Upload
razide
View
210
Download
2
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Ökogazda
Citation preview
FENNTARTHATÓSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN
• A mezőgazdaság a nemzetgazdaság egy ága – élelmiszer és alapanyag előállítás
• DE! Agrobiznisz– ellátó ágazat (műtrágya, növényvédőszer, gépek stb.)– nyersanyagtermelés– élelmiszeripar, élelmiszerkereskedelem
• Termeléshez az adottság versenyelőny – ki kell használni– hatékonyság, koncentráció
FENNTARTHATÓSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN
• A hatékony, versenyképes termelés alternatívája – fenntarthatóság– értékes, egészséges termék – energiatakarékosság– környezetterhelés csökkentése– a vidéki élet az agrikultúra megőrzése– munka, jövedelem sok embernek
• Globális – lokális ellentéte• DE! Helyi lakosság, helyi élelmiszer – megoldás a BIO
– nem bio biznisz
FENNTARTHATÓSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN
• Amit a környezetbe bocsátunk, nem haladhatja meg a befogadó képességet
• Amit kitermelünk, nem haladhatja meg az újratermelő képességet
• Nem megújuló felhasználása annyi, amennyit helyettesíteni tudunk
• Közgazdászok vitája – gazdasági növekedés, gazdasági egyensúly
FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS
• Web Jackson – genetikus fogalma, 1978• A jelen generáció igényeinek kielégítése a következő
generáció esélyének csökkentése nélkül• G. H. Bruntland – 1987
– a jelen szükséglete – a jövő lehetősége– a szükséglet mindenkinél más– az alapvető szükséglet – pazarló
• ENSZ Brundtland Bizottság (1987)– a felszín alatti vizek tisztasága– a természet önmegújuló, de működését biztosítani kell– a természet és az emberi szabadság összehangolása
A FENNTARTHATÓSÁG FORMÁI A MEZŐGAZDASÁGBAN
• A fenntarthatóság három pillére: gazdaság, társadalom, környezet
• A fenntarthatóság formái: erős és gyenge• Gyenge
– a három pillér összege nem változik, de átalakul– egymással helyettesíthető (természetpusztítás - gazdasági előny
miatt)
• Erős– fő rendszer a környezet– alrendszer a társadalom– a társadalomban a gazdaság az igény kielégítésére
GYENGE FENNTARTHATÓSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN
Gazdaság
Környezet
Társadalom
ERŐS FENNTARTHATÓSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN
Környezet
Társadalom
Gazdaság
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS LÉTREJÖTTÉNEK OKAI
• A 20. századig nincs értelme – mind ökológiai volt– DE! a költségek emelkedése indokolta a változtatást
• Változások a termelésben– mennyiségi szemlélet– ipari jelleg erősödése– termőföld racionalizálás– túlzott trágya és növényvédőszer felhasználás– monokultúrák– fehérje túltáplálás
AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS FOGALMA
• Szintetikus műtrágya, növényvédőszer nélküli, természetes biológiai ciklusokon alapuló gazdálkodás
• Nem ugyanaz, mint a hagyományos• Nem kell visszatérni az 50-100 évvel ezelőtti technológiához• A hagyományos korszerű alkalmazása• Hazai jogszabályban – ökológiai• Lehet még: bio, alternatív, reform, natúr, integrált,
vegyszermentes, biodinamikus, DEMETER
• A jogszabályoknak, rendelkezéseknek, előírásoknak megfelelő gazdálkodási gyakorlat
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ALAPELVEI
• Főleg helyi forrásra alapozó zárt gazdálkodás• Az input minimalizálása• A veszteség csökkentése• Minimális hulladék, szennyeződés, kimosódás• A talaj termékenységének hosszútávú fenntartása
– műtrágya növényvédőszer nélkül– tudatos vetésforgóval (mélyen gyökerező, talajtakaró, pillangós növények)– a talajélet aktivitásának fokozása
• Az állatok fiziológiai, etológiai igényének kielégítése– takarmányozási előírások – kevés emberi fogyasztásra is alkalmas
takarmány felhasználás– tenyésztés – ellenálló képesség, hasznos élettartam
• Magas tápértékű élelmiszer előállítás
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ALAPELVEI
• A termelők számára megélhetést biztosít– jövedelem, biztonság, helybenmaradás
• A vidéki környezet, élőhely megőrzése• A lezárt ciklusok végén a környezet állapota olyan, vagy jobb
mint a ciklus elején
AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS ELŐNYEI
• A talaj védelme• A felszíni és felszín alatti vizek védelme• Növekvő biodiverzitás• Tájvédelmi előnyök
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ELŐNYEI
• Egészséges – biztonságok termék – fogyasztói bizalom– DE! sok kistermelő, a nyereségvágy, mint kockázati tényező
• Energiatakarékos felhasználás – megújuló energia– DE! költséges
• Terhelés csökkentés – műtrágya, növényvédőszer– DE! termeléscsökkenés
• Biodiverzitás megőrzése – kevésbé versenyképes fajták fenntartása– DE! költséges
• Mezőgazdasági kultúra, régi értékek, helyi sajátosságok megőrzése– DE költséges
• Munkalehetőség – helybenmaradás
AZ ÖKOTERMÉK VÁLASZTÁSÁNAK OKAI
• Egészséges – értékes alkotók, adalékmentes• Természetes és környezetbarát• GMO mentes• Állatjóléti szempont• Ízletes• Fenntarthatóság
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS FŐ IRÁNYZATAI
Irányzat Fő képviselője Kialakulás helye Kialakulás ideje
Biodinamikus gazdálkodás Steiner Németország 1926
Organikus gazdálkodás Howard Egyesült Királyság 1940
Soil Association Lady Balfour Anglia 1950Szerves biológiai gazdálkodás Rusch és Müller Svájc 1950
Szerves biológiai gazdálkodás Lemeire-Boucher Franciaország 1950
Permakultúra Mollison és Holmgreen Ausztrália 1970
Fukuoka elmélet Fukuoka Japán 1970
BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS
• Első világháború után – minőségromlás, betegségek (növény, állat)• Rudolf Steiner – antropozófia (építészet, gyógyászat, művészet)• Kozmikus erőhatások• Waldorf iskolák – itt tanítják a módszert• Elv – talaj – növény – állat - ember szerves egysége• Német Birodalom
– permeátumok felhasználása– 1935 – bioélelmiszer előállítás
• Biodinamikus preparátumok– komposztoltó – cickafark, kamilla, csalán stb.– permetezőszer – gyomok, rovarok kivonata
• Németországi biodinamikus módszer – DEMETER– elfogadott védjegy Magyarországon is
SZERVES BIOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS
• Svájci, német rendszer (Müller házaspár, Peter Rusch)
• 1946 – biotermékeket forgalmazó kisparaszti szövetkezetek– cél a minőség javítása és értékesítési lehetőség
• Nyugat-európai terjedés• 1968 – Müller könyve: „Talajtermő képesség” -
alapmű
SOIL ASSOCIATION
• 1943 – Lady Balfour – Az élő talaj• Talaj – növény – ember (állat nincs!)• Egészséges táplálkozás• Kutatások, információs rendszer kidolgozása• Angliában napjaink legfőbb intézménye az
ökogazdálkodásban
PERMAKULTÚRA
• Bill Mollison – Ausztrália• „Állandó mezőgazdaság”
– integrált, az ember számára fontos ökológiai kapcsolatrendszer
• Kölcsönhatások – a talaj és a növények között– a növény és az állatok között
• Fontosabb elemei– szabad, illetve kötetlen tartás– hagyományos baromfitartás– méhészet– hulladékok felhasználása takarmányként– vízi ökoszisztémák felhasználása
FUKUOKA ELMÉLET
• Ne tégy semmit – a természet megteszi a magáét• Nincs talajművelés, gyomirtás, műtrágyázás• Csak természetes módszerek– szélsőségesen bio– az emberi tudás mellőzése– „a szervezett mezőgazdaság
emberi egoizmus”
Masanobu Fukuoka (1913-2008.)
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS HELYZETE A VILÁGBAN
• Összes terület 35 millió hektár– Európai Unió – 7,5 millió hektár– Ausztrália, Óceánia – 12,5 millió hektár– Észak-Amerika – 2,5 millió hektár– Dél-Amerika – 5 millió hektár
• Európai Unió - 1989-2009– 1989 – 5 ezer gazdaság, 2009 – 200 ezer gazdaság– 1989 – 125 ezer hektár, 2009 – 7,5 millió hektár
ÖKOLÓGIAI MŰVELÉS ALATT ÁLLÓ FÖLDTERÜLETEK A VILÁGON
2000 2001 2002 2003 2004 2005 20060
10
20
30
40
50
60
Vadon gyűjtött Ökológiai mezőgazdaság
*Nincs adag a vadon gyűjtöttekről
*
* *
Millió ha
AZ ÖKOLÓGIAI TERMELÉS ARÁNYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN
• Az összes mezőgazdasági termék 2 %-a• Kiemelkedő országok az ökotermelésben– Ausztria 10 %– Dánia 7 %– Franciaország 7 %– Svédország 5 %
AZ ÖKOLÓGIAI TERMŐTERÜLETEK MEGOSZLÁSA AZ EU-BAN
• Rét, legelő 61 %• Szántó 25 %• Kertészet 8 %• Egyéb 6 %
NÉHÁNY EURÓPAI UNIÓS ORSZÁG ÖKOTERÜLETE A TELJES MG. TERÜLET %-ÁBAN
Ausztria
Finnország
Svédország
Olaszorsz
ág
Csehorsz
ágDánia
Németorsz
ág
Egyesült K
irálysá
g
Hollandia
Franciaorsz
ág
Belgium
Magyaro
rszág
Lengyelorsz
ág0
2
4
6
8
10
12
14
%
EU 25 átlag: 3,85
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ARÁNYA NÉHÁNY EURÓPAI ORSZÁGBAN
• Liechtenstein – 30 %• Ausztria – 14 %• Svájc – 13 %• Olaszország – 10 %• Észtország – 9 %• Görögország – 8 %• Portugália – 8 %• Svédország – 8 %• Lettország – 8 %
ÁLLATI TERMÉKEK ÉS EXPORTJUK 2009-BAN (EU)
Tojá
s
Csir
ke fi
lé
Fagy
aszt
ott c
sirk
emel
l
Puly
kahú
s
Man
galic
a se
rtés
Bárá
nyhú
s
Juhs
ajt
Gya
pjú
Mag
yar s
zürk
e bi
ka
Borj
úhús
Mar
hahú
s
Cson
tos
mar
hahú
s
Szal
ámi
Tej
Tejs
zín
Méz
020,00040,00060,00080,000
100,000120,000140,000160,000180,000200,000220,000240,000
96,084
20,1961,543 1,344
15,814298 16 1,500 950
23,71915,241
4,103 5
250,503
6,588
245,168kg
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS PIACI RÉSZESEDÉSE (%)
Ország Tej Hús Gabona ZöldségAusztria 35 4 10 45Dánia 35 5 32 23Svédország 35 5 30 25Franciaország 27 6 40 20Németország 16 23 24 28Olaszország 7 8 20 50
TERVEK AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS NÖVEKEDÉSÉRE (2020-RA)
• Belgium 1,5 % - 10 %• Németország 3,2 % - 20 %• Hollandia 1,3 % - 10 %• Norvégia 2,5 % - 10 %• Finnország 5,5 % - 15 %
AZ ÁLLATTARTÁS SZEREPE A BIOGAZDÁLKODÁSBAN (EU)
• Csak a ‘90-es évek végén jelenik meg• A biotermelők átlagosan 20 %-a állattartó• Magyarország 10 %
AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN
Az egyes ágazatokban az ökogazdálkodás aránya• Húshasznosítású szarvasmarha 1,7 %• Sertés 0,4 %• Baromfi 1,7 %• Juh és kecske 2,4 %
Az ökológiai termékek aránya• Tej 1,2 %• Marhahús 1,6 %• Tojás 1,3 %• Juh-, kecske-, baromfihús 0,6 %
A termelés 1/3-a konvencionálisként értékesül
AZ EURÓPAI UNIÓ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTENYÉSZTÉSÉNEK SZERKEZETE SZÁMOSÁLLATBAN 2010-BEN
Szarvasmarha
78.08%
Baromfi
2.63%
Bivaly2.94% Juh
6.87%
Kecske1.79%
Ló1.25% Sertés
6.25%Szamár0.19%
NÉHÁNY EURÓPAI UNIÓS ORSZÁG ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁSA
Összes állategység 112 millió – ebből 2,8 millió öko (2,5 %)
• Németország – 400 ezer• Olaszország – 430 ezer• Svédország – 420 ezer• Egyesült Királyság – 320 ezer• Franciaország – 300 ezer
NÉHÁNY EURÓPAI UNIÓS ORSZÁG ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁSA (TEJTERMELÉS)
Összes tejelő 2,5 %-a – csökkenő tendencia
• Németország – 90 ezer• Ausztria – 80 ezer• Egyesült Királyság – 80 ezer• Franciaország – 60 ezer• Dánia – 60 ezer
AZ ÖKOTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁNAK HELYZETE NÉHÁNY EURÓPAI ORSZÁGBAN (EURO/ÉV/FŐ)
• Svájc – 110• Svédország – 50• Dánia – 50• Ausztria – 50• Franciaország – 30• Egyesült Királyság – 30• Olaszország – 30• Csehország – 2
• Magyarország – 0,3
Meghatározó termékek:- zöldség,- gyümölcs,- tej, tejtermék
AZ ÖKOTERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI
Ország Szuper- és hipermarket
Közvetlen
Ausztria 65 10Dánia 80 5Svédország 97 1Franciaország 50 10Németország 25 20Olaszország 25 20
A KONVENCIONÁLIS ÉS BIOTERMÉKEK ÁRA (euro)
• Tej – bio - 1,5-2,2– konvencionális - 0,8-1,2
• Tojás– bio - 0,3-0,8– konvencionális - 0,2
• Sertés hús– bio - 10-20– konvencionális - 6-14
Felár a termelőknél 18 %, fogyasztói árban 50 %
Felár a termelőknél 32 %
Felár a termelőknél 62 %, fogyasztói árban 81 %
A KONVENCIONÁLIS ÉS BIOTERMÉKEK ÁRA
• A biotermék ára függ– az előállítók száma – ha kevesen foglalkoznak vele, jobb ár– a hazai és import aránya – ha import kell, az drágább– az ökopiac mérete – ha kicsi a piac, drágább– állandó és alkalmi fogyasztók aránya – alkalmi fogyasztóknál
jobb ár
• Magyarországon 30-400 %-os felár– a hazai fogyasztó 25-30 %-ot bír el
AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETE
• 1983 – Biokultúra Klub• 1987 – Biokultúra Egyesület
– EGK öko joganyag átvétele– IFOAM tagság
• 1995 – Közép-Európából elsőként van lehetőségünk exportálni
• 1996 – Biokontroll Hungária Kht. (HU-ÖKO-01) – az első független tanúsító, ellenőrző szervezet (80 %)
• 1999 – kormányrendelet (140/1999.)– az ökotermék és -élelmiszer követelményeiről
AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETE
• 2002 – NAKP – támogatás az átállásra• 2003 – Hungária Öko Garancia Kft. (HU-ÖKO-02)
– a második független tanúsító, ellenőrző szervezet (20 %)
• Teljes agrártámogatásból – környezetbarát termékre 1,3 %– ökotermékre 0,3 %
• 2009 – az FVM helyett a felügyeletet az MGSZH veszi át
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON
1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010Terület (1000 ha) 21 53 104 133 122 120 120
Üzem (db) 330 500 1000 1600 1550 1250 1200
Terv 2006-ra 300.000 hektár – kormányhatározat
2004-től nincs támogatás!
AZ ÖKOLÓGIAI RENDSZERBEN MŰVELT FÖLDTERÜLET ÉS GAZDASÁGOK SZÁMA
Év Üzemek száma Öko-területek nagysága(ha)
1995 108 8 5321996 127 12 4602002 1 517 103 7002003 1 775 116 5352004 1 842 133 0092005 1 935 128 5762006 1 974 122 7652007 1 283 121 8302011 3 000 600 000 ??
Jelenleg 2,08 %-a az összes mg-i területnek
ELLENŐRZÖTT ÖKOLÓGIAI TERÜELETEK HASZNOSÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
Szántó Rét, legelő Ültetvény Egyéb0
10000
20000
30000
40000
50000
60000
70000
ha
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON
Az összes ökológiai terület• 45 % szántó
– gabona 20 %– tömegtakarmány 15 %– ipari 10 %
• 46 % rét
Gazdaságok 40 %-a tart állatot• 160 gazdaság – 12 ezer számosállat
– szarvasmarha 8500– juh 2100– sertés 700– baromfi 300– ló 250– szamár 30
A termelés 95-97 %-a export
AZ ÖKOTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁNAK HELYZETE MAGYARORSZÁGON(EURO/ÉV/FŐ)
• A fogyasztók 5-6 %-a vesz állandóan, vagy alkalmilag bioterméket
• Évente 1 főre kb. 100 Ft értékben• Főleg vidéki nagyvárosokban• Elsősorban magasabb jövedelműek• Meghatározó a zöldség, gyümölcs és sütőipari termék• Állati termék alig – elsősorban tej• Az ökológiai terméket fogyasztók gyakran vegetáriánusok
AZ ÖKOÁLLATTARTÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON
• Az ökológiai gazdaságok 40 %-a tart állatot – főleg szarvasmarhát
• 1 ha ökoterületre 0,1 számosállat – 1-1,5 lenn a jó• Az állatlétszám regionális megoszlása
– Észak-Alföld 45 %– Dél-Alföld 15 %– egész Dunántúl 25 %
AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS SZERVEZETEI, IRÁNYÍTÁSA
• IFOAM – International Federation of Organic Agriculture Movement– 1972-ben alapítva, 105 ország a tagja– Feladata: koordinálás, összefogás, információ átadás
• FAO – Food and Agriculture Organization– ENSZ szervezet– 1999-től határozat az ökogazdálkodásra – támogatja és
alternatívaként ajánlja
AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS PIACI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
• Export• Multik bevonása• Nagy áruházak bevonása• Házhozszállítás• Új termékek
• 2092/1991. Európai Uniós Tanácsi Rendelet– a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről– a termékek és élelmiszerek jelöléséről
• 1991/2006. Európai Uniós Tanácsi Rendelet– az előző minimális módosítása
• 834/2007. Európai Uniós Tanácsi Rendelet– 2009. január 01-jén lépett életbe– az előzőket hatályon kívül helyezi
• 889/2008. Európai Uniós Tanácsi Rendelet– a 834/2007-es rendelet részletes végrehajtási szabályai
• 1254/2008. Európai Uniós Tanácsi Rendelet– az előzőek minimális módosítása– élesztők és tojásszínezékek használatáról
• 710/2009. Európai Uniós Tanácsi Rendelet– tenyésztett víziállatok és tengeri moszatok
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE AZ EURÓPAI UNIÓBAN
AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE MAGYARORSZÁGON
• 140/1990. Kormányrendelet az ökológiai gazdálkodásról– csak növénytermesztéssel foglalkozik
• 2/2000. FVM-KÖM rendelet a jelölésről– állattenyésztésről csak érintőlegesen– egyértelmű jelzés– jogszabály szerinti előállítás, forgalmazás– ionizáló sugárzással nem kezelt– géntechnológiával nem módosított
• 82/2002. Kormányrendelet– az EU 1804/1999-es rendelet alapján – ez már az állattenyésztésről is szól
• 74/2004. FVM rendelet az ökológiai gazdálkodásról– az előző kettő helyett
• 79/2009. FVM rendelet az ökológiai gazdálkodásról– a 834/2007. és a 889/2008. EU rendelet alapján– illetékes hatóság az MGSZH
§
• Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (2002-2003)• Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (2004)
– EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap)– EU-s támogatás – 80 %
• Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007)– EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) alapján– az ökogazdálkodás kimarad
AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS TÁMOGATÁSA MAGYARORSZÁGON
EXTENZÍV ÁLLATTARTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAMCSOPORT TERVEZETT KIFIZETÉSEI
(FT/EGYED)
ŐSHONOS ÉS MAGAS GENETIKAI ÉRTÉKET KÉPVISELŐ ÁLLATOK TARTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA CÉLPROGRAMOK
Magyar szürke szarvasmarha 28438Magas genetikai értéket képviselő lófajták 29972Mangalica sertés 19622Őshonos juh 5151Őshonos tojótyúk 173Pecsenyecsirke 83Liba 275Pulyka 383
ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS CÉLPROGRAMOK
Szarvasmarha 18669Sertés 14716Kecske 4708Tojótyúk 123Pecsenyecsirke/gyöngytyúk 63Liba/kacsa 195Pulyka 260
Forrás: Várszegi, 2004
• Mire terjed ki?– elő, vagy feldolgozatlan termék– feldolgozott termék, vagy élelmiszer– takarmány– vegetatív szaporítóanyag és vetőmagDE! vadon élő és halászati termékekre nem
AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE AZ EURÓPAI UNIÓBAN
(A 834/2007-es Európai Tanács rendelete alapján)
• Fenntarthatóság– biológiai sokféleség– talaj, víz, növény, állat, emberi egészség– felelős energia, erőforrás használat– állatjólét
• Kiváló minőségű termékek• A termékek széles skálája
ÁLTALÁNOS CÉLOK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN (A 834/2007-es Európai Tanács rendelete alapján)
• Az állattenyésztés a biológiai gazdálkodás szerves része• Az állattenyésztés hozzájárul a talaj szervesanyag-
forgalmának javításához– trágya– takarmánynövények termesztése– legeltetés
• Az állattenyésztés a termőföldhöz kapcsolódó tevékenység– cél, hogy minimumra csökkentsük a szennyezés forrásait– túllegeltetés, erózió veszélye– az istállótrágya szabályok elhelyezése
ÁLTALÁNOS ELVEK AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁSBAN
• Ökológiai rendszeren alapuló biológiai folyamatok tervezése a természeti erőforrások felhasználására
• Külső erőforrások korlátozása – ha használjuk, az is ökológiai legyen
• Kémiai úton előállított források szigorú korlátozása
• A szabályok az éghajlati regionális feltételeket figyelembe veszik
ÁLTALÁNOS ELVEK AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁSBAN
• Növényi, állati eredetű hulladék, melléktermék visszaforgatása• Az egészség fenntartása természetes immunitással és szelekcióval• Területhez, termőföldhöz igazított állattartás• Állatjólét, a fajspecifikus igények kielégítése• Termék csak olyan állattól származhat, amelyik egész élete
folyamán ökológiai tartásban van• Etetés csak ökológiai takarmánnyal• Immunrendszert erősítő tartás – terület, jártatás• Poliploidizáció nem engedélyezett• Akvakultura összhangban az környező vizes és szárazföldi
ökoszisztémával• Víziszervezetek takarmányozása – öko, vagy halászati erőforrások
fenntartható kihasználása
KONKRÉT ELVEK AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁSBAN
• Az ökológiai állattartás fogalma– helyi erőforrások– természetes folyamatok kihasználása
• A növénytermesztés és állattartás kapcsolata– állatállomány csak a termő és legelőterület függvényében– 170 kg nitrogén/ha/év terhelés
• Átállási idő– célszerű először a takarmánytermő területet átállítani– abrakfogyasztók – 1 év– ló, húsmarha, bivaly – 1 év– kiskérődző, sertés, tejhasznú szarvasmarha – 6 hónap– húsbaromfi – 10 hét– tojóbaromfi – 6 hét– terület és állatállomány együttesen – 24 hónap
AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS JOGSZABÁLY ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ELŐÍRÁSAI
889/2008/EK rendelet IV. melléklet
Osztály, vagy fajAz állatok hektáronkénti megengedett
legnagyobb létszáma (állategység) évi 170 kg/hektár nitrogén hatóanyag egyenértéknek
megfelelően
Hat hónapnál idősebb lófélék 2Hízóborjú 5Egy évesnél fiatalabb egyéb szarvasmarhafélék 5
Egy és két éves kor közötti hímivarú szarvasmarhafélék 3,3
Egy és két éves kor közötti nőivarú szarvasmarhafélék 3,3
Két éves, vagy annál idősebb hímivarú szarvasmarhafélék 2
Tenyészüszők 2,5Hízóüszők 2,5Tejelő tehenek 2
Osztály, vagy fajAz állatok hektáronkénti megengedett
legnagyobb létszáma (állategység) évi 170 kg/hektár nitrogén hatóanyag egyenértéknek
megfelelőenKiselejtezett tejelő tehenek 2Egyéb tehenek 2,5Nőivarú tenyésznyulak 100Juh 13,3Kecske 13,3Malac 74Tenyészkoca 6,5Hízósertés 14Egyéb sertés 14Broiler csirke 580Tojótyúk 230