Nyolcvan év: hét évnzed, a20. századból, meg egy a21-dikből. E*1n adatott aw|á gr asző|ő talá|mány nak,- ; a J '

amelynek lJjpestről kiáradó fénye a rőzsa-dombi villákba épp úgy bevilágított, minta manhattani felhőkarcolók kirakata mögé.A munkábőIhazatérő tokiói hivatalnok, aztirichi bankár, avácí püspök, vagy a stock-holmi győgyszerész esténként kattintottesyet a fali kapcsolón, és otthona megteltvilágosság gal. Az üvegbúráb a zártkripton-gáz színtelenül és szagtalanul szo|gá|ta aciw|lzáciőt. Az izző tetején aruÍly betííkhirdették a márka nevét: Tungsram.

100 wattos égőtma már csak a}díi-szala Műzeumban látni. Hamarosan meg-

sztintetik a óO.ast, a 40-est és 25.öst is. Akripton kicsit lassabban tűnik el, mint akámfor. odavan immár a ,,körte'' is, ma-holnap elveszíti metaforikus jelentését.Pár év múiva csak a nagypapák mesélnekarrőI, hogy valaha nem halogón fénycsö-veket, hanem a szemnek sokkal kelleme-sebb fényíí villanykörtét csavartak a csillárfog|a|atába,

A hőskornak vége. A Tungsram vi-Iágszabadalmának nyolcvan, a gyár önállólaboratóriumának harminc, Bródy Imrefizikusnak öwenöt év iutott. I944-ben _

mentessége ellenére - önkónt csatlakozottelhurcolt családjához. A kripto tgázzal tóI-tótt égő Íe|aItalá|ója soha nem jött vissza asötétségből. tr Rojkő Annamória

Yilágraszőlő túálrnányok vegyko nyháia. . .

,,I9 2 I -ben az ipari tevékenys é gés termékfejlesztés támogatá-sára létreho zzák az izzó |utatőlaboratóriu mát, az európai furííPfeiffer Ignác műegyetemi

tanát vezetésével. EttőI az időtő| kezdvemúszaki tudós gárda dolgozik itt, olyanok,mint Bródy Imre, Millner Tivadar, WinterErnő, Turi Pál, Selényi Pá|, Bay Zo|tán éssokan mások. 1924-tő| kísérleti gépgyáttásindul, hogy a Tungsram fényforrásokat,Tungsram-gépeken á||ítsák e|ő. 1930-banBródy Imre találmányát, a krypton töltésííizvó|ámpákat is gyártani kezdi a Tungsram.''(Ujpest, 1987. október)

,,[Gábor Dénes] Magyatországon első-nek a Tungsram kutatóintézetében do|gozőBudincsevits Andorral vette fel a kapcsolatot,hiszen ő is lámpák tökéletesítésével foglalko-zott. Ata|á|kozójukon a cégnevében megjelentSelényi Pál örömmel közölhette veliik, hogy av ezérigazgató fi zetés nélkiili vendégkutatókéntengedéIyezi Gábor Dénes laboratóriumi mun-káját, haszná|haga a vá|Ia|at eszkózeit, Ío|y-tathatja kutatásait, konzultálhat a kollégákkal,így Budincsevitssel, Bródy Imrével és VésziGáborral is.

Ha csakugyan sikerül működő pIazma-|ámpát létrehoznia, a vezérigazgatő hajlandőtárgya|ni vele a taláLmány gyártásárőL, Ba-dincsevits elkészítette a nary elektronemisz-sziőji:' oxidkatódot és segített kidolgozni ap|azma|ámpa gyáttástechno|őg7áját.'' (www.feltalaloink.hu)

,,I936-ban Aschner Lipót, az EgyesültIzző vezétigazgatója meghír,ta |Bay Zoltánt]az ország első ipari kutatólaboratóriumánakaz éIére.,, (Magyar Krónika, 200ó. július 4.)

,,1937 -ben Magyarországon e|őszórsikerii] állóképközvetítés két helyiség közötta Tungsram-nál, ami a te|evtzió technikaikezdetét jelenti, és a magyar te|evíziőzásfejlődését indítja meg.'' (Ujpest, 1987.okóber)

,,A tegnapi hivatalos lapban jelent megakotmányzó rendelete, amellyel dr.Bay Zo|-tánt az Egyesült IzzőIámpagyár és Villamos-

sági Rt. kutatólaboratőúumának igazgatőjáta múegyetem gépészmérnöki osztáIyánakatomfizikai tanszékére egyetemi nyilvánosrendes tanárcá [...] kinevezte.'' (Jjpest, 1938.augusztus 10.)

,,A' gyár vl|ágra szó|ő tudományosszenzáciő színhelye vo|t 1946. Íebruár 6-án:in került sor Bay Zo|tán fizikus, a kutató-laboratórium vezetőie sikeres kísérletére,amelyben radarvisszhangot fogott fel a Hold-róI az üzemben készített lokátorral [...]'' (tletiYl|ággazdaság, 200 5 . március 2 5.)

,,trttég gyermekként ébredt fel benne[Bay Zo|tánbanf az égboltra feltekinwe a v ágy :>>megtapogatni<< a Holdat. Ennek az á|ornnakva|őra váItásához vezettek a második w|ághá-ború alatt titokban megkezdett radarkísérle-tek, amelyeknek célja az ellenséges repülőgé-pek felderítésére szolgáló berendezés |oÍej-lesztése volt. A k,wá,Ió minőségű Tungsramcsövek továbbfejlesztéséve| sikerült is olyanberendezést létrehozni, amely alkalmasnak|átszott a feladatra. A világháború után a meg-szá||ő hadsereg azonban a már kész összeá||í-tást leszereltette. A ma már közismert, akkorforradalmian új ötlet a jelismétlés és jelinteg-ráció informatikai szemIé|etíi módszere meg-hozta a sikert. Avá|takozva a Holdra. illewe aHold mellé iránftott antennával végzett ki-sérletek végén az a hidrogén-coulombméter,amelyik a Holdra sugárzott impulzusok utánvolt bekapcsolva, több hidrogént fejlesztett,mint a >>vak<< kísérletek ieleit észIelők.,, (Ma-gyar Krónik a, 2O06.július 4.)

,,Í948-tő| folytatódik az 1941-benmegkezdett kísérleti Íénycsőgyártás, 1 948-tólfénycsöveket a Tungsram tömeggyáttássze-ríien á||ít e|ő. t952-tő| megkezdődik a katód.sugárcsövek és magnetronok gyártása aTungsram-nál. 1957-tő| megkezdődik a tele-víziős képcsőgyártás i's, ami az l97a-es évekelejéig folytatódik''' (LJjpest, 1 987. október)

,,I969-ben a tórzsgyát kutató- és fej-|esztő t ész|egéhez csatolták a Híradástechni-kai Kutató Intézetet és Távközlési Kutató In-tézetet.,, (Fleti Világ gazdaság, 2005. március25.) (osszeóllítona: Szöllőry Marianne)

uimsr: Múltidéző

Az Ujpesti HelytörténetiAlapítvány lapia

Alapító szerkesztő;KauBcor,rrs GÉze.

A szerkesztőb izottság, elnöke :Dn. Snos L.qos

A szerkesztőbizottság tagiai:HmrmrNLrszl-őDn. Kőnos ANonÁsRoJro ANNamÁrue

Szerkesztő:Rorxó AlwamÁrue

Munkatársak:IvÁNnJÁNosIvÁNyn.-rÉ KownÁp G:zplll 1 Rolró ANNen,tÁrue Nyolnan éu

r

U010. szeptember XVII. éufotyam 3. sz.]

Dest tI noty'örrénett Értesír6

Jz

,

Klnos AlrxóKrrzsÁN SÁxoonDn' SerI,erJÁNosSzollősy Menremrrn'

Számunk szetzőizBanr,l Flóne egetemi hallgatóFIrn-nnaxN L xszrő t an órIvÁNn JrNos ok leu e les építőmérni;kKelrncovr.rs GÉzt h e lyttirtén et-kutatóDn. Kxrsra GvoncY egetemiadjunktus (ELTE)KxrzsÁN S Í'No ou gl ííj nm ény k e z e l őL tszlp GÁron infolmati kusLónrNcz RónBnr könyatórosMóxrcz zslctllowo írőRolró AwNamÁnre. /jsógíró,szerkesztőSzot,t,ősy Meruemrio h elytiirténeti.gííjtemény-uezetőVanceKÁnory ,y,g. WÍVjőmémiik-ftítanóesos

Kiadja:Ujpe.t onko.mártyzataLapterv: BaNce Fnnr,NcMííszaki szerkesztőzGBt,I,Énr Kare'mvNyomdai kivitelezés:Necy És TÁnse.Felelős vezetőz SzÚcs EnNó

10

MűiladézőVilógraszőlő taltílmínyok a eg kony h ój a. . .

Osszeállította Szorlósv MenreNr.m

TanulmányKeorBcor,lrs Géza Eg tudomónyos ruííbely UjpestenA TUNGSRAM Kutató IntézetKözleményekKruzsÁN SÁxuon Úip,'t ipar.uógínyai és a huasútidraszóllítós nz 1890-es éaek uégéig, 2, részIvÁxrrJÁNos Dokumentumok az ujpesti Egek Kirólyneja

frplébdnia-tenxplÜrn építéseről, 3, rész: Az oldalbajők,a l ap r aj zi fej lő d é s t ii rt én e tVl,nce KÁnoly Az angalfiildi jórmíiakp ttjrténeteLőnnccz RónBRT A uilóg első női zsokéjaI{óposztósrnegterenLe'sztp Gelon A genfi' Bajnokok Tomájo, 2. részRoJró ANNaMARIA Epiződok Ascbner Lipőt életéből,10. rész: Vóratlan fordulatBenr.q' Fróne Az újsógírő Mőricz ZsigmondMórucz ZstcuoNp Az ujpesti bútorDn. Knrsxe Gyincy Élőbelykezetés az ajpexiHomoktiiais Temlészetu édelmi Területen}Iíres úipestiekHmlnaxN Lxszrő Horudth FerencInteriúSzÖlrősyMeruemre 86 éae apórőlfiúra

32

I415

T6T9

212L23

25

28

Úit"ry,'sr"i

A Tungsram WÍci úti épükte (észle)

Helwörténeti hírek

I(qDrpcoVITS GÉzx

Egy tudományos műhety UipestenA TtNGsRAIVt Kutató Intézet

189ó. augusztus 1-jén a PestiMagyar Kereskedelmi Bankés azBgger és Tsai néven be-jegyzett cég megállapodásaa|apján létrejött az E,gyesült

Villanyossá giRt. azza| a cé||aI,hogy az EdisonáIta| szab adalmaztatott szénszá|as izzó|ámpá-kat az osztrák-Magyar Monarchia országai-ban elterjessze. A cég a pesti Huszár utcábanegy kis telepen kezdte tevékenységét, ám akezdeti sikerek és a növekvő igény miatt na-gyobb terüietre volt szükségük. 1900. januárZ8-ánKárolyi Lász|ó gÍőkő| (a mai területen)1 3. 500 négyszögölnyi telket vásároltak. A ter-vező munka azonnal megkezdődött, és 1901.január 1-jén elinduihatott a termelés: naponta10.000 db szénszálas izzó|ámpát gyártottak. Agyár tetmékeit elsősorban ktilfoldon értéke-sítették' 1902-ben már Japánban is megjelen.tek az újpesti izző|ámpák' A fény{orrásiparfejlődése 1904.ben szenzáciős sikert hozott:két magyar mérnök, a bécsi egyetem oktatói,Just Sándor és Flanaman Ferenc minőségben,hatásfokban és élettartamban korszerííbb izzó-lámpákat állítottak e|ő. Lámpájuk izzószá|avolframfémből készült, és fényhasznosítása800 üzemóra után sem csökkent. Ezt a szaba-dalmat az újpesti gyár |<tzárólagos jogokkalmegvásárolta, és l906-ban, a világon elsőként,

tömeggvártásba vette. Ezze| e|dő|t,hogy gyárfő terméke azizzóIámpaIesz, ezérta cég nevétEgyesült Izzó|ámpa és Villamossági Részvény-tár sasá gr a v á|toztatta,

Ekkor ismerte ÍeI a gyár igazgatőságaés trrlajdonosi testtilete amíiszaki fejlesztés je-lentős é gét. Elhatár o zták a Kutató L aboratóri -

unr felállítását, Ezt rógzíti egy májusi igazga-tósági n|és jegyzőkönyve: ,,kémikusokat kellfoglalkoztatrri, akik a volframlámpa-gyártásügyét az összes szabadalom ismeretében to-vábbfejlesztik, és azIzző tészére a világpiaconkedvező helyet biztosítanak,,. Az e|képze|ésmegvalósítása azI. világhábonr miatt is kése-delmet szenvedett. A Kutató I'aboratóriummielőbbi megszeÍvezését a legendás híríífuchner Lipót szorgalmazta, aki |92l-ben akereskedelmi igazgatő tisztségből lépett elővezéúgazgatóvá' Javaslatára _ a tulajdonosokegyetértéSével - 1,ó miilió korona ráfordítás.sal működni kezdett a Kutató Laboratórium.Ez a tudományos műhelyvoltMagyarországonaz e|ső ipari bázison szerveződött laboratóri-um, ahol a tudomány eredményei korszeríítermékekben testesültek meg. A laboratóriumtévén a cég a hazai tudományos kutatás cent-rumaként vi|ágszerte isnrertté lett. Hírnevét anagykristályos volfram-izzószá|, a kriptontöl-tésíő' izzó|ámpa, a sikeres televíziós képán'itel

A Tangsram glárte lep madfuaíu latből

- f- a 2a10. @pptu m. 4{. L ot4 urBs,,*il Tanulmány

kidolgozása és a Bay-féle Hold-radarnak kö-szönhette.

A laboratórium vezetésére AschnerPfeifer Ignác műegyetemitanártkérte fel, akiI936-ig sikeresen vezette az intézmén}.t. Ar észv ény,tár saság igazgatósága elfo gadta Pfei-fer javaslatát, miszerint a siker akkor érhető el,ha tehetséges munkatársakat keresnek és al-kalmaznak. Igy került azlzzőba Vidor Pá|, aMűegyetem tanára, dr. Selényi Pál, aki a Tu-dományegyetem Fizika i Intézetébő| érkezettés dr' Bródy Imre, a göttingeni eg.yetem elmé-leti fizikusa, a Nobel-díjas Max Born korábbimunkatársa. Világossá vált, hogy a vákuum-technikai iparban nem csak kémikusokra, ha-nem fizikusokra is szükség van, akik a frz1kaelméleti eredményeit ipari gyakorlatba átiil-tetik. A kedvező feltételeket fuchner bőkezí3'támogatása és a qrunkatársak nemzetközilegelismert tudományos eredményei teremtettékmeg.

Az Izzó intenzív fejlődésének motorjaa Kutató Laboratórium volt. Aschner Lipótnem csak a kutató-fejlesztő munkát támogatta,hanem felismerte, hogy az egyetemi oktatásszírwanaIa alapvetően fontos feltétele a páIya-kezdő szakemberek képzésének. Ezért L936őszén a budapesti Műegyetemen kezdemé-nyezte az Atomfrzikai Tanszék megszewezé-sét, és erre a célra 300.000 pengős alapíwányttett. Közismert volt az, hogy a tanszék éIéreBay Zo|tánt szemelte ki, akit Szegedrőlhívotta Kutató Laboratórium vezetésére. Bay emel-lett fontos kísérleteket végzen. egy katonaicélű radat előáI|ítására is. fuchnernek köszön-Ltető az a nagyfolú szervezettség, ami azIzzőtj ell eme zte ; itt. az a|apany ag-Inltatástól ke zdvea termékfe;.lesztésén át a gyártásig minden,,eg:J kézben'' volt. Saját fg|esztésű és gyártásű,gépekkel á||ította elő termékeit, saját gyárai-ban (a Tokodi Uveggyárban, a Miskolci Krip-tongyárban) a szükséges alapanyagokat. Ahúszas évek végén született meg a vállalattöbb mint száz országrakttetjedő kereskedel-mi háIőzata. h részvénytársaság kiilföldönmííködő gyárai révén fontos szerepiője letta világ ipaúnak és kereskedelmének. ATungsram márka mindenütt ismert és elis-mert védjegy lett.

1 93 O-ban szenzáciős műszaki újdonsá-got jelentett a kriptontöltésű izző|ámpa sza-

Tarlulrntíny

badalmi bejelentése. Bródy Imre találmányaenergiatakarékos, kitűnő fényhasznosítású ter-mék volt; a nagyközőnségnek 193ó-ban a Bu-dapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be. AKutató mérnökei á||andő figyelemmel kísér-ték a konkurencia eseményeit. Sokat utaztaka ktilföldi gyárakba, kiilönösen széles körűegyüttrrriíködés alakuIt ki az amerikai GeneralElectric-kel, Pfeifer Ignác ugyanis már 1932-ben felhívta a frqyelmet eg'y Amerikában jártmérnök, Lendvai Dezső jeIzés&e.Eszetint azAllamokb an me gkezdte diadalűgát a televíziő -zás. Czukor Károly, a|<t a hazai elektroncső-gy ár tás me gtef emt őj e v o|t, azt j^v aso\ta, ho gylétesítsenek egy hilön laboratóriumot ahazaite|evíziőzásfe jlesztésére.J,avas|atáte1fogadták,és Í937 márciusában az Ujpesti Uveggyár to-ronyépületében elhelye zték akísérleti adőá|Io-mást. |937. június ZI-én sikerült az egytkszobábő| egy másik szobába slgározni egsrMiki egér-képet és a Tungsram márkaje|ét, aT betű képét. 1938 tavaszán a Megyeri útiUTE stadionból közvetítették az UTE-FTCrangadót. A világháboru meghiúsította a to-vábbi kísérleteteket, azIzző hadiüzem lett éselsősorban a hadiipari megrendeléseket kellettteljesíteni. Ezek kozül a legfontosabbak a ra-darkísérletek voltak, amelyeket Bay Zo|tánszemélyesen vezetett. Ez annytra fontos volt,hogy a csoport tagjait mentesítették a katonaiszo|gá|attőL, és a zsidő származástt mérnököketaz e|harco|ástól. A munka megkezdését kovetőfél év után, egy magas épijrlet tetőzetén elhelye.zett berendezés segítségével sikerült 18 krn-enát követni egy dunai uszá|yt, és 1943 nyaránpedig bemértek egy katonai repülőgépet a

A l{utatő Laborahíriun épülete 1936.ban

r|,

-)20r0'w"fum4,ÍLz)

Ü'E*stl

Nagy-Kevély csúcsa felett. A háboru elérteMagyar országot, az Izzó katonai parancsnok-ság a|á került. 1944. március 19-én a bevonulónémet csapatok elhurcolták Aschner Lipótot,a gyár irányítását Bay Zo|tán műszaki ésJankovich Dénes gróf kereskedelmi igazgatóvette át.

1945" január 10-én '" Újp"'t." bevo-nuló szovjet csapatok katonai őrizet aiá he-|ye,ztéka gyárat. Közben a felrobbantott dunaihidak roncsai miatt keletkezett jégdugó árvi-zet okozott, Újpest megyeri ,á,rosiés,ét -

benne az Izzőt is _ elborította a víz. A gyárépületeit csak csónakkal lehetett megközelíte-ni. Március 28-án fegyveres orosz katonákszá||ták meg a vállalatot és megkezdik a teljesleszerelést. Május 15-éig a termelő gépek éseszközök 96%-át elvitték. A háboru végénkészült jegyzőkőnyv szerint, 1938-as árakonszámiwa 11 millió dolláros kár keletkezem.Bay Zo|tán magánlaboratóriuma és fontos do-kumentációk annak köszönhették a pusztításelkertilését, hogy a Szovjet Tudományos Aka-démia - B"y nemzetközi hírére tekintettel -

katonai védelmet kért. A hatalmas veszteségekellenére megkezdőd ótt az éIet űjjászerv ezése.Korábban néhány gépet és a|katrészt sikerültaKőbányai Sörgyár pincéiben elrejteni, s eze-ken a gépeken kezdődött el a termelés. A

háboru befejezése okafog5,ottá tette a katonairadar-kísérleteket, Bay mégis úgy döntött,hogy folpatja a megkezdett mrrnkát. 1946.február 6-án a vtIágsajtő hírül adta: Ujpestensikerült a Holdról visszaverődő ultrarövid hul-lámok segítségével megmérni a Hold-Föld tá-volságot. Ez a siker természetesen nemcsakBay Zoltán érdeme volt, hanem munkatársai:dr. Budincsevics Andor, Magő Kálmán, Hor-váth Lajos, rlr' Pap György és dr. Simony1Ká-roly is osztoztukaz elismerésben.

Időközben elkészült a gy6r tjjáépítésé-nek terve. 1950-ben sikerült elérni termelésimutatóban és létszámban az l939-es állapo-tokat. A hazai politikai vá|tozások az EgyesültIzzőt is hátrányosan érintették. Me gke zdő döttazá|Iamosítás. Minden s záz{őné|több munkástf o gIalkoztatő ü zeme t áll ami ke ze lésb e vontak.1948 márciusában munkásigazgatót ne\,€ztekki és a gyár nevét is megváltoztatták, Ez ahelyzetmindössze egy hónapig tartott' ug.yan-is a hatóságok felismerték, hogy az Izzó nyí|tállamosítása veszélÉe sodorta a ktilföldönmííkö dő |eányv á|Ia|atokat és kere ske d elmi fi ó -

kokat. Félő volt, hogy a volt szövetséges ál-lamok - immár magyaÍ állami tulajdonként -

a háborus károk fedezésére zfu aIá vehetik azIzzó |ant|évőségeit. Április 29-én felmentet-ték Beér Frigyes munkásigazgatőt, s ettőlkezdve a céget formailag részvénytársaság.ként, belföldön pedig áilami vállalatként kezel-ték. Ez azt a furcsa hely'zetet eredményezte,hogy ismertekvoltak a részvényesek, működöttaz igazgatőtanács, évenként készítettek mér-

"**sf;*

pffix-ffiwstr##pTe leuíziós kísérleti ad'ás 1 9 3 7 -ben

Úitrest;Bródy Imre fizikus

Tanulmóny

legbeszámo|őt, Iétezett a felügyelőbizottság,de nem osztottak a részvények után nyeresé-get. Megvo nták a vá|IaIat exportiogát, az ij'gy-leteket az Elektroinrpex Külkereskedelmi Vál-lalat bonyolította'

1 950-ben megalapították a TávközlésiKutató Intézetet (TAKD' 1953-ban a Hír-adástechnikai Kutató Intézetet (HIKI) ésezekbe olvasztották be azIzző úlágfuríí kuta-tási centrumát. A Kutatő vezető munkatársaikoztll tobbet áthe|yeztek az új intézménybe'ezzel ryakorlatilag ellehetetlenítették a Tungs-ram kutatási tevékenységét. Elkerü|t a gy árbő|Millner Tivadar nemzetközi hírű volfram-ku-tatő, akadémikus, Szigeti György a vakuum-technika tudósa, akadémikus, Winter Ernő, ahazai elektroncső-gyártás elméleti megalapo-ző1a, akadémikus, mindhárman Kossuth-díjasok'

Nem lenne teljes a kép, ha nem említe-nénk meg néhány i|ághíríi tudós nevét, akikmunkásságukkal öregbítették a magyar fudo-mány é,s azIzző hírét. A teljesség igénye nél-kiil: Selényi Pál fizikus, akadémikus, az e|ekt-romos,,szé|kerék,, elméletének |<tdo|gozőja,Czukor Károly mérnök, az elektroncső-gyár.tás megalapozőja' Dallos György mérnök, atelevízió-technika kutatója, Perczel Aladármérnök' a gáztö|tésíí' izző|ámpák kutatója.

Az íj he|yzetben nem volt más lehető-ség, minthogy létrejött azIzzó itj szewezete, aFejlesztési F őosztáIy, ahová átkerültek mind-azok, akik korábban a Kutató munkatársai vol-tak.Ez jó döntés volt, mert nem csak a tehet-séges emberek dolgozhattak tovább, de általukéletben maradt a régs,,kutató szellem''. Mun-kájuk nyomán számos műszaki siker született,mert a megváltozott körülmények, eg:yfajtaizolá|tság ellenére, a nyugati tanulmán1nrtak ésműszaki kapcsolatok hiányában is alkottak újatés maradandót. Ilyen újdonság volt a fé|vezetőeszközök fejlesztése és gyártása' a te|evlziő-képcsövek gyártása, a fénycsövek fejlesztése ésgyártása. Rövid idő múlva megszűnt az elek-roncső-fejlesztés és _gyártás, majd a képcső-gyfutas és az átszewezések végén a fé|veze(óeszközök gyártása is.

19ó0 után az egészTungsram átalakult.Az á||amil.a g elhatfu ozo tt vi déki ip artel epítéskeretében óriás teljesítményt produkáit a vál-lalat: létrej ött a Nagykanizsai Fény{orrásgyár,

Tanulmóny

a Za\aegerszegi Alkatrészgyár, a Győri Gép-gyár, a Kaposvári Elektronikai Gyár, a PécsiElektronikai Cryár, a Pécsi Gépgyár, a YáciFény{orrásgyár, a Gyöngyösi Félvezető Gyár,a Hajdűná'nási Alkatrészgyát, a KisvárdaiFényÍorrásgyár, a Hajdúböszötmérryi Yá-kuumtechnikai Alkatrész és Gépgyár, az Uj-pesti Vákuumtechnikai Gépgyár, szintén Bu-dapesten a Vákuumelektronikai Gyfu és azLdőcsőgyár. 19 69 -ben döntés szii]etett a T áv.kozlési Kutató Intézet átszewezésétőI. 1'97 0-benkísérletettettekazlzzőKutatóIntézeténekÍe|támasztás ára' Termé s zete s en ez az űi intéz-mény már nem volt a régi, Az egykori kiválószakemberekvagy már meghaltak, vagy meg-öregedtek. A fiatalok azonban értékes munkátvégeztek, többen köziilük a nemzetközi me-zőnyb en is bizonf tottak.

1989. november 15-én Budapesten ésClevelandben egyidőben bejelentik, hogy amásodik világháboru utáni legnagyobb nyrr-gati befektetés valósult meg Magyarországon:a General Electric 150 millió dollárért meg-vásáro|ta a Tungsram részvények 50%-át ésmég eg1r darab részvényt.

Ami ezután történt, arról majd évekmúlva könyvet fognak írni. Ü

Bay Zohón Hold.radar kísérlet

r

I']inHsÍj

KruzsÁN SÁxoon

Úp"'tipawátgányai és a lóvasúa fuuszá|litásszíntetei az 1890.es évek végéig,2. tész

1882 őszén kezdődött meg aKiss Ernő, Erkel Gyrrla és Klau-zá| vtca áIta| kozrefogott tömbVasút (ma: GörgeyArtúr) utcá-hoz közeli szegletében a pamut-

fonó és szövőgyfu építése. 1883 májusátő| azElső Magyar Pamutfonő és Szövőgyár, 1887-tő| aMagyar Pamutipari Rt. mííködött e telep-helyen' Főbb termékei fonalak, pamutvásznak,ruhaszövetekvoltak, a gyát évi 1 millió kg fona-lat termelt. 400-500 munkása volt. Vasúti szá||í-táshoz még a telep építése során bevezették azújpest-rákospalotai lóvasút iparvágányát. Ez aVasút utcai vonalból a Kiss Ernő utca torkola-tánál jutott a gyár területére. 1 89ó-ban villamo-sították a Vasút utcai Személyforgalmú pá|yát, apamutgyári sínpáron azonban csak 1900. no-vember 15-én szűnt meg a lóüzemű áruszá]]ítás.

1878-ban a Károlyi Sándor gróf tulajdo-nában lévő újpest-rákospalotai lóvasút le|tárábahuszonkét teherkocsi tattozott, melyek számaöt év alatt huszonhétre nőtt. 1888-1893 közöttharminchárom teherkocsival fuvarozott azüzem. A szállított árumennyiség 1878-tól más-ÍéI évtzed adatai alapján évente 15 és 34 ezettonná között vá|tozott.

18ó8-ban Újp.'t..', aYáci otszágít rö-itd szakaszán megindult a Budapesti KözútiVaspálya Társaság (BKVT) lóvasútja. A sínpárkét olvan üzem mellett fektidt. amelvek idővel

kihasználták kapcsolatát az űjpest-rákospalotaivonalon át a pa|otai Palota (ma: Rákospalota-Ujpest) vasútállomással. Ezek egyike az 1840-es évekől működő, a század hewenes éveibenmár jelentós ipari tényezőként számon tartoft'bőrgyártással és bőrfeldolgozással foglalkozóWolfner Gyula és Társa Közkereseti Társaságvolt. A Yáci ilt,JőzseÍ (ma: Jőzsef Attila) és azAttila utcák á|ta| közrefosott területen fekvőcég részben kiilföldről behozott nyersanyagbóldolgozott. A hewenes-nyolcvanas évekbenMünchenbe, Frankfurtba és Londonba is elju-tottak a g5rár termékei. I896-ra a magyar bőr-export 30-40"/"-át a Wol&rer-gyár adta. Ehheznagy segítséget nyújtott a vá|Ia|at telephelyerevezető ipawágányon a teherszá||ítás megindu-lása. Epítésére a BKVT kért engedélp Ujpestkózségtő|, amely 188ó. augusztx 4-i gyűlésénhozzájáru|t. Még ebben az évben elkészíthettékaváci á||amílt Duna felöli oldalán fekvő forgal-mi vágányból aJózsef utcán túl |<:ágaző sínpárt.Emléke 2008 júliusáig látható volt: a gyár Ía|a-zott kerítésének egy része nem követte az űt-test vonalát, mellette vezetett be a gyár terüle-tére az ipawágány, 1898-ig lehetett haszná|at-ban, mikor is a Váci út lóvasútjának villamosí-tására került sor. Korabeli forrásaink ekkormár két Wolfrrer-gyári sínpárról tesznek emlí-tést. Ezeket azíjvtl|amosvágányokkal nem kö-tötték össze, így eltávolításukat kérte Pest-Pilis-

Úimsr.:

A Wolfuer_bőrgór kerítése a Vóci úton. Jól kiuehető az1898-ban megszíínt egkori ipar.uágíny helye, nt.elynek be-jórata a kis épület melktt lehetett, Lebonna 2008 júliusóban(A nerző felaétele)A Wolfuer-bőrgór alaprajza 1 87 5 -ben

Közleméryek

Solt-Kiskun rármegye közigazgatási bizottsá-gának képviselője. A gyár vasúti árrczá|Iítását1900 végétől a Budapest-Ujpest-RákospalotaiVillamos Közúti Vasút (BIIR\4 bonyoiította le,ipawágányaKárolyiutcaivonalábőIvezetettazüzem területére.

Az Nta|ános Osztrák _ 1894-ben márosztrák-Ma War _ Légszesztátsulat szintén ki-haszná|ta a vasúti szá|Iítás előnyeit. Gyárát1872. december 23.án helyezte üzembe aYáciút és Zsilip utca kereszteződésének délnyugatiszegletében, a mai Váci út 42. számú' telken.Ujpest községgel kötött szerződése alapján ut-cai világítás ra, község1 épiiletek gáze||átására,magánfog5rasztásra, illetve ipari célú |égszesze|őáI|ításá,ra szakosodott. Iparvágánya ̂ sze_mély'forgalmú lóvasút Váci riti sínpárjának maiZsl|ip utcáig való egyenes meghossztbbításalehetett, nincs informáciőnk artől, hogy e vá-gány a légszeszgyár telkére is bekanyarodottvolna. A Váci úti vonal 1898. év végi villamosítása után a BURVZsilip utcai szakaszátó|szo|_gá|ták L<l a |égszeszgy fu at.

Ujpest község képviselőtestíilete 1871.április 25-i ülésén tfugya|ta Pollack és Fiai azonkérelmét, hogy a Sándor (ma: Jókai), Diőfa(ma: Kassai) és Petőfi utcák sarkán vásároltházban egy gyűagyárat létesíthessen. Ezt kö-vetően a képviselők támogatásávaI az izemlétrejöhetett, majd az újpest-rákospalotai ló-vasút vonalábő| a Petőfi utcán iparwágányt isvezettek telephe$re. Az István utcából a vas-útállomás felől balra kanyarodó ívben érintettea Petőfi utca déli oldalát, majd ellenívben azészaL<t oldalra, ezt kö\,€tően újabb ellenív általaZ utca déli oldalának érintésév eI a gyúagyárbavezetett. Építésének és üzembe helyezésének

A légszazgír 1875_ben a ViÍci út és Zsilip utca délryugatisarkón, Mellette jől llítbatő a teruezett Duna-partra aezető,meg nenx aalősult iparvógóny ceruzós rajz'a

Közlemények

ideje egye\őre nem ismert. A lóvasút villamosí-tásának 1 894. december 29 -i közigazgatási be-járásán már nem került szőba e vágány átépí-tése. Feltételezhetően ez idő tájt szűnhetettmeg forgalma, mely után elbontották.

Még egy sínpár ágazott eI a Vasút utcaivonalból. Annak észaIa olda|ára, a l(árolyi csa-lád uradalmi földjére yezetett. a Corvin utcanyomvonalán egy rövid, úgynevezett ,,trágya,,vágány, melyrrrek |<lágazása eddig bemutatottiparvágányainkkal ellentétben az Iswán utca fe-1ől volt. Feltelretőleg e sínpár mellett lehetett akö zsé gi szemétszá||ítás Károlyi uradalomtól b é-relt első lerakóhelye is, és ekkor már nem csak avágány elnevezésében olvasható terméket hord-hatták ide lóvasúti kocsik. A nyolcvanas évek-ben üzemben á11ó vágány 1896 nyarán márnem volt használatban.

EuőI az év(ó| az áruszáI]rítá'si feladatokatmindinkább a BURVvette át. AszázadfotduIőután e cég villamos üzemű mozdonyai és nagy-vasúti teherkocsik közlekedésre is alkalmaserősebb páIyája, valamint Angvalföld vasútál-lomással való kapcso|ata a már említett gyárakmellett újabb üzemek áruf9rgalmában isszer ephez jutottak, elősegíwe Uj pest ipari cen-trummá vá|ását, E

A gufogóri, a pamutgóri és a ,,trág/a,, aógÍnyok óbrózo-lósa

Úimsi: g

*fuÁ* tár.

IvÁNyt JÁNos

Úi'resr:

vette át, akinek oszta|ytész jutott a már koze|ötvenezer Íős nagykózség templo mának bőw-tésében. Az eredetileg is háromhajósta terve-zett' ennek megfelelően megkezdett, majdpénzhiány miatt részben visszabontott ésegyhajósnak megépített templom bővítésiterveit Zák Najos újpesti építész készítette el(sír1a a Megyeri temetőben található). Az épí_téste az egyházközségnek nem volt pénze, aközel 8ó.000 koronás építési költséghez70.000 korona kölcsönt kellett felvenni. Akölcsön felveteléhez a püspök (akkor CsákyKároly grőf v[a|óságos] b[első] t[itkos] tfaná-csos]) 190ó nov. 13-án járulthozzá. Az egy-házközségnek összesen ó315 K. 56f. sajáttőkéje vo|t (az is a székesegyházi káptalankezelésében _ ezért annak fellrasználását iskéwényeznie kellett), így a hitelen túi mégsegélyeket is kénytelen volt igénybe venni. Asegélyek (támogatások) megszerzése akkorsem volt egyszeríi. A levelezésből kitíínik,hogy a segélyt kétő ,,Íe|ségfolyamodvány,, avallás- és közoktatásügyi miniszteren keresz-ttil (akkor Apponp A]bert gróf) ,,visszaszá||,,a püspökre, aki a kérés jogosságát az alábbiak-ban igazo|ja 190ó. szept. 27-én: ,,Amikornéhány évtizeddel előbb az űjpest. templomfölépült, az az 5000 tőnythívőveIbírő egyház-község igényét kielégítette, de ma már ami-kor csupán az iskolák növendékeinek számameghaladja ahateztet, ahívők száma pedig a30000-et, a jelenlegi templom távolról semelegendő a hívek befogadására, ame|y körtil-mény mát maga is a vallásos épület ravásáraesik. Ahhoz, hogy afz egyház]község új temp-lomot építsen, elegendő anyagi erővel nemrendelkezik' mert a két bérházat s az egyháziadót kivéve semmiféle jövedelmi forrássalnem bír a kisközség. Az újpesti egyházközségta|án a legnagyobb, de mindenesetre a|egsze-gényebbek egyrke is az országban. Fennállása

Dokumentumok az űjpesti Egek Királynéj^főp|ébfuia-templom épít és&ől, 3 . tész

A|z oldalh ai ők, alaptaizi Íeilő dé störténet

Az 1888.ban megépült torony-ba felállítandő &a költségeiheza püspök 1891-ben 100 ft-nyiösszeget adományozott, és en-nek segítségéveI az órát be-

építették. Végre teljessé vált a templom. IllekVince szinte emberfeletti munkát végzett,hiszen 1875 ben ú,gy nevezeték ki első újpestiplébánossá, hogy még templom sem volt (csaka pesti határ mentén|évő temető kápo|nájábatudott misézni) és 1905-ben űw hagyta itt anyáját, hogy Ujpest főtetén, a városháza mö-gött a _ még ugyan egyhajós _ templom 54 mmagáS torny.ában négy harang hívta a híveketés toronyóra mutatta az időt.

A plébánia vezetését az a|<kor mfu 20éve hittanárként szolgá|ó dr. Yarázséji Bé|a

Az alaprajzok kialakulósa a gtönglösi Szt. Bertalan ternplamalaprajzdtől a Szuoboda-féle ,Íöldből kiálltí,, alapfalakon ótaz egbajős torony nélkiili temphmn'laprajzig

ö s i sz | ' Be||aLan lemplom

Az Ybt . fétP adot tsága 1 )í ö tny i t ' ' k i á l l ó ' ' a iaP f ö |ak)

. - A N R R A Pi *

xii gaaaaa

Iil i

friiIl l

Az Yb|- féte adot tság

'{1880. té|ve2ő ismefeILen)

10 Közlemények

óta minden Vag-yon nélktil teljesen önerejéreutalva, a nemzetiségek azon conglomera-tumában, amelyet a község lakossága alkot,egyedül az egyháztanács önfeláIdoző buz-galmáta támaszkodik, mely minden rendel-kezésre áI|ó eszközt mozgósít, hogy a kath.egyház tekintélyét, s az egyházközsóg hitéleté-nek legszentebb érdekeit megóvja, de anyagierőit messze meghaladő ezen váLIa|kozásátcsak egyéb erre hivatott tény ezők közreműkö-désével oldhatja meg sikeresen.''

,,Az újpesti egyházkőzségnek |az előb-bi] kérelmében felsorolt tények és [...] ésindokok a valóságnak teljesen megfelelnek,mive| hazánkban csakugyan alig található aszámbeli rohamos fejlődésnek az ujpestihezhasonló péIdája, de szinte páratlan az ujpestihíveknek szegénysége is. Hogy az ily minden-iinnen összesereglett, kiilönböző veszedelmeselvekkel szanlrá|t, a nehéz anyags gondokkalkúzdő nép leginkább reászorult a templomioktatásra és a vallás igaszta|ására ^zt N"gy-méltóságod ismert bölcsessége előtt bővebbenfejtegetnem nem szükséges. Csupán azt őhaj-tom Excellentiád nagybecsű figyelmébe aján-lani, hogy az ujpesti hitközségre az elkerülhe-tetlenül sziikséges bővítés munkálatai valóbanerejét meghaladó terhet rónak, s így főpász-tori kötelességemnek teszek eleget, midőnNa gyméltóságodat kitíínő tisztelettel a le ghat-hatósabban kérem, hogy az ujpesti hitközségegyháztanácsánakkérelméttel jes jóinduIatábafogadni s részükre a vallásalapból nagyobbösszegű segélyt folyósítani méltóztassék.''

Végül a szükséges pénzt előteremtet-ték, így az 1906 nyarán megkezdett építkezés1907-ben befejeződott azon költségekkel ismegnövelve, amit a hasznavehetetlenné váltorgona helyett az űj orgona 9600 koronáértvaló megépítése jelentett.

A mai templomot ismerve és azt rend-Szeresen |átogad,a - kiilönösen akkor, ha minta jelen ci|d<szeruőjét, az a megtiszteltetés éri,hogy mérnökként esetenként annak á|Iapotá-ról véleményt mondhat - jogosan merül fel akérdés, milyen műszaki szempontok a|apján,hpgyan épüIt, hogyan alakult mai formájáraUjpesnrek ezen jelentős, meghatározó szim-bóluma.

A levéltári kutatás _ azon túl, hogy na-gyon időigényes - nem jár mindig eredmény-

Közkrnények

nyel. Egy mérnöknek ktilönösen fájó, hogyadott esetben használható tervek gyakorlatilagnem voltak fellelhetők. Ez azértis érthetetlen,hiszen egy terv_ ahozzáértő számára- többetmond a legaprólékosabb leírásnáI. A'tetven azarányok láthatók, akottázása - ha van _ ew-értelmíí akár coll-ban, akár méterben tüntet-ték fel azokat (a korabeli tervek sajága egyéb-ként, hogy a tewező a haszná|t léptékeket arajzon felttinteti, ami akármilyen mértékíínyomtatásban egyértelmíívé teszi annak hasz-ná|atá,t).Igaz,hogyaterveká|talábannagyobbméretűek, mint az iratok, de azok kezelése ismegoldható. Főleg akkor érezhető a tervekhiánya, Ita azo|<ra egy irat _ vary akár annakkísérőlevele - egyértelmííen utal.

A cikksorozat első részébenközölt alap-rajznak csupán a felirata ,,igaz,,, és az,hogy atemplom háromhajós, továbbá a kózépső hajőapszisIezárását a szabáIyos nyolcszög öt olda-|áva| tervezték, valamint köZépső tornya van.A'rujz aláírását eddig nem sikerült azonosítani,a terven nincs dátum.

A történeti dsztán|átásboz elsőként YblMikiós tette - vélhetően _ a legnagyobb szol-gáIatot, ugyanis az á|ta|a készített. _ de nemmegvalósított _ két vá|tozat mindegyikénélegy rneg|évő a|aptajzba ra)zo\ta bele a megol-dásait. Feltehetően ez vo|t a feltétele annak,hogy az alapító Károlyi Iswán gróf támogassaa templomépítést, hiszen a templom falaimintegy,,8 láb (- 2,5 m) magasságra a földbőlkiállottak'', amit a tewezőnek lehetőlegfigyelembe kellett vennie.

A másik támpont az eredetitervek felderítéséhez a temp-lom eredeti építési szerződé.sének azon kitétele volt, hogya vá||a|kozó köteles az újpesti

templomot a gyöngyösi templom mintájfuafelépíteni. Jelen cikk szerzője felkereste agyöngyösi templomot, és a fő méreteknekutánamérve arÍa az eredmén1're jutott, hogyaz újpesti istenházát valóban a gyöngyösiSzent Bertalan templom mintájára tervezték,azt Szvoboda Antal feltehetően felmérte,bizonyos mértékben egyszerűsítette, de ten-gelyméreteit,,rendezve'' megtartotta, hiszenfelmérések (és a rendelkezésre bocsátott temp-lom alaprajz) szerint gyakorlatilag nem talál-ható két azonos raszterméret a templomban.

ÚimsH 11

A kilenctengelYes, nyolcosztású templomhajómegmaradt, de az igen sajátos gyöngyösi ap-szist is ,,szabályossá,, tefte' A ny'ugati bejáratmelletti két tornyot ugyancsak megtartotta,de azokat a mellékhajók folytatásába kilencedikosztásként helyezte el. Ha Ujpesten tehát ezállt ki - a korabeli plébánosi jelentés szerint _a foldből, akkor az addig megépült építrnény-be beépítettek feltehetően annyi tég|át,hogyaztbizonyos mértékig viszszabontva és csak aközépső hajót megépíwe, az épületet nagytészt,,saját,, anyagból meg lehetett valósítani. AzYbl-t követő építész - esetleg jobban ismerve,ill. szigorúbban betarwa a liturgikus szám-misztikát - az épilethoszszából is két tengely-nyit visszabontatott' és így alakult ki a nyolc-tengelyes, hét osztású tér és az apszis, valaminta mai kontúr.

Harmadik támpontként vizsgálhatók akorabeli térképek, amelyeken _ mivel azokkataszteri felméréseken alapulnak, ezért hite-

Eqyha'iós templorn torony nélltijl{1880. lervez.ó isareretlen]

E9yha jós temptom to|onnyal{1888' Kauser József}

Jetenlegí áttapot(190?. Zátr A{ajos}

űB&&ü

üBÜÜ3

lesnek tekinthetők - láthatók és - elvileg -mérhetők bizonyos méretek. Az 1883. évitérképen az|átszik, hogy a templom egyhajós,nincs torony, és a szentély előtti három mezőháromhajós. Az oldalhajő _ és az apszisok _feltehetően alacsonyabbak, mint a Íőhajő,mert a korabeli képeslapon a fák koronái tö|énem nyúltak az oldalhajók tetőidomai. (Av ap-s zis fe le ni új fe déls zék építés ét |átszik i gazolniaz a körülmény, hogy a tetőszerkezet á|taIános- tehát ahajó feIeni - rendszerétő| az apszisfeletti szakaszidegen, amit _ ha egyszerte épí-tették volrra _ nem lenne ész|e|hető.) Ez aszerző saját wzsgálatának eredménye, miután2 007 -ben a fedéIhéjazat cseréjével kapcsolat-ban értékelte a fedélszék á||apotát. Erdekesugyanakkor, hogy bár a tornyot 1888-ban építették fe|, az az 1894-es térképen nem szere-pel. Ez a - torony nélktili . a|aprajz láthatóHegedüs fumin _ Böhm Henrik építész szer-zőpáros városházi pályatervének helyszínraj-zán is, ami 1899-ben késziilt, ugyanakkoregyértelmű, hogy akkor már több mint 10 éveállt a torony.

A térképi ábrázo|ás sajátos jelrendsze-rének kell tekintenünk ezt a vá|tozatot' ugyan-is ezen térképi ábrázolásolnak ellentrnond acikksorozat második részében kozölt helyszínivázrajz, ami az 1889-es telekadományozásmellékletében szerepel . A' váztajzon szerepel-nek kották is (ölben). Ismeretes, hogy még az1970-es években is használatban voltak az iln,kataszteri léptékek, tehát az I:|440, 1I|. az1:2880lépték, továbbá a telkeket még nagyonsokáig Dölben mérték). Ilyenformán a vázrajzléptékhelyes, amiből üszont azt a következte-tést lehet levonni, hogy a(z 1889-ben már to-ronnyal rendelkező egyhajós) templomnakcsak a szentéIy előni egy osztásban volt mel-|éI&ajója. A mai állapotot tekintve is ez va-lósánűsíthető, mert ma is a szentély előttimező (a seLrestye és a keresztelő kápolna) ahajó felé le van fa|azva, a többi mező|aegészí-téseként pedig ttgy építették meg az oldalha-iókat, hogy a főhajó eredeti támpilléreit meg-tartották. (FIa a szentély előtti mező falában iseredetileg támpillér lett volna, annak nyomarepedés formájában meg kellene, hogy jelen-

iék!) Az ew-ew mellékhajót és a mellékhajókapsziskoszorú-nélktilisé gét |átszanak igazolniazok a repedésképek is, amelyek a két helyiség

Az alaprajzi fejlődés az egbajős, nrony nélkiili fiízisttíl a naiólkpotig

|2 Úimsr: Kiizlemények

eredeti ktilső falai mentén markánsan, közelfliggőlegesen láthatók. Feltehetően a két mel-lékhajó az e|ső két építési Íázisban csak föld-szintes lehetett, mert mindkét esetben a maifelső szint fa|ában ugyancsak határozottanmegjelenik a támpillér felső méretének meg-felelő fuggőleges repedés. Az egy mező beépí-tése is visszautal a gyöngyösi templom kialakí-tására, mert ott is a szenté|y|ezárő diadalívvonalában _ igaz ajtőva| megnyitott _ fa| zárjale a hajó Íe|é a teret, attól e|vá|aszwa a sek-restyét és egy belső kápolnát. Csupán érdekes-ség, hogI ezen terek lJjpesten is _ mint Gyön-gyösön - kétszintesek. (Jjpesten csak ezek aterek _ és természetesen az orgonakatzat _kétszintesek, önálló feljáratokkal, míg Gyön-gyösön a mellékhajók belmaga sságátmegoszt-va oldalkarzatokat építettek be, amelyek atornyokba menő lépcsőkkel közelíthetőkmeg.) Vélhető, hogy az rijpesti egyházközségtanácsa és tagjai már a kezdetekben ,,merteknagyok lenni'', hiszen legalábbis ag,vöng,vösiek szerint _ az orczág akkor, mint-egy ötezer főt befogadni képes legnagyobbtemplomát vették mintának. Lelkesedésüket apénzhiány, majd a ,,földön .járó'' mindigsegítókész gróf ugyan lehűtötte, de a templomvégül impozáns megselenésével a mai közelszáznegyvenezer lakosú város(rész) büszkesé-gét is szimbolizáI1a.

Az eredetileg elképzelt kéttornyú há-romhajós csarnoktemplom (a gyöngyösi min-ta) végtil eg1tornyú, háromhajós bazilikáliselrendezésű templommá nemesede tt Zák Na-jos tervei alzpján. A közel 25 évig egyhajóstemplom karcsú (neo)gótikus ablakait (enneknyoma a mell ékh a j ók fölö tti tetőtérb ő| Iátható,1||.afőhaiőbanbelsővakolatrepedésfotmájábanmegj elenik) átala|<ltonák űry, hogy az alacso-nyabb oldalhajók födéméhez igazodó záradék-kal a pillér kazét egy laposabb csúcsíves nf-Iássa|Iezárva kibontomák s a felső részén _ aktilső vápa fölött - egy kerek ablakot nyitot-tak, ami megwlágltja a magas kozépső hajőt.Műszakiiag nem a legszerencsésebb a mellék-hajók tetőidoma (a hossztengelyre merőlegesgerincű nyeregtetőkÍől lefolyó csapadéWzgyors elvezetése álland ő beázási hibák forrásalehet), de ez a probléma - a mai technikaiszínvonalon _ egy közeljövőben elvégzendőáltalános felujítás során orvosolható lesz.

Közlemérytek

Végül tekintsük át,bogy mé-reteiben hogyan alakult agyöngyösi városi templom azújpesti Egek Királi,niéja temp-|omává. Szvoboda Antal ter-

vén (fbl felmérései szerint) a gyöngyösi tem-plom hossza (azatő|ag melléépített tornyokatIeszámíwa) a bejfuaa támpillér és ,az apszist|ezárő támpillér kozött mérve közel azonos(-58,0 m, ill. -59,0 m). A gyöngyösi templomszélessége a támpillérek között *22,0 m, amigvakorlatilag azonos az újpesti - szvobodaiváItozat - belméretével. A belső hajó fesz-távo|sága kb. 1,0 m-rel megnőtt, és ehhezarányosan nőtt a mellékhajók mérete is. Avégleges egyhajós újpesti vá|tozamá| két ten-gelyméretrryi hosszban a templomot vissza-bontották, így jőttléme a közel48 m-nyi épü-lethossz. Ezt növelte meg a hozzáépített to-rony' s ezáIta| a templom befoglaló hossz-mérete -52,5 m|ett. Az új meilékhajók belsőfalsíkját pedig _ feltehetően az a|apozási mun-kák egyszeríísítése érdekében, iIl., hogy a ko-rábban beépített bizonytalan a|apozási körtil-ményekből adódő káros következményeketelkerüljék _ így határozták meg, hory az azYbl-féle felmérés szerinti támpillérek ktilsősíkián kívülre essenek. Ezze| a végleges temp-lomszélesség a mostani -27 m-re adódott.

Jelenlegi ismereteink a|apján ennyiállapítható meg a templomépítés kronológiá-j ár ó| nagyr észt {eltétel e zésekkel, kérdő j elek-kel. A cil<kszerzőjebízik abban, hogy _ aminta gyöngyösi templom ,,rokonsága'' egyértel-művé vált _ további dokumentumok is előke-rülnek, és a még ,,fratalr,,, de ennek ellenérekevés dokumentummal rendelkező épület tör-ténetének fehér foltjai egyértelműen meg-váIaszolhatóak lesznek.* E

*A' szerző ezúton köszöni meg a gyöngyöst

Mátra Múzeum történészének, Bák]rné dr. Gái Edimek

a gyöngyösi Szt. Bertalan templommal kapcsolatos

adaszo|gáltatását (templom aLapr ajz, templomtörténet),Kecskeméti orsolya építőmérnöknek az aIaprajzok feI-

d,o|'gozásában nyújtott segítségét és ór. Czétény,t

Piroskának a cikk szakrrra i Í e|ióÍvizs gáIatát..Lapzátta

uún került elő a templomépítés kii.

lönböző fázisatbóI néhátty eredeti terv, amel1mek feldol.

gozátsa foIyamatban van' A feldolgozás eredményeiről,ill. a tervek elemzésérőL a későbbiekben számolunk be.

Uire**ii 13

Vnnce KÁnory

Az angyalfötdi iőLfiníítelep története

A Budapest-Ujpest-Rákospa-lota Villamos Közúti Vasút(BURV-vasút) 1 89ó-ban kezd-te meg működését. Avasút Bu-dapest belterületét _ a mai Le-

hel tértől indu1ó, 7,86 l<Ín hosszú fővonal -kötötte össze Ujpest és Megyer, valamint egy(3 k* hosszú) szátnyvona||aI a mezőgazdaságitermelést folytató Rákospalotáva|. L nyitásévében a BURV-vasút jármííál|agát a követke-ző Ganz-gyárnrrányok alkották 24 db motor-kocsi, 18 db pótkocsi, két villamos mozdonyés ó db fedett teherkocsi. A teherforgalomgyors növekedése miatt a vasút 1902-ben kéttovábbi villamos mozdonw szeÍzett be. ezeket

" l,tÁv Gépgyár készítetie az lJnio Villamos-

sági Rt. á|ta| szá|Iítort villamos berendezéssel.Az első BURV mozdony Budapestről

1950 januárjában Debrecenbe került, aholDKV 203 pá|yaszámmal, átépíwe, de eredetijellegét r.r'egőnzve sokáig tulajdonban volt. ABURV 300 psz. pótkocsi is megmaradtazutő-kornak; ma a Közlekedési Múzeum g5rtijtemé-nyében |átható.

A vasút vontatási telepe és erőműve aMÁv Aogy"lföld állomásánaL közelében épültmeg. Az erőmiíben négy Babcock és Wilcoxrendszerű kazán termelte a gőzt az öt Ni-cholson-féle ftiggőleges elrendezésú kom-paund gőzgép számáta, amelyek ery-egy110 kW teljesítrnényű Ganz C 100 egyenára-mú dinamót hajtottak. Az elkövetkező éveksorán az angyalföldi telepet is kiegészítettékpufferüzemű akkumulátor-géppel.

Az angyalföldi jármíítelep a mai Po-zsonyi űt l. szám a|atthe|yezkedik el, amely-nek területe 33356 m2, ebből beépített terület4000 .m2. A járműtelep legnagyobb üzemiépülete a négy tészbő| álló villamos kocsiszín.A telepet észak6|a Berni út, jobbról a Madridiűt, dé|rőI a Pozsonyi út, balról pedig a Gyap-jűszöv ő út határolj a . Y ágánykapcsol ata a MAV-val és a városi villamos vasúti há|őzatta|van.

A járműtelep főbb létesítményei aGyapjűszövő út felől délen a Pozsonyi út irá-nyában a következők II. porta, parkoló, sport-páIya, öltöző-fiird ő, parkolő, forgalmi telep,táro|ő vágányok a Pozsonyi úttal párhuzamo-san, pályafenntartáSi ö|töző, elektromos mű-hely, rakár és lakóház, diszpécser-épület ésI-es porta, pályafenntartási épület és szir'attyú-ház. Eszakon (a Berni űt irányában): 37-esépület, veszélyes anyag gyíijtő, a kocsiszínbevezető vágányok, KIPSZER épület egy vá-gánnyal,Ill-as csarnok két átmenő vágánnya|,II.es csarnok három áwtenő vágánnya|,I-escsarnok (jármiímosó) két átrnenő vágánnya|,Íorgóváz-mosó, kazánház, parko|ő, vashulla-dék- g'íijtő és gázfogadő.

Az t97a-es évek elején a kocsiszíni be-rendezések fejlesztése a nehéz frz1kai munkagépesítésére és a munkagépek fe|űjításárairányult. Igy gépesítenék az anyagmozgatást,a kocsimosást és villamos kisgépeket szereztekbe. A kisgépesítési program keretében fiirók,köszörűk, ablaLrnosók, fékbetétszegecselőkstb. munkába á||ítására került sor. A telepetvo|jára az l980-as évek elején újították fel.

A telep já,rmííá}|agába ma 115 db T5C5típusú csehszlovák gyárrnányi:, villamos tarto-zik, azizemfő tevékenysége ezeknek a jármíi-veknek a karbantartása és jasttása, és az l-es,12-es és 14-es villamosjáratok |aszolgá|ása.

Jelenleg a BKV-nál _ Budapesten - 11villamos jármíitelep mííködik. Ezek a követ-kezők: Hungária, Száva, Zug|ó, az Ujpesten|évő Angyalföld, Baross, Szépilona, Fogas-kerekíí, Kelenföld, Budafok, Ferencváros ésbudavári sikió. !Á remiz a Pozsonyi úton

J? - ' i l 10 @!tuwLdj t L 't4 urPgstl Közlent,ányek

Lóruxcz RógBnr

A világ első nrői zsokéi^Ká,posztásmegyeren

Y i|á gr asz6ló lovases em ény sún _helye volt 1912. októb er 26-án aPestvidéki Versenyegylet fél év-veI aze|őtt megnyitott otthona,a káposztásmegyeri lóverseny-

pá|ya. A három naposra teÍvezett. őszi ,,meet-ing,, fő attrakciója a w|ág elsó női zsokéjánakbemutatkozó lovaglásavolt. Nem a híres angol,német vagy avszÚálversenytereken, hanem itt,ezen a kies, új maryat pá|5,án szállt ugyaniselőször nyeregbe nflvános versenyen egy nő,Ilze Bulford. A mindössze 17 éves hölgy -Sydney Bulfordnak, az l890-es évek végénsikeres champion-zsokénak |ánya _ már hetekóta késztilt a bemutatkozásra Gödön. FredMilne, a neves tréner felügyelete mellett.

A női lovas híre g'yorsan terjedt a ma-gyar és a nemzetközi sajtóban, még a NewYork Times is kiilön cikket szentelt a turfi'ilágszenzáciőjának. A,,zsokémesterség'' ugyanismindaddigaf érfrakprivilégiumánakszámított.Miss Bulford színrelépése azonban nem voltminden előzmény nélktili. Az 1800-as évekelején, az ang|íai York városában, Alicia Mey-nell versenyzett együtt férfiakkal, igaz csak egyfogadás eredményeképp. Hogy mennyi esélyevolt egy nőnek zsoké-licenszhez jutri, jól pél-dázza az ausztrál ,,Bill'' Smith esete' akiről ahalálakor dertilt ki, hogy eredeti neve Wilhel-mina' és csak férfinak maszkírozva nyerhetettversenyeket az 1900-as évek legelején. Az elsőhivatásos engedéllyel rendelkező női lovasnakígyIIze Bulford tekinthető, aki bár angliai szü-letésíí volt, de mivel élete nag5r részéthazánk-ban töltötte, |<tv á|őan beszélt magyarul.

A káposztásmegyeri bemutatkoz ást sza-kadó eső és erős széInehezitette. A nézőknagyrészét csak a női zsoké szereplése csalta ki, akia második futamban a tövisegyházi ménes hatéves kancáját, ,,Igaz legyen''-t lovagolta. ARothschild-istálló szép űj kék dreszt és sárgasapkát szabatott Ilzének az iinnepi alkalomra.A starorál azonbanegy hiba miatt visszarendel-ték a mezőnyt, és a második itdításnáI ,,Igazlegyen'' még hosszakkal a többi ló mögött állt,

Közlemények

amikor az tnditő zász|ója lecsapott. A mély ta-Iajon ezt a hárány Miss Bulford már nemtudta behozni, s az ötinduló között a negyedikhelyen végzen.. Szegény lány majdnem sírvafakadt, amikor a mázsáIóhoz visszaért, a publi-kum azonban zaiosan tirrnepelte. Még a szak-emberek körében is egyöntetű volt a vélemény,hogy csak a starter Lnbá-'ja fosztotta meg a győ-zeIemtőI, A második nap Bulford _ Woodnyergében _ már jő rajtotvett, szinte végig ve-zetetc) ám lova később engedett, s a nyolc fősmezőnÉen végül negyedikként ért célba. Anagy igyekezetben I|ze a sapkáját is elveszítet-te, s szétbomlott haja az Uj Idők űjságlÍőjaszerint ,,mint szép szőkésbarna zász|ő |obo-gott'' mögötte.

Bulford lcisasszony több szereplésérőlnem tudunk' neve később még felmerült Kosz-tolányi Dezső Zsoké címíi írásában. Ha arragondolunk, hogy az USA-ban az I960-as évekvégén,Ausztráliában pedig az t97 }-es évekbenkaphattak csak először nők zsoké-engedélyt,Ilze Bu]ford úttorő Szerepe még inkább felér-tékelődik. Ktilön öröm az újpestieknek, hogymindez Káposztásmegyerhez kothető. !

I lz e Bu lfor d l{líp oszt ósn, e gt er en

15uitres::i

Leszp Genon

A genfi Bajnokok Tornái^,2. rész

A harmadik napon, azazjrinius 30-án, hétfőn csak egymérkőzésre került sor. Ekkormutatkozott be az Újp.'t,mégpedig a legerősebbnek

tartott ellenféi, a Real Unión Irűn ellen. Anag5r várakozást je|ezte a tizennyol cezer nézőis. A meccsen derült ki, hogy a La Liga hato-dik helyezettje alaposan megerősítette a kere-tét. A spanyolok hét kölcsönjátékossal á||takfel. A Real Madrid, a Betis, az Arenas deGetxo, a CD Europa és a Barcelona is adottkölcsön játékost abaszkgárdának, hogy minélerősebb csapattal képviselhessék Spanyolor-szágot. A rendkívül színvonalas és keménymétkőzésen Avar Iswán kettő és Spitz Illés9gy góIjával a lila-fehérek diadalmaskodtak.Erdekesség, hogy ez a mérkőzés volt a Ma-gyar Rádió történetének első külf.öldifutballközvetítése! Sőt, ez vo|t az első klub-mérkőzés, amit idehaza adtak, és mindösz-szesen a második futballmeccs! A kommentá-tor Mamusich Mihály dr., a Nemzeti Sporttudósítója volt.

Július 1-én, kedden, miután a Boiognavonata is befutott a nyugat-Svájci városba,PaulAddor' a Servette elnöke meghívott min-den induló Csapatot egy hajőkázásra a Genfi-tóra. A hajón derült ki, hogy bizony a Bolognais alaposan megerősítette a keretét' A délelőt-

ti kikapcsolódás után délután a wgaszág mér-kőzéseikövetkeztek. Előbb az a|acsony színvo-nalú Servette-Cercle meccsen született 2 : 1 -es

hazai győzelem, majd a fantasztikus formábanjátszó lrún 5:1-re ütötte ki a Söte-t.

A torna ötödik napján előbb az elsőnyolcaddöntőt rcndezték meg, majd ez utánkövetkezett a két korábban még nenr szereplőcsapat első fordulős mérkőzése. A korábbimeccsen a Vienna tartotta korábbi formáját:ezűtta| is hét gólt rúgtak a Fürthnek egy ka-pott dugó ellenében. A későbbi meccsen' ameglepő módon két gyenge formát mutatócsapát mérkőzésén 4:0-ra verte a Bologna aGo Aheadet. A helyszínen taftózkodó újpes-tiek boldogan mentek haza,hogy a következőfordulóban gyenge ellenfelet kapnak, majdsiettek eg'y a tiszteletiikre rendezett bankettre:a Budapesten tartózkodó fuchner Lipót elnökGenfben é|ő, osztt ák vá||alattgazgatő bar átjavendégelte meg ^z Ujpestet és a Viennát.

Csütörtökön nag:yon komoly nyitó-meccsre volt kilátás. Mind a Slavia. mind azIrún ragyogó csapatnak mutatkozott már akorábbi mérkőzéseken. A gyönyörű meccsenaz Irűn szeÍzett vezetést, amit a prágaiakelőbb kiegyenlítettek' majd megfordíto tták azá|Iást. Végül Z:I_re nyert a Slavia a pechessorsolást kapó baszkok ellen' A tizennyolcezernéző a későbbi meccsre is kitartott, így annak

Ujpest beuonulósa. Á zónlót Fogl III. József napatkapitónyaiszi, mellette Langfelder Ferenc jiin

JfJ ) 2atavqauit a ay. !.L.

16 U'P.*"*Í".l

A kupa ótndása. Fogl III, Jízsef előbb a airígokat ueszi ótHóttérben a gőztes csapat

Közlemén,vek

is szemtanúi voltak, hogy azUjpestAvar négy,Harmath kettő és P. Szabó egy gő|jáva| 7:O.rakititi a holland bajnok Go Aheadet. A tudósí-tások szerint akár a d,q|á1a is lehetett volna avégeredmény.Ez az este sem telt unalmasan arészwevőknek, mivel ekkor Genf kantonvezetői rendeztek bankettet a kluboknak.

A pénteki nap csak eg'y meccset tar-togatott az érdeHődők számfua. A túlzottanmagabiztos Bologna meglepő, 4:1-es veresé-get szenvedett a házigazda Servette-től. Ki-alakult a szombati eiödöntők párosítása: aVjenna a Slaviát, az lJjpest pedig a Servette-tkapta. Szinte minden í$ság1ró, szurkoló és ve-Zető z torna két legjobb csapatának' az Ujpest-nek és a Viennának a döntőbe jwtásátvátta.

Az e|ső elődöntőt az Ujpest és a Servettej átszotta. A házi gazdák nyilatko zata1kban máteleve lemondtak a továbbjutás lehetőségéről.Bár mindent megtettek, ez csak a tisztes vere-séghez volt elég, mivel az Ujpest _ az ismétremeklő Avar duplájával és P. Szabó Gáborgő|jával _ 3 :O-ra győzőtt.

A második meccs már sokkalta izgaI-masabb volt. A két közép-európai csapat közülaz osztrákok kezdtek jobban, Adelbrecht gó1-jával már a hetedik percben náluk vo|t az

előny, Svoboda azonban négy perc múlvaegyenlített. Ezt követő en aztán elszabadultakaz indulatok. Kemény, durva belépők,o daru gás ok tarL<ltj ák a mérkőzést. Ad elbre chtaz első félidő derekán elhibázott egy büntetőt,a másik oldalon azonban Puc eredményesvolt, így a szünetben a Slaviánál valtaz eiőny.A második félidőben Svoboda egy kapu előttikavarodásból már két gólra növelte az e1őn7t'Ami a ó0. perc után következett) az azanbaninkább egy bikaviadalra, mintsem egy futball-mérkőzésr e hasonlított. A]attomosság, sérülé-sek, ftittykoncert' pofonok. talpalások jelle-mezték az ősszecsapást. Az események eiientiltakoző közönség kődobálásba kezdett, azegyik darab fejbe is taIá|ta Zení5eket, a Slaviahá,wédjét. Hatalmas botránnyal és Slar,'iadiadallal ért véget a második elődöntő.

1930. július 6-án, a torna utolsó napjlíndöntöttek a csapatok az étme|<ről. Először abronzérem sorsa dőlt el. A Vienna másodszoris izgalmak nélhil győzte le a Servette-t, ezilt-tal 5:1-re. A közönséget azonban sokkal job-ban érdekelte a döntő mérkőzés, amit a cseh-szlovák és a magyar bajnok vívott eg;rmással.Maximális teItház. huszonkétezer néző vártaa csapatokat.

Csapatkép az elnyert kupíaal

i;r'wzr:iKiizlemények I7

A következő összeállításban álltak fel agárdák: Újp".t' Aknai _ Dudás, Fogl III. -Borsányi, Volentik, Víg _ Ströck, Avar, Köves,Spitz, P. Szabó. Edző:Bányai Lajos.

Slavia: Plánicka - Fiala (INovotn1i, 40.),Novák - Vodicka, Simpersky, Subrt - Junek,Soltys, Svoboda, Puc, Bára. Edző: John Wil-liam Madden.

Az Ujpestrél meglepetés, hogy az ete-detileg fedezet Köves-KvaszJános kö zépcsatár -ként kap lehetőséget. Némi tapogatőzás :utáÍlaz Ujpest kerül fölénÉe, és gyorsan kiderül: amagyar csapat ihletett napor fogott ki. Szintezáporoznak a támadások a i|ághirű kapus,Plánicka ketrece fe|é. Lz első gól a huszon-ötödik percben sziiletik meg' amikor P. Szabóbaloldali beadását a szükségcenter Kövesleveszi, majd egy csel után a hálóba lő. 1:0. Aközönség óriási tapsviharral je|zi szimpáiáját.A gól után is támad tovább amawaÍ csapat, dea bá|őba nem sikeriil betalálniuk. A gólvonaligugyan eljutnak, de a későbbi FIFA-elnök britjáté|arezető' Stanley Rous nem íté| gő|t.

A szünet után tovább folytatódik a bril-liáns újpesti játék, ami a 64. percben vezet is-mét eredményre. Ekkor Volentik 25 métereslövésébe Köves a 11-es ponttáiékán beleér, ésmáris a hálóban táncol a labda. 2:0 az Ujpestjavára. A lilák fe|tartőztathatatlanok. Avar tá-voli bombája után, ami alig száII ÍaIé, zűg azütemes,,Formi-dable'' a lelátóról. A hetvenhe-tedik minutumban megsziiletik a harmadikújpesti gól. Ismét P. Szabó ad be baloldalról'ismét Köves az, a|a kíméletlenüI bevágsa alabdát. Három gő(tlő afedezet. Három feled-hetetlen gólt. A háta|évő perceket kipasszol-jákamag5rar fiúk.

Miután Rous lefiijja a meccset' a svájcinézők

"" Újp..t"t éltetik, hip-hip-hu rtázzők.

A rendórök g'yorsan sorfalat vonnak, a pá|ya-fenntartók deszkákból pillanatok alatt emel-vényt ácsolnak. A csapatok közben az oltöző-ben pihenik ki fáradalmaikat, majd kiegészülvea bronzmérkőzés r észts, evőivel kivonulnak új -ra a páIyára. A közonség nem bít.1a,tovább,berohannak, hogy tinnepelhessék az Ujpestet.A Himnusz után Fogl III. Jőzsef, az űjpestikapitány kapja meg a 3000 svájci frank érté|{t,színezüst serleget.

A fényképezés ltán a közönség áttörtea kordonokat, odarohant az eme|vényhez ésvállain vitte ki az újpestieket a stadionból...Budapesttől sok ezer kiiométerre!

A' mérkőzés estéjére Hevesy Pá| nagy.követ hívta meg az lJjpestet tóparti vl||ájába,A buszra szá||ő csapatot pillanatok alatt többsz6z főnyl közönség vette körtil, alig tudtakelindulni a vacsorára. A nőtázó magyatokat anagykövet azza| köszöntötte, hogy,,ez az igazidiplomácia''.

A hajnali egykor a szállásukravisszaté-rő játékosokat újta több százan várták, ésrózsacsokrokat szórtak a buszukba. Ujpestmeghódította Genfet.

Hétfőn reggel indult a magyat csapatvissza Budapestre, és kedden este 10 órakorérkeztek meg a Keleti pályaudvarra a j6téko-sok. A rádióban is közvetített fogadtatástegyhamar senki sem feledte. Ujpest hőseithűszezer fős iinneplő tömeg várta a pályaud-varon. Eufórikus a hangulat. Semsey Aladár,Újp"'t polgármestere ii kilátogat a fogadó-bizottság élén. 193O-ban az Ujpest lett EurópaBajnokcsapata! !

.-t

Lelkes tiinaeg aórta a csapatot a pólyaudoaron. A kupót p.Szabő Gábor emeli magasba

Úitmr-:Dr. Semsey Aladór ijdaiizli Langfelder Ferencet

t8 Kiizlemények

Ro6ó Alwemerue

Epiződok Aschner Lipót életébőI1 0. tészz Yátatlan fordulat

fuchner Lipót, a korábbi év-tizedek Magyarországánakegyik legnagyobb befolyásritőkése a kommunista hata-lomáwétel idő szakának kezde -

tén (L947 nyarán) úgy döntött, hogy hazatétSváj cból. 19 46 febrúrjátó| á||andó levelezés-ben állt családjáva|, valamint az újpesti Egy"-súIt Izző és leán1wállalatainak legfelső veze-tőivel, akik folyamatosan tájékoztatták azaktuális politikai-gazdasági változásokról.Mindemellett szabado n hozzáiutott a hilföldisajtóhoz, pontosan tisztában kellett tehát len-nie a hazai viszonyokkal.

1946 végén már államosítonák az ötlegfontosabb nehézipari vállalatot, és folya-matosan napirendre került a többi is. Nemcsupán a kortársakban, hanem az utókorban isfölmerül a kérdés, hogy mindezek ismereté-ben Aschner miért döntött mégis ahazatérésmellett? Dr. Bay Zo|tán kutatófizikus -' a wárakkori műszaki vezérigazgatőja _ Az é|eterősebb címí3', I990-ben megjelent önélet-rajzi kötetében maga is megfoga|mazta ér-tetlenségét, majd az elkövetkező hőnapokeseményeit felidézve ktilonos következtetésrejutott...

A 75 évesen visszatért, egykor energi-kus és megjelenésében is határozott fuchnerLipótot Bay Zo|tán,,remegő kez(t, toqrogő,süket oregember''-nek írja |e. Az idős gyárosmegromlott egészsé$ állapota ellenére semkívánt visszavonulni, hanem továbbra is résztkívánt venni a konszern vezetésében. Bay nemtér |<l az egykori vezéigazgatő motlváciőjára,aki nyíltan soha nem Íogalmazta meg törek-véseit. Csupán feltételezhetjük, hogy komo-lyan hitt abban, maga még megmentheti acéget, amely így ta|án nem jut |lgyanarÍa asorsra' mint a többi nemzetközi hírí3' magyatgyár. Nem Wvánta tédenül nézni, hogy össze-omoljon mindaz, amit több mint négy évazedalatt felépített.

Közlenzénvek

fuchnet hazatérése a hatalom birtoko-sai számáta is kívánatos volt. A kommunistapárt legfelső vezetésében megsziiletett a dön-tés ,,Aschnert fel kell használni'' - nélktileugyanis lehetetlen lett volna eligazodni a tész-v énytársaság szerteágaző ta|ajdoni viszonyaiközött. Ugyanakkor keseríí tényként kell rög-zítenünk, hogy fuchner hajlandó volt a kom-munistákkal való együttrnűködésre - sőt azegyik legközelebbi munkatársát, JankovichDénes kereskedelmi vezérigazgatót érintő,súlyos következményekkel jfu ő,,akciósorozat-ban'' való személyes közreműködésre is _ an-nak érdekében, hogy ismét komoly szerepetkaphasson azIzző é|én.

Bay Zo|tán|eít1a, hogy fuchner, vissza-térését követően az igazgatőtanács alelnöke-ként ismét részt vett a vezetői iiléseken, aholfolyamatosan fuinzá|ta aziz|eÚezetést. Hol atúlságosan magas fizetéseket, hol a megnöve-kedett alőútkifogásolta, máskor a munkásokIétszámát ta|á|ta túl soknak. A hatályban lévőjogszabáIyok értelmében az igazgatőság i|é-sére az üzemi bizottságvezetőit is meg kelletthívni. N'gy Pál és Somlai állandóan vitatkoz-tak az alelnökkel. Egy alkalommal Nagy Pálironikusan figyelmeztetett:,aAschner úr.a világmegvá|tozott, amíg on Svájcban volt. on úgybeszél, mintha még a régi időkben lennénk,amikor isten kegyelméből még FerencJízsefvolt Magyatország |<ltá|ya és császára.,, Azigazgatőság tagsainak többsége nem vett résztaz Aschner és Nagy Pál közötti vitákban. ,,Aháboru előttről itt maradt csendes öregurakhozzászoktak ahhoz, hogy kommentár nélkiilelfogadják fuchner jelentéseit. Az üléseken sebólintani, se tiltakozni nem mertek'' _ emlék-szik a memoár szerzője.

Az igazgatósági tilések eg1re viharosab-bá vá|tak. Valkó Lajosnak, az igazgatőságelnökének minden diplom áciai készségét összekellett szednie, hogy nehogy elfajuljanak a vi-ták. fuchner továbbra sem adta fel. Bay űgy

Úimsr: Ig

fogaImazott, hogy _ sok kiváló ttrlajdonságamellett _ fuchnernek volt egy alapvető jellem-hibáia is, a kicsinyesség. Gondolkodás nélkiilmiliiókat költött fejlesztésre, de makacsul ra-gasz.kodott ahhoz, hogy minden fillérrel elszá-moljanak a gyárban és a magánéletben is.Nem érdekelte, hogy kinevetik' és az sem,ho5y* a korülötte éIőket maga ellen fordítja.Tény, hogy az fuchner áIta| javasolt megta-karítások jelentéktelenek voltak, és végrehaj-tásuk közel senr pótolta r,olna a forint és adollár árfolyameltérésből származő hiányt.Bay többször kérte, hogy ne súlyosbítsa a hely-zetet triviális megtakarítási javaslataival, de őhajthatatian volt. Az igazgatősá$ üléseken, azIpari Minisztériumban és több magasabb fóru-rnon is szóba hozta, hogy a Tungsram vesz-teséges fizetési rendszert vezetett be. Eg1renyilvánvalóbbá vá|t, hogy Aschner és a kom-munista párt közös cé|1a a Jankovich Dénesvezetésével működő menedzsment leváltása.

Az ország űj vezetőivel való kapcsolataBay Zoltán szerint már hazatérte előff, Svájc-ban eIkezdődott. Közvetleniil a megérkezéseután,,udvariassági telefonbeszélgetéseket''folytatott Rákosi Mátyással, Gerő Ernővel ésYas Zoltánnal. Bár lenézéssel beszélt a kom-munistákró|, ám beszélgetéseikben r'agyÍatartotta vezetőik,,kiemelkedő képességeit''.Bay feljegyezte,hogy Asclrnert a gyárban|évőkommunisták,,megrögzott vén kapitalista-ként'' emlegették, de idővel nem kérdőj eleztékmeg, hanem elismerték és jóváhagyták az in-tézkedéseit.,,Együttrnűködtek, de úgy visel-kedtek, mintha szégyetkeztek volna.''

Bav Zo|tán könywében Íe|ídézi, hogyegy alkalommal Tarjánnak, a kommunistapárt atkárának szegezte a kérdést, mi a véle-ményük fuchnerről és Jankovichról. A funk-cionárius előbb megprőbált kibújni a váIasz-adás alól, majd azt felelte: - fuchner kapitalis-ta, tevékenysége mégis hasznos lesz a pártszámára. Mindegy mit csinál, mert a kommu-nista pártot eg.y nem kommunista is szolgál-hatja. Jankovichcsal az a baj - felelte - hogynem arra készült, hogy szo|gálja a kommunis-tákat. A ktilonbség a gyá,'r ncionalizá|ásánakmegítélésében van. Míg Aschner fe|adta azamerikai kapcsolatait, Jankovich az amerikaikapcsolatok segítségéve| kívánia megakadá-|y ozni az államosítást.

Ezt a vé|eményt Bay egy másik törté-nettel is aiátámasztja. Anlkor megkérdezte,hog5r azIzző miért nem köt szerződést a Ge-neral Electric-kel, hiszen a gvár a világpiacone nélktil nem lesz versenyképes, Aschner aztváIaszo|ta,,,itthon sem, ahogy önök vezetik!''Bay erre kijelentette: ,,ne segítsünk olyan fo-lyamatot, amivel nem értiink egyet'', mireAschner: ,,ez iz|etpolitika, ne beszéljünk er-tő||,,, A' műszaki igazgatő |ezáwa a vitát, erreúgy reagá|t: ,,Ez ttem üzletpolitika) ez a körü-lotttink folyo élet. Téved, ha azt gondolja,hogy a kommunisták megbízzák önt az áLla-mosított g5rát vezetésével.'' Ez egyszer BayZo|tán tévedett...

1947 december elején Jankovich Dé-nest letartóztafta a politikai rendőrség. A le-tartőztatás közveden oka a Tungsram buenosaires -i |eányváI|a|ata igazgatőjának, Y eszpt é-minek szóió utasítás volt aÍÍa az esetre, ha aTungsramot államosítják. (Korábban magaVeszprémi tudakozódott az Argentinában lé-vő cég tulajdoni wszonyairől. Jarrkoúch aIeányv áIIaIt v e zetőj ének kérésére ír ásb a adta,hogy mire hivatkozzon' és mit tegyen, ha azanyacég a magyar állam tulajdonába kerülne.)A levél _ ma Sem ttsztázott kortilmények ko-zött._ kikerült a gyár falai közül, és megjelentegy hazai lapban.

Jankovich |etartóztatásának hírét BayZo|tán elsőként fuchnerral közolte, aki csakannyit mondott: ,Jankovich gyerekesen visel-kedett''. Bay arra kérte fuchnert, hogy kap-csolatait igénybe véve, a poiitikai.rendőrségenkeresztül próbáljon segíteni. * on téved, éncsak egy jelentékelen ember vagyok - vá|a-szolta az idős. Bay ZoItán fehdézte számára,hogy amikor a németek |944 márciusábanfuchnert elhurcolták, Jankovich gróf nem hi-vatkozott saját jelentéktelenségére, hanemszabadságát kockáztawa cselekedett, hogykiszabadítsa őt. Aschnert nem fenyegetnésemmilyen veszé|y, ha megpróbá|ná e|magya_rázni Yas Zo|tánnak, hogy Jankovich ártatlan.(dőközben a Tungsram helyzete nszt6,ződott,és a cég visszakapta valamennyi argentínairészvényét.)

A látogatásra azonban nem került sor.Rövicldel azután', hogy Jankovich Dénest be-börtönozték. fuchner átrreneti ideig vezetői

(Folytatjuk...)

Kiizlemények20 Úim;t:hatáskört kapott.

Benre r.róne

Az űiságtrő Móricz Zsigmond

Móricz mintegy la ezer oldal-n1n regényt és elbeszélést, 1700oldalnyi színművet, körülbeltilkét és féIezer oldal cikket és ta-nulmányt és ugyancsak két és

fé|ezet oldal riportot írt' 1900-ban a DebreceniHírlap segédsierkesztője, 1903-ban nz Úisagcímíí lap belső munkatársa,ítta Budapesti Hír-lapba, aY1|ágba, 1 9 1 O-től a Nyugatban jelentekmeg riportjai, az e|ső világháboru alatt hadi-tudósító volt a keleti fronton. I920-tó| fő|eg aPesti Naplónak" Az Estrek, időnként aPrágaiMagyar Hírlapnak ktildött riportot.

Az l920-as évek közepétő| az országotjárta. ő is, mint a korszakban mások is, tapasz-talatokat g5íijtött a mindennapi életről, s a ta-pasztalatolg a történelem és a politikai helyzeta|apján megpróbálta elgondolni, miként lehetmodernizálni, a korszakh oz igazíalú a magyaÍ-ság sorsát. Voltak olyan politikai csoportok,melyek úgy gondolták, ehhez egyetlen út vezet:a rianoni békét feltilvi zsgáIő r evíziő. Mások aztképzelték, a háboruban győztes hatalmaknak

figyelembe kellett volna venni, mit tett ez anép Európa megmentéséért századokon át.Akadtak, nem is kevesen, akik a Habsburgokvisszatérésében vagy a szabad kk á|yv á|asztás-ban iátták a megoldást. olyanok is voltak, akikaproletárdiktatúraÍo|7,tatásáragondoltak'

Móricz azok közé taÍtozoff., akik tudták,a területi rewziőra nem kertilhet sor' hiszenez nemcsak a nagyhatalmak érdekeit sértettevolna. Tudta, hogy a magyarok múltbeli áldo-zataira nem lehet hivatkozni' A magyarországiállapotokat feudálisnalq múltba tekintőneklátta. &findez érdekesen jelenik meg a Légy jőmindhalálig egyik hősének, Nagy úrnak a fej-tegetéseiben az ország lehetőségeirő| _ a re-génÉeli 1 890-es években.

Mői,cz, amikor t 9 29 -ben B abis Mihály-lyai egyíitt átvette a Nyugat szerkesztését ,,Il€ffi-zeti koncentráció''-t akart, ezt,trta szerkesz(óibeköszöntőie fölé címnek. Mindenekelőtt azon-ban a ,,hárommiilió koldus" sorsának enyhíté-sét, a Jőzsef Anila által versbe emelt ,,nemzetinyomor'' felszámolását tartotta fontosnak...

Az újpesti bútor

lI éúőn megszíínik az asztalos-sztáik.Ujpest nag.yon ktilonos város. ValósággalBudapest kiiszöbje. Itt találkozik a vidék afővárossal. A hosszú, alföldi utcákon a kisvárosapró és lakályos-házacskái, s kozotttik s mel-letttik a gyárvátos hatalmas üzemei.

A lakosság is mind a két típust mutatja:a kispolgárság derült és egyszerű vidámsága ésa gyán munkásság nebéz és borus élete.

Az újpesti iparosok között a legjellem-zőbb és a legérdekesebb az asztalosipar. A múltszázaó hawanas éveiben kezdődött itt.az aszta-losságlegnagyobb mértékben kifejlődni. Már aszázad, elején, magam is emlétszem, hogy azújpesti bútorral nem lehetett versenyezni.

Közlemények

Mop.tcz Zsrcmoxo

Különösen itt készültek az olcsó, szolid kivite-lű ,,betétes'' bútorok óriási mennyiségben.Már negyven és hawan koronáért teljes háló-szobát lehetett kapni harminc éwel eze|őn'.

, Még ma is van háromszázówen aszta-los Ujpesten. A háromszázöRlen közüi két-százótven koldus. A tobbi száz közt is csakharminc-negyven van, akinek nincs adóssága.

Tönkretette ezt a nemes ipart a gép, ésmai kor gazdaság1állapoa. Az asztalos a leg-finomabb iparos, az aszta|os az mind míivész.Van is az életiikben valami bohémság. Mű-veltek, kifinomult ízléstik, szeretik a szépet.Erre jönnek a gépek, s ma már a munka nyolc-van száza|ékát el lehet géppel végeztetni.

ui*res*;21

Az utcákon kocsik járnak, mint asztaloskelléket hordó. ott megy egy mester, magahűzza a kis kézikocsit, viszi a géphez előkészí-teni. Ez mindent megmond: a mai asztalos-mester maga hűzza a kézLkocsit, mert méginast sem tarthat. Es a géphez viszi, mert anél-ktil egyszerűen versenyképtelen.

Az újpesti asztalosság két maiomkőköztőr|őd1k: az egytkaz, hogy csak elképzelhe-tetlen olcsón lehet eladni az árat, a máslk az,hogy a nyersanyag ára érthetetlenül nő. Min-den a kartell kezében van. Es ha a kartell akezébe vesz valamit, akkor annak mindjárt fel-szökik az ára.

Hol lehet hát takarékoskodni? Csak amunkánál. Az aszta|os nem számitja ÍeI amunkáját, s a segédeknek igyekszik minél ke-vesebbet fizetni.

A kismester a bútorkereskedők mar-kában van. Az árut ingyen dobálják oda, mertnincs kitartásuk. Kétségbeesésükben kocsirarakjákakész árut, és elmennekvele házalni. Ellehet képzelni, hogy milyen árat kap az ames-ter, aki megáll a kocsival a bútorkereskedéselőtt, és könyörögve kéri, hogy ve gye áttőIe...Még jobb annak a mesternek, aki a kereskedő-től utalványt kap a nyersaÍIyagra, s neki szabadösszepüfölni a mííhelyben a bútort. Ez leg-alább eladhaga az enyvet. Azt mondja a na-gyobb kollégának:

- Van húsz kiló enyvem' odaadom1.3O-ért.

- Hogy adhatja annyiért, hiszen a boltiá ra I ,58.

_ Nem vettem... Utalványt kaptam akereskedőtől... Ha el nem adom. éhen hal acsaládom. Majd összeragasztom neki vala-hogy. Azért a pénzért, amit frzet, még az issok.

Ilyen állapotok közt vannak a mes-terek, akik ellen kénytelenek voltak a segé-dek sztrájkba lépni. Az aszta|ossegédek fize-tése általában 35 és 50 fillér közt mozog'ami aztjelenti, hogy hetenként keresnek 20és 30 pengőt. Már ez is nagyon kevés, merta legkisebb egyszobás |akás ára 30 pengőegy hónapra. Feleséggel, gyermekkel szintelehetetlen 20 pengőből megélni. Nememberi módon, de a legszükségesebb táp-lálékot, a kenyeret és sót alig tudja belőlefedezni.

- ?- . ilI|' 94ü,b )&II d!f' ]' L.22 utPF.sil

De az igazi baj ott van' hogy a segédeknag5r része még 35 fillért sem kap, csak 30-at,24.et, sőt van olyan is, a|<r20-at s 18-at kap.Vagyis hetenként 10-12 pengőt. Hogy valami-vel gyarapítsa, kénytelen tjzenkét, sőt tizenhatórát is dolgozni. Sőt olyan abnormális esetek isvannak, hogy a mester felveszi a segédet család-tagnak, s ad neki kosztot' Wárté|yt. Kvárté|y agya|űorgácson. A koszt, az köményrnagos|eves, (óze|ék, tészta. Es pénzül 4-5 pengó eg5rhétre. Ellenben a mester szorgalmas, szegényfeje, felkél reggel ötkor és dolgozik este nyol-cig-úzig' S vele a,,csa|ádtag-segéd''.

Van, akinél leteszik neki a feketekávéthétfőn reggel az aszta|ra, és szombaton estekap egy pengőt. S ezt nem is a békéden segédmondja, hanem eW nary mester.

Vannak utcák, ahol minden másodikház aszta|osműhely. Egész sorozatátjártam beezeknek a mííhelpknek, s azt a meglepő dol-got láttam, hogy a kismestereknél, ahol csakhárom-négy segéd dolgozik, ott mindenüttfolyik a munka. Még a gyárakban is. A leg-nagyobb gyárban, ahonnan ^ sztrájkkiindult,a Müller-féle gyárban 340 gyalupad van. Eb-bőImár aZ utóbbi időben csakszáznyolcvanandolgoztak - hewen-nyolcvan ma is dolgozik.A tobbi gyár iskor|átozvavan ug'yan, de tudjafolytatrri a munkát. Csak a gépek szünetelnek.

Voltam egy kismesternél, ahol a régiszép életet láttam. Saját ház, tehermentes,kert, gyümölcsfák, vidám unokák, ffittyosmunka a műhelyben, két gép is serényen sivít.Minden mesternek így kellene élni.

Lztán elmentem a Munkások ottho-nába, Százöwen-kétszáz szomorú' és csüggedtfi atalember. V"gy két őrát töltöttem köztük ésszívemet marcangolta a csönd, a lehangoltság.Mindenki kap ebédre negyed kiló kenyeret éstíz deka sajtot vagy túrót. ElÍogyasztják ésiilnek tovább, halkan beszélgewe.

Rettenetes kéo. Mintha a Lútba szá|lo:ttvolna le az ember. Kísérteti. Kívánságuk' hogy2}pengő legyen a minimális heti fizetés. Ponto-san 40 fillér, s heti 53 óra. Vagyis 2I,20 pengő.

Két hete váqák a döntést, és ezt semtudják elérni.

Nem földműves napszámosok, hanernképzett, intelligens, szellemi igényekkel bíró skvalifikált, finom munkát végző emberek.

Pesti Napló,1934. június 10. Ü

Kiizlemények

Dn. Krusxe GyÓncy

Előhelykezelés az űipesti l{omoktövisTerm észeffiédelmi Területen

A Magyar M adártani és Ter-mészewédelmi Egyesületterrnészetvédelmi akciójár ó|több hírforrás is beszámoltkorábban. de ezek csak érin-

tőlegesen foglalkoztak a védett homoktövis-sel, amelynek hosszú távú fennmaradásátszo|-gáIta az é|őhe|ykezelés a természewédelmiterületen.

A homoktövis ágas-bogas cserje' amelyivarta|an módon gyökérsar;.akkal terjeszkedik,ezétt é|őhe|yén sarjtelepes, sűrű bozótokat ké-pez. A' növény kiterjedt gyökérzete képesmegkötni a futóhomokot, ezért kiválóan alkal-mas tala;.megkötésre. Nevével ellentétbennem csak a homokon. hanem ktilönboző so-vány talajokott, száraz szikeseken és kőtörme-lékeken is képes megélni. A homoktövis azatlanti partokon és nagyobb folyamokhomok-dűnéin honos, de megtalá|hatő az eurázsiailigeterdők, folyok menti ártérében is. Jól vi-seli a hideget, Szibériában -40oC-os hőmér-sékletet is képes áwésze|ni.

A homoktövis kétlaki növénv. ami aztjelenti, hogy a porzós (hím) és t",-d. (női iva-rű) virágai ktilon növényen ta|á|hatők, ez&ttermést csak ott érlel, ahol női és hímivaruegyedek is előfordulnak. Virágai lombfakadáselőtt rnárcius-áprilisban nyílnak. Csöves virá-gai apr ők, vörösbarnán pikkelyesek, egyivarú-ak. A termős virágok tömött ftirtben, míg akiilon bokron fej|ődő porzós r'irágok rövidfiizérekben állnak {ő|eg a vesszők felső végén.A növény szé|beporzású. A termését szeptem-berben érleli, 2-4 éves korától. A termés tojás-formájű' 7 -9 mm áanérőjí3', egymagvú, vékony-héjú gyümölcs' A leveses termés színe sárgátíIa narancsvörösig változik.

A gyÍimölcs szeptemberben még keser-nyés, savanykás, de ha megcsípte a dér' édessévá|ik. Gazdag szénhidrátokban, fehérjében,szerves savakban, aminosavakban és vitami-nokban. C-vitamin tartalma úzszerese a cit-

Közlemények

rom C-vitamin tartalmának. A homoktövisbogyó nemcsak magás C-vitamintartalmamiatt hasznos, hanem azétt is, meÍt tarta|mazmég vízben oldódó B-vitamint, zsírokbanoldódó A-provitamint és E-vitamint. A ho-moktövis E-vitamintartalma nagyobb, mint abúza, kukorica és szőjabab E-vitaminmeny-nyisége. A homoktövis bogyói érés után nemhullanak |e, egész télen a cserjén maradnak.

A homoktövist Európában és Azsiábanévszázadok ótahasznáIják éú<ezési és győgyá-szati célokra. Gyümölcsét elsősorban feldol-gozva fogyasztják, dzsem, bor, ivólé, likőr,zselé és olajtermék is készül belőle.

A természetgyőgyászatban a homoktö-vis bogyóját igazi csodaszerként tart1ák szá-mon. A termést tibeti gyógyítók már többmint ezer éve alkalmazzák. Győgyításra e|ső-sorban a terméshús kivonatát, hidegen sajtolto|ajáthaszná|ják, de a magábóI készült olajatis széles körben alka|mazzák. Hatóanyagaierősítik az immlnrendszert, fokozzák azanyagcserét, így segítenek az optimális test-súly megtartÁsában, de kedvezően hatrrak agyomor- és nyombélfekélyekre is, és májvédőhatásúak. A termés magas C-vitamintartalmamian alkalmas lehet a meghűléses betegségekmege|őzésére. Különleges zsírsavösszetételerévén csökkenti a vér koleszterinszintjét, s ígylassítja az éte|meszesedési folyamatok kialaku-lását. Elősegít: az öregségi foltok megszűné-sét' Jaúthatja a szemidegek működését is.Külsőleg haszná|vajó hatása van égési sebekre,bőrfekélyekre. Gátolja bizonyos daganatoknövekedését, enyhíti a rákos betegek sugárte-rápiája által kiváltott mellékhatásokat. A ho-moktövisnek kedvező kozmetikai hatásai isismertek.

Védett növény, pénzben kifejezett ter-mészewédelmi értéke tizezer forint. Ahomok-tövis régebben több helyen is előfordult ha-zánkban, Íő|eg a Szigetközben voltal' nagyobbáI|ományai. Napjainkban egyedtil Ujpest ha-

Úitresr.i 23

tárában élnek természetes populációi. Ez tetteszükségessé, hogy Káposztásmegyeren védettényilvánítsák utolsó m^gyaÍországi élőhelyet. Avédett terület a Pestet keletről és észabó| sze-gé|yező rákosi homokpuszták egyik utolsórnatadványa, amely aze|őtt a mai Városliget ésNépliget területét is magába foglalta.

Az újpesti Homoktövis Természetvé-delmi Terület Í994-benjött létre 5,7 hektárosterületen. A védetté nflvánított gyep botani-kai és zoolőgsai felmérése során a homok-tövisen kívül számos védett, illetve fokozottanvédett növény- és áI|atÍajttaláItakmeg az é|ő-helyen. A Homoktövis TermészewédelmiTerületen található igen értékes homoki gye-pek összesen,22 védett növényfajnak adnakotthont. Az Ujpest határában, aYáci út mel.lett található hat hekáros részen ma mégmegtalálható a fokozottan védett csikófark, ahomoki kocsord, abáránypirosító és a homokikikerics.

A homoktövis élőhelyet jelentősen ve-szé|y eztea az er őtelj esen terj es zke dő táj i de genÍásszáríak térhő dítása. Az agress zív en e|őr e.nyomuló zöld juhar, akác, ezdLsúa és feketefe-

nyő tönkreteszi a védett homokpusztagyepet'és kiszoríqa annak ritka, védett növén5rtajait,Ezért a közelrnúltban immáron ötödik alka-lomrnal rendezte meg a Magyar Madártani ésTermészewédelmi Egyesület (M^'tE) Buda-pesti Helyi Csoportja a ,,Homoktövis-élő-helykezeiés,, e|nevezésí3' akciőjá,t, amelyhezcsadakoztak a Karinthy Frigyes AMK diákjaiis tanáraikkal és szüleikkel együtt.

A program kezdetekor reggel 9 órakora Magyar Madártani Egyesiilet munkatársaimadár g1,íiríizési bemutatót tartott ak, Ez.utánkezdődött a munka, a szakemberek által kivá-gott akác és ny6'rfa sarjak kijelölt helyre tör-ténő e|hűzása volt a feladat. Az M^/IE munka-tfu sai védőkesztyííket, eszközöket kölcsönöz-tek a munkához. A dolgos természewédőkszámára meleg teát, zsíros kenyeret és ebédretrirós csuszát is biztosítottak. Az e|végzettmunka két szempontból is igen eredményesvolt. Eg1ré szt hozzájárult egy ktilönösen érté-kes élőhely, a Homoktóvis TermészewédelmiTertilet fennmaradá sához, másrészt jótékonyhatással volt a tészwevők kórnyezettudatosszemléletfornáIásáta. tr

Előh elykezelés az újpexi Homoktiiuis Terruészenédclmi Teriileten

- ? - . z o , 0o4*mq . r . o .24 urP.s.*il Közkmények

HrnmexN Lnszt-ő

Homáth Ferenc

Újp"'t elsőszámú vezetője ^teleptilés a|apításátó| egészen avárosi rang elnyeréséig a min-denkori bíró volt. KözöttÍik azegyik legjelesebb Horváth Fe-

renc, korábbi 48-as honvédtiszt'A puchói Horváth nemzetség 1 598-ban

kapott nemességet I. Rudolf császártól. Vasmegyei birtokát e|ueszíwe a család Pest me-gyébe költözött. Igy születhetett HorváthFerenc Fóton, 1827. december 7-én. Lpja, avagyonnal nem rende|kező rőmai katolikusvallású család feje, császári és királyi katona-tiszt volt. Fia pá|yája megvá|asztásakor apjaörökébe lépett. Egy bécsi katonaiskolábantanult. 1845-ben kezdte meg szolgálatát mintkadét a 3. számú, Ferdinánd főherceg nevétviselő huszárezredben.

A kibontako z6 forrada|om felgyorsítot-ta katonai karrierjét. 1848 májusában hadna-gyi rangot kapott. A' nyfu folyamán ezredét aszerb felkelők elleni harcra Bácskába vezé-nyelték. Alakul*ta rövidesen átsorolt a császáiés királyi vezény|et a|őI a szeweződő honvéd-sereg kötelékébe. A fiatal huszártiszt novem-berben már főhadnary, januárban pedig száza-dos. Egy teljes huszárszázad tattozottparancs-noksága aIá. Ay tavaszi hadjáratot mege|őzőeneztedét a Damjanich vezette fII. hadtest alárendelték, ezen alakulat kötelékében kiizdött adicsőséges tavaszi hadjáratban. Különösen azIsaszegnél vívott csatában ttintette ki magát.1849. július 16-á,Í| őrnagyt rangot kapott, osz-tál1parancsnokként egészen a feg1werletételiga honvédsereg állományában maradt.

1849. augusztus 13-én |etartóztatták,Aradon 'por és golyo általi halá|ra,, ítélték.Ha1mau általános kegyelmi intézkedése apéldátlanul szigoru ítéletet 1ó év sáncfogságraenyhítette.

Horváth Ferenc ezt követően Aradon.Munkács várában ésJosephstadt (ma: JozeÍc:v,Csehország) várbörtönében raboskodott,mostoha köriilmények kozott. Fogsága idejénnaplót vezetett.

Híres újpestiek

A Krími háborut |ezáró békét követőenAusztria elszigetelődött a nemz erkőzi színté-ren' A belső feszültséget enyhítendő 63 vár-fogságraítélt hazafi kapott kegyelmet. HorváthFerenc is hazatérhetett. 18ó0. július 8-ánmegnősült, Fóton vezette oltár elé az alrJr.:ortizenkilenc esztendős. szintén fóti születésííszádesnyei Szádecz|qr Júliát. Házasságukbólidővel négy |eánygyermek szijletett.

A fóti birtok ura, Károlyi Iswán gróftámogatta a szabadságharcban magát kitűn-tető egykori huszártisztet, vt^da|mi intézőifeladattal bízta meg. lJgyanakkor a volt katonanyugdíjért folyamodott a honvédelmi minisz-terhez. Sajárkezű beadványát ma a Hadtör.ténelmi Levé|tár őrzi. A sors azonban nembékés nyugállományt tartogatott számára,

A Fóthoz közel eső Ujpesten akiegyezést követő évek gyors fejlődést hoztak.A lakosságszám agrásszerííen növekedett, anagyközség gazdasági fejlődésnek indult.Ugyanakkor szociális feszültségek is jelent-

Hor.uóth Ferenc és felesége, Szídenky Júlia, első gerrnekiik-kel, Ilona-Mórióual eg, 1863 körül késziilt fényképen

Úirc.**:25

keztek. Ezekvezettek végtii 1874-ben az új-pesti zendülésként emlegetett megmozdulás-hoz. Avéres eseménysorozafrtakcsak a Pestrőlkivezényelt katonaság vetett véget. A történ-tek hatására távoznia kellett hivatalából W e|tzKároly bírónak is, mivel sokan őt okolták azindulatok elszabaclulásáért.

A telepiilés élére erőskezíi, ember kellett.Felmerült az eképze|és, hogy Woifirer Lajostöltse be a tisztséget, de a gyára|apítő timár-mester az ipafiejlesztésnek szentelte magát. AFüggetlen Polgár c. lap 1875. október 13-iszáma ázsiai á||apotoliról írt:. ,,Bizony sziilsé-ges, hogy a legközelebbi váLasztasnál erélyeskézbe adják a bÍrói pá|cát, oly férfi kezébe, kiképes legyen Ujpestet kirántani ama hínárból,melybe mind mélyebben süllyed.''

A bírói teendőket megbízott vezetőkéntekkor már Horváth Ferenc |átta|e. Nem két-séges, Károlyi Iswán grófrrak is szerepe voltabban, hogy bizalmi embere került anagykőz-ség élére. (Florváth Ferenc családjának kollek-tív emlékezete szerint a gróf rövid ideig együttraboskodott Kufsteinben Horváth Ferenccel'innen eredeztethető ismeretség"k') A hivata-los újpesti aszúljításra 1876. ápfi|is hó 12-énkerült sor. A bírói tisztséget elnyerő korábbihuszártiszt mellett helyet kapott a településveze(ói között We|tz Károly is mint törvény-bíró. A nagyközség iránytását segítette Be-nicky Anta| jegyző, akinek apja és hivatalielődje, BeniczL7 Attila szintén 48_as őrnagyvolt. Az rij hivatali apparátusnak akadt dolgae|ég. 25 év adómentességet szavaztak meg azUjpesten építendő báza|<ra, hogy a településrecsábítsák az új lakosokat. Helyrehozták a zen-dülés során megrongálódott községházát is.

A közállapotok norrnaIizá|ődását kö-vetően a katonaság 187ó szeptemberében el-hagyta Ujpestet. A nyugodt és békés fejlődésidőszaka következhetett. A bíró érdemeit egy,a halálakor megfogalmazott kóZg'ríílési jegy-zőkőnyv így említette: '[...] a legbuzgóbbügyszeretet mellett mindenkor akózség anya-gi helyzete javltásán fáradozott, főtörekvésé-nek tartotta akózség lakosainak érdekét elő-mozdítani, ami párat|an becsületessége lanka-datlan munkássága és szívós kitartása ésrészte-hajlást nem ismerő igazságszeretete által kiér-demelt általános tisztelet és nagyrabecsülésmellett nagyrészben sikerült is.'' A korszeríí

- f- . ro,r. *p** *. n1.,. o,

26 U,P"q.gÍ".l

települési közigazgatás megteremtésének igé-nyével a bírő űj kózsé$ bizottságokat á|Iína-tott fel: a számvizsgá|ói, a gazdászan, az épí.tési és a közegészségugyr bizottságokat. Az1 8 79-es vá|asztások során a helyi képvis e|ők űjgeneúciőja került a település vezetői kőzé.Szerényi Vince' Illek Vince és Mády Lajos akésőbbiekben me ghatá r ozó a|akjai lettek a las-san várossá gyarapodó Ujpest társadalmának.

Az 1848-as hagyományok ápolása is ek-kor kapott lendtiletet Ujpesten. Nlaga a bírő,al<t tagja volt a Pest városi HonvédegyleÜrek,kÍildöttsé get menesztett Nyáre gyh ázár a, aho|a temetőben szobrot emeltek Nyáry Pái sírem-lékére. 1 879-ben testületi döntés következté-ben kifiiggesztették Kossuth arcképét a köz-gyűlési terem fa|ára.

A bírói feladatok kritikus helyzet elé isá||ítottákHorváthFerencet.I876 január jábanjeges árvíz zú,áút Ujpest mélyebben fekvőnegyedeire. A torlódó jégtáblák mögött felduz-zadt Duna lakóházakat, emberéleteket fenye-getett. A védekezési munkálatokról a Honcímű lap 187ó. február 26-i számaígy írt: ',ottvan a kózség érdemteljes, nemeslekíí bírája,Horváth Ferenc, ki családatya |étére emberierőt feltilhaladó, életmegvetéssel napot és éjeteggyé tesz kocsin, Wa|og, csónakon, amint akörülmények kívánják és engedik. . .''.

Természetesen a bíró kivette a részétszewezőként az űjjáépítésből is, hiszen közelfé|száz összedőlt ház romjait kellett eltaka-rítani, új otthonok építését támogatni.

Horváth Ferencnek nem adatott meg'hogy éltizedeken keresztiil iránytsaÚ1p.'t.t.1881. április 11-én, alig két hónappal aztkö-vetően, hogy patrónusa, Károlyi Iswán grófmeghalt, s holltestét elhelyezték a fóti temp-lom kriptáj ába, várat|anul elhun1t.

A nagyközség képviselőtesttilete jegy-zőkönywben örökítette meg a bíró érdemeit. Eszerint Ujpest közössége ,,[...] a haza, a sza-badságharc egyik jeles bajnokát, a társadalomh'w á|ő tulaj dons á gokkal felruh ázott bír áját éspo|gárát gyászo|ja,, '

Horváth Ferencnek a rég; temetőbenadták meg a végtisztességet. Sírját 1898. már-cius 15-én, a forradalom 50. évfordulóján ün-nepélyesen megkoszorú zta a képnselőtestület.

Nevét sem utca' sem intézmény nemviseli városrésztinkben.

Híres rijpestiek

: : : : : : : : ! : ! : : : : : : : : : : : : :

; ; : : : : i : . . : : - . : : : : : "

Isaszeg, ahol Horváth Fe-renc legjelentősebb hadi-sikerét aratt\ a L9. századmásodik felében nagykőz-sés volt Pest-Pilis-Solt-

Kiskun vármegye gödöllői járásában. Közelnégyezet fős lakosságát vegyesen magyar ésszlovák ajkú népesség alkotta. A településcsatáiról nevezetes. 1267-ben ítt. győzte |e atrónra törő Iswán herceg aty1a,'Ily', Béla se-regét. 1849. április ó-án pedig itt zaj|r:tt aszabadságharc egyik kulcsfontosságú ütkö-zete, A. visszavonuló császári haderő Win-disch.Grátz vezetésével a magyar fősereggelcsapott össze. Klapka hadai erős osztrák el-lenállásba ütköztek, Görgei szokott erélyeskozbelépésével sietett segítségére. Damjanichés r\ulich csapatai is kivették a résziiket aharcból. A csata egyik krónikása TámboryEmil őrnagy, Howáth Ferenc tiszttársa volt.Visszaem1ékezéseiben ez áII:,,Damjanich tá-bornok parancsára ezredünk két századaágyűÍedezetre rendeltetvén' az egy,tk századHorváth Ferenc kapitány, a másik az én ve-zényletem alatt.,, A huszárok feladata voltmegakadáiyozni, hogy az ütegek az ellenségkezére kerüljenek. A parancsban foglaltaknakkitíínően f.eleltek meg: ,,[...] midőn az ellen-ség lovassága megrohanni akarta ágyűinkat:

Kitekintés

én századommal az ágyűk elébe vágtattam.Látták ezt Ptotő Attila és Horváth Ferenchuszárkapitán5'ok, segélytinkre siettek száza-daikkal, s az ellenség támadása meghiusult,sőt visszavonulásra kényszerttetiik őket.''

^z ágyűk megszerzésének megakadá-|yozása kulcsfontosságú volt a csata kime-netele Szempontiából.

Az itközet legismertebb ábrázolásaThan Mór festÍnénye. A míivész a forduló-pontot örökítette Ín€$l amikor Görgeimegállította Klapka üsszavonuló csapatait.A iestmény középpontjában fekete köpeny-ben, kinyújtott karral maga a fővezér látha-tő. Segédtisztje tőle balra egy Ferdinándhuszár, Horváth Ferenc ezredtársa. A képjobb oldalán Aulich hadtestének ttizérségevonul fel. A háttérben Isaszeg Lángo|ő házaiés templomának tornya látszanak.

A' had1árat ütközeteí igazi jellem-prőbá|ő megmérettetések lehettek. HorváthFerenc bíró a későbbiekben hasonló eréliyelés határozottsággal vezette Újp",t.t, *i,,ttette azt korábban hlszárszázadáva|. Ű

Köszönet Dr. Hamvai Iswánnénak, HorváthFerenc dédunokájának, valamint ftának, VásonySándornak a családi dokumentumokért.

Than Mór festrnénye az isaszegi csatóníl

Uit"ryst"l zT

Szorrősv MarueNwB

86 éve apfuől fiúra

Idősebb Kubik Béla könyv-kötőmester I924-ben nyitot-ta meg első mííhelyét Ujpes-ten a Király utcában. Mester-ségét folyamatosan öröklik

|eszármazottai, eg5rmástól véve át a staféta-botot. Unokájával, Kubik Ernővel beszél-getiink.

_ Hóny generóciő őta rnűködik az üzlet?_Ez már a harmadik. Nagyapám, Ku.

bik Béla kezdte, apám folytatta, majd bátyámés én következtünk.

_ Hol indult a uóllalkozós?- 1924-ben a Kirá|y utcában nyt|t az

elsó műhely, a mostani ifúsági ház o|da|ában,maid onnan a 9-es számű házba költözött.Következőleg a Bajcsy-Zs1|insz|q, űt 25.-bekerült az idLzlet. Ott már édesapám is dolgo-zott elősziit tanulóként, később már ő vitte aziizleti s hivatalos ügyeket, mert nagypapámkicsit nagyot hallott. I966-ban meghalt nagy-apám, az iz|et tulajdonjogát özvegyt jogon

nagyanyám örökölte, de édesapám gyakoroltaaz ipart. FőáIIása a Zrínyt Nyomdában volt,délelőtt ott dolgozott, délután pedig műhe-lytinkben fo|yatta a munkát. Teljes joggalcsak nagyanyáry ha|á|a urcán, L974-ben vetteát a vezetést. En alkalmazottként 1975-benkerültem hivatalosan a céghez. Akkor már abátyám ott dolgozott, tulajdonképpen azegész csaIád könyvkötő, mé8 a feleségem is.Ekkoriban ó-8 alkalmazott. is dolgozott ná-lunk váltott mííszakban.

_ Nem is uolt akkor ez kis üzern! Mór anagpapónak is aoltak alkalrnazottai ?

- Nagyapám 2-3 alkalmazottal dolgo-zott. a családi emlékezet szerint.

_ EgértelmíÍ uolt pályauólasztósa? A ko-róbbi időkben nyilaán a mííhelyben, mester rrlel-lett lehetett.megtanulni ezt a szakmrÍt is, mint atöbbit, d.e on hol sajdtította el?

- Apám még a nagyapámtól tanult, il-lewe volt egy úg1mevezett iparrajzisko|a,aho| az elméletet oktatták. En 1968-bankezdtem, aSágvári Endre Nyomdaipari Szak-kozépiskolában, a Tolnai Lajos utcában ta-nultam elméletet. Először betűöntőnek vet-tek fel, mire kezdődon. az iskola' valahogysikerült e|i,tézni, hogy átrrrehessek a másikosztáWa', Igy majdnem öntő lett belőlem,igaz ők csak hat őrát dolgoztak, mert veszé-lyes munka ólommal bánni. Heti egy nap ei-mélet után öt nap szakrnai gyakorlat követ-kezett, akkor még szombaton is dolgoztunk.Persze apámtő| is tanultam sokat itthon.Kézügyességem amúgy nem tökéletes, az is-kolában a technika őrán a fémipari és faiparimunkák nem mentek. A könywkötés még be-csukott szemmel is sikerült volna. Egyszerláttam például, hogy csináIják a bélyegalbu-moq utána már minden gond nélkiil elké.szítettem.

_ Éd,',p1n engedte, hogy mtír kiskoróban

,, láb at lanko dj on,, a mííb e ly b en ?- Persze, kaptam tő|e rézbeúikész|etet,

kiszedtem vele mondjuk a nevem, s azzal ta-nultam atanyozni, nyomtatÍli. Kisebb fiize-Idősebb Kubik Bek

1fa oW.eqtbM.al. t.zt28 urP'*q,*# Interjú

teket kötöttem, emlékszem elvittem nag'ypa-pának megmutatni. Az Arpád út Viola utcasarkán laktak, halá|áig dolgozott, mikor márnem látott jő|, még akkor is munkát kért.Apám vitt neki blokktömböt' s naponta szá-mozgatt^ őket. Nagy segítség volt, mert idő-igényes munka kézze| oldalakat számoznil

_ Az aranyozás is hozzótar-tozik a szak-móboz, űz sen, egyszeríí feladat,

- Nem bizony. Akad olyan könywkotőis, aki szépen dolgozik, de aranyozni nem tud.Ki kell választani a betíítípust, a méretet stb.Géppel könnyebb, de csak akkor gazáaságos,ha sok egforma feliratot készít az ember.Kézi aranyozásná| elsődleges, hogy ne re-megjen az ember keze. A betííket egy sínberakjuk, felrnelegítjük és az annyozó fő|iáva|nyomjuk a borítóra. Lényrges, hogy rnindenponton egforma súly nehezecjen rá' és jószemmértékkel, ügyelve' meft párhuzamos-nak kell lennie a szegéllyel' Arról nem beszél-ve, hogy minden aflyagra más hőfokkal, nyo-móerővei dolgozunk. A betíík mellett klisévelis nyomtatunk: címereket, emblémákat csakelőre gyártott nyomótőkével végziink. Egyilyen beállítás 2-3 óráig is tarthat. Ez adjameg a könyv arculatát.

_ Sok időbe telt, rníg ruegtanalta a tech-nikót?

_ Már nem tudom. hol van az e|sőmunkám. Eredetileg egy idős bácsi aranyo-zott nektink. Az MTA-ban clolgozott, profimester volt. 1984-ben nagyon beteg |ett, ígyát kellett vennem a feladatot. Azőta jő néhányszöveget lenyomtam.

_ Nyorrzdában is dolgozott?A gyakorlatot, majd kezdő éveimetaz

Allami Nyomdában töltöttem, hét évigvoltamott. Ez a nyomda nagymértékben kézi erővelvégezte feladatait, kevésbé volt gépesített,mint a többi. A könyvkötészetben jóformánmindent kézzeL csináltunk. Hiratalos iratokatgyártottunk, iktatóköry,weket, osztál1mapiókattizezréve|, százezr éve|. I97 3 -ban btigádv ezetőlettem. Két hatalmas nag.y asztalon dolgoz-tunk, mindenki végezte a maga részfe|adatát.Kenők, táb|aakasztók munkájáért én lettem afelelős. Táblaösszeakasztó gépen is dolgoz-tunk, a jó minőség és a gyorsaság volt a leg-fontosabb, normában dolgoztunk, E'gy őraalan. át|ag 400 darabot össze kellett akaszta-

Interjú

nunk, de a ma is használatos postai beíró-könyvből óránként 720-at kellett beboríta-nunk. Ma már nem tudnám csináini.

_ Mikor került jelenlegi helyére aziizletiik?

- A postával szemben |évő üzletet1980-ban szaná|ás miatt kellett elhagynunk.A mellettiink levő Szamőca presszó, egy pap-lanos üzlet, egy virágiziet szintén megszűnt.Ekkor kerültünk ide a Virág utcába a gépekkelegyütt. Ma is nagyapám gépeivel dolgozom,az ívvágó gépet még ő vette részletre 1924-ben. A lemezollóval a konyv táb|áját vágjuk.Ezt az anya9ot. bálákban szá||ítják. Egy ilyenbá|a3-5 milliméter vastag táb|át2a-30 cm-escsíkokra kellett alkalmanként vágni _ elég iőmunka kézze| végezve. Altaiában egy hónapalatt 4 báIát fogyasztottunk el.

_ Milyen típusú mankókat atíllaltak? Cé.ges aeg1 magín megrendelésre dolgoztakinkóbb?

- Cégek számáta közlönyöket kötöt-ttink nagy számban. A Hilton SzáIIoda szá-mára sok rend ezvénykönyvet készítettiink kti-lönlegesen szép bőrbőI, bordázott gerinccel.Minisztériumoknak, rendőrségnek, bíróság-nak, iskoláknak, bölcsődéknek, szőva| szinteminden kozintézménv számár a {olvamatosan

Ifiabb Kllbik Béla

Ui'm*f; 29

kototttink hivatalos iratokat. A vámhivata-loknak például hatalmas regisztereket vág-tunk. Egyedi beosztással, nemcsak abc-ben,hanem hilön szöveges beosztással is. Sze-rintem ma már nem sokan tudják csinálni. Ameglévő hivatalos iktatókön1wet a szükségesmennyiségű lappal össze kell Ííizni, kézze|egyedileg kiméretezni milliméterre' majd afeliratot kinyomtatni, s utána speciális ollóvalkivágni. Fíiszerezi a munkát az űgy,nevezettVoká-regiszter, aho| mégkezdőbetíín belül isvannak alrendszerek. Tévedni nem lehet.mert ha egyet elront az ember, töntr<re megyve|e az egész könyv. Kezdheti elölről. Magánmegrendeléseink is voltak természetesen'akkor még volt ftzetőképes kereslet. Fény-képalbumokat, bélyegalbumokat is készí-tettünk. A régi üzletben térképkasírozást isvállaltunk. N'gy fali térképeket vászonrakasíroztunk. Ott volt olyan falfelület, ahová avásznat kifeszíthettiik, s rigy ragasztottuk rá atérképet. Érdekes feladaiót káptunk a mis-

kolci vízművektől. N"gy hengerekben hoztak70x100 cm-es térképeket, abból kellett N4-es, B/4-es méretíít hajtogatni és bekötni.Térképet nem lehet kortilvágni, így ki kelletttalálnunk, hogyan hajtogatható tökéletesensablonra. Szintén különleges munkánakszámítotÍ, ha kön1'v-alakú díszdobozokatrendeltek tőlünk. Belsejében kártyának,blokk-fiizetnek, tollnak csináltunk fakkokat.Emlékbe tettem el két darabot, ma már ilyetsajnos nem kérnek.Igaz nem is olcsó, mertegyedi, ktilon sablonnal, anyaggal készül.Dolgoztunk kiilföldre is, a francia követségkönyvtára részére kötöttiink könyveket. olyankönyveket mentetttink meg' amelyek márpenészesek voltak, ez majdnem restaurátorimunka. Kicsit csodálkoztam is, hogy megke-restek. Kérdeztem, hogy náluk nincs könyw-kotő? Mondta, hogy van, de tőltik Irországbaviszik a kötendő dolgokat. Apám mindenmegrendelést elvállalt, ezérthets 70-75 órátdolgoztunk.Jövedelem is volt, de sokat Íárad-

A Viróg utcai üzlet

Jr- )W'ÚpfuXn.aJ', z.30 U,Ps.gÍJ Interjú

tunk érte. A gépi kötés tömeggyártásával per-sze nem versenyeztíink, telefonkönyvból pél-dául 4000-et köt ew gép őrőnként, de csakragasztja és kész. A mai korszeríí gépekkeldolgozó nyomdák közül is van olyan, amelyiknéha-néha elhoz egy-egy munkát, amelyetegyedileg akar köttetni. Az eg5,edi munkaviszont sajnos egyre drágább.

_ otthondban biztos nű,g|on szép kötésííkiirytu ek sorakoznak polcon?

- Ahogy a szabónak nincs ruhája, űWnálunk sincs sok újrakötött könyv otthon.Lányomnak szoktam ktilonbtiző folyóiratok-ban megjelent finom ételrecepteket össze-g5ríSjteni, még itt aházban is segítenek keres-ni. Igy készítek neki szakácskönyvet. Bfu amúltkor láttam, milyen gyönyörííeket árulnaka könyvesboltban. Lehet egyszerííbb, haezentúl meg'Veszem neki... Annak idején,mikor még csak ismerkedtem a feleségemmel,megkért, hogy egy szakácskönyvet kössek beneki - 6 hfuom ér,ryel fiatalabb, mint én, ígymég nem tartott ott a szakmában, hogymegcsinálhatta volna _ hát, öt évig kötöttem.

_ Manapsóg egedül d.olgozik, bírja aternpőt?

_ Mostanában az á]|ami megrendelésekis csökkentek, mert a számítógépes világ hatá-sára sok cég már digitálisan tárolja az adatait.A Chinoin például a főkönyvi adatait márnem kötteti, CD-n tároIja. A költségek isnövekedtek. Minden munka kiilönbözik, amegrendelők nem is gondolják, hogy szak-dolgozat és szakdolgozatközatt is ktilonbségvan' Minden munkáná.| előszöt meg kellnézni az eredeti kötést, attól ftigg, hogyannyíil br:zzá az ember, milyen módszereketkell alkalrnazni. Régebben másképp kotottéka könyveket, ezt kiilön ismerni kell egy javí-tási munkánál. Néha munka közben tátgya-lom meg magammal, hogy is lenne a legcél-szerííbb megoldás.

- Mennyien aannak rnég a szakmóban?- Sokan már nincsenek. Budapesten

talán még 8-10*en dolgoznak. Vidéken is vannéhány, de nehéz megtermelni a bevételt.Bátyám is nyugdíjas, nálam nyolc é*9Jidősebb, ő mfu pihen. Kőszegen lakik. ojobban járt, mert évente el tudott menninyaralni, én meg 35 éve nem voltam. Egy kisházunk van az Attila utcai templom mellett.

Interiú

Azt kellett helyreállítani' aztán a g'yerek,szőva| mindig adódott valami. Apám is 80éves korában ment el nyugdíjba, de ha|áIáighetente behoztam, vagy otthon segítgetett.Alig látott, de a keze rátalá|t a technikára.Ennél a szaknánál nagyon fontosak a üssza-t&ő megrendelők és az idő. Aki elmegyeryszer, már nem biztos, hogy visszajönkésőbb.

- Lesz-e folytatőja a csalódi bagto-mónynak?

_ Lányom mérlegképes könywelő, nem|ép a pá'|yára. Látta, hogy keveset vagyokotthon' néha még ünnepnapon sem' sőtolykor űjév napján sem, itt voltunk a felesé-gemmel együtt. Ta|án aZ ment meg, hogyszeretem a szakmát, nem érzem kényszernek.Ha két napig otthon vagyok, nem találomhelyem, pedig mostanában hamarabb tára-dok. Iparunk fennállásának centenáriumátlehet, hogy nem tudom megvárni. Még ötévem van nyugdíjig, de igazán a kereslet csök-kenése, s az emberek frzetőereje is befolyá-solja, meddig tudok kitartani. E

Az Isnón úti üzlet 1980-ban

Úit'.rysr":3 l

Kiadványok Uipestről

^z újpesti helytörté-nészek és városvédókösszefogásával készülttérkép azt9Zl-benmeg-nyitott Megyeri temető-ben nyugvó ismert közé-leti szernélyiségek' míí-vészek és sportolók sír-ja1hoz kalauzolja az ér-deklődőket. A. Lőy'incz

Róbert által szerkesztett kiadvány a temetőrészletes, parcellákra osztott' méretarányosrajzán sorszámmal és vezetéknéwel kozli ahírességek ny'ugvóhelyet. A térképen a közelszáz sírkő színes fotőja, a személyek születésiés halá|ozási dátuma, hivatásuk közlése mel-|ett az emlékníívek adadeírása és fényképe ishelyet kapott. L tájékozódást betíírendesmutató segíti. A helytörténet iránt érdeHődőfelnőttek és a városrész diákjai számára aján-lott kiadvány mindemeliett összefoglalja aMegyeri temető kilencvenéves történetét iS.

Ujpest 170 éves okatásirendszeréből I20 év(1832-Í952) történetétmutatia be e kötet, mi-közben megvi|ágítja atelepülés fejlődésénektársadalmi-politikai hát-terét. A levéltári, könyv-tári és egyéb kutatásoknyomán számtalan do-

kumentummal, statisztikáva|, reprodukcióvalés fotóval illusztrált munka a kózség a|apí-tását6| a fővárossá csatoiást követő évekig,tizenkét kor szakra bontja az űjpesu'nevelésügyk:rőnlkáját. Az óvoáá,k, a Íe|ekezeti, községi,illewe állami elemi iskolák éppttgy szerepel-nek a kötetben, mint a felsőbb népiskolák, apolgári-, a tanonc- és a szakiskolák. A szerzőkitér többek között a tanítóképzőre, az iskola-székre és a helyi sportegyesületek nevelői te-vékenységével is foglalkozik. Fericsán Ilálmánszámos témakört érintve, személyes vélemé-nyénbk, áIlásÍog|a!ásának is teret enged erendkivül adatgazdag kötetben.A kiadványok megvásárolhatók az Ujpesti Hely.történeti Gyűjteményben (BerdaJ. u. 48.).

32 uirest:

Szakmai elismerésJúnius 23.án _ egyetemi oktatói tevékenysé-gének elismeréseként - Mesteroktatói címbenrészesült Iványi János építőmérnök, lapunkmunkatársa. Az elismetést az ünnepi karitanácsülésen dr. Lovas Antal, a BudapestiMűszaki Egyetem Epítőmérnöki Karánakdékánja adta át.

fIonismereti kitíintetésekJúnius 28-án Kőszegen, a 38. országos Hon-isnreretei Akadémián került sor a HonismeretiT ár saság díjainak áta dás ár a. B éI Máryás- díj b anrészesült Gábriel Tibor, az űjpesi széláte|yíiBudapesti Flonismereti Társaság elnöke. Dr.Derce Tamás poigármester elismerő okieveletvehetett át a helytörténeti kutatómunka fel-karo|ásáért, az Ujpesti Helytörténeti Ertesítőmegjelentetéséért és a helytörténeti munkábab ekap cs oló d ó új p esti civi| szew eze tek támo ga -tásáért.

Filmvetítés a városnapokonAugusztus 29.én 10-18 óra között filmvetítés-re vár1ák a közönséget a Helytorténeti Gyííj-temény sátrában. Lz érdehődők nyolc ktilon-böző ismeretterjesztő és dokumentumfilmettekinthetnek meg a helyi teleuziő és a g5líijte-mény arcfulrrmából. A vetítés folyamatos, abelépés díjtalan.

A Kulturális orökség N"pl"!Szeptember 18-án és 19-én Ujpesten háromintézmény is megnyitja kapuját az érde|dődőkeIőtt. Az Ujpesti Mí3szakl Szakközépiskola(Görgeyu. 26.) ésaziskola múzeuma mindkétnapon 10.30-12.30 és 14.30-1ó.30 közottIá-togatható; vezetés 10'30-kor és 14.30-kor. AKörywes Kálmán Gimnázium (Tanoda tér 1.)csillagvizsgá|ójába szombaton 19 és22 óra kö-zött, féIőrá*ént várják a közönséget. A káposz-tásmegyeri Allatszigeten (Oceánárok u. 33.)mindkét nap 10-1ó-ig rendezik meg a Felelősá||attar tási kul túra napját, Allatbemut atőkat,kiállításokat, előadásokat rendeznek és Eszak-Pest természett &tékeit mutatiák be.

Szeptemberi számun|cban az !. és a 14. oldalonlátható fotókat és dokumennrmakat az Ujpesti Hely.történeri Gyűjtemény bocsátotta rendelkezésiinkre.

Helytörténeti hírek