21
NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága

NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

  • Upload
    marcie

  • View
    144

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András. Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. A növényvédelmi állattan fogalma, feladatai A kártevő fogalma, a kártevők csoportosítása A kártevők szájszerv típusai - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

NÖVÉNYVÉDELEMKelemen András

Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága

Page 2: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

• A növényvédelmi állattan fogalma, feladatai

• A kártevő fogalma, a kártevők csoportosítása

• A kártevők szájszerv típusai

• A kárképek csoportosítása (Bei-Bienko-féle kárkép besorolási rendszer)

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

Page 3: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

FOGALMAK

A károsító fogalma: Potenciális gazdasági jelentőséggel bíró kórokozó, gyomnövény vagy kártevő

A zárlati károsító fogalma: Potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el, és amely ellen hatósági határozat alapján védekezést folytatnak.

A kártevő és kárkép fogalma:

A kártevők olyan, szinte kizárólag fitofág állatok, amelyek a termesztett

szántóföldi, kertészeti, erdészeti növényeket, raktározott terményeket

elsősorban táplálkozásukkal /ritkábban ivadékgondozásukkal/

károsítanak, azokon jellegzetes elváltozásokat ún. kárképeket okoznak.

Page 4: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

CSOPORTOSÍTÁS

A kártevők csoportosítása

1. A kártevő időbeni megjelenése alapján:

•Rendszeres, vagy állandó kártevő

•Alkalmi, vagy időszakos kártevő

2. A kártevő területi megoszlása szerint:

•Helyi, vagy körzeti kártevő

•Tájegységnyi kártevő

•Országos kártevő

•Kozmopolita kártevő

3. A táplálék specializáció foka alapján:

•Monofág vagy egytápnövényű kártevő

•Oligofág vagy kevéstápnövényű kártevő

•Polifág vagy soktápnövényű kártevő

•Pantofág vagy mindenevő

Page 5: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

CSOPORTOSÍTÁS

A kártevők csoportosítása folyt.

4. A megtámadott növényi szerv szerint:

Vegetatív részek kártevői:

•Rizofág vagy gyökérkártevő

•Xilofág vagy fásrész kártevő

•Filofág vagy zöldrész kártevő

Generatív részek kártevői:

•Antofág vagy virág kártevő

•Fruktofág vagy termés kártevő

5. A kártétel kialakulása alapján:

•Közvetlen kártételt okozók

•Közvetett kártételt okozók

Page 6: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

CSOPORTOSÍTÁS

A kártevők csoportosítása folyt.

6. Növény fenológiai stádiumai alapján:

7. A tápnövény közösségek szerint (katenáriumok)

8. A kártevő jelentősége szerint

9. Kártevő rendszertani (taxonómiai) besorolása alapján

A kártételt befolyásoló tényezők:

•növények toleranciája, eltérő érzékenység

•éghajlati módosító hatások

•a kártevők szájszerv típusa

Page 7: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEI

A Bei-Bienko által kidolgozott kárkép csoportosítás alapjai:

1. A kártevő a táplálkozás előtt előkészíti-e a növényi részt?

2. A növény mely részét károsítja a kártevő?

3. Milyen a kártevő szájszerv típusa?

A rovarok szájszerveinek felépítése:

Rágó szájszerv: (pl.: csótányok, tojócsöves- tojókampós egyenesszárnyúak, bogarak, lepke lárvák, bársonylegyek és lószúnyogok lárvái, hártyásszárnyúak..)

Page 8: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEISzúró-szívó szájszerv: (pl.: poloskák, kabócák, tripszek, egyenlőszárnyúak, gubacsszúnyogok..)

Garathorog: (pl.: kétszárnyúak nyű típusú lárvája)

Page 9: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEINyaló szájszerv: (pl.: házi méh)

Nyaló-szívó szájszerv: (pl.: légy alkatúak imágói)

Vérszívásra módosult nyaló-szívó szájszerv (Tabanidae)

Pödörnyelv: (pl.: lepkék)

Page 10: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEI

Radula: (házas és házatlan csigák kitines reszelőnyelve)

Stylus (szájszurony): (Tylenchidae fonálféreg család)

Page 11: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

KÁRKÉPISMERETA Bei-Bienko szerinti kárkép felosztás

típus sz. példák típus sz. példák

I. Előkészítés nélkül D. Szaporítószervekben, termésekben A. Leveleken megjelenő 1. rügyek bimbók

odvasítása r bimbólikasztó bogár, rügy-

fúró b.,kendermagbogár 1. Részleges rágás 1.a. lyuggatás r, ra meztelen csigák, vetési bagolyl. 2. Kinyílt virágok

pusztítása r aranyos-, rezes

virágbogár,repcefénybogár 1.b. hámozás r vetésfehérítők, lucernaböde

1.c. csipkézés r csipkéző bogarak 3. Húsos termésekben járatok, odvak

r,g

almamoly, körtemoly, poloskaszagú körtedarázs 1.d. karéjozás r kukoricabarkó, cserebogarak

1.e. vázasítás r repcedarázs, köszméte araszoló 4. Becők, tokok károsítása

r, s

napraforgómoly, repce gubacsszunyog 2. Tarrágás r, ra burgonyabogár, gyapjaslepke

3. Aknázás r lombosfa fehérmoly 5. Gabonák fehérkalászúsága

s gabonapoloskák

4. Szívogatás s poloskák, fekete répalevéltetű

5. Zsugorodás s, g almapirosító levéltetű, fritlégy 6. Szemterméseken okozott kártétel

r,s

mezei gabonamoly, szipoly cserebogarak 6. Sodródás s,r,g sodrómolyok

B. Száron, hajtáson, törzsön 7. Magvak belsejének odvasítása

r lucerna magdarázs, borsó zsizsik, bab zsizsik 1. Járatok r repceszár ormányos, cincérek

2. Vezérhajtás elhalás

s, g csikoshátú búzalégy, fritlégy, ugarlégy, őszi fekete búzalégy

8. Magvak kívülről károsítása

r lucerna magormányos, akácmoly, borsómolyok

3. Lágyszárú növ. szárának torzulása

s, g molyhos mezeipopoloska, csikoshátú búzalégy,

II. Előkészítve fogyasztás előtt

A Fizikai előkészítés

C. Gyökéren vagy más föld alatti részen 1. Nyári hernyófészek r am.fehér medvelepke, pokh.m.

1. Gyökerek felszíni rágása

r pajorok, drótférgek, amerikai kukoricabogár lárvája

2.Téli hernyófészek r galagonyalepke, aranyfarú lep.

B. Élettani előkészítés 2. Föld alatti részen üreg, járat

r vincellérbogár lárvája, lucernacincér lárvája, pajorok

1. Gubacs készítés r gubacsdarazsak,- szunyogok

2. Daganat készítés s Vértetű, gubacsképző fférgek

Page 12: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

I. ELŐKÉSZÍTÉS NÉLKÜLA. Leveleken megjelenő

1. Részleges rágás 1.a. Lyuggatás (rágó sz., radula) pl.: csigák, vetési bagolylepke

1.b. Hámozás (rágó sz.) pl.: vetésfehérítők, lucernaböde

1.c. Csipkézés (rágó sz.) pl.: csipkéző bogarak

1.d. Karéjozás (rágó sz.) pl.: kukoricabarkó, cserebogarak

1.e. Vázasítás (rágó sz.) pl.: repcedarázs, köszméte araszoló

KÁRKÉPISMERET

HEFOP 3.3.1.

Page 13: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

2. Tarrágás (rágó sz., radula) pl.:burgonyabogár, gyapjaslepke

3. Aknázás (rágó sz.) pl.: lombosfa fehérmoly

4. Szívogatás (szúró-szívó sz.) pl.:poloskák, fekete répalevéltetű

5. Zsugorodás (szúró-szívó sz., garathorog) pl.: almapirosító levéltetű, fritlégy

6. Sodródás (szúró-szívó sz., garathorog, rágó sz.) pl.: sodrómolyok

KÁRKÉPISMERET

HEFOP 3.3.1.

Page 14: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

B. Száron, hajtáson, törzsön

1. Járatok (rágó sz.) pl.: repceszár ormányos, cincérek.

2. Vezérhajtás elhalás (garathorog) pl.: csíkoshátú búzalégy, fritlégy

3. Lágyszárú növény szártorzulása (szúró-szívó sz., garathorog) pl.: mezei poloskák, fritlégy

C. Gyökéren, más földalatti részen

1. Gyökerek felszíni rágása (rágó sz.) pl.: pajorok, drótrérgek, amerikai kukorica bogár

2. Föld alatti részen üregek, járatok (rágó sz.) pl.: vincellér bogár, lucernacincér

KÁRKÉPISMERET

HEFOP 3.3.1.

Page 15: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

KÁRKÉPISMERETD. Generatív részeken, terméseken

1. Rügyek, bimbók odvasítása(rágó sz.)pl.: bimbólikasztó bogár, kendermag bogár

2. Kinyílt virágok károsítása(rágó sz.)pl.: virágbogarak, repcefénybogár

3. Húsos termésekben járatok (rágó sz.) pl.: almamoly, körtemoly

4. Becők, tokok károsítása(rágó sz., szúró-szívó sz.) pl.: napraforgómoly, máktokormányos

Page 16: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

KÁRKÉPISMERET

5. Gabonák fehérkalászúsága(szúró-szívó sz.)pl.:osztrák-, mór- és szipolypoloska

6. Szemterméseken okozott kártétel(rágó sz.)pl.: mezei gabonamoly, szipolycserebogár

7. Magvak belsejének odvasítása (rágó sz.) pl.: lucerna magdarázs, borsó-, babzsizsik

8. Magvak kívülről való károsítása(rágó sz., szúró-szívó sz.) pl.: akácmoly, borsómoly

Page 17: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

KÁRKÉPISMERETII. ELŐKÉSZÍTVE FOGYASZTÁS ELŐTTA.Fizikai előkészítés

1. Nyári és téli hernyófészek(rágó sz.)pl.: amerikai fehér medvelepke, pókhálós molyok, galagonya lepke, aranyfarú lepke

2. Levélszivarok készítése(rágó sz.) pl.: eszelények

B. Élettani előkészítés

1. Gubacsok (rágó sz.) pl.: gubacsdarazsak,- szúnyogok.

2. Daganatok, tumorok(szúró-szívó sz.) pl.: vértetű, fonálféreg

Page 18: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA

• A károsító, a zárlati károsító, a kártevő, a kártétel fogalma

• A kártevők csoportosítása

• A kártevők szájszervének típusai

• A kárképek Bei-Bienko-féle csoportosítása

Page 19: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEI

• Ismertesse a károsító, a zárlati károsító és a kártevő fogalmát!

• Csoportosítsa a kártevőket!• Ismertesse a kártevők szájszerv típusait

(példákkal)!• Ismertesse az előkészítés nélkül leveleken

megjelenő kárképeket (példákkal)!• Ismertesse az élettani előkészítéses

kárképeket (példákkal)!

Page 20: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS FELHASZNÁLT FORRÁSAI

Szakirodalom: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. (1998): A szántóföldi

és kertészeti növények kártevői. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Glits M., Horváth J., Kuroli G., Petróczi I. (1997): Növényvédelem. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Egyéb források: http://www.inra.fr/internet/Produits/HYPPZ/glossary.htm

További ismeretszerzést szolgáló források:http://ceris.purdue.edu/napis/pests/

Page 21: NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

HEFOP 3.3.1.

Az előadás anyagát készítette: Dr. Marczali Zsolt egyetemi adjunktus

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!

KÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME

• Rovarökológiai alapismeretek• Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek

kulcsszavai: autökológia, abiotikus és biotikus környezeti tényezők, gradáció, szünokológia