fiatalt nevelt a szakma szeretetére, a hivatástudatra. Több mint 100 közleménye jelent meg a szaklapokban. De tudománynépszerűsítő cikkeket is írt a pécsi Dunántúli Naplóba. Jelentős volt a szépirodalmi munkássága. Novellákat is írt. Munkásságát 1965-ben „Érdemes Gyógyszerész", gyógynövény-népszerűsítő munkásságát pedig 1977-ben „Augustin Béla Emlékérem"-mel jutalmazták.

Pécsi Köztemető, VIII.-VI.-ll.

Irodalom:Gyógyszerészet. 1978.106., 1983. 380.Pécsi Műszaki Szemle 1. szám, 22-24., 1982.Herba Hungarica 1. szám, 7-9., 1985.


Dr. Bari ZsigmondMarosvásárhely, 1900.1.31. - Pécs, 1994. XII. 24.

Iskoláit szülővárosában végezte. Hadi érettségit tett. Dr. Hints Zoltán maros vásárhelyi Arany Szarvas gyógyszertárában volt gyakornok. A Szegedi Tudományegyetemen 1923-ban gyógyszerészi, 1925-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. A Szegedi Egyetemi Gyógyszertárban kezdte pályáját, ahol dr. Dávid Lajos professzor már gyógyszertári vegyészként alkalmazta. A pécsi Egyetemi Gyógyszertár élére adjunktusi státussal került 1930 őszétől. Itt jelentős tudományos munkát végzett, melyért 1940-ben egyetemi magántanárrá habilitálták. A gyógyszer-technológiai albizottság tagjaként részt vett az V. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztésében. Nyugdíjasán, 1962-től még az Egyetemi gyógyszertárban, később pedig a pécsi Arany Sas gyógyszertárban működött pár esztendeig. 1980-ban elnyerte a gyógyszerellátási és gyógyszerügyi szervezési szakgyógyszerészi címet. A pécsi egyetem alapításának 625-dik évfordulóján, 1992-ben emlékplakettet, 1993-ban pedig a szegedi egyetemen rubindiplomát kapott.

Kutatási eredményeiről, valamint a gyógynövénytartalmú gyógyszerek készítéséről és vizsgálatáról értekezett a hazai és külföldi szaklapokban megjelent, mintegy húsz közleményében.

Sír:Pécsi Köztemető, íves urnaföld, B-80.

Irodalom:Gyógyszerészet. 1980.140., 1996. 267-268.Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái II. kötet. 443.


Dr. Barta EndreDebrecen, 1882. II. 15. - Budapest, 1948. XI. 16.

Eredeti neve Baum volt, melyet 1899-ig használt. Középiskolai tanulmányait a híres Debreceni Református Kollégiumban végezte, ugyanitt volt gyógyszerészgyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1903-ban gyógyszerészi, majd 1904-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Előbb a budavári Arany Sas gyógyszertár gondnoka volt, majd 1919-től a pesti Szent Szív gyógyszertárat vezette. Pesterzsébeten gyógyszervegyészeti laboratóriumot létesített, melyet később a fiával és lányával vezetett. A kalcium-, a bróm- és a jódterápia lelkes hirdetője volt.Készítményei:1. Sedatin: kalcium-bromidot tartalmazott. Tonizálta a központi

idegrendszert, kedvező hatású volt szorongásos panaszokban.

2. Calcijotin a jódsav kalciumsója volt. Keratin-collodiumos ente- rosolvens réteggel vonta be a tablettákat.

3. Calcifort: a sulfoguaiacolsav kalciumsóját elsősorban TBC-ben alkalmazták.

4. Regorin: nátrium-foszfátot tartalmazó idegerősítő szer volt.5. Desoform: a tri-brómfenol kalciumsója véralvadást elősegítő

és baktericid hatású volt. Gyártotta még a Bonobrom ner- votonicumot, a Perolac brómszirupot, a Calcium Broma- tum Effervescens pezsgőtablettát és a Frutolact tápszert. Valamennyi készítményét az orvosok is sikeresnek tartottak. A Magyar Vöröskereszt vezetőségi tagja volt 35 éven keresztül.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 26/2-1-88. Fehér márvány síremlék. Felirat: Dr. Barta Endre gyógyszerész 1882-1948, dr. Barta Endréné, sz.


Hoffmann Olga, 1889-1978, Barta Béla vegyészmérnök, 1913. XI. A Donnál hősi halált halt 1943. XI. 18-án.

Irodalom:Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet. Bp. 1991. 65.Dr. Hegedűs Lajos: Dr. B. E. Gyógyszerészet. 1983. 383-385.


Bayer Antal seniorEger, Heves megye, 1860. IX. 4. - Budapest, 1948. X. 29.

Gimnáziumi tanulmányait Pilzenben végezte, Prágában Todor Sevcik gyógyszertárában volt gyakornok, a bécsi egyetemen 1884-ben gyógyszerészi diplomát kapott. A bécsi Salvator, majd a Hof Apotheke gyógyszertárakban volt alkalmazott, majd Budapesten rokonánál, Bayer Arnoldnál dolgozott. Megvásárolta 1888. szeptember 1-én Schwarzenmayer János Andrássy úti Vörös Kereszt gyógyszertárát, amelyet tovább modernizált. Hamarosan saját készítményét, a Contratussint (az Elixirium thymi com- positus elődje) forgalmazta, de más galenikumokat, vasas szirupot, úti tapaszt és kozmetikumféléket is készített, melyeket országos kiállításokon is bemutatott, sőt díjakat is nyert velük. Magyarországon elsőként forgalmazott ampullázott gyógyszereket. Steril injekciókat szállított az első világháború idején a honvédségnek. Nagy szerepe volt a Magyar Gyógyszerészek Nyugdíjintézetének megalapításában. Az intézet alelnökévé 1895-ben választották meg. A Budapesti Gyógyszerész Testület elnöke volt 1902-től, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület elnöke volt 1905 és 1918 között. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság egyik alapítója. Többször vezette a magyar gyógyszerész küldöttséget külföldi konferenciákra. A Pázmány Péter Tudományegyetemen a gyógyszerészi szigorlatok kormánybiztosa volt 1923 és 1944 között. Tagja volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak. A Vöröskereszt keretében is széleskörű karitatív munkát végzett. Pályára lépésének 50. évfordulóján, 1927-ben Karlovszky Emlékéremmel tüntették ki. Elnyerte még a kormányfőtanácsosi címet.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, bal oldali fal, 174. Klenovits sírbolt. Fehér márványoszlop. Rajta a Klenovits család 8 tagja (1825-1932). Bayer


Antal 1860-1948, Bayer Antalné, Báthori Etelka 1871-1945, Dr. Bayer Antal 1893-1945.

Irodalom:A Gyógyszerész. 1948. 669.Gyógyszerészet. 1989. 263-265.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp.2001.171.


Dr. Bayer Antal juniorBudapest, 1893. VIII. 6. - Budapest, 1945.1.1.

Iskoláit elvégezve apja Vörös Kereszt gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1915-ben gyógyszerészi, majd 1917-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott a III. Magyar Gyógyszerkönyv vizsgálati módszereiről kidolgozott értekezésével. Pályáját bírósági vegyészként kezdte a Bírósági Vegyészeti Intézetben. A „Gyógyszertári Munkások Lapja" (1919) rovatvezetője és szerkesztője volt. Dr. Bayer Krucsay Dezső „Dr. Bayer és Társa" gyárának volt a műszaki igazgatója, majd átvette apja gyógyszertárának vezetését. Tagja volt a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak és a Magyar Kémikusok Egyesületének. Kiváló teniszező is volt. Számos közleménye jelent meg a szaklapokban. A második világháború áldozata lett.

Budapest, Farkasréti Temető 2-8-112. fehér márvány síremlék.

Irodalom:Magyar Életrajzi Lexikon IV. kötet, Bp. 1991. 71.

Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp.2001.172.


Bayer AmoldKassa, 1837 - Budapest, 1907. X. 31.

Iskoláit elvégezve gyógyszerészi pályára lépett. A pesti tudományegyetemen 1862-ben gyógyszerészi diplomát kapott. A pesti Ferencvárosi Angyal gyógyszertárat vezette 1867-től haláláig. Jelentős szakmai-közéleti munkát végzett a Budapesti Gyógyszerész Testület választmányi tagjaként.

Sír:lásd Dr. bayer-Krucsay Dezső, 41. o.

Irodalom:Gyógyszerészi Értesítő. 1907. 872.


Dr. Bayer-Krucsay DezsőBudapest, 1874.1.9. - Budapest, 1944. VI. 21.

Bayer Arnold, a budapesti Angyal gyógyszertár vezetője volt az édesapja. A középiskolai tanulmányait Kalocsán végezte, majd gyógyszerészi pályára lépett. A Budapesti Tudományegyetemen 1896-ban gyógyszerészi, 1897-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Több éves ausztriai, németországi és franciaországi tanulmányutat tett. Megalapította 1901-ben a Bayer és Társa vegyészeti gyárat. Vállalatát oly naggyá fejlesztette, hogy szinte az egész világon ismerték a gyógyszerkészítményeit (a Purgo és a Koprol hamar ismertté vált). Apja betegsége miatt 1904-től az Angyal gyógyszertárat kezelte, majd 1908 és 1910 között vezette. Olyan hírneve volt külföldön, hogy előbb svéd alkonzul- ként, 1910-től konzulként, majd 1922-től pedig főkonzulként működött. E tevékenységével hozzájárult a magyar-svéd kapcsolatok fejlesztéséhez, melyért V. Gusztáv svéd király kitüntette. A budapesti Váci u. 43. sz. házon 1924. február 14-én bronz emléktáblát helyezett el XII. Károly svéd király emlékére. Ő 1714. november 17-én itt pihent, amikor lóháton 14 nap alatt tette meg az utat Törökországból a svédországi Stralsundig.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, védett emlékmű. Bal oldali árkádsor 17, köpenyes nőalak-szobor. Felirat: Bayer Arnold élt 70 évet, Bayer Arnoldné, Krucsay Kornélia élt 58 évet, Bayer Arnoldine élt 7 évet, dr. Pohl József, özv. Pohl Józsefné, sz. Krucsay Anna élt 80 évet, Dr. Bayer-Krucsay Dezső 1874-1944.

Irodalom:A Magyar Társadalom Lexikonja. Bp. 1930. 49-50.Egyesített Gyógyszerészi Lapok. Bp. 1944. l.,13.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Bp, 2001.172.


Beniczky Miklós seniorPusztaördögfalva, Heves megye, 1886. XII. 16. - Eger, 1966. VII. 9.

Középiskolai tanulmányait Egerben kezdte, majd Érsekújvárott fejezte be. A Kolozsvári Egyetemen 1914-ben gyógyszerészi diplomát kapott, Hatvanban volt alkalmazott gyógyszerész. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesítve kassai orvosi rendelőkben működött. Egerben 1920-ban telepedett le, az egri Isteni Gondviselés gyógyszertár tulajdonosa volt 1923-tól. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Heves megyei kerületének alelnö- keként jelentős szakmai-közéleti munkát végzett. Az államosítás után részben vezetői, részben pedig alkalmazott gyógyszerészként működött az 1961. évi nyugalomba vonulásáig.

Sír:lásd Beniczky Miklós junior, 43. o.

Irodalom:Gyógyszerészet. 1966. 396.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.90.


Beniczky Miklós juniorEger, 1932. XII. 26. - Eger, 1979. VII. 15.

A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1956-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Füzesabonyban, Kálkápolnán, Bélapátfalván és Egerben volt alkalmazott gyógyszerész. Intenzíven kapcsolódott be az újítómozgalomba, feleségével együtt több díjnyertes toxikológiai témájú pályamunkát készített. Jelentős munkát végzett Eger város gyógyszerésztörténeti emlékeinek felkutatásában. Számos közleménye jelent meg a szaklapokban (Természettudományi Közlöny, Gyógy szer észtörténeti Diárium). Betegsége miatt már nem tudta befejezni a gyógyszerésztörténeti doktori értekezését.

Sír:Eger, Kisasszony Temető, 12. kripta. Fehér márvány síremlék. Felirat: Mihalich Miklósné, sz. Szabó Izabella, 1861-1948, Mihalich Miklós 1848-1920, Id. Beniczky Miklós, 1886-1966, Beniczky Miklósné, sz. Mihalich Mariann 1897-1973, ifj. Beniczky Miklós 1932-1979.

Irodalom:Orvostörténeti Közlemények. 1979. 86:166.Gyógyszerészet. 1980.117.Dr. Zalai Károly-.A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Budapest.


Benkő FerencDerecske, Hajdú-megye, 1911. X. 5. - Derecske, 2001. X. 25.

Apja Benkő Sándor, a derecskei Remény gyógyszertár tulajdonosa volt. A gimnáziumi tanulmányait Sápospatakon végezte, a családi gyógyszertárban volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Apja gyógyszertárban működött, majd annak halála után vette át ennek vezetését. Hobbyja volt a művészettörténet, a régi festmények, grafikák, kisplasztikák gyűjtése. Többször felkereste Európa híres képtárait. Lexikális tudású, a kortárs művészekkel is barátságban volt. Gyógyszertára államosítása után Debrecenbe került gyógyszertárvezetőnek, itt több helyen működött. Derecskére 1957-ben térhetett ismét vissza, ahol 1981-ig volt gyógyszertárvezető. Folyamatosan lépést tartott a gyógyszerésztudomány fejlődésével. Gyógyszerismertető, toxikológiai és gyógyszerésztörténeti továbbképző tanfolyamokon vett részt. Gyógyszertárában gyógyszer-analitikai (kromatográfiás) vizsgálatokkal foglalkozott. Derecskén 1970-1971-ben új gyógyszer- tár épült. A művészetek iránti szeretete révén egy jó hírű keramikus művei kerültek az officinába díszítő elemként. Gyógyszerésztörténeti munkássága:Levéltári kutatással feltárta Debrecen város gyógyszertárainak a XVIII. századi történetét, megírta a város egykori neves gyógyszerészeinek az életútját. A debreceni Baranyi perrel kapcsolatban pedig Kazzay Sámuel érdemeit méltatta. Az időközben várossá fejlődött Derecske történetét is feldolgozta.

Sír:Derecske, Városi Temető, V. tábla, 5. sír.

Irodalom:Gyógyszerészet. 2002.169-170.


Beretzk PéterHódmezővásárhely, 1857. VIII. 27. - Hódmezővásárhely, 1940. IV. 18.

Szülővárosában végezte a középiskolai tanulmányait, itt volt gyakornok 1871-től. A budapesti tudományegyetemen 1878-ban gyógyszerészi diplomát kapott, egy évvel később már szülővárosa Megváltó gyógyszertárát vezette. A magyarországi anya- és csecsemővédelem egyik első hazai kezdeményezője volt. A csecsemővédelem célja a kisdedek egészségügyi, szellemi és erkölcsi fejlődésének a biztosítása. A gyermekvédelem érdekében egészségügyi, pedagógiai tevékenységek és állami intézkedések ösz- szessége (pl.: árvaházak létesítése). Abban az időben ez csak a 10-12 éves korú gyermekekre terjedt ki; felismerte, hogy ezt már csecsemőkorban el kell indítani. Erről tartott számos előadást a szülővárosán kívül, Aradon és Nagyváradon. Ezért 1910-ben megalapította az egész országra kiterjedő Alföldi Csecsemővédő Egyesületet. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Szeged vidéki kerületének vezetőségi tagja, a Hódmezővásárhelyi Gyógyszerész Testületnek 27 éven keresztül alelnöke és díszelnöke volt, majd 35 éven keresztül még a Magyar Vöröskereszt hódmezővásárhelyi választmányi elnöke is volt.

Sír:Hódmezővásárhely, Római Katolikus Temető (Kutasi út), XII. tábla. D-út, 7. sor, 1. sír.

Irodalom:Magyar Társadalom Lexikonja. II. kiadás, 1931.19.Gyógyszerészi Közlöny. 1940. 255., 269.


Dr. Bertalan PálSárospatak, 1920. IV. 25. - Budapest, 1999. III. 26.

Apja dr. Bertalan Márton, a sárospataki Isteni Gondviselés gyógyszertár tulajdonosa volt. Fiát is a gyógyszerészi pályára nevelte. Iskolái elvégzése után a Pázmány Péter Tudomány- egyetemen 1944-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját közforgalmú gyógyszertárakban kezdte. A budapesti IX. kerületi Szent Ferenc gyógyszertárban (Üllői út 59.) működött 1948- ban. 1959-ben meghívták az Egészségügyi Minisztériumba a hazai intézeti gyógyszerellátás tárgyi és személyi feltételek kidolgozására. Kórháztervezési útmutatók, normatívák és az ezzel kapcsolatos tanulmányai fémjelzik e munkásságát. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet alapító tagjaként 1962-től folytatta az intézeti gyógyszerellátás szervezését. Ebben a témakörben kapott 1971-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen gyógyszerészdoktori diplomát. Az OGYI Gyógyszerészeti Osztályának vezetője lett 1972-től. Itt ellátta a gyógyszertári központok szakmai felügyeletét, és a szakfelügyelő gyógyszerészek munkájának összehangolását. A gyógyszervizsgáló laboratóriumok fejlesztése is foglalkoztatta. Kidolgozta a közforgalmú gyógyszertárak általános ellenőrzésének szempontjait. Az ő nevéhez fűződött 1970-ben az első Gyógyszerügyi Szervezési Tanfolyam megrendezése.

Munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma már 136 kórházban működik intézeti gyógyszertár. Az MGYT Gyógyszerészi Szervezési Szakosztálya munkájában is részt vett. Tanulmányt írt1988-ban a szakfelügyelet átszervezése jövőbeni feladatainak meghatározására.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 802/443. Urna. Felirat: Dr. Bertalan Pál 1920-1999.


Irodalom:Gyógyszerészet. 1999. 325-326.Dr, Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.122.


Bogcha Novak ZoltánHajdúhadház, Hajdú megye, 1913. VII. 16. - Győr, 1969. VII. 6.

Középiskolai tanulmányait Egerben és Debrecenben végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1935-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Alkalmazotti éveit követően 1938-tól a 2. sz. komáromi Helyőrségi Kórház gyógyszertárának alkalmazottja, majd vezetője századosi rangban. 1947-ben leszerelt. A győri OTI gyógyszertár munkatársa 1949-től. Elvégezte szakfelügyelői tanfolyamot, majd 1953-tól a megyei gyógyszertári központ szak- felügyelője lett. Az 1954-es szigetközi árvíz idején kimentette a győrbácsai gyógyszertár gyógyszerkészletét, a révfalui gyógyszertárban pedig elsősegélynyújtó és oltóállomást hozott létre. O irányította 1956-ban a nyugatról küldött gyógyszer-, vér- és kötszeradományok szétosztását. Vállalat főgyógyszerészi, majd igazgatói kinevezést kapott 1956 végétől, majd 1959-ben ismét igazgatóvá választották. A megyei galenusi laboratóriumot vezette 1960 és 1968 között. Vezetőségi tagja volt a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Győr-Sopron megyei szervezetének, a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége Kémikus Egyesülete helyi csoportjának pedig titkára volt. Felesége, Dalibor Mária a győri Széchenyi műemlék gyógyszertár vezetője volt.

Sír:Győr, Szent Imre templom kriptája.

Irodalom:Gyógyszerészet. 1969. 475.Győri Életrajzi Lexikon. 1999. 47.


Dr. Bölcs BélaMuraszombat, 1920.1. 7. - Dunakeszi, 1987. II. 1.

Többgenerációs gyógyszerész családból származott. Apja, dr. Bölcs Gyula (1866-1945) a muraszombati Magyar Korona gyógyszertár vezetője volt. A zágrábi egyetemen kezdte egyetemi tanulmányait, majd a szegedi egyetemen 1942-ben gyógyszerészi diplomát kapott. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1944-ben avatták gyógyszerészdoktorrá. Az Egyetemi Gyógyszerészeti Intézet és az Egyetemi Gyógyszertár gyakornokaként kezdte pályáját. Katonai szolgálatra 1944-ben vonult be a központi egészségügyi szolgálathoz. A Szovjetunióba kerülve tábori gyógyszerészi feladatokat látott el. Hadifogságából 1948-ban tért haza. Először a hatósági kezelésbe vett gyógyszertárakban dolgozott. Az 1949-ben alakult állami kezelésbe vett Nemzeti Vállalathoz került. Részt vett az első szervezett szak- felügyelői tanfolyamon 1951-ben, majd ennek elvégzésével Pest megyei szakfelügyelővé nevezték ki. Az Egészségügyi Minisztérium Anyagellátási Igazgatóságának gyógyszerészi osztályán működött. A Minisztérium Gyógyszerészeti Főosztályát vezette 1973 és 1980 között. Nagy tudását hasznosítva, nyugdíjasán 1980 és 1984 között az ENSZ Nemzetközi Kábítószerellenőrző Bizottságának tagja volt. A magyar kormánydelegáció helyettes vezetője volt 1987-től. A bizottság ülésére utazása közben közlekedési baleset áldozata lett.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, N/409. Urna.

Irodalom:Gyógyszerészet. 1987. 283.Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet. 126.Révai Új Lexikon. III. kötet. 482.Magyar Nemzet. 1998. IV. 4.18. oldal.Új Magyar Életrajzi Lexikon. I. kötet. 905-906.


Dr. Burger KálmánAszód, Pest megye, 1929. X. 19. - Szeged, 2000. VI. 8.

Gyógyszerész családból származott. Apja, Burger Zoltán az aszódi Magyar Király gyógyszertár vezetője volt. Gyógyszerészi diplomát kapott 1954-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Pályáját az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézetében kezdte, itt végigjárta az egyetemi rangok grádicsait. Közben elnyerte 1958-ban a kémiai tudomány kandidátusa, majd 1966-ban a doktora minősítést. Egyetemi adjunktus volt 1958 és 1963 között, egyetemi docens (1963-1968), egyetemi tanár pedig 1968-tól. A Szegedi Egyetem Szervetlen és Analitikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára volt 1983 és 1996 között. Oly elismert volt, hogy a Stockholmi Egyetem (1962), a Stuttgarti Műegyetem (1973), az East Anglia Egyetem (1977), és a Princeton Egyetem (1981) vendégprofesszora volt. 1987-től szerkesztette „A Gyógyszerészi Tudomány Aktuális Kérdései" című könyvsorozatot. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1990), majd rendes tagja (1993) volt. A Kémiai Doktori Bizottság, majd a Szegedi Akadémiai Bizottság (1999) elnöke volt. Hosszú éveken keresztül a Magyar Gyógyszerészeti Társaság alelnöke is volt. Tudományos munkássága:A fémkomplexek képződését és szerkezetét vizsgálta biológiai hatású modellrendszerekben és kis molekulájú modelljeikben, egyensúlyi és szerkezetvizsgálati módszerek komplex alkalmazásával. Új típusú gyógyszerhatású fémkomplexet állított elő. Nagyműszeres és koordinációs kémiai alkalmazásának kidolgozása és továbbfejlesztése. Közel 300 közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Tíz könyvet írt, ebből nyolc idegen nyelven jelent meg. Három tankönyvet és több könyvrészletet írt. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Schulek Elemér, Winkler Lajos és Kazay Endre emlékérmeinek tulajdonosa. Elnyerte munkásságáért 1995-ben a Széchenyi-díjat.


Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 6/1A-1-118. Fehér márvány síremlék. Felirat: Burger Kálmán, az Akadémia doktora. 1929-2000.

Irodalom:Révai Új Lexikon III. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd, 1998. 796-797. Gyógyszerészet. 2000. 395-396.Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvkub, Bp. 2001. 977.


Dr. Búzás GézaBelényes, Bihar megye, 1904. III. 4. - Szeged, 1997. VIII. 23.

Gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon végezte, gyógyszerészi pályára 1926-ban lépett. Egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Egyetemen kezdte, de 1942-ben a szegedi tudományegyetemen kapott gyógyszerészi diplomát. Pályáját közforgalmú gyógyszertárakban kezdte. Katonai szolgálatot teljesített 1944-től. A besztercei hadikórház felszerelésének kitelepítésével Németországba került, itt kincstári vagyonőri szolgálatot teljesített. A kórház megmentett értékeivel 1947-ben hazatért Magyarországra, ugyanabban az évben a szegedi egyetem Drogismereti Intézetének tanársegédje lett. Sokat fáradozott az önálló gyógyszerésztudományi kar létrehozásáért (1957). Gyógyszerészdoktori oklevelet kapott az „Adatok a cserzőanyag tartalmú drogok mennyiségi meghatározásához" című értekezésével 1959-ben. Publikációiban a növényi drogok hatásmechanizmusát mutatta be a csipkebogyón és a rután keresztül. Biokémiai tárgyú szakdolgozata angol nyelven jelent meg. Adjunktusként vonult nyugdíjba 1968-ban, de még hosszú ideig kapcsolatban maradt intézetével.

Sír:Szeged, Belvárosi Temető, Református Temető, Bajai út, D. IV. parcella,

2. sor, 19. sír.



Dr. Cholnoky LászlóOzora, Tolna megye, 1899. V. 29. - Pécs, 1967. VI. 12.

Gimnáziumi tanulmányait Veszprémben végezte, majd 1917-ben hadiérettségit tett. Részt vett az első világháborúban. A kunmadarasi Kígyó és a budapesti Phőnix gyógyszertárban volt gyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1922-ben gyógyszerészi, 1924-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. A Pécsi Tudományegyetem Kémiai Intézetének tanársegédje 1924 őszétől. Elnyerte 1927-ben a bölcsészdoktorátust is, így a pályáján gyorsan emelkedett. A természetes vegyületek biokémiája tárgykörből 1934-ben magántanárrá habilitálták. Átvette 1943-ban dr. Zechmeister László professzor intézetét. Egyetemi tanárrá nevezték ki 1946-ban, a kémia tudomány doktora fokozatot 1952-ben nyerte el. Kossuth díjat kapott 1959-ben. A Magyar Tudományos Áka- démia levelező tagja 1960-tól. 1966-ban elnyerte a „Munka Érdemrend Arany Fokozata" kitüntetést.Tudományos munkássága:A természetes vegyületek közül elsősorban a karotinoidokkal foglalkozott. Zechmeister professzorral frakcionált adszorpcióval, kromatográfiával különítették el a különböző növényi színanyagokat. Külföldi útjain a szerves kémiai mikroanalízist és a spektrofotometria gyakorlatát tanulmányozta. A bétakarotin mikro- hidrogénezésével jelentősen hozzájárult a kémiai szerkezete tisztázásához. Az elsők között izolálta és igazolta a kapszantin, a kapszorubin, a likoxantin, a likofill, az alfa-kriptoxantin és a folio-xantin szerkezetét. Tüzetesen tanulmányozta a karotinoidok egymásba való kapcsolódásának folyamatát. Igazolta, hogy az oxigén tartalmú karotinoidok az alfa-izomerekké való átalakulása epoxiden keresztül történik. Megállapította, hogy a sárga paradicsompaprikában nem képződnek a pirosra jellemző polién- ketonok. Ebből arra következtetett, hogy a sárgafajta filogenetika- ilag régebbi. Igazolta azt is, hogy a karotinoidok bioszintézise nem


a C4Q-egység utólagos oxidációjával, hanem kettő már oxidált C20-egység összekapcsolódása révén történik. Ezek a növénykémiai és biokémiai elgondolások világszínvonalú elismerést érdemelnek.

Sír:Pécsi Köztemető, T-I.-2.

Irodalom:Gyógyszerészet. 1968. 272-274.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Bp. 2001.104.


Dr. Clauder OttóWitkowitz, Morvaország, 1907. II. 28. - Hamburg, 1985. IX. 2.

Apja Selmecbányán tanult kohómérnök volt, innen örökölte a műszaki érzékét. Gyógyszerészi pályára lépett 1925-ben. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1925-ben gyógyszerészi, 1931- ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Ebben az évben rövid ideig dr. Szebellédy László professzor tanársegédje volt. Két évig gyógyszertárban működött, majd dr. Schulek Elemér meghívta az Országos Közegészségügyi Intézet Kémiai Osztályára. Innen 1937-től a Richter Gedeon Gyógyszergyárba került. Előbb a tab- lettázó, majd az injekciós üzem vezetője lett, egyben az üzemeltetési laboratórium élére is került, majd a gyár kutatási osztályán szerves kémiai és növény kémiai kutatásokat végzett. Több eredeti magyar gyógyszer szintézise (Ahistan, Urofort) fűződik a nevéhez, de számos külföldön is ismert gyógyszereket (tesztoszteron, barbitálok, koffein, teofillin) szintetizált. A Pázmány Péter Tudományegyetem Természettudományi Karának megbízott előadó tanára lett 1948-ban. Szerves kémiát és gyógyszerkémiát adott elő. Az Orvostudományi Egyetem I. Belklinikájának tudományos munkájába 1950-ben kapcsolódott be. Dr. Bruckner Győző egyetemi tanár intézetében 1950-ben egyetemi magántanárrá habilitálták. 1952-ben elnyerte a kémiai tudomány kandidátusa-fokozatot. A szerves kémiát 1953-tól oktatta a gyógyszerészhallgatóknak. Egyetemi tanárként 1957-ben megalapította a Szerves Vegytani Intézetet. A Gyógyszerszintézis speciálkollégium előadója.Kettős profilt alakított ki intézetében:1. A természetes eredetű szerves vegyületek szerkezetvizsgálata,

kémiai átalakítása, szintézise, farmakológiája (indolvázas alkaloidák).

2. A kémiai szerkezet és a gyógyszertani hatás összefüggéseinek vizsgálata. Publikációinak száma 62, továbbá 51 szabadalmát fogadták el. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság munkájába


hamar bekapcsolódott, mint a Gyógyszerkutatási Szakosztály alapító elnöke (1964-1972). A Társaság elnöke volt 1972 és 1975 között. Emlékére minden évben megrendezik a fiatal gyógyszerészkutatók részvételével a Clauder Ottó Emlékversenyt. Az intézetében 1997-ben márvány emléktáblát helyeztek el a volt munkatársai. Emlékérmet alapított az MGYT 1989-ben róla „Promeritis sciencia pharmaceutica adeptis" felirattal. Munkásságát itthon és külföldön is nagyra értékelték.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 35-1-119-120. Fehér márvány síremlék.

Irodalom:Gyógyszerészet. 1985. 265,401., 1986. 265.Révai Új Lexikon IV. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd, 1999.176.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp.2001.117.


Csontváry Kosztka TivadarKisszeben, Árva megye, 1853. VII. 5. - Budapest, 1919. VI. 20.

Apja Kosztka László is gyógyszerész volt, aki orvosdoktori diplomát is szerzett. Apja jászapáti Megváltó gyógyszertárában volt gyakornok, a Budapesti Tudományegyetemen 1876-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját Iglón kezdte, itt ébredt rá festői hivatására. Rómába utazott 1881-ben, majd visszatérve, Eszéken gyógyszertári munkát vállalt. Rövid utat tett még Párizsban is. A Nógrád megyei Gácson gyógyszertári jogosítványt nyert 1884-ben. Gyógyszertárát 10 évig vezette. Ebben az időben Csontossy néven cikkeket írt szaklapokba a vidéki gyógyszerészek és gyógyszertárak helyzetéről. Több tanulmányútja ihletésére festette meg a nagyméretű, egyéni stílusú táblaképeit, amelyekkel csak halála után ért el sikereket. A legcsodálatosabbak a tátrai, itáliai, dalmáciai, görögországi és szentföldi képei. Sajnos, 1910-től lassan és fájdalmasan lezárult az alkotói periódusa. Halála után Gerlóczy Gedeon építészmérnök sikeresen megvásárolta hagyatékát és a későbbiekben is sokat tett a festő elismertetéséért. Gácsról és Losoncról kerültek elő újabb képei. Előbb 1958-ban és 1962-ben mutatták be Brüsz- szelben a képeket. Első hazai teljes kiállítása 1963-ban volt Székesfehérvárott. E kiállítás nagy sikere hozzájárult ahhoz, hogy életműve elfoglalta méltó helyét a magyar és az egyetemes festőművészetben. A pécsi Csontváry Múzeum 1973-ban jött létre, mely csaknem az egész életművét bemutatja a látogatóknak.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, 34-1-2-14. Történelmileg neves halott, sírja felett művészet emlékmű. Fehér márvány síremlék, rajta festő alak ecsettel és palettával a kezében. Készítette: Kerényi Jenő. Felirat: Csontváry 1853-1919.


Emléktábla szülőhelyén:A Sáros megyei Kisszebenben emléktáblát avattak 1993. szeptember 6- án a 140 évvel ezelőtt született Csontváry Kosztka Tivadar gyógyszerész és világhírű festőművész emlékére. Az emléktábla Nagy János szobrászművész alkotása, melyet a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium adományozott Kisszeben városnak.

Irodalom:Gyógyszerészet. 1993. 791.Gyógyszerésztörténeti Diárium. 1974. 3: 51-58.Gyógyszerészet. 1974. 265., 1980. 215., 1988. 375.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.48.


Dalibor LászlóTolcsva, Zemplén megye, 1889. IX. 28. - Győr, 1978. X. 24.

Iskoláit Munkácson és Sárospatakon végezte, a budapesti tudományegyetemen 1913-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját Miskolcon és Érsekújvárott kezdte. Részt vett az első világháborúban. A sopronnyéki katonai és fogoly gyógyszertárakat 1915 és 1919 között vezette. A győrszigeti gyógyszertárat bérelte 1919- től. Személyes jó barátságban volt Kazay Endrével. Az Okleveles Gyógyszerészek Országos Szövetségének tevékeny tagja volt. Győrben 1926-ban gyógyszertári jogosítványt nyert. Gyógyszer- tárát Kígyó néven vezette. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Győr vidéki kerületének titkára volt. Nyugdíjasán a győri Múzeum patikában működött. Leányát, Dalibor Máriát, Bogcha Novak Zoltánnét is a gyógyszerészi pályára nevelte.

Sír:Győr, Szent Imre templom kriptája.

Irodalom:Gyógyszerészet. 1979. 396.Győri Életrajzi Lexikon. Győr, 1999. 70.


Dr. Dávid LajosKézdivásárhely, Háromszék megye, 1889. X. 18. - Szeged, 1962. VIII. 30.

Szülőhelyén volt gyakornok, majd több kolozsvári gyógyszertárban működött. A kolozsvári egyetemen 1911-ben gyógyszerészi, 1913-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Az első világháborút végigküzdve a kolozsvári Egyetemi gyógyszertárban dolgozott, itt 1917-ben tanársegéd lett, majd 1919-től egyetemi vegyész. A Kolozsvári Egyetem Szegedre költözése után is az egyetem kötelékében maradt. Egyetemi magántanárrá habilitálták 1922-ben. Az Egyetemi gyógyszertárat 1926-tól vezette, és megbízást kapott a Gyógyszerészeti Intézet létesítésére is. A két intézet ideiglenesen a Kálvária téren működött, majd 1931-től az ő vezetésével a Dóm téri épületben rendezték be. Megindította a szegedi gyakornoki tanfolyamot, amelynek előadó tanára lett. Egyetemi rendkívüli tanári címet kapott 1931-ben, majd 1944-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki, melyet 1958-ig látott el. Politikai nézete miatt már az 1950-es évek első felében nyugdíjazni akarták, de a Magyar Tudományos Akadémia korabeli elnökének, dr. Rusznyák István professzornak sikerült megakadályoznia. Egészségügyi okok miatt 1958-ban nyugdíjazását kérte. A Magyar Tudományos Akadémia az életművét elismerve, a gyógyszerészeti tudomány kandidátusa címmel jutalmazta.Tudományos munkássága:Elsősorban a gyógyszer-technológia körére terjedt ki. A galenusi készítmények vizsgálatán kívül még számos gyógyszerkészítményt (a csalánból készült „UD-3"-injekció, a Prodal tabletta, nyugta tószer) hozott forgalomba. Diagnosztikai és klinikai kérdésekkel is foglalkozott (vanilin-sósav-reagens, a kinin és a kinidin izomerek elkülönítő színreakciója). Állandóan foglalkoztatta a gyógyszerészképzés és továbbképzés ügye, még orvostanhallgatóknak is tartott előadásokat a gyógyszerészet témaköréből.


A szaklapokban megjelent, és a gyógyszerészet minden ágát felölelő közleményeinek száma 75. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Kórházi Szervezete 1982-ben jutalomérmet alapított az emlékére, a kórházi gyógyszerellátás eredményes fejlesztése elismeréséül.

Sír:Szeged, Belvárosi Temető, X. Dísz Bal hátsó 83.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1959. 33-34., 1962. 390., 1989. 507-510.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.95.Révai Új Lexikon. Babits Kiadó, Szekszárd, 2000.184-185.


Dr. Deér Endre seniorPusztavarsány, Pest-Pilis-Solt megye, 1865. IV. 6. -

Budapest, 1938. X. 31.

Mayer Sándor esztergomi Fekete Sas gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1886-ban gyógyszerészi, 1887-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Egyéves breslaui tanulmányai után az Angyal gyógyszertárban dolgozott. Az aszódi Magyar Király gyógyszertár tulajdonosa volt 1890 és 1896 között. A pesti Jó Pásztor gyógyszertárát 1897-től vezette, itt orvoslaboratóriumi reagenseket készített. A vastartalmú pilulája is nagyon keresett volt. Hamar bekapcsolódott a szakmai közéletbe. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület elnöke volt 1904 és 1908 között, a Budapesti Gyógyszerész Testület elnöke volt 1917 és 1922 között, közben pedig a Gyógyszerészi Folyóirat szerkesztője volt 1906-1914-ig. A III. és a IV. Magyar Gyógyszer- könyv galenusi részét szerkesztette. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapítója és alelnöke volt. Nagyon jól képzett gyógyszerész volt, a gyakornoki és approbációs vizsgákon is működött.

Sír:lásd Deér Ödön, 64. o.

Irodalom:Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője. 1939. 269-293.

Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.181.


Dr. Deér Endre juniorAszód, 1897 - Balatonlelle, 1933. VIII. 20.

Apja pesti Jó Pásztor gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1922-ben gyógyszerészi, 1924- ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Apja gyógyszer- tárában működött, és részt vett a IV. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztésében. Gyógyszertechnológiai témájú közleményei jelentek meg a szaklapokban. Vasúti baleset áldozata lett.

Sír:lásd Deér Ödön, 64. o.

Irodalom:Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője. 1933. 425.


Deér ÖdönAszód, 1895 - Budapest, 1981. X. 21.

Iskoláit elvégezve gépészmérnöki tanulmányokat folytatott, és ilyen állásban vállalt munkát. Öccse tragikus balesete után gyógyszerészi diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Apja halála után a Jó Pásztor gyógyszertár vezetője lett, és továbbra is magas színvonalon tartotta az államosításig. Élete utolsó 25 évében Svájcban élt.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, 42-1-25. Fehér márvány síremlék műemléki környezetben. Vilt Tibor alkotása. Felirat: ifj. dr. Deér Endre 1897-1933, dr. Deér Endre 1865-1938, dr. Deér Endréné, Pecka Ilona1868-1950, Dr. Deér Ödön 1895-1981, Madarász Antal 1895-1950, Madarász Antalné 1900-1985, KI. Deér Andrea 1908-1988.



Dobler BélaAda, Bács-Bodrog megye, 1889. V. 7. - Budapest, 1923. VII. 17.

Iskoláit a szülőhelyén végezte, gyakornoki helye ismeretlen. A budapesti tudományegyetemen 1910-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Egy fővárosi gyógyszertárban volt alkalmazott, közben a budapesti Gyógyszerészgyakornoki Tanfolyam tanársegédje volt. A Békés megyei köröstarcsai Szentlélek gyógyszertárat 1913-tól vezette. Nála volt gyakornok az öccse, Dobler László (1893-1955). Tudományos munkássága a gyógyszerkémiára és a gyógyszeralapanyagok vizsgálatára terjedt ki. A budapesti Gyógyszerészi Szemle főmunkatársa volt 1918-19-ben. A Gyógyszerészi Hetilapban 1920-22-ben új gyógyszereket, gyógyszerkülönlegességeket ismertetett.

Sír:Fegyvernek, Jász-Nagykun-Szolnok megye, felesége, sz. Simon Erzsébet családi kriptájába temették.

Irodalom:Gyógyszerészi Hetilap. 1923. 319.Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái. V. kötet: 876-877.


Dobler LászlóAda, Bács-Bodrog megye, 1893. VII. 8. -

• Balassagyarmat, 1955. III. 3.

Iskoláit elvégezve bátyja, Dobler Béla köröstarcsai Szentlélek gyógyszertárában volt gyakornok. A szegedi egyetemen 1924-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Bátyja halála után átvette köröstarcsai gyógyszertára vezetését, majd 1935-től a Nógrád megyei kemencei Szent Család gyógyszertárat vezette az államosításig. Ezt követően 1954-ig a visegrádi volt Remény gyógyszertár vezetője volt. Betegsége miatt egy évig Balassagyarmaton működött.

Sír:Balassagyarmat, Városi Temető.

Irodalom:Leánya, Dobler Margit gyógyszerész írásbeli közlése (1999).


Dr. Doby Géza KárolyBécs, 1877. XII. 30. - Budapest, 1968. IV. 16.

Középiskolai tanulmányait egy budai gimnáziumban végezte, a kassai Isten Szeme gyógyszertárban volt gyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1900-ban gyógyszerészi, 1902-ben pedig bölcsészdoktori diplomát kapott. A Mezőgazdasági Kísérletügyi Intézetben kezdte pályáját, ahol előbb növénykórtani kutatásokat végzett, majd a burgonya levélsodrásának kórokozóját találta meg. Közben 1904 és 1909 között a Chemiai Folyóirat analitikai kémiarovatának vezetője volt. A berlini egyetem kémiai intézetében Emil Fischer professzor mellett természetes anyagokat izolált, és a szerkezetüket kutatta, majd a párizsi egyetemen E. Bourque professzornál a biológiai oxidációt tanulmányozta. Hazatérve, a Magyaróvári Kísérleti Állomáson növénykórtani kutatásokat végzett. A budapesti tudományegyetemen 1913-ban a növényi biokémia magántanárává habilitálták. Ekkor már a Magyaróvári Állomást vezette. A Budapesti Országos Kémiai Intézet és Vegykísérleti Állomás vezetője 1918-tól. A debreceni egyetem orvosvegytani intézetének vezetője 1922-től. A pesti Közgazdasági Karon is tanított, ahol megbízták az Agrokémiai Intézet szervezésével - itt egy kis botanikus kertet is létesített. 1924-25-ben az Amerikai Egyesült Államok Michigan Castlansai mezőgazdasági főiskoláján tanított és kutatott. A Magyar Tudományos Akadémia 1935-ben levelező, 1946-ban pedig rendes tagjává választotta. Közben az 1930-as évek közepén az állatorvosi karon, majd az 1940-es években pedig a gyógyszerész karon is oktatott. A Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora volt 1943-tól, majd 1945 után önálló Agrártudományi Egyetemet létesített, amelynek 1948-ig volt rektora. Tudományos munkássága:Az enzimológia, a növényi biokémia és a mezőgazdasági kémia körére terjedt ki. Főműve volt az 1955-ben megjelent Növényi biokémia tankönyve, mely 1965-ben angolul is megjelent.


Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 8-1-A-149/150. Fehér márvány síremlék. Felirat: Id. Doby Jenő, 1834-1907, id. Doby Jenőné, Megay Erzsébet 1837-1924, ifj Doby Jenő, gyógyszerész, gyárigazgató, 1867-1931, Doby Sándor, 1837-1918, Dr. Doby Géza egyetemi tanár, +1968, dr. Doby Gézáné, 1887-1972, dr. Doby Tibor 1914-1968.

Irodalom:Gyógyszerészet. 1978.142-143., 1989.151-153.Dr. Zalai Károly. A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.80.


Dorner JózsefGyőr, 1808. XI. 2. - Budapest, 1873. X 9.

Iskoláit elvégezve a soproni Magyar Korona gyógyszertárban gyakornok, majd Pesten és Pozsonyban volt segéd. A bécsi egyetemen 1832-ben kapott gyógyszerészi oklevelet, ezt követően több helyen dolgozott. A pozsonyi Arany Korona gyógyszertár tulajdonosa 1836 és 1840 között. Nagyon érdeklődött a botanika iránt. Bejárta hazánkban az őt érdeklő fajokban gazdag területeket, bánáti tanulmányútjáról 1840-ben könyve jelent meg. Ez évtől a pesti Helytartótanács egészségügyi osztályára került. A Magyar Tudós Társaság 1842-ben egy pályamunkáját akadémiai díjjal jutalmazta. Több kémiai témájú könyvet is írt, a Magyar Természettudományi Társulat 1847-ben tagjává választotta. Az első magyar Vallás- és Nevelésügyi Minisztérium vezetői állásba helyezte, de a világosi fegyverletétel után visszavonult, és minden idejét a növénytannak szentelte. Jelentős flórakutató volt, a klímaváltozási adatokat is követte. Felismerte, hogy a növényi anyagcsere állandó mozgásban van, a szöveti szerkezet kutatása pedig elősegíti a botanika fejlődését. Növényélettani kutatásai körében az élősködő növényekre (Cuscuta-fajok) terelődött a figyelme.

A szarvasi evangélikus gimnázium tanára volt 1853-tól, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta 1859- ben, a pesti evangélikus gimnáziumban oktatott 1860-tól. Tagja volt a bécsi Természettudományi Társulatnak. Több könyvén, tankönyvén kívül a szarvasi és a pesti evangélikus gimnázium értesítőiben jelentek meg publikációi. Ásványtannal és állattannal is foglalkozott.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, 9-4-70. Egyszerű protestáns fakereszt. Felirat: Dorner József 1808-1873. Béke poraira.


Irodalom:Gyógyszerészet. 1979. 62-65., 1985. 385. Békési Élet. 1981.151.Győri Életrajzi Lexikon. Győr, 1999. 79.


Erkedy Ferenc seniorKolozsvár, 1886. XIII. 6. - Budapest, 1938. XI. 7.

A Kolozsvári Egyetemen 1913-ban gyógyszerészi diplomát kapott. A Temes megyei Homokos községben dolgozott, ahol gyógyszertár-tulajdonos lett. A pesterzsébeti Kígyó gyógyszertár társtulajdonosa volt 1926 és 1933 között. Majd 1933-ban a Rákóczi 8yógyszertár vezetője lett. Ferenc fiát is a gyógyszerészi pályára nevelte.

Sír:lásd Erkedy Ferenc junior, 72. o.

Irodalom:Ki kicsoda? A kortársak lexikona, Bp. 1937.181.Gyógyszerészi Közlöny, 1938. 740.


Erkedy Ferenc juniorKolozsvár, 1914 - Budapest, 1975. VI. 15.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1938-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Kisebb megszakításokkal 1939 és 1947 között katonai szolgálatot teljesített. A pesterzsébeti családi, Rákóczi Ferenc gyógyszertárat vezette 1947-től. Az államosítást követően több budapesti gyógyszertárban működött. A VIII. kerületi 822-es gyógyszertárat vezette 1957-től, gyógyszerismertető gyógyszerész volt 1958-tól. Minősítéssel szerezte meg a gyógyszerhatástan - toxikológia szakágból a szakgyógyszerészi képesítést. Nagyon jó szakmai kapcsolatban volt a kerület orvosaival. Tragikus balesete és halála előtt szerezte meg a klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakgyógyszerészi képesítést. Több ciklusban volt I. kerületi tanácstag. A Hazafias Népfront VIII. kerületi bizottságának al- elnöke volt.

Sír:Budapest, Pesterzsébeti Temető, 39-1-99/100.



Dr. Emszt KálmánMezőtúr, Jász-Nagykun-Szolnok megye, 1873. VII. 10. -

Budapest, 1957. IV. 8.

Iskoláit elvégezve a budapesti tudományegyetemen 1895-ben gyógyszerészi, majd 1901-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját dr. Lengyel Béla egyetemi tanár kémia intézetében 1895-ben kezdte, mint tanársegéd. A Magyar Állami Földtani Intézetbe 1900-ban került, ahol hamarosan az Intézet fő vegyésze lett. Később főgeológusi címet kapott, majd elnyerte a kísérletügyi főigazgatói címet. Nyugdíjba vonulása után, 1935-től 1944-ig az Intézet szaktanácsadójaként működött. A Magyar Földtani Társulat választmányi (1899-1949), majd tiszteletbeli tagja (1949-1957) volt. A Magyar Hidrológiai Társaság választmányi tagja is volt. Számos közleménye jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. Tudományos munkássága:1. Az ország minden részéből az Intézetbe került ásványokat, kő

zeteket, artézi és gyógyvizeket elemezte.2. Vizsgálta a balatoni fenékiszap kémiai viszonyait.3. A magyarországi tőzegeket analizálta.4. Évi jelentésekben részletesen ismertette a kémiai osztály műkö

dését. Az éves „Jelentés a geológiai tőzeg- és lápkutatásokról" periodika (1905-1910) szerkesztője.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 33-5-37. Fehér márvány kereszt ljn 2, 25- bibliai idézettel. „Ez az ígéret, amelyet ő ígért nekünk, az örök élet". Felirat: Emszt Gabriella, 1906-1932, dr. Emszt Kálmán, 1873-1957. dr. Emszt Kálmánné, 1882-1967.

Irodalom:Földtani Közlöny, 88-89. o. (1958)Révai Új Lexikon. 6. kötet, Babits Kiadó, Szekszárd, 2000. 258.


Emyey JózsefBélaudvarnok, Nyitra megye, 1869. IX. 21. - Budapest, 1945. X. 1.

A privigyei piarista gimnáziumban végezte a tanulmányait, Csip- pék fános nagytapolcsányi gyógyszertárában volt gyógyszerészgyakornok. Kolozsváron 1895-ben tett gyakornoki vizsgát, majd nyitrai, lőcsei és kórmöcbányai gyógyszertárakban volt segéd. Már ezekben az években értékes levéltári kutatásokat végzett. Az 1890-es évektől több lapnál mint hírlapíró dolgozott. Budapesten 1895-től a Magyar Távirati Iroda munkatársa. Ebben az időben jelentek meg az első gyógyszerésztörténeti, növénytani, néprajzi és etimológiai cikkei. A Gyógyszerészi Értesítő munkatársa lett. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi osztályának könyvtárosa 1902-től. Kitűnő nyelvtudása révén felkérték a III. és a IV. Magyar Gyógyszerkönyv szövegének latin nyelvre fordítására, de tökéletesen írt, beszélt németül, szlovákul. Egy időben a Műegyetemen és a Magyar Rádióban a cseh-szlovák nyelv előadója volt. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának igazgatója lett 1929-ben. A Pázmány Péter Tudományegyetemen az 1930-as évek közepén gyógyszerésztörténeti szemináriumot tartott. Feldolgozta az egykori Magyarország területén forgalmazott gyógyszerkülönlegességeket (Elenchus). Dr. Karsai Gézával írta meg „A Felsőmagyarországi bányavárosok színjátékai" címmel három kötetes munkát (1932-1938). Az 1934-ben a Magyar Természettudományi Múzeum első főigazgatója lett. Jelentős gyógyszerésztörténész. Megírta a nagyszombati egyetem első gyógyszerészei, a szerzetesrendi gyógyszertárak története, a XVII. századi természettudományi mozgalmak, a Balsamum Hungaricum és az Oleum Carpaticum története, az anyarozs története, a nagyszebeni gyógyszertár felszerelése 1531-ből, Körmöczbánya gyógyszertárainak története című cikkeit. Sokat fáradozott a gyógyszerészi múzeum felállításának ügyéért, mely csak 1948-ban nyílt meg. Később ez beolvadt az 1965-ben alapított Semmelweis Orvostörténe


ti Múzeumba. Az ő nevét viseli az 1968-ban megnyílt Gyógyszerésztörténeti Könyvtár, mely 1981-től a VIII. kerületi Mátyás téri, volt Szent Keresztély gyógyszertárban működik. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság a gyógyszerésztörténeti munkásság elismerésére emlékérmet alapított.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, 34-1-87, Történelmileg neves halott, műemléki környezetben. Fehér márvány síremlék: Ernyey József1869-1945.

Irodalom:Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1948. 61. Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1974. 3., 59., (1975) 3., 75. Gyógyszerészet, 1987. 467.Révai Új Lexikon II. kötet, Szekszárd, 2000. 517.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Bp. 2001. 69.


Fauser AntalBuda, 1810. XI. 8. - Budapest, 1883. XII. 15.

Alsóbb iskoláit Budán végezte, középiskolai tanulmányait a pesti piaristáknál kezdte, majd a váci püspöki líceumban fejezte be. Wranits Ignác pesti Megváltó patikájában volt gyakornok (1828-1931), a pesti tudományegyetemen 1834-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett. Pályáját a budai Vár „Udvari" gyógyszer- tárában kezdte, majd ismét a pesti Megváltó gyógyszertárban működött. 1837-ben pár hónapos külföldi tanulmányutat tett (Innsbruck, Ackensee, München, Regensburg, Passau és Bécs). Belépett 1838-ban Juranek József pesti Arany Oroszlán gyógyszertárába, ahol később gondnok lett. Juranek 1846-ban eladta a gyógyszertárat Jármay Gusztávnak. Tíz hónapot töltött el a belvárosi Nagy Kristóf gyógyszertárban. Gondnoki állást kapott Pollák József Szent Terézia gyógyszertárában, majd ezt 1856-ban megvásárolta és tulajdonosa lett. Érdeklődése mind jobban az ásványtan felé fordult, de sok növényt is gyűjtött. Belépett 1851-ben a Magyarhoni Földtani Társulatba. Egy alkalommal a Zólyom vármegyei Úrvölgyben, egy neki még újnak tetsző ásvány került a kezébe, mint az epsomit egy ismeretlen változata. Egy német mineralógus, bányamérnök barátja, Breithaupt írta le az új ásvány pontosabb elemzését, melyet fauserit-nek nevezett el. Ezzel örökítette meg a nevét az ásványtanban. Gyűjteményét az akkori idők minden ásványtudósa nagyra becsülte, ez halála után a Magyar Nemzeti Múzeumba került. A gyógyszerészi közéletbe is bekapcsolódott. A Budapesti Gyógyszerész Testület elnöke volt 1867-től, és az Osztrák Gyógyszerész Testület is elnökévé választotta.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, jobboldali fali kriptasor 6. A kripta a benőtt növényzet miatt azonosíthatatlan.


Irodalom:Gyógyszerészi Hetilap, 1883. 809.A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője. Pápa, 1938. 341-364.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.24.


Dr. Felletár EmilTapolca, Zala megye, 1834. VI. 1. - Budapest, 1917. II. 15.

Apja dr. Felletár József, Zala megye másodfőorvosa volt. Sümegen végezte a középiskolát, diákként is sokat kísérletezett. Egyik elővigyázatlansága miatt a fél szemére megvakult. Mayer Mihály balatonfüredi Oroszlán gyógyszertárában volt gyakornok. A pesti tudományegyetemen 1857-ben gyógyszerészi, majd 1862-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Megalapította és szerkesztette 1863-tól a „Vegyészet és Gyógyszerészet" szaklapot. Dr. Kátai Gáborral együtt szerkesztették „A gyógyszerészeti tudományok alapvonalai" című gyakornoki tankönyvet (1862-1866). Ennek a kémiai részét ő írta, közben a Gyógyszerészi Hetilap társszerkesztője is lett. Továbbtanult az egyetemen, már 1863-ban a törvényszéki kémia magántanárává habilitálták. A Kereskedelmi Akadémia kémiai technológia tanára volt 1869-től tíz évig, bírósági vegyész lett 1871-től. Az Országos Művegyészeti Intézet élére 1883-ban került, mint a törvényszéki toxikológia nemzetközileg is elismert művelője. Jáhn Józseffel törvényszéki kémiai szakkönyvet írt és adott ki (1897).Tudományos munkássága:1. Felfedezte az alkaloidaszerű hullamérgeket (ptomainok).2. Vérfoltok felismerésére érzékeny spektroszkópos módszert

dolgozott ki (a redukált haematin spektrumának vizsgálata).3. Arzéniont savanyú közegben ammóniumrodaniddal választott

le arzéntriszulfid alakban.4. Rámutatott a metilalkohol rendkívül mérgező hatására. Az ő

kérésére tiltották be 1910-ben a metanol tartalmú kozmetikumok forgalmazását.

5. Beteg állatok tejében mikrobiológiai eredetű fertőzéseket ismert fel.

6. A gyógyszerkészítés szabályaival és a gyógyszercserékkel kapcsolatos egészségügyi problémákkal is foglalkozott.


Szülőhelyén, Tapolcán a Nemzeti Pantheonban emléktábla hirdeti az emlékét.

Sír:Sümeg, Városi Temető, M-VI.-16. A kápolna közelében.

Irodalom:Gyógyszerészi Közlöny, 1917. 92.Orvostörténelmi Közlemények, 8-1. kötet. 1958. 167-207. Gyógyszerészet, 1973. 225-126., 1975. 388-189., 1976. 457-159. Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1974. 3: 95-103.Rédiger Béla: Az igazság védelmében. Dr. Felletár Emil, a magyar törvényszéki kémia megalapítója. Tapolca, 1987.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, 2001. 40.


A

Dr. Ferencz ÁronNagyajta, Háromszék-megye, 1880. X. 15. - Budapest, 1954. IV. 22.

A Kolozsvári Egyetemen 1903-ban gyógyszerészi, 1906-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Az egyetem gyógyszertárának tanársegédje és vegyésze 1903-tól, majd vezetője 1915-től. Egyetemi magántanárrá habilitálták 1916-ban. 1920 után helyi szaklapok főmunkatársa, majd vegyészeti és drogáru laboratóriumokban működött. A kolozsvári Megváltó gyógyszertárat bérelte 1930 és 1938 között. Az 1941/42-es tanévtől ismét a kolozsvári egyetemi gyógyszertárat vezette. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság vezetőségi tagja lett 1942-ben. Számos közleménye jelent meg a szaklapokban. A második világháború befejeződése után, 1945-ben a családjával Budapestre települt át. Itt „A Gyógyszerész" szaklapban még két cikke jelent meg.

Sír:Budapest, Újpest, Megyeri Temető, 40/A-3-42. Fehér márvány síremlék. A sírkő két részből áll. Az oszlopon kővirágváza, virágos rajzolat és kereszt. Elől ovális kiképzésű, szegélyezett. Felirat: Dr. Ferencz Áron 1880-1954. Dr. Ferencz Áronné 1883-1958., Édesanyánk Gál Endréné1912-1984. (dr. Ferencz Áron leánya volt.). „Emléketek szívünkben élni fog".

Irodalom:Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái. VIII. kötet. 860. Gyógyszerészet, 1997. 739., 1998. 631.


Frantz ÁdámVeszprém, 1772. XII. 31. - Veszprém, 1827. XI. 21.

Frantz Pál nyerges, céhfőnök, városbíró Pitner Erzsébettel 1771. június 24-én kötött házasságából elsőszülöttként jött a világra. „Pharmacopola"-ként működött. A tirocinális vizsgát Magister Dietrich Prarim előtt tette le. A pesti egyetemen 1796-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Megvásárolta 1801-ben a veszprémi Fekete Sas gyógyszertárat, amelyet haláláig vezetett.

Sír:lásd Ferenczy Károly, 83. oldal.

Irodalom:Dr. Zalai Károly. A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, 2001.138.


Ferenczy GyörgyVeszprém, 1806. IX. 16. - Veszprém, 1870

Szülővárosa kegyesrendi gimnáziumában végezte középiskolai tanulmányait, a családi gyógyszertárban volt gyakornok, a pesti tudományegyetemen 1827-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Jó hírnevű, kiváló szakmai képzettségű gyógyszerész volt. Tanítványai közül került ki Kiss Ferenc (1816-1892) kőrösladányi, majd szeghalmi gyógyszerész, dr.Than Károly professzor tanító mestere. A gyógyszertárat áthelyezte a mai Rákóczi út 8. szám alatti házba. Az eredeti neve Frantz volt, a Ferenczy nevet 1843-ban vette fel.


Ferenczy KárolyVeszprém, 1835. XII. 16. - Veszprém, 1911. IX. 17.

Szülővárosa kegyesrendi gimnáziumában végezte a középiskolai tanulmányait. Scholtz János pesti Városi gyógyszertárában volt gyakornok, a pesti tudományegyetemen 1858-ban gyógyszerészi diplomát kapott. A családi gyógyszertárat apja halála után vezette. Még 1868-ban szikvízgyártáshoz gépeket vásárolt, a gyógyszertár pincéjében indította be 1880-ban a szikvízüzemét. Az e célból fúrt édesvizű kutat még tovább mélyítette. Saját termesztésű borai nagyon keresettek voltak. Tagja volt a megyei borellenőrző bizottságnak, számos külföldi borkiállításon értékes díjakat nyert. A törvényszéki kémiában és a toxikológiában is kamatoztatta a vegyészeti tudását. Húsz éven keresztül a veszprémi kórház gondnoka volt, gyógyszertárát 1898-ig vezette. A városi takarék- pénztár élén több tisztséget töltött be.

Sír:Veszprém, Alsóvárosi Temető, Mártírok útjai fal melletti fekete már- ványobeliszk.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1980. 340-343.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.138-139.


Dr. Ferenczy AndorVeszprém, 1870 - Bécs, 1937.

Középiskolai tanulmányait a kalocsai jezsuita gimnáziumban végezte. Apja gyógyszertárában volt gyakornok, a budapesti tudományegyetemen 1891-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Ezt követően a bécsi egyetem I. Kémiai Intézetében H. Weidel professzor mellett kidolgozott „Über das fi-acetacetylpyridyl" című munkájával 1897-ben bölcsészdoktori oklevelet kapott. Ezután Wurda Adolf híres nagyiparosnál működött, hazatérve pedig hazai szeszgyárak analitikus vegyésze volt. Dr. Than Károly halála után az intézetét kettéosztották, ekkor megpályázta az új III. sz. kémiai tanszéket, de helyette Buchböck Gusztáv egyetemi magántanár nyerte el. így ismét Becsben, Rüttgers Ottó vegyészeti laboratóriumában működött.

Sír:Veszprém, Alsóvárosi Temető, Mártírok útjai oldalfal.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1980. 343.,Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 140.


Filó JánosSzolnok, 1852. II. 22. - Budapest, 1917. II. 14.

Iskoláit elvégezve Loóg Imre gödöllői Magyar Korona gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1873-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Több budapesti gyógyszertárban működött, részt vett 1878-ban a boszniai hadjáratban. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1882-ben a budapesti Mátyás térre, amelyet Szent Keresztély néven működtetett. Tagja volt a fővárosi törvényhatósági bizottságnak. Jelentős szakmai-közéleti munkát végzett a Budapesti Gyógyszerész Testületben, amelynek elnöke volt 1906 és 1917 között. Abban az időben nehézségek voltak a Gyógyszerészsegédek Betegápoló és Segélypénztára kifizetéseivel. O ezt igyekezett sikeresen megoldani. Az ő elgondolása volt a Testületi Székház (Aggtelek u. 8., később Kiss József u. 8.) megvásárlása és berendezése. Királyi tanácsosi címet kapott 1909- ben. Fiát, dr. Filó János jogi doktort (+ 1959. II. 19.) is a gyógyszerészi pályára nevelte. Ő vezette a gyógyszertárat az államosításig. Számos közleménye jelent meg a szaklapokban. Gyógyszertára 1981-től az Ernyey Könyvtár otthona.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, 20/2-1-32. Fehér márvány síremlék. Felirat: Filó család sírboltja: Filó János 1852-1917, Filó Béla 1889-1891, Filó Jánosné, Petz Irma 1866-1940.

Irodalom:Gyógyszerészi Közlöny, 1917. 75-77.Gy. Hetilap, 1917. 680.Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái. IX. kötet, Bp. 1992.105-106. Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.46.


Dr. Flóderer IstvánCsepreg, Sopron megye, 1907. IX. 2. - Budapest, 1991.1.4.

Szülőhelyén apja, Flóderer Jenő Szentháromság gyógyszertárában volt gyakornok, segédi idejét is itt töltötte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1930-ban gyógyszerészi, majd 1932- ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját az Országos Közegészségügyi Intézet Kémiai Osztályán kezdte, ahol főleg gyógyszerkülönlegességeket vizsgált, gyógyszertárakat és gyógyszerüzemeket ellenőrzött. Elnyerte 1935-ben a „sub auspiciis gubernatoris" doktori kitüntetést. Rockefeller ösztöndíjjal 1939- ben az Amerikai Egyesült Államokban tanulmányutat tett. A budapesti Wander gyógyszergyár analitikai laboratóriumát vezette, és egyben tudományos főmunkatárs lett 1941-től. Tevékenységéért 1953-ban elnyerte a gyógyszerészeti tudomány kandidátusa fokozatot. A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya szaktitkára (1955-1957), és az EGYT Gyógyszer-technológiai Laboratóriumának vezetője. Itt főleg a szerves kémiai gyógyszerek ipari előállítása terén szerzett érdemeket. Jelentős szerepe volt a VI. Magyar Gyógyszerkönyv galenusi részének munkálataiban. Úttörő munkát végzett 1956- tól a gyógyszerkészítmények stabilitása terén. Számos új analitikai eljárást dolgozott ki, több elfogadott szabadalma is volt. 1960-1967 között az EGYT Orvostudományi és Gyógyszerészeti Osztályát vezette. Elnyerte 1978-ban a munkássága elismeréseként a Schulek Elemér emlékérmet. A Magyar Gyógyszerészet Pantheon Bizottságában 1978-tól tanácskozási joggal vett részt. Hobbyja volt a bélyeggyűjtés, több ilyen témájú könyve jelent meg.

Sír:Budapest, Pesterzsébeti Temető, F-290. Urna. Felirat: Farkas Dezsőné1913-1986, dr. Flóderer István, 1907-1991.


Irodalom:Gyógyszerészet, 1987. 356-357., 1991. 206.Révai Új Lexikon. 7. kötet, Babits Kiadó, Szekszárd, 2001. 396.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.116.


Frankó Andor seniorSoborsin, Arad megye, 1863 - Szeged, 1927.

Gyógyszerészi oklevelét feltehetően a Kolozsvári Egyetemen szerezte meg 1884-ben. Megvásárolta 1905-ben a szegedi Gizella téren az elhanyagolt és rosszul működő gyógyszertárat, és azt áthelyezte a Dugonics tér sarkára. A Dugonics gyógyszertár és tulajdonosa a központi fekvése révén hamar bekerült a város vérkeringésébe. A gyógyszertár irodáját kortárs festők képei díszítették. Életvitelére jellemző volt, hogy neki volt elsőként személyautója Szegeden. Fiát, Frankó Andor juniort is a gyógyszerészi pályára nevelte.

Sír:lásd Frankó Andor junior, 89. oldal.

Irodalom:Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp.

2001.178.


Frankó Andor juniorSoborsin, Arad megye, 1893. XI. 1. - Szeged, 1966.1.2.

Előbb a szegedi Kálvária gyógyszertárat vezette, majd 1925-ben vett át apjától a szegedi Dugonics gyógyszertár vezetését. Szorgalmával hamar felküzdötte magát a megye egyik legnagyobb gyógyszertára tulajdonosává. A bútorzatot, az állványedényeket és a laboratóriumi eszközöket is korszerűbbre cserélte. Oktató gyógyszertárként működött a munkahelye, amely hozzájárult a fiatal gyógyszerészek gyakorlati képzéséhez is. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Szeged vidéki kerületének vezetőségi tagjaként is nagyot alkotott.

Sír:Szeged, Belvárosi Temető, X. Kriptasor, 347.

Irodalom:Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.178-179.Henszelmann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár családok történetéhez. Szeged,1992. 86.


Dr. Frankó AndrásSzeged, 1924. V. 2. - Szeged, 1962. III. 7.

Nagyapja és apja hivatását követte, a családi Dugonics gyógyszer- tárban volt gyakornok. 1945-ben a Szegedi Egyetemen gyógyszerészi diplomát kapott. Dr. Dávid Lajos intézetében kidolgozott értekezésével 1948-ban gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett. A gyógyszertár államosítása után a Csongrád megyei Gyógyszertári Központ gyógyszerellenőrző gyógyszerésze, később pedig szakfelügyelő lett. Felesége, Szirmai Emília is analitikusként működött a szakfelügyelői laboratóriumban, majd ugyanebben a beosztásban dolgozott Budapesten is. Fiuk, Frankó Géza is a gyógyszerészi pályán működik.

Sír:Szeged, Belvárosi Temető, X. Kriptasor, 348.


2001.179.


Frum IstvánBuda, 1828 - Budapest, 1890.1.1.

A pesti egyetemen 1854-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Alkalmazotti évei után, 1858-tól vezette a budai Római Császár gyógyszertárat. Már 1862-ben tagja volt a Fauser Antal vezette bizottságnak, mely az 1864. évi első gyógyszerész gyűlés összehívását kérvényezte. Támogatta az 1862-től kiadott dr. Felletár Emil - dr. Kátai Gábor által összeállított gyakornoki tankönyv kiadását. A Budapesti Gyógyszerész Testület alelnökévé 1885-ben választották meg, majd a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület alelnökeként is jelentős szakmai-közéleti munkát végzett.

Sír:Budapest, Újköztemető, 28-1-17. Fekete márványoszlop kereszttel. Felirat: Frum István, 1828-1890.

Irodalom:Gyógyszerészi Hetilap, 1890. 404.Gyógyszerészi Közlöny, 1890. 14, 28,46.


Gáts LajosCsollányospuszta, Kutas, Somogy megye, 1876 - Kaposvár, 1960. IX. 26.

Középiskolai tanulmányait Keszthelyen végezte. A balaton- boglári Boldogságos Szűz Mária gyógyszertárban volt gyakornok 1894-től, a budapesti tudományegyetemen 1899-ben gyógyszerészi oklevelet kapott. A fővárosi Magyar Korona gyógyszertárban kezdte pályáját, majd a Baranya megyei mecsekszabolcsi Szent Borbála gyógyszertárat bérelte. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1904-ben, a Somogy megyei Mozsgó községben. Gyógyszertárát egy évvel később Szent Margit néven nyitotta meg. A kőröshegyi Szentlélek gyógyszertárat 1936-tól vezette. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Somogy megyei kerületének helyettes elnöke volt. A szaksajtóban többször emelt szót a vidéki gyógyszertárvezetők megélhetési gondjai, és a vasárnap délutáni munkaszünet érdekében. Gyémántdiplomát kapott halála évében.

Sír:Kaposvár, Keleti Temető, V. szegély, 54-55. Családi kripta.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1960. 313., 439.


Glázer SándorTapolca, Zala megye, 1861. VII. 11. - Tapoca, 1917. VI. 6.

A tapolcai Oroszlán gyógyszertárat 1857-ben alapította Glázer Károly gyógyszerész, fűvész, halála után pedig fia, Glázer Iván vezette azt. Sándor a budapesti tudományegyetemen 1884-ben kapott gyógyszerészi diplomát, a családi gyógyszertárat 1886-tól vezette. Kezdeményezte a község csatornázását és fásítását. Három választási ciklusban, 1895 és 1903 között községbíró volt. A helyi Vöröskereszt elnökeként jelentős szerepe volt még a városi kórház létrehozásában. A város egyik utcája a nevét viseli, emlékét pedig Mayer István szobrászművész alkotása őrzi. Emlékére emléktáblát avattak 1990. november 19-én, egykori gyógyszertára falán.

Tapolca, Keleti Temető, Fekete márvány síremlék.

Irodalom:Gyógyszerészi Közlöny, 1917. 291.Gyógyszerészet, 1991. 331.Veszprém megyei Életrajzi Lexikon. Veszprém, 1998.185. (hibás halálozási idővel).


Göbl NándorMecenzéf, Abaúj-Torna megye, 1903 - Eger, 1970. II. 13.

A Szegedi Egyetemen 1931-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját Somogy megyében kezdte, ahol a mernyei Őrangyal gyógyszertárat vezette. Rövid ideig Kassán is volt gyógyszertártulajdonos, majd a Heves megyei Egercsehi Magyar Király gyógyszertárat vezette. A második világháború végétől a szilvásváradi Magyar Korona gyógyszertár hatósági kezelője volt. Később Egerben volt gyógyszertárvezető, majd átvette a Gyógyszertári Központ Galenusi Laboratóriuma vezetését. A Heves megyei Kórház gyógyszertárának főgyógyszerészévé 1960-ban nevezték ki. Nyugdíjba vonult 1969-ben, de még napi 4 órás állásban tovább dolgozott a gyógyszerellátás területén. Kísérletes munkát végzett a VI. Magyar Gyógyszerkönyv bevezetéséhez. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Heves megyei szervezetének is aktív tagja volt.

Sír:Eger, Hatvani Temető, 4. parcella, 5. sor, 42. sír, Fehér márvány síremlék. Felirat: Göbl Nándor gyógyszerész, Göbl Nándorné, sz. Keller Márta.



Dr. Görög JenőBudapest, 1920. VI. 20. - Budapest, 1978. XII. 12.

Előbb a budapesti Műegyetemen 1942-ben vegyészmérnöki, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1944-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Műszaki egyetemi doktori oklevelet szerzett 1950-ben. Pályáját a Műszaki Egyetem Szervetlen Kémiai Tanszékén kezdte mint tanársegéd (1941-1942), majd a Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszék tanársegédje (1942-1946), adjunktusa (1946-1952), majd docense (1952-1978), és az ipari mikrobiológiai kutatócsoport vezetője. Alkalmazott és ipari mikrobiológiával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős kutatási eredményeket ért el a C-vitamin gyártás alapanyagának, a szor- bóz mikrobiológiai előállítása, illetve a rostnövények és az ipari háncsrostok vizsgálata terén. Elnyerte 1964-ben a kémiai tudomány kandidátusa fokozatot.

Sír:Budapest, Újköztemető, 62-8-1-50, Fehér márvány síremlék. Barna márvány állórész kereszttel. Felirat: dr. Görög Jenő 1920-1978, dr. Görög Jenőné 1927-1986.

Irodalom:Révai Új Lexikon. 8. kötet, Babits Kiadó, Szekszárd, 2001. 646-647.Új Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet, Magyar Könyvklub, Budapest, 2001.1080.


Dr. Gyarmati LászlóBalassagyarmat, 1921. IV. 18. - Madrid, 1980. IX. 1.

A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1949-ben gyógyszerészi oklevelet kapott. Pályáját a Gyógyszerkutató Intézetben kezdte, itt a morfingyártás mellékalkaloidáinak kinyerésével és meghatározásával foglalkozott. Hivatásos katonatisztként a Magyar Néphadsereg Egészségügyi Szolgálatának Kutató Intézetében működött, itt egy toxikológiai laboratóriumot alakított ki, ahol elsőként használta fel a méregvizsgálatokra a réteg-kromatográfiát. Több magyar gyógyszer felszívódását, metabolizmusát és kiürülését vizsgálta. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1957-ben vegyészmérnöki oklevelet, majd szakmérnöki, végül pedig 1960- ban a gyógyszerészdoktori diplomát nyert. A kémiai tudomány kandidátusa 1970-ben lett. Az egyetemi Gyógyszerészeti Intézet tanszékvezető egyetemi tanárává 1970. XI. 1-jétől nevezték ki, ezt követően a biogyógyszerészet lett a kutatási témája. Főműve volt „A klinikai toxikológia alapjai" című munkája Dávid Gáborral (1963). Katonai pompával temették el.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 12/3-1-127. Fehér márvány síremlék. Felirat: Dr. Gyarmati László 1921-1980.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1980. 361-362.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.124.Új Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet, Budapest, 2001.1154p.


Dr. Gyenes IstvánBeszterce, Beszterce-Naszód megye, 1913.1.13. - Budapest, 1998. X. 31.

Iskoláit elvégezve a Kolozsvári Egyetemen kezdte gyógyszerészi tanulmányait, majd 1937-ben a Pázmány Péter Tudomány- egyetemen fejezte be. Közben 1935-től a Pázmány Péter Tudományegyetem is tanult. Általános orvosdoktori oklevelet kapott 1939-ben. A Szerves- és Gyógyszerészkémiai Intézet gyakornoka volt 1937 és 1939 között. A Richter Gedeon Gyógyszergyár munkatársa lett 1940. január 1-től. Kezdetben az analitikai, később pedig a gyógyszer-technológiai laboratóriumban működött. E laboratórium vezetőjeként megbízták 1962- ben a Fizikai Kémiai Kutatólaboratórium szervezésével. Korának kiemelkedő gyógyszer-analitikusa volt, nagy szerepe volt a nem vizes közegben végzett titrálások elméletének és gyakorlatának kifejlesztésében, valamint ennek hazai elterjesztésében. Ezen belül a fő kutatási területe a tercier ami- noklórhidrátok meghatározása volt. Új elméletet alkotott az acetilezés mechanizmusára, és újszerű eljárást dolgozott ki az illó és a nem illó aminok egymás melletti meghatározására. E tárgykörben előbb magyar, később pedig angol és német nyelvű szakkönyve jelent meg (1960,1967,1970). Elnyerte a kémiai tudomány kandidátusa (1959) és doktora (1970) fokozatot. A Veszprémi Vegyipari Egyetem címzetes egyetemi docense (1966-1971), majd egyetemi tanára (1971-től). A Magyar Tudományos Akadémia Szerves Kémiai és Gyógyszer-technológiai szakbizottságaiban vezető szerepet töltött be. A Schulek Elemér Emlékérem kitüntetettje, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnökségi tagja volt.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 32-3-1-73. Fekete márvány sír. Felirat: Zákány János 1912-1985, dr. Gyenes István 1919-1998.


Irodalom:Gyógyszerészet, 1998. 693.Acta Pharmaceutica Hungarica, 1999. 59.Révai Új Lexikon. VIII. kötet, Babits Kiadó, Szekszárd, 2001. 821.Új Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet, Magyar Könyvklub, 2001.1157.


Dr. Halm IvánZsombolya, Torontál megye, 1911. V. 18. -

Tokod, Komárom megye, 1995.1.10.

Édesapja főjegyzőként működött szülővárosában. A család a történelem sodrásával került Esztergom megyébe. Középiskolai tanulmányait Kalocsán és Esztergomban végezte. A tokodi Bánya gyógyszertárban volt gyakornok, Kneitner Kálmán irgalmasrendi gyógyszerész vezető volt a tanítómestere. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1933-ban kapott gyógyszerészi diplomát. Tokodon kezdte pályáját, majd megvásárolta a patikát, ezt később újjáépítette. Az államosítás után (1950-1957) Nyergesújfalun volt gyógyszertárvezető, nyugdíjba vonulása után ismét a tokodi gyógyszertárban dolgozott. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Komárom megyei Szervezetének elnöke volt 1958-tól. Gyógyszerészdoktori diplomát kapott 1979- ben.Tudományos munkássága:1. A Komárom megyében termő gyógynövényeket fitokémi-

ailag vizsgálta. Tájékoztató gyorsvizsgálatokat dolgozott ki a tinktúrák és más növényi galenikumok egyszerű vizsgálatára: a kapillárkép egzakttá tételéért jelrendszert készített. így ez egy nagyon egyszerű és gyors elővizsgálati módszer (Acta Pharmaceutica Hungarica, 1979. 97-105). Fitoterápiával is sokat foglalkozott.

2. Jelentős volt a gyógyszerésztörténeti munkássága. A megyei levéltárakban felkutatta a megye legrégibb gyógyszertárainak történetét. Külföldi kongresszusokon számos előadást tartott. Nagy sikert ért el Csontváry Kosztka Tivadar gyógyszerész, festő munkásságának méltatásával. Állandóan képezte magát, ebben nagy segítségére volt perfekt német nyelvtudása. Számos közleménye jelent meg a szaklapokban.


Sír:Tokod-Altáró, Községi Temető.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1982.110., 1991. 391., 1995.142.


Dr. Halmai JánosNyitra, 1903. III. 3. - Budapest, 1973. VII. 23.

Iskoláit Bonyhádon végezte, és az ottani Arany Sas gyógyszertárban volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1925- ben gyógyszerészi, majd 1931-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Közben gyógyszertárban alkalmazottként működött. Az egyetemi Növénytani Intézetben maradt, mint tanársegéd. Ettől kezdve jelentek meg a szaklapokban publikációi. „A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője"-nek rovatvezetője is volt. A Gyógyszerismereti Intézetbe 1939-ben helyezték át, ahol már 1940-ben adjunktusi kinevezést kapott. A Kertészeti Akadémián és a Drogista Szakiskolában is tanított. Egyetemi magántanárrá habilitálták 1942-ben. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság titkára volt 1939 és 1949 között. Már ekkor jelentős volt a gyógyszerésztörténeti munkássága. Kutatásairól folyamatosan publikált a korabeli szaklapokban, de cikksorozatban is ismertette a hazai és a külföldi eredetű gyógynövényeket.

Dr. Lipták Pál tanszékvezető egyetemi tanár 1948-ban bekövetkezett váratlan halála után, mint intézeti tanár vezette az intézetet. Tanszékvezető egyetemi docensi kinevezést kapott 1949- ben. Ebben az időben a Magyar Szabványügyi Intézet gyógynövény csoportjában jelentős munkát végzett. Szerkesztette az V. és a VI. Magyar Gyógyszerkönyvek gyógynövény cikkelyeit. Dr. Novak István szegedi egyetemi tanárral írott „Farmakog- nózia" tankönyve 1964-ben jelent meg. 1954-től elérte a Gyógyszerészet története tantárgy egyetemi oktatását. A Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság 12 külföldi kongresszusán tartott előadást magyar vonatkozású témákról. Létrehozta Sopronban 1968-ban a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályát, melynek első elnöke volt 1968 és 1970 között. A mintegy 150 cikkének kétharmada gyógyszerésztörténeti témájú.


Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 16/2-1-30. Fehér márvány síremlék kereszttel. Felirat: dr. Halmai János 1903-1973, dr. Halmai Jánosné 1906-1988.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1973. 435., 1974. 418.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.113.


Dr. Halmi PálHarta, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, 1904.1.4. - Budapest, 1989. VII. 24.

Apja id. Halmi Pál (1865-1943. augusztus 1.) 1894-ben állította fel Hartán az Isteni Gondviselés gyógyszertárat, itt volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1927-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Dr. Matolcsy Miklós professzor, az Egyetemi gyógyszertár igazgatója tanársegédként alkalmazta. Gyógyszerészdoktori diplomát kapott 1935-ben. Átköltöztette az Egyetemi gyógyszertárat a mai Hőgyes Endre utcai épületbe. Egy gyógyszer-vademecumot állított össze 1938-ban. Sikeresen ízesített egy szederlevélből, hársfavirágból álló teapótlót, ezt a Meinl cég külföldön is forgalmazta. Ennek nyereségéből Vácott vegyészeti üzemet létesített, közben 1943-ban adjunktus lett. Elkészült 1945 elején a váci üzemcsarnok, azonban kénytelen volt letenni az eredeti tervéről, koffein helyett szappant, pe- ronoszpóra ellen rézszulfátot és borkősavat gyártott 20 munkással. Az üzemet 1949 elején az elsők között államosították. Orvos bátyja révén egy győri minőségvizsgáló intézetben élelmiszereket ellenőrzött, majd 1952-ben az Erdőkémia Vállalat kémiai osztályának vezetője lett, ahol a fenyőtűágak benzines kivonásával fenyőtűgyantát állított elő, melyet szabadalmaztatott. Eljárását „Kiváló Feltaláló" kitüntetéssel jutalmazták. A vállalat kecskeméti üzemében pedig a borókapálinka minőségét úgy javította meg, hogy előzőleg ledesztillálta az illóolajat. Mindkét termék nagyon keresett volt. A Kompozíció Gyár Termelési osztályvezetőjeként javasolta, hogy a kaporola- jat az egész növényből készítsék. így országosan termesztették a kaprot. Anyagi problémák miatt fegyházba került, de egészségi problémái miatt szabadlábra helyezték. Rövid ideig még a Pest megyei Gyógyszertári Központ vecsési és üllői gyógyszertárában dolgozhatott, végül a tatabányai Szénbánya üzem gyógynövényfeldolgozó részlegében 1972-ig működött. Nyug


díjba vonulása után az otthonában is képezte magát. Sokat kísérletezett az illóolajos növényekkel és az illóolajokkal.

Sír:Lébény, Győr-Sopron megye, Községi Temető, C2-D parcella, 5. szám. Kívánságára felesége sírjába temették.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1988. 543-144., 1999. 800-802.


Dr. Háznagy AndrásKiszombor, Torontál megye, 1913. III. 22. - Szeged, 1987. XI. 7.

Szegeden érettségizett, majd apja, Hofbauer András (1865-1947) kiszombori Isteni Gondviselés gyógyszertárában volt gyakornok. Családja 1942-ben hatósági engedéllyel vette fel a Háznagy nevet. A Szegedi Egyetemen 1935-ben gyógyszerészi, 1937-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott, közben szegedi gyógyszertárakban volt alkalmazott, majd rövid ideig Kolozsvárott volt analitikus. Katonai szolgálatot teljesített 1944-től a második világháborúban, ahol orosz hadifogságba esett. Hazatérve, 1948 és 1957 között Kiszomborban és Makón gyógyszertárakban működött. Makón gyógyszerismertető volt, és bekapcsolódott a gyógyszerészek és a technikusok továbbképzésébe is. A Szegedi Orvos- tudományi Egyetem Gyógynövény- és Drogismereti Intézetében 1957-től előbb tanársegéd (1979-ig), majd adjunktus volt. Az Intézet megbízott vezetője volt 1976-1979 között. Elnyerte 1979-ben a kémiai tudomány kandidátusa fokozatot. Címzetes egyetemi docenssé nevezték ki 1984-ben. Jelentős szerepet vitt a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Csongrád megyei Szervezetének munkálataiba. A Gyógynövény Szakosztály vezetőségi tagja volt, az Acta Pharmaceutica Hungarica szerkesztőbizottságában is részt vállalt. Az V. és a VI. Magyar Gyógyszerkönyvek farmakognó- ziai részét szerkesztette, számos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, a 100 képcsős félautomata Craig-készü- lékét sikeresen szabadalmaztatta.Tudományos munkássága:1. Magyarországi kenderek és az Erysium canescens papírkroma

tográfiás vizsgálata.2. Porított drogok szennyezettségének vizsgálata.3. A Cyanchum vincetoxicum hatóanyagainak izolálása.4. A Craig-módszer bevezetése félautomata módszerrel. Szabada

lom.


5. A Chinae cortex, a Frangulae cortex, az Ipecacuanhae radix és a Plantago lanceolata hatóanyagainak vizsgálata.

Sír:Szeged (Bajai út), Református Temető evangélikus része. 347. sír.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1979. 269-170., 1988. 45.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.146.Révai Új Lexikon. 9. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd, 2002. 563.


Dr. Hegedűs LajosBudapest, 1901. VIII. 25. - Budapest, 1988. VIII. 4.

Családjában több gyógyszerész volt. A budai Segítő Mária gyógyszertárban 1920-tól volt gyakornok. Ekkor még újságíró akart lenni, és beiratkozott a jogi karra, de mégis a gyógyszerészi pályán maradt. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1924-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Dr. Deér Endre pesti Jó Pásztor gyógyszertárában kezdte pályáját, de az orvoskaron is négy szemesztert hallgatott. Gyógyszerészdoktori diplomát kapott 1928-ban, és 1932-ig a fegyverneki Megváltó gyógyszer- tárat bérelte, majd több fővárosi gyógyszertárban működött. A Knapp és Társa illóolajgyárat, és vegyész felesége iparengedélye révén a Realchemia vegyi üzemet vezette. Megbízták1945-ben a Rókus Kórház Budán elrejtett gyógyszer- és kötszerkészletének átmentésére. A budapesti Népjóléti Kormánybiztosság Gyógyszerészeti osztályát vezette 1945. március 15-től. Részt vett a Richter- és a Wander gyógyszergyárak romeltakarításában, beindításában. A Terla gyógyszerész-szövetkezet országos szervezője volt. Ismét budapesti gyógyszertárakban működött. Közben a Honvédelmi Minisztérium Egészségügyi Szolgálata keretén belüli vényellenőrző csoportot vezette 1956- ig. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Egészségügyi Főosztályának főelőadója volt. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tudományos munkatársaként, az Ernyey József Gyógyszerésztörténeti Könyvtárban működött 1971-től. A „Gyógyszerésztörténeti Diárium" alapító főszerkesztője volt. Számos neves gyógyszerész életútját, munkásságát kutatta. Ujjáalapí- totta és vezette 1978-tól a Magyar Gyógyszerészet Pantheon Bizottságát. Dr. Zboray Bertalannal megírta a „Magyar Gyógyszerészet Pantheonja" című kétkötetes, fényképes munkát. Több hazai és külföldi kongresszuson tartott előadást, számos gyógyszerészt, asszisztenst segített értekezéseik, szakdolgoza


taik megírásában. Munkásságát 1986-ban Miniszteri Dicsérettel ismerték el. Munkáinak száma több száz, kéziratainak egy részét az Ernyey Könyvtár őrzi.

Sír:Budapest, Óbudai Temető, 36-2-1, urnasírfelirat: Dr. Hegedűs Lajos 1901-1988, Dr. Hegedűs Lajosné 1908-1996.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1981. 306., 1989.108.Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, 365.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.107.


Dr. Herczeg ZoltánBudapest, 1940. IV. 10. - Sopron, 1988.1.21.

A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1964-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Pályáját a Kőbányai Gyógyszeráru- gyárban kezdte, később Pécsett működött, majd a Tolna megyei Szakcson öt évig volt gyógyszertárvezető. Az oktató-nevelő munkát 1973-ban választotta. A gyógyszertári asszisztensjelöltek és szakasszisztens-jelöltek ezreit tanította a szakmai ismeretekre és hivatásszeretetre. Korábban gyógyszeranalitikával is foglalkozott. E tárgykörben kapott a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1978-ban gyógyszerészdoktori diplomát. Értekezésének címe: Barbitálok meghatározása. Ugyanebben az évben elnyerte a gyógyszerhatástan-toxikológia szakon a szakgyógyszerészi címet. Jól képzett és nagy tudású gyógyszerész volt. Tudását nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel adta tovább, kiváló oktató volt. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Győr-Sopron megyei Szervezetének vezetőségi tagja volt. Szaklapokban több tudományos közleménye jelent meg, jegyzeteket is írt.

Sír:Sopron, Evangélikus temető, 28/25.



Dr. Hídvégi GyulaBudapest, 1911. VI. 4. - Budapest, 2000. IX. 22.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1934-ben gyógyszerészi, 1937-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját az Egyetemi Gyógyszertárban kezdte, majd 1937-től az Országos Közegészségügyi Intézet Kémiai Osztályán működött. A Debreceni Ideiglenes Kormány, majd a fővárosi Népjóléti Minisztérium osztályvezetője volt. Az Országos Árhivatali szolgálatát követően az Országos Tervhivatal Vegyipari osztályán működött 1957-ig. Rövid ideig Pest megyei szakfelügyelő és az Egészségügyi Minisztérium Gyógyszerügyi és Műszerügyi Főigazgatóságának főelőadója volt. Á Gyógyáruértékesítő Vállalat laboratóriumát vezette 1959 és 1972 között. Nyugdíjasán az Ernyey József Gyógyszerésztörténeti Könyvtár tudományos munkatársaként részt vett a fővárosi gyógyszerészsírok felkutatásában és dokumentálásában.

Sír:Budapest, Újköztemető, 5/A-1-6. Fehér márvány síremlék. Felirat: özv. Lászlóné 1907-1968, özv. Orbán Imréné (1878-1968). „Irén, úgy bánt el veled a halál, mint fagyálló tavasz a legszebb virágjával. Bánatos édesanyja."

Irodalom:Gyógyszerészet, 2000. 697-698.


Ihász IstvánSzentes, 1921 - Szentes, 2000. VIII. 14.

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. Apja Ihász Nándor senior (1890-1973), a szentesi Megváltó gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1944-ben kapott gyógyszerész diplomát. Apja gyógyszertárában kezdte pályáját, az államosítás után előbb egyszemélyes gyógyszertár vezetője volt, majd 1965 és 1981 között Szentes ügyeletes, Petőfi gyógyszertárát vezette. Szentes városi és járási főgyógyszerésze volt 1969 és 1981 között. Nyugdíjasán is örömmel vállalt helyettesítést. Szakmai felkészültségét és általános műveltségét számos kolléga, munkatárs elismerte. Több kitüntetéssel ismerték el szakmai munkáját. Szakmai tudása mellett a zenei jártasságát is kamatoztatta. A szentesi Szent Anna templom énekkarát hosszú időn keresztül vezette. Halálával a város és térsége egy köztiszteletben lévő személlyel lett szegényebb. Testvére, Ihász Nándor junior (1927- Syógyszerészi oklevél kelte: Szeged, 1952.) kiskunmajsai gyógyszertárvezető volt. Felesége, Győri Mária Zsuzsanna ugyancsak kiskunmajsai gyógyszerész. Leányukat dr. Grabaritsné, Ihász Zsuzsannát is a gyógyszerészi pályára nevelték.

Sír:Szentes, Kálvária temető, E-ráta, keresztút 10. sor, 3-4. sír. Szürke márvány obeliszk. Felirat: Ihász Nándor gyógyszerész 1890-1973, felesége, Stammer Mária 1902-1989, Ihász István főgyógyszerész 1921-2000.

Irodalom:Gyógyszerészet, 2000. 698.Gyógyszerészi Hírlap, 2000.11. szám, 25.


Dr. Ilosvay LajosDés, Szolnok-Doboka megye, 1851. X. 31. - Budapest, 1936. IX. 30.

Ró'th Pál helyi Fortuna gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1874-ben gyógyszerészi, 1875- ben pedig bölcsészdoktori diplomát kapott. Pályakezdőként előbb dr. Lengyel Béla, majd dr. Than Károly professzorok mellett volt tanársegéd. Külföldi tanulmányútján Bunsen és Bért- helot mellett dolgozott. A budapesti műegyetem kémiai tanszékének élére 1882-ben került. Nem kis részt vállalt a műegyetemi kémiai épület berendezésében, fejlesztésében. Tizenhét éven át, 1897-től szerkesztette a Magyar Chemiai Folyóiratot. A Magyar Tudományos Akadéma rendes tagja (1905), majd 1916-tól társelnöke lett. A Magyar Természettudományi Társulat elnöke volt 1914 és 1923 között, közben a magyar kultuszminisztérium államtitkára is volt 1916-tól. Országgyűlési képviselő is volt 1914 és 1917 között. A műegyetem tanácsa 1926- ban márványtáblát készített és helyezett el a kémiai pavilonban az oktató és tudományos tevékenységének 50. évfordulóján. Titkos tanácsosi címet kapott 1936-ban. Emlékérmet is készítettek róla.Tudományos munkássága:

1. Dr. Than professzorral a karbonilszulfid (COS) tulajdonságait vizsgálta.

2. A világítógáz összetételét igazolta.3. Berthelot párizsi intézetében összeolvasztással nyert kettős

sókat, amelyek termodinamikai tulajdonságait vizsgálta.4. Elemezte a torjai büdös barlang levegőjének fizikai tulajdon

ságait és kémiai összetételét.5. Az égéskor keletkező gázok elemzése.6. A salétromossav (nitrit-ion) kimutatására tökéletesítette

a Griess-féle reagenst. Ez az egyik fontos nagyérzékenysé- gű kémszer.


7. Saját módszerével határozta meg a nitrátion és az ammónia töménységet.

8. Új módszert vezetett be az ózon, a hidrogénperoxid, és az acetilén kimutatására.

9. A szerves kémia terén is nagyot alkotott.10. Jelentős érdemei voltak az egyetemi kémia oktatás fejlesztésé

ben.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, 48-2-1-5. Történelmileg neves halott, sírja felett művészeti emlékmű. Fehér márvány koporsó alakú síremlék. Felirat: Dr. Nagyilosvai Ilosvay Lajos, magyar királyi titkos tanácsos, a József Műegyetem vegytan tanára. 1851. X. 30.-1936. IX. 30.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1973.145-148., 1977.116,345.Szőkefalvi Nagy Zoltán: Ilosvay Lajos. Akadémia Kiadó, Bp. 1978.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Bp. 2001.


Dr. Incze István JózsefPécs, 1950. IV. 6. - Balatonszemes, 1982. VIII. 24.

Az általános iskolát Szentlőrincen, a középiskolai tanulmányait pedig a pécsi Nagy Lajos gimnáziumban végezte. Biológiai és kémiai érdeklődése révén a gyógyszerészi hivatást választotta. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1973-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját budapesti közforgalmú gyógyszertárban kezdte. Gyógynövényismereti érdeklődése révén, 1974-ben felvették a Gyógynö vény kutató Intézet Gyógynövényminősítő Osztályára. Tudását és jó szervező képességét elismerve, 1976-ban megválasztották az MGYT Gyógynövény Szakosztálya titkárává, melyet 1981-ig töltött be. Bekapcsolódott az Intézet folyóiratának, a „Herba Hungaricá"-nak a szerkesztésébe. Többéves munkával elkészítette, és 1979-ben megvédte a gyógyszerészdoktori értekezését „A Crataegusfajok biológiailag aktív terpénjei és flavonoidjai" címmel. Kutatási eredményeit a Gyógyszerészet és az Acta Pharmaceutica Hungarica szaklapokban is publikálta. Ugyanebben az évben szerezte meg a szakgyógyszerészi képesítését is. Kidolgozta a VII. Magyar Gyógyszerkönyv Crataegi summitas cikkelyét. Halála előtt néhány hónappal a So- mogy megyei csokonyavisontai gyógyszertár vezetőjeként újra visszatért a tárához. Nagyon szerette a komoly zenét. Értékes le- mezgyűjteménye volt. Váratlanul halt meg egy tragikus balatoni vízi balesetben.

Sír:Balatonszemes, Községi Temető.



Dr. Issekutz LíviaKolozsvár, 1918. XI. 30. - Budapest, 1991. VIII. 23.

Édesapja dr. Issekutz Béla akadémikus, orvosprofesszor. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1941-ben gyógyszerészi diplomát kapott, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1950-ben szerzett gyógyszerészdoktori oklevelet. Az egyetemi Gyógyszertani Intézet gyakornokaként kezdte pályáját. Az intézet oktató munkájában már kezdettől fogva részt vett, és nagyon sok hallgató szívébe plántálta a gyógyszerészet szeretetét. Végighaladt az egyetemi rangok grádicsain, egyetemi docensi kinevezést kapott 1968-ban. Hazai és külföldi szaklapokban megjelent közleményein kívül három kiadásban írta meg apjával, az oly hasznos és közkedvelt „Gyógyszerrendelés” köteteket. Tudományos munkássága eredményeként új módszereket dolgozott ki az éter auto- oxidációs termékeinek farmakológiai vizsgálatára, mellyel 1961- ben elnyerte a gyógyszerészeti tudomány kandidátusa fokozatot. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerkutatási Szakosztálya elnökeként, majd a szakosztály vezetőségi tagjaként hosszú éveken keresztül tevékenykedett. A gyógyszerész továbbképzés állandó előadója, kiváló oktató volt. Kutatói tevékenységében az édesapja, oktatói munkájában pedig dr. Fritz Gusztáv orvosprofesszor volt a példaképe.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 6-1-1-34. Fekete márvány síremlék. Felirat: Dr. Issekutz Béláné, Jakabházy Mária 1882-1971, dr. Issekutz Béla 1886-1979, dr. Issekutz Lívia, dr. Küttel Dezsőné 1918-1991.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1991. 553-554.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.50.


If j. Dr. Jancsóné, Dr. Gábor ArankaSzékelyudvarhely, Udvarhely megye, 1922.1.28. -

Szeged, 1981. IX. 14.

A Szegedi Egyetemen 1945-ben gyógyszerészi, 1947-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Ifj. dr. Jancsó Miklós orvosprofesszor felesége. A szegedi egyetem Gyógyszertani Intézetében férjével együttműködve részt vett a hisztamin kutatásban. Előbb adjunktusi, majd docensi kinevezést kapott, megbízott tanszékvezető volt 1966. április 17. és 1967. augusztus 15. között. A Pécsi Egyetem Gyógyszertani Intézetében is működött 1970 és 1974 között, közben 1972-ben elnyerte a biológiai tudomány kandidátusa címet, majd a Szegedi Egyetem Élettani Intézetének egyetemi tanára volt 1975-től. Számos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Kutatási területei: az érző idegvégződések farmakológiája és a neurogén gyulladás, hőreguláció.

Sír:Szeged, Belvárosi Temető, X. Dísz hátsó 87. szám.

Irodalom:Szegedi Egyetemi Almanach, Szeged, 1970.Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, Bp. 1991. 416.


Janitsáry Iván seniorDunapentele, 1869. IV. 7. - Budapest, 1934. IV. 29.

Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. Mérnöki pályára készült, mégis a biztos megélhetést jelentő gyógyszerészi pályát választotta. A bécsi Salvator gyógyszertárban volt gyakornok, a Budapesti Tudományegyetemen 1892-ben gyógyszerészi oklevelet kapott. Pályáját a Wessely István és Társa orvosi műszer-, laboratóriumi eszköz- és kötszergyárban kezdte. Hosszabb ideig gondnoka volt a Kriegner-féle pesti Magyar Korona gyógyszertárnak. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1911-ben a pesti Váci úton. Phőnix gyógyszertárában pirotechnikai laboratóriumot rendezett be. Már fiatal kora óta művelte a pirotechnikát, elméleti és gyakorlati téren egyaránt. Hamarosan országos hírű szaktekintéllyé vált. Világviszonylatban is jelentős szakkönyvtárat hozott létre, jelentős volt a pirotechnikai szakirodalmi munkássága. A Kis Akadémiában is jelentős érdemei voltak. Az ólomakkumulátorok méhsejt felületű kiképzése is tőle származott. Halála után a gyógyszertárát fia, ifj. Janitsáry Iván (1913-1974), majd testvére, Janitsáry László vezette.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, jobb oldali fal, 119. Fehér márvány síremlék műemléki környezetben. Felirat: Janitsáry-család. dragomirestyei Janitsáry Miklós ti 850. IX. 28, Janitsáry Miklósné, Nikolits Theopia, +1856. IX. 4, Janitsáry Döme +1864. IX. 30. Janitsáry János +1867. I. 21, Janitsáry Szilárd +1893. VI. 28, Janitsáry Sándor +1904. VIII. 23, Janitsáry Iván élt 65 évet, +1934. IV. 29.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1971. 266-168.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 66.


Janitsáry Iván juniorBudapest, 1913 - Budapest, 1974.

Hivatása eszményképét, édesapját korán elveszítette, mégis apja pályáját követte. Iskoláit elvégezve, apja budapesti Phőnix gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1937-ben gyógyszerészi diplomát kapott, alkalmazotti éveit követően elnyerte a budai II. kerületi Széna téri Szent János gyógyszertár jogosítványát, melyet az államosításig mintaszerűen vezetett. A második világháború nem kímélte meg a gyógyszertárat a pusztulástól. A rombadőlt gyógyszertárat a korszerű követelményeknek megfelelően helyreállította. Nagy gondot fordított a galenusi készítmények előállítására és vizsgálatára. 1950. július 28. után Szentendrén lett gyógyszertárvezető, itt is egy új korszerű gyógyszertár felállításáért munkálkodott. Szentendrén egy patikamúzeum létrehozásáért küzdött, mely sajnos még nem valósulhatott meg.

Sír:lásd Janitsáry László, 119. oldal.



Janitsáry LászlóBudapest, 1908.1.1. - Budapest, 1984. VII. 8.

Janitsáry Iván junior bátyja, Janitsáry László az iskoláit elvégezve előbb a budapesti Műszaki Egyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, de balesete miatt ezt félbehagyva gyógyszerészi pályára lépett. Apja Phőnix gyógyszertárában volt gyakornok, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1931-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Apja gyógyszertárát 1934-től vezette, itt több ipari automata gépet szerkesztett. Az államosítás után Dunaharasztin, Valkón és Visegrádon működött. A budapesti Rókus kórház gyógyszertárának helyettes vezetője volt 1956-tól 1975-ig.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 8/1A-2-2. Fehér márvány síremlék. Felirat: Janitsáry Ivánné 1886-1968, Janitsáry Iván junior, 1913-1974, dr. Janitsáry Miklós, 1906-1974, Janitsáry László, 1908-1984.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1985., 151.


Jankó GyulaZsáka, Bihar megye, 1903. VII. 15. - Győr, 1972.1.19.

Iskoláit elvégezve szülőhelyén, apja Őrangyal gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1928-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Alkalmazotti évei után apja zsákai gyógyszertárát vezette. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Bihar megyei kerületében és a Törpe gyógyszerészek Érdekvédelmi Mozgalmában jelentős közéleti munkát végzett. Publikációiban sokat foglalkozott a „törpe" gyógyszerészek problémáival, könyvet írt 1940-ben a gyógyszerészek előreléptetéséről. A gyógyszertárát 1943-ban eladta, és megvásárolta a győri Arany Sas gyógyszertárat. Az 1950-es államosítás után Nagybácsára került, végül pedig a győri OTI gyógyszertárban működött. Felkutatta és megírta a 12 győri gyógyszertár történetét.

Sír:Győr, Nádorvárosi Temető, XVIII. 554.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1972. 316., 1982. 421-422.Győri Életrajzi Lexikon. Győr, 1999.145-146.


Jármay GusztávKassa, 1816. II. 9. - Budapest, 1896. VIII. 7.

Iskoláit elvégezve, 1830-tól Kobilitz Dániel nyíregyházi Arany Sas gyógyszertárában volt gyakornok. Többévi segédi munkáját követően a pesti tudományegyetemen, 1839-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Becsben 1843 és 1845 között volt alkalmazott. Megvásárolta 1845-ben a pesti Oroszlán gyógyszertárat. Itt 1857- ben homeopátia részleget rendezett be. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1863-as kongresszusán a gyógyszerészi szakosztály másodelnöke volt. Müller Bernáttal együtt dolgozta ki a budapesti és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület alapszabályait. A Budapesti Gyógyszerész Testület elnöke volt 1873 és 1886 között. Az I. és a II. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztésében is részt vett. Gyógyszertárát 1886-ban átadta fiának dr. Jármay Gyulának.

Sír:lásd Dr. Jármai Gyula, 122. oldal.

Irodalom:Gyógyszerészi Hetilap, 1896. 530.Gyógyszerészi Közlöny, 1896. 522.


Dr. Jármay GyulaPest, 1846. IX. 11. - Budapest, 1915. III. 25.

Iskoláit elvégezve apja pesti Oroszlán gyógyszertárában volt gyakornok, majd Pozsonyban segéd. A pesti egyetemen 1868-ban gyógyszerészi, 1869-ben pedig a bécsi egyetemen kémiai doktori diplomát kapott. Majd egy bécsi és egy londoni gyógyszertárban működött. Utána K. Hoffmann berlini professzor intézetében volt tanársegéd. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület elnöke 1873 és 1886 között, majd 1886 és 1906 között a Budapesti Gyógyszerész Testület elnöke. Tagja volt a budapesti Gyógyszerészgyakornoki Tanfolyam felállítására és szervezésére kiküldött bizottságnak. A gyakornoki vizsgabizottság tagja volt. Apja gyógyszertára vezetését 1886-ban vette át. Az Országos Közegészségügyi Tanács tagjaként a II. és a III. Magyar Gyógyszer- könyv galenusi részét szerkesztette. Több külföldi kongresszuson vett részt, számos közleménye jelent meg a szaklapokban.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, baloldali fali sírbolt 584. Fekete márványoszlop. Felirat: Jármay Gusztávné, sz. Fischer Katalin, élt 38 évet, 11859. VI. 3. Jármay Gusztáv, élt 80 évet, +1896. VIII. 7. Jármay Gusztávné, Roffcsák Paulina, élt 77 évet, +1899. II. 24. Dr. Jármay Gyula, élt 68 évet, +1915. III. 25. özv. dr. Jármay Gusztávné, Kontsey Irén, élt 49 évet, +1917. X. 23. dr. Jármay László, +1935. II. 3. dr. Jármay Elemér, +1933. IV. 5. Jármay Béla, +1912. VII. 9. Jármay Béláné, Lukács Ilona, +1942. IX. 3.

Irodalom:Gyógyszerészi Értesítő, 1915.173-174., 189.Gyógyszerészi Hetilap, 1915.117-122.Gyógyszerészi Közlöny, 1915.193-194.


Jéhn AntalSopron, 1913 - Sopron, 2002. III. 15.

Apja, Jéhn Vilmos (1856-1940) a soproni Arany Kereszt gyógyszer- tár tulajdonosa volt. A városi bencés gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait, apja gyógyszertárában volt gyakornok. Egyetemi hallgatóként szerkesztette a Gyógyszerészhallgatók Értesítőjét. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1935-ben gyógyszerészi diplomát kapott. A családi gyógyszertár vezetését három év múlva vette át apjától, ezt korszerűsítette. A műkőportál homlokzatán a beteg gyermekének gyógyszert adó édesanya szobrát formáztatta meg. Az officina világító testének felirata (Salus rei publicae suprema lex) a gyógyszerészi hivatásra is utalt. Az 1940-es években a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Sopron vármegyei kerületének titkára volt. Az államosítás után áthelyezték az Oroszlán gyógyszertár élére. A Magyar Vöröskereszt soproni szervezetének vezetőségi tagja volt. Ebben az időben több országos soproni gyógyszerész konferencia rendezésében részt vett. Győr-Sopron megye első vállalati főgyógyszerésze lett 1952-ben, de egy év múlva visszatért Sopronba a régi állásába, ahonnan 1973-ban ment nyugdíjba. Ezt követően még húsz évig nyugdíjasként is ott dolgozott, majd öt esztendeig a Lővér gyógyszertárban működött. A Soproni Patikamúzeum 1968. évi megnyitásakor a társszerzője volt „A soproni múzeum gyógyszerészeti gyűjteménye" című kiadványnak. Latin nyelvtudásával több évtizedig oktatta a latin nyelvet a soproni asszisztensképző iskolában. A hallgatók részére latin jegyzetet is kiadott.

Sír:Sopron, felesége a lakásásn őrzi urnáját.

Irodalom:Gyógyszerészet, 2002. 432-433., Soproni Szemle, 2002. 293-294.


Kabay JánosBüdszentmihály, Szabolcs megye, 1896. XII. 27. - Budapest, 1936.1.29.

Gimnáziumi tanulmányait követően a Műegyetemre iratkozott be 1915-ben. Az első világháború nem tette lehetővé tanulmányainak folytatását, mivel behívták katonának. A háborút követően rövid ideig gazdasági gyakornok volt, majd belépett bátyja, Kabay Péter hajdúnánási Remény gyógyszertárába gyakornoknak. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1923-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Visszatért bátyja gyógyszertárába, ahol kémiai problémák megoldásával foglalkozott. Itt vetődött fel benne: hogyan lehetne a mákból az ópium fázis kihagyásával közvetlenül kivonni az alkaloidákat. A Gyógynövénykísérleti Állomás asszisztense lett 1924-ben, ekkor jelent meg két növénykémiai kutatással foglalkozó közleménye, de továbbra is a máknövény foglalkoztatta. Munkája eredményeként sikerült laboratóriumi méretű eljárást kidolgoznia a zöld mák alkaloida tartalmának kivonására. Ezt 1925-ben szabadalmaztatta, de gyakorlati alkalmazásáig még hosszú idő telt el: egy új üzemben újszerű gépi berendezésre, felszerelésre volt szükség. Ehhez nagy segítséget nyújtott neki Kelp Ilona vegyész felesége. Büdszentmi- hályon 1927-ben épült fel az Alkaloida Vegyészeti Gyár, és ezzel együtt indult meg a morfingyártás. A zöld máknövény csak 0,5% morfint tartalmazott, ezért a gyártás nem volt nyereséges. Az üzemet azzal mentette a csődbejutástól, hogy újabb kísérletekkel felismerte, hogy a mákszalma is nagyon jól hasznosítható. Ennek üzemi eljárását 1932-ben vezette be. A későbbiekben a termelési hozamot szerette volna növelni, még jobb termelési módszerrel. A siker évei azonban nagyon rövidek voltak, váratlanul sérvvel operálták. A fellépő tüdőgyulladás kezelésére adott injekció helye elgennyedt, ezt ekkor antibiotikum nélkül még nem tudták kezelni. A Tiszavasvári gyárban márvány emléktáblát emeltek az emlékére 1986-ban, és egy Kabay-múzeumot is létesítettek itt.


Az MGYT Gyógyszerkutatási Szakosztálya pedig 1976-ban Kabay jutalomérmet alapított a tudományág területén folytatott eredményes munkásságért. Az ausztráliai Tasmánia szigetén, Devonportban halálának 50-ik évfordulóján emlékművet állítottak fel az emlékére. A bronz dombormű felirata: „Kabay János eljárást talált fel és fejlesztett ki a morfinnak közvetlenül a mákszalmából való kivonására. A tasmániai morfingyártás alapját ezen eljárás továbbfejlesztett változata alkotja".

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, Új 13-1-280. Fehér márvány síremlék. Felirat: Kabay János 1896-1936, Kelp Ilona vegyész

Irodalom:Acta Pharmaceutica Hungarica, 1956.1-11.Gyógyszerészet, 1976. 420-423., 1982.190-191., 1986. 352.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.101.


Karlovitz AdolfAlsószölnök, Vas megye, 1872. XII. 12. - Pápa, 1954. IV. 24.

Iskoláit Szombathelyen végezte, a budapesti tudományegyetemen 1892-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Ebben az időben Karlovitz Lászlóné, sz.Techet Mária bérelte a pápai Megváltó gyógyszertárat. Adolf 1899-ben vette át a gyógyszertár vezetését, melyet a Dunántúl egyik legjelentősebb gyógyszertárává fejlesztett. Galenikumokat is előállított kisüzemi méretben. Korszerű laboratóriumi gépeket állított be a nagybani gyógyszerkészítéshez. Részt vett a város közéletében, tanácsadóként foglalkozott az V. Magyar Gyógyszerkönyv Addendumának szerkesztésével.Főbb munkái:1. A magyar gyógyszerészet gazdasági monográfiája. Pápa, 1922.2. Szinonima visszakereső szótár az V. Magyar Gyógyszerkönyv

hivatalos gyógyszerneveihez. Bp. 1957.

Sír:lásd Karlovitz László, 127. oldal.

Irodalom:Dr. Zalai László: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 74.


Karlovitz LászlóPápa, 1902. X. 20. - Budapest, 1953. VI. 12.

Apja, Karlovitz Adolf a pápai Megváltó gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1925-ben gyógyszerészi diplomát kapott, egy évvel később már a családi gyógyszertár társtulajdonosa lett. Közben a budapesti Műegyetem vegyészmérnöki karára is beiratkozott, majd a zürichi egyetemen 1929-ben vegyészmérnöki diplomát kapott. Munkáját a családi gyógyszertárban folytatta, közben 1942 és 1944 között a Budapesti Vegyiművek munkatársa volt. Az államosítás után rövid ideig egy másik pápai gyógyszertárat vezetett. Innen hívta meg dr. Schulek Elemér egyetemi tanár az V. Magyar Gyógyszer- könyv szerkesztőbizottságába. Már korábban bírálta a IV. Magyar Gyógyszerkönyv sűrűségmérési módszerét, ezért ő állította össze az V. Magyar Gyógyszerkönyv sűrűségtáblázatait. A hígí- tási számításokhoz pedig nomogramokat készített. Főműve a dr. Mintellmann Lászlóval együtt írott „Gyakorlati matematika és fizikai vizsgáló eljárások gyógyszerészek számára" című könyve volt (1953).

Sír:Pápa, Kálváriatemető, 950-1000. sz. parcella, 975. sz. sír, 3. sor.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1990. 258-259., 419-423., 1993. 301-302.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus kiadó, Bp. 2001. 74.


Karlovszky GeysaRimaszombat, Gömör megye, 1860. XI. 22. - Budapest, 1936. IV. 27.

Iskoláit elvégezve előbb Bertalan Pál nyíregyházi Magyar Korona, majd dr. Csáthi Szabó István nagybátyjánál, a miskolci Magyar Korona gyógyszertárban volt gyakornok. Tirocinális vizsgáját letéve 2 évig a kecskeméti Molnár Jánosnál volt segéd. A budapesti tudományegyetemen 1881-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Egyetemi évei alatt a Gyógyszerészhallgatók Segély és Onképző Egyesületének alelnökévé választották, majd dr. Than Károly egyetemi tanár intézetében kilenc évig volt tanársegéd. Állandóan továbbképezte magát. 1885 és 1896 között a bölcsészkaron, sőt kilenc szemesztert az orvosi karon is tanult. Sajtó alá rendezte dr. Than Károly „A feladatok könyve a chemai gyakorlatokhoz" című könyvét. „A gyógyszerek magyar tudományos, népies és táj elnevezései latin jelentésükkel együtt" című munkája 1887-ben jelent meg. Dr. Winkler Lajossal adták ki a Zsebkommentár a „Magyar Gyógyszerkönyv chemai részéhez" című könyvet 1889-ben. Ebben az időben több tanulmánya jelent meg a Gyógyszerészi Közlönyben és a Természet- tudományi Közlönyben. A Gyógyszerészi Közlönyt 1892-től szerkesztette.

Dr. Lafenauer Károly orvosprofesszor kérésére előállította a rubidium-ammonium-bromid tartalmú idegbántalmak elleni gyógyszert. Elsőként kísérletezte ki a pirokatechin-monoetiléter baktericid hatású fertőtlenítő szert, melyet dr. Than Károly iránti tiszteletből „THANATOL"-nak nevezett el. Dr. Koritsánszky Ottóval 1896-tól haláláig kiadta a Gyógyszerészek Évkönyvét. Gyógyszertári jogosítványt is nyert a budapesti Rákóczi úton 1923-ban, gyógyszertárát Arany Szarvas néven vezette. A Természettudományi Társulat választmányi tagja volt 1924-től. Három könyve és több száz cikke jelent meg a szaklapokban. Kormányfőtanácsosi címet kapott 1935-ben. A Magyarországi


Gyógyszerész Egyesület két emlékplakettet, érmet adott ki emlékére, elhunyta után (1936).

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 7/5-1-3/3. Fehér márvány sírelmék. Felirat: Karlovai és karlováni Karlovszky Geysa 1860-1936, Karlovszky Geysáné 1871-1958.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1984. 461-463.Dr. Zalai Károly. A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 52.


Dr. Kátai GáborKarcag, 1831. X. 4. - Kunszentmárton, 1878. II. 28.

A tehetséges fiút szülei nem tudták tovább taníttatni, ezért 1845- ben belépett Hollay József Magyar Korona gyógyszertárába, mint gyakornok. Szorgalmasan tanult, és itt kezdte vásárolni könyveit. Ezzel vetette meg később a tízezer kötetre rugó könyvtárának alapjait. A pesti tudományegyetemen kezdte tanulmányait, a második évet a Bécsi Egyetemen hallgatta, és ugyanitt 1852-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Hollay özvegyének meghívására Karcagon átvette a gyógyszertár vezetését, majd Törökszentmik- lóson, Szolnokon, Tiszafüreden és Szentesen volt alkalmazott. Pestre költözött 1856-ban, hogy újabb ismeretekkel bővítse tudását. Rövid ideig Matta László pesti Szent István király gyógyszer- tárában dolgozott, és beiratkozott az egyetemi orvosi karra. Első cikke 1857-ben az Orvosi Hetilapban jelent meg „A gyógyszerészeti tudomány állása hazánkban, és mik volnának annak e téren legsürgősebb tennivalói" címen. Felismerte az orvos- és a gyógyszerészképzés közötti nagy különbséget. Az Orvosi Hetilap főmunkatársa volt 1859-től, később pedig segédszerkesztő. Állandóan képezte magát, mely a szerkesztői munkájában is érvényesült. A gyógyszerészképzést szolgáló magyar nyelvű szakkönyvek megjelentetése érdekében emelt szót. A Budapesti Gyógyszerész Testület 1862-ben őt bízta meg dr. Felletár Emillel a „Gyógyszerészeti tudományok alapvonalai" című munka megírásával, ezért 1869-ben a Fiumei Vándorgyűlésen dicséretben részesült. Már 1858-tól tagja volt a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak, ahol 1860-tól másodtitkár, 1865-től pedig első titkár volt. Ezekben az években harminc nagyobb értekezése jelent meg, melyek bemutatják a hazai egyetemek, főiskolák korábbi működését, így ezek tudománytörténeti jelentőségűek. Munkái a tudományos értéken felül dicséretei voltak a magyar nyelvnek is. A Nagykun kerület főorvosává választották 1868-ban, ettől


kezdve már csak orvosi hivatásának élt. Tevékenységét elismerve 1877-ben megválasztották az újonnan alakult Jász-Nagykun- Szolnok megye tisztifőorvosává, de továbbra is támogatta a gyógyszerészet tudományos és gyakorlati előrehaladását. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Szolnok megyei Szervezete 1978- ban bronzérmet készítetett az emlékére.

Sír:Karcag, Városi Temető, H/l. parcella, 1. sor. 28. sír.

Irodalom:A Magyarországi Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1942. 164-190.Gyógyszerészet, 1978. 430-432.Dr. Zalai Károly: Gyógyszerészeti numizmatika. Bp. 1998. 38.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.35.


Katona ZsigmondVámújfalu, Szatmár megye, 1828. V. 1. - Kecskemét, 1902. III. 18.

Iskoláit Máramarosszigeten végezte. Nagybányán Brémer Jánosnál volt gyakornok, majd 4 évig Debrecenben dolgozott. A szabadságharc idején önként állt be honvédnek. A pesti tudományegyetemen 1850-ben gyógyszerészi oklevelet kapott 1854-től Borosjenőn volt gyógyszerész, ebben az időben gyógynövényeket termesztett. Felhívást tett közzé, hogy ezek a hazai földön is termeszthetők. Megvette 1867-ben Handtel Károly kecskeméti Szentlélek gyógyszertárát. Részt vett a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület alapításában, melynek 1879-től járási elnöke, 1895-től elnöke, majd 1902-től tiszteletbeli elnöke volt. Sokat foglalkozott szakmai kérdésekkel. A Cascara Sagrada drogból készített kivonatát mind az orvosi, mind pedig a gyógyszerészi körökben nagy elismeréssel fogadták. A III. Magyar Gyógyszerkönyvben is hivatalos volt. A „hideg oltóviasz" készítményével pedig a millenneumi kiállításon aranyérmet nyert. Tanulmányozta a Kecskemét környéki gyümölcsfajtákat, birtokán szőlő- és gyümölcstermesztési kísérleteket is folytatott. Kezdeményezésére rendezték meg 1872-ben Kecskeméten az Országos Iparmű tárlatot. Tagja volt a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak, és elnöke volt a Kecskeméti Iparegyletnek. Megalapította még a Helvéciái Szövetkezetet is. Együttműködött Matthiász János szőlésztársával. Róla nevezték el a híres „Katonatelep"-et. Fia Katona Zsigmond jun. (1869-1945) gyógyszerész tovább vitte apja tevékenységét. Ugyancsak a Szentlélek gyógyszertárban működött Katona Margit (1901-1987. oki. 1923) gyógyszerész is. Az egykori patika helyén 1969. október 10-én emléktáblát avatott a Magyar Gyógyszerészeti Társaság az emlékére. Ugyancsak emléktábla örökíti meg a Jókai u. 9. szám alatti egykori lakóházát is.


Sír:Kecskemét, Köztemető, bejárat közelében G-rész, 3. Kripta. Feliratok: Katona Béláné, Góger Anna 1865-1887, Pócsy György 1842-1896, Katona Zsigmond gyógyszerész, a Ferenc József rend lovagja, a közügyek fáradhatatlan munkása, 1828-1902, dr. Katona Béla koronaügy ész-h. 1855-1904, Katona Zsigmondné, Galambréki Kiss Mária 1831-1908, dr. Katona Ernő ügyvéd, 1873-1915, Katona Margit gyógyszerész 1901-1987.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1970. 70.Lóránd Nándor: Adatok a Bács-Kiskun megyei gyógyszertári hálózat történetéről és neves gyógyszerészeiről. Cumania, Kecskemét, III. kötet, 1975.154-156.Új Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet, Magyar Könyvklub, Bp. 2002. 805.


Kazay EndreNagybánya, 1876. XI. 10. - Vértesacsa, 1923. IV. 20.

Természettudományos érdeklődése révén, 1894-ben lépett be szülőhelyén Ember Elek Arany Sas gyógyszertárába gyakornoknak. Tehetségére hamar felfigyeltek, mert már fiatalon több közleménye jelent meg a Gyógyszerészi Hetilapban. Gyakornok korában állította össze a világviszonylatban is jelentős 4 kötetes Gyógyszerészi Lexikon anyagát, melyet 1900-1901-ben adott ki a Misztófalui nyomda. Gyógyszerészi diplomát kapott 1903-ban a budapesti tudományegyetemen. Pályáját Ogyallán kezdte, ahol egy életre megkedvelte a tudományos munkát. Az általa szerkesztett refraktométerével és polariméterével élete végéig állandóan mérte a vegyszerek, gyógyszerek optikai forgatóképességét és törésmutatóját. Az „Organicus chemia alapelemei" című tankönyvét sokáig használták a gyógyszerészhallgatók. Később a nagyszalatnai Szentlélek patikát vezette. A budapesti Galenus Gyár fő vegyésze volt 1910 és 1915 között, közben a pesti Drogista Szakiskolában is tanított. A gyakorlati gyógyszerészet kérdéseivel is sokat foglalkozott. A vaskóhi Szentlélek gyógyszertárat irányította 1915 és 1918 között, majd haláláig vezette a vértesacsai gyógyszertárat. Közben az 1919. évi Tanácsköztársaság idején állami felügyelővé nevezték ki Fejér megyében. Több mint 200 közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Még életében dr. Winkler Lajos egyetemi tanár „magyar Scheele"-nek nevezte el őt. Emlékére az MGYT emlékérmet alapított. Dr. Lárencz László doktori disszertációban dolgozta fel 1984-ben életét, munkásságát, a vértesacsai gyógyszertárban pedig Kazay emlékszobát alakított ki a helyi Gyógyszerészeti Alapítvány.

Sír:Vértesacsa, díszsírhely. Fekete márvány síremlék. Felirat: Kazay Endre. 1876-1923.


Irodalom:Gyógyszerészet, 1983. 307., 1987. 265., 1988. 87., 1996.181.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 76.


Dr. Kedvessy GyörgyBudapest, 1921. V. 25. - Szeged, 2002. XII. 29.

A középiskolai tanulmányait a budai Szent Imre gimnáziumban végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ban gyógyszerészi, 1938-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját dr. Mozsonyi Sándor professzor Gyógyszerészi Intézetében kezdte. Egyetemi magántanárrá habilitálták a Galenusi gyógyszerek vizsgálata tárgykörből 1944-ben. O vezette 1944 őszétől a SAS-behívóval Németországba telepített gyógysze- részhallgatókat.A „Gyógyszervizsgálat" tankönyve 1947-ben jelent meg. Egyetemi adjunktus lett 1947-ben, docensi kinevezést kapott 1956-ban. Elsőként vezette be a kromatográfiát, a fluresz- cenciás és egyéb műszeres eljárásokat hazánkban a gyógyszervizsgálatokba. A szabadságharc 1948. évi centenáriumi ünnepségeinek előkészítésében is részt vett. 1953-ban elnyerte a gyógyszerésztudomány kandidátusa, 1981-ben pedig a tudomány doktora címet.A Szegedi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki 1959-ben. Korszerűsítette a gyógyszertechnológia elméleti és gyakorlati oktatását. Az 1964-ben először megjelent „Gyógyszer-technológia" tankönyve összesen öt kiadást ért meg. A „Tablettázás technológiája" könyvét pedig hosszabb ideig használták.

A szemcseppkészítés, a mikrobiológiai tartósítás és a demi- neralizált víz készítése terén több újítást nyújtott be. Az V., a VI. és a VII. Magyar Gyógyszerkönyv gyógyszer-technológiai albizottságának elnökeként is nagyot alkotott. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnöke volt 1968 és 1972 között. A Szegedi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja volt 1972-től 12 éven át. Jelentős szerepe volt a továbbképzésben és a szakgyógyszerész képzésben. Munkásságát számos kitüntetéssel jutalmazták.


Sír:Szentes, Kálváriatemető, 2. bemeneti út, bal oldal, 1. sor. 64. számú családi Kripta.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1984.121-123., 1994. 259-260., 2003. 75-78. Gyógyszerészi Hírlap, 1997. 7:12-13.


Dr. Kempler KurtBécs, 1926.1.23. - Budapest, 1988. XI. 29.

Iskoláit elvégezve anyja Kemplerné, sz. Péter Margit budapesti, Mester utcai Madonna gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1948-ban gyógyszerészi, 1949- ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját az Egger Gyógyszergyárban kezdte. Az állami kezelésbe vett Nemzeti Vállalat központi laboratóriumában működött 1950-től. Pest megye első szakfelügyelője lett 1951-ben, majd három év múlva vezető szakfelügyelővé léptették elő. Pest megyei főgyógyszerész 1957-től. A központ kialakítása, a gyógyszertárhálózat fejlesztése és a gyógyszerellátás szervezése mind a feladata volt. Kiváló szakmapolitikus volt. Az árak, bérek, a gyógyszergazdálkodás, a munkaerő-ellátottság, a továbbképzés ügyei állandóan foglalkoztatták. Alapmű értékű volt az általa szerkesztett Gyógyszerészi Kódex. A Pest megyei elnökségén kívül a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerügyi Szervezési Szakosztályának elnöke volt 1964 és 1984 között. Sokat foglalkozott a hivatástudattal, a gyógyszerészet és az orvoslás múltjával. Két kiadásban jelent meg „A gyógyszerek története" című könyve (1964,1984). „A magyarországi gyógyszerészet a századfordulón" értekezésével 1981-ben elnyerte a történelemtudomány kandidátusa fokozatot. Átfogó témájú közleményei ma is értékes forrásanyagok. Levéltári kutatással feldolgozta a magyarországi gyógyszertári államosítások történetét. Több száz cikke jelent meg, tudománynépszerű- sítő cikkeit még napilapok is közölték. Kiváló oktató volt, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1983-ban címzetes egyetemi docensi címmel tüntette ki.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 2-5-1-3. Fekete márvány síremlék kereszttel. Felirat: Dr. Kempler Kurt, 1926-1988, dr. Kempler Pál, 1958-2000.


Irodalom:Gyógyszerészet, 1989.115-116., 1999.19-23.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.128.


Dr. Kenderes JánosKucora, Bács-Bodrog megye, 1900 - Pécs, 1994. IV. 18.

Apja is gyógyszerész volt, Zalaapátiban a Segítő Mária gyógyszertárban volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1924-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Budapesten és Debrecenben volt alkalmazott gyógyszerész. A budapesti Helyőrségi Kórházban szolgált 1926-tól, ahol egy év múlva főhadnagy lett. Gyógyszerészdoktori diplomát kapott 1935- ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1939-től a Honvéd Egészségügyi Anyagszertár kémiai laboratóriumába került, századosi rendfokozattal szakfelügyelőnek. A Pécsi 4. számú Honvéd és Közrendészeti Kórház főgyógyszerésze 1941-től.1943-ban megbízták a Honvédség 106. számú Egészségügyi Szeroszlop parancsnoki teendőinek ellátásával. Az 1945. évi márciusi hadi helyzet révén a kitelepített pécsi katonai kórház és egészségügyi szeroszlop Ausztriában amerikai fogságba esett. Diplomáciai érzékével elérte, hogy a szeroszlop a teljes felszerelésével visszatérhessen Pécsre. Ekkor ismét a pécsi Katonai Kórházban felelős vezetői állásban tevékenykedett, de az 1950-es évek elején politikai okok miatt megvált a hadseregtől.

A pécsi Széchenyi téri Arany Sas gyógyszertárban működött 1954-től. Rátermettsége révén 1955-től a Baranya megyei Gyógyszertári Központban a gyógyszer-gazdálkodási osztály vezetője lett. 1957-ben kinevezték megyei főgyógyszerésznek. Politikai okok miatt nem tölthetett be vezető állást, így 1958 és 1962 között a volt Honvéd Kórház gyógyszertárát vezette. Nyugdíjasán pécsi gyógyszertárakban dolgozott, továbbképző előadásokat tartott, gyógyszer-technológiai cikkei jelentek meg a szaklapokban.

Munkásságát a honvédelmi miniszter 1990-ben dísztőr átadásával ismerte el.


Sír:Pécsi Köztemető, 16/A-VI. 56.



Dr. Kerbolt KornélSiklós, 1915. II. 4. - Pécs, 1999. XII. 13.

Apja Kerbolt Dániel is gyógyszerész volt, így az ő veszprémi Arany Oroszlán gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1937-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett, majd a családi gyógyszertárban működött az államosításig, ahol később már vezető lett. Az elsők között végezte el a szakfelügyelői gyógyszerészi tanfolyamot. A megyei gyógyszertárak ellenőrzése mellett még bekapcsolódott a hálózatfejlesztésbe is, később már vállalati főgyógyszerészi kinevezést kapott. Számos újítás (laboratóriumi desztillálókészülék) fűződött ekkor a nevéhez. Tevékenységére már országosan felfigyeltek. Szabó Pál a Baranya megyei Gyógyszertári Központ első igazgatója, 1958-ban felkérte őt a Galenusi Laboratórium kialakítására, és őt nevezte ki első vezetőjévé. Itt 1975-ig működött. Közben 1969-ben a szegedi egyetemen kidolgozott értekezésével gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Több újszerű készítményt (művese-dialízishez steril oldatokat, lítiumkarbonát tartalmú Liticarb-tablettát, Gentamycin kenőcsöt és sprayt) gyártott. Nyugdíjasán részt vett a VII. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztésében.

Pécsi Köztemető, X.-D. 18-35 urna. Felirat: Dr. Kerbolt Kornél 1915-1999.

Irodalom:Gyógyszerészet, 2000.136-137.


Dr. Keresztes AnnaSzékesfehérvár, 1926 - Szeged, 2000. XII. 17.

Iskoláit elvégezve a gyógyszerészi pályára lépett. A Szegedi Tudományegyetemen 1949-ben kapott gyógyszerészi diplomát, pályáját az 1981. évi nyugdíjbavonulásáig a szegedi Gyógyszertechnológiai Intézetben töltötte. Kezdetben az intézet tanársegédje, később pedig adjunktusa volt. A gyógyszerészképzés és a kutatás fáradhatatlan és lelkiismeretes közkatonája volt, gyógyszerész generációk hosszú sorát oktatta a galenikumok készítésére és vizsgálatára. Nagy részt vállalt a granulálás, tab- lettázás és drazsírozás témakörű középüzemi gyakorlat tematikájának kimunkálásában, feladatainak kidolgozásában. Gyógyszerészdoktori diplomát kapott 1966-ban. Értekezésének címe: A metilcelulóz gélképződésének vizsgálata reológiai módszerekkel. Szívesen foglalkozott a Teológiával, de kedvenc kutatási területe a tablettázás volt. Számos jó ötlettel járult hozzá az intézeti kutatócsoport figyelemre méltó eredményeihez. Több diákkörös hallgatónak volt témavezetője, fiatal munkatársai gyakran és bizalommal fordultak hozzá, mert tudták róla, hogy mindig készséggel és örömmel segít.

Sír:Szeged, Belvárosi Temető, urna, U/V. 3-229.



Keresztes Nagy AntalSzentes, 1850 - Kistelek, Csongrád, megye, 1942. II. 20.

A budapesti tudományegyetemen 1874-ben gyógyszerészi oklevelet kapott. Pályáját szülőhelyén kezdte, gyógyszertári jogosítványt 1878-ban nyert a Csongrád megyei Kisteleken. Gyógyszertárát 1907-ig Szentlélek néven vezette. Nála volt gyógyszerészsegéd Tömörkény (Steingassner) István 1885-től. Az első világháború idején 1918-ig Major Ágoston (1873-1961) gyógyszertárvezető katonai szolgálata alatt vezette ismét a gyógyszertárat. A kisteleki református gyülekezet működését anyagilag is támogatta. A gyógyszertárát Major Ágoston1946-ig vezette. Halála után Kisteleken utcát neveztek el róla.

Sír:Kistelek, Kegyeleti parkban a kápolna mellett.

Irodalom:Egészségügyi Dolgozó, 1982.11. szám.


Kiss Ferenc seniorMacskás, Hont megye, 1816. VII. 10. - Szeghalom, Békés megye, 1892.1.5.

A Zircen, Komáromban és Pápán végzett gimnáziumi tanulmányai idején a természettudományokban jeleskedett. Ferenczy Károly veszprémi Fekete Sas patikájában volt gyakornok. A pesti tudományegyetemen 1840-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1843-ban Kőrösladányban. A gyógyszertárát Szentháromság néven vezette, melyet 1855-ben Szeghalomba helyezett át. Nála volt gyakornok 1849 őszétől dr. Than Károly, a későbbi professzor. A vízanalízis gyakorlatát még Ferenczy Károlynál sajátította el. A Füzesgyarmat közelében lévő Cséfapusztai kút, a szeghalmi Várhelyi kút és az Orosháza közelében lévő Gyopáros tó vizét vizsgálta, melyet később gyógyfürdőnek nyilvánítottak. Magyar nyelven publikált. Abban az időben (1874-ig) a bécsi font-mértékegység volt érvényben. Ő a vizek alkotórészeinek mennyiségét már grammsúly-értékben is megadta. A nagy kolerajárvány idején 1873-ban nagy értékű gyógyszerrel támogatta a települést. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület békéscsabai járási igazgatója volt 1874-től haláláig. Jelentős közéleti munkát végzett a szeghalmi közintézményekben.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1977. 68-10.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 150.


Kiss Ferenc juniorSzeghalom, Békés megye, 1863. III. 8. - Szeghalom, 1894. III. 3.

Apja, Kiss Ferenc senior. A családi gyógyszertárban volt gyakornok, a budapesti tudományegyetemen 1884-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Lelkes művelője volt a gyógyszerészi tudománynak. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület 1885-i ülésén és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. évi nagyváradi vándorgyűlésén is előadásokat tartott. Apja halála után átvette a családi gyógyszertár vezetését és jelentős szerepe volt még Szeghalom közéletében. Ő volt a város első tűzoltóparancsnoka. Megszervezte több épület tűzvédelmét, de városi nyomdát is létesített. Egy égő parasztház oltása közben azonban meghűlt, és tüdőgyulladást kapott. Sajnos ez végzetesnek bizonyult.

Sír:Szeghalom, Római katolikus Temető.

Irodalom:Dr. Zalai Károly: a magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.151.151.


csávási Kiss KárolyKolozsvár, 1820. VI. 7. - Budapest, 1898. VIII. 8.

Iskoláit elvégezve, előbb a jogi pályára lépett. Egy éves jogi egyetemi tanulmányait követően, a Hunyad megyei hátszegi gyógyszertárban volt gyakornok. A Pesti Tudományegyetemen 1846-ban gyógyszerészi oklevelet kapott. Temesvárott volt társtulajdonos 1850 és 1853. között, majd 1854-ben megvásárolta a pesti Ferenciek terén lévő Kígyó patikát, amelyet haláláig vezetett. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület első alelnökeként, majd 1886 és 1890 között elnökként jelentős szakmai közéleti munkát végzett. Az Országos Közegészségügyi Tanács tagja is volt. A gyógyszerészképzés fejlesztésének egyik szószólója, és a budapesti gyakornoki vizsgáló bizottság tagja volt. Szaktudása elismeréseként a ma is működő Kígyó gyógyszertárat Udvari gyógyszertár címmel tüntették ki. Publikációiban az Országos Gyógyszerész Egyesületsegély alapjáról, és a gyakornoki vizsgákon szerzett tapasztalatairól értekezett. Hamvait először a budapesti Fiumei Temetőben helyezték örök nyugalomra, de a közeli gumigyár terjeszkedése miatt 1953-ban átszállították a Farkasréti Temetőbe.

Budapest, Farkasréti Temető, 11/71. sz. csontfülke.

Irodalom:Gyógyszerészi Közlöny, 1898. 528.Gyógyszerészi Értesítő, 1989. 547.Dr. Zalai Károly. A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.20.


Dr. Klivényi FerencSzeged, 1926. IX. 19. - Szeged, 1987. XI. 25.

A Szegedi Egyetemen 1950-ben vegyészi, 1962-ben pedig gyógyszerészi diplomát kapott. A Szegedi Egyetem Gyógyszerészi Vegytani Intézetében előbb tanársegéd, később adjunktus, majd 1971-től egyetemi docens lett. Közben 1969-ben elnyerte a kémiai tudomány kandidátusa címet. Tudományos munkássága a szerves kénvegyületek területére terjedt ki. Vizsgálta és tisztázta a szulfokloridok redukciójának és a szulfenil-kloridok hidrolízisének mechanizmusát. Kémiai módszerekkel bizonyította a tio- szulfinátok és tioszulfonátok szerkezetét. Szulfénsav-sókat is előállított. Azt is megállapította, hogy a tioamid-típusú vegyületek szulfenilezési reakciója diszulfidok képződéséhez vezet. Számos gyógyszervegyület analitikáját is kutatta. A Magyar Kémikusok Egyesülete és a Magyar Gyógyszerészeti Társaság vezetőségi tagja volt.

Sír:Szegedi Belvárosi Temető, XXI/1. tábla, 3. sor, 110.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1988. 220-221.Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, Bp. 1991. 487.


Kiősz GyörgyDarmstadt, Németország, 1844. XI. 15. - Budapest, 1913. VII. 4.

Iskoláit szülővárosában végezte. Lorschban gyógyszerészetet tanult és vizsgát tett. Tanulmányai közben 1861-ben két kéziratot írt: 1. Chemische Analysen. 2. Manul pro Georg Kloess. Ebben a korabeli gyakorlat gyógyszerei, gyógynövénykivonatok receptjei, fényképészeti előhívók előiratai, valamint az ún. száraz és nedves eljárás leírásai szerepeltek. Becsben belépett dr. Heid műtermébe, mely abban az időben Magyarországra költözött. A pesti belvárosban működött, majd 1867-ben önállósította magát. 20 év alatt sok felvételt készített az ország különböző részeiről, új műtermet épített a pesti Városligeti fasoron 1895-ben. Itt már kőnyomdai kézsajtóval fotográfiai munkákat sorozatban végeztek. Felismerte a sokszorosítás előnyeit. A XX. század első éveiben egymás után vezette be az új gépeket és az újszerű eljárásokat, mellyel a rohamosan fejlődő ipart is szolgálta. Visszavonulása után a fia, Kiősz Pál 1906-ban átvette a műintézetet. Ekkor a nyomda már plakátokat, műszaki rajzokat és képes naptárakat készített. Később a munkában részt vállalt Kőlley László gépészmérnök, Kiősz Pál veje, aki az 1948. évi államosításig vezette az intézetet. A mintegy másfélezer üvegnegatívja szerencsére fennmaradt. A budapesti közintézmények (Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum, Szabó Ervin Könyvtár stb.) őrzik ezeket. A Budapesti Történeti Múzeumban 1981 júliusában nyílt meg a Századvégi pillanatok állandó kiállítása.

Sír:Bp., Fiumei úti Temető, 18-1-37, történetileg védett sír. Műemlék jellegű-



Magyar Nagy Lexikon. 11. kötet, 145.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.41.


Kochmeister FrigyesSopron, 1816. XI. 26. - Budapest, 1907. IX. 24.

Iskoláit szülővárosában végezte. Apja, Kochmeister Ede helyi Magyar Király gyógyszertárában volt gyakornok. A bécsi egyetemen 1833-ban gyógyszerészi diplomát kapott, ugyanitt közgazdasági ismereteket is tanult, de bank és kereskedelmi gyakorlaton is részt vett. Pestre hazatérve, 1842-ben gyógyárunagykereskedést alapított és vezetett, mely hosszabb ideig volt meghatározója az ország gyógyszerellátásának. Később gyógyszerkészítő laboratóriumot létesített, és megszervezte a gyarmatáru kereskedelmet. Olyan hírneve volt, hogy 1859-ben megválasztották a pesti kereskedelmi és iparkamara elnökévé. Nevéhez fűződik még a pesti áru- és értéktőzsde megnyitása (1864) is. A Magyar Általános Hitelbank (1867) egyik alapítója és igazgatótanácsi tagja. Főrendiházi tagként még országgyűlési képviselő is volt.

Sír:Budapest, Újköztemető, 16/XIV.-1-12-13. Fekete márvány obeliszk. Felirat: Kochmeister Frigyes 1816-1907 és neje, sz. Hornbostel Carolin.

Irodalom:Gyógyszerészi Értesítő, 1907. 733.Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, Budapest, III. kötet, 1001-1002.


Dr. Kóczián GézaZalaegerszeg, 1942. IV. 11. - Nagyatád, Somogy megye, 1987. XI. 24.

Apja, Kóczián Dezső a Somogy megyei Berzence Szűz Mária gyógyszertárát vezette. Családja története magában foglalta az egész Kárpát medence történetét. Berzencén kívül Csurgón, majd 1952-től haláláig Nagyatádon élt. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1965-ben kapott gyógyszerészi diplomát. A nagyatádi gyógyszertárban kezdte pályáját, 1973-tól gyógyszertárvezető lett, majd 1979-től pedig városi és járási főgyógyszerész. Már fiatal korától kezdve kereste a magyarság és a szomszéd népek kapcsolatait. E törekvés vezette érdeklődését a népi orvoslás, a gyógynövényhasználat és az etnobotanikai kutatás felé. Somogyban húsz éven át végzett gyűjtőmunkát. Gyűjtőtársaival 1973-ban a Kászoni-medencében, 1974-ben Gyímesen, Gelencén és Csernátonban, 1975-ben Kalo- taszegen, 1976-1977-ben Máramarosban, 1978-ban a szlovákiai Ájban és Falucskában, 1979-ben Kisbaconban és Répáshután végzett gyűjtőmunkát. Munkatársait bevonva botanikailag is azonosította a növénytaxonokat, melyhez herbáriumot is készített. Dolgozataiban a gyűjtött anyagot nemcsak mezőgazdasági szempontok szerint csoportosította, hanem a népi gyógynövényeket nemzetközi viszonylatban is elsőként osztályozta hatás- tani szempontok figyelembevételével.

Különösen fontosnak tartotta Erdély népgyógyászati értékeinek megmentését. Mindig hangsúlyozta, hogy a szomszéd népek kultúrája a népi gyógyászat és a növényismeret terén is egymásra hat. 1986-ban a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem moson- magyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karán védte meg több mint ezer oldalas doktori értekezését: „A hagyományos paraszti gazdálkodás termesztett, a gyűjtögető gazdálkodás vad gyógynövényfajainak etnobotanikai értékelése" címen. Gyűjtéseiről több, mint 20 közleménye jelent meg a szaklapokban. Kiváló észbeli ké-


pességei, magas nívójú természettudományos és humán műveltsége tette lehetővé a kutatói pályán való kitűnését.

Sír:Zalaegerszeg, Kálváriatemető, Sperlág sírbolt.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1988. 227., 1997. 689-690.Orvostörténeti Közlemények, 117-120. kötet., 1987. 360.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.130.


Koczka PálJászapáti, 1896 - Szolnok, 1971. III. 20.

Tizenhármán voltak testvérek. Már 16 éves korától a saját munkájából tartotta el magát. Iskoláit elvégezve szülőhelye Megváltó gyógyszertárában volt gyakornok, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1920-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Egyetemi tanulmányai idején a Radulescu György budai Városi gyógyszertárában dolgozott. A jászapáti Megváltó gyógyszertárban kezdte pályáját. Szülei elhunyta után önállósította magát, és 1923-tól a szolnoki Kígyó gyógyszertárat vezette az államosításig. Dr. Végh Antal egyetemi tanárt tanította, de számos fiatal gyógyszerészt is nevelt a pályaszeretetre. Az államosítás után, haláláig gyógyszertárvezető volt Szolnokon az Angyal gyógyszertárban. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület választmányi tagja (1934-1942) és a Szolnok megyei kerület elnök- helyettese (1939-1942), majd elnöke (1943-1944) volt. 1969-ig a Gyógyszerész Szakcsoport és a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Szolnok megyei szervezetének elnöke. ízig-vérig gyógyszerész volt, a hivatásszeretet magaslatán állt.

Sír:Szolnok, Szentlélek templom alatti kriptafülke, 19. szám.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1971. 236.Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1974.1: 6-7,12.


Dr. Korányi MiklósTahitótfalu, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, 1896. VII. 25. -

Budapest, 1975. III. 23.

Dr. Korányi Frigyes orvosprofesszor unokaöccse. Iskoláit elvégezve gyógyszerészi pályára lépett. A budapesti tudomány- egyetemen 1922-ben gyógyszerészi, 1924-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. A budapesti VIII. kerületi Szent Margit gyógyszertár üzlettársa. Eredetileg édesapja, Korányi Lajos (1865-1944. december 6.) volt ennek alapító (1893) tulajdonosa (oki. Bp. 1886.). A Budapesti Gyógyszerész Testület választmányi tagjaként számos szakmapolitikai és tudományos cikke jelent meg a szaklapokban. Szerette a magyar nótát, így kedvtelésből számos sikeres nóta szövegét ő írta meg.

Sír:Budapest, Óbudai Temető, 23/4-2-12. Fehérmárvány síremlék kereszttel. Felirat: Hagymássy Béláné, Dr. Korányi Miklósné, sz. Hagymássy Magdolna, Dr. Korányi Miklós és leányuk, Judit.

Irodalom:Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, 501.


Koritsánszky Dénes seniorNémetlipcse, Liptó megye, 1853. VI. -

Kölesd, Tolna megye, 1928.1.23.

Iskolai tanulmányait befejezve, Liptószentmiklós Szerecsen gyógyszertárában volt gyakornok. A bécsi egyetemen 1870-ben kapott gyógyszerészi diplomát, majd néhány évi ausztriai alkalmazotti munka után hazatért. Gyógyszertári jogosítványt nyert a Tolna megyei Kölesden. Gyógyszertárát 1878-tól Isteni Gondviselés néven közel fél évszázadon át vezette. Az 1880-as években Kölesden megszervezte a vadon termő gyógynövények gyűjtését, ebbe a község lakóit is bevonta. Újszerű gyógynövényszárítót szerkesztett. Később kereskedelmi és gyógynövényeket, így Mentha féléket is termesztett 32 holdon, de szőlőnemesítéssel is foglalkozott, talaj és légköri megfigyeléseket is végzett. Gyakorlati gyógynövény-termesztési tapasztalatait 1921-ben írta meg az Ipari gyógynövénytermesztők naptárában „Gyakorlatból - gyakorlatnak!" címmel. A lakosság kultúráját is növelte a felolvasásaival, zenei rendezvényeivel. Röviddel a halála előtt átadta a gyógyszertárát fiának, Koritsánszky Dénesnek.

Sír:lásd Koritsánszky Dénes II. 157. oldal.

Irodalom:Gyógyszerészi Értesítő, 1927. 242., 1928. 37-38.Gyógyszerészi Közlöny, 1928. 26.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp.2001.157.


Koritsánszky Dénes II.Kölesd, Tolna megye, 1889. III. 28. - Kölesd, 1966. VIII. 18.

Koritsánszky Dénes senior másodszülött fia Ottót követően. Iskoláit szülőhelyén és Bonyhádon végezte, majd 1909-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen gyógyszerészi diplomát kapott. Ötvennégy évig működött a gyógyszertári táránál. A kölesdi Isteni Gondviselés gyógyszertár tulajdonosaként, apja nyomdokain haladva karolta fel a község lakóinak kulturális fejlesztését. Vezetőségi tagja volt az Okleveles Gyógyszerészek Szövetségének. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület megyei kerületének választmányi tagjaként is jelentős szakmai közéleti munkát végzett. A Tolna megyei Gyógyszertári Központ nagyszékelyi gyógyszertárát vezette az 1950. évi államosítást követően. Nyugalomba vonult 1965-ben. Fiát, Dénest is a gyógyszerészi pályára nevelte.

Kölesd, Köztemető, a ravatalozótól délre, a jobb oldali 6. Kripta.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1966. 477.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, 2001. 159.


Koritsánszky OttóKölesd, Tolna megye, 1882. III. 16. -

Nagyszékely, Tolna megye, 1952. XI. 26.

Iskoláit Bonyhádon és Késmárkon végezte, majd apja kölesdi Isteni Gondviselés gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1903-ban kapott gyógyszerészi diplomát. Pályáját Kölesden kezdte, majd a soproni Oroszlán gyógyszertárban dolgozott. Itt a városi levéltárban is kutatott, majd 6 évig külföldi gyógyszergyárakban működött. A párizsi és a genfi egyetemen is tanult, így építette ki a személyes kapcsolatokat a külföldi vezető gyógyszerészekkel. Hazatérve, 1908-tól a Gyógyszerészi Hetilap segédszerkesztője, majd felelős szerkesztője volt. Több évtizeden keresztül mint hírlapíró is működött. 1910-től többször részt vett a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség (FIP) kongresszusain. Jelentős érdeme volt abban, hogy hazánk is tagja lett a szövetségnek, melynek 1930-tól alelnöke lett. Az első világháború idején katonai szolgálatot teljesített Veszprémben. A helyi és a környékbeli hadikórházak felállításánál működött közre. A háború végén, az 1918. évi októberi események Máramarosszigeten találták őt. Innen sikerült neki gyógyszereket Budapestre szállítania. Ekkor a Honvédelmi Minisztériumba, majd a később alakult Népegészségügyi Minisztériumba helyezték. A Tanácsköztársaság idején Zoltán Bélával együtt gondoskodtak a körülzárt, blokád alatt álló ország gyógyszerellátásáról. Ebben az időben a Népjóléti népbiztosságon működött. Megírta a személyes tapasztalataira támaszkodva „A magyar gyógyszerészet a proletárdiktatúra és a politikai átalakulások idején" (1920) című könyvét. Az 1920-ban újjászervezett Népjóléti Minisztériumban rövid ideig sajtóreferens volt. 1920-tól a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület titkára, majd igazgatója lett 1920-tól. Tervezeteket dolgozott ki a Gyógyszerész Kamara és a korpótlékos pénztár létrehozására. Sokat fáradozott az északi népek, így a finn, az észt és a lett gyógyszeré


szét jobb megismertetéséért. 1928-ban átvette Viktor öccse által kezelt budapesti Arany Kalász gyógyszertár vezetését, majd 1946- ban betegen a Kölesden élő öccséhez költözött. Évtizedekig szerkesztette a „Gyógyszerészi Zsebnaptár" sorozatot, de szépirodalmi műveket is írt. Az MGYT 1983-ban márvány táblát helyezett el a volt kölesdi gyógyszertár officinája falán.

Sír:Kölesd, Köztemető, a ravatalozótól délre, a jobb oldali 6. Kripta.

Irodalom:Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1975. 2: 26-50.Gyógyszerészet, 1983. 429-432.Honismeret, 1997. 2: 56-58.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp.2001.158.


Dr. Koritsánszky DénesKölesd, Tolna megye, 1919. XII. 12. - Budapest, 1985. VI. 22.

Gyógyszerész családból született. A bonyhádi reálgimnáziumban érettségizett, egy évig a budapesti orvoskaron tanult, majd gyógyszerészi pályára lépett. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1942-ben gyógyszerészi, majd 1944-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott, majd az Egyetemi Gyógyszertár kémiai laboratóriumát vezette. 1954-ben egyetemi adjunktusi kinevezést kapott, később az Egyetem Radiológiai Klinikája, majd a II. Belklinika tudományos munkatársa volt. Számos közleménye jelent meg a szaklapokban.

Sír:lásd Dr. Koritsánszkyné, Dr. Ambrus Klára, 161. oldal.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1986. 35.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.176.


Dr. Koritsánszkyné, Dr. Ambrus KláraEger, 1919. XI. 22. - Budapest, 1975. II. 8.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1942-ben gyógyszerészi,1944-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Az egyetemi Gyógyszertárban kezdte pályáját, később a Gyógyszerészeti Intézet tanársegédje, majd adjunktusa volt. Bekapcsolódott az Intézet gyógyszer-technológiai kutatásaiba. A keserűanyag tartalmú hazai és külföldi drogokból készített tinktúrákat, és azokat vizsgálta. Férjével a Calcium gluconicum tartalmú gyógyszerek tartalmi meghatározását dolgozták ki. A Receptúra és a Fizikai gyógyszervizsgálatok gyakorlatokat vezette, számos tudományos dolgozata jelent meg a szaklapokban. A gyógyszerésztovábbképzésben is nagy szerepet vállalt. Állandóan képezte magát.

Sír:Budapest, Újköztemető, 73-1-140. Fehérmárvány síremlék kereszttel, kővirágvázával. Felirat: Ambrus Klára 1919-1975, Dr. Koritsánszky Dénes 1919-1985.

Irodalom:Leánya, dr. Koritsánszky Klára közlése alapján.


Dr. Kósa LászlóBácsbokod, Bács-Bodrog megye, 1923. IV. 27. - Budapest, 1994. III. 20.

Katonai behívóparanccsal 1944 decemberében Németországban végezte az utolsó egyetemi félévet. A Pázmány Péter Tudomány- egyetemen 1946-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját a tiszafüredi Reménység gyógyszertárban kezdte, melynek később vezetője lett. Itt állandóan tovább képezte magát. Elvállalta 1961-től a budapesti EGYT Gyógyszerismertetői osztályának vezetését, e munkakörében kiterjedt kapcsolatba került különböző orvosi szakterületek vezető főorvosaival. Ekkor merült fel benne, hogy az orvosoknak részletesebb tájékoztatásra van szükségük a gyógyszerekről. Gyógyszerészdoktori diplomát 1975-ben kapott. Ugyanebben az évben az Országos Gyógyszerészeti Intézet Gyógyszerügyi Osztálya élére került. Ettől kezdve szerkesztette a Gyógyszereink szaklapot. Több kiadást ért meg az „Útmutató a gyógyszerkészítmények rendelésére" könyve, melyet orvosok és gyógyszerészek sokáig használtak. Bekapcsolódott az orvos- és gyógyszerész-továbbképzésbe. Szépirodalmi művet is írt Örkény Istvánról „Pisti a gyógyszergyárban" címmel.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 33/5-6-14. Szürke márvány síremlék kereszttel. Felirat: Dr. Kósa László 1923-1994.

Irodalom:Gyógyszerészet, 19931. 324., 1994. 333-334.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.127.


Dr. Kotsy JózsefSiófok, Somogy megye, 1921. II. 23. - Pécs, 1993. XI. 24.

Apja, Kotsy Ferenc a siófoki Szentlélek gyógyszertár vezetője volt. Iskoláit elvégezve a gyógyszerészi hivatást választotta, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1949-ben gyógyszerészi oklevelet kapott. Pályáját a Somogy megyei Gyógyszertári Központnál kezdte, ahol szakfelügyelő gyógyszerészként működött. Az 1950-es években több közleménye jelent meg „A Gyógyszerész" szaklapban. A Baranya megyei Gyógyszertári Központ szakfelügyelője lett 1960-ban. Gyógyszerészi kémiai témából 1971-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott a Szege- di Egyetemen. Értekezésének címe: Néhány receptúrai oldat stabilitása. Több újítás, szabadalom fűződött a nevéhez, aktívan vett részt a hálózatfejlesztésben. Több új gyógyszertár létesítésénél hasznosították az elgondolásait. Évtizedeken keresztül részt vett az asszisztensjelöltek oktatásában, és a fiatal gyógyszerészek különböző versenyekre való felkészítésében. A gyógyszerész továbbképző tanfolyamok rendszeres előadója volt. Nyelvtudása révén a külföldi szaklapok közleményeinek fordításával és referálásával bővítette a kollégák szakmai ismeretét. Két évtizeden keresztül a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Baranya megyei Szervezetének vezetőségi tagjaként a szakmai közéletbe is bekapcsolódott.

Sír:Pécs, Köztemető, A-II.-30. Urnafülke.



Dr. Kovács LászlóNagyenyed, Alsó-Fehér megye, 1920. IX. 20. -

Budapest, 2002. V. 10.

Szülővárosa gimnáziumában érettségizett, majd 1943-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen gyógyszerészi, 1947- ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Dr. Széki Tibor egyetemi tanár Szerves- és Gyógyszerészi Kémiai Intézetében kezdte pályáját, majd az önálló Gyógyszerészi Kémiai Intézetben dr. Végh Antal professzor mellett, a korszerűsödő gyógyszer-ellenőrzési módszereket oktatta. Ebben az időben több közleménye jelent „A Gyógyszerész"-ben.

Egyetemi munkakörét 1953-tól felváltotta a Pest megyei Gyógyszertár Vállalatnál szakfelügyelői feladatköre. Az Egészségügyi Minisztérium 1955-ben létesült Gyógyszerészeti és Műszerügyi Főigazgatóság Műszaki Fejlesztési Osztályára került főelőadóként. Ez az osztály a később alakult OGYI egyik feladatkörét látta el. 1957-ben dr. Végh Antal a „Gyógyszerészet" alapító főszerkesztője szerkesztőségi titkárnak kérte fel. Az 1960-as évek elején a szaklap felelős szerkesztője volt, majd haláláig a szaklap egyik szerkesztője maradt.

Bekapcsolódott a gyógyszerésztechnikusok oktatásába is. Szerkesztette a „Gyógyszerésztechnikusok kézikönyve"-t (1960). Hosszabb ideig oktatott a Szegedi Egyetem Gyógy- technológiai Intézetében. 1963-ban már egyetemi docens volt. Újabb meghívásra, 1978-ban az Országos Gyógyszerészeti Intézet Gyógyszerészeti Főosztályának élére került. E feladatkörét kiegészítve hosszabb ideig a gyógyszerész továbbképzés és a szakgyógyszerészképzés ügyével foglalkozott.

A Magyar Gyógyszerészeti Társaság életében is több feladatot látott el. Az 1989-1990-es politikai változások kapcsán megalakult sajtóbizottság elnöke volt.


Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 20/1-1-104/105.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1990. 489., 2002. 379-380.


Dr. Küttel DezsőKőszeg, 1917. X. 26. - Szombathely, 1991. IX. 8.

Nyolc generációs gyógyszerész családból származott. Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd apja, Küttel Károly Dezső körmendi Megváltó patikájában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1939-ben gyógyszerészi, majd1941-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját a budapesti Gyógyszerészi Intézetben kezdte, majd 1943-tól a körmendi Megváltó gyógyszertárat vezette. Az államosítás után az Oroszlán gyógyszertár élére került. 1951-ben elvégezte a szak- felügyelői tanfolyamot, és 1977-ig a Vas megyei Gyógyszertári Központ vezető szakfelügyelője volt. Már ekkor is jelentős tudományos munkásságával 1966-ban elnyerte a gyógyszerészeti tudomány kandidátusa fokozatot. Vállalati főgyógyszerészi kinevezést kapott 1967-ben, de továbbra is ellátta a vezető szakfelügyeleti teendőket. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszer-technológiai Szakosztályának elnöke volt 1970 és 1978 között, majd 1978 és 1982 között a Társaság országos alelnöke és a Vas megyei Szervezet elnöke is volt. Oktatói munkásságát 1974-ben címzetes egyetemi docensi kinevezéssel ismerték el. Nyugdíjasán tejszakértő volt a körmendi Lacta Tápszergyárban, majd a szombathelyi KÖJÁL higiénikusa. A bélbaltavári gyógyszertárat is üzemeltette. Tudományos munkássága a gyógyszer-technológia, a hálózatfejlesztés és a gyógyszerellátás szervezési kérdéseire terjedt ki. Patronálásával számos gyógyszerészdoktori és vegyészdoktori értekezés készült. Kezdeményezőként támogatta a gyógyszerészi múzológia ügyét, melynek eredményeként nyílt meg a Kőszegi Patikamúzeum és a Gyógyszerésztörténeti Könyvtár. A Magyar Kémikusok Egyesülete Vas megyei csoportjának egyik alapítója volt, 15 évig töltötte be ennek elnöki tisztségét. Számos hazai és nemzetközi szakmai konferencián tartott tudományos előadást.


Mintegy 70 közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban.

Sír:Körmend, Városi Temető, B-2-XVII-11.

Irodalom:Vasi Szemle, 1993. 410-412.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.137.


Dr. Láng BélaBékéscsaba, 1913. XI. 26. - Budapest, 1984. X. 22.

A békéscsabai Szent Antal gyógyszertárban volt gyakornok, a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1937-ben gyógyszerészi, majd 1939-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját a pesti Wander gyógyszergyárban kezdte, de 1944-ben Réthy Béla békéscsabai Sas gyógyszertárában és laboratóriumában működött. A budai Pasaréti téri gyógyszertár újraindítására 1945-ben kapott hatósági megbízást. 1946-ban az Országos Közegészség- ügyi Intézet Kémiai osztályára került, majd 1953-ban a Gyógyáruértékesítő Vállalat analitikai részlegét szervezte meg. Itt kapcsolódott be az V. Magyar Gyógyszerkönyv előkészítésébe, később pedig hatalmas munkát végzett a VI. Magyar Gyógyszerkönyv angol nyelvre fordításával. Kiváló Gyógyszerész kitüntetést kapott 1956-ban. A Chinoin Gyógyszergyárba 1959-ben került, ahol továbbfejlesztette a kutatás és fejlesztés korszerű szervezetét. Nigériában hónapokig dolgozott egy újonnan létesítendő gyógyszergyár beindításában. A Gyógyszerészet szaklap 1957. évi alapításában jelentős szerepet vállalt. Rábízták ennek felelős szerkesztői teendőit, de az „ Acta Pharmaceutica Hungarica" szaklapnál is ellátta ezt a feladatot. Kiépítette a Magyar Gyógyszerészeti Társaság hazai és nemzetközi kapcsolatait. Megvetette egy társasági szakkönyvtár alapjait. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság főtitkára is volt 1974 és 1978 között. A Gyógyszerészet szaklapot 1981- ig szerkesztette.

Sír:lásd Dr. Láng Béláné, Zalai Zsuzsanna, 169. oldal.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1983. 435,1984. 401.


Dr. Láng Béláné/ Zalai ZsuzsannaBudapest, 1920. V. 20. - Budapest, 1984. VIII. 11.

Dr. Zalai Dezső leánya. 1941-ben elvégezte a gyakornoki tanfolyamot, majd a Pasaréti téri gyógyszertárban dolgozott nyugalomba- vonulásáig.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 60/5-6-14. Fehér márvány síremlék. Felirat: Dr. Láng Béláné 1920-1984, Dr. Láng Béla 1913-1984.



Dr. Lantosi IstvánBudapest, 1936. XII. 17. - Budapest, 2001. X. 11.

A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1961-ben kapott gyógyszerészi oklevelet. Pályafutását a bicskei gyógyszertárban kezdte, majd másfél év múlva a Fővárosi Gyógyszertári Központ gyógyszerésze lett. Az Egészségügyi Minisztérium Szervezési Főosztályának főelőadója lett 1963 végén, majd osztályvezető, később pedig főosztályvezető volt. 1973-ban Szakgyógyszerészi képesítést kapott, 1980-ban pedig minisztériumi főtanácsosi címe lett. A köz- igazgatásban végzett munkája mellett elmélyült tudományos és oktató tevékenységet folytatott az Orvostovábbképző Egyetem adjunktusaként. Egyetemi doktori diplomáját kiváló minősítéssel védte meg. A Gyógyáruértékesítő Vállalat igazgatójává 1982-ben nevezték ki, majd a vállalat átalakulását követően 1996-ig volt a Hungaropharma Rt. vezérigazgatója. Igazgatói tevékenységében a soktelepes vállalatot koncentrálta. Gödöllőn 1986-ban Közép-Eu- rópa legkorszerűbb felrakógépes magasraktárát avatta fel, de az országban másutt is létesített korszerű, nagy befogadóképességű raktárakat. Vezetése alatt a vállalat 1989-ben megszerezte az önálló külkereskedelmi jogot. Hat éven keresztül elnökségi tagja volt a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének. A Gyógyszernagykereskedők Szövetsége elnökévé választották 1996-ban. 2000-ben elnyerte a gyógyszerészi életpálya legmagasabb kitüntetését, a Batthyány-Strattmann díjat.

Sír:Budapest, Óbudai Temető, 1-2-185/186, Fakereszten lévő Felirat: Dr. Lantosi István 1936-2001.

Irodalom:Gyógyszerészet, 2001. 644.Gyógyszerészi Hírlap, 2001.11:14.


Lárencz László seniorCsíkszereda, 1880. II. 12. - Tompa, 1945. IV. 10.

Heten voltak testvérek, az első öt Gözsy Árpád gyermeke. Gözsy halála után Nagyvárad mellett Lárencz László (1832-1916) vette el az özvegyet. Ifjúkoráról keveset tudunk. A Budapesti Tudományegyetemen 1908-ban gyógyszerészi oklevelet kapott. Felesége révén rokonságban volt dr. Augustin Bélával, a Gyógynövénykísérleti Állomás korabeli igazgatójával. Az ő buzdítására és tanácsára a ricinus termesztési kísérleteivel sikeresen meghonosította ezt a jelentős növényt. A paprikából 1912-ben már olyan magas kapszaicin tartalmú oldatot készített, melyre felfigyeltek. Dr. Szent-Györgyi Albert ennek is meghatározta az aszkorbinsav tartalmát. Később már a mákszalma felhasználásával is foglalkozott. A tompái Szent Szív gyógyszertárat 1927-ben alapította, melyet haláláig vezetett, utána fia vitte tovább.

Sír:lásd Lárencz László junior, 172. oldal.

Irodalom:Cumania, 1975.167-168.


Lárencz László juniorBudapest, 1909. IV. 6. - Baja, 1978. III. 25.

Iskoláit elvégezve apja tompái gyógyszertárában volt gyakornok. A szegedi egyetemen 1932-ben vegyészi, majd 1934-ben gyógyszerészi diplomát kapott. A Szegedi Egyetem Földtani Intézetében az Alföld talaját vizsgálta, és geológiai szelvényeit dolgozta fel, majd dr. Szent-Györgyi Alberttel együtt is dolgozott. Orendi Herberttel állították elő a nem szintetikus C-vitamint. Carboli- neum növényvédő szert is gyártott. A jánoshalmi Szentlélek gyógyszertárat vezette 1939-től az államosításig. 1950-től rövid ideig a jánoshalmi Szent Anna-, majd a bácsbokodi Szent Erzsébet gyógyszertár élén állt. A helyi Vöröskereszt szervezet elnöki tisztségét is betöltötte.

Sír:Jánoshalmi katolikus temetőben I. parcella, 1. sír. Felirat: id. Lárencz László (1880-1945) gyógyszerész és felesége, sz. Teiner Ida, anyósa, Teiner Emilné, sz. Reimholz Emília, Lárencz László (1909-1978) vegyész és gyógyszerész.

Irodalom:Cumania, 1975.164,167.Gyógyszerészet, 1978. 273.Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, 1991. 550.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 83.


Dr. Légrády ErzsébetBudapest, 1874. XI. 15. - Budapest, 1959. XI. 15.

Apja, Légrády Tivadar a híres Pesti Hírlap egyik alapítója. Iskoláit befejezve gyógyszerészi pályára lépett. Magda Károly magyaróvári Segítő Mária-gyógyszertárában volt gyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1905-ben gyógyszerészi, 1906-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Ő volt Magyarországon az első női gyógyszerészdoktor. Részt vett 1913-ban a hollandiai Hágában tartott Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség kongresszusán, ahol a magyar küldöttség nevében francia nyelven üdvözölte a résztvevőket. 1916 és 1928 között a budapesti Király utcai Isteni Gondviselés gyógyszertárat vezette. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság 1937. november 12-én kimagasló munkája elismeréséül Jakabházy éremmel tüntette ki.

Sír:Budapest, Rákoskeresztúri Temető, 16. parcella, I.-1-41/42. Fekete márványoszlop kereszttel. Dr. Légrády Tivadar és családja. Zsitva család

Irodalom:Gyógyszerészet, 1975. 464-167.Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet, 470.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 77.


Lóránd NándorBudapest, 1915. IV. 8. - Kecskemét, 1995. IX.

A budapesti Alkotás utcai helyőrségi kórházban született, ahol apja, Langenbach János a gyógyszertárban dolgozott. A család 1922-ben Kecskeméten telepedett le. A városi református kollégiumban érettségizett 1934-ben, itt szeptember 1-jén lépett be Katona Margit kecskeméti Szentlélek gyógyszertárába gyakornoknak, majd Tirocinális vizsgáját letéve Föráős Lajos Szent László gyógyszertárában volt segéd. Mint másodéves egyetemistát, tehergépkocsi-vezetőnek hívták be katonának. A felvidéki és a délvidéki bevonulásban is részt vett. Leszerelve, 1940-ben gyógynövénybe- váltóként működött. A szőlőmagolajjal kapcsolatos kutatásait sajnos már nem szabadalmaztathatta, mert ismét behívták katonának a második világháború idején. Ezt követően megpróbált közforgalmú gyógyszertárban elhelyezkedni, de mivel nem volt szakszervezeti tag, nem alkalmazhatták. Az államosítást követően rövid ideig gyógyszertárban dolgozott. A Bács-Kiskun megyei Gyógyszertári Központ leltározó gyógyszerésze lett. E tevékenysége közben figyelt fel a gyógyszertárakban a múlt értékeire. Hivatali teendői közben ellenezte a nagyarányú selejtezéseket. Azzal érvelt ekkor: „ha pusztulni hagyjuk az emlékeinket, nemcsak a jelenünk, hanem a jövőnk is szegényebb lesz". Ekkor kezdte meg a megyében a régi állványedények, gyógyszertári eszközök, bútorok, könyvek gyűjtését. Hosszú, kitartó munkával már 1966-ban összegyűlt annyi anyag, hogy a gyógyszertári központ épületében kiállíthatták. Később, 1973. márciusában sikerült ezt áthelyezni a Batthyány u. 7. alá, Katona Zsigmond egykori gyógyszertára helyére, amely a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kecskeméti részlegeként működött. Elérte, hogy a sajtón kívül még a rádió és a televízió is foglalkozott ezzel. A Gyógyszerésztörténeti Szakosztály 1968. évi megalakulását követően kezdte meg a kutatómunkát és publikálást. Nemcsak a szaklapokban, hanem a helyi


sajtóban is egymás után jelentek meg közleményei. Könyv- és levéltári kutatással dolgozta fel Bács-Kiskun megye gyógyszertárainak történetét és neves gyógyszerészeinek életútját, mely 1975- ben jelent meg a Cumániában. A Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság tagja volt 1972-től, külföldi kongresszusokon is bemutatta a gyűjteményét. A gyarapodás tovább folytatódott, így a hely egyre jobban szűkült. A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Múzeum 1985 januárjában alakult meg, Lóránd Nándor és Réthy Aladár főorvos orvostörténeti anyaga egyesülésével. Munkásságát több kitüntetéssel jutalmazták.

Sír:Kecskemét, Városi Köztemető, K-parcella.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1985. 238.Kecskeméti Lapok, 1990. IX. 7., 1995. X. 11.


Dr. Majlát PálDebrecen, 1924. X. 1. - Budapest, 1994.1.5.

Apját, aki a debreceni Sas gyógyszertár vezetője volt, kisgyermek korában elveszítette. Gimnáziumi tanulmányait befejezve gyógyszerészi pályára lépett. 1952-ben kapott a Budapesti Orvostudományi Egyetemen gyógyszerészi oklevelet. A MERT cégnél gyógyszer-analitikusként kezdte pályáját, majd 1960-tól az Országos Közegészségügyi Intézetben, később pedig a jogutód Országos Gyógyszerészeti Intézetben működött tudományos főmunkatársként. Közben 1966-ban gyógyszerészdoktori diplomát, majd 1973-ban gyógyszer-ellenőrzési szakgyógyszerészi képesítést kapott. Évtizedeken keresztül jelentős részt vállalt a posztgraduális gyógyszerészképzésben, kiemelkedően foglalkozott a kromatográfiás módszerek ismertetésével. A VI. és a VII. Magyar Gyógyszerkönyv kísérletes munkáiban jelentős részt vállalt. Kutatási területe: az alkaloidák gázkromatográfiai vizsgálata, melyben jelentős tudományos eredmény volt a gyógyszeranalitika terén. Huszonnyolc tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, számos hazai és külföldi konferencián tartott tudományos előadást.

Sír:Budapest, Újköztemető, 72/11-11-16. Fehér márvány síremlék, szürkésfekete fejlappal. Felirat: Dr. Majlát Pál gyógyszerész 1924-1994 és felesége Ladányi Katalin (1933-) „Voltam, aki vagy, vagyok, ami leszel".



Márkus BélaCsehimindszent, Vas megye, 1918 - Szombathely, 1999.1.15.

Iskoláit elvégezve gyógyszerészi pályára lépett, és a Pázmány Péter Tudományegyetemen gyógyszerészi diplomát kapott 1942-ben. A második világháború idején a pályáját a szombathelyi helyőrségi kórházban kezdte gyógyszerészként. A világháború befejése után a szombathelyi Kígyó gyógyszertár alkalmazottja volt, majd 1950 és 1973 között a szombathelyi Óperint utcai Őrangyal patikát vezette. 1978. évi nyugalomba vonulásáig a Kígyó gyógyszertárat vezette. Ezután is gyakran vállalt helyettesítést vidéken. Kiváló gyakorlati érzékű és az átlagon felüli fel- készültségi oktató gyógyszerészként számos fiatalt indított el a pályán. Nagyon jó kapcsolatban volt a betegekkel, orvosokkal és a gyógyszerészkollégákkal. Életútja példaképül szolgálhatott: hogyan lehet, és hogyan kell a szakmai kiszolgáltatottság és az egyéni megpróbáltatások között is megőrizni az élet szeretetét és a belső lelki egyensúlyt. Többszörös Kiváló Dolgozó (1958, 1978), és Honvédelmi Emlékérem kitüntetésekkel (1967, 1976) jutalmazták sokrétű munkásságát.

Sír:Szombathely, Városi Köztemető.

Irodalom:Vas Népe, Szombathely, 1999. február 1.; Gyógyszerészet, 1999. 253.


Dr. Matolcsy GyörgyBudapest, 1920. IV. 2. - Budapest, 1992. XI. 29.

Apja, dr. Matolcsy Károly (1889. november 19. -1940. július 25.) budapesti Kálvin téri Magyar Korona gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1942-ben gyógyszerészi oklevelet kapott. Pályáját a Budapesti Műszaki Egyetem Szerves kémiai technológiai tanszék gyakornokaként kezdte, itt1947-ben doktori diplomát szerzett, majd négy éven keresztül gyógyszertári, majd orvosbiológai munkát végzett. A Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Intézetében 1952-től előbb vegyész, majd a szerves kémiai osztály vezetője 1989-ig. Tudományos munkássága: a rovarkártevők ellen olyan vegyületeket állított elő, melyek környezetbarátok, szelektív hatásúak és emberre, állatra nem toxikusak. Kutatásai révén több olyan különleges ve- gyületet állított elő, melyek hazai és külföldi szabadalmi védettség alatt állottak. Elnyerte 1957-ben a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, majd 1975-ben a doktora címet. Szerkesztőbizottsági tagja volt az Acta Phytopathologia szaklapnak. A londoni Királyi Kémiai Társaság választott tagja volt, poszthumusz Akadémiai Díjat kapott 1993-ban.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 60/B-1-205, fekete márványsír, Felirat: Matolcsy Ildikó, 1930-1986., Dr. Matolcsy György 1920-1992.

Irodalom:Magyar Ki Kicsoda? Bp. 1990. 389.Gyógyszerészet, 1993.113.Növényvédelem, 1993. 80-81.


Dr. Matolcsy MiklósCegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, 1869. V. 3. - Budapest, 1938. XIL 5.

Iskoláit Sárospatakon és Budapesten végezte. Szülővárosában Bohus József Szentlélek gyógyszertárában, majd Budapesten volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1891-ben gyógyszerészi, majd 1892-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Dr. Than Károly professzor intézetében 13 évig volt tanársegéd. A főváros csaknem minden természetes gyógyvizét elemezte, közben 1902-ben orvosdoktori oklevelet is kapott. Az 1904/1905-ös tanévben a „Gyógyszerészet" magántanárává habilitálták. Orvosdoktori képesítése révén 1906-ban megbízták a budapesti Egyetemi gyógyszertár szervezésével. A gyógyszertár 1907-ben nyílt meg, ezt 1934-ig vezette. Ő irányította a magyar küldöttséget a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség 1913. évi első kongresszusán. Fontos szerepet vállalt az első világháború sebesültjeinek gyógyszerellátásában, itt vényké- szítéstani gyakorlatokat is vezetett orvostantanhallgatóknak. Működése alatt vált lehetővé a gyakorlati gyógyszerészet tárgykörből a gyógyszerészdoktori fokozat elnyerése. 1922-ben egyetemi rendkívüli tanárrá nevezték ki. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság egyik alapító tagjaként már korábban (1924) részt vett a Gyógyszerészet Barátainak Köre rendezvényein. Az 1929. évi brüsszeli gyógyszerészi konferencián az erős hatású gyógyszerek előiratainak tárgyában ő képviselte hazánkat. Részt vett még a III. és a IV. Magyar Gyógyszer- könyv szerkesztésében, de tagja volt még az Országos Közegészségügyi Tanácsnak is.Főbb munkája:„Könyv- és irodalmi gyűjtemény a magyarországi gyógyszerészi munkákról 1578-1909", Bp. 1910. Közleményeinek száma 17, melyek különböző gyógyszerek tartalmi meghatározásával foglalkoztak.


Sír:Farmos, Pest megye, Községi Temető.

Irodalom:Gyógyszerészi Közlöny, 1938. 812.Gyógyszerészet, 1970.101.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.67.


Dr. Mázor LászlóSzarvas, Békés megye, 1912. II. 27. - Budapest, 1996. III. 23.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ban gyógyszerészi, 1939-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját a csepeli Weiss Manfréd gyárban fémelemzésekkel kezdte. Ekkor már annyira kitűnt a kémiai analitikai munkásságával, hogy 1952- ben dr. Erdey László egyetemi tanár meghívta őt a Budapesti Műszaki Egyetemi intézetébe egyetemi docensnek. Kimagasló munkát végzett a szerves kémiai analízis terén. A kémiai tudomány kandidátusa címet 1956-ban, a doktora fokozatot pedig 1974-ben nyerte el. A Magyar Kémikusok Egyesületében két évtizedig volt az Analitikai Szakosztály titkára. Vezetőségi tagja volt még a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszer-analitikai Szakosztályának. Címzetes egyetemi tanári kinevezést kapott 1973-ban. Az Analitikai zsebkönyvét, a Szerves kémiai analitikai zsebkönyvét, a Szerves kémiai analízis (több kiadásban) és az Analitikai Kézikönyvét ma is használják a kémiai laboratóriumokban. A Magyar Kémikusok Lapja szaklap analitikai rovatának szerkesztője volt. Számos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 28-1-225/226. Fehér márvány síremlék. Felirat: Dr. Mázor László, 1912-1996, dr. Mázorné Grób Vera, 1915-1993, Dr. Grób Iván, 1884-1956, felesége Augusztin Viola 1885-1956.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1996. 691., 1997. 578. Magyar Kémikusok Lapja, 1996. 386.


Menner Ödön seniorDiósgyőr, Borsod megye, 1904. XII. 13. - Miskolc, 1982. VII. 18.

Apja Menner Ottó (1865-1907), a diósgyőri Vasgyári Angyal patika vezetője. Szülőhelyén végezte elemi iskolát, itt Krupinszky László rajzművész tanára felfigyelt tehetségére. A miskolci Fráter György gimnáziumban végezte a középiskolát, itt tanárai bontakoztatták ki művészi tehetségét. Szücs Róbert székesfehérvári Magyar Korona és Nemes Árpád miskolci Isteni Gondviselés gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1927-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Két évvel később apja gyógyszertárába került, melyet 1935-től vezetett. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Miskolc vidéki kerületének pénztárosa, jegyzője, végül pedig titkára volt. Ebben az időben számos közleménye jelent meg szaklapokban a korabeli szakügyekről. Az államosítás után számos borsodi gyógyszertárban dolgozott. A szendrői gyógyszertár vezetőjeként vonult nyugdíjba. Szakmai tudása révén számos szakmai újítását, ésszerűsítő javaslatát fogadták el. Gyakornokként és egyetemi hallgatóként az egykori oktatóiról, az egyetemi tanárokról készült rajzaival népszerűséget szerzett. Festegetett, sőt még szobrokat is alkotott. Első kiállítását 1953-ban rendezték, majd később többször állították ki rajzait, képeit, szobrait. Első gyűjteményes művészeti kiállítása 1972-ben volt Tisza- vasváriban. Mint autodidakta zeneszerző műdalokat, keringő- ket és magyar nótákat komponált. Szépirodalmi műveket, főleg meséket, regényes életrajzokat, elbeszéléseket írt. A Diósgyőri Tenisz Club kiváló sportolója volt.

Sír:Miskolc, Diósgyőr, Vasgyári Temető, Z parcella, 1. sor, 9. sír. Itt van még eltemetve: dr. Menner Adolf (1824-1901) megyei tisztifőorvos, Menner Ottó (1865-1907).


Irodalom:Gyógyszerészet, 1974. 236., 1982. 384.Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, Bp. 1991. 612.


Dr. Mezey GézaBudapest, 1939. VIII. 10. - Debrecen, 2001. X. 17.

Apja Mezey Gyula, a szabadszállási Isteni Gondviselés gyógyszer- tár tulajdonosa. Anyai ágon a dédapja volt Rozsnyay Mátyás, a XIX. század kiválósága. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán 1964-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját a szegedi Egyetemi gyógyszertárban kezdte. Itt kapott 1967-ben gyógyszerészdoktori diplomát. A gyógyszertechnológia szakgyógyszerészi képesítést 1973-ban szerezte meg, ugyanebben az évben intézetvezető főgyógyszerész. A gyógyszerészeti tudomány kandidátusa címet 1981-ben nyerte el. Egyetemi tanárrá nevezték ki 1990-ben. Az Egyetemi gyógyszertárat 1993-ig vezette. Ekkor a Gyógyszer-technológiai Tanszék társprofesszora lett. 1994-től a debreceni gyógyszerészképzés szervezője és kiépítője. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság alelnöke volt két cikluson át. A debreceni Gyógyszerésztudományi Intézet első igazgatója volt 2000-től. Több könyve és 104 tudományos közleménye jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban.Tudományos munkássága:1. Alkalmazott gyógyszer-technológia: kezdetben a végbélkúpok

kolloid fizikai szerkezetének és a hatóanyagok felszabadulását biztosító tényezők megismerésére irányult. Később a pa- renterális gyógyszerek (injekciók, infúziók) stabilitását vizsgálta.

2. A klinikai gyógyszerészet hazai megalapítója. Kidolgozta azokat a feladatokat, melyek hazánkban is megvalósíthatók és elősegítik a betegcentrikus gyógyszerészi tevékenységet. Feldolgozta még a gyógyszerrendelés- és elosztás, a gyógyszerről adott információ javításának lehetőségeit és a gyógyszerek alkalmazásánál fontos kölcsönhatásokat, a laboratóriumi eredményeket befolyásoló gyógyszereket, az intravénás addití- vek készítésekor fellépő problémákat. E témakörben dolgozta


ki kandidátusi értekezését, mely hazánkban az első volt ebben a témakörben.

Sír:Debrecen, Köztemető, Kiemelt közéleti 16.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1990. 666,2001. 643. Gyógyszerészi Hírlap, 2001.12: 22-23.


Mihalovits JenőNyírbátor, 1866 - Debrecen, 1938. VI. 14.

Apja Mihalovits István, a nyírbátori Magyar Király gyógyszertárnak volt a vezetője. A család 1871-ben Debrecenbe költözött és apja ekkor vásárolta meg a helyi Kígyó gyógyszertárat. Iskoláit a piaristáknál kezdte, majd a híres református kollégiumban fejezte be. Apja gyógyszertárában volt gyakornok 1881-től. A budapesti tudományegyetemen 1887-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Hazatérve apja gyógyszertárában dolgozott, melynek vezetését 1906-ban vette apjától. Közben Gassner Kálmánnal megírta a Gyógyszerészi gyakorlat kézikönyvét, mely 1896-ban jelent meg Debrecenben. Részt vett Debrecen város szakmai közéletében. Muraközy Lászlóval együtt a vidéki gyógyszerészek által megindított mozgalom élére állt. Rövidesen a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Debrecen vidéki kerület járási igazgatója lett. Igazgatótanácsi tagként vezető szerepet vitt az 1918-ban megalakult Vidéki Gyógyszerészek Országos Szövetségében. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület átszervezésekor 1921-ben az Egyesület társelnökévé választották, e tisztségét 1934-ig töltötte be. Ezekben az években felmerült egy újabb gyógyszerészeti törvény megalkotásának terve. Az elkészült tervezetek között Mihalovits munkája is szerepelt.

Sír:Debrecen, Köztemető, X. liget, KCS. 1.

Irodalom:Gyógyszerészi Közlöny, 1936. 505., 1938. 493.Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1972. 3: 30-34.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 62.


Dr. Mikó GyulaAbrudbánya, Alsó-Fehér megye, 1889. III. 21. - Debrecen, 1952. II. 26.

Szülőhelyén és a bánffyhunyadi Szarvas gyógyszertárban volt gyakornok. 1910-ben a Kolozsvári Egyetemen gyógyszerészi, 1912-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Az első világháború idején, 1916-ban a budapesti Egyetemi gyógyszertárban működött. 1921-ben Budapesten megszerezte az orvosdoktori képesítést. 1921 novemberében visszatért Debrecenbe, ahol tanársegédként, az újonnan felállított Gyógyszertani Intézetben működött. 1923-ban felkérték a szervezés alatt álló Egyetemi gyógyszertár vezetésére, amely 1924 áprilisában kezdte meg működését, ezt később tovább fejlesztette. 1927-ben egyetemi magántanárrá habilitálták. Kétéves európai tanulmányutat tett, hogy a külföldi egyetemeket megismerje, és elsajátítsa a kolloid- és mikrokémiai eljárási módszereket. 1938-ban egyetemi rendkívüli tanári címet kapott. A debreceni Orvosok és Gyógyszerészek Lapja (1930-1938) gyógyszerészi rovatát szerkesztette, majd az utolsó három évben a szaklap felelős szerkesztője volt. Lelkes híve volt a gyógyszerész továbbképzésnek a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságban és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Debrecen vidéki kerületében. 1939-ben a Társaságban végzett munkásságáért Jakabházy emlékéremmel tüntették ki. Közel 50 tudományos közleménye nagyobb része kémiai analitikai témájú. Szerves kémiai cikkein kívül még külföldi gyógyszerkönyveket is ismertetett. Fő műve volt a második kiadásban is megjelent „A IV. Magyar Gyógyszerkönyv kommentárja" (1936,1940).

Sír:Debreceni Köztemető, XXIII. 26. 4.



Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet, 528.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, 2001. 95.


Dr. Modor VidorDés, Szolnok-Doboka megye, 1910. X. 18. - Budapest, 1979. X. 25.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1933-ban gyógyszerészi, 1936-ban középiskolai tanári, majd 1940-ben természettudományi doktori diplomát kapott. Pályáját 1933 és 1935 között budapesti gyógyszertárakban gyakorló gyógyszerészként kezdte. Az egyetemi Növényrendszertani Intézetbe került 1935-ben. Előbb gyakornok, később pedig tanársegéd volt. Az Állatorvos- tudományi Főiskola Növénytani Intézetének tanszékvezető docense 1952-től. Húsz évig oktatta az állatorvostan-hallgatókat. Tudományos munkássága a gyógyszer-analitika, a növényrendszertan és a gyógy- és mérgezőnövények szövettani vizsgálatára terjedt ki. A növénytani mikrotechnika egyik elismert szaktekintélye volt. Sokat foglalkozott a növény- és takarmánymérgezések kimutatásával. Ebben nagy segítséget nyújtott a Főiskola Belgyógyászati Klinikájának. Feldolgozta a szikes rétek, legelők növénytársulásait. A takarmányozástani ismereket is bővítette 250 növény makro- és mikroelem tartalmának elemzésével. Ez még nemzetközi viszonylatban is kimagasló eredmény volt. Feltárta az állatelhullásokat kiváltó növénymérgezéseket. A Magyar Növénytani Társaság titkára volt 1950 és 1952 között. A Magyar Biológiai Társaság és a Magyar Gyógyszerészeti Társaság tagja is volt. Megválasztották a Gyógynövénykutató Intézet tudományos tanács tagjává 1967-től. Mintegy 32 közleménye jelent meg szaklapokban.

Sír:Kalocsa, Városi Köztemető, Fehér márvány síremlék kereszttel. Felirat: Brandtner Jenőné 1878-1954, Brandtner Jenő 1867-1932, vitéz Resli Béla állami főmérnök 1892-1937, Resli Béláné 1907-1975, Resli Béla1910-1953, Modor Vidor egyetemi tanár 1910-1979, Marczinka Rezső 1915-1970.


„Gondviselő jó Istenünk kezei nyugodjanak haló poraink felett!"

Irodalom:Gyógyszerészet, 1981. 33., 1988. 381-382.Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, Bp. 1991. 630.


Molnár KálmánMiskolc, 1875. X. 13. - Budapest, 1942. VI. 28.

Iskolai tanulmányait befejezve 1893-ban lépett gyógyszerészi pályára. A Kolozsvári Tudományegyetemen 1906-ban gyógyszerészi oklevelet kapott. Szülővárosában hosszabb ideig volt alkalmazott gyógyszerész. Miskolcon nyert gyógyszertári jogosítványt, melyet 1922. november 22-én Szent István néven nyitott meg, melyet haláláig vezetett. Eredetileg az egykori Újvilág u. 29. alatt működött a gyógyszertár. Majd 1929-ben a Soltész Kálmán u. 2. szám alá költöztette át. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Miskolc vidéki kerületének és a Borsod-Miskolci Orvos-gyógyszerész Egyesület elnökeként, 1922-től jelentős munkát végzett. Halála után az özvegye, mint haszonélvező, 1947-től pedig Lombay Béla vezette a gyógyszertárat. Az államosítás után 14/47. szám alatt, ma pedig Kabay néven működik.

Sír:Miskolc, Mindszenti római katolikus Temető, Jobb kriptasor, 19. szám.

Irodalom:Gyógyszerészi Szemle, 1942.159,170,270.

Dobrossy István: Miskolc írásban és képben. 3. kötet, Miskolc, 1996. 210.


Dr. Mozsonyi SándorKadarkút, Somogy megye, 1889. III. 15. - Budapest, 1976. IX. 2.

Iskolai tanulmányait Kaposvárott és Fiumében végezte. A budapesti tudományegyetemen 1911-ben gyógyszerészi, 1912-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját az Egyetemi gyógyszertárban kezdte, majd a pozsonyi egyetem Közegészségtani Intézet tanársegédje volt. Ezekben az években orvosi tanulmányokat is folytatott. Orvosdoktorrá avatták 1919-ben, később a tisztiorvosi képesítést is megszerezte. Az 1920-as évek elején ismét az Egyetemi gyógyszertárban működött, majd megbízták a Rico kötszerművek műszaki vezetésével. A Népjóléti Minisztériumban gyógyszerészeti igazgatási munkakört töltött be. Gyógyszerészetre vonatkozó jogszabályokat adott elő 1931-től a gyógyszerészhallgatóknak. Egyetemi magántanárrá habilitálták 1933-ban. Az Egyetemi Gyógyszertárat 1934-től vezette. Ettől kezdve a Gyógyszerészet tantárgy előadója. Az elsők között oktatta a receptúrát és a galenusi studiumot. Felismerte az 1930-as években a gyógyszerészképzés korszerűsítésének szükségességét, így került bevezetésre 1940-től a négy esztendős képzés. Ugyanebben az évben már nyilvános rendes tanár és a Gyógyszerészeti Intézet igazgatója. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapítója, majd 1935-től alelnöke volt az 1951. évben alapított Gyógyszerész Szakcsoport megalakulásáig. O volt a Formuláé Normales kiadásának egyik kezdeményezője, szellemi atyja és szakmai-tudományos gondozója. Sokat tett a Formuláé Normales orvosokkal, gyógyszerészekkel való megismertetéséért, népszerűsítéséért is. Az 1941-ben alakult Magyar Gyógyszerész Pantheon Bizottság elnöke volt. Létrehozta 1948-ban az Ernyey József Gyógyszerészi Múzeumot. Ezáltal sok értéket mentett meg és gyűjtött be. Az 1955-ben alakult önálló Gyógyszerésztudományi Kar első dékánja volt. Nyugdíjba vonult 1962-ben. Az V. és a VI. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztőbizottsági tagja.


Tudományos közleményeinek száma: 104. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság 1981-ben emlékérmet alapított, mellyel a gyógyszerészi szervezési tevékenységet jutalmazza. Az MGYT 1982-ben a kadarkúti gyógyszertár falán márvány táblát, a halálának 10. évfordulóján pedig a budapesti Egyetemi Gyógyszerészeti Intézetben faragott márvány táblát avatott fel (1986).

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 37-1-6-40. Fehér márvány síremlék. Felirat: dr. Mozsonyi Sándor egyetemi tanár, 1889-1976., dr. Mozsonyi Sándorné, Mozsonyi Marietta, 1898-1979.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1976. 281-282.Acta Pharmaceutica Hungarica, 1981. 275-284.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, 2001. 94.


Dr. Müller BernátBuda, 1810. V. 1. - Budapest, 1901. III. 3.

Gimnáziumi tanulmányait szülőhelyén végezte. Ráth József budai Szentháromság gyógyszertárában volt gyakornok 1826-tól. Az 1829-ben letett gyakornoki vizsgáját követően fél évig a Selmecbányái bányászati akadémián is tanult. Gyógyszerészi diplomáját 1832-ben szerezte meg a Bécsi Egyetemen. Néhány évi alkalmazotti munkája után 1843-ban vásárolta meg a Kerepesi úti (ma Rákóczi úti) Megváltó gyógyszertárat, melyet 1892-ig vezetett. Már fiatalon barátságot kötött dr. Sadler József növénytan professzorral, így érdeklődése a botanika felé fordult. Különös érdeklődéssel botanizált a máramarosi havasokban, az erről készült munkáját a bécsi botanikai társaság adta ki. Részt vett a Királyi Magyar Természettudományi Társulat megalapításában, későbbi munkálataiban. Az 1868-ban megalakult Országos Közegészségügyi Tanács első gyógyszerész tagja volt. Az I. és a II. Magyar Gyógyszerkönyv galenusi részét szerkesztette. Tudományos munkássága elismeréséül a pesti egyetem magántanárrá habilitálta, de az akkori kormányzat ezt nem erősítette meg. A giesseni egyetem honoris causa doktorrá avatta 1857-ben. Részt vett még a Magyar- országi Gyógyszerész Egyesület és annak Nyugdíjintézete alapításában is. Értékes droggyűjteményét a pesti egyetem Kémiai intézetének ajándékozta.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, Érdi úti csontfülke.

Irodalom:Gyógyszerészi Közlöny, 1901.150.Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1944. 231.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 25.


Dr. Nagy BélaKrasznabéltek, Szatmár megye, 1885. VIII. 5. - Budapest, 1940. VII. 18.

Iskoláit elvégezve a siófoki Szentlélek gyógyszertárban volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1908-ban gyógyszerészi, 1913-ban gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Közben 1912-ben megvásárolta a hajdúszoboszlói Reménység gyógyszertárat. Ezt az első világháború idején gyógyszerész felesége vezette. A háborúban kórházhajó, majd fertőtlenítő hajó parancsnoka volt az Al-Dunán. Gyógyszertári munkája mellett nagy érdeklődéssel fordult a szakirodalmi és a gyakorlati kérdések felé. Hamar felismerték tehetségét és pontosságát. A hozzáértését pedig a gyógyszerárszabások szerkesztésénél vették figyelembe, így 1918-tól már részt vett a taxák összeállításában. Az óbudai Magyar Korona gyógyszertárat 1920-tól bérelte, majd 1922-től a pesti Belvárosi gyógyszertárban a jognyertes Ember Elek üzlettársa lett. Egy évvel később Czukor Lászlóval és Kerpel Vilmossal megalapította a Certa Laboratóriumot. A Gyógyszerészi Értesítő szaklap szerkesztője volt 1924 és 1927 között, számtalan cikkben küzdött a gyógyszerészek jogaiért és a karon belüli viszályok feloldásáért. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1929-ben a pesti Pannónia utcában. Gyógyszertárát Pallas Athéné néven 1930-ig vezette. Ekkor újra visz- szatért a Belvárosi gyógyszertárba. A gyakornoki tanfolyamon hosszú ideig adott elő gyógyszer-technológiát. Gyakornoki tankönyveket írt. Könyvet írt a IV. Magyar Gyógyszerkönyv galenusi készítményeiről (1935). Gyógyszertárában homeopátia részleget rendezett be. Fáradhatatlanul dolgozott a kari érdekekért. Megalapította a Budapesti Gyógyszervizsgáló Laboratóriumot, mely később az ERI injekciós laboratóriumban kapott otthont. A Budapesti Gyógyszerész Testület elnökévé 1936-ban választották meg, de betegsége miatt 1938-ban lemondott e tisztségéről.


Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, 34-2-32 műemléki környezetben. Fehér márvány síremlék, álló szárnyas férfi és nőalakkal. Boldogfai Fazekas Sándor alkotása. Felirat: „Mégis én úgy vagyok köztetek, mint aki szolgál" (Lk 22,27). Dr. Nagy Béla 1885-1940.

Irodalom:Gyógyszerészi Közlöny, 1940. 431.Magyar Életrajzi Lexikon, III. kötet, Bp. 1981. 550.Gyógyszerészet, 1988. 257-260.Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái. XIX. kötet, Bp. 2002. 57-58.


Dr. Nagylucskay SándorDebrecen, 1932. III. 15. - Budapest, 2002.1.31.

A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1956-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Előbb Karcagon közforgalmú gyógyszer- tárban dolgozott, majd 1957-től az élete végéig az egyetemi Közegészségtani és Járvány tani Intézetben működött. Széleskörű szakmai ismeretei révén vett részt az intézet oktatói és kutató munkájában. Gyógyszerészdoktori diplomát kapott 1961-ben. Elnyerte 1973-ban a közegészségügyi és mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatok témakörből a szakgyógyszerészi képesítést. Az orvostudomány kandidátusa fokozatot 1977-ben nyerte el. Gyógyszerészkari dékánhelyettes volt 1987 és 1993 között. Dr. Vedres István professzor 1993. évi halála után megbízott, egy évvel később pedig kinevezett tanszékvezető egyetemi tanára lett Európa egyik legrégibb Közegészségtani Intézetének. Tudományos munkássága:a vírus hepatitisek pathogenezise, a cardiomyopathiák vírus ethiológiája és autoimmun vonatkozásainak vizsgálata immunológiai és epidemiológiai módszerekkel figyelemmel kísérte a budapesti AIDS rizikócsoportok helyzetét is. Foglalkozott a dohányzás egészségügyi ártalmasságának elemzésével is. Nemzetközi kapcsolatai közül kiemelkedik az Ulmi Egyetemmel, valamint a Damaszkuszi Egyetemmel létesített együttműködése. Tagja volt az Országos Szakképesítő Bizottságnak és az angol nyelvű képzés operatív bizottságának, valamint hosszú éveken át a felvételiztető bizottságnak.

Sír:Felesége az urnáját a Budapest, Fő utcai lakásán őrzi.

Irodalom:Gyógyszerészet, 2002.187.


Nendtvich TamásKésmárk, Szepes megye, 1782. XI. 15. - Pécs, 1858. VIII. 3.

Tanulmányait szülővárosa protestáns gimnáziumában kezdte, majd a Debreceni Református Kollégiumban fejezte be. A debreceni városi, majd a kolozsvári Szent György gyógyszertárban Mauksch Tóbiás mellett volt gyakornok. A pesti tudományegyetemen 1800-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Néhány évi pesti alkalmazotti működése után, 1805-ben megvásárolta a pécsi Arany Sas gyógyszertárat. A napóleoni háború következtében állandósult gyógyszerhiány enyhítésére az ő közreműködésével megszervezte a pécsi irgalmasrendi orvosokkal és a városi mezőgazdászokkal a legfontosabb gyógynövények termesztését. Az 1836-os Baranya megyei kolerajárvány idején pedig a pöcegöd- rök, árnyékszékek fertőtlenítésére vasgálic oldatot és meszet ajánlott. A betegség leküzdésére pedig a kerti ruta szeszes kivonatát és főzetét javasolta. Jelentős flórakutató volt. Felkutatta Baranya és a szomszédos Szlavónia flóráját. Dr. Sadler József javaslatára az ő nevüket viseli a Mecsekben talált zergevirág (Doronicum cauca- sicum). A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek egyik lelkes alapító szervezője volt. Az 1845. évi pécsi nagygyűlésen négy értekezést adott elő.

Nemcsak a gyógyszertárának és a tudománynak élt. Kivívta, hogy Pécs város evangélikus templomot építsen. Háza mellett hatalmas gyümölcskertet létesített, ahol gyümölcsfa nemesítéssel is foglalkozott. Fia, dr. Nendtvich Károly híres orvos, kémikus, egyetemi tanár volt.

Sír:Pécsi Köztemető, nyugati fal, 423.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1983. 225., 1984.145., 1985. 381.


Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1974. 3: 45.Gombocz Endre: A magyar botanika története. Bp. 1936. 440.


Nikolics MilivojKaresjeszenő, Temes megye, 1889.1.28. - Sopron, 1950. II. 6.

A gimnáziumot Nagyváradon végezte. A fehértemplomi Pokorny gyógyszertárban volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1912-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett. Közben a budai Várbeli Városi gyógyszertárban dolgozott, majd a soproni Oroszlán gyógyszertárba került, melyet 1917-tól 1949-ig vezetett. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Sopron vidéki kerületének elnökeként jelentős szakmai-közéleti munkát végzett. A Sopron városi törvényhatóságban is jelentős tevékenységet fejtett ki.

Sír:lásd Dr. Nikolics Károly, 201. oldal.

Irodalom:Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, 2001. 93.


Dr. Nikolics KárolySopron, 1918. VIII. 10. - Sopron, 2000. IX. 16.

Apja soproni Oroszlán gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1940-ben gyógyszerészi, 1943- ban gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Átvette 1945-ben apja gyógyszertára vezetését. Az államosítás után a Than Károly, volt Arany Kereszt gyógyszertárat vezette, melyet az elsők között jelöltek oktató gyógyszertárrá. A gyógyszerészképzés és továbbképzés lelkes művelője és fejlesztője volt. Gyógyszertárában kutató laboratóriumot rendezett be és szélesebb körű oktatási központtá fejlesztette. Tudományos kutatómunkájában a szerves gyógyszeralapanyagok kristályosodási tulajdonságait vizsgálta, melyeket felhasznált az azonossági módszerek kidolgozásához, sőt még ezen adatok gyógyszer-technológiai jelentőségére is rámutatott. A gyógyszerészeti tudomány kandidátusa címet 1963-ban, a doktora címet pedig 1977-ben nyerte el. Széleskörű nemzetközi kapcsolatai révén 1966- tól a Magyar Gyógyszerészeti Társaság ismét tagja lett a FlP-nek. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnöke volt 1982 és 1991 között. Címzetes egyetemi tanári elismerésben is részesült. O kapta meg elsőként 1994-ben a FIP által alapított Életműdíjat Lisszabonban. A Gyógyszerészet szaklap szerkesztőbizottsági tagja volt. Több könyve és több mint 150 közleménye jelent meg a szaklapokban. Munkássága alatt több mint 50 kitüntetést kapott.

Sír:Sopron, Szent Mihály Temető, D-csop. 1-2. Fekete márvány síremlék kereszttel. Felirat: Nikolics Milivoj 1889-1950, neje Sirca Viktória 1897-1954, Dr. Nikolics Károly c. egyetemi tanár, gyógyszerész, 1918-2000.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1988. 395-396,1998. 387-389,2000. 523.


Orient TiborKolozsvár, 1915.1. 8. - Budapest, 1999. VII. 17.

Apja dr. Orient Gyula gyógyszerész, orvos, kolozsvári egyetemi tanár. Alapfokú iskoláit magánúton végezte. A kolozsvári piarista gimnáziumban 1932-ben érettségizett. Gyógyszerészi pályára lépett. Az ország keleti részén, édesanyja szülőhelye környékén (Nagykalló, Nyíregyháza, Tótkomlós) vállalt munkát. Bukarestben kezdte meg az egyetemi tanulmányait. A történelem viharos időszakában, 1936-ban átjött a szegedi egyetemre, ahol 1937-ben gyógyszerészi diplomát kapott. 1938-tól az 1948. évi államosításig a családi, kolozsvári Egyszarvú gyógyszertárban működött. Közben a kolozsvári egyetemen adjunktusként tanított. Az állami kezelésbe vett Nemzeti Vállalat egyik budapesti gyógyszertárában kezdte fővárosi pályáját. Később a Zalka Máté téren, az óbudai Flórián téren, majd az angyalföldi Gyöngyösi úton működött, mint alkalmazott gyógyszerész. Egész életpályáján apját, dr. Orient Gyulát tartotta példaképének. Nagy hivatástudattal és kiváló felkészültséggel adta át tudását, szakmai tapasztalatait a fiatal gyógyszerészeknek.

Sír:Budapest, Kelenföldi Szent Gellert templom kriptája.

Irodalom:Dr. Zalai Károly: tO. T., Gyógyszerészet, 2000. 318.


Örkény IstvánBudapest, 1912. IV. 5. - Budapest, 1979. VI. 24.

Apja, Örkény Hugó, a budapesti Csillag gyógyszertárat 1927-től vezette. A budapesti Piarista Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. 1930-ban beiratkozott a Műegyetem Vegyészmérnöki Karára. Tanulmányait 1932-ben megszakította. Ekkor apja gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter tudományegyetemen 1935-ben kapott gyógyszerészi diplomát. A családi gyógyszertárban dolgozva kezdett írogatni. A Szép Szó folyóiratban 1937-ben jelent meg az első, Tengertánc című novellája. Később folytatta a Műegyetemen félbeszakított tanulmányait, ahol 1941-ben vegyészmérnöki diplomát kapott. Ebben az évben jelent meg az első gyűjteményes novel- lás kötete. A második világháborúban 1942-től vett részt katonaként. Két évig a Tambov melletti fogolytáborban élt, 1945- ben pedig Krasznagorszkba került, így csak 1946. XII. 26-án érkezett haza. Ekkor azonnal bekapcsolódott a kor eleven irodalmi életébe. Működése nem volt teljesen zavartalan, mert egyik-másik művével nagy vihart kavart. írói munkássága mellett a Szépirodalmi Kiadónál vállalt lektori állást. Az 1956-os forradalom utáni években hallgatásra ítélték. Ekkor a Kőbányai Gyógyszerárugyárban kamatoztatta vegyészmérnöki és gyógyszerészi tudását. E munkásságáról dr. Kósa László írt regényt „Pisti a gyógyszergyárban" címmel (1989). A szilencium 1963- tól fokozatosan enyhült, így már megjelenhettek a sikeres drámái (Tóték, 1967., Macskajáték, 1969.,) és prózai kötetei (Egyperces novellák, 1968., Időrendben, 1973., Rózsakiállítás, 1977). A Tóték színpadi változatával és az Egyperces novellákkal emelkedett világirodalmi rangra, így már népszerű és ünnepelt író volt. Ekkor nyerte el 1973-ban a Kossuth-díjat. Halála után Radnóti Zsuzsa gondozásában jelennek meg életmű sorozatának kötetei.


Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 21-1-1-57. Világosbarna márvány síremlék. Felirat: Örkény István 1912-1979.

Irodalom:Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, Bp. 1991. 684-687.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Bp. 2001.118.


Örvényi BélaDebrecen, 1903 - Budapest, 1987. III. 16.

Gyógyszerész családból származott. Nagyapja Örvényi Ottó, a debreceni Arany Angyal gyógyszertár tulajdonosa volt. Apja, dr. Örvényi Béla (1874-1944. április 27.) bölcsészdoktor, 1912-től vezette a budapesti Orczy gyógyszertárat. Itt volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1927-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Apja gyógyszertárában alkalmazottként működött, majd 1938-ban átvette annak vezetését. Hamar bekapcsolódott a szakmai közéletbe. A Budapesti Gyógyszerész Testület és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület választmányi tagja volt. Szakügyi kérdésekről számos közleménye jelent meg a szaklapokban. A második világháborút követően hamarosan kinyitotta a gyógyszertárat, melyet az államosításig vezetett. Ezt követően több budapesti gyógyszertárban működött. Utolsó munkahelye a 822. számú volt, a Dologház utcai rendelőintézeti gyógyszertár, ahol Erkedy Ferenc gyógyszertárvezető helyettese volt. Erkedy Ferenc 1975. évi tragikus balesete és június 15-i halála után őt nevezték ki a gyógyszertár vezetőjévé. Ezt a tisztséget 1978. január 31-ig látta el, ekkor megszűnt a gyógyszertár. Nagyon jól képzett gyógyszerész volt, szerette a gyógyszertári munkát. Számos fiatalt nevelt a hivatásszeretetre. Kiváló sakkozó, a Budapesti Sakkor alelnöke és a Magyar Sakkszövetség tagja volt.

Sír:Budapest, Újköztemető, 76-1-10-4. Urnasír. Felirat: Dr. Szentesi Ferenc

1911-1982, Örvényi Béláné, 1903-1984, Örvényi Béla 1903-1987, Vizso- lyi Ferenc 1898-1980.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1978. 314., 1987. 317.

Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái. XIX. kötet, Bp. 2002.966-967.


Piacsek Gyula I.Kopár, Somogy megye, 1859 - Pápa, 1933. V. 23.

A kaposvári Piatsek Gyulával nem volt rokonságban, de ismerték egymást. Középiskolai tanulmányait Veszprémben és Kalocsán végezte. Gyakornokságát letöltve továbbtanult a budapesti tudományegyetemen, ahol 1882-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Kétévi alkalmazotti munkaköre után 1884-ben gyógyszertári jogosítványt nyert Pápán. Gyógyszertárát Őrangyal néven, egy évvel később nyitotta meg. Hamarosan bekapcsolódott a város társadalmi és kultúrális életébe. A városi törvényhatóság és a képviselőtestület életében jelentős közéleti munkát végzett 1887- től. Aktív tagja volt az Okleveles Gyógyszerészek Országos Szövetségének.

Sír:Pápa, Kálvária Temető, 401-600. sz. parcella, 406. sz. sír, 1. sor.

Irodalom:Gyógyszerészek Lapja, 1933.Gyógyszerészet, 1989. 370., 11. szám.


Piatsek Gyula II.Vörcsök, Zala megye, 1889.1.22. - Kaposvár, 1953.1. 8.

A pápai Piacsek Gyulával nem volt rokonságban, de ismerték egymást. Középiskolai tanulmányait Nagykanizsán és Veszprémben végezte. A nagyatádi Turul gyógyszertárban volt gyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1911-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját a veszprémi Arany Oroszlán gyógyszertárban kezdte. Alkalmazott gyógyszerészként működött a komáromi Szerecsen, a nagykárolyi Szentháromság, a hajdúböszörményi Magyar Korona, a komlói Segítő Mária, végül pedig a zalaegerszegi. Szentlélek patikákban. 1915-től katonai szolgálatot teljesített a kaposvári Barakk kórházban. Gyógyszertári jogosítványt 1918. november 4-én Kaposvárott nyert, amelyet egy év múlva nyitott meg Igazság néven a Fő utcában. Gyógyszertárában sokrétű magisztrális gyógyszerkészítés volt. „Heléna" és „Piabo" kozmetikai készítményei nagyon keresettek voltak. Még a megyétől távol is ismerték őket. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Somogy vidéki kerületének elnöke volt. Ő indítványozta az Egyesület könyvtárának megszervezését a korábbi egyesületi és budapesti gyógyszerész testületi könyvtárak egyesítésével.

A második világháború idején, 1944 decemberében a kaposvári 533. számú Hadikórház gyógyszerész főhadnagyaként a németországi Landshutba került. 1945 novemberében hazatért Kaposvárra, és ismét átvette az Igazság gyógyszertár vezetését. A gyógyszertár államosításakor áthelyezték a kaposvári Megváltó gyógyszertárba, de ezt már csak rövid ideig vezette. Betegsége révén az egyik budapesti klinikán kezelték, miközben a családját kitelepítették Kaposvárról Kaposfőre. Betegsége ezután rosszabbra fordult és a kaposvári kórházban halt meg.


Sír:Kaposvár, Keleti Temető, IV. szegély, 20-21. sír.



Pillich Ferenc seniorSümeg, Zala megye, 1833. IV. 1. -

Simontornya, Tolna megye, 1902. VIII. 6.

Iskoláit Pápán, Győrött és Pozsonyban végezte. Nemzetőrként vett részt 1848-ban a pákozdi és ozorai csatákban, Erdélyben már hadnagyként harcolt. Sümegen volt gyakornok. Innen gyakran vitt gyógyszert Kehidára Deák Ferencnek. Az ő ajánlólevelével többször meglátogatta Döblingben Széchenyi Istvánt. A bécsi egyetemen 1856-ban kapott gyógyszerészi diplomát. Alkalmazotti évei után 1867 és 1878 között a szombathelyi Szentlélek gyógyszertárat vezette. Itt a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület járási elnöke volt. Budapesten előbb 1878-től a Magyar Király, majd 1884-től pedig a Szerecsen gyógyszertárat vezette. 1894-ben elköltözött Temesvárra, ahol rövid ideig a Szentháromság gyógyszer- tár tulajdonosa volt. Élete végén Simontornyán telepedett le, és a Szerecsen gyógyszertárat vezette.

Sír:Simontornya, Református Temető, XIV. sor, 1. sír.

Irodalom:Dr. Baradlai János, Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története. Bp. 1930.1. kötet, 430., II. kötet, 222.Veszprém megyei Életrajzi Lexikon. Veszprém, 1998. 406-407.


Dr. Pillich Ferenc juniorSzombathely, 1876. IV. 2. - Simontornya, 1948. VI. 14.

Iskoláit elvégezve Simon Ernő szombathelyi gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1897-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett. Apja simontornyai gyógyszertárában kezdte pályáját, melyet 1902-től 1947-ig vezetett. Jelentős természetbúvár volt. Sokat kutatta a helyi flórát és a faunát. Elsősorban a lepke- és a rovarfajok érdekelték őt. Mintegy húsz közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. A Krancher-féle Entomologisches Jahrbuchban (1914) „Aus dér Arthropodenwelt Simontornyas" címmel írta le gyűjtési eredményeit. Egyik legérdekesebb rovartani felfedezése a Sátoristyea Meschniggi Reiter volt, melyet a simontornyai erdőben talált. Több növényfajt róla neveztek el: Calamintha Pillichiana, Mentha Pillichiana 1932-ben, Tilia Pillichiana. Növénytani tárgyú értekezésével gyógyszerészdoktori diplomát kapott a Pázmány Péter Tudományegyetemen. A Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta a 22 000 darabból álló rovar-, lepke- és növénygyűjteményét.

Sír:Simontornya, Református Temető, XV. sor, 1. sír.

Irodalom:Rovartani Közlemények. III. kötet, 1948.Gyógyszerészet, 1974. 69-70.


Pokorny EndreHatvan, 1939. V. 5. - Gyöngyös, 2000. VIII. 28.

