NövényvédelmiTudományosNapok2013

Budapest

59. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK

SzerkesztőkHORVÁTH JÓZSEFHALTRICH ATTILA

MOLNÁR JÁNOS

Budapest2013. február 19-20.

1

SzerkesztőbizottságTóth Miklós1

Horváth József2Haltrich Attila3Molnár János4Varga Ákos5

1MTA Agrártudományok Osztálya, Növényvédelmi Bizottság elnöke2Magyar Növényvédelmi Társaság elnöke3Magyar Növényvédelmi Társaság titkára4Magyar Növényvédelmi Társaság elnökének tanácsadója5Magyar Növényvédelmi Társaság informatikai szakértője

Lektori BizottságAgrozoológia: Pénzes Béla, Vétek Gábor

Növénykórtan: Nagy Géza, Petróczy MariettaGyomnövények, gyomirtás: Kazinczi Gabriella, Dancza István

ISSN 0231 2956

Felelős kiadó: Horváth József Magyar Növényvédelmi Társaság

Az összefoglalók szövegéért tartalmi és nyelvhelyességi szempontból a szerzők felelnek.

2

T A R T A L O M J E G Y Z É K

OldalI. PLENÁRIS ÜLÉS xv

VAN ÚJ A NAP ALATT? - RÉGÓTA ISMERT KÓROKOZÓK ÚJ ARCA PALKOVICS LÁSZLÓBudapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Növénykórtani Tanszék, Budapest

PROFESSZOR UJVÁROSI MIKLÓS ÉLETÚTJA ÉS MUNKÁSSÁGÁNAK HATÁSAKÁDÁR AURÉL, HORVÁTH KÁROLY Magyar Növényvédelmi Társaság xvi

II. AGROZOOLÓGIA 18

A BÁNÁTTÓL A FELVIDÉKIG, IN MEMORIAM LIPTHAY BÉLA (1892-1974)BOZSIK ANDRÁSGödöllő 19

IDŐJÁRÁSFÜGGŐ FLUKTUÁCIÓ A TÖLGY BÚCSÚJÁRÓ LEPKE NYUGAT-MAGYAR-ORSZÁGI POPULÁCIÓINÁL

CSÓKA GYÖRGY1; PÖDÖR ZOLTÁN3; HIRKA ANIKÓ1, FÜHRER ERNŐ2, MÓRICZ NORBERT4, RASZTOVICS ERVIN4, SZŐCS LEVENTE11ERTI, Erdővédelmi Osztály, Mátrafüred2ERTI, Ökológiai és Erdőművelési Osztály, Sopron3NYME, Erdőmérnöki Kar, Matematikai Intézet, Sopron4NYME, Erdőmérnöki Kar, Környezettudományi Intézet, Sopron 20

AZ ALMAMOLY (CYDIA POMONELLA) RAJZÁSMEGFIGYELÉSE SZEXFEROMON ÉS KÖRTEÉSZTER ALAPÚ CSAPDÁKKAL LÉGTÉRTELÍTETT ALMAÜLTETVÉNYBEN

HÁRI KATALIN1, PÉNZES BÉLA1, SZABÓ ANNA1, JÓSVAI JÚLIA KATALIN2, TÓTH MIKLÓS21Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest2MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 21

BIZONYÍTÉK NŐSTÉNY TERMELTE FEROMON LÉTEZÉSÉRE EGY CETONIINAE ALCSALÁDBA TARTOZÓ KÁRTEVŐ CSEREBOGÁRNÁL, A BUNDÁSBOGÁRNÁL (EPICOMETIS HIRTA, COLEOPTERA, SCARABAEIDAE)

IMREI ZOLTÁN1, VUTS JÓZSEF1, 2, CHRISTINE M. WOODCOCK2, MICHAEL A. BIRKETT2, JOHN A. PICKETT2, MIKLÓS TÓTH11MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest2Department of Biological Chemistry and Crop Protection, Rothamsted Research, Harpenden, Egyesült Királyság 22

A NYUGATI VIRÁGTRIPSZ (FRANKLINIELLA OCCIDENTALIS) MONITOROZÁSA FLUORESZCENS SÁRGÁS-ZÖLD SZÍNCSAPDÁVAL

JENSER GÁBOR1, GALLÉ ZSOLT2 1MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet, Budapest 2Syngenta Seeds Kft., Budapest 23

3

ELŐREJELZÉSSEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK A KÉT, HAZAI SZŐLŐÜLTET- VÉNYEK SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS KABÓCAFAJ ESETÉBEN (HEMIPTERA: CICADELLIDAE)

KOCZOR SÁNDOR1, HEGYI TAMÁS2, BAGARUS ANITA1, TÓTH MIKLÓS11MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest2Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Kecskemét 24

A PETTYES SZÁRNYÚ MUSLICA (DROSOPHILA SUZUKII, DIPTERA: DROSOPHI- LIDAE) ELSŐ POPULÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON

LENGYEL GÁBOR DÁNIEL, KÁRPÁTI ZSOLT, KISS BALÁZSMTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 25

A HARLEKINKATICA (HARMONIA AXYRIDIS, COLEOPTERA, COCCINELLIDAE) HATÁSA AZ ŐSHONOS KATICABOGÁR POPULÁCIÓKRA

MARKÓ VIKTOR1, LÁZÁR PIROSKA1, SZECSEI ENIKŐ1, DEBRECZENI RÉKA1, SZENTKIRÁLYI FERENC21Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 2MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 26

NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGY: NÖVÉNYEINK VÉDELME A NEM-HONOS KÁROSÍTÓKTÓLDANCSHÁZY ZSUZSANNANÉBIH, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budapest 27

AZ EURÓPAI CSERESZNYELÉGY (RHAGOLETIS CERASI L.) ÉS AZ AMERIKAI KELETI CSERESZNYELÉGY (RHAGOLETIS CINGULATA LOEW.) RAJZÁSA ÉS KÁRTÉTELE SAJMEGGYEN (PRUNUS MAHALEB L)

VOIGT ERZSÉBET1, TÓTH MIKLÓS2 1Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-fejlesztő Nonprofit Közhasznú Kft, Budapest 2MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 28

AZ ACLETOXENUS FORMOSUS (LOEW, 1864) (DIPTERA: DROSOPHILIDAE), MINT A KÖZÖNSÉGES LISZTESKE HATÉKONY PREDÁTORA?

HALTRICH ATTILA, VÉTEK GÁBOR, VARGA ÁKOS, PAPP VERONIKA, PÉNZES BÉLABudapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 29

A SELYEMFÉNYŰ PUSZPÁNGMOLY (CYDALIMA PERSPECTALIS) KÁRTÉTELE ÉS ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON

PAPP VERONIKA, HALTRICH ATTILA, VARGA ÁKOS, VÉTEK GÁBORBudapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 30

ÚJ MEDITERRÁN, TRÓPUSI KÁROSÍTÓK ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON IMPORT NARANCS GYÜMÖLCS ÉS EGYÉB DÍSZNÖVÉNY SZÁLLÍTMÁNYOKON

MOLNÁR SZILÁRD, GARAMVÖLGYI VILMOSFejér Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága, Velence 31

A MÉHLEGELŐ TELEPÍTÉSEK AGROTECHNIKAI VONATKOZÁSAI A BEPORZÓ PROGRAMBAN

BENKE SZABOLCS1, SÁROSPATAKI MIKLÓS21Syngenta Kft. Budapest 2 Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő 32

4

MULCSOZOTT ÉS MULCSOZATLAN BURGONYATÁBLÁK SZÁZLÁBÚ (CHILOPODA) EGYÜTTESEINEK AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSA

DUDÁS PÉTER, AMBRUS GERGELY, PILTZ MAGDOLNA, TÓTH FERENCSzent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő 33

CSEREBOGARAK FAJI ÖSSZETÉTELÉNEK FELMÉRÉSE PAJOROK ALAPJÁNDEMIÁN ÁGNES1, DELI PÉTER1, SIPOS KITTI2, PÉNZES BÉLA11Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest2MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 34

PAPRIKAHAJTATÓ FÓLIASÁTRAK SZÍNES ÁRNYÉKOLÁSÁNAK HATÁSA LEVÉLTE- TŰ (STERNORRHYNCHA) ÉS TRIPSZ (THYSANOPTERA) FAJOK POPULÁCIÓIRA

GÓDOR FRUZSINA ÁGNES1, LEDÓNÉ DARÁZSI HAJNALKA2, BALOG EMESE11Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növényvédelmi Intézet, Gödöllő2TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft., Budapest 35

INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELMI PROGRAMOK AZ ENSZ ÉLELMEZÉSÜGYI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK (FAO) EURÓPAI ÉS KÖZÉP-ÁZSIAI REGIONÁLIS HIVATALÁBAN

AVETIK NERSISYAN1, HAFIZ MUMINJANOV2, TAHA ASIKOGLU2, VERES ANDREA11ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, Európai és Közép-Ázsiai Regionális Iroda (FAO REU), Budapest2ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, Közép-Ázsiai Alregionális Iroda (FAO SEC), Budapest 36

A TÖLGYMAKKMOLY (CYDIA SPLENDANA) (LEPIDOPTERA: TORTRICIDAE) RAJZÁ- SÁNAK MEGFIGYELÉSEJÓSVAI JÚLIA KATALIN1, TÓTH MIKLÓS1, VOIGT ERZSÉBET2

1MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet, Budapest2Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. Budapest 37

MAGYARORSZÁGON ELŐFORDULÓ PLANOCOCCUS PAJZSTETŰ FAJOK MORFOLÓ- GIAI ÉS MOLEKULÁRIS ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA

HOFFMANN VIKTÓRIA ZSANETT1, TÓBIÁS ISTVÁN2, KOZÁR FERENC2, FETYKÓ KINGA21Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest2MTA Agrátudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 38

AZ ÜVEGSZÁRNYÚ ALMAFALEPKE (SYNANTHEDON MYOPAEFORMIS BORKH) KÁRTÉTELE BIOALMÁSBAN

NÉMETHNÉ MAJOR BARBARA1, JÓSVAI JÚLIA KATALIN21NYME, Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár 2MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 39

A TIBELLUS OBLONGUS AGROBIONT PÓKFAJ LEHETSÉGES TERMÉSZETES ELLENSÉG SZEREPE A VÍRUSVEKTOR PSAMMOTETTIX ALIENUS KABÓCA FAJJAL SZEMBEN

BELEZNAI ORSOLYA1, THOLT GERGELY2, SAMU FERENC21Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest2MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 40

5

A BUNDÁSBOGÁR (EPICOMETIS HIRTA PODA) KÁRTÉTELE ŐSZI KÁPOSZTA-REPCÉBEN

MÉSZÁROS ALEXANDRA ÉVA, SZALAI MÁRKSzent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő 41

PIMETROZIN KEZELÉSEK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA CSÍKOS GABONAKABÓCÁN (PSAMMOTETTIX ALIENUS) ÉS ZSELNICEMEGGY LEVÉLTETŰN (RHOPALOSIPHUM PADI)

KOMÁROMI PÉTER1, KISS BALÁZS2, THOLT GERGELY21Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest2MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 42

II. NÖVÉNYKÓRTAN 43

AZ ŐSZI BÚZA LEGFONTOSABB KÓROKOZÓINAK ELŐFORDULÁSA ÉS A TERMÉSZETES FERTŐZÖTTSÉG MÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 2012-BEN

CSŐSZ LÁSZLÓNÉ1, PECZE ROZÁLIA2, CSEUZ LÁSZLÓ11Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., Szeged2Syngenta Kft., Budapest 44

MIKRORNS ALAPÚ VÍRUSREZISZTENCIA KIALAKÍTÁSA ÁRPÁBANKIS ANDRÁS1, BÁN RITA2, EITEL GABRIELLA1, IVANICS MILÁN1, HAVELDA ZOLTÁN1, JENES BARNABÁS11Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő2Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő 45

A BÚZA HATÉKONY KALÁSZVÉDELME KALÁSZFUZÁRIUM ELLEN: INTEGRÁLT VÉDELMI MODELL

MESTERHÁZY ÁKOS, TÓTH BEÁTA, SZABÓ-HEVÉR ÁGNES, KÓTAI CSABA, VARGA MÓNIKA, LEHOCZKI-KRSJAK SZABOLCSGabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., Szeged 46

MENTA ÉS A FAHÉJ ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE AZ ŐSZI BÚZA FUZÁRIUMOS BETEGSÉGE ELLEN

KOVÁCS BLANKA, HORVÁTH ALEXANDRA, NAGY GÉZABudapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest 47

ASPERGILLUS FAJOK SZEREPE A KUKORICA SZÁNTÓFÖLDI GOMBA ÉS MIKOTOXIN SZENNYEZŐDÉSÉBEN

TÓTH BEÁTA1, TÖRÖK ORSOLYA1, KÓTAI ÉVA1, VARGA MÓNIKA1, TOLDINÉ TÓTH ÉVA1, VARGA JÁNOS2, MESTERHÁZY ÁKOS11Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., Szeged2Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged 48

INDUKÁLT REZISZTENCIA A NAPRAFORGÓBAN: BIOTRÓF ÉS NEKROTRÓF KÓRO- KOZÓ FERTŐZÉSÉRE ADOTT NÖVÉNYI VÁLASZOK

KÖRÖSI KATALIN, BÁN RITA, TURÓCZI GYÖRGY, VIRÁNYI FERENCSzent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő 49

6

SZISZTEMIKUS AKTIVÁLT REZISZTENCIA (SAR) A SZKLEROTÍNIÁS BETEGSÉGGEL SZEMBEN KÜLÖNBÖZŐ NAPRAFORGÓ HIBRIDEKEN

BÁN RITA1, BAGLYAS GELLÉRT1, KÖRÖSI KATALIN1, BARNA BALÁZS2, VIRÁNYI FERENC11Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő2MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 50

ÚJ BAKTERIÁLIS KÓROKOZÓ A NEMESNYÁR (POPULUS X EURAMERICANA) KÉREGREPEDÉSES RÁKOSODÁSÁNAK HÁTTERÉBEN

LAKATOS TAMÁS1, TÓTH TÍMEA1, KOLTAY ANDRÁS21Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft., Újfehértó2ERTI, Erdővédelmi Osztály, Mátrafüred 51

A CENANGIUM FERRUGINOSUM FR. SZEREPE A 2012. ÉVI MÁTRAI FENYŐELHALÁ- SOKBAN

KOLTAY ANDRÁS1, JANIK GERGELY1, NAGY ANDRÁS2, LOVÁSZ ÁGNES2, DUDÁS BÉLA2, REMÉNYFY RITA2 1ERTI, Erdővédelmi Osztály, Mátrafüred2EGERERDŐ Zrt. Mátrafüredi Erdészet 52

MAGYARORSZÁGON ELŐFORDULÓ SZŐLŐVÍRUSOK 2012. ÉVI VIZSGÁLATAAPRÓ MELINDA1, CSEH ESZTER2, JÁRVÁS MÓNIKA1, CSÁKY JÚLIA1, TAKÁCS ANDRÁS PÉTER11Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Kertészeti Tanszék, Keszthely 53

A SZŐLŐ LEVÉLSODRÓDÁST OKOZÓ VÍRUS 1 (GLRAV-1) ELLENI VÉDELME β-AMINOVAJSAV (BABA) KEZELÉSSEL

MÁTAI ANIKÓ1, WERNER JÁNOS2, JAKAB GÁBOR1,21Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Pécs2Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Szőlészeti és Borászati Intézet, Pécs 54

ENTOMOPATOGÉN FONALFÉRGEK BAKTÉRIUM-SZIMBIONTÁI ÁLTAL TERMELT ANTI-MIKROBIÁLIS PEPTIDEK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI MULTI-REZISZ- TENS NÖVÉNYPATOGÉNEK ELLEN

FODOR ANDRÁS1, BAKONYI JÓZSEF2, HEVESI MÁRIA3, JOSEPHAT MUVEVI1, VOZIK DÁVID4, ELIUD MUTITU1, TATAI ANITA1, NÁDASY MIKLÓSNÉ IHÁROS ERZSÉBET1, BÉLAFINÉ BAKÓ KATALIN41Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely2MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete, Budapest3Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest4Pannon Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Biomérnöki, Energetikai és Membrántechnológiai Kutató Intézet, Veszprém 55

EGY HAZAI BURGONYA S VÍRUS (POTATO VIRUS S, PVS) IZOLÁTUM REKOMBINÁCIÓS VIZSGÁLATA

PÁJTLI ÉVA, ZÁMBÓ ÁGNES, PALKOVICS LÁSZLÓBudapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 56

7

A TURNIP MOSAIC VIRUS (TuMV) ÚJ GAZDANÖVÉNYEI MAGYARORSZÁGONPÁJTLI ÉVA1, SALAMON PÁL2, BALOTAI BOGLÁRKA1, KOPP ANDREA1, PALKOVICS LÁSZLÓ11Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest2Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő 57

A REZISZTENCIÁT ÁTTÖRŐ PARADICSOM FOLTOS HERVADÁS VÍRUS (TOMATO SPOTTED WILT VIRUS) IZOLÁTUMOK RÉSZLEGES MOLEKULÁRIS JELLEMZÉSE.

CSÖMÖR ZSÓFIA1,2, ALMÁSI ASZTÉRIA2, CSILLÉRY GÁBOR3, SALÁNKI KATALIN4, PALKOVICS LÁSZLÓ1, TÓBIÁS ISTVÁN21Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest2MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest3Budakert Kft., Budapest4Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő 58

ELSŐ ADAT AZ ENCIÁNFA (LYCIANTHES RANTONNETII (CARRIÈRE) BITTER, FAM.: SOLANACEAE) VÍRUSOS MEGBETEGEDÉSÉRŐL: KÓROKOZÓ AZ UBORKA MOZAIK VÍRUS (CUCUMBER MOSAIC VIRUS, CMV)

SALAMON PÁL1, NEMES KATALIN1,2, SALÁNKI KATALIN11Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő2Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 59

EGY NICOTIANA GLUTINOSA NÖVÉNYEN NEKROTIKUS TÜNETEKET OKOZÓ UBORKA MOZAIK VÍRUS (CUCUMBER MOSAIC VIRUS, CMV) IZOLÁTUM SCL-CMV) TÜNETÉÉRT FELELŐS GENETIKAI DETERMINÁNSÁNAK AZONOSÍTÁSA

NEMES KATALIN1,2, SALAMON PÁL1 ÉS SALÁNKI KATALIN11Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő2Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 60

ENDOFITA GOMBÁK FELMÉRÉSE ÜVEGHÁZBAN ÉS SZABADFÖLDÖN NEVELT PAPRIKA NÖVÉNYEKBEN

HALÁSZ KRISZTIÁN, NEDA HADDADDERAFSHI, BORBÉLY CSABA, BÄRNKOPF ANDRÁS, HERPAI GABRIELLA, LUKÁCS NOÉMIBudapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest 61

RAMULARIA MENTHICOLA SACC. ÉS GAZDANÖVÉNYEI KAPCSOLATÁNAK FELTÁ- RÁSA IN VITRO ÉS IN VIVO VIZSGÁLATOK ALAPJÁN

HORVÁTH ALEXANDRA, KOVÁCS FLÓRIÁN, SÓLYOM ADRIENN, NAGY GÉZABudapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest 62

MI OKOZZA A KRIZANTÉM HERVADÁSÁT, PUSZTULÁSÁT?VÉGH ANITA1, NÉMETHY ZSUZSANNA1, MÁNDOKI ZOLTÁN1, SALAMON PÁL2, PALKOVICS LÁSZLÓ11Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest2Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő 63

SEIRIDIUM CARDINALE OKOZTA HAJTÁS- ÉS ÁGELHALÁS LEYLANDI CIPRUSOKON NÉMETH NÓRA, PETRÓCZY MARIETTA, NÉMETHY ZSUZSANNA, PALKOVICS LÁSZLÓBudapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 64

8

SZILVA HIMLŐ VÍRUS (PLUM POX VIRUS) JELENLÉTÉNEK FELMÉRÉSE HAZÁNK ÉSZAKI MEGYÉINEK CSONTHÉJAS ÜLTETVÉNYEIBEN

ÁDÁM JÁNOS1, ALMÁSI ASZTÉRIA2, TÓBIÁS ISTVÁN2, BALOTAI BOGLÁRKA1, PALKOVICS LÁSZLÓ11Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest2MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 65

MONILINIA LAXA ÉS MONILINIA FRUCTICOLA IZOLÁTUMOK FUNGICIDEKKEL SZEMBENI ÉRZÉKENYSÉGE

LANTOS ANNA, PETRÓCZY MARIETTA, PALKOVICS LÁSZLÓBudapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 66

A COLLETOTRICHUM ACUTATUM ELŐFORDULÁSA TÜNETMENTES MEGGY LEVE- LEKEN

TÓTH ANNAMÁRIA, PETRÓCZY MARIETTA, UJVÁRI PÉTER, PALKOVICS LÁSZLÓBudapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 67

IV. GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS 68

ELSŐ HAZAI ADATOK A PARTI KÖLES (PANICUM RIPARIUM H. SHOLZ) CSÍRÁZÁS- BIOLÓGIÁJÁHOZ

MAGYAR LÁSZLÓ1, NAGY MARGIT,2 NÁDASYNÉ IHÁROSI ERZSÉBET1Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely2Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Nyíregyháza 69

A DATURA STRAMONIUM L. ÉS A SOLANUM DULCAMARA L. GYOMNÖVÉNYFAJOK MAGBIOLÓGIAI VIZSGÁLATAI ÉS A D. STRAMONIUM ALLELOPÁTIÁJA BIOASSAY TESZTEKBEN

GEIGER BARBARA1, MÁLNÁSI CSIZMADIA GÁBOR2, DORNER ZITA,1 SZALAI MÁRK11Szent István Egyetem, Mezőgazdaság-, és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő2Növényi Diverzitás Központ, Genetikai Tartalékok Osztálya, Tápiószele 70

A SZŐRÖS DISZNÓPARÉJ ÉS A CSATTANÓ MASZLAG ALLELOPATIKUS HATÁSA A PARADICSOMRA ÉS AZ UBORKÁRA

NÁDASYNÉ IHÁROSI ERZSÉBET, GERLINGER ÉVAPannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely 71

A DILLENIUS MADÁRSÓSKA (OXALIS DILLENII JACQ.) ALLELOPÁTIÁS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA LABORATÓRIUMI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT

DUKAI DIANA1, HÓDI ANNA MÁRIA1, HÓDI LÁSZLÓ,2 PALKOVICS LÁSZLÓ11Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest2Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Hódmezővásárhely 72

NÖVÉNY-NÖVÉNY, NÖVÉNY-VÍRUS KÖLCSÖNHATÁSOKKAZINCZI GABRIELLA1, TAKÁCS ANDRÁS2, BÉRES IMRE2 HORVÁTH JÓZSEF1,21Kaposvári Egyetem, ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék, Kaposvár2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely 73

9

A KUKORICA ÉS A FEHÉR LIBATOP (CHENOPODIUM ALBUM L.) KOMPETÍCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA ADDITÍV SZÁNTÓFÖLDI KÍSÉRLETBEN

KOLOZSVÁRI LÁSZLÓ, PERCZE ATTILASzent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő 74

MEZOTRION ÉS TEMBOTRION HATÓANYAGOK ALKALMAZÁSA A TAVASZI MÁK GYOMIRTÁSÁBAN

TÓTH KÁLMÁN, BLAZSEK KATINKA, MILICS GÁBOR, KOVÁCS ATTILA JÓZSEF, KAJDI FERENC ÉS PINKE GYULANYME, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár 75

GYOMNÖVÉNYEK MEGJELENÉSE EGY PÁZSITGYEPBEN A TÁPANYAG ELLÁTÁS HATÁSÁRA

KULIN BALÁZS, SZEMÁN LÁSZLÓSzent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, ,Gödöllő 76

SZABADFÖLDI KÍSÉRLETEKBEN VÉGZETT VEGYSZERES GYOMIRTÁS HATÁSA A KÜLÖNBÖZŐ GYOMFAJOK BORÍTOTTSÁGI ÉRTÉKEIRE. KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÖVÉNYSZULÁK GYOMBORÍTOTTSÁGI ADATAIRA

SZÉLL ENDRE1, MAKRA MÁTÉ,1 HARTMANN FERENC21Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., Szeged2Nyugalmazott gyombiológus, Tata 77

A PARLAGFŰ VIRÁGZÁSDINAMIKÁJÁNAK STATISZTIKAI JELLEMZÉSE A LÉGKÖRI POLLENKONCENTRÁCIÓ ALAPJÁN

BÁTKI MIHÁLY1, APATINI DÓRA2, BOBVOS JÁNOS2, MAGYAR DONÁT2, MÁNYOKI GERGELY2, NOVÁK EDIT2, PÁLDY ANNA,2 MARKÓ GÁBOR1,3*1Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest2Országos Környezetegészségügyi Intézet, Budapest3Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Természettudomyányi Kar, Budapest 78

A KISHANTOSI ÖKOLÓGIAI MINTAGAZDASÁG GYOMFLÓRÁJÁNAK VÁLTOZÁSA TÍZ ÉV TÁVLATÁBAN

KERESZTES ZSUZSANNA, DORNER ZITA, ZALAI MIHÁLYSzent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növényvédelmi Intézet, Gödöllő 79

V. POSZTEREK 80

A FITOFÁG TRIPSZEK ELLENI BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELEM TAPASZTALATAI HAJTATOTT PAPRIKÁN

FARKAS PÉTER, BAGI NÓRA, SZABÓ ÁRPÁD, LADÁNYI MÁRTA, PÉNZES BÉLABudapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 81

10

A VÁROSI DÍSZNÖVÉNYEKEN ELŐFORDULÓ EPERFA PAJZSTETŰ, PSEUDAULACASPIS PENTAGONA MORFOLÓGIAI ÉS MOLEKULÁRIS ÖSSZE-HASONLÍTÓ VIZSGÁLATASOJNÓCZKI ANNAMÁRIA1, TÓBIÁS ISTVÁN2, KOZÁR FERENC2, FETYKÓ KINGA2

1Budapesti Corvinus Egyetem, Ketészettudományi Kar, Budapest2MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 82

ADATOK A BURGONYABOGÁR (LEPTINOTARSA DECEMLINEATA, SAY, 1824) HAZAI RAGADOZÓIHOZ

AMBRUS GERGELY, DUDÁS PÉTER, TÓTH FERENCSzent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő 83

ÖKOLÓGIAI SZOLGÁLTATÁSOK SZÁMSZERŰSÍTÉSE A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁGÉRT (QUESSA EU 7 K+F projekt, 2013-2017)

KISS JÓZSEF1 MICHÉLI ERIKA2, CSÁSZÁR ORSOLYA1, DORNER ZITA1, FUCHS MÁRTA, GEIGER BARBARA, PINTÉR ORSOLYA, SÁROSPATAKI MIKLÓS, SZALAI MÁRK, VASKOR DÓRA, ZALAI MIHÁLYSzent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő 84

A NYUGATI DIÓBUROK-FÚRÓLÉGY (RHAGOLETIS COMPLETA CRESSON, 1929 - DIPTERA: TEPHRITIDAE) 2012 ÉVI HATÓSÁGI FELDERÍTÉSÉNEK EREDMÉNYEI

OROSZ SZILVIA1, MELIKA GEORGE1, KRIZBAI LÁSZLÓ1, AVAR KÁLMÁN2, LAKOSI TÍMEA21NÉBIH, Budapesti Károsító Diagnosztikai Laboratórium, Budapest2Vas Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Intézete, Tanakajd 85

ADATOK A HAZAI TÖLGYEKEN ELŐFORDULÓ LEVÉLAKNÁZÓK PARAZITOID EGYÜTTESEINEK ISMERETÉHEZ

SZŐCS LEVENTE1, MELIKA GEORGE2, CSÓKA GYÖRGY11ERTI, Erdővédelmi Osztály, Mátrafüred2NÉBIH, Budapesti Károsító Diagnosztikai Laboratórium, Budapest 86

GYEPTÁRSULÁSOK ÁSZKA (CRUSTACEA: ISOPODA: ONISCIDEA) EGYÜTTESEI A HAZAI AUTÓPÁLYA SZEGÉLYEKBEN

VONA-TÚRI DIÁNA1, SZMATONA-TÚRI TÜNDE2, KISS BALÁZS31Eötvös József Református Középiskola, Szakiskola és Kollégium, Heves2Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium, Mátrafüred3MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet, Budapest 87

FÜVES ÉLŐHELYEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSÉNEK HATÁSA A PÓK-KÖZÖS- SÉGEKRE

SZMATONA-TÚRI TÜNDE1, VONA-TÚRI DIÁNA21Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium, Mátrafüred2Eötvös József Középiskola, Heves 88

11

STOLBUR FITOPLAZMA FERTŐZÉS KUKORICÁN MAGYARORSZÁGONÁCS ZOLTÁN1, EMBER IBOLYA1, GERGELY LÁSZLÓ2, ÁCSNÉ NAGY ZITA1, JELENA JOVIĆ3, IVO TOŠEVSKI4, TATJANA CVRKOVIĆ3, KÖLBER MÁRIA11Vénic Természetismereti és Természetvédelmi Alapítvány, Ajka2NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság, Budapest3Institute for Plant Protection and Environment, Zimony, Szerbia4CABI Europe - Switzerland, Delémont, Svájc 89

CUKORRÉPA KRIPTIKUS VÍRUS (BEET CRYPTIC VIRUS 1-, 2) IZOLÁTUMOK SPECI- FIKUS ELŐFORDULÁSA ÉS SZEKVENCIÁJUK PLASZTICITÁSA MÁNGOLDBAN ÉS CÉKLÁBAN

HINEL SÁNDOR, SZEGŐ ANITA, GYŐRFI VIKTÓRIA ZS., LUKÁCS NOÉMI Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 90

LISZTHARMAT (ERYSIPHE NECATOR) FERTŐZÉS FENOTIPIZÁLÁSA KÜLÖNBÖZŐ LISZTHARMAT REZISZTENCIA GÉNEKKEL RENDELKEZŐ SZŐLŐNÖVÉNYEKEN

KOCSIS MARIANNA1, NANCY CONSOLIE2, LANCE CADLE-DAVIDSON2, BRUCE I. REISCH31Pécsi Tudományegyetem, ,Pécs2Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma - Mezőgazdasági Kutató Központ (USDA-ARS), New York Állam Mezőgazdasági Kutatóállomása, Geneva, NY, Amerikai Egyesült Államok3Cornell Egyetem, Kertészeti Tanszék, Geneva, NY, Amerikai Egyesült Államok 91

A HAJTATOTT ZÖLDSÉGKULTÚRÁK BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELMÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI INFORMÁCIÓS ADATBÁZIS KIALAKÍTÁSÁVAL

KORDÁS PÉTER1, MARKÓ GÁBOR1,21Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 2Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar,, Budapest 92

A MONOTERPÉNEK INTEGRÁLT BIOLÓGIAI HATÁSA BEFOLYÁSOLHATJA AZ ILLÓOLAJOK NÖVÉNYVÉDELMI ALKALMAZHATÓSÁGÁT

MÓCZÁR ZSUZSANNA1, MARKÓ GÁBOR1,21Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, ,Budapest 2Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar Budapest 93

REZISZTENCIA VIZSGÁLATOK A TOMATO SPOTTED WILT VIRUS (TSWV) ELSŐ HAZAI REZISZTENCIATÖRŐ IZOLÁTUMÁVAL CAPSICUM FAJOKON

SALAMON PÁL1, NEMES KATALIN1,2, SALÁNKI KATALIN11Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő2Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 94

A CYAZOFAMID FORMULÁCIÓJÁNAK FEJLESZTÉSE A BURGONYVÉSZ LEKÜZDÉ- SÉHEZ

TARJÁNYI JÓZSEFISK Biosciences Europe N.V., Diegem, Belgium 95

PYRIOFENON, EGY ÚJ GOMBAÖLŐSZER A GABONA ÉS SZŐLŐ LISZTHARMAT ELLENI VÉDELEMBEN

TARJÁNYI JÓZSEF ISK Biosciences Europe N.V., Diegem, Belgium 96

12

AZ ORGON TERÁPIA HATÁSA A NAPRAFORGÓ KASZATOK CSÍRÁZÓKÉPESSÉGÉRETREITZ MÓNIKA1, KAVALKÓ JÁNOS2, CSIKÁSZ TAMÁS11Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézet, Iregszemcse2Orgon-tech Bt., Paks 97

A FEHÉR FAGYÖNGY HIPERPARAZITA KÓROKOZÓJÁNAK (PHAEOBOTRYO- SPHAERIA VISCI) FERTŐZÉSI KÜSZÖBÉRTÉK VIZSGÁLATA

VARGA ILDIKÓ1,*, ARANYI NIKOLETT2,*, BALTAZÁR TIVADAR3, POCZAI PÉTER1* Szerzők egyenlő arányban1University of Helsinki, Department of Biosciences, Helsinki, Finnország2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, Keszthely3Mendel University in Brno, Faculty of Horticulture in Lednice, Department of Planting

Design and Maintenance, Lednice na Moravě, Cseh Köztársaság 98

A BAKTERIOFÁGOK JELENTŐSÉGE AZ ERWINIA AMYLOVORA ELLENI BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉSBEN

VÉGH ANITA1, HORVÁTH BOGLÁRKA1, SCHWARZINGER ILDIKÓ2, HEVESI MÁRIA1, PALKOVICS LÁSZLÓ 11Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest2MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest 99

NÉVMUTATÓ 100

13

I. PLENÁRIS ÜLÉS

14

VAN ÚJ A NAP ALATT? - RÉGÓTA ISMERT KÓROKOZÓK ÚJ ARCA

PALKOVICS LÁSZLÓ

Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest

Az elmúlt évtizedben számos új kórokozó jelent meg és hódított teret magának hazánkban. Néhány évvel ezelőtt a Monilia polystroma Újfehértón boralma hajtásokat fertőzött meg. Ekkor számoltunk be a kórokozó első európai előfordulásáról Azóta több országból is beszámoltak a kórokozó jelenlétéről a kontinensen. Pár éve megismerkedhettünk a vízifukszia peronoszpóráját okozó Plasmopara obducens-sel, amely országszerte súlyos károkat okozott a termesztőknek. A kórokozó valószínűleg Németországból került be hazánkba szaporítóanyaggal. Ebben az évben igazoltuk a Seiridium cardinale okozta fertőzést Leylandi ciprusokon, amely súlyosan veszélyeztetheti az örökzöld növényeket.

Növényvédelmi szempontból nagy kockázatot rejtenek magukban egyes hazánkban régóta ismert kórokozók is. A baktériumok közül az Erwinia amylovora új gazdanövényeken jelent meg. Bár egyenlőre csak szórványos előfordulását figyeltük meg csonthéjas növényeken, a kórokozó adaptációja és nagyfokú alkalmazkodó képessége komoly kockázatot rejthet magában. A meggy antraknózisát több mint ötven éve ismerjük már hazánkban, azonban az utóbbi években nem várt járványokat idézett elő országszerte a kórokozó. A Colletotrichum acutatum igen széles gazdanövénykörrel rendelkezik. Szamócáról jól ismert a kártétele, de a meggy és cseresznye mellett izoláltuk a kórokozót Bársonyosról származó húsos somról, vagy csepregi áfonyatermésekről is. A vírusok közül a Dél-Amerikából érkezett Colombian datura virus megjelent angyaltrombitán (Brugmansia spp.), a vegetatívan szaporított növények többsége fertőzötten kerül forgalomba. A kórokozó a dísznövények közül a petúniát veszélyezteti leginkább. Termesztett növényeinken hazánkban még nem jelent meg, de súlyos kockázatot jelent a paradicsom, burgonya és a dohánytermesztésben. A paprika enyhe tarkulás vírus (Pepper mild mottle virus), a paradicsom bronzfoltosság vírus (Tomato spotted wilt virus) rezisztencia áttörő genotípusai jelentek meg. A burgonya vírusai és a szilva himlő vírus elleni küzdelem tovább folytatódik, megoldást csak a rezisztens növények jelenthetik. A régi és új kórokozók elleni küzdelem új kihívások elé állítja a termesztőket és kutatókat egyaránt.

xv

Professzor UJVÁROSI MIKLÓS életútja és munkásságának hatása

Összeállította: Kádár Aurél, Horváth Károly (Magyar Növényvédelmi Társaság)

Dr. Ujvárosi Miklós 1913. január 25-én Hajdúnánáson, földműves családba született. Kisgyermek korában paralízis betegséget kapott, amely komoly hatással volt életére.

Tanulmányai:

Iskolai tanulmányait magántanulóként kezdi.

Ötödik gimnáziumi osztálytól a Hajdúnánási reálgimnázium rendes tanulója.

1932-ben érettségizik; felveszik a Debreceni Tudomány Egyetem Bölcsészeti Karára, Természetrajz – földrajz szakra.

1937-ben középiskolai tanári oklevelet majd,

1938-ban bölcsészeti doktorátust ”Hajdúnánás vegetációja és flórája” című munkájával szerez.

Példátlan akaraterővel tevékenykedik. Botanikai kutatásokat végez. Egyetemi évei alatt a Növénytani Intézet gyakornoka lesz (gyakorlatot vezet, előadást tart).

1939. március 01-én kinevezik a Debreceni Egyetem füvészkertjébe gyakornoknak. Feladata: botanikuskert-fejlesztés, előadások és gyakorlatok tartása.

1940. Kolozsvár: Botanikuskert Kertészeti főintézője és tanársegédje.

Ezekben az években a természetes növénytakarót vizsgálja (Hajdúság, Tiszamente, Erdély).

Kolozsváron nősül; elveszi Nyárádi E. Gyula botanikus professzor leányát.

1944. szeptember 7. Kiürítési parancsra mindent hátrahagyva családjával menekülésre kényszerül. Saját ingósága menekítése helyett az intézet tulajdonát menekíti, amit azután senki sem akart tőle átvenni.

Zala megyében: Kehida és Keszthely lesz az új állomáshelye, ahol tanít (közép-iskola, egyetem) és kutat.

1947. újra Debrecenben: ATE adjunktusa. Kutatási területe a gyomnövények-felé irányul.

1949. MTA Pallagi Növénytermészeti Intézet. Itt indul az I. Országos Szántóföldi Gyomnövény felvételezés. (1950-ben 80 határban elkészül, munkatársak segítségével).

1951-ben jelenik meg a ”Szántóföldi gyomnövényeink” című könyve (212 gyomfajt tartalmaz.)

1952-ben felsőbb utasításra, Martonvásárra kerül; viszi az akkor már kialakított botanikuskert növényanyagát is. Eddigi munkássága elismeréséül a Tudományos Minősítő Bizottság a ”tudományok kandidátusa” címet ítéli részére.

1953 szeptemberében, az MTA Botanikai Kutató Intézetébe Vácrátótra kerül és 26 éven át itt alkotott. 25 évig volt az Intézet Tudományos Igazgató-helyettese és a botanikuskert vezetője. Világszínvonalra fejleszti a Botanikuskertet, tovább folytatja a gyomkutatásait.

1967-től az MTA és az FM együttműködése alapján – tanfolyamos formában – megkezdi a gyomnövény specialista szakemberképzést, mely segíteni fogja a II. Országos Szántóföldi Gyomnövény felvételezés sikeres végrehajtását (1968-1970).

1973-ban megjelenik a ”Gyomnövények” és a ”Gyomirtás” című két kötetes munkája, valamint a II. Országos Gyomnövény-felvételezés teljes anyaga (6 kötetben).

xvi

1973-ban megszerzi az Akadémia Doktora címet (Mezőgazdasági Tudományok), valamint munkássága elismeréséül ”Állami díjat” kap.

1979-ben nyugállományba vonul.

1981. augusztus 15-én Budapesten hunyt el.

Szakcikkei, szakkönyvei, egyetemi jegyzetei alapvető munkák az e témában kutatók részére; számuk meghaladja a félszázat.

A föld- és a növényszeretetét a szülői házból hozta. Egész élete rokkant létére egy hatalmas küzdelem volt. Mi, akik vele dolgoztunk, ezt személyesen láttuk, tapasztaltuk. Műveltsége, sokoldalúsága, szakmai tudása, szigorú következetessége a kortársak és tanítványai előtt máig példaként áll.

E példa megismertetése és az általa létrehozott gyombiológiai iskola tovább vitelére 1984-ben megalakult a ”Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság”.

A Társaságot azok alapították, akik Ujvárosi professzor irányítása alatt dolgoztak, illetve az általa vezetett négy tanfolyamot sikeresen elvégezték (összesen 58 fő).

A rendszerváltást követően a Társaság 1994-től civil szervezetként működik, ”A Gyommentes Környezetért Alapítvány” név használatával.

A szervezet, azóta kibővült. Ujvárosi professzor halála után e sorok írói kaptak megbízást további gyomspecialista tanfolyamok vezetésére (5 tanfolyam, 75 vizsgázó); s akik végeztek, kérhették felvételüket e rangos szakmai civil szervezetbe.

Harminckét év telt el azóta, hogy a ”Mester” eltávozott körünkből. Munkássága nem múlt el nyomtalanul. Azóta befejeződött az Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés, melynek alkotógárdája Ujvárosi professzor által kijelölt úton halad; természetesen a mai kornak megfelelően.

Dr. Ujvárosi Miklós alkotása tanítványaiban tovább él, mivel kutatásainak eredményeit úgy a tegnap, mint a ma, avagy a holnap is hasznosítani tudja, továbbfejleszteni képes.

Emlékét megőrizzük!

xvii

II. AGROZOOLÓGIA

18

Agrozoológia

A BÁNÁTTÓL A FELVIDÉKIG, IN MEMORIAM LIPTHAY BÉLA (1892-1974)

BOZSIK ANDRÁS

Gödöllő

Lipthay Béla lepkész, rovarász, ősbotanikus, muzeológus, mezőgazda, huszár főhadnagy és életeket mentő, hívő katolikus, a történelmi kisfaludi és lubellei Lipthay család sarja hosszú utat járt be, amíg megérkezett a bánáti Lovrinból, a szülőfalujából Szécsénybe ősei földjére. Élete egybeesett Magyarország széthullásával, s a magyar társadalmat, kultúrát, szellemet ért legsúlyosabb megpróbáltatásokkal. Mint a magyar arisztokrácia tagját ezek a változások hatványozottan érték, sőt a létére törtek. Az ősök vagyonát elsodorták a világháborúk viharai, lefoglalták az új idők trükkös eszméinek haszonbérlői és megdézsmálták az élelmes ügyeskedők, de az emberi tartás, az öntudat, a neveltetés előnyei s a hozzájuk társult tehetség, szorgalom, találékonyság és a hit menedéke megmaradt. Mindez lehetővé tette számára a túlélést, a mindennapi szorgos alkotómunkát, amivel elnyerte a körülötte élők szeretetét, megbecsülését és tiszteletét.

Ha emlékét megőrizzük, felelevenítjük sokoldalú, önzetlen, a magyarságért és az országért tett fáradozásait, s ezzel hozzájárulhatunk egy jobb, igaz világ megteremtéséhez.

Lipthay Béla elsősorban lepkész volt, s „csak a magyarországi fajokkal foglalkozott”. Gyűjtéseinek színhelye először szülőföldje, a Bánát, a Déli-Kárpátok területe, majd 1944 után Nógrád megye (Szécsény, Balassagyarmat, Nógrádszakál, Ipolytarnóc, Rimóc, Ludányhalászi stb.). A gyűjtött fajok főleg nagylepkék, de a molyokat sem hanyagolta el. Élete során egy 60000 egyedből álló gyűjteményt állított össze és gondozott haláláig. Ennek a gyűjteménynek a nagy része jelenleg a Természettudományi Múzeum Állattárában Budapesten található. Több a faunára új fajt talált, mint pl. a Cupido osiris (Meigen, 1829), és leírt egy új fajt is (Chamaesphecia sevenari Lipthay, 1961), amely később a Chamaesphecia nigrifrons (Le Cerf, 1911) szinonimájának bizonyult. Kapcsolatban állt korának legnevesebb gyűjtőivel és szakembereivel. Az I. világháború után a temesvári Kőnig Frigyessel, a székelyföldi Diószeghy Lászlóval, Teleki Jenővel, Norman D. Riley-vel a londoni British Museum igazgatójával, a Royal Entomological Society titkárával, Brisbane C. S. Warren-nel a Royal Entomological Society tagjával, Lionel W. Rothschild-dal a legnagyobb magángyűjtővel és számos kiváló lepkésszel. A II. világháború után a hazai rovarászok és lepkészek is jól ismerték: barátja volt a neves lepkésznek, Kovács Lajosnak és Kaszab Zoltánnak, a kiváló bogarásznak, és kapcsolatot tartott olyan neves hazai zoológusokkal, rovarászokkal mint Éhik Gyula, Gozmány László, Issekutz László, Bezsilla László, Móczár László.

A lepkék mellett gyűjtött hártyásszárnyúakat, kétszárnyúakat és cincéreket is, amelyek megtalálhatók hazai és külföldi gyűjteményekben (pl. a British Museum-ban, a Székely Nemzeti Múzeumban).

Figyelme kiterjedt a növényvédelmi állattanra is, nem hiába gazdálkodott sokáig. Balassagya- rmaton csodálatos, színes, kézzel rajzolt és festett növényvédelmi állattani posztereket készített és kiállításokat szervezett pl. az ipari növények kártevőiről.

19

Agrozoológia

IDŐJÁRÁSFÜGGŐ FLUKTUÁCIÓ A TÖLGY BÚCSÚJÁRÓ LEPKE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓINÁL

CSÓKA GYÖRGY1; PÖDÖR ZOLTÁN3; HIRKA ANIKÓ1, FÜHRER ERNŐ2, MÓRICZ NORBERT4, RASZTOVICS ERVIN4, SZŐCS LEVENTE1

1ERTI, Erdővédelmi Osztály, Mátrafüred2ERTI, Ökológiai és Erdőművelési Osztály, Sopron3NYME, Erdőmérnöki Kar, Matematikai Intézet, Sopron4NYME, Erdőmérnöki Kar, Környezettudományi Intézet, Sopron

A melegkedvelő fajként ismert tölgy búcsújáró lepke (Thaumetopoea processionea L.) egész Európában számottevő terjeszkedést, illetve rekolonizációt folytat az utóbbi évtizedekben. Hazánkban fő tápnövénye a csertölgy, de más tölgyfajokon is kifejlődhet. Magyarországon régóta ismertek erdei kártételei, de erdővédelmi jelentőségénél fontosabbak potenciális humán-egészségügyi hatásai. Hernyószőrei ugyanis erősen csalánzó hatásúak, súlyos bőrgyulladást okoznak. Abundancia-dinamikája jellemzően „krónikus”, azaz népessége egy adott helyen hosszabb ideig is magas lehet, és nem mutat olyan gyors, drámai változásokat, mint pl. a tipikusan ciklikusan fellépő gyapjaslepke (Lymantria dispar L.). Éves hazai kárterületei az utóbbi 20 évben növekvő trendet mutatnak.

Vizsgálataink során a faj népességmozgásainak időjárásfüggését vizsgáltuk. Ennek jelentősége a faj abundancia-dinamikájának modellezése mellett a hosszútávú előrejelzésben van. Három nyugat-magyarországi erdészeti fénycsapda (Acsád, Sopron, Szalafő) éves fogási adatait (mint függő változókat) vetettük össze lineáris korreláció-analízist alkalmazva az adott helyszínekre interpolált havi csapadékösszeg és átlaghőmérséklet adatokkal, valamint két ismert aszályindex (PAI és FAI) értékeivel, illetve a faj életmódját pontosabban figyelembe vevő, általunk kidolgozott index-szekkel (mint független változókkal). Vizsgáltuk a tárgyévi, illetve a megelőző évek időjárásának hatásait is.

A vizsgálatok egyértelmű eredménye, hogy az aszályosság mértéke, különösen pedig a május, június és július hónapok aszályossága szignifikáns pozitív, a megelőző év téli hónapjainak csapadékmennyisége szignifikáns negatív hatással van a faj népességére. Azaz növekvő gyakoriságú és mértékű aszályos időszakok, csapadékszegény telek bekövetkezte esetén a faj további terjeszkedésével, és kárterületének további növekedésével kell számolnunk. Ez erdővédelmi jelentőségének növekedésén túl az egészségügyi problémák gyakoribbá válását is eredményezheti.

20

Agrozoológia

AZ ALMAMOLY (CYDIA POMONELLA) RAJZÁSMEGFIGYELÉSE SZEXFEROMON ÉS KÖRTEÉSZTER ALAPÚ CSAPDÁKKAL LÉGTÉRTELÍTETT ALMAÜLTETVÉNYBEN

HÁRI KATALIN1, PÉNZES BÉLA1, SZABÓ ANNA1, JÓSVAI JÚLIA KATALIN2, TÓTH MIKLÓS2

1Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest2 MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest

Az almamoly (Cydia pomonella) az alma legfontosabb kártevője. Az almaültetvények növényvédel- mében fontos szerepe van az ellene való védekezésnek. Az almamoly elleni környezetbarát növényvé- delemben a légtértelítéses technológia használata világszerte elterjedt. Magyarországon az elmúlt években került az érdeklődés középpontjába. A légtértelítéses technológia során azonban a szexfero- mon alapú csapdák nem használhatók a kártevő faj rajzás követésére. Ezért szükség lenne olyan csap- dákra, amivel a légtértelítéses technológia használata során is megfigyelhetjük az almamoly jelenlétét az ültetvényekben. Amerikai kutatók megállapították, hogy a körteészter és ecetsav keverékével egyaránt csapdázhatók az almamoly hímek és nőstények [1]. Eredményeiket hazai vizsgálatokkal megerősítettük, miszerint a körteészter alapú szintetikusan előállított csalétekkel sikeresen csapdázhatók az almamoly imágók [2]. Ezt követően célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk alkalmasak-e a körteészter alapú csapdák légtértelített almaültetvényben az almamoly megfigyelésére.Vizsgálatainkat 2010 és 2011 között Tordason végeztük, majd 2012-ben Soroksáron folytattuk. A tordasi 10 ha-os almaültetvényt 1998-ban telepítették, míg a soroksári 3 ha-os ültetvényt 2005-ben telepítették. Mindkét intenzív almaültetvény füvesített sorközű és öntözött. Tordason 2007 óta van légtértelítés az almamoly ellen, míg Soroksáron 2012-ben légtértelítettünk 1 ha felületet. A vizsgálatok során három különböző csalétkű (almamoly szexferomon, emelt dózisú almamoly szexferomon, körteészter és ecetsav keveréke) csapda fogását figyeltük meg a légtértelített ültetvényekben. A vizsgálat során az almamoly szexferomon és emelt dózisú szexferomonnal ellátott csapda a légtér- telített almaültetvényben egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés egyedet fogott. Ezzel ellentétben a körteészter és ecetsav keverékét tartalmazó csapda almamoly hímeket és nőstényeket egyaránt fogott a teljes vegetáció alatt. Korábbi nem légtértelített ültetvényben végzett vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a körteészter és ecetsav csalétekkel rendelkező csapdák nem fognak olyan nagy számban almamoly imágót, mint a hagyományos szexferomon csapdák. A mostani vizsgálataink eredménye alapján megállapítottuk, hogy a légtértelített ültetvényben a körteészter és ecetsav alapú csapdák alkalmasak az almamoly megfigyelésére.

A kutatás részben a TAMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 sz. pályázat és részben a K81494 sz. OTKA pályázat támogatásával készült.

21

Agrozoológia

BIZONYÍTÉK NŐSTÉNY TERMELTE FEROMON LÉTEZÉSÉRE EGY CETONIINAE ALCSALÁDBA TARTOZÓ KÁRTEVŐ CSEREBOGÁRNÁL, A BUNDÁSBOGÁRNÁL (EPICOMETIS HIRTA, COLEOPTERA, SCARABAEIDAE)

IMREI ZOLTÁN1, VUTS JÓZSEF1, 2, CHRISTINE M. WOODCOCK2, MICHAEL A. BIRKETT2, JOHN A. PICKETT2, TÓTH MIKLÓS1

1MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest2Department of Biological Chemistry and Crop Protection, Rothamsted Research, Harpenden, Egyesült Királyság

A bundásbogár, Epicometis hirta Poda (Coleoptera: Scarabaeidae: Cetoniinae), imágói gazdasági jelentőséggel bíró kertészeti kártevők Közép- és Dél-Európában a termesztett növények generatív részeinek a károsítása miatt. Bár detektálási és rajzáskövetési célra rendelkezésre áll a vizuális (világoskék szín) és olfaktórikus ingerek (szintetikus virágillat-anyagok keveréke) segítségével működő varsás csapda [1], komoly tudományos jelentőséggel bírna a fajon belüli kommunikáció felderítése, ami újabb és kifinomultabb védekezési módszerekhez vezethet. A jelen munkában ennek a célkitűzésnek az első lépéseit tesszük közzé.

A nappal aktív bundásbogáron végzett előzetes megfigyeléseink arra utaltak, hogy a hímeket a virágokon, többnyire a pongyola pitypangon (Taraxacum officinale Weber, Compositae) táplálkozó, illetve hosszasan ott tartózkodó nőstények csalogathatják. Annak érdekében, hogy a bundásbogár nőstények csalogatását számszerűsítsük, a rajzás korai fázisában gyűjtött egyedeket a fent említett, rendelkezésünkre álló csapda segítségével néhány százas egyedszámban, élve gyűjtöttük. A fogott egyedeket külső bélyegek alapján, még a csapdaellenőrzés helyszínén ivarok szerint szétválogattuk.

Mindkét ivar tíz-tíz egyedét raktuk kis ketrecekbe egy-egy szelet almával (Malus domestica Borkh.), amelyet korábban alkalmas táplálék- és vízforrásnak találtunk a bogarak hosszabb ideig történő életben tartására. A csak almaszeletet tartalmazó ketrecek kontrollként szolgáltak. A különböző kezeléseket tartalmazó ketreceket csaléteknek használtuk csapdáinkban, amelyek fogóedényébe egy újabb almaszeletet tettünk a fogott bundásbogarak csapdában tartása érdekében.

Mindkét kísérleti területen a rajzó hímeket az almaszeleten üldögélő nőstények hatékonyabban csalogatták, mint a hím + alma, illetve alma csalétekkel ellátott csapdák (P

Agrozoológia

A NYUGATI VIRÁGTRIPSZ (FRANKLINIELLA OCCIDENTALIS) MONITOROZÁSA FLUORESZCENS SÁRGA SZÍNCSAPDÁVAL

JENSER GÁBOR1, GALLÉ ZSOLT2

1MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet, Budapest2Syngenta Seeds Kft., Budapest

A nyugati virágtripsz előfordulásának, egyedszámának megállapítására rendszeresen, kielégítő pontossággal alkalmaztuk a kék színű ragacsos felületű csapdákat. Több vizsgálat és megfigyelés adatai arra utalnak, hogy a nyugati virágtripszet a kék különböző árnyalata, valamint a fehér szín is hatékonyan vonzza. Miután kísérleteink eredményei szerint a fluoreszcens sárga szín a dohánytripszet (Thrips tabaci) intenzíven vonzza, kipróbáltuk a nyugati virágtripsz esetében is.

Sárga, fehér, piros, zöld, kék és fluoreszcens sárga színcsapdák (CSALOMON®) vonzó hatását vizsgáltuk üvegházban, 2012-ben. A színcsapdákat 5-szörös ismétlésben helyeztük ki, két üvegházban, azokat két hetenként cseréltük. A fogott tripszek mennyiségét Wild mikroszkóppal végzett vizsgálatok során állapítottuk meg.

Vizsgálataink alkalmával következetesen a fluoreszcens sárga színű csapdák bizonyultak a leghatékonyabbnak.

23

Agrozoológia

ELŐREJELZÉSSEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK KÉT, A HAZAI SZŐLŐ-ÜLTETVÉ- NYEK SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS KABÓCAFAJ ESETÉBEN (HEMIPTERA: CICADELLIDAE)

KOCZOR SÁNDOR1, HEGYI TAMÁS2, BAGARUS ANITA1, TÓTH MIKLÓS1

1MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest2Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága Kecskemét

Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus Ball, 1932) Észak-Amerikából származó faj, Európában az előző század közepén jelent meg. Hazánkból az első példányokat 2006-ban azonosították.

A faj gazdasági jelentőségét az adja, hogy ismert vektora a szőlő aranyszínű sárgaságának (Grapevine flavescence dorée, Ca. Phytoplasma vitis). Mint nagy gazdasági jelentőségű fajnak, fontos, hogy rendelkezzünk megfelelő módszerekkel a monitorozására. A szakirodalmak tanúsága szerint az amerikai szőlőkabócára is elsősorban a különböző kabócafajok esetében általánosan alkalmazott sárga színű ragacsos csapdákat alkalmazzák.

Vizsgálataink során különböző színű ragacsos csapdákat hasonlítottunk össze, annak megállapítására, hogy más színű csapdával is lehetséges-e hasonló, vagy akár nagyobb fogást elérni, lehetővé téve az amerikai szőlőkabóca rajzásának nyomon követését.

Eredményeink alapján a sárga színű ragacslaphoz hasonlóan eredményesen alkalmazhatók a zöldessárga, valamint narancssárga színűek is. A fehér, piros, kék, illetve zöld színű csapdák azonban igen alacsony fogást eredményeztek. A zöldessárga színcsapdák alkalmazásának számottevő előnye, hogy ezekkel a szőlőtripsz (Drepanothrips reuteri Uzel, 1895) rajzása is kiválóan nyomon követhető.

Előadásunkban szintén beszámolunk a japán márványoskabóca [Orientus ishidae (Matsumura, 1902)] mezeikabóca faj hazai megjelenéséről. A legújabb eredmények szerint ezen faj szintén potenciális vektora a szőlő aranyszínű sárgaságának, így számottevő növényegészségügyi jelentőséggel bírhat.

1. ábra Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) fogások szezonális eloszlása zöldessárga ragacslapon (Soltvadkert, 2012).

24

Agrozoológia

A PETTYES SZÁRNYÚ MUSLICA (DROSOPHILA SUZUKII, DIPTERA: DROSOPHI- LIDAE) ELSŐ POPULÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON

LENGYEL GÁBOR DÁNIEL, KÁRPÁTI ZSOLT, KISS BALÁZS

MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi intézet, Budapest

Az ázsiai eredetű pettyes szárnyú muslica (Drosophila suzukii) invazív terjedése világszerte egyre nagyobb figyelmet kap. Észak-amerikában néhány év alatt meghódította a nyugati, majd a keleti partot, Európában 2008-as megjelenése óta már nyolc országban mutatták ki jelenlétét. Tápnövényei elsősorban vékony héjú bogyósok, amelyeknél a D. suzukii akár 80-90%-os terméskiesést is okozhat kártételével. A pettyes szárnyú muslica tojócsöve – a rokon fajokkal ellentétben – erősen szklerotizált, fűrészes fogazattal rendelkezik. Ezzel nem csak a már sérült vagy rothadó, hanem az egészséges és ép termések héját is képes felsérteni tojásrakás céljából. A pettyes szárnyú muslica 2012-re már meghódította Szlovéniát, kimutatták Ausztriából és Horvátországból, így számítani lehetett rá, hogy eléri hazánkat is a közeljövőben.

2011-ben indult kutatási programunk egyik célja az invazív, idegenhonos fajok terjedésének vizsgálata a hazai autópályák mentén. Mintavételi pontjaink az M1, M3, M5 és M7-es autópályák, illetve az M0 autóút mentén, 33 autós pihenőhely körzetében lettek kijelölve. 2012 őszén valamennyi mintavételi pontunkon célzott csapdázást végeztünk a pettyes szárnyú muslica kimutatására. A mintavételi pontokon fél literes, felül apró lyukakkal ellátott üdítősüvegeket helyeztünk ki, amelyekbe 1 dl almaecetet töltöttünk. A csapdákat 3 hét elteltével gyűjtöttük be.

Az M7 autópálya táskai pihenőjében kihelyezett csapdában a D. suzukii egy hím és két nőstény példányát találtuk meg. Egy hónappal később a balatoni régióban megismételt mintavételezésünk során a faj jelenlétét ismét csak az említett helyen mutattuk ki.

Noha a D. suzukii hazai megjelenése várható volt, a lelőhely maga meglepő, hiszen a faj ismert előfordulási helyeitől, illetve az országhatártól messze helyezkedik el. A táskai pihenőhelyen tápnövényként szolgáló gyümölcsfaj nem található. A pihenőhely közvetlen környezetét vizes élőhelyek és legelők alkotják, gyümölcsösök, illetve kiskertek csak több km-es távolságra fordulnak elő. Figyelembe véve, hogy a szakirodalmi adatok alapján a D. suzukii kifejezetten rossz repülő képességű rovar, feltételezhető, hogy a D. suzukii táskai populációja izolált, esetleg nem stabil populáció, azaz nem a környező területekről származnak a fogott példányok. Feltevésünket alátámasztja, hogy a sikeres gyűjtési hely környékén, illetve számos egyéb magyarországi mintavételi ponton a D. suzukii jelenlétét máshol nem sikerült kimutatnunk, valamint, hogy az őszi a gyűjtési időszak nem esik egybe a D. suzukii fő tápnövényeinek nyár eleji érési időszakával. Eredményünk arra is felhívja a figyelmet, hogy D. suzukii terjedésében az autópályák kiemelt jelentőségűek lehetnek. A faj európai terjedését vizsgálva erre utal az is, hogy a magashegységek nem képeztek a D. suzukii számára jelentősebb akadályt, illetve hogy a D. suzukii terjedési sebessége nem áll arányban a faj röpképességével.

Munkánkat az OTKA k83829-es számú téma keretében támogatta.

25

Agrozoológia

A HARLEKINKATICA (HARMONIA AXYRIDIS, COLEOPTERA, COCCINELLIDAE) HATÁSA AZ ŐSHONOS KATICABOGÁR POPULÁCIÓKRA

MARKÓ VIKTOR1, LÁZÁR PIROSKA1, SZECSEI ENIKŐ1, DEBRECZENI RÉKA1, SZENTKIRÁLYI FERENC2

1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest 2 MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest

A harlekinkatica megjelenését, hazai felszaporodását, elterjedését és az őshonos katicabogarakra gyakorolt hatását vizsgáltuk az Országos Növényvédelmi Fénycsapda Hálózat, Jermy-típusú fénycsapdái által 2004 és 2012 között gyűjtött rovar minták feldolgozásával. Munkánk során a következő eredményekre jutottunk:

A fénycsapdák a következő Coccinellidae fajokat gyűjtötték nagy egyedszámban: Adalia bipunctata, Harmonia axyridis, Vibidia duodecimguttata, Adalia decempunctata, Propylea quatuordecimpunctata, Halyzia sedecimguttata, Hippodamia tredecimpunctata, Calvia quatuordecimguttata, Harmonia. quadripunctata, Calvia quindecimguttata, Oenopia conglobata, Calvia decemguttata.

Megállapítottuk, hogy azok a fénycsapdával sikeresen gyűjthető Coccinellidae fajok többsége fák és cserjék lombkoronájához kötődik.

A fénycsapdák hatékonyságának köszönhetően, a gyűjtésekből pontosabb képet kaptunk a H. axyridis magyarországi elterjedéséről. Megállapítottuk, hogy a harlekinkatica az eddig ismertnél egy évvel korábban, 2007–ben jelent meg Magyarországon. Az első egyedet a kőszárhegyi fénycsapda gyűjtötte 2007. július 30-án. 2008–ban pedig már az egész ország területén gyűjtötték a harlekinkaticát a fénycsapdák. 2008–tól 2011–ig a H. axyridis egyedszáma drasztikusan növekedett a fénycsapda fogásokban.

A H. axyridis elterjedésével párhuzamosan, eredményeink szerint, számos őshonos Coccinellidae faj egyedszáma drasztikusan lecsökkent: A. bipunctata, A. decempunctata, O. conglobata és C. quatuordecimguttata.

További három faj esetén valószínűsíthető az egyedszámok kisebb csökkenése: P. quatuordecimpunctata, C. quindecimguttata és H. quadripunctata.

Néhány faj esetén a H. axyridis megjelenése egyértelműen nem járt az egyedsűrűség csökkenésével: H. tredecimpunctata, V. duodecimguttata, H. sedecimguttata és C. decemguttata. A V. duodecimguttata és H. sedecimguttata lisztharmat gombákat fogyaszt, a C. decemguttata pedig jelentős részben levélbogár (Chrysomelidae) lárvákat. Eltérő táplálékuk miatt, lárváik valószínűleg viszonylag ritkán találkoznak harlekinkatica lárvákkal, illetve esetükben nem érvényesül a harlekinkatica okozta intraguild predáció.

Összességében megállapítottuk, hogy az őshonos, fák és cserjék lombkoronájához kötődő afidofág katicabogár fajok egyedszámát jelentős mértékben csökkentette a harlekinkatica elterjedése. Vizsgálataink felhívják a figyelmet arra, hogy a biológiai védekezésre alkalmazott szervezetek hazai megtelepedése jelentős természetvédelmi kockázatokkal járhat.

26

Agrozoológia

NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGY: NÖVÉNYEINK VÉDELME A NEM-HONOS KÁROSÍTÓKTÓL

DANCSHÁZY ZSUZSANNA

NÉBIH, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budapest

Az előadás azt vázolja fel, hogy milyen feltételek mellett igaz a címben szereplő megállapítás. A növényegészségügy hatósági intézkedésekkel védi növényeinket a nem-honos károsítók behurcolása és terjedése ellen. Azt, hogy egy ilyen károsító ellen indokolt-e fellépni, azaz bekerülhet-e, megtelepedhet-e, majd elterjedhet-e, és akkor elfogadhatatlan gazdasági kárt okoz-e termesztett és vadon élő növényeinknek, a károsító veszélyesség értékelés (Pest Risk Assessment) határozza meg. Azt, hogy van-e az adott nem-honos károsító ellen alkalmazható intézkedés vagy intézkedések csoportja, a károsító veszélyességének csökkentését számba vevő kockázatkezelés (Pest Risk Management) mérlegeli. A kettő együtt a károsító veszélyesség elemzés (Pest Risk Analysis, PRA), mely minden, nem-honos károsító elleni hatósági szabályozás alapja a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény, az IPPC 1997-es módosítása óta világszerte mindenütt.

A tagállamokban olyan nem-honos károsító ellen kell hatóságilag fellépni, amely terjedésének gátlására érvényben van, vagy hozható jogszabály. Ez lehet az egész Unióra kiterjedően tartós szabályozást biztosító, 2000/29/EK keretirányelv (konkrétan annak I-II. Melléklete), vagy a szintén az egész EU-ra kiterjedő, de csak ideiglenes rendelkezéseket lefektető bizottsági szükséghelyzeti határozat. Ezek hiányában alkalmazható PRA alapján hozott nemzeti jogszabály, melyet a Bizottság felülvizsgál.

Akkor nem indokolt növény-egészségügyi intézkedést tenni egy nem-honos károsító ellen, ha növény-egészségügyi intézkedésekkel nem csökkenthető a terjedés kockázata. Ez az eset áll fenn, ha egy eredetileg karantén listás szervezet elterjedtsége az Unió szintjén nagymértékű lesz, az okozott kár pedig nem akkora, hogy a károsító vizsgálatkötelezettségét indokolná. Akkor sem lehet fellépni, ha a szükséghelyzeti határozat alkalmazása már nem indokolt, mert megtelepedett és terjed a természeti környezetben vagy egy olyan nem-honos károsítóról van szó, amely alapvetően nem vizsgálatköteles termékkel (pl. terméssel) terjed.

Ha nem indokolt intézkedést tenni, a növényegészségügyért felelős hatóság feladata az, hogy a növényvédelmi szakemberektől kért információk alapján javaslatot tegyen a károsítóval érintett kultúrák termesztési és védekezési technológiájára, kapcsolatot tartson a termelői és forgalmazói szervezetekkel ezen intézkedések megismertetése érdekében, valamint hogy tájékoztassa a közvéleményt e károsítók ellen alkalmazható védekezési módszerekről.

Az előadás kitér az újonnan jelentkező, nem-honos károsítók elleni gyors reagálást lehetővé tevő szükséghelyzeti határozatok főbb jellemzőire és intézkedési körére. A jelenleg szükséghelyzeti határozattal vizsgálatköteles károsítók körének felsorolásában rámutat a hazánkat közeljövőben fenyegető szervezetekre.

27

Agrozoológia

AZ EURÓPAI CSERESZNYELÉGY (RHAGOLETIS CERASI L.) ÉS AZ AMERIKAI KELETI CSERESZNYELÉGY (RHAGOLETIS CINGULATA LOEW.) RAJZÁSA ÉS KÁRTÉTELE SAJMEGGYEN (PRUNUS MAHALEB L).

VOIGT ERZSÉBET1, TÓTH MIKLÓS2

1Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-fejlesztő Nonprofit Közhasznú Kft., Budapest2MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet, Budapest

A Prunus mahaleb L. (sajmeggy) legtöbb meggy és cseresznye ültetvényünkben, vagy annak környékén megtalálható, mivel ezeknek alanya. Sőt sok esetben a rosszul kezelt gyümölcsösökben is „feltör” az alany, amelyen nem ritka, hogy jelentős termés is található.Viszont rendkívül keveset foglalkozunk ennek a fajnak a kártevő együttesével. Tóth György munkássága (Tóth Gy. 1962) nyomán tudjuk, hogy a R. cerasi előfordul sajmeggyen is. Az utóbbi években Magyarországon megtelepedett invaziv amerikai keleti cseresznyelégyről (Rhagoletis cingulata Loew.) számos irodalom írja, hogy Európában (pl. Németországban) jelentősen károsítja a P. mahalebet.Munkánk célja az volt, hogy megnézzünk, a két említett cseresznyelégy faj károsítja-e a P. mahaleb gyümölcsöket, és ha igen, milyen mértékben.Három kísérleti helyet jelöltünk ki:

1. mezőgazdasági művelésű tábla melletti cserjés (tagjai: sajmeggy, vadcseresznye, vadrózsa, fagyal). A terület közelében (4-5 km-es körzetben) sem cseresznye, sem meggy ültetvényt nem találtunk.

2. Út menti vegyes cserje és fasor (tagjai: elvadult cseresznye, sajmeggy, mogyoró, vadrózsa, fagyal) cseresznye és meggy ültetvény távolsága min. 2 km

3. Meggy és cseresznye ültetvény melletti erdősáv (tagjai: jegenyenyár, cserje szintben jelentős számban sajmeggy és vadrózsa), termő cseresznye és meggy ültetvénytől távolsága: elválasztó út.

A megfigyeléseket a cseresznyelégy rajzáskezdetekor kezdtük, majd a csapdák egészen augusztus végéig kinn voltak a területeken.Rajzásmegfigyelésre mindenesetben táplálkozási attraktánssal ellátott CSALOMON® PALz csapdát használtunk.A csapdák értékelését mindhárom helyen lehetőség szerint 3 naponta végeztük. A csapda ragacsos palástját vagy három naponta, vagy hetente cseréltük, a táplálkozási attraktánst tartalmazó diszpenzert havonta.

2012 folyamán a csapdák mindhárom helyen jelentős számban fogtak európai cseresznyelégy, ill. amerikai keleti cseresznyelégy imágókat, legnagyobb egyedszámban az ültetvény melletti erdősávban, de jelentős populációt észleltünk a teljesen külön álló cserje együttesben is. A csapdák értékelésekor párhuzamosan „sajmeggy gyümölcs” begyűjtéseket is végeztünk. A károsított termésekből sikerült kinevelni mind a R. cerasi, mind a R.cingulata bábokat.

28

Agrozoológia

AZ ACLETOXENUS FORMOSUS (LOEW, 1864) (DIPTERA: DROSOPHILIDAE), MINT A KÖZÖNSÉGES LISZTESKE HATÉKONY PREDÁTORA?

HALTRICH ATTILA, VÉTEK GÁBOR, VARGA ÁKOS, PAPP VERONIKA, PÉNZES BÉLA

Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest

A közönséges liszteske (Aleyrodes proletella (L.) hazai előfordulásáról, káposztaféléken okozott kártételéről viszonylag kevés szakirodalmi adat áll rendelkezésünkre. Az utóbbi tíz esztendőben, különösen a meleg, száraz nyarú években, a káposztaféléken megjelenő kártevők elleni inszekticides kezelések ellenére a hagyományos káposztatermesztő körzetekben egyre gyakrabban figyeltük meg előfordulását és jelentős károsítását. Kártétele a káposztafélék közül leggyakrabban kelkáposztán, karalábén és karfiolon jelentkezett. A kártevő előfordulása a növények értékesíthető- ségét és fogyaszthatóságát kedvezőtlenül befolyásolta.

A salátaként, illetve leveszöldségként termesztett, hosszú tenyészidejű portugál káposztán (Brassica oleracea L. convar. oleracea var. costata) 2012-ben már a tenyészidő elején, május folyamán megfigyeltük a közönséges liszteske jelenlétét. Védekezés hiányában olyan mértékben elszaporodott, hogy a növény felhasználását akadályozta. Augusztusra az erősen károsított leveleken tömegesen jelentek meg a Magyarországon eddig liszteskék predátoraként ismeretlen Acletoxenus formosus (Loew) lárvái, melyek a közönséges liszteske lárváit fogyasztották. A ragadozó életmódú muslicafaj imágói a molytetvek telepei közelébe rakják tojásaikat, majd a nyüvek a molytetű letelepedett, lárvabölcsőben élő egyedeit ragadozták. Miután megfigyeltük az A. formosus fajnak a közönséges liszteske populációt hatékonyan korlátozó tevékenységét házikertben, vizsgálatot végeztünk annak tisztázására, hogy a hasznos ízeltlábú faj megtalálható-e a tradicionális káposztatermesztő vecsési termőtájon. Alsónémedi községben kelkáposzta és karfiol növényállo- mányokban, ahol a rendszeres növényvédelmi kezelések ellenére számottevő mértékben jelen volt a közönséges liszteske, az alsó, permetlé által nem ért leveleken sikerült az A. formosus fajt megtalálnunk. A növényállományban lárvákat, bábokat, üres bábingeket és imágót is észleltünk. Az itt begyűjtött A. formosus bábokból kineveltük a fajnak szakirodalmi forrásokban is említett parazitoidját a Pachyneuron formosum Walker (Hymenoptera: Pteromalidae) fajt. A karfiolállományban begyűjtött kisszámú muslica báb jelentős része parazitált volt.

Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a közönséges liszteske tömeges megjelenését követheti az Acletoxenus formosus ragadozó muslica elszaporodása. A rovarölő szerekkel nem kezelt növényeken e predátor korlátozó szerepe jelentős lehet, ugyanakkor a permetezett növényállomá- nyokban is előfordul.

29

Agrozoológia

A SELYEMFÉNYŰ PUSZPÁNGMOLY (CYDALIMA PERSPECTALIS) KÁRTÉTELE ÉS ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON

PAPP VERONIKA, HALTRICH ATTILA, VARGA ÁKOS, VÉTEK GÁBOR

Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest

Az ázsiai eredetű selyemfényű puszpángmoly hazai megjelenéséről az első cikket Sáfián Zsolt és Horváth Bálint publikálta. Ebben arról számoltak be, hogy a 2011. szeptember 23-án a Nyugat-magyarországi Egyetem (Sopron) által szervezett „Kutatók Éjszakáján”, az esti lámpázás alkalmával 7 Cydalima perspectalis egyedet sikerült begyűjteniük (Sáfián és Horváth, 2011). A faj hazai megjelenése nem okozott meglepetést, ausztriai károsításáról már érkeztek hírek, gyors, keleti terjeszkedését már egy évvel előtte jelezték (Csóka et al., 2010).

2012 tavaszán Maráczi László írt egy átfogóbb cikket a fajról, melyben arról írt, hogy Zalaegerszegen már gondot okoz a kártevő, és vannak olyan helyek, ahol a hernyók tarra rágták a bokrokat (Maráczi, 2012).

Az említett közlemények és a Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékére érkezett bejelentések alapján határoztuk el, hogy 2012 őszén felmérjük, mekkora területen terjedt el a kártevő a nyugati országrészen, és ott milyen károkat okozott eddig. Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékben kerestük a C. perspectalis egyedeket és károsításuk nyomait. Mindhárom megyében olyan helyeken kutattunk a kártevő után, ahol jellemző a Buxus-ok előfordulása, így például kastélyok kertjében vagy temetőkben.

Felmérésünk során, az októberi időszakban, Sopronban és a környező településeken találtunk C. perspectalis egyedeket (innen érkeztek tanszékünkre a bejelentések is). A különböző helyszíneken igen eltérő volt a károsítás mértéke. Voltak olyan területek is, ahol az év során már szükségessé vált a védekezés a kártevő ellen.

Felvételezésünk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a selyemfényű puszpángmoly 2012 végéig csak lokálisan telepedett meg az ország nyugati részében. Soprontól 30 km-re, keletre, még nem találtuk károsításának a nyomát, azonban további terjedése feltartóztathatatlan, pár év alatt valószínűleg az egész országban jelen lesz. Ezt a folyamatot a faiskolai árudákban található, károsított Buxus egyedek meggyorsíthatják.

Időszerű lenne a kártevő ellen a közterületeken is számításba vehető, környezetkímélő védekezési eljárások kidolgozása. A faj hazai elterjedését nyomon követjük, biológiájának hazai körülmények közötti vizsgálatával pedig továbbra is foglalkozunk.

30

Agrozoológia

ÚJ MEDITERRÁN, TRÓPUSI KÁROSÍTÓK ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON IMPORT NARANCS GYÜMÖLCS ÉS EGYÉB DÍSZNÖVÉNY SZÁLLÍTMÁNYOKON.

MOLNÁR SZILÁRD, GARAMVÖLGYI VILMOSFejér Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága, Velence

Domak Béla, Molnár Szilárd és Garamvölgyi Vilmos növényvédelmi felügyelők és zöldség-gyümölcs minőségellenőrök 2012. 02. 14-én és 02. 28-án ellenőrzést tartottak Dunaújvárosban, illetve Székesfehérváron kiskereskedelmi egységekben. Ellenőrzésünk kiterjedt a leveles, száras narancs szállítmányokra is. A leveleken, hajtásokon, gyümölcsökön több pajzstetű fajt észleltünk. Az áru származási helye: Olaszország és Görögország volt. A helyszínen a fertőzött szállítmányokból mintát vettünk.A növényminta Leucaspis japonica zárlati károsító gyanúja miatt felterjesztettük vizsgálatra a Budapesti Károsító Diagnosztikai Laboratóriumba (BKDL, 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.). A BKDL által kiállított vizsgálati jegyzőkönyv eredménye: Leucaspis japonica károsítótól mentes volt.A növénymintákat Dr. Kozár Ferenc (MTA doktora, tudományos tanácsadó, MTA ATK Növényvédelmi Intézet) is megvizsgálta. A növénymintán meghatározott egyéb károsítók a következők voltak: Lepidosaphes gloverii (Packard), Lepidosaphes beckii (Newmann), Aonidiella aurantii (Makell), Parlatoria pergandii (Comstock).

A meghatározott négy pajzstetűfaj egyik sem zárlati károsító.A Lepidosaphes gloverii (Packard), Lepidosaphes beckii (Newmann). Aonidiella aurantii (Makell),

Parlatoria pergandii (Comstock). károsítókkal erősen fertőzött tételek felvetnek növény-egészségügyi problémákat. Az ilyen szállítmányok milyen növény-egészségügyi, valamint zöldség-gyümölcs ellenőrzésben részesültek, milyen az EU mediterrán országaiban (Olaszország, Görögország) a növény-egészségügyi helyzet és milyen az ellenőrzési rendszer?

A két szállítmányban megtalált és meghatározott pajzstetűfajok egy része Magyarországon már korábban is megjelent déligyümölcs szállítmányokban, de Magyarországon még nem telepedtek meg. Kozár Ferenc, Kienitz Károlyné már 1976-1977. években részletesen foglalkoztak a déligyümölcs szállítmányok pajzstetű fertőzöttségével (Növényvédelem, XV. Évfolyam, 1979. 6. szám). Munkájukban az egyéb fajokon kívül, a most megtalált négy fajt is említik jelentős károsítóként. A fajok megtelepedését akkor az üvegházi és szobanövényekre korlátozták.

A klímaváltozás miatt, reális a veszélye annak, hogy ezek a károsítók megtelepedhetnek, felszaporodhatnak Magyarországon. A pajzstetvek megtelepedésének lehetősége fennáll, mivel az utóbbi években, a Citrus féléket és egyéb dísznövényeket gyakran ültetik közterületeken és kertekben egyaránt. A pajzstetvek károsíthatják a rózsaféléket, a kecskerágót, a fagyal- és magyalféléket és egyéb dísz- és termesztett növényeket is.Megtelepedésüket elősegíti, hogy a tél végi tavaszi időszakban kerültek behurcolásra és a téli fagyok nem pusztították el a behurcolt egyedeket. A lakosság által szemétbe kidobott növénymaradványokról a pajzstetvek rajzása megtörténhet. A leírásban szereplő pajzstetű fajokon kívül Fejér megyében meghatározásra került a Ceroplastes japonicus (Green) Magyarországon nem honos pajzstetű faj is. A fertőzést Ilex gazdanövényen Klupács Helga és Volent Ákos növényvédelmi felügyelők találták meg. Ennek a kártevőnek nagy az elterjedési veszélye a dísznövényeken.

A pajzstetvek elleni védekezés szakmai kihívást jelent a szaporítóanyag előállításban és a gyümölcs és dísznövénytermesztésben egyaránt. Magyarország 2004. évi EU csatlakozása után a növényi szaporítóanyagok, egyéb mezőgazdasági termékek import szállítmányainak hatósági ellenőrzése jelentős mértékben csökkent. A károsítók az EU-n belül a növény-egészségügyi határkirendeltségek megszűnése után szinte korlátok nélkül terjedhetnek. Az importőrök feladata, hogy a behozott növényi szaporítóanyagok, zöldség-gyümölcs szállítmányok megfeleljenek a növény-egészségügyi és zöldség-gyümölcs előírásoknak.

31

Agrozoológia

A MÉHLEGELŐ TELEPÍTÉSEK AGROTECHNIKAI VONATKOZÁSAI A BEPORZÓ PROGRAMBAN

BENKE SZABOLCS1, SÁROSPATAKI MIKLÓS2

1Syngenta Kft., Budapest2Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar,, Gödöllő

A Beporzó programot a Syngenta indította 2009-ben - több európai ország mellett - Magyarországon is. A program célja, hogy a természetes, vadon élő beporzók számának növekedését segítse, virágban gazdag méhlegelők (általában pillangós virágú növények) telepítésével. A program elsősorban agrár tájakban célozza a méhlegelők telepítését, ezzel segítve a beporzást, valamint hozzájárul a művelt környezet biológiai sokféleségének megőrzéséhez, növeléséhez. A fő cél a változatos környezet kialakítása mezőgazdasági területeken, miáltal a biodiverzitás és a környezet tájképi értékei is növelhetők.

A program indulásakor alapvetően egy angol magkeveréket használtunk, majd egy hazai vetőmagkeverék is összeállításra, majd telepítésre került. Jelenleg 170 helyszínen mintegy 200 hektáron van a hazai keverékkel méhlegelő telepítés szerte az országban. A számos telepítéssel lehetőséget teremtettünk a keverék mintavételezéseken alapuló vizsgálatára. A mintaterületeken egy többéves keveréket preferáltunk, mivel nem volt célunk a talaj évenkénti mozgatása, ezáltal elősegítve a talajban fészkelő beporzók betelepülését, nem mellékesen csökkentve az egy évre eső fajlagos költségeket. A magyar keveréket egy- és többéves növények kombinációjaként alakítottuk ki - egyszerre több funkciót is adva a telepítéseknek - mivel ezt a formációt ítéltük a legjobbnak. A keveréket alkotó sok növényfajjal a változatosságot kívántuk növelni, nem volt célunk az egy vagy néhány fajos, szinte homogén vegetáció kialakítása, az amúgy is jórészt nagy táblákban homogén mezőgazdasági termesztett biotópokban.

Vizsgáltuk az időben eltolt telepítések fejlődését, a növényborítottságot és az egyes növények keverékben betöltött szerepét, valamint az egyes növényfajok virágzási idejét, továbbá az egyes munkafolyamatok alkalmazhatóságát a méhlegelő telepítésekben.

A méhlegelők vetésidejét alapvetően két - egy tavaszi és egy nyár végi - időszakban határoztuk meg, de egyéb hasznosítási iránynak megfelelően az időszakoktól kismértékben el lehet térni. A magágy előkészítést az aprómagú pillangósok igényeihez kell igazítani, így a vetéshez aprómorzsás talajszerkezet szükséges. Vetés többféle eszközzel is sikeresen megoldható, az egyenletes kelés elősegítése miatt nagyon fontos a vetés utáni hengerezés. A méhlegelők kezelését sávos kaszálásokkal/zúzásokkal, és időben eltolt kezelésekkel oldottuk meg, célként szem előtt tartva, hogy a telepített területünk minél hosszabb ideig maradjon virágban. Kaszálásoknál az egyes elvirágzási időknek megfelelően javaslatot tettünk azok időzítésére is.

A keverék alkalmazhatóságát több művelési ágban, többféle mezőgazdasági környezetben is folyamatosan monitoroztuk a beporzó rovarok vizsgálatával.

32

Agrozoológia

MULCSOZOTT ÉS MULCSOZATLAN BURGONYATÁBLÁK SZÁZLÁBÚ (CHILOPODA) EGYÜTTESEINEK AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSA

DUDÁS PÉTER, AMBRUS GERGELY, PILTZ MAGDOLNA, TÓTH FERENC

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő

A százlábúak, mint ragadozó szerveztek a talajélet szerves részét képezik, ezért szerepük lehet a kártevők visszaszorításában. A jövőben akár a biológiai növényvédelemben is szerepet kaphatnak.

Mezőgazdasági területeken eddig még kevéssé vizsgálták a százlábúak előfordulását, hiszen a legtöbb faj általában kevésbé bolygatott területeken fordul elő, jellemzően avar- és korhadéklakók. Ezért természetes talajtakaró anyagokkal (széna- és lombmulcs) igyekeztünk számukra mesterséges környezetben is életteret biztosítani. A szerves mulcsozás kétféleképpen is elősegítheti a százlábúak felszaporodását, megfelelő környezetet biztosíthat számukra, valamint a növénytakarót elhagyó, főleg éjszaka aktív fajoknak nappalra búvóhelyet adhat.

Kutatásaink helyszínéül két települést választottunk: Pest megyében Budaörsöt és Veszprém megyében Hidegkutat. Az említett helyszíneken azonos méretű vizsgálati parcellákat jelöltünk ki a következő paraméterekkel:A vizsgált területek teljes mérete művelőutakkal együtt helyszínenként 168 m2 volt. A vizsgálati helyszíneken 12 db, 3 m x 4 m nagyságú parcellát állítottunk be. Az ismétlések száma 4 volt, a kezelések száma pedig 3 (szénamulccsal takart, lombmulccsal takart és takaratlan).

Mintavételezéseinket talajcsapdázással végeztük. A talajcsapdákat 2012. június és szeptember között egyhetes intervallumokban ürítettünk. Ölőfolyadéknak 5%-os ecetsavat használtunk. A százlábúakat a begyűjtést követően 70%-os alkoholban tároltuk.

Százlábú fajok eloszlása kezelt és kezeletlen parcellákon

Hidegkút 2012.

KezelésekSzénamulccsal kezelt

Lombmulccsal kezelt

Mulcsozatlan kontroll

Lithobius forficatus (L.) 0 0 1Lithobius mutabilis (L.) 7 4 0Cryptops anomalans (Newport) 2 1 1Clinopodes flavidus (C.L.Koch) 0 0 1Geophilus flavus (De Geer) 0 0 1

Budaörs 2012.

KezelésekSzénamulccsal kezelt

Lombmulccsal kezelt Mulcsozatlan kontroll

Lithobius forficatus (L.) 8 5 4Cryptops anomalans (Newport) 1 0 0

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0003

33

Agrozoológia

CSEREBOGARAK FAJI ÖSSZETÉTELÉNEK FELMÉRÉSE PAJOROK ALAPJÁN

DEMIÁN ÁGNES1, DELI PÉTER1, SIPOS KITTI2, PÉNZES BÉLA1

1Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, ,Budapest2MTA Agrárudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet, Budapest

A hazai ültetvényekben a cserebogár imágók és lárvák jelentős károk okozói. Jelenleg a gyökereken károsító lárvák ellen hatékonyan nem tudunk védekezni. A fajok gyakran meghatározott talajú területhez köthetőek, ennek ellenére növényvédelmi döntések meghozatalához nélkülözhetetlen a faj pontos azonosítása. Az Anomala fajok és az Anoxia orientalis homoktalajon egyaránt gyakoriak, azonban kártételük több vonatkozásban eltérő. Az Anomala fajok imágói jelentős lombkártételt okozhatnak, illetve két év alatt fejlődnek. Ugyanakkor az Anoxia orientalis imágói nem táplálkoznak az ültetvényben, és a lárvák 4-5 évig fejlődnek. A faj identifikálásán túl a lárva korának ismerete is fontos, hiszen az alapján dönthetünk az imágórajzás várható idejéről, amikor a tömeges tojásrakást megakadályozhatjuk. A lárvák határozása nemzetség szinten viszonylag egyszerű, azonban egyes nemzetségek esetén (pl. Anomala sp.) a faji szintű határozás nehézkes megfelelő határozókulcs hiányában. Munkánk során azon fajok esetén, amelyeknek határozókulcsát sem a hazai, sem a nemzetközi irodalomban nem találtuk, a jellemző bélyegek alapján kísérletet tettünk leírásukra.Felméréseinket szilvaültetvényben (Kecskemét), meggyültetvényben (Borbás, Veszprém), szőlőültetvényben (Badacsonytomaj), valamint az állókultúrák mellett gyep felmérésére is történt (Jakabszállás, Lajosmizse, Göd). A mintákat térfogati kvadrátmódszerrel vettük, 1 m2 alapterületű talajt az ott található növényzet gyökérzónájában néztük át, amennyiben nem volt növény, két ásónyom mélyen. A vizsgálati helyszíneken a talajtípushoz köthető fajokat találtuk. A homoktalajú Kecskeméten, Borbáson, Lajosmizsén, Jakabszálláson, Gödön és Badacsonytomajon Anomala, Amphimallon, Polyphylla és Anoxia fajok fordultak elő. A gödi gyepben kiemelkedő számú Amphimallon volt, míg a jakabszállási gyepben csak Anomala fajokat találtunk. A borbási ültetvényben az Anoxia, valamint a Polyphylla fajok domináltak. Badacsonytomajon, Lajosmizsén és Kecskeméten szinte csak Anomala fajokat határoztunk. A kötött talajú, veszprémi ültetvényekben Melolontha fajok voltak. A kiválasztott területekről összesen 531 lárvát gyűjtöttünk be. A lárvák 35%-a az Anomala nemzetségbe tartozott, feltehetően az Anomala vitis, Anomala dubia és Anomala solida fajok voltak. A begyűjtött egyedek 16 %-a Polyphylla fullo volt. Az Amphimallon nemzetség 36%-át tette ki a begyűjtött mintának, amelynek nagy része Amphimallon solstitialis volt, az Amphimallon assimilis fajból csak néhány pajort találtunk. A lárvák 22%-a az Anoxia nemzetségbe tartozott, a lárvák zömét Anoxia orientalis fajként, míg elenyésző részét Anoxia pilosa fajként azonosítottuk. Továbbá a kötött talajú területekről Melolontha melolontha került azonosításra a mintákból.

34

Agrozoológia

PAPRIKAHAJTATÓ FÓLIASÁTRAK SZÍNES ÁRNYÉKOLÁSÁNAK HATÁSA LEVÉL- TETŰ (STERNORRHYNCHA) ÉS TRIPSZ (THYSANOPTERA) FAJOK POPULÁCIÓIRA

GÓDOR FRUZSINA ÁGNES1, LEDÓNÉ DR. DARÁZSI HAJNALKA2, BALOG EMESE1

1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, Gödöllő2TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft., Budapest

Hazánk egyik legjelentősebb hajtatott zöldségnövénye a paprika, melynek termesztésénél fontos, hogy az alkalmazott technológia pontosan kielégítse a növény igényeit. Az elmúlt évek időjárási szélsőségeit figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy egyre több nehézséggel kell számolni a termesztés során. A felmerülő problémák megoldására újabb és újabb módszerek kidolgozása és azok hatásvizsgálata révén kerülhet sor. Ilyen módszer lehet a színes árnyékolás, mely segítségével a növényekhez jutó fény mennyiségét és minőségét lehet szabályozni. A különböző színű árnyékoló anyagok eltérő módon változtatják meg a fény spektrális összetételét.

A színes árnyékolás hatását a termés mennyisége szempontjából 2008 óta vizsgálják hazánkban. Kutatásom a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft., az Első Magyar Kenderfonó Zrt. és a DélKerTÉSZ által kezdeményezett kísérlet-sorozat része. Korábbi vizsgálataik során megállapították, hogy ez a módszer a termésmennyiség szempontjából kedvező lehet. Felmerül a kérdés, hogy ennek milyen növényvédelmi vonatkozásai lehetnek, ezért ennek a kísérlet-sorozatnak részeként 2012-ben a kártevőkre gyakorolt hatás vizsgálata nagyobb szerepet kapott.

A hajtatott paprika jelentősebb kártevői közé tartoznak a levéltetvek és a tripszek, amelyek mind a vegetatív, mind pedig a generatív részeket károsítják. Jelentőségüket bizonyítva, másodlagos kártételként különböző növényi vírusok vektoraiként is szolgálnak.

A kísérlet helyszíne egy családi gazdaságban volt, Lajosmizsén, ahol 6 kezelést állítottunk be: kontrol (árnyékolás nélküli), mésszel festett, egy-egy sárga, piros, zöld, valamint fehér színű raschel hálóval takart, 5 x 40 m alapterületű fóliasátrat. Kék és sárga színcsapdák mellett paprikavirágok is begyűjtésre kerültek. A vizsgálat ideje alatt, 2012. május 24. és augusztus 30. közötti időszakban kéthetente gyűjtöttem a virágokat és cseréltem a színcsapdákat, melyek tartalmát, valamint a virágokból, alkohollal kimosott kártevőket sztereomikroszkóp segítségével határoztam meg.

Legnagyobb egyedszámban tripszek fordultak elő a fóliasátrakban, melyek esetében meghatároztam az előforduló fontosabb fajok imágóinak számát és azok ivararányát.

Az egyes színes árnyékolók egyértelmű befolyására nehéz következtetést levonni, ellenben elmondható, hogy a virágokból gyűjtött levéltetvek egyedszáma valamivel nagyobb volt a zöld, sárga és piros árnyékolású sátrakban, a kontrol és a meszelt sátrakhoz képest. Izraeli kutatók vizsgálatai során is hasonló eredményeket tapasztaltak, ahol is a fehér és az ezüstös színek alatt kevesebb volt a levéltetvek egyedszáma.

A virágokból kimosott tripsz fajok közül a Frankliniella occidentalis volt megtalálható legnagyobb arányban, az összes egyedszám 42 %-ában. Általánosságban pedig elmondható, hogy a meszelt sátrak esetében figyelhető meg egy kicsivel magasabb, a zöld sátrak esetében pedig alacsonyabb egyedszám, a többi kezeléshez képest.

A kutatás a TÁMOP-4.2.2.B-10/1-2010-0011 „A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen” c. pályázat támogatásával valósult meg.

35