MONUMENTA COMITIALIA REGNI TRANSYLVANIAE.

E R D É L Y I

ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK TÖRTÉNETI BEVEZETÉSEKKEL.

A M. TUD. AKADÉMIA TÖRT. BIZOTTSÁGA

MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI

S Z I L Á G Y I S Á N D O R RENDES TAG.

ELSŐ KÖTET.

( 1 5 4 0 — 1 5 5 6 . )

BUDAPEST,

A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALÁBAN.

1 8 7 6 .

E R D É L Y I

O R S Z Á G G Y Ű L É S I E M L É K E K .

E L S Ő K Ö T E T .

(1540-1556.)

M O N U M E N T A H U N G A R I A E H I S T O R I C A .

MAGYAR

TÖRTÉNELMI EMLÉKEK.

K I A D J A

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

T Ö R T É N E L M I B I Z O T T S Á G A .

HARMADIK OSZTÁLY.

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK

B U D A P E S T , 1875 . A M. T. AKADEMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.

(Az Akademia épületében.)

MONUMENTA COMITIALIA REGNI TRANSYLVANIAE.

E R D É L Y I

ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK.

TÖRTÉNETI BEVEZETÉSEKKEL

A M. TUD. AKADÉMIA TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGA

M E G B Í Z Á S Á B Ó L

SZERKESZTI

S Z I L Á G Y I S Á N D O R R E N D E S T A G .

ELSŐ KÖTET.

(1540 —1556.)

B U D A P E S T , 1875.

A M. T. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ HIVATALA.

(Az Akademia épületében.)

Budapest, 1875. Nyomatott az A t h e n a e u m nyomdájában.

B E V E Z E T É S .

A M a g y a r T u d o m á n y o s Akadémia T ö r t é n e l m i Bizot tsága e lha tá rozván a M a g y a r T ö r t é n e l m i E m l é kek h a r m a d i k o sz t á lyának a M a g y a r Or szággyű lé s i E m l é k e k n e k közzétételét , a n n a k szerkesztésével F r a k -nói Vi lmos u r a t b íz ta m e g . A vá l l a la t n e m sok idő m u l v a — 1 8 7 4 - b e n — megindúl t , s F r a k n ó i ú r az első köte te t k imer í tő bevezetéssel , — m e l y a n n a k előzményei , keletkezése, czélja s forrásai i r án t kellőleg tá jékozza a közönséget — l á t t a el, m e l y b e n azt is k iemel te » h o g y k ü l ö n m u n k a lesz h i v a t v a az erdé ly i gyű lé sek emlékeinek közzété te lére azon korban , midőn E r d é l y , saját fejedelmek a la t t k ü l ö n á l l ami lé t te l b i r t « . S c s a k u g y a n m i h e l y t e lérkezet t F r a k n ó i ú r n a g y becsű m ű v é b e n E r d é l y k ü l ö n vá l á sának korához , a Tö r t éne lmi Bizot tság azonna l in tézkedet t az »Erdé ly i Országgyű lés i Emlékek« megind í t á sa i ránt , a n n a k szerkesztésével s a tör ténet i bevezetések megi rásáva l a lu l i ro t ta t b í z v á n meg.

H o g y m i k vezet ték a Bizot t ságot a F r a k n ó i ú r á l ta l emlí te t t ha tá roza t hoza ta lá ra , azt indokoln i v a g y fejtegetni felesleges, az egészen a dolog t e rmésze té bő l folyt. S azok u tán , mike t t isztel t b a r á t o m az or-

VI BEVEZETÉS.

szággyűlés i emlékek forrásai i rán t e lmondot t , csak kevés m o n d a n d ó m van, m e l y l eg inkább azon források megje lentésére szorí tkozik, m e l y e k b ő l mer í t e t t em.

Az erdé ly i országgyűlés i végzésekből m á r a m ú l t századokban szerkesztet tek gyű j t eményeke t . Az első gyűj tés , m e l y r ő l t u d o m á s u n k van , a Be th l en Gáboré volt 1619-ben a »Specimen Ju r id i c i Processus« össze-á l l í tha tása véget t . U t á n a I . R á k ó c z y G y ö r g y hor-datta össze az a r t i cu lusoka t a m e g y é k és városok le vél táraiból , s e g y ű j t e m é n y szolgált a l apú l az » A p p r o -ba ta« szerkesztésénél , fia I I . G y ö r g y alat t , 1653-ban . H o g y eredeti leg m e n n y i r e vol t az teljes g y ű j t e m é n y , azt, m i u t á n öt év m u l v a a gyu la - fehérvár i conser-va to r iummal a t a t á r h o r d á k d ú l á s á n a k á ldozatú l esett, m a m e g h a t á r o z n i n e m lehet , — de főként Mihá ly vajda pusz t i tása i mia t t b i z o n y n y a l m á r akkor sem lehe te t t teljes g y ű j t e m é n y t összeáll í tni . Ső t m a g a az A p p r o b a t a sem vál t ha szná ra az a r t i cu lusok fenma-radásának , m e r t ezek a közéle t fo rga lmából ha n e m is végkép , de t öbb t ek in te tben kiesvén, megőrzésükre kevesebb gond fordi t tatot t . Mind a mel le t t n e m avu l t a k el teljesen — m e r t a m e n n y i b e n az A p p r o b a t a v a g y a később i t ö r v é n y e k á l ta l nem szenvedtek módosulás t , é r v é n y b e n m a r a d t a k .

S épen ez vol t az oka, h o g y a mu l t században egysze r re rá jok fordúlt a fígyelen, m é g ped ig ké t — jogi és tö r téne t i — szempontból , u g y h o g y csaknem egyszer re t öbb , kü lönböző másola t i collectio k é szűlt, m e l y e k sokszoros í t ta t tak is.

H a n e r J e r emia s G y ö r g y szász super in tendens , egy épen oly szorga lmas gyűj tő , min t a lapos b u v á r

BEVEZETÉS. V I I

a m ú l t század derekán, p á r a t l a n szorgalommal saját-kezűleg lemásol ta azon ar t icu lusokat , me lyekhez hozzá j u t h a t o t t s ké t kö te tben összeáll í tá következő czim a l a t t : »Art icul i Transylvaniae Diaetales a primardio separatae ab Hungaria Transylvaniae ad nostra us-que tempora conditi, diversis publicis ex Archivis pri-vatisque, nonnullorum collectionibus sollicitissime con-quisiti, Universitatisque Saxonum Ecclesiasticae usi-bus destinati, a Georgio Jeremia Haner Aug. Conf. Ad-dictorum per Transilvaniam Superintendente.« U t ó b b egy h a r m a d i k kö te tben az időközben összegyűl t ú j abb ada toka t szedte rendbe . A z o n b a n ő másola tok a t is haszná l t s m u n k á j a n e m m e n t az olvasási h i báktó l . I n k á b b a szászok közt vol t el ter jedve s e g y p é l d á n y a m e g van Brassó vá rosa levé l tá rában .

A m a g y a r o k közt más ké t g y ű j t e m é n y volt forga lomban , m indke t tő önál ló egymás tó l és a H a n e r é t ő l . is, de kevésbbé teljes min t ez. H o g y más p é l d á n y o k a t haszná l t ak e g y ű j t e m é n y e k szerkesztői min t H a ner , abbó l vi lágos, mer t sok a r t i cu lus j e l en t ékeny , b á r i n k á b b csak st i laris va r i ansoka t t a r t a lmaz , mel y e k daczára mindke t tőbe sok másola t i h i b a csúszott be. E g y i k b ő l a Nemzet i Muzeum k ö n y v t á r á b a n ( 1 0 9 1 I . F o l . La t . ) másikból a báró R a d v á n s z k y Bé la ú r b i r t o k á b a n levő p é l d á n y t haszná l t am.

Azonban el ter jedet tség és teljesség t ek in t e t ében fe lűlmul ta ezeket az e rdé ly i k incs tá r i i gazga tóság álta l összeál l í tot t g y ű j t e m é n y .

Az e rdé ly i k incs tá r j e g y z ő k ö n y v e i felűlvizsgálása a l k a l m á b ó l 1 7 7 0 . de rekán a császári udvar i ka m a r a j e len tés t t e t t Már ia Teréz iához s a k i r á l y n é j u n . 26-án elrendel te , h o g y az udv . k a m a r a az e rdé ly i

VIII BEVEZETÉS.

régi és új o rszággyűlés i végzéseket terjeszsze fel. E n n e k folytán az u d v a r i k a m a r a ké rdés t intézet t a k incs tár i igazgatósághoz , h o g y az a r t i cu lusok g y ű j t e m é n y e ho l v o l n a fe l t a l á lha tó? A k incs tá r azt válaszolta , h o g y szétszórva, azonban a l e g n a g y o b b g y ű j t e m é n y gróf L á z á r J á n o s főkormányszék i tanácsos b i r t o k á b a n van . Az u d v a r i k a m a r a sept. 25-én megke res t e a főkor-m á n y s z é k e t : u t a s í t sa az a l á rende l t l evé l tá raka t , h o g y a n á l o k levő p é l d á n y o k a t hi te les máso la tban terjesz-szék fel, s egyszersmind hason ló ra szólí tsa fel a magánosoka t s főként gróf Lázá r t , miá l t a l ő felségénél »különös é rdemeke t fognak m a g o k n a k szerezni«.

A k o r m á n y s z é k 1 7 7 0 . oct. 27 -én n e m kése t t m e g t e n n i a szükséges in tézkedéseke t : mi re az ország kü lönböző levé l tá ra i s m a g á n o s a k is b e k ü l d t é k a b i r t o k u k b a n levő a r t i cu lusok j egyzéké t . T ö b b i közt gróf L á z á r j e l en t é , h o g y az ő g y ű j t e m é n y é n e k l e g n a g y o b b része ügyvéd jéné l a n e m r é g e lhal t Simon J á n o s n á l elveszett s min t ha jótörésből csak n e h á n y darab o t m e n t h e t e t t meg. Most ezeken k ivű l csak a m a n u -ensisei á l t a l ve t t másola tok v a n n a k b i r tokában . A beérkeze t t j egyzékek közt legter jedelmesebb vol t a H a n e r é , de legbecsesb d a r a b o k a t m a g á b a n foglaló a szász nemzet i egye temé. Besztercze g y ű j t e m é n y e 1619-en , Megyesé 1630-an , gróf L á z á r é 1622-ön, b á r ó Bánffyé 1 5 8 8 - a n kezdődtek. Az e k k é p a pé l d á n y o k ho l l é te i r án t tá jékozott k incs t á r a nek i bek ü l d ö t t másola t i p é l d á n y o k b ó l hozzá fogott a szerkesz téshez s az erdé ly i o r szággyűlés i a r t i cu lusok g y ű j t e m é n y é t összeállí tá ki lencz vaskos k ö t e t b e n : ugy , h o g y a t ú l n y o m ó részben m a g y a r n y e l v e n i r t a r t i cu lusoka t lefordí t ta tá l a t i n r a s az eredeti t és

BEVEZETÉS. IX

forditást a g y ű j t e m é n y b e e g y i r á n t felvette. E z a col-lectio vol t az, m e l y a főurak ál ta l l emáso l ta tván meglehe tős elterjedést n y e r t s az Akadémiában , N e m zeti Muzeumban , de főként az e rdé ly i M u z e u m b a n t ö b b p é l d á n y b a n m e g van. D e h ibás és nem megbiz-ha tó col lec t io : mer t nem szakemberek ál tal készíte t t s t ö b b n y i r e igen g y a r l ó máso la tokró l i r a to t t össze.

Érezte azt az 1791- ik i o rszággyűlésből a L X I V - i k t. cz. á l ta l , o ly czélból k ikü ldö t t sys temat ica depu ta -tio, h o g y a Compi l a t ak (1669) ó ta kö l t a r t i cu lusok-bó l szerkeszsze össze, az A p p r o b a t a k és C o m p i l a t a k módjára , a még é r v é n y b e n levő t ö rvényeke t . A b i zo t t ság be lá t t a e feladat czél ta lanságát , s h o g y m u n k á l k o d á s á n a k g y a k o r l a t i b b i r á n y t adjon, e lha tá rozá összegyűj teni az 1 6 6 9 előtt ke l t a r t i cu lusoknak is h i teles másolata i t . Most u j a b b gyű j t é sek is á l lo t tak rendelkezésére , s mióta B e n k ő József e g y nevezetes m u n k á v a l („Diaetae sive rectius Comitia R. Transylvaniae") a közf igye lmet az a r t i cu lusok his tor ia i fontosságára i rányzá , azok kutfői becse is n a g y o b mél t á n y l á s b a n részesűlt . A sys temat ica depu ta t io 1 7 9 3 - a n megkezd te m u n k á l k o d á s á t s felhivást adot t k i az a r t icu lusok hi teles máso la t a inak bekü ldése i rán t . D e b á r ez ú jabb gyű j t é snek is le t t e r e d m é n y e : m e r t p l . a szász egye tem, m e l y 1 7 7 1 - b e n la i s t romát 1 6 1 1 - e n kezdte , 1793- ik i j e g y z é k é b e n m á r 1536 óta sok X V I - i k századi a r t i cu lus eredeti jéről tesz említést, s Brassó városa is igen szép collectiot j e l en te t t be . Az összegyű j tö t t másola tok azonban csak u g y , min t az 1771-ben ke l tek n e m teljesen megbizha tók , mer t ezek sem szakemberek ál tal i r a t t a k le.

X BEVEZETÉS.

A z o n b a n m u n k á l a t á t ezen bizot tság sem fejezte be . 1827-ben a főkormányszék ú jabb gyűj tés t indí to t t s la is t romai j egyzéke a gróf Te lek i , Széke ly Mihá ly és Ba t tyány- fé l e g y ű j t e m é n y e k sorozatával gazdagodot t . Az u d v a r i cancel lar ia u g y a n ez év dec. 1-én elrendel te , h o g y az összeál l í tot t Ar t i cu lusok h i te les m á s o l a t b a n ter jesztessenek fel : s igy jö t t lé t re az a gyű j t emény , m e l y az erdé ly i udv . cancel lár ia i levél t á r b a n m a is meg van, s az 1 7 9 3 - b a n és 1827-ben összeszerzet tekből a főkormányszéki l evé l t á rban levő IV- ik pó t lékköte t .

A g y ű j t é s t ez a la t t is t ö b b sikerrel fo ly ta t t ák magánosak . B á r ó B r u c k e n t h a l Sámuel eredeti még pedig X V I - i k századi, t ehá t igen r i t ka a r t i cu lusokból o lyan col lect iot szerzett össze, m e l y l y e l n a g y s á g és becs t ek in t e t ében egy ik sem á l lha t ja k i a ver senyt . K ivá ló becscsel b i r t a Benkőé (elpusztul t E n y e d e n ) , a D o n á t h Anta lé , m e l y m a az E r d é l y i Muzeumban , Ede ré , m e l y a Nemzet i M u z e u m b a n (ez csak másolat , de részben E d e r á l ta l ve t t másolat ) a Szabó Samuelé , gróf Székely Ádámé , G a a l Lászlóé, (ezek hol lé té t n e m tudom) , a gróf K e m é n y Jozsefé, a Mike Sándoré , a b á r ó Radákné -é , a gróf Mikó Im-ré-é, k i k n e k gyű j t eménye az E r d é l y i M u z e u m b i r to k á b a men t át .

Az 1844- ik i o r szággyűlés a l k a l m á v a l , a syste-mat ica deputa t io körében , m e l y n e k az let t vo lna felada ta , h o g y az 1791- ik i k i v á n a t n a k eleget t e g y e n , ismét fe lmerűl t az a r t i ku lusok összegyűj tésének kér dése. G á l Lász ló »az E r d é l y i D iae t ák végzéseinek nyomdoka i« czimű m u n k a szerzője, t ehá t a t á r g y i r án t é rdekke l viseltető szakember volt a referens,

BEVEZETÉS. X I

s az ő előterjesztése alapján a sys temat ica depu ta -tio i n d i t v á n y b a hozta a g u b e r n i u m b a n levő másol a t o k n a k az e rede t iekke l leendő összehasonl í tását s azok n y o m á n kiigazitását , t o v á b b á az a r t icu lusokró l G a a l Lász ló á l ta l kész í te t t l a i s t romnak k i n y o m a t á -sát. E g y i k i n d í t v á n y sem valósul t meg, sőt bá r mekk o r a buzga lma t fejtettek is k i a gyűj tés körű l , daczára h o g y m a g o k is t ö b b collectio pusz tu lásá t megérték, nem merű l t fel a meglevő p é l d á n y o k biztos í tásának eszméje az ál tal , h o g y gondoskod tak volna azok k inyomatásá ró l . E z eszmével eddigelé is csak tö r téne t i rók és b u v á r o k foglalkoztak, k ik é l é n k e b bűl , n y o m a s z t ó b b a n érezték a n n a k szükségét min t a jogászok.

Végre is a M a g y a r T u d o m á n y o s Akadémia T ö r t éne lmi Bizot t ságának le t t f en ta r tva a n n a k k iadásáról gondoskodni .

H á t r a v a n m é g számolnom arról , h o g y minő g y ű j t e m é n y e k e t és p é l d á n y o k a t haszná l t am.

a) A bécsi á l l amlevé l t á rban n e h á n y o l y a n ar-t iculus t t a lá l t am, m e l y e k m á s u t t sem eredet iben, sem máso la tban n e m lé teznek. A z o n b a n ez csak m a r a d v á n y a a gyű j t eménynek , m e l y ott v a l a h a meg v o l t : m e r t Cas ta ldo fe lküldte az 1 5 4 0 ó ta hozot t a r t icu lu-sokat m i n d (de ez a collectio ma nem ta lá lha tó) , fel az a la t t a hozot t a r t i cu lusoka t s ezek j o b b a d á n meg v a n n a k . G a z d a g a b b sokkal ac t ák d o l g á b a n : sőt az 1 5 4 0 — 5 6 közti ko r szak ra vona tkozó lag e tekinte t ben nevezetes kincscsel b i r : u g y h o g y e korszak tö r t éne té t ezek n é l k ű l al ig lehe te t t vo lna megirni ,

XII BEVEZETÉS.

b) Az e rdé ly i Muzeumegyle t gyű j t eménye i t , m e l y e k (a seperat io idejét véve fel, 1555-ön kezdődnek , de az 1 5 7 0 előtt i időből csak hét eredet i t foglaln a k m a g u k b a n . A z u t á n a század végéig g a z d a g a b b u g y a n , de m é g mind ig te temes h i j á n y o k a t m u t a t f e l ; o rszággyűlés i a c t ák g y é r e n v a n n a k .

c) A kolosmonostor i convent gyű j t eménye , m e l y 1552-ön kezdődik, de 1570- ig csak 2 egyko rú pé l d á n y n y a l bir , azon tú l is a század végé ig igen kevéssel s csak a X V I I - i k s zázadban g a z d a g a b b . Actai n incsenek.

d) A gyu la fehérvár i k á p t a l a n gyű j t eménye , m e l y 1545-en kezdődik, de e t izedből csak e g y a r t i cu lus -sal bir, a köve tkező t izedből m á r ha to t m u t a t h a t fel ; 1 5 7 1 óta g a z d a g a b b u g y a n , de azér t r e n d k i v ű l hi-j ános és csonka. Acták g y é r e n v a n n a k .

e) A szász nemzet i egye t em levél tára mind a r t i culusok, mind ac ták t ek in te t ében gazdag g y ű j t e m é n y . Ar t icu lusa i 1540-en kezdődnek, eredet i az az e g y k o r ú p é l d á n y , ezek közt csak nyo lcz van egész 1570- ig , de azontúl m á r jóva l n a g y o b b számban fordulnak e l ő : s köz tök n e h á n y egye t l en p é l d á n y van . Ac ták tekint e tében is a l eggazdagabb g y ű j t e m é n y : convoca to-r i ák s más ac ták oly n a g y s zámban fo rdu lnak elő, m in t m á s u t t sehol. A követ je lentések a X V I I - i k század másod ik felében k e z d ő d n e k s csaknem minden gyűlés rő l v a n n a k . Legbecsesebb gyű j t eménye i közé számadási k ö n y v e i t a r toznak , m e l y e k közűl e lvesze t t u g y a n n e h á n y év számadása, de a t u l n y o m ó l a g n a g y rész m e g m a r a d t , s sok o r szággyű lésnek emlékezete csak ezekben m a r a d t fen.

f) Ab. Bruckenthal - fé le g y ű j t e m é n y Nagy-Sze-benben . 1 5 5 7 — 1 6 0 9 közt 75 eredeti a r t icu lus t fog-

BEVEZETÉS. XIII

la l m a g á b a n egy k ö t e t b e kötve . Azon k ivü l is v a n m é g e g y eredet i pé ldánya . T e h á t eredet iek do lgában p á r a t l a n gyű j t emény , n e h á n y e g y e t l e n p é l d á n y n y a l .

g) D r . T e u t s c h supe r indendens ú r gyű j t eménye , m e l y 1 5 6 0 — 1 5 9 9 közt 4 7 eredeti a r t icu lus t m u t a t fel, a Brucken tha l - fé le g y ű j t e m é n y u t á n leggazdag a b b s azért is n a g y becsű, m e r t n e h á n y eddig sehol fel n e m emlí te t t p é l d á n y v a n benne . A X V I I - i k század ar t icu lusa i c saknem tel jesen m e g v a n n a k eredet iben.

h) A brassa i város i gyű j t emény , ac ták és a r t i culusok t ek in te t ében meglehe tős gazdag . Ar t icu lusa i 1553-an kezdődnek s a X V I - i k századból 6 8 e g y k o r ú p é l d á n y n y a l s eredet ivel bi r . Számadás i könyve i , m e l y e k a X V I - i k századból meglehetős számmal v a n nak , sok országgyűlés emlékét t a r t á k fen.

j) A segesvári városi l evé l t á rban a X V I I - i k századból ké t e g y k o r ú ar t icu lus , n e h á n y ac ta s egy p á r számadás i k ö n y v van.

k) A megyes i g y m n a s i n m i k ö n y v t á r b a n egy p á r ac ta van . A F a y g y ű j t e m é n y ké t másu t t n e m emlí te t t o rszággyűlés emlékét t a r t á fen.

l) A m. k. k a m a r a i l evé l t á rban csak ac ták vannak , á m b á r ezek is gyé ren .

m) Az e rdé ly i f iscale a r c h i v u m b a n n e h á n y X V I I . századi a r t i cu lus v a n eredet iben, a X V I - i k századra vona tkozó lag v a n e g y p á r ac ta .

n) Az e rdé ly i ki r . főkormányszék l evé l t á r ában a r a r t i cu lusoknak m u l t századi máso la t a in k i v ű l e g y p á r acta van .

o) A Nemze t i M u z e u m b a n csak egy p á r ac ta van. p) Az u jabbkor i máso la tok közű l azon a r t i cu lu-

sokra nézve, m e l y e k a fenirt gyű j t emények p é l d á n y a i

XIV BEVEZETÉS.

közt nem ta lá lha tók, az E d e r , Haner , nagy-szebeni és gróf Kemény- fé le máso la toka t haszná l t am.

A szükséges gyű j tések másolások s összehasonl í t á sok vége t t ké t izben te t t e rdé ly i u t a m b a n minde n ü t t a l e g n a g y o b b és legszivesb e lőzékenységgel talá lkoz tam.

Az ada tok összegyűj tésének m u n k á j á t az e rdé ly i főkormányszék i l evé l tá r igazgató ja J a k a b E l e k b a r á t o m , az e rdé ly i k incs tá r i l evé l tá r igazgatója, a bé csi á l l ami levél tár igazgatója A r n e t h l o v a g úr , dr. T e u t s c h super in tendens ú r saját, p á r a t l a n becsű g y ű j t e m é n y é n e k haszná la t vége t t i á tengedésével , a ké t k á p t a l a n conservatorai , a B a t t h y á n y és B r u c k e n t h a l g y ű j t e m é n y e k őrei, a b rassa i és megyes i iskolai k ö n y v t á r n o k o k , a szász nemzet főispánja Conrad Mór ú r s a nagyszeben i po lgá rmes te r úr, a segesvári , brassai l evé l t á rnokok ki fáradni n e m tudó e lőzékeny-ségökkel igyekez tek megköny í tn i , mig Szabó K á r o l y és Trauschenfe l s E u g e n tisztelt ba rá t a im, t ovábbá a bo ldogu l t Seivert G u s z t á v vol t nagyszeben i levélt á r n o k és K á r o l y i Á r p á d u r a k a máso lga t á s körű l t anus í to t t e lőzékenységökkel köte lez tek le.

Csak ezen minden oldalról nyú j to t t segély te t te lehetségessé, h o g y az eddigi g y ű j t e m é n y e k n é l j ó v a l tel jesebbet és correc tebbet á l l í t ha t t am öszsze. E z I. köte t t i zenha t évről ( 1 5 4 0 — 1 5 5 6 ) 8 8 egyetemes rész és t ábor i g y ű l é s emlékét t a r t á fen, mig G a a l Lász ló az E r d é l y i D i a e t á k n y o m d o k a i b a n 33-ról , Mike Sándor kéz i ra t i j e g y z é k é b e n 56- ró l emlékszik, m e l y e k közű l azonban nem minden ik állja ki a criticát, s

BEVEZETÉS. XV

m i g a F isca le A r c h i v u m g y ű j t e m é n y é b e n 26 ar t iculus van, j e len g y ű j t e m é n y 36 ar t icu lus t közöl.

Azonban i g y sem teljes, sőt le is kell m o n d a n u n k a r eményrő l , h o g y v a l a h a teljest lehessen nyu j t an i . A főkormányszék háromszor i gyűj téséve l beérkeze t t j e g y z é k e k b e n egye t l en o lyan ar t icu lus sincs emlí tve, m e l y e m u n k á b a n m e g ne volna . T e h á t t ö b b n e k m á r 1771-ben , 1793-ban , 1827-ben sem vol t n y o m u k az ország ny i l vános és k ivá lóbb magános levé l tá ra iban . S ehez j á ru l az 1 8 4 8 / 9 - i k i levé l tá rpusz t i tás , s a magánosak gonda t l ansága ál ta l azóta is okozot t veszteség.

Ké t ség te lenű l l eg te t emesebb veszteség az ü g y e t I . R á k ó c z y G y ö r g y gyű j tésének elveszésével ér te , h a b á r valószinű ő sem hozha to t t össze teljest. A fejedelmi propos i t ióka t , a r endek replicai t , a fogalmazván y o k a t nem t e t t ék be az országos levé l tá rba , a meg y e i l evé l t á rak mind e lpusz tu l tak , a szász l e v é l t á r a k is az e l avu l t ak ra kevesebb gondot fordí tot tak, n é m e l y i k g y ű l é s e n ( l eg inkább a tábor iakon) n e m a d t a k ki a r t icu lusokat , legfennebb k ive te t ték az adót , v a g y hoz tak va l ami rendszabá ly t , a mié r t összegyűl tek s azt i rás né lkű l is e lvégezték, t ö b b a r t i cu lus az i télő mes te rné l maradha to t t , k i azt fogalmazta s végül a l evé l t á ra inka t ér t pusz tu lások a szétszórt m a r a d v á n y o k nevezetes részét is m a g u k k a l seper ték .

L e g t ö b b azonban azon ko rbó l veszett el, me lye t je len köte t t á r g y a l . A dolog m é g kezdetén volt , a a megerős í tő bevezetések és zá radékok eleinte n e m vo l tak d i v a t b a n , t ehá t az é rvényességnek o l y a n ke l l éke h i jányzot t ró luk , m e l y g o n d o s a b b megőrzé söket a jánlot ta volna , a korszak k ü l ö n b e n is h á b o r u -ságteljes, s a conven t icu lumok t a r t h a t á s á n a k g y a -

XVI BEVEZETÉS.

k o r l a t a é rvényben állt , szóval t a r t a to t t e g y csomó é rvény t e l en pá r to r szággyű lés , me lyek végzéseinek megőrzésével senki sem tö rődö t t . N e m csoda h á t h a az ezen kor i p é l d á n y o k a r i t k á b b a k közé ta r toznak .

S azér t i t t volt az ideje a m e g m a r a d t a k összegyűj tésére gondolni . Igy is t ö r v é n y h o z á s a i n k n a k s t ö r t é n e t ü n k n e k e lsőrangú forrásai .

Budapes t , 1 8 7 5 . dec. 4-én .

S z i l á g y i Sándor .