Érettségi vizsgáját követően vegyésztechnikusként vett részt a B|2 vitamin gyártásában a budapesti Richter Gedeon Gyógyszergyárban. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1965-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját a verpeléti gyógyszertárban kezdte, majd rövid ideig az egyik gyöngyösi gyógyszertárban működött. A Bács-Kiskun megyei pálmonostori gyógyszertárat 1968 és 1970 között vezette. Szabad idejében a Szegedi Egyetem Gyógynövény-és Drogismereti Intézetében továbbképezve magát, gyógynövényeket vizsgált. A mátraházi Állami Gyógyintézet gyógyszertárába 1970-ben került. Kezdetben itt is folytatta a fito- kémiai vizsgálatait. Az intézet főgyógyszerésze lett 1975-ben, melyet 1996-ig töltött be. Ekkor már a klinikai farmakokinetika és a műszeres kémiai analízis volt a kutatási területe. Sikeresen létrehozott egy európai nívójú laboratóriumot és egy nagyon komoly adatbázist. Tagja volt a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Kórházi Gyógyszerészi Szervezetének. A MDF Heves megyei országgyűlési képviselője volt 1990 és 1994 között. A Humán Oltóanyagtermelő és Gyógyszergyártó Rt. igazgatótanácsi elnöke volt 1992 és 1996 között. Számos dolgozata jelent meg a szaklapokban.

Sír:Gyöngyös, Szent Erzsébet templom kriptája, IV. szektor, 23. fülke. Urna.

Irodalom:Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda. II. kötet, Bp. 2000.1297. Gyógyszerészet, 2000. 648.


Prodam GuidóFiume, 1882, IX. 12. - Budapest, 1948. VII. 4.

Iskoláit elvégezve apja, Prodam János fiumei Angelo gyógyszer- tárában volt gyakornok. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte 1903-ban, de fegyelmi úton eltávolították onnan. így csak 1904-ben a Kolozsvári Egyetemen kapott gyógyszerészi diplomát. Pályáját bécsi és klagenfurti gyógyszertárakban kezdte. Két év múlva a Torontál megyei Zichy falvi Szent Mária gyógyszertárba került, rövid ideig pedig a Torontál megyei István- völgyi Megváltó gyógyszertárat bérelte. Budapestre 1910-ben költözött. Előbb a nagytétényi Szentlélek gyógyszertárban, majd ismét vidéken, a dorogi Szent Margit gyógyszertárban működött. Fiatal kora óta foglalkozott repüléssel. 1912-ben pilótavizsgát tett. Repülőgépeket is szerkesztett. Több népszerűsítő repülésben vett részt, és az első világháború idején, mint berepülő pilóta működött. Az olasz harctéren Assiagonál a gépét lelőtték, hadirokkanttá nyilvánították. Hadifogságából tért haza 1919- ben. Hosszabb ideig tartó ápolását követően, 1929-ben gyógyszertári jogosítványt nyert Budapesten. Gyógyszertárát 1934-ig Rokkant Sas néven vezette. Harmincéves repülővizsgája alkalmából babérkoszorúval tüntették ki. Budapesten, a XVI. kerületben, a Mátyásföldi repülőtér közelében utcát neveztek el róla 1960-ban.

Sír:Budapest, Újköztemető, 16-1-32. Fehér márványsíremlék kereszttel. Felirat: Prodam Guidó, Prodam Guidóné, sz. Mayerling Ilma, ifj. Prodam Guidó, ifj. Prodam Guidóné.

Irodalom:Magyar Életrajzi Lexikon, III. kötet, 629.Gyógyszerészet, 1983. 67-70.


Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 86.Gyógyszerészi Hírlap, 2000.11.


Dr. Putnoky IstvánMiskolc, 1904. III. 10. - Budapest, 1971. II. 8.

Apja általános iskolai tanító volt. A Pázmány Péter Tudomány- egyetemen 1933-ban gyógyszerészi, 1936-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályája kezdetén az egyetemi Gyógyszerészeti Intézet tanársegédje, majd a Drogista Szakiskola előadó tanára volt. Ebben az időben több tankönyvet írt és jelentett meg. Az Igazságügyi Minisztériumban 1935 és 1939 között ellenőrző gyógyszerészi munkakörben dolgozott. A Vegyipari Érdekképviseleti Szervnél 1939 és 1948 között működött. Közben1942-ben Gyógyszertár az Isten szeméhez címen szépirodalmi regényt írt. A Szilágyi Gyógyszerészeti Laboratóriumban dolgozott1948-tól, melynek államosítása után felelős vezetője lett. Üzemmérnökként dolgozott 1950-től 1953. február 15-ig a Kőbányai Gyógyszerárugyárban, majd 1954. november 1-ig a Vegyiműveket Tervező Vállalat főmérnöke volt. Budapesti gyógyszertári munkaköre mellett elvégezte a szakfelügyelői gyógyszerészi tanfolyamot. Visszatért Miskolcra, ahol a megyei gyógyszertárakat ellenőrizte. A Borsod megyei Gyógyszertári Központ igazgatója volt 1956. december 29. és 1957. október 1. között, majd 1958. június 15-től haláláig a Gyógyáruértékesítő Vállalat analitikai laboratóriumában dolgozott.

Sír:Gyöngyös, Alsóvárosi Temető, Református rész, 7. sor, 1-2. sírhely. Fehér márvány síremlék. Felirat: Putnoky István 1869-1926 és felesége, Horváth Anna 1876-1944, dr. Putnoky István 1904-1971.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1971. 349-350.Budapesti Patikus, 2001. március 14. 22. oldal.


Dr. Rácz GyörgyMiskolc, 1857-Miskolc, 1922. IV. 16.

Városi vagyonos polgári családból származott. Iskolai tanulmányait Miskolcon végezte. A budapesti tudományegyetemen 1878- ban gyógyszerészi, majd 1879-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját a fővárosban kezdte. Miskolcra költözött 1882-ben, ahol megvásárolta későbbi apósa, dr. Csáthi Szabó István Magyar Korona gyógyszertárát. 1896-ban felhagyott patikája vezetésével és átadta azt Balogh Józsefnek. A Borsod-Miskolci Orvos-, Gyógyszerész Egyesület vezetőségi tagja, és a városi törvényhatóság tagja volt. Közgazdasági tevékenységet is folytatott. A Borsod-Miskolci Hitelintézet igazgatósági tagjává választották. A miskolci református gyülekezet presbitere, majd világi főgondnoka lett 1905-től. A köz érdekében végzett tevékenységéért 1918. március 8-án udvari tanácsossá nevezték ki. Az év végén súlyosan megbetegedett. Tekintélyes vagyonát a városra és a református egyházra hagyta. A város, kegyelete jeléül, megfestett életnagyságú arcképét a közgyűlési terembe helyeztette el. Emlékére utcát neveztek el Miskolcon.

Sír:Miskolc, Deszka Temető, V/5-3-1.

Irodalom:Gyógyszerészi Hetilap, 1922. 221.


Dr. Rádóczy Gyula juniorKiskunhalas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun m. 1932. IV. 24. -

■ Budapest, 1998. XI. 26.

Apja Rádóczy Gyula senior (1895-1963), a keceli Szent Rókus gyógyszertár tulajdonosa volt. Elemi iskoláit Kecelen, gimnáziumi tanulmányait pedig Kiskunhalason végezte. A Szegedi Egyetemen tanult 1950-től, de 3 év múlva politikai okok miatt ezt meg kellett szakítania, ezért néhány évig vidéki gyógyszer- tárakban dolgozott. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1957-től folytathatta gyógyszerészi tanulmányait, ahol 1960- ban gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját Pest megyei gyógyszertárakban kezdte. Ebben az időben kezdett gyógyszerésztörténettel és numizmatikával foglalkozni. Pár évig Valkón volt gyógyszertárvezető, ahol megírta a község történetét. Budapesten gyógyszeripari szaktanfolyamot végzett. A Mirköv cég szacharin-üzem vezetője lett 1967-től. Itt két találmányát sikeresen szabadalmaztatta. Később egy mezőgazdasági szövetkezetben állattakarmányok előállításával és azok vizsgálatával foglalkozott. Gyógyszerésztörténeti munkássága elsősorban a régi gyógyszerészi normatívumokra és a gyógyszerkönyvekre irányult. A Magyarországon hivatalos gyógyszerészi norma- tívumok című értekezésével 1983-ban gyógyszerész, majd numizmatikai témából pedig 1984-ben bölcsészdoktori diplomát kapott. 1985-ben elnyerte a kandidátusi fokozatot is. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság vezetőségi tagjaként a Gyógyszerésztörténeti Szakosztály titkára volt 1979 és 1992 között. A Gyógyszerész Pantheon Bizottság munkáját is előbbre vitte a javaslataival. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tudományos munkatársa lett 1980-tól. Számos átfogó témájú közleménye jelent meg a magyarországi gyógyszerészképzésről, és a szakmai érdekvédelmi szervezetek történetéről. Nagyon jól felkészült gyógyszerésztörténész volt. A Magyar Numizmatikai Tár


sulat tagja lett 1961-től, ahol főkönyvtáros volt 1970 és 1975 között, majd 1979 és 1994 között főtitkárként működött. Végül a Társulat alelnöke lett 1994-től. A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének választmányi tagja, az Érem című folyóirat felelős szerkesztője volt 1990-től. Az Egyesületben kifejtett munkásságáért 1998-ban a Széchenyi jutalomérem I. fokozatát nyerte el. Közel kétszáz publikációjának nagyobb része éremtani témájú. A magyarországi papírpénzekről (1848-1992) is könyvet írt 1994-ben.

Sír:Kiskunhalas, Régi református Temető, II. tábla, 14. sor, 4. sír.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1999.183.Az Érem, 1999.1. számOrvostörténeti Közlemények, Bp. 166-169. szám, 1999. 226-227.Dr. Zalai Károly: A magyár gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.130.


Ragettli János seniorTörökszentmiklós, 1883. III. 28. - Békés, Békés megye, 1970. XII. 2.

Szülőhelyén volt gyakornok. Gyógyszerészi oklevelét 1905-ben szerezte meg a budapesti tudományegyetemen. Pályáját előbb szülőhelyén, majd Nagyváradon kezdte. A békési Isteni Gondviselés gyógyszertárat 1910-től az államosításig vezette. Ebben az időben a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Békés megyei kerületének választmányi tagja volt. 1950 után Okányban, Békéscsabán, végül pedig ismét Békésen volt gyógyszertárvezető illetve alkalmazott gyógyszerész az 1968. december 31-i nyugalomba vonulásáig. Számos fiatalt nevelt a pályaszeretetre.

Sír:lásd Dr. Ragettli János junior, 219. oldal.



Dr. Ragettli János juniorBékés, 1914. III. 5. - Szeged, 1988.1.19.

A családi gyógyszertárban volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ban gyógyszerészi, 1939-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját díjtalan gyakornokként kezdte az egyetemen. Rövid ideig a selypi Cukorgyár vegyésze, majd a debreceni Rex gyógyszergyár osztályvezetője, Budapesten pedig a Thallmayer-Seitz üzem felelős vezetője is volt. Ő vezette 1945-ben a Pasaréti gyógyszertárat, majd a családi gyógyszertárban dolgozott. Az államosítás után előbb gyógyszertárvezető, majd szakfelügyelő volt. 1952-től 27 éven át a Békés megyei Gyógyszertári Központ főgyógyszerészeként sokat tett a megye gyógyszertárhálózatának fejlesztéséért, a központi laboratóriumok létrehozásáért és a gyógyszergazdálkodás kialakításáért. Az ő kezdeményezésére indult el 1965-ben országos mozgalommá a Rozsnyay-emlékverseny. Részt vett a VI. és a VII. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztésében. A Gyógyszerészi Kézikönyv (1987) kidolgozása is a nevéhez fűződik. Tagja volt a Magyar Gyógyszerészeti Társaság országos és megyei, valamint a Gyógyszer-technológiai Szakosztály vezetőségének. Még fiatalon bekapcsolódott a gyógyszerészhallgatók oktatásába. A szegedi egyetemen 13 éven át „Középüzemi gyógyszergyártás" speciálkollégiumot tartott, 14 évig pedig államvizsga bizottsági elnök is volt. Címzetes egyetemi docenssé nevezték ki 1979-ben. 60 tudományos közleménye jelent meg. Kiss László emlékérmet készített róla, melyet az 1995. évi gyulai Rozsnyay Mátyás Emlékverseny résztvevői kaptak meg.

Sír:Békés, Római katolikus Temető, Szarvasi út, jobb oldal, VII. tömb, 433. sír.


Irodalom:Gyógyszerészet, 1988. 332-333.Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, 743.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp.2001.119.


Rázsó IstvánBudapest, 1926. X. 5. - Budapest, 1977. XI. 21.

A fővárosban érettségizett. Rövid ideig az építőiparban dolgozott. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1951-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Honvéd gyógyszerészként kezdte pályáját a Néphadsereg egészségügyi szolgálatában. Az Egészségügyi Minisztérium főelőadója volt 1957. március 1-től 1963. február 28-ig, majd a Fővárosi Gyógyszertári Központ főgyógyszerésze lett 1963. március 1.-1967-ig. Ebben az időben készült fel a budapesti gyógyszertárhálózat a VI. Magyar Gyógyszerkönyv bevezetésére és irányelveinek teljesítésére. A Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központjának igazgatójává, és Budapest Főváros vezető főgyógyszerészévé nevezték ki 1967-ben. Ő készítette fel a vállalatot az új gazdaságirányítási rendszerre. Tíz éves igazgatói működése során vezették be a térítésdíjas gyógyszer árrendszert. Vezetése alatt öt ízben nyerte el vállalata a „Kiváló Gyógyszertári Központ" kitüntetést. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság alel- nöke, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara Államvizsga Bizottságának elnöke volt. Állandóan képezte magát, mind szakmai, közgazdasági, mind filozófiai irányban.

Sír:Budapest, Újköztemető, 47-4-1-14. Fehér márvány síremlék, Felirat: Rázsó István 1926-1977, Édesanyánk.



Dr. Rédiger BélaKevevára, Temes megye, 1916. VIII. 10. - Tapolca, 2000. V. 11.

Apja dr. Rédiger Aladár ügyvéd, kevéssel a fia születését követően, elesett az első világháborúban. A hadiözvegy édesanya Szolnokra költözött, ahol dohányárudája jövedelméből nevelte fel három gyermekét. Iskoláit is Szolnokon végezte. Előbb Abrudbányay Ödön pécsi Szent István gyógyszertárában, majd Szolnokon dr. Végh Antal professzor édesapjánál, Végh Antal Jenő Angyal gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudomány- egyetemen 1938-ban gyógyszerészi, majd 1942-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályája kezdetén a fővárosi gyógyszerészgyakornoki tanfolyam laboratóriumát vezette. A Budapesti Gyógyszerész Testület Gyógyszervizsgáló Laboratóriumában működött 1939-től. Hivatásos katona volt 1942 és 1946 között. A Honvédségi Közegészségügyi Intézet kémiai osztályát vezette, majd tíz évig budapesti és váci közforgalmú gyógyszertárakban dolgozott. 1956-tól a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Intézetében volt dr. Kedvessy György professzor mellett. A tapolcai nagyhírű Oroszlán gyógyszertárat - dr. Winkler Lajos egyetemi tanár nevével -1960 és 1981 között vezette. Sokrétű szakmai tevékenységének a fele oktatói munka volt. Veszprémben tíz évig tanította a gyógyszertári asszisztensjelölteket. Sok gondot fordított az egyetemi hallgatók államvizsga előtti felkészítésére. Saját magát is állandóan képezte, műszeres analitikai, toxikológiai és gyógyszerismertetői tanfolyamokat végzett. 1974-ben gyógyszerellenőrzés tárgykörben szakgyógyszerészi képesítést kapott. Maradéktalanul ellátta el a városi és járási főgyógyszerészi teendőket 1969 és 1981 között. Társadalmi téren is kitűnt, mint a Hazafias Népfront tapolcai bizottságának elnöke (1966-1972). Tapolca város szakmai hagyományait is kutatta. 1974-ben első díjat nyert „Az Oroszlán patikától a gyógyszertár szocialista brigádjáig" című pályamunkájával a Veszprém megyei üzemtörté


neti pályázaton. Könyvet írt „Dr. Felletár Emil, a magyar törvény- széki kémia megalapítójának és a toxikológia kiváló művelőjének életútja és munkássága" címen (Tapolca, 1987). Fiatal kora óta folyamatosan publikált. 21 közleményének nagyobb része gyógyszer-technológiai és közegészségügyi témájú.

Sír:Tapolca, Keleti Temető, Fekete márvány síremlék.

Irodalom:Tapolcai Életrajzi Lexikon. Tapolca, 2000.192-193.Gyógyszerészet, 2002. 306-307.


Répay LajosAlsónémeti, Ung megye, 1901. XII. TI - Kadarkút, Somogy megye, 1975. IX. 22.

Apja iskolai tanító volt. Gimnáziumi tanulmányait Munkácson végezte. Beregszászon Varjú Lőrinc gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1925-ben gyógyszerészi diplomát kapott. 1932-ig Nagyszőlősön, Huszton és Munkácson volt alkalmazott. A Bihar megyei nagyrabéi Jóremény gyógyszertárat 1935 és 1938 között bérelte, majd a Somogy megyei Szomajom Szent Vendel gyógyszertárat vezette. Részt vett a második világháborúban, ahol négy évig hadifogságban volt. Az államosítás után Nagyatádon alkalmazott gyógyszerész volt, majd 1952-től 1968 végéig, nyugalomba vonulásáig, a kadarkúti Őrangyal gyógyszertárat vezette. Munkássága a tudomány- és a gyógyszerésztörténet körére terjedt ki. Országos hírű pénztörténeti kiállítást rendezett 1963-ban Kadarkú- ton, melyről a megyei napilap is hírt adott. Publikációiban a gyógyszerészi hivatásról, a szakmai szimbólumok eredetéről, az alkémia és a megyei gyógyszerészet múltjáról értekezett. Cikkei az Acta Phar- maceutica Hungaricában, a Gyógyszerészetben, a Gyógyszerésztörténeti Diáriumban, a Somogy megyei Múzeumok Közleményében, a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság Somogy megyei Híradójában jelentek meg. Tagja volt a Hazafias Népfront Somogy megyei szervezetének, honismereti bizottságának, és a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaságnak. Munkásságáért 1974-ben elnyerte az Emyey József-emlékérmet. Fiát, Répay Gábort is gyógyszerészi pályára nevelte, aki ma régi gyógyszertári bútorok restaurátora.

Sír:Kadarkút, Községi Temető.



Réthy Béla seniorSzarvas, 1862. XII. 23. - Békéscsaba, 1935. XII. 22.

Ternajgó Cézár új aradi gyógyszertárában volt gyakornok, majd Varságh Béla békéscsabai Sas gyógyszertárában, és Rozsnyay Mátyás aradi Szentháromság gyógyszertárában is dolgozott. A budapesti egyetemen 1884-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Már ebben az időben sokat írt a Gyógyszerészi Hetilapba. Varságh Béla gyógyszertárában kezdte pályáját. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1888-ban Kétegyházán, melyet Isteni Gondviselés néven rövid ideig vezetett, de visszatért Varságh Bélához.1891-ben rövid időre kibérelte a pásztói Magyar Korona gyógyszertárat, de később ismét visszatért Békéscsabára. A Sas gyógyszertár tulajdonosa lett 1911-től. Ettől kezdve nagy sikerrel gyártotta a pemetefű cukorkát és a kámfor linimentet. Több száz féle galenikumot is készített. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Békéscsabai kerületi elnöke volt. A város törvényhatóságának munkájában is részt vett. Halálának 60. évfordulójára egykori gyógyszertára falán 1995. november 3-án, emléktáblát helyeztek. Béla, Károly gyógyszerészek (1895-1965) és István vegyészmérnök, gyógyszerész (1897-1984) örökölték a gyógyszer- tárat és a hozzá tartozó üzemet.

Sír:Békéscsaba, Ligeti Temető családi sírboltja. Fehér márvány síremlék. Réthy Béla 1862-1935 és neje, Vidovszky Erzsébet 1872-1952

Irodalom:Gyógyszerészet, 1973. 469-471 .,1995. 885.



Réthy Béla junior I.Békéscsaba, 1893. XI. 19. - Budapest, 1986. IX. 6.

Iskoláit elvégezve gyógyszerészi pályára lépett. Gyógyszerészi diplomát 1920-ban kapott. Pályáját apja gyógyszertárában és üzemében töltötte, ezt modernizálta és gépesítette. A második világháború pusztításai következtében csak nehezen indulhatott meg a termelés, de a régi vásárlókör nem pártolt el, így hihetetlenül gyors volt a fejlődés. Azonban hibás döntéssel az üzemet 1949-ben a gyógyszertárral együtt államosították, majd 1950-ben felszámolták. Több mint 20 évig dolgozott a szőnyi gyógyszertárban. Nyugdíjba vonulása után, 1971-től 1981 nyaráig teljes szellemi frissességgel dolgozott budapesti gyógyszertárakban, de a munkát azután sem hagyta abba. Hosszú ideig „R. B" monogrammal referálta a német nyelvű szaklapok cikkeit a Gyógyszerészetben. Béla fiát (1928-1991) is a gyógyszerészi pályára nevelte.

Sír:Budapest, Óbudai Temető, 9/1 parcella, 1. sor, 31. urnakripta.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1983. 467., 1986. 435



Réthy Béla junior II.Békéscsaba, 1928. VII. 28. - Wiesbaden, Németország, 1991. V. 21.

Apja Réthy Béla junior I. (1893-1986). A gyógyszerészi pályát választotta. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen gyógyszerészi diplomát kapott. 1956-ban elhagyta Magyarországot. Először Brazíliában volt gyógyszertára, majd 1968-ban a németországi Hoechst Gyógyszergyár Minőségellenőrző Osztályának vezetője lett. Tevékenységét közmegelégedettséggel látta el.

Sír:Békéscsaba, Ligeti Köztemető családi sírboltja.


2001.174.


Réthy IstvánBékéscsaba, 1897 - Veszprém, 1984. XII. 31.

Réthy Béla junior (tl986) testvére volt. Az első világháború után, 1922-ben vegyészmérnöki oklevelet kapott. Pályáját édesapja, Réthy Béla senior békéscsabai vegyészeti laboratóriumában és gyógy cukorka üzemében kezdte. Tudását németországi és svájci tanulmányútjain tökéletesítette, ilyen módon bővült a gyár termékválasztéka és javult ezek minősége. A második világháború befejeződése után, 1948-ban gyógyszerészi diplomát kapott a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Az 1949. évi államosítást követően az Országos Mezőgazdasági Minőségellenőrző Intézetben helyezkedett el, és innen vonult nyugdíjba. Az alsóőrsi gyógyszertárat testvére, Réthy Károly (1895-1965. július 10. gyógyszerészdiploma: Budapest, 1920.) vezette. Gyermekei közül dr. Réthy Ildikó veszprémi főorvos nevét említjük még.

Sír:Alsóőrs, Veszprém megye, Községi Temető.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1985.151.Réthy Károly: Gyógyszerészet, 1965. 277.


Rippl-Rónai JózsefKaposvár, 1861. V. 24. - Kaposvár, 1927. II. 25.

Eredeti neve Rippl József volt. Később, festőművészként, Párizsban vette fel a Rónai nevet. Szülővárosa elemi iskolájában és állami gimnáziumában végezte tanulmányait. Már diákkorában megnyilvánult kiváló rajzkézsége. Apja tanácsára a biztos megélhetést nyújtó gyógyszerészi pályát választotta. Schröder István városi Arany Oroszlán gyógyszertárában, 1875-től három évig volt gyakornok. Már ekkor is kedvvel rajzolt, festett. Egyetemi hallgatóként szívesen festette meg dr. Lengyel Béla és dr. Than Károly professzorok, és dr. Bókay Árpád orvosdoktor, a farmakológia egyetemi tanárának arcképeit, melyeket a Magyar Nemzeti Galéria védetté nyilvánított. (Ezek a képek ma a SOTE Gyógyszerészeti Intézetében vannak). A budapesti tudományegyetemen 1881-ben gyógyszerészi diplomát szerzett. Pályáját a kaposvári Arany Oroszlán gyógyszertárban kezdte. Egy év múlva már Pécsett működött, mint alkalmazott gyógyszerész, azonban itt már csak rövid időt töltött el. „A fiatal nő estélyi világos ruhában" képére Zichy Ödön is felfigyelt, és felvette gyermekei mellé őt házi tanítónak a Bécs melletti otthonába. Azonban hamar felhagyott a nevelősködéssel, és 1883-ban a müncheni festőakadémián tanult tovább. Két év elteltével Párizsban Munkácsy Mihály tanítványa lett. Stílusa a posztimpresszionizmushoz kapcsolódik, ennek dekoratív ágát rendkívül egyénien, magas minőséggel fejlesztette tovább. Több mint 2400 olajképet, pasztellt festett. A párizsi osztrák-magyar követségen1892-ben átütő sikert aratott képeivel. Berlini és londoni kiállításairól is elragadtatással írt a korabeli kritika. Első hazai sikerét 1902-ben érte el, ezt követően Budapesten telepedett le, de1912-ben újra visszatért Franciaországba, ahonnan 1915-ben tért haza. Élete legnagyobb elismerését 1924-ben érte el, amikor az itáliai Uffizi Képtár Pantheonjában helyezték el önarcképét.


Sír:Kaposvár, Keleti Temető, XIV. szegély, 16. Fehér márvány síremlékén egy fekete márvány festékpaletta látható ecsetekkel. A sír mellé helyezték el mellszobrát.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1970. 23-26.Gyógyszerésztörténeti Diárium. 1973.1: 5-7.Puskás Béla: Temetők üzenete. Kaposvár, 2001. 84.


Rumbus SándorSásd, Baranya megye, 1933. VII. 3. - Győr, 2002. V. 5.

Iskolai tanulmányait szülőhelyén és Mágócson végezte. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1959-ben gyógyszerészi oklevelet kapott. Államvizsgás idejét és pályája kezdetét Baranya megyében töltötte. Eredményes munkája elismeréseként 1960. novemberétől a Győr-Sopron megyei Gyógyszertári Központ előadója lett. Családi helyzetének megoldását jelentette az öttevényi gyógyszertár vezetése. Itt a település közérdekű feladatainak megoldásában is részt vállalt. Vezetői ambícióit és rátermettségét honorálta a Gyógyszertári Központ, amikor kinevezték a győri Híd utcai közforgalmú gyógyszertár vezetőjévé. Az épület teljes rekonstrukciója miatt 1979. január 1-én átvette a győri Bacsó Béla úti gyógyszertár vezetését, ahol 1997. december 15-ig, nyugdíjba vonulásáig tevékenykedett. Hivatásszeretete révén azonban 1998. január 1-től haláláig a Győr-Sopron megyei ÁNTSZ tiszti gyógyszerésze volt. Szerette a gyógyszerészetet. Racionális gondolkodása révén a gyors megoldásokra és eredményekre törekedett. Véleménye mellett határozottan kiállt, ezért gyakran voltak nézet- eltérései, de kollégáit szerette, szinte atyai gondoskodással segítette, bátorította őket céljaik elérésében. Mindent elkövetett a baráti összejövetelek fenntartására, ilyenkor a társaság egyik szószólója volt. Szerette a tartalmas és elemző beszélgetéseket. Az igazság keresése volt az ars poeticája.

Sír:Győr, Nádorvárosi Köztemető, II. parcella, C. sor, 7. szám.



Dr. Salamon BélaSzigetvár, Somogy megye, 1904. X. 4. - Pécs, 1972. V. 27.

Gyógyszerész családból származott. Dédapja Salamon Antal (+1865), nagyapja Salamon Gyula és apja, Salamon Jenő, a szigetvári Magyar Korona patika tulajdonosai voltak. Kaposvárott, Felsőlövőn és Csurgón végezte a középiskolai tanulmányait. A családi gyógyszertárban volt gyakornok. A szegedi tudományegyetemen 1927-ben gyógyszerészi, a pécsi egyetemen pedig 1930-ban állam- tudományi doktori diplomát kapott. Mint rajongó régész, jelentős szerepe volt szülőhelye történelmi múltjának feltárásában és emlékeinek megőrzésében. A helyi városi múzeumot számos Zrínyi emlékhez, okirathoz és könyvhöz juttatta. Ásatásokat is végzett. Cikkei jelentek meg Szigetvár történetének néhány epizódjáról. A szigetvári családi gyógyszertárat az államosításig vezette. Ekkor a pécsi Szerecsen gyógyszertár (ma működő múzeum gyógyszertár) élére került. A régi muzeális értékű officinát megmentette az utókornak, itt egy múzeumi emlékszobát is kialakított. Felkutatta és megírta a gyógyszertár történetét (Acta Pharmaceutica Hungarica, 1969.). A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Baranya megyei szervezetének első elnökeként is nagyot alkotott. Tagja volt a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaságnak.

Sír:Szigetvár, Városi Temető, Családi kripta.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1982. 358.Baranyai Aurél: Dr. Salamon Béla. (1904-1972) Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1972. 3:104-105.


Schédy SándorBorostyánkő, Vas megye, 1831. VIII. 19. - Budapest, 1902. VIII. 18.

Iskoláit elvégezve Kautz Ignác győri gyógyszertárában volt gyakornok, majd Matta László pesti lipótvárosi gyógyszertárában dolgozott. A pesti egyetemen 1855-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Ivanovics Lajos pesti Angyal, Scheich Károly budai Városi, és Scholtz János pesti Szentháromság gyógyszertárában volt alkalmazott. Megalapította, és 1862-től több évtizeden át szerkesztette a „Gyógyszerészi Hetilap" szaklapot. Gyakorlati témájú cikkeivel az egyik meghatározó egyénisége volt a szakmai közéletnek. Közben bérbe vette a promontori (budafoki), később pedig a pesti Magyar Korona gyógyszertárat. Az 1872-ben alapított Magyarországi Gyógyszerész Egyesület titkára és jegyzője volt. Elindította a Gyógyszerészi Zsebnaptár sorozatot, mely az aktuális rendeleteken kívül, évről évre közölte a hazai gyógyszertárak és gyógyszerészek betűrendbe szedett névsorát. Megírta a magyar gyógyszerészet rövid történetét és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület 25 éves múltját, sőt kiadta a „Magyarországi gyógyszerészeire vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteményé"-t is.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, 28-4-32. Fehér márvány síremlék. Hiányzik róla a fekete plakett. Felirat: Schédy Sándor 1831-1902. „A hazai gyógyszerészi szakirodalom megteremtő ünnepeltje a magyar gyógyszerészek hálás kegyeletéül".

Irodalom:Szinnyei József: A magyar írók élete és munkái. XII. kötet, 344-345, Bp. 1908. Dr. Baradlai János, Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története. Bp. 1930.1. kötet, 405-408.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 36.


Dr. Schulek ElemérKésmárk, Szepes megye, 1893. IX. 3. - Budapest, 1964. X. 14.

Apja Schulek Béla, Trencsén megyei poroszkai gyógyszertárában volt gyakornok. A második évben Pozsonyban működött. Katonai szolgálatot teljesített az első világháborúban. A budapesti tudományegyetemen 1918-ban gyógyszerészi, 1920-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Dr. Winkler Lajos egyetemi tanár mellett tanársegéd volt. Rockefeller ösztöndíjjal 1926-27-ben az Amerikai Egyesült Államokban és Európa több országában a gyógyszer-ellenőrzési módszereket tanulmányozta. Hazatérve az Országos Közegészségügyi Intézet Kémiai Osztályának vezetője lett, így nevéhez fűződött a hazai hatósági gyógyszerellenőrzés megszervezése. Egyetemi magántanárrá habilitálták 1932-ben, 1941-ben pedig egyetemi rendkívüli tanár lett. 1942-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1945-ben pedig rendes tagja lett. A Pázmány Péter Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki 1944-ben. Az V. és a VI. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztőbizottsági elnöke volt. Kétszer nyerte el munkásságáért a Kossuth díjat (1949, 1951). A Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnöke volt 1949 és 1951 között.Tudományos munkássága:1. A térfogatos meghatározások terén a halogénionokkal úttörő je

lentőségű kutatásokat végzett (halogén-ciánok képződési és egyensúlyi viszonyai, brómozási reakciók).

2. Vizsgálta a kén-, szelénvegyületek tulajdonságait.3. Szerves kémiai analízis terén a fenol- és az aldehid csoportokat

tartalmazó vegyületek vizsgálata.4. Jelentősek voltak még a komplexometriás és a nem vizes közeg

ben végzett térfogatos módszerei.5. Nagyon alkotott a gravimetria terén.


6. Könyvein kívül közel 500 közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság 1973- ban emlékérmet adott ki.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, Kodály körönd, Fehér márvány síremlék kereszttel. Felirat: Dr. Schulek Elemér, egyetemi tanár, akadémikus, 1893-1964, dr. Schulek Elemérné, Bernáth Ilona 1900-1989.

Irodalom:Dr. Laszlovszky József: Schulek Elemér. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Bp. 1997.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.176.


A Seitz-Török család

Dr. Seitz OttóPest, 1870. III. 15. - Budapest, 1929. XI. 15.

Apja Seitz Ferenc (1824-1905), a híres Thallmayer-Seitz gyógyszernagykereskedelmi cég alapító vezetője volt. Egyetemi tanulmányait Strassburgban és Berlinben végezte. Hazatérése után bekapcsolódott a gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat munkálataiba, melynek később vezetője lett. Török Sándorral 1904-ben megalapították a Galenus Gyógyszer- és Vegyészeti Gyárat. Kazay Endre is itt működött üzemvezetőként. Az üzem sok változáson ment keresztül, mind jobban kibővített profillal, mely az 1948. évi államosításig meghatározta az ország gyógyszerellátását.

Sír:lásd Török Sándor, 237. oldal.

Irodalom:Gyógyszerészi Értesítő, 1929. 234.Dr. Zalai Károly. A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 70.


Török SándorPest, 1855 - Budapest, 1931. IV. 19.

Apja Török Józsefi1824-1899), pesti Szentlélek gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1877-ben gyógyszerészi oklevelet kapott. Beutazta Franciaországot és Angliát. Innen áthajózott Amerikába, sőt később Indiába is. Hazatérve a családi gyógyszertárban működött. A budapesti Andrássy úton gyógyszertári jogosítványt szerzett 1887-ben. Egy év múlva nyílt meg az Opera gyógyszertára, melyet haláláig vezetett. A budapesti Galenus Gyárat 1904-ben alapította apósával, Seitz Ferenccel. Ettől kezdve mindkét vállalkozását irányította. A Király utcai gyógyszer-nagykereskedést 1914- ben, Török Labor néven részvénytársasággá alakította át. Majd ennek részvényfeleslegét jól eladva, a német Bayer I. G. cég vette bérbe. Kormányfőtanácsosi címet kapott röviddel halála előtt.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, bal oldali fali kriptasor, 251.

Irodalom:Gyógyszerészi Hetilap, 1931.101.


Dr. Sikos JózsefBudapest, 1921. VIII. 13. - Budapest, 1993. VII. 6.

Édesanyja dr. Sikos Károlyné, sz. Halmi Valéria (1894. december 9. - 1994. március 22.), dr. Halmi Pál testvére vezette a Fejér megyei Sóskút Szent Rozália gyógyszertárát. Középiskolai tanulmányait a budapesti Bencés Gimnáziumban végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1944-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Az Egyetemi Gyógyszertár és a Gyógyszerészeti Intézet gyakornokaként kezdte pályáját. Gyógyszerészdoktori diplomát 1945-ben kapott. A gyógyszer-technológia felé fordult az érdeklődése. A Richter Gedeon Gyógyszergyár Gyógyszer-technológiai Osztályát vezette 1956-ig, ekkor a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézetbe került osztályvezetőnek. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a szerobakteriológiai készítmények liofilizálási technológiája kidolgozásában és bevezetésében. Kitartó munkásságával ő szerkesztette az első magyar liofilizálási gépet, amelyet a Richter Gedeon Gyógyszergyár is átvett és alkalmazott a gyógyszergyártásban. Számos újítása és szabadalma jelzi gyógyszerészi, műszaki jártasságát, és a gyógyszer-technológiai gyakorlat terén elért értékes tudományos eredményeit. 1981-ben nyugdíjba vonult. Öccse és leánya is a gyógyszerészi pályán működnek.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, DD/606. urnasír.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1993. 586.Dr. Zalai Károly. A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp 2001.125. F


Somogyi RezsőKisvárda, Szabolcs megye, 1828. XI. 22. - Kisvárda, 1907. X. 6.

Eredeti neve Somogyi Rudolf volt. A Rezső nevet a Bach korszakban vette fel. Apja, Somogyi János a XIX. század elején a Szepességből telepedett át. A középiskolát Kassán végezte. Főhadnagyként vé- gigküzdötte az 1848/49. évi szabadságharcot. Hosszabb ideig bujdosott, közben volt gyakornok. A bécsi egyetemen 1852-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Hazatérve átvette apja kisvárdai Arany Oroszlán gyógyszertára vezetését, melyet haláláig ellátott. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület szatmári kerülete 3. járásának volt elnöke. Gyógyszertárát mintagyógyszertárrá fejlesztette, melyet a régi gyógyszertár-vizsgálati jegyzőkönyvek is bizonyítanak. Amikor az egykori mezőváros fejlődése megindult, elsősorban a nevelésügy foglalkoztatta. Megalapította a helyi általános iskolát, mely 1875-ben nyílt meg. Nagyon jelentős volt a régészeti tevékenysége. Több éven keresztül gyűjtötte nemcsak Kisvárda környékén, hanem az egész megyéből a régészeti leleteket. Gyűjteményének értékes része volt mintegy 100 bronzkori lelet. Komoly áldozatot vállalt a helyi vár állagmegóvási munkálataiban. A szabolcsi gyümölcstermesztés és fajtanemesítés színvonalának emelése ügyében is sokat tett. A Millennium alkalmából írta meg Kisvárda monográfiáját. Számos tudományos dolgozata jelent meg. Halála után utcát neveztek el róla Kisvárdán. Az általa alapított általános iskola 1995-ben vette fel a nevét. Hosszú Gyula helyi temetkezési vállalkozó pedig helyreállította a régi síremléket.

Sír:Kisvárda, Régi Temető, 12. parcella. Felirat: itt nyugszik Somogyi Rezső oki. gyógyszerész, nyug. 48-as honvédfőhadnagy. Született: 1828. nov. 17., meghalt: 1907. okt. 6. „Míg élt e hant alatt nyugodó szív / Hőn dobogott a hazáért, kultúráért, / Leikéhez nőtt véreiért. / Kik áldva áldják / Soha el nem múló emlékét"


Irodalom:Gyógyszerészet, 1982.141-143,1999.164-166.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.33.


Spergely BélaMakó, 1888. IV. 22. - Budapest, 1982. V. 29.

Apja nagylaki Szentháromság gyógyszertárában, majd dr. Deér Endre budapesti Jó Pásztor gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1908-ban kapott gyógyszerészi diplomát. Tehetsége révén a gyakornoki iskola tanársegédje lett. Apja halála után, 1909-tól átvette a makói családi patika vezetését, melyet csak 1920-ban adott el. A gyakornoki iskolában ismét tanított 1922 és 1940 között. Közben a Labor gyógyszergyár munkatársa lett 1923-tól. Gyakornoki tankönyvet írt 1927-ben. A Gyógyszerészi Közlöny és a Gyógyszerészi Értesítő szerkesztőbizottsági tagja lett 1925-ben. 1928-ban kilépett a Labor gyárból és átvette az ERI üzem vezetését. Az itt készült injekciók minősítése, stabilitása és csomagolástechnikája az ő érdeme. Hamarosan elismert szaktekintély lett. Elismerő szakvéleményt adott ki Kabay János eljárásáról (száraz eljárás a mákszalmából és gubóból az alkaloidák előállítására). Az V. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztőbizottsági tagjaként ő írta meg a steril oldatok, injekciók fejezetet. Rövid ideig a Chinoin-, majd később a Kőbányai Gyógyszergyárban működött. Itt hozta létre 1951-ben az első gyógyszer-technológiai kutató laboratóriumot. Több újítását szabadalmaztatta, melyeket ma is eredményesen használnak. 1971-ben nyugalomba vonult. Nagy értékű könyvtárának jelentős részét az Ernyey Könyvtárnak ajándékozta. Közel 100 közleménye jelent meg a szaklapokban.

Sír:Budapest, Újköztemető, 76-2-61. Fehér márvány urnasír kereszttel. Felirat: Balkay Ernő 1903-1980, felesége Balkay Ernőné, 1913-2000, Spergely Béla 1888-1982, Spergely Béláné, sz. Balkay Erzsébet 1903-1985.


Irodalom:Gyógyszerészet, 1959.150., 1978.121., 1982. 392: 93-94. Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1973. 3:17-27.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 92.


Staudt Zoltán FerencBudapest, 1918.1.30. - Budapest, 1986. IV. 3.

Általános és középiskolai tanulmányait nagyszüleinél, Vácott végezte. Anyagi okok miatt nem tanult tovább, hanem belépett a Betegápoló Irgalmasrendbe. Egerben 1936 és 1938 között betegápoló volt. A budapesti rendi gyógyszertárban volt gyakornok 1938 és 1940 között. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1942-ben kapott gyógyszerészi oklevelet. 1942-1945-ben katonai szolgálatot teljesített a II. Honvéd Helyőrségi Kórházban. Hadifogságából visszatérve a budapesti rendi gyógyszertárban működött. Később, 1948 és 1950 között, az egri rendi gyógyszertárat vezette. A rend 1950. évi feloszlatása után 1952-ig vezette a pásztói gyógyszertárat. A Nógrád megyei Gyógyszertári Központ gyógyszergazdálkodási osztályvezetője, később 1959 és 1962 között megyei főgyógyszerész volt. A Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központjában előbb szakelőadói munkakörben, majd szakfelügyelőként működött, végül pedig az Ellenőrzési Osztályon dolgozott. Nyugdíjba vonulása után, 1982-től tovább dolgozott az elhunytáig. Szakmai munkásságát a szakmaszeretet, a szigorú pontosság és nagy aktivitás jellemezte. A gyógyszertári asszisztens és a gyógyszerésztovábbképző tanfolyamok állandó előadója, és a Nógrád megyei Gyógyszerésznapok egyik rendezője volt. Több cikkében a gyógyszerellátásról és a szakfelügyeleti munkáról értekezett.

Sír:Budapest, Újpest, Megyeri Temető, urna, 2602-2-381. Felirat: Staudt Zoltán 1918-1986. Az urnafülkén keresztjei látható.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1987.151.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Budapest, 2001.123.


Südy IstvánKenézpuszta, 1857. VIII. 12. - Békéscsaba, 1935. V. 9.

Iskoláit elvégezve gyógyszerészi pályára lépett. A budapesti Tudományegyetemen 1881-ben kapott gyógyszerészi oklevelet. Alkalmazotti idejét letöltve gyógyszertári jogosítványt nyert a békéscsabai harmadik gyógyszertár felállítására, melyet 1883-tól1922-ig Megváltó-néven vezetett. Fiát, dr. Südy Ernőt is a gyógyszerészi pályára nevelte.

Sír:lásd Südy Ernő junior, 246. oldal.

Irodalom:Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp.2001.166.


Dr. Südy Ernő seniorMakó, 1882. IX. 18. - Békéscsaba, 1973. IX. 12.

Nagyváradon és Szarvason végezte a hat gimnáziumi osztályt, de Nagyszombaton fejezte be tanulmányait. Itt bekapcsolódott az iskola magas kulturális szintű zenei, és színjátszó csoportjaiba. Iskolatársa volt Kodály Zoltán, akihez jó barátság fűzte. Apja békéscsabai Megváltó gyógyszertárában volt gyakornok. A Kolozsvári Egyetemen 1904-ben gyógyszerészi, a budapesti Tudományegyetemen 1905-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Állást vállalt egy bécsi vegyi gyárban, majd 1906-ban rövid ideig Csincsák Béla pécsi Magyar Korona gyógyszertárában működött. A szíve visszahúzta a békéscsabai családi gyógyszertárba. Itt 1913-ban megalakította az Auróra Kört, mely színvonalas irodalmi és zenei műsorokkal gazdagította Békéscsaba életét. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Békés vidéki kerületének elnöke volt 1930 és 1939 között. Sokat tett a város fejlődéséért és a gyógyszertári hálózat fejlesztéséért. Gyógyszertára államosítása után még rövid ideig dolgozott. Nyugállományba vonult 1953- ban.

Südy Ernő junior, 246. oldal.

Irodalom:Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1973. 3:10-11.Gyógyszerészet, 1974.114.



Südy Ernő juniorBékéscsaba, 1909. III. 27. - Békéscsaba, 1999. III. 3.

Apja békéscsabai Megváltó gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1931-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Apja gyógyszertárában működött, amelynek vezetését 1943-ban vette át. Szakmai tudása mellett magas zenei műveltsége volt. Az édesapja által alapított irodalmi és zenei Auróra Kör vendégeiként személyesen is ismerte Bartók Bélát és Kodály Zoltánt. A Békés megyei Gyógyszertári Központ főgyógyszerésze volt az 1978-évi nyugalomba vonulásáig. Közben Békéscsaba legnagyobb gyógyszertárának vezetőhelyettese, majd 1956- tól a Megyei Tanács Egészségügyi Osztályának főgyógyszerésze is volt. György fiát is a gyógyszerészi pályára nevelte.

Sír:Békéscsaba, Ligeti Temető, A parcella, 8. sor, 26. sír. Fehér márvány síremlék.




Dr. Szabó GyulaTállya, Zemplén megye, 1833. III. 27. - Miskolc, 1905. VIII. 9.

A gimnáziumot Sárospatakon végezte. Eperjesen, Kollmannál volt gyakornok. A bécsi tudományegyetemen 1855-ben gyógyszerészi, 1856-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. 1859- ben megvásárolta Leskó Somától a miskolci Kígyó gyógyszertárat, melyet 1893-ig vezetett. Miskolc törvényhatósági tagja volt 1867- től. Részt vett a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület megalapításában, és ennek miskolci járási igazgatója volt. Apjának, Szabó Józsefnek 50 hold elsőrendű szőlője volt Tállyán. Sokat foglalkozott ezzel és a kezelése közben ismerte fel a pasztőrözést a filoxera megelőzésére, amely Magyarországon abban az időben ismeretlen volt. Abban az időben így csak ő tudta eladni borait az Egyenlítőn túlra. Egyszer Andrássy Gyula megkérdezte tőle: mit tesz a boraihoz, hogy azok ne törjenek meg? Azt felelte, hogy semmit sem teszek hozzá, inkább elveszek belőle. Titkát féltve őrizte. Antwerpenben nagy díjat nyert 1894-ben. A millenniumi kiállítás idején királyi tanácsosi címet kapott. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület tiszteletbeli tagja lett 1901-ben. Emlékére 1934. augusztus 26-án bronz mellszobrot emeltek Tállyán, a szülőháza előtt.

Sír:Miskolc, Deszka Temető, V/5-11-1.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1983. 99-102.Henszelmann Gusztáv: A Borsod Miskolci Orvos-Gyógyszerész Egyesület 90 éve. Miskolc, 1938. 47-48.


Dr. Szász KálmánSepsiszentgyörey, Háromszék megye, 1910. X. 7. -

Budapest, 1978. VIII. 24.

Kollégiumi érettségijét követően a helyi Szent György gyógyszertárban volt gyakornok. A Bukaresti Egyetemen 1934-ben kapott gyógyszerészi oklevelet. Patikai munkája mellett a Kolozsvári Egyetemen középiskolai tanári diplomát szerzett. A budapesti Wander Gyógyszergyár analitikai laboratóriumának vezetője volt 1939 és 1944 között. Részt vett a második világháborúban, mint katona. Hadifogsága után a budapesti Kőbányai Gyógyszerárugyár Növénykémiai Üzemének vezetésével bízták meg. Fáradhatatlanul kutatta a természetes eredetű hatóanyagokat és kereste a technológiai megoldásokat azok gazdaságos ipari méretű gyártására. Együtt dolgozott az ipari növények termesztőivel, növénynemesítőkkel, hogy biztos alapokra helyezhesse a növényi hatóanyagok gyártását. Munkássága első gyakorlati eredménye a Neoadigan volt. Később az anyarozs-alkaloidáinak korszerű ipari gyártási módszereinek fejlesztésével foglalkozott. A télizöld meténg (Vinca minor L.) több alkaloidáját, így a vinkamint izolálta, és kidolgozta ennek ipari gyártástechnológiáját. Ennek eredménye lett a Devincan vérnyomáscsökkentő. Ezt a munkát tovább folytatta és a szerkezet célzott átalakításával született meg a Cavinton készítmény. A rákbetegség gyógyítására kifejlesztette a Vinblastin és Vincristin hazai gyártását. Nevéhez fűződik az U-extraktor és még 11 további szabadalma. 1965-ben elnyerte a kémiai tudomány kandidátusa címet. A budapesti és a szegedi Orvostudományi Egyetemen is oktatott, így nyerte el 1976-ban a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a címzetes egyetemi docensi címet. Munkásságát a nemzetközi szakkörök is elismerték. Közel félszáz tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. A Ma


gyár Gyógyszerészeti Társaság Kabay János emlékéremmel jutalmazta tevékenységét.

Sír:Budapest, Újköztemető, 168-1-34., Fehér márvány síremlék. Felirat: Szász Béla református főgimnáziumi tanár, 1872-1944, felesége Parádi Gizella 1878-1952, Dr. Szász Kálmán gyógyszerkutató, 1910-1978, Szász Júlia 1907-1989.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1979. 394-395.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp.2001.120.


Dr. Szász TihamérSzurdokbányatelep, 1891. IX. 14. - Budapest, 1962. III. 17.

Az erdélyi Szolnok-Doboka megyében született. Az iskoláit elvégezve Sepsiszentgyörgyön, majd a Brassó megyei Tatragon volt gyakornok. Több helyen, így Budapesten is volt segéd. A Keleti Kereskedelmi Akadémián is tanult. A budapesti tudományegyetemen 1919-ben gyógyszerészi, majd a közgazdasági karon doktori diplomát kapott. Okleveles konzervmester és fertőtlenítő tiszt lett. Az Okleveles Gyógyszerészek Országos Szöveségének titkára, a Gyógyszerészek Lapja szerkesztője 1919 és 1922 között. Jelentős közéleti munkát végzett. Már ebben az időben is számos közleménye jelent meg a szaklapokban. A Földművelésügyi Minisztériumban gyógynövényszakértőként működött. Megalapította és szerkesztette 1936-tól a Gyógyszerészi Szemle szaklapot. Megindította és szerkesztette 1942-től a „Gyógyszerészi Alma- nach"-ot, majd 1944. június 1-től december 2-ig az „Egyesített Gyógyszerészi Szaklapok"-at. 1945 és 1952 között gyógyszertári berendezési szaküzletben működött, majd a Központi Statisztikai Hivatalban volt tisztviselő. A Nógrád megyei Mohorán 1954-től volt gyógyszertárvezető. Több mint 200 cikke jelent meg a szaklapokban, és glosszákat és útijegyzeteket is írt.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 1-1-325-326, fehér márvány síremlék kereszttel. Felirat: Szentiványi Szász Tihamér élt 71 évet, meghalt 1962. március 17. Szentiványi dr. Szász Tihamérné, Somogyi Ilona, élt 76 évet, meghalt 1968. július 24., Szentiványi Szász Iván 1929-1960.

Irodalom:Dr. Baradlai János, Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története. Bp. 1930. II. kötet, 487., 572.Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet, 736.


Dr. Szebellédy LászlóRétság, Nógrád megye, 1901. IV. 20. - Budapest, 1944.1.23.

Apja Szebellédy Ferenc, a Győr-megyei Tét Angyal gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen1923-ban kapott gyógyszerészi diplomát. Dr. Winkler Lajos egyetemi tanár, gyakornokként bevonta a kísérletes munkájába. Itt kapott 1926-ban gyógyszerészdoktori oklevelet. W. D. Treadwell professzor zürichi egyetemi intézetében előbb tanársegéd volt, majd E. Müller professzor drezdai intézetét kereste fel tapasztalat- csere céljából. Ekkor már egyre több közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Felfedezéseire felfigyeltek. 1930-11-ben ösztöndíjjal a lipcsei egyetemen M. Le Blanc professzor intézetében, W. Böttger egyetemi tanár mellett elektroanalitikával foglalkozott. Adjunktussá lépett elő 1933-ban, egyetemi magántanárrá habilitálták 1934-ben, majd 1939-ben nyilvános rendkívüli tanárként, átvette a Szervetlen és Analitikai Intézet vezetését. Nyilvános rendes tanár 1941-ben. Az egyik legnagyobb elektroanalitikus vegyész. Nemzetközi viszonylatban az elsők között teremtette meg a modern fizikai-kémiai elemzéseket és az ultramikroana- lízist. Nevéhez fűződött még a coulombmetriás titrálás, a mennyiségi katalitikus nyomelemzés és a fluoreszcens és redox indikátorok bevezetése a kémiai analitikai gyakorlatba. Sokat fáradozott a gyógyszerész- és gyógyszerész-továbbképzés előreviteléért. Számos előadást tartott a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságban. Közleményeinek száma 136. Az Acta Microchimica és az Österreichische Chemiker Zeitung szerkesztőbizottsági tagja volt. Emlékére az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Intézetében 1983-ban emléktáblát avatott fel a Magyar Gyógyszerészeti Társaság. Emlékére Renner Kámán éremművész 1991-ben bronz-emlékérmet készített. Felesége dr. Gaál Józsa gyógyszerész, (Bp. 1910. december 7. - 1981. január 28.) dr. Gaál Endre leánya volt. A Gyógyszerészi Hetilapot szerkesztette 1943.


augusztus 26. és 1944. május 18. között (Gulyás Pál: A magyar írók élete és munkái. X. kötet. 67). A második világháború végétől a pesti Oktogon gyógyszertár tulajdonosa volt. Később a VITUKI tudományos főmunkatársaként a vízminőséggel, vízanalitikával és vízkémiával foglalkozott. A kémiai tudomány kandidátusa fokozatot 1967-ben nyerte el.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, 44-1-2-4. Műemléki környezetben. Fekete márvány síremlék. Felirat: Dr. Szebellédy László egyetemi tanár. 1901-1944, dr. Gaál Józsa 1910-1981.

Irodalom:Móra László: Szebellédy László, a magyar analitika nagy művelője. Magyar Vegyészeti Múzeum, Budapest, 1981.Gyógyszerészet, 2001. 663-666.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.108.


Dr. Széki TiborKolozsvár, 1879. IV. 18. - Budapest, 1950. XII. 4.

Apja Széki Miklós, kolozsvári Mátyás király gyógyszertárában volt gyakornok. A Kolozsvári Egyetemen 1900-ban gyógyszerészi, 1901-ben gyógyszerészdoktori, majd 1902-ben bölcsész- doktori diplomát kapott. Ezt követően benn maradt Fabinyi Rudolf professzor intézetében tanársegédként, itt később adjunktus lett. Magántanárrá habilitálták 1907-ben a „Benzolgyűrűs vegyületek kémiájából". Már fiatalon tagja lett a Magyar Chemikusok Egyesületének, melynek később titkárává választották. Később, 1941-től az Egyesület elnöke lett. A Magyar Chemikusok Lapjának felelős szerkesztője volt 1910-től. Egyetemi rendkívüli tanárrá nevezték ki 1917-ben. Ezt követően egy évet a berlini műegyetemen töltött. Az első világháború befejeződése után 1922-ig kolozsvári gyógyszertárakban gyakorló gyógyszerészként működött. Ekkor nyílt meg a Szegedi Tudományegyetem. Székire hárult a feladat, hogy megszervezze itt a szerves kémiai oktatást és kutatást. Egyetemi tanárrá nevezték ki 1922-ben. Dr. Winkler Lajos budapesti egyetemi tanár nyugalomba vonulása után, 1935-ben vette át a kémiai intézet vezetését. A Magyar Tudományos Akadémia 1935-ben levelező tagjává, 1945-ben pedig rendes tagjává választotta. A Szerves- és Gyógyszerészi Kémiai Intézet vezetője lett 1939- től. Gyógyszerészi Kémia címmel sikeres tankönyvet írt. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke volt 1943 és 1947 között. Sokat tett a gyógyszerészképzés fejlesztéséért. Dr. Mozsonyi Sándor professzorral együtt szervezte meg a gyógyszerész-továbbképzést. Nyugállományba helyezték1949-ben. Mint kísérletező kémikus, számos új gyógyszer- vegyületet állított elő. Elsősorban az azaronokkal, a piroca- techol származékokkal, az apio-aldehiddel és a kinin-alkaloidákkal foglalkozott.


Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 15-6-4. Barna fakereszt Krisztus-fejjel. Felirat: bibliai idézet: lKor 13,8. „A szeretet soha el nem múlik". Dr. Széki Tibor 1879-1950.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1979. 388., 1980. 321., 1981. 275.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 82.


Dr. Szentgyörgyi IstvánBudapest, 1941. V. 9. - Németország, 1992.1. 21.

A budapesti Toldy gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1965-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Kecskeméti, majd budapesti közforgalmi gyógyszertárakban működött. A budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Tudományos munkatársa volt 1968-1969-ben. Érdeklődése 1969- ben az ipari gyógyszergyártás felé fordult. A budapesti Kőbányai Gyógy szerárugy ár, a tisza vas vári Alkaloida Vegyészeti Gyár orvostudományi osztályain, végül pedig a budapesti EGYT (EGIS) Gyógyszergyár gyógyszerismertető osztályán dolgozott. Közben 1972-ben gyógyszerésztörténeti témában elnyerte a gyógyszerészdoktori diplomát. A Zenith Kft. állományába 1973-ban került, ahol 1984-ig a Ciba-Geigy AG svájci és a Zyma AG külföldi gyógyszergyárak magyarországi vezérképviseletét látta el. Nyugat-Né- metországban 1984-től gyógyszeripari üzletemberként tevékenykedett.

Sír:Budapest, Tabáni Plébániatemplom, altemplomának kriptája.

Irodalom:Orvostörténeti Közlemények, 158-159. kötet, Bp. 1994. 37.


Szigetváry ZoltánBudapest, 1891. VI. 25. - Szombathely, 1968. VI.

Iskoláit elvégezve a Vas megyei Gyanafalva gyógyszertárában Mihelyes Zsigmondnál volt gyakornok. A budapesti tudomány- egyetemen 1914-ben kapott gyógyszerészi oklevelet. Katonaként végigszolgálta az első világháborút, majd Kovács Sándor körmendi Megváltó gyógyszertárában működött 1918 végétől 1923 augusztusáig. Ebben az évben Szombathelyen gyógyszertári jogosítványt szerzett. Gyógyszertárát Megváltó néven vezette. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Vas-Zala megyei kerületének választmányi tagjaként jelentős szakmai-közéleti munkát végzett. A második világháború végén a családjával együtt nyugatra menekült, ahonnan 1945. november 3-án tért vissza. Gyógyszertárát az államosításig vezette. Ferenc fiát is a gyógyszerészi pályára nevelte

Sír:lásd dr. Szigetváry Ferenc, 257. oldal.

Irodalom:Vasi Szemle, 1992. 382-383.


Dr. Szigetváry FerencBudapest, 1926. X. 3. - Szombathely, 1998. IV. 16.

Apja szombathelyi Megváltó gyógyszertárában volt gyakornok. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1951-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Szombathelyen kezdte pályáját, ahol gyógyszertárvezető is volt. 1961-től a Vas megyei Gyógyszertári Központ gyógyszer-gazdálkodási szakelőadója lett. Munkája közben lajstromba vette a régi gyógyszerészi relikviákat (az eszközöktől a bútorokig), és ezeket restaurálta. Országos szinten a régi gyógyszertári állványedények és eszközök szakértője lett. Gyűjteményéből sikeres kiállítást rendezett 1971-ben Kőszegen, majd 1974-ben Szarvason. Dr. Antall József múzeumi igazgató támogatásával visszahelyezte Kőszegre az Iparművészeti Múzeum által őrzött egykori jezsuita gyógyszertára officináját, és egy állandó kiállítással 1980-ban nyílt meg a Kőszegi Patikamúzeum. Önálló múzeummá alakította a Fekete Szerecseny gyógyszertárat és benne könyvtárat is kialakított. Később az egész országban több gyógyszertári múzeum kialakításában vett részt (pécsi patikamúzeumok). A gyógyszerészi muzeológia legnagyobb magyarországi művelője volt.

Szaktörténeti munkássága is jelentős. Levéltárakban felkutatta Vas megye patikáinak történetét. E tárgykörben kapott 1980-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen gyógyszerészdoktori diplomát. Az MGYT Gyógyszerésztörténeti Szakosztályát vezette 1975 és 1992 között. A Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság magyar tagozatát is vezette. Nemzetközileg is elismerték a tevékenységét.

Sír:Szombathely, Szalézi templom kriptája.


Irodalom:Gyógyszerészet, 1996. 719-720.,1998. 293-294.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 96.


Dr. Szirmai LórándSzeged, 1920. IV. 19. - Budapest, 1982. VI. 8.

Apja Szirmai Kornél, a kiskundorozsmai Szent István gyógyszer- tár vezetője volt. Elhunyta után a felesége volt a gyógyszertár haszonélvezője, itt volt gyakornok. A Szegedi Egyetemen 1943-ban gyógyszerészi, 1948-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Pályáját a Szegedi Egyetem Közegészségtani Intézetében kezdte, mint tanársegéd. Vízanalitikai munkásságáért a Magyar Hydrológiai Társaság limnológiai szakosztályába is beválasztották. A kiskundorozsmai, családi gyógyszertárat 1945-től az államosításig vezette. A budapesti Gyógyáruértékesítő Vállalat munkatársa lett 1950-ben. Egy évvel később már osztályvezetőhelyettesi kinevezést kapott. Az 1957-ben felállított Raktározási Főosztály élére került, majd az Áruforgalmi Főosztály vezetője lett 1969-ben. Ebben az időben történt meg az átállás a tervmechanizmusról az új gazdasági mechanizmusra. A zökkenőmentes átállásban jelentős munkát végzett, de mindig szoros kapcsolatban maradt a vállalat gazdasági vezetésével. Az Egészségügyi Minisztérium 1975-ben kereskedelmi igazgatóvá nevezte ki. E feladatköre ellátásához több közgazdasági tanfolyamot végzett el. Munkásságát számos kitüntetéssel jutalmazták.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 21 / 2-7-1. Fehér márvány síremlék. Felirat: Szirmai Lóránd. 1920-1982.



Szkalla-család

Szkalla AntalPest, 1821 - Budapest, 1896. XII. 14.

A pesti egyetemen 1844-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Alkalmazotti évei után 1852-ben gyógyszertári jogosítványt nyert a józsefvárosi Templom téren. Gyógyszertára Szent József néven nyílt meg 1854-ben, melyet haláláig vezetett. Fiát, dr. Szkalla Lászlót is a gyógyszerészi pályára nevelte.

Sír:lásd Szkalla László junior, 262. oldal.

Irodalom:Gyógyszerészi Értesítő, 1896. 404.


Dr. Szkalla László seniorPest, 1871 - Budapest, 1933. III. 26.

A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. Apja gyógyszertárában volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen1893-ban gyógyszerészi, 1896-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Apja halála után átvette a családi, Szent József gyógyszertár vezetését. Az Okleveles Gyógyszerészek Szövetségének választmányi tagjaként jelentős szakmai-közéleti munkát végzett. Gyakran látogatta a Kis Akadémia előadásait is. A szakmájának élő, halk szavú, szerény ember volt. Fiát, Szkalla László juniort is a gyógyszerészi pályára nevelte.

Sír:lásd Szkalla László junior, 262. oldal.

Irodalom:Gyógyszerészi Közlöny, 1933. 97.Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. Bp. 1941. 455^156.


Szkalla László juniorBudapest, 1906 - London, 1981.

Apja családi gyógyszertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1928-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Apja halála után átvette a gyógyszertár vezetését. A Budapesti Gyógyszerész Testület és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület választmányi tagjaként jelentős közéleti munkát végzett. A második világháború végén Londonban telepedett le. Budapesti gyógyszertárát Kovács Andor hatósági kezelő vezette az 1949. évi államosításig.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, Baloldali fali kriptasor 212, Fehér márványoszlop. Felirat: Szkalla Antal 1821-1896, Szkalla Béla 1908-1978, Szkalla László 1906, London, 1981, Dr. Szkalla László 1871-1933, dr. Szkalla Lászlóné 1879-1944.


Dr. Sztankay AbaVerespatak, Alsó-Fehér megye, 1868. Debrecen, 1936.1.21.

Apja, Sztankay Ferenc Selmecbányái gyógyszertárában volt gyakornok. Két évig a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főiskolán, mint kohómérnök hallgató vegytant, matematikát, és más természettudományos tantárgyakat tanult. Egyetemi tanulmányait 1887-ben kezdte a Kolozsvári Egyetemen, majd 1889-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi diplomát kapott. A bölcsészdoktori oklevelét pedig 1893-ban szerezte meg a kolozsvári egyetemen. Még ebben az évben bevonult katonának a bécsi II. sz. helyőrségi kórházba. Szabad idejében a bécsi egyetem természettudományi és kémiai előadásait hallgatta. Leszerelése után, 1890-ben a keszthelyi Gazdasági Akadémián ár. Csanády Scholtz Gusztáv professzor mellett volt tanársegéd, de rövid idő múlva visszatért a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főiskolára, dr. Schenek István professzor mellé. Édesapja Selmecbányái gyógyszertárát vezette 1893 és 1895 között, majd a Hont megyei Báton volt gyógyszertár-tulajdonos. Itt állította elő a Tannicum albuminatum keratinatumot (Honthin), amely hivatalos volt a III. Magyar Gyógyszerkönyvben. Már fiatal kora óta behatóan tanulmányozta az újonnan forgalomba kerülő gyógyszereket. Megállapította, hogy a II. Magyar Gyógyszerkönyv függelékében hivatalos Diuretin szer értékmeghatározó eljárásába hiba csúszott. Ezt a III. Magyar Gyógyszerkönyv korrigálta. A debreceni Nádor gyógyszertárat1913-tól vezette. Laboratóriumában készítette és forgalmazta a Hajduint (Calcium metasilicat gél), később pedig a phenolph- talein-dinátrium-sóját (Eulaxans). A debreceni egyetem bölcsész kara 1928-ban magántanárrá habilitálta. Kidolgozta a kálium sulfoguaiacolicum szirup meghatározását, melynek felvételét javasolta a IV. Magyar Gyógyszerkönyvbe, azonban a gyógyszerkönyv Sirupus kalii sulfoguaiacoli cikkelye nem írt


elő tartalmi meghatározást (Az V. kiadás pedig a káliumion meghatározását tette kötelezővé).

Sír:Debrecen, Köztemető, IX. Boks, 15.

Irodalom:Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1972. 3: 35-55.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 63.


Sztupa GyörgyNagyvárad, 1812. VIII. 5. - Budapest, 1884. IX. 9.

Gyulán, és a pesti lipótvárosi Magyar Király gyógyszertárban Székely Károlynál volt gyakornok. A pesti tudományegyetemen 1834- ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályája kezdetén Becsben és Pozsonyban volt alkalmazott gyógyszerész. Aradon volt gyógyszertára 1840 és 1848 között, majd 1848-ban átvette a pesti Kálvin téri Magyar Korona gyógyszertár vezetését, melyet 1863-ig kezelt. Részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, mint nemzetőr százados. Ennek bukása után élénken részt vett Pest közéletében, mint városi képviselő és több közhasznú egyesület vezető embere. A fehértemplomi kerület országgyűlési képviselője volt 1875-től, de részt vett a Budapesti Gyógyszerész Testület munkálataiban. Elsősorban a gyakornokképzés érdekében fáradozott, de a gyógyszerésztudomány fejlesztéséért is sokat tett. A kiegyezés után „III. osztályú Vas korona rend"-del tüntették ki. Számos közleménye jelent meg a szaklapokban. Eugénia és Polydora leányait is a gyógyszerészi pályára nevelte. Halála után Kriegner György vezette a gyógyszertárát.

Sír:Fiumei úti Temető, bal oldali kripta 131, műemléki környezetben. A kriptát úgy benőtte a növényzet, hogy a felírat olvashatatlan.

Irodalom:Dr. Baradlai János, Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története. II. kötet, Bp. 1930. 685-691.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.147.


Takácsy Nagy JózsefVelence, 1859. III. 16. - Székesfehérvár, 1924. X. 23.

A budapesti tudományegyetemen 1881-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Küttel István kőszegi Szerecseny, majd Sipó'tz István pécsi Szerecsen, végül pedig Bayer Arnold budapesti Angyal gyógyszertárában volt alkalmazott. A székesfehérvári Isteni Gondviselés gyógyszertárát 1892-től vezette. Bekapcsolódott a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület sokrétű munkájába is.

Sír:lásd dr. Takácsy Nagy Géza, 268. oldal.

Irodalom:Gyógyszerészi értesítő, 1924.17. szám, 8. oldal.


Dr. Takácsy Nagy LórándSzékesfehérvár, 1901. VI. 2. - Székesfehérvár, 1984. IX. 4.

Iskoláit szülővárosában végezte. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1923-ban gyógyszerészi, 1926-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. A családi Isteni Gondviselés gyógyszertár tulajdonosa volt az államosításig. Elvégezte a szakfelügyelői tanfolyamot, és tíz évig a Fejér megyei Gyógyszertári Központ szakfelügyelője volt. Nyugdíjba vonulása után a Közép-dunántúli Vízügyi Főigazgatósága laboratóriumát vezette.

Sír:lásd dr. Takácsy Nagy Géza, 268. oldal.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1985. 71p.


Dr. Takácsy Nagy GézaSzékesfehérvár, 1929. XII. 5. - Budapest, 1996. V. 10.

A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1952-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját a Fejér megyei Gyógyszertári Központnál kezdte. Gyógyszeripari érdeklődése révén 1957-ben a Kőbányai Gyógyszerárugyár kutatólaboratóriumába került, amelynek később vezetője lett. Spergely Béla volt a példaképe. Közben 1961-ben gyógyszerészdoktori oklevelet is szerzett. A kémiai tudomány kandidátusa címet 1979-ben szerezte meg, már ekkor kiváló feltaláló volt. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet főosztályvezetője lett 1984-től. 1991-ben elnyerte a kémiai tudomány doktora fokozatot is. Fő munkaterülete az injekciók aszeptikus készítése volt. A Magyar Tudományos Akadémia Gyógyszerésztudományi Bizottsága és a Magyar Gyógyszerészeti Társaság vezetőségi tagja. A lábszárfekély és a decubitus kezelésére kifejlesztett Curiosin készítményével 1996-ban elnyerte a Genius '96 feltalálói kiállítás Oscar-díját. 75 tudományos dolgozat és 15 elfogadott és bevezetett gyógyszergyári szabadalom szerzője volt.

Sír:Székesfehérvár, Hosszú Temető, Családi sírbolt, I. parcella, 7. sor, 13. sír.

Irodalom:Acta Pharmaceutica Hungarica, 1996.151.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.168-169.


Dr. Tamáska LőrincAlsóvadász, Abaúj megye, 1915.1.12. - Budapest, 1996. II. 19.

Az elemi iskolát Szikszón, a gimnáziumot pedig Sárospatakon és Miskolcon végezte. Nagynénje, Szücsné, Sziics Júlia mátyásföldi Corvin gyógyszertárában volt gyakornok, majd Szüts Ernő budai Remény gyógyszertárában dolgozott. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1937-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Kötelező katonai szolgálatát követően is a Honvédség állományában maradt. A Honvédségi Anyagszertárban működött, közben 1942- ben gyógyszerészdoktori diplomát is kapott. Ebben az évben a keleti hadműveleti területre vezényelték, ahol az egészségügyi szeroszlopnál teljesített szolgálatot. Századossá léptették elő 1943- ban, majd 1944-ben 18 havi hadműveleti szolgálat után az előző hátországi helyére került. Orosz hadifogságba, a ceglédi fogolytáborba került 1945. január 18-án. A debreceni ideiglenes kormány felhívására jelentkezett a demokratikus hadseregbe, de 1948. januárjában a nyugdíjazását kérte. Ekkor átvette az apósa, Szabó Vince Vígszínház gyógyszertára vezetését a személyi jogosítvány átruházása alapján. A gyógyszertár államosítása után a Róbert Károly körúti kórházban működött, 1955-től pedig a Szent László kórház infúziós laboratóriumát vezette, később a kórház főgyógyszerészévé nevezték ki. Állandóan szorgalmazta a gyógyszertár korszerűsítését. Számos hazai és külföldi kongresszuson vett részt. A gyógyszertári asszisztensképzés tanára, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság országos vezetőségi tagja volt. A Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetének munkájában is nagyot alkotott. A Pfizer Tudományos Központ budapesti igazgatója volt 1972-től nyugdíjba vonulásáig. E munkakörében kapcsolatban állt az ország valamennyi kórházával, egészségügyi intézményével, sőt még az állatgyógyászattal is. Tudományos munkássága az infúziók minőségi követelményeire és stabilitásának vizsgálatára terjedt ki. Foglalkoztatták még a klinikai gyógyszerészet módsze


rei, fejlődésének tendenciái. Szakirodalmi tevékenységét 25 közlemény, előadási anyag jelzi. Felkérésre részt vett a VI. Magyar Gyógyszerkönyv Szerkesztőbizottsága munkájában. Munkássága elismeréseként számos kitüntetést kapott.

Sír:Budapest, Megyeri Temető, 1-6-28. Fejlap világosbarna márvány síremlék kereszttel. Felirat: Dr. Tamáska Lőrinc, 1915-1996. Nyugodj békében.



Dr. Tapfer DezsőNagyvárad, 1927. IX. 13. - Budapest, 1989. VIII. 17.

Középiskolai tanulmányait Székesfehérvárott végezte. Közben 1938-ban Bodajkra költöztek, ahol kapcsolatba került a Keleti Bakony madárvilágával, amelyet az élete végéig buzgón kutatott. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1951-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját (az 1987. december 31-i nyugalomba vonulásáig) az egyetemi Közegészségtani és Járvány- tani Intézetben töltötte. Itt 1960-ban gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Kezdetben tanársegédként, később már adjunktusként működött az intézetben.

Tudományos munkássága:A levegőhigiéne, a bioklíma, a mikroklíma, a detergensek toxikológiája, a gamma-globulin hatásmechanizmusa, és a hepatitis vírus epidemológiája témakörökkel foglalkozott.Ornitológiai munkássága:Kezdettől fogva részt vett „A Bakony természeti képe" tudományos programban. Elsősorban a ragadozó madarak (héja, vércse és így tovább) életmódját kutatta. Megfigyeléseit a Keleti-Bako- nyon kívül az egész Bakony és a Pilis madárvilágára is kiterjesztette. Keve András ornitológussal sokat publikált a „Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei" sorozatban. Feltárta a Keleti-Bakony ehető és mérgező gombáit és gyógynövényflóráját is. Felesége, Flink Mária a csepeli Rákóczi Ferenc úti gyógyszertár vezetője volt.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 47/1-2-6., Fehér márvány síremlék kereszttel. Felirat: Tapfer-család. Tapfer Sándor +1962, Tapfer Sándorné +1966, dr. Tapfer Dezső +1989. Szalontai Attila. 1954-2001. Béke poraira.


Irodalom:Orvosegyetem. 1989.14.Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei. Zirc, 1991. 7-10. Veszprém megyei Életrajzi Lexikon. Veszprém, 1999. 504.


Dr. Táplányi EndreSzeghalom, Békés megye, 1921. VI. 6. - Miskolc, 1991. X. 24.

Szülőhelyén végezte a középiskolai tanulmányait, ahol egy életre megkedvelte a természettudományokat. Egyetemi tanulmányait a Szegedi Egyetemen kezdte, de a Pázmány Péter Tudomány- egyetemen kapott gyógyszerészi oklevelet 1944-ben. Több helyen volt alkalmazott gyógyszerész. A Szegedi Egyetemen 1948-ban gyógyszerészdoktori diplomát kapott. A miskolci Semmelweis Városi Kórház gyógyszertárába került. Ekkor már felfigyeltek a publikációira és 1951-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 2. sz. Kémiai Tanszékén dr. Bognár János professzor tanársegédje lett. Itt mikroelemzéseket végzett, analitikai gyakorlatokat és diákköröket vezetett. Vallásos meggyőződése révén 1954-ben nehézségei támadtak. Ekkor a Borsod megyei Gyógyszertári Központhoz helyezték. A mezőcsáti gyógyszertárat 12 évig vezette. A fővárosba 1966-ban került, ahol több gyógyszertárban működött. Egy súlyos betegség következtében elveszítette a hallását. Analitikai újításaival hamar kitűnt. Több írásában az asszisztens továbbképzést szolgálta. Lelkes művelője volt a gyógyszerész- és tudománytörténetnek. Cikksorozatban méltatta a műszaki pályán működött gyógyszerészek munkásságát. Mint életrajzkutató, több neves magyar gyógyszerész és természettudós életútját kutatta. Munkatársa volt a Magyar Életrajzi Lexikon III. kötetének. Nemzetközi kongresszusokon tartott előadásokat. A ba- latonfűzfői Nitrokémiai Vállalat Pyro-üzemének tudományos munkatársa és elismert szaktekintélye volt. Számos új eljárást dolgozott ki. Részt vett az augusztus 20-i tűzijátékok rendezésében. A Várpalotai Vegyészeti Múzeum kiadásában jelent meg 1976- ban a pirotechnika történetét bemutató könyve. A Magyar Asztronautikai Társaság egyetlen gyógyszerész tagja volt. Hobbyja volt a bélyeg- és az éremgyűjtés. Még ez utóbbi témakörben is publikált. Számos fiatalt nevelt szakma- és hivatásszeretetre.


Sír:Szentes, Kálvária Temető, 2. bemeneti út, jobb oldal, l.sor 38.sír. Fehér márvány síremlék. Felirat: Bartha István 1887-1961, neje Ternyai Eszter 1894-1962, dr. Táplányi Endre volt egyetemi tanársegéd, szakgyógyszerész, meghalt 1991.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1982. 30., 1992. 54.Szabad Föld, Budapest, 1982. 35:11.


Dr. Than KárolyÓbecse, Bács-Bodrog megye, 1834. XII. 20. - Budapest, 1908. VII. 5.

Tizenöt évesen, 1848-ban tüzérmesterként szolgált a honvédseregben. Kiss Ferenc kőrösladányi Kígyó gyógyszertárában volt gyakornok, majd Hódmezővásárhelyen Simonides Ferencnél és Szegeden Rochrbach Antalnál dolgozott. A bécsi egyetem orvosi, majd bölcsészkarán tanult. Itt 1858-ban gyógyszerészi és kémiai doktori diplomát kapott. Külföldi ösztöndíjjal Bertholetnél, Kirchhoffnál és Bunsennél tanult. A pesti tudomány- egyetem kémiai intézetének magántanára 1860-tól, majd 1862- től nyilvános rendes tanára. Tervei alapján készült el a Trefort kerti Kémiai Intézet, amely abban az időben világszerte mintaképül szolgált. Ettől kezdve haláláig a magyar tudományos és kulturális élet fejlesztésén tevékenykedett. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett 1860-ban, majd 1870-től rendes tag, majd később pedig az Akadémia alelnöke volt. Megalapította és szerkesztette a Magyar Chemiai Folyóiratot. Az I. és a II. Magyar Gyógyszerkönyv főszerkesztője volt. Jelentős tudománynépszerűsítő. A Természettudományi Társulat elnöke volt 1872 és 1880 között. Főrendiházi taggá nevezték ki 1893- ban. Emlékére a Magyar Gyógyszerészeti Társaság 1971-ben emlékérmet alapított.Tudományos munkássága:Minőségi és mennyiségi kémiai analízis: felfedezte a harkányi vízben a karbonil-szulfidot. Jóval Arrhenius előtt javasolta: a mennyiségi elemzések eredményét ne vegyületek formájában, hanem iononkénti csoportosításban adják meg. Bevezette a faktorozáshoz a kálium-hidrogén-karbonátot és a kálium- hidrogén-jodátot. Bevezette az Avogadro törvény alapján a normál állapotú gáz térfogatát: 22,3 liter 0 C-on és 1 atmoszféra nyomáson. Jelentősek voltak még a szervetlen kémiai és a fizikai-kémiai kutatásai.


Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, baloldali árkádsor, 9. Történelmileg neves halott műemléki környezettel. Istók János szobra. Felirat: Than Károly 1834-1908, Than Károlyné, Kleinschmid Erwina, 1849-1926, Than János 1789-1838, Than Ervin 1881-1976, Than Albin 1876-1921, Than Károly 1873-1943, Darányi György 1901-1980.

Irodalom:Gyógyszerészi Közlöny, 1908. 445., 478., 701 .,734.Természettudományi Közlöny, 1908. 699.Gyógyszerészet, 1969. 425,1986.169.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. 2001. 38.


Dr. Tombor JenőNyitra, 1880. III. 3. - Budapest, 1946. VII. 25.

Katonai kiképzéssel kezdte pályáját. Előbb a Ludovica Akadémiát végezte el, majd a bécsi hadiiskolában tanult. Részt vett az első világháborúban, mint vezérkari alezredes. A Tanácsköztársaság idején, mint vezérkari főnök Stromfeld Auréllel szervezte a felvidéki hadműveleteket. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták, majd a bíróság felmentő ítélete ellenére elbocsátották a katonai szolgálattól. Gyógyszerészgyakornoki idejét kitöltve továbbtanult a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol 1930-ban gyógyszerészi, 1931-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Az 1930-as években Bajcsy-Zsilinszky Endre Szabadság lapjának belső munkatársaként dolgozott, közben elnyerte a Budafoki úti Szent Antal gyógyszertár tulajdonjogát. így elkerülte a nyilasok üldözését. 1945 után rehabilitálták és vezérőrnagyi, később, 1945. november 15-től honvédelmi miniszter volt a haláláig. A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője is volt.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, 19-1-25. Történelmileg neves halott műemléki környezetben. Fekete márványoszlop Jézus fejjel. Felirat: Dr. Tombor Jenő vezérezredes, honvédelmi miniszter, 1880-1946., özv. dr. Tombor Jenőné sz. Boleman Janka 1883-1951., Romhányi Györgyné, sz. dr. Tombor Ilona 1908-1987.

Irodalom:Magyar Nemzet, 1966.195.Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet, Bp. 1982. 877.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 84.


Tömörkény IstvánCegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, 1866. XII. 21. - Szeged, 1917. IV. 24.

Eredeti neve Steingassner volt. A gimnáziumi tanulmányait Makón és Szegeden végezte. Gyógyszerészi pályára lépett 1882-ben. Kovács Albert szegedi Kígyó gyógyszertárában volt gyakornok, gyakornoki vizsgát 1885-ben tett. A fiatal segéd Kisteleken Keresztes Nagy Antal Szentlélek gyógyszertárában kezdte pályáját. Innen a szegedi Rókus gyógyszertárba került, majd Boszniában katonáskodott. Szegedre hazatérve a szegedi Megváltó gyógyszertár segédje. A Szegedi Napló belmunkatársként alkalmazta. Az ezekben az években írt novelláiban a kubikusok, a nincstelen, kiszolgáltatott parasztok lelkivilágát festette le. Tájleírásaiban a természetes hűséget tartotta be. Jellemző volt rá a könnyed líraiság és a hangulatfokozó hatás. Ezzel hamarosan annyira ismert és népszerű lett, hogy 1899-ben a város Somogyi Könyvtára könyvtárosává választották meg. A Szegedi Múzeum igazgatója lett. Mint igazgató átrendezte a néprajzi osztályt, néprajzi kutatásokat és régészeti ásatásokat végzett. Közleményei jelentek meg a Gyógyszerészi Hetilapban, az Ethnográfia- és az Archeológiái Értesítő szaklapokban. Halála után, 1943-ban a Dugonics Társaság szobrot emelt neki a szegedi kultúrpalota előtti parkban. Osváth Mária éremművész pedig 1976-ban bronzérmet készített az emlékére.

Sír:Szeged, Belvárosi Temető, II. tábla, 2-58.

Irodalom:Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet, 902-903.Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1973. 2: 20-29.


Varró Aladár BélaNagykikinda, Torontál megye, 1881. III. 24. - Szeged, 1956. XI. 4.

Apja dr. Varró Ignác (+1938. május 5.), nagykikindai ügyvéd volt. Iskoláit a szülővárosában végezte. A budapesti tudományegyetemen 1906-ban gyógyszerészi diplomát kapott. Külföldön folytatott gyógyszerészi gyakorlatot. Részt vett az első világháborúban, mint főhadnagy. Harctéri sikereiért számos kitüntetést kapott. Hazatérve a budapesti Fő utcában (a Bem tér sarkán) előbb gyógyszertárat, majd gyógynövény-kereskedést nyitott. A vadon termő ipari- és gyógynövények termesztésének egyik első úttörője volt. „Vissza a Természethez" címen 1930-ban folyóiratot alapított. Gazdasági okok miatt sajnos ennek csak egy száma jelent meg. Gyógynövényszaküzlete vezetése mellett több könyvet írt: Gyógynövények, mint házi szerek, Gyógynövények gyógyhatása, Gyógynövények gyakorlati alkalmazása. Számos közleménye jelent meg a korabeli szaklapokban. A második világháború végén Szegeden telepedett le, és a Szegedi Egyetem felkérésére többször gyógynövényismereti előadás sorozatot tartott. Fia, dr. Varró Vince belgyógyász, orvosprofesszor ugyancsak a fitoterápia híve. A kezdeti stádiumú gyomor- és nyombél- fekélyes betegeket eredményesen gyógyította kamillateával.

Sír:Szeged, Fonógyár úti Izraelita Temető, LXVII. parcella, 7. sor, 14. sírhely.

Irodalom:A Magyar Társadalom Lexikonja. Bp. 1930. 597.


Dr. Végh AntalSzolnok, 1903. X. 22. - Budapest, 1995. VI. 7.

Először papi pályára készült, így két évig tanult Innsbruckban a jezsuitáknál. Apja Végh Antal Jenő (1871-1937), szolnoki Angyal gyógyszertárában kezdte pályáját. 1927-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen gyógyszerészi, 1932-ben pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Dr. Winkler Lajos professzor mellett kezdte pályáját, egész életpályáján őt tartotta tanítómesterének. Dr. Széki Tibor professzor mellett a Gyógyszerészi Kémia egyetemi előadó tanára, majd az 1949-ben különvált Gyógyszerészi Kémiai Intézet első igazgatója és 1956-tól tanszékvezető egyetemi tanára lett. 1947 és 1953 között Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság főtitkára volt, majd 1954 és 1968 között a Gyógyszerész Szakcsoport, és az újra megalakult Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnöke volt. 1952-ben elnyerte a kémai tudomány kandidátusa tudományos címet. 1972 és 1975 között a Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának elnöke. A Gyógyszerészet főszerkesztője volt 1957-től, tudományos munkássága a gyógyszerészi kémia és a gyógyszeranalízis minden ágát felölelte. Tevékenysége kiterjedt a Magyar Tudományos Akadémia szakbizottságaira is. A VI. és a VII. Magyar Gyógyszerkönyv fő- szerkesztője volt, kiváló pedagógiai érzékkel több generációt oktatott, 10 évig volt a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja. Jelentős gyógyszerésztörténész. A Gyógyszerésztörténeti Diárium szerkesztőbizottságának elnöke volt 1972 és 1975 között. Felkutatta a Winkler iskola professzorainak életútját, javasolta még a feldolgozatlan kiválóságok munkásságának feltárását. Tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el.

Sír:lásd Dr. Végh Antalné, Berg Katalin, 282. oldal.


Irodalom:Gyógyszerészet, 1973. 325., 1978. 361., 1983. 361., 1988. 511., 1995. 419-430.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp.2001.153.


Dr. Végh Antalné, Berg KatalinBp. 1904. XI. 25. - Bp. 1994. II. 23.

1927-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen gyógyszerészi diplomát kapott. Gyógyszerészi tevékenységét nagy hivatástudattal, kiváló felkészültséggel látta el, a fővárosi Budapest gyógyszertárban, melyet kezdetben Bársony Elemér vezetett. 1931 és 1936 között ő maga vezette a gyógyszertárat. Később már csak a családjának élt. 1992-ben elnyerte a vasdiplomát.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 37/B-6-2. Fehér márvány síremlék kereszttel. Felirat: özv. Berg Adolfné 1866-1953., Dr. Végh Antalné 1904-1994., Dr. Végh Antal 1903 1995.



Vidovszky IstvánGyoma, 1889 - Budapest, 1968. III. 8.

Középiskolai tanulmányait befejezve a Bács-Bodrog megyei Moholon Sztraka Ödön gyógyszertárában volt gyakornok. 1914- ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi oklevelet kapott. Az első világháború idején előbb a Pénzintézetek hadikórházában teljesített szolgálatot, majd 1916-ban gyalogos hadnagyként kikerült az orosz frontra. Rövid arcvonalszolgálatot követően hadifogságba esett. Itt sokoldalúan használta fel a mű- szaki-természettudományos ismereteit. 1920-ban sikeresen hazaszökött. Előbb Réthy Béla békéscsabai Sas gyógyszertárában dolgozott, majd megszerezte a cukorkakészítő mesteri oklevelet, és a laboratóriumban folytatta munkáját. Az ő érdeme volt a gyógyszertári laboratórium középüzemmé való fejlesztése. Gyógyszertári jogosítványt szerzett 1926-ban Békéssámsonban. Gyógyszer- tárát Megváltó elnevezéssel működtette. Feleségével együtt felkarolta a község nincstelen, vagyontalan szegényeit. A kisforgalmú gyógyszertár üzemvitele mellett gyógynövénygyűjtésre és feldolgozásra is berendezkedett, kamillavirágzatot és édesgyökérből készült medvecukrot forgalmazott. Dr. Augusztin Béla ösztönzésére borsmenta termesztéssel is kísérletezett, majd a második világháború idején „Sámson üdítő szederteá"-t hozott forgalomba. E munkásságával hozzájárult a magyar gyógynövényügy előbbre viteléhez.

Közéleti tevékenysége révén kövesutat, később pedig kes- kenynyomtávú vasutat kapott a község, mely összeköttetésben volt Békéscsaba megyeszékhellyel. Az 1950. évi államosításkor Orosházára került. Tevékenyen bekapcsolódott a Magyar Gyógyszerészeti Társaság megyei szervezetének létrehozásába, melynek később elnöke volt. Fiát, dr. Vidovszky Kálmánt is a gyógyszerészi pályára nevelte. Felesége, Kalmár Ilona (1894-1965. március 2.) gyógyszerész, az orosházi gyógyszertárat vezette nyugalomba vonulásáig.


Sír:Budapest, Újköztemető, 37-1-41-42. Fehér márvány síremlék. Felirat: Vidovszky István 1922-1960, ifj. Vidovszky István 1889-1968, Vidovszky Istvánná felesége, sz. Kalmár Ilona 1894-1965, dr. Banner Benedekné, Jeney Gizella 1888-1976, dr. Banner Benedek 1884-1968.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1968. 231-232.Gyógyszerésztörténeti Diárium, 1973. 3:11-12.Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében. 1770-1950. Gyógyszerészdoktori értekezés nyomán. Békéscsaba, 1987.122,153.Gyógyszerészet, 1965.199.


Dr. Vinkler ElemérSzabadka, Bács-Bodrog megye, 1909. IX. 30. - Szeged, 1996.1. 23.

A családjával együtt a trianoni békeszerződés után, 1921-ben Szegedre költözött. 1932-ben a Szegedi Egyetemen gyógyszerészi, 1935-ben pedig vegyészdoktori diplomát kapott. A Szerves és Gyógyszerészi Vegytani Intézetben működött tovább. Két igen jelentős témakör, az izochinolinok kutatásának és a N—>0 acil- vándorlás vizsgálatának egyik első hazai művelője volt. A világhírű Berlini Egyetem Szerves és Gyógyszerészi Intézetében egy évet töltött Mannich professzornál. Hazatérve, 1943-ban Szerves kémiai módszertan tárgykörben egyetemi magántanárrá habilitálták. Ezt követőn a szerves kénvegyületek szintézise, szerkezet meghatározása és reakciómechanizmus vizsgálata területén igen jelentős kutatási témát kezdett meg. 1951-től a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Vegytani Intézetében folytatta munkásságát. A kémiai tudomány kandidátusa címet 1952-ben, a doktori fokozatot pedig 1963-ban nyerte el. Jelentős volt gyógyszer-analitikai munkássága, főleg a szerves gyógyszermolekulák színreakcióinak mechanizmus felderítése terén ért el sikereket. Dr. Kőszegi Dénes professzor nyugalomba vonulása után, 1963. október 1-től vette át az intézetet előbb megbízott vezetőként, majd 1964. július 19-től az intézet igazgató professzora volt 1979. végéig.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, VK/7-3-9.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1990. 95-96., 1996. 83-84.


Dr. Vondra AntalBártfa, 1882.1.22. - Pécs, 1966. XII. 2.

A mohácsi Angyal gyógyszertárban volt gyakornok. Négy évig volt katona az első világháborúban, közben Kassán jogot is tanult. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1920-ban gyógyszerészi és államtudományi doktori diplomát kapott. Az orvosi karra is beiratkozott, ahol 1926-ban végbizonyítványt szerzett. A párizsi Sorbonne-on orvosi előadásokat hallgatott és egy igazgyöngyvizsgáló laboratórium vezetőjeként újszerű módszert dolgozott ki a természetes és mesterséges igazgyöngyök vizsgálatára. Hazatérve átvette Kazay Endre egykori vértesacsai gyógyszertárának vezetését. 1932-ben megnyitotta a pécsi Szent Mór gyógyszer- tárat, amelyet az államosításig vezetett. Pécsett 1965-ig gyógyszertárvezető volt. Közel 250 közleménye jelent meg szaklapokban, a Gyógyszerészi Értesítőt öt évig szerkesztette. Főműve Studény Jánossal közösen írt „Hírneves gyógyszerészek" könyve.

Sír:Pécsi Köztemető, Y-XXI-18. Fehér márvány síremlék. Felirat: Dr. Vondra Antal. 1892-1966.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1968.183., 1992. 27-30.


Vondra HajnalkaPécs, 1932. IV. 18. - Sopron, 2000. X. 25.

Édesapja dr. Vondra Antal gyógyszerész, lapszerkesztő, neves szakíró. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1959-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját a Fővárosi Gyógyszertári Központban kezdte. Gyógyszerismertetőként működött az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyárban. 1976-tól a Pfizer Tudományos Központ vezetőjeként klinikai vizsgálatok szervezésével foglalkozó gyógyszerismertető. 1992 és 1994 között gyógyszertörzskönyvezéssel foglalkozott, szaktanácsadói munkakörben dolgozott. Nyugdíjba vonulása után Sopronban élt.

Sír:Pécsi Köztemető. Y-XXI. 18. Kívánságára a hamvait apja sírjába jeltelenül helyezték el.



Dr. Windisch RichárdGyőr, 1872. II. 18. - Budapest, 1943. V. 18.

Alapiskoláit Pozsonyban, a gimnáziumot pedig szülővárosában végezte. A győri Városi gyógyszertárban, Petri Ottónál volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1894-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Egy évig az orvoskaron is tanult, pályáját tanársegédként kezdte a kassai gazdasági tanintézet kémiai tanszékén. 1898-tól a magyaróvári gazdasági tanintézet tanársegédje volt, elsősorban az élelmiszereket, különösen a tejet vizsgálta. 1900-tól a keszthelyi gazdasági tanintézet kémia tanszékét és a Vegykísérleti állomást vezette. A budapesti tudományegyetemen 1902-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Az első világháborúban gyógyszerész-főhadnagyként a veszprémi és a balatonfüredi kisegítő hadikórházakban teljesített katonai szolgálatot. Elsősorban a talajtan, az újszerű műtrágyák vegyi elemzésével, hatásával, előnyeivel és hátrányával, valamint a növények tápanyagfelvételével foglalkozott. Külföldi szaklapokon kívül a Kísérletügyi Közleményekbe, a Magyar Chemiai Folyóiratba és a Mezőgazdasági Szemlébe publikált, ismeretterjesztő tevékenységet folytatott a Természettudományi Közlöny hasábjain.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, jobb oldali árkádsor 21. Sváb György kriptája. Történelmileg neves halott, sírja felett művészeti emlékmű. Fehér márvány síremlék. Felirat: Sváb György, 1843-1915, S. Katalin, 1894-1911, S. Janka, 1890-1926, S. Terézia, 1858-1894, S. Irine, 1887-1892, Dr. Windisch Richárd, 1872-1943, Dr. Windisch Richárdné, sz. Sváb Márta, 1891-1952.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1983. 175-177.Győri Életrajzi Lexikon, Győr, 1999. 398.


Dr. Winkler LajosArad, 1863. V. 21.-1939. IV. 14.

Rozsnyay Mátyás aradi Szentháromság gyógyszertárában volt gyakornok. 1885-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi, majd 1889-ben „A vízben oldott oxigén meghatározása" című értekezésével gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Than professzor tanársegédjeként a pesti Kígyó gyógyszertárban is kisegített. Karlovszky Geysával 1892-ben kiadták a „Zsebkommentár a II. Magyar Gyógyszerkönyvhöz" című munkát. A Gyógyszerészi Közlöny szaklap főmunkatársa volt 1892 és 1900 között. Egyetemi magántanárrá habilitálták 1894- ben. Már 1896-ban levelező, majd 1922-ben pedig rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia, 1902-ben analitikai és gyógyszerkémiából pedig nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Dr. Than Károly egyetemi tanár halála után, 1909-ben tanszékvezető egyetemi tanár lett. Egyre nagyobb szerepet vállalt a III. és a IV. Magyar Gyógyszerkönyv kémiai részének kidolgozásában. Gyógyszervizsgálatai mellett világ- viszonylatban is jelentősek voltak vízvizsgáló módszerei. Bevezette a zsírok, olajok jódbróm számát. A súly szerinti elemzés és a gázanalízis terén is nagyot alkotott, tökéletesítette ezek gyakorlatát. Vérbeli kémikus volt, őt jelölték a Magyar Tanácsköztársaság idején a négyéves Gyógyszerészi Főiskola elnökévé, amely annak bukása miatt már nem indult be. Nyugalomba vonult 1933-ban. Több mint 200 közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság emlékére emlékérmet alapított 1964-ben.

Sír:Budapest, Fiumei úti Temető, jobb oldali fal, 569. kripta, Történelmileg neves halott. Fehér márvány síremlék, a falon fehér alapon fekete kereszttel. Felirat: Dr. Winkler Lajos egyetemi tanár 1863-1939, dr.


Winkler Lajosné, Légrády Ella 1884-1969. X. 1. (Gyógyszerészet, 1970. 77.) Dr. Winkler Lajos 1910-1981.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1963. 81-89., 1973. 91-101.Szabadváry Ferenc: Winkler Lajos. Akadémiai Kiadó, Bp. 1975.Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 58.


Dr. Zalay DezsőVeszprém, 1886.1.27. - Budapest, 1946. XII. 2.

Iskoláit szülővárosában végezte. A várpalotai Szentháromság gyógyszertárban volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1907-ben kapott gyógyszerészi diplomát. Részt vett dr. Matolcsy Miklós professzor mellett az Egyetemi gyógyszertár berendezésében. 1910-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. 1913-tól a Budapest Wekerle telepi Állami Gyógyszertár vezetője lett, 1923-tól pedig bérelte. A Magyar Gyógyszerésztu- dományi Társaság egyik alapítója, majd ennek ellenőrzési tisztségét is ellátta. A „Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője" szaklapban a Kérdés-felelet rovat szerkesztőjeként főleg gyógyszer-technológiai témákról (receptúra, inkompatibilitások) írt.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 11-1-15-25. Fehér márvány síremlék kereszttel. Felirat: dr. Zalai Dezső 1886-1946, dr. Zalai Dezsőné, 1893-1991.

Irodalom:Dr. Hegedűs Lajos, dr. Zboray Bertalan: A magyar gyógyszerészet Pantheonja. II. kötet, Bp. 1985.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.162.


Zalai JánosVeszprém, 1895. IX. 16. - Veszprém, 1982. VIII. 18.

Dr. Zalai Dezső öccse. Iskoláit szülővárosában végezte. Itt volt gyakornok. Katonai szolgálatot teljesített az első világháború idején, itt megismerkedett a sebesült ellátás gyakorlatával. Orosz hadifogságából megszökve hazatért. A budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi diplomát kapott. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1934-ben Szekszárdon. Gyógyszertárát Szent Bernát néven nyitotta meg, munkássága révén a gyógyszertár részére emeletes házat épített. Az államosítás után a Széchenyi úton egy másik gyógyszertár vezetője lett. Elismerve tudását és jó szervezőképességét megyei főgyógyszerész, majd a Gyógyszertári Központ főgyógyszerésze lett. 1962-ben nyugalomba vonult.

Sír:Szekszárd, Alsóvárosi Temető.

Irodalom:Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.162.


Zalai EdeNagyvázsony, Veszprém megye, 1855. X. 29. - Cegléd, 1919. V. 29.

Iskoláit elvégezve Szálé Rezső nagyvázsonyi Segítő Mária gyógyszertárában volt gyakornok, majd Ferenczy Károly veszprémi híres Fekete Sas gyógyszertárában működött. 1880-ban a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi diplomát kapott. Alkalmazotti évei után 1888-ban Cegléden telepedett le és a Remény gyógyszer- tárat vezette haláláig. Felesége Ferenczy Károly egyik leánya volt. Jó kapcsolata volt a városi orvosokkal és a betegekkel. Hamar a város köztiszteletben álló személyisége lett. Bekapcsolódott a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület életébe, részt vett az 1895. évi országos kongresszuson. A város társadalmi közéletében is jelentős szerepe volt. A városi Főgimnázium Segítő Egyesületében segítette a szegény sorsú diákok tanulását, a polgárosodó városban baráti összejöveteleket szervezett. Ennek célja a lakosság kultúrájának növelése volt. Fiát, Károlyt is a gyógyszerészi pályára nevelte.

Sír:lásd Dr. Zalay Károly senior, 294. oldal.


2001.161.


Dr. Zalai Károly seniorCegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, 1891.1.28. - Budapest, 1945. II. 4.

Mint Zalai Ede gyógyszerész fia, ő is a gyógyszerészi pályára lépett iskolai tanulmányait befejezve. A budapesti Gyógyszerész gyakornoki Iskolában szorgalmáért és szép laboratóriumi készítményeiért könyvjutalmat kapott Ströcker Alajos tanfolyam vezetőtől. 1912-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi, majd 1913-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Édesapja halála után, 1919-től átvette a ceglédi családi gyógyszertár vezetését. A gyógyszerészi közéletben végzett eredményes munkássága elismeréseként 1928-ban megválasztották a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Pest vármegye déli kerületének elnökévé. Jelentős szerepe volt a megyei gyógyszerésztársadalom és a város életében. Tagja volt Cegléd város képviselőtestületének, az egészségügyi bizottságnak és az adó felszólamlási bizottságnak. Szoros kapcsolatban volt a város közgazdasági életével is. Választmányi tagja volt a Gyümölcstermesztők Egyesületének is, mert szőlőskertjében nemcsak termesztéssel, hanem nemesítéssel is foglalkozott. A második világháború egyik áldozata volt.

Sír:Cegléd, Kálvária Temető, családi kripta, VII. parcella, 1. sor, 2060. sír.


2001.161.


Dr. Zboray BertalanGyulakeszi, Zala megye, 1899. IX. 11. - Budapest, 2001.1.18.

Gyógyszerész családból származott. Gimnáziumi tanulmányait Ungvárott kezdte, majd Szentesen fejezte be. 1917-től a Hajnal gyógyszertárban volt gyakornok. A budapesti tudományegyetemen 1921-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályáját az Egyetemi gyógyszertárban kezdte. A Magyar Gyógy szer észtudományi Társaság egyik alapítója volt. 1926-tól az egyetemi Gyógyszerismereti Intézet tanársegédje. Ugyanebben az évben gyógyszerészdoktori diplomát is kapott. Az Országos Közegészségügyi Intézet kémiai osztályának adjunktusa lett 1928-tól, ahol növényi gyógyszerek értékmérésével foglalkozott. Dr. Schulek Elemér osztályvezető őt kérte fel az új rendszerű gyógyszertár-vizsgálati rendszer bevezetésére. Hordozható laboratóriumot állított össze a gyógyszerek helyszíni vizsgálatára. Ezt a munkát 1936-tól már főfelügyelőként látta el. A fővárosi harcok befejezése után végigjárta és megszemlélte a budapesti gyógyszertárakat. 1946-tól dr. Köves János, a Phylaxia Oltóanyagtermelő Intézet igazgatója meghívta vegyésznek, később itt már osztályvezetőként működött. Nyugdíjba vonulása után, 1961-től ismét az Egyetemi gyógyszertárban dolgozott. 1965-től Dr. Halmai János egyetemi tanár őt bízta meg az 1948-50-ben megszűnt gyógyszerészegyesületi könyvtárak megsemmisítésre ítélt könyveinek, folyóiratainak leltározásával és katalogizálásával. így nyílt meg 1968-ban a Semmelweis Orvos- történeti Múzeum Ernyey József Gyógyszerésztörténeti Könyvtára. De a Magyar Gyógyszerészeti Társaság könyvtárosa tisztséget is hosszú ideig ellátta. Nagyot alkotott a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tudományos munkatársaként. 1970 és 1972 között a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának alelnöke volt, 1996-tól pedig tiszteletbeli elnöke. Részt vett a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság munkálataiban is. 1988 és 1997 között a Magyar Gyógyszerészet


Pantheon Bizottságának elnöke is volt. A több mint 60 közleményét az irodalmi forrásmunkák felhasználásán kívül a személyes tapasztalatokra, emlékekre támaszkodva írta meg. Elnyerte a Than Károly-, a Kazay Endre- és az orvostörténészek Weszprémi István emlékérmeket. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a gránitdiplomát kapott.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, 23/2-1-44. Fehér márvány síremlék. Felirat: Kasztner Sándor 1879-1981, és felesége Netzasek Mária, 1886-1881, dr. Zboray Bertalan 1899-2002 és felesége Kasztner Irmi 1909-1973.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1989. 491., 2001. 60.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.143.


Zipernowsky KárolyBécs, 1853. IV. 4. - Budapest, 1942. XI. 29.

A budapesti tudományegyetemen 1873-ban gyógyszerészi oklevelet kapott. Kecskeméti gyógyszertárban volt alkalmazott, a budapesti műegyetemen 1878-ban gépészmérnöki diplomát is szerzett. Ez évtől a Ganz és Társa elektromos osztályát szervezte, majd vezette. Kezdetben még az elektromos világítás fejlesztésével foglalkozott, majd a váltakozó áram felhasználására terelődött a figyelme. Bláthy Ottóval és Déry Miksával 1885-ben transzformátort, majd külön Déry Miksával pedig öngerjesztésű váltakozó áramú generátort is szerkesztett. Többfázisú áramelosztó rendszerre nyert szabadalmat. Igen sokoldalú feltaláló volt. Nevéhez fűződött az egy forgórészes áramátalakító, egyvágányú villamos- vasút, bajonettzáras lámpafoglalat, de a nagyvasutak villamosításával is foglalkozott. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke. Az Egyesület 1911-ben a tiszteletére évenként adományozandó Zipernovszky Károly emlékérmet alapított. 1893-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, és 1893 és 1924 között a budapesti műegyetem tanára volt.

Sír:Budapest, Farkasréti Temető, Érdi úti kriptasor, a 36. és 37. parcella között. A sírbolt fehér márvány. Felirat: Zipernowsky és Vikár család. Külön Felirat: Zipernowsky Fülöp, meghalt 1919. április 20. és Flóra, meghalt 1958. július 18.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1970. 222.Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet, 2. kiadás, Bp. 1982.1080.

A környező országokban és másutt eltemetett

neves magyar gyógyszerészek


Balla SándorLúgos, Krassó-Szörény megye, 1881. X. 7. - Buenos Aires, 1954. II. 9.

Kolozsváron végezte a gimnáziumi tanulmányait. A kolozsvári tudományegyetemen 1903-ban gyógyszerészi oklevelet szerzett. Hosszabb ideig Angliában, Franciaországban és Németországban dolgozva tökéletesítette szakmai tudását. Budapestre 1910- ben hazatérve átvette a Hunnia gyógyszertár vezetését. 1911 és 1914 között a „Moderne Therapie" szaklapot szerkesztette. Megalapította 1912-ben a Wander gyógyszergyárat, amelynek vezér- igazgatója volt. A gyár számos készítményét világsiker kísérte. Nagy szerepet vállalt a magyar gyógyszeripar fejlesztésében. A Vegyészeti Gyárosok Szövetsége igazgatósági tagjává választotta. 1928-ban kormányfőtanácsossá léptették elő. Költségére jelent meg 1931-ben „A magyar gyógyszerészkultúra emlékei" többnyelvű képes album. 1945 decemberében Svájcba utazott feleségével üzleti tárgyalásra, ahonnan már nem tért haza. Egyik fia, dr. Balla Imre vezette a gyárat az államosításig. Fivérével, dr. Balla Györggyel ő is elhagyta az országot és az egész család Argentínában telepedett le, ahol folytatták gyógyszeripari tevékenységüket.

Sír:Buenos Aires, Argentína, Köztemető.

Irodalom:Magyar Életrajzi Lexikon. I. kötet, 93.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001. 85.


Dr. Bernády GyörgyBethlen, Szolnok-Doboka megye, 1864. IV. 10. -

Marosvásárhely, 1938. X. 22.

Apja, Bernády Dániel (1839-1884. augusztus 2.) a marosvásárhelyi Arany Szarvas gyógyszertár tulajdonosaként jelentős szerepet vállalt a város életében. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület 22. járási igazgatója volt. György gimnáziumi tanulmányait Besztercén kezdte, majd a marosvásárhelyi református gimnáziumban fejezte be. Apja gyógyszertárában volt gyakornok. 1884-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi, 1888-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Közben, 1891 és 1908 között apja gyógyszertárát is vezette. 1896-ban állam- és jogtudományi doktori címet szerzett. Ez évtől Marosvásárhely egyik országgyűlési képviselője volt. Marosvásárhelyi polgármester volt 1902 és 1912, majd 1926 és 1929 között. Maros-Torda megyei főispán volt 1913-tól. A román parlamentben 1920 után ő képviselte a város érdekeit. Nevéhez fűződött a város modernizálása, vízvezetékkel és aszfaltburkolattal látta el a várost. Államsegéllyel építette fel a kultúrpalotát és 8 iskolát is létesített. Emlékére 1994-ben állították fel Bocskay Vince egészalakos bronzszobrát a róla elnevezett téren. Az egykori marosvásárhelyi városháza előcsarnokában pedig 2002. október 26-án avatták fel Puskás Sándor szobrászművész domborművét.

Sír:Marosvásárhely, Református Temető, XIII, tábla, 74/75. sír.

Irodalom:Gyógyszerészi Közlöny, 1938. 707.Magyar Életrajzi Lexikon. I. kötet, 195.Keserű Katalin: Egy régi polgármester, akit kortársai városépítőnek neveztek. Marosvásárhely. Magyar Nemzet, Magazin, 1998. november 7. Erdélyi Magyar Közéleti Krónika, Kolozsvár, 2002. 248: 8.


Divald KárolySelmecbánya, Hont megye, 1830. XI. 2. - Eperjes, 1897. XI. 7.

Apja Divald Ferdinánd, Hont és Zólyom megye erdőmestere és botanikusa volt. Középiskolai tanulmányait Egerben végezte. Rövid ideig 1848-ban a szabadságharc katonája volt. Selmecbányái gyógyszertárban volt gyakornok, a bécsi egyetemen 1855-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Friedrich Kollmann eperjesi gyógyszertárában kezdte pályáját, majd 1857-ben rövid ieig Varannón volt patikagondnok. 1863-ig Bártfán volt gyógyszertári bérlete, közben 1860-ban egy ismerősétől egy fényképezőgépet vásárolt, így hamar megismerte a fotózás alapjait. Eleinte csak a környékbeli házakat, majd a tájat is megörökítette. 1863-ban Eperjesen műtermet rendezett be, de még Bártfán és Tátrafüreden is működött a „fényirdája". Ekkor már a Magas Tátra és a szomszédos megyék látnivalóit is lefényképezte. Eperjesen 1878-ban egy fototípiai üzemet alapított, melyet folyamatosan bővített. Hamarosan országos hírnevet ért el, legszebb képeit albumokba formálta és megjelentette: Képek a Magas Tátrából, Album a Magas Tátrából. Az aggteleki cseppkőbarlangról is 30 fényképet készített, kiállításokon mutatta be felvételeit. Több ciklusban Eperjes város képviselője volt. Halála után műtermét a fiai örökölték és vezették.

Sír:Eperjes, Köztemető

Irodalom:Cs. Piánk Ibolya, Kolta Magdolna, Vannai Sándor: Divald Károly, fényképész és vegyész üvegműcsarnokából Eperjesen. Kecskemét, 1993.Új Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet, Bp. 178.


Gallik GézaKassa, 1848. VI. 24. - Kassa, 1900.1.21.

Apja Gallik András (1818-1885) állatorvos, az USA-ban vezérőrnagy, emlékiratíró volt. Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd az eperjesi evangélikus gimnáziumban fejezte be. A rimaszombati Arany Oroszlán patikában volt gyakornok. A bécsi egyetemen 1871-ben gyógyszerészi diplomát kapott, majd tudása bővítése érdekében a berlini és a bonni egyetemi laboratóriumban dolgozott. Szabad idejében gyógyszertárakban is dolgozott. 1873-ban visszatért Magyarországra és megvásárolta a sátoraljaújhelyi Üdvözítő gyógyszertárat. Itt a hegyaljai bortermő vidék szőlőbetegségeinek megelőzéséért küzdött, ezért állami filoxera biztosnak nevezték ki. Ívóvízvizsgálatokat is végzett. 1882-től vezette a kassai Isten Szeme gyógyszertárat. A kassai Kereskedelmi és Iparkamara vegyésze volt, élelmiszereket vizsgált. Jelentős volt orvosrendőri működése, Jáhn Józseffel orvosrendőri szakkönyvet is írt. Javasolta, hogy a gyógyszertárak állami ellenőrzéséhez gyógyszerészek szükségesek. Mintegy 16 könyve, és 35 közleménye jelent meg a szaklapokban.

Sír:Kassa, Köztemető.

Irodalom:Gyógyszerészi Közlöny, 1900. 44-45.Gyógyszerészet, 1979.102-105.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.43.


Dr. Harsányi JánosBudapest, 1920. V. 29. - Berkeley, USA, Kalifornia, 2000. VIII. 9.

Apja Harsányi Károly, zuglói Bosnyák utcai Őrangyal gyógyszer- tárát vezette. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte gimnáziumi tanulmányait, itt 1937-ben megnyerte matematikából az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1942-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Dr. Szabó Zoltán professzor Rendszeres Növénytani Intézetében dolgozott, mint doktorandusjelölt. Értekezését már nem tudta befejezni, mert 1944. elején munkaszolgálatra hívták be. A német megszállás idején századát Németországba deportálták. Szerencsésen megszökött és menedéket talált a jezsuiták budapesti Mária utcai rendházában. 1946-ban újból beiratkozott az egyetemi bölcsészkarra. Bölcsészdoktori diplomát kapott 1947- ben. Ez évtől dr. Szalai Sándor professzor szociológiai intézetében volt tanársegéd. Kutatásait 1948-tól már nem folytathatta, így ismét apja gyógyszertárában dolgozott. Még az államosítás előtt, 1950 áprilisában az életét is kockáztatva Ausztriába menekült, innen tovább utazva Ausztráliában telepedett le. Elvégezte Sydney közgazdasági egyetemét. Amerikába 1956-ban került, itt a kaliforniai Stanford Egyetemen közgazdasági doktori oklevelet kapott. Kenneth Arrow professzornál matematikai statisztikát tanult, majd a detroiti Wayne Egyetemen 1961-től egyetemi tanárként működött. Innen 1990-ben nyugalomba vonult, de kutatásait tovább folytatta. Négy könyve és számos dolgozata jelent meg.Tudományos munkássága:Kutatta, hogyan lehet hiányos információk birtokában sikeresen elemezni a társadalmi folyamatokat. Elméletében az egyensúlyanalízis területén végzett úttörő munkásságért 1994-ben elnyerte a közgazdasági Nobel-díjat. Ő volt az első magyar gyógyszerész végzettségű Nobel-díjasunk.


Sír:USA, Kalifornia, Berkeley város Köztemető.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1995. 869., 2001. 667-679.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.121.


Dr. Hintz György seniorKolozsvár, 1840. IX. 4. - Kolozsvár, 1890. II. 20.

Apja evangélikus lelkész, anyja Mauksch Auguszta Matilda. Nagyszebenben volt gyakornok. 1862-ben a Bécsi Egyetemen 1862-ban gyógyszerészi, 1863-ban pedig gyógyszerészdoktori diplomát kapott. Átvette a kolozsvári Szent György gyógyszertár vezetését. A Kolozsvári Egyetem előadótanára, itt 1883-ban egyetemi magántanárrá habilitálták. Elsőként vezette be hazánkban a gyógyszerészi műtan, a gyógyszerkészítés oktatását. Külön laboratóriumot létesített a vénykészítéstani gyakorlatokhoz. Kéziratos jegyzetet írt „Előadásaim a gyógyszerészi műtanból" címen 1884- ben. Kezdeményezte a kolozsvári gyakornoki tanfolyam indítását is, javaslatot tett ugyanebben az évben Gyógyszerészi Kamara felállítására. A Kolozsvári Gyógyszerész Testület elnöke és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület alelnöke, és járási igazgatója. Kolozsváron a törvényhatósági és annak közegegészségügyi bizottságának is tagja volt. Tudományos publikációival (49) hozzájárult a korabeli gyógyszerészeti szakirodalom fejlesztéséhez. Kolozsvári gyógyszertára ma múzeum. Az MGYT 1981-ben bronzemlékérmet alapított az emlékére.

Sír:lásd Dr. Hintz György József, 309. oldal.

Irodalom:Gyógyszerészi Hetilap, 1890. 105, 391.Gyógyszerészet, 1977.145., 2002.150.

Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai Galenus Kiadó, Bp.2001.154.


Dr. Hintz György juniorKolozsvár, 1874. IX. 6. - Kolozsvár, 1956. V. 5.

Apja gyógyszertárában volt gyakornok. A kolozsvári egyetemen 1896-ban gyógyszerészi, majd 1897-ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott. A családi gyógyszertárat vezette, állam- és jog- tudományi doktori oklevelet is szerzett. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Kolozsi kerületének elnöke volt. Tagja volt még a város törvényhatóságának. Számos közleménye jelent meg a szaklapokban.



2001.154.Gyógyszerészet, 2002.150.


Dr. Hintz GyörgyKolozsvár, 1912. XII. 14. - Németország, Eltville, 1989. V. 18.

Előbbi fia. A Kolozsvári Egyetemen 1936-ban kapott gyógyszerészi diplomát. Alkalmazott gyógyszerészként dolgozott. 1942-ben megkezdte a doktori értekezése kidolgozását, melyet a háború miatt nem fejezhetett be. Elnyerte 1947-ben a családi gyógyszertár jogosítványát, melyet 1949. április 4-én államosítottak. Alkalmazottként dolgozott a kolozsvári gyógyszertári központban. Főgyógyszerészi címet kapott 1954-ben, és 1973-ig a kolozsvári 6. számú gyógyszertárban dolgozott.




Dr. Hintz György JózsefKolozsvár, 1939. XI. 26. - Németország, Eltville, 1992.1. 25.

Marosvásárhelyen 1960-ban gyógyszerész technikusi, majd 1965- ben a Kolozsvári Egyetemen gyógyszerészi oklevelet kapott. Egy évvel később tanársegéd volt a gyógyszerkémiai intézetben. 1977- ben gyógyszerészdoktori diplomát kapott szerves kémiai témában kidolgozott értekezésével. 1970-ben egyetemi asszisztens lett. Részt vett 1979-ig a gyógyszerészhallgatók oktatásában. Bekapcsolódott a kolozsvári Terapia gyógyszergyár daganatellenes kutatási tevékenységébe, ahol 76 új alapanyagot állított elő. Hazai és külföldi szaklapokba publikált, szabadalmakat jelentett be. 1979- től a Kolozsvári Várközpont főkémikusa lett. 1980. szeptember 6-án Németországba kivándorolt. A gyáriparban helyezkedett el. Szép eredményeket ért el a mikrobiológia területén, elnyerte 1981. február 24-én a dr. rer. nat. címet. A freiburgi egyetem gyógyszerkémiai intézetében tevékenykedett, majd 10 éven keresztül Eltvillében a Stella cég alkalmazottja volt.

Sír:Kolozsvár, Hazsongárdi Temető, Családi kripta.

Irodalom:Gyógyszerészet, 1992. 373., 2002.150-151., 2.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.156.


Kubányi LajosAlsóesztergály, Nógrád megye, 1855. V. 5. - Alsóesztergály, 1912. V. 5.

Apja id. Kubányi Lajos (1818-1900) evangélikus lelkész volt 50 éven át. Már gyermekkorában megmutatkozott kiváló rajzoló, festő tehetsége. Az elemi iskoláit szülőhelyén végezte, majd a középiskolát Selmecbányán és Pozsonyban folytatta. Gyógyszerészi pályára lépett, majd 1880-ban a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi diplomát kapott, de a pályán csak nagyon rövid ideig működött. Festészetet tanult Münchenben. Gondos kidolgozású képeinek témáit szülőhelye népéletéből merítette (Névnap faluhelyen, Váratlan vendégek, Lókupecek a csárda előtt). Kiemelkedőek voltak a lovas kompozíciói, a Déryné megtámadása nemzetőrök által és a Nógrád vára kulcsainak átadása történelmi képei. Oltárképei a történelmi Nógrád, ma Szlovákiában lévő falvak templomaiban láthatók. Nyolc festményét a balassagyarmati Palóc Múzeum őrzi, ahol 1951-ben kiállítást is rendeztek emlékére. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban 1982-ben mutatták be képeit. Halálának 140. évfordulóján, 1995-ben a szülőhelye evangélikus paplakjának falán a Palóc Társaság márvány emléktáblát helyezett el, „Itt született Nógrád megye festője" felirattal.

Sír:Alsóesztergály, Dolna Strehare, Szlovákia, Községi Temető.

Irodalom:Magyar Életrajzi Lexikon. I. kötet, Bp. 1967.1023.Művész-sors a XIX. sz. végi Nógrád megyében. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, 1984.Honismeret, Budapest, 1995. 4: 88-89.


Dr. Mártonfi LászlóSzamosújvár, Szolnok-Doboka megye, 1903.1. 2. -

Marosvásárhely, 1973. X. 20.

Iskolai és gimnáziumi tanulmányait Kolozsvárott végezte. Itt is volt gyakornok. A Kolozsvári Egyetemen 1927-ben gyógyszerészi diplomát kapott, de már 1926. október 1-től dr. G. M. Pamfil professzor gyakornoka volt, majd 1928. május 1-től tanársegéd. Gyógyszerészdoktori diplomát kapott 1931-ben. Kolozsváron 1932-ben Diana néven új gyógyszertárat nyitott. Felesége, Pápai Zsófia is itt működött. Meghívták 1949-ben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet Gyógyszerész Karára és megbízták a Gyógyszerészi Kémiai Tanszék felállítására és vezetésére. Az intézetet 1949. március 22-től az 1968/69. tanév végéig vezette. Az elsők között írt tankönyvpótló egyetemi jegyzeteket. A Gyógyszerészi Kémia tárgy mellett még a gyógyszerészi-áruismeretet is előadta. Közel egy évtizedig volt a bukaresti Farmacia szaklap szerkesztőbizottsági tagja.Tudományos munkássága:1. Jelentős volt a növényi olajok vizsgálatára kidolgozott eljárása.2. Több szervetlen vegyület meghatározását dolgozta ki.3. Egyes alkaloidák kristálytani sajátosságait elemezte.4. Újításként fogadták el az elemi kén meghatározási módszereit.

Jelentős szerepe volt a VII. és a VIII. Román Gyógyszerkönyv szerkesztésében. Számos tudományos közleménye jelent meg szaklapokban.

Sír:Kolozsvár, Hazsongárdi Temető.

Irodalom:Orvosi Szemle, Marosvásárhely, 1973. 4-9.Gyógyszerészet, 1974.152.

Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. III. kötet, Bukarest 1994. 511.


Mauksch TóbiásKésmárk, Szepes megye, 1727. X. 27. - Kolozsvár, 1805

Apja hamar meghalt, ezért anyja egy gyógyszertárba adta segédnek Kolozsvárra. Németországi vándorútján, Ludwigsburgban, majd Stuttgartban folytatta munkásságát, közben kolozsvári nagybátyja elhunyt és végrendeletében ráhagyományozta a Szent György gyógyszertárat. Nevéhez fűződött az összes magyar- országi és erdélyi gyógyszertárak átszervezése (Apothecarum Regni Hungáriáé et Principat. Transylvan.). Az 1790-es években országgyűlési képviselőnek választották meg. A kolozsvári evangélikus egyház vezető személyisége volt. Marosvásárhelyre 1793- ban került, ahol megvásárolta az Arany Szarvas gyógyszertárat. Ugyanebben az évben egyik fiának instrukciót állított össze, melyet 1801-ben kiegészített. Munkái még ma is időszerű szakmaietikai szabályokat tartalmaznak. Egyik dédunokája volt dr. Hintz György (1840-1890) a Kolozsvári Egyetem gyógyszerésze, egyetemi magántanára.

Sír:Kolozsvár, Hazsongárdi Temető, Evangélikus rész.

Irodalom:Dr. Baradlai János, Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története. Bp. 1930.1. kötet, 265-295.Őrient Gyula: Erdély gyógyszerész polgármesterei, szenátorai, ország- gyűlési képviselői és természetbúvárai. Kolozsvár. Erdélyi Múzeum, Kolozsvár, 1933.Binder Pál: A Mauksch-család erdélyi gyógyszerész tagjai. Orvostörténeti Közlemények, 1984.107-108. kötet, 99-103.


Dr. Mezei MihályMezőkövesd, 1927. X. 7. - Kanada, Halifax, 1997. VIII. 7.

A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1954-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Az 1956-os forradalmat követően elhagyta az országot, a kanadai Oregoni Egyetemen 1967-ben PhD- fokozatot szerzett, majd a kanadai Hafax Dalhousie Egyetem Gyógyszerészeti Intézetében működött. Elsősorban a liposzó- mák kutatásával foglalkozott. Több mint 200 publikáció, 14 könyvfejezet és 8 szabadalma jelzi a biogyógyszerészet, a farmakokinetika és a bőrgyógyászat terén végzett kiemelkedő munkásságát. Három kontinens 13 egyetemén kapott vendég professzori meghívást. A Kanadai Gyógyszerészeti Karok Szövetségének elnöke, továbbá a Kanadai Dermatológiai Társaság tudományos tanácsadójaként szolgálta a kutatás és az oktatás ügyét. 1993-ban nyugalomba vonult, de haláláig még professor emeritusként dolgozott.

Sír:Kanada, Halifax, Köztemető.



Dr. Orient GyulaNagybocskó, Máramaros megye, 1869. X. 21. - Kolozsvár, 1940. X. 9.

Apja korán meghalt. Bácskái rokonai reven lépett gyógyszerészi pályára. Egyetemi tanulmányai idején Filó János budapesti Szent Keresztély gyógyszertárában dolgozott. A Budapesti Tudományegyetemen 1891-ben gyógyszerészi, a kolozsvári egyetemen pedig 1900-ban gyógyszerészdoktori diplomát kapott, közben egy évig dr. Than károly és dr. Lengyel Béla professzorok mellett dolgozott. 1892 és 1989 között a Gömör megyei csetne- ki gyógyszertárat vezette. Első szakdolgozatait ekkor írta, doktorátusát követően adjunktussá nevezték ki. Ettől kezdve már a kolozsvári gyakornoki tanfolyamon is tanított, majd a tanfolyam vezető tanára lett. Beiratkozott az orvosi karra, ahol 1906- ban orvosdoktori diplomát kapott. Orvosi ismereteit főként az első világháborúban hasznosította. 1918-ban tudományos munkássága elismeréséül gyógyszerészi-kémiából magántanárrá habilitálták. 1921-től a Kolozsvári Egyetem biológiai és toxikológiai tanszékének tanára lett, később rendkívüli tanár címet kapott, a Toxikológiai analízist adta elő. Jelentős orvos- és gyógyszerésztörténész volt.Legjelentősebb munkái:„Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története" és az „Erdélyi alchimisták - Bethlen Gábor alkémiája". Több mint 1800 felszerelési tárgyat gyűjtött össze az erdélyi Nemzeti Múzeum keretében felállított Gyógyszerészi Múzeum részére. Gyógyszeré- sz-kémiai, gyógyszerésztörténeti, toxikológiai, gyógyszertechnológiai tárgyú közleményeinek száma közel 100. Több szakkönyvet és jegyzetet írt. A Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság romániai képviselője volt.

Sír:Kolozsvár, Hazsongárdi Temető.


Irodalom:Gyógyszerészet, 1970. 292-295.Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, 2001.


Rozsnyai MátyásSzabadszállás, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, 1833. V. 14. -

. Arad, 1895. VIII. 5.

Iskoláit szülőhelyén és a kecskeméti református gimnáziumban végezte. Feltehetően szülőhelyén volt gyakornok. Egyetemi tanulmányait előbb a pesti egyetemen kezdte, majd a bécsi egyetemen folytatta, itt 1855-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Szegeden és Kecskeméten volt alkalmazott, majd a szabadszállási Isteni Gondviselés gyógyszertárat vezette. Gyógyszertári jogosítványt nyert 1861-ben a Tolna megyei Zombán. Itt dolgozta ki az íztelen, csersavas kininkészítmény előállítását, mellyel 1869-ben pályadíjat nyert és beteg gyermekek gyógyításánál is sikerrel használták. A chininum tannicum insipidum a magyar és külföldi gyógyszerkönyvekben is hivatalos volt. Itt még fényképészeti laboratóriumot is berendezett. Állandó résztvevője volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Várdorgyűléseinek és ezeken több előadást tartott. Megvásárolta 1872-ben az aradi Szentháromság gyógyszertárat és ennek laboratóriumában a galenikumokon kívül különféle gyógybort is készített. Készítményeivel több külföldi, így a bécsi, brüsszeli és párizsi kiállításokon aranyérmet nyert. Élénken vett részt a gyógyszerészi közéletben a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület IV. járási alelnö- keként. Számos dolgozata jelent meg szaklapokban. Ő írta 1859-ben az első magyar sakk-könyvet. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magyar Gyógyszerészeti Társaság a fiatal gyógyszerészek tudományos ambícióinak kibontakoztatására a róla nevezett Emlékversenyeken rendszeresen megemlékeznek róla. Az Emlék- verseny első helyezettje pedig elnyeri a Magyar Gyógyszerészeti Társaság 1965-ben alapított emlékérmét.

Sír:Arad, Köztemető. Fehér márvány obeliszk. Felirat: Rozsnyay Mátyás

született 1831. május 14 (hibás adat, 1833!), meghalt 1895. augusztus 5.


Irodalom:Boros István, dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze, Rozsnyay Mátyás élete és munkássága. Szekszárd, 1974. (Tanulmányok Tolna megye történetéből. VI. kötet).Dr. Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai. Galenus Kiadó, Bp. 2001.37.

Documents

Neves magyar · Bibliotheca Pharmaceutica Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára ISSN 1586-9741 ISBN 963 210 242 8 A sorozat felelős szerkesztője: