1

Tan

od

aku

tatá

s 20

13

A t

ano

da

mo

nit

ori

ng

-pro

gra

m fı

ered

mén

yein

ek a

bem

uta

tása

Ném

eth

Szi

lvia

–La

nner

t Jud

it

XII.

Ped

agóg

iai É

rték

elés

iKon

fere

ncia

, 201

4, S

zege

d

2

Mo

nit

ori

ng

pro

gra

m c

élja

1.A

Rom

a E

duca

tion

Fun

dT

anod

a-pr

ojek

t ker

etéb

en 1

9 tá

mo

gat

ott

tan

od

a m

un

kájá

t kö

vett

ük

nyo

mo

n, a

dtun

k fo

lyam

atos

an v

issz

ajel

zése

ket a

mun

káju

k er

edm

énye

irıl.

2.

A p

rogr

am e

redm

énye

sség

ének

viz

sgál

ata:

•

egyr

észt

a s

zám

szerő

síth

etı

adat

okon

ala

puló

ind

iká

toro

k(p

l. ta

noda

i jel

enlé

t, év

végi

/félé

vi o

sztá

lyza

tok)

, •

a di

ákok

ko

mp

ete

nc

iáin

ak

te

szte

lés

e;

•ta

nodá

k te

véke

nys

égén

ek h

elys

zín

i fel

térk

épez

ése

alap

ján.

�A

fela

dat l

egin

kább

mon

itorin

g típ

usú,

am

ely

kuta

tási

és

feed

back

ele

mek

et

tart

alm

azot

t.�

Ugy

anak

kor

a ta

nodá

k tö

bbsé

ge ig

encs

ak e

ltérı

célla

l, ko

rcso

port

tal é

s m

ódsz

erek

kel mő

ködi

k, íg

y az

egy

sége

s m

egíté

lésü

k és

ért

ékel

ésük

igen

ko

rláto

zott.

A m

onito

ring-

prog

ram

fıel

emei

1.19

tano

da é

s 5

kont

roll

isko

la k

b. 5

00 ta

nuló

jána

k te

szte

lése

(10

hón

ap a

latt

3 al

kalo

mm

al)

Vég

ül: a

z ad

atbá

zis

342

tano

dás

(69%

) és

154

kon

trol

l cso

port

os

(31%

) di

ákot

tart

alm

azot

t.

2.O

n-lin

e „n

apló

zás”

(tan

odal

átog

atot

tság

i és

egyé

b ad

atok

ren

dsze

res

győ

jtése

)3.

5 ta

noda

ún.

kva

litat

ív v

izsg

álat

a (t

anul

ói é

s sz

ülıi f

ókus

zcso

port

os

besz

élge

tése

k, in

terjú

k fo

glal

kozá

svez

etı

kkel

, a ta

noda

vez

etı

jéve

l, a

hely

i is

kola

osz

tály

fınö

keiv

el, s

truk

turá

lt fo

glal

kozá

s-m

egfig

yelé

sek)

4.M

onito

ring-

láto

gatá

s, a

kva

litat

ív h

elys

zíne

k ad

atgyő

jtésé

re é

s an

nak

ered

mén

yeire

ala

pozo

tt m

onito

ring

eszk

özök

kid

olgo

zása

, ada

tgyő

jtés

5.V

issz

acsa

tolá

s, fe

jlesz

tıte

véke

nysé

g, fo

lyam

atos

men

torá

lás

3T

-TU

DO

K Z

RT

.

Fı

kuta

tási

(ér

téke

lési

) cé

lok

�A

tano

dák

2012

-201

3-as

mő

köd

ésén

ek, p

edag

óg

iai-

mó

dsz

erta

ni g

yako

rlat

ának

a f

elté

rkép

ezés

e, il

letv

e

�an

nak

elem

zése

, hog

y a

tan

od

ába

járá

s ö

ssze

füg

gés

ben

áll-

e a

kom

pet

enci

aere

dm

énye

kkel

, kép

es-e

kom

penz

álni

a

hátr

ányo

s he

lyze

tődi

ákok

lem

arad

ásai

t. (C

élja

-e a

tano

dákn

ak

a ta

nuló

k ko

mpe

tenc

iáin

ak fe

jlesz

tése

?)

4

Eg

y va

lód

i, a

pro

gra

m h

atás

át v

izsg

áló

érté

kelé

s ko

rlát

ai�

A ta

nodá

k mő

ködé

se ig

encs

ak h

ektik

usna

k m

ondh

ató

a ne

mfo

lyam

atos

fin

ansz

íroz

ás m

iatt.

A 1

9 ta

noda

több

sége

add

ig mő

ködö

tt, a

míg

pén

zt k

apot

t, va

gyis

janu

ár 3

1-ig

, biz

onyo

s es

etek

ben

febr

uár

végé

ig. Í

gy a

kim

enet

i mér

és

sorá

n m

ár g

yakr

an n

em mő

ködt

ek a

tano

dák.

�

A ta

nodá

k tö

bbsé

gébe

n m

ár k

oráb

ban

is o

tt vo

ltak

a gy

erek

ek, í

gy le

hets

éges

, ho

gy a

fejle

szté

sek

nagy

obb

ütem

e ko

rább

an le

zajlo

tt. A

tano

dába

járó

diák

ok

átla

gosa

n 2.

8 év

e já

rnak

tano

dába

. Ezá

ltal n

em a

val

ódi k

ezdé

skor

ker

ült s

or a

be

men

eti m

érés

re, e

zálta

l a v

alós

ágos

fejlı

dés

kise

bbne

k m

utat

kozh

at.

�A

kom

pete

nciá

k fe

jlesz

tése

hos

szab

b idı

t igé

nyel

, néh

ány

hóna

p al

att a

fejlı

dés

mér

téke

vis

zony

lag

csek

ély

is m

arad

hat.

Ráa

dásu

l a g

yere

kek

fejlı

dési

üte

me

igen

vál

tozó

, ezé

rt a

nem

nag

ymér

tékő

növe

kedé

s ne

m je

lent

i fel

tétle

nül a

zt,

hogy

nin

cs h

ossz

abb

távo

n fe

jlıdé

s.�

A ta

nodá

k kv

alita

tív v

izsg

álat

a rá

vilá

gíto

tt ar

ra, h

ogy

a ta

nodá

k m

ögöt

t nin

cs e

gy

egys

éges

mód

szer

tan,

így

akár

egy

poz

itív

hatá

s es

etéb

en is

igen

neh

éz a

nnak

ok

át o

pera

cion

aliz

álni

.

5

A t

ano

dák

ko

ráb

ban

és

ma

�20

08: „

A t

ano

dam

ozg

alo

m je

lleg

zete

sen

civ

il ke

zdem

énye

zés,

aho

l a h

elyi

ig

énye

knek

meg

fele

lıen

szí

nes

kíná

lat a

laku

lt ki

. Min

él in

kább

sza

bály

ozzu

k ı

ket,

anná

l kev

ésbé

haso

nlíta

nak

az e

rede

ti so

kszí

nőés

hel

yi ig

énye

kre

fóku

szál

óm

ozga

lom

ra, v

iszo

nt a

z er

edm

énye

ket s

zám

on k

érı

kom

oly

szak

mai

ko

ntro

ll se

gíth

eti ı

ket.”

�M

a: a

tan

od

ák is

kolá

sítá

sa z

ajlik

1.E

gy b

izon

yos

fenn

tart

ói k

ör

2.A

zono

s ér

tékr

end

3.A

zono

s cé

lkitő

zése

k

4.H

elyi

köz

össé

gi te

rek

5.E

ltérı

kíná

lat

6.A

hel

yi is

kola

ped

agóg

iai k

ultú

rájá

nak

átör

ökíté

se

6

7T

ÁR

KI-

TU

DO

K Z

RT

.

A ta

nodá

k fı

célk

itőzé

se 2

013-

ban,

aké

rdıív

5.

kérd

ése

alap

ján

Cél

tevé

ken

ység

meg

nev

ezés

eG

yako

risá

g (

%)

Tov

ábbt

anul

ásra

, ére

ttség

ire v

aló

felk

észí

tés

25,6

Kor

repe

tálá

s, fe

lzár

kózt

atás

23,3

Isko

lai e

redm

énye

sség

növ

elés

e18

,6

Inte

grál

t okt

atás

tám

ogat

ása

7,0

Sza

badi

dıha

szno

s el

tölté

se7,

0

Teh

etsé

ggon

dozá

s4,

7

Hiá

nyzá

s, le

mor

zsol

ódás

csö

kken

tése

4,7

Hát

rány

os h

elyz

ető

csal

ádok

kal v

aló

szor

os

együ

ttmőkö

dés

4,7

Kom

pete

ncia

fejle

szté

s, ö

nálló

tanu

lás

elıse

gíté

se2,

3

Egy

éni,

kisc

sopo

rtos

fejle

szté

s2,

1

Öss

zese

n10

0,0

A t

ano

dák

ped

agó

gia

i-m

ód

szer

tan

i gya

korl

ata

fıké

nt

a h

elyi

isko

la p

edag

óg

iai k

ult

úrá

ját

tükr

özi

�A

tano

dai f

ogla

lkoz

ások

tart

alm

ának

teki

ntet

ében

álta

láno

san

elm

ondh

ató,

hog

y bá

r pá

r he

lyen

elı

ford

ul, h

ogy

elıre

meg

hatá

rozo

tt ta

noda

i tan

terv

sze

rinti

hala

dnak

, a le

gtöb

b he

lyen

az

isko

lai

tan

anya

go

t kö

vetv

e sz

erve

zıd

nek

a f

og

lalk

ozá

sok.

�A

fogl

akoz

ások

túln

yom

ótö

bbsé

ge a

ko

rrep

etál

ásra

fóku

szál

, ille

tve

repr

oduk

álja

az

isko

lai t

anór

án e

lhan

gzot

taka

t.

�A

tanu

láss

zerv

ezés

i mód

szer

ek te

kint

etéb

en s

ok h

elye

n je

llem

zıen

kis

cs

opor

tokb

an d

olgo

znak

, vis

zont

a le

gtöb

b fo

glal

kozá

svez

etı

a ki

scso

port

os fo

rma

dacá

ra f

ron

tális

an t

anít

.

�A

hel

yi s

zake

mbe

rhiá

ny é

s fin

ansz

íroz

ási n

ehéz

sége

k m

iatt

fıké

nt a

ki

sebb

tele

pülé

seke

n, a

hel

yi á

ltal

áno

s is

kola

ped

agó

gu

sai v

álla

lják

a ta

noda

fogl

alko

zásv

ezetı

i fel

adat

ait i

s. (

külö

nbsé

gek

lásd

: 200

8-as

ku

tatá

si e

redm

énye

k)

8

A b

emen

eti é

s ki

men

eti m

érés

ek e

redm

énye

i

�M

atem

atik

ai k

ompe

tenc

iák

fejlı

dése

�In

dukt

ív-d

eduk

tív g

ondo

lkod

ás fe

jlıdé

se�

Mot

ivác

iófe

jlıdé

se

�A

viz

sgál

at s

orán

a S

ulin

ova

honl

apjá

n el

érhe

tıte

szte

ket

hasz

náltu

k, a

mik

et u

niós

forr

ások

ból f

ejle

szte

ttek

kuta

tók.

10T

-TU

DO

K Z

RT

.

A ta

nodá

ba já

róés

a k

ontr

oll c

sopo

rtos

diá

kok

átla

gere

dmén

ye a

mat

emat

ikai

kom

pete

nciá

t mérı

tesz

ten

(pon

t)

8,2

6

12

,01

11

,32

13

,85

02468

10

12

14

16

be

me

ne

tk

ime

ne

t

tan

od

áb

a j

áró

diá

kta

no

dá

ba

ne

m j

áró

diá

k

6. é

vfol

yam

ere

dmén

yei

�Je

lentı

sebb

javu

lás

észl

elhe

tıa

3.,

4., i

lletv

e 5.

fela

dat e

seté

ben,

va

lam

ivel

cse

kély

ebb

az 1

., 7.

és

9.

fela

dato

knál

.�

Kül

önös

en a

3. é

s a

4. fe

lada

tnál

le

hete

tt na

gyon

jól l

átni

, hog

y a

gyer

ekek

nag

y sz

ázal

ékán

ak

ninc

sen

meg

oldá

si m

ódsz

ere,

te

chni

kája

arr

a, h

ogy

kisz

ámíts

a 12

-ne

k az

ötn

egye

d ré

szét

, ille

tve

meg

tu

dja

hatá

rozn

i, ho

gy m

inek

a

kétö

töd

rész

e a

18. E

gyér

telmő

, sz

inte

mag

ától

köv

etke

zik

a té

ny,

hogy

az

alap

ism

eret

ek h

iány

ossá

gai

mia

tt ne

m le

het r

áépí

teni

az

új

mat

emat

ikai

ism

eret

eket

az

eddi

g ta

nulta

kra.

Ko

ntr

oll

cso

po

rt (

6.

év

f.)

0%

10

%2

0%

30

%4

0%

50

%6

0%

70

%8

0%

90

%1

00

%

12

34

56

78

9

I. m

éré

s

II.

mé

rés

Ko

ntr

oll

cso

po

rt n

élk

ül

(6.)

0%

10

%

20

%

30

%

40

%

50

%

60

%

70

%

80

%

90

%

10

0%

12

34

56

78

9

I. m

éré

s

II.

mé

rés

7. é

vfol

yam

ere

dmén

yei

Ko

ntr

oll

cso

po

rt n

élk

ül

(7.é

vf.

)

0%

10

%

20

%

30

%

40

%

50

%

60

%

70

%

80

%

90

%

10

0%

12

34

56

78

91

01

11

21

31

41

51

61

71

81

9

I. m

éré

s

II.

mé

rés

Ko

ntr

oll

cso

po

rt (

7.

év

f.)

0%

10

%

20

%

30

%

40

%

50

%

60

%

70

%

80

%

90

%

10

0%

12

34

56

78

91

01

11

21

31

41

51

61

71

81

9

I. m

éré

s

II.

mé

rés

�A

z 5.

, ille

tve

a 6.

évf

olya

mho

z ha

sonl

óan

a 7.

évf

olya

m e

lért

er

edm

énye

i is

javu

lóte

nden

ciát

m

utat

nak,

talá

n cs

ak a

2. f

elad

at

kivé

tel e

z al

ól, d

e ot

t sin

cs

jele

ntı

s n

egat

ív e

ltéré

s.�

A „

legs

iker

eseb

bnek

”bi

zony

ult

az 1

., 5.

és

9. fe

lada

t m

egol

dása

, am

i azt

mut

atja

, ho

gy a

gye

reke

k na

gy r

észe

cs

ak a

lega

lapv

etıbb

fo

galm

akka

l van

tisz

tába

n, d

e el

vona

tkoz

tatn

i, ös

szet

ette

bb

fela

dato

kban

alk

alm

azni

a

meg

szer

zett

tudá

st m

ár

képt

elen

. A 9

. fel

adat

ban

soka

n jó

l meg

álla

pítjá

k pé

ldáu

l, ho

gy

mel

yik

a sz

ázal

éklá

b,

száz

alék

érté

k, il

letv

e al

ap a

m

egad

ott é

rték

ek k

özül

, de

a 10

. fe

lada

tban

már

nem

tudj

a a

szám

ítás

mód

ját l

eírn

i. A

m

agas

abb

szám

úfe

lada

tokn

ál

pedi

g m

ár te

ljes

a ku

darc

, a

sike

rtel

ensé

g, a

z es

zköz

tele

nség

.

Sik

eres

és

sike

rtel

en m

egol

dású

fela

dato

k, 7

. osz

tály

, ta

noda

Het

edik

osz

tály

ban

javu

lás

(4, 9

és

13 f

elad

ato

k)

�M

inek

a k

étöt

öd r

észe

18?

Írd

le a

kis

zám

ításh

oz s

züks

éges

mőve

lete

ket i

s!�

Az

aláb

bi m

onda

tban

sze

replı

men

nyis

égek

et ír

d a

meg

fele

lına

gybe

tős

szav

ak m

ellé

! �

A 7

5 m

-nek

az

52%

-a 3

9 m

. �

a) S

ZÁ

ZA

LÉK

LÁB

: ....

......

.. b)

ALA

P: .

......

.....

c) S

ZÁ

ZA

LÉK

ÉR

TÉ

K: .

......

.....

�H

ány

száz

alék

a 45

-nek

a 1

8? Ír

ásba

n sz

ámol

j!

Het

edik

osz

tály

ban

tel

jes

K.O

. (15

, 18

és 1

9 fe

lad

ato

k)�

Men

nyi a

12-

nél 2

5%-k

al n

agyo

bb s

zám

80%

-a?

Írd

le a

zt a

mőve

lets

ort i

s, a

mi a

lapj

án

elju

tsz

a m

egol

dásh

oz!

�A

ndrá

s pé

nzén

ek 7

0%-a

33%

-os,

25%

-a 2

5%-o

s, 5

%-a

ped

ig 1

7%-o

s ka

mat

láb

mel

lett

kam

atoz

ik. A

z év

vég

én ö

ssze

sen

1510

Ft k

amat

ot k

ap. M

enny

i pén

zt h

elye

zett

el A

ndrá

s a

bank

ban

egy

évve

l eze

lıtt?

Ism

erte

sd a

meg

oldá

s go

ndol

atm

enet

ét is

!�

Zita

és

Rita

más

-más

isko

lába

jár.

Min

dket

tıjü

k is

kolá

jábó

l ugy

anan

nyia

n já

rnak

re

ndsz

eres

en ú

sz-n

i. Z

itáék

tól a

z is

kola

tanu

lóin

ak 4

2%-a

, Ritá

éktó

l ped

ig a

tanu

lók

70%

-a

jár

úszn

i. R

ita is

kolá

jána

k ta

nuló

léts

zám

a há

ny s

záza

léka

Zita

isko

lájá

énak

? Ír

d le

a

meg

oldá

sod

gond

olat

men

etét

is!

14T

-TU

DO

K Z

RT

.

A ta

nodá

ba já

róés

a k

ontr

oll c

sopo

rtos

diá

kok

átla

gos

tesz

tere

dmén

ye a

z in

dukt

ív-d

eduk

tív g

ondo

lkod

ást

mérı

tesz

ten

(pon

t)

11

,15

12

,17

14

,37

14

,97

02468

10

12

14

16

be

me

ne

tk

ime

ne

t

tan

od

áb

a j

áró

diá

kta

no

dá

ba

ne

m j

áró

diá

k

A t

eszt

ered

mén

yek

vált

ozá

sán

ak r

egre

sszi

ós

elem

zése

(b

éta

együ

tth

ató

k)

0,3

70,2

1R

2 (

%)

-6,4

13

-3,8

20

Konst

ans

0,0

01

0,0

17***

Tan

odáb

an t

anulá

ssal

töl

tött

id

ő

-0,5

36***

-0,1

65**

Bem

enet

i te

szte

redm

ény

2,0

32*

-0,7

24

Ingáz

ik a

z is

kolá

ba

–ig

en (

ref.

nem

)

1,5

66**

0,9

25

Tár

sas

atti

tűdök

-0,2

12

-0,7

98

Moti

vác

ió

1,8

65

0,3

40

Osz

tály

ism

étlő

-nem

(re

f. i

gen

)

2,5

74*

2,1

35

Van

ott

hon s

zám

ítógép

ük –

igen

(re

f. n

em)

-1,8

98

-2,3

18

Rom

a sz

árm

azás

-ig

en (

ref.

nem

)

1,2

07

0,9

02

Leg

aláb

b 1

0 k

önyvük

van

ott

hon –

igen

(re

f. e

nnél

kev

eseb

b

vag

y e

gy s

em)

0,3

05

0,1

59

Leg

aláb

b e

gy s

zülő

dolg

ozi

k -

igen

(re

f. n

em)

0,3

04

0,5

57

Kor

-1,0

76

-1,4

08

Nem

-lá

ny (

ref.

fiú

)

0,6

72

-0,4

65

Tan

odáb

ajá

r–

igen

(ref

. kontr

oll

)

ind

uk

tív-d

edu

ktí

v

gon

dolk

odás

ma

tem

ati

ka

Ere

dm

énye

k 1.

�A

tan

od

ásg

yere

kek

való

ban

a há

trán

yos,

rom

a sz

árm

azás

úgy

erm

ekek

köz

ül k

erül

nek

ki. S

zign

ifiká

nsan

több

en v

anna

k kö

ztük

ro

mák

, ing

ázók

, évi

smét

lık

és h

átrá

nyos

hel

yzetőek

(m

unka

nélk

üli

szülık)

.

�A

mat

emat

ikai

kés

zség

ek t

erén

a t

ano

dák

ban

szi

gn

ifik

áns

fejlı

dés

m

uta

that

óki

. Mat

emat

ikáb

ól a

tano

dába

járó

diák

ok b

emen

eti

ered

mén

ye s

zign

ifiká

nsan

, átla

gosa

n 3

pont

tal v

olt a

lacs

onya

bb, m

int a

ko

ntro

ll cs

opor

tba

tart

ozó

gyer

ekek

é. A

kim

enet

i kül

önbs

ég a

zonb

an

már

csa

k 1.

85 p

onto

s vo

lt.

�A

tano

dás

diák

ok a

z el

sım

érés

alk

alm

ával

min

dkét

tesz

ten

gyen

gébb

en te

ljesí

tette

k, m

int k

ontr

oll c

sopo

rtos

társ

aik,

de

ehhe

z ké

pest

az

év v

égér

e, m

atem

atik

ábó

l eltő

nt

a sz

ign

ifik

áns

külö

nb

ség

a

két

cso

po

rt k

özö

tt. B

ár a

kon

trol

lcso

port

telje

sítm

énye

ala

pvetıen

jo

bb, m

int a

tano

dákb

a já

róké

, de

a ta

nodá

sokn

ál jo

bban

mér

hetı

, le

szőrh

etı

a ja

vuló

tend

enci

a.

16

Ere

dm

énye

k 2.

�A

mat

emat

ikai

tu

dás

szi

ntje

visz

on

t m

ég íg

y is

igen

ala

cso

nyn

ak m

on

dh

ató

min

d a

tan

od

ás, m

ind

a k

on

tro

ll cs

op

ort

kö

réb

en.

�A

gye

reke

k n

agy

rész

e cs

ak a

leg

alap

vetı

bb

fo

gal

mak

kal v

an t

iszt

ában

, de

elvo

nat

kozt

atn

i, ö

ssze

tett

ebb

fel

adat

okb

an a

lkal

maz

ni a

meg

szer

zett

tu

dás

t m

ár k

épte

len

. Ez

arra

uta

l, ho

gy n

em c

sak

mat

emat

ikai

pro

blé

már

ól

van

szó

, han

em s

zöve

gér

tési

–ér

telm

ezés

i go

nd

okr

ól,

illet

ve a

b

egya

korl

ott

ság

tel

jes

hiá

nyá

ról.

(m

ég 7

., 8.

évf

olya

mra

sem

jutn

ak e

l odá

ig,

hogy

egy

ilye

n fe

lada

t meg

oldá

sa k

észs

égsz

inte

n m

eg tu

djon

tört

énni

.)

�A

tan

od

ában

tan

ulá

ssal

tö

ltö

tt idı

po

zití

v h

atás

a a

mat

emat

ika

ered

mén

y es

etéb

en v

olt

szi

gn

ifik

ánsa

n k

imu

tath

ató

, vag

yis

azok

a d

iáko

k, a

kik

több

et

járt

ak a

tano

dába

, job

b er

edm

ényt

ért

ek e

l, m

int a

kik

keve

sebb

idı

t töl

tötte

k ta

noda

beli

tanu

láss

al. U

gyan

akko

r a

kom

plex

ebb

indu

ktív

-ded

uktív

gon

dolk

odás

te

rén

ilyen

hat

ást n

em ta

láltu

nk, a

mi r

észb

en m

agya

rázh

ató

azza

l, ho

gy a

ta

nodá

k tö

bbsé

ge m

egel

égsz

ik a

rut

infe

lada

tok

gyak

orol

tatá

sáva

l, ko

rrep

etál

ássa

l.

17

Ere

dm

énye

k 3.

�A

tan

uló

k m

atem

atik

ai é

s in

du

ktív

-ded

ukt

ív g

on

do

lko

zási

ké

szsé

gü

ket

alap

vetı

en b

efo

lyás

olja

a s

zöve

gér

tési

ko

mp

eten

ciáj

uk,

val

amin

t a

tan

od

ában

tö

ltö

tt idı

. �

Az

ind

ukt

ív-d

edu

ktív

go

nd

olk

ozá

s te

rén

a t

ano

dás

ok

köré

ben

nag

yob

b a

fej

lıd

és, d

e al

apve

tıen

nem

vál

tozi

k a

kon

tro

llcso

po

rth

oz

kép

est

az e

lmar

adás

uk.

A ta

nodá

ba já

ródi

ákok

átla

gosa

n 1

pont

tal,

a ko

ntro

ll cs

opor

tba

tart

ozó

diák

ok

pedi

g 0.

6 po

ntta

l ért

ek e

l mag

asab

b po

ntsz

ámot

, min

t a

bem

enet

i tel

jesí

tmén

yük.

18

Ere

dm

énye

k 4.

�A

mo

tivá

ció

s sz

inte

k el

térı

ek a

tan

od

ás é

s a

nem

tan

od

ás g

yere

kek

közö

tt. A

bem

enet

i mér

és s

orán

a k

ontr

oll c

sopo

rtos

diá

kokr

a je

llem

zıbb

vol

t, ho

gy k

itart

óan

álln

ak a

neh

ezeb

b fe

lada

tokh

oz, h

ajla

ndóa

k so

k idı

t for

díta

ni a

z is

kola

i fel

adat

ok h

elye

s m

egol

dásá

ra, j

elle

mzı

bb r

ájuk

a tá

rsas

atti

tőd,

kev

ésbé

kerü

lik m

ások

társ

aság

át é

s in

kább

tart

ják

mag

ukat

jóké

pess

égő

nek,

ügy

esne

k,

min

t a ta

nodá

s di

ákok

. Enn

ek m

egfe

lelı

en a

z is

inká

bb je

llem

zi ı

ket,

hogy

si

keré

lmén

yük

van

egy-

egy

fela

dat h

elye

s m

egol

dása

�A

kim

enet

i mér

ésn

él: k

ontr

oll c

sopo

rtos

diá

kokr

a a

tano

dás

diák

okho

z ké

pest

eg

ysze

rre

jelle

mzı

bb, h

ogy

bár

ha le

hetı

ségü

k va

n rá

, ink

ább

az

érde

klı

désü

knek

meg

fele

lıfe

lada

toka

t vál

aszt

ják,

nem

zár

kózn

ak e

l az

unal

mas

abb

fela

dato

któl

sem

, am

enny

iben

ilye

neke

t kel

l meg

olda

ni. S

zint

én

jelle

mzı

bb a

kon

trol

l cso

port

os d

iáko

kra,

hog

y ki

tart

óan

kere

sik

a bo

nyol

ult

prob

lém

ák m

egol

dásá

t és

segí

tség

et is

kér

nek.

A k

ontr

oll c

sopo

rtos

diá

kok

szám

ára

font

osab

bnak

tőnn

ek a

hob

bija

ik é

s en

nek

meg

fele

lıen

jelle

mzı

bb

ráju

k, h

ogy

az idı

beos

ztás

ukat

enn

ek m

egfe

lelı

en a

lakí

tják.

Vég

ül, j

elle

mzı

bb

ráju

k az

is, h

ogy

stre

sszh

elyz

etbe

n in

kább

pró

báln

ak n

yugo

dtak

mar

adni

19

Ere

dm

énye

k 5.

�A

tan

od

ás g

yere

kek

közt

az

elsa

játí

tási

mo

tivá

ció

nem

nö

veke

det

t a

vizs

gál

t idı

szak

ban

. Eze

n fe

lül f

urcs

a és

tová

bb e

lem

ezen

dıös

szef

üggé

s,

hogy

míg

a k

ontr

oll c

sopo

rtos

diá

kok

eset

ében

a m

otiv

álta

bb d

iáko

k te

szte

redm

énye

i álta

lába

n jo

bbak

, min

t a k

evés

bém

otiv

ált d

iáko

k te

ljesí

tmén

ye,

a ta

nodá

ba já

ródi

ákok

ese

tébe

n va

nnak

neg

atív

elı

jelő

korr

elác

iók,

vag

yis

a m

otiv

álts

ág n

em fe

ltétle

nül j

ár e

gyüt

t job

b te

ljesí

tmén

nyel

.

20

Fı

(fej

lesz

tési

) p

rod

ukt

um

ok

1.eg

y ol

yan

lehe

tség

es ta

noda

mod

ell,

amel

y a

jele

n pr

ojek

t tap

aszt

alat

aira

épü

lım

onito

ring-

rend

szer

rel

kieg

észí

tve

inté

zmén

yi jó

gyak

orla

tkén

t tud

na

mőkö

dni;

2.e-

napl

ó(e

szkö

z és

felü

let)

;3.

mon

itorin

g-es

zköz

ök é

s ön

érté

kelé

si e

szkö

zök.

�G

loss

záriu

m, a

legf

onto

sabb

foga

lmak

köz

ös é

rtel

mez

éséh

ez�

Tan

ulás

i kör

nyez

et é

rték

elés

e es

zköz

�T

anul

ást s

egítı

fogl

alko

záso

k ér

téke

lése

esz

köz

4. F

ejle

szté

st k

ísérı

érté

kelé

s és

kva

litat

ív fe

lmér

és,

akci

ókut

atás

és

segí

tıje

llegg

el, i

nter

im w

orks

hopo

k és

álla

ndó

viss

zaje

lzés

ek a

tano

dák

felé

21

Kö

vetk

ezte

tése

k (f

ino

man

)

�S

züks

éges

lenn

ea

tano

dába

járá

s ke

zdet

ének

ko

ráb

bi é

letk

orb

an v

aló

meg

hatá

rozá

sa, a

még

ere

dmén

yese

bb (

kom

pete

ncia

)fej

lesz

tés

céljá

ból.

�E

leng

edhe

tetle

nül f

onto

s az

eg

észn

apo

s is

kola

és

a ta

no

da

pro

gra

m

célja

inak

, gya

korl

atán

ak ö

ssze

han

go

lása

, egy

oly

an k

özok

tatá

si k

once

pció

kido

lgoz

ása,

am

ely

meg

talá

lja a

tano

da h

elyé

t a k

özne

velé

si tö

rvén

y ér

telm

ében

eg

észn

apos

sává

ló–n

evel

ési-o

ktat

ási g

yako

rlatb

an.

�T

anác

sos

lenn

e, h

ogy

a ta

nodá

kban

egy

kip

rób

ált

egys

éges

mó

dsz

erta

n é

s m

onito

ring

kerü

ljön

alka

lmaz

ásra

, a ta

noda

i és

tanu

lói s

aját

ossá

gok

figye

lem

bevé

telé

vel.

Túl

kel

l lép

ni a

z eg

ysze

rőbe

gyak

orol

tatá

s és

kor

repe

tálá

s pe

dagó

giai

-mód

szer

tani

gya

korla

tán.

�

A ta

nodá

k fo

lyam

atos

mő

ködé

s hí

ján

nem

tudn

ak e

redm

ényt

elé

rni.

Épp

en e

zért

fo

ntos

lenn

e a

foly

amat

os

fin

ansz

íro

zás

bizt

osítá

sa.

�M

áig

nagy

hiá

nyos

ság,

hog

y ép

pen

az é

rdek

elte

ket,

a ro

ma

szü

lıke

t és

gy

erek

eket

nem

kér

dezz

ük m

eg a

rról

, mily

en is

kolá

t vag

y ta

nodá

t sze

retn

ének

. A

z ı

bevo

násu

k és

poz

itív

hozz

áállá

suk

nélk

ül n

em le

sz ja

vulá

s.

22

Kö

vetk

ezte

tése

k (é

lese

n):

tan

od

a h

elye

tt a

z ál

talá

no

s is

kolá

t és

kü

lön

öse

n a

z al

sóta

go

zato

t ke

llen

e fe

jlesz

ten

i

�Jó

l lát

ható

an m

ár a

z al

sóta

goza

ton

sem

meg

fele

lıaz

okt

atás

szí

nvon

ala,

így

a ké

sıbb

iekb

en e

gyre

kev

ésbé

van

mire

ala

pozn

i. N

incs

ért

elm

e a

tan

od

ának

a

felsı

tag

oza

ton

és

késı

bb

, ha

nin

cs k

ora

i bea

vatk

ozá

s.�

A ta

nodá

k pe

dagó

giai

kul

túrá

ja n

em té

r el

gyö

kere

sen

a he

lyi i

skol

áétó

l, íg

y a

lem

arad

ást c

sak

a ko

rrep

etál

ássa

l és

mag

olta

táss

al tu

dják

val

amen

nyire

ko

mpe

nzál

ni. A

tan

od

ák is

kolá

sítá

sa n

em ja

vítj

a a

tan

uló

k ko

mp

eten

ciái

tés

ne

m a

gye

reke

k ér

deke

it sz

olgá

lja a

lapv

etı

en.

�A

meg

vizs

gált

19 ta

noda

köz

ül é

ppen

az

a há

rom

tano

da n

em n

yert

az

újab

b na

gy ta

noda

pály

ázat

on, a

kik

mun

kája

kie

mel

kede

tt a

több

eik

közü

l és

nagy

tr

adíc

iókk

al r

ende

lkez

nek.

�

Az

egés

z n

apo

s is

kola

ko

nce

pci

ója

és

a ta

no

da

kon

cep

ció

ja e

gym

ásn

ak

elle

ntm

on

d. A

men

nyib

en a

ket

tıeg

yütt

léte

zik,

úgy

a h

átrá

nyos

hel

yzető

gyer

ekek

dél

után

nég

y ut

án m

ehet

nek

még

est

e ha

tig m

agol

ni a

tano

dákb

a. A

P

ISA

ere

dmén

yek

is a

zt m

utat

ják,

hog

y a

men

nyis

égi s

zem

léle

t elle

ne m

egy

az

ered

mén

yess

égne

k.�

Tan

od

ák h

elye

tt k

om

ple

x fe

jlesz

tésr

e, v

aló

di e

gés

znap

os

isko

lára

van

sz

üks

ég a

z al

sóta

go

zato

n, a

mi a

z itt

taní

tópe

dagó

guso

k ko

mpe

tenc

iáin

ak

fejle

szté

sét i

s sz

üksé

gess

éte

szi.

Kö

szö

nö

m a

fig

yelm

et!

lan

ner

t.ju

dit

@t-

tud

ok.

hu

24