Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Tan
od
aku
tatá
s 20
13
A t
ano
da
mo
nit
ori
ng
-pro
gra
m fı
ered
mén
yein
ek a
bem
uta
tása
Ném
eth
Szi
lvia
–La
nner
t Jud
it
XII.
Ped
agóg
iai É
rték
elés
iKon
fere
ncia
, 201
4, S
zege
d
2
Mo
nit
ori
ng
pro
gra
m c
élja
1.A
Rom
a E
duca
tion
Fun
dT
anod
a-pr
ojek
t ker
etéb
en 1
9 tá
mo
gat
ott
tan
od
a m
un
kájá
t kö
vett
ük
nyo
mo
n, a
dtun
k fo
lyam
atos
an v
issz
ajel
zése
ket a
mun
káju
k er
edm
énye
irıl.
2.
A p
rogr
am e
redm
énye
sség
ének
viz
sgál
ata:
•
egyr
észt
a s
zám
szerő
síth
etı
adat
okon
ala
puló
ind
iká
toro
k(p
l. ta
noda
i jel
enlé
t, év
végi
/félé
vi o
sztá
lyza
tok)
, •
a di
ákok
ko
mp
ete
nc
iáin
ak
te
szte
lés
e;
•ta
nodá
k te
véke
nys
égén
ek h
elys
zín
i fel
térk
épez
ése
alap
ján.
�A
fela
dat l
egin
kább
mon
itorin
g típ
usú,
am
ely
kuta
tási
és
feed
back
ele
mek
et
tart
alm
azot
t.�
Ugy
anak
kor
a ta
nodá
k tö
bbsé
ge ig
encs
ak e
ltérı
célla
l, ko
rcso
port
tal é
s m
ódsz
erek
kel mő
ködi
k, íg
y az
egy
sége
s m
egíté
lésü
k és
ért
ékel
ésük
igen
ko
rláto
zott.
A m
onito
ring-
prog
ram
fıel
emei
1.19
tano
da é
s 5
kont
roll
isko
la k
b. 5
00 ta
nuló
jána
k te
szte
lése
(10
hón
ap a
latt
3 al
kalo
mm
al)
Vég
ül: a
z ad
atbá
zis
342
tano
dás
(69%
) és
154
kon
trol
l cso
port
os
(31%
) di
ákot
tart
alm
azot
t.
2.O
n-lin
e „n
apló
zás”
(tan
odal
átog
atot
tság
i és
egyé
b ad
atok
ren
dsze
res
győ
jtése
)3.
5 ta
noda
ún.
kva
litat
ív v
izsg
álat
a (t
anul
ói é
s sz
ülıi f
ókus
zcso
port
os
besz
élge
tése
k, in
terjú
k fo
glal
kozá
svez
etı
kkel
, a ta
noda
vez
etı
jéve
l, a
hely
i is
kola
osz
tály
fınö
keiv
el, s
truk
turá
lt fo
glal
kozá
s-m
egfig
yelé
sek)
4.M
onito
ring-
láto
gatá
s, a
kva
litat
ív h
elys
zíne
k ad
atgyő
jtésé
re é
s an
nak
ered
mén
yeire
ala
pozo
tt m
onito
ring
eszk
özök
kid
olgo
zása
, ada
tgyő
jtés
5.V
issz
acsa
tolá
s, fe
jlesz
tıte
véke
nysé
g, fo
lyam
atos
men
torá
lás
3T
-TU
DO
K Z
RT
.
Fı
kuta
tási
(ér
téke
lési
) cé
lok
�A
tano
dák
2012
-201
3-as
mő
köd
ésén
ek, p
edag
óg
iai-
mó
dsz
erta
ni g
yako
rlat
ának
a f
elté
rkép
ezés
e, il
letv
e
�an
nak
elem
zése
, hog
y a
tan
od
ába
járá
s ö
ssze
füg
gés
ben
áll-
e a
kom
pet
enci
aere
dm
énye
kkel
, kép
es-e
kom
penz
álni
a
hátr
ányo
s he
lyze
tődi
ákok
lem
arad
ásai
t. (C
élja
-e a
tano
dákn
ak
a ta
nuló
k ko
mpe
tenc
iáin
ak fe
jlesz
tése
?)
4
Eg
y va
lód
i, a
pro
gra
m h
atás
át v
izsg
áló
érté
kelé
s ko
rlát
ai�
A ta
nodá
k mő
ködé
se ig
encs
ak h
ektik
usna
k m
ondh
ató
a ne
mfo
lyam
atos
fin
ansz
íroz
ás m
iatt.
A 1
9 ta
noda
több
sége
add
ig mő
ködö
tt, a
míg
pén
zt k
apot
t, va
gyis
janu
ár 3
1-ig
, biz
onyo
s es
etek
ben
febr
uár
végé
ig. Í
gy a
kim
enet
i mér
és
sorá
n m
ár g
yakr
an n
em mő
ködt
ek a
tano
dák.
�
A ta
nodá
k tö
bbsé
gébe
n m
ár k
oráb
ban
is o
tt vo
ltak
a gy
erek
ek, í
gy le
hets
éges
, ho
gy a
fejle
szté
sek
nagy
obb
ütem
e ko
rább
an le
zajlo
tt. A
tano
dába
járó
diák
ok
átla
gosa
n 2.
8 év
e já
rnak
tano
dába
. Ezá
ltal n
em a
val
ódi k
ezdé
skor
ker
ült s
or a
be
men
eti m
érés
re, e
zálta
l a v
alós
ágos
fejlı
dés
kise
bbne
k m
utat
kozh
at.
�A
kom
pete
nciá
k fe
jlesz
tése
hos
szab
b idı
t igé
nyel
, néh
ány
hóna
p al
att a
fejlı
dés
mér
téke
vis
zony
lag
csek
ély
is m
arad
hat.
Ráa
dásu
l a g
yere
kek
fejlı
dési
üte
me
igen
vál
tozó
, ezé
rt a
nem
nag
ymér
tékő
növe
kedé
s ne
m je
lent
i fel
tétle
nül a
zt,
hogy
nin
cs h
ossz
abb
távo
n fe
jlıdé
s.�
A ta
nodá
k kv
alita
tív v
izsg
álat
a rá
vilá
gíto
tt ar
ra, h
ogy
a ta
nodá
k m
ögöt
t nin
cs e
gy
egys
éges
mód
szer
tan,
így
akár
egy
poz
itív
hatá
s es
etéb
en is
igen
neh
éz a
nnak
ok
át o
pera
cion
aliz
álni
.
5
A t
ano
dák
ko
ráb
ban
és
ma
�20
08: „
A t
ano
dam
ozg
alo
m je
lleg
zete
sen
civ
il ke
zdem
énye
zés,
aho
l a h
elyi
ig
énye
knek
meg
fele
lıen
szí
nes
kíná
lat a
laku
lt ki
. Min
él in
kább
sza
bály
ozzu
k ı
ket,
anná
l kev
ésbé
haso
nlíta
nak
az e
rede
ti so
kszí
nőés
hel
yi ig
énye
kre
fóku
szál
óm
ozga
lom
ra, v
iszo
nt a
z er
edm
énye
ket s
zám
on k
érı
kom
oly
szak
mai
ko
ntro
ll se
gíth
eti ı
ket.”
�M
a: a
tan
od
ák is
kolá
sítá
sa z
ajlik
1.E
gy b
izon
yos
fenn
tart
ói k
ör
2.A
zono
s ér
tékr
end
3.A
zono
s cé
lkitő
zése
k
4.H
elyi
köz
össé
gi te
rek
5.E
ltérı
kíná
lat
6.A
hel
yi is
kola
ped
agóg
iai k
ultú
rájá
nak
átör
ökíté
se
6
7T
ÁR
KI-
TU
DO
K Z
RT
.
A ta
nodá
k fı
célk
itőzé
se 2
013-
ban,
aké
rdıív
5.
kérd
ése
alap
ján
Cél
tevé
ken
ység
meg
nev
ezés
eG
yako
risá
g (
%)
Tov
ábbt
anul
ásra
, ére
ttség
ire v
aló
felk
észí
tés
25,6
Kor
repe
tálá
s, fe
lzár
kózt
atás
23,3
Isko
lai e
redm
énye
sség
növ
elés
e18
,6
Inte
grál
t okt
atás
tám
ogat
ása
7,0
Sza
badi
dıha
szno
s el
tölté
se7,
0
Teh
etsé
ggon
dozá
s4,
7
Hiá
nyzá
s, le
mor
zsol
ódás
csö
kken
tése
4,7
Hát
rány
os h
elyz
ető
csal
ádok
kal v
aló
szor
os
együ
ttmőkö
dés
4,7
Kom
pete
ncia
fejle
szté
s, ö
nálló
tanu
lás
elıse
gíté
se2,
3
Egy
éni,
kisc
sopo
rtos
fejle
szté
s2,
1
Öss
zese
n10
0,0
A t
ano
dák
ped
agó
gia
i-m
ód
szer
tan
i gya
korl
ata
fıké
nt
a h
elyi
isko
la p
edag
óg
iai k
ult
úrá
ját
tükr
özi
�A
tano
dai f
ogla
lkoz
ások
tart
alm
ának
teki
ntet
ében
álta
láno
san
elm
ondh
ató,
hog
y bá
r pá
r he
lyen
elı
ford
ul, h
ogy
elıre
meg
hatá
rozo
tt ta
noda
i tan
terv
sze
rinti
hala
dnak
, a le
gtöb
b he
lyen
az
isko
lai
tan
anya
go
t kö
vetv
e sz
erve
zıd
nek
a f
og
lalk
ozá
sok.
�A
fogl
akoz
ások
túln
yom
ótö
bbsé
ge a
ko
rrep
etál
ásra
fóku
szál
, ille
tve
repr
oduk
álja
az
isko
lai t
anór
án e
lhan
gzot
taka
t.
�A
tanu
láss
zerv
ezés
i mód
szer
ek te
kint
etéb
en s
ok h
elye
n je
llem
zıen
kis
cs
opor
tokb
an d
olgo
znak
, vis
zont
a le
gtöb
b fo
glal
kozá
svez
etı
a ki
scso
port
os fo
rma
dacá
ra f
ron
tális
an t
anít
.
�A
hel
yi s
zake
mbe
rhiá
ny é
s fin
ansz
íroz
ási n
ehéz
sége
k m
iatt
fıké
nt a
ki
sebb
tele
pülé
seke
n, a
hel
yi á
ltal
áno
s is
kola
ped
agó
gu
sai v
álla
lják
a ta
noda
fogl
alko
zásv
ezetı
i fel
adat
ait i
s. (
külö
nbsé
gek
lásd
: 200
8-as
ku
tatá
si e
redm
énye
k)
8
A b
emen
eti é
s ki
men
eti m
érés
ek e
redm
énye
i
�M
atem
atik
ai k
ompe
tenc
iák
fejlı
dése
�In
dukt
ív-d
eduk
tív g
ondo
lkod
ás fe
jlıdé
se�
Mot
ivác
iófe
jlıdé
se
�A
viz
sgál
at s
orán
a S
ulin
ova
honl
apjá
n el
érhe
tıte
szte
ket
hasz
náltu
k, a
mik
et u
niós
forr
ások
ból f
ejle
szte
ttek
kuta
tók.
10T
-TU
DO
K Z
RT
.
A ta
nodá
ba já
róés
a k
ontr
oll c
sopo
rtos
diá
kok
átla
gere
dmén
ye a
mat
emat
ikai
kom
pete
nciá
t mérı
tesz
ten
(pon
t)
8,2
6
12
,01
11
,32
13
,85
02468
10
12
14
16
be
me
ne
tk
ime
ne
t
tan
od
áb
a j
áró
diá
kta
no
dá
ba
ne
m j
áró
diá
k
6. é
vfol
yam
ere
dmén
yei
�Je
lentı
sebb
javu
lás
észl
elhe
tıa
3.,
4., i
lletv
e 5.
fela
dat e
seté
ben,
va
lam
ivel
cse
kély
ebb
az 1
., 7.
és
9.
fela
dato
knál
.�
Kül
önös
en a
3. é
s a
4. fe
lada
tnál
le
hete
tt na
gyon
jól l
átni
, hog
y a
gyer
ekek
nag
y sz
ázal
ékán
ak
ninc
sen
meg
oldá
si m
ódsz
ere,
te
chni
kája
arr
a, h
ogy
kisz
ámíts
a 12
-ne
k az
ötn
egye
d ré
szét
, ille
tve
meg
tu
dja
hatá
rozn
i, ho
gy m
inek
a
kétö
töd
rész
e a
18. E
gyér
telmő
, sz
inte
mag
ától
köv
etke
zik
a té
ny,
hogy
az
alap
ism
eret
ek h
iány
ossá
gai
mia
tt ne
m le
het r
áépí
teni
az
új
mat
emat
ikai
ism
eret
eket
az
eddi
g ta
nulta
kra.
Ko
ntr
oll
cso
po
rt (
6.
év
f.)
0%
10
%2
0%
30
%4
0%
50
%6
0%
70
%8
0%
90
%1
00
%
12
34
56
78
9
I. m
éré
s
II.
mé
rés
Ko
ntr
oll
cso
po
rt n
élk
ül
(6.)
0%
10
%
20
%
30
%
40
%
50
%
60
%
70
%
80
%
90
%
10
0%
12
34
56
78
9
I. m
éré
s
II.
mé
rés
7. é
vfol
yam
ere
dmén
yei
Ko
ntr
oll
cso
po
rt n
élk
ül
(7.é
vf.
)
0%
10
%
20
%
30
%
40
%
50
%
60
%
70
%
80
%
90
%
10
0%
12
34
56
78
91
01
11
21
31
41
51
61
71
81
9
I. m
éré
s
II.
mé
rés
Ko
ntr
oll
cso
po
rt (
7.
év
f.)
0%
10
%
20
%
30
%
40
%
50
%
60
%
70
%
80
%
90
%
10
0%
12
34
56
78
91
01
11
21
31
41
51
61
71
81
9
I. m
éré
s
II.
mé
rés
�A
z 5.
, ille
tve
a 6.
évf
olya
mho
z ha
sonl
óan
a 7.
évf
olya
m e
lért
er
edm
énye
i is
javu
lóte
nden
ciát
m
utat
nak,
talá
n cs
ak a
2. f
elad
at
kivé
tel e
z al
ól, d
e ot
t sin
cs
jele
ntı
s n
egat
ív e
ltéré
s.�
A „
legs
iker
eseb
bnek
”bi
zony
ult
az 1
., 5.
és
9. fe
lada
t m
egol
dása
, am
i azt
mut
atja
, ho
gy a
gye
reke
k na
gy r
észe
cs
ak a
lega
lapv
etıbb
fo
galm
akka
l van
tisz
tába
n, d
e el
vona
tkoz
tatn
i, ös
szet
ette
bb
fela
dato
kban
alk
alm
azni
a
meg
szer
zett
tudá
st m
ár
képt
elen
. A 9
. fel
adat
ban
soka
n jó
l meg
álla
pítjá
k pé
ldáu
l, ho
gy
mel
yik
a sz
ázal
éklá
b,
száz
alék
érté
k, il
letv
e al
ap a
m
egad
ott é
rték
ek k
özül
, de
a 10
. fe
lada
tban
már
nem
tudj
a a
szám
ítás
mód
ját l
eírn
i. A
m
agas
abb
szám
úfe
lada
tokn
ál
pedi
g m
ár te
ljes
a ku
darc
, a
sike
rtel
ensé
g, a
z es
zköz
tele
nség
.
Sik
eres
és
sike
rtel
en m
egol
dású
fela
dato
k, 7
. osz
tály
, ta
noda
Het
edik
osz
tály
ban
javu
lás
(4, 9
és
13 f
elad
ato
k)
�M
inek
a k
étöt
öd r
észe
18?
Írd
le a
kis
zám
ításh
oz s
züks
éges
mőve
lete
ket i
s!�
Az
aláb
bi m
onda
tban
sze
replı
men
nyis
égek
et ír
d a
meg
fele
lına
gybe
tős
szav
ak m
ellé
! �
A 7
5 m
-nek
az
52%
-a 3
9 m
. �
a) S
ZÁ
ZA
LÉK
LÁB
: ....
......
.. b)
ALA
P: .
......
.....
c) S
ZÁ
ZA
LÉK
ÉR
TÉ
K: .
......
.....
�H
ány
száz
alék
a 45
-nek
a 1
8? Ír
ásba
n sz
ámol
j!
Het
edik
osz
tály
ban
tel
jes
K.O
. (15
, 18
és 1
9 fe
lad
ato
k)�
Men
nyi a
12-
nél 2
5%-k
al n
agyo
bb s
zám
80%
-a?
Írd
le a
zt a
mőve
lets
ort i
s, a
mi a
lapj
án
elju
tsz
a m
egol
dásh
oz!
�A
ndrá
s pé
nzén
ek 7
0%-a
33%
-os,
25%
-a 2
5%-o
s, 5
%-a
ped
ig 1
7%-o
s ka
mat
láb
mel
lett
kam
atoz
ik. A
z év
vég
én ö
ssze
sen
1510
Ft k
amat
ot k
ap. M
enny
i pén
zt h
elye
zett
el A
ndrá
s a
bank
ban
egy
évve
l eze
lıtt?
Ism
erte
sd a
meg
oldá
s go
ndol
atm
enet
ét is
!�
Zita
és
Rita
más
-más
isko
lába
jár.
Min
dket
tıjü
k is
kolá
jábó
l ugy
anan
nyia
n já
rnak
re
ndsz
eres
en ú
sz-n
i. Z
itáék
tól a
z is
kola
tanu
lóin
ak 4
2%-a
, Ritá
éktó
l ped
ig a
tanu
lók
70%
-a
jár
úszn
i. R
ita is
kolá
jána
k ta
nuló
léts
zám
a há
ny s
záza
léka
Zita
isko
lájá
énak
? Ír
d le
a
meg
oldá
sod
gond
olat
men
etét
is!
14T
-TU
DO
K Z
RT
.
A ta
nodá
ba já
róés
a k
ontr
oll c
sopo
rtos
diá
kok
átla
gos
tesz
tere
dmén
ye a
z in
dukt
ív-d
eduk
tív g
ondo
lkod
ást
mérı
tesz
ten
(pon
t)
11
,15
12
,17
14
,37
14
,97
02468
10
12
14
16
be
me
ne
tk
ime
ne
t
tan
od
áb
a j
áró
diá
kta
no
dá
ba
ne
m j
áró
diá
k
A t
eszt
ered
mén
yek
vált
ozá
sán
ak r
egre
sszi
ós
elem
zése
(b
éta
együ
tth
ató
k)
0,3
70,2
1R
2 (
%)
-6,4
13
-3,8
20
Konst
ans
0,0
01
0,0
17***
Tan
odáb
an t
anulá
ssal
töl
tött
id
ő
-0,5
36***
-0,1
65**
Bem
enet
i te
szte
redm
ény
2,0
32*
-0,7
24
Ingáz
ik a
z is
kolá
ba
–ig
en (
ref.
nem
)
1,5
66**
0,9
25
Tár
sas
atti
tűdök
-0,2
12
-0,7
98
Moti
vác
ió
1,8
65
0,3
40
Osz
tály
ism
étlő
-nem
(re
f. i
gen
)
2,5
74*
2,1
35
Van
ott
hon s
zám
ítógép
ük –
igen
(re
f. n
em)
-1,8
98
-2,3
18
Rom
a sz
árm
azás
-ig
en (
ref.
nem
)
1,2
07
0,9
02
Leg
aláb
b 1
0 k
önyvük
van
ott
hon –
igen
(re
f. e
nnél
kev
eseb
b
vag
y e
gy s
em)
0,3
05
0,1
59
Leg
aláb
b e
gy s
zülő
dolg
ozi
k -
igen
(re
f. n
em)
0,3
04
0,5
57
Kor
-1,0
76
-1,4
08
Nem
-lá
ny (
ref.
fiú
)
0,6
72
-0,4
65
Tan
odáb
ajá
r–
igen
(ref
. kontr
oll
)
ind
uk
tív-d
edu
ktí
v
gon
dolk
odás
ma
tem
ati
ka
Ere
dm
énye
k 1.
�A
tan
od
ásg
yere
kek
való
ban
a há
trán
yos,
rom
a sz
árm
azás
úgy
erm
ekek
köz
ül k
erül
nek
ki. S
zign
ifiká
nsan
több
en v
anna
k kö
ztük
ro
mák
, ing
ázók
, évi
smét
lık
és h
átrá
nyos
hel
yzetőek
(m
unka
nélk
üli
szülık)
.
�A
mat
emat
ikai
kés
zség
ek t
erén
a t
ano
dák
ban
szi
gn
ifik
áns
fejlı
dés
m
uta
that
óki
. Mat
emat
ikáb
ól a
tano
dába
járó
diák
ok b
emen
eti
ered
mén
ye s
zign
ifiká
nsan
, átla
gosa
n 3
pont
tal v
olt a
lacs
onya
bb, m
int a
ko
ntro
ll cs
opor
tba
tart
ozó
gyer
ekek
é. A
kim
enet
i kül
önbs
ég a
zonb
an
már
csa
k 1.
85 p
onto
s vo
lt.
�A
tano
dás
diák
ok a
z el
sım
érés
alk
alm
ával
min
dkét
tesz
ten
gyen
gébb
en te
ljesí
tette
k, m
int k
ontr
oll c
sopo
rtos
társ
aik,
de
ehhe
z ké
pest
az
év v
égér
e, m
atem
atik
ábó
l eltő
nt
a sz
ign
ifik
áns
külö
nb
ség
a
két
cso
po
rt k
özö
tt. B
ár a
kon
trol
lcso
port
telje
sítm
énye
ala
pvetıen
jo
bb, m
int a
tano
dákb
a já
róké
, de
a ta
nodá
sokn
ál jo
bban
mér
hetı
, le
szőrh
etı
a ja
vuló
tend
enci
a.
16
Ere
dm
énye
k 2.
�A
mat
emat
ikai
tu
dás
szi
ntje
visz
on
t m
ég íg
y is
igen
ala
cso
nyn
ak m
on
dh
ató
min
d a
tan
od
ás, m
ind
a k
on
tro
ll cs
op
ort
kö
réb
en.
�A
gye
reke
k n
agy
rész
e cs
ak a
leg
alap
vetı
bb
fo
gal
mak
kal v
an t
iszt
ában
, de
elvo
nat
kozt
atn
i, ö
ssze
tett
ebb
fel
adat
okb
an a
lkal
maz
ni a
meg
szer
zett
tu
dás
t m
ár k
épte
len
. Ez
arra
uta
l, ho
gy n
em c
sak
mat
emat
ikai
pro
blé
már
ól
van
szó
, han
em s
zöve
gér
tési
–ér
telm
ezés
i go
nd
okr
ól,
illet
ve a
b
egya
korl
ott
ság
tel
jes
hiá
nyá
ról.
(m
ég 7
., 8.
évf
olya
mra
sem
jutn
ak e
l odá
ig,
hogy
egy
ilye
n fe
lada
t meg
oldá
sa k
észs
égsz
inte
n m
eg tu
djon
tört
énni
.)
�A
tan
od
ában
tan
ulá
ssal
tö
ltö
tt idı
po
zití
v h
atás
a a
mat
emat
ika
ered
mén
y es
etéb
en v
olt
szi
gn
ifik
ánsa
n k
imu
tath
ató
, vag
yis
azok
a d
iáko
k, a
kik
több
et
járt
ak a
tano
dába
, job
b er
edm
ényt
ért
ek e
l, m
int a
kik
keve
sebb
idı
t töl
tötte
k ta
noda
beli
tanu
láss
al. U
gyan
akko
r a
kom
plex
ebb
indu
ktív
-ded
uktív
gon
dolk
odás
te
rén
ilyen
hat
ást n
em ta
láltu
nk, a
mi r
észb
en m
agya
rázh
ató
azza
l, ho
gy a
ta
nodá
k tö
bbsé
ge m
egel
égsz
ik a
rut
infe
lada
tok
gyak
orol
tatá
sáva
l, ko
rrep
etál
ássa
l.
17
Ere
dm
énye
k 3.
�A
tan
uló
k m
atem
atik
ai é
s in
du
ktív
-ded
ukt
ív g
on
do
lko
zási
ké
szsé
gü
ket
alap
vetı
en b
efo
lyás
olja
a s
zöve
gér
tési
ko
mp
eten
ciáj
uk,
val
amin
t a
tan
od
ában
tö
ltö
tt idı
. �
Az
ind
ukt
ív-d
edu
ktív
go
nd
olk
ozá
s te
rén
a t
ano
dás
ok
köré
ben
nag
yob
b a
fej
lıd
és, d
e al
apve
tıen
nem
vál
tozi
k a
kon
tro
llcso
po
rth
oz
kép
est
az e
lmar
adás
uk.
A ta
nodá
ba já
ródi
ákok
átla
gosa
n 1
pont
tal,
a ko
ntro
ll cs
opor
tba
tart
ozó
diák
ok
pedi
g 0.
6 po
ntta
l ért
ek e
l mag
asab
b po
ntsz
ámot
, min
t a
bem
enet
i tel
jesí
tmén
yük.
18
Ere
dm
énye
k 4.
�A
mo
tivá
ció
s sz
inte
k el
térı
ek a
tan
od
ás é
s a
nem
tan
od
ás g
yere
kek
közö
tt. A
bem
enet
i mér
és s
orán
a k
ontr
oll c
sopo
rtos
diá
kokr
a je
llem
zıbb
vol
t, ho
gy k
itart
óan
álln
ak a
neh
ezeb
b fe
lada
tokh
oz, h
ajla
ndóa
k so
k idı
t for
díta
ni a
z is
kola
i fel
adat
ok h
elye
s m
egol
dásá
ra, j
elle
mzı
bb r
ájuk
a tá
rsas
atti
tőd,
kev
ésbé
kerü
lik m
ások
társ
aság
át é
s in
kább
tart
ják
mag
ukat
jóké
pess
égő
nek,
ügy
esne
k,
min
t a ta
nodá
s di
ákok
. Enn
ek m
egfe
lelı
en a
z is
inká
bb je
llem
zi ı
ket,
hogy
si
keré
lmén
yük
van
egy-
egy
fela
dat h
elye
s m
egol
dása
�A
kim
enet
i mér
ésn
él: k
ontr
oll c
sopo
rtos
diá
kokr
a a
tano
dás
diák
okho
z ké
pest
eg
ysze
rre
jelle
mzı
bb, h
ogy
bár
ha le
hetı
ségü
k va
n rá
, ink
ább
az
érde
klı
désü
knek
meg
fele
lıfe
lada
toka
t vál
aszt
ják,
nem
zár
kózn
ak e
l az
unal
mas
abb
fela
dato
któl
sem
, am
enny
iben
ilye
neke
t kel
l meg
olda
ni. S
zint
én
jelle
mzı
bb a
kon
trol
l cso
port
os d
iáko
kra,
hog
y ki
tart
óan
kere
sik
a bo
nyol
ult
prob
lém
ák m
egol
dásá
t és
segí
tség
et is
kér
nek.
A k
ontr
oll c
sopo
rtos
diá
kok
szám
ára
font
osab
bnak
tőnn
ek a
hob
bija
ik é
s en
nek
meg
fele
lıen
jelle
mzı
bb
ráju
k, h
ogy
az idı
beos
ztás
ukat
enn
ek m
egfe
lelı
en a
lakí
tják.
Vég
ül, j
elle
mzı
bb
ráju
k az
is, h
ogy
stre
sszh
elyz
etbe
n in
kább
pró
báln
ak n
yugo
dtak
mar
adni
19
Ere
dm
énye
k 5.
�A
tan
od
ás g
yere
kek
közt
az
elsa
játí
tási
mo
tivá
ció
nem
nö
veke
det
t a
vizs
gál
t idı
szak
ban
. Eze
n fe
lül f
urcs
a és
tová
bb e
lem
ezen
dıös
szef
üggé
s,
hogy
míg
a k
ontr
oll c
sopo
rtos
diá
kok
eset
ében
a m
otiv
álta
bb d
iáko
k te
szte
redm
énye
i álta
lába
n jo
bbak
, min
t a k
evés
bém
otiv
ált d
iáko
k te
ljesí
tmén
ye,
a ta
nodá
ba já
ródi
ákok
ese
tébe
n va
nnak
neg
atív
elı
jelő
korr
elác
iók,
vag
yis
a m
otiv
álts
ág n
em fe
ltétle
nül j
ár e
gyüt
t job
b te
ljesí
tmén
nyel
.
20
Fı
(fej
lesz
tési
) p
rod
ukt
um
ok
1.eg
y ol
yan
lehe
tség
es ta
noda
mod
ell,
amel
y a
jele
n pr
ojek
t tap
aszt
alat
aira
épü
lım
onito
ring-
rend
szer
rel
kieg
észí
tve
inté
zmén
yi jó
gyak
orla
tkén
t tud
na
mőkö
dni;
2.e-
napl
ó(e
szkö
z és
felü
let)
;3.
mon
itorin
g-es
zköz
ök é
s ön
érté
kelé
si e
szkö
zök.
�G
loss
záriu
m, a
legf
onto
sabb
foga
lmak
köz
ös é
rtel
mez
éséh
ez�
Tan
ulás
i kör
nyez
et é
rték
elés
e es
zköz
�T
anul
ást s
egítı
fogl
alko
záso
k ér
téke
lése
esz
köz
4. F
ejle
szté
st k
ísérı
érté
kelé
s és
kva
litat
ív fe
lmér
és,
akci
ókut
atás
és
segí
tıje
llegg
el, i
nter
im w
orks
hopo
k és
álla
ndó
viss
zaje
lzés
ek a
tano
dák
felé
21
Kö
vetk
ezte
tése
k (f
ino
man
)
�S
züks
éges
lenn
ea
tano
dába
járá
s ke
zdet
ének
ko
ráb
bi é
letk
orb
an v
aló
meg
hatá
rozá
sa, a
még
ere
dmén
yese
bb (
kom
pete
ncia
)fej
lesz
tés
céljá
ból.
�E
leng
edhe
tetle
nül f
onto
s az
eg
észn
apo
s is
kola
és
a ta
no
da
pro
gra
m
célja
inak
, gya
korl
atán
ak ö
ssze
han
go
lása
, egy
oly
an k
özok
tatá
si k
once
pció
kido
lgoz
ása,
am
ely
meg
talá
lja a
tano
da h
elyé
t a k
özne
velé
si tö
rvén
y ér
telm
ében
eg
észn
apos
sává
ló–n
evel
ési-o
ktat
ási g
yako
rlatb
an.
�T
anác
sos
lenn
e, h
ogy
a ta
nodá
kban
egy
kip
rób
ált
egys
éges
mó
dsz
erta
n é
s m
onito
ring
kerü
ljön
alka
lmaz
ásra
, a ta
noda
i és
tanu
lói s
aját
ossá
gok
figye
lem
bevé
telé
vel.
Túl
kel
l lép
ni a
z eg
ysze
rőbe
gyak
orol
tatá
s és
kor
repe
tálá
s pe
dagó
giai
-mód
szer
tani
gya
korla
tán.
�
A ta
nodá
k fo
lyam
atos
mő
ködé
s hí
ján
nem
tudn
ak e
redm
ényt
elé
rni.
Épp
en e
zért
fo
ntos
lenn
e a
foly
amat
os
fin
ansz
íro
zás
bizt
osítá
sa.
�M
áig
nagy
hiá
nyos
ság,
hog
y ép
pen
az é
rdek
elte
ket,
a ro
ma
szü
lıke
t és
gy
erek
eket
nem
kér
dezz
ük m
eg a
rról
, mily
en is
kolá
t vag
y ta
nodá
t sze
retn
ének
. A
z ı
bevo
násu
k és
poz
itív
hozz
áállá
suk
nélk
ül n
em le
sz ja
vulá
s.
22
Kö
vetk
ezte
tése
k (é
lese
n):
tan
od
a h
elye
tt a
z ál
talá
no
s is
kolá
t és
kü
lön
öse
n a
z al
sóta
go
zato
t ke
llen
e fe
jlesz
ten
i
�Jó
l lát
ható
an m
ár a
z al
sóta
goza
ton
sem
meg
fele
lıaz
okt
atás
szí
nvon
ala,
így
a ké
sıbb
iekb
en e
gyre
kev
ésbé
van
mire
ala
pozn
i. N
incs
ért
elm
e a
tan
od
ának
a
felsı
tag
oza
ton
és
késı
bb
, ha
nin
cs k
ora
i bea
vatk
ozá
s.�
A ta
nodá
k pe
dagó
giai
kul
túrá
ja n
em té
r el
gyö
kere
sen
a he
lyi i
skol
áétó
l, íg
y a
lem
arad
ást c
sak
a ko
rrep
etál
ássa
l és
mag
olta
táss
al tu
dják
val
amen
nyire
ko
mpe
nzál
ni. A
tan
od
ák is
kolá
sítá
sa n
em ja
vítj
a a
tan
uló
k ko
mp
eten
ciái
tés
ne
m a
gye
reke
k ér
deke
it sz
olgá
lja a
lapv
etı
en.
�A
meg
vizs
gált
19 ta
noda
köz
ül é
ppen
az
a há
rom
tano
da n
em n
yert
az
újab
b na
gy ta
noda
pály
ázat
on, a
kik
mun
kája
kie
mel
kede
tt a
több
eik
közü
l és
nagy
tr
adíc
iókk
al r
ende
lkez
nek.
�
Az
egés
z n
apo
s is
kola
ko
nce
pci
ója
és
a ta
no
da
kon
cep
ció
ja e
gym
ásn
ak
elle
ntm
on
d. A
men
nyib
en a
ket
tıeg
yütt
léte
zik,
úgy
a h
átrá
nyos
hel
yzető
gyer
ekek
dél
után
nég
y ut
án m
ehet
nek
még
est
e ha
tig m
agol
ni a
tano
dákb
a. A
P
ISA
ere
dmén
yek
is a
zt m
utat
ják,
hog
y a
men
nyis
égi s
zem
léle
t elle
ne m
egy
az
ered
mén
yess
égne
k.�
Tan
od
ák h
elye
tt k
om
ple
x fe
jlesz
tésr
e, v
aló
di e
gés
znap
os
isko
lára
van
sz
üks
ég a
z al
sóta
go
zato
n, a
mi a
z itt
taní
tópe
dagó
guso
k ko
mpe
tenc
iáin
ak
fejle
szté
sét i
s sz
üksé
gess
éte
szi.
Kö
szö
nö
m a
fig
yelm
et!
lan
ner
t.ju
dit
@t-
tud
ok.
hu
24