27.

KEREKES GÁBORA HUSZONHETED I K K I Á L L Í TÁS 1997 . MÁRC IUS 6 - ÁPR I L I S 22 .

KEREKES GÁBORALBUMEN WORKS

MEGNYITÓ: 1997. MÁRCIUS 6. CSÜTÖRTÖK 18 ÓRA VERNISAGE: 16. JANVIER 1997. JEUDI 18H

SZÛCS KÁROLYAlbumen works

Kerekes Gábor alkotói pályájának jellegzetessége a régi/új eljárásokhoz vonzódás. A hetvenes évektôl kezdve készíti fotográ-

fiáit camera obscurával, nagy síkfilmes géppel, vagy más rendhagyó és rendszerint maga építette technikákkal. Az utóbbi egy évben fe-

jezte be a 30x40 cm-es üvegnegatívra vagy síkfilmre dolgozó kameráját, és szintén ebben az idôszakban mintegy elôtanulmányként

kezdett foglalkozni maga öntötte üvegnegatívok elôállításával, majd ezek albumin és sópapírra kontaktolásával, valamint cianotípiák

készítésével; a jelen kiállítás anyagával. Kiindulópontját a görög technitészéhez hasonlíthatjuk, aki mindig a logikai és manuális alapokig

visszamenve építette fel új mûvét. Kerekes nem hagy ki artikulációs fázist, mert nem fogadja el a fotográfia gépesített, gyárilag uni-

formizált képkészítés paramétereit, ezért alkotói módszerének alapja és mûvészetének gyökere egyaránt a fotográfia eszköz (médium)-

természetébôl fakad.

Mi következik ebbôl? Egy sajátos eszköz- és képépítési folyamat, valamint egy olyan tartalom, minôség megjelenése a képen,

amely magáról a fotográfiáról szól. Nevezzük ezt a fotográfiai techné gyakorlásának, a fotószerûség keresésének.

Kerekes képeinek egy autentikus és folytonosan visszatérô témája van: az idô, ez a nehezen formázható valami, ami a fo-

tográfián alakot ölt, de a valóságot és a szimbólumot szétválaszthatatlanul összemossa. A fotografikus techné jellegébôl adódóan az idô

egyszerre a fizikai jelenléttôl érintett múló realitás és a médiális rögzítés következtében változatlan, örök képi tartalom. A befogadott idô

alapvetôen létbeli, ontológiai és nem esztétikai jellegû, azaz nem szimbolikus. Bizonyos értelemben a fotográfiai idô törvényállapota ez,

egy metafora nélküli, tehát beépített képzelet nélküli öröklét. De tudjuk, hogy minden állókép pillanata tradicionálisan szimbolikus, az

egészre utaló. Így áll elô az a sajátos, ellentmondó helyzet, hogy a képen a reális tárgyakban, személyekben elsôsorban az idô megszemé-

lyesítôjét, hiposztázisát fedezzük fel. Kerekes erre a paradoxonra épít amikor képei tárgyául kezeket, lábakat vagy más, az elmúlásra utaló

töredékeket választ. Mintegy bôrbe bújtatja, formákkal, erezetekkel, pólusokkal látja el az elillanó idôt, szobor- és térszerû plaszticitást

adva neki. Számára a fotografikus rögzítés egyáltalán nem a vég, nem a sokat emlegetett metaforikus halál rajzolata, árnyképe, hanem

az idôfolyam – és ami ezzel azonos, a fény – sûrítése és a pillanat kiterjesztése, dedukciója. Más szóval az idô nem egy csupasz pillanat

„képe”, hanem általunk kidolgozott artikulációs forma: láthatóvá tétel. E jellegzetesség a fotográfia pillanata, és a rá épített esztétikai

rend a fotószerûség. A régi lassú, körülményes, de minden fázisában az alkotói jelenléttôl végigkisért eljárások sajátos idô- és

fénycsapdája, ezek anyagba foglalása következtében kapja meg a látható tárgy felülete sajátos bôrszerûségét, plaszticitását. Ha a képc-

sinálás ontikus fázisa meghatározza az esztétikai megjelenést, akkor ez a fajta fényképezés a mágiát ûzôk egyik legôsibb vágyát valósítja

meg: a dolgokat, jelenlétünk irányát visszafordítva, lendületünket lelassítva megmutathatóvá, a tekintet tárgyává teszi az idôt.

KÁROLY SZÛCSTravaux d’albumen

Une des caractéristiques de la carrière artistique de Gábor Kerekes est son affection pour les vieux et les nouveaux procédés

techniques. À partir des années soixante-dix, il fait ses photographies avec une caméra obscura, un appareil à grand-format, ou bien il

utilise d’autres techniques irrégulières, construites en générale, par lui-même. Il vient de terminer dans l’année écoulée un appareil fonc-

tionnant avec des plaques ou des plan-films de 30x40 cm et il s’occupait également pendant cette année, comme étude préparatoire,

de la fabrication des plaques qu’il coulait lui-même, puis les „contactait” sur l’albumin et sur le papier de sel, il préparait aussi bien les

cianotypes - tous ces matériaux font partie de léxposition présente. On peut comparer son point de départ à la „teknos” des grecs qui

construisaient toujours leur nouvelle oeuvre en revenant aux bases logiques et manuelles. Kerekes ne saute pas des phases d’articula-

tion parce qui’il n’accepte pas les paramètres uniformisés et automatisés de la fabrication d’image, c’est pour cela que la base de sa

méthode créative et les racines de son art proviennent de la nature du médium photographie.

Quelle est la conséquence? Une procédure particulière de la construction de l’image et des moyens et l’apparition d’un contenu

et d’une qualité qui parle purement de la photographie. Appelons cela la pratique du „teknos“ photographique, la recherche d’une chose

qui tient de la photographie. Les images de Kerekes ont un thème authentique qui revient continuellement: le temps, cette chose diffi-

cilement formable, qui prend forme sur la photographie, mais unifie inséparablement la réalité et le symbole. À cause de la nature du

„teknos“ photographique le temps devient à la fois une réalité éphèmère touchée par une présence physique et un contenu visuel qui

reste – suite à une fixation médiumnique – invariable et éternelle. Le temps éternisé a essentiellement un caractère existentiel, on-

thologique et non-esthétique, cest-à-dire non-symbolique. Dans un certain sens c’est l’état légitime d’un temps photographique, une éter-

nité sans métaphore, cest-à-dire sans l’imagination incorporée. Mais nous savons que l’instant de chaque image fixe est traditionellement

symbolique, faisant référence à l’entier. C’est comme cela qu’une situation particulière et contradictoire se crée: sur les objetc et les per-

sonnes réels de l’image on découvre premièrement l’incarnation, l’hypostasie du temps. Kerekes profite de cette paradoxe quand il

choisit les objets de ses images: les mains, les jambes, ou d’autres détails faisant référence à la disparition. Pour ainsi dire, il glisse le

temps écoulé dans une peau et il le revêtit des formes, des veines et des poles, en lui donnant une forme de sculpture et de plasticité.

Pour lui la fixation photographique n’est pas du tout la fin, ce n’est pas le dessin ou l’ombre de la mort métaphorique si souvent men-

tionnée, mais l’écoulement du temps – et ce qui est identique à cela: la lumière – sa concentration et la dilatation et la déduction de

l’instant. En autre mot le temps n’est pas seulement l’image d’un instant nu, mais une forme d’articulation élaborée par nous-mêmes:

une méthode pour rendre les choses visibles. Cette caractéristique est le moment de la photographie et l’ordre esthétique basée sur elle

est la photographiabilité. Les vieilles, lentes procédures compliquées qui sont accompagnées en chaque phase par la présence du créa-

teur, envisagent un piége particulier du temps et de la lumière, et en incorporant ces deux dernières en matière, la superficie de l’objet

visible obtient une particulière forme de peau et de plasticité. Si la phase ontique de la création de l’image détermine l’apparence es-

thétique, alors cette forme de la photographie réalise le désir le plus primitif de ceux qui exercent la magie: en retournant les choses et

la direction de notre présence, en ralantissant notre impulsion, le temps devient montrable et objet de regard.

KRISZTA 10.4x 10.4 cm

KÉZ 6 x 6 cm

H. JUDIT 9x 9 cm

S. ANI 8 x 10.4 cm

K. GÁBOR 16.5x 6 cm

KÉZ CSAVAROKKAL 8x 8 cm

KÉZ–PÁR 2x15x 6.1 cm

S. JUDIT 8 x 11 cm

LILI 9 x 9 cm

LÁBFEJ 10.5x 10.5 cm

MAMA 9 x 17 cm

MAMA 14.2 x 8.7 cm

TALP (fehér) 14.5x 8 cm

TALP (fekete) 10,5x7 cm

KEREKES GÁBOR

1945 né le aout a Oberhart (D).Fils de parents d’ origine hongroise.

1952-64 etudes primaires et secondaires á Budapest.1973 premiére participation a une exposition á Szentendre1973-78 travaille comme photographe technique á l’Institut

de recherches de la Société Industrielle du fer1977 premiére exposition personelle á Budapest1980 membre de l’Association Hongroise des Photographes,

il fera partie du comité d’admission quelques tems aprés1985 photographe collabore aux journaux hongrois

EXPOSITIONS

1973 G SIX PHOTOGRAPHERSGalerie Vajda Lajos, Szentendre (H)

1976 G Esztergom (H)1977 P Budapest (H)1978 G Esztergom (H)1979 G Galerie National, Budapest (H)

G LES HONGROIS Galerie Canon, Paris (F)G DOKUMENTUM, Veszprém (H)

1980 G VILLE DE PARIS-AIR-FRANCE, Paris (F)1982 G DOKUMENTUM, Veszprém (H)

G FACT-PICTURE Art Galerie, Budapest (H)1983 G DOKUMENTUM, Veszprém (H)

G JEUNES PHOTOGRAPHESHONGROIS-FNAC-, Paris (F)

1985 P Galeri Liget, Budapest (H)G ZEITGENOSSISCHE FOTOGRAFIEOST-UND SUDOSEUROPASKunstmuseum, Düsseldorf (D)

1987 G Canon Photo Gallery, Amsterdam (NL)

1988 P Galerie Mala, Warsawa (PL)G ZEITGENOSSISCHE UNGARISCHEFOTOGRAFIE, Fotogalerie Wein (A)

1989 G INTERNATIONALE FOTOTRIENNALE,Esslingen, Villa Merkel (D)G DIFFERENT-VIEW, Museum Ernst, Budapest (H)

1990 G 100 PHOTOGRAPHES DE L’EST Musée de l’Elysée,palais de Beaulieu, Lausanne (CH)

1991 G THE WALL/THE FALLColorado Photographic Arts Center, Denver (USA)G DE VIERDE WAND The Fourth Wall, Amsterdam (NL)

1992 P Galerie Liget, Budapest (H)G 2. INTERNATIONALE FOTO-TRIENNALE,Esslingen, Villa Merkel (D)I. C. I. Photography Awards,National Portrait Galerie, London (GB)

1993 P Museo Ken Damy, Brescia (I)P Museo Ken Damy, Milano (I)

1994 P Le Parvis, Tarbes (F)G EUROPA-EUROPA, Das Jahrhundert der Avantgardein Mittel-und Osteuropa, Kunsthalle, Bonn (D)G FILOZOO Galeria artoteka, Bratislava (SK)GV=Ax Szent István Király Múzeum,SCCA Annual Exhibition,Székesfehérvár (H)G SELENOGRAPHIE Nantes (F)

1995 G Le PRINTEMPS de CAHORS, CAHORS (F)P Galerie BOLT, Budapest (H)G Galerie BUDAPEST, Budapest (H)P Galerie VASARELY, Pécs (H)G PROFOCUS, Budapest (H)P OBSERVATIONS, Múzeum ERNST, Budapest (H)

1996 G PHOTOPHO, Bratislava (SK)G Les LUNES, L’Espace LEZARD, Colmar (F)G PLANFILM, Galerie BUDAPEST, Budapest (H)

G KONCEPT, Galerie GRADSKA, Zagreb (HR)G Galerie DUNA, Esztergom (H)

1997 P ALBUMEN WORKS, Galerie BOLT Budapest (H)

BIBLIOGRAPHIE

1975 Fotómûvészet 1 (H)1977 Fotómûvészet 2 (H)1978 Dumont Foto 1 (D)1979 Fotómûvészet 4 (H)

Portfolio „Dokumentum” (H)1982 Portfolio „Dokumentum” (H)

Duomont Foto 2, Du Mont Bucherverlag (D)1983 Portfolio „Dokumentum” (H)1984 Fotómûvészet 3 (H)1985 „Encyclopédie Internationale

des Photographes de 1839 à nos Jours”Editions Camera Obscura, Hermance (CH) M M Auer,Dumont Foto 4, Du Mont Bucherlag (D)Formations vol. 3/1 (USA)

1987 Catalogue „21 Fotográfus” Ed. J.A.K. 26 (H)1988 „Bilder” 38. Fotogalerie Wien (A)1989 „The Magic of Photography”

Association of Hungarian photographers, Budapest (H)Catalogue „l Internationale FotoTriennale” Esslingen (D)Fotómûvészet 4 (H)

1990 Fotómûvészet 3 (H)Fotómûvészet 4 (H)

1991 Catalogue „De Vierde Wand”Amsterdam (NL) Leo Divendal

1992 „Auer Index des Photographersde 1939 à nos jours“ Ed. Camera Obscura, Hermance (CH)et Maison européenne de la photo, Paris (F)„I.C.I. Photography Awards” Bradford, London (GB

Catalogue „2 Internationale FotoTriennale” Esslingen (D)Fotómûvészet 1 (H)

1994 Catalogue „EUROPA-EUROPA“Das jahrhundert der Avantgardein Mittel und Osteuropa, Bonn (D))Photo-CD catalogue„Csoportkép” Budapest (H)

1995 Catalogue „VOLT”, SCCA Annual exhibition (H)Catalogue KEREKES GÁBOR, Galerie BOLT (H)Kortárs Magyar fotográfia ‘95 Pécs (H)Catalogue „OBSERVATIONS” Muzeum ERNST (H)

1996 KONCEPT, International exhibitionof contemporary photograhy, Zagreb (HR)

1997 Catalogue ALBUMEN WORKS, Galerie BOLT, Budapest (H)

*G groupe / group*P personnelle / personal

H 1082 Budapest, Leonardo da Vinci u. 40. Telefon: /361/ 324 7769 Telefon, fax: /361/ 3121 603

nyitva keddtôl szombatig 14-18 óráig ouvert du mardi au samedi de 14 á 18h

TECHNIKAI ADATOK:

negatív: FORTEM EMULZIÓ ÜVEGLEMEZEN kopia: CENTENNIAL ZSELATINOS ALBUMINPAPIR, KRÉTÁS ARANYKLORID SZINEZÉSSEL

A fotográfiák létrejöttét a MAGYAR HITEL BANK támogatta

TÁMOGATÓK

NEMZETI KULTURÁLIS ALAP,

HTSART HALÁSZ IVÁN, HTS ART Kiadó és Nyomda BUDAPEST, XVI. Cziráki út 26. Telefon: 403 4437

KLIMA 2000 KFG 1121 Budapest, Magas út 91. Telefon: 0630 428 963, 0630 415 322, 0630 319 139

BONTÁS, LEVILÁGÍTÁS: TIMP KFT. Budapest, II. Ganz u. 16.

GRAFIKA: HORVÁTH NÓRA

A BOLT GALÉRIA KIADVÁNYAI: ISBN 963 9009 05–9 ISSN 1218 –456 X KÉSZÜLT 500 PÉLDÁNYBAN

HANGYÁL JUDIT, DETVAY JENÔ · H 1082 BUDAPEST, LEONARDO DA VINCI U. 40.

TELEFON: /361/ 324 7769 TELEFON, FAX: /361/ 3121 603

NYITVA KEDDTÔL SZOMBATIG 14-18 ÓRÁIG OUVERT DU MARDI AU SAMEDI DE 14 Á 18H