1

Nyugat-Dunántúl intelligens innová-

ciós szakosodási stratégiája

EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT

v. 0.11

2013. március-április

Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft.

2

Készítették:

Bujdosó Ilona

Farsang Zoltán

Kalcsú Zoltán

Madar Emese

Magyar Dániel

A személyes interjúkon (KFI szervezeti mintavétel alapján) megkérdezett szakemberek:

Dr. Jereb László

Prof. Dr. Rechnitzer János

Balogh Károly

Dr. Háry András

Csanaki Jenő

Kámán István

Joós Attila

Nagy András

A kidolgozásban közreműködtek:

A 2013. március 12-ei szombathelyi workshopon résztvevő és a javaslatokat beküldő

régión belüli vállalkozások, KFI szereplők, és gazdaságfejlesztési szakemberek, vala-

mint a közigazgatási intézményrendszer szereplői. Közvetve pedig azon szakemberek

és innovációs szereplők (összesen közel száz fő) is, akik a 2011-ben elfogadott Regio-

nális Innovációs Stratégia Navigator dokumentumának elkészítésében közreműködtek.

3

Tartalomjegyzék

Előszó ......................................................................................................................................... 5

Vezetői összefoglaló .................................................................................................................. 7

1. Helyzetelemzés ................................................................................................................ 8

1.1. A régió társadalmi és gazdasági helyzete .................................................................... 8

A régió gazdasági és társadalmi jellemzői ............................................................................. 8

Munkanélküliségi ráta ............................................................................................................. 9

1.2. Innovációs folyamatok .............................................................................................. 11

A régió innovációs adottságai, K+F intézmények, felsőoktatás ........................................... 13

A területi koncentráció mérése .............................................................................................. 16

1.3. Innovációs rendszer iparági jellemzői és szereplői ................................................... 17

1.3.1. Iparági trendek ....................................................................................................... 17

1.3.2. A régió szakosodása ............................................................................................... 24

1.3.3. Tudásgenerálók ...................................................................................................... 28

A Széchenyi István Egyetem ................................................................................................. 28

Nyugat-magyarországi Egyetem ........................................................................................... 31

A Pannon Egyetem ................................................................................................................ 34

1.3.4. Tudásközvetítők ..................................................................................................... 37

A régió klaszter-kezdeményezései ........................................................................................ 37

Vállalkozásfejlesztési Alapítványok ..................................................................................... 38

Kereskedelmi és Iparkamarák ............................................................................................... 39

Enterprise Europe Network ................................................................................................... 40

Regionális Innovációs Ügynökség ........................................................................................ 40

1.3.5. Tudáshasznosítók ................................................................................................... 41

Inkubáció, vállalkozói inkubátorházak és ipari parkok a régióban ....................................... 42

1.3.6. Forprofit és befektetői szféra ................................................................................. 45

1.4. Főbb eredmények ...................................................................................................... 45

1.4.1. Pályázati eredmények ............................................................................................ 45

GOP, KMOP és AIK megítélt támogatásai .......................................................................... 46

A régió szereplése az FP7 –es specifikus programok szerint ............................................... 50

1.4.2. Az innovációs források hasznosulása .................................................................... 51

1.4.3. Az innováció népszerűsítése .................................................................................. 52

1.5. A Régió helyzetének összefoglalása (SWOT) ........................................................... 56

4

2. Irányítási struktúra ......................................................................................................... 58

2.1 A régió irányításban érdekelt szereplőinek bemutatása ............................................ 58

2.2 A jelenlegi irányítási struktúra bemutatása, tapasztalatok összegzése ........................... 59

2.3 Javaslatok a régió RIS3 stratégiájának irányítására........................................................ 61

Javaslat a forrásallokációs irányítási rendszer elemeire ....................................................... 62

Összefoglaló javaslat az irányítási struktúrára ..................................................................... 64

3. A régió jövőképe ........................................................................................................... 67

3.1 A régió fejlesztésének átfogó céljai ................................................................................ 69

4. Fejlesztési prioritások ........................................................................................................... 73

5. Szakpolitikai eszközök ......................................................................................................... 79

5.1 A prioritásokhoz kapcsolódó kiemelt fejlesztések ......................................................... 88

5.2 Egységes javaslatok horizontális, több prioritáshoz is kapcsolódó programokra: ......... 93

5.3 A tervezett szakpolitikai beavatkozásokat finanszírozó lehetséges források ................. 97

6. Monitorozás és értékelés .................................................................................................... 101

6.1 Kontextus indikátorok .................................................................................................. 102

6.2 Eredmény és teljesítmény indikátorok ......................................................................... 104

6.3 A kontextus-indikátorok elemzéséhez használt komplex mutatók leírása ................... 105

7. Irodalomjegyzék ................................................................................................................. 106

8. Mellékletek ......................................................................................................................... 107

Annex 1. .............................................................................................................................. 107

Annex 2. .............................................................................................................................. 118

5

Előszó

A Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Pannon

Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség elindította az nyugat-dunántúli

régió S3 (smart specialisation strategy) intelligens szakosodási stratégiájának a 2014-2020

tervezési időszakot átfogó előkészítését 2013. februárjában. A stratégia elkészítése összhang-

ban van az Európai Bizottság azon célkitűzésével, hogy a kutatási és innovációs stratégiák

regionális szinten készüljenek el annak érdekében, hogy az EU Strukturális Alapok felhaszná-

lása hatékonyabbá váljon. Az intelligens specializáció keretében azonosítani kell minden ré-

gió egyedi jellemzőit, meg kell határozni azokat a tudásspecializációkat, amelyek leginkább

illenek az innovációs potenciálhoz, és rá kell tudni mutatni a régió versenyelőnyeire, és fel

kell tudni sorakoztatni a regionális szereplőket valamint erőforrásokat egy, a kiválóságra épü-

lő jövőkép mögé.

Az intelligens szakosodási programot a KFI-stratégia rendszerszemléletű felfogására és

prioritásaira építve, a regionális szereplők és helyi szakemberek partneri hálózatai dolgozzák

ki és hajtják végre. Az EU-2020 program céljai és elvárásai szerint, ennek az átfogó (eredeti-

leg a szektorális innovációs rendszerekre és ezek együttműködési logikájára értelmezett), EU

szintű területfejlesztési koncepciónak az összes európai régió tudás és tanulási folyamatát kell

optimalizálnia. Ebben az előre tekintő, sok partnert és innovációs szereplőt szervező, össze-

hangolt, térségi bázisú és KFI-specializációkra alapozó program kialakításában kiemelt szere-

pe van az okos, a kulcságazatokkal és vállalatokkal együttműködő térségi, illetve helyi politi-

káknak. A regionális politika alapját a lehető legmélyebben a területi gazdasági rendszerbe

ágyazódott, nemzetközileg is versenyképes iparági és szolgáltatási szektorok és a diverzifikált

térszerkezet képezi. Ugyanakkor az egyes régiók éppen a globális innovációs és technológiai

kapcsolat rendszerrel rendelkező iparági és szolgáltatási platformok tekintetében mutatják a

legszélsőségesebb fejlettségi különbségeket. Ezért a regionális innovációs stratégiának ar-

ról is gondoskodnia kell, hogy a KFI-stratégia horizontális megközelítéséből és a fejlet-

tebb régiók dinamikájából táplálkozó szakosodási folyamat az elmaradott és felzárkózó

térségekben is növekedést eredményezzen.

A szakosodási programok realizálása, a KFI-eredmények hasznosítása és a technológia-

adaptáció érdekében célszerű az alkalmazott eszközrendszerben is különbséget tenni a komp-

lex régiós programok megvalósításához szükséges, rendszerint korai fázisú KFI-programok és

a hasznosítási oldalt reprezentáló vállalati támogatások között. Az elválasztás lényege, hogy a

KFI-projekt részek nem kötődnének feltétlenül a területiséghez, horizontális formában min-

den régió számára egyenlő feltételekkel és hozzáféréssel lennének pályázhatók, miközben az

innovációs vállalati program támogatási preferenciáinak célszerűen igazodnia kell a régiós,

ágazatilag meghatározott program feltételekhez.

A stratégia kiemelt intézmény- és szervezetfejlesztési súlypontja a nemzetközi színvonalú

modern innovációs menedzsment meghonosítása. Itt olyan innovációs szolgáltatások célzott

és szegmentált bevezetéséről, illetve megvalósításáról van szó, amely a stratégia kitüntetett

kedvezményezett célcsoportjainak (például a fiatal innovatív vállalkozásoknak) nyújt a növe-

kedésükhöz és az innovatív képességük megerősítéséhez ügynökségi szolgáltatásokat. Minde-

6

zek a feladatok megalapozzák a további, gyors növekedési képességű KFI és technológia-

intenzív fiatal vállalkozások dinamikus növekedését szolgáló támogatási programokat (pl.

technológiai inkubátor programot). A technológiai inkubátor program kiteljesedésével a fiatal,

innovatív mikro- és kisvállalatok (gazellák) tartós fejlődése szempontjából biztosítja az elen-

gedhetetlen környezeti feltételeket, az úgynevezett ökoszisztémát. Erre láncszerűen - mint az

innovációs rendszer egyik kitüntetett dinamikus csomópontját képező célcsoportra - további

szabályozási elemek és ösztönzők építhetők rá a kockázati tőke befektetések orientálásától a

speciális járulék- és adókedvezményekig.

Nyugat-Dunántúl gazdasága nyitottan és dinamikusan fejlődött a rendszerváltás után. Mind

foglalkoztatásban, mind a külföldi tőkebefektetések arányában, és különösen a modern nagyi-

pari termelési bázisok kialakításában Budapest után, Közép-Dunántúllal közösen a legkedve-

zőbb mutatók jellemezték. Gépjárműiparban európai összehasonlításban is elsők között áll a

termelő kapacitások és az ebből következő export-teljesítmény növekedésében.

A kívülről vezérelt gazdasági növekedés megmaradó abszolút dominanciája mellett, 2000-től

kellő figyelmet kapott a belső erőforrásokat mozgósító gazdasági ágazatok fejlődése is: így

például a fa- és bútoripari termelés, vagy a termálturisztikai szolgáltatások fejlesztése. Ezt

támogatta Magyarországon először itt meginduló, ma már nemzetközivé vált klaszterfejlesz-

tés és a gazdaság önigazgatást megcélzó gazdasági és fejlesztési kezdeményezés elindulása.

A 2007-13-as időszakban azonban a potenciális előnyeit nem teljesen használta ki a régió.

Mivel az időszak elején a gazdaság prosperált, nem kell mértékű volt a kompetenciák fejlesz-

tése, a jövőbe tekintés, az utánpótlás nevelés és nem történtek meg a szükséges lépések a fej-

lett ipari struktúrából a tudásgazdaságba történő átlépéshez. Azonban a régió még nincs el-

késve: hatékony, tudatos és együttműködésen alapuló fejlesztéspolitikával kiaknázhatja erő-

forrásait és megerősödhet azokon a területeken, ahol adottságai ezt lehetővé teszik. Lényegé-

ben ezen területekkel és az ugrásszerű fejlődéshez szükséges eszközökkel, lépésekkel foglal-

kozik ez a stratégia.

A S3 stratégia rendeltetése, hogy – összhangban, a régióban 2011-ben elfogadott Regionális

Innovációs Stratégiával – kiindulópontot és keretet biztosítson a nyugat-dunántúli régióban

folyó innovációs tevékenységgel kapcsolatos tervezési folyamatok számára, figyelembe véve,

ugyanakkor iránymutatást is adva a helyi tervezési folyamatokhoz is.

Az S3 stratégia több mint egy regionális innovációs stratégia, hiszen gazdaságfejlesztési

kérdések is előtérbe kerülnek.

A stratégia célja tehát az ágazati és intelligens szakosodási adottságok erősítésével egy

nemzetközileg is versenyképes, specializált és hosszú távon is működőképes innovációs

(és gazdaság-fejlesztési) kiválósági rendszer kialakítása, amely forrás-felhasználási ha-

tékonyságában meghaladja a korábbi időszakok innovációs rendszereit, és ennek segít-

ségével hozzájárul egy európai viszonylatban is versenyképes helyi gazdaság létrejötté-

hez.

7

Vezetői összefoglaló

(Megjegyzés: a stratégia véglegesítésekor kerül be, célja a kivonatos, önállóan is értelmezhe-

tő, lényegre törő összefoglalás, terjedelme kb. 5-8 oldal)

8

1. Helyzetelemzés

1.1. A régió társadalmi és gazdasági helyzete

A régió gazdasági és társadalmi jellemzői

Általános gazdasági helyzetkép a Nyugat-Dunántúlról

Nyugat-Dunántúl gazdasága nyitottan és dinamikusan fejlődött a rendszerváltás után. Mind

foglalkoztatásban, mind a külföldi tőkebefektetések arányában, és különösen a modern nagyi-

pari termelési bázisok kialakításában Budapest után, Közép-Dunántúllal közösen a legkedve-

zőbb mutatók jellemezték. Gépjárműiparban európai összehasonlításban is elsők között áll a

termelő kapacitások és az ebből következő export-teljesítmény növekedésében.

A kívülről vezérelt gazdasági növekedés megmaradó abszolút dominanciája mellett, 2000-től

kellő figyelmet kapott a belső erőforrásokat mozgósító gazdasági ágazatok fejlődése is: így

például a fa- és bútoripari termelés, vagy a termálturisztikai szolgáltatások fejlesztése. Ezt

támogatta a Magyarországon először itt meginduló és ma már nemzetközivé vált klaszterfej-

lesztések, és a gazdaság önigazgatását a kornak megfelelő módon először megcélzó Pannon

Gazdasági Kezdeményezés elindulása.

Ilyen előzmények után nagy várakozás előzte meg a 2007-13 évi fejlesztési időszakot. A lassú

programindulások után szinte azonnal lesújtott a 2008-2010 évi gazdasági válság, amelynek

köszönhetően a régió egészében a munkanélküliség a 2004 évi kétszeresére, míg Zala megyé-

ben a háromszorosára, 11,8%-ra ugrott! Két évtized után megmutatkozott, hogy a világgazda-

sági nyitottság a Nyugat-Dunántúlon egyben kitettséget is jelent.

Nyugat-Dunántúl gazdasága nem homogén. Egyes városok, különösen Győr gazdasága és

egyes vállalatok, különösen az AUDI és az Opel szigetként léteznek. Nagy és egyre növekvő

mégis szigetként. Győr térségében ez már egy 60 km sugarú hatásterületet jelent Magyaror-

szágon és a Csallóközben is.

Az évtizedes kényelmes gazdasági környezetnek (is) köszönhetően elmaradt a saját kompe-

tenciák fejlesztése, kevés az érdemi stratégiai konzultáció a vállalkozások között, ezáltal a

gazdaságnak megfelelő módon nem tervezhető Nyugat-Dunántúl gazdasága sem közép- sem

hosszútávon (ezt hivatali, a gazdaságba kívülről jött tervezési próbálkozások nem pótolhat-

ják).

Gazdaságunk nyitottsága mellett nyitott lett munkaerőpiacunk is, amely különösen Nyugat-

Dunántúlról jelentős munka-erőáramlást indított el Ausztria és Németország felé. Ennek tény-

leges méreteit csak becsülni lehet. Ennek is köszönhetően 2010 után amilyen gyorsan felbo-

rult, olyan gyorsan konszolidálódott is a munkanélküliség aránya: ugyanakkor megnövelve az

elmaradott kistérségekben, a tartós, és a fiatalkorú munkanélküliek arányát.

Összességében, Észak- Nyugat Magyarország gazdasági dinamizmusa a nemzeti fejlesztéspo-

litika kiegyenlítési törekvései ellenére is uralkodó maradt, és még ma is elsősorban kívülről

9

vezérelt. Egyre nagyobb korlátot jelent a jó szakképzett munkaerő szűkössége. A régió gazda-

sági fejlődése fókuszálatlan, belső kohéziójának legnagyobb akadálya a közlekedési elérhető-

ség gyengesége - különösen Vas és Zala Megyében, valamint a térség belső perifériáin (pl. a

Dél-Rábaközben). Mindeközben egyes elmaradott kistérségekben 12-18%-kal csökkent a la-

kosságszám, elsősorban a megélhetési lehetőségek és a térségi jövedelemtermelő képesség

súlyos visszaesése miatt.

A gazdasági válság gondolkodásmód változást hozott, ugyanakkor óvatosságot és kockázat-

kerülést, valamint csökkenő beruházási hajlandóságot és képességet is. A fizetőképes kereslet

visszaesett, és visszaestek a vállalati szolgáltatás pl. kutatási megrendelések is. Bár a válság

ezen szakasza után egy éven belül visszaállt a gazdaság ’normális üzemmenete’, azonban még

erősebb lett a foglalkoztatás méret- és térbeli, valamint ágazati koncentrációja. Az nagy-

ipar aránya tovább nőtt. Egypólusúvá kezd válni a foglalkoztatás. Emiatt aztán egy jövő-

beni megrendülés ciklusa régiónkban még szélsőségesebb hatású lehet!

GDP, foglalkoztatottsági mutatók.

1. ábra: Egy főre jutó GDP régiónként Budapest, illetve a közép-magyarországi régió nélkül (euró, vásárlóerő-

paritáson, 2010-ben). Forrás: KSH

Az egy főre jutó (vásárlőerő-paritáson számolt) GDP alapján a regionális eltérések közismer-

ten magasak. Az országos átlagot (amely 2010-ben 15 723 euró volt) Budapest kivételével

csupán két megye, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom haladta meg. Ha a régiókat

vizsgáljuk, Nyugat-Dunántúl, ha minimálisan is, az országos átlag felett található, míg az

Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon az egy főre jutó GDP nem érte el, míg a Dél-

Alföldön és a Dél-Dunántúlon is éppen meghaladta a 10 ezer eurót.

Munkanélküliségi ráta

A hét legnagyobb arányú munkanélküliségi rátával rendelkező megye közül hat az észak-

magyarországi (munkanélküliségi rátája 15,8%) és az észak-alföldi (13,6%) régiókban talál-

10

ható. Közép-Magyarországnál (9,4%) csak a Nyugat-Dunántúlon kisebb a munkanélküliségi

ráta, 8,1%-os. Említést érdemel az a tény, hogy ezen régión belül komoly különbségek tapasz-

talhatók ebben a foglalkoztatottsági mutatóban. Győr-Moson-Sopron (5,8%) és Vas (6,3%)

megyében magasan a legkisebb a munkanélküliségi ráta, ám Zalában (13%) ez az érték kiug-

róan magas, az Észak-Alföld megyéivel egyszintű.

2. ábra: Munkanélküliségi ráta régiónként (2012. IV. negyedév, %). Forrás: KSH

Innovációs potenciál szempontjából azonban igen fontos a felsőfokú végzettséggel rendelkező

bejelentett munkanélküliek száma, melynek területi egyenlőtlenségeit az alábbi ábra mutatja.

3. ábra: A felsőfokú végzettségűek aránya az összes munkanélküli körében az egyes régiókban

Az egyes megyékben rendelkezésre álló felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek

számát sem a megyék mérete, sem azok fejlettsége nem magyarázza kizárólagosan, ugyanak-

kor további, helyi szintű elemzésük az innovációs potenciál szempontjából kiemelkedő jelen-

tőséggel bír.

11

Bár nem kapcsolódik közvetlenül az innovációhoz, a régiók gazdasági helyzetét, szakosodását

(köszönhetően Budapest gazdasági súlyának) nagyban befolyásolja a fővárostól mért távol-

ság.1

4. ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben Budapestig 2011. (települések átlaga)

GEOX Kft.

A régió déli megyéit érintően (Vas, Zala) jól látható a fővárostól való távolság problematiká-

ja, ráadásul Vas megyét még az autópályáktól való nagy távolság is sújtja, ami a gazdaság

fejlődését és az innovatív cégek betelepülését is lassította.

1.2. Innovációs folyamatok

Nyugat-Dunántúl innovációs szereplői között ma is meghatározó a három nagy egyetem,

megerősödtek a kutatóhelyek bázisán kialakuló tudásközpontok és a közöttük meglévő, rész-

ben a gazdasági szférát is átszövő hálózati kapcsolatok. Hét év alatt ötszörösére nőtt a K+F

ráfordítások értéke, napjainkban éves szinten eléri a 14-15 Mrd Ft-ot. A kutatási potenci-

ál belső szerkezetére jellemző, hogy a felsőoktatáshoz és központi költségvetési szervekhez

kötődő kutatóhelyek aránya közel kétharmadát teszik ki az összes kutatóhelynek, szemben az

országos arány 54%-os értékével.

1 A TEIR által alkalmazott módszertan szerint az időtávolság kiszámításánál a következő szabályokat alkalmazzák: kompo-

kon: 7 km/h + 30 perc átlagos várakozás, belterületen: 40 km/h (kivéve Budapest, ahol 25 km/h), külterületen a főutakon: 70

km/h, autóút: 90 km/h (kivéve az M0, ott 80 km/h), autópálya: 110 km/h.

https://teir.vati.hu/teir_adatmodszertan/GeoX%20Kft..pdf

12

5. ábra: Kutatóhelyek megoszlása szektorok szerint a Nyugat-Dunántúlon (2009). Forrás: TEIR

A gazdasági szféra szereplőinek kutatás-fejlesztési tevékenysége is megerősödött, ez ugya-

nakkor döntően a nagy – elsősorban autóipari – vállalkozások tevékenységének és dinamiku-

san bővülő befektetéseinek köszönhető, a régió innovatív kis- és középvállalkozásainak száma

továbbra is alacsony és jelentős területi heterogenitást mutat. Így a régióban fennálló inno-

vációs paradoxon némiképp enyhült ugyan, de még mindig erősen érzékelhető. Ennek a

problémának a sikeres kezelését nehezíti a regionális szinten elérhető, a kkv szektor számára

vonzó lehetőséget kínáló innovációs források beszűkülése, melyet az EU támogatási alapjai

csak részben tudnak kompenzálni.

A régiók közötti összehasonlításban a három gyakran használt K+F mutató szerint (K+F kuta-

tóhelyek, kutatói létszám és ráfordítások) a nyugat-dunántúli régió mintegy 10 évvel ezelőtt

rendre az utolsó hely környékén tanyázott, ma viszont az említett mutatók tekintetében a 4-5.

helyeken szerepel. Azonban a vállalkozási kutatóhelyek számára tekintve az látható, hogy

2010. évben ebben a mutatóban két másik magyar régiót megelőzve szintén az 5. helyen ál-

lunk. Látható azonban az az örömteli folyamat is, melynek során a vállalkozási kutató-

helyek száma 10 év alatt közel két és félszeresére nőtt.

Az innováció szempontjából örömtelinek tekinthető, hogy az összes K+F ráfordításon belül a

műszaki tudományok által képviselt rész a 2004. évi 56,7%-ról 2008. évre 65,8%-ra emelke-

dett (forrás: KSH).

A K+F tevékenységet folytató vállalatok száma és területi megoszlása egyedül Győr-Moson-

Sopron megyében mutat jelentős koncentrációt, Vas és Zala megyék esetén megmaradt az

innovációt végző vállalkozásoknak az országosan is nagyon alacsony részesedése az összes

vállalathoz képest. Mindez nem azt mutatja, hogy Zala és Vas megyék rövid- vagy középtá-

von élenjáróvá válhatnak ezen a területen:

13

6. ábra: K+F tevékenységet végző vállalkozások száma megyénként (db). Forrás: NIH KFI Obszervatórium

A kutatóhelyek megoszlását tekintve szembetűnő, hogy a régióban az országoshoz képest

magasabb a felsőoktatási, illetve költségvetési kutatóhelyek aránya a vállalkozási

kutatóhelyekkel szemben.

A régiónak 2005-ig nem volt egyetlen olyan kutatóintézete sem, amelyik valóban ki tudta

volna szolgálni az üzleti kulcságazatok igényeit. Két egyetemi tudásközpont és két együttmű-

ködő kutatócentrum alakult a már említett gócpontokban, melyek az ipari igényekre képesek

voltak reagálni, egyesítve a térségben tevékenykedő cégeket és megszólítva a K+F igényeiket

(Csizmadia/Grosz, 2006). Ezek a központok ipari-tudományos kapcsolatokat alakítanak ki a

régió egyes kulcsiparágaiban, a gépjárműgyártás, az elektronika, a faipar és a megújuló ener-

giaforrások területén, az együttműködések száma és intenzitása, az üzleti célú innovációs

szolgáltatások kiterjedtsége tekintetében azonban továbbra is jelenős hiányosságok tapasztal-

hatók.

A szabadalmi bejelentések számát tekintve Nyugat-Dunántúl az utolsó helyen áll a magyaror-

szági régiók rangsorában.

A régió innovációs adottságai, K+F intézmények, felsőoktatás

Jelen fejezet célja bemutatni a térségben elérhető kis-és közepes vállalkozások fejlődését tá-

mogató infrastrukturális környezetet és innovációs szolgáltatásokat, feltárni a napjainkig ki-

épült és regionális szempontból jelentős kutatás-fejlesztési kapacitásokat. Továbbá statisztikai

adatokkal és elkészült elemzésekkel rávilágítani a Nyugat-Dunántúl régió vállalkozásainak

innovációs tevékenységeire, az innovációs folyamatot erősítő kompetenciák és készségek

meglétére vagy éppen hiányára.

Nyugat-Dunántúl gazdasági fejlettsége relatíve magas, az elmúlt években a magyarországi

régiók rangsorában a második, harmadik helyet foglalta el, azonban nemzetközi kitekintésben

14

a GDP az EU átlagnak mindösszesen 60%-a körül mozgott. A termálágazat, bútoripar és jár-

műipar országos bruttó hozzáadott értékének 50%-a térségben realizálódik.

A régiót az EU-szintű innovációs scoreboard szinte mind a vizsgált 17 szempont illetve fő

kategóriák alapján alacsony vagy közép alacsony fejlettségűnek mutatta. A kkv-szektor inno-

vációi, vagy más szektorokkal fennálló együttműködései is gyenge mutatókkal jellemezhetők.

A K+F ráfordítások tekintetében az országos szinten kiegyenlített növekedés a régió szintjén

jóval heterogénebb képet mutat. A 2004-2006. évi mértékhez képest 2007-ben jelentős növe-

kedés tapasztalható. A ráfordítások szintjének másfélszeresére növekedése részben az EU

csatlakozás következtében (főként a 2007-től induló ÚMFT pályázatok keretében) elérhetővé

vált gazdaságfejlesztési, innovációra fordítható támogatási források megjelenésével magya-

rázható.

7. ábra: Kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai a Nyugat-dunántúli régióban 2000 és 2009 között. Forrás: TEIR

A Közép-Magyarországon kívüli régiókban a teljes hazai kutatói létszámnak mintegy 40%-a

dolgozik, de még ezen régiók, illetve megyék között is nagy egyenlőtlenségeket találunk.

Elmondható azonban, hogy nem az ország legfejlettebb területei rendelkeznek a legtöbb kuta-

tó-fejlesztővel: Csongrádban, Hajdú-Biharban és Baranyában a kutatói létszám meghaladja az

1500 főt, míg a régiók között a Dél-Alföld és az Észak-Alföld kutatói létszáma is messze fe-

lülmúlja a más szempontból igen fejlett Nyugat-Dunántúl hasonló mutatóját.

15

8. ábra: K+F ráfordítások régiónként Budapest, illetve a közép-magyarországi régió kivételével (2011, milliárd Ft)

Forrás: KSH

Az országos K+F ráfordításoknak csupán valamivel több, mint harmadát költik el a közép-

magyarországi régión kívüli szereplők. Hajdú-Bihar és Csongrád, valamint az észak-alföldi és

a dél-alföldi régió szerepe, hasonlóan a kutatói létszámhoz, itt is kiemelkedő, míg Észak-

Magyarország és a Dél-Dunántúl ebből a szempontból igen gyengén teljesít.

9. ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában régiónként, 2010. Forrás: KSH

A 2010-es GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat megyénként megvizsgálva láthat-

juk, hogy az 1,17%-os országos átlagot (Budapestet leszámítva) csupán 2 megye lépte túl,

Hajdú-Bihar (2,05%) és Csongrád (1,95%). Szembetűnő, hogy ha nem számítjuk ezt a két

megyét és Budapestet, akkor az összes többi megye GERD/GDP mutatója mindösszesen

0,53%, amely kevesebb, mint az országos átlag fele. Régiós szinten vizsgálva az adatokat

Közép-Magyarországon kívül a két alföldi régió, Észak-Alföld és Dél-Alföld – köszönhetően

a fent említett két kiugró megyének, Hajdú-Biharnak és Csongrádnak – ért el 1% feletti

arányt, a többi régió aránylag egyenletesen 0,46 és 0.65% között teljesít a 2010-es adatok

alapján.

16

70. ábra: Az egyes szektorok számított létszámának alakulása Nyugat-Dunántúlon 2000-2011 között. Forrás: Eurostat

A területi koncentráció mérése

Az egyes társadalmi-gazdasági jellemzők térbeli megoszlásának mérése a területi

egyenlőtlenségek kimutatásának fontos eszköze. Ennek egyik legegyszerűbb módszere a

koncentrációs vizsgálat2, amely jól szemlélteti az egyes jellemzők térbeli eloszlását. A

koncentrációs index 0 és 1 közötti értéket vehet fel; 0,4 fölötti index már erőteljes

koncentrációt jelent, főleg ilyen nagy elemszám esetében, amely 19 megye és Budapest

egyedi adatait veszi figyelembe.

81. ábra: Az összes K+F ráfordítás, a kutatók tényleges létszáma, a K+F-et végző cégek árbevétele és a vállalatok által

befizetett összes adó koncentrációs mutatója, 2010. Forrás: KSH, NAV

2 A Herfindahl–Hirschman-index (koncentrációs mutató) a koncentráció egyik mérőszáma. Egy adott gazdasági szektor,

Herfindahl–Hirschman-indexe a piacon lévő vállalatok, vagy területegységek adott társadalmi-gazdasági mutatóból való

részesedésének négyzetösszege. A HHI értéke 0 és 1 között van; a 0-hoz közeli érték annak a jele, hogy sok felé oszlik szét és

egyenletesen az adott mutató tárgya. Az 1-hez közeli érték nagymértékű koncentrációt jelent.

17

Jól látható, hogy a K+F-et közvetlenül mérő indikátorok (az első két oszlop) sokkal erősebben

koncentrálódnak területileg, mint az egyéb gazdasági mérőszámok (3. és 4. oszlop). Tehát az

amúgy is túlkoncentrált gazdaságban a K+F, mint tevékenység rendkívül egyenlőtlenül oszlik

el területileg.

A K+F teljesítmény egyik jellemző fokmérője a szabadalmak száma. A tapasztalatok alapján

kevés átütő kutatás-fejlesztési eredmény született a térségben. A szabadalmak számát tekintve

2004-2008 között csak az agrártudomány jeleskedett Győr-Moson-Sopron megyében, a mű-

szaki tudományok területén összesen hét szabadalom született a régióban ebben az időszak-

ban.

1.3. Innovációs rendszer iparági jellemzői és szereplői

1.3.1. Iparági trendek

Járműipar

A Nyugat-dunántúli régióban eddig is meghatározó jelentőséggel bírt a gépipar3, amit a nap-

jainkban zajló külföldi (közúti) járműipari cégek beruházásai tovább erősítenek. A teljes

hazai járműipari értékesítésből a 2010. évben a régió 47 százalékkal részesedett, melynek 40

százalékát a Győr-Moson-Sopron megyei székhellyel rendelkező vállalkozások adták. A jár-

műiparhoz kapcsolódóan Nyugat-Dunántúlon 2010. év végén 96 céget tartottak nyilván, 10

százaléka az országosnak, melynek 55 százaléka mikrovállalkozás.4

Az Audi 2013-ig 900 millió eurót fektet az autógyártás bővítésébe, ezzel a jelenleg motor-

gyártó és jármű-összeszerelő győri telephelyet egy teljes gyártási folyamatot lefedő autógyár-

rá bővíti. Az új beruházás eredményeként 2013-ig közvetlenül 2100 új munkahely létesül. A

GM Szentgotthárdon 450 millió eurós fejlesztéssel közvetlenül 800 új munkahelyet hoz létre.

A térség két autógyári beruházásával a hazai gyártás kapacitása a duplájára nőhet az évtized

közepére. A térségben a beszállítói körrel együtt az álláslehetőségek száma több tízezerrel is

nőhet. Különösen a lakkozó- és felületkezelés, az elektronika, a mechatronika, a járműtechni-

ka, a fémtechnika és a szerszámtechnika, valamint a minőségbiztosítás és a logisztika terüle-

tén jártas szakembereket keresnek a beruházók. A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Központja közlése szerint jelentős hiány a járműmérnökökből, a gépészmérnökökből, mechat-

ronikai és az informatikai szakemberekből mutatkozik. A Győri Ipari Parkban a szükséges

szakképzési feladatok ellátására Projekt- és Oktatási Központ létesül.

Az új fejlesztések eredményeként, a beruházó cégek és az állam közötti megállapodás követ-

keztében, a hazai vállalkozások beszállítói pozíciói javulnak, ami növeli a külföldi cégek tér-

ségi integrálódását.

3 KSH jelentés szerint hazánk gépiparában regisztrált gazdasági szervezetek közel 20 százalékát 2008. évben Nyugat-

Dunántúl adta, ahol egyúttal a legerősebb volt a magyarországi régiók között ezen ágazat ipari termelése. 4 A járműipar helyzete és szerepe a Nyugat-Dunántúlon. KSH, 2011. május

18

A Roland Berger Strategy Consultants Járműipari kilátások 2025-re című tanulmánya az

ágazat eddigi legnagyobb átalakulását vetíti előre az öt megatrend (geopolitikai változások,

demográfiai változások, fenntarthatóság, a mobilitás fejlődése, változó technológiák) alakulá-

sát figyelembe véve. A prognosztizált új irányok szerint a termelés és az értékesítés áttolódik

az ázsiai piacokra, a kicsi, olcsón üzemeltethető autók, elektromos és hibrid járművek erőtel-

jes előretörése várható. Ezek a változások a vállalatok üzleti modelljeit, ágazati együttműkö-

dési láncokat gyökeresen átalakíthatják.

A járműipari kutatások nemzetstratégiai jelentőségét támasztja alá, hogy 2012. év végén, a

Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) járműipari kutatási biztos kinevezésére került sor.

A miniszteri biztos feladatai közé tartozik többek között a járműipari kutatás-fejlesztési prog-

ramok előkészítésének koordinációja, és az ehhez kapcsolódó hazai és nemzetközi együttmű-

ködések kialakításának kormányzati szintű támogatása; a hazai forrásból, valamint az EU-s

közös finanszírozású pályázati stratégiában a járműipar specifikus érdekeinek megjelenítése;

illetve a magyarországi beszállítóipar erősítése, és ehhez kötődő mentorálási program kidol-

gozása5.

Az elmúlt években az elektromos mobilitás területén innovációs fejlesztések eredményeként

Nyugat-Dunántúlon is születtek figyelemfelkeltő újítások. Feltétlenül említést érdemel az

Antro-csoport Solo nevet viselő hibrid kisautója, és a bőrönd méretűre összecsukható elekt-

romos robogó (Moveo). Egy győri mérnöki fejlesztő csapat (Meshining Engineering Kft.)

részt vett Magyarország első üzemanyagcellás járművének (HY-GO) megalkotásában, továb-

bá a Genfi Autószalont is megjárt Micron nevű elektromos kisautó gépészeti tervezésében,

melyek mind a jövőbe mutató fejlesztések. Nem utolsó sorban kell említeni a Willisits Mér-

nöki Irodát, családi vállalkozást, amely a villamos járműhajtás fejlesztésének területén húsz

éves tapasztalattal és kissorozatú gyártókapacitással rendelkezik, illetve azt a tudományos

kutatási és infrastrukturális hátteret, amely a Széchenyi István Egyetem kínál. Az egyetem fő

kutatási irányai a „zöld autó” köré szerveződnek, és középtávú terveik között szerepel a kö-

zép-európai térség e-mobilitás hálózatába bekapcsolódni. A fejlesztési eredményeket a Széc-

henyi Futam Alternatív Hajtású Járművek Versenyén keresztül európai színtéren tervezik be-

mutatni.

Az európai és világtrendet, valamint a globális kihívásokat (kimerülőben lévő fosszilis ener-

giahordozók, éghajlatváltozás) figyelembe véve a térség egyik fő kitörési pontját jelentheti az

elektromos mobilitás területének koncentrált fejlesztése.

Elsősorban a járműiparhoz kötődően mondható el az a tény, hogy a nagyvállalatokhoz köthető

innovációs teljesítmény sokat erősödött a régióban, amelynek az innovációs rendszer egészére

vetített kedvező hatása van.

Az Európai Bizottság a 2013. januárjában ambiciózus csomagot terjesztett elő az alternatív

üzemanyagokat elosztó töltőállomások hálózatának európai szintű fejlesztése, valamint az

ilyen töltőállomások tervezésére és használatára vonatkozó közös előírások megállapítása

érdekében. Az eddigi szakpolitikai kezdeményezések elsősorban magukra az üzem-

anyagokra vagy a járművekre vonatkoztak, nem érintették az üzemanyag-elosztó háló-

zatot.

A tiszta üzemanyagok elterjedését három tényező gátolja: a járművek magas ára, az alacsony

fokú fogyasztói elfogadottság, valamint a feltöltő- vagy töltőállomások hiánya. Nem épülnek

19

töltőállomások azért, mert nincs elegendő jármű. A járművek ára nem versenyképes, mert

nincs rájuk elegendő kereslet. A fogyasztók nem vásárolnak ilyen járműveket, mert azok drá-

gák és nincs hozzájuk megfelelő számú töltőállomás. A Bizottság ezért most olyan csoma-

got terjeszt elő, amely a tagállamok számára kötelező célokat állapít meg a tiszta üzem-

anyagok – például a villamos energia, a hidrogén és a földgáz – elosztására szolgáló mi-

nimális infrastruktúra tekintetében, valamint EU-szintű közös előírásokat határoz meg az

üzemeltetéshez szükséges felszereléseket érintően.

Faipar és megújuló energetika

Faipar

Az emberiség számára a fa évezredek óta egy meghatározó megújuló nyersanyagot jelent,

amelynek jelentőségét a fenntarthatóság érdekében megfogalmazott egyre szigorúbb energeti-

kai, klímavédelmi és egészségügyi előírások folyamatosan növelik. E követelmények teljesí-

tése felértékeli a fát, mint alapanyagot, illetve az abból készült termékeket. Hazánkban a fa-

ipar számottevő ipari és tudományos előzményekkel, és jelentős ipari potenciállal rendelke-

zik.

Az erdősültség közel 21%-os mértéke komoly hátteret jelent a közel 320 milliárd forintos

éves termelési értékű, a mélyponton lévő építőipar ellenére növekedő, exportban pedig közel

10%-os növekményt elérő fafeldolgozó és bútoripar számára. Az iparágban alkalmazottak

hozzávetőleges száma 25 ezer fő.

A hosszú távú kihívások sajátossága, hogy nemcsak a hagyományos (funkció, forma, minő-

ség, ár) termékjellemzők kritikusak, hanem fenntarthatóságot meghatározó „zöld szempont-

ok”, az energiafelhasználás, a hulladékgazdálkodás szempontjai is markánsan megjelennek.

Kulcsfontosságúvá válik az anyagtudomány, a nanotechnológia legújabb eredményeinek fel-

használása, amelyek úgy javíthatják a faalapú termékek tulajdonságait, hogy közben megőrzik

a fa, mint természetes nyersanyag újrahasznosítási és hulladékgazdálkodási előnyeit.

A csúcstechnológia eredményeinek szükségessége megjelenik a termékek gazdaságos, sze-

mélyre szabott, egyedi, ugyanakkor tömegszerű gyártásában is, amelyek energia-hatékony

forgácsoló-megmunkáló szerszámokat, CNC technikán, robotokon alapuló gyártási technoló-

giai folyamatokat, optimalizált gyártási és értékesítési útvonalakat követelnek meg.

A régió egyedi sajátosságokkal rendelkezik a faipar területén, itt található a hazai falemez-

gyártó kapacitás fele, illetve a bútorgyártás egyharmada. A régiónkban európai mércével is

egyedülálló módon megtalálható az felsőfokú oktatás, kutatás (NYME Erdőmérnöki Kar, Fa-

ipari Mérnöki Kar), kutatás hasznosító és támogató intézményrendszer (NYME Technológiai

Transzfer Iroda, NYME Természeti Erőforrások Kutató Központja), valamint a tudásgenerá-

ló, közvetítő és hasznosító vállalkozások összefogó szervezete a Pannon Fa- és Bútoripari

Klaszter.

A klaszterben részvevő faipari nagyvállalatok és kisvállalkozások összetétele, az országosan

egyedi és európai szintén is elismert színvonalú faipari mérnöki képzés, az akkreditált labora-

tóriumi szolgáltató és K+F+I háttér, a karon megtalálható alkalmazott művészeti és informati-

kai képzés, továbbá az alapanyag termelést meghatározó erdőgazdálkodási tudás és partnerek

20

nemzetközi szinten is kivételes alapokat nyújtanak. A klaszter egyedüliként a nyugat-

dunántúli klaszterek közül pályázott az akkreditált klaszter címre.

A magyar bútoripari ágazat értékesítése úgy belföldön, mint külföldön jelentős csökkenést

mutatott a gazdasági válság hatására. A tendencia viszont szinte az összes európai államban

fellelhető, tehát nem beszélhetünk csak a magyarországi bútoripar nehézségeiről. Viszont

ebben az évben a faipar fellendülése pozitívan hatott a többi kapcsolódó iparág növekedésére,

2012-ben fordult az előző évek negatív tendenciája, ami egy igen fontos faktor az elkövetke-

zendő 2013-as évek utáni faipari stratégia elkészítésében. (Fatáj, 2013.02.01.)

Az ágazat 2011-es éves nettó árbevétele 131.119.000 ezer Ft volt, ebből a klaszterakkreditáció

előtt a Pannon Fa-és Bútoripari Klaszter részesedése a következő:

2011 2012 2013 2014

Klaszter árbevétele az adott fókusz területen (millió Ft.)

14 477,2 14 700 14 900 15 100

A Klaszter piaci részesedése a fókuszterületen (%)

11,02 12,5 14 15,5

(Forrás: Pannon Fa-és Bútoripari Klaszter stratégia, 2012.)

Megújuló energetika

A megújuló energiaforrások ma a primer energia felhasználásnak mintegy 7%-át adják, ami

jelenleg 75-80%-os arányban a biomassza hasznosításból kerül ki. A biomassza felhasználá-

son belül a dendromassza, vagyis a faanyag részesedése szintén 80% körüli. Így a faanyag

részesedése az összes energiafelhasználásban 4,2-4,5%. A faenergia források 4 csoportba so-

rolhatóak:

o Szabvány tűzifa

o Erdei apadék (vágástéri hulladék, tisztítási, gyérítési anyagok, kéreg, tuskó, ágfa)

o Fafeldolgozási hulladékok (másod nyersanyagok), elhasznált fatermékek ("altholz")

o Energetikai faültetvények

Magyarországon ma a vizsgálataink szerint 9-10 millió m3 faanyag lenne kitermelhető az

erdők állapota és korosztály viszonyai alapján (a teljes 13,1 millió m3 folyó növedék védelmi

és egyéb okokból nem termelhető ki.

A Nyugat-dunántúli Régió erdősültsége az országos átlagot jelentősen, közel 7%-kal megha-

ladja. Itt található a magyar erdők 16%-a, melyben hazánk élőfa készletének közel ötödrésze

tenyészik. A hektáronkénti magasabb, mint az országos átlag, az éves folyónövedék mintegy

1,8 millió bruttó m3.

A kitermelt fából a régióban 1 150 000 m3 hengeresfa-alapanyag képződik, ebből

o 20-22 %, 200-250 ezer m3 fűrészrönk, hordó- és furnéripari célú méret és minőség.

o 78-80 %, azaz 900 – 950 ezer m3 fatermék hazai és export tűzifaként, farost, forgács-

lap, papíripari és energetikai célú alapanyagként hasznosul.

Egészségturizmus, egészségtudományok

21

Egészségturizmus

A régióban a turizmus fontos szerepet tölt be a gazdasági életben. A Nyugat-Dunántúl gazdag

és változatos turisztikai vonzerőkkel, attrakciókkal rendelkezik, településeinek kétharmada

valamely üdülőköretbe tartozik, illetve üdülési-idegenforgalmi adottsággal bír. A fontosabb

turisztikai területek közül ki kell emelni az egészségturizmust, amelynek alapját a gyógy- és

termálvizek gazdagsága képezi.

Nyugat-Dunántúl a földtani adottságainál fogva jelentős termálvíz készlettel rendelkezik. E

természeti kincs feltárásához jelentősen hozzájárultak a zalai olajkutató fúrások is, majd a

feltárt kutak eredményes hasznosítása megalapozta a mai gyógy- és termálturizmus

prosperáló működését. Hévíz világhírű gyógyvize által nemcsak Magyarország legjelentősebb

idegenforgalmi gyógycentruma, de határaikon túlmutató kisugárzása miatt a külföldi

vendégek pénzköltése eredményeként jelentős bevételi forrás is. (Gyógy-és termálturizmus a

Nyugat-Dunántúlon, Statisztikai tükör, KSH, 2007. december 13.)

A felszín alatt viszonylag egyenletes eloszlásban előforduló hévízvagyon turisztikailag az

egyik legfontosabb természeti kincs, mintegy félszáz különböző célból hasznosított vagy

jelenleg nem termelő hévízkút található a régióban. A gyógy- és termálvizet szolgáltató kutak

köré az elmúlt évtizedekben 25 településen létesült fürdő, ezáltal Közép-Európában

egyedülálló termálrégió alakult itt ki.

2011-ben több mint 600 ezer vendég érkezett a határon túlról a régió kereskedelmi

szálláshelyeire, s összesen közel 2,2 millió éjszakát töltött el. Ez az országos 16, illetve 21%-

át jelentette. A külföldiek 85%-a az Európai Unió valamely tagállamából kereste fel a régiót,

mely az országosnál jóval nagyobb részarányt képviselt. Ezen belül háromtizedük a

szomszédos Ausztriából, egynegyed ük Németországból, s 18%-uk Csehországból érkezett.

Ezen felül az uniós államokból a románok és a szlovákok utaztak jelentősebb számban a

térségbe. Emellett az ukrán és az orosz turisták érdeklődése volt számottevőa Nyugat-

Dunántúl kereskedelmi szálláshelyei iránt. (Turizmus a Nyugat-Dunántúlon, KSH, 2012.

szeptember)

A régió egészségturizmusának egyik legfontosabb feladata, hogy gyógyfürdőinke európai

szintű egészségturisztikai szolgáltatásokkal is kihasználjuk. A nyugat-dunántúli

gyógyfürdőknek Európa-szerte jó hírnevük van, így például a nyugat-európai vagy balti

országokból jelentős turisztikai piacok szerezhetők meg.

Az egészségturizmus kategória összefoglaló néven tartalmaz minden, az egészséggel

kapcsolatos utazási típust. A látogatók alapvető motivációja az egészségi állapot javítása,

gyógyulás, illetve az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése. (Nyugat-Dunántúl

Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013)

1. Gyógyturizmus: betegsége miatt, orvosi diagnózis alapján, az orvos javaslatára és

előírása szerint veszi igénybe a beteg azokat a gyógyhatású szolgáltatásokat, melyeket

az egészségügyi szolgáltatók nyújtanak (pl.: gyógyfürdő, klímaterápiás intézet stb.). A

gyógyturizmus nem kórházi kezelés, hanem a gyógyító szolgáltatás igénybevétele,

miközben a beteg a gyógyhely közelében száll meg.

22

2. Wellness-turizmus: az egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó egészségmegőrző

turizmus, melyet az egészséges személy vesz igénybe egészségmegőrzés céljából.

3. Élményfürdő: vízi attrakciók szórakoztató jelleggel, tartózkodási időt növelő fürdőzés.

A nyugat-dunántúli termál klaszter kezdeményezés tagvállalkozásai az egészségturizmus

meghatározó piaci szereplői. (Pannon Termál Klaszter)

o éves árbevételük megközelíti a 15 milliárd forintot (önkormányzatok nélkül)

o a medencék száma 151

o Az összes vízfelület nagysága megközelíti a 39.000 m2-t

o a Hévízi Tóval együtt a vízfelület nagysága 83.000 m2

A fogászati kezelések szempontjából Magyarország piacvezetőnek számít Európában, a

régiónk észak-nyugati határvidéke ebből a szempontból is jelentős turisztikai vonzerővel

rendelkezik.

Egészségtudományok

Az elmúlt évtizedek gazdasági, társadalmi változásai és a tudomány fejlődésének

eredményeként az élettudományok, ezen belül az egészségtudományok vezető szerepet

töltenek be. Az Európában – hazánkban is – lezajló demográfiai folyamatok, a megváltozott

életkörülmények folyamatos kutatást igényelnek.

A technológiai fejlődéssel magasszintű kutatási eszközök állnak a kutatók rendelkezésére,

mind a diagnosztika, illetve a terápiák esetében. Az informatikai haladás, digitális és 3D

technológia, gyors adatátviteli és feldolgozó rendszerek forradalmasították a képi

diagnosztika eszközeit, jelentősen növelve a prevenció hatékonyságát. Az egészségügyi

kezelések, terápiák terén elért eredmények pedig jelentős nemzetgazdasági pozitívumot

hordoznak.

Az egészségtudományos kutatási infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen az újabb kutatási

eszközök, új módszerek, eljárások, terápiák kifejelsztésében és tesztelésében. A Széchenyi

István Egyetem elsősorban a régió egészségügyi szakembereit, a regionális egészségipart

célozza meg felnőttképzési kínálatával.

A győri Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet a régió munkaerő-piaci igényeire

válaszolva alakítja képzési kínálatát, amely igények olyan egészségtudományi képzések

létesítését indokolta - "orvosegyetemi háttér" nélkül a győri Kórház klinikai minőségére

alapozva – amelyek megfelelnek az átalakuló társadalmi és egészségpolitikai struktúra

kihívásainak. A 2002. évi első felsőfokú szakképzés megalapítása és indítása óta

párhuzamosan zajlik az intézményi – és oktatói – fejlődés, valamint a képzési kínálat

bővülése.

23

Mezőgazdaságra építő innovációs irányok

További kiemelendő, jelentős növekedési és innovációs potenciállal rendelkező iparág az

agráralapokra épülő innovációk területe. Ezek jelentőségét jól példázza, hogy a Nyugat-

dunántúli Operatív Program a régió nevesített kulcsiparágai között ezeket is szerepelteti, és a

program keretében támogatott klaszterek is jellemzően a fenti köröket alkotó szereplőkből

állnak össze.

Bár az innovációs teljesítménynek nem hiteles fokmérője a szabadalmak száma, azonban ér-

dekes ezen a területen az agrártudományok dominanciája, ami mindenképpen jelez egy K+F

erősséget, különösen úgy, hogy a statisztikai adatok a Pannon Egyetem Georgikon Karának (a

másik régióban lévő székhely okán) iparjogvédelmi teljesítményét nem tartalmazza teljesen.

Szabadalmak száma főtudományág szerint Nyugat-Dunántúlon 2004-2008

A mezőgazdaság ugyan nem a klasszikus értelemben vett „iparág”, de az agrár szakterület

K+F potenciálja és az abból kiáramló technológiai transzfer, a jövőben alapvetővé válik a

régió versenyképessége szempontjából, különös tekintettel a határon túli területekhez képest

(első sorban Ausztria) fennálló technológiai lemaradás felzárkóztatása szempontjából, a régió

munkaerő és népességmegtartó képessége szempontjából, a vidékfejlesztés révén az életmi-

nőség javítása szempontjából, továbbá a természeti környezet, mint az egészséges életmód

színtere megőrzése fejlesztése szempontjából.

0

10

20

30

40

50

60

2

52

1 1 4 1

Győr-Moson-Sopronmegye

Vas megye

Zala megye

24

Horizontális, támogató iparágak

A kreatív iparágak a többi kulcsiparágat támogató horizontális ágazatai közé tartoznak, me-

lyek Európa és a világ legdinamikusabban növekvő ágazatai. Az előző évtized során az EU

GDP-jéhez több mint 2,3%-kal járultak hozzá, növekedési potenciáljuk magasabb, mint álta-

lában a gazdaságé. A téma európai jelentőségét mutatja, hogy a 2009-es esztendőt az innová-

ció és kreativitás évének nyilvánították. 2009-ben kidolgozták a „Manifesztum kreativitásért

és innovációért Európában” című dokumentumot, azzal a céllal, hogy segítse kialakítani az

Európai Unió vízióját a kreativitás és innováció szerepéről és megalapozni az Unió stratégiá-

ját a 2010 – 2020 közötti évtizedre. 2010 áprilisában megjelent a „Kulturális és kreatív ipar

zöld könyve”, melynek célja a társadalmi és szakmai diskurzusok elindítása, a kulturális és

kreatív ipar fejlődéséhez szükséges ösztönző környezet kialakítása érdekében.

A Zöld könyv definíciója szerint a kreatív iparág jelenti azt az ágazatot, amely a kultúrát

használja alapanyagként (input), és kulturális dimenzióval bír, jóllehet az általa előállított

eredmény (output) gyakran funkcionális. Ide tartozik az építészet és a dizájn, amely szélesebb

folyamatokba integrálja a kreatív elemeket, valamint az olyan ágazatok is, mint a tervezőgra-

fika, a divattervezés vagy a reklámszakma.

Nyugat-Dunántúlon a formatervezés helyzete a szellemi innovációban még nem érte el a le-

hetséges és kívánatos mértéket, ezért, mint általában szerte Európában, az ágazat megerősítése

és tudatos fejlesztése komoly térségi fejlődési potenciált hordoz magában.

Horizontális, támogató iparágként figyelembe veendő még a logisztika és az információ-

kommunikáció területe is.

1.3.2. A régió szakosodása

Az alábbi táblázatok mutatják, hogy a kiemelt ágak milyen arányban járultak hozzá a régiók

bruttó hozzáadott értékéhez. Mindkét esetben láthatók olyan regionális eltérések, amelyek a

régiók specializációjának fontos indikátorai és amelyek fontos alapját képezhetik a regionális

stratégiáknak.

25

1. táblázat: Kiemelt nemzetgazdasági ágak részesedése a régiók bruttó hozzáadott értékéből 2010-ben. Forrás: KSH

A 2010-es CIS felmérés szerint az alábbi gazdasági ágakban, illetve ágazatokban működő

cégek esetében volt legalább 30%-os a technológiai innovációt bevezetők aránya (a feldolgo-

zóipar ágon belül (C) ágazatonként bontottuk a kimutatást):

- CF Gyógyszergyártás

- CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása

- CL Járműgyártás

- CJ Villamos berendezés gyártása

- D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

- E Vízellátás

- M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

- J Információ, kommunikáció

- K Pénzügyi, biztosítási tevékenység

Mivel fenti ágakban, illetve ágazatokban a technológiai innovációt végző vállalatok aránya

magasnak tekinthető, ezért a továbbiakban ezen ágazatokat innovatívnak tekintjük, az egyes

régiók innováció orientált szakosodását ezen ágazatok segítségével ragadjuk meg.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a három különböző típusú innovatív vállalati környe-

zetet különböztethetünk meg az általunk vizsgált ágakban/ágazatokban a megyék közötti

megoszlást tekintve:

- 1. típus: (Pest, Heves, Somogy, Hajdú-Bihar jó helyezései)

o CF Gyógyszergyártás

- 2. típus: (Pest, Zala, Borsod- Abaúj-Zemplén, Veszprém, Hajdú-Bihar, Heves jó he-

lyezései)

o CL Járműgyártás

o CJ Villamos berendezés gyártása

Nemzetgazdasági ágak, ágcsoportok

Közép-

Magyaro

.

Közép-

Dunántúl

Nyugat-

Dunántúl

Dél-

Dunántúl

Észak-

Magyaro

.

Észak-

Alföld

Dél-

Alföld

A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás,

halászat 0,5% 4,8% 4,6% 8,4% 7,9% 9,1% 8,1%

C Feldolgozóipar 15,5% 39,8% 39,5% 13,5% 15,3% 12,8% 11,5%

B+C+D+E Ipar összesen 19,0% 43,6% 43,0% 23,8% 21,0% 16,8% 36,5%

F Építőipar 3,6% 4,2% 4,4% 5,3% 4,6% 6,0% 5,7%

G+H+I Kereskedelem, szállítás és

raktározás, vendéglátás 19,3% 14,7% 14,6% 16,9% 15,1% 22,8% 12,6%

J Információ, kommunikác ió 9,1% 1,3% 1,6% 2,3% 2,9% 1,4% 2,4%

K Pénzügy i, biz tosítás i tevékenység 7,3% 1,9% 2,2% 2,7% 3,2% 2,5% 2,2%

L Ingat lanügy letek 9,6% 7,5% 7,8% 9,2% 9,8% 10,2% 7,0%

M+N Üz let i szolgáltatások 11,6% 5,9% 5,5% 6,4% 7,5% 5,1% 6,2%

O+P+Q Köz igazgatás, ok tatás,

egészségügy i szolgáltatás 17,1% 13,7% 13,4% 21,7% 24,4% 22,5% 16,6%

R+S+T+U Egyéb szolgáltatás 2,9% 2,4% 2,9% 3,3% 3,5% 3,7% 2,8%

26

- 3. típus: (A dunántúli megyék jó helyezései)

o CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása

o D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

o E Vízellátás

o M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

o J Információ, kommunikáció

o K Pénzügyi, biztosítási tevékenység

Jelen vizsgálatban csak a területi megoszlásokat vettük figyelembe. Az egyes típusok részle-

tesebb jellemzése a régiók húzóágazatainak és vállalatainak konkrét vizsgálatát, esetleg to-

vábbi kutatásokat (regresszió-analízist vagy faktoranalízist) igényel.

Az alábbi regionális korrelációs mátrixnak ugyanaz a vezérelve, mint az előbbinek, ám ez

regionális alapú számítás.

CF CI CL CJ D E M J K

CF 1,00 -0,73 -0,73 -0,41 -0,49 -0,49 -0,85 -0,92 -0,61

CI -0,73 1,00 0,77 0,63 0,60 0,66 0,77 0,89 0,77

CL -0,73 0,77 1,00 0,34 0,83 0,09 0,54 0,71 0,43

CJ -0,41 0,63 0,34 1,00 -0,11 0,69 0,57 0,69 0,40

D -0,49 0,60 0,83 -0,11 1,00 -0,09 0,37 0,43 0,49

E -0,49 0,66 0,09 0,69 -0,09 1,00 0,77 0,71 0,77

M -0,85 0,77 0,54 0,57 0,37 0,77 1,00 0,94 0,89

J -0,92 0,89 0,71 0,69 0,43 0,71 0,94 1,00 0,77

K -0,61 0,77 0,43 0,40 0,49 0,77 0,89 0,77 1,00

2. táblázat: rangkorreláció; a régiók helyezéseinek korrelációja a kilenc innovatív ágban/ágazatban működő cégek

száma szerinti rangsorokban. (Adatforrás: KSH) Az erős pozitív kapcsolatokat (0,7 fölötti) zölddel, a negatívokat

pirossal kiemeltük.

(CF Gyógyszergyártás; CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása; CL Járműgyár-

tás; CJ Villamos berendezés gyártása; D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás;

E Vízellátás; M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; J Információ, kommunikáció; K

Pénzügyi, biztosítási tevékenység)

A regionális rangkorrelációs vizsgálatban még erőteljesebben kirajzolódnak a megyék eseté-

ben korábban említett tendenciák. A gyógyszeripar itt már szignifikáns negatív korrelációt

mutat a többi ággal/ágazattal; tehát bizonyítottnak tekinthető, hogy területi elterjedése teljesen

máshogy alakul, mint a többi innovatív ágazaté.

27

12. ábra: Régiók rangsora az innovatív vállalatok számát tekintve: a kilenc innovatív ágban/ágazatban működő cégek

száma az egyes régiókban átlagosan hányadik helyhez elegendő a régiók közötti rangsorban. Forrás: KSH 2010 alap-

ján saját számítások

Mint az ábra alapján is látható, Közép-Dunántúl, a Dél-Alföld és az Észak-Alföld értek el az

innovatív vállalkozások számát tekintve jó helyezéseket, míg a két dunántúli régió, illetve

Észak-Magyarország le van maradva az innovatív ágazatok vállalatainak rangsorában.

A Nyugat – dunántúli Régió legfontosabb indikátorai hálódiagram ábrán ábrázolva a követke-

zőek:

1. A népesség felsőfokú végzettségűek aránya

2. Állami K + F ráfordítások

3. Üzleti K + F ráfordítások

4. A nem K + F szektor innovációs kiadásai

5. A KKV szektor saját innovációs kiadásai

6. Innovatív kkv-k együttműködése más partnerekkel

7. Állami és magánszektor együttműködése

8. EPO szabadalmak

9. Technológiai (termék vagy eljárás) innovációk

10. Nem technológiai (marketing vagy szervezési) innovációk

11. Foglalkoztatás a medium-high/high-tech és tudásintenzív szolgáltatású szektorokban

12. Az új cég és új piaci termékek értékesítése

28

Nyugat Dunántúl meglepően magas arányt ért el a nem K+F szektor innovációs kiadásai, a

foglalkoztatás a medium-high/high-tech és tudásintenzív szolgáltatású szektorokban, illetve az

új piaci termékek értékesítése területeken.

1.3.3. Tudásgenerálók

A Széchenyi István Egyetem

A Széchenyi István Egyetem elődjét 1968-ban alapították Közlekedési és Távközlési Főisko-

laként. A rendszerváltás előtt így két meghatározó infrastrukturális ágazat, a közlekedés (lo-

gisztika) és a távközlés számára jelentett mérnöki munkaerő-képző bázist, majd a rendszervál-

tás után a térségben letelepülő multinacionális vállatok elvárásainak és a fellendülő gazdaság

munkaerő-piaci igényének kielégítésére rendezkedett be. Nyugat-Dunántúl legfiatalabb egye-

teme (2002. óta) napjainkban három karral és két önálló intézettel működik, ahol az éves hall-

gatói létszám mára megközelíti a 12 000 főt. Az egyetemen a karokhoz (műszaki tudományi,

gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi) kapcsolódóan egy-egy doktori iskola is műkö-

dik.

Az Egyetem fő kutatási profilja a szélesebb értelemben vett járműipari és közlekedési

rendszerekhez kapcsolódó műszaki, technológiai, gazdasági, környezeti és társadalmi

összefüggések vizsgálatát, a tudományos eredmények közzétételét és azok hasznosítását

foglalja magában.

Kutatási szervezeti egységek, kutatócsoportok a SZE-n:

1. Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport (ITOK)

0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,61

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

Nyugat-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

29

2. Ipari Szimulációs Kutatócsoport

3. Járműipari Kutató Központ (JKK)

4. Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET)

5. Kelet-Közép-Európa és Balkán Kutatóközpont (KEBA Központ)

6. Parlamenti Kutatások Központja

7. Rendszerelméleti Kutatócsoport

8. Szimuláció és Optimalizáció Matematikai Kutatócsoport

9. Vízikörnyezet Technológiák és Stratégiai Szolgáltatások Kutatóközpont

A járműipari kutatások sokéves múltra tekintenek vissza Győrben; a legutóbbi évek összessé-

gében többmilliárdos K+F programjai tovább erősítik a stratégiai irányt.

A Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET) a Nemzeti Kutatási és Technológiai

Hivatal támogatásával a Pázmány Péter Program 2005-ös kiírása keretében valósult meg a

2006 és 2008 közötti időszakban. Tekintettel Győr ipari hagyományaira és nyilvánvaló fejlő-

dési tendenciáira, valamint figyelembe véve a Széchenyi István Egyetem fő képzési irányait, a

Tudásközpont kiemelten a járműipari gyártástechnológia kutatására fókuszál.

Következő jelentős lépésként 2007-ben megalakult az AUDI HUNGARIA Belső Égésű Mo-

torok Tanszékcsoport, amely megfelelő környezetet biztosít arra, hogy a magyarországi

járműgyártók és beszállítók szakmai elvárásainak megfelelő járműmérnökök (BSc és MSc

szinten) képzésére kerülsjön sor az egyetemen. A Tanszék munkájának fontos eleme, hogy a

legújabb szakmai ismereteket ne csak elméletben sajátítsák el a hallgatók, hanem az elméleti

tudást a gyakorlati munka során is alkalmazni, hasznosítani tudják.

A Széchenyi István Egyetem 2010-ben indította el azt a pályázati finanszírozásból megvaló-

suló projektsorozatot, amelynek révén az intézmény a stratégiájának megfelelően 2016-re

elnyerheti a kutatóegyetemi címet, és egyúttal a hazai és a közép-európai régió meghatározó

járműipari kutatóközpontjává válik. A 2006. és 2010. között megvalósított JRET alapjain

2010. és 2012 között valósította meg SZE-Győr a TÁMOP421B konstrukció keretében a Pan-

non Egyetemmel együttműködve a „Mobilitás és Környezet” című alapkutatási projektet. A

95%-os támogatási intenzitású projekt összköltségvetése 3,2 milliárd forint volt, és a két in-

tézmény összesen 300 oktatója és kutatatója vett benne részt. A projekt jelentősége, hogy a

tudományos eredményei – több mint 300 publikáció, 12 tudományos könyv, 7 szabadalom

stb. – mellett megteremtette a következő projektek kutatási infrastruktúráját, fejlesztette az

Egyetem kutatói állományát, és kijelölte azokat a járműiparhoz kapcsolódó kutatási területe-

ket, amelyeken további projekteket tud indítani: járműirányítás, közlekedési rendszerek in-

formatikája, hibrid és alternatív hajtások, a belsőégésű motorok teljesítményének javítása,

korszerű kenő- és üzemanyagok, regionális gazdasági kutatások. Emellett a projekt teljesítette

azt a célkitűzést is, hogy Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megálla-

podás (JEM) néven formalizálta a hazai járműipari cégek, kutatóintézetek és felsőoktatási

intézmények együttműködését a Széchenyi István Egyetemen 2012. elején létrehozott Jármű-

ipari Kutató Központ (JKK) irányításával. A „Mobilitás és Környezet” folytatásaként

2012-ben a SZE-Győr 3 új alapkutatási projektet indított a JKK irányításával és a JEM-et alá-

író szervezetek részvételével.

Az Egyetem hosszú távú tervei a következő EU programozási ciklusra következők. Egyrészt a

SZE-Győr célja, hogy a hazai járműipari mérnöki képzés és K+F tevékenység központja,

30

meghatározó szereplője legyen. Másrészt partneri hálózatát működtetve a HORIZON 2020

program lehetőségeit kihasználva nemzetközi projekteket indítson, illetve azokban vegyen

részt.

A fenti célok elérésére a SZE-Győr az úttörő és vezető szerepet vállal az ipar által igényelt

gyakorlatorientált képzés egységes szerkezetének és tartalmának fejlesztésében, megvalósítva

az egyes intézmények duális képzése közötti átjárhatóságot.

Az Egyetem képes lesz meghatározni a járműipar számára fontos oktatási és a kutatási infrast-

ruktúra koordinált fejlesztésének és igénybevételének feltételeit a régióban működő autóipari

vállalatok igényeinek megfelelően. E tevékenységhez kapcsolódva a SZE-Győr a hazai jármű-

ipar beszállítói hátterét képező, tipikusan magyar tulajdonú KKV-k K+F+I tevékenységének

összehangolt támogatására kompetencia alapú hálózati struktúrát alakít ki.

Az Egyetem társadalmi szerepvállalásának fontos eleme, hogy koordinálja a járműipari mér-

nöki szakma, karrier népszerűsítését, az oktatási és kutatási eredmények publikálását, ezek

társadalmasítását valamint biztosítsa a célcsoportokhoz való leghatékonyabb eljuttatását.

Az egyetem az elmúlt években közel 9 milliárd forintot költött a járműipari kompetencia inf-

rastruktúra fejlesztésére, illetve kb. 2 millárdot a kutatási potenciál humán, szervezeti és

egyéb soft elemeinek fejlesztésére. Jelenleg folyamatban van összesen mintegy 4 milliárd

forint nagyságrendben (2 db TAMOP-422A, 1 db TAMOP-422C, 1+1 TAMOP-411C pályá-

zat) további kutatási (tudományos) kompetencia fejlesztési projekt.

A törekvés a SZE-Győr Járműipari Kiválósági központ létrehozása és ennek kiválósági háló-

zatának kiépítése - különös hangsúllyal az intelligens és fenntartható közlekedésre –, és ezzel

egy az európai palettán is látható és érzékelhető tudáskoncentráció megteremtése.

A három kiemelkedő autóipari beruházás az országban (Audi/Győr, GM/Szentgotthárdi, Mer-

cedes-Benz/Kecskemét) új kihívást elé állítja az egyetemet, az oktatók és kutatók számára új

kutatási-fejlesztési és szolgáltatási feladatokat jelent majd. (Az egyetem tudásközpontjainak,

fejlesztéseinek bemutatását lásd a melléklet 2. pontjában.)

A Széchenyi István Egyetem középtávú kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája 2015-ig 5

fő stratégiai célkitűzést és hozzá kapcsolódó intézkedési tervet tartalmaz:5

o Tudományos kiválóság növelése

o A doktori képzések fejlesztése

o Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek fejlesztése

o A tudományos eredmények hasznosítása, jelentős mértékű technológiai transzfer

és tudáshasznosítási tevékenység

o A tudományos eredmények beépítése az oktatásba

A növekvő iparági igények kiszolgálása céljából az intézmény közel 15 Mrd Ft-nyi beruhá-

zást indított, melyek jelentős része uniós forrásból támogatott. A nagyszabású egyetemfejlesz-

tési program megvalósításának végső stádiumába ért, amely a XXI. századnak megfelelő tel-

jes infrastrukturális, szellemi és tudományos megújulást tesz lehetővé.

5 Széchenyi István Egyetem középtávú kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája 2015-ig, Tudományos és Innovációs

Tanács által jóváhagyva 2010. november 3.

31

Az Új-Tudástér Oktatási és Közösségi Tér kialakításának eredményeképpen egy 6240 m2

területű létesítmény ad helyet a tudományos képzési, szakképzési és oktatásfejlesztési funkci-

óknak, valamint a hallgatói szolgáltatásoknak.

Az INNO-Share Regionális Tudástranszfer Központ 6280 m2 összterületen egy új épület-

szárnyban kínál az egyetem hallgatói, oktatói, valamint a jelentős kutatás-fejlesztési és inno-

vációs tevékenységet folytató vállalatok, vállalkozások, tudományos szervezetek és szemé-

lyek számára könyvtári, információs háttértámogatást valamint technológiai és technológia-

transzfer szolgáltatásokat.

Az 1,2 Mrd Ft költséggel tervezett UNI-INNO Műszaki K+F Eszközpark és Technológia

Transzfer Tér projekt révén jelentős eszközberuházással gazdagodó és továbbfejlődő, a vál-

lalati igényeket is figyelembe vevő, korszerű felszereltségű laborbázis hatékonyan támogatja a

hallgatók gyakorlatorientált képzését, az oktatók, doktoranduszok tudományos kutató munká-

ját. Itt találnak otthonra a közös egyetemi-vállalati kutatási projektek is.

Az egyetemen 2009. július 1-én kezdte meg működését horizontális szolgáltatási szervezeti

egységként a Tudásmenedzsment Központ, amelynek legfontosabb küldetése: „tudásból

értéket teremteni”. A Központ a tudományszervezés és disszemináció, információs szolgálta-

tások, üzletfejlesztés, K+F+I pályázatok és tudáshasznosítás területén építi ki kapacitásait és

fejleszt ki szolgáltató tevékenységeket.

Az elkövetkezendő években, évtizedekben az Audi által kezdeményezett új gyártáskapacitás

létesítésével, annak térségi integrációjával, a kapcsolódó beszállítói hálózat kiépítésének tá-

mogatásával kapcsolatban, továbbá a magas minőségű munkaerő iránti növekvő kereslet és

kutatás-fejlesztési kapacitás kielégítésében meghatározó tudományos partnerré válik Széche-

nyi István Egyetem. Mindezt alátámasztja, hogy a kb. 12 000 fő hallgatói létszám 60%-a tanul

mérnöki szakokon, melynek kb. a fele a járműiparhoz valamilyen módon köthető, így várha-

tóan évi 6-800 fő fiatal mérnök számára nyílhat lehetőség a járműiparban történő elhelyezke-

désre.6

Nyugat-magyarországi Egyetem

A Nyugat-magyarországi Egyetem a térség másik egyetemi központja. Számos átalakulást

követően7 jelenleg tíz karral működik, melyből négy Sopronban, egy Győrben, egy Moson-

magyaróváron, három Szombathelyen és egy a Nyugat-dunántúli régión kívül, Székesfehérvá-

ron található. Az egyetemen hat doktori iskola működik a környezettudományok, az anyagtu-

dományok és technológiák, a növénytermesztési és kertészeti tudományok, az állattenyésztési

tudományok, valamint az erdészeti és vízgazdálkodási tudományok területén. Az egyetemnek

a 2009/2010-es tanévben több mint 14 ezer hallgatója volt.

Az intézmény önmagát „zöld egyetemnek” tartja. A természeti, társadalmi, emberi környeze-

tet az életminőség megőrzése és javítása érdekében igyekszik alakítani, karait és tevékenysé-

gét a környezettudatos gondolkodásmód jellemzi.

6 Szilasi Péter Tamás (2011), Széchenyi István Egyetem stratégiai igazgatója 7 Jelenlegi struktúrájában 2008. január 1-jétől működik a soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetem és a szombathe-

lyi Berzsenyi Dániel Főiskola egyesülésével.

32

Az egyetem képzési profiljának sajátossága, hogy egyedül itt képeznek az országban erdő-

mérnököket és faipari mérnököket, az ország egyetlen egyetemi faipari kutatóhelye.

13. ábra: Kutatás-fejlesztési tevékenység bevételi arányának alakulása a Nyugat-magyarországi Egyetemen 2007-

2009. Forrás: NymE

Az intézmény pályázati aktivitását és sikerességét mutatja, hogy a 2009-2010. évben 114 pá-

lyázatot nyújtott be egyetemi és kari szinteken, amelyből 43 pályázat (4 egyetemi szinten, 39

kari szinten) nyert támogatást, összesen több mint 2,5 Mrd Ft értékben. Adott pillanatban a

benyújtott 114 pályázatból további 45 pályázat még elbírálás alatt volt. 8 A legnagyobb támo-

gatást (közel 1,9 Mrd Ft) egyetemi szinten nyerte el az intézmény „Szellemi, szervezeti és

K+F infrastruktúrafejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen” című projekttel a TÁMOP

program keretében.

A NymE-ERFARET Nyugat-magyarországi Egyetem Erdő- és Fahasznosítási Tudás-

központ Nonprofit Kft.9 jogelődje, az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudás-

központ 2005. január 1-jén kezdte meg működését karoktól független szervezeti egységként.

A Tudásközpont legfőbb célja a nyugat-magyarországi régió erdőgazdálkodása és faipari te-

vékenysége színvonalának további emelése, segítve ezzel az egész régió technológiai és gaz-

dasági fejlődését. Nyitott konzorciális együttműködés formájában, a térség meghatározó erdé-

szeti és faipari vállalataival, egyéni vállalkozóival lehetőség nyílt a felsőoktatási intézmény és

a gazdasági szféra közötti aktív kapcsolatok kialakítására.10

Az első négy év eredményeként jelentős méretű infrastrukturális fejlesztés, műszerfejlesztés,

a kutatási eredmények know-how átadása valósulhatott meg, vállalat és egyéni vállalkozások

alakultak. Hosszú idő után először indította el a NymE első szabadalmi bejelentését, amit ké-

8 NymE Oktatási, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység 2009-2010, http://www.nyme.hu 9 2008. év végére 100%-os egyetemi tulajdonnal alakult meg. 10 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával közel 200 millió forint saját forrás bevonása történt olyan cégek-

kel együttműködve, mint a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., a FALCO Forgácslapgyártó

Zrt. vagy a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Mára a kooperációs partnerek köre tovább bővült.

33

sőbb hasznosítási szerződés és licence díjbevétel követett. Fontosnak tartották a hallgatók,

doktoranduszok bevonását a kutatásokba, valamint a PhD képzés felkarolását.

Környezeti erőforrás-gazdálkodási és –védelmi Kooperációs Kutatási Központ az első

ciklusában a Nyugat-magyarországi Egyetem három kara és 16 ipari partnere11

példaértékű

együttműködésének eredményeként, 2005-ben kezdte meg működését. Eredményes időszakot

lezárva 2008-ban immáron gazdasági társaság formájában működik tovább.12

A tudáscent-

rum az egyetem tudásbázisára és ipari partnereinek tapasztalatára, megrendeléseire építve

három tudományterületen (környezeti hatásvizsgálatok, hulladékkezelés és –hasznosítás,

ökoenergetika) végzi kutató-, szakértő-, tervező/fejlesztő munkáját. Jelentős tudástranszfer

tevékenységek (konferenciák és tanulmányutak szervezése, publikációi, tudományos képzés

és továbbképzés) is részét képezik szolgáltatási portfóliójának.

Természeti Erőforrások Kutató Központ

A „Zöld Egyetem” program infrastrukturális feltételeinek megteremtése a Nyugat-

magyarországi Egyetemen (TIOP-1.3.1-07/2-2F-2009-0008) c. pályázati beruházás lehetővé

tette a Természeti Erőforrások Kutató Központ létrehozását (Natural Resources Research

Center). Ebben a nettó közel 4000 m2-es új épületben mintegy 80 új, vagy megújult laborató-

riumi helyiség kapott helyet a teljesen felújított Tanüzem mellett. A pályázat keretében be-

szerzett nagyszámú, modern state-of-art műszer és kutatóeszköz hozzájárul az NRRC hármas

céljának megvalósításához az oktatás, a kutatás-fejlesztés és innováció valamint az akkreditált

vizsgálatok révén.

A TEKK (NRRC) hagyományosnak tekinthető kutatási területeink magasabb szintű művelése

mellett új lehetőségeket is kínál. Ezek közül kiemelkedik a nanotechnológia, a speciális

anyagvizsgálatok, a faanyag modifikáció, az alternatív energetika, a robotika, a

polimerfeldolgozás, a környezetvédelem, a geofizika, a genetika, a talajtan, a geoinformatika,

a levegő- és növénykémia.

A Természeti Erőforrások Kutató Központ létrejöttével az Erdőmérnöki Kar és a Faipari

Mérnöki Kar három, nagy múltra visszatekintő és országos ismertségű akkreditált laboratóri-

uma, a FAIMEI Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium, a Papíripari Kutatóintézet valamint

az Erdészeti és Faipari Vizsgálólaboratórium egyesült, kibővült vizsgálati területei a faipari

anyagvizsgálatok, termékvizsgálatok, hőkezelőüzemek ellenőrzése, építőanyagok tűzvédelmi

megfelelősége, erdészeti és faipari munkabiztonsági vizsgálatok, papír vizsgálatok, környe-

zetvédelmi vizsgálatok, geotechnikai, geofizikai vizsgálatok, talajvizsgálatok és növényvizs-

gálatok.

11 A tudáscentrum ipari partnerei többek között például RÉGIÓHŐ Regionális Hőszolgáltató Kft., Paksi Atomerőmű Rt.,

Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt., Laser Consult Kft., ECO Hungary Kft., Almásfüzítői Iparfejlesztési és Haszno-

sító Kft., stb. 12 Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

34

Nyugat-magyarországi Egyetem Technológia Transzfer Iroda

Az NYME Technológia Transzfer Iroda négy különböző tudományterületet képviselővel,

valamint a karok élén álló kari koordinátorokkal együttműködve karokat átfogóan tevékeny-

kedik, figyelembe véve az Egyetem sajátosságait, 6 különböző földrajzi helységben, 10 kü-

lönböző képzési területen. A hallgatók, a kutatók és az oktatók munkája során keletkező szel-

lemi vagyonnal transzparens módon tud a mennél szélesebb körű hasznosítás érdekében eljár-

ni. A kutatások hasznosítása során bármely partnerrel megkötendő kutatási együttműködés

keretében a szellemi tulajdonjogi kérdések előzetes szerződéses rögzítését a TTI végzi.

A Nyugat-magyarországi Egyetem kutatás-fejlesztési kapacitásának bemutatásakor a már

említett tudás és kooperációs központok mellett (beintegrálva az Erdőmérnöki Kar és a Faipa-

ri Mérnöki Kar kutatási tevékenységét) mindenképp érdemes kitérni a Mosonmagyaróvárra

kihelyezett Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon folyó kutatási portfólióra,

ugyanis az elmúlt években az egyik legnagyobb arányú K+F bevételt ezen Kar munkája

eredményezte.

A Pannon Egyetem

A Pannon Egyetem a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli régiókra kiterjedő elhelyezkedé-

sű felsőoktatási intézmény. Székhelye Veszprém, telephelyei Keszthely, Nagykanizsa, Szé-

kesfehérvár, Pápa.

Az egyetemnek öt kara van:

Mérnöki Kar

Műszaki Informatikai Kar

Georgikon Kar

Gazdaságtudományi Kar

Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar

Kutatóhelyek száma: 47

Ezeken kívül tudományos és fejlesztő tevékenység szempontjából releváns még; MTA támo-

gatott kutatóhelyek száma: 3 MTA LENDÜLET kutatócsoport 1; 1 tematikus Koordinációs

Kutató Központ (KKK)

A tudományos tevékenység egy jelentős része az egyetem 7 doktori iskolájának keretei között

valósul meg. A doktori iskolák által meghirdetett kutatási témák egy részét a vállalati szféra

igényei generálják, esetenként finanszírozzák is azt.

A Pannon Egyetem – különösen az 1990-es évek elejétől végbement szerkezetváltás és a

2000-ben lezajlott integráció következtében – a társadalom- és gazdaságtudományok, a termé-

szettudományok, a műszaki és az agrártudományok területén országos és nemzetközi felada-

tokat is vállalva, jelentős kutatói és tudományos tapasztalatot halmozott fel.

A Pannon Egyetem működése a műszaki tudományokon belül az informatikai, villamosmér-

nöki, bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományokhoz, a természettudományokon belül

pedig a kémiai, környezet-, matematika- és számítástudományokhoz kapcsolódik.

35

A Pannon Egyetem kutatási-fejlesztési tevékenységével, egyéb szakmai szolgáltatásaival fo-

lyamatosan részt vesz a térség gazdasági életében. Az egyetem karai szoros kapcsolatot építet-

tek ki a szűkebb és tágabb környezet gazdasági szereplőivel. Ez a kapcsolat innovatív kutatá-

si-fejlesztési feladatok megoldásában, valamint a vállalatok minőségbiztosítási rendszerét

támogató megoldások kutatásában realizálódik. A kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában

aktívan részt vesznek az egyetem hallgatói is. A szolgáltatói, szállítói szerepvállalás fontos

részét képezi az egyetem nagy értékű berendezéseivel, azok szabad kapacitásának kutatási-

fejlesztési célú értékesítésével összefüggő tevékenység.

A Pannon Egyetem alaptevékenységeit vizsgálva mindegyikről elmondható, hogy a nemzet-

közi szintű elismertség és versenyképesség alapvető feltétele a kimagasló innovációs képes-

ség.

A Pannon Egyetem kialakította az innováció generálásának szervezeti kereteit létrehozva az

intézményen belül a Technológia és Tudás Transzfer Irodát.

A Pannon Egyetem Intézményfejlesztési Tervében (IFT) kiemelt helyen deklarált kutatási

priorítás a Zöld energia/Zöld energia rendszerek fejlesztése. Az Intézményen belüli szakmai

munkamegosztás alapján Keszthelyen a biomassza alapanyagú energiahordozók előállítás

kérdésköre, ezek felhasználását követő melléktermékek mezőgazdasági alkalmazhatóságának

kutatása. Előzőeken túlmenően a biológiai úton előállított motorhajtóanyagok gyártási folya-

matai során keletkező melléktermékek mezőgazdasági felhasználási lehetőségeinek kutatása,

továbbá a bioüzemanyag felhasználás környezeti terhelésének és emmissziójának kutatása. A

Pannon Egyetem Mérnöki Kara és Műszaki Informatikai Kara számos további kutatási kér-

déskör megoldásában érintett az alternatív és biológiai úton nyerhető, és hulladékokból szár-

mazó motorhajtóanyagok, és kenőanyagok előállítási és alkalmazási technológiáinak fejlesz-

tésével kooperációban a Széchenyi István Egyetemmel valamint számos ipari partnerrel.

További szegmens a H alapú üzemanyagcellás (Fuel Cell) elektromos jármű hajtási és energia

előállító rendszerek kutatása.

A Zöld energia kérdésköréhez kapcsolódik az energiahatékonyság fokozása és az energetikai

rendszerek vezérlésének fejlesztése. Folyamatok és rendszerek integrációja az energia-

megtakarítás és környezeti hatások csökkentése érdekében. Ez a témakör mind az ipari mind a

lakossági energetikai rendszerek területén megvalósuló innovációk alapja lehet

A Nyugat-dunántúli régi innovációs prioritásaihoz illeszkedő, további stratégiai kutatási irá-

nyok a Pannon Egyetem veszprémi kampuszán működő karok K+F portfóliójából (a teljesség

igénye nélkül):

Mérnöki Kar

Járműrendszertechnikai kutatások

Műszaki Informatikai Kar

Logisztikai rendszerek információs technológiája

Gazdaságtudományi Kar

36

A versenyképesség, a regionális és nemzetgazdasági szintű fejlődés, valamint az

innováció kapcsolatrendszere

Innovatív megoldások a folyamatok és szervezetek működésének javítására

A szervezeti kultúra és a tudástranszfer törvényszerűségeinek feltárása

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Kara az 1797-ben alapított felsőfokú mezőgazdasá-

gi tanintézet, gazdasági akadémia történelmi örököse, így Európában az elsőként alapított és

ma is működő mezőgazdasági felsőoktatási intézménye.

A Georgikon sok évtizedes kutatási és fejlesztési tevékenysége eredményeként az agrárkuta-

tás egyik nemzetközileg is elismert, hazai fellegvára. A karon hosszú múltra visszatekintő

tudományos ismeretszerzésnek és alkotómunkának az agrár- és környezettudományok vala-

mint a kapcsolódó diszciplínák területén vannak tradíciói és olyan nemzeti értéket képviselő,

felhalmozott tudásbázisa, amelyre stabilan épült fel a fejlődés modern kihívásaihoz igazodó

inter- és multidiszciplínáris K+F stratégia.

Az Georgikon Kar kutatás-fejlesztési stratégiai főirányai:

A klímaváltozást előidéző káros hatások csökkentésére, illetve a káros hatások ellen-

súlyozására irányuló innovatív mezőgazdasági technológiák fejlesztése és elterjeszté-

se.

Az élelmiszer biztonságot és a minőségi élelmiszer előállítást megalapozó környezet-

barát mezőgazdasági technológiák fejlesztése.

Növényi biotechnológiai eljárások széles körű alkalmazása a növénynemesítésben, a

különböző értékmérő tulajdonságok genetikai beazonosításában a mezőgazdasági ter-

melés hatékonyabbá tétele érdekében.

A Georgikon Kar K+F stratégiai főirányain kívül releváns kutatási és fejlesztési tevékenység

csoportosul a következő inter- illetve multidiszciplináris témacsoportok köré:

Környezet centrikus mezőgazdaság

Balaton, Kis-Balaton, környezet kutatások

Aqvakultúra, édesvízi haltenyésztés és halgazdálkodás

Vidékfejlesztés, mezőgazdasági vállalkozások

Műszaki megoldások fejlesztése, alternatív energiaforrások

Bioüzemanyagok és biomassza energia előállítás melléktermékeinek mezőgazdasági

hasznosítása

Turisztikai desztináció modell fejlesztés és alkalmazás, termál- és egészségturizmus,

egészségmegőrzés rekreáció,

Informatika a mezőgazdaságban

A Georgikon Kar tudományos tevékenysége szervesen kapcsolódik az Agrártudományi Cent-

rum kutatóműhelyeihez:

Burgonyakutatási Központ, Keszthely

Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony

37

Az Agrártudományi Centrum tevékenységi köre az agrárágazati K+F, a mezőgazdasági szak-

tanácsadás regionális irányítása, szaktanácsadók képzése és a vidékfejlesztés ágazati feladata-

inak ellátása. Az Agrártudományi Centrum jelentős technológia fejlesztő és terjesztő kapaci-

tással rendelkezik, melynek keretében a tudás áramlás döntően hálózatos partnerkapcsolati

rendszeren keresztül jut el a termelőkhöz, végfelhasználókhoz.A Pannon Egyetem Nagykani-

zsai Kampusza elsősorban a turizmus, a gépipar, a logisztika és az informatika területen kínál

képzési lehetőséget.

Az egyetem az osztrák-magyar határtérség kutatói együttműködésének is hangsúlyos szerep-

lőjeként mindenekelőtt bécsi intézményekkel alakított ki értékes kapcsolatokat. E tekintetben

az AT-HU ETE 2007-13 Program az egyetem következő projektjeit támogatja: CEPO13

,

REBE14

. Hasonló együttműködések szlovén viszonylatban is formálódóban vannak15

.

A Pannon Egyetem kialakította az innováció generálásának szervezeti kereteit létrehozva az

intézményen belül a Technológia és Tudás Transzfer Irodát.

A térség legnagyobb egyetemi központjai mellett számos egyéb felsőoktatási intézmény talál-

ható, melyek kihelyezett tagozatként működnek. Ezen kihelyezett tagozatok tevékenysége

elsősorban az oktatásra összpontosít, a kutatás-fejlesztési tevékenységük igen korlátozott, így

azokra a fejezet tárgyalásában külön nem térünk ki.

A régióban működő, ismertetett jellemzők alapján kijelenthető, hogy a felsőoktatási intéz-

ményrendszer a regionális tudásbázis legfontosabb alapjának tekinthető.

1.3.4. Tudásközvetítők

A régió klaszter-kezdeményezései

A térségben, országos viszonylatban az elsők között alakultak meg a speciális feladatokat

felvállaló klaszterkezdeményezések, önálló menedzsmenttel rendelkező szervezetek, amelyek

a régió egy-egy kiemelt iparágában próbálják elősegíteni a klaszterizációs folyamatokat. A

klaszterek a vállalkozások egymás közti, illetve a vállalkozások és a nem gazdasági szereplők

(felsőoktatás, kutatási szféra, szolgáltatók, stb.) közötti együttműködési kapcsolatok elmélyí-

tésével igyekeznek tagjaik, illetve az adott ágazat és térség versenyképességét fokozni. Jelen-

leg több mint 20 kezdeményezés indult útjára, némelyik már 8-12 éves múltra tekint vissza,

míg van, amelyik épp, hogy csak megalakult.16

13 Nemzetközi Baromfi Kiválósági Központ létrehozása. Vezető partner: Veterinärmedizinische Universität Wien. 14 Régiók együttműködése a bioenergetikai tudástranszfer és az energiahatékonyság területén. Vezető partner: Pannon Egye-

tem. 15 5 postakocsi, térségi, innovatív turisztikai fejlesztési program. Vezető partner: Nagyrécse Község Önkormányzata. ECO-

HUB – Információs és oktató központok kis- és középvállalkozások támogatásár Vezető Partner: Maribori Egyetem. E két

projekt ERFA támogatási szerződése 2011. szeptember 6.-án került aláírásra. 16NYDOP klaszterfejlesztést szolgáló 1. pályázati kiírásának keretében (2008-ben) 1 fejlődő és 10 induló kategóriájú klasz-

terszervezet nyert támogatást. A 10 induló klaszterből a 2. pályázati kiíráson (2011-ben) 5 továbblépett a fejlődő kategóriába

és megjelent 1 vállalati együttműködés és újabb 17 induló klaszter.

38

A kezdetben főleg a hagyományos iparágakban létrejövő térségi klaszterkezdeményezések

azonban jelenleg még alacsonyabb szintű innovációs potenciált hordoznak, amit jól példáz,

hogy jelenleg a régióban nincs akkreditált innovációs cím birtokos.

A kezdeményezések jellemzően horizontális irányban szerveződnek, azaz egy-egy ágazat,

szakterület tevékenységüket tekintve hasonló szereplőit fogják össze. A meglévő klaszterek

vertikális irányú együttműködései viszonylag korlátozottak, az egymásra épülő (pl. kutatás-

fejlesztés – termelés – piackutatás - értékesítés) láncolatok mentén történő szerveződésekben,

még komoly potenciál lehet.

A régióban működő klaszterek esetében nem elsősorban mennyiségi, hanem minőségi érte-

lemben kell előrelépni, hiszen – döntően a Nyugat-dunántúli Operatív Program támogatási

konstrukciójának köszönhetően – a régió legfontosabb iparágaiban már létrejöttek azok a há-

lózati együttműködések, melyek képesek lehetnek a legfontosabb szereplők együttműködésé-

re, azonban ezek minősége, az együttműködések fenntarthatósága és hozzáadott értéke szem-

pontjából még javítható a klaszterek teljesítménye.

A régió tágabban értelmezett versenyképessége szempontjából ugyanakkor ezek hozzáadott

értéke jóval komolyabb lehet, mint ahogy az az egyébként egymás konkurenciáját jelentő sze-

replők horizontális irányú együttműködései esetében tapasztalható. Ezzel együtt elmondható,

hogy a régióban működő klaszterek esetében nem elsősorban mennyiségi, hanem minőségi

értelemben kell előrelépni, hiszen – döntően a Nyugat-dunántúli Operatív Program támogatási

konstrukciójának köszönhetően – a régió legfontosabb iparágaiban már létrejöttek azok a há-

lózati együttműködések, melyek képesek lehetnek a legfontosabb szereplők összefogására,

azonban ezek minősége, az együttműködések fenntarthatósága és hozzáadott értéke szem-

pontjából még javítható a klaszterek teljesítménye.

Az akkreditált innovációs klaszterek címet azon klaszterek nyerhetik el, melyek kiemelkedő

innovációs- és exportlehetőségekkel rendelkeznek. Jelenleg 21 ilyen klaszter van hazánkban,

ezek régiós eloszlásának vizsgálatakor megállapíthatjuk, hogy a Dél-Alföldön (7 db, ebből

Csongrád megyében 5 db) több ilyen klasztert találunk, mint a teljes Dunántúlon (Közép-

Dunántúlon 4 db, Dél-Dunántúlon 2 db, míg Nyugat-Dunántúlon egy ilyen sincs). Ez amiatt is

érdekes, mert itt jelentek meg hazánkban először az iparági klaszterek, az úttörő szerep betöl-

tését követően viszont fejlődésük nem az országos klaszter trendeknek megfelelően folytató-

dott, hanem megmaradt a határ menti együttműködések során szerzett tapasztalatok hasznosí-

tása terén. Várható azonban klaszterakkreditáció a közeli jövőben a régióban is. A klaszterek

átlagos méretét tekintve is le van maradva a Dunántúl (átlagosan 31,8 tag/klaszter) a keleti

régiókhoz (39 tag/klaszter) és Közép-Magyarországhoz (41,5 tag/klaszter) képest is.

Vállalkozásfejlesztési Alapítványok

Az 1990-es évek elején a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány egy Európai Uniós Phare

program keretében vállalkozásfejlesztési programot indított, melynek köszönhetően minden

megyében létrejött egy helyi vállalkozói központ. Feladatuk a vállalkozások támogatás a vál-

lalkozói kultúra elterjesztése volt.

Zala megyében a Zala Megyei Önkormányzat 1992-ben alapította meg a Zala Megyei Vállal-

kozásfejlesztési Alapítványt, melynek fő feladata a megye gazdasági fejlődésének elősegítése,

mikro-, kis,- és középvállalkozások létrehozásának, fejlesztésének támogatása, önfenntartó

39

irodahálózat létrehozása. A ZMVA az innováció területéhez kapcsolódóan figyelemmel kíséri

az aktuális innovációs pályázati kiírásokat, folyamatosan innovációs és pályázati menedzs-

ment tanácsadás nyújt. Létrehozza az innovációs „best practice” adatbázist, ehhez kapcsoló-

dóan kiadványokat készít, valamit közreműködik innovációs rendezvények szervezésében.

Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa 1993-ban

jött létre, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Vas megye önkormányzatai, bankok,

gazdasági társaságok, összesen 23 szervezet összefogásával. A Szombathelyi Vállalkozói

központ 1994es megalakulása óta folytatja különböző nemzeti és Phare CBC programok se-

gítségével a KKV-k fejlesztésére irányul tevékenységét. Célja a mikro,- kis,- és középvállal-

kozások versenyképességének javítása, vállalkozói kultúra fejlesztése, illetve vállalkozási

ismeretekhez kapcsolódóan tájékoztatási szolgáltatások nyújtása.

A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1992-ben kezdte meg működését. Célja a me-

gye mikro,- és kis vállalkozások fejlődésének elősegítése, szakképzési szolgáltatások, vállal-

kozási ismeretek bővítésével a megye foglalkoztatási helyzetének javítása.

Kereskedelmi és Iparkamarák

2003-ban – az öt Nyugat-dunántúli régióban tevékenykedő kereskedelmi és iparkamara szö-

vetséget alapított. Felismerték, hogy a régió gazdaságát csak úgy lehet képviselni, ha össze-

fognak, és együttesen alakítják ki a kamarai álláspontot a fontos gazdasági kérdésekben és a

belső kamarai ügyekben. Az alapításban a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és

Iparkamara, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Zala Megyei Kereskedelmi és

Iparkamara, Nagykanizsai Városi Kereskedelmi és Iparkamara valamint Sopron Megyei Jogú

Városi Kereskedelmi és Iparkamara vettek részt, és azóta is ebben a felállásban működik a

szövetség. A soros elnöki és az ügyintézési feladatokat rotációs elv alapján felosztják maguk

között.

Feladataik: közös rendezvények szervezése, a régiós közigazgatási hatóságok munkájának

megismerése, és a gyakorlat egységesítése érdekében, a vállalkozóbarát szemlélet elterjeszté-

se, a Nyugat-dunántúli Regionális Minőségi Díj alapítása és működtetése. Az éves gazdasági

évnyitón történik az éves számvetés, a rotációs alapon működő vezetői és szervezői feladatát-

adás, az éves munkaterv elfogadása a kamarai szövetség tagjai részéről. A tagozati elnökök

rendszeresen konzultálnak, ahol az ipari, a kereskedelmi, a kézműipari és a szolgáltatási szek-

tor ágazati feladatait vitatják meg. Együttműködnek az oktatás és a mesterképzés területén,

oktatók, vizsgáztatók vagy a mesterképzésben részt vevők cseréjével, átirányításával. A régió

legjelentősebb vállalkozásait tartalmazó kiadványt bocsátanak ki.

A kamarák alapvető feladatai közé tartozik a kis- és középvállalkozások tájékoztatása az ak-

tuális gazdasági környezeti változásokról, támogatási, fejlesztési lehetőségekről. A kamarák

nagy szerepet töltenek be a Széchenyi kártya konstrukció közvetítésében, így nagy tapasztala-

tot szereztek a támogatás közvetítésben, beleértve az ügyfelekkel való kapcsolattartást, adat-

feldolgozást, igények bírálata, ellenőrzése és azok nyomon követése terén is.

A kamarai irodák egyfajta kapocsként funkcionálnak a gazdálkodó szervezetek felé.

40

A kamara abban tud szerepet vállalni, hogy segíti az innovatív szemlélet terjedését és előse-

gíti tudás alapú partnerkapcsolatok létrejöttét a megye vállalkozásai között, valamint híd

szerepet tölt be az innovációval foglalkozó intézmények és a vállalkozások között.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével

kiemelt hangsúlyt fektet az innováció támogatására és ehhez forrást is biztosított 2012-ben és

várhatóan 2013-ban is biztosít a területi kamarák innovációs aktivitásának fokozásához.

Enterprise Europe Network

Az Európa 2020 stratégia Innovatív Unió elnevezésű kiemelt kezdeményezése egy konkrét

kötelezettségvállalás köré épülő integrált innovációs stratégia. Célja – az innováció tág érte-

lemben vett fogalmára alapozva, ami a magán-, állami és harmadik szektorokat egyaránt fel-

öleli – annak biztosítása, hogy az innovatív ötletek növekedést és munkahelyeket teremtő új

áruk és szolgáltatások formájában a gyakorlatban is megjelenjenek. Az Európai Unió törekvé-

se az, hogy ennek keretrendszerét az intézményrendszer mellett vagy arra épülő hosszú távú,

európai uniós forrásból finanszírozott projektek keretében is biztosítsa. Az innovációs szolgál-

tatásokat biztosító vállalkozásfejlesztési hálózatok közül kiemelkedő jelentőségű az

Enterprise Europe Network, a világ legnagyobb vállalkozásfejlesztési hálózata, mely jelenleg

a világ 54 országában több, mint 600 irodát működtet 3000 jól képzett szakemberrel.

A régióban két hídképző szervezet, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparka-

mara valamint a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány működtet Enterprise Europe

Network irodát. A COSME és Horizon 2020 programok biztosítják a kereteket a Hálózat által

kínált szolgáltatások nyújtására a 2014-2020-as időszakban is. A „Horizon2020 – Innováció a

kis- és középvállalkozásoknál” soron a Hálózat mint európai bizottsági kezdeményezés kerül

megemlítésre, melyhez innovációs szolgáltatások és további források rendelhetők. Az

Enterprise Europe Network magas színvonalú, ingyenes innovációs tanácsadással segíti a

mikro-, kis- és középvállalkozásokat innovációs potenciáljuk fejlesztésében és kiaknázásá-

ban. A hálózat célja a kkv-k innovációs aktivitásának növelése, valamint a technológiatransz-

fer-lehetőségek bemutatása és a nemzetközi együttműködések fejlesztése.

Regionális Innovációs Ügynökség

A Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Stratégiában megfogalmazott célkitűzések ered-

ményeképp, valamint az innovációs politikában a decentralizáció lehetőségeként a Nyugat-

dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség és további 4 gazdasági szereplő 2004-ben létre-

hozta a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által támogatott Pannon Novum Nyugat-

dunántúli Regionális Innovációs Ügynökségetmajd egy évvel később további régiós szereplők

bevonásával megalakult a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Tanács. A Nyugat-

dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és öt további vállalkozásokat segítő szervezet a régió-

ból - INNONET Innovációs és Technológiai Központ Kht., Universitas-Győr Szolgáltató

Nonprofit Kft., Nyugat- Pannon Regionális Fejlesztési Zrt., Vas Megyei Kereskedelmi és

Iparkamara, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány - 2008 januárjában megalapította

a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. –t. 2012. január 1-

jétől a megyei önkormányzatok tevékenységévé vált a területfejlesztési és a területrendezési

feladatok ellátása. Ezzel egyidejűleg megszűnt a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ta-

41

nács. Ennek megfelelően a szabályozás szerint a regionális fejlesztési tanács jogutódjává a

területileg érintett megyei önkormányzatok váltak.

Az Ügynökség fő célja a mikro,- kis,- és középvállalkozások versenyképességének növelése

innovációs tevékenységük fokozásával. A régió innovációs rendszere felzárkózásának előse-

gítése, innovációbarát környezet kialakítása, a hálózati együttműködés és újabb hálózati szol-

gáltatások kialakításának ösztönzése szerepel a szervezet célkitűzései között. A székhelyként

működő szombathelyi központi irodán kívül Győrben és Zalaegerszegen is megtalálható me-

gyei iroda. A szervezet által nyújtott szolgáltatások: pályázatírás-forrásszerzés; pályázat me-

nedzsment és kríziskezelés; innovációs projektfejlesztési tanácsadás; innovációs felmérés,

audit és promóció; szakmai utak, találkozó szervezése; klaszterszolgáltatások; innovációs

folyamat végigkövető menedzselése; képzési és mentorálási programok, innovációs marke-

ting.

A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. jelenleg a tevé-

kenységét a RIÜNET hálózat tagjaként a másik 6 régió Innovációs Ügynökségeivel és a

Nemzeti Innovációs Hivatallal közös partnerségben látja el.

1.3.5. Tudáshasznosítók

Az innovatív vállalkozások száma Magyarországon nagyon alacsony. Az Eurostat adatai sze-

rint az Európai Unió fejlett országaiban minden negyedik-ötödik cég végez valamilyen K+F

tevékenységet, hazánkban azonban csak minden tízedik.

Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2004-2006 között Nyugat-Dunántúlon a vál-

lalkozások valamivel kevesebb, mint 15 százaléka végzett innovatív tevékenységet. A ma-

gyarországi régiók rangsorában ezzel az utolsó helyen álltunk.

Európában az innováció fogalmának körét 2005-ben Oslo Kézikönyv bővítette ki, és a techno-

lógiai innováció mellett a nem-technológiai innovációk köre (szervezeti- és szervezési, mar-

keting) is előtérbe kerül.

A vállalkozások innovációs tevékenységére vonatkozó felmérések Nyugat-Dunántúlon

(Csizmadia-Grosz 2008) azt mutatják, hogy K+F tevékenységük és innovációs aktivitásuk

alapján néhány csoport jól megkülönböztethető. A régió vállalkozásainak közel 70%-a olyan

hazai, főként kisméretű cég, amelynek alacsony az árbevétele, minimális K+F ráfordításokkal

rendelkezik és saját maguk is elmaradottnak tekintik innovációs szintjüket. A vállalati populá-

ció másik egyharmada jelenti a tudásorientált, fejlesztő kisvállalkozásokat, a túlnyomórészt

külföldi tulajdonban lévő kisvállalkozásokat és a tradicionális nagyvállalatokat, melyek szin-

tén markánsan elkülöníthetőek.

A felmérés szerint a régió vállalkozásainak 50,1%-ánál a négy fő innováció típus valamelyike

előfordult (Oslo Manual 2005). A 2007. évben készült felmérés szerint a térség vállalkozásai-

nak 22,2%-a valósított már meg termék- (ebből új árut 88%-uk vezetett be, a többiek új szol-

gáltatást), 24.9%-a folyamat-, 20,9%-a szervezési-szervezeti, 32,4%-a pedig marketing inno-

vációt.

42

Inkubáció, vállalkozói inkubátorházak és ipari parkok a régióban

A térség meghatározó központjaiban induló és működő mikro- és kisvállalkozások segítésére

biztosítanak kedvező áron modern vállalati infrastruktúrát (irodát, műhelyt, előadótermet,

tárgyalótermet, szélessávú internetkapcsolatot, strukturált kommunikációs hálózatot) és alap-

vetően üzletviteli tanácsadást (pénzügyi, adózási, számviteli szolgáltatás, jogi szakértői szol-

gáltatások, marketing) az innovációs központok és inkubátorházak. Győr, Sopron és

Szombathely után az elmúlt években Zalaegerszegen és Nagykanizsán létesült innovációs

központ és inkubátorház.17

A zalaegerszegi inkubátorházhoz kapcsolódóan Gépipari Innovációs Központ is létesült,

melyet a Pannon Fejlesztési Alapítvány és a Nyugat-magyarországi Egyetem Gépészeti és

Mechatronikai Intézete működtet. A központ különböző funkciókat lát el: otthont ad a min-

tegy 100 céget magába tömörítő Pannon Mechatronikai Klaszternek, itt működik a térségi

gépipari K+F projektek előmozdításában szerepet vállaló Technológiai Centrum, magában

foglal egy szolgáltató és kutatóműhelyt, továbbá ipari mérőlabort is.

Az elmúlt években megfigyelhető tartalmi szolgáltatásbővülés a pályázati tanácsadás, szelle-

mi tulajdonvédelmi tanácsadás, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek segítése.

A térségben egy innovációs központ megvalósítására jó példa az INNONET Innovációs és

Technológiai Központ Győrben, amely az országban az elsők között jött létre. Több mint tíz

éves működésre visszatekintő és teljes bérleti kihasználtsággal18

üzemelő központ 2011 őszé-

re funkciójában Autóipari Technológia Kompetencia Központtá bővült, illetve fejlődött. A

fejlesztés célja, hogy erősítse a tudomány és gazdasági szféra közötti kapcsolatot, elősegítse a

kutatás-fejlesztési eredmények átültetését a gyakorlatba egy speciális tudásra, kiválóságra

alapozva. Ebben a fázisban az innovációs központ már emelt szintű technológiai szolgáltatá-

sokat nyújt magas szintű menedzsment támogatás mellett.

Eddigi kapacitásait megduplázva új irodák, négy kisvállalkozói műhely, berendezett multimé-

diás tárgyalók, raktárak, közös kiszolgáló helyiségek kerültek kialakításra az új épületszárny-

ban.

A technológiai kompetencia szolgáltatások közül elsőként, az Innovációs Alap támogatásával

kiépült egy gyors prototípus gyártási technológiára specializálódott innovációs szolgáltató,

demonstrációs és oktató műhely.

Az inkubációs folyamatból kikerülő, megerősödött, saját telephelyét már kinövő vállalkozás

számára biztosítanak versenyképes koncentrált befektetési környezetet az ipari parkok. A

régióban mintegy 30 ipari park működik, kistérségenként legalább egy-egy. Alapítási évüket,

tulajdonosi körüket, betelepült vállalkozások számát, foglalkoztatottak számát tekintve rend-

kívül heterogén képet kapunk. Többségükben az alapvető szolgáltatások a betelepülő vállal-

kozások számára elérhetőek: irodabérlet, raktár bérlet, konferenciaterem, közös internet és

telefon előfizetés, üzleti találkozók megszervezése, pénzügyi tanácsadás. Egy 2010. évi fel-

17 Jelenleg Mosonmagyaróváron (ÚMFT NYDOP keretében) és Kapuváron (HU-SK ETE 2007-2013 keretében) épül újabb

inkubátorház. 18 A 25 átlagosan 20 m2-es iroda, a 10 egyenként átlagosan 60m2-es műhely, jelenleg 15 vállalkozás, szervezet számára bizto-

sít versenyképes munkakörülményt. Az épületben 100 fős előadóterem, 6-15 fős kistárgyalók is rendelkezésre állnak.

43

mérés szerint19

egyikben sem áll rendelkezésre mérőlabor, szabadalmakkal kapcsolatos ta-

nácsadás, ipari és szerzőijog-védelmi tanácsadás, újdonságvizsgálat és szabadalomkutatás,

valamint termelékenységi tanácsadás (benchmarking).

A tanulmány szerint az ipari parkok jó része spekulatív terület-értékesítési céllal jött létre, a

létrejött és betelepült területi egységek nem tudtak szolgáltató egységgé válni, a menedzsment

szolgáltatás alacsony színvonalú. A nagyobb városokban az elmúlt években próbáltak az in-

nováció irányába elmozdulni, de a legtöbb esetben ez megragadt az infrastruktúra fejlesztése

szintjén.

Az inkubátorházak esetében ez a folyamat hasonlóképpen zajlott annyiban, hogy a létrejött –

különösen a támogatásból létrejött – inkubátorházak egy része a szó szoros értelemben végez

valódi inkubációs tevékenységet, sem technológiai szempontból, de több esetben üzleti szem-

pontból sem, így a szolgáltatások szintje nem sokkal haladja meg egy hagyományos irodaház

szolgáltatásainak szintjét. A KFI tevékenységet végző ipari parkok20

regionális eloszlásánál

nem találunk akkora aránytalanságokat, mint más, KFI-releváns regionális adat elemzésekor,

bár a közép-magyarországi régió Pest megyének köszönhetően ebből a szempontból is első

helyen található.

A legtöbb ilyen ipari park a Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon

található, míg a Dunántúl másik két régiója kevesebb ilyen ipari parkkal büszkélkedhet. Ha az

ipari parkokban működő vállalkozások számát vizsgáljuk meg, a közép-magyarországi régió

áll az első helyen (398 db, ebből Pest megyében 330 db, míg Budapesten 68 db). A legkeve-

sebb vállalkozás ezen ipari parkokban az észak-alföldi (117 db) és dél-dunántúli (115 db) ré-

giókban található

Azonban ha az ipari parkokban hasznosítható területek nagyságát vizsgáljuk meg, azt láthat-

juk, hogy a közép-dunántúli régióban kétszer akkora a betelepíthető terület (1203 ha), mint a

2. legnagyobb régióban (Észak-Magyarország 608 ha). Érdekesség, hogy ezen mutatóban

Közép-Magyarország negyedakkora területtel, csak a dél-dunántúli régiót (207 ha) előzi meg.

19 Az ipari parkok és más barnamezős ipari területek szerepe a vállalkozások innovációs folyamatainak támogatásában, Pan-

non Business International Kft., 2010. december 20 Olyan ipari parkok, melyekben lévő vállalkozások együttműködnek felsőoktatási intézménnyel és/vagy vállalataik végez-

nek önálló kutatói tevékenységet

44

14. ábra: A KFI tevékenységet végző ipari parkok számának megoszlása az egyes régiókban 2012-ben. Forrás: NGM

A fentiekből megállapítható, hogy a központi régió ipari parkjaiban elsősorban a kisebb terü-

letet igénylő vállalkozások vannak jelen, átlagos méretük nem éri el a 0,5 ha-t. Közép-

Dunántúlon az egy vállalkozásra jutó terület 2,32 ha, de még ennél is nagyobb a területigénye

az Észak-Alföldön lévő ipari-parkbéli vállalkozásoknak (átlagosan 2,89 ha).

A KFI tevékenységet végző ipari parkokban a beruházások értékénél viszont már komoly

aránytalanságokat tapasztalunk: az összes régióból (beleértve Közép-Magyarországot is) két

régió – a Közép-Dunántúl és Nyugat Dunántúl – beruházásai a teljes magyarországi beruhá-

zások 2/3-át (1571 millió Ft-ból 1031 millió Ft-ot) teszik ki

15. ábra: Az egyes régiókban működő KFI tevékenységet végző ipari parkokban lévő vállalkozások száma és a vállal-

kozások által beruházott értékek. Forrás: NGM

45

1.3.6. Forprofit és befektetői szféra

A Nyugat-dunántúli Régióban profitorientált, főtevékenységként innovációs szolgáltatást

nyújtó szervezet nagyon kevés van, míg a befektetői szféra elsősorban kockázati tőkebefekte-

tői szinten csupán országos hatáskörű szervezetekkel van jelen a régióban.

1.4. Főbb eredmények

1.4.1. Pályázati eredmények

A hazai innovációs források keretében 2009 után hosszú ideig nem került meghirdetésre új

konstrukció, főként az elhúzódó gazdasági válság és az ebből fakadóan kényszerűen szűkülő

költségvetési keretek következtében. Az ÚSZT Tudomány-Innováció Programjának21

kerete-

in belül 2011 második fele óta nyílik lehetőség az innovációs tevékenységek támogatására. A

konstrukciók jellemzően a Gazdaságfejlesztés Operatív Program keretében jelennek meg, így

a jelenleg elérhető források a 2005-2009. közötti időszakkal ellentétben alapvetően nem regi-

onális, hanem országos hatókörbe tartoznak.

A GOP 1. K+F és innováció prioritása ösztönzi a vállalkozások által végzett, a gazdaságban

hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, az innovatív vállalkozások

klaszteresedési folyamatait, az innovatív fejlesztések piacra vitelét, és a korszerű kutatási inf-

rastruktúra kialakítását.

A prioritás célkitűzései:

A vállalkozások K+F ráfordításainak növekedése a program hatására.

Megadott EPO szabadalmi, használati és formatervezési mintaoltalmi bejelen-

tések számának növekedése a program hatására.

Kutatási személyzet számított létszámának növekedése a program hatására.

Eredmények a program indulásától kezdődően:

A GOP-1. prioritáshoz kapcsolódóan 654 pályázat részesült összesen 75 703 millió forint tá-

mogatásban. Ebből a Nyugat-dunántúli régióban 93 nyertes pályázatot hirdettek 7 683 millió

forint támogatással.

A megítélt támogatások az egyes intézkedések között a megítélt támogatások és a nyertes

pályázatok számát tekintve az alábbiak szerint oszlik meg:

GOP-1.1. Az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások közötti innovációs, K+F együttmű-

ködések ösztönzése céljára 34 600 millió forintot ítéltek meg 231 pályázathoz kapcsolódóan.

21http://ujszechenyiterv.gov.hu/

46

A Nyugat-dunántúli régióban ezen intézkedés keretein belül 19 pályázat nyert összesen 3 651

millió forint támogatást.

GOP-1.2. Az innovációs technológiai parkok és hídképző intézmények fejlesztése intézkedés

keretében országosan 12 400 millió forint támogatásban részesült 21 pályázó. Az intézkedés

keretében Nyugat-Dunántúlon egyetlen pályázó sem részesült támogatásban.

GOP-1.3. A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése keretében

28 703 millió forintot ítéltek meg 402 pályázathoz kapcsolódóan. Nyugat-Dunántúlon 64

nyertest hirdettek, akik összesen 3 695 millió forint támogatásban részesültek.

GOP, KMOP és AIK megítélt támogatásai

Az alábbi adatok a GOP, a KMOP és az AIK innovációs és K+F releváns pályázatain megítélt

támogatások összegének regionális megoszlását, illetve azok dinamikáját mutatják be 2008 és

2012 első negyedéve között.

16. ábra: A pályázatok megítélt összegeinek regionális dinamikája a 2008-2012 első negyedéve közötti időszakban

(milliárd Ft)

A TIOP 1. prioritása Az oktatási infrastruktúra fejlesztése, melynek keretében lehetőség van a

felsőoktatási szolgáltató és kutatási infrastruktúra fejlesztésére. A TIOP-1.3.3.-08/2, Agóra

Pólus, Pólus illetve társpólus városok innovatív kulturális infrastruktúra fejlesztéseinek támo-

gatása konstrukció célja a fejlesztési pólusok és társközpontok versenyképességének növelése

a kulturális alapú városfejlesztés eszközeivel. A program keretében Győr Megyei Jogú Város

Önkormányzata 1 672 millió forint támogatásban részesült az AGÓRA Pólus Autopolis Inte-

raktív Kiállítási Központ megvalósításához kapcsolódóan. Az „Agóra Pólus Interaktív kiállí-

tási központ”elnevezés oktatási jellegű, komplex szolgáltatásokat nyújtó kulturális intézményt

takar, amely a „Győr-Autopolis” tematikához kapcsolódóan az autógyártás témaköreit ismer-

teti, mutatja be részletekbe menően.

A TÁMOP 4. A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése, a tudásalapú gazdaság kiépíté-

se érdekében prioritása az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térséghez való csatlakozáshoz, a

felsőoktatás versenyképességéhez, a bolognai szerkezetváltáshoz, és a tudásalapú gazdaság

kihívásainak való megfeleléshez szükséges tartalom-, módszertan-, és szolgáltatásfejlesztést

47

célozza meg: felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése, intézményirányítás ha-

tékonyságának növelése, kutatás-fejlesztési kapacitások bővítése, műszaki és természettudo-

mányi képzési terület kapacitásainak fejlesztése.

A 4. számú intézkedés - A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazda-

ság kiépítése érdekében - keretében lehetőség nyílik innovációs projektek támogatására. A

TÁMOP 4.2. Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő pro-

jektjeinek támogatására elnevezésű konstrukciót azért alakították ki, hogy ösztönözze az in-

novatív tevékenységet a felsőoktatásban, munkahelyet teremtsen a kutatás-fejlesztéshez kap-

csolódóan, és lehetővé tegye a nemzetközi kutatási módszertanok hazai adaptációját. A konst-

rukció keretében a régióban a beérkezett 11 pályázatból 10 részesült 7 650 millió forint támo-

gatásban.

A régió „saját” operatív programjának záró időszakának akciótervében nem található kifeje-

zetten innovációs célú támogatási jogcím, azonban a támogatott fejlesztések között megjelen-

hetnek innovációs célú fejlesztések, illetve innovációs szolgáltatások (inkubátorházak, klasz-

terszolgáltatások). Az akcióterv releváns indikátora a „vállalkozások K+F ráfordításainak

növekedése a program hatására” (hatásindikátor, bázis 0, a 2015-ös cél +1%).

A régióban átlagosan 26 millió forinttal támogatták az NYDOP-1.1.1/A Klaszterek szolgálta-

tásainak fejlesztése konstrukcióra beérkezett pályázatokat. A legtöbb pályázat Győr-Moson-

Sopron megyében részesült támogatásban, ez a nyertes pályázatok 45%, a megítélt támogatá-

sok aránya 43% a régióhoz viszonyítva. Az ÚSZT keretében meghirdetett NYDOP-1.1.1-A

jelű pályázati kiírásra beérkezett 23 pályamű közül 19 nyertest hirdettek 451 millió forint

össztámogatással. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében is egyaránt 7-7 pályázat, míg Zala

megyében 5 pályázat részesült támogatásban. A megítélt támogatás aránya Zala megyében

37%, Vas megyében 34%, míg Győr-Moson-Sopron megyében 29%, volt a régión belül.

17. ábra: A pályázatok megítélt összegeinek regionális megoszlása 2008-2012 első negyedéve között (%)

A nemzeti költségvetés keretéből a Baross Gábor Programot először 2005-ben hirdették

meg, témakörei folyamatosan változtak, ezzel igazodva a pályázói igénykehez. Az együttmű-

48

ködést ösztönözve lehetőség nyílott arra, hogy a vállalkozások nemcsak önállóan, hanem fel-

sőoktatási intézményekkel, kutató szervezetekkel konzorciumban is nyújthattak be pályázato-

kat. 2005-ben a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére a régió számára 960 millió

forintot biztosítottak technológiai fejlesztésekre, termék-innovációra, szolgáltatás-fejlesztésre,

klaszter-innovációra, valamint innovációs infrastruktúra fejlesztésére.

2005-ben a régióban 39 pályázat részesült összesen 777 millió forint támogatásban. A megyé-

ket tekintve kiemelendő Győr-Moson-Sopron megye, amely a nyertes pályázatok 53%-át, a

megítélt támogatás 43%-át adta. A nyertes pályázatok számát tekintve ezt követi Zala megye

ahol nyertes pályázatok aránya 24%, míg Vas megyében 23%. A megítélt támogatást tekintve

Vas megye részesült az össztámogatás 33%-ában, Zala megye pedig 24%-ában.

18. ábra: KTIA támogatások megoszlása Közép-Magyarország és a többi régió között (2004-2011). Forrás: NIH,

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap által finanszírozott pályázati portfolió hasznosulásának értékelése, 70. old.

2006-ban 353 millió forintot biztosítottak Nyugat-Dunántúlon a regionális innovációs prog-

ramcsomag keretében. Ebben az évben az igényelt támogatás összege meghaladta a rendelke-

zésre álló forrás háromszorosát, 31 sikeres projekt között 353 millió forint támogatást hirdet-

tek. A Vállalkozási kutató-fejlesztő helyek által elnyert pályázatok aránya 51%, míg a meg-

ítélt támogatások tekintetében ez az arány 62% a régióra vonatkozóan.

2007-2008-ban a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére 1 374 millió forintot biz-

tosítottak. Új célokként jelent meg a K+F emberi erőforrás fejlesztése, a spin-off vállalkozá-

sok támogatása és az innováció társadalmi tudatosítása. A Program keretein belül 44 nyertest

hirdettek, összesen 1 026 millió forint támogatással – az előzőhöz hasonló területi eloszlással.

2009-ben 588 millió forint keretösszeg állt a pályázók rendelkezésére az alábbi célkitűzések

megvalósításához. 2009-ben 17 pályázó részesült összesen 558 millió forint támogatásban. A

nyertes pályázatok 47%-a felsőoktatási kutatóhely volt, akik az összes támogatás 39%-át

nyerték el.

49

Pályázat Forrás Beérkezett Támogatott

MFT db MFt % db eFt

INNOCSEKK 5 000 109 2 025 26 425 082

INNOREG 2005 960 66 1 383 144 39 776 537

INNOREG 2006 353 73 1 279 362 31 352 640

INNOREG 2008 1 374 68 2 214 161 44 1 025 619

INNOREG 2009 557 44 1 400 251 17 557 000

1. táblázat: Innovációs pályázatok és támogatási összegek

Az NKTH 2005-ben indult Innocsekk programja a regionális innováció fejlesztésére, a kis- és

középvállalkozások (KKV-k) innovációs kezdeményezéseinek és az innovációs szolgáltatások

keresleti oldalának ösztönzésére irányult. 2008-ban jelentős módosításokkal már Innocsekk

Plusz néven került meghirdetésre a program, melynek finanszírozási mechanizmusa lényegé-

ben változatlan.

Az INNOCSEKK program keretében 26 pályázat részesült 425 millió forint támogatásban.

A benyújtott pályázatok 50% Győr-Moson-Sopron megyéből került ki, az elnyert támogatás

56%-át szintén GYMS megyei vállalkozások kapták. A sikeres pályázatok 35%-át Zala me-

gyéből, míg 15%-át Vas megyéből nyújtották be. Az elnyert támogatás aránya Zala megyében

27%, Vas megyében pedig 17%. Az INNOCSEKK PLUSZ programban 27 sikeres projektet

támogattak összesen 520 millió forinttal. A nyertes pályázatok mindegyikét Termékfejlesztés

témakörben nyújtották be.

19. ábra: KTIA támogatások regionális megoszlása 2004-2011 között. Forrás: NIH, Kutatási és Technológiai Innová-

ciós Alap által finanszírozott pályázati portfolió hasznosulásának értékelése, 70. old.

50

A régió gazdasági szerkezetében domináns extenzív fejlődési tényezők fokozatos kimerülése

következtében egyre inkább előtérbe kell kerülniük a kis- es középvállalkozásoknak, valamint

a magasabb hozzáadott értéket képviselő, illetve a tudáson es a magasabb szellemi potenciá-

lon alapuló tevékenységeknek.

Ennek ellenére a régió innovációs paradoxonaként kell megállapítani azt a tényt, hogy a régió

gazdasági szerkezete, illetve a fenti igény ellenére a régió innovációs forrásszerző képességé-

ben megmutatkozó hiányosságok immáron évek óta folyamatosan jelentkeznek. A régió mind

az innovációs finanszírozási források, mind a támogatási intenzitások tekintetében az utolsó

helyre szorul a régiók sorában.

A régió szereplése az FP7 –es specifikus programok szerint

20. ábra: FP7-es specifikus programokban résztvevők a Nyugat-dunántúli régióban

21. ábra: FP7-es specifikus programokban elnyert támogatás a Nyugat-dunántúli régióban

51

Intézmény neve

Szerződött

pályázatainak

száma

MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet 9

Nyugat-Magyarországi Egyetem 9

Audi Hungaria Motor Kft. 2

Erdészeti Tudományos Intézet 2

SOLTUB Kft. 2

Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület 2

Pannon Novum Nyugat-Dunántúli Regionális Innovációs

Nonprofit Kft. 1

Alucifer Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. 1

Dunagabona Terménykereskedelmi Kft. 1

Bioved 2005 Biológiai Növényvédő Készítményt Előállító

Kft. 1

4. táblázat: A régió legsikeresebb FP7 résztvevői az elnyert támogatás szerint csökkenő sorrendben

1.4.2. Az innovációs források hasznosulása

Jelentős eredmény, hogy az innovációs projektek hatására kialakulnak a tudásgeneráló és tu-

dáshasznosító szervezetek közötti kapcsolatok. Erre Jó példa a fentebb említett RET-ek tevé-

kenysége, vagy a Széchenyi Egyetemhez kötődő „Járműipari Felsőoktatási és Kutatási

Együttműködési Megállapodás”, valamint az Audi Motor Hungária Kft-vel megvalósuló szo-

ros együttműködés. Az Audi Hungaria Motor Kft-vel együttműködésben kialakított Audi Bel-

sőégésű Motorok Tanszék oktató-kutató bázisa biztosítja, hogy a vállalat által megfogalma-

zott igényekkel összhangban formálódjon a kutatás és oktatás.

Lehetőséget adhat a források koncentrált hasznosulására, hogy kiemelt fejlesztési térség lett a

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ, amely alapvetően vasi, zalai vállalko-

zások és Szombathely, Szentgotthárd és Zalaegerszeg önkormányzatának együttműködésével

jött létre.

A pályázati források hasznosulására jó példa a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Díj

2011. évi nyertese a BIO-TEXTIMA Kft. A közel két évtizedes tapasztalattal rendelkező vál-

lalkozás, Közép-Kelet-Európa egyik manufakturális hálószobacikk-gyártója. Termékpalettá-

ján az orvosi mágnes, a textilréz vagy éppen a szenesített farost felhasználásával készített

gyapjútermékek találhatók meg. A vállalkozás által gyártott és forgalmazott matracok, illetve

lécbetétek szinte mindegyike rendelkezik az Orvosi- és Kórháztechnikai Intézet tanúsítványá-

val. A vállalkozás termékfejlesztését több egészségügyi intézményben is szakorvosi kontrollal

elvégzett tesztelés segíti, termékei többek közt élvezik a Magyar Gerincgyógyászati Társaság

szakmai ajánlását is. A vállalkozás a bioharmónia szellemében gondosan ügyel arra, hogy

termékei a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyják maguk után.

52

A cég az elmúlt években fejlesztéseihez a KTIA regionális innovációs alapjaiból Baross Gá-

bor pályázati forrást vett igénybe. A projekt eredményeként született meg a VitalWOOD fa-

rugós matraccsalád. A matracmagban az évszázadok óta alkalmazott fém rugózatot a gőzölt,

tömörített bükkfából készített spirálrugók váltják, amelyek fémből készült társaikkal ellentét-

ben terhelés után 100%-ban visszanyerik alakjukat, mintegy háromszor hosszabb élettartamot

garantálva minimum 30 évig teljes értékű megoldást jelentenek, és nem utolsó sorban haszná-

lat közben kiiktatnak minden olyan zavaró tényezőt (hanghatások, elektroszmog felerősítése,

stb.), amelyek egy fémrugós matracnál jelentkezhetnek.

A mintaoltalommal védett és teljes egészében magyar találmányt mind a lakberendezési, mind

a faipari szakma technikai bravúrként fogadta, a világon ugyanis soha, senki nem készített

még fából spirálrugót, ahogy fekhely sem készült még fa spirálrugók felhasználásával. A fej-

lesztésben közreműködött a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara is.

A vállalkozás 15 hazai és nemzetközi díjjal büszkélkedhet, a világ egyik legrangosabb belső-

építészeti kiállításán 2011-ben a VitalWOOD matraccsalád nyerte el a német Belügyminiszté-

rium és a Német Formatervezési Tanács által alapított Beltéri Innovációs Díjat

A fejlesztés eredményeképpen a vállalkozás az eredeti árbevételét és a foglalkoztatottak szá-

mát megtöbbszörözte, a hazai üzlethálózata mellett termékei már a német, osztrák és svájci

üzletek kínálatában is megtalálhatóak.

1.4.3. Az innováció népszerűsítése

Napjainkban is egyre égetőbbé váló globális kihívásra, mégpedig a fosszilis energiahordozók

korlátozott felhasználására és környezetünk védelmére hívja fel a figyelmet a 2006. évben

indult és minden év áprilisában megrendezett győri Széchenyi Futam. Az esemény Európa

legrangosabb olyan innovációs versenye, ahol kizárólag alternatív hajtású járművek állnak

rajthoz.

Az INNO-MOBIL Sportegyesület és az Alternatív Hajtású Járműsport Szövetség által szerve-

zett versenyeken a jelentkezők meghatározott kategóriákban indulhatnak, a saját építésű vagy

átépített járműveket hajthatja elektromos áram, hidrogén, napenergia, sűrített levegő. A lehe-

tőségek tárháza szinte kimeríthetetlen.

A jubileumi ötödik futamra 2010 áprilisában került sor, rekordszámú jelentkezővel, hiszen a

2009-es IV. Széchenyi Futamra 30 jármű érkezett, a következő megméretetésre pedig mintegy

60 versenygép nevezett. A futam innovációs jellegét tükrözi, hogy az értékelés során nem

csupán a sebességet és a hatótávolságot veszik figyelembe a szakmai zsűri tagjai. E két ténye-

ző mellett fontos szempont az alkalmazott technológia újdonságtartalma, a minél egyedibb

megoldások felvonultatása, illetve a kivitelezés precizitása.22

2007-ben a Pannon Mechatronikai Klaszter „Mechatronikai Technológiai és Innovációs

Képzés” címmel egyhetes programsorozatot szervezett a Nyugat-dunántúli régió vállalkozá-

sai szamara 6 témában, 6 helyszínen, 6 városban. A program célja a régióban működő vállal-

22 http://www.szechenyifutam.hu

53

kozások technológiai képességének és tudásának erősítése, versenyképességük és mechatro-

nikai-innovációs együttműködésük fejlesztése volt. Egy, a célnak megfelelően berendezett

kamion adott helyet a szakmai programoknak, melyeket a különböző szakterületek (lézer- és

plazma megmunkálás, szikraforgácsolás, gyártástámogató szoftverek, NC forgácsolás-

technika, high-tech műanyagalakítási technológiák, precíziós méréstechnika23

) neves hazai

szakemberei tartottak. Minden témát a Budapesti Műszaki es Gazdaságtudományi Egyetem,

valamint egy, a területen tevékenykedő szolgáltató-mérnöki vállalkozás képviselői mutattak

be. A rendezvényen összesen 168 fő vett részt. A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai

Hivatal támogatásával jött létre.

A példaértékű innovációs tevékenységek elismeréseként járó Pannon Novum Regionális

Innovációs Díjat 2007-ben a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügy-

nökség és Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapította.

Kezdetben a regionális innovációs díj elnyeréséért évente a Nyugat-dunántúli régióban telep-

hellyel rendelkező, a jogszabályok alapján mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak minősülő

gazdálkodó szervezetek nyújthattak be pályázatot. A pályázói kör a 2010. évben kibővült a

magánszemélyekkel és hallgatói jogviszonyban lévőkkel, létrehozva a vállalkozói mellett az

ifjúsági kategóriát is.

Pályázni olyan megvalósult innovációs projekttel lehet, amely a megelőző két évben valósult

meg, és kimutatott, számokkal alátámasztható eredménnyel rendelkezik.

Az új termék, új szolgáltatás, új eljárás létrehozásának, piaci bevezetésének alapja lehet saját

kutatás, fejlesztés, vagy vásárolt szabadalom, know-how, technológiatranszfer.

A pályázatok értékelését a Nyugat-dunántúli régióból felkért szakemberek végzik, a díjazás-

ban részesültet a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Tanács választja ki. Az értékelés fő

szempontjai között szerepel a létrehozott termék (szolgáltatás) újszerűségének, a jelen techni-

kai követelményekhez való viszonyának vizsgálata, az elért gazdasági eredmény, a megvaló-

sítás folyamatában való együttműködések, az elért referenciák.

A növekvő számú és évről-évre egyre magas színvonalú pályázatokra való tekintettel különdí-

jazásban is részesültek vállalkozások, magányszemélyek.

Év Benyújtott

pályázatok

összesen

(db)

Benyújtott pályázatok kate-

góriák szerint (db)

Benyújtott pályázatok száma területi

elhelyezkedés szerint (db)

Vállalkozói

kategória

Ifjúsági ka-

tegória

Győr-Moson-

Sopron

Vas Zala

2007 2 2 - 1 1 0

2009 4 4 - 2 2 0

2010 9 7 2 5 3 1

2011 7 5 2 4 2 1

2. táblázat: Pannon Novum Regionális Díj pályázat eredménye 2007-201124. Forrás: saját szerkesztés

23 Forrás: Pannon Fejlesztési Alapítvány 24 Pannon Novum RIÜ adatai alapján saját szerkesztés

54

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával a Baross Gábor programban meg-

valósított INNO-TÉR Az innováció térnyerésének elősegítése a Nyugat-dunántúli régió-

ban (2009-2010) c. projekt-együttműködés biztosított először lehetőséget szélesebb körű

(mint célcsoportjában, mint aktivitásában) és átfogó innovációs kampány megvalósítására. A

Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által vezetett konzorcium25

számos eredmény-

nyel zárult kampány-sorozatot valósított meg, mellyel első alkalommal a gazdaság és társada-

lom egy szélesebb rétegének sikerült felhívni a figyelmét az innovációs jelentőségére. Néhány

közülük: innovációs napok, TV-műsorok a helyi médiában, rendhagyó innovációs tanórák a

régió középiskoláiban, ifjú innovátorok regionális versenye, innovációs sajtókirándulás, rend-

szeres információáramlást biztosító honlap, hírlevél, jó gyakorlatok bemutatása.

2010 áprilisában a Széchenyi István Egyetemen hagyományteremtő szándékkal megrendezés-

re került a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Kiállítás és Találmányi Vásár az

Universitas-Győr Nonprofit Kft. és az egyetemen működő Tudásmenedzsment Központ szer-

vezésében.

A mindenki számára nyitott innovációs és találmányi kiállítás 30-40 téma bemutatására –

poszterrel, stand biztosításával – kínál lehetőséget Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék

területén székhellyel rendelkező kutatás-fejlesztést folytató vállalkozásoknak,

innovátoroknak, egyéni feltalálóknak, kutatóknak, oktatóknak és diákoknak.

A 2013-ban már negyedik alkalommal megrendezésre kerülő rendezvény az eddigi években is

nagy sikerrel vonultatott fel találmányokat, termék- és szolgáltatásfejlesztéseket a járműipar-

tól a sport területén át a közlekedésbiztonságon keresztül a növénytermesztésig, színteret adva

a régió kutatási eredményeinek minél szélesebb körben való megismertetésére. A kiállítás

kísérőprogramjai pedig a szabadalmaztatás, finanszírozás, jogi keretek és pályázati lehetősé-

gek témákban nyújtanak aktuális információkat a résztvevőknek és az érdeklődőknek Említést

érdemelnek a Pannon Egyetem Georgikon Kar és a Pannon Egyetem Agrártudományi Cent-

rum minden évben megrendezésre kerülő K+F eredményeket, megvalósított mezőgazdasági

innovációkat és technológiai ismereteket a felhasználók számára közvetítő és esetenként áru-

bemutatóval is egybekötött rendezvények pl.: Burgonya Ágazati Fórum, Növényvédelmi Fó-

rum.

A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség 2011-ben hívta életre a

Mérnök Színházat. A kezdeményezés fő üzenete: Műszaki értelmiség nélkül nincs fejlődés,

innováció és piacképes kutatás. Az országban és Európában is egyedülálló törekvésként a

pályaválasztás előtt álló fiatalok körében a művészetek útján, az érzelmekre ható impulzuso-

kon keresztül járul hozzá a természettudományos és mérnöki szakmák népszerűsítéséhez. Ez

idáig az öt hiányszakmát (ápoló, asztalos, elektroműszerész, maró/esztergályos, szabó) felvo-

nultató előadást öt alkalommal láthatták Szombathely és Győr városában, Pécs, Paks és Du-

naújváros esetében két alkalommal játszották, míg Nagykanizsa, Székesfehérvár, Budapest,

Miskolc, Szeged, Orosháza és Szolnok városában egy-egy alkalommal vitték a színpadra.

A regionális innovációs ügynökségek összefogásával, a szombathelyi Weöres Sándor Színház

csapata 2011 őszétől országos turné keretében népszerűsíti majd a hiányszakmákat és egyúttal

a mérnöki életpályát. Az együttműködés nyitott, a szervezők számítanak a különböző szakte-

25

http://www.innoter.hu

55

rületeken dolgozó mérnökök és cégek aktív támogatására a Mérnök Színház sikerre vitele

érdekében. Az már biztos, hogy idén Nagykanizsán és Szombathelyen láthatjuk a színdarabot.

Az innováció térnyerésének elősegítéséhez kapcsolódóan három interaktív kiállítási köz-

pont létesült Győr-Moson-Sopron megyében, melyek lehetőségeket nyújtanak a látogatóknak

a legújabb ipari és tudományos megoldások megismerésére és kipróbálására.

Mosonmagyaróváron a turisztikai attrakcióként megvalósuló Futura, gabonaraktárból kiala-

kított közel 4000 m2-es élménycentrum, a négy elem tematikájára épült (föld, víz, levegő,

tűz). A természettudományokat különböző kiállítási installációkkal és eszközökkel berendez-

ve (alternatív energiák, elektromosság, robotika, mágnesesség, csillagászat, űrkutatás témakö-

rökhöz kapcsolódóan) népszerűsíti.

A járműgyártás, közlekedés és a mozgás fizikájának titokzatos világába enged bepillantást

nyerni a Széchenyi István Egyetem kampuszán 2012-ben megnyílt, akár 300 főt befogadó

Mobilis Interaktív Kiállítási Központ. A belső égésű motorok dugattyújához hasonlított

formájú épületben 74 db interaktív kiállítási eszköz került elhelyezésre. Az „science center”

épületében kipróbálható eszközökön túl helyet kapott egy 35 fős látványlabor, 20 fős kreatív

foglalkoztató (rendhagyó fizikaórák, szakkörök, klubfoglalkozások), utazó kiállítási térben

elhelyezhető többségében külföldi interaktív eszköz, illetve 100 fős konferenciaterem.

A harmadik a Nyugat-magyarországi Egyetemen létesült LIGNEUM Látogatóközpont,

mely az egyetem tudományos kutatási programjait mutatja be népszerű interaktív eszközök

segítségével. A központ az egyetem két legrégebbi karára, Ez Erdőmérnöki és Faipari Karok-

ra épít, de szervesen kapcsolódik az egyetem mind a tíz karához is.

A térségben alacsony szintű és hiányzó innovációs kompetenciák és készségek fejlesztése

céljából 2011-től már a Nyugat-dunántúli Régióban is elérhető az innovációs menedzserkép-

zés. A Pannon Novum Nonprofit Kft. és az Universitas-Győr Nonprofit Kft. közös, 32 órás, a

FAT által akkreditált képzéseket indított „Innovációs projektfejlesztési menedzsment képzés”

címmel a Széchenyi István Egyetem Tudásmenedzsment Központjának szakmai támogatásá-

val. A Pannon Novum Nonprofit Kft. szintén FAT akkreditált klasztermenedzser képzési le-

hetőséggel rendelkezik, míg a Széchenyi Egyetemen innovációs menedzser posztgraduális

képzés érhető el.

Összefoglalásként a helyzetelemzés és a terjedelmi korlátok miatt részletesen már nem is-

mertetett, de hivatkozott felmérések, dokumentumok, statisztikák alapján megfogalmazható,

hogy a régió prioritásai ágazati szinten elsősorban a járműipar, továbbá a fa- és megújuló

energiák hasznosításával foglalkozó iparágak, az agráradottságokra épülő innovációk és az

egészségturisztikához kapcsolódó innovációk. Horizontális prioritásként például a kreatív

iparágak, logisztika fejlesztése és a helyi vállalkozások innovációs készségeinek, képessége-

inek fejlesztése fogalmazható meg az élhető környezet szemléletmódjának érvényesítésével.

56

1.5. A Régió helyzetének összefoglalása (SWOT)

Erősségek

A Nyugat-dunántúli régió gazdasági teljesí-

tőképességének mérésére általánosan hasz-

nált mutatók értéke és azok dinamikája tar-

tósan magasabb az országos átlagnál, az el-

sők között országban, köszönhetően a régi-

óban tradicionálisan jelen lévő külföldi mű-

ködő tőkét vonzó nagyvállalati struktúrának

A Régió hazai és nemzetközi összehasonlí-

tásban is kedvező általános foglalkoztatási

mutatók jellemzik

Erős ipari német típusú vállalati kultúra,

termelés és export.

A régió húzóágazatai a mechatronika, az

autóipar, a faipar, a környezetipar és az ter-

mál-turizmus

A külföldi (főleg német, osztrák, amerikai,

japán) befektetők regionális jelenléte meg-

határozó.

A régióban több iparágban megindult és

dinamikusan fejlődik a klaszterizációs fo-

lyamat,

Az elmúlt években a korábban fennálló in-

novációs paradoxon csökken, növekszik a

régióban a kutatóhelyek száma, a K+F terü-

leten foglalkoztatottak létszáma és a kutatási

témák száma

A régiót területileg lefedő egyetemi háttér,

széles körű nemzetközi kapcsolatokkal

A regionális innováció menedzsment szer-

vezeti és együttműködési rendszere kiala-

kult, a vállalkozások számára könnyen elér-

hetően nyújt értéknövelt szolgáltatásokat

Az innovatív vállalkozások fejlesztési céljai

sokrétűek, igényük a mentorálásra jelentős

A régióban a gazdaságfejlesztés szempont-

jából meghatározó, erős ipari parkok és in-

novációs központok működnek

Gyengeségek

A Régión belüli gazdasági potenciál eloszlá-

sa területileg egyenetlen

A régió fejlettsége döntően ipari fejlettséget

jelent, más ágazatokban korántsem jelenik

meg ilyen markánsan,

A régióban rossz az észak-dél irányú közle-

kedési infrastruktúra, ez hátráltatja gazdaság

fejlődését

A régió aprófalvas településszerkezettel ren-

delkezik, a régión belüli térségek fejlettségi

eltérései nagyok, perifériális helyzetek ala-

kulhatnak ki

A nagyvállalatok aránya alacsony, ugyanak-

kor a foglalkoztatottak nagy részét ezek a

vállalatok adják

Az ipari parkok szolgáltatásaikat tekintve

fejlesztésre szorulnak

A régió innovációs, K+F tevékenysége lé-

nyegesen kisebb gazdasági súlyánál

A régióban a tudományos kutatói szféra és a

gazdaság közötti kapcsolat hiányos, a régió-

ban található gazdasági szereplők tevékeny-

sége kevésbé innováció és K+F orientált

A régió kutatóintézeti háttere fejlesztésre

szorul

A régióban működő innovációs kínálati ol-

dalhoz kapcsolódó szervezetek finanszírozá-

si háttere bizonytalan

Régión belüli fejlettségi különbségek, inno-

vációs hatótényezők közötti belső eltérések

nagyok

Szociális innováció igényére nem megfelelő

válaszok

Alacsony a kockázati tőke és az üzleti an-

gyalok tevékenységének intenzitása a régió-

ban

57

Lehetőségek

A Régió 4 országgal határos, jól használhat-

ja ki ezt a földrajzi fekvését, versenyképes-

ségének és gazdasági megújulását segítő

vonzerejének nemzetközi megítélése pozi-

tív, amire alapozni lehet az újabb fejleszté-

seknél

A vállalati stratégiákban világszerte tapasz-

talható a stratégiai szövetségek, a tartós

együttműködések és kooperációk felértéke-

lődése

A multinacionális vállalatok jelenléte nem-

zetközi tendenciákat tekintve tovább erősíti

a helyi gazdaság integrálódását a globális

gazdaságba, a fejlett technológiák megho-

nosítását, a korszerű menedzsment és veze-

tési módszerek elterjedését

A nagy növekedési képességű innovatív

KKV-k célzott támogatása a termék- és

szolgáltatásfejlesztésben

A piaci hasznosítást segítő tevékenységek

előtérbe kerülése, a regionális innovációs

szervezetrendszer ez irányú fejlesztése

A régióban felmerülő ötletek gazdáit és fel-

találókat minél előbb bevonni az innovációs

projektcsatornába

A régióban meghatározó, erős ipari parkok

technológiai parkokká, innovációs közpon-

tok kompetencia központokká fejlesztése

kiválóságokhoz és kulcsiparágakhoz kap-

csolódó szolgáltató fókusszal.

Veszélyek

A nagyobb cégeket idevonzó kedvező és

relatíve olcsó bérterületre és bérmunkára

alapozott, tömegtermelésre épülő gazdasági

fejlődés lehetőségei a Régió számára fokoza-

tosan kimerülnek

A bérmunka jellegű kevésbé innovatív tevé-

kenységek háttérbe szorulását nem követi új,

magasabb hozzáadott értéket képviselő kül-

földi működő tőke beáramlás

A kedvezőtlen világpiaci helyzet hatására a

régióban működő innovatív vállalkozások

helyzete is romlik, az újak indulása emiatt

késlekedhet

Finanszírozási problémák, a támogatás-

politikának a költségvetéstől függő kiszámít-

hatatlansága

A tudástermelő intézmények nem tudnak az

itt működő tudásfelhasználó cégek számára

megfelelő minőségű és mennyiségű szakem-

berállományt „kitermelni”

A gazdasági válság miatt a befektetési és

foglalkoztatási helyzet romlik a régióban, így

a még így is alacsony kutatási személyzet is

leépítésre kerülhet, az innovációra költött

források csökkennek

58

2. Irányítási struktúra

A jelen stratégiai tervezési anyag fogalomkörében innováción a legtágabb értelemben vett

mikro- és makroökonómiai jelenséget értjük: az a folyamat, aminek következtében megvál-

toznak a rendszer alapjául szolgáló értékek26

. Az innovációval kapcsolatban gyakran használ-

ják a „sikeres” jelzőt. Valójában nincs sikeres vagy sikertelen innováció: vagy képes az új

megoldás átstrukturálni a korábbi értékeket, azaz bekerül a szocio-ökonómiai rendszerbe,

vagy – bármely okból – nem, és ekkor nem beszélünk innovációról. Vagyis kijelenthető, hogy

az innovációs folyamat kulcslépése a hasznosítási fázis, ekkor válik ugyanis a folyamat tény-

legesen innovációvá. Ezért központi fontosságú a tudáshasznosítás és ennek előfeltételei: a

tudásgenerálás és a tudásközvetítés. A tudásgenerálás nem feltétlenül K+F-et jelent, az Euró-

pai Unió vállalati felmérései szerint az innovatív vállalkozások több mint fele kutatás-

fejlesztés (legyen az vásárolt vagy saját) nélkül valósít meg innovációkat. Jelen fejezet is ezen

szereplői csoportok szerint tesz javaslatot az S3 stratégia irányítási struktúrájára.

Az innováció konkrét megnyilvánulásai természetesen a nyugat-dunántúli régióban is sokré-

tűek: a termék- és szolgáltatási innovációk mellett jelen vannak az innováció társadalmi meg-

nyilvánulásai is - az innováció a humán erőforrásban, a szervezetekben vagy éppen a piaci és

beszerzési struktúrákban.

2.1 A régió irányításban érdekelt szereplőinek bemutatása

Nyugat-Dunántúl innovációban érdekelt szereplőit az alábbi csoportokba sorolhatjuk:

innovatív vállalkozások, amelyek hasznosítják a tudást - TUDÁSHASZNOSÍTÓ

tudásgeneráló szervezetek (egyetemek, kutató szervezetek, egyéni feltalálók, stb.) -

TUDÁSGENERÁLÓ

az innovációt támogató szervezetek (hídképzők), ehhez társulnak a kormányzati szer-

vek és ágazati politikai döntéshozók, hatóságok és a képzéssel foglalkozó szervezetek.

– TUDÁSKÖZVETÍTŐ

A három szereplői kör sokszor nem egyértelműen feleltethető meg egy-egy szervezettípusnak.

Lehetséges például, hogy egy főtevékenységként kutatást végző vállalkozás nem maga hasz-

nosítja a generált tudását, ebben az esetben a tudásgenerálók körébe tartozhat, illetve elkép-

26 Innováció: Latin eredetű szó, amely valami újra, valaminek a megújítására, megváltoztatására utal. Az innováció lehet egy

új termék (új fogyasztói javak előállítása), új termelési eljárás (megújított termelés, vagy szállítási módszer), új piac (új pia-

cok, új elhelyezési lehetőség megnyitása), új nyersanyag (újfajta nyersanyagok és félkész áruk használata, beszerzési forrása-

inak megnyitása), vagy egy új szervezet, újfajta vállalati, vagy iparági szervezés létrehozása vagy megszüntetése. Ismert a

termék-innováció, eljárás innováció, marketing innováció, szervezeti innováció megkülönböztetés, továbbá az innovatív

üzleti modell is. Az innováció fogalma nem összekeverendő a K+F (kutatás-fejlesztés) fogalmával. A K+F alapvetően a

rendszeresen végzett alkotó munka, amelynek célja az ismeretanyag, a tudásbázis bővítése. Az innováció létrejöttének első

lépése az ötlet megszületése és az ötletek gyűjtése, illetve azok kiértékelése, továbbá technológiai korlátok elemzése, minde-

zekből következően a várható sikerek és kudarcok előrejelzése. Ezt követi a kigondolt ötlet gyakorlatba való átvitele. (BE-

FEKTETÉS A JÖVŐBE - Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020)

59

zelhető egy kutatást végző szervezetről az is, hogy ő lép ki a piacra, tudáshasznosító szerep-

ben. Kettős lehet például a felsőoktatási intézmények által működtetett technológia transzfer

irodák vagy hasonló funkciót ellátó szervezeti egységek szerepe (tudásmenedzsment- vagy

projektiroda), amelyek ugyan klasszikusan tudásgeneráló szervezeten belül működnek, sok-

szor így is lépnek fel – mint a tudás tulajdonosai – egyes tevékenységeik, szolgáltatásaik vi-

szont a tudásközvetítői körbe is besorolják őket. Lehetne természetesen tovább is definiálni a

feladatokat, további érdekelti alcsoportokat képezve. Így például a már említett egyetemi tu-

dáskezelő szervezetek a tudásközvetítő körön belül inkább a korai fázisra koncentrálnak – az

ún. „proof of concept” fázisig – míg más tudásközvetítők (pl. a regionális innovációs ügynök-

ség) inkább a későbbi fázisokban kapcsolódnak a folyamatba. Ugyanakkor mivel a három

érdekelti kör feladata, funkciói és helye jól megfogható, a stratégia irányítási struktúrájára tett

javaslat ennél részletesebb alábontást nem tesz szükségessé.

A három érdekelti kör egyes szereplői az előző, helyzetelemzés fejezetben bemutatásra kerül-

tek, de további bemutatásra sor kerül jelen fejezet további részeiben.

2.2 A jelenlegi irányítási struktúra bemutatása, tapasztalatok összegzése

Az általános területi (és gazdasági) tervezés területén 2010 óta a megyei önkormányzatok

kaptak feladatot Magyarországon. A megyei önkormányzatok ún. teljes tervezést végeznek,

amely lefedi az élet minden területét (gazdasági, szociális, oktatási stb).

Innovációs folyamat

Tudás-

generálók

Tudás-

hasznosítók

Régión kí-

vüli tudás

Tudás-

közvetítők

K+F folyamat

60

Emellett ún. ágazati tervezés is folyik, amelyet helyi szinten különböző szervezetek látnak el:

- Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség: Nyugat-dunántúli Operatív Prog-

ram és Regionális Energia Stratégia tervezés

- Megyei Önkormányzatok: megyei fejlesztési koncepciók, területfejlesztés

- Megyei kereskedelmi és iparkamarák: szakképzési stratégia

- Nyugat-magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem és Széchenyi István Egyetem: in-

tézményfejlesztési tervek (tudománypolitika)

- Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft.: S3 tervezés,

Regionális Innovációs Stratégia tervezés

- Térségfejlesztési társaságok (pl. Nyugat-Pannon Járműipari Központ Nonprofit Kft.,

Győri Járműipari Körzet): térségfejlesztési stratégiák

A regionális innovációs folyamatok érdekében is fontos, hogy az ágazati stratégiák beépítésre

kerüljenek a megyei és térségi stratégiai koncepciókba, ezáltal mind országos, mind EU szin-

ten egységesen jelenjenek meg a városok/megyék/régió stratégiai irányai.

A jelenlegi – általános gazdaságfejlesztési – irányítási struktúra nem mentes a bizonyta-

lanságtól, jelentős és gyakori átalakítások jellemezték az intézményrendszert az elmúlt

tíz évben. A struktúra bemutatásához célszerűnek tűnik visszatekinteni a Kutatási és Techno-

lógiai Innovációs Alappal (KTIA) kapcsolatos forráselosztási gyakorlatra példaként.

A KTIA esetében az ún. „regionális 25%” tervezése rövidebb távon, jellemzően 1-1 évre

történt, aminek a hátterében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által menedzselt In-

novációs Alap forrásainak tervezettsége, tervezhetősége állt. A tervezési munkát akkor még a

Regionális Fejlesztési Ügynökségbe, mint RIÜ konzorciumvezetőbe integrált innovációs cso-

port kezdeményezte és a folyamat a Regionális Innovációs Tanács stratégiai iránymutatásával,

felügyelete alatt és döntéseivel zajlott. Az utolsó „Baross Gábor Programnak” nevezett perió-

dusban a már önálló Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

elemzői, statisztikai és javaslattevői feladatokat látott el a KTIA konstrukciók menedzselésé-

hez, amit mindvégig a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség végzett. A KTIA

projektekkel összefüggésben a MAG Zrt. ugyanakkor nem elhanyagolható központi elszámo-

ló, ellenőrző szerepet kapott.

Az azóta született elemzések, fókuszcsoportos interjúk és pályázói visszajelzések alapján el-

mondható, hogy a tárgyalt időszakra jellemző volt, hogy

a) az érdekeltek helyben, de legalábbis a régión belül, viszonylag könnyen jutottak

szakmai kapcsolathoz és közreműködőhöz a projekteket illetően;

b) a tervezés és társadalmi vita nagy hatékonysággal érte el a leendő projektgazdákat,

akik így megfelelően fel tudtak készülni adott támogatási körre;

c) a decentralizált tervezési és döntési rendszer gyorsabb, testreszabott működést ered-

ményezett;

d) a központi irányítás és ellenőrzés azonban itt is helyenként meglehetősen lassú eljárási

időket okozott.

61

Így javasolható egy hasonló – elveiben azonos – irányítási struktúra megvalósítása a

nemzeti innovációs rendszerek regionális bekapcsolására.

A 2008 utáni időszakban érezhetően visszaszorult a régió mint irányítási egység szerepe mind

a tervezésben, mind a közreműködésben. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynök-

ség a futó operatív programok menedzselésével foglalkozott, új regionális konstrukciók csak

elvétve jelentek meg, és ezek társadalmasítása a korábbiaktól jelentősen elmaradt. A KTIA

gyakorlatilag eltűnt a régiókból. Az NKTH jogutódja, a Nemzeti Innovációs Hivatal irányítói

hatóság minőségében megszűnt, és a stratégiai tervezési feladatokra állt át.

Így a 2011-ben véglegesített – a Regionális Innovációs Tanács stratégiai iránymutatásai alap-

ján készült – új regionális innovációs stratégiát a Regionális Innovációs Ügynökség a Regio-

nális Fejlesztési Ügynökséggel közösen megismertették ugyan, de ennek már forrástervezési

szerep nem jutott.

2.3 Javaslatok a régió RIS3 stratégiájának irányítására

Az irányítás szempontjából egy hatékony, operatív menedzsment rendszer – szervezet, vagy

szervezetek egysége – szükséges, továbbá egy a stratégia célcsoportját jelentő három érdekelti

kört reprezentáló stratégiai hálózat teheti teljesebbé a rendszert. Ez utóbbira alkalmas lehet

egy térségi innovációs fórum (tanács).

A régióban 2005-2011 között aktívan működött a Regionális Innovációs Tanács, évente átla-

gosan kétszer ülésezve. A 13 tagú tanács tagjai pontosan a fenti kört reprezentálták és a terü-

leti elvet (megyei képviselet) tekintve is kiegyensúlyozott volt az összetétele. A régió innová-

ciós rendszerével kapcsolatos általános, stratégiai véleményalkotó funkcióra egy ilyen össze-

tételű tanács teljesen alkalmas a tapasztalatok alapján. A tanács összetétele 2005-ös alakulá-

sakor az alábbi volt:

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal

Regionális Fejlesztési Tanács

Magyar Innovációs Szövetség

Felsőoktatási intézmények képviselője

Kutatóintézetek képviselője

Kereskedelmi és Iparkamarák képviselője

Ipari Parkok képviselője

Innovációs Központok képviselője

Vállalkozásfejlesztő és szakmai szervezetek képviselője

Innovatív nagyvállalatok képviselője

Innovatív KKV-k képviselője

Klaszterek képviselője

MTESZ-ek képviselője

62

2013-ban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal jogutódja, a Nemzeti Innovációs Hiva-

tal lehet a tag, az időközben megszűnt Regionális Fejlesztés Tanács helyett pedig a megyei

szint lehet a képviselő (Megyei Önkormányzatok). Látható, hogy már 2004-ben, a folyamatok

tervezésekor a régió szereplői közösen egy kiegyensúlyozott rendszerben gondolkodtak, hi-

szen fenti taglistából öt tag közvetve vagy közvetlenül a vállalkozások képviselője, három tag

a tudásgeneráló köré, a további öt tag pedig a tudásközvetítő-kormányzati szféra delegáltja

volt.

Operatív, menedzsment szervezetként pedig a regionális innovációs ügynökséget (RIÜ) java-

soljuk, koordinációs és összekötő szereppel a stratégiai és a végrehajtási szint között, az aláb-

biak alapján:

- A regionális innovációs ügynökségek hálózata jelenleg az egyetlen országos

lefedettségű, kifejezetten innováció-támogatásra létrehozott szolgáltató hálózat Ma-

gyarországon.

- Az országos hálózat előnyei mellett minden innovációs ügynökséget a régió szereplői,

a régió igényei alapján hoztak létre.

- Jelen stratégiához készített interjúk alanyai a RIÜ-t javasolták legtöbben.

- A jelenleg érvényes Regionális Innovációs Stratégia gondozója szintén a RIÜ – a ké-

szítésben részt vevők (meglehetősen széles kör) felhatalmazásával

- Az Új Széchenyi Terv Tudomány-Innováció stratégiájában szerepelnek nevesítetten a

RIÜ-k, mint hídképzők.

- A RIÜ cím pályázat útján volt elnyerhető. (Jelenleg a Pannon Novum Nonprofit Kft.

viseli a régióban a címet, visszavonásig.)

Természetesen fenti érvek szükséges, de nem feltétlenül elégséges érvek egy operatív szerve-

zet kijelölésére (a felsorolás a legitimációs érveket tartalmazza csak), ez a régió szereplőinek

felhatalmazása alapján működik.

Javaslat a forrásallokációs irányítási rendszer elemeire

A RIS3 stratégiának az irányítási struktúrájához első lépésben újra kell definiálni a ré-

giók szerepét az innovációs rendszerben. A központi forrásallokáció mellett működő, ki-

sebb mértékű, legfeljebb 15-25 %-os decentralizált forráselosztást alapvetően jó megoldási

iránynak tartjuk, amennyiben erre vonatkozó döntés születne, akkor meg vagyunk róla győ-

ződve, hogy a régió jelenlegi innováció-támogató szervezeti struktúrája nehézség nélkül képes

lenne az ezzel kapcsolatos feladatokat ellátni.

A fenti feladatok álláspontunk szerint ésszerű munkamegosztást kívánnak meg az innováció-

támogatásban érdekelt szereplőktől. Úgy véljük, hogy amennyiben irányító hatósági (IH) fe-

ladatok kerülnének decentralizálásra, aminek egyébként nem tapasztaljuk jelét, akkor ezt a

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez lenne célszerű allokálni. A fejlesztési

ügynökség az egyetlen regionális közreműködő szervezet, amely rendelkezik innovációs, pél-

dául KTIA végrehajtási tapasztalattal.

63

Az interregionális projektek esetében – amelyekről, mint forrásokról még nem ejtettünk szót –

az IH és a közreműködő szervezeti (KSZ) tevékenység jelenlegi megoldását továbbfejlesztés-

re javasoljuk, sőt az új európai szabályozás helyi, decentralizált szervezetek (EGTC) részvé-

telét is lehetővé tenné. Ebben az esetben a megyei önkormányzatok/kormányhivatalok juthat-

nak forráselosztó szerephez, így a források közelebb kerülhetnek a valós igényekhez.

Célszerű ugyanakkor, hogy a KSZ funkció a régióba kerüljön, illetve ott maradjon, mégpedig

a projekttámogatási típusoktól függően lehetőleg több szervezethez, a következők szerint:

a) az előbb említett EGTC szervezetek interregionális programokban való részvételének

elősegítése;

b) a Regionális Fejlesztési Ügynökség esetében jók voltak a tapasztalatok a KTIA „regi-

onális 25%-a” esetében – lásd. a fenti indoklást;

c) alternatív forrásokra lehet szükség, regionális közreműködéssel – pl. ún. global

grantek létrehozása vagy kapcsolódás például a Nemzeti Gazdaságfejlesztési Célelői-

rányzathoz

Az előbb említett szervezeti megosztás ugyanakkor jelentős koordinációt és felkészültsé-

get igényel a programok átfedésének, a pályázókat terhelő, felesleges adminisztrációnak

az elkerülésére, illetve a jelenlegi, időként kedvezőtlen állapotok megszüntetésére. Ezt az

alábbiak szerint képzeljük el:

i) a központi fejlesztési dokumentumokban meghatározott mozgástér ismeretében a regi-

onális konstrukciók tervezése, a szükséges útmutatók kidolgozása;

ii) a konstrukciók társadalmi vitájának a lefolytatása;

iii) a projektgazdák számára információszolgáltatás a pályázásra nyitva álló időszakban;

iv) a projektgazdák számára információszolgáltatás az elszámolásokkal, lezárással és

fenntartással összefüggésben;

v) a korábbi pályázási kör tapasztalatainak az összegzése statisztika elemzése, a projekt-

gazdás elégedettségének és a projekttípus hasznosulásának vizsgálata, és tanácsadás a

következő tervezési időszakra;

vi) projektgenerálás, projektmentorálás, orientációs tanácsadás vállalkozásoknak;

Ezen feladatokat tudná ellátni az az irányítási rendszer, amiről jelen fejezet javaslata szól és

szakmai irányítást képviseli. A RIT, a régiós érdekeltek körének képviselői, RIÜ, RFÜ egy

hatékony és régióra szabott rendszer működtetésében lenne érdekelt a megyei szint határozott

részvételével.

A megyei területfejlesztés-innovációs tervezési szint megjelenésének fontossága:

Fontos lenne az önkormányzatok tervezői kapacitására építve az innovációhoz kötődő terve-

zési folyamatok szinergiáját megteremteni, rendszeres információcserével a szereplők között.

A megyei önkormányzatoknak fontos és deklarált szerepük van a területfejlesztésben, annak

64

tervezésében – amelybe az innováció is beletartozik. Regionális egyeztető fórumuk munkájá-

ba lehet becsatornázni az innovációs tervezést.

A régió nagyobb városainak pedig szintén vannak gazdaságfejlesztési tervezői kapacitásaik és

pontos, naprakész ismeretük a városok agglomerációjának innovációs potenciáljáról.

Pályázati döntéshozatali rendszer – összefoglaló javaslat:

Országos jelentőségű kérdésekben nemzeti döntéshozatalra, helyi jelentőségű kérdések-

ben helyi döntéshozatalra van szükség (szubszidiaritás elve).

- Stratégiai döntések

Irányító hatóság = Nemzeti minisztériumok.

Az IH csak stratégiai kérdésekben hozzon döntéseket, nem az egyes pályázatokra vo-

natkozóan, mint a 2007-13 időszakban.

- Pályázati döntések

Európai jelentőségű ügyekben, nagyprojektek vonatkozásában kormányzati

döntéshozatal javasolt, pl. a Fejlesztéspolitikai Kabinet bevonásával.

Országos jelentőségű ügyekben minisztériumi döntéshozatal javasolt, társa-

dalmi szereplők bevonásával.

Helyi jelentőségű ügyekben a megyei önkormányzatok és a megyei kormány-

hivatalok közös döntése javasolt a társadalmi szereplők bevonásával (KIK, AK,

MVA, oktatási intézmények, non-profik szervezetek, járások, állami ágazati sze-

replők: VIZIG, RIÜ stb.) (ld. francia modell).

Innovációs ügyekben: a regionális innovációs rendszer jelen fejezetben ismer-

tetett szereplői a javasolt módon

Összefoglaló javaslat az irányítási struktúrára

A fejezet zárásaként néhány általános szempont az irányítási struktúra kialakításával kapcso-

latban, amelyet a régió szereplői elvárásként fogalmazhatnak meg:

a) A fenti struktúrához új szervezet létrehozását indokolatlannak tartjuk.

b) A helyi szinten érvényesülő innováció-támogatások operatív/adminsztratív menedzs-

mentje is helyben történjen.

c) Mindezen feladatokat koordináltan, folyamatos és hatékony kommunikáció segítségé-

vel kell ellátni.

d) Törekedni kell arra, hogy a Regionális Innovációs Tanács korábbi működéséhez ha-

sonlóan legyen a régión belül az innovációs szereplők arányos érdekképviseletén ala-

puló, szilárd legitimációjú véleményformáló testület, amely lehetőleg döntési, de lega-

lább döntés-előkészítő funkciókkal bír.

e) A régiós érdekeltek meghatározók, az érdekeltek széleskörű bevonása megvalósul.

65

f) Az irányítás többszintű és több forrásra terjed ki.

g) Az irányítás tartalma jól körülhatárolt.

A következő hét éves periódusban meg kell próbálnunk tehát kijavítani az elmúlt 20 év gaz-

daságfejlesztéssel, területfejlesztéssel és innováció-fejlesztéssel kapcsolatos anomáliáit, illet-

ve továbbfejleszteni a jól működő mechanizmusokat is.

Összefoglalva a javasolt struktúra a jelenlegi rendszer szereplői által nyújtott szolgálta-

tások megújítása a fentebb bemutatottak mentén, a jól működő elemek megőrzésével, a

hiányosságok szigorú kiküszöbölésével és a régiós ügyfelek/érdekeltek érdekeinek az első

számú prioritássá emelésével.

Jelen fejezetben javaslatot tettünk egy olyan irányítási struktúrára, amely épít a jelenlegi hely-

zetre, kipróbált elemeket tartalmaz és gyökeres változtatások nélkül képes megvalósítani az

S3 stratégia céljait, amennyiben a szükséges eszközök rendelkezésre állnak. A javasolt struk-

túra sematikus ábrája:

66

…

67

3. A régió jövőképe

A már több mint 10 évvel ezelőtt készült első regionális innovációs stratégia a korábbi céljá-

ból és a megvalósítás során elért eredményekből kiindulva, tekintettel arra, hogy a régió inno-

vációs rendszereinek kiépítése terén jelentős előrelépés figyelhető meg, a régió számára az

alábbi, aktuális jövőkép fogalmazódott meg 2011-ben a második innovációs stratégiában:

„A Nyugat-dunántúli régió képessé válik arra, hogy helyi vállalkozásai a térség belső

erőforrásain alapuló innovációs folyamataikat a piaci hasznosulás szintjén is sikerre

vigyék és régióban megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedésében érzékelhető nö-

vekedést generáljanak.”

A koncepcionális dokumentum (RIS Navigátor) 2015-ig terjedő időtávra tűzött ki részletes

célokat, ennek megfelelően a jövőképben vázolt vízió rövid távú céljait határozza meg részle-

tesebben. Fenti jövőképet a RIS Navigátor kulcsiparágak, húzóágazatok azonosítása mellett

vázolta fel, az regionális konszenzussal elfogadásra került és az azóta eltelt egy évben nem

történt a régióban olyan változás, ami indokolná a felülvizsgálatát. Így a régió innovációs jö-

vőképe változatlanul a fenti. A célrendszerhez kapcsolódóan azonban az S3 tervezés kapcsán

alkotható egy specifikus jövőkép, amely erősebben fókuszál az ágazati priorizálásra:

S3 SPECIFIKUS JÖVŐKÉP

„A Nyugat-dunántúli régió képessé válik arra, hogy a meglévő kulcságazatok kompetitív

előnyeire és erősségeire építő iparági kiválóságok és kompetenciák felmutatása és az inno-

vációs szolgáltatások erőteljes fejlesztése által a kulcságazatokban működő helyi vállalko-

zásai a térség belső erőforrásain alapuló innovációs folyamataikat a piaci hasznosulás

szintjén is sikerre vigyék és régióban megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedésében

érzékelhető növekedést generáljanak és világviszonylatban is látható váljanak.”

Az S3 tervezési workshopokon és azt követően ehhez kapcsolódóan további javaslatok is szü-

lettek, amelyek a jövőképhez kapcsolódnak, de terjedelmi korlátok miatt, már kerültek bele,

viszont a beavatkozások tervezésénél szem előtt tartandók:

A jövőben Nyugat-dunántúli régió több lábon álló, diverzifikált gazdasággal rendelkezik

majd, a meglévő tudásbázison kialakult hálózatba szerveződött kompetencia és kiválósági

központok segítségével megduplázza az innovációra fordított GDP arányos kiadásait, mely jó

alapot szolgáltat a meglévő autóiparhoz kapcsolódó beszállítók fejlesztéseinek, valamint új a

faipari kompetenciákat is kihasználó új KKV számára. Nagymértékben épít a régión belüli

szabad tőke, anyag és tudásáramlásra, kiaknázva a továbbfejlesztett KFI potenciált. A jármű-

ipar tovább fog fejlődni és specializálódni, egy széles hazai beszállítói rendszerrel a gépipar,

gépgyártás és műanyag ipar területén, a koncentrációjuk szétterül, a középvállalatok esélyesek

ebben, ahol minősített beszállítóként kutatni is tudnak már.

A régió képessé válik arra, hogy helyi vállalkozásai a térség belső erőforrásain alapuló inno-

vációs folyamataikat a piaci hasznosulás szintjén is sikerre vigyék és régióban megtermelt

bruttó hozzáadott érték növekedésében érzékelhető növekedést generáljanak javítva ezzel az

itteni lakosság életminőségét.

68

A régióban kulcságazatként működő járműipar, fa-és környezetipar valamint az egés-

zségturizmus jövedelemtermelő képessége az innovációs támogatásoknak köszönhetően

jelentősen megnő, a térségben vezetővé válik, és ezt horizontálisan segíti az információs-

és kommunikációs technológiákra, a kreatív/design ipari és logisztikai valamint a régió

agráradottságaira épülő innovációk hatékony alkalmazása.

Fontos megvédeni és hasznosítani a rendelkezésre álló emberi és természeti erőforrásokat,

támaszkodva a színvonalas szellemi háttérre (innovatív kkv-k, egyetemek) szem előtt tartva a

térség multinacionális cégeinek igényeit és a beszállítóvá válni kívánó és innovatív KKV-k

érdekeit. A mezőgazdaságban, az erdészetben és a régió tájhasználatában megvalósuló inno-

vációk hosszú távon biztosítják a régió vidéki népességének megtartó képességét, a régió tel-

jes lakosságának életminőség javulását, a fenntartható fejlődés feltételeit. Ezek lehetővé teszik

az EU környező fejlettebb régióihoz való gazdasági és társadalmi felzárkózást, továbbá előse-

gítik a régió agrárágazatából származó termékek és szolgáltatások helyben történő fogyasztá-

sát és versenyképességének növelését, valamint a jövedelmek helyben történő minél nagyobb

arányú felhasználását.

A régiónkban elérhető biomassza (kiemelten a fa), a víz (kiemelten a gyógyvizek), a termő-

föld és a napenergia (kiemelkedő a napsütéses órák száma) önmagukban is egy reményteljes

jövőképet vetítenek elő. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben a megújuló energiák tény-

leges és gyakorlati hasznosítására, még szorosabbra kell fűzni a viszonyt a szomszédos Auszt-

riával és Szlovéniával – például közös projektek végrehajtásában – mivel ezek az országok

ezeken a területeken már előttünk járnak. Egyes vállalkozások és egyetemek együttműködé-

sének elősegítése, valamint a hiányszakmás szakképzések erősítése.

Ha sikerül „visszahozni” azt a több ezer munkavállalót (köztük több száz, idehaza képzett

mérnök), akik ma napról napra ingáznak a szomszédba a jobb megbecsülés reményében, ak-

kor létrejön egy olyan kritikus tömeg, amely akár kisebb csodákra is képes, és a fent említett

erőforrások bázisán sikeres innovációk százai valósulhatnának meg.

A jövőkép alapján a régiós Nyugat-Dunántúl az élénk helyi és nemzetközi (különösen határon

átnyúló) együttműködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus gazdasági, közlekedési,

tudás és kommunikációs tengelyek aktív részeseként, jelenlegi gazdasági potenciálját az inno-

váció révén tovább növelve az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építve kö-

zép-európai gazdasági térben megújulni képes - zöld jövőrégiójává válik.

Reményeink szerint a stratégia időtávja alatt létrejön az Észak- Déli gazdasági, innovációs (és

a kapcsolódó területfejlesztési stratégiák révén majd pedig egy közlekedési) tengely a régió

belső gazdasági kapcsolatainak erősítéséért és kohéziójáért, a régión belüli gazdasági együtt-

működések száma megnövekszik. Fontos lesz, hogy 2020-ra megnőjön a tőkeerős családi

középvállalkozások száma és kompetenciája export és beszállítás tekintetében

A Közép-Európai gazdasági tér újraformálásában a régió kezdeményező szerepet lát el - az

innovációs és kutatási kapacitások dinamikusan növekednek. A termálturisztikai innovációk-

nak köszönhetően a rekreációs lehetőségek európai szinten ismertté és versenyképessé válnak.

Az előző két évtized mennyiségi fejlődése után a gazdaság minőségi megújulása jellemzi

Nyugat-Dunántúlt, teljes körű innováció támogató rendszer épül ki. A régió oktatása mindezt

segíti: innovációhoz szükséges munkaerő kibocsátása, innovációhoz szükséges tudásátadás

beépül a nem szoros értelemben vett innovatív munkakörökbe, az oktatók life long learning

69

elv alapján folyamatosan fejlesztik kreatív/innovatív kompetenciáikat és ezt adják át - bizto-

sítva így a HR utánpótlást. Az innovációs rendszer megfelelően fog kapcsolódni más rendsze-

rekhez (vállalkozásfejlesztési, városfejlesztési, pénzügyi-adórendszer stb.), így hatékonyabbá

téve az egész regionális gazdaság működését.

Mindezek megvalósulásával a három célcsoport mindegyike lépéseket tesz a kiválóság irá-

nyába: kiváló tudás születik a régióban, amely kiváló közvetítő rendszer segítségével segíti a

vállalkozásokat a hasznosításban, és abban, hogy a hasznosítói kör is fontos lépéseket te-

gyen a kiválóság irányába.

3.1 A régió fejlesztésének átfogó céljai

A fenti jövőképhez kapcsolódóan olyan stratégiai cél fogalmazható meg, amely összhangban

van az innováció stratégiában alkalmazott értelmezésével, illetve a korábbi cél- és eszköz-

rendszerben is megjelenő, életminőséget végső célként definiáló alapelvvel, valamint a fenn-

tartható és befogadó régiófejlesztés követelményeivel. Ez az általunk alkalmazott megközelí-

tésben azt jelenti, hogy az innováció nem öncélú tevékenység, hanem egy eszköz a régió stra-

tégiai céljának eléréséhez. Stratégiai célként a következő fogalmazható meg:

A hagyományos gazdaságfejlesztési szempontok mellett az innováció összetett szempont-

rendszerének kiterjesztése a régiós gazdaság egészére és a társadalmi fejlődés meghatározó

területeire, végcélként kitűzve a régióban élők életminőségének folyamatos javítását. Mivel a

jövőkép és a stratégiai cél az innováció mellett számos egyéb feltétel meglétét és más terüle-

tekre kiterjedő programokat és intézkedéseket is magában foglal, elengedhetetlennek tartjuk

az innovációhoz közvetlenül kapcsolódó specifikus részcél kijelölését. Ez annál is inkább

indokolt, mivel a RIS3 stratégia és célrendszere több, átfogó stratégia részstratégiájaként ér-

telmezhető.

A fentieket figyelembe véve a RIS3 jellegét és célját figyelembe véve a következő specifikus

részcél fogalmazható meg:

A Nyugat-dunántúli Régió célja a kulcs- és húzóágazatinak innováció vezérelt továbbfejlesz-

tése, az ehhez kapcsolódó K+F infrastruktúra megújítása, a tudástermelés és hasznosítás elő-

térbe helyezése és kapcsolatuk erősítése, valamint a hálózatosodás és a KKV-k

nemzetközisedésének erősítése. Emellett cél az innováció társadalmi szempontjainak és isme-

reteinek erősítése, a széles körű innovációs szemléletformálás, valamint a fenntartható növe-

kedést támogató horizontális eszközök integrálása.

A mezőgazdaságban, az erdészetben és a régió tájhasználatában megvalósuló innovációk

hosszú távon biztosítják a régió vidéki népességének megtartó képességét, a régió teljes la-

kosságának életminőség javulását, a fenntartható fejlődés feltételeit. Ezek lehetővé teszik az

EU környező fejlettebb régióihoz való gazdasági és társadalmi felzárkózást, továbbá elősegí-

tik a régió agrárágazatából származó termékek és szolgáltatások helyben történő fogyasztását

és versenyképességének növelését, valamint a jövedelmek helyben történő minél nagyobb

arányú felhasználását.

70

A fenti célrendszert a következő részcélok megvalósításával tartjuk reálisnak:

A régió K+F hatékonyságának, erőforrásainak és háttérfeltételeinek differenciált fej-

lesztése, amely kiterjed a hagyományos, feltörekvő, illetve kiegészítő gazdasági ágak

és a társadalmi tevékenységek infrastrukturális ellátottságának növelésére is.

A technológia és tudástranszfert, a tudástermelést és a hasznosítását segítő szolgáltatá-

si környezet fejlesztése, innovációs szolgáltatásfejlesztési eszközök és megoldások

széles körű alkalmazása, innovációs szabályozási és finanszírozási kezdeményezések

indítása.

A regionális hálózati együttműködések továbbfejlesztése és bővítése, együttműködés

fejlesztés, a régión belüli, régiók közötti, határon átnyúló és transznacionális viszony-

latban, az innovatív vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak piacra jutásának

segítése.

STRATÉGIAI CÉLOK

A régió adottságai alapján a húzóvállalkozásai innovációs teljesítményének javítása a

keretfeltételek javítása és a tudástermelés/hasznosítás közötti kapcsolat erősítése, a

korszerű technológiák transzferének elősegítése által, a megerősödött innovatív KKV

szektor egy hatékony innovációs ökoszisztémában működjön

A régió korábban jól működött innovációs intézményrendszerének visszaállítása, az itt

működő gazdasági együttműködési hálózatok és klaszterek, hazai és nemzetközi kuta-

tási partnerségek támogatása, valamint a támogatási rendszer hatékonyságának javítása

a regionális döntéshozatallal, a rendszerszintű hatékony működés elérése érdekében

hatáskörökkel és kompetenciával rendelkező regionális innovációs fórum felállítása

A régióban megfogalmazódó innovációs célú kezdeményezések piaci hasznosításának

jelentős segítése azok fokozása érdekében, ennek előfeltételeként a K+F+I támogtató

rendszer fejlesztése, a piacra jutás hatékony elősegítése, ezáltal a régió innovatív vál-

lalkozásai versenyképességének és innovációs- valamint jövedelem termelőképesség-

ének javítása

A stratégia jövőképének és célrendszerének megfelelően egy széles társadalmi-gazdasági sze-

replő kör bevonásával meg kellett határozni azokat az iparágakat, trendeket, melyek terén a

régió belső erőforrásaiból és potenciáljából adódóan a vállalkozások innováció terén tett erő-

feszítéseit ösztönözni érdemes. Ezek meghatározása során figyelembe vételre kerültek a tá-

gabb fejlesztéspolitikai környezet által megszabott irányok, így az EU 2020 stratégiája és az

Új Széchenyi Terv és a Nyugat-dunántúli Operatív Program célkitűzései is.

A kiemelt tématerületek és iparágak az alábbiak lehetnek:

gépjárműipar

71

fa- és környezetipar, a megújuló energiák hasznosításával foglalkozó ipar-

ágak,

egészségturisztika.

Mindezekhez horizontálisan társul:

agráradottságokra épülő innovációk,

információs technológia, elektronika,

kreatív iparágak,

o design,

o marketing,

logisztika,

az élhető környezet szemléletmódja,

valamint a helyi termékek előtérbe helyezése.

Mindezen fejlesztési területeket olyan szemlélettel kell megközelíteni, amely megfelel a bio-

innováció (élelmiszeripar, mezőgazdaság), biodiverzitás és az ökoindusztriális ipar (Cradle to

Cradle) elveinek, amely a gyakorlatorientált módon kívánja a nyersanyagok felhasználást

csökkenteni, valamint a kevesebb hulladékot és környezetszennyező anyagot eredményező

eljárások bevezetését szorgalmazza, de egyúttal támogatja az innovációt és a gazdasági növe-

kedést is. Mindezekhez kapcsolódik még az innovációk dinamizálása még az egészségügy-

ben, energetikában, oktatásban, a közlekedésben/logisztikában.

A fenti kitörési pontok tükrözik a régió gazdasági helyzetét és potenciálját. A helyzetfeltárási

fejezetekben ismertetettek alapján a járműipar a kapcsolódó iparágakkal és a beszállítói kör-

nyezet kiterjedtsége folytán egyértelműen a régió húzóágazataként értékelhető, amelyet a stra-

tégia egyik legfőbb kitörési pontjaként kell megemlíteni. Ehhez szorosan köthető a gépgyár-

tás, illetve a mechatronika, amely abból a szempontból is kiemelhető, hogy a közvetlenül a

járműiparhoz kötődő tevékenységekkel szemben ezen iparágak (valamint további pl. mű-

anyagipar, textilipar) a régió több térségében is megjelennek, kevésbé erős térbeli koncentrá-

ciót mutatva.

A kreatív iparágak és az információs technológia térbeli fókusza szintén kevésbé hangsúlyos,

ezek tipikus példái lehetnek a kis létszámmal is működőképes, start-up ill. spin-off vállalko-

zások tevékenységének, ugyanakkor szinten minden, a régióban megtalálható jelentősebb

iparághoz és termelő tevékenységhez (könnyűiparhoz, élelmiszeriparhoz, stb.) kapcsolódhat-

nak.

A társadalom egészséges ivóvízzel és az egészséges élelmiszerrel való ellátása az egész vilá-

gon stratégiai kérdés, ehhez kapcsolódik az üvegházhatás és a CO2 kibocsátás csökkentése. A

környezeti fenntarthatóság témaköre az EU-ban egyre hangsúlyosabbá váló klímaváltozás

kérdéseknek kezelése kapcsán, és potenciális kitörési pontként mindenképpen kiemelendő,

magában rejtve a megújuló energiaforrások hasznosításában, az épület-energetikában, épület-

gépészetben rejlő lehetőségeket, és a faiparral összefüggő tevékenységek fejlesztését is. Az

72

egészségturizmus a régió kiemelt turisztikai ágaként, elsősorban a meglévő, nemzetközi jelen-

tőségű gyógyfürdőkre alapozva, egyben kapcsolódva a szépségipar, egészségügyi szolgáltatá-

sok, valamint az élelmiszeripar (bioélelmiszerek) fejlesztéséhez is, szintén kiemelt iparágként

kell, hogy megjelenjen a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve.

A régióban szerveződő járműipari központok (Győri Járműipari Körzet, Pannon Járműipari

Központ) megmutatta a piac, a jelenleg itt dolgozó vállalatok igényét. Szükséges a gépész-

mérnök és villamosmérnök képzés a régióban, illetve ennek alternatívájaként a mechatronikai

mérnökképzés. Ez a képzés kell, hogy alapot képezzen a régió munkaerő igényének lefedésé-

re és ezzel azonos súlyban a szükséges egyetemi innovációs bázis kialakítására.

73

4. Fejlesztési prioritások

A régió jövőképének meghatározásánál, a fejlesztési célok kitűzéséhez és azok elérését segítő

főbb fejlesztési területek meghatározásához kialakított stratégia és annak megvalósítása során

szem előtt kíván tartani olyan alapelveket, amelyek minden átfogó és specifikus cél esetében

relevánsak, és amelyek figyelembe vétele szükségszerű és indokolt az egyes akciók megter-

vezésénél. Az alapelvek kötelezően alkalmazandóak minden stratégiához kapcsolódó konkrét

fejlesztés esetén. Az erőforrások felhasználásakor törekedni kell a kritikus tömeg elérésére,

azaz a fejlesztéseknek első sorban az innovációs potenciállal és/vagy kapacitásokkal már ren-

delkező területeken, illetve témákban kell koncentrálódniuk. A térségi és területi fókuszálás

nem jelentheti a feltörekvő térségek, kutatási irányok ellehetetlenülését, azaz minden fejlesz-

tés esetében vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy van-e realitása az innováció szempontjából

periférikus térségekben való megvalósításnak. A régió területfejlesztési, gazdaságfejlesztési,

innovációs célú forrásainak megtervezésekor, illetve elosztásakor az S3 célrendszeréhez il-

leszkedő programok kerülnek definiálásra. Egyéb regionális, illetve térségi stratégiák a S3

céljaival összhangban kerülnek kialakításra, a fejlesztési prioritások pedig ezek alapján

kerültek meghatározásra. Az S3 tervezési módszertan alapján a régió jellege többfélekép-

pen is meghatározható. A különböző megközelítéseket ötvözve törekedtünk egy nemzetközi

szinten is elfogadott, a régió országon belül elfoglalt pozícióját szem előtt tartva meghatározni

a régió jellegét. A régió meghatározó karakterének kiemelése érdekében egyrészt figyelembe

vettük az OECD innovációs szempontú régió besorolását (amely az Europa 2020 intelligens

növekedési tipológiájának alapja). Ennek segítségével meghatározhatók a tudás, innováció és

regionális sajátosságok közötti összefüggések. Emellett ötvöztük az Europa 2020 fenntartható

növekedési és befogadó növekedési megközelítésű besorolását, amely alkalmas a régió fő

gazdasági és társadalmi besorolására.

Az OECD régiók kategorizálása során figyelembe vett innovációval kapcsolatba hozható vál-

tozóknak a felhasználásával három makro kategóriába soroltan összesen nyolc klasztert hoz-

tak létre.

A régiók besorolása a három makro kategória szerint

Forrás: OECD Regional Development Working Paper 2011/03

74

Ez alapján a besorolás alapján a Nyugat-Dunántúl az Ipari termelési zóna klaszteréhez tarto-

zik, ezen belül is a Hagyományos ipari régiók közé sorolandó. A hasonló adottságú hagyomá-

nyos ipari régiók egyértelmű koncentrációja figyelhető meg Közép-Európában. Ezen régiók

közös jellemzője a feldolgozóipar foglalkoztatás kiemelt szerepe.

Hagyományos ipari régiók Európában

Forrás: OECD Regional Development Working Paper 2011/03

A fenntartható növekedés és a befogadó társadalom szempontú besorolás alapján egyrészt

vegyes besorolású, erősen városodott, de csak részben városias régióról beszélhetünk (vidéki-

es, de közel városias régió). Másrészt a csökkenő lakosságszám jellemző (csökkenő lakosságú

régió), néhány megyei jogú város és kiemelkedő kisváros kivételével, amelyek komoly befo-

gadóképességgel rendelkeznek. A fentebb bemutatott besorolási sémák jó alapot adnak egy

saját, a régió országon belüli tényleges elhelyezkedését is figyelembe vevő, innovációval kap-

csolatos változókkal elkészített osztályozás megalkotásához, mely alapján elmondható, hogy a

régió hagyományos ipari térségnek számít, mely képes a (innovatív) struktúraváltásra. K+F

ráfordításai, az egy főre jutó GDP, a K+F területen dolgozó kutatók száma viszont csupán a

magyar régiók középmezőnyéhez tartozást erősítik meg. A kiválóság fokozásához viszont

jelentősen elehet építeni a két régiós székhelyű egyetem (SZE és NYME) valamint a máshol

székhellyel rendelkező, de régióban jelentős képzési és esetenként kutatási kapacitásokat biz-

tosító egyetemekre (Pannon Egyetem, Pécsi Tudomány Egyetem, Budapesti Műszaki Egye-

tem, ELTE, BGF).

75

A régió eddigi eredményei, jelenlegi adottságai, viszonylagos gazdasági fejlettsége, a közép-

európai gazdasági térbe való beágyazottsága, valamint az innovációs rendszer szereplőinek

továbbfejlődés iránti készsége és nyitottsága jó lehetőséget kínál arra, hogy az innovációs

teljesítmény minden szempontból jelentősen javuljon. A régió gazdasági szerkezetéből és

társadalmi adottságaiból következően a régió versenyképességének növelése és fenntartása

csak a lehető legszélesebb körben értelmezett innováció előtérbe helyezésével, illetve annak

feltételrendszerének megteremtésével és folyamatos biztosításával lehetséges.

A RIS3 Guide indikatív jelleggel segítséget nyújt ahhoz, hogy a régiót sajátosságai alapján

milyen kategóriákba lehet besorolni. A régiók indikatív besorolása:

az intelligens növekedés szempontja alapján:

o tudás-régió,

o ipari termelési zóna,

o nem tudás- és technológia intenzív régió;

a fenntartható növekedés szempontja alapján:

o vidékies régió,

o vidékies, de közel városias régió,

o városias régió;

a befogadó növekedés szempontja alapján:

o csökkenő lakosságú régió,

o növekvő lakosságú, kívülről beáramló lakosság jellemezte régió.

Az ajánlás szerint az alábbi ábra tengelyein lehet elhelyezni a jelenlegi fejlettségi fokán az

egyes régiókat, de ennek meghatározása nem kötelező jellegű. A régió besorolása a fenti fej-

lettségi szintek alapján az alábbi lehet:

Nyugat-

Dunántúl

Intelligens nö-

vekedés szem-

pontja alapján

Ipari termelési

zóna

Fenntartható

növekedés

szempontja

alapján

Vidékies, közel

városi régió

Befogadó nö-

vekedés szem-

pontja alapján

A nagyvárosok-

ban növekvő, a

kistelepüléseken

csökkenő lakos-

ságú régió

76

PRIORITÁSOK

1. A régió innovációs

kíválóságainak azonosí-

tása, és (ki) fejlesztése a

keretfeltételeinek javítá-

sa

2. Az innovációs szolgáltatá-

sok és az azt nyújtó intéz-

mény rendszer fejlesztése

3. A régió vállalkozásai versenyké-

pességének javítása, tudásbázi-

suk (szakmai, innovációs és me-

nedzsment irányú) bővítése

INTÉZKEDÉSEK

1/1. A régió felsőoktatási

intézményi és tudomá-

nyos/kutatóhelyi

kíválóságainak és kutatóhe-

lyi potenciáljának javítása,

a műhelyek kiválóságon

alapuló eredményeinek

disszeminációja

2/1. Innovációs szolgáltatások

minőségi és mennyiségi fejlesz-

tése, beleértve felsőoktatási

intézmények és tudomá-

nyos/kutató műhelyek innovatív

szolgáltatásainak fejlesztését is

és az egyéni feltalálók segítését

3/1. Vállalkozások minősítési rend-

szerének fejlesztése, beszállítói ké-

pességének növelése, innovációs,

tanácsadási igényeinek minőségi

kiszolgálása

1/2. A piaci igényeken ala-

puló, kiválóság alapú, új

tudományos/kutató műhe-

lyek létrehozása és fejlesz-

tése

2/2 Klaszterek hálózatos műkö-

désének segítése a technológiai

és tudástranszfer segítésével,

önértékelésen alapuló vállalko-

zói benchmark rendszer elter-

jesztése

3/2. A vállalkozások innovációs és

menedzsment ismereteinek bővítése,

tudatosságuk növelése,

nemzetköziesedésük segítése, befek-

tetői tőkevonzó képességének javí-

tása, telephely fejlesztési igényeinek

elősegítése

1/3. Nemzetközi K+F+I

tevékenységbe történő be-

kapcsolódás lehetőségeinek

szélesítése

2/3. Innovációs szabályozási és

finanszírozási kezdeményezé-

sek indítása, regionális innová-

ciós támogatási rendszerek újjá-

alakítása, regionális innovációs

monitoring rendszer elterjeszté-

se

3/3. Kockázati tőke szempontjából

kedvező start-up és spin-off vállal-

kozások beazonosítása, létrehozásá-

nak elősegítése

1/4. A régió gazdasága

szakember igényének biz-

tosítása innovációs munka-

körökben

2/4. Szolgáltató fókuszú techno-

lógiai parkok, kompetencia

központok létrehozása és fej-

lesztése, nyílt innováción alapu-

ló virtuális kompetencia hálóza-

tok létrehozása

3/4. A vállalkozások piacra jutási és

marketing lehetőségeinek elősegíté-

se

1/5 A vállalkozások inno-

vációs képességeinek erősí-

2/5. Az innováció társadalmi

beágyazottságának erősítése,

3/5. A régió kulcsiparágaihoz kap-

csolódó K+F+I szakmai tevékeny-

77

tése, és a kíválósághoz kap-

csolódó kockázati tőkevon-

zó képességeik fejlesztése

szemléletformálás, népszerűsí-

tés,

ségek támogatása, K+F+I munkahe-

lyek létrehozásának elősegítése a

régióban

A prioritások indokoltsága:

1. Prioritás - A régió innovációs kiválóságainak azonosítása, és (ki) fejlesztése a

keretfeltételeinek javítása

Cél: A prioritás célja, hogy az egyik legfontosabb innovációs keretfeltétel, a régió kiválósága-

inak azonosítása és (ki) fejlesztése, valamint a régió kutatás-fejlesztési tevékenysége intenzí-

vebbé és eredményei a régió szélesebb értelemben vett közönsége számára is ismertté, és a

gazdaság számára hasznosíthatóbbá váljanak, így a helyi K+F potenciál kihasználtsága, a

KKV szektor felé irányuló szolgáltatói hajlandósága, vállalati innovációt támogató szerepe

javuljon.

Indoklás: A világszerte kibontakozó és elhúzódni látszó, világszintű hitelválság és re-

cesszió hatásait ellensúlyozandó, szükséges a globális gazdasági folyamatokba történő, a helyi

szereplők számára is mind nagyobb haszonnal járó bekapcsolódás mellett a helyi gazdasági

(kör) folyamatok erősítése, a források helyben tartása a helyi erőforrásokra, kiválóságokra,

tudásra, ötletekre alapozva. Ezen folyamatok elősegítésében nagy szerepe lehet a régión belüli

szereplők innovációs teljesítményének, és az innovációk helyi gazdaság (kiemelten a KKV-

szektor) számára történő aktív bekapcsolásának, mely feltételezi a helyi kutatási potenciál

javítását (részben a nemzetközi K+F+I tevékenységbe történő intenzívebb bekapcsolódás ál-

tal), és a létrejött eredmények terjesztését a gazdasági szereplők és a közvélemény irányába is,

ami a már kialakult együttműködések további erősítését és elmélyítését feltételezi.

2. Prioritás - Az innováció szolgáltatások és az azt nyújtó intézmény rendszer fej-

lesztése

Cél: A prioritás célja, hogy a régió vállalkozásinak innovációs elképzelései minél nagyobb

arányban jussanak el a komplex innovációs folyamat végéig, azaz a piaci hasznosulásig. To-

vábbi cél a generikus innovációt segítő szolgáltatások fejlesztése, valamint hogy – elsősorban

a fejlesztési költségek csökkentése által – a kutatás-fejlesztési tevékenységek intenzívebbé és

eredményei a régió szélesebb értelemben vett közönsége számára is ismertté, valamint a gaz-

daság számára – elsősorban a nyílt innováció népszerűsítésével, gazdasági hálózatokon ke-

resztül, illetve a szükséges finanszírozási és szabályozási feltételek rendelkezésre állásával –

hasznosíthatóbbá váljanak.

Indoklás: A régió vállalkozásai számára az innováció, mint lehetséges kitörési pont kevésbé

nyilvánvaló eszköz, így az innovációs hajlandóság fokozása szükséges, különösen a régió

kulcsiparágaiban működő klaszterek és kutatóhelyek tekintetében. Ennek elősegítése érdeké-

ben az innováció társadalmi beágyazottságának erősítésére, emellett piaci igényeken alapuló

innovációs szolgáltatások minőségi fejlesztése és a kutatási infrastruktúra ésszerű hasznosítá-

sa szükséges, ami együtt kell, hogy járjon az innovációban érintett hídképző szervezetek rend-

szerének összefogásával. A régióban már megindult klaszter-kezdeményezések és az innová-

78

cióban érintett egyéb szervezetek kiváló terepei lehetnek az innovációs hajlandóság növelésé-

nek, hiszen a hálózati kapcsolatok sűrűsége és minősége jelentősen erősödött az elmúlt évek-

ben. Az innovációs folyamatok elősegítése, mint funkció egyúttal a klaszterek által hozzáadott

érték tekintetében is előrelépési lehetőséget jelent. Az egyéni feltalálók eddig kevésbé kaptak

figyelmet, pedig a kiválóság szempontjából a további fejlődés ötleteit hozhatják magukkal.

Az innovációs folyamatok kiterjesztése, népszerűsítése, illetve költséghatékonyabbá tétele, a

fogyasztói igényekhez történő gyors alkalmazkodás és gyors termékfejlesztés érdekében

szükséges a nyílt innováció ösztönzése, azaz a fejlesztési feladat egy definiálatlan tömeg kol-

lektív bölcsességének és kapacitásának segítségével történő megoldása, a szolgáltatás orientál

innovációs központok és ipari parkok támogatása. Ez részben maga a folyamat elméleti ismer-

tetése, részben nyílt innovációs központok és internetes portálok, „living lab”-ek, kompeten-

cia központok és virtuális kompetencia hálózatok létrehozásával és a már meglévő erőforrás-

ok minőségi fejlesztésével lehetséges.

Az innovációs hajlandóság egyik jelentős tényezője a jogszabályi környezet, melynek rugal-

massága és az adórendszerben rejlő ösztönző lehetőségek kihasználása jelentősen javíthatja az

innovatív vállalkozások helyzetét és finanszírozhatóságát. Ezzel párhuzamosan szükséges

újraéleszteni a decentralizált innovációs támogatási rendszereket, mivel a helyi szinten az

igények és a célcsoport ismerete jóval erősebb lehet, ebből fakadóan hatékonyabb és problé-

ma-orientáltabb forráskihelyezésre, illetve monitoring-rendszer működtetésére van lehetőség.

3. Prioritás - A régió innovatív vállalkozásai versenyképességének javítása, tu-

dásbázisuk (szakmai, innovációs és menedzsment irányú) bővítése

Cél: A prioritás célja, hogy a régió vállalkozásinaknak versenyképessége a nemzeti illetve

nemzetközi kitekintésben is növekedjen a szakmai, innovációs és menedzsment ismereteik

növelésével. Ennek érdekében szükséges, hogy a fejlesztések forrásigényének biztosítása mel-

lett a gazdasági társaságok az innovációs folyamat elemeivel kapcsolatos módszertani, jogi,

üzleti és marketing és menedzsment valamint a minőségbiztosítási és technológia transzfer

kérdésekre is érdemi támogatást kapjanak, így a fogyasztói ötleteken alapuló fejlesztések

megvalósításában (market pull-típusú innováció) előrelépést érhessenek el új típusú szolgálta-

tásaikkal, vagy azok szakértőről való igénybevételével és a nemzetközi piacra lépésük segíté-

sével.

Indoklás: A vállalkozások nagy része a teljes innovációs folyamat minden elemére vonatko-

zóan nem rendelkeznek teljes körű ismeretekkel, így az iparjogvédelem, de főként a piaci

hasznosítás, a marketing és üzletviteli tanácsadás, a menedzsment és forrásbevonás, exportra

termelés témakörökben fontos a megfelelő szolgáltatások igénybe vételének lehetősége, va-

lamint a közvetlen K+F+I tevékenység és a kutatói foglalkoztatásuk támogatása. A befektetői

és kockázati tőke szempontjából kedvező start-up és spin-off vállalkozások létrehozásának

elősegítése mellett a létrejöttük után azok fejlődésének segítése, a termékeik/szolgáltatásaik

piacra jutási és marketing lehetőségeinek sikerre vitele is támogatást igényel.

79

5. Szakpolitikai eszközök

A nemzeti KFI stratégiában foglalt decentralizált innovációs szolgáltatások figyelembe vételre

kerültek a beavatkozások kidolgozásánál:

1) Regionális adottságok kihasználása, helyi speciális igényeknek való jobb megfele-

lés.

2) Integrált, egyablakos, régiónként egy innovációs szolgáltató bázis kiépítése.

3) Vállalkozások számára tömegesen és gyorsan elérhető szolgáltatások nyújtása (pl.

a nemzetközi gyakorlatban elterjedt innovációs voucher, hazai példája, az

Innocsekk mintájára)27

.

4) Regionális információs bázisok megerősítése és a nemzeti centralizált rendszerrel

való kompatibilitás biztosítása.

A szakpolitika intézkedéseinek bemutatása

1. Prioritás - A régió innovációs kiválóságainak azonosítása, és (ki) fejleszté-

se a keretfeltételeinek javítása

1.1. A régió felsőoktatási intézményi és tudományos/kutatóhelyi

kíválóságainak és kutatóhelyi potenciáljának javítása, a műhelyek kiváló-

ságon alapuló eredményeinek disszeminációja

Az intézkedés az EU strukturális alapjainak és kutatási keretprogramjai útján segíthető elő,

részben konkrét K+F tevékenység támogatása, a kiválósági területeken történő kapacitásbőví-

tés és a kutatási infrastruktura minőségi fejlesztések által. A cél az, hogy a már kialakult ka-

pacitások fenntarthatósága erősödjön, illetve minél több olyan kutatás induljon amely ezek

ésszerű kihasználásáva a gazdasági élet szereplői számára is közvetett, vagy közvetlen úton

hasznosítható eredményeket hoz. Fontos, hogy a gazdasági igények által gerjesztett kutatások

induljanak, továbbá a kutatóhelyek humánerőforrás-háttere és fizikai kapacitásai megerősöd-

jön, minőségük javuljon. Legalább ennyire fontos, hogy a régiós műhelyek kiválóságon ala-

puló eredményei széles körben elérhetővé váljanak a disszeminációjuk által. Az ágazati tu-

dásbázisok, az egyetemek, felsőoktatási kutatóhelyek az innovációs lánc első szakaszaiban

tevékenykednek (alapkutatástól az alkalmazott kutatáson át a termékfejlesztésig bezárólag),

iparjogvédelmi, piaci hasznosítási és marketing kérdésekkel kevésbé foglalkoznak, így az

eredmények régiós gazdaságba történő beépülése csak úgy biztosítható, ha azok a helyi vál-

lalkozások illetve a szélesebb értelemben vett közvélemény által ismertté és alkalmazhatóvá

válnak. Az ismertség és a kommunikáció hatékonyságának követelménye fordított irányban is

fennáll: a kutatóhelyek számára ismertté kell válnia a helyi vállalkozások fejlesztési igényei-

27 A voucher-konstrukció lényege a következő: ha a cégeknek például szabadalmi, kutatási stb. szolgáltatásra van szükségük,

megrendelik, befogadják az azt nyújtó szervezet számláját, amit a támogató szervezet közvetlenül a számlát kibocsátó részére

fizet ki..

80

nek. Lényeges szempont, hogy a kutatóhelyek nyissanak a piaci szolgáltatások irányába, első-

sorban a vállalkozások számára kínált műszaki K+F szolgáltatások bevezetésével. Ez az üzleti

és az oktatási/kutatási szféra közelítésének konkrét, mindkét szektor számára kölcsönös elő-

nyökkel járó módja lehet. Az intézkedés további eszközeként a tudásáramlás és a kooperáció

elősegítése szükséges, pl. kiadványok, nyílt napok, rendezvények útján, információs rendsze-

rekhez és adatbázisokhoz történő hozzáférés elősegítésével, célszerű emellett létrehozni egy

egységes, regionális szintű kommunikációs platformot és a régióban fellelhető tudás összefog-

lalása céljával egy ún. tudáskataszter a fenti célok elérése érdekében.

A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ESZA, Horizon 2020

1.2. A piaci igényeken alapuló, kiválóság alapú, új tudományos/kutató műhe-

lyek létrehozása és fejlesztése

A meglévő K+F kapacitások minőségi fejlesztése mellett fontos, hogy az innovációs szolgál-

tatásokra leginkább rászoruló mikro- és kisvállalkozások új területeken jelentkező innovációs

kezdeményezéseinek támogatásához a K+F igénybevételi szintje és színvonala növekedjen,

illetve az innovációs szolgáltatások keresleti és kínálati elemei közelítsenek egymáshoz. A

meglévő felsőoktatás bázisán új tudományos kutatások, képzési irányok megalapozására is

igény van (pl. energetika, megújuló erőforrások, kulturális és kreatív iparágak, biodiverzitás,

biokultúra, ökoindustry, kulturális tartalom és data resurce) helyi ipar-orientált tudásközpon-

tok kíválósági alapon történő létrehozása és fejlesztése is fontos. Ez elősegíthető termelő és

szolgáltató vállalatok részére könnyen elérhető, tudás intenzív szolgáltatói centrumok fejlesz-

tésével, a szolgáltató centrumok között hálózati rendszerek kialakításával, az elektronikus

formában történő kapcsolódás feltételeinek megteremtése, új szolgáltatások beindítása által.

Fontos az akkreditált, speciális területek méréstechnikai feladatait ellátó mérőbázisok, labora-

tóriumok létrehozása, mérőeszközökkel való ellátása, speciális mérési feladatokat ellátó mű-

szerek, szenzorok kifejlesztése. Az egyetemek, kutató központok és vállalatok közötti koope-

ráció erősítése is célja az intézkedésnek.

A megvalósítás várható időtartama: 3-4 év

A megvalósítás forrásainak fajtája: ESZA. KTIA

1.3. Nemzetközi K+F+I tevékenységbe történő bekapcsolódás lehetőségeinek

szélesítése

A régió és az ország versenyképessége szempontjából a regionális és nemzeti szint mellett

nagyobb léptékben, nemzetközi szinten is szükséges bekapcsolódni az innovációs folyama-

tokba. A régió számára ebben a tekintetben elsősorban Bécs, Pozsony és Prága (Centrope tér-

ség) tekinthető versenytársnak (a szakképzett munkaerő és a kutatói gárda elszívása terén) de

egyben minden más kíválósági területen potenciális legfőbb partnernek is. A Duna régióval

mint befogadó makro-régióval, mely térségek szereplőivel a jelenleginél intenzívebb kapcso-

81

latot szükséges kialakítani, mind a kutatóhelyek, mind az innovatív vállalkozások és gazdasá-

gi hálózatok (klaszterek) szintjén. Tágabb értelemen az EU tagállamaival a nemzetközi

együttműködésekben rejlő lehetőségeket elsősorban a tudásmegosztás érdekében érdemes

minél nagyobb mértékben kiaknázni, amelyek során fontos szempont, hogy a hídképző szer-

vezetek és kutatóhelyek mellett minél több olyan helyi vállalkozás részese legyen a tudás-

megosztásnak, melyek a régióban képesek lehetnek kamatoztatni az új ismereteket. A nem-

zetközi kapcsolatokat az EU szintjén és a határ menti kapcsolatok mellett érdemes kiterjeszte-

ni a tengerentúl mellett a keleti világ (elsősorban Kína és India) irányába is.

A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ESZA. KTIA, Horizon 2020, ETE és Interreg for-

rások

1.4. A régió gazdasága szakember igényének biztosítása innovációs munkakö-

rökben

A régió gazdaságának fejlesztéséhez a kreatív, jól képzett humánerőforrások jelenléte és kifej-

lesztése elengedhetetlen feltétel. Ez középszinten a szakképzési rendszer fejlesztésével, annak

a piaci igényekhez való igazítása, a képzési programok igényorientált átalakítása, az intézmé-

nyi bázisok korszerűsítése és a helyi felsőoktatással való összeköttetés terén jelenhet meg. A

hatékonyság növelése és profiltisztítás mellett ezen a területen fontos a kompetencia alapú

fejlesztések és a life long learning elterjesztése a felnőttképzésben. A felsőfok szintjén az

egyetemek oktatási eredményessége szempontjából lényeges szempont, hogy nemcsak a köz-

vetlen tudás- és információátadás, hanem a kreativitásra, gondolkodásra és problémamegol-

dásra történő ösztönzés is feladat kell, hogy legyen, ami az ötletek, innovációk számának nö-

vekedésére hosszú távon pozitív hatást fejthet ki. Az intézkedés célja, hogy a képzési rendsze-

rek rugalmasságának fejlesztésén keresztül biztosítsa a munkaerő piaci igényekhez való gyors

alkalmazkodást és a keresleti és kínálati oldali szereplők közötti információáramlás hatékony-

ságának növelését. A felsőoktatás szintjén is segíteni kell az új képzési formák elterjedését

(flexible learning, e-learning, nyitott egyetem), helyi gazdaság kutatási-fejlesztési-innovációs

igényeinek figyelembe vétele és az azokhoz kapcsolódó programok indítása kapcsán. Nagyon

fontos lenne a gazdasági szakemberek bevonása a képzésbe, a K+F+I programokba, valamint

az oktatók és a kutatók tapasztalatszerzésének segítése a vállalati környezetben. Nagyon fon-

tos az egyes városokban indult, a fiatalok hazatérését, helyben tartását vagy betelepülését se-

gítő programokhoz való kapcsolódás a vállalati továbbképzések támogatásával, inspiráló, kre-

ativitást ösztönző környezet megteremtésével, innovációs mentor és tapasztalatcsere progra-

mok indításával.

A megvalósítás várható időtartama: 1-3 év

A megvalósítás forrásainak fajtája: ESZA. KTIA, ETE és Interreg források

82

1.5. A vállalkozások innovációs képességeinek erősítése, és a kíválósághoz

kapcsolódó kockázati tőkevonzó képességeik fejlesztése

A nagy növekedési potenciállal rendelkező, innovatív vállalkozások kockázati tőke jellegű

finanszírozás fontos eleme a regionális innovációs rendszernek. A Nyugat- Pannon Zrt. mel-

lett a többi kockázati tőketársaság (a Jeremie alapok, magvető tőke is) aktivitásának fokozás

szükséges a térségben. Pl. kockázati tőke, üzleti angyal szolgáltatások ismertségének növelé-

se. A magán és állami, valamint az EU alapok által támogatott befektetők részvételével közös

kockázati tőkealapok létrehozása, és azok üzleti alapon történő működtetése. Fontos az inno-

vatív vállalkozások megfelelő szakmai felkészítése a befektetések fogadására, a szisztemati-

kus befektető-közvetítő tevékenység együttes biztosítása érdekében. Az innovatív vállalkozá-

sok mellett fontos a többi régiós vállalkozás innovációs képességeinek erősítése és a

kíválósághoz kapcsolódó kockázati tőkevonzó képességeik fejlesztése.A beavatkozási eszkö-

zök között is szereplő Small Business Innovation Research (SBIR) program, mint kockázati

tőke-ösztönző program adaptálása a régióban, amely vállalkozások KFI és piaci tevékenysé-

geit kockázati tőke fogadásával bezárólag segíti.

A megvalósítás várható időtartama: 1-2 év

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, Horizon 2020,

2. Prioritás - Az innováció támogatási rendszerének fejlesztése

2.1. Innovációs szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése, beleértve

felsőoktatási intézmények és tudományos/kutató műhelyek innovatív szol-

gáltatásainak fejlesztését és az egyéni feltalálók segítését is

A vállalkozások nagy része úgy viszi véghez az innovációs folyamatot, hogy nem vesz igény-

be innovációs szolgáltatást. A folyamat sikeressége, az innovatív ötlet piacosítása nagyban

elősegíthető a piaci innovációs szolgáltatások igénybevétele útján (Pl. üzleti angyal hálózat,

inkubátorházak, tudásközpontok, innovációs ügynökségek és egyéb hálózatok szolgáltatásai,

„teszt-központok” fejlesztése által). Külön hangsúlyt kell fektetni az ipari parkok és innováci-

ós központok szolgáltatási tevékenységeinek szélesítésére). A tevékenységnek elsősorban az

innovációhoz kapcsolódó piaci tevékenységek támogatásához kell szükséglet-orientált (mar-

ket pull-típusú) módszertani segítséget nyújtania, az ötletek személyre szabott, hatékonyabb

felkarolása, hasznosulás-orientált végigkövetése érdekében. Ehhez szükség van az innovációs

szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésére, beleértve felsőoktatási intézmények és

tudományos/kutató műhelyek innovatív szolgáltatásainak fejlesztését is és az egyéni feltalálók

segítését egyaránt. Az egyes hídképző szervezetek szerepkörének és funkcióinak ésszerűsíté-

se, hatékonyságuk javítása: Az innováció támogatási és tanácsadási intézményrendszerének

újragondolása szükséges, a meglévő párhuzamosságok felszámolása és a rendszerek haté-

konyságának javítása érdekében. Célszerű, ha a régió szereplői a térségben egyetlen, de az

innováció minden területén hatékonyan szolgáltatni képes szervezet keretein belül jussanak a

Regionális Innovációs Ügynökség révén az igényeknek megfelelő információhoz, szolgálta-

táshoz vagy finanszírozási lehetőséghez.

83

A megvalósítás várható időtartama: 1-2 év

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ESZA. KTIA, gazdaságfejlesztési célelőirányzat

2.2. Klaszterek hálózatos működésének segítése a technológiai és tudástransz-

fer segítésével, önértékelésen alapuló vállalkozói benchmark rendszer el-

terjesztése

Meglévő klaszterek tevékenységének, hálózatos működésének és hatékonyságának erősítése,

taglétszámuk kiszélesítése fontos a minőségi fejlesztésük céljából. Segíteni kell a technológiai

és tudástranszfer tevékenységüket és növelni a beágyazottságukat, gerjeszteni a szektorok

közötti együttműködéseket. A horizontális típusú együttműködésekről a vertikális típusú (ér-

téklánc mentén szerveződő) hálózatokra szükséges a hangsúlyt áthelyezni. Az adott gazdasági

terület (értéklánc) vertikális irányban szerveződő szereplői között is szervezett és tudatos kap-

csolatépítésre van szükség, melynek kiemelt célterülete a K+F együttműködés, valamint a

beszállítói együttműködés erősítése és a nemzetközi hálózatokhoz, metaklaszterekhez történő

csatlakozás lehet. A technológia és tudástranszfer folyamatok támogatása a régió kulcságaza-

tiban kiemelten, de azokon kívül is fontos, emellett pedig ki kell terjeszteni a különböző ága-

zatokban működő klaszterek közötti lehetséges adaptációra is. Az innovációs klaszterek fej-

lesztését támogató hazai klaszterpolitika az akkreditált innovációs klaszterek irányába történő

elmozdulást helyezi előtérbe. Mivel a régióban ezek száma alacsony, a hálózati működés segí-

tése mellett az ez irányú továbbfejlődésük segítése is szükséges. A regionális innovációs önér-

tékelésen alapuló vállalkozói benchmark rendszer elterjesztése indokolt az innovációs támo-

gatási rendszerek hatékonyságának mérése, és az eredmények folyamatos visszacsatolása ér-

dekében.

A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ETE és Interreg források

2.3. Innovációs szabályozási és finanszírozási kezdeményezések indítása, regi-

onális innovációs támogatási rendszerek újjáalakítása, regionális innováci-

ós monitoring rendszer elterjesztése

Az innováció jogszabályi és finanszírozási környezetének alakításának kezdeményezése alap-

vető fontosságú, viszont egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés (pl. az innovációs

járulék felhasználásával kapcsolatos szabályozás, stb). A tématerület regionális szinten törté-

nő befolyásolási lehetősége minimális, ugyanakkor a megváltozott környezethez történő al-

kalmazkodás, a változások előnnyé kovácsolásának lehetősége a meglévő szervezeti, személyi

és szakmai feltételrendszerek rugalmasságától nagymértékben függ. Általános vélemény a

régió gazdasági szereplői körében, hogy a korábban nagyságrendjében kisebb, de mégis a

regionális igényekre válaszoló (és korábban regionális döntéshozatallal is működő) innováci-

ós támogatási források hiányterületeket tudtak lefedni, ami a régiós KKV innovációjának

szempontjából alapvető fontosságú lenne. Az innovációs obszervatórium a gazdasági szerep-

lők számára kötelező az adatszolgáltatás lehetne, egyablakos rendszerben. Középtávon a ki-

84

épülő rendszer nemzeti szintű adaptációja szükséges. A támogatások végrehajtásai rendszere

és felhasználásának ellenőrzése szorosan együtt kell, hogy működjön a monitoring folyama-

tokkal, törekedni kell továbbá a teljes eljárásrendi folyamat időigényének csökkentésére (a

normatív jellegű támogatások irányába történő elmozdulással), amely a gyenge likviditási

helyzetben lévő kkv-k szempontjából jelentősen javíthatja a támogatási rendszerekkel szem-

beni bizalmat. A rendszernek alkalmasnak kell lennie a Balanced Scorecard módszer adaptá-

lására, részét kell képeznie továbbá egy regionális szintű kompetencia-adatbázisnak, tudáska-

taszternek is, amely a térségben működő innovációs szereplők tevékenységeit fogja össze és

teszi megismerhetővé.

A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, KTIA, ETE és Interreg források

2.4. Szolgáltató fókuszú technológiai parkok, kompetencia központok létreho-

zása és fejlesztése, nyílt innováción alapuló virtuális kompetencia hálóza-

tok létrehozása

A regionális innovációs forrásfelhasználásba vissza kell emelni a regionális támogatási rend-

szerben korábban jól működött elemet, a szolgáltató fókuszú technológiai parkok, kompeten-

cia központok további fejlesztésének támogatását is, most már a Living Lab-ok létrehozásá-

nak lehetőségével együtt. A nyílt innovációs laboratórium egy olyan közösségi munkateret

biztosít elsősorban fiatalok számára, ahol egy speciális szektor keretén belül kifejleszthetik,

kipróbálhatják ötleteiket. A technológiai parkok, kompetencia központok és a nyílt innovációs

laboratórium infrastruktúrájának és az ott dolgozók széleskörű, multidiszciplináris szaktudá-

sának fejlesztése és az ehhez kapcsolódó eredmény értékelési és támogatási rendszer kidolgo-

zása, a kapcsolódó piaci szolgáltatásainak fejlesztése is fontos támogatási terület. A cél a von-

zó regionális kutatási környezet kialakítása, kompetencia és kiválósági központok, valamint

tudományos parkok meghonosítása, megerősítése, technológiai és innovációs inkubátorok

fejlesztése.

A megvalósítás várható időtartama: 1-2 év

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA. KTIA, új típusú innovációs források

2.5. Az innováció társadalmi beágyazottságának erősítése

A helyi vállalkozások innovációs teljesítménye hosszú távú bázisának megalapozása érdeké-

ben szükséges az innovációs hajlam társadalmi népszerűsítése, mely nemcsak a jelenleg mű-

ködő vállalkozások, de a jövő generáció szempontjából is beavatkozásokat indokol. Az inno-

vációs folyamatok jobb kommunikációja érdekében rendszeres alkalmakként szükséges a si-

keres innovációs projektek, történetek bemutatása a régióban, a pályaválasztás előtt álló fiata-

lok megszólítása érdekében a mérnöki életpálya népszerűsítése, pl. a mérnök színház kezde-

ményezés felkarolásával vagy a science cafe és a Géniusz Klub valamint a nyitott egyetem

típusú ismeretterjesztéssel, a hozzájuk kapcsolódó on-line portálfejlesztésekkel. Az innovatív

85

készségfejlesztés ösztönzése, illetve az eredmény- és költségtudatosság követelménye feltéte-

lezi a mérnöki ismeretek mellett a pénzügyi- gazdasági-menedzsment kultúra, a kompromisz-

szumkészség és a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködések elmélyítését is. Az intézke-

dés alapvetően a helyi felsőoktatási intézmények és a hídképző szervezetek bázisára épülve

valósítható meg a Regionális Innovációs Ügynökség koordinálásával. A régión belüli intéz-

ményeknek, köztisztviselőknek, kutatóknak is innováció- és együttműködési gondolkodás- és

viselkedésmódot kell kialakítani, ezzel is segítve a lakossági szemléletformáló tevékenysége-

ket. A széles körű társadalmi promóció az innovatív szemléletmódot erősíti, illetve az ered-

mények széles körű megismerését támogatja, az innovációra való nyitottságot megnöveli,

emellett pedig elősegíti az innováció ösztönző üzleti környezet fejlődését is. Mindezek mellett

az ismeret terjesztés fontos feladata a zöld innovációs és a társadalmi innováció ösztönzése

érdekében végzett szemléletformálás. valamint a nem technológia jellegű, közösségi innová-

ciók promóciója, adaptálásuk segítése.

A megvalósítás várható időtartama: 1-2 év

A megvalósítás forrásainak fajtája: ESZA, ETE, KTIA, gazdaságfejlesztési célelőirányzat

3. Prioritás - A régió vállalkozásai versenyképességének javítása, tudásbázi-

suk (szakmai, innovációs és menedzsment irányú) bővítése

3.1. Vállalkozások minősítési rendszerének fejlesztése, beszállítói képességé-

nek növelése, innovációs tanácsadási igényeinek minőségi kiszolgálása

Az intézkedés célja a vállalkozások minősítési rendszerének fejlesztése, a vállalkozások érde-

keltté tétele az innováció irányában, és szakmai támogatási eszközökkel, elsősorban az inno-

váció különböző szakterületeihez kapcsolódó tanácsadási rendszerek fejlesztésével a vállalko-

zások kompetenciáinak javítása (pl. az iparjogvédelmi kérdések, innovációs audit tekinteté-

ben, a szakmai és innovációs valamint a menedzsment ismereteik bővítése által).

Ezt a szolgáltatást a régió KKV-i, start-upjai és spin-offjai részére kiemelten kell biztosítani

függetlenül a területi elhelyezkedéstől, tehát célszerű egy olyan szervezethez rendelni, amely

a régió mindhárom megyéjében rendelkezik irodával és megfelelő tudású munkatársakkal. A

vállalkozások minősítési rendszerének fejlesztése fontos a versenyképessé válásuk illetve azzá

maradásuk érdekében. Az innovációs és iparjogvédelmi tanácsadások folyamatos biztosításá-

val és az innovációs audit és bechmark regionális elterjesztésével jelentősen nőne az itt mű-

ködő vállalkozások innovációs és gazdasági teljesítőképessége.

A tanácsadási rendszer megerősítése mellett indokolt lenne a korábban már jól működő minő-

sítési rendszereket (pl. regionális innovációs díj, megyei kiválósági elismerések) szélesebb

körben megismertetni, illetve a tanácsadási folyamatot kiterjeszteni a cégek irányába az ezek-

re történő felkészítésre is. A helyi termékek fejlesztése kapcsán is kialakítható lenne egy egy-

séges regionális ösztönző és minősítő rendszer.

A megvalósítás várható időtartama: 2-4 év

86

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, KTIA, gazdaságfejlesztési célelőirányzat

3.2. A vállalkozások innovációs és menedzsment ismereteinek bővítése, tuda-

tosságuk növelése, nemzetköziesedésük segítése, befektetői tőkevonzó ké-

pességének javítása, telephely fejlesztési igényeinek elősegítése

A KKV-k számára az innovációs és menedzsment ismereteinek bővítése, tudatosságuk növe-

lése, nemzetköziesedésük segítése kapcsán az alábbi tématerületeken folyamatosan elérhető,

normatív támogatási rendszert kellene működtetni:

Az eredmény-menedzseléshez kapcsolódó tudás és képességek fejleszté-

se különös tekintettel a helyi KKV szektorra

Beszállítói lehetőségek javítása (nemzeti hatáskör- pl. nagyvállalatok

adókedvezményeiért elvárás a beszállítói lehetőségek nyitása)

Adókedvezmények, célzott támogatások, tőkevonzás, befektetési felké-

szítés

Telephely fejlesztéssel kapcsolatos támogatások

Pályakezdő mérnökök alkalmazása, gyakornok-program (kompetencia-

katalógusra, szakértői adatbázisra építve)

Tanulmányutak

Ágazatok közötti innováció elősegítése

Szervezeti innováció elősegítése

Az intelligens szakosodás a jármű-, fa/környezetipari és termálturisztikai iparágakban, vala-

mint ezekhez horizontálisan kapcsolódó, ICT, logisztikai és design ágazatokban a képzési,

szemléletformálási tevékenységek terén van jelen – a régióban meglévő tudás és nemzetközi

kapcsolatrendszer alapján. A menedzsment kompetenciák és a nyelvi készség fejlesztése ne

csak beszállító képességüket növelné, hanem a nemzetköziesedésüket, az export piacra törté-

nő kilépésüket is támogatná. A nemzetköziesítés elősegítése mellett fontos a határokon átnyú-

ló, és az európai partnerségek ösztönzése is.

A megvalósítás várható időtartama: 1-7 év

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ESZA, ETE, gazdaságfejlesztési célelőirányzat

3.3. A kockázati tőke szempontjából kedvező start-up és spin-off vállalkozások

beazonosítása, létrehozásának elősegítése

Nagyon fontos terület a start-up és spin-off vállalkozások beazonosítása, felszínre hozatala,

megalapításuk támogatása, melyek kiváló platformjai a kutatóhelyeken felhalmozott tudás

felhasználásának. Ehhez kapcsolódóan szükséges a stratégiai gondolkodás képességeinek ki-

alakítása, a vállalkozások ez irányú segítése, a tőkevonzó képességük kialakításához szüksé-

87

ges ismeretek és információk nyújtásával. A magán és állami befektetők részvételével létre-

hozott közös kockázati tőkealapok, üzleti angyal finanszírozók igénybevételéhez szükséges az

innovatív vállalkozások megfelelő szakmai felkészítése, a szisztematikus befektető-közvetítő

tevékenység együttes biztosítása. A régiós vállalkozásokat fel kell készíteni a Small Business

Innovation Research (SBIR) program, mint kockázati tőke-ösztönző program igénybe vételé-

re, amely vállalkozások K+F és piaci tevékenységeit kockázati tőke fogadásával bezárólag

segíti.

A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA

3.4. A vállalkozások piacra jutási és marketing lehetőségeinek elősegítése

Az innovációs folyamat egyik fontos eleme a vállalkozások által fejlesztett terméke, szolgál-

tatások, eljárások piacra juttatás. Ehhez nem csak innovációs és menedzsment, de marketing

ismeretekre is szükség van.

A helyi vállalkozások innovatív ötleteinek, szervezeti-, termék- folyamat- vagy marketing

innovációnak sikerre vitele érdekében szükséges ezen tevékenységek külső finanszírozási

formának megismertetése kiemelt fontosságú terület. A finanszírozási lehetőségek különböző

fajtáinak egy helyen történő, összehangolt hozzáférhetősége nagyban növelheti az innovációra

hajlandó vállalkozások számát. Az EU kohéziós politikája mentén, 2014-től hozzáférhető

források mellett szükséges kiegészítő jelleggel, hazai forrásokon alapuló támogatási progra-

mok beindítása is, melyek az EU által nem, vagy a hazai kkv szektor számára nem elérhető

feltételekkel támogatott tevékenységeket finanszíroznak. Kiemelt cél, hogy a fejlesztési forrá-

sok a komplex, integrált projektek számára is elérhetővé váljanak, a támogatási rendszerek

rugalmatlansága, átjárhatatlansága ne legyen gátja az egyébként életképes, de összetett jellegű

fejlesztéseknek.

Több olyan jó példa látható a jelenlegi innovációs kapcsolatrendszerben, ami hatékonyan

adaptálható lehetne az S3 megvalósítási folyamatokban is. Ilyen például az export-munkatárs,

marketing-munkatárs alkalmazásának támogatása a vállalkozásoknál, ez irányú képzések

szervezése (marketing, üzletvitel, tárgyalástechnika, pénzügy), tanácsadás és a piacra juttatás

eszköz és forrásigényének támogatása. A régióban e területen korábban sikeresen alkalmazott

eszközök, mint a regionális innovációs és találmányi vásáron történő megjelenés támogatása,

megyei innovációs napok és képzések vagy pl. az elevator pitch szerű rendezvények mind

hatékony eszközei lehetnek ennek az intézkedésnek. Meg kell majd tervezni az

experimentation action típusú tevékenységek támogatását illetve azok kiegészítését a piacra

jutás és a marketing tevékenységek támogatásával. A piacra jutatást és a marketinget is segít-

heti, de több intézkedéshez is kapcsolható a nemzetközi konferenciák és tanulmányutak szer-

vezése, illetve az ezeken való részvétel segítése. A piaci hasznosításhoz kötődően a vállalko-

zások szellemi tulajdonvédelmi ismereteinek és eszközeinek támogatása is szükséges lehet,

ehhez kapcsoló tanácsadással és sablonok, minták kidolgozásával.

88

A megvalósítás várható időtartama: 2-3 év

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ESZA, KTIA, ETE,

3.5. A régió kulcsiparágaihoz kapcsolódó K+F+I szakmai tevékenységek tá-

mogatása, K+F+I munkahelyek létrehozásának elősegítése a régióban

A régióban a kulcságazatokhoz kapcsolódó vállalati kutatás-fejlesztési részlegek és a KKV-k

kutatói számára fizikai elhelyezés és innovációs szolgáltatások biztosítása is szükséges min-

den infrastrukturális igényt kielégítő helyeken, ezáltal pedig magas hozzáadott értékű munka-

helyek teremtése támogatható. Ez elősegíthető a kutatók és kutatási személyzet munkabér és

járulék támogatásával, a kulcságazatokhoz kapcsolódó KFI munkahelyteremtő eszközpark és

infrastruktúra fejlesztése, a termékfejlesztés, tesztelés –és minősítés támogatása, a kapcsolódó

Spin-off és start-up KFI támogatások. A „Push-típusú” innovációval szemben a hatékonyabb,

a vállalkozások belső, piaci igényeiből fakadó „Pull-típusú” innováció folyamatainak előny-

ben részesítése, így pl. többek közt a technológiai előrejelzés, a lean management, a portfolió

menedzsment, vagy az innovációs projektértékelési feladatok támogatása.

Az intelligens szakosodásnak ez a speciális területe, ahol kiemelten lehet támogatni a kulcs-

iparágakhoz tartozó járműgyártás/mechatronika, faipar/környezettechnológia iparágakban és

egészségipari, termálturisztikai fejlesztésekben, az agráriumon alapuló innovációkban vala-

mint ezekhez horizontálisan kapcsolódó, ICT, logisztikai és kreatív/kulturális ágazatokban

induló fejlesztéseket.

A megvalósítás várható időtartama: 1-7 év

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, KTIA, Horizon 2020,

5.1 A prioritásokhoz kapcsolódó kiemelt fejlesztések

Az S3 stratégia készítésének első időszakában lefolytatott egyeztetések során beérkező neve-

sített programok a következők voltak, a felsorolás nem teljes körű, bővítésre és csökkentésre

egyaránt kerülhet még a következő verzióban: Járműipari Kiválósági Központ, Innovációs

Inkubátorházak hálózata, ERFARET ++, Cloud computing és Data science Kutató és fejlesz-

tő Központ, Centrope TT, Duna régió KK, Mobilis továbbfejlesztés, Digitális adatközpontra

épülő innovációs központ a szombathelyi volt huszárlaktanya területén, Innovációs asszisz-

tens program, E-mobility kísérleti kompetencia térség kialakítása, Zala mechatronikai innova-

tív kisvállalkozói övezet, Ökoindustry kísérleti program Vas megyében regionális kiterjesztési

lehetőséggel, Innováció finanszírozási ökoszisztéma rendszer kialakítása. Géniusz klub és

kapcsolódó on-line portálrendszer.

Az április 8-ai győri S3 workshopon történő feltöltéshez (a beírt elemek csak példaként szol-

gálnak jelenleg):

89

Fejlesztési területek

Járműipar,

gépgyártás,

mechatroni-

ka és kap-

csolódó

iparágak

Fa,- bútor és

környezet-

ipar, mező-

gazdaságon

alapuló inno-

vációk

Egészség-

ipar, ter-

málturiz-

mus

Horizontá-

lis ágaza-

tok, IKT

ipar krea-

tív/design,

logisztika

Ágazathoz

nem kötődő

kiválósági

területek

A régió innovációs kiváló-

ságainak azonosítása, és

(ki) fejlesztése a keretfel-

tételeinek javítása

1/1. A régió felsőoktatási

intézményi és tudomá-

nyos/kutatóhelyi

kíválóságainak és kutatóhe-

lyi potenciáljának javítása,

a műhelyek kiválóságon

alapuló eredményeinek

disszeminációja

SZE Autó-

ipari KKK

Kutatási

regiszter

SZE

Faipari KKK

NYME,

Klímakutató

központ to-

vábbfejlesztés

e

Büki

gyógyfür-

dő gyakor-

lati kuta-

tóhelyek

továbbfej-

lesztése

Ipari ter-

mék- és

formater-

vező labor

NYME-en

1/2. A piaci igényeken ala-

puló, kiválóság alapú, új

tudományos/kutató műhe-

lyek létrehozása és fejlesz-

tése

Pannon JIK TEKK/NRRC

központ létre-

hozása

Data Rese-

arch Cen-

ter

Ökoipari kuta-

tóműhely

1/3. Nemzetközi K+F+I

tevékenységbe történő be-

kapcsolódás lehetőségeinek

szélesítése

1/4. A régió gazdasága in-

novációs szakember igé-

nyének biztosítása

1/5 A vállalkozások inno-

vációs képességeinek erősí-

tése, és a kiválósághoz kap-

csolódó kockázati tőkevon-

zó képességeik fejlesztése

Az innovációs szolgáltatá-

sok és az azt nyújtó in-

tézmény rendszer fejlesz-

tése

90

2/1. Innovációs szolgáltatá-

sok minőségi és mennyiségi

fejlesztése, beleértve felső-

oktatási intézmények és

tudományos/kutató műhe-

lyek innovatív szolgáltatá-

sainak fejlesztését is és az

egyéni feltalálók segítését

2/2 A klaszterek hálózatos

működésének segítése a

technológiai és tudástransz-

fer segítségével és beágya-

zottságuk növelésével

2/3. Innováció szabályozási

és finanszírozási kezdemé-

nyezések indítása, regioná-

lis innovációs monitoring

és önértékelésen alapuló

vállalkozói benchmark

rendszer elterjesztése

2/4. Finanszírozási lehető-

ségek kínálatának erősítése,

regionális támogatási rend-

szerek újjáalakítása, a szol-

gáltató fókuszú technológi-

ai parkok, kompetencia

központok további fejlesz-

tése

2/5. Az innováció társadal-

mi beágyazottságának erő-

sítése, szemléletformálás,

népszerűsítés,

A régió vállalkozásai ver-

senyképességének javítása,

tudásbázisuk (szakmai,

innovációs és menedzs-

ment irányú) bővítése

3/1. Vállalkozások minősí-

tési rendszerének fejleszté-

se, beszállítói képességének

növelése, innovációs, ipar-

91

jogvédelmi tanácsadási

igényeinek minőségi ki-

szolgálása

3/2. A vállalkozások inno-

vációs és menedzsment

ismereteinek bővítése, tuda-

tosságuk növelése,

nemzetköziesedésük segíté-

se

3/3. Befektetői és kockázati

tőke szempontjából kedve-

ző start-up és spin-off vál-

lalkozások és tőkevonzó

képességének létrehozásá-

nak elősegítése

3/4. A vállalkozások inno-

váció menedzsment ismere-

teinek bővítése a vállalko-

zások piacra jutási és mar-

keting lehetőségeinek elő-

segítése

3/5. A régió kulcsiparágai-

hoz kapcsolódó K+F+I

szakmai tevékenységek

támogatása, K+F+I munka-

helyek létrehozásának elő-

segítése a régióban

A kiemelt projektjavaslatok gyűjtése a következő formátumban történik:

INNOVÁCIÓS KULCSPROGRAM ÉS KIEMELT PROJEKT GYŰJTŐ ADATLAP

A projektgazda adatai:

Név:

Cégnév:

Székhely:

Levelezési cím:

Telefon:

E-mail cím:

Honlap cím:

Fő tevékenység:

Létszám:

Kapcsolattartó:

92

A program/projekt rövid elnevezése:

A program/projekt célja:

A program/projekt rövid bemutatása és a partnerség ismertetése:

A program/projekt forrásigénye (forrás típusa, nagysága):

A program/projekt a regionális S3-as stratégia melyik tervezett prioritásához illeszkedik és

hogyan szolgálja az ott leírtak megvalósulását:

93

5.2 Egységes javaslatok horizontális, több prioritáshoz is kapcsolódó prog-

ramokra:

Ezek a régiók (RIÜ-k) által összegyűjtött, nagyrészt nemzetközi best-practice-ken alapuló

NEMZETI szintű programokba javasolt eszközök. Ebben a fejezetben egyelőre csak a felsoro-

lásuk szerepel, a részletes leírásuk mellékletben található.

PCP – PPI program

A program keretében a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzési eljárást és az innovatív

közbeszerzést összefogó és koordináló, Magyarországot lefedő rendszer kerül kialakításra,

mely magában foglalja az országos lefedettségű intézményrendszer kialakítását, valamint a

program elemeinek meghatározását.

Nyílt innovációs laboratórium

A nyílt innovációs laboratórium egy olyan közösségi munkateret biztosít elsősorban fiatalok

számára, ahol egy speciális szektor (pl. elektronika, informatika, stb.) keretén belül kifejleszt-

hetik, kipróbálhatják ötleteiket. Ezek az ötletek részben koncepcionális szakaszban maradnak,

részben prototípus készül belőlük. A nyílt innovációs laboratórium infrastruktúrája és az ott

dolgozók széleskörű, multidiszciplináris szaktudása folyamatosan segíti a fiatalokat fejleszté-

seik során. A fiatalok egy szelekciós folyamatban kerülhetnek be a laboratóriumba, meghatá-

rozott időtartamra (max. 3 hónap).

Nemzetközi innovációs együttműködési programok

A nemzetközi innovációs együttműködési programok keretében az az országos lefedettséget

biztosító intézményrendszer és működési rendszer kerül kialakításra, amely lehetőséget bizto-

sít a különböző európai innovációs és kutatási kezdeményezésekbe történő bekapcsolódásra.

Ilyen kezdeményezések például az európai innovációs partnerségek és az európai technoló-

giai platformok. A programot nemzeti szinten koordináló Nemzeti innovációs hivatal és a

területi lefedettséget biztosító regionális innovációs ügynökségek biztosítják a koordinációt: a

szakmai szervezetek, szövetségek, nemzeti technológiai platformok bevonását a nemzeti KFI

stratégia prioritásainak, valamint regionális fókuszainak mentén.

A magyarországi innovációs rendszer továbbfejlesztési lehetőségei

A magyarországi innovációs rendszer továbbfejlesztési lehetőségei – az operatív RIÜ hálózat

javaslata a kiemelt fejlesztési területre vonatkozóan

94

A magyar kutatás-fejlesztési és innovációs politikának véleményünk szerint négy kiemelt

feladata van:

1. az innovatív magyar vállalkozások számának növelése;

2. a nagy növekedőképességű, innovatív magyar vállalatok megerősítése;

3. az innováció hasznosítási fázisának támogatása (piackutatás, marketing, piacra vitel)

4. az innováció komplex folyamatát támogatni tudó intézményrendszer felállítása

Ezen utóbbi pont kapcsán a Nemzeti Innovációs Hivatallal és a hazai innovációs rendszer

további szereplőivel való stratégiai együttműködésnek köszönhetően rendelkezésre áll egy

hatékonyan működő, kiépített, országos hálózat (a Regionális Innovációs Ügynökségek háló-

zata), amely a nemzeti innovációs politika megvalósítását regionális és helyi szinten támogat-

ja. Az új vagy tervezett eszközök (Új Széchenyi Terv, Innovációs Obszervatórium, a Regioná-

lis Operatív Programokban szereplő experimental action programok, stb.) segítségével lehető-

ség van egy eredményorientált, hatékony, egyablakos innováció támogató rendszer elindításá-

ra, továbbfejlesztésére.

Tudomány-kommunikáció

A tudományos kutatás társadalmi támogatottságának sikere jórészt azon múlik, hogy a kuta-

tók mennyire készek és képesek párbeszédre a közvéleménnyel, hogyan képviselik a nyilvá-

nosság fórumain eredményeiket. A tudomány kommunikálása és menedzselése egyaránt

professzionalitást kíván, amihez a szaktudományos gyakorlaton túli ismeretek és készségek

szükségesek.

A kutatóknak olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie, melyek alkalmassá

teszik őket a tudomány közvetítésére, mégpedig közérthető, sok szempontú, a modern techni-

ka nyújtotta lehetőségeket maximálisan kihasználó formákban, mind a szakmai, mind a laikus

nagyközönségnek.

SBIR

Az amerikai Small Business Innovation Research (SBIR) program mintájára megtervezett

fejlesztés, amely az egyik legsikeresebb, kockázati tőke-ösztönző program, a 2005-ben indí-

tott Irinyi Program annak számos elemét átvette, úgymint szakaszos támogatás és fejlesztés.

Az SBIR program viszont szerkezetét, formáját tekintve eltér az Európában alkalmazott mo-

dellektől.

Legfőbb különbség, hogy a folyósított állami támogatás „díj”, amely nem jelent tulajdonszer-

zést a vállalkozásban, az innovatív vállalkozások célzott pénzügyi támogatásáról van szó,

amely vállalkozások K+F és piaci tevékenységeit kockázati tőke fogadásával bezárólag segíti.

Az állami beavatkozás formája tehát egy díj (grant), amelyet a vállalkozások egy szűk cso-

portja kaphat:

95

- profitorientált vállalkozás

- aki főállású kutatót munkaviszonyban foglalkoztat, és

- alkalmazotti létszáma nem haladja meg a 250 főt.

Horizont 2020 projektek előkészítési pályázata

A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és

nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére támogatást nyújtson a

Horizont 2020 programokban való részvétel előkészítésére (pályázat előkészítése és szerző-

déskötés).

Horizont 2020 projektek társfinanszírozási pályázata

A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és

nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére kiegészítő támogatást

nyújtson a Horizont 2020 költségvetéséből támogatott kutatás-fejlesztési projektek költségve-

téséhez.

A program keretén belül csak olyan költségek számolhatóak el, melyek nem kerülnek elszá-

molásra az Európai Bizottság felé.

Vállalkozások és a kutatási szféra közötti együttműködési projektek

A programban elsősorban kis- és középvállalkozások, valamint felsőoktatási intézmények és

kutatóintézet közös KFI projektjei kerülnének finanszírozásra, melyek célja új, innovatív ter-

mékek és szolgáltatások kifejlesztése.

A program célja, hogy növelje a vállalkozások versenyképességét, javítsa termékstruktúráju-

kat és termelékenységüket, valamint, hogy a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt

erősítő projektek által, innovatív termékek, technológiai folyamatok és szolgáltatások jöjjenek

létre az innováció szereplőinek együttműködése révén.

Az EIT kezdeményezéshez, valamint a KIC-ekhez való kapcsolódást segítő program

A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és

nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére támogatást nyújtson az

EIT kezdeményezéshez, valamint a KIC-ekben való részvétel előkészítésére (pályázat előké-

szítése és szerződéskötés).

Innocsekk3

96

A támogatás célja a mikro és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek és az innovációs szol-

gáltatások igénybevételére, kiemelten a tudásközpontok és a kisvállalkozások közötti tudástranszfer

előmozdítása.A nyertes pályázók az „Innocsekk3”-at egy előzetesen akkreditált KFI szolgáltatónál

használhatják fel, válthatják be.

A támogatható tevékenységek kizárólag termékfejlesztésre vonatkozhatnak, az alábbiak sze-

rint:

K+F szolgáltatás igénybevétele (pl. laboratóriumi mérések, technológiai vizsgálatok,

tesztelések, stb.),

prototípus készítése

műszaki segítség igénybevétele,

szabadalmi kutatási szolgáltatások igénybevétele,

ipar- és szerzőijog-védelmi tanácsadás igénybevétele,

hazai szabadalmi, védjegy-, használati- és formatervezésiminta-oltalmi bejelentések;

A programban megítélésre kerülő támogatás nem automatikus, hanem objektív és mérhető szempont-

rendszer alapján történik.

Kreatív csekk

A támogatás célja a mikro, kis- és középvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támo-

gatása a kreatív termékfejlesztési szolgáltatások igénybevételére. A nyertes pályázók a kreatív

csekk-et egy előzetesen akkreditált szervezetnél használhatják fel kreatív szolgáltatások

igénybevételére.

A támogatható tevékenységek kizárólag termékfejlesztésre vonatkozhatnak, az alábbiak sze-

rint:

termékdesign

ipari formatervezés

csomagolás/ csomagolástechnika

branding

arculat és honlaptervezés

video és audio anyagok készítése

PR kampány

új kommunikációs technológiák (okostelefon alkalmazások)

Vállalkozások külpiaci megjelenését támogató program

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal kereskedelemfejlesztési pályázatának folytatása a 2014-

2020-as időszakban, a magyar kis- és középvállalkozások külpiaci projektjeinek megvalósítá-

97

sára. A pályázat kiemelten támogatja azokat a magyar mikro, kis- és középvállalkozásokat,

amelyek magas magyar hozzáadott értéket jelentő termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő.

A pályázat elbírálásakor előnyt élvezzenek a KFI tevékenységet folytató vállalkozások pro-

jektjei.

A pályázat alapvető célkitűzése a kkv-k magyar exportban jelenleg alacsony részarányának

növelése. A rendszer magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének javítását kí-

vánja elősegíteni.

A pályázat költségvetése a 7 éves időtartamra összesen 3 milliárd forint.

Virtuális inkubáció

A 2007-2013-as időszakban nagy számban épültek az inkubátorházak az ország különböző

pontjain. Ezek elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket tartalmaztak, úgymint épületek fel-

újítását, közművek kiépítését. Ezen fejlesztések kis százalékban tartalmaznak magas szintű

inkubációs szolgáltatások, hiszen maguk a fejlesztési projektek az infrastruktúra fejlesztésére

és kiépítésére fókuszáltak.

A virtuális inkubáció program keretében az inkubációs szolgáltatások színvonalának emelése

történik meg, mely magában foglal humán-erőforrás fejlesztését is, valamint új szolgáltatások

kialakítását, mint pl. mentorprogram). A program kisebb részben támogatja az épületek átala-

kítását, technológia fejlesztését a szolgáltatás-bővítés miatt. A program részét képezi egy mi-

nőségirányítási rendszer kialakítása (az ipari park címekhez hasonlóan).

5.3 A tervezett szakpolitikai beavatkozásokat finanszírozó lehetséges forrá-

sok

A stratégia megvalósításába bevonható források egyrészt a 2014-2020 közötti időszak Struk-

turális Alapokból (ERFA, ESZA) finanszírozott hazai operatív programjai, mint például a

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP). Másrészt - különösen az

agrárinnovációs törekvésekhez nagyon illeszkedő – lehetőségként számolni érdemes az Euró-

pai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaival is.

Nyilvánvalóan adódik továbbá a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA), mint

finanszírozási eszköz, amelyről a stratégia korábbi fejezetei már nemcsak elemzéseket közöl-

tek, de jövőbemutató javaslatokat is megfogalmaztak.

A stratégia véglegesítésének pillanatában azonban nem ismeretek sem az EU szintű progra-

mok részletes tartalmi elemei, sem a hazai források esetleges jövőbeni rendelkezésre állásával

kapcsolatos információk. Előbbiekkel kapcsolatban tudható, hogy az EU 2020 céloknak és a

tematikus koncentráció elvének megfelelően az innováció a gazdasági versenyképesség fenn-

tartásának és lehetőség szerinti fokozásának kiemelt eszköze lehet, és egyben számítani kell a

területiség, a területi szempontok súlyának növekedésére, ugyanakkor ezen célok megvalósí-

tásának Magyarország régióit érintő vonatkozásai nem ismertek.

98

A tisztán a hazai költségvetés terhére finanszírozott innovációs források megjelenésére az

innovációs járulék felhasználása függvényében kerülhet sor a jövőben a KTIA forrásaiból. Ez

a forrás előreláthatólag a korábbi évekhez hasonló nagyságrendű lehet, programalapú, decent-

ralizált elvek mentén történő felhasználására jelenleg csekély törekvés látható – bár ezzel

kapcsolatban csaknem minden magyar régió változtatási javaslatokat fogalmaz meg RIS3

stratégiájában – várhatóan központi elosztás mentén kerül majd felhasználásra.

Az ERFA-n, ESZA-n, EMVA-n, KTIA-n kívül a vissza nem térítendő források között szerep

juthat az Európai Területi Együttműködés, a Horizon 2020 program és egyéb hazai források,

mint például a gazdaságfejlesztési célelőirányzat forrásainak.

Az EU közvetlen brüsszeli forrásai esetében (mint amilyen pl. a Horizon 2020 program lesz)

Magyarország a többi tagállammal áll versenyben.

Horizont 2020 források - ezeknek a forrásoknak az eléréséhez négy kritérium szükséges:

Kiválóság: olyan KFI központok kialakítása, melyek saját témájukban Európa leg-

jobbjai közé tartoznak. A potenciális területek lehetnek Nyugat-Dunántúl esetében a

már felsorolt négy ágazat: járműipar; faipar; egészségturizmus; agrárinnovációk.

Kapcsolatok: brüsszeli képviseletek és kapcsolatrendszer kialakítása/megerősítése.

Projektmenedzsment: az EU kutatási projektek menedzsmentje minden tagállamban

külön specializációt igényel, fontos, hogy a kutatókat és vállalkozásokat tehermente-

sítsük ezen feladatok alól, hogy ők csak a szakmai kérdésekre tudjanak koncentrálni.

Kiegészítő források: a korábbi évekhez hasonlóan fent kell tartani a konzorciumépítő

és forrás-kiegészítő pályázatokat mind a Horizont 2020, mind más európai kezdemé-

nyezések vonatkozásában (pl. EIT)

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap területi vetülete: Ahogy a felmérésből is kide-

rült, a KTIA legnagyobb része a közép-magyarországi régiót támogatja, amely azonban nem

biztosítja azt, hogy a támogatások aránya a KTIA alapjául szolgáló innovációs járulékok befi-

zetésével legyen összhangban (azok nem csak a központi régióból származnak). Javasoljuk,

hogy legalább az ezzel kapcsolatos %-os arányokat tartsuk meg. A nagy KMR részarány azért

sem kedvező a KTIA-ból, mert így gyengíti az ET által elfogadott koncepciót, miszerint a

KFI/gazdaság a konvergencia (kevésbé fejlett) régiókban történő erősítését szolgája. Termé-

szetesen megoldást jelenthet az is, hogy a nagyobb vidéki egyetemi városokba lesznek irá-

nyítva a KFI központok. Ezzel a megoldással megakadályozható a képzett munkaerő KMR-

ba/külföldre vándorlása, hiszen magas képzettségüknek megfelelő magas bérű munkahelyet

találnak a képzett fiatalok. A fenti javaslatok csökkentenék a magyar gazdaság/KFI intéz-

ményrendszer Budapest-centrikusságát és az ebből fakadó problémákat, úgymint közlekedés,

CO2 kibocsátás, EU támogatások lehívásának nehézsége, stb. Ennek természetesen feltétele,

hogy a KTIA által biztosított ilyen jellegű kiskapuk nagy részét bezárjuk. Hosszútávon elérhe-

tő válhatna a német gazdaság decentrális felépítése és egy stratégiailag kiegyensúlyozott or-

szág-szerkezet (térszerkezet) hozható létre. Ezzel párhuzamosan hosszú távon – a közszféra

innovációját elősegítve – át kell gondolni az állami/államigazgatási egységek/intézmények

konvergencia (kevésbé fejlett) régiókba helyezését is.

99

A K+F és gazdaságfejlesztési forráselosztási intézményrendszer: Mindenképpen szüksé-

ges egy hatékony, rugalmas, pályázó-orientált támogatási intézményrendszer létrehozása.

Nem szabad a 2007-13 költségvetési időszak hibájába esnünk és cél-orientált intézmények

helyett, pályázati-technikai orientációjú intézményrendszert létrehozni (ahol egy innovációs

pályázat esetén is fontosabb a forráshoz jutáshoz a pályázati űrlap megfelelő részeinek tech-

nikai kitöltése, mint az innovációs pályázat tényleges tartalma). Az irányító intézményeknek

(IH, minisztérium, stb.) stratégiai célokat kell szem előtt tartani és ehhez igazítani a pályáza-

tok technikai lebonyolítását. A pályázatok technikai lebonyolításának rendszere mind de-

koncentrált, mind de-centralizált intézményrendszeren keresztül elképzelhető. A decentralizált

intézményrendszer közelebb áll az elfogadott EU standardokhoz. A helyi szereplők számára

azonban mindenképpen fontos a helyi benyújtású pályázat, ebben is a KMR-centrikusság fel-

oldását látják.

Az ETE forrásoknak Nyugat-Dunántúl esetében fontos szerep juthat, hiszen régiónk Euró-

pában is egyedülálló módon négy országgal határos (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvá-

tország), ami négy különböző határmenti programba történő bekapcsolódás esélyét adja. Na-

gyon fontos lenne jelen stratégia fő céljait integrálnia négy ETE program tervezési folyamata-

iba.

Amennyiben a fenti források (elsősorban az operatív programok és a KTIA) lehatárolási, vagy

más akadályok miatt nem képesek forrást biztosítani a jelen stratégiában megfogalmazott cé-

lok és eszközök megvalósítására és működtetésére, akkor szükség lehet más, alternatív forrá-

sok használatára is. A jelenleg is működő lehetőségek közül ilyen a Nemzeti Fejlesztési Mi-

nisztérium által felügyelt gazdaságfejlesztési célelőirányzat és ilyen az állami finanszírozással

(is) működő visszatérítendő források rendszere.

A gazdaságfejlesztési célelőirányzat célzott vállalkozásfejlesztési eszközöket finanszíroz,

amelybe – ha fentiek miatt szükségesség válik – illeszkedhet az innováció tudáshasznosító

fázisának finanszírozása is.

A vissza nem térítendő forrásokat jól kiegészítheti a visszatérítendő források rendszere:

- Az elmúlt években nem érte el a lehetséges potenciálját a Nyugat-Pannon Regionális

Fejlesztési Zrt. (RFH) által kezelt kedvezményes források kihelyezése. A központi

(budapesti) döntéshozatal és a kereskedelmi banki szemlélet (pl. nagyarányú biztosíték

megkövetelése) nehezítette az RFH forrásainak kihelyezését kedvezményesen, akár

magasabb kockázatú vállalati (kutatási) projektekbe. A helyi döntéshozatal erősítése és

a magasabb kockázatú, esetleg ingatlanfedezet nélküli hitelek engedélyezése nagymér-

tékben segítheti a vállalati innovációt a tőkehiányos célcsoportban.

- A JEREMIE források, az újonnan indult magvető tőkealapok vagy a Széchenyi Tőke-

alap forrásainak lehívását erősítheti a régió a megfelelő projektek és jó minőségű üzle-

ti tervek előkészítésével, ebben a RIÜ tanácsadási tevékenysége is segíthet. Ugyanak-

kor ezen alapok csak az innovatív vállalkozások egy bizonyos szegmense számára je-

lentenek valós finanszírozási alternatívát.

100

Ami fontos, hogy bátran és határozottan nyúljunk kreatív és hatékony finanszírozási eszkö-

zökhöz! Ugyanis az Európai Unió kutatás-fejlesztést és innovációt élénkítő politikája és

intézkedései kudarcnak tekinthetőek az elmúlt tíz év vonatkozásában, de legalábbis nem érték

el eredeti céljaikat. Ezt az állítást alátámasztó példaként említhetőek: a lisszaboni célkitűzések

el nem érése, az unió egyes szervei által elvégzett értékelés – többek között az FP7-es

program értékelése alapján a KKV fejlesztésben és innovációtámogatásban elért nagyon

csekély eredmények – és azok az objektív mutatók is, amelyek szerint az EU lemaradása

tovább nőtt a világ innovációban élen járó térségeihez képest.

Úgy tűnik azonban hogy a helyenként megtörtént fejlesztéspolitikai önreflexió ellenére az

uniós szakpolitika irányai változatlanok, sőt egyre fókuszáltabbak és így egyre szűkítőbb

hatást generálók lesznek. Megvizsgálva például a Horizon 2020 programot látható, hogy azok

az akadályok még erősebbek lesznek, amelyek eredményeképpen hazai kisvállalkozások

kevés sikeres pályázattal rendelkeztek az FP7 programban.

Az európai és a hazai lemaradás fő oka abban keresendő, hogy bár nagy figyelmet fordítunk

és relatív nagy forrásokat allokálunk a tudásgeneráló folyamatokra (K+F), nagyon kevéssé

fókuszálunk a TUDÁSHASZNOSÍTÁSRA, ami pedig az innováció lényegét jelenti. A K+F

eredmények nagy részéből – részben forráshiány miatt – sosem lesz piaci eredmény, amivel

így tulajdonképpen a K+F költségei sem térülnek meg. A tudás egy másik része pedig, azonos

okokból nem hazánkban hasznosul. A következő időszakban ezért kulcskérdés lesz, hogy a

tudáshasznosításra – a tényleges innovációra – fókuszált figyelem és források

irányuljanak.

101

6. Monitorozás és értékelés

A Nyugat-dunántúli régió Intelligens Szakosodási Stratégájának monitoring rendszere és in-

dikátorai a többi magyarországi régióval összehangolva, egységes felépítésben kerültek kiala-

kításra. Az egységes indikátor rendszert a Nemzeti Innovációs Hivatal dolgozta ki.

A RIS3 monitoring és értékelési tevékenységhez szükséges indikátorok a következő három

főcsoportba sorolhatók:

- Kontextus indikátorok, amelyek az ország többi régiójához, az országos vagy az EU-

átlaghoz képesti értéket jelent. Feladata, hogy mérje és leírja az adott régió erősségeit

és gyengeségeit, információval szolgáljon a társadalmi és a gazdasági jellemzőről an-

nak érdekében, hogy megértsük a többi régióhoz viszonyított állapotot. A kontextus

indikátorok alkalmasak arra, hogy a régiós potenciálokat és kitörési pontokat azonosí-

tani lehessen. Fontos különbség a kontextus és eredmény, teljesítmény indikátorok kö-

zött, hogy az előbbi nem feltétlenül rendelhető stratégiai intézkedéshez.

- Output vagy teljesítmény indikátorok, amelyek a stratégia érdekében megvalósuló te-

vékenységek szempontjából fontosak. Az output indikátorok tehát az elvégzett tevé-

kenységek "termékeit" veszik figyelembe. Ezek azonban nem a program tényleges cél-

jai, hanem a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának eszközei.

- Eredmény (outcome) indikátorok, a stratégiai intézkedéseinek azonnali közvetlen ha-

tásaira vonatkoznak. Az egyes akcióknak a kívánt eredményhez képesti előrehaladását

mérik.

Az indikátorok megválasztásánál figyelembe kell venni megbízhatóságot és az adatok elérhe-

tőségét. Az elérendő célok szempontjából olyan mutatók használata a célravezető, amelyek

idősorosan rendelkezésre állnak, statisztikailag validálhatók és megfelelnek a nemzetközi

módszertani útmutatásoknak. A jó indikátornak egységes és elfogadott az értelmezése, indo-

kolt a felhasználása az adott intézkedés szempontjából, amelynek monitorozására törekszünk.

A monitoring akkor tud igazán jól felhasználható információt adni a programok sikerességé-

ről, ha az indikátorok minél közvetlenebbül kapcsolódnak egyes intézkedésekhez.

Az itt megadott teljesítmény és eredmény indikátorokhoz 2020-as céldátummal célértékeket

rendeltünk. Ezzel szemben a kontextus indikátorok tájékozató jellegűek, azokhoz célértéket

nem rendeltünk. Ennek oka, hogy az ilyen mutatók értéke több (illetve komplex) társadalmi-

gazdasági jelenség hatására is változhat – mindkét irányba, tehát a RIS3 keretében megbízha-

tóan nem tervezhető.

102

6.1 Kontextus indikátorok

Indikátor

Indikátor jel-

lege (1: HR; 2:

infrastruktúra)

Regionális

adatok

1 GDP/fő vásárlóerő-paritáson (PPP euró), 2010 1 15 728

2 Élő munka termelékenysége (GDP (millió Fo-

rint)/foglalkoztatottak ezer fő), 2010 1 6 554

3 Migrációs mérleg (ezer fő), 2001. február 1. – 2011.

október 1. között 1 30

4 K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma a

foglalkoztatottak arányában, 2011 1 0.51%

5 Vállalati K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők

száma a foglalkoztatottak arányában, 2011 1 0.15%

6 Vállalati K+F kutatóhelyek száma, 2011 2 84

7 Egy teljes állású kutatóra eső K+F ráfordítások

(millió forintban), 2011 2 17.64

8 FP7 Elnyert támogatási összeg (millió euró), 2007-

2013 február végéig 2 2.50

9 FP7 Támogatási szerződések száma (db), 2007-

2013 február végéig 2 39

10 Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató

(TéTEE) az aktív népesség arányában, 2011 1 28.5

11

Tudomány és technológia emberi erőforrás oktatás

mutató (TéTEE - oktatás) az aktív népesség ará-

nyában, 2011

1 18.5

12

Tudásintenzív feldolgozóipari vállalatoknál dolgo-

zók száma a feldolgozóipari foglalkoztatottak ará-

nyában, 2011

1 49.2

13

Tudásintenzív szolgáltató vállalatoknál dolgozók

száma a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak

arányában, 2011

1 48.2

14 Felsőoktatási intézmények oktatóinak száma, 2011 1 1 139

15 Phd/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek

száma 2009-2011 között, éves átlag 1 46

16 KFI tevékenységet végző ipari parkok száma, 2012 2 5

17 Akkreditált innovációs klaszterek száma, 2012 2 0

103

18 Akkreditált innovációs klaszterek tagjainak szá-

ma, 2012 2 0

20

Regional Innovation Scoreboard 2012 a technoló-

giai innovatív vállalatok arányából képzett regio-

nális normált indexe

2 0.07

21

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnál történt sza-

badalmi bejelentések száma 2011-2012 éves átlaga

egymillió főre vetítve

- 40.0

22

Európai Szabadalmi Hivatalhoz történt szabadal-

mi bejelentések száma 2007-2009 éves átlaga egy-

millió főre vetítve

- 11.46

23 1000 főre jutó vezetékes internet előfizetés, 2010 2 358

104

6.2 Eredmény és teljesítmény indikátorok

Indikátor neve

Bázisérték

mérési

dátuma

Bázisérték Célérték

(2020)

1 K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma 2011 2 113 2324

2 Vállalati K+F területén dolgozó kutató-

fejlesztők száma 2011 609 670

3 Vállalati K+F kutatóhelyek száma 2011 245 269

4 Teljes K+F ráfordítás (millió Ft) 2011 18 256 19256

5 Kutatás és technológiai innovációs alap pályá-

zatain elnyert összeg (millió forintban)

2008-

2001, éves

átlag

1 324 1456

6 Kutatás és technológiai innovációs alap nyer-

tes pályázóinak száma

2008-

2011, éves

átlag

215 237

7 GOP és AIK K+F releváns pályázatian elnyert

összeg (millió forintban)

2008-

2011, éves

átlag

2 434 3000

8 GOP és AIK K+F releváns pályázatain nyer-

tes pályázók száma

2008-

2011, éves

átlag

140 300

9 Felsőoktatás és vállalati szféra közötti koope-

rációval beadott pályázatok aránya (%)

2008-

2011, éves

átlag

9.46 12

10 Tudomány és technológia emberi erőforrás

mutató (TéTEE), ezer fő 2011 155 170

11 Tudomány és technológia emberi erőforrás

oktatás mutató (TéTEE - oktatás), ezer fő 2011 111 122

12 Tudásintenzív feldolgozóipari vállalatoknál

dolgozók száma, ezer fő 2011 61 67

13 Tudásintenzív szolgáltató vállalatoknál dolgo-

zók száma, ezer fő 2011 109 120

14 PhD/DLA tudományos fokozatot, címet szer-

zettek száma

2009-

2011, éves

átlag

46 51

15 KFI tevékenységet végző ipari parkok száma 2012 5 10

16 Akkreditált innovációs klaszterek száma 2012 0 3

105

17 Akkreditált innovációs klaszterek tagjainak

száma 2012 0 120

18 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnál történt

szabadalmi bejelentések száma

2011-

2012, éves

átlag

39.8 44

6.3 A kontextus-indikátorok elemzéséhez használt komplex mutatók leírása

A különböző mutatók jobb értelmezhetősége érdekében, illetve, hogy felfedjük a területi ten-

denciák főbb jellegzetességeit, két komplex mutatót alkottunk a kontextushoz kapcsolódó

indikátorokból. (Mivel a számított komplex mutatók csak az elemezhetőség javítását szolgál-

ják, nem igényelnek célértékeket az egyes régióktól, ezért azokat csak kontextus-

indikátorokból képeztük).

Ez a két általunk számított mutató:

- KFI emberi erőforrás komplex mutató: ez a mutató a KFI tevékenységek emberi

erőforrás oldalát ragadja meg: mennyiségi és minőségi adatokból áll össze.

- KFI infrastruktúra komplex mutató: ez a mutató jól jellemzi bármilyen fajta KFI

tevékenység anyagi és nem anyagi infrastrukturális feltételeinek rendelkezésre állását.

Az alapadatokat bemutató táblázatban jelöltük, hogy melyik indikátor melyik komplex mutató

alá lett besorolva.

A mutatóinkat ún. „normalizálás” módszer segítségével képeztük. A módszer lényege, hogy

minden egyes értéket az adatsor maximumának (az adott mutatóban legmagasabb értékkel

rendelkező régió adata) százalékában ad meg (i.e. ahhoz viszonyít). Ezután a kapott számérté-

kek átlagát vettük, tehát minden régióra megkaptuk azt a két értéket (dimenzióként egyet-

egyet), hogy átlagosan az egyes mutatókban a legjobban teljesítő régió megfelelő adatának

hány százalékát mutatja.

A kontextus-indikátorok két dimenziójának regionális összevetése (0-1 közötti értékkészlet: normalizált értékek átla-

gából képezve). Forrás: az indikátorrendszer alapján saját számítások

106

7. Irodalomjegyzék

- Guide to Research and Innovation Strategies for Smart Specialisations (RIS3).

(http://s3platform.jrc.ec.europa.eu/s3pguide)

- Regional Innovation Scoreboard 2012. Európai Bizottság. Belgium

(http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/files/ris-2012_en.pdf)

- BEFEKTETÉS A JÖVŐBE Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Straté-

gia 2020. NGM 2013 http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-

miniszterium/parlamenti-es-gazdasagstrategiaert-felelos-allamtitkarsag/

- DIGITÁLIS MEGÚJULÁS CSELEKVÉSI TERV 2010 – 2014

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-

miniszterium/infokommunikacioert-felelos-allamtitkarsag/hirek/digitalis-

megujulas-a-magyar-kreativitas-kiteljesiteseert

- Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncep-

ció Az országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Kon-

cepció társadalmi egyeztetési változata. Budapest 2013. NGM

- Módszertani útmutató az intelligens szakosodás alapú regionális innovációs

stratégiák (RIS3) elkészítéséhez (NIH 2013.)

- RIS Navigator 2011. http://www.westpa.hu/rhti

- Nyugat-dunántúli Átfogó program (2007-13) http://www.westpa.hu/rhti

- Győr-Moson Sopron megye területfejlesztési koncepciója

- Vas megye területfejlesztési koncepciója http://www.vasmegye.hu

- Zala megye területfejlesztési koncepciója http://www.zala.hu

- Ausztria-Magyarország Program 2014-20 stratégia tervezési workshop emlé-

keztetői

- OECD Regional Development Working Paper 2011/03

http://stats.oecd.org/index.aspx?datasetcode=reg_inno_tl2

- Regionális Helyzetelemzés – NIH Obszervatórium Kaleidoszkóp, 2013.

- http://www.ksh.hu

- http://www.teir.vati.hu

- Vállalati K+F jelentés, NIH 2012, http://nih.gov.hu

107

8. Mellékletek

Annex 1.

A kontextus indikátorok magyarázata

1. GDP/fő vásárlóerő-paritáson (PPP euró)

Értelmezés

Egy főre jutó bruttó hazai termék a gazdasági teljesítmény legáltalánosabb

mérőszáma.

Forrás/Év KSH, 2010

2. Élőmunka-termelékenység [GDP (millió Ft) /foglalkoztatottak ezer fő]

Értelmezés

A GDP/foglalkoztatottak hányadosa az élőmunka-termelékenységet méri.

Forrás/Év KSH, 2010

3. Migrációs mérleg (ezer fő)

Értelmezés

A 2001-2011 közötti nemzetközi és belföldi népességmozgás egyenlegét

mérő mutató.

Forrás/Év KSH, 2001 február 1. -2011 október 1.

4. K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma a foglalkoztatottak arányában

Értelmezés

A K+F területén foglalkoztatott kutató-fejlesztők számát adja meg százalék-

ban az adott régióban a teljes foglalkoztatottakhoz képest.

Forrás/Év KSH,2011

5. Vállalati K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma a foglalkoztatottak arányá-

ban

Értelmezés

A vállalati K+F területén foglalkoztatott kutató-fejlesztők számát adja meg

százalékban az adott régióban a teljes foglalkoztatottakhoz képest.

Forrás/Év KSH,2011

6. Vállalati K+F kutatóhelyek száma

108

Értelmezés

Azon K+F tevékenységet végző kutatóhelyek száma, amelyek a vállalati

szektorban működnek.

Forrás/Év KSH, 2011

7. Egy teljes állású kutatóra eső K+F ráfordítások (millió forintban)

Értelmezés

A teljes K+F ráfordítás (millió forintban) és kutatók számított létszámának

(FTE- full time equivalent) hányadosa. A számított létszám a teljes munkaidő

egyenértékes foglalkoztatásnak felel meg.

Forrás/Év KSH, 2011

8. FP7 Elnyert támogatási összeg (millió euró)

Értelmezés

A 7. Keretprogramban (FP7) 2013. február 28. –ig (2007-től) támogatási

szerződést kötött résztvevők adatai alapján az elnyert támogatási összeg.

Forrás/Év e-Corda, NIH, 2007-2013, február végéig

9. FP7 támogatási szerződések száma

Értelmezés

A 7. Keretprogramban (FP7) 2013. február 28. –ig (2007-től) támogatási

szerződést kötött résztvevők adatai alapján a szerződések száma.

Forrás/Év e-Corda, NIH, 2007-2013, február végéig

10. Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató (TéTEE) az aktív népesség ará-

nyában

Értelmezés

A TéTEE (Tudomány és Technológiai Emberi Erőforrás) angolul HRST

(Human Resources in Science and Technology) mutató lehetővé teszi a kü-

lönböző régiók innovációval kapcsolatos emberi erőforrás kapacitásainak

felmérését és összehasonlítását. A TéTEE ugyanis megmutatja, hogy mekko-

ra az aránya azoknak az aktív korú munkavállalóknak, akik tudományos és

technológiai szempontból releváns felsőfokú végzettséggel illetve felsőfokú

szakképzettséggel rendelkeznek vagy tudományos és technológiai területeken

foglalkoztatottak.

Forrás/Év Eurostat, 2011

109

11. Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató – oktatás (TéTEE – oktatás) az

aktív népesség arányában

Értelmezés

A TéTEE – oktatás (Tudomány és Technológiai Emberi Erőforrás - oktatás)

angolul HRSTE (Human Resources in Science and Technology in Education)

mutató megmutatja a tudományos, természettudományos vagy műszaki felső-

fokú végzettséggel illetve felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők számát az

aktív korú népesség arányában (15-74 év közöttiek).

Forrás/Év Eurostat, 2011

12. Tudásintenzív feldolgozóipari vállalatoknál dolgozók száma a feldolgozóipari fog-

lalkoztatottak arányában

Értelmezés

Az OECD ajánlása alapján tudásintenzívnek tekintett feldolgozóipari ágaza-

toknál foglalkoztatottak létszáma a teljes feldolgozó ipari foglalkoztatottság

arányában.

Tudásintenzív feldolgozó iparhoz tartozik az OECD ajánlásai alapján:

Forrás/Év Eurostat,2011

13. Tudásintenzív szolgáltató vállalatoknál dolgozók száma a szolgáltató szektorban

foglalkoztatottak arányában

Értelmezés

Az OECD ajánlása alapján tudásintenzívnek tekintett szolgáltató szektorban

foglalkoztatottak létszáma a teljes szolgáltató szektor foglalkoztatottság ará-

nyában.

Az OECD ajánlásai alapján az alábbi iparágakat soroljuk a tudásintenzív

szolgáltatásokhoz:

110

Forrás/Év Eurostat,2011

14. Felsőoktatási intézmények oktatóinak száma

Értelmezés

A felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktatók tényleges létszáma.

Forrás/Év KSH, 2011

15. PhD/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek száma 2009-2011 között, éves

átlag

Értelmezés

2009-2011 között a PhD/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek szá-

mának 3 éves átlaga. Ebben az esetben azért van szükség a 3 éves átlagolásra,

mert így kapunk reálisabb képet a végzettek számáról. A felsőoktatásban a

PhD/DLA tudományos fokozatot szerzettek száma megfelelőbb képet ad a

K+F finanszírozás és a felsőoktatás kapcsolatáról ezért fontos indikátor lehet

ennek megítélésében.

PhD/DLA képzés:

A doktori képzés (PhD) a legmagasabb szintű posztgraduális képzés, amely-

nek célja a tudományos ismeretek bővítése, a hallgatók felkészítése az első

tudományos (a doktori) fokozat megszerzésére. A DLA fokozat a zeneművé-

szet, képzőművészet az iparművészet és az építőművészet területén jellemző

tudományos fokozat.

Forrás/Év KSH, 2009-2011

16. KFI tevékenységet végző ipari parkok száma

Értelmezés KFI tevékenységet végző ipari parkok, olyan ipari parkok, ahol a vállalkozá-

sok együttműködnek felsőoktatási intézménnyel és/vagy vállalataik végeznek

111

önálló kutatói tevékenységet.

Forrás/Év NGM, 2012

17. Akkreditált innovációs klaszterek száma

Értelmezés

Az akkreditált innovációs klaszterek címet azon klaszterek nyerhetik el, me-

lyek kiemelkedő innovációs- és exportlehetőségekkel rendelkeznek.

Forrás/Év MAG, NIH, 2012

18. Akkreditált innovációs klaszterek tagjainak száma

Értelmezés

Azon klaszterek tagjainak száma, amelyek akkreditált innovációs klaszter

címmel rendelkeznek.

Forrás/Év MAG, NIH, 2012

19. Regional Innovation Scoreboard 2012 a technológiai innovatív vállalatok arányából

képzett regionális normált indexe

Értelmezés

Az adott régió technológiailag innovatív vállalatainak arányából képzett

normált értéke (0-1 között). Technológiailag innovatívnak tekintjük azt a

vállalatot, amely termék vagy eljárás innovációt vezetett be.

Forrás/Év RIS,2012

20. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál történt szabadalmi bejelentések száma

2011-2012 éves átlaga egymillió főre vetítve

Értelmezés

A szabadalmi bejelentésnek nevezünk elsősorban önálló műszaki megoldás,

szerkezet, berendezés, eszköz vagy eljárás kapcsán elindított oltalom kérel-

met. A Magyarországon kezdeményezett bejelentések számát több szerző

esetén a szerzőségi arány szerinti súlyozással látják el. Több bejelentő esetén

tehát a szerzői arány szerint oszlik meg a találmány, emiatt gyakran nem

egész számok jelennek meg a régiós összesítésekben. A bejelentések számát

2011-2012 közötti időszakra átlagoltuk az adott régió egymillió lakosának

arányában.

112

Forrás/Év Szellemi Tulajdonok Nemzeti Hivatala (SZTNH), 2011

21. Európai Szabadalmi Hivatalhoz történt szabadalmi bejelentések száma 2007-2009

éves átlaga egymillió főre vetítve

Értelmezés

A szabadalmi bejelentésnek nevezünk elsősorban önálló műszaki megoldás,

szerkezet, berendezés, eszköz vagy eljárás kapcsán elindított oltalom kérel-

met. Az Európai Szabadalmi Hivatalnál kezdeményezett bejelentések számát

több szerző esetén a szerzőségi arány szerinti súlyozással látják el. Több be-

jelentő esetén tehát a szerzői arány szerint oszlik meg a találmány, emiatt

gyakran nem egész számok jelennek meg a régiós összesítésekben. Külföldi

társszerző esetén természetesen az országok közötti oszlik meg a szabada-

lom.

Forrás/Év Eurostat, 2007-2009

22. 1000 főre jutó vezetékes internet előfizetés

Értelmezés

A vezetékes internet előfizetések száma a régió 1000 lakosára vetítve.

Forrás/Év GKInet, 2010

Teljesítmény és eredmény indikátorok magyarázata

1. K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma

Értelmezés

A K+F területén foglalkoztatott kutató-fejlesztők számát adja meg adott régi-

óban.

Forrás/Év KSH,2011

2. A vállalati K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma

Értelmezés

A K+F területén foglalkoztatott kutató-fejlesztők számát adja meg adott régi-

óban.

Forrás/Év KSH,2011

113

3. Vállalati K+F kutatóhelyek száma

Értelmezés

Azon K+F tevékenységet végző kutatóhelyek száma, amelyek a vállalati

szektorban működnek.

Forrás/Év KSH, 2011

4. Teljes K+F ráfordítások (millió Ft)

Értelmezés

A teljes K+F ráfordítás (millió forintban) és kutatók számított létszámának

(FTE- full time equivalent) hányadosa. A számított létszám a teljes munkaidő

egyenértékes foglalkoztatásnak felel meg.

Forrás/Év KSH, 2011

5. Kutatás és technológiai innovációs alap pályázatain elnyert összeg (millió forintban)

2008-2011 között, éves átlag

Értelmezés

A 2008-2011 között a Kutatás és Technológiai Innovációs Alap pályázatai-

nak adatai alapján a régiónként elnyert összeg átlaga.

Forrás/Év PKR pályázatkezelő rendszer, 2008-2011

6. Kutatás és technológiai innovációs alap nyertes pályázóinak száma 2008-2011 között,

éves átlag

Értelmezés

A 2008-2011 között a Kutatás és Technológiai Innovációs Alap pályázatai-

nak adatai alapján a nyertes pályázók számának átlaga.

Forrás/Év PKR pályázatkezelő rendszer, 2008-2011

7. GOP, KMOP és AIK K+F releváns pályázatian elnyert összeg (millió forintban)

2008-2011 között, éves átlag

Értelmezés

A 2008-2011 között a Kutatás és Technológiai Innovációs Alap pályázatai-

nak adatai alapján a régiónként elnyert összeg átlaga évenként.

Forrás/Év GOP, KMOP, AIK K+F releváns pályázat 2008-2011

114

8. GOP, KMOP, AIK K+F releváns pályázatain nyertes pályázók száma 2008-2011 kö-

zött, éves átlag

Értelmezés

A 2008-2011 között a Kutatás és Technológiai Innovációs Alap pályázatai-

nak adatai alapján a nyertes pályázók számának 2008-2011 éves átlaga.

Forrás/Év GOP, KMOP, AIK K+F releváns pályázat 2008-2011

9. Felsőoktatás és vállalati szféra közötti kooperációval beadott pályázatok aránya

2008-2011 között, éves átlag

Értelmezés

A felsőoktatás és vállalati szektor közötti kooperáció mérésére alkalmazott

indikátor azon benyújtott pályázatok számát vizsgálja, amelyeket felsőoktatá-

si intézménnyel vagy felsőoktatási intézményekhez szorosan kapcsolódó

szervezettel közös konzorciumként pályáztak meg. A felsőoktatási és vállal-

kozási szektor közötti kapcsolatokat a 2008-2011 között a Kutatás és Tech-

nológiai Innovációs Alap pályázatainak adatai alapján a régiónként benyúj-

tott pályázatok száma mutatja meg. A Pályázat Kezelő Rendszer (PKR) ada-

tai 2013-ig bezárólag rendelkezésre állnak és folyamatosan frissülnek. Azon-

ban a többi mutatóval való összevethetőség érdekében ezt a mutatót is a többi

mutatóval megegyező időtartamra van értelme vizsgálni.

Forrás/Év PKR, 2008-2011

10. Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató (TéTEE)

Értelmezés

A TéTEE (Tudomány és Technológiai Emberi Erőforrás) angolul HRST

(Human Resources in Science and Technology) mutató lehetővé teszi a kü-

lönböző régiók innovációval kapcsolatos emberi erőforrás kapacitásainak

felmérését és összehasonlítását. A TéTEE ugyanis megmutatja, hogy mekko-

ra az száma azoknak az aktív korú munkavállalóknak, akik tudományos és

technológiai szempontból releváns felsőfokú végzettséggel illetve felsőfokú

szakképzettséggel rendelkeznek vagy tudományos és technológiai területeken

foglalkoztatottak.

Forrás/Év Eurostat, 2011

11. Tudomány és technológia emberi erőforrás mutató – oktatás (TéTEE – oktatás)

Értelmezés A TéTEE – oktatás (Tudomány és Technológiai Emberi Erőforrás - oktatás)

115

angolul HRSTE (Human Resources in Science and Technology in Education)

mutató megmutatja a tudományos, természettudományos vagy műszaki felső-

fokú végzettséggel illetve felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők száma.

Forrás/Év Eurostat, 2011

12. Tudásintenzív feldolgozóipari vállalatoknál dolgozók száma

Értelmezés

Az OECD ajánlása alapján tudásintenzívnek tekintett feldolgozóipari ágaza-

toknál a foglalkoztatottak létszáma.

Tudásintenzív feldolgozó iparhoz tartozik az OECD ajánlásai alapján:

Forrás/Év Eurostat,2011

13. Tudásintenzív szolgáltató vállalatoknál dolgozók száma

Értelmezés

Az OECD ajánlása alapján tudásintenzívnek tekintett szolgáltató szektorban

foglalkoztatottak létszáma.

Az OECD ajánlásai alapján az alábbi iparágakat soroljuk a tudásintenzív

szolgáltatásokhoz:

116

Forrás/Év Eurostat,2011

14. PhD/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek száma 2009-2011 között, éves

átlag

Értelmezés

2009-2011 között a PhD/DLA tudományos fokozatot, címet szerzettek szá-

mának 3 éves átlaga. Ebben az esetben azért van szükség a 3 éves átlagolásra,

mert így kapunk reálisabb képet a végzettek számáról. A felsőoktatásban a

PhD/DLA tudományos fokozatot szerzettek száma megfelelőbb képet ad a

K+F finanszírozás és a felsőoktatás kapcsolatáról ezért fontos indikátor lehet

ennek megítélésében.

PhD/DLA képzés:

A doktori képzés (PhD) a legmagasabb szintű posztgraduális képzés, amely-

nek célja a tudományos ismeretek bővítése, a hallgatók felkészítése az első

tudományos (a doktori) fokozat megszerzésére. A DLA fokozat a zeneművé-

szet, képzőművészet az iparművészet és az építőművészet területén jellemző

tudományos fokozat.

Forrás/Év KSH, 2009-2011

15. KFI tevékenységet végző ipari parkok száma

Értelmezés

KFI tevékenységet végző ipari parkok, olyan ipari parkok, ahol a vállalkozá-

sok együttműködnek felsőoktatási intézménnyel és/vagy vállalataik végeznek

önálló kutatói tevékenységet.

Forrás/Év NGM, 2012

16. Akkreditált innovációs klaszterek száma

Értelmezés

Az akkreditált innovációs klaszterek címet azon klaszterek nyerhetik el, me-

lyek kiemelkedő innovációs- és exportlehetőségekkel rendelkeznek.

Forrás/Év MAG, NIH, 2012

17. Akkreditált innovációs klaszterek tagjainak száma

Értelmezés

Azon klaszterek tagjainak száma, amelyek akkreditált innovációs klaszter

címmel rendelkeznek.

117

Forrás/Év MAG, NIH, 2012

18. Magyar Szabadalmi Hivatalnál történt szabadalmi bejelentések száma 2011-2012

éves átlaga

Értelmezés

A szabadalmi bejelentésnek nevezünk elsősorban önálló műszaki megoldás,

szerkezet, berendezés, eszköz vagy eljárás kapcsán elindított oltalom kérel-

met. A Magyarországon kezdeményezett bejelentések számát több szerző

esetén a szerzőségi arány szerinti súlyozással látják el. Több bejelentő esetén

tehát a szerzői arány szerint oszlik meg a találmány, emiatt gyakran nem

egész számok jelennek meg a régiós összesítésekben. A bejelentések számát

2011-2012 közötti időszakra átlagoltuk az adott régió egymillió lakosának

arányában.

Forrás/Év Szellemi Tulajdonok Nemzeti Hivatala, SZTNH, 2011

19. Európai Szabadalmi Hivatalhoz történt szabadalmi bejelentések száma 2007-2009

éves átlaga

Értelmezés

A szabadalmi bejelentésnek nevezünk elsősorban önálló műszaki megoldás,

szerkezet, berendezés, eszköz vagy eljárás kapcsán elindított oltalom kérel-

met. Az Európai Szabadalmi Hivatalnál kezdeményezett bejelentések számát

több szerző esetén a szerzőségi arány szerinti súlyozással látják el. Több be-

jelentő esetén tehát a szerzői arány szerint oszlik meg a találmány, emiatt

gyakran nem egész számok jelennek meg a régiós összesítésekben. Külföldi

társszerző esetén természetesen az országok közötti oszlik meg a szabada-

lom.

Forrás/Év Eurostat, 2007-2009

118

Annex 2.

Az S3 megvalósításához alkalmazható nemzetközi best practice eszközök:

PCP – PPI program

A program keretében a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzési eljárást és az innovatív

közbeszerzést összefogó és koordináló, Magyarországot lefedő rendszer kerül kialakításra,

mely magában foglalja az országos lefedettségű intézményrendszer kialakítását, valamint a

program elemeinek meghatározását.

A program irányítója:

- Nemzeti Innovációs Hivatal (nemzeti szint)

- Regionális Innovációs Ügynökségek (regionális/helyi szint)

A program keretében az alábbi szolgáltatások kerülnek kialakításra országos szinten, regio-

nális szintre lebontva:

- 1 országos mintaprojekt kialakítása (ha még a program tervezéséig nem valósult meg)

és még lemenedzselése;

- az ún. „blue sky group” szervezése, mely a K+F beszerzések alapjául szolgáló fejlesz-

tési igényeket gyűjti össze és fejleszti;

- innovatív közbeszerzési eljárás gyakorlatának kialakítása és a közbeszerzésben részt-

vevők számára tanácsadás, eljárásrendi segítség nyújtása;

- alap létrehozása projektek állami részének részfinanszírozására.

A program a flamand modellt követve, az alábbi elemekből és szakaszokból állna:

I. fázis: Felmérés (1 év)

Központi szerven keresztül projekt igények felmérése, innovációs platform működtetése, a

K+F beszerzésre alkalmas projektek kiválasztása.

II. fázis: Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (2 év)

Az alap terhére a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés lefolytatása. A projekt pro-

jektmenedzsmenti feladatai 100%-os támogatási intenzitásban részesülnek, míg a K+F 75%-

os intenzitásban.

III. fázis: Innovatív közbeszerzés (1 év)

119

Az a projektgazda, amelyik vállalja, hogy beszerzését, fejlesztését innovatív közbeszerzés

keretében folytatja le, az alapból a tényleges beszerzés költségét 50%-ban finanszírozhatja.

A program időtartama: 4 év

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA.

Nyílt innovációs laboratórium

A nyílt innovációs laboratórium egy olyan közösségi munkateret biztosít elsősorban fiatalok

számára, ahol egy speciális szektor (pl. elektronika, informatika, stb.) keretén belül kifejleszt-

hetik, kipróbálhatják ötleteiket. Ezek az ötletek részben koncepcionális szakaszban maradnak,

részben prototípus készül belőlük. A nyílt innovációs laboratórium infrastruktúrája és az ott

dolgozók széleskörű, multidiszciplináris szaktudása folyamatosan segíti a fiatalokat fejleszté-

seik során. A fiatalok egy szelekciós folyamatban kerülhetnek be a laboratóriumba, meghatá-

rozott időtartamra (max. 3 hónap). A projektek kiválasztásakor fontos szempont, hogy azok

túljussanak a koncepcionális stádiumon, minél messzebb haladjanak a megvalósulás útján. Ez

idő alatt kell a fiataloknak a fejlesztésüket egy olyan szintig kidolgozniuk, hogy azt a labora-

tórium szakmai zsűrije előtt bemutathassák. Ebbe a zsűribe azok támogató szervezetek kerül-

nek be, amelyek a laboratórium részbeni működését finanszírozzák. A zsűri dönt a projektek

további felhasználásáról.

A laboratórium támogatása lehetőséget ad a szükséges infrastruktúra kialakítására (a támogató

szervezetek együttműködésével), valamint a szükséges egyéb feltételrendszer kialakítására

(munkatársak, helyiség, stb.).

A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a laboratórium piaci szolgáltatásokat is tud nyújtani

vállalkozásoknak és egyéb szervezeteknek. A laboratórium működési elve lehetővé teszi,

hogy egy kisebb befektetési alap létrehozásával az életképes ötletek piacosításába, induló vál-

lalkozásokba is befektessen.

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA.

A projekt időtartama: 3 év

Nemzetközi innovációs együttműködési programok

Az 1.3-as intézkedéshez kapcsolódóan, de többi intézkedésterületet is érintően nemzetközi

innovációs együttműködési programok keretében az az országos lefedettséget biztosító intéz-

ményrendszer és működési rendszer kerül kialakításra, amely lehetőséget biztosít a különböző

európai innovációs és kutatási kezdeményezésekbe történő bekapcsolódásra.

120

Ilyen kezdeményezések például az európai innovációs partnerségek és az európai technoló-

giai platformok. A programot nemzeti szinten koordináló Nemzeti innovációs hivatal és a

területi lefedettséget biztosító regionális innovációs ügynökségek biztosítják a koordinációt: a

szakmai szervezetek, szövetségek, nemzeti technológiai platformok bevonását a nemzeti KFI

stratégia prioritásainak, valamint regionális fókuszainak mentén.

A program keretében finanszírozásra kerül az európai partnerségekhez való kapcsolódás költ-

ségei, úgymint tagsági díjak, utazási, szakértői költségek. A program keretében kerülnek fenn-

tartásra a már korábban kialakított nemzeti technológiai platformok.

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA, ETE és Interreg források

A program időtartama: 7 év

A magyarországi innovációs rendszer továbbfejlesztési lehetőségei

A magyarországi innovációs rendszer továbbfejlesztési lehetőségei – az operatív RIÜ

hálózat javaslata a 2. prioritáshoz kapcsoló kiemelt fejlesztési területre vonatkozóan

Hazánkban a fejlesztéspolitika területén jelenleg zajló hatékonyságnövelő folyamatok, racio-

nalizálások és az Új Széchenyi Terv elindítása jó kereteket, lehetőségeket teremt a nagy nö-

vekedési képességű, innovatív vállalkozások számára is. Ezen vállalati kör támogatása az

állami szféra számára egyértelműen nyereséges. Meggyőződésünk, hogy a foglalkoztatási

szinttel kapcsolatban célul kitűzött növekedés nem lehetséges ezen vállalati körre való fóku-

szálás nélkül. Minden vállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás ugyanis többszörösen

térül meg és generál állami bevételeket (áfa, foglalkoztatásból eredő fogyasztásnövekedés,

járulékok, stb.), amennyiben megvalósul egy új termék piaci bevezetése. A megvalósulás

azonban nem könnyű, ahhoz szükséges, de messze nem elégséges feltétel a pályázati támoga-

tás nyújtása. Az innováció területe a legkomplexebb fejlesztési terület. Nem írható le a folya-

mat egyszerű lineáris képletekkel, mint pl. az utak fejlesztése vagy a vállalati gépbeszerzés

támogatása területén. A titoktartás, újdonságkutatás, iparjogvédelem, vállalkozás-kutatási

intézmény együttműködés, finanszírozás, piacosítás, stb. mind-mind a majdani siker lehetősé-

gét befolyásoló elem, és ezek sikeres megvalósításához szinte minden innovatív vállalko-

zásnak szüksége van külső segítségre, ezt az innovációban élen járó államokban a köz-

szférától, az állam által támogatott innovációs szolgáltató rendszertől meg is kapják.

Ennek elindítására most tökéletes az időpont. Az NKTH átalakulásával lehetőség nyílt a ko-

rábbi, nem kifejezetten a vállalkozások, innovátorok érdekeit előtérbe helyező, lassú és ne-

hézkes innovációs pályázati rendszer helyett egy gyors, hatékony, projektfejlesztő-

támogató hálózattal segített fejlesztési rendszer kialakítására az innováció területén. A

Regionális Innovációs Ügynökségek hálózata ebben ajánlja fel segítségét!

121

A regionális innovációs ügynökségek története, céljai

A regionális innovációs rendszerek működtetésére, az innovációban érdekelt szereplők tevé-

kenységének koordinálására és a régiós igényeknek megfelelő szolgáltatások nyújtása érdeké-

ben 2004-2007 között tevékenykedtek a regionális innovációs ügynökségek konzorciumai,

melyek 2008-ban regionális szervezetek (meghatározóan Regionális Fejlesztési Tanács vagy

Ügynökség) tulajdonlásával önálló jogi személyekké alakultak.

A regionális innovációs ügynökségek működésének eddigi eredményei

A RIÜ-k az államigazgatáson kívül, ugyanakkor a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs

politika meghatározó, közfunkciókat is gyakorló koordináló és hídképző szervezeteként mű-

ködnek. Az ügynökségek elmúlt 3 éves működésükhöz összesen mintegy 2 milliárd forint

támogatást használtak fel, ugyanakkor az általuk generált, mentorált és menedzselt inno-

vációs projektek értéke meghaladja a 12,5 milliárd forintot.

Az ügynökségek működésének kiemelt eredményindikátorai 2008-2011.

INDIKÁTOR tartalma INDIKÁTOR összesített értéke

a 7 regionális innovációs ügy-

nökségre vonatkozóan

Közvetlenül létrehozott új munkahelyek száma 56

Közvetetten létrejött új munkahelyek száma átlagosan,

régiónként 50

Létrejött új termékek, szolgáltatások száma 70

Kezdeményezett, mentorált és menedzselt innovációs

projektek száma 458

Kezdeményezett, mentorált és menedzselt innovációs

projektek értéke (Md Ft) 12,7

Szolgáltatásaikat igénybevevő szervezetek száma 1944

Kapcsolódó szakértői hálózat tagjainak száma 1442

Hazai klaszterek száma, amelyek működését a RIÜ-k

támogatják (akár tagként, akár közreműködőként)

50

Nemzetközi hálózatok száma, amelyekben a régiót kép-

viselik a RIÜ-k 21

A RIÜ-k részvételével megvalósuló nemzetközi kuta-

tás-fejlesztési, és innovációs pályázati projektek 41

122

A magyar kutatás-fejlesztési és innovációs politikának véleményünk szerint négy kiemelt

feladata van:

5. az innovatív magyar vállalkozások számának növelése;

6. a nagy növekedőképességű, innovatív magyar vállalatok megerősítése;

7. az innováció hasznosítási fázisának támogatása (piackutatás, marketing, piacra vitel)

8. az innováció komplex folyamatát támogatni tudó intézményrendszer felállítása

Ezen utóbbi pont kapcsán a Nemzeti Innovációs Hivatallal és a hazai innovációs rendszer

további szereplőivel való stratégiai együttműködésnek köszönhetően rendelkezésre áll egy

hatékonyan működő, kiépített, országos hálózat (a Regionális Innovációs Ügynökségek háló-

zata), amely a nemzeti innovációs politika megvalósítását regionális és helyi szinten támogat-

ja. Az új vagy tervezett eszközök (Új Széchenyi Terv, Innovációs Obszervatórium, a Regioná-

lis Operatív Programokban szereplő experimental action programok, stb.) segítségével lehető-

ség van egy eredményorientált, hatékony, egyablakos innováció támogató rendszer elindításá-

ra, továbbfejlesztésére.

A regionális innovációs ügynökségek javasolt finanszírozási modellje

A RIÜ-k finanszírozása jelenleg több lábon álló modellt követ, azonban az állami feladatok

ellátásának biztosítása érdekében szükséges egyik láb az állami finanszírozás, amelyre az Új

Széchenyi Terv stratégiájában foglaltaknak megfelelően – a RIÜ-k eredményorientált, mér-

téktartó finanszírozása jegyében – elegendő 50 millió Ft/év/RIÜ. Ez a további források bevo-

násával lehetővé teszi a kb. 50 fős hálózat fenntartását, a nemzeti célok érdekében történő

továbbfejlesztését. Forrásigény 2014-20 között: 2,5 mrd Ft.

Szolgáltatásfejlesztés a nemzeti K+F+I stratégiához kapcsolódóan

Nemzeti KFI stratégia alapján:

A központi és decentralizált

innováció-menedzsment

szolgáltatási keretek kialakí-

tása

11/1. Központi innovációs

szolgáltatások fejlesztése

11/2. Decentralizált innová-

ciós szolgáltatások kialakí-

tásának megtervezése

2013.III.né.

2013.IV.né.

NGM (a NIH

bevonásával)

NGM (a NIH

bevonásával)

Ennek megfelelően több szolgáltatás előkészítését indíthatjuk meg, a KFI stratégia kiemelt

vállalati célrendszeréhez kapcsolódóan és a meglévő tapasztalatokra alapozva, az alábbi terü-

leteken:

123

- Vállalkozási tanácsadás – induló, innovatív start-up vállalkozások számára: A

szolgáltatás keretében a RIÜ-k projektmentori tevékenységet és üzleti terv készítést

végeznek innovatív start-up vállalkozások számára. Cél a vállalkozások felkészítése a

(kockázati) tőkebefektetők általi beruházásra.

- Tudomány-kommunikáció: A tudománykommunikációt nemzeti szintű kommuniká-

cióval is szükséges segíteni. Ennek koordinálását a NIH látná el, továbbá regionális

szinten a RIÜ-k tudják a helyi KFI szereplőket segíteni és munkájukat koordinálni.

- PCP: A program keretében a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzési eljá-

rást és az innovatív közbeszerzést összefogó és koordináló, Magyarországot lefedő

rendszer kerül kialakításra, mely magában foglalja az országos lefedettségű intéz-

ményrendszer kialakítását, valamint a program elemeinek meghatározását.

A program irányítója:

o Nemzeti Innovációs Hivatal (nemzeti szint)

o Regionális Innovációs Ügynökségek (regionális/helyi szint)

- SBIR: Az amerikai Small Business Innovation Research (SBIR) program kockázati

tőke-ösztönző program. Ennek kapcsán a vállalkozót a NIH –RIÜ-k segítségével ta-

nácsadók, piaci befektetők, szakemberek segítik, hogy a kockázati tőkepiac szereplői

közül finanszírozóra találjon.

A megvalósítás forrásainak fajtája: ERFA TA és KTIA források

A program időtartama: 3 év

Tudomány-kommunikáció

A 2. prioritás 5. intézkedéséhez kapcsolódóan került megfogalmazásra ez a kiemelt fejlesztési

terület.

A tudományos kutatás társadalmi támogatottságának sikere jórészt azon múlik, hogy a kuta-

tók mennyire készek és képesek párbeszédre a közvéleménnyel, hogyan képviselik a nyilvá-

nosság fórumain eredményeiket. A tudomány kommunikálása és menedzselése egyaránt

professzionalitást kíván, amihez a szaktudományos gyakorlaton túli ismeretek és készségek

szükségesek.

A kutatóknak olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie, melyek alkalmassá

teszik őket a tudomány közvetítésére, mégpedig közérthető, sok szempontú, a modern techni-

ka nyújtotta lehetőségeket maximálisan kihasználó formákban, mind a szakmai, mind a laikus

nagyközönségnek.

A kezdeményezés célja, hogy a program segítse a kutatókat, olyam tudás megszerzésében,

melyek révén képesek lesznek:

- kutatásaikról illetve intézményükről a médiában hitelesen és hatásosan információkat közölni;

- a döntéshozók és laikus érdeklődők számára egyaránt érthetően és meggyőzően bemutatni szakmai te-

vékenységüket;

124

- projektjeik, intézményük munkájának stratégiai tervezésekor és megvalósításakor figyelembe venni a

kellő információkat a kutatás-fejlesztési rendszer és az intézménypolitika helyzetéről, folyamatiról;

- megfelelni a kutatás- és intézménymenedzsmenti feladatok elvárásainak a gazdálkodás, projektme-

nedzsment és szakpolitika területén egyaránt;

- ilyen irányú érdeklődésük esetén bekapcsolódni az intézményi, országos és uniós kutatáspolitika folya-

mataiba.

Ezen célok összhangban vannak az Akadémia, az akadémiai kutatóintézetek és kutatóhelyek,

valamint a teljes magyar kutatás-fejlesztési intézményrendszer érdekeivel, megújulási törek-

véseivel. Ezért fontos lenne, hogy minden egyes kutatási projektben elvárás legyen a meg-

felelő kommunikációs és disszeminációs tevékenység.

A tudománykommunikációt nemzeti szintű kommunikációval is szükséges segíteni. Ennek

koordinálását a NIH látná el, továbbá regionális szinten a RIÜ-k tudják a helyi KFI szereplő-

ket segíteni és munkájukat koordinálni.

SBIR

A 3. prioritás alá besorolható ez, az amerikai Small Business Innovation Research (SBIR)

program mintájára megtervezett fejlesztés, amely az egyik legsikeresebb, kockázati tőke-

ösztönző program, a 2005-ben indított Irinyi Program annak számos elemét átvette, úgymint

szakaszos támogatás és fejlesztés. Az SBIR program viszont szerkezetét, formáját tekintve

eltér az Európában alkalmazott modellektől.

Legfőbb különbség, hogy a folyósított állami támogatás „díj”, amely nem jelent tulajdonszer-

zést a vállalkozásban, az innovatív vállalkozások célzott pénzügyi támogatásáról van szó,

amely vállalkozások K+F és piaci tevékenységeit kockázati tőke fogadásával bezárólag segíti.

Az állami beavatkozás formája tehát egy díj (grant), amelyet a vállalkozások egy szűk cso-

portja kaphat:

- profitorientált vállalkozás

- aki főállású kutatót munkaviszonyban foglalkoztat, és

- alkalmazotti létszáma nem haladja meg a 250 főt.

A támogatás 3 fázisban és szakaszosan valósul meg. Az első fázisban körülbelül 3.000.000 Ft

kap a vállalkozás, hogy innovációs ötletét kidolgozza 1 év alatt. A díj elnyerését olyan bíráló

bizottság dönti (NIH, RIÜ-k) el, ahol mérlegelik a vállalkozás, illetve a vállalkozási ötlet

innovativitását, a vállalkozói kvalitásokat, és a jövőben realizálható nyereséget is.

A második fázisban 2 éven keresztül 5-50 millió Ft finanszírozással segítik a korábbi szakasz

nyerteseit abban, hogy a kidolgozott és megvalósított innovációs ötletet üzleti alapokra he-

lyezze. A harmadik fázis a piaci bevezetés már nem jár pénzügyi támogatással, hanem szak-

mai támogatást vehet a pályázó igénybe.

Ebben a szakaszban a vállalkozónak, a NIH –RIÜ-k segítségével tanácsadók, piaci befekte-

tők, szakemberek segítik a munkáját, hogy a kockázati tőkepiac szereplői közül finanszírozóra

találjon.

125

Az 1. prioritásban foglaltakhoz rendelhető leendő pályázati felhívásokra vonatkozó egy-

séges javaslatok

Horizont 2020 projektek előkészítési pályázata

A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és

nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére támogatást nyújtson a

Horizont 2020 programokban való részvétel előkészítésére (pályázat előkészítése és szerző-

déskötés).

Horizont 2020 projektek társfinanszírozási pályázata

A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és

nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére kiegészítő támogatást

nyújtson a Horizont 2020 költségvetéséből támogatott kutatás-fejlesztési projektek költségve-

téséhez.

A program keretén belül csak olyan költségek számolhatóak el, melyek nem kerülnek elszá-

molásra az Európai Bizottság felé.

A 2. prioritásban foglaltakhoz rendelhető leendő pályázati felhívásokra vonatkozó egy-

séges javaslatok

Vállalkozások és a kutatási szféra közötti együttműködési projektek

A programban elsősorban kis- és középvállalkozások, valamint felsőoktatási intézmények és

kutatóintézet közös KFI projektjei kerülnének finanszírozásra, melyek célja új, innovatív ter-

mékek és szolgáltatások kifejlesztése.

Két finanszírozási modell javasolt:

1. Kisléptékű projektek: max. 100 millió forint

2. Nagyléptékű projektek: max. 1 milliárd forint

A program célja, hogy növelje a vállalkozások versenyképességét, javítsa termékstruktúráju-

kat és termelékenységüket, valamint, hogy a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt

126

erősítő projektek által, innovatív termékek, technológiai folyamatok és szolgáltatások jöjjenek

létre az innováció szereplőinek együttműködése révén.

Az EIT kezdeményezéshez, valamint a KIC-ekhez való kapcsolódást segítő program

A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és

nonprofit szervezetek, valamint kis- és közép-vállalkozások részére támogatást nyújtson az

EIT kezdeményezéshez, valamint a KIC-ekben való részvétel előkészítésére (pályázat előké-

szítése és szerződéskötés).

A 3. prioritásban foglaltakhoz rendelhető leendő pályázati felhívásokra vonatkozó egy-

séges javaslatok

Innocsekk3

A támogatás célja a mikro és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek és az innovációs szol-

gáltatások igénybevételére, kiemelten a tudásközpontok és a kisvállalkozások közötti tudástranszfer

előmozdítása.

A nyertes pályázók az „Innocsekk3”-at egy előzetesen akkreditált KFI szolgáltatónál használhatják fel,

válthatják be.

A támogatható tevékenységek kizárólag termékfejlesztésre vonatkozhatnak, az alábbiak sze-

rint:

K+F szolgáltatás igénybevétele (pl. laboratóriumi mérések, technológiai vizsgálatok,

tesztelések, stb.),

prototípus készítése

műszaki segítség igénybevétele,

szabadalmi kutatási szolgáltatások igénybevétele,

ipar- és szerzőijog-védelmi tanácsadás igénybevétele,

hazai szabadalmi, védjegy-, használati- és formatervezésiminta-oltalmi bejelentések;

A programban megítélésre kerülő támogatás nem automatikus, hanem objektív és mérhető szempont-

rendszer alapján történik.

A program keretében nyújtható támogatásokra leköthető forrás a pályázat meghirdetését követő hét-

éves időszakra évente 2 000 millió forint, azaz 14 milliárd forint összesen 7 évre.

Maximális támogatási összeg 3 millió forint.

127

Kreatív csekk

A támogatás célja a mikro, kis- és középvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támo-

gatása a kreatív termékfejlesztési szolgáltatások igénybevételére. A nyertes pályázók a kreatív

csekk-et egy előzetesen akkreditált szervezetnél használhatják fel kreatív szolgáltatások

igénybevételére.

A támogatható tevékenységek kizárólag termékfejlesztésre vonatkozhatnak, az alábbiak

szerint:

termékdesign

ipari formatervezés

csomagolás/ csomagolástechnika

branding

arculat és honlaptervezés

video és audio anyagok készítése

PR kampány

új kommunikációs technológiák (okostelefon alkalmazások)

A programban megítélésre kerülő támogatás nem automatikus, hanem objektív és mérhető

szempontrendszer alapján történik.

A program keretében nyújtható támogatásokra leköthető forrás a pályázat meghirdetését kö-

vető hétéves időszakra évente 500 millió forint, azaz 3,5 milliárd forint összesen 7 évre.

Maximális támogatási összeg 3 millió forint.

Vállalkozások külpiaci megjelenését támogató program

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal kereskedelemfejlesztési pályázatának folytatása a 2014-

2020-as időszakban, a magyar kis- és középvállalkozások külpiaci projektjeinek megvalósítá-

sára. A pályázat kiemelten támogatja azokat a magyar mikro, kis- és középvállalkozásokat,

amelyek magas magyar hozzáadott értéket jelentő termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő.

A pályázat elbírálásakor előnyt élvezzenek a KFI tevékenységet folytató vállalkozások pro-

jektjei.

A pályázat alapvető célkitűzése a kkv-k magyar exportban jelenleg alacsony részarányának

növelése. A rendszer magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének javítását kí-

vánja elősegíteni.

A pályázat költségvetése a 7 éves időtartamra összesen 3 milliárd forint.

128

Virtuális inkubáció

A 2007-2013-as időszakban nagy számban épültek az inkubátorházak az ország különböző

pontjain. Ezek elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket tartalmaztak, úgymint épületek fel-

újítását, közművek kiépítését. Ezen fejlesztések kis százalékban tartalmaznak magas szintű

inkubációs szolgáltatások, hiszen maguk a fejlesztési projektek az infrastruktúra fejlesztésére

és kiépítésére fókuszáltak.

A virtuális inkubáció program keretében az inkubációs szolgáltatások színvonalának emelése

történik meg, mely magában foglal humán-erőforrás fejlesztését is, valamint új szolgáltatások

kialakítását, mint pl. mentorprogram). A program kisebb részben támogatja az épületek átala-

kítását, technológia fejlesztését a szolgáltatás-bővítés miatt. A program részét képezi egy mi-

nőségirányítási rendszer kialakítása (az ipari park címekhez hasonlóan).