ÜLÉSSZAK AZ ÁSVÁNYTANI-GEOKÉMIAI VIZSGÁLATOK JELENTŐSÉGÉRŐL A FÖLDTANI

KUTATÁSBAN ÉS A NYERSANYAG FELTÁRÁSÁBAN

S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E L E M É R

AKADÉMIKUS

A Fö ld t an i T u d o m á n y o k Német Egyesüle tének e lnöke , Dr. H . J . R Ö S L E R

professzor h a t é k o n y kooperác iós szervezési formát v a l ó s í t o t t meg. K i t ű z ö t t időszerű t é m a k ö r r e hív m e g bel- és külföldi szakembereke t szélesebb, de a sa já t k u t a t á s i i r ányokka l kapcso la tos kérdések kifej tésére. E z részletekbe merülés nélkül b iz tos í t j a a l egnagyobb szakszerűséget . Az egyesüle t i ülésszakot össze-kapcsol ja a h a g y o m á n y o s évenkén t i f re ibergi bányásza t i és kohászat i ülésszak-kal, ami a r o k o n s z a k m á k bizonyos eszmecseréjét teszi lehetővé. í g y a világ legrégibb műszak i egye temi városa, F re ibe rg t a v a s z o n k é n t sok száz külföldi és belföldi szakember é r t ékes ismeretszerzést biztosító t a l á lkozó helye.

Az egyesület 1967. évi fő t é m a k ö r e az á svány-kőze t t an i és geokémiai v izsgála tok jelentősége vol t a fö ld tani k u t a t á s b a n és a n y e r s a n y a g f e l t á r á sban . R Ö S L E R professzor beveze tésében az á s v á n y t a n i t u d o m á n y o k jelenlegi fej lődési szakaszá t a f iz ika századforduló i nagy á ta lakulásához hason l í t o t t a . N e m elég többé a szűkebb t á r g y i s m e r e t , pl. a bá rmi lyen pon tos , sokoldalú á s v á n y -definíció, h a n e m időszerű, ső t szükséges az ásvány egész é le tének v izsgá la ta és geokémiai vona tkozása i f i lozófia i megvi lágí tása is.

Az ülésszak j e len tősebb e lőadása inak következő e r edménye i t e m e l j ü k ki. H . B O R C H E R T (Claustal) szerint az ólom, cink, a m a n g á n és hasonló

e lemeknek n a g y o b b az á t l agos mennyisége az ext ruzív kőze tekben, m i n t az i n t r u z í v u m o k b a n ; a kü lönböze t fe l tehe tően az érc te lérekben koncen t r á lódo t t . A kora i kiválású k róm és t i t á n eloszlása n a g y j á b ó l e l lenté tes .

A m a g m a t o g é n ércte lep-képződés f iz ika i kémiá járó l szólva H. D . HOL-L A N D (Pr inceton) k i f e j t e t t e , hogy kőze t zá rványokban l eggyakor ibbak a klór-ban gazdag o lda tok . A klor idos oldat a kőzetekből , ill. a kőze to lvadékokból az ó lmot és c inket csaknem k v a n t i t a t í v e k io ld j a . K i m u t a t t a a kloridos, t o v á b b á kén- és ox igén ta r t a lmú o k i a t o k parciális n y o m á s a , ill. f u g a c i t á s a függvényében a fö ldpá t -cs i l l ám-agyagásvány-g ibbs i t á t a l aku lás , t o v á b b á az anhidr i t , k v a r c és ka rboná tképződés t a r t o m á n y a i t . Valószínűsí te t te , h o g y a kalkofil nehéz-elemek nagyérésze (Cu, P b , Zn , Hg és valószínűleg Sb és As) szulfidos k o m p -l exumok a l a k j á b a n szál l í tódik, és e k o m p l e x u m o k elroncsolódásakor vá l ik ki .

Az ülésszak legfőbb t é m á j a a kísérletes geokémiai modellezés vol t . Er rő l szólt e sorok írójának e lőadása is, aki t ö b b e k közt a gőz és a terheléses n y o m á s el lentétes h a t á s á t és a hőmérsék le t u ra lkodó befolyását i smer t e t t e .

12* MTA X. Osztályának Közleményei 2, 1968

1 7 0 S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E L E M É R

A diagenezis és m e t a m o r f ó z i s h a t á r á n tö r t énő á ta laku lásokka l foglal-k o z o t t a récens tenger i ü l e d é k e k Ny-németországi spec ia l i s tá ja G . M Ü L L E R

(Heidelberg) . Esze r in t a t enge r fenék i halmirolízis a ka lc ium mennyiségének csökkenésével , a K , Mg, és kü lönösen a Na mennyiségének növekedésével és i lymódon a montmor i l lon i tbó l i l l i t és sudoit képződésével j á r . Az analóg édes-vízi fo lyamat , az „akva to l í z i s " ezzel szemben a K t a r t a lom csökkenéséhez, a csillámból az illit képződéséhez veze t .

A metaszomatóz isok érc te lep i f a j t á i t rendszerezte T . H . K A E M M E L

(Berl in) . J e l en tő sek az u tó l agos kiszorítási f o lyama tok a mansfe ld i rézpa la t í pusú ü ledékekben is. Er re m u t a t n a k a ré tegfe lü le teket f e r d é n metsző érc-dúsulás i sz intek.

A személyes megje lenésben akadá lyozo t t R I T T M A N N professzor (Catania) a kéreg és a k ö p e n y magmat i zmusá ró l fe lo lvaso t t e lőadásának fő köve tkez te -tése i lényegileg megegyeznek e sorok í ró ja nyomás a l a t t álló könyvének vona tkozó eredményeivel .

J . KAáPER (Prága) a mesterséges egykr i s t á ly előállí tás el járásai t i smer-t e t t e . A graf i t gyémánt á t a l a k u l á s pé ldá ján r á m u t a t o t t , h o g y a t e rmod inami -k a „csak egy mode l l t világít m e g a különböző átalakulási lehetőségek közü l . "

F . K . D R E S C H E R - K A D E N (Ny-Berlin) a lp i szerpent ini t e lőfordulások me-taszomatóz isá ró l , D . P . G R I G O R J E V (Leningrád) a növekvő kr is tá lya lak tö r -vényszerűségeiről , G. R E U T E R (Rostock) a t a l a j ásványairól t a r t o t t a k e lőadá-s o k a t .

H. M O E N K E (Jena, O p t i k a i Művek) ú j elemző, kü lönösen spekt rográf ia i berendezéseket i smer te te t t , k ö z t ü k a s a j á t kons t rukc ió jú ú j műszert , a m e l y lehetővé teszi a k á r mikroszkópos cs iszolatban, akár n y e r s kézi pé ldányon mikroszkóp a l a t t megcélzott és lézer-sugárral e lgőzölögtetet t igen kis o b j e k t u -m o k spek t rográf ia i elemzését .

T. S. SULFUGARLY ( B a k u ) szerint a kausz tobio l i tok mikroelemei nagy -rész t az anyakőze tbő l és n e m a migráció k ö z b e n á tha to l t kőzetekből szá rmaz-n a k . A rendszer in t az asz fa l t -báz i sú k ő o l a j o k b a n fe lha lmozódó v a n á d i u m a régi fe l tevésektől eltérően n e m a (sokkal k isebb menny i ségű) porf i r inekhez kötődik , h a n e m szulf idként f o r d u l elő.

A. P O L A N S Z K Y (Varsó) k i f e j t e t t e , h o g y a kén izo tópok aránya meteor i -t o k b a n és a m a g m á s k ő z e t e k b e n meglehetősen állandó és egymáshoz hasonló , a mélység h a t á s á r a t ehá t ez az arány alig változik. Viszont felszínközeli oxidációs h a t á s r a a könnyű i zo tóp mennyisége növekedik, és ennek megfelelően a szulfidos ü ledékes k ő z e t e k b e n a kénizotóp a r ány vá l t ozékony .

A k a z a h s z t á n i ércek kén izo tóp ja i összetételére v o n a t k o z ó részletes vizs-gálatokról s zámol t be F . V . C S U H R O V lev. t a g , a moszkvai k é t nagy akadémia i geokémiai i n t é z e t igazgatói ( V I N O G R A D O V , C S U H R O V ) és m u n k a t á r s a i vizsgá-latai a lapján . I t t a normális i zo tóp összetétel től való e l térés főleg az óceánvizi hatásra köve tkez ik be.

MTA X. Osztályának Közleményei 2, 1968

Ü L É S S Z A K A Z Á S V Á N Y T A N I - G E O K É M I A I V I Z S G Á L A T O K J E L E N T Ő S É G É R Ő L 1 7 1

A kőola j te lepekkel kapcsola tos h idrogeokémiai vizsgálatok kapcsán P. M Ü L L E R (Gommern) u t a l t a Sr , K , P b , va lamin t a B r és J fe ldúsulás ra a mélyvizek maradék -o lda t a iban . U g y a n i t t a nehezebb izotóp (13C) a magasabb sz in tekeben dúsul, u g y a n a k k o r a k ö n n y ű 12C a m e t á n s o r magasabb homológ-j a iban ha lmozódik fe l .

N a g y érdeklődést v á l t o t t a k ki a Cseh-Szász-Érchegység ércesedésében elért ú j e redmények , főleg L. B A U M A N N (Freiberg) v izsgá la ta i . A h idro te rmál i s é rcesedéseknek ezt az i sko lapé ldá já t eddig ú jpa leozóosnak , va r i sz t ikusnak minős í t e t t ék . A kb . egy évtizede f o l y a m a t b a n levő r ad ioak t ív ko rmegha tá ro -zások kezde tben e l l en tmondásosnak lá t szó eredményei a l ap ján megá l lap í tha tó , hogy az ércesedésben ké t , korban és jellegben egymás tó l lényegesen eltérő f o l y a m a t kapcsolódik. A var isz t ikus szinorogén g r á n i t képződéshez (1.) az ón -wol f r am formáció, (2.) az a rzenopi r i t -p i r rhot in-szfa le r i t -ka lkopi r i t - te t ra -edr i t -borni t -galeni tes („k ies ig-b lendig" : KB) fo rmác ió , (3.) az u rán -kva rc (U-Q), (4.) a f re ibergi te t és más ezüs t á sványoka t is t a r t a l m a z ó n e m e s barna-p á t ( E B ) formáció t a r t o z n a k . Az alpin ciklus t r i á sz -ha rmadkor i saxon i tekto-geneziséhez, t ehá t az a k k o r már k r a t o g é n n é vált t e r ü l e t töréses ge rmano t ip t e k t o n i k á j á h o z és az ezzel kapcsola tos bázisos m a g m a t i z m u s h o z kapcsolódik az (5.) ba r i t - f l uo r i t -hema t i t - és pszi lomelánnal j e l l emze t t vasba r i t (EBA) fo rmác ió , t o v á b b á (6.) a szfaleritos, meln ikovi tp i r i tes , Sr-gazdag, f luor -bar i tos ó lomformáció (FBA) és (7.) a Bi-Co-Ni-Ag fo rmác ió a n ikke l - sku t te rud i t -rammelsberg i t -p rous t i tos ásvány tá r su lássa l . így az é rcformációk régről ismert e g y m á s u t á n j a lényegileg helyes, de u g y a n a k k o r az e lemtársu lások eddigi ellent-mondása i megszűn tek . Mindkét ércesedés oxidációs fázissal kezdődik . Az idő-sebb ércformáció kalkof i l elemei és u r á n t a r t a l m a egyé r t e lmű szinorogén grá-ni tos geokémiá t jelez. A bázisos m a g m á k t ípusos Co, N i , Sr e lemtársu lása pedig az á t m e n e t i táblás t e r ü l e t e k bazal tos m a g m a t i z m u s á h o z kapcsolódik.

Az ülések befe jezéseként t a r t o t t „Werne r K o l l o k v i u m " a t u d o m á n y o s személyiségek t u d o m á n y t ö r t é n e t i , f i lozóf ia i és közgazdaság i je lentőségével fog-la lkozot t . Eszer int a valódi t u d o m á n y o s személyiségek gazdaságpol i t ikai t á j é k o z o t t s á g u k köve tkez tében a d ö n t ő szükségletek fel ismerésével (G. A. W E R N E R pl . az á s v á n y f a j t á k gyakor l a t i megha tá rozás i módszere inek és az önnevelés kezdeményezésével) , az időszerű kuta tás i és t ovábbképzés i i rányok bevezetésével vá lnak a t u d o m á n y fe j lődésének fontos tényezőivé . í g y a már a s a j á t k o r á b a n m e g h a l a d o t t n e p t u n i z m u s t a n á n a k f ő képviselője, W E R N E R

csak részben gátol ta , m á s t e k i n t e t b e n — pl. a fe j lődés-gondolat előkészítésé-vel — seg í te t t e a h a l a d á s t . (A Werner -kérdéshez is é rdekes a d a t o k a t szolgál ta t V A D Á S Z E . a k a d é m i k u s n a k az előző f ü z e t b e n megje len t Benkő t a n u l m á n y a . )

Az ülésszak közben t a r t o t t a az egyesület nagygyű lésé t , a m e l y e n a m a g y a r t u d o m á n y l e g ú j a b b megbecsülésének j e l ekén t S C H M I D T E L I G I U S

B Ó B E R T kol légánkat egyhangú lag t i sz te le tbel i tagul v á l a s z t o t t u k .

MTA X. Oszt Urának Közleményei 2, 1968