Oózsef Attila Tudományegyetem Pedagógia Tanszéke

Az általános iskolai technika tantárgy nevelési

és képzési funkciója

DOKTORI ÉRTEKEZÉS

Szerző: Vas Miklós

Szeged, 1984

Tartalom

Bevezetés '

1I.1. A technikai nevelés kialakulásának történeti

előzményei 5

1I.2. A technikai nevelés szinterei, folyamata 11

11.3. A technika tantárgy elemzése 15

3.1. A tantárgy nevelési célkitűzései 19

3.2. A tantárgy képzési célkitüzései.. 26

11.4. A célok megvalósitásának feltételei 39

11.5. A tantárgy oktatásának eddigi tapasztalatai 54

11.6. A célok megvalósitásának lehetőségei 76

III. Tanulsógok, következtetések, javaslatok 98

Irodalomjegyzék 105

Mellékletek:

z.

1. A technika tantárgy nevelési célkitűzései 2. Az ismeretek egymásraépülése néhány kiválasz-

tott témában, .

3. A zárt áramkör alapfogalom részfogalmai 4. A müszaki.ábrázolás alapfogalom és részfogalmai

5. A talaj alapfogalom és részfogalmai 6. A szaporitás alapfogalom és részfogalmai 7. A technika szak órai és vizsgaterve, 1977/78 8.. A technika szak óra- és vizsgaterve, 1981/82

9. A technika szak óra- és vizsgaterve, 1983 10. Atanulókkal és a tanárokkal készített interju

kérdései. 11. A famunkák téma ellenőrző feladatlapja 12. A "Kerék és a kocsi" c. téma egyik foglalkozá-

sának vázlata 13. A pneumatikus vetőfej tervvázlata 14. Gyakorlókert nélkül is tanitható mezőgazdasági

ismeretek

Az ólt31ános iskolai tech nika tantérAy nevelési

és képzési funkcióda,

I. Bevezetés - .

A napjainkban végbemenő tudományos-technikai.

forradalom következtében az ismeretek mennyiségének gyara-

podása rendkivül felgyorsult, megkétszereződésük egyre rög

videbb idő alatt megy végbe. A termelóstechnikai eszközök

és technológiák gyors fejlődése a termelésben dolgozó em-

ber számára az ismeretek állandó bővitésót, m©ogujitását

követeli peg, sőt a tormén- és technológiai váltások jól

mobilizálhatd, szakmavéltásra is képessé tevő isnoreteket

igényelnek. Mindezek alapján változtatni szükséges a szak-

mai képzésben, szük területekre lehatárolt, technológia-

centrikus ismeretnyujtés helyett elméletileg szélesebb és

mélyebb alapokon nyugvó, általánosabb érvényü tudást kell

biztositani,, amelynek birtokában a dolgozó képes viszony-

lag rövid speciális képzés utón uj technológiákat megis-

merni, illetve azokban eredményesen dolgozni. .

Ezen uj igények természetesen nem hagyhatják

érintetlenül az általánosan képző iskolákat sem, hiszen

ezek végzik a majdani szakmai képzés számára az alapozást,

mindazon ismeretek nyujtésávai, amelyre majd épiteni lehet.

A kommunista nevelés, általános célját a sokoldaluan /min-

donoidaluan/ fejlett embereszményben jelöli meg. A minden

irányban nyitott ember olyan általános képzést, inditást

kell, hogy kapjon, ami lehetővé teszi számára, hogy teljesen

2

érdeklődése, hajlama.,.tehetsége. 'szerint. válasszon.magának.

tevékenységet, széleskörű ismeretek alapján választott

munkája őrömteli ,, alkotó. munka , legyen, . Bármilyen. munkát, . .

végez is valaki napjainkban, de méginkább . már a közeljövő-.

ben .. egész .életébén körülveszi egy technikai. környezet, . .....

melyhez alkalmazkodnia kell, azt érteni, megóvni. és. fejlesz-

teni kell tudnia. Ezen megállapités igazságát talán nem•3as .

szükséges bővebben indokolni. Elegendő-rövid utalásként az

orvosok munkáját szemügyre venni, akik ma már, . csupán .bio.-

lógiai . jellegü ismeretek birtokában nem . lennének képesek

magasszintü gyógyitó munkára. Naponta kell használniuk.kü--

lönböző elektromos mérőeszközöket, . bánniuk . izotópokkal,

fényt vezetn i tudó hajlékony üvegszálas kábelekkel; röntgen-

és fotótechnikai eszközökkel de nem ritkaság ma már a szá-

mitógépek rendszeres használata sem.

A műveltség, a korábbi idealista felfogásokkal

ellentétben, nem szükithető le a szellemi javakra, annak

része a gazdasági, technikai kultura is. Ennek megfelelően

az általános iskolában is, az egységes nevelési folyamaton

belül egyikfő feladat a technikai nevelés. .

Ennék 'megvalósitésá , elsősorban az - ' 1977-ben

bevezetésre került - technika tantárgy feladata. A tantárgy-

gyal kapcsolatos vizsgálatokra Egerben jó lehetőségek vannak.

Egyrészt a Mo'Si Minh Tanárképző Főiskola képez technika sza-

kos általános iskolai tanárokat, másrészt 2. . sz. gyakorló ál-

talános iskolájában, mára tanterv országos bevezetését meg-

előzően, kisérletként is oktatták a tantárgyat.

Ennek következtében már összegyült , ahnyt tapasztalat .amény.!

nyÍ elegendő.bizonyos landenciák.felismerésére„.illetVe an-

nak negállapitéséra 0-hogy milyen további-vizsgálatokat azük-

séges Végezni * a-folyamatos tantérgyi korrekció érdekében'

•

Célszerű mindenekelőtt annak a vizsgá/ata ,hogy

a technika tantárgy tanitése és.az,ehhez kapcsolt iskolai

és egyéb szintereken végzett, tevékenység-mennyiben

megfelelni a technikat nevelés ás képzés-célkitüzéseinek.

,061.mobiltzálható ibmeretek csak,a , jelenleginél

szélesebbkörii, biztos elméleti alapokra épülhetnek..Az is-

kolának egyre.inkébb a tartósan érvényes-éltalánost kel/ .

tanitania, nem a.gyorsan elavuló konkrét egyedit. Ugyanak-,

kor az iskola egyre kevésbé adhat "befejezettn ismereteket,

ás ez a tény olyan végzős növendéket tételez fel. aki.egész

életében képes lesz majd önálló ismeretszerzésre is. Ha ezek

a megállapitások érvényesek a szakmai képzésre, méginkább

igazak az általánosan képző iskolák munkájára. •

E dolgozat megiréSének célja annak vizsgálata,

hogy az általános iskolai technika tantárgy céljaiban, tar-

talmában, követelményrendszerében mennyiben képes megfelel

ni az uj elvárásoknak. A rendelkezésre álló időkeret , a

tárgyi,. ás személyt - feltétélek.lehetővé.teszik.e a célek- .-

megvalósitását. Ennek érdekében célszer0 a tantárgy tanitásáw

nak eddigi legfontosabb tapasztalatait 14 összegezni.-

A vizsgálódásszintereii, A Ho Si M4nh.Tanérképző

Főiskola 2.sz. ás 4.sz.:gyakorleváltalános iskoléja, valamint

Eger város.és. Haves megye néhány általános iskolája.

A, probléma feltárására használt módszerek közül,.

elsősorban a tantárgy tantervének .és .munkatankönyveinek e -

lemzőse kap hangsulyt ; valamint a kiválasztott jskolákban

folyó megfigyelések, , tanárokkal ős tanulókkal folytatott..

interjuk és a més forrasokból rendelkezésre . á1/ó..tanitási,

tapasztalatok összegezése. Az oktatás'. nevelés eredményes.

ségének vizsgélatát ,.néhány.témazáró ,tesztlap 'elemzése. egé.

szita. ki ,. ,ahol bizonyos szintig mérhető . adatokét nyerhetünk

pl. az alap- és részfogalmak tartalméról,, mélységéről, az

összefüggések megértéséről, . de bizonyos mértékig a . probléma

megoldó képesség ' fokérce, . a motiváltság szintjéről is,

A vizsgálódós eredményei alapján lehet javasla-

tokat tenni a célok megvaiósitásának.utjára,.a tantárgy .

tanítási módszereinek ujragondoláséra, a tanitóst végző ta-

várok szemléletének formalésára..

II/10 A technikai nevelés kialakulésénak történeti előzményei

Egy-egy tantárgy megjelenése sohasem független

az előzményektől. Az, hogy a nevelés fő területei közül melyik

milyen hangsulyt kap, mindig kapcsolatban van a társadalom

értékrendjével. Mésképpen fogalmazva; a. nevelés, céljaiban

és tartalméban mindig társadalmilag meghatározott. A technika

tantárgy tartalmában. de főként céikitüzéseiben jelentkező

uj vonások is jobban érthetőek, ha egy rövid történeti visz

szapillantást teszünk.

• A kezdetleges térsadalomban a társadalmi gyakor-

lat és a nevelés differenciálatlanul egybeesik, Az élethez

szükséges ismeretek elsajétitása lényegileg a mindennapi te-

vékenységbe égyazott uténzés. A technikai fejlődés ás a

vele együtt fejlődő gondolkodás bizonyos fokán kialakult sz

ember fetisizált, mágikus viszonya a környezetéhez. Bizonyos

mértékig mér képes volt a természet erőire hatni saját cél-

jai érdekében, de továbbra is ki volt szolgáltatva a termé-

szet ős a társadalom vakon ható erőinek, életében nagy sze-

repet játszott a véletlen. Bár mér meglehetősen bonyolult

technikai fogátokat ás müveleteket végez, de még nincs tisz

téban a megvalósitandó cél pontos. reális utjával. A folya-

mat eredménye már valószinü, de még bizonytalan. A mégis

segitségével kivánjék sz eredményt befolyásolni. ás a tech-

nikai műveleteket rituális aktussá téve, lényegileg azokat

ismételve megismerésüket ás fennmaradásukat is segitették.

A termelőerők fejlődése magával horta az oszi.,

tálytársadalmak kialakulását és a rabszolgatartó társadalom-

tól kezdődően mér kimutatható a munkafogalom társadalmi osz- télyhoz kötőttsége.

6

A termelés és .a társadalom további fejlődésével a munkate-

vékenységek differenciálódása a vele kapcsolatos erkölcsi

felfogások nagy változatosságához vezetett.

A rabszolgatartó társadalom megvetette a munkát,

a szabadok számára alantas, és méltatlan tevékenységnek

tartotta. Piston /i.e.427-348/ szerint a munka, a lelket el-

durvitja, s igy képtelen az ember az "ideák világánakw szem-

lélésére. Arisztoteles /i.e.384-322/ is csupán a gondolko-

dást ismeri el méltó tevékenységnek. A társadalom nem gon-

doskodott a rabszolgák intézményes neveléséről, csupán né-

hány - bizonyos kvalifikációt igénylő munkakörben /pl. irnok,

hajós/ tartották szükségesnek a képzést.

A középkor első századaiban a főként kolostorok-

ban folyó nevelés céljait az egyház szabta meg. A munka meg

itélése már nem egyértelműen negativ, sőt a dolgozó rendek

sokat tettek a termelés technikájának fejlesztéséért és bi«

zonyos szintű terjesztéséért is. A nemesek számára azonban

a munka továbbra is lenézett tevékenység maradt, 'csupán a

nők kaptak a háztartás vezetéséhez szükséges gyakorlati is-

mereteket /varrást, fonást, szövést, himzést stb./. A job-

bágy gyermekek csupán szüleik mellett dolgozva sajátitották

el munkaismereteiket. A XIV-XV. században a kézművesség

fejlődése eredményeként megjelenő céhekben, mér egymásra

épülő képzési fokozatok alkotnak meghatározott rendszert

/elemi, ismeretek inasidő - legényévek -► mestermű - vándor-

lés - mesterré avatási. A reneszansz korban, mikor a polgár-

ság is mind fokozottabban résztvesz a termelő munkában,

uj embereszmény jelenik meg, a sokoldalu ember, mér felbuk-

kan a munka erkölcsi értékének megfogalmazása. .

Morus Tarnős ./l478 1535/ "Utópia" c. művében a

gyermekeket az iskolában földművelésre, és ezenkivűl egy

mesterségre tanítják. Lényegében az 8 eszméitől indul el az

a hosszu léncolat, melyotCampanolla, Bellers, Morelly, .

Babeuf, Fourier, Owen alkot. Campanelia a földművelés és

állattenyésztés tarvitása mellett valamennyi mechanikai mes-

terségben való képzést is fontosnak tartja, Boiler s munka-

kollégiumokban megvalósitandó oktatást javasol ős jól latja

a munka személyiségformáló hatását is /"... a kéz, amelyet

foglalkoztatunk, hasznot fog hajtani, az értelem, amelyet

a munka élesit, bölccsé érik, és az alávetett önakarat de*,

rék és j6 emberré tesz"/ r Morelly követeli minden polgár

munkakötelezettségét.is.. Bam beuf olyan nevelőintézetek fel-

állitását sürgette, amelyekben a tantárgyak széles skálája.

mellett a mezőgazdaság és a mechanikai mesterségek munkái-

ban is képezik az ifjuságot. A munka ős nevelés .összekap-

csolása. még hangsu.lyossabban jelentkezik Fourier nézeteiben.,

ihol az előbbiek mellett a művészetek és tudományok minden

ágának. megismertetése is cél, és a tanulmányok iránti ét^--

dek3.ődés felkeltás-ének eszkőze a fizikai munka... Owen ezeket

az elveket gyakorlatilag is megvalásitotta. Rendkivűl nagy

j,elentősógü az a megállapitása, hogy "minden egyén valameny-

képességét és természetes adottságát ápolni ész .erejéhez

mértsn fe jeleszteni kell". A nevelésnek a munkával, az

mereteknek az.élettel, gyakorlattal való ősszekapcsolésának

MO E3

gondolata számos ráás gondolkodó, 4s pedagógus műveiben is

fellelhető, mint pl. Comenius, Apáczai. Csere János, Rousseau,

Pestalozzi. Magyarországon elévülhetetlen érdemeket szerzett

ezen elképzelések megvalósításában i eseedik Sámuel, aki

1780 -ban Szarvason Gyakorlati Gazdasági és Ipari Iskolát

alapit. .

A gyakorlatiasság eszméjéből és a korszerű mü-

velődéstől elzárt osztályok érdekeiből indult ki. Eszmény-

képe a pallérozott gazda és a jól képzett iparos..Pedagó-

giai elképzeléseit főleg szociális indítékok vezeték, de fel-

ismerte a munka egész személyiséget formáit hatását is.

A már említett láncolatra ápiti. Marx és Engels

is nevelési rendszerét. Marx tárja fel a "!véset iddológia"

c. munkájában a munkamegosztásból fakadó elidegenülést

/a munkától más emberektől saját emberi lényegétől/,

és ezzel tudományos értelmezését és magyarázatát adja töb-

bek között a nevelés társadalmi meghatározottságának. A kü-

lönböző nézetek, eszmék kialakulásának gazdasági okai van-

nok, a társadalom nézeteit is kitermeli. Az osztálytársadal-

maknak a "megosztott ember" nevelése áll érdekükben, a soka

oldalu embereszmény magasabb szintű ujrafogalmazása már ki-

zsákmányolás nélküli társadalmi berendezkedés mellett képi

zelhető el. A marxi gondolatok egyik legfontosabb eleme,

az oktatás és a termelő munka összekapcsolása. Ennek gya-

korlati megvalósitásában Makarerikó végzett felbecsülhetetlen

értékű uttörő munkát.

9

Hazánkban a reális és életszerű nevelés igényé-

vel fellépő tantervi mozgalom a népiskolai oktatásban a re-form korszakban bontakozik ki /Tessedik iskolája a szakmai

képzést szolgálta/. Ebben az időszakban a munkaoktatás dif-

ferenciálódik, a fiuk számára a mezőgazdasági gyakorlatra,

a leányok részére a kézimunkára és a háztartás vezetéséhez

szükséges ismeretekre. A munkatevékenységet szolgáló tan-

tárgyat később finn elnevezés alapján szlöjdnek nevezték el,

mely német közvetitóssel hozzánk eljutva rányomta bélyegét

az 1905-ős, majd a későbbi tantervekre is. jelentkezett az

a nézet is, amely azt hangsulyozza, hogy olyan iskolában,

ahol szellemi pályára készitik elő a tanulókat, a manuális

tevékenységre nincs szükség.

A Magyar Tanácsköztársaság iskolai reformjában

a munka oktatása tekintélyes helyet kapott. Az oktatás

nevelés gerincének tekintették, melyhez az összes ismeretek

hozzásimulnak, s vele alkotnak együtt egy harmonikus egészet'

A tanácsköztársaság bukása miatt ezek csak elképzelések ma-radtak.

A felszabadulás utáni első évtized spontán kez-

deményezései alapján született gyakorlati foglalkozás tan-tárgy - Meg szovjet tantervek nyomán - a fizikai munkára

nevelést jelölte meg elsődleges nevelési célként, a legfon-

tosabb termelési ágak alapvető ismereteinek elsajátittatásá-

val. /1958/. Hasonló elképzelések vezérelték az ezt követő

időszakot is /1961. III.törvény; az 1962-es tanterv és annak

1973-as tananyagcsökkentése és módositása/, amely során a

legmegfelelőbb oktatási keretek keresése sok buktatóval is járt.

10 -

Az 19E0-as évek végétől indult vita 6s kisérlet-

soraza.t, amely a kézügyesités és a termelési alapi .raeretey-:.

ken tulrautotb technikai műveltség nyujtását tüzte ki nevelé-

si célul, meghozta, azt a. szemlélatváltozást *s,, miszerint.-

a technikai műveltség részét kell, hogy képezze az általé-

nos műveltségnek. Ez nyert polgárjogot az 1972. évi oktar

táspol3tikai határozatban, majd ezt kővetően :a.Magyar,. Tu,do»-

mányos Akadémia, a . Müvelődésügyi Minisztérium felkérésére .

létrehozta Elnökségi Közoktatási Bizottságét, amely elké-

szitette állásfoglalását +ás ajánlásait a. müveltségtartalom

távlati meghatározásában /1975/,. Ebben a kővetkezőkben ~ew

lölte meg a miiveltségi. irányakat , amelyekben inditóst kell

kapniok a felnövekvő fiataloknak /V:

- nyelvt, kommunikációs mGveltség . . . . .

,- matematikai müveltség , ..

»

természettudományos müveltség .

- történelmi ~►társadalmi és polit ikai műveltség

- esztétit;a3. wüveltség . . ..

- testi /szomatikus/ müveltség

~► technikai műveltség.

Ezen elvi álláspont elfogadását kővetően kez

meg a tantervi, munkálatok , melyek egyik eredményeként

került bevezetésre a technika tantárgy.: .

li

11/2. A technikai nevelés .$;zinterei., folyamata

Korunkban mér nem az iskola az egyedüli Anfori.

náció. forrás, és a . nagy tömegű , információt éppen a technika

közvetiti. Nemcsak ebben játszik azonban szerepet, hanem

áthatja . a Inai ember mindennapi életét . is. ; , Mai .felfogásunk ..

szerint környezetünk hérmas összetételű: az időben is első

természeti környezet ma mér makro hatásaiban érzékelhető, ..

/égfia jlat, geográfiai viszonyok/, a fejlődéssel , meghatóm« .

z6 szerepe csökkent. A társadalmi környezet.. melybe az ember

beleszületik, már sokkal, inkább érezteti hatásait az egyes

emberre, a közvetlen mikrowkörnyezetünk pedig egyre inkább

technikai /amber teremtette. -mesterséges/ környezet., Biolá-

giai &étűnk . re ez hat legerőteljesebben, nap mint nap érezzük

az urbanizált életformánk előnyeit és sajnos nem csekély

mennyiségis hátrányait. Környezetünk hatásai természetesen

komplexen és egyidejűleg érnek bennünket ., csak a gazdasági

és

technikai fejlődés következtében arányeltolódás ment vég-

be. Maga a fejlődés is dialektikus kölcsönhatósban zajlott,

a természeti környezet erőteljesen hatott a gazdasági fejlő-

désre, meghatározva irányát, lehetőségeit, a társadalmi fej-

lődés mozgató rugói a , gazdasági tevékenységből erednek , a

technikai fejlődés pedig uj lehetőségeket teremt a természet

kincseinek kiaknázására.

A technikai környezet hatásait a tanulók minden.-

nap érzik, látják, tapasztalják, Nem hagyhatjuk figyelmen

ki.vül a spontán hatásokat, előzetes iemeretei.ket , tapaszta-

latalkat.

12

TeChnikai nevelésük tehát több szintéren folyik, ás a fon-

tosabb szinterek a következők:

a./ A család. A tsnuló elsődleges, legszükebb kör.

nyezete. Hatásai állandóak, rendszeresek. Ezeket a hat6som

kat nagy mértékben meghatározzák az életkörülmények. Falun,

kertes házban nevelkedő tanuló több ismeretet szerez 616

környezetünkr61, mint a városi„ aki viszent több tapaszta.

lathoz jut az ipari tevékenységről , tömegközlekedásről,

nagyobb épitkezésekről stb. Nagy különbségek adódnak abból

is, hogy mi a szülők foglalkozása, milyenek a jövedelmi vi-

szonyaik. Az anyagiak mellett érdeklődésük, hobbyjaik is be

folyásolják, hogy milyen a lakás technikai felszereltsége

ás milyen az eszközök összetétele.

b./ A tömeslcommunikáció. Környezetünk fejlődéséről,

váltszásairól folyamatosan informál a rádió, a sajtó; de k0-

16nösen nagy hatásu e televizió. Hatásaiban sár demokrati-

kusabbnate tOnik, ha abból indulunk ki, hogy ma napjainkban

gyakorlatilag minden háztartésban megtalálható eszköz.

Különbségeket eredményez itt is azonban a családi környezet , amely a tanulók érdeklődésének irányitásában is szerepet ját*

azik. A technikai érdeklődésű tanuló, már tudatesan keresi

ezen információkat, de nemcsak véletlenszerüen találkozik

velük. A kifejezetten technikai tartalmu folyóiratok megren-

delése is a család valamely tagjának /legtöbbször szülő/

érdeklődésétől függ. Ugyanez vonatkozik a kdnyvekre, lexiko.

nekra, és nagy jelentőségO, bogy a tanuló a felmerülő kérdé.

sekro mennyiben kap választ , hasznos utmutatést /szülők fog.

lalkozása, képzettsége/.

13

A különböző híradók, riportok, tudósítások óriási mennyisé-

g0 tényanyagot adnak a technikai neveléshez, és igen nép-

szerüek a kifejezetten tudományos.-technikai műsorok is,

mint pl.. a delta, deltácska, kuckó stb. Az Iskolatelevizió

sugároz technika órákat is, melyek az oktató-nevelő munká

ban ját hasznosithatóak, de a tanulók spontán is találkoz-

hatnak ezen adásukkal az ismétlések során.

c./ Az iskola szerepe változatlanul a legfontosabb.

A sok forrásból származó információ a tanuló számára még

nem tudás, csak ezt az illuziót keltheti. Az ismeretek rend-

szerezésre, rendszerbe illesztésre szorulnak. E mellett az

iskola ismeretnyújtó funkciója sem szünt meg /csak a kizá-

rólagossága/, és az itt nyujtott információ már pedagógia

ilag értékelt, életkori sajátosságoknak is megfelelő, helyes

módszerekkel történő feldolgozása fejleszti a tanulók gon-

dolkodását, formálja szemléletüket. A több szintéren folyó

technikai nevelés tehát semmiképpen sem egyenrangu. Az is-

kola hegemon jellege ebben a folyamatban nem vitatható. .

A technikai nevelés az iskolában sem egyetlen

szintéren folyik. A feladatok megoldása elsősorban a tech-

nika tantárgy feladata, de épiteni kell a más tantárgyak

nyujtotta koncentrációs lehetőségekre is, továbbá ki kell

használni ez uttör8 mozgalom különböző próbái k a vetélkedők,

szakkörök, fakultációs órák, tanulmányi kirándulások stb.

adta lehetőségeket.

A nevelés lehetőségei túlnyúlnak az iskola szer-

vezeti keretein is. Hatásosan kapcsolhatók be ebbe a munkába:

14 -

d./ A közművelődési intézmények. A legjobban felsze-

relt iskola sem rendelkezhet olyan tárgyi /és gyakran sze-

mélyi/ feltételekkel, mint amelyeket a speciális intézmények

nyujthatnak. A könyvtárak mellett sokat segithetnek a muze-

umok, művelődési házak, uttörőházak, ahol az ®cetenkénti. .

foglalkozások mellett rendszeresen is működhetnek szakkörök,

baráti körök, modellező-és egyéb klubok. Ezek az intézmények

tehát mintegy kibővitik az iskola tevékenységi, körét.

e./ A termelő üzemek az előbb felsoroltak mellett

segíthetik a tárgyi feltételek megteremtését /anyag, szerszám,

vetőmag/, de 'különösen nagy segítséget adhatnak a termelő-

munka megismerésében, a munka megszerettetésében. Az a j6

kapcsolat, amely kétoldalu, kölcsönös. Az iskola is nyujthat

esetenkénti társadalmi munkával, kulturnűsor biztositásával

stb. viszonzást. '

A technikai nevelés tehát összetett, egységes

folyamat ás az iskola koordinálásával, valamennyi szintéren

folyó tervszeréi munkával lehet igazán eredményes. A koordi-

nólóshoz a tantárgyat tanitó tanároknak célszerű felmérni

tanulóik előzetes ismereteit, megismerni érdeklődésüket.

A környezeti' aktualitás , mellett a tanulók eredendő érdeklő-

dése lehet az eredményes motiváció legjobb forrása. Tudato-

san kell tervezni ás szervezni az iskolai, és a tanitási órán

kívüli tevékenységeket.. Élő kapcsolatot kell tartani a köz-.

művelődési intézményekkel és termelőüzemekkel. Egymás tevé-

kenységének. céljainak ás lehetőségeinek ismeretével választ-

hatók meg a legcélszerübb tanulói foglalkoztatások, érdeklő

délük ismeretében bizonyos irányításuk, szervezésük is.

- 15

Ilyen módon bontakozhat ki,,az iskola vezető

szerepével a különböző nevelési szinterek kívánt és egys6

gee hatása.

II/3. A technika tantárgy elemzése .

A részletesebb vizsgálódást az .általános iskola

cőlkitüzéseinek ismeretében kezdhetjük el.. Ezt a 114/1977

/M.K. . i1./ . 4M ez, utasitásban bevezetett általános iskolai

nevelési és oktatási terv a következőképpen fogalmazza meg:

"Az általános iskola célja, hogy megalapozza a szocialista

ember személyiségének az ismeret-világnézet-magatartás egy-

ségében történő kialakitását, a társadalmi műveltség alap-

vető javainak az életkor lehetőségeit, figyelembe vevő fel -►

dolgozása utján, építve a fiatalok munkájára, közösségi te-

vékenységére. tapasztalataira.

Az általános iskola:

• nyujtson minden tanulónak egységes, korszerű, tovább-

épithetö alapműveltséget; .. '.

,., céltudatosan alakitsa.ki a tanulókban a dialektikus és

történelmi materialista világnézet alapjait;

• fejlessze a szocialista emberre jellemzi erkölcsi tulaj-

donságokat, a szocialista hazafiságot és internacionalizmust.

a munka és a dolgozó ember megbecsülését, a közösségi maga-

tartást; .

- alapozza meg a tanulók politechnikai müveltségét;

tegye képessé őket a szépbefogadására, megóvására és

megteremtésére;

16

testileg, szellemileg egészséges, edzett nemzedéket

neveljen. .

Mindezzel tegye képessé a fiatalokat arra, hogy cselek

Wien vegyenek részt a fejlett szocialista társadalom épité.

lében: hazánknak aktiv ,állampolgáraivá, öntudatos dolgozói-

vá, védelmezőivé válhassanak."

Ezen célok megvaiós.tását szolgálják a társada-

lomtudományi, a nyelvi, a matematikai, a természettudományi-

technikai, az esztétikai, a vizuális és a testi nevelés tan-

tárgyai,. tantárgycsoportjai. A nevelés fó feladatainak meg

valásitésában minden tantárgynak megvan a maga szerepe, de

természetesen nem egyforma sullyal. A technikai nevelés fő

feladatai eas8sorban a technika tantárgyra hárulnak, de nem

kizárólagosan. Az eredményes nevelés feltétele a többi tan-

tárggyal rendszeresen és kölcsönösen negvalósitott koncentró-

ció is. A munkára nevelés is az összes tantárgy feladata, de

ebben vizsgált tantárgyunknak kitüntetett szerepe vara.

A továbbiakban ezen hivatkozások nem szerepelnek rendszere- sen, ez csupán abból adódik, hogy a vizsgálódások egy tan-

tárgyra vonatkoznak, ás funkciójának kiemelése az egész is-

kolában folyó nevlési folyamatból is ennek érdekében törté -

nik. .

A hivatkozott nevelési és oktatási terv a célo-

kat mér részletesebben fejti ki "Az általános iskolát végzett

tanulók iránt támasztott társadalmi követelmények" c. fejeze-

tében, és ez alapján fogalmazódtak meg magára a technika tan-

tárgyra vonatkozó célok, a kelvetkezőképpen .:

17

"A technika tantárgy tanjtásának alapvető célja, hogy meg-

ismertesse a tanulókat a természet-és társadalomtudományok

korszerű alkalmazásának legfontosabb módjaival a termelés

ben. .

Nyujtson a tantárgy olyan széles körü /termelési, gazda .-

sági, szervezési, társadalmi.-gyakorlati/ ismereteket, ame-

lyek általánosan használhatók, és kelié alapot adnak a tanuw

lóknak további tanulmányaikhoz ás önképzésükhöz. Alakitson

ki jártasságokat az alapvető manuális tevékenységek körében,

fejlessze a tanulók értelmi képességeit, technikai szemléle-

tét, .

Fejlessze a mindennapi életben szükséges technikai, isme-

reteket, jártasságokat, valamint készségeket, és ismertesse

meg a nagyüzemi termelés technikájának, technológiájának a-

lapjait ás a szocialista termelés legfontosabb törvényeit;

szolgálja a fizikai munka megszerettetését, az arra való i-

gény felébresztését, a fizikai munka ás a munkás megbecsülő-

sót.

Alapozza meg a munkához ás a szocialista tulajdonhoz való

helyes viszonyt, értesse meg, hogy egész élettank alapja a

munka.

Valamennyi tevékenységi formájával segitse elő a tanulók

helyes pályaorientációját, illetőleg pályaválasztását.

A célok és feladatok további részletezése kapcsán

megvalósitandó feladat az anyag szerkezete, tulajdonsága,

megmunkálása és felhasználása közötti összefüggés felismerte

tésóvel a világnézet formálása.

18 -

A tanulókat aktivitásra, önállóságra nevelni,

fejleszteni konstruáló képességüket, az önálló tervezés,

az alkotó munka sikerének és örömének biztositása segitségé-

vel.

Ki kell fejleszteni a képességeket, melyek a

munka megtervezéséhez, gazdaságos megszervezéséhez, a köre

nyezet védelméhez, a takarékossághoz /anyag, munka, energia,

idő/ szükségesek. Kialakitani a munka szeretetét, a munkafe-

gyelmet. felelősségérzetet, a munkához való szocialista vi-

szony kialakulását elősegiteni.

A technikai nevelés történeti előzményeinek rö-

éttekintése sorén már megállapithattuk, hogy a tantárgy

megjelenése korunk tudományos technikai fejlődésének termér-

szetes következménye. A korábban hivatkozott akadémiai állás-

foglalás akként határozza meg sz általános müveltséget, hogy

sz olyan társadalmilag szükséges ismeretek és célszem maga-

tartások összessége, amelyekkel sz ember környezetében tájé-

kozódni, módszeresen ujabb ismereteket szerezni, környezeté-

hez aktivari alkalmazkodni, környezetét megóvni és fejleszte-

ni képes.. Az ilyen tipusu általános müveltség szerves részét

képezi a technikai műveltség is.

A technikai nevelés során nem egyszerűen fizi-

kai munkát oktatunk, hanem az emberi munkát általában sajó-

tittatjuk el, mint gondolkodás ás cselekvés egységét. Ugyan-

akkor nem csak munkára nevelünk, az oktatás tartalma ezen

tulmutat, az ismeretanyag ennél szélesebbkőrü.

19

Cél az önálló, kreat.v, probléma felismerő- és megoldó gon-

dolkodás kifejlesztése és a munkával kapcsolatban alapvető

közgazdasági összefüggések felismertetése és alapvető szer.

vezási ismeretek elsajátjttatésa is. Nem cél egye-egy szakma

megalapozása, hanem széles körben alkalmazható alapvető is-

mereteket kell nyu jtani. /beleértve a technika sszélesebbkör0 .

értelmezése alapj6n nemcsak a szorosan vett müszaki, hanem

agro-biológiai, mezőgazdasági technológiai ismereteket is/.

Látni kell ugyanakkor, hogy a technika mindig az ember cél-

jait szolgálja ., valamilyen igényt, szükségletet elégit ki.

A technikai nevelés tehát célra orientált, komp-

lex rendszer, amely egybeforrasztja az oktatés-termelés--

felhasználás láncét ős a természettudományos ismeretek mel-

lett felhasznál társadalomtudományi alapokat is. A korábbi .

gyakorlata foglalkozás tantárgytól tehát, amely elsősorban

a fizikai munkafogásokra koncentrált, igen nagy mértékben

különbözik.

3.1. A tantárgy nevelési célkitűzései.,

A tantárgy céljainak megvalósitását a követelmé-

nyek megfogalmazásában követhetjük nyomon. A nevelés folya-

mat mely során a neveltség különböző szinteken lehet. A ne-

velds folyamata tapasztalatok nyu j tósával kezdődik, ahol gya-

korlatilag nem lehet pontos határvonalat hozni, hogy az is~

meret mennyiben szakmai jellegű /amelyek szintén szerepet

játszanak a nevelési folyamatban is/ ., vagy uspeciálisan° a

nevelés céljait szolgál$.

20

A tevékenység, munka közben elsajátított ismeretek egyrészt

azok folyamatos bővülése, másrészt a nevelés különböző mód-

szereinek alkalmazása révén eljutnak a tudatositás szintjé-

re, majd réndszeres gyakorlás révén szokásokká válnak. /4/

A nevelés céljait, illetve szintjeit lényegesen

nehezebb konkrétan megfogalmazni mint a képzési célok ese-

tében. ahol egy ismeret mélységét, az alkalmazásban elért

külőnbőző fokot, módunk van egzaktabban mérni.

A követélmények szintek szerinti szétbontása

megkönnyiti az elemzést, az egyes részcélok megvalásitása

folyamatának nyomon követését, a különböző szintek kiépité

sőt. /l.sz.melléklet/ A bontást kizárólag e célból és an-

nak tudatában végeztem, hogy gyakran vitatható lehet egy-egy

célkitüzés besorolása, sok a határeset, bizonyos esetben

pedig kategóriákon tul mutató is egy-egy kialakult magatar-

tás. A kategórikus bontást még tovább nehezitik a követelmé-

nyekben fellelhető olyan megfogalmazások, mint pl. tudja,

tudnia kell, tudatosuljon benne, ismerje fel, ismerje, értse

meg, legyen képes ., törekedjék, igyekezzék stb.

Ennek előrebocsátása után kisérjük végig a fon-

tosabb részcélok megvalósítása utját..

A dialektikus materialista vilinézet formáló- . b. ... ...» «. ....... ,- - ! .. .., ... - .rn ~.. .

sóban a II.o.-ban mint ismeret jelenik meg, hogy a kőrnye..

zet anyagai az emberi szükségletnek megfelelően alakíthatók;

a IV.o.-ban ez mér a tudatositás szintjén található meg, ki-

bővitve azzal, hogy a munka sotán az anyagok egyszerű mód-

szerekkel megismerhetők; csaknem ugyanilyen formában ez ujra

.. 21

megfogalmazódik az V.o.-ban. Az ismeretek koncentrikus bővü-

lése eredményeként a VI.o.-ban az anyag belső szerkezetének

megismerhetősége, ezáltal uj anyagok /műanyagok/ létrehozá-

sénak lehetősége kerül tudatositásra. Ugyanilyen szinten

bár nem mint minimális követelmény - a VII.o.-ban a kűlönbö-

zíi.tantárgyakban tanultak, valamint a gyakorlat összefüggése

kerül_ megérttetésre, valamint az, hogy a munka közben meg-g

figyelt jelenségek természettudományos ismeretek segitségé-

vel megmagyaráthatók. Fokozatosan tehát el lehetett jutni

odáig, hogy VIII.o.=bán mér meggyőződéssé válhasson, hogy az

anyag és az energia egyik formájából átalakulhat a másikba;

de "teremthetetlen" és megsemmisithetetlen.

A munkával kapcsolatos fogalmak alakitása az

I.o.-ban azon ismeretek nyujtásával kezdődik, hogy a környe-

zet tárgyai emberi munka eredményei. Ismerniük kell ezen tul•-

menően az otthoni ás iskolai környezetben folyó munkák lénye-

ges elemeit. II.o.-ban ismereteiket bővitjük azzal, hogy a

környezet tárgyait elő kell éllitani, vagyis dolgozni kell.

A munka fogalmáról konkrét képzetekkel kell rendelkezniük

/nem minimum követelmény/. A IV.o.-ban azt a felismerést,

hogy a készitett tárgyasnál a forma és a funkció egységet al-

kot, valamint hogy az alkotó munka szépség és örömforrása

lehet, mér a tudatositás szintjének minósithetjük. Ugyanilyen

szintű, bár nem minimum követelmény V.o.--ban a törekvés c -

sa ját .» és mások munkájának tárgyilagos elbiráláaára. Ismeret-►

szerzés a dolgozók életének megfigyelése, űzemlátogatésok al-

kalmával a Vl.o.-ban, és tudatositás szintű ebből fakadóan

~ 22 M r

a dolgozók iránti tisztelet, valamint szülei és környezete

munkájának megbecsülése. VII.o.-ban a munkamegosztás szük-

ségességének felismerése, valamint az, hogy minden munka 3-

gényel fizikai és szellemi erőfeszitést, siintén a tudatosig

tós szintjén áll. VIII.o.-ban ez szélesedik azzal, hogy tár-

sadalmunk alapja a munka, és mindenkinek dolgoznia kall , .

valamint minden munkahelyen folyamatosan ős sokat kell tanul-

ni.

Párhuzamosan alakulnak a munkaszokások. I.o.-ban

a követelményeket kell tudatositani a pontos, szép és egyen-

letes munkavégzésre vonatkozóan, valamint a ba lesetmegelőzés-

sel és a helyes testtartással kapcsolatban. Már itt szokássá

kell hogy váljon az anyagok takarékos felhasználása, valamint

a munka- és osztályterem tisztántartása, és ez minden további

osztályban ujra követelmény, azzal bővitve, hogy a VI.o.-ban

erre már másokat is figyelmeztessen a tanuló. Ezzel megegye-

z6 a balesetmentes munkavégzésre vonatkozó szokások alakitá

sa is, a VIII. o. -ban eljutva addig a szintig, hogy az elői-

rásokat msgbizhatóan betartják.

A munkához való szocialista viszonyi ás a közős-

ségi érzés alakitásában az I.o. azt tűzi ki célul nem mi-

nimum követelményként -, hogy a munka során fokozatosan erő-

södjön a közösségi érzés és találjanak örömet a munkában és

annak eredményeiben. II.o.-ban a munkamegosztás alapvető for-

máiról kell ismeretet szerezniük, és szokás szintű az az el-

várás, hogy készségesen segítsen társainak a munkában.

- 23

Ugyanez a IV.o.-ban, ás nem is mint minimum szint, olyan mó.

don kerül megfogalmazásra, hogy erejéhez mérten segitsen

társainak, ás hasonló szinten, mint a II.o.-ban az V.o.-ban

jelenik meg ujra. Itt az épitkezésben fellelhető egy kis bi-

zonytalanság, bár a szokások kialakitásának folyamatában nem

minden esetben állithatjuk, hogy a sorrend szigoruan kötött.

Alsóbb osztályokban elképzelhető, hogy rendszeres követelés.

eel ás gyakorléssal kialakul egy szokás, de tudatositésa,

amely pedig egy alacsonyabb fok, később következik be,Addig

tekintély elv alapján hajtják végre/. Szokás a mások munká.

jának megbecsülése és nem minimum szint az örömszerzés m6.

soknak maga készitette tárgyakkal. VI.o.-ban a mások munk6.

jának megbecsülése tudatositás szintü. VIl.o.ban ismerete.

ket kell szerezzen a szocialista országok közötti együttmü-

ködésről, valamint a páros- ás csