Ökológiai krízis

Ökológiai alapfogalmak

Éves átlaghőmérséklet változása (°C) 1975-2004 (Forrás:VAHAVA-OMSZ)

Éves csapadékösszeg változása (%) 1951-2004 (Forrás:VAHAVA-OMSZ)

Víztározó megnevezése 1000 km3 %• óceánok és tengerek 1 380 000 97,61• sarki és hegyvidéki 29 000 2,08

jég és hó • felszín alatti vizek 4 000 0,29• édesvizű tavak 125 0,009• sósvizű tavak 104 0,008• talajnedvesség 67 0,005• folyóvizek 1,2 0,00009• vízpára az 14

0,0009atmoszférában

• Összesen: 1 413 311 100

• Néhány környezeti probléma• Minamata-ügy (Japán, 1950; HgSO4

kibocsátása a tengeriüledékbe → bakt. bontás → tápláléklánc → idegrendszeri elváltozások, szül. rendellenességek

• Itai-itai betegség (Japán, bányavízzel öntözés → Cd a rizsben → csonttörékenység)

• • Rajna higanyszennyezése (tűz egy svájci vegyipari válalatnál, 80-as évek, 30 t mezőgazd vegyszer és higanytartalmú vegyület)

• Tiszai ciánszennyezés (nagybányánál az eü-i határérték 800x-a; 1240 t hal elpusztulása (vagy 500 millió ember…)

• a rendelkezésre álló édesvíz 54%-át használja az emberiség

• • 2025: várhatóan 70%-át fogja használni, de ha az egy főre jutó

• felhasználás mértéke a jelenlegi ütemben nő, akkor 90% is lehet!

• • 2,3 milliárd fő veszélyeztetett a rossz minőségű vizek miatt

• • 1990: 1 milliárd ember nem jutott hozzá az alapvetően szükséges napi 50 l vízhez

• • évente 5 millió ember hal meg vízhez kapcsolódó fertőzésekben

• • a gyermekhalandóság 60%-ban összefügg a vizekkel• • a Föld 500 legnagyobb folyójának fele nagyon

túlhasznált és szennyezett• (Colorado, Nílus, Sárga-folyó, Gangesz, Amu-darja, Szír-

darja: az év egy időszakában nem érik el a tengert ill. az Aral-tavat)

A HIDROSZFÉRÁT VESZÉLYEZTETŐ EMBERI BEAVATKOZÁSOK II.

HEFOP 3.3.1.

• az édesvizek állapota

Az Aral-tó kiszáradása

forrás: http://earthobservatory.nasa.gov/Newsroom/NewImages/images.php3?img_id=16277

Magyarország felszíni vizei

Magyarország a „legek” országa• Az Alföldön a lefolyástalan vagy

elöntésnek kitett területek aránya nagy.

• Vízjárását a szélsőségek jellemzik

• A fajlagos felszíni vízkészlet az egyik legnagyobb Európában, de túlnyomóan külföldi eredetű.

• Több országhoz tartozó vízgyűjtők

Magyarország vízháztartása

• Az ország folyóinak vízminőségét a külföldről belépő vizek állapota nagymértékben befolyásolja.

• A vízminőséget általában a II.-III. osztály jellemzi.

• A nagy folyók minősége a nagy hígulás következtében elfogadható.

• Állóvizeink és tározóink többsége esetében az eutrofizáció okoz problémákat.

Magyarország vízháztartása

• A felszín alatti vizek minőségét a pontszerű és diffúz terhelések, továbbá a káros hatású, természetes eredetű elemek jelenléte határozza meg.

• A talajvizek elszennyeződése alapvetően a települések környezetére, és az elnitrátosodott hegyperemű völgyekre vonatkozik.

• A parti szűrésű vízbázisok és karsztvizek állapota általában jó, de ez utóbbi készletek igen sérülékenyek.

Magyarország vízháztartása

AZ ORSZÁGBÓL KILÉPŐ VIZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA

120 km3/év

A BELÉPŐ VÍZFOLYÁSOKVÍZHOZAMA 114 km3/év

PÁROLGÁS52 km3/év

CSAPADÉK58 km3/év

58 km3 +114 km3 = 52 km3 + 120 km3

Magyarország állóvizei

• Magyarországon 1200 természetes és mesterséges tó van.

• Balaton 600 km²,

• Velencei-tó 25 km²,

• Fertő tó 309 km² (ebből 198 km² Ausztriában);

• Halastavak: 78 km²

A felszín alól kitermelt vízmennyiség víztipusonkénti megoszlása

50%

33%

12%5%

Rétegvíz Partiszürésű víz Karsztvíz Talajvíz

HEFOP 3.3.1.

HAT VÍZMŰ NITRÁTTARTALMÁNAK

ÁTLAGAI ÉS MAXIMUMAI (BAZ megye)

METHAEMOGLOBINAEMIA ALAKULÁSA1975-1987

(BAZ megye)

HEFOP 3.3.1.

Forrás: Juhász L.

Talajpusztulási formák csoportosítása

• fizikai – erózió,– defláció,– tömörödés,– szerkezetromlás– porosodás

• kémiai– szikesedés,– savanyodás,– tápanyag kimosódás– talajszennyezés

-

A talajdegradációs folyamatok arányai a Földön és Magyarországon

Az ember által okozott talajromlás helyzetét bemutató világatlasz (OLDEMAN et al., 1990).

Talajvédelem Magyarországon.FVM

Forrrás: Michael Melford, http://www.geographic.hu/napkepe.php?

nap=2008-01-30

Széleróziótól veszélyetetett területek