A KÖFOP PROJEKTEKBEN ÉRVÉNYESÍTENDŐ

KÖZIGAZGATÁS-SZERVEZÉSI ÉS E-KÖZIGAZGATÁSI SZAKPOLITIKAI SZEMPONTOK

2015. szeptember 7.

Dokumentum verziószáma: v1.0

Készítette: Belügyminisztérium Informatikai Helyettes Államtitkárság, Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság, Infokommunikáció Összehangolásért Felelős Helyettes Államtitkárság

TARTALOMJEGYZÉK

1 Bevezetés.......................................................................................................................................3

2 Egyes szereplők és feladataik a projekt-eljárásrendben.................................................................4

3 Követelményrendszer a projektgazdák számára............................................................................8

3.1 Stratégiai dokumentumok......................................................................................................8

3.1.1 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020...................................9

3.1.2 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia és Zöld könyv.....................................................9

3.1.3 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program....................................10

3.1.4 Az e-közigazgatási keretrendszer..................................................................................10

3.1.5 Digitális Nemzet Fejlesztési Program............................................................................10

3.2 Infokommunikációs szakmai igazodási szempontrendszer...................................................11

3.2.1 Kormányzati célú hírközlési hálózatok..........................................................................14

3.2.2 Kormányzati Adatközpont............................................................................................15

3.2.3 Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások integrálása az ügyintézési folyamatokba, közigazgatási sztenderdek és szabványok használata...........................................16

3.2.4 Ügyféloldali fejlesztések előtérbe helyezése, elektronikus közigazgatási- és közszolgáltatások fejlesztése és bevezetése.................................................................................17

3.2.5 Illeszkedés az egységes ügyféloldali hozzáférés rendszeréhez.....................................18

3.2.6 Illeszkedés az új e-kártya koncepciójához....................................................................19

3.2.7 Elektronikus információbiztonság.................................................................................22

3.2.8 Interoperabilitás...........................................................................................................23

3.2.9 Illeszkedés az új e-ügyintézési modell és kerettörvény célrendszeréhez......................24

3.2.10 Szállítói függőség csökkentése, nyílt forráskódú alkalmazások arányának növelése....25

3.2.11 Közadatok újrahasznosításának támogatása................................................................25

3.3 Közigazgatás-szervezési szakmai igazodási szempontrendszer............................................26

3.4 Nem támogatható vagy speciális esetben támogatható tevékenységek..............................29

3.5 Fenntartás............................................................................................................................29

4 Vizsgálati módszertan és a szaktárcák általi véleményezésre vonatkozó adatlap........................30

5 Mellékletek...................................................................................................................................32

5.1 1. számú melléklet – Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások táblázata..........32

5.2 2. számú melléklet – Műszaki melléklet a Kormányzati Adatközpontba, valamint a Központi Kormányzati Szolgáltatási Buszhoz illesztés műszaki követelményeiről...........................................38

2

1 Bevezetés

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program 2014-2020 (a továbbiakban: KÖFOP) a stratégiai környezetéhez illeszkedve tartalmazza a 2020-ig elvégzendő fejlesztéseket

a szervezés, szervezeti feltételek, bürokrácia, elektronikus megoldások és szolgáltatások, humánerőforrás, átláthatóság és etikus működés, és közszolgáltatásokat érintő területi és központi döntéshozatalhoz szükséges információ ellátás

terén.

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1561/2015. (VIII. 12.) Korm. határozat (a továbbiakban: KÖFOP 2015. évi ÉFK) 1. f) pontja a Miniszterelnökséget vezető miniszter felelősségi körében előírja, hogy a KÖFOP végrehajtásáért felelős irányító hatóság (a továbbiakban: irányító hatóság) a projekt támogatásáról szóló döntését előzze meg az e-közigazgatási és a közigazgatás-szervezési szempontú vélemények kikérése. A szakpolitikai stratégiai illeszkedés vizsgálatát a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet alapján e-közigazgatási szempontból a belügyminiszter és közigazgatás-szervezési szempontból a Miniszterelnökséget vezető miniszter végzi el.

Fentiek végrehajtása érdekében a Miniszterelnökség szakpolitikai feladatot ellátó Államtitkárságai és a Belügyminisztérium jelen dokumentumban határozza meg a pályázók, illetve projektgazdák számára azt a követelményrendszert, amelyet az egyes projektekkel kapcsolatos álláspontjának kialakítása során vizsgál.

Jelen dokumentum célja, hogy a projektgazdák a szakpolitikai vizsgálati elemekről részletes tájékoztatást kapjanak, és ezzel a projektek előkészítésük és végrehajtásuk során azok a lehető legjobban járuljanak hozzá a stratégiai célok eléréséhez.

3

2 Egyes szereplők és feladataik a projekt-eljárásrendben

A KÖFOP 1. és 2. prioritásába tartozó projektek vonatkozásában az e-közigazgatási és a közigazgatás-szervezési szempontrendszer a projekt életciklus egyes fázisainál (tervezés, kiválasztás, megvalósítás, ellenőrzés, fenntartás) a felügyelet, ellenőrzés és döntéshozatali szerepek az alábbi résztvevő szervezetek között oszlanak meg. Az e-közigazgatási szempontrendszer érvényesülése alapvetően az infokommunikációs fejlesztési elemeket tartalmazó projektek esetében, míg a közigazgatás-szervezési alapelvek a területi közigazgatási szereplőket és feladatokat érintő projektek esetében szükséges.

Belügyminisztérium Informatikai Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban: BM IHÁT)

Felelős az e-közigazgatásért, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért. A KÖFOP tekintetében kiemelt feladata az elektronikus kormányzati stratégiai célok összhangjának biztosítása, ellenőrzi a stratégiai célokhoz és az infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedést. Szerepet vállal a horizontális, több szereplőt kiszolgáló e-közigazgatás fejlesztési projektek megvalósításában és koordinációjában.

Előzetesen jóváhagyja mind az uniós, mind a nemzeti forrásból megvalósuló kormányzati informatikai beszerzések lefolytatására és beruházások megvalósítására vonatkozó előterjesztéseket.

Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság (a továbbiakban: ME TKFÁT)

Felelős a közigazgatás-szervezéséért, a közigazgatás-fejlesztésért és helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért, ennek keretében – többek között – ellátja a területi közigazgatás fejlesztésének irányítását, részt vesz a területi közigazgatás fejlesztését érintő koncepcionális, szervezetfejlesztési intézkedésekkel összefüggő – más miniszter feladatkörébe tartozó – kormányzati döntések tervezeteinek előkészítésében és érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés során a területi közigazgatási és államigazgatás-fejlesztési követelményeket.

A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján ellátja a szakpolitikai felelős feladatait. A KÖFOP tekintetében feladata a területi közigazgatási és államigazgatási szervezetrendszer fejlesztése (ennek keretében a lehető legszélesebb körű szervezeti és funkcionális integráció megvalósítása). Továbbá feladata a fővárosi és megyei kormányhivatalok, járási (fővárosi kerületi) hivatalok (különös tekintettel a korábban önállóan működő integrált szakigazgatási szervekre) és a kormányablakok működésének, folyamatainak, informatikájának ésszerűsítése, hatékonyságának javítása, lehetőség szerinti egységesítése, illetve az integrált szervezetrendszerbe illeszkedő vertikális szemléletű (ágazati) projektek megvalósítása. Az ügyfélbarát közigazgatás fejlesztése érdekében összehangolja a közigazgatási szolgáltatások és hatósági eljárások korszerűsítésével, ésszerűsítésével kapcsolatos műveleteket, jogalkotási feladatokat.

Miniszterelnökség Infokommunikáció Összehangolásért Felelős Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban: ME IHÁT)

Felelős a kormányzati informatika összkormányzati koordinációjáért, az európai uniós forrásból a 2014-2020 tervezési időszakban megvalósuló, informatikai tárgyú operatív

4

programokkal kapcsolatos feladatok összehangolásáért, előzetesen véleményezi a vonatkozó terveket és nyomon követi az informatikai tárgyú projektek előrehaladását. Koordinálja a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia és a Zöld könyv végrehajtásának tárcaszintű feladatait meghatározó Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását.

Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkárság alatt működő Közigazgatási Programok Irányító Hatóság (a továbbiakban: KÖZIG IH)

Felelős az uniós fejlesztési programok összehangolt végrehajtásának és a támogatások felhasználásával kapcsolatos eljárásrend egységes alkalmazásának felügyeletéért, az Államreform Operatív Program, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program, a Végrehajtás Operatív Program, valamint a Közigazgatás és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program végrehajtásáért. Fentiek keretében ellátja a KÖFOP irányító hatósági feladatait.

Miniszterelnökség Közbeszerzésért Felelős Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban: ME KHÁT)

Felelős az európai uniós támogatásokból megvalósuló közbeszerzések közbeszerzési-jogi ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáért. A Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály felelős a közbeszerzési eljárások előkészítése során a közbeszerzési eljárás dokumentumainak minőség-ellenőrzéséért, az előkészítés és lefolytatás során a dokumentumok minőségbiztosításáért, továbbá a közbeszerzési eljárások lefolytatása során az eljárás szabályosságának biztosításáért.

Miniszterelnökség - szakpolitikai felelős

Megalkotja a KÖFOP éves fejlesztési keretét megalapozó szakmai koncepciót, és a meghirdetendő felhívások szakmai tartalmának meghatározása során biztosítja, hogy a szakmai tartalom illeszkedjen a Kormány ágazati stratégiai céljaihoz. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján a KÖFOP összes prioritása esetében a szakpolitikai felelős a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: KIFÜ)

A Kormány döntése nyomán a KÖFOP projektek lebonyolítása során minőségbiztosítói feladatokat lát el, tekintettel arra, hogy az infokommunikációs tartalmú projektekben mind a tervezés, mind a megvalósítás szakaszában kiemelt jelentősége van a szakmai minőségbiztosítási és audit feladatoknak. Felügyeli a projektek menetét, szabályszerűségét, az előkészítést és a megvalósítást.

Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT)

A Kormány informatikai és hírközlési ügyekben véleményező, tanácsadó szerve. Véleményezi a Kormány számára az informatika, a hírközlés és a média területén a vonatkozó döntéseket, előterjesztéseket, programokat, jogszabálytervezeteket. A stratégiai döntések végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében vizsgálja a különböző kormányzati szervezetek informatikai projektjeinek szakmai megvalósulását.

Továbbá – az adatkezelés tekintetében a KIFÜ bevonásával – a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását elősegítő, annak gazdasági, társadalmi és versenyképességi hatásait bemutató monitoring rendszert épít ki és működtet.

5

Belügyminisztérium Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (a továbbiakban: NBSZ-NKI)

Feladata az egyes informatikai projektek esetében szükséges információbiztonsági rendelkezések betartása, a programelemek megfelelő biztonsági szintjével kapcsolatos előírások meghatározása, a megvalósuló fejlesztések auditálása. Az informatikai fejlesztéseket tartalmazó projektek előkészítése, tervezése és megvalósítása során az NBSZ-NKI érvényesíti az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben (a továbbiakban: Ibtv.) és a kapcsolódó végrehajtási rendeletekben foglalt IT biztonsági szempontokat. Az NBSZ-NKI feladata továbbá a Korai Jelző Rendszer létrehozása és KÖFOP-os fejlesztési projektekre történő megfelelő mértékű, az NKI által kezdeményezett rendszerekre történő kiterjesztése.

A szereplők projekt életciklus egyes kiemelt lépésénél betöltött feladatai

Feladat/szereplőkKedvez-ménye-

zett

BM IHÁT

BM NBSZNKI

ME TKFÁ

T

ME IHÁT

KÖZIG IH

ME KHÁT KIFÜ NHIT

ÉFK szerinti stratégiai célok meghatározása x x x x x

ÉFK-hoz a felhívások szakmai koncepciójának kidolgozása

x x x

a felhívások szakmai koncepciójának egyeztetése, összehangolása

x x x x x x x

az ÉFK javaslat elkészítése x

az ÉFK javaslat véleményezése x x x x x x

a felhívások előkészítése és meghirdetése x

a felhívások véleményezése x x x x x x

a támogatási kérelmek benyújtása x

a támogatási kérelmek e-közigazgatási és a közigazgatás-szervezési szempontú véleményezése

x x x

a támogatási kérelmek elbírálása, támogatói döntés meghozatala

x

a támogatási szerződés megkötése x x

közbeszerzési eljárások előkészítése x

közbeszerzési eljárások ellenőrzése x x x x

a projekt megvalósítása x x x

a projekt megvalósításának

x x x x x x x

6

Feladat/szereplőkKedvez-ménye-

zett

BM IHÁT

BM NBSZNKI

ME TKFÁ

T

ME IHÁT

KÖZIG IH

ME KHÁT KIFÜ NHIT

folyamatos nyomon követése

3 Követelményrendszer a projektgazdák számára

A jelen dokumentumban foglaltak által érintett projektek jellemzően a KÖFOP 1. prioritása keretében kerülnek megvalósításra, melynek célja a közigazgatási eljárások adminisztratív és bürokratikus terheinek csökkentése. A hangsúly elsősorban nem a fejlesztések informatikai jellegén van, hanem a kimeneti eredményen, amely szerint közvetve vagy közvetlenül, de az ügyfelek számára értéket teremtő, szolgáltatási színvonalat növelő fejlesztések támogatandók. A dokumentum hatóköre kiterjed a KÖFOP 2. prioritás keretében megvalósításra kerülő, informatikai fejlesztéseket tartalmazó projektekre is.

A KÖFOP közigazgatás-fejlesztési eszközei, intézkedései a szervezetfejlesztés, az egyes eljárások minőségi fejlesztése, az ügyfeleket közvetlenül érintő front-office folyamatok, illetve a közigazgatás belső működését jelentő back-office folyamatok fejlesztése, beleértve ezen intézkedésekhez szükséges informatikai fejlesztéseket. Ebben a tekintetben az informatika is egy eszköz az ügyfelek és a hatóságok kapcsolatának egyszerűsítése és javítása érdekében.

Mind a közigazgatás-szervezési, mind az e-közigazgatási szempontrendszer érvényesítése tekintetében hatékony koordináció szükséges, hogy a kormányzati célkitűzések a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások és megvalósítási időtáv vonatkozásában a lehető leghatékonyabban váljanak elérhetővé. Az ezzel összefüggő tervezési és végrehajtási tevékenységek koordinációját illetően a Miniszterelnökségnek és a Belügyminisztériumnak jelentős szerepe van.

A Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkársága a Monitoring Bizottság vezetőjeként és szakpolitikai felelősként felel a teljes Operatív Program célrendszerének meghatározásáért és végrehajtásáért. Szakpolitikai szempontból felelős a közigazgatás központi és területi szintjének fejlesztéséért, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat érintő fejlesztések hasznosulásáért, az ügyintézés helyszíneinek és minőségének fejlesztéséért.

A Belügyminisztérium Informatikai Helyettes Államtitkársága felelős az e-közigazgatásért és a közigazgatási informatika infrastrukturális eszközrendszerének fejlesztéséért. A KÖFOP tekintetében ez a felelőssége az egyes projektek és az elektronikus kormányzati stratégiai célok összehangolásában jelenik meg. Ennek részeként vizsgálja az egyes projektek illeszkedését, illetve szakpolitikai szempontból ellenőrzi és jóváhagyja az informatikai jellegű beszerzési eljárásokat.

A szempontrendszer jelentős része levezethető kormányzati stratégiákból, jogszabályokból és döntésekből, mindemellett jelen dokumentum tartalmazza azok összefoglalását, összefüggéseit és részleteit.

A projektek stratégiai és szakpolitikai célokhoz való illeszkedését bemutató vonatkozó dokumentációinak (projektjavaslat, koncepció, megvalósíthatósági tanulmány stb.) mellett a pályázóknak e-közigazgatási és közigazgatás-szervezési véleményező adatlapot is szükséges benyújtania (a továbbiakban: véleményező adatlap), melyben egyértelműen utalni kell arra, hogy a következő fejezetekben megfogalmazott szakpolitikai elvárásokra, szakmai igazodási szempontokra a pályázó által beadott projektdokumentáció melyik része ad választ.

7

3.1 Stratégiai dokumentumok

Szakmai követelmény

A vonatkozó dokumentációkban szükséges bemutatni, hogy a projekt a vonatkozó stratégiák rendszerében meghatározott célok közül melyiket valósítja meg, milyen társadalmi, ágazati, ügyviteli és igazgatási problémára ad választ.

Formai követelmény

A véleményező adatlapon – hivatkozással – szükséges megadni az egyes stratégiai dokumentumok céljaihoz való illeszkedést és, hogy a projekt mely KÖFOP intézkedések végrehajtásához járul hozzá (például: fejezet száma és címe, oldalszám, bekezdés, dokumentumban használt kódszám).

A KÖFOP projektek közigazgatás-szervezési és e-közigazgatási véleményezése tekintetében a következő stratégiáknak van kiemelt jelentősége.

3.1.1 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-20201

A Magyary Program folytatásaként, a szolgáltató állam kialakítása felé haladva, a Stratégia a következő fejlesztési időszakra tervezett közigazgatás-fejlesztési elképzeléseket helyezi stratégiai keretbe annak érdekében, hogy elősegítse a magyar közigazgatás további megújítását, konszolidálását. A Stratégia leszögezi, hogy a jó állam kialakításának nélkülözhetetlen feltétele, hogy állampolgárai számára a lehető leghatékonyabb ügyfélkiszolgálást biztosítsa, aminek eléréséhez kiemelt eszközül szolgál az elektronikus közigazgatás kiterjesztése, továbbfejlesztése. Ezzel összhangban a Stratégia céljait szolgáló négy intézkedés közül az egyik az elektronikus megoldások fejlesztése, a Digitális Állam felépítése. A Stratégia kiemelt alapját képezi a KÖFOP-nak.

3.1.2 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia2 és Zöld könyv3

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (a továbbiakban: NIS) az infokommunikációs szektor 2014-2020 közötti fejlesztési irányairól szóló, a hazai infokommunikációs ágazat fejlesztését, illetve az abban rejlő gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségek kiaknázását célzó stratégia. Átfogó képet ad a magyar információs társadalom és IKT piac jelenlegi helyzetéről, megfogalmazza a kívánatos célállapotot, és a 2014-20-as uniós tervezési ciklussal egybeeső időtávra szakmai irányokat, fejlesztési súlypontokat jelöl ki az infokommunikációs területre vonatkozóan. Négy pillére a digitális állam, a digitális infrastruktúra, a digitális kompetenciák és a digitális gazdaság.

A NIS KÖFOP-ot érintő, Digitális Állam és Digitális Infrastruktúra pillérekre vonatkozó kiemelt céljai a kormányzat működését támogató belső IT rendszerek fejlesztése, a lakossági és vállalkozói célcsoportnak szóló elektronikus közigazgatási szolgáltatások, illetve az állami érdekkörbe tartozó egyéb elektronikus (pl. egészségügyi, oktatási, könyvtári, kulturális örökséghez kapcsolódó vagy az

1 a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiával kapcsolatos feladatokról szóló 1052/2015. (II. 16.) Korm. határozat;http://www.kormany.hu/download/8/42/40000/K%C3%B6zigazgat%C3%A1s_feljeszt%C3%A9si_strat%C3%A9gia_.pdf#!DocumentBrowse 2 Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról szóló 1069/2014. (II. 19.) Korm. határozat; http://www.kormany.hu/download/a/f7/30000/NIS_v%C3%A9gleges.pdf3 Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájának módosításáról és a „Zöld könyv az infokommunikációs szektor 2014–2020 közötti fejlesztési irányairól” című akcióterv elfogadásáról szóló 1851/2014. (XII. 30.) Korm. határozat;http://www.kormany.hu/download/0/c8/30000/Z%C3%B6ldk%C3%B6nyv%20v%C3%A9gleges.pdf

8

állami adat- és információs vagyon megosztását célzó) közszolgáltatások fejlesztése, valamint e szolgáltatások biztonsági hátterének biztosítása.

A Zöld könyv célja egyrészt a NIS-ben meghatározott intézkedések akciótervi szintű meghatározása, az egyes intézkedések céljának, operatív teendőinek, becsült forrásigényének, az intézkedéstől várt eredmények és megvalósításért felelős intézmények megjelölése, másrészt a 2014-2020-as uniós tervezési ciklusban az érintett Operatív Programok keretein belül megvalósításra kerülő intézkedések koncepcionális megalapozása.

3.1.3 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program4

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiában és a NIS-ben megfogalmazott fejlesztések fejlesztéspolitikai hátterét alapvetően a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (a továbbiakban: GINOP) és KÖFOP fogja biztosítani, bizonyos területeken kiegészülve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (a továbbiakban: VEKOP) intézkedéseivel. Emellett jelentős fejlesztések valósulnak meg az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP) keretein belül is.

3.1.4 Az e-közigazgatási keretrendszer5

Az e-közigazgatási keretrendszer dokumentum hosszú távú célja, hogy meghatározza azokat a rendszerelemeket, feladatokat, viszonyokat és alapelveket, amelyek alapján – építve az eddig elért eredményekre – definiálható egy működési keretrendszer, és kialakítható az az egységes elektronikus közigazgatási szolgáltatási platform, digitális ügyintézési tér, ahol biztonságosan leképezhető az állam és állampolgár jelenleg személyes kapcsolatfelvételen alapuló viszonya.

3.1.5 Digitális Nemzet Fejlesztési Program6

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program (a továbbiakban: DNFP), azaz a Digitális Magyarország program meghatározza a NIS és annak akciótervi lépéseit tartalmazó Zöld könyv végrehajtásának tárcaszintű feladatait. A program magában foglalja a 2020-ig uniós és hazai forrásból megvalósuló összes infokommunikációs fejlesztést, melyhez a kormányzati szerveken kívül más partnerek, cégek és intézmények is csatlakoznak. Célja, hogy beavatkozásai révén növekedjen és minőségileg javuljon az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége, illetve ezen szolgáltatások igénybe vételének aránya.

A fentieken túl a vizsgálati szempontrendszer vonatkozásában meghatározó a DNFP digitális állam pillérének részletes feladatait meghatározó, az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról szóló 1743/2014. (XII. 15.) Korm. határozat (a továbbiakban: E-közigazgatás kiterjesztése Korm. határozat) is, számos központi fejlesztési célterületet meghatározva.

4 a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) jóváhagyásáról szóló 1423/2015. (VI. 25.) Korm. határozat;http://palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_programok_2014_20 5 www.kormany.hu/download/0/05/50000/E-közigazgatási_keretrendszer_koncepció.pdf 6 a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” megvalósításáról szóló 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat; a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról szóló 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat

9

3.2 Infokommunikációs szakmai igazodási szempontrendszer

A fent bemutatott stratégiai dokumentumok Digitális Állam pillérre vonatkozó beavatkozásainak összefoglaló célja, hogy beavatkozásai révén szélesedjen, és minőségileg javuljon az állampolgárok és a vállalkozások (a továbbiakban együttesen: ügyfelek) elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége, illetve e szolgáltatások igénybe vételének aránya. Továbbá célja, hogy – a közigazgatási működés hatékonyabbá tétele mellett – csökkenjenek az állampolgárok és vállalkozások kiadásai, illetve, hogy az ügyfelek az elektronikus ügyintézés igénybe vétele révén időt takarítsanak meg. Fentiek megvalósulása érdekében a közigazgatás működéséhez stabil és biztonságos informatikai háttér kell, amely lehetővé teszi a közigazgatás belső folyamatainak, illetve a lakosságot és vállalkozásokat célzó közigazgatási szolgáltatásoknak elektronizálását, továbbá az állami érdekkörbe tartozó információk és tartalmak széles körű digitalizációját, nyilvános hozzáférhetővé tételét.

2010-et követően áttekintetésre került a kormányzati informatikai rendszerek helyzete, a fejlesztési lehetőségek, valamint az, hogy azok mennyiben elégítik ki egyrészt az akkori igényeket, és mennyire alkalmasak a szolgáltató állam támogatásához. A vizsgálat eredményeképpen a korábbi szolgáltatási modellhez képest egy új struktúra kialakítása kezdődött meg, melynek alapvető célja, hogy a rendelkezésre álló állami erőforrások és infrastruktúra elemek hatékony felhasználásával, a nagy fejlesztési és működési költségigényű elemek koncentráltan legyenek kezelve, az egységes fejlesztés, fajlagosan alacsony költségszintű működtetés, a magas rendelkezésre állás és megfelelő informatikai biztonság érdekében.

Az elektronikus szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastrukturális háttér és alap informatikai megoldások tehát megteremtik annak a lehetőségét, hogy az ügyfelek beléphessenek a Digitális Ügyintézési Térbe.

Az elektronikus szolgáltatások nyújtásának alapfeltétele két elemből tevődik összea) infrastrukturális háttér és alap informatikai megoldások (amelyek lehetővé teszik a

szolgáltatások nyújtását és igénybe vételét);b) szakrendszerek (olyan alkalmazások, amelyekkel biztosítható a folyamatok elektronikussá

tétele).

Az elektronikus ügyintézéshez szükséges alapfeltételek:

Infokommunikációs alapfeltételek (elektronikus közigazgatási keretrendszer): 1. Szükség van olyan elektronikus hírközlési hálózatra, amely megteremti az elektronikus

információáramlás lehetőségét.a. Az ügyfelek számára a hálózati infrastruktúrát a szélessávú hálózatfejlesztések

(GINOP keretein belül) teremtik meg.b. A közigazgatási szereplők számára a kormányzati célú hálózatok biztosítják az

ügyfelek eléréséhez szükséges hálózati infrastruktúrát. 2. Szükség van olyan adatközpontokra, amelyek lehetővé teszik az adatok biztonságos tárolását

és elektronikus feldolgozását.3. Az ügyfelek nem csak a fizikai, hanem a digitális ügyintézési térben való megjelenéséhez

szükség van egységes, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bevezetésére, így pl. az ügyfelek elektronikus azonosítására (pl. a jelenleg működő ügyfélkapu azonosításon kívüli újabb azonosítási módok bevezetésére), illetve jognyilatkozataik hitelesítésére (azonosításra visszavezetve, vagy elektronikus aláírással stb.).

10

4. Szükség van olyan nyilvántartásokra és az azok közötti átjárhatóság (interoperabilitás) megteremtésére, amely lehetővé teszi a rendszerek együttműködésének lehetőségét, ezáltal hatékonyabbá téve a szolgáltatásnyújtást.

Mindezekre épülnek azok az informatikai alkalmazások, szakrendszerek, amelyek segítségével jönnek létre az egyes, különálló közigazgatási és közszolgáltatási ügyekben az egyes határozatok, dokumentumok (pl. okmányok).

Jogi, igazgatási alapfeltételek: 1. A hatósági ügyek jogi kereteit jelenleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és végrehajtási rendeletei tartalmazzák, azonban a közigazgatási feladatok újragondolásával ez a jövőben az Országgyűlés általi elfogadása esetén kettéválik

a. új közigazgatási kódexre (általános közigazgatási rendtartás) b. és elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló

törvényre, amely túlmutat az elektronikus közigazgatás keretein, és magában foglalja az elektronikus közszolgáltatásokat is.

2. Emellett szükség van olyan egyéb jogszabályokra, ügyrendekre, amelyek rögzítik az egyes szolgáltatások eljárási cselekményeinek elemeit és folyamatleírását.

Fentiek mellett szükség van olyan, a szolgáltató szemlélettel azonosuló, felkészült és motivált személyzetre, amely képes a közigazgatás feladatait ellátni (utóbbiakat a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia tárgyalja részletesen) a megfelelő szervezeti keretek között.

A fentiek végrehajtásával a hagyományos közigazgatási elemek leképeződnek a digitális ügyintézési térben

Az elektronikus szolgáltatások fejlesztése, illetve bevezetése során tehát az alábbi főbb szakmai igazodási feltételek merülnek fel:

1. Egységes kormányzati elektronikus hírközlési hálózat (Nemzeti Távközlési Gerinchálózat) igénybevétele.

11

2. Szerver infrastruktúra beszerzése esetében annak a Kormányzati Adatközpontban való elhelyezése és a központi szolgáltatások (IaaS, PaaS, és SaaS) igénybevétele.

3. Központi megoldások, azaz az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (a továbbiakban: SZEÜSZ-ök) igénybevételének biztosítása, a rendelkezésre álló (és kialakítandó) közigazgatási sztenderdek, szabványok használata.

4. A projekt során az ügyféloldali (front-office) fejlesztések előtérbe helyezése, elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatási szintjének emelése vagy új elektronikus szolgáltatások bevezetése.

5. Egységes ügyféloldali hozzáférés alkalmazása (portál, applikációk, távoli ügyfélszolgálat), a fejlesztések során az egyszerűség és közérthetőség elvének figyelembevétele.

6. Nemzeti Egységes Kártyarendszerhez való kapcsolódás, az elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosításra (vizuális és elektronikus) és elektronikus aláírásra alkalmas okmány (e-kártya) funkcióinak kihasználása.

7. Az információbiztonsági követelmények teljesítése érdekében a fejlesztés során folyamatos együttműködés a Nemzeti Kibervédelmi Intézettel, továbbá az NKI által kezdeményezett rendszereknél a Korai Jelző Rendszerhez való csatlakozás feltételeinek biztosítása.

8. Fejlesztések során az interoperabilitási követelmények teljesítése új és meglévő adatbázisok tekintetében is, az adatbázisok szintjén valósuljon meg a jelentősebb állami nyilvántartások közötti átjárhatóság.

9. Illeszkedés az új elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény koncepciójához.

10. Fejlesztések során a szállítói függőség csökkentése és bevezetendő szoftverek, alkalmazások esetében a nyílt forráskódú alkalmazások arányának növelése.

11. A közadatok újrahasznosításának támogatása. 12. A fejlesztések hosszú távú fenntarthatóságának vizsgálata és biztosítása már a projekt

tervezése során.

A szervezeti szolgáltatási modell a fejlesztési és üzemeltetési oldalról az alábbiak szerint lett kialakítva:

A fentiek alapján tehát bizonyos szolgáltatásokat központilag, jogszabály által kijelölt szervezetek biztosítják, különösképpen

a távközlési infrastruktúrát (a kormányzati célú hírközlési szolgáltató(k); bizonyos központi informatikai üzemeltetési szolgáltatásokat központi informatikai

szolgáltató(k); és

12

az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások biztosítását a SZEÜSZ szolgáltatók.

Fenti központi rendszerek és egyéb központi megoldások (e-kártya stb.) mellett az egyes alkalmazások üzemeltetését és fejlesztését a szakmai feladatok ellátásáért is felelős projektgazdák végzik.

A szakmai igazodás feltételrendszere azokat a projekt kiválasztási és értékelési szempontokat mutatja be, amely mentén a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium az egyes támogatási kérelmek kormányzati szakpolitikai célokhoz történő illeszkedését vizsgálja. A benyújtott támogatási igényeknek a támogathatóság érdekében meg kell felelniük az alábbi szakmai és formai követelményeknek.

Szakmai követelményA projektjavaslatokhoz kapcsolódó szakmai dokumentumoknak be kell mutatnia a fent ismertetett, következőkben részletezésre kerülő követelményeknek történő megfelelést, illetve a stratégiai irányokhoz való kapcsolódást.

Formai követelményA véleményező adatlapon egyértelműen utalni szükséges arra, hogy a szakmai igazodási szempontokra a pályázó által beadott projektdokumentáció melyik része ad választ.

3.2.1 Kormányzati célú hírközlési hálózatok

A kormányzati szervek távközlési összeköttetéseinek jelentős részét a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (a továbbiakban: NTG) biztosítja a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján, amely kijelölte a kormányzati célú hírközlési szolgáltatót is, amely bizonyos hálózatok kivételével a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.).

Amennyiben a megvalósítandó projekt tartalmaz hálózatfejlesztési elemeket (új összeköttetés kialakítása, sávszélesség emelés, hálózati aktív vagy passzív eszköz beszerzése stb.) és a fent hivatkozott Korm. rendelet kötelezetti körébe tartozik, a projektgazda előzetes műszaki egyeztetése szükséges a kormányzati hírközlési szolgáltatóval. Amennyiben nem tartozik a kötelezetti körbe, a projektgazdának szükséges a Belügyminisztériummal egyeztetnie, tekintettel arra, hogy a GINOP, piaci források és a KÖFOP terhére 2018-ig Magyarország teljes területét érintő hálózatfejlesztés valósul meg.

A hálózatfejlesztések esetében a beszerzéseknél érvényesíteni kell az operatív programok közötti lehatárolást is. A fizikai csatlakozást az egyes intézményekhez – a szolgáltató tulajdonában lévő, az ügyfél végpontján elhelyezett – hálózat végződő eszköz (CPE) biztosítja. A magasabb szintű szolgáltatásokat (helyi hálózat illesztése az NTG-hez, bizonyos adattitkosítási, menedzselési funkciók) az NTG-ben is alkalmazott IP MPLS hálózati hierarchiában CE router biztosítja, ami ebből a szempontból a helyi, végponti működést támogató eszköz. Az egyes projektek tekintetében ez azt jelenti, hogy míg az NTG kiépítése a végpontokig GINOP forrásokból történik, a fejlesztési határ a CPE eszközök ügyfél oldali interfésze. A CE routerek beszerzése már a KÖFOP-ból történik a helyi hálózati eszközökkel együtt.

A mellékelt ábra az NTG gerinc illetve felhordó hálózata (PE, CPE) és az NTG hálózati központi és végponti (CE) szolgáltatásának egymáshoz illeszkedését mutatja be.

13

A fenti határvonal meghatározza a beszerzések esetében követendő alapelvet: A gerinc- és felhordó hálózati fejlesztések, ez ehhez szükséges eszközök beszerzése GINOP

forrásokból valósul meg. Az NTG szolgáltatás igénybevételéhez szükséges CE eszközöknek a beszerzése az egyes

KÖFOP projektek keretein belül valósul meg. Mindemellett bizonyos végpontok esetében központilag kerülnek beszerzésre ezek az eszközök, így indokolt minden hálózatfejlesztés esetében az igények előzetes egyeztetése.

A CE eszközök mellett az egyes KÖFOP projektek részét képezi még az egyes végpontokon a helyi hálózat fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése (beleértve a Wi-Fi-t) is.

3.2.2 Kormányzati Adatközpont

A Kormány elkötelezett abban, hogy az elektronikus közigazgatás korszerű, megbízható, jövőálló informatikai technológiai hátterét biztosítsa, másrészt az elavult megoldásokat fenntartható és hatékonyabban menedzselhető központi megoldásokkal kiváltsa.

A kormányzati adatközpontok konszolidációjával, a felhőszolgáltatásokra alkalmas infrastruktúra kialakításával biztosítható az adat- és működési biztonság elvárt szintje, a működtetési költség és beruházási forrás hatékonyabb felhasználása, illetve a rendszerek gyorsabb együttműködése, azaz az államigazgatási ügyek gyorsabb kiszolgálása.

A fenti modell megvalósítását a jelenleg is üzemelő Kormányzati Felhő biztosítja, melynek üzemeltetésével és a felhőszolgáltatások nyújtásával jogszabályban kijelölt7 központi szolgáltatója a NISZ Zrt.

A Kormány az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról szóló 1743/2014. (XII.15.) Korm. határozat 10. pontja szerint döntött a kormányzati adatközpont létrehozásáról.

A központi infrastrukturális elemek és az azokon nyújtott szolgáltatások a „Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében” c. KÖFOP 1.2.2. projekt

7 A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet 1. sz. melléklet 1.11. pont

14

keretében kerülnek kialakításra. A projektben fejlesztett adatközponti kapacitás várhatóan 2017. január 1-től, míg a számítási erőforrások 2017. második félévétől állnak rendelkezésre.

A konszolidációs célok teljesülésének érdekében, a kormányzati informatikai infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások rendelkezésre állásának tervezéséhez minden támogatást igénylő köteles egyeztetni a NISZ Zrt-vel, mint központi szolgáltatóval a KÖFOP projekt keretében megvalósuló informatikai fejlesztés kormányzati adatközponthoz történő integrálásáról, a kialakítani tervezett infrastruktúra és alapszoftver réteg tekintetében.

A „Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében” c. KÖFOP 1.2.2. projekt forrásából a csatlakozó intézményi rendszerek számára főszabály szerint infrastruktúra szintű erőforrások kerülnek beszerzésre. A hivatkozott projekt forrásából létrejövő infrastruktúra kapacitásainak kiosztása során prioritást élvez a fent hivatkozott kiemelt projekthez kapcsolódó - a Korm. határozatban szereplő - szakmai elvárások alatt nevesített főbb szakrendszerek kapacitásigényeinek kielégítése.

Az ezeken kívüli rendszerek esetén - amennyiben azok a Kormányzati Adatközpont részeként kerülnek kialakításra - az infrastruktúrát és az alap szoftvereket a központi szolgáltató az adott projektbe konzorciumi tagként bevonva a projekt költségvetésének terhére tervezheti és / vagy szerezheti be és helyezheti el a központi környezet bővítéseként.

A felhő alapú működési környezetet biztosító eszközök és az azokon futó alap-szoftverek a központi szolgáltató vagyonkezelésébe kerülnek, ezek üzemeltetését szolgáltatásként a központi szolgáltató látja el.

A fentiekben leírt egységes üzemeltetési koncepciótól való eltérés csak a Belügyminisztériummal egyeztetett módon, a fenti koncepció megvalósítását ellehetetlenítő műszaki, biztonsági vagy gazdaságossági okból lehetséges.

A központi szolgáltató szakvéleményét figyelembe véve a Belügyminisztérium nyilatkozatot állít ki a támogatást igénylővel történt egyeztetés eredményéről, mely a következő lehet:

1. a támogatást igénylő számára szükséges infrastruktúra és / vagy alapszoftver réteg részben vagy egészben a „Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében” c. KÖFOP 1.2.2. projekt keretében kerül biztosításra;

2. a támogatást igénylő számára szükséges infrastruktúra és alapszoftver réteg a támogatást igénylő projektje költségvetésének terhére a központi szolgáltató tervezi és / vagy szerzi be és helyezi el a központi környezetben bővítésként, amely feladat megvalósítására a központi szolgáltatót a projektbe konzorciumi tagként a támogatást igénylő bevonja;

3. műszaki vagy gazdaságossági ok miatt a támogatást igénylő KÖFOP projekt keretében megvalósuló informatikai fejlesztés az adatközponti konszolidáció koncepciójához nem illeszkedik, a kormányzati adatközponthoz történő integrálása nem javasolt.

Az adatközponti konszolidáció koncepciójához való illesztés részletes műszaki követelményeit a 2. sz. melléklet tartalmazza.

3.2.3 Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások integrálása az ügyintézési folyamatokba, közigazgatási sztenderdek és szabványok használata

A projektek végrehajtása során kiemelt szempont a rendelkezésre álló (és kialakítandó) közigazgatási sztenderdek és szabványok használata, mely technológiai oldalról is megteremti annak előfeltételét, hogy az ügyfelek számára egységes szolgáltatásokat, egységes színvonalon, a rendelkezésre álló

15

erőforrások hatékony kihasználásával lehessen bevezetni. Az elektronikus ügyintézés során a szolgáltatók által figyelembe venni szükséges ilyen legfontosabb sztenderdek az állam által kötelezően nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, azaz a SZEÜSZ-ök.

A SZEÜSZ-ök az elektronikus ügyintézési szolgáltatások olyan részelemei, amelyek a legtöbb elektronikus közigazgatási szolgáltatáshoz szükségesek, és így az ügyintézési folyamatban egységesítettek. A SZEÜSZ modell lényege, hogy a költséghatékonyság és az egységes struktúra elvének figyelembevételével az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a rendelkezésre álló SZEÜSZ szolgáltatásokat beépítsék saját folyamataikba, elkerülve a párhuzamosan, szigetszerűen megvalósuló fejlesztéseket.

Az 1. sz. melléklet röviden bemutatja a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat. A projektek megvalósítása során a Ket. és végrehajtási rendeleteiben foglaltakkal összhangban a projekt termékeinek illeszkednie kell az állam által kötelezően nyújtott SZEÜSZ-ök rendszeréhez. Ahol központi szolgáltatásként SZEÜSZ szolgáltatás áll rendelkezésre, ott új fejlesztésnél annak igénybevétele, meglévő rendszer továbbfejlesztésénél alapesetként a központi szolgáltatásra való áttérés indokolt azzal, hogy a közigazgatási hatóság köteles biztosítani a Központi Azonosítási Ügynök igénybevételével történő azonosítást, ha bármilyen azonosításhoz kötött elektronikusan végezhető eljárási cselekményt biztosít.

A projektgazdának szükséges bemutatnia, hogy mely – jelenleg nem elektronikus – elemeket vált ki SZEÜSZ-szel. Továbbá a projekttervezés során szükséges annak átgondolása is, hogy a már elektronizált folyamatoknak mely elemei mutatnak párhuzamot a meglévő SZEÜSZ-ökkel, mivel a központi szolgáltatásként kialakításra kerülő szolgáltatásokkal párhuzamos szolgáltatások fenntartása hosszabb távon csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben lehetséges.

3.2.4 Ügyféloldali fejlesztések előtérbe helyezése, elektronikus közigazgatási- és közszolgáltatások fejlesztése és bevezetése

A kormányzati stratégiai elvárások teljesítése a Digitális Állam pillér vonatkozásában kiemelt jelentőséggel bír az ügyfelek számára nyújtott elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztése terén. Az államnak az infokommunikációs technológiák alkalmazása biztosíthatja az állami iránti bizalom növekedését, közvetetten pedig a gazdaság növekedését, így az állami szervezetrendszer jelenlegi legfontosabb feladata, hogy a 2010 és 2014 között kialakított e-közigazgatási rendszerelemekre építve, egységes és strukturált megjelenés mellett, több csatornán is elérhető, ügyfélközpontú szolgáltatásokat nyújtson az állampolgárok és a vállalkozások számára.

A fentiek alapján az elektronikus ügyintézési szolgáltatások fejlesztését megcélzó projektet az alábbi követelmények és ütemezés mentén szükséges tervezni:

1. Fel kell mérni az adott szervezet (adott esetben ágazat) által nyújtott (nem csak közigazgatási) szolgáltatások körét, beleértve az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat is. A felmérésnek ki kell terjednie arra is, hogy az adott intézmény/ágazat mikor, hogyan és milyen módon jelenik meg az ügyfél felé tájékoztatás és ügyintézés tekintetében egyaránt (ügyféloldali hozzáférés).

2. Fenti adatokat figyelembe véve – elsődlegesen az ügyfelek számára elérhető, front-office fejlesztéseket előtérbe helyezve – meg kell vizsgálni az egyes szolgáltatások rendszerét tekintettel arra a KÖFOP által megfogalmazott alapelvre is, hogy önálló informatikai fejlesztés szervezet- és/vagy folyamatfejlesztés (azaz átalakított eljárás, újraszervezett folyamat vagy módosított szabályozás) nélkül nem támogatható. A vizsgálat során figyelembe kell venni, hogy nem csak az egyes eljárások teljes körű elektronizálása merülhet fel, hanem egyes elemek/eljárási cselekmények elektronikussá tétele is (pl. elektronikus fizetés,

16

időpontfoglalás stb.) az elektronikus ügyintézési szolgáltatások szintjének emelése érdekében.

3. A rendelkezésre álló adatokat felhasználva, a projektgazda és szakpolitikai szereplők által biztosított kiválasztási szempontrendszer (pl. ügy- és ügyfélgyakoriság, élethelyzet alapú ügyintézés, célcsoport elemzés, meglévő rendszerek alkalmassága stb.) alapján szükséges kiválasztani azokat a szolgáltatásokat, melyek fejlesztésének megvalósítása (az ügyintézés és a tájékoztatás szintjén is) szükséges a projekt keretein belül. A vizsgálat során javasolt előzetes piackutatások lefolytatása is az érintett célcsoport vonatkozásában. A szolgáltatásfejlesztés tekintetében alapelv, hogy a nem természetes személyek számára a teljes körű elektronikus ügyintézés bevezetése a cél 2020-ig.

4. A fejlesztendő szolgáltatások meghatározását követően szükséges megtervezni az egyes fejlesztéseket a szakmai igazodási kritériumok alapján (NTG csatlakozás, adatközpont struktúrába történő illeszkedés, SZEÜSZ-ök alkalmazása, egységes ügyféloldali elérés stb.).

A fenti fejlesztések hatékony lebonyolítása érdekében várhatóan 2015. december 31-ig az alábbi az elektronikus szolgáltatások bevezetéséhez szükséges szolgáltatásfejlesztési sztenderdek készülnek el:

a szolgáltatás felmérési útmutató, mely egyértelmű eligazítást ad a szervezetek számára, hogy folyamataikat milyen módon mérjék fel;

a kiválasztási szempontrendszert, amely egységes szakmai alapot teremt a jövőben elektronizálandó folyamatok kijelöléséhez és rangsorolásához.

a szolgáltatások elektronizálására vonatkozó útmutatót, amely meghatározza a kiválasztott folyamatok/szolgáltatások elektronizálásával kapcsolatos lépéseket;

egy kommunikációs útmutatót, mely alkalmazásával az ügyfelek egyszerű és közérthető módon szerezhetnek tudomást az ügyintézéssel kapcsolatos információkról.

Fenti útmutatók segítségével – az egyes projektek keretein belül – meghatározhatóak azok a szolgáltatások, mely esetében leginkább indokolt az elektronikus ügyintézés bevezetése és ennek mentén végrehajthatóak a fejlesztések is.

3.2.5 Illeszkedés az egységes ügyféloldali hozzáférés rendszeréhez

A digitális ügyintézési térben elérhető szolgáltatások akkor tudják hatékonyan szolgálni az ügyfeleket, ha az államot egyetlen belépési ponton keresztül el tudják érni, megteremtve ezzel az egységes ügyféloldali hozzáférést. Az egységes ügyféloldali hozzáférés megteremtése magában foglalja a különböző platformokon is elérhető portálok, mobil applikációk rendszerét és az egységes távoli ügyfélszolgálatot (pl. kormányzati ügyfélvonal).

Fentieket célozza meg a 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat 5. f) pontjában meghatározott feladat is (az állam által az állampolgárok és vállalkozások számára nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyféloldali hozzáférés rendszerének kidolgozása és az egységes digitális ügyintézési tér 2016. július 1-jéig történő megvalósítása). A feladat végrehajtása érdekében felmérésre kerülnek az ügyfél oldali elektronikus hozzáférési felületek, majd konszolidációs tevékenység után egységes digitális ügyintézési felület, vagy felületek kerülnek kialakításra az ügyfelek egységes tájékoztatási és ügyintézési platformjaként.

A jövőben a fenti alapvető platformot és a hozzá kapcsolódó ügyfél-támogatást a Személyre Szabott Ügyintézési Felület (SZÜF) SZEÜSZ fogja biztosítani. A projektgazdáknak a fejlesztések során a jelenleg fejlesztés alatt álló SZÜF, mint megjelenítési és kapcsolattartási felület specifikációjához szükséges

17

igazítania a projekttermékeket (kiemelten az azonosítás, hitelesítés és a kézbesítés területén). A SZÜF-höz csatlakozás részletes technikai specifikációját az állam által kijelölt SZÜF szolgáltató közzé fogja tenni, ezt megelőzően interfész és technológiai kérdésekben a központi szolgáltatóval egyeztetés indokolt.

A projektek végrehajtása során az ügyfélelérési felületek jelenlegi meghatározott körében (pl. magyarorszag.hu) történő szolgáltatás-kiajánlás támogatott, azonban saját új ügyintézési felület továbbfejlesztése alapvetően nem, a projektgazda meglévő felületén új szolgáltatás kialakítása előzetes egyeztetés alapján, pótlólagos fejlesztési igény nélkül és átmeneti jelleggel indokolt.

Emellett a fejlettebb ügyintézési szolgáltatások (webes űrlapok, proaktív szolgáltatások rendszer szinten, ügyfél ügyintézési rendelkezések figyelembevételével) elindulásával azt is biztosítani kell, hogy az adott szolgáltatás során az egységes felületen keresztül megfelelő formátumban érkezzenek be a várt adatok. Az adott szakrendszer és adatbázis pedig képes legyen a felülettel kiépített adatkapcsolati megoldásán keresztül minden szükséges információt megjeleníteni indokolatlanul nagy változtatások nélkül az adatbázisban vagy a szakrendszerben.

Az egyes, egységes ügyféloldali hozzáféréshez illeszkedő fejlesztések kapcsán figyelemmel kell lenni az egyszerűség és közérthetőség alapelvekre, illetve a felhasználói igények előtérbe helyezésére. A fejlesztések során indokolt több platform és böngésző támogatása, webes fejlesztés esetén mobil nézetre való optimalizáció és lehetőleg egységes űrlapok alkalmazása. A fejlesztések során kiemelt szempont az akadálymentesítési szempontoknak való megfelelés, a hozzáférést technikailag megkönnyítő W3C WCAG szabványok használata.

3.2.6 Illeszkedés az új e-kártya koncepciójához

Bevezetésre kerül az elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosításra (vizuális és elektronikus) és elektronikus aláírásra alkalmas okmány, azaz e-kártya. A bevezetés alapját az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXX. törvény teremti meg, mely 2016. január 1-től lép hatályba. Ekkor kezdődhet meg az új személyazonosító okmány, az elektronikus személyazonosításra is alkalmas e-kártya kiosztása a magyar állampolgároknak. Az új okmány a biztonság növelése mellett egyik alapeszköze lesz az elektronikus ügyintézési szolgáltatások hozzáférhetőségének. Az e-kártyára való átállásra tehát fokozatosan, felmenő rendszerben kerül sor, a polgárok jelenlegi személyazonosító igazolványuk érvényességének lejártára tekintettel vagy ettől függetlenül előterjesztett kérelmére. Az e-kártya állandó személyazonosító igazolvány emellett – új elemként – alkalmas lesz a polgár elektronikus úton történő közhiteles azonosítására, valamint a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kivételekkel – a polgár kérelmére – minősített elektronikus aláírások létrehozására is magánszemélyek részére.

Az okmányt európai követelményeknek is megfelelő, multi-applikációs, elektronikus személyazonosító okmányként kerül felépítésre, az új e-kártyához a bevezetéskor első szakaszban három közvetlen szolgáltatás kapcsolódik:

a) Az ePASS (úti okmány) kártyafunkció komfortosabbá teszi a magyar állampolgárok európai utazásait az elektronikus úti okmány funkciók használatával, ugyanis az elektronikus úti okmány minden olyan határátlépésnél felhasználható, ahol a schengeni, vagy más államközi egyezmények által szabályozott hozzáférési jogosultsággal rendelkező rendszerek, tehát pl. zsilipkapus beléptető rendszerek üzemelnek. Ez a funkció nem kiváltja az útlevelet, hanem annak a biztonsági szintjére emeli a személyazonosító igazolványt.

Az e-kártya – az ePass funkcióval, az útlevél szabályokkal összhangban – 12 éves kortól tartalmazza a polgár ujjnyomatát és saját kezű aláírását (biometrikus azonosítás). A

18

személyazonosító igazolvány tároló elemén a kiállítás során elektronikus módon rögzítésre kerül a kérelmező személy ujjnyomata és ez kizárólag az okmányon kerül tárolásra.

b) Az eSIGN (e-aláírás) kártyafunkció révén lehetővé válik elektronikus dokumentum természetes személy általi minősített elektronikus aláírása, teljes bizonyító erejű magánokirat elektronikus elkészítése. A polgárok az elektronikus aláírás szolgáltatást önkéntesen igényelhetik.

c) Az eID (e-azonosítás) kártyafunkció más azonosítási rendszernél magasabb hatásfokkal és biztonsági szinten képes biztosítani az elektronikus rendszerek igénybe vételéhez szükséges elektronikus azonosítás funkciókat, nem csak belföldön, hanem minden olyan EU tagországban is, ahol a határon átnyúló elektronikus szolgáltatások rendszerét megvalósítják, illetve létrejön a kölcsönös együttműködési megállapodás.

Az e-aláírás funkció tehát elsősorban a magánszemély és a piaci szereplők egymás közötti jogügyleteit teszi könnyebbé, másrészt a hatályos ügyintézési szabályok alapján a teljes bizonyító erejű magánokirat elkészítését teszi lehetővé, az e-azonosítás funkció ezzel szemben a közigazgatási rendszerek felé hitelesíti a benyújtó/nyilatkozatot tevő személyt.

Az e-kártyát a projektek tervezésekor figyelembe kell venni úgy, mint a természetes személyek ügyféloldali hozzáférésének, azonosításának egyik eszközét. Az e-kártya eID funkciója a Központi Azonosítási Ügynök SZEÜSZ szolgáltatás egyik elemeként jelenik meg.

eSIGN (e-aláírás) funkció

Az eSIGN (e-aláírás) kártyafunkció alkalmas elektronikus dokumentum természetes személy általi, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvénynek (Eat.) megfelelő minősített elektronikus aláírással történő aláírására, teljes bizonyító erejű magánokirat elektronikus elkészítésére.A magyar jogszabályok biztosítják, hogy egy elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum ugyanolyan bizonyító erővel és hitelességgel rendelkező legyen, mint egy papír alapon kézzel aláírt irat, az elektronikus aláírás tehát joghatását tekintve egyenértékű a kézi aláírással, használata magában hordozza az alábbi előnyöket:

biztonságos; környezetkímélő; ugyanazt a joghatást kiváltó dokumentum egyszerűen létrehozható, elektronikusan

továbbítható, feldolgozható; az elektronikusan aláírt iratok az EU-ban egységesített szabályozásnak köszönhetően

nemzetközileg felhasználhatók.

Az elektronikus aláírás funkció a polgár által szabadon választható funkció lesz, a polgárnak az e-kártya igénylésekor vagy akár azt követően, az e-kártya érvényességi ideje alatt lehetősége lesz a szolgáltatás igénylésére és ezt követő használatára. Ha a polgár az e-kártya igénylésekor úgy nyilatkozik, hogy kér elektronikus aláírást, akkor az okmányirodai, illetve kormányablak ügyfélszolgálaton egy lépésben, az erre vonatkozó szerződés is megkötésre kerül, továbbá kiadásra kerülnek az eSIGN funkció igénybevételéhez szükséges kódok is.

Minősített elektronikus aláírás létrehozásához az alábbiak szükségesek: biztonságos aláírás létrehozó eszköz (chipkártya): az eSZIG önmagában biztosítja a

biztonságos chipkártyát; elektronikus aláíró tanúsítvány (igazolás, amit az erre jogosult állít ki és helyez el az eSZIG-re

az állampolgár kérésére); kártyaolvasó; aláíró szoftver.

19

Az eSZIG-hez kapcsolt elektronikus aláírás felhasználási célja nincs korlátozva, így a közigazgatási ügyekben (hivatali ügyintézés során); magánviszonyokban (állampolgár-állampolgár vagy állampolgár-vállalkozás közötti

kapcsolatban)egyaránt használható lesz.

A felhasználási lehetőségek: Elektronikus aláírás használatának lehetősége közigazgatási ügyekben: elektronikusan aláírt

beadványok (kérelmek, bejelentések) alkalmazása önkormányzati és szakigazgatási hatáskörbe tartozó közigazgatási ügyekben.

Elektronikus aláírás használatának lehetősége magánjogi jogügyleteknél: az elektronikus aláírás felhasználható olyan, állampolgárok közötti illetve állampolgárok és piaci szereplők közötti jogügyletek során, amelyben az elektronikus aláírással törvényileg biztosított joghatású nyilatkozat tétele szükséges.

eID (e-azonosítás) funkció Az e-kártya a következő módokon biztosítja az állampolgár azonosítását.

Személyes megjelenés esetén: Vizuális azonosítás A személyes ügyintézés során az okmányirodai-, és kormányablak ügyfélszolgálatok képesek

lesznek a kártya elektronikus tároló elemén szereplő közhiteles adatok kiolvasására és átadására a szakrendszerek ügyintézői felületére. Ez alapján az ügyintézéskor csökken az adatok bevitele során előforduló hibázás lehetősége, így a nyilvántartások pontosabbá válnak, továbbá az ügyintézés ideje is lerövidül.

Megfelelő tanúsítvány és alkalmazás megléte esetén:

Az e-kártya az egyes rendészeti feladatokat (pl. közúti ellenőrzés, egyes katasztrófahelyzetekre vonatkozó intézkedések) is támogatja. Egy minősített mobil alkalmazás, valamint megfelelő jogosultság segítségével az e-kártyán található Datamatrix-ot leolvasva lehetőség nyílik bekérdezni az okmány érvényességére, az okmány ePASS funkciójának használatával pedig további, biometrikus adatokat kérdezhetnek le az arra jogosult hatósági személyek. Ezzel a személyazonosítás biztonságosabbá, gyorsabbá és egyszerűbbé tehető az eljáró hatóságok részére, továbbá lehetőséget biztosít az adatok elektronikusan központosított kezelésére, menedzselésére, mérésére, ellenőrzésére. Ez mind a hatóságok, mind az állampolgárok számára nagyobb szintű biztonságot és hitelességet biztosít.

Az okmányon szereplő MRZ sor beolvasásával az erre a célra szolgáló mobilalkalmazás segítségével lehetővé válik az okmány érvényességének online ellenőrzése.

Kártyaolvasó megléte esetén:

Megfelelő jogszabályi háttér esetén CAN szám felhasználásával, az állampolgár hozzájárulása nélkül érhető el a TAJ száma és a szolgáltatásként kialakított "baj esetén értesítendő" személy telefonszáma.

Offline módon kiolvasható az állampolgár adóazonosító jele megfelelő, nem publikus tanúsítvány birtokában.

Offline módon kiolvasható az állampolgár TAJ-száma megfelelő, nem publikus tanúsítvány birtokában.

Online azonosítás esetén:

20

Egyes elektronikus szolgáltatások esetén a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szeüsz által nyújtott azonosítási szolgáltatás igénybe vételével az e-kártya által nyújtott magasabb biztonsági szinten lesz lehetősége az állampolgárnak azonosítania magát.

3.2.7 Elektronikus információbiztonság

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (továbbiakban: Ibtv.) hatálya alá tartozó szervek informatikai rendszerének kialakítására, bővítésére vagy átalakítására irányuló projekt megvalósítása során a Projektgazda – köteles a rendszer biztonságára vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelést biztosítani, és ennek érdekében az elektronikus információs rendszerek biztonsági felügyeletét ellátó hatóságok, valamint az információbiztonsági felügyelő feladat- és hatásköréről, továbbá a zárt célú elektronikus információs rendszerek meghatározásáról szóló 187/2015. (VII. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 8. § szerint a Nemzeti Kibervédelmi Intézettel (a továbbiakban: NKI), mint Hatósággal együttműködni.

A projekt tervezési időszakában a Projektgazda köteles az Ibtv. 7. § alapján, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben meghatározott technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre, továbbá a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolásra vonatkozó követelményekről szóló 41/2015. (VII. 15.) BM rendelet (továbbiakban: BMr.) 1. sz. mellékletében meghatározott kritériumrendszer mentén meghatározni a projekt keretében fejlesztéssel érintett rendszer – a projekt lezárását követően alkalmazandó – biztonsági osztályát

A részletes megvalósíthatósági tanulmányban a Projektgazda köteles megjelölni a fejlesztett rendszer esetében a fentiek alapján meghatározott biztonsági osztályt, valamint bemutatni a meghatározott biztonsági osztályhoz kapcsolódó, a BMr. 3. sz. mellékletében felsorolt védelmi intézkedések megvalósításának módját, és meghatározni a biztonsági intézkedésekre minimálisan fordítandó költségkeretet. Amennyiben a projekttel érintett rendszerre vonatkozó biztonsági követelmények egy részének – pl. központi üzemeltetés esetén a fizikai biztonsági követelmények – biztosítása nem a Projektgazda felelősségi körébe tartozik, úgy a Projektgazdának szükséges az adott biztonsági követelmények teljesüléséről a felelős szerv nyilatkozatát megkérnie.

A Projektgazda a biztonsági osztályba sorolást és a biztonsági osztályhoz kapcsolódó védelmi intézkedések megvalósítási tervét is magában foglaló részletes megvalósíthatósági tanulmányt és az esetlegesen beszerzett nyilatkozatokat, valamint az NKI által megjelölt további dokumentációkat (pl. szerződések, szerződéstervezetek) a Kr. 8. § (1) szerint az NKI részére a részletes megvalósíthatósági tanulmány benyújtásával egyidejűleg megküldi.

Az NKI a megvalósíthatósági tanulmány vonatkozó részében ellenőrzi a biztonsági osztályba sorolás megfelelőségét, vagy az Ibtv. 8. § (6) szerint felülbírálja. A biztonsági osztály sorolás megfelelősége esetén az NKI ellenőrzi a biztonsági osztályhoz kapcsolódó védelmi intézkedések megvalósítási- és költségterveit, megállapítja megfelelőségét, vagy hiánypótlást kezdeményez.

A Támogató és a Projektgazda között létrejövő támogatási szerződés alapján az érintett fejlesztések megvalósításra vonatkozó költségek elszámolhatóságának feltétele az NKI információbiztonsági követelmények megfelelő teljesítésére vonatkozó fentiek alapján kiadott állásfoglalása. A megvalósíthatóság tanulmányhoz az NKI állásfoglalását csatolni szükséges.

A részletes megvalósíthatósági tanulmányban foglalt fejlesztések információbiztonsági követelményeknek történő megfeleléséről az NKI állásfoglalást bocsát ki, melynek részeként – a projekt ütemezéséhez illeszkedően, a Kr. 8. § (2) bekezdés szerint – meghatározza, hogy a biztonsági intézkedések kialakításával összefüggő dokumentációkat véleményezés céljából az NKI részére

21

milyen határidővel szükséges megküldeni. A Projektgazdának az NKI észrevételeit, kifogásait a dokumentációkban alkalmaznia kell, illetve a fejlesztés során meg kell valósítani.

A projekt megvalósítása során beérkezett dokumentációk, valamint a projekt során tervezett biztonsági intézkedések megvalósítását érintő kockázatok függvényében az NKI a projekt fejlesztési fázisainak lezárását megelőzően az Ibtv. 14. § (2) bekezdés alapján részleges vagy teljes megfelelőségi vizsgálat (audit), illetve az Ibtv. 18. § (1) bekezdés alapján sérülékenységvizsgálat lefolytatását rendelheti el.

Amennyiben a vizsgálat a tervezett biztonsági intézkedések megvalósításának hiányát tárja fel, úgy a Projektgazda a projekt fejlesztési fázisainak lezárását megelőzően a hiányosságokat pótolni köteles, illetve lényeges sérülékenység feltárása esetén a sérülékenység jelentette kockázat tárgyában kockázatkezelési intézkedést köteles hozni.

A projekt keretében létrehozott rendszer biztonsági megfelelősége, az NKI által megállapított hiányosságok pótlása, valamint a kockázatkezelési intézkedés meghozatala kapcsán készített szakmai beszámoló NKI általi elfogadása a projekt fejlesztési fázisai lezárásának és az üzembe helyezésnek a feltétele.

Az NKI eljárásának határidejére az egyéb jogszabályokban előírt határidők az irányadók, amelyek az NKI és az egyes pályázatok honlapján megtalálhatók. Amennyiben az NKI kezdeményezi, a Projektgazda a fejlesztés részeként köteles vállalni, hogy az NKI által kialakításra kerülő, a közigazgatási rendszereket a kibertérből érő támadások azonosítását célzó korai jelző rendszerhez való csatlakozás alapvető műszaki feltételeit a fejlesztés keretében megteremti, és azt a rendszer teljes életciklusában fenntartja. A központi elemző alrendszerből és a pályázó védett rendszere meghatározott be és kimeneti hálózati csomópontjain elhelyezett szenzorokból álló jelzőrendszer a bemenő és kimenő forgalmat vizsgálja szignatúra és viselkedés alapú metódusokkal.

A Projektgazdának biztosítania kell a szenzor műszaki/technikai méretezéséhez szükséges adatokat, biztosítani kell a telepítést és a kapcsolódást (tűrési kötelezettség) és egyéb infrastrukturális feltételeket. Amennyiben a pályázó központosított szolgáltató szolgáltatását veszi igénybe, úgy az infrastrukturális feltételek megteremtését a Projektgazda és a központi szolgáltató között létrejött megállapodásban kell rendezni.

A Projektgazda tudomásul veszi, hogy a jelzőrendszer a központosított szolgáltató által nyújtott biztonsági szolgáltatásokat, rendszereket nem érinti, azokat nem váltja ki, és nem helyettesíti a Projektgazda által létesítendő rendszerelemeket sem, hanem azokat védelmi szempontból kiegészíti.

3.2.8 Interoperabilitás

Az elektronikus eljárások bevezetésének előfeltétele a különböző rendszerek közötti összhang megteremtése, egyik lépés a fentiekben említett részelemek, SZEÜSZ-ök egységesítése, másik lépésben szükséges a már létező nyilvántartások összehangolása. Ezt az állami és önkormányzati adatbázisok interoperabilitási képességeinek továbbfejlesztésével, adatátadási szolgáltatások bővítésével lehet biztosítani.

Kiemelt kormányzati célkitűzés az adminisztrációs terhek csökkentésével összhangban közigazgatás részéről megvalósítandó egyszeri adatbekérések elvének („once-only principle”) érvényesítése úgy, hogy a közigazgatási intézmények a háttérrendszerekben már rendelkezésükre álló adatokat ne kérhessék be újból az ügyfelektől, legfeljebb adategyeztetés céljából vagy módosítás jóváhagyásához.

Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény - kiegészülve a 2015 folyamán elfogadott végrehajtási rendeleteivel - megteremti a

22

nyilvántartások közötti együttműködés alapjait. Az egyes projektek tekintetében, a tervezés során meg kell határozni azokat a pontokat, amelyek során adatbekérés, illetve adatszolgáltatás szükséges. A projektek részletes megvalósíthatósági tanulmányaiban fel kell tüntetni, hogy milyen adatokra tekintettel, milyen módon történik az együttműködés megteremtése más nyilvántartásokkal. Ez elősegíti, hogy a fejlesztések eredményeként létrejött elektronikus ügyintézési folyamat során, az ügyfél oldalán ne legyen szükség már máshol nyilvántartásba vett adat ismételt megadására, illetve a hatóságok a döntéshez szükséges információkhoz közvetlenül hozzáférhessenek, ezzel ténylegesen megvalósítva az eljárás egyszerűsítését és gyorsítását.

Az interoperabilitás megvalósításának kulcs eszköze egy olyan központi szolgáltatásbusz (Government Service Bus – GSB) bevezetése, amelyen keresztül a SZEÜSZ-öket, ágazati nyilvántartásokat, és egyéb szolgáltatásokat megfelelő biztonsággal, szabványos módon lehet elérni bármely érintett szereplő által. A Kormányzati Felhőhöz kapcsolódó fejlesztés keretében a központi szolgáltató biztosítja ezt a Központi Kormányzati Szolgáltatási Buszt (a továbbiakban: KKSZB), amelyhez kapcsolódnia indokolt az egyes ágazati rendszerek ESB-inek, vagy közvetlenül, az interoperabilitásban résztvevő ágazati rendszereknek és nyilvántartásoknak.

A KKSZB-hez történő csatlakozás (mind szolgáltatások publikálása, mind igénybevétele esetén) alapvető feltétele, hogy a Központi Kormányzati Szolgáltatási Buszhoz csatlakoztatás műszaki feltételrendszerében meghatározottak a csatlakozó rendszerek tekintetében teljesüljenek, a KKSZB-hez csatlakozó rendszerek kifejlesztésére irányuló közbeszerzési műszaki követelményrendszerébe beépüljenek. A központi szolgáltató a csatlakozó rendszerek fejlesztését támogatandó a KKSZB csatlakozás részletes műszaki specifikációját közzé teszi, ezt a dátumot megelőzően interfész és technológiai kérdésekben a központi szolgáltatóval egyeztetés indokolt.

3.2.9 Illeszkedés az új e-ügyintézési modell és kerettörvény célrendszeréhez

A közigazgatás működésében jelenleg még a hagyományos papíralapú működésnél megszokott formák dominálnak. A megkezdett alapvető korszerűsítés részeként megújul az e-ügyintézés modellje is, ahhoz azonban, hogy az új modell előnyeit az ügyfelek és a közigazgatás valóban kihasználhassa, a KÖFOP fejlesztéseknél a rendszereknek már e modell logikájához illeszkedve kell kialakulniuk, illetve a meglévő rendszereknek e modell irányába kell tovább fejlődniük.

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról szóló 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat 5. pontja értelmében 2015. év végéig megalkotásra és benyújtásra kerül az új elektronikus ügyintézési keret-szabályrendszer tervezete. Az előkészítés alatt álló, elektronikus ügyintézés általános és a bizalmi szolgáltatások szabályairól szóló törvény tervezete a jelenlegi Ket. keretein túl lép és az elektronikus ügyintézést szélesebb körben, az általánosságban vett közszolgáltatásokra vonatkozóan egységesen szabályozza. A törvény a korábbi szabályozási logikával szakítva azt az irányt követi, hogy valamennyi ügytípusban – azok kivételével, ahol az ügyek elektronikus intézése értelemszerűen kizárható – alapértelmezésben az ügy elektronikus intézését teszi lehetővé az ügyfelek számára. A törvénytervezet a szolgáltatók számára – megfelelő felkészülési idő mellett – előírja az elektronikus ügyintézés lehetőségének előteremtését akként, hogy a jövőben az elektronikus ügyintézés a vállalkozások és egyéb jogi személyek számára kötelező, míg az állampolgárok számára választhatóvá válik. A törvénytervezet kerettörvény jelleggel fogja szabályozni az elektronikus szolgáltatások nyújtását, az egyes eljárásokra vonatkozó részletszabályokat továbbra is az ágazati szabályozások fogják tartalmazni.

A törvény létrehozza a Digitális Ügyintézési Teret, melyben ügyfél a közszférával kapcsolatos valamennyi ügyét az egységes szolgáltatási felületen, egységes feltételek mellett és logika mentén, egységes eszközökkel lesz jogosult és képes elintézni elektronikus ügyintézés keretében. A tervezett

23

szabályozás nem kívánja megszüntetni az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által már kialakított, bejáratott és működő elektronikus ügyintézési rendszereket, hanem ezzel párhuzamosan kötelezővé tenné, hogy ezen elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz a fent említett egységes felületen és feltételek mellett is biztosítsák a hozzáférést.

Az e-ügyintézés szabályozásának tervezett átalakítása a hatósági ügyeknél sokkal szélesebb körben teremti meg az egységes jogszabályi környezetet, várhatóan olyan horizontális szabályozás valósul meg, amely a létrejött intézményekre (pl. SZEÜSZ – rendszerekre) épít, de azok alkalmazhatóságát kiterjeszti az állami szervek szélesebb körére, köztük az igazságszolgáltatásra, közműszolgáltatásokra és egyéb közszolgáltatásokra, azaz e területek fejlesztéseinél is indokolt e fejlesztési irányokkal számolni.

3.2.10 Szállítói függőség csökkentése, nyílt forráskódú alkalmazások arányának növelése

Az egységes működési feltételek biztosítása mellett a fejlesztések megvalósításakor indokolt a közigazgatási szereplők gyártói és fejlesztői függőségének csökkentése, melyhez többféle módon tud hozzájárulni a projektgazda. A működés kitettségének minimalizálása kapcsán egyrészt a belső és külső alkalmazásfejlesztések szabványosan dokumentált eredménytermékei (forráskód, dokumentáció) felhasználási jogainak átvételével úgy, hogy a külső fejlesztések esetében a vállalkozók által kifejlesztett szoftver részekre és a dokumentációra, a szoftver megfelelő hardver- és szoftverkörnyezetben történő telepítésére, futtatására, tárolására és archiválására területileg, időben és felhasználó számban korlátlan, határozatlan idejű, kizárólagos felhasználási jogot adnak át a projektgazdák részére. A projektgazdák ezt követően jogosultak a szoftver átdolgozására, feldolgozására, egyéb módosításra (akár harmadik személy bevonásával).

A fentiek érvényesítésének másik eszköze a nyílt forráskódú megoldások alkalmazásának előnyben részesítése, illetve nemzetközi szabványon alapuló elektronikus kommunikáció egységesítése. Ennek érdekében az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról szóló 1479/2011. (XII. 23.) Korm. határozat alapján a Kormány irányítása alatt álló szervek az általuk irodai szoftverekkel előállított, továbbszerkeszthető vagy nem továbbszerkeszthető dokumentumokat egymás közötti elektronikus kommunikációjuk során kizárólag olyan dokumentumformátumban továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra épül. A bevezetendő szoftverek, alkalmazások beszerzése előtt vizsgálni szükséges a nyílt forráskódú alkalmazások bevezetésének és rendszerbe illesztésének lehetőségét is.

3.2.11 Közadatok újrahasznosításának támogatása

A közfeladatok ellátásának elektronizálását célzó szakrendszerek működése során keletkező közadatok jelentős része igényt tarthat gazdasági-társadalmi célú újrahasznosításra. Ennek megfelelően 2015. év nyarán sor került a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény európai uniós jogharmonizáció keretében történő módosítására, mely módosítások 2016. január 1-én lépnek hatályba. Kihirdetésre került a közadatok széles körű újrahasznosításához szükséges intézkedésekről szóló 1310/2015. (V. 21.) Korm. határozat, mely alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter a közadatok újrahasznosítását elősegítő egységes kormányzati adatpolitika megalapozására vonatkozóan fehér könyvet bocsát társadalmi és szakmai vitára, továbbá az újrahasznosításra alkalmas közadatok rendelkezésre bocsátásának elvei beépülnek az ágazati stratégiákba.

A hivatkozott törvény céljainak megvalósítása érdekében a projekt tervezése során meg kell vizsgálni a keletkező közadatok újrahasznosításának lehetőségét, és ahol az ésszerű, a projekt részeként meg kell valósítani a közadatok elektronikusan, informatikai eszközökkel automatikusan feldolgozható,

24

nyílt formátumban történő elérhetővé tételét. A közzététel módjának tervezésénél figyelembe kell venni a kialakítás alatt levő nemzeti közadatportál lehetőségeit és elvárásait.

25

3.3 Közigazgatás-szervezési szakmai igazodási szempontrendszer

A projektnek illeszkednie kell a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiához, azon belül különösen szem előtt kell tartani a következő pontokat.

Központi hivatali szint: Szükséges a központi hivatalok, továbbá a költségvetési szerv formában működő minisztériumi háttérintézmények feladatainak, szervezetének, működésének és költségvetésének a felülvizsgálata, a rendszerben fennálló párhuzamosságok felszámolása érdekében.

Integráció: A területi közigazgatás szervezeti átalakítása még nem jelentette a szervezetileg is egységes kormányhivatalok megvalósulását, így a fejlesztések eredményeképpen szükséges a különbözően működő szervezetekből kialakított kormányhivatalokból egy egységes működésre képes szervezet megteremtése. A KÖFOP fontos célja az integráció gyakorlati megvalósulásának elősegítése.

Hatékonyság: A beavatkozás eredményeképpen kialakuló folyamatoknak és szervezetnek egyszerre három feltételt kell teljesítenie: csökkenteni kell az ügyintézési határidőt, el kell látni a megnövekvő számú államigazgatási ügyeket, tekintettel kell lennie a csökkenő forrásokra. Ennek megfelelően a hatékonyság javításával kell növelnie az intézményi és igazgatási kapacitást. Emellett a beavatkozás eredményeképpen nem csökkenthet a társadalmi hatékonyság. Ez azt jelenti, hogy a belső működésben fellelhető veszteségeket kell csökkenteni, nem megengedhető a terhek külső szereplőkre áthárítása.

Folyamat: Egy-egy folyamat-optimalizálási tevékenységnek mindig illeszkednie kell az intézmény, összetartozó intézményrendszer átfogó folyamatmenedzsment beavatkozási tervéhez. Ügyelni kell továbbá arra, hogy a folyamatok informatikai támogatásának kialakítása során ne az informatikai logika diktálja a folyamatmenedzsment logikáját, hanem a stratégiai célok megvalósítása álljon a központban, mind a folyamatoptimalizálás, mind azok elektronikus támogatásának a megtervezése során. A folyamat leírásokat olyan formában kell elkészíteni, hogy annak minden formája (az újratervezés fejlesztői leírás éppúgy, mint az ügyintézőknek vagy ügyfeleknek szánt útmutató) konzisztens rendszerként a központi közigazgatási tudástár részét képezhesse.

Szükséges, hogy a munkatársak átlássák szervezetük folyamatait, nagyobb folyamati összefüggésbe ágyazva értsék meg az elvégzendő munkát. Ez egyébként a szervezeti kultúra fejlődéséhez is hozzájárul.

Kontrolling és teljesítménymenedzsment: A tényalapú tervezés és nyomon követés elve alapján, annak érdekében, hogy a vezetők egyre megalapozottabb döntéseket hozhassanak, az optimalizált folyamatoknak alkalmasnak kell lenniük elektronikus teljesítménymenedzsment és kontrolling rendszer általi mérésre. Fontos kritériuma az eredmények mérhetőségének biztosítása, amely a már meglévő SCM-alapú módszertan kiterjesztését jelentené, melyben fontos szerepet töltenek be benne az elektronizált folyamatok. Ezek extenzív használatával komoly adatbázis állítható össze, amelyet a stratégiai tervezés hasznosíthat. Így létrejöhet a tényalapú tervezés, ún. „tény-alapú tervezés” rendszere. A folyamatok mérhetősége ezen kívül a minőségmenedzsment rendszerszerű kiterjesztését is megvalósítaná.

Bürokráciacsökkentés: A párhuzamos feladatellátás kiküszöbölése, és költségmegtakarítás céljából minden folyamat-menedzsment beavatkozás előtt le kell folytatni az adott feladat

26

szükségességének vizsgálatát. Ezt a terület feladatkatasztere alapján lehet elvégezni, amely pontosan meghatározza az állam által ellátandó feladatok körét, rögzíti a feladat felelősét. A beavatkozásnak illeszkednie kell az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése, az állami működés hatékonyságának növelése céljához, vázolnia kell, hogy a beavatkozás hogyan illeszkedik az elmúlt EU-s tervezési ciklusban megvalósított bürokráciacsökkentési programok továbbviteléhez. A beavatkozásban figyelemmel kell lenni folyamatok átfutási idejének rövidítésére, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak és illetékek csökkentésére, meg kell vizsgálni a bírságok, eljárási díjak és illetékek csökkentésének, egyes esetekben megszüntetésének a lehetőségét. Ennek megfelelően minden esetben meg kell vizsgálni az ügyintézési időbe be nem számító időtartamok csökkentésének lehetőségét.

Járási hivatali szint: A javasolt projektnek szem előtt kell tartania azt a szempontot, hogy az ügyfélnek minél rövidebb utat kelljen megtennie. A beavatkozás által olyan folyamatok keletkezzenek, melyek illeszkednek az ügysegédek általi elvégezhetőség szempontjához. A pályázat tartsa szem előtt azt a közigazgatás-stratégiai célt, mely szerint a járási hivataloknak a közszolgáltatásokat is nyújtó járási rendszer kiépítése irányába kell elmozdulniuk. Ebbe bele kell érteni az állami irányítás alatt álló humán közszolgáltatásokat (pl. oktatás, egészségügy) és az egyéb olyan közszolgáltatásokat is (pl. posta, távközlés stb.), amelyek nem állami irányítás vagy tulajdonlás alatt állnak.

Ügyfélkapcsolatok: Alapvető szempont, hogy a javasolt projekt tekintettel legyen az egyablakos ügyfélkiszolgálás elvére. A beavatkozás tartsa szem előtt, hogy az ügyfélkapcsolati pontokat az ügyfelekhez lehető legközelebb kell biztosítani, a nem hatékonyan működő ügyfélkapcsolati pontokat meg kell szüntetni. A beavatkozás eredményeképpen előálló folyamatok legyenek alkalmasak arra, hogy a többfunkcióssá váló kormányablakokban intézzék. A projektnek illeszkednie kell abba a célkitűzésbe, miszerint a teljes ügyfél-kiszolgálási rendszerre vonatkozóan felül kell vizsgálni az ellátandó funkciókat, minden kiszolgálásba bevonható elemre (személyes és önkiszolgáló elektronikus út, ügysegéd, mobil kormányablak, szakigazgatási ügyfélszolgálat, egyedi ügyfélfogadás, postahivatalok, közmű ügyfélszolgálatok) meghatározva azt a feladatkört, ahol a hatékonyság és a magas színvonalú ügyfélkiszolgálás szempontjainak együttes szempontrendszer optimuma érvényesíthető. A beavatkozás legyen alkalmas az online ügyintézésre.

A folyamatokat és a támogatásokat úgy kell ki- illetve átalakítani, hogy minél közelebb kerüljenek az ügyfélhez (preferált a járási hivatal, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal, és csak elengedhetetlen esetben központi hivatal), és mindez minél kevesebb humán beavatkozási lépést jelentsen (egyablakos illetve önkiszolgáló ügyintézés erősítése).

Elektronizálás: Az ágazati és szakrendszerek mind technológiailag, mind üzemeltetés, mind biztonság szempontjából heterogén halmazát konszolidálni szükséges. A szervezeti, hatásköri átalakításokat mindenképpen követnie kell az informatikai rendszerek, üzemeltetési környezet átalakításának is.

Jogosultságkezelés: A közigazgatási szolgáltatások széles körű elérést kifejezetten akadályozza az egységes jogosultság kezelés hiánya, ami mind a kormányhivatal integrált működésében, mind a kormányablakok ügykör bővítésében akadályt jelent. A fejlesztések részeként a jogosultság kezelés megújítására vonatkozó fejlesztés is megvalósul. Lényeges követelmény, hogy a legalább a kormányhivatalok felé nyújtott szolgáltatások vonatkozásában az összehangolt, egységes vagy automatikusan szinkronizálódó, és az ügyintéző oldaláról egységesnek látszó

27

jogosultsági rendszer bevezetésre kerüljön, ezért a nagyobb volumenű rendszer megújításoknál már e szempont érvényesülése is elvárható lesz a pályázótól.

Kezelendő iratmennyiség csökkentése, valódi papírmentesség: Jelenleg az ügyek többségéhez olyan iratokat kell csatolni eredetiben vagy hiteles másolatként, aminek legfeljebb meglétét veszik figyelembe a döntésnél, és hitelességét nem is ellenőrzik. Törekedni kell az eljárásba bevont iratok számának csökkentésére, és ezen belül is jelentősen vissza kell szorítani a papíron benyújtandó iratok arányát.

Űrlapos (strukturált) adatokon alapuló feldolgozásra áttérés, a hagyományos iratkezelési logika helyett: A feldolgozás hatékonyságának javításához az ügyintézők munkájának támogatása szükséges. A hagyományos iratkezelés, tanúsított iratkezelők a szöveges vagy képi formájú iratok ügyintéző általi bürokratikus feldolgozására optimalizáltak. Az új kötelező szolgáltatások (például ügyfél ügyintézési rendelkezésének figyelembe vétele) eleve többlet terhet jelentenek az ügyintézőnek, s egyes eljárási cselekmények automatizálhatósága (ami a hatékonyság növeléshez szükséges) igényli a strukturált adatokra való áttérést.

28

3.4 Nem támogatható vagy speciális esetben támogatható tevékenységek

Az uniós források felhasználásának elsődleges célja a szervezeti és működési folyamatok fejlesztésének támogatása, amelyhez a napi szintű működési feladatok támogatása nehezen illeszthető, ennek figyelembe vételével az egyes projektek papír alapú archív állományok digitalizálására vonatkozó részcéljai alapesetként nem tekinthetők a KÖFOP fő fejlesztési céljaihoz illeszkedőnek. Természetesen nem kizárt olyan eset, ahol egy fejlesztés részét képező (azaz nem önálló feladatként megjelenő) digitalizálással olyan jelentős minőség és hatékonyság javulás érhető a fejlesztés egészével.

Amennyiben a projekt digitalizálási feladatokat tartalmaz, a projektgazdának be kell mutatnia a digitalizálandó állomány mennyiségét, állapotát, a digitalizálás metodikáját és az elérni kívánt eredmény hasznosulását, a tervezett digitalizáláshoz kapcsolódó közvetlen személyi, dologi, (külső szolgáltató

bevonása esetén) szolgáltatási költségeit, a digitalizálási feladatok ellátásának lehetőségét

o saját erőforrásból történő megvalósítás esetén,o közmunka alkalmazásával,o a digitalizálás piaci szolgáltatásként történő igénybevételével.

ezek egymáshoz viszonyított költségeit, a digitalizálás tervezett egységárát.

3.5 Fenntartás

A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban az EKOP által támogatott informatikai fejlesztések során tapasztalat, hogy a fenntartási időszakra vonatkozó költségtervezés gyakran nem kellően alátámasztott volt, a projekt nem zárult le időben, és a projektmegvalósítók esetenként elnagyolt tervezést folytattak. Ez befolyással volt a projektek fenntartási kötelezettségre is, mely plusz – esetenként nem tervezett – teherként jelenik meg a költségvetés számára.

A projektgazdának a projekt költségelemein túl meg kell becsülnie a fenntartási költségeket is a teljes projekt megvalósítására vonatkozóan (humán és dologi költségek), amelyek várhatóan további költségvetési finanszírozást igényelnek.

A pénzügyi, gazdasági tervezésnél be kell mutatni a projekt eredményeképpen elérhető gazdasági és társadalmi hasznot is. Várható megtakarítás esetén ki kell mutatni a megtakarítás várható éves összegét, konkrét tényadatokkal és bizonylatokkal alátámasztható módon (milyen megoldást, működést vált ki a fejlesztés). Továbbá a közbeszerzések során érvényesíteni kell a teljes bekerülési költség módszertana (TCO) szerinti tervezést, mind a bekerülésre, mind a fenntartási időszakra vonatkozó kalkulációkkal.

Fenti kritériumok teljesítése érdekében, továbbá az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról szóló 1743/2014. (XII. 15.) Korm. határozat 3. pontja alapján elkészül az informatikai rendszerek hosszú távú fenntartását és üzemeltetését költséghatékonyan biztosító finanszírozási és szervezeti modell, mely publikálásra kerül az érintettek számára.

29

4 Vizsgálati módszertan és a szaktárcák általi véleményezésre vonatkozó adatlap

Vizsgálati, véleményezési módszertan

A projektgazda az IH által közzétett pályázati felhívás alapján dolgozza ki támogatási kérelmét. A Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium vizsgálati, véleményezési feladataival kapcsolatban fontos, hogy a projekt szakmai tartalma illeszkedjen a Kormány fentiekben bemutatott ágazati stratégiai céljaihoz.

A fentiekben közölt elvárásoknak történő megfelelés, az azokra adott válasz egyértelmű beazonosítása, a válasz megértéséhez szükséges mértékű és szakmai mélységű kifejtése elengedhetetlen a projektjavaslatok véleményezése során.

Az egyes szempontok teljesülése kapcsán szükséges bemutatni az annak történő megfelelés módját, illetve nem megfelelés esetén az alábbi kérdések megválaszolása szükséges:

- Az elváráshoz képest tervezett megoldás bemutatása, szakmai indokolása- Eltérés indoka: szakmai/pénzügyi/jogi, jogszabályi rendelkezés/uniós projekt fenntartási

kötelezettsége/technológia kötöttség stb.- Milyen feltételek mentén és milyen időtávban szüntethető meg az elváráshoz képesti eltérés.

„Nem megfelelés” esetén a véleményezők egyeztetést kezdeményezhetnek, illetve a stratégiai szempontokkal ellentétes projektelemről szakvéleményt nyilvánítanak.

A szakpolitikai felelős és a szaktárca e-közigazgatási és közigazgatás-szervezési szempontú vizsgálatának eredményeként szakvéleményt állít ki, melyet a projektgazdának csatolnia kell támogatási kérelméhez. A szakpolitikai vélemény önmagában nem jelenti a támogatás automatikus megszerzését, a projekt támogathatóságáról és az uniós forrás megítéléséről a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet értelmében az IH vezető dönt.

E-közigazgatási és közigazgatás-szervezési véleményező adatlap

A véleményezési feladat ellátása a jelen dokumentumban meghatározott elvárások visszahivatkozása, és az arra adott válasz dokumentumban elfoglalt pozíciójának pontos megjelölése szükséges. Ennek bemutatása érdekében e-közigazgatási és közigazgatás-szervezési véleményező adatlap kerül kiadásra a pályázók részére. A projekt szakmai tartalmát és eredményeit bemutató, az IH által elvárt dokumentum formai kötöttségét a véleményező szaktárcák nem határozzák meg, arra vonatkozóan csak javaslatot tesznek.

Kapcsolattartás és eljárásrend a véleményező tárcákkal

Az egyes elvárási elemekkel a véleményező tárcák és az érintett szereplők a következő kapcsolattartási pontokon érhetőek el.

Szervezet Témakör Kapcsolattartási pont

BelügyminisztériumInformatikai Helyettes Államtitkárság

e-közigazgatás

ihat@bm.gov.huekozig@bm.gov.hutel.: 061-441-1313061-999-4395

30

Szervezet Témakör Kapcsolattartási pont

MiniszterelnökségTerületi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság

közigazgatás-szervezés zsuzsa.levai@me.gov.hutel: 061/7953585

NISZ - Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

Kormányzati Adatközpont, NTG, szeüszök

vadas.erno@nisz.hu+36 (1) 795-7083pandi.boglarka@nisz.hu+36 (1) 795-7057

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala szeüszök

attila.szikora@kekkh.gov.hu;kekkh.projektiroda@kekkh.gov.hutel: 06-1-455-6810

Magyar Posta Zrt. szeüszök Nagy.LaszloViktor@posta.hutel: 06-30-7712941

Belügyminisztérium Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete

információbiztonság, Korai Jelző Rendszerhez való kapcsolódás

titkarsag@govcert.hu1063 Budapest Munkácsy Mihály u. 22.Tel.: 0036 (1) 336 4840Fax.: 0036 (1) 269 1706

31

5 Mellékletek

5.1 1. számú melléklet – Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások táblázata

Állam által kötelezően

nyújtandó SZEÜSZ

Kijelölt szolgáltató A SZEÜSZ keretében nyújtott szolgáltatás Hogyan vehető igénybe a

szolgáltatás?

Az ügyfél ügyintézési

rendelkezésének nyilvántartása

KEKKH

Az RNY olyan nyilvántartás, amely a jelenlegi fejlesztés eredményeképpen a természetes személyek ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit (kapcsolattartásra, azonosításra, időszakos értesítésre vonatkozó rendelkezések és meghatalmazások) tartja nyilván, s az arra jogosultak felé ezt szolgáltatásként megismerhetővé teszi.

Az ügyfelek bármely okmányiroda vagy kormányablak, illetve a 40 postai Agora pont felkeresésével személyes regisztrációs eljárás alkalmával vehetik igénybe, amelynek során érvényes személyazonosító igazolvánnyal történő azonosításra és alaprendelkezés-tételre kerül sor. Az ügyfélkapuval rendelkező ügyfelek számára biztosított az otthonról, elektronikus felületen történő regisztráció.

Szervezetek: egyedi szerződés mentén történő csatlakozás alapján használhatják majd ezt a SZEÜSZ-t, amelynek részletei kidolgozás alatt állnak.Technikai elérhetőségek

- felhasználóknak: webes felhasználói felület.

rendelkezések elvitele: webserviceIratérvényességi

nyilvántartásKEKKH Az Iratérvényességi nyilvántartás (IÉNY)

olyan – a kiadmányozó hatóság, valamint az ügyfél vonatkozásában – harmadik félként, közigazgatási szolgáltatásként megjelenő SZEÜSZ, melynek eredményeként, az elektronikus dokumentumok önmagukban attól a ténytől fogva hitelesnek tekinthetőek, hogy a nyilvántartásban elhelyezésre kerültek.A szolgáltatás nyilvánosan elérhető, ezáltal abban, az okirattal rendelkező ügyfél ellenőrizheti a birtokában lévő, valamint a nyilvántartásban rögzített dokumentumnak a nyilvántartásban elérhető adatait, valamint a két okirat egyezőségét, hitelességét.Az Iratérvényességi nyilvántartás célja, hogy a hatóságok által készített elektronikus, illetve arról készített papír alapú másolatok

Az a hatóság, aki igénybe veszi a szolgáltatást, a Magyar Posta Zrt-nek küldi el elektronikus formában a dokumentumot, amely annak kinyomtatása előtt az IÉNY-be történő bejegyzési kérelmet indít, olyan módon, hogy egy adatállományban elküldi az irat elérési útvonalát, a lenyomatát és a szövegkivonatának lenyomatát. Ezt követően a már kinyomtatott iratot papír alapon küldi meg az ügyfélnek, szerepeltetve rajta egy olyan jelsorozatot (azonosító szám), amely segítségével az ügyfél az IÉNY webes felületén le tudja ellenőrizni, hogy a részére kipostázott irat hitelesnek minősül, annak ellenére is, hogy azon nem szerepel a

32

Állam által kötelezően

nyújtandó SZEÜSZ

Kijelölt szolgáltató A SZEÜSZ keretében nyújtott szolgáltatás Hogyan vehető igénybe a

szolgáltatás?

hitelességét igazolja. A hatóságok oda feltöltik az irataikat, és onnan lekérdezhető válik.

papír alapon megszokott aláírás és pecsét lenyomata.

Kormányzati hitelesítés-szolgáltatás

(GovCA)

NISZ Zrt.

A GovCA szolgáltatás keretében történik az elektronikus aláírás célú minősített és fokozott biztonságú tanúsítványok kiadása, az azonosítási célú tanúsítványok, továbbá a titkosítási célú tanúsítványok kiadása, a kulcs-letét szolgáltatás, valamint a minősített időbélyeg szolgáltatás.

A NISZ Zrt. PKI ügyfélszolgálata felé benyújtott igénylőlap kitöltésével.

Kormányzati elektronikus

aláírás ellenőrzési szolgáltatás

NISZ Zrt.

Az állam kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatást biztosít a hatóságok számára.Az ellenőrzés során a szolgáltató ellenőrzi az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről szóló jogszabályban foglaltaknak való megfelelést is. A szolgáltató tájékoztatja a hatóságot, ha a használt elektronikus aláírás e követelményeknek nem felel meg.

Október folyamán a szolgáltatás azon típusa válik elérhetővé, amelynél az Egységes Infrastruktúrába tartozó

hivatalok munkatársai egy weblapon keresztül használhatják a

szolgáltatást.

Központi azonosítási

ügynök (KAÜ)NISZ Zrt.

A KAÜ a hatóságok részére kötelező Azonosság ellenőrző ügynöki szolgáltatás (AESZ). Segítségével egy felületen válnak elérhetővé az ügyfelek részére biztosított azonosítási szolgáltatások (első körben Ügyfélkapu és annak magasabb biztonsági szintű azonosítási formái valamint a Részleges kódos telefonos azonosítás).

Az igénybevevő hatóságok a kitöltött csatlakozási űrlapot el kell küldjék a

NISZ Zrt. felé, majd ezt követően csatlakozniuk kell KAÜ interfészéhez

az átadott interfész specifikáció alapján.

ÁNYK űrlapbenyújtás

támogatási szolgáltatás

NISZ Zrt.

ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás keretében a szolgáltató biztosítja az elektronikus űrlap ügyfél általi kitöltéséhez szükséges eszközöket, a kitöltött űrlap hatóságokhoz való eljuttatását azonosítással egybekötve. Részszolgáltatásai: ügyfélkapu, hivatali kapu, ügyfélkapuhoz rendelt tárhely, BEDSZ, űrlaptervezés, űrlapkitöltés.

Az igénybevevő hatóságok a kitöltött csatlakozási űrlapot el kell küldjék a

NISZ Zrt. felé, majd ezt követően csatlakozniuk kell a szolgáltatás

interfészéhez az átadott interfész specifikáció alapján.

Azonosítási szolgáltatás - Ügyfélkapu

NISZ Zrt. A teljes körű azonosítási szolgáltatásként funkcionáló Ügyfélkapu szolgáltatás jelenleg az egyetlen azonosítási szolgáltatás Magyarországon és a felhasználók száma meghaladja a 2 milliót. A szolgáltatás jelenlegi formájában alacsony biztonsági szintű azonosításra képes, de a KAÜ élesítésével egyidejűleg magasabb biztonsági

Az igénybevevő hatóságok a kitöltött csatlakozási űrlapot el kell küldjék a

NISZ Zrt. felé, majd ezt követően csatlakozniuk kell a szolgáltatás

interfészéhez az átadott interfész specifikáció alapján.

33

Állam által kötelezően

nyújtandó SZEÜSZ

Kijelölt szolgáltató A SZEÜSZ keretében nyújtott szolgáltatás Hogyan vehető igénybe a

szolgáltatás?

szintű azonosítási szolgáltatások is elérhetővé válnak az ügyfelek számára, pl. az egyszer használatos jelszóval, mint második faktorral történő megerősítése az Ügyfélkapunak..

Azonosításra visszavezetett

dokumentumhitelesítés

NISZ Zrt.

A szolgáltatás keretében a szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja. A szolgáltató a személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt záradékba foglalja és azt a rendelkezésre bocsátott nyilatkozattal együtt szervezeti aláírással és időbélyegzővel hitelesíti.

Az igénybevevő hatóságok a kitöltött csatlakozási űrlapot el kell küldjék a

NISZ Zrt. felé, majd ezt követően csatlakozniuk kell a szolgáltatás

interfészéhez az átadott interfész specifikáció alapján.

Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá

alakítása

Magyar Posta Zrt.

Az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szolgáltatás keretében a szolgáltató a 83/2012. korm. rendeletben meghatározott rögzített módon, meghatározott formai és tartalmi elemek megjelenítésével hiteles papír dokumentummá alakítja az elektronikus iratot.

Előzetes szerződéskötés és a Ket. 168/A. §-ában rögzített előírások szerinti, alapvetően elektronikus

azonosításra épülő regisztráció után.

Papír alapú irat hiteles

elektronikus irattá alakítása

Magyar Posta Zrt.

A papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása szolgáltatás keretében a szolgáltató biztosítja a papír alapú dokumentumok digitalizálását és hitelesítését, melyet követően az e-dokumentum kerül az ügymenetbe. Az eredeti papír alapú dokumentumok megőrzi, vagy visszaszolgáltatja az ügyfélnek.

Előzetes szerződéskötés és a Ket. 168/A. §-ában rögzített előírások szerinti, alapvetően elektronikus

azonosításra épülő regisztráció után.

Elektronikus fizetési és

elszámolási rendszer

e-közigazgatásért felelős miniszter

BM/KEKKH (működtetés), NISZ Zrt.(üzemeltet

és)

A szolgáltatás olyan közigazgatási fizetési-elszámolási alkalmazás, amely különböző fizetési megoldásokra biztosít lehetőséget a személyes, valamint az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódóan. Ezek az asztali terminálnál történő bankkártyás fizetési megoldás (POS), az interneten történő bankkártyás fizetés (VPOS), valamint a házibank útján történő fizetés. Biztosítja az egy ügyhöz tartozó több jogcím alapján fizetendő összegek egy tranzakcióval való fizetését. Elvégzi az elszámolást a célszámlák irányában, az utalási megbízás analitika előállítását, amelyet átad a SZEÜSZ-höz csatlakozó felhasználó részére, és elvégzi a

A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012 (IV. 21.) Korm. rendelet 161. § (1) bekezdése szerint az EFER-hez az a szervezet csatlakozhat, amely az EFER működtetőjével a csatlakozás műszaki jellemzőinek meghatározása és – ahol ez felmerül – a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatókat megillető tranzakciós díjak megtérítése érdekében megállapodást kötött, és ezt követően teljesítette a jogszabályban és a megállapodásban a

34

Állam által kötelezően

nyújtandó SZEÜSZ

Kijelölt szolgáltató A SZEÜSZ keretében nyújtott szolgáltatás Hogyan vehető igénybe a

szolgáltatás?

tranzakciós díjelszámolást.

csatlakozásra meghatározott kötelezettségeket.Szolgáltató az EFER-t az ÁSZF, valamint az Intézményi csatlakozási szerződés és Házibank szolgáltatási szerződés az azokban foglalt szerződési feltételek mellett nyújtja.

Iratkezelő rendszerek közötti

iratáthelyezés szolgáltatás

NISZ Zrt.

Az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás célja, hogy ellássa az iratkezelő rendszerek közötti elektronikus, biztonságos iratáthelyezést, melyen keresztül az iratképző szervek (közfeladatot ellátó szervek) hivatalos ügyeiket elektronikus formában és úton intézhetik. A szolgáltatás gépi interfészen keresztül, az igénybevevő szerv szakrendszere által (Web service alapú protokoll használata) vehető igénybe mely során az iratképző szerv iratkezelési szoftvere vagy egyéb iratok nyilvántartását végző rendszer vagy alkalmazás kapcsolódik a BIÁSZ-hoz.

Az igénybevevő hatóságok a kitöltött csatlakozási űrlapot el kell küldjék a

NISZ Zrt. felé, majd ezt követően csatlakozniuk kell a szolgáltatás

interfészéhez az átadott interfész specifikáció alapján.

Központi érkeztetési

ügynökNISZ Zrt.

A központi érkeztetési ügynök jogszabályi előírás vagy közfeladatot ellátó szervvel történő megállapodás alapján a közfeladatot ellátó szerv számára ellátja a szerv részére elektronikus úton érkezett küldemények átvételével, felbontásával és érkeztetésével kapcsolatos iratkezelési feladatokat.

Az igénybevevő hatóságok a kitöltött csatlakozási űrlapot el kell küldjék a

NISZ Zrt. felé, majd ezt követően csatlakozniuk kell a szolgáltatás

interfészéhez az átadott interfész specifikáció alapján.

Központi kézbesítési

ügynökNISZ Zrt.

A központi kézbesítési ügynök jogszabályi előírás vagy a közfeladatot ellátó szervvel való megállapodás alapján és annak keretei között a közfeladatot ellátó szerv javára ellátja a szerv által kiküldendő elektronikus iratok kézbesítésének előkészítése, adathordozójának, fajtájának meghatározása, továbbá a kézbesítés módja tekintetében a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatokat.

Az igénybevevő hatóságok a kitöltött csatlakozási űrlapot el kell küldjék a

NISZ Zrt. felé, majd ezt követően csatlakozniuk kell a szolgáltatás

interfészéhez az átadott interfész specifikáció alapján.

Az ügyfél ügyintézési

cselekményekről történő időszaki

értesítése

KEKKH Az ügyfél ügyintézési cselekményekről történő időszaki értesítése (RÉR) a tájékoztatáshoz való jog fontos garanciális eleme. A rendszeres értesítés megvalósításához szükséges adatokat a RÉR szolgáltatója kéri le az érintett hatóságoktól és az érintett más SZEÜSZ-ök nyújtóitól. Az

Az ügyfelek a rendelkezési nyilvántartásba történő regisztrációt követően, az időszaki értesítés igénybevételére vonatkozó rendelkezés tételével vehetik igénybe. Ez történhet személyes ügyintézés során (fent jelölt ügyfélszolgálatokon),

35

Állam által kötelezően

nyújtandó SZEÜSZ

Kijelölt szolgáltató A SZEÜSZ keretében nyújtott szolgáltatás Hogyan vehető igénybe a

szolgáltatás?

ügyfélnek jelenleg a Részleges Kódú Telefonos Azonosítás szolgáltatás tekintetében nyílik lehetősége értesítést kapni, annak keretében történt kijelentkezéseiről, regisztrációjának aktiválásáról, valamint jelszavának cseréjéről.

telefonos csatornán (1818 – Kormányzati Ügyfélvonal) – telefonos azonosító (részleges kódú telefonos azonosítás) megléte esetén – vagy internetes ügyféli felületen.

Szervezetek: egyedi szerződés mentén történő csatlakozás alapján használhatják majd ezt a SZEÜSZ-t, amelynek részletei kidolgozás alatt állnakTechnikai elérhetőségekcsatlakozott rendszereknek webservice

Biztonságos kézbesítési szolgáltatás

Magyar Posta Zrt.

A Magyar Posta Zrt által nyújtott szolgáltatás, amely a következő feltételeknek tesz eleget az elektronikus üzenet kézbesítésével kapcsolatban: üzenet fogadásának igazolása, sértetlenség, átvevő személyének igazolása, sikertelen kézbesítés igazolása.

Előzetes szerződéskötés és a Ket. 168/A. §-ában rögzített előírások szerinti, alapvetően elektronikus

azonosításra épülő regisztráció után.

Elektronikus dokumentumtárol

ási szolgáltatásNISZ Zrt.

Az elektronikus dokumentumtárolás keretében a szolgáltató a dokumentum hitelességének megőrzését és tartós értelmezhetőségét biztosítja. Ennek keretében nyújtható résszolgáltatások: átmeneti tárolás elektronikus irattári szolgáltatás, tartós tárolás, levéltári kezelés biztosítása.

Az igénybevevő hatóságok a kitöltött csatlakozási űrlapot el kell küldjék a

NISZ Zrt. felé, majd ezt követően csatlakozniuk kell a szolgáltatás

interfészéhez az átadott interfész specifikáció alapján.

Elektronikus tájékoztatási szolgáltatás

BM/NISZ Zrt.

A szolgáltatás célja, hogy az interneten keresztül, széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal olvasható, folyamatosan elérhető, kereshető, nyomtatható és megtekinthető módon tegye közzé a jogszabályban előírt nyilvános elektronikus tájékoztatás útján közzéteendő információkat. Jelenleg a jogszabályban fel vannak sorolva, mely honlapokon kell közzétenni a tájékoztatást. (magyarorszag.hu, kormany.hu, kormanyablak.hu)

Az ügyfelek a magyarorszag.hu linkre kattintva vehetik igénybe a

szolgáltatást. A magyarorszag.hu-n lévő egyes szolgáltatások Ügyfélapus

azonosítást követően vehetők igénybe.

36

Állam által kötelezően

nyújtandó SZEÜSZ

Kijelölt szolgáltató A SZEÜSZ keretében nyújtott szolgáltatás Hogyan vehető igénybe a

szolgáltatás?

Összerendelési nyilvántartás szolgáltatás

KEKKH, IdomSoft

Zrt.

Az összerendelési nyilvántartás (ÖNY) az eltérő azonosítót használó szakrendszerek közti adatcseréhez biztosítja a természetes személyekhez köthető azonosítók megfeleltethetőségét. Ezzel támogatja a természetes személyek azonosítására épülő szolgáltatásokat. A SZEÜSZ keretében felállításra került a három elsődleges személyi nyilvántartóra (SZL, ISZL, 3NYT), a személyazonosító okmányok (útlevél, személyazonosító igazolvány, kártya formátumú vezetői engedély), adataira, TAJ számra, a rendelkezési nyilvántartás bejegyzésére, az ügyfélkapu és a részleges kódú telefonos azonosítás azonosítóira épülő természetes személyek nyilvántartása. A szolgáltatás tehát jelenleg az említett azonosítók összerendelését biztosítja titkosított kapcsolati kódokon keresztül. A rendszer személyes adatokat nem kezel.

A nyilvántartáshoz való szakrendszeri csatlakozás kizárólag jogszabály

alapján történhet. Az 1996. évi XX. törvény (Szaz. törvény) rendezi.

Technikai elérhetőségek

webservice

Azonosítási szolgáltatás –

Részleges Kódú Telefonos Azonosítás

KEKKH

Az RKTA a teljes körű azonosítási szolgáltatás állam által kötelezően nyújtandó SZEÜSZ keretén belül kerül megvalósításra. A szolgáltatás a tényleges telefonon történő ügyintézés gyakorlati megvalósítását segíti elő részleges kód bekérésén alapuló telefonos azonosítás megteremtésével. Emellett internetes azonosításra is szolgál, a hagyományos ügyfélkapu egyfajta alternatívájaként jelenik meg. Működési logikája, regisztrációja is ahhoz hasonlítható-

Az ügyfelek bármely okmányiroda vagy kormányablak, ügyfélszolgálat felkeresésével, személyes regisztrációs eljárás alkalmával vehetik igénybe, amelynek során érvényes személyazonosító igazolvánnyal történő azonosításra és a részleges kódú telefonos azonosítási szolgáltatás regisztrációs adatbázisába történő felvételre kerül sor. Amennyiben az ügyfél rendelkezik UKAPU-val, akkor elektronikus felületen történő regisztráció is elérhető.Szervezetek: egyedi szerződés mentén történő csatlakozás alapján használhatják majd ezt a SZEÜSZ-t, amelynek részletei kidolgozás alatt állnak.Technikai elérhetőségek

- felhasználóknak: webes felhasználói felület.

azonosítási szolgáltatás: webservice

37

5.2 2. számú melléklet – Műszaki melléklet a Kormányzati Adatközpontba, valamint a Központi Kormányzati Szolgáltatási Buszhoz illesztés műszaki követelményeiről

Külön fájlban, külön dokumentumként kerül egyidejűleg közreadásra.

38