Kuktin Erzsébet

Nyelvemlékek

Bemutató óra a 8. osztály számára

Tihanyi Alapítólevél 1055 – első magyar szórványemlék

I. András 1055-ben apátságot létesített Tihanyban, melynek alapítólevele az elsõ eredetiben fennmaradt magyar oklevél. A szórványemlékek (az első lejegyzett magyar szavak idegen nyelvű szövegekbe ágyazódtak be) .Nemcsak tulajdonneveket, hanem közneveket, szószerke-zeteket és egy mondattöredéket is tartalmaz magyarul:

II. »feheruuaru rea meneh hodu utu rea« (Fehérvárra menő hadi útra).

III. Összesen 58 magyar közszó található az Alapítólevélben.

I. András király (1046-1060) a Thuróczy Krónikában

Kuktin Erzsébet

Tihanyi Bencés Apátság

Tihanyi Apátság – I. András sírja

(1046-1060)

Alapító okirat

Szerkesztője, fogalmazója valószínűleg Miklós püspök volt, leírója más, ismeretlen személy. Két hártyából összevarrt, több helyen sérült oklevél.

Az első prózai emlékünk:

• Halotti Beszéd és Könyörgés /1200Egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben maradt fenn.

Pray György (1723-1801) 

A kódex 172 hártya-lapból áll, 1192 és 1203 között készült.

1813 óta az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

Kuktin Erzsébet

• Egybefüggő magyar mondatokat tartalmaz.

• Két részből áll: 26 soros temetési beszédből és 6 soros könyörgésből.

• Míg az előbbi szabad tolmácsolása a következő lapon található latin szövegnek, addig az utóbbi pontos fordítása a latin eredetinek.

• Összesen 274 magyar szóelőfordulás található benne (a Halotti Beszédben 227, a Könyörgésben 47 szó van).

• Ez 190 szótári szót tesz ki.

Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté kezdetben [Úr] mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki paradicsomot házzá. És mind[en] paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, [a]ki napon eendel az[on] gyümölcs- től, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtő Isten- től, de feledé. Engede ördög intetének, és evék az[on] tiltott gyümölcstől, és az[on] gyümölcsben halált evék. És az[on] gyümölcsnek oly keserű vala leve, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de mind[en] ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ez munkás világba: és lőn halálnak és pokolnak martaléka, és mind[en] ő nemének. Kik azok? mi vagyunk. [A]hogy is ti látjátok szemetekkel: Bizony, egy ember sem kerülheti el ez vermet, bizony, mind ahhoz járó vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa mind[en] ő bűnét!

• Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc.Látjátok fele[baráta]im szemtekhel[=-kel] mik vagymuk[=-unk].

•ysa pur es chomuv uogmuc.Is-a [=bizony] por és hamu vagymuk[=-unk].

• Menyi milostben terumteve eleve miv isemucut adamut.Mennyi mi[=a]laszt-ben teremt(ev)é eleve[=eleinte] mi ősemüket[=ősünket] Ádamot,

• es odutta vola neki paradisumut hazoa.és ad(ot)ta (vala) neki Paradicsomot házává.

• Es mend paradisumben uolov gimilcictul munda neki elnie.És mind Paradicsom-ben való gyümölcsöktől monda neki élnie,

• Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl.híon[=(híján),csak] til(a)t(ov)á őt egy fa gyümölcsétől,

Pais Dezső 1886–1973

Az első magyar vers: Ómagyar Mária-siralom /1300

• 37 soros, két hasábba írt és • 132 szóból álló szövegemlék egy latin nyelvű, úgynevezett Leuveni Kódexben maradt fenn .• 1922-ben véletlenül bukkantak rá az írásra,

amely addigra már majdnem olvashatatlanná vált.

A versre egy belgiumi egyetem könyvtárában őrzött latin nyelvű kódexben találtak rá. Szerzője valószínűleg az olaszországi Bolongnából származott.

Énekelnek: Baloghné Horváth Erzsébet, Csizinszky Judit, Dudás Karolina, Kiss Bernadett, Kiss Fatime, Majdán Piroska . Vezényel: Palatin Krisztina

• A magyar irodalom első lírai emléke. Könnyed,lendületes, szabad fordítása egy latin nyelvű sequentiának /versnek, éneknek/.

• Az egyéni vallásos érzésterméke, Mária fájdalmát a részvét költőiségével jeleníti meg. A kötet két összekötött könyvtestből áll, a Siralmat az első rész utolsó levelének hátlapjára írták.

• A szöveg kopása a 15. századi egybekötés előtti használatból ered. A kódexet, mely az első világháború után bukkant fel, csere útján szereztük meg 1982-ben a Leuveni Katolikus Egyetem Könyvtárából.

Valék siralm-tudatlan. Si-ralmal sepedek, búal aszok,epedek. Választ világom-tól zsidó, fiadomtól, ézesörömömtől. Ó én ézesuradom,egyen egy fiadom, síró a-nyát tekintsed, búábelőlkinyújtsad! Szemem konyűelárad, én jonhom búal fárad,te véred hullatja én jon-hom alélatja. Világ vilá-ga, virágnak virága, keserű-en kínzatol, vas szegekkelveretel! Oh nekem, énfiam, ézes mézül, szégye-nül szépséged, véred hiulvízül. Siralmam, fohá-szatom tertetik kíül, énjonhomnak bel búa, kisomha nem [effacé: kíül] hűl.Végy halál engemet, egye-dem éljen, maradjon ura-dom, kit világ féljen!

• „Világ világa, • Virágnak virága!”

A figura etymologica (jelentése szófejtő alakzat) azonos tövű szavak ismétlésén alapuló szóalakzat, retorikai alakzat; játék az azonos szótövekkel, illetve az azonos hangzású, de különböző jelentésű szavakkal. Hatása a hangzásbeli csekély változásban rejlik. Előfordul a köznyelvben, a népköltészetben, a műköltészetben, például kínok kínja, szépek szépe

Alliteráció - a szókezdő v- hang összecsengése.

Szalay Lajos: Ómagyar Mária-siralom /grafikák/