Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek

Osztályozási rendszerek, Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvekinformációkereső nyelvek

Dr. Varga KatalinDr. Varga Katalin

Egyetemi docensEgyetemi docens

A tantárgy célja, feladataiA tantárgy célja, feladatai Olyan elméleti ismeretek közlése és gyakorlati készségek Olyan elméleti ismeretek közlése és gyakorlati készségek

kialakítása, amelyek a hallgatókat felkészítik a szövegek, kialakítása, amelyek a hallgatókat felkészítik a szövegek, dokumentumok tartalmi feltárására, osztályozására, dokumentumok tartalmi feltárására, osztályozására, indexelésére és hatékony visszakeresésére, valamint e indexelésére és hatékony visszakeresésére, valamint e folyamatok szervezésére, fejlesztésére és kutatására. folyamatok szervezésére, fejlesztésére és kutatására.

Az elméleti ismereteket adó előadások mellett a gyakorlati Az elméleti ismereteket adó előadások mellett a gyakorlati órákon az egyes osztályozási és indexelési eljárások órákon az egyes osztályozási és indexelési eljárások alkalmazását sajátítják el a hallgatók. alkalmazását sajátítják el a hallgatók.

A kurzus végére képeseknek kell lenniük bármely tartalmi A kurzus végére képeseknek kell lenniük bármely tartalmi feltáró eszköz elemzésére, értékelésére és alkalmazására, ill. feltáró eszköz elemzésére, értékelésére és alkalmazására, ill. adatbázisokban összetett tartalmi keresések végrehajtására és a adatbázisokban összetett tartalmi keresések végrehajtására és a keresési eredmények értékelésére.keresési eredmények értékelésére.

TematikaTematika

A tartalom és a tartalomelemzésA tartalom és a tartalomelemzés A tartalmi feltárás célja és feladataA tartalmi feltárás célja és feladata A tartalmi feltárás folyamataA tartalmi feltárás folyamata A tartalmi feltárás szintjeiA tartalmi feltárás szintjei Az információkereső nyelvek típusaiAz információkereső nyelvek típusai Hierarchikus osztályozási rendszerekHierarchikus osztályozási rendszerek ETOETO

Vizsgák, követelményVizsgák, követelmény

Gyakorlati jegy az órai munkák, illetve házi Gyakorlati jegy az órai munkák, illetve házi feladatok alapjánfeladatok alapján

Félévek végén írásbeli tesztFélévek végén írásbeli teszt Kurzus végén szigorlatKurzus végén szigorlat

TartalomTartalom Az információközvetítő tevékenység a Az információközvetítő tevékenység a

tudástársadalomban értelmezett ismeretek tudástársadalomban értelmezett ismeretek közvetítését jelenti.közvetítését jelenti.

A könyvtár számára a tudás szövegekben jelenik A könyvtár számára a tudás szövegekben jelenik meg.meg.

A tartalom a szöveg jelentése.A tartalom a szöveg jelentése. Azt az üzenetet kell megkeresni és kifejezni, Azt az üzenetet kell megkeresni és kifejezni,

amelynek információs értéke van annak a amelynek információs értéke van annak a közönségnek a számára, amelyet az információs közönségnek a számára, amelyet az információs rendszer célközönségének, használóinak tekintünk.rendszer célközönségének, használóinak tekintünk.

Tartalomelemzés, tartalmi feltárásTartalomelemzés, tartalmi feltárás

A könyvtári feldolgozó munkának két területét A könyvtári feldolgozó munkának két területét különböztethetjük meg : különböztethetjük meg : A dokumentumok formai leírását és azonosítását, ez a A dokumentumok formai leírását és azonosítását, ez a

formai feltárás, katalogizálás, illetve a bibliográfiai leírás formai feltárás, katalogizálás, illetve a bibliográfiai leírás feladata. feladata.

A dokumentumok tartalmi vagy tárgyi feltárását, mellyel a A dokumentumok tartalmi vagy tárgyi feltárását, mellyel a tartalmi feltárás foglalkozik. tartalmi feltárás foglalkozik.

A feldolgozás eredménye a szurrogátum.A feldolgozás eredménye a szurrogátum. Tartalmi feltárás: osztályozás, információkereső Tartalmi feltárás: osztályozás, információkereső

nyelveknyelvek

FeldolgozásFeldolgozás

A szurrogátumA szurrogátum Az eredeti dokumentum mása, az arra vonatkozó Az eredeti dokumentum mása, az arra vonatkozó

adatelemek rendezett halmaza, a dokumentumokat mint adatelemek rendezett halmaza, a dokumentumokat mint tárolási-keresési egységeket képviseli az tárolási-keresési egységeket képviseli az információtárolás és -keresés során.információtárolás és -keresés során.

A feldolgozás céljaA feldolgozás célja Az állomány reprezentálása, áttekinthetővé tétele Az állomány reprezentálása, áttekinthetővé tétele

(formai és tárgyi szempontok)(formai és tárgyi szempontok) Az információk visszakereshetővé tételeAz információk visszakereshetővé tétele Kompatibilitás, szabványosságKompatibilitás, szabványosság

A feldolgozás szempontjaiA feldolgozás szempontjai

Azonosítás: egyértelmű kapcsolat a Azonosítás: egyértelmű kapcsolat a dokumentum és a szurrogátum közöttdokumentum és a szurrogátum között

Formai feltárás: bibliográfiai leírásFormai feltárás: bibliográfiai leírás Tartalmi feltárás: különböző szinteken valósul Tartalmi feltárás: különböző szinteken valósul

megmeg Visszakereshetőséget biztosító adatszerkezetVisszakereshetőséget biztosító adatszerkezet

Szurrogátum mintaSzurrogátum mintaSzerző:Szerző: Agárdi Péter, 1946-Agárdi Péter, 1946-Cím és szerzőségi közlésCím és szerzőségi közlés::

A magyar kultúra és média a XXI. század elején A magyar kultúra és média a XXI. század elején tanulmányok Agárdi Péter.tanulmányok Agárdi Péter.

MegjelenésMegjelenés:: Pécs PTE FEEK 2005Pécs PTE FEEK 2005Terj./Fiz. jellTerj./Fiz. jell.:.: 300 p. 23 cm300 p. 23 cmSorozatSorozat:: Humán szervező (munkaügyi) menedzser sorozat, 1218-Humán szervező (munkaügyi) menedzser sorozat, 1218-

68806880TárgyszavakTárgyszavak:: tömegtájékoztatási eszköz. Oszktömegtájékoztatási eszköz. Oszk

kultúra. Oszkkultúra. Oszkművelődés. oszkművelődés. oszkezredforduló. oszkezredforduló. oszkMagyarország.Magyarország.

Megjegyzés:BibliogrMegjegyzés:Bibliogr. a tanulmányok végén. a tanulmányok végénOsztályozásOsztályozás:: ZZ

791.9.096/.097 (439) "200"791.9.096/.097 (439) "200"008 (439) "200„008 (439) "200„

LelőhelyLelőhely:: B1B1 Raktari jelzetRaktari jelzet:: C 154.892C 154.892

MC 154.892MC 154.892

A tartalmi feltárás feladataA tartalmi feltárás feladata

A szöveg egyedi információinak elemzéseA szöveg egyedi információinak elemzése A tartalom meghatározásaA tartalom meghatározása Tartalmi csoportok kialakításaTartalmi csoportok kialakítása Hasonló tartalmú információk együtt tartásaHasonló tartalmú információk együtt tartása Valamennyi tartalmi információ Valamennyi tartalmi információ

visszakereshetővé tételevisszakereshetővé tétele

A tartalmi feltárás szintjei, műfajaiA tartalmi feltárás szintjei, műfajai Regisztrációs szintRegisztrációs szint

alapvető adatok: szerző, cím, kiadó, évalapvető adatok: szerző, cím, kiadó, év Generalizáló osztályozásGeneralizáló osztályozás

Az információk átfogó, generikus tartalmi-Az információk átfogó, generikus tartalmi-tematikus csoportosításatematikus csoportosítása

Egyedi információk tartalmi leírásaEgyedi információk tartalmi leírása Kulcsszó, tárgyszó stb. – a konkrét kérdésre való Kulcsszó, tárgyszó stb. – a konkrét kérdésre való

válaszadást teszi lehetővéválaszadást teszi lehetővé

A tartalmi feltárás szintjei, műfajaiA tartalmi feltárás szintjei, műfajai AnnotációAnnotáció

1-2 mondatnyi információ a tartalomról1-2 mondatnyi információ a tartalomról ReferátumReferátum

Rövid, lényegre törő tartalmi kivonat, amely összefüggő Rövid, lényegre törő tartalmi kivonat, amely összefüggő szövegbe ágyazva tartalmazza az eredeti szöveg lényeges szövegbe ágyazva tartalmazza az eredeti szöveg lényeges megállapításaitmegállapításait

Indikatív referátum – csak jelzi, hogy milyen témákról szól az Indikatív referátum – csak jelzi, hogy milyen témákról szól az eredeti szövegeredeti szöveg

Informatív referátum – összefoglalja az eredeti mondanivalójátInformatív referátum – összefoglalja az eredeti mondanivalóját TömörítvényTömörítvény

Az eredetit pótló összefoglalásAz eredetit pótló összefoglalás Analitikus-szintetikus feltárásAnalitikus-szintetikus feltárás

Több dokumentum tartalmi szintézise – szemle, Több dokumentum tartalmi szintézise – szemle, trendtanulmánytrendtanulmány

Feltártsági mutatókFeltártsági mutatók

A besorolási helyek dokumentumonkénti A besorolási helyek dokumentumonkénti átlaga, másmódon az egy leírási egységre átlaga, másmódon az egy leírási egységre (kognitívumra) eső ismérvek számának átlaga. (kognitívumra) eső ismérvek számának átlaga.

Feltártság = Feltártság = ismérvek (elérési helyek) átlagos számaismérvek (elérési helyek) átlagos száma

dokumentumok számadokumentumok száma

Feltártsági mutatókFeltártsági mutatók

Senko mutatója:Senko mutatója:

Feltártság = Feltártság = tömörítés szavainak számatömörítés szavainak száma

eredeti szöveg szavainak számaeredeti szöveg szavainak száma

Perry és Kent mutatója:Perry és Kent mutatója:

Feltártság = Feltártság = az eredeti szöveg releváns mondatai – a kivonat releváns mondataiaz eredeti szöveg releváns mondatai – a kivonat releváns mondatai

az eredeti szöveg releváns mondataiaz eredeti szöveg releváns mondatai

A tartalmi feltárás folyamataA tartalmi feltárás folyamata

Fogalmazzuk meg a dokumentum tartalmát egy Fogalmazzuk meg a dokumentum tartalmát egy mondatban (esetleg 2-ben).mondatban (esetleg 2-ben).

Ha nem foglalható egy mondatba, több témáról van szó.Ha nem foglalható egy mondatba, több témáról van szó. Keressük meg az újdonságot.Keressük meg az újdonságot. Keressük meg a cselekvést. Határozzuk meg fogalmakkal.Keressük meg a cselekvést. Határozzuk meg fogalmakkal. Keressük meg a cselekvés tárgyát és végrehajtóját. Keressük meg a cselekvés tárgyát és végrehajtóját.

Határozzuk meg fogalmakkal.Határozzuk meg fogalmakkal. Szükség van-e a téma idő- és hely-viszonyainak Szükség van-e a téma idő- és hely-viszonyainak

kifejezésére? Határozzuk meg.kifejezésére? Határozzuk meg. Szükség van-e a dokumentumtípus kifejezésére? Adjuk Szükség van-e a dokumentumtípus kifejezésére? Adjuk

meg.meg.

Az osztályozás logikai alapjaiAz osztályozás logikai alapjai

Az osztályozás alapvető gondolkodási tevékenység.Az osztályozás alapvető gondolkodási tevékenység. A megismerési folyamat során az objektumokat A megismerési folyamat során az objektumokat

egyrészt szétválasztjuk különböző eltérő egyrészt szétválasztjuk különböző eltérő tulajdonságaik alapján, másrészt azonos vagy hasonló tulajdonságaik alapján, másrészt azonos vagy hasonló tulajdonságaik kiemelésével csoportosítjuk őket.tulajdonságaik kiemelésével csoportosítjuk őket.

Egy osztályba tartoznak azok az objektumok, Egy osztályba tartoznak azok az objektumok, amelyek ugyanazzal a közös tulajdonsággal amelyek ugyanazzal a közös tulajdonsággal rendelkeznekrendelkeznek

Az osztályozás logikai alapjaiAz osztályozás logikai alapjai

Osztályalkotás: az osztályt jellemző Osztályalkotás: az osztályt jellemző kritériumok meghatározása.kritériumok meghatározása.

Osztályba sorolás: a hasonló egyedek Osztályba sorolás: a hasonló egyedek csoportosítása, annak a megállapítása, hogy mi csoportosítása, annak a megállapítása, hogy mi mibe tartozik bele.mibe tartozik bele.

Az osztályozás mindig fogalmi síkon történik.Az osztályozás mindig fogalmi síkon történik.

A fogalomA fogalom

A fogalom olyan gondolat, amely a valóság A fogalom olyan gondolat, amely a valóság objektumait, jelenségeit az adott tárgyakra nézve objektumait, jelenségeit az adott tárgyakra nézve közös, más tárgyaktól őket elválasztó közös, más tárgyaktól őket elválasztó ismertetőjegyeik szerint általánosítja, emeli ki.ismertetőjegyeik szerint általánosítja, emeli ki.

A A fogalom tartalmafogalom tartalma - intenció - a benne általánosított - intenció - a benne általánosított dolgok lényeges ismertetőjegyeinek összessége. dolgok lényeges ismertetőjegyeinek összessége.

A A fogalom terjedelmefogalom terjedelme - extenció - a benne - extenció - a benne általánosított dolgok összessége. általánosított dolgok összessége.

Fogalom és megnevezésFogalom és megnevezés

Frege féle háromszögFrege féle háromszög

Fogalmi kategóriákFogalmi kategóriák Az ismérvek számának növelésével vagy Az ismérvek számának növelésével vagy

csökkentésével az általánosítás különböző fokaira csökkentésével az általánosítás különböző fokaira juthatunk. Végletesen létezik olyan állapot is, amikor juthatunk. Végletesen létezik olyan állapot is, amikor a tartalmat mindössze egyetlen ismérv határozza meg. a tartalmat mindössze egyetlen ismérv határozza meg. Ezeket a fogalmakat Ezeket a fogalmakat fogalmi kategóriáknakfogalmi kategóriáknak hívjuk. hívjuk.

A fogalmi kategória csak önmagával jellemezhető A fogalmi kategória csak önmagával jellemezhető fogalom fogalom pl.: anyag, energia, idő, mozgás, tulajdonság stb. pl.: anyag, energia, idő, mozgás, tulajdonság stb.

A A facettákfacetták a fogalmi kategóriák olyan alkategóriái, a fogalmi kategóriák olyan alkategóriái, amelyek egy-egy szakterület általános fogalmait amelyek egy-egy szakterület általános fogalmait képviselik. képviselik.

Az osztályAz osztály

A fogalom a terjedelmét alkotó dolgok A fogalom a terjedelmét alkotó dolgok osztályátosztályát képviseli. képviseli.

Az osztály az elemek olyan nyílt összessége, melyet Az osztály az elemek olyan nyílt összessége, melyet közös tulajdonságok, ismertetőjegyek jellemeznek. közös tulajdonságok, ismertetőjegyek jellemeznek.

Az osztályok elemei rendelkeznek Az osztályok elemei rendelkeznek kitüntetett szemantikai jellemzőkkelkitüntetett szemantikai jellemzőkkel más más megkülönböztető ismérvekkelmegkülönböztető ismérvekkel ha egy osztályon belül az elemek egy csoportja a kitüntetett ha egy osztályon belül az elemek egy csoportja a kitüntetett

szemantikai jellemzők mellett más közös tulajdonságokkal szemantikai jellemzők mellett más közös tulajdonságokkal is rendelkezik, is rendelkezik, alosztálytalosztályt alkot alkot

Műveletek osztályokkalMűveletek osztályokkal

Egyesítés, unió (jele: U): VAGY, OR, logikai Egyesítés, unió (jele: U): VAGY, OR, logikai összeadásösszeadásKét halmaz egységesítésén azt a halmazt Két halmaz egységesítésén azt a halmazt értjük, melybe a két halmaz valamennyi eleme értjük, melybe a két halmaz valamennyi eleme beletartozik. beletartozik.


Metszet (jele: Metszet (jele: ∩∩ ): ÉS, AND, logikai szorzás ): ÉS, AND, logikai szorzásKét halmaz metszetén azt a halmazt értjük, Két halmaz metszetén azt a halmazt értjük, melynek elemei mindkét eredeti halmazban melynek elemei mindkét eredeti halmazban megtalálhatók, tehát a közös elemek halmazát. megtalálhatók, tehát a közös elemek halmazát.


Különbség (jele: \): DE NEM, NOT, logikai Különbség (jele: \): DE NEM, NOT, logikai kivonáskivonásKét halmaz különbségén azt értjük, amely Két halmaz különbségén azt értjük, amely egyiküknek eleme, de nem az a másikuknak.egyiküknek eleme, de nem az a másikuknak.


Komplementer halmaz képzése - U halmaz jelölje Komplementer halmaz képzése - U halmaz jelölje most az összes lehetséges halmaz együttesét, pl.: egy most az összes lehetséges halmaz együttesét, pl.: egy könyvtár valamennyi dokumentumát. - Adott egy A könyvtár valamennyi dokumentumát. - Adott egy A halmaz. - komplementer halmaz U-ra nézve- = U \ A halmaz. - komplementer halmaz U-ra nézve- = U \ A

RelációkRelációk

A reláció a halmazok vagy egy halmaz elemei között A reláció a halmazok vagy egy halmaz elemei között megállapított kapcsolat. Fogalmi reláción - teljesen megállapított kapcsolat. Fogalmi reláción - teljesen analóg módon - a fogalmak vagy ismérvek közötti analóg módon - a fogalmak vagy ismérvek közötti kapcsolatokat értjük. kapcsolatokat értjük.

Két fogalom közötti adott reláció jelölése: Két fogalom közötti adott reláció jelölése:

a R b a R b

vagyis a egy meghatározott relációban van b-vel vagyis a egy meghatározott relációban van b-vel (hasonlóan lehetne S,N stb. relációban is)(hasonlóan lehetne S,N stb. relációban is)

RelációtulajdonságokRelációtulajdonságok Reflexív (visszaható) egy reláció, ha egy elem egy adott Reflexív (visszaható) egy reláció, ha egy elem egy adott

relációban áll önmagával:relációban áll önmagával:aRaaRa

Például a Hódmezővásárhelyen születettek halmaza; Például a Hódmezővásárhelyen születettek halmaza; reláció: reláció: ugyanott született, mintugyanott született, mint

Irreflexív (nem visszaható) egy reláció, ha az előző Irreflexív (nem visszaható) egy reláció, ha az előző azonosság nem áll fent. azonosság nem áll fent.

RelációtulajdonságokRelációtulajdonságok Szimmetrikus egy reláció, ha a kapcsolatban álló fogalmak Szimmetrikus egy reláció, ha a kapcsolatban álló fogalmak

sorrendje felcserélhető. Az adott reláció oda és vissza is sorrendje felcserélhető. Az adott reláció oda és vissza is igaz.igaz.

aaRb és bRaRb és bRappéldául Sándor és Géza barátok. (Sándor barátja Gézának, éldául Sándor és Géza barátok. (Sándor barátja Gézának, és ugyanakkor Géza is barátja Sándornak.)és ugyanakkor Géza is barátja Sándornak.)

Aszimmetrikus egy reláció, ha a kapcsolatban álló Aszimmetrikus egy reláció, ha a kapcsolatban álló fogalmakat felcserélve más relációt kapunk. fogalmakat felcserélve más relációt kapunk.

Például minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.Például minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.Megjegyezzük, hogy asszimetria esetén is fennállhat aMegjegyezzük, hogy asszimetria esetén is fennállhat aaRb és bRa, de csak akkor, ha a=baRb és bRa, de csak akkor, ha a=b. .

RelációtulajdonságokRelációtulajdonságok Egyértékű egy reláció, ha egy fogalom mindig csak egyetlen Egyértékű egy reláció, ha egy fogalom mindig csak egyetlen

másik fogalomhoz kapcsolódik az adott relációban. másik fogalomhoz kapcsolódik az adott relációban. Például Géza anyja Katalin.Például Géza anyja Katalin.

Többértékű egy reláció, ha egy fogalom több fogalomhoz is Többértékű egy reláció, ha egy fogalom több fogalomhoz is kapcsolódhat ugyanazzal a relációval. kapcsolódhat ugyanazzal a relációval. Például a kutya fölérendeltje a háziállat és az emlős is. Például a kutya fölérendeltje a háziállat és az emlős is.

Tranzitív egy reláció, ha fennáll a következő azonosság:Tranzitív egy reláció, ha fennáll a következő azonosság:aRb és bRc aRb és bRc aRcaRc

Például az emlős alárendeltje a háziállat, a háziállat Például az emlős alárendeltje a háziállat, a háziállat alárendeltje a kutya, tranzitivitás esetén az emlős alárendeltje a kutya, tranzitivitás esetén az emlős alárendeltje a kutya is.alárendeltje a kutya is.

RelációtípusokRelációtípusok Ekvivalencia reláció:Ekvivalencia reláció:

kutya - hund, kutya - ebkutya - hund, kutya - ebkülönböző nyelvű alakváltozatok, illetve a szinonimák közöttkülönböző nyelvű alakváltozatok, illetve a szinonimák között

Generikus reláció: Generikus reláció: fölé(F) - alárendeltségi(A) reláció fölé(F) - alárendeltségi(A) reláció rovar - bogárrovar - bogár

a rovar fölérendeltje a bogárnaka rovar fölérendeltje a bogárnaka bogár alárendeltje a rovarnaka bogár alárendeltje a rovarnak

Szerkezeti reláció: Szerkezeti reláció: egész(T) - rész(P) relációegész(T) - rész(P) reláció könyv - címoldalkönyv - címoldal

a címoldal egésze a könyva címoldal egésze a könyva könyv része a címoldala könyv része a címoldal

Információkereső nyelvekInformációkereső nyelvek

Cél: kommunikáció az információ forrása és Cél: kommunikáció az információ forrása és használója között.használója között.

Jellemzők:Jellemzők: Szókészlet – jelkészletSzókészlet – jelkészlet Szemantika – jelentésSzemantika – jelentés Szintaxis – nyelvtan, használati szabályokSzintaxis – nyelvtan, használati szabályok

Az információkereső nyelvek típusaiAz információkereső nyelvek típusai

1. szempont: szabályozottság1. szempont: szabályozottság Természetes nyelven alapuló IKNY-ekTermészetes nyelven alapuló IKNY-ek

Az osztályozási kifejezéseket az eredeti szövegből Az osztályozási kifejezéseket az eredeti szövegből emeljük kiemeljük ki

Pl. kulcsszóPl. kulcsszó Szabályozott IKNY-ekSzabályozott IKNY-ek

Az osztályozási kifejezéseket nyelvi, logikai Az osztályozási kifejezéseket nyelvi, logikai szabályozásnak vetjük alászabályozásnak vetjük alá

Pl. tárgyszó, ETO jelzet stb.Pl. tárgyszó, ETO jelzet stb.


2. szempont: logikai szerkezet2. szempont: logikai szerkezet Hiererachikus IKNY-ekHiererachikus IKNY-ek

Az általánostól az egyedi felé haladó logikai Az általánostól az egyedi felé haladó logikai felosztás.felosztás.

Alá-fölérendeltségi és egész-rész relációk alapján Alá-fölérendeltségi és egész-rész relációk alapján jön létre.jön létre.

Mellérendelő IKNY-ekMellérendelő IKNY-ek Az osztályozó fogalmak egymástól függetlenek.Az osztályozó fogalmak egymástól függetlenek.


3. szempont: mélység3. szempont: mélység Generalizáló IKNY-ekGeneralizáló IKNY-ek

Átfogó témák, nagyobb témacsoportok leírására Átfogó témák, nagyobb témacsoportok leírására alkalmas osztályozási rendszerek.alkalmas osztályozási rendszerek.

Individualizáló IKNY-ekIndividualizáló IKNY-ek Mély tartalmi feltárást biztosítanak.Mély tartalmi feltárást biztosítanak. Az osztályozás az egyedi információk mélységéig Az osztályozás az egyedi információk mélységéig

elvégezhetőelvégezhető


4. szempont: szerkezet4. szempont: szerkezet Prekoordinált IKNY-ekPrekoordinált IKNY-ek

osztályozási rendszerekben az osztályok sorrendje, osztályozási rendszerekben az osztályok sorrendje, kapcsolatrendszere, az osztályozási fogalom helye eleve kapcsolatrendszere, az osztályozási fogalom helye eleve meghatározott, így független a dokumentum tartalmától. meghatározott, így független a dokumentum tartalmától.

Posztkoordinált IKNY-ekPosztkoordinált IKNY-ek osztályozási rendszerekben a lexikai egységek a osztályozási rendszerekben a lexikai egységek a

dokumentum tartalmától függően rendelhetők egymás dokumentum tartalmától függően rendelhetők egymás mellé. A fogalmak sorrendje előzetesen nem szabályozott. mellé. A fogalmak sorrendje előzetesen nem szabályozott.


5. szempont: tartalom5. szempont: tartalom Általános osztályozási rendszerek: felölelik az emberi Általános osztályozási rendszerek: felölelik az emberi

tudás egészét, az ismeretek teljes körét. tudás egészét, az ismeretek teljes körét. Osztályozásukban a különféle szakterületek fogalmait Osztályozásukban a különféle szakterületek fogalmait összehangoltan rendezik el. összehangoltan rendezik el.

SpeciálisSpeciális (szakterületi, autonóm) osztályozási (szakterületi, autonóm) osztályozási rendszerek: egy-egy tudományterület, szűkebb rendszerek: egy-egy tudományterület, szűkebb szakterület, ágazat ismereteit foglalják magukba. szakterület, ágazat ismereteit foglalják magukba. Figyelemmel vannak az adott szakterületen működő Figyelemmel vannak az adott szakterületen működő szakemberek, kutatók sajátos igényeire és szokásaira szakemberek, kutatók sajátos igényeire és szokásaira is. is.


6. szempont: automatizáltság6. szempont: automatizáltság Nem automatikus: Nem automatikus:

az osztályozás munkafolyamataiban nem használnak gépi az osztályozás munkafolyamataiban nem használnak gépi megoldásokatmegoldásokat. .

Félautomatikus:Félautomatikus: a lexikai egységek megállapítása intellektuális úton a lexikai egységek megállapítása intellektuális úton

történik, míg a rendezés és a szelektálás számítógéppel. történik, míg a rendezés és a szelektálás számítógéppel. Automatikus:Automatikus:

mind az osztályozási fogalmak meghatározását, mind mind az osztályozási fogalmak meghatározását, mind csoportosításukat géppel végzik. csoportosításukat géppel végzik.


7. szempont: területiség7. szempont: területiség Egyetemes: az egész világra kiterjedőEgyetemes: az egész világra kiterjedő Regionális: egy-egy terület fogalmait Regionális: egy-egy terület fogalmait

rendszerezőrendszerező Nemzeti: országhoz, nemzethez kötődőNemzeti: országhoz, nemzethez kötődő

Hierarchikus osztályozási Hierarchikus osztályozási rendszerekrendszerek

Elv: osztályozás = besorolás egy előre meghatározott Elv: osztályozás = besorolás egy előre meghatározott rendszerberendszerbe

Alapja filozófiai tudományfelosztásAlapja filozófiai tudományfelosztás Tudományok rendszerezéseTudományok rendszerezése

Cél: a tudományt mint egységes egészet részekre osztaniCél: a tudományt mint egységes egészet részekre osztani Felosztási szempontokFelosztási szempontok

Tudományok tárgyaTudományok tárgya Megfigyelő nézőpontjaMegfigyelő nézőpontja Tudományok eredeteTudományok eredete

Tudományfelosztás és könyvtári Tudományfelosztás és könyvtári osztályozásosztályozás

Tárgy: diszciplinákTárgy: diszciplinák Felosztás: teljes, Felosztás: teljes,

átfedés-mentes átfedés-mentes (diszjunkt)(diszjunkt)

Visszakeresés: nem Visszakeresés: nem ilyen szempontúilyen szempontú

Tárgy: információk Tárgy: információk (lehet tudományos vagy (lehet tudományos vagy gyakorlati)gyakorlati)

Felosztás: kevésbé Felosztás: kevésbé merev, sokoldalú, nem merev, sokoldalú, nem diszjunktdiszjunkt

Visszakeresés. Visszakeresés. Sokoldalúság, Sokoldalúság, interdiszciplinaritásinterdiszciplinaritás

Tudományfelosztás és könyvtári Tudományfelosztás és könyvtári osztályozásosztályozás

Problémák:Problémák: A tudományok fogalmi rendszere változik, nehéz A tudományok fogalmi rendszere változik, nehéz

követni.követni. A hierarchikus osztályozási rendszerek követőek, A hierarchikus osztályozási rendszerek követőek,

nem tükrözik az újdonságot.nem tükrözik az újdonságot. Információkereséskor ritkán gondolkodunk Információkereséskor ritkán gondolkodunk

tudományokban, inkább témákat keresünk.tudományokban, inkább témákat keresünk.

Tizedes osztályozásTizedes osztályozás

Melvil Dewey (1851-1931)Melvil Dewey (1851-1931) Az amhersti College Library könyvtárosa Az amhersti College Library könyvtárosa Dewey Decimal Classification (TO) – 1876Dewey Decimal Classification (TO) – 1876 Bacon tudományosztályozásához nyúlt visszaBacon tudományosztályozásához nyúlt vissza

Tizedes osztályozásTizedes osztályozásfőosztályokfőosztályok

0 Általánosságok0 Általánosságok 100 Filozófia100 Filozófia 200 Teológia200 Teológia 300 Szociológia300 Szociológia 400 Filológia400 Filológia 500 Természettudományok500 Természettudományok 600 Hasznos tudományok600 Hasznos tudományok 700 Szépmûvészetek700 Szépmûvészetek 800 Irodalom800 Irodalom 900 Történelem900 Történelem

Tizedes osztályozásTizedes osztályozásjelzetalkotásjelzetalkotás

420 Angol nyelvészet420 Angol nyelvészet 820 Angol 820 Angol irodalomirodalom

430 Német nyelvészet430 Német nyelvészet 830 Német 830 Német irodalomirodalom

440 Francia nyelvészet 840 Francia irodalom440 Francia nyelvészet 840 Francia irodalom

Tizedes osztályozásTizedes osztályozásjelzetalkotásjelzetalkotás

1 Helyesírás1 Helyesírás 2 Etimológia2 Etimológia 3 Szótár3 Szótár 4 Szinonímák4 Szinonímák 5 Nyelvtan5 Nyelvtan 6 Verstan6 Verstan 7 Tájszólások7 Tájszólások 8 Szövegek8 Szövegek

421 Angol helyesírás421 Angol helyesírás 422 Angol etimológia422 Angol etimológia 423 Angol szótár423 Angol szótár 434 Német szinonimák434 Német szinonimák 435 Német nyelvtan435 Német nyelvtan 446 Francia verstan446 Francia verstan 447 Francia tájszólások447 Francia tájszólások 448 Francia szövegek448 Francia szövegek

Egyetemes Tizedes OsztályozásEgyetemes Tizedes OsztályozásETOETO

Henry Henry La FontaineLa Fontaine (1853-1943) egyetemi (1853-1943) egyetemi tanártanár

Paul Paul OtletOtlet (1868-1944) ügyvéd (1868-1944) ügyvéd 1895 – első nemzetközi bibliográfiai 1895 – első nemzetközi bibliográfiai

kongresszus – Nemzetközi Bibliográfiai kongresszus – Nemzetközi Bibliográfiai IntézetIntézet

Világbibliográfia terveVilágbibliográfia terve Mandello Gyula (1868-1919)Mandello Gyula (1868-1919) TO – ETOTO – ETO


az emberi ismeretek egészét felölelő egyetemes rendszer; az emberi ismeretek egészét felölelő egyetemes rendszer; részletezettsége nagyobb minden más osztályozásnál; részletezettsége nagyobb minden más osztályozásnál; jelzetei egyértelműen rögzítik a szakok sorrendjét; jelzetei egyértelműen rögzítik a szakok sorrendjét; a számjelzetek alkalmassá teszik nemzetközi használatra; a számjelzetek alkalmassá teszik nemzetközi használatra; jelzetalkotási módszerei lehetővé teszik a táblázataiban fel jelzetalkotási módszerei lehetővé teszik a táblázataiban fel

nem sorolt fogalmak osztályozását is; nem sorolt fogalmak osztályozását is; új fogalmak beépítése a táblázatokba folyamatosan új fogalmak beépítése a táblázatokba folyamatosan

megoldható a tizedes számok továbbosztásával és az üresen megoldható a tizedes számok továbbosztásával és az üresen hagyott számok felhasználásával; hagyott számok felhasználásával;

bibliográfiai, katalóguskészítési és raktározási célra egyaránt bibliográfiai, katalóguskészítési és raktározási célra egyaránt használható használható


a főosztályok sorrendje (a Dewey által választott a főosztályok sorrendje (a Dewey által választott Bacon- féle tudományfelosztás következményként) a Bacon- féle tudományfelosztás következményként) a korszerû tudományrendszerezésnek sem filozófiai, korszerû tudományrendszerezésnek sem filozófiai, sem elméleti, sem gyakorlati információs sem elméleti, sem gyakorlati információs szempontból nem felel meg; szempontból nem felel meg;

a rokon tudományok és tudományágak elszakadnak a rokon tudományok és tudományágak elszakadnak egymástól, például a társadalomtudományok a egymástól, például a társadalomtudományok a történelemtudománytól, a természettudomány egyes történelemtudománytól, a természettudomány egyes ágai alkalmazásaiktól (kémia - vegyipar; villamosság ágai alkalmazásaiktól (kémia - vegyipar; villamosság fizikája - elektrotechnika stb.); fizikája - elektrotechnika stb.);


összezsúfolódtak egyes főosztályokban önálló tudományok és összezsúfolódtak egyes főosztályokban önálló tudományok és szakterületek, például az alkalmazott tudományok szakterületek, például az alkalmazott tudományok főosztályában az orvostudomány, a műszaki tudományok főosztályában az orvostudomány, a műszaki tudományok egész sora, a mezőgazdaság, az üzemszervezés és egész sora, a mezőgazdaság, az üzemszervezés és közlekedésszervezés, továbbfeldolgozó iparok stb. közlekedésszervezés, továbbfeldolgozó iparok stb.

Ugyanakkor egyes teljes főosztályokat szűkebb Ugyanakkor egyes teljes főosztályokat szűkebb tudományterületek foglalnak el, például 1 Filozófia és tudományterületek foglalnak el, például 1 Filozófia és lélektan, 2 Vallás, teológia. Ennek következtében viszonylag lélektan, 2 Vallás, teológia. Ennek következtében viszonylag önálló és jelentős szakok (például rádiótechnika) a további önálló és jelentős szakok (például rádiótechnika) a további részletezésüket igen hosszú jelzettel kezdik; részletezésüket igen hosszú jelzettel kezdik;

a tizedes számjelzetek használata mechanikusan túlságosan a tizedes számjelzetek használata mechanikusan túlságosan merev keretek közé szorítja az osztályozást, és ez a merev keretek közé szorítja az osztályozást, és ez a részletezésnél a fogalmak erőszakolt felosztásához vezet. részletezésnél a fogalmak erőszakolt felosztásához vezet.


Teljes kiadás (kb. 120-200 ezer fogalom) Teljes kiadás (kb. 120-200 ezer fogalom) Közepes kiadás (kb. 50-60 ezer fogalom) Közepes kiadás (kb. 50-60 ezer fogalom) Rövidített kiadás (kb. 15-25 ezer fogalom) Rövidített kiadás (kb. 15-25 ezer fogalom) Speciális (szakágazati) kiadások Speciális (szakágazati) kiadások

Az ETO struktúrájaAz ETO struktúrája Főtáblázat, amely az elsődleges tárgykörök jelzeteit Főtáblázat, amely az elsődleges tárgykörök jelzeteit

tartalmazza. tartalmazza. Segédtáblázatok és alosztások, amelyek közlik : Segédtáblázatok és alosztások, amelyek közlik :

a jelzetek kapcsolásának módozatait komplex jelzetek a jelzetek kapcsolásának módozatait komplex jelzetek létrehozása céljára, továbbá a nem az ETO-ból származó létrehozása céljára, továbbá a nem az ETO-ból származó elemek felhasználhatóságának lehetőségeit; elemek felhasználhatóságának lehetőségeit;

azokat a fogalmakat vagy ismertetőjegyeket, amelyek a azokat a fogalmakat vagy ismertetőjegyeket, amelyek a táblázat minden részében használhatók, és amelyek éppen táblázat minden részében használhatók, és amelyek éppen ezért a főtáblázatban nem fordulnak elő; ezért a főtáblázatban nem fordulnak elő;

azokat a fogalmakat vagy ismertetőjegyeket, amelyek csak azokat a fogalmakat vagy ismertetőjegyeket, amelyek csak azokkal a tárgykörökkel kapcsolatban használhatók, azokkal a tárgykörökkel kapcsolatban használhatók, amelyek számára kidolgozták őket, továbbá esetenként ott, amelyek számára kidolgozták őket, továbbá esetenként ott, ahol jelzik, hogy használhatókahol jelzik, hogy használhatók

Az ETO főtáblázataiAz ETO főtáblázatai0 Általános tartalmú művek0 Általános tartalmú művek1 Filozófia, pszichológia1 Filozófia, pszichológia2 Vallás, teológia2 Vallás, teológia3 Társadalomtudományok3 Társadalomtudományok4 (1964 óta betöltetlen főosztály, eredetileg Nyelvészet)4 (1964 óta betöltetlen főosztály, eredetileg Nyelvészet)5 Alaptudományok. Matematika. Természettudományok5 Alaptudományok. Matematika. Természettudományok6 Alkalmazott tudományok6 Alkalmazott tudományok7 Szépművészetek. Iparművészetek. Szórakozások, játékok, 7 Szépművészetek. Iparművészetek. Szórakozások, játékok,

sportsport8 Nyelvészet. Irodalom8 Nyelvészet. Irodalom9 Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem9 Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem

Tizedes elvű hierarchiaTizedes elvű hierarchia

6 6 Alkalmazott tudományokAlkalmazott tudományok62 62 Műszaki tudományok Műszaki tudományok 621 621 Általános gépészetÁltalános gépészet621.3621.3 ElektrotechnikaElektrotechnika621.39621.39 HíradástechnikaHíradástechnika621.396621.396 RádiótechnikaRádiótechnika621.396.6621.396.6 RádióberendezésekRádióberendezések621.396.61621.396.61 Rádióadó berendezésekRádióadó berendezések

Önálló általános alosztásokÖnálló általános alosztások

Nyelvi alosztásokNyelvi alosztások Jele: =...Jele: =... Formai alosztásokFormai alosztások Jele: (0...)Jele: (0...) Földrajzi alosztásokFöldrajzi alosztások Jele: (1/9)Jele: (1/9) Etnikai (népi) alosztásEtnikai (népi) alosztás Jele: (=...)Jele: (=...) Idő szerinti alosztásokIdő szerinti alosztások Jele: "..."Jele: "..."

Nem önálló általános alosztásokNem önálló általános alosztások

Szempont szerinti alosztásokSzempont szerinti alosztások Jele: .00...Jele: .00...

Általános ismérvek szerinti alosztásokÁltalános ismérvek szerinti alosztások Jele: -0...Jele: -0...

Nem önálló speciális alosztásokNem önálló speciális alosztások

Kötőjeles speciális alosztásokKötőjeles speciális alosztások Jele: -1/-9Jele: -1/-9

Pont nullás speciális alosztásokPont nullás speciális alosztások Jele: .01/.09Jele: .01/.09

Aposztrófos speciális alosztásokAposztrófos speciális alosztások Jele: '...Jele: '...

Számvégződéses speciális alosztásokSzámvégződéses speciális alosztások Jele: ...1/...9Jele: ...1/...9

Jelzetelemek által kifejezett Jelzetelemek által kifejezett fogalmak összekapcsolásárafogalmak összekapcsolására

ÖsszekötésÖsszekötés Jele: Jele: ++ ÖsszefoglalásÖsszefoglalás Jele: Jele: // Mellérendelő viszony Jele: : Alárendelő viszony (vagy sorrendrögzítés)

Jele: :: Csoportosítás (vagy közbeékelés)Jele: [...]

Az ETO-ban használható jelekAz ETO-ban használható jelek+ + (plusz jel)(plusz jel) ÖsszekötésÖsszekötés/ / (...-tól ...-ig) (...-tól ...-ig) ÖsszefoglalásÖsszefoglalás: : (kettőspont)(kettőspont) Viszonyítás (mellérendelő)Viszonyítás (mellérendelő):: :: (kétszeres kettőspont)(kétszeres kettőspont) Viszonyítás (alárendelő)Viszonyítás (alárendelő)==... (egyenlőség jel)... (egyenlőség jel) NyelvNyelv(0...) (0...) (zárójel nulla)(zárójel nulla) Dokumentum formájaDokumentum formája(1/9) (1/9) (zárójelben szám)(zárójelben szám) Földrajzi helyFöldrajzi hely(=...) (=...) (zárójel egyenlő)(zárójel egyenlő) Etnikum, népEtnikum, nép"...„"...„ (idézőjelben szám)(idézőjelben szám) Időpont, időszakIdőpont, időszak-0.-0..... (kötőjel nulla)(kötőjel nulla) Általános ismérv, pl.: Általános ismérv, pl.:

anyag,személyanyag,személy-1/-9 -1/-9 (kötőjel és szám)(kötőjel és szám) Speciális ismérvSpeciális ismérv.00..00..... (pont nulla nulla)(pont nulla nulla) Szempont, szemléletmódSzempont, szemléletmód.0..0... (pont nulla és szám).. (pont nulla és szám) Speciális ismérvSpeciális ismérv''... (aposztróf és szám)... (aposztróf és szám) Speciális ismérvSpeciális ismérv

Documents

Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek