Nobel díj 2011: Chris Sims

Benczúr Péter, MNB és CEU

MTA KTB Ülés

2012. Február 9.

Az előadás megállapításai az előadó véleményét tükrözik és nem feltétlenül azonosak az MNB hivatalos álláspontjával.

• Pár általános gondolat a közgazdasági Nobel díjról

• Sims legfontosabb kutatási területei:• Vektor autoregressziók (VAR)• Strukturális vektor autoregressziók (SVAR)• DSGE-VAR• DSGE modellek bayesi becslése• A fiskális infláció elmélete (fiscal theory of the price

level)• „Racionális figyelmetlenség” (rational inattention)

Tervezett témák

Sokakban felmerült, hogy a jelenleg éppen „forrongó” makroökonómiában miért a „meglévő gondolkodásmód” megteremtőit díjazták, az új irányokat feszegetők helyett?

1. A közgazdasági Nobel díj jellemzően „életműdíj” – vagyis akik most dobnak be új ötleteket, azok nem túl valószínű jelöltek az elkövetkező 10-20 évben…

hacsak nem bizonyul az az ötlet azonnali szinten annyira átütőnek és úttörőnek…

ami a közgazdaságtanban viszonylag ritka.

2. A díjazottak erre teljes mértékig kvalifikálnak:

A 30-40 évvel ezelőtti gondolkodásmódot igen jelentősen megváltoztatták, és azóta is rengeteg új irány elindulása köthető a nevükhöz.

3Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

A közgazdasági Nobel díjról általában

A díjak indoklása mindig egy kicsit esetleges – egy tömött sorokkal teleírt 10-15 oldalas publikációs listájú kutatónál soha nem egyetlen téma az, ami a kiemelt tekintélyét megalapozza.

• De mindig igyekeznek egy szűkebb, jól körülhatárolható és „eladható” témacsoport mentén 2-3 tudóst díjazni egyszerre.

• Akár annak az árán is, hogy az adott téma nem feltétlenül a legelső, ami róluk beugrana:• Például az idén Simsnél magáért beszél a téma, Sargentnél

nem feltétlenül ez jutna róla az eszünkbe elsőként.• Hasonlóan tavaly Peter Diamond már legalább egyszer

lemaradt (Mirrlees), a keresési modellek nála is inkább a 3-as szám a rangsorban.

4Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

A közgazdasági Nobel díjról általában

• Ebből a szempontból viszonylag hálás feladat Chris Sims munkásságáról beszélni.

• Bár látni fogjuk, hogy az ő esetében sem „egy lemezes” szerzőről van szó, de még csak nem is „egy műfajosról”.

• Forrás és javasolt olvasmány: Minneapolis FED „The Region”, interjú Chris Sims-szel (2007 június)

5Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

Chris Sims 2011

• Hasznos idősoros előrejelzési technika – „hadd beszéljenek az adatok”.

• A sima autoregresszió (y függ y(-1)-től) vektor általánosítása.

• Potenciálisan végtelen késleltetés esetén „nagyon sok” idősor megragadható VAR formában (a mozgóátlag rész invertálhatósága esetén).

• Rugalmas, előrejelzésre gyakorlati szempontból igen alkalmas keret.

• Elméleti oka is van annak, hogy miért legyen „minden” változó benne: ha a valóságban egy változóra hat egy másik változó várható értéke, akkor az a (feltételes) várható érték minden jelenlegi információt tartalmaz, vagyis elméleti alapon semmit sem zárhatunk ki a VAR-ból.

6Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

VAR – vektor autoregresszió

• Oksági összefüggéseket is kinyerhessünk makró változók között”, pl. mi a monetáris politika szerepe az üzleti ciklusok generálásában.

• Formálisan: a csak késleltetéseket tartalmazó VAR-t úgy kell invertálnunk, hogy az egyidejű hatások mátrixát megkapjuk, de plusz feltevések nélkül ez a mátrix nem egyértelmű!

• Informálisan: ha egy változó szerepel a VAR-ban, de strukturálisan csak egy másik változón (pl. vannak várható értékén) keresztül, az egy megkötést ad.

• Ilyen identifikációs feltéteIekre van szükségünk, de a dinamikus modellekhez képest sokkal kevesebbre.

7Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

SVAR – strukturális vektor autoregresszió

• Jellemző formájuk:• Nulla restrikciók (a kamat strukturális sokkja nem hat azonnal

az outputra, ezért az egyidejű hatásokat leíró mátrixban kapunk egy nullát).

• Hosszú távú restrikciók (pl. csak a technológiai sokknak van hosszú távú szintbeli hatása a változókra, minden másnak csak átmeneti).

• Ez is nulla restrikció-szerű alakra hozható

• Modern forma (Uhlig, Canova etc.): előjel megkötések:• A rengeteg féle lehetséges „invertáló mátrixból” azokat

hagyjuk meg, amik bizonyos kölcsönhatások előjelei tekintetében rendben vannak, és más előjelekre pedig megnézzük, mit implikálnak a „bennmaradt” invertáló mátrixok.

• Pl. egy monetáris szigorítás csökkenti az árakat – ez feltevés lehet, majd megnézzük, az outputra milyen hatással van ugyanez a szigorítás – ez nem feltevés, ezt már teszteljük.

8Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

SVAR – identifikációs feltevések

• Mennyire jók az identifikációs feltevések „elméletileg”?

• Mennyire intuitívek?

• Kismintás tulajdonságok – „semmi sem szignifikáns”

• Invertálhatósági kérdések• „Ahány egyenlet, annyi strukturális sokk”• Alternatíva: faktormodellek bevonása

9Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

SVAR – problémák és határok

• Angrist- Pischke versus Sims vita, Journal of Economic Perspectives, 2010• Mennyire jók az identifikációs feltevések, illetve mennyire

tekinthető valóban exogénnek a „sokk”, ami éri a rendszert?• Angrist és Pischke:

• A sokk legyen minél inkább „kvází-kísérlet jellegű”.• Világosan elmondható identifikációs feltevések, tényleg exogén

variációra épülő, egy-egyenletes becslések a leghihetőbbek.• Nemlineáris becslés helyett inkább lineáris („legjobb lineáris

előrejelző”), robosztus sztenderd hibákkal.

• Sims: túl sok fontos kérdésben nem járható ez a megközelítés• Sokszor nem elég egy oksági kapcsolat létét vagy nem létét

igazolni, nagyságát megbecsülni,• hanem a teljes adatgeneráló folyamatot (a mögöttes modellt) is

meg kell érteni. • Az igazi kiút a modellek és a (bayesi) SVAR házassága lehet =>

10Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

A makroökonometria útja?

• Bayesi (S)VAR:• A paraméterekről van egy prior eloszlásunk.• Az adatok alapján azokat revidiáljuk (poszterior eloszlás).• Majd ezalapján adunk előrejelzést, vizsgálunk hipotéziseket

stb.

• Honnan vannak a priorjaink? • Jöjjenek azok az elméletből, vagyis DSGE modellekből!• És aztán adaptáljuk azokat az adatokra.• A modell adja a hosszú távú megkötéseket, míg a rövid

távú dinamikát az adatok hatása dominálja.

11Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

DSGE-SVAR

• Rokon téma, de itt magukat a modelleket akarjuk bayesi módon megbecsülni.

• Rövid idősor nem akadály :-)

• Sims elsősorban néhány módszertani segédeszközt alkotott: • Sims-Zha• a Sims féle közelítő modellmegoldó csomag

• De a legendák szerint ő ihlette a Smets-Wouters modellt is:• Ami bayesi módon megbecsülve előrejelzési szempontból is

kompetitív volt a VAR-okkal.

12Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

Bayesi DSGE modell becslések

• Alapötlet: a kormányzat intertemporális költségvetési korlátja kulcsfontosságú az egyensúlyi árszint szempontjából. • A szokásos nézőpont: az árszintet a nominális

pénzmennyiség és a reálpénz kereslet hányadosa határozza meg.

• FTPL: az árszintet a nominális kormányzati adósság és a jövőbeli reál adóbevételek jelenértékének a hányadosa határozza meg.

• A monetáris és fiskális rezsimet együttesen kell nézni ahhoz, hogy az árszint determináltságát meg tudjuk ítélni.

• Bizonyos feltörekvő országokban a stabilizálás sokkal inkább fiskális eredetű lehet („fiskális dominancia”).

• Fő probléma: empirikusan nehéz tesztelni, hogy megvan-e a pozitív elsődleges egyenlegre való elköteleződés – elméletileg ugyanis az is elég lehet, ha a kormányzat 100 évente meglépi a szükséges kiigazítást.

13Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

A fiskális infláció elmélete: Cochrane, Leeper, Sims

• Explicit modellezzük az információfeldolgozás költségeit és a kapacitások korlátait.

• A döntéshozó bizonyos dolgokra „direkt” nem fordít figyelmet.

• Mire lehet jó?• Minden alkalmazkodás fokozatos lesz (mint az adatokban).• De ehhez nem kell „empirikusan kétes” egyedi

alkalmazkodási költségeket stb. betenni a modellbe.

• Ugyanakkor a jóléti implikáció gyökeresen más:• Alkalmazkodási költségek esetén az ingadozások rosszak,

hiszen el kell szenvednünk miattuk a költségeket. • Ez nincs így, ha a fokozatosság a „racionális ignorálásból”

fakad!

14Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

Racionális figyelmetlenség

15Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

Chris Sims 2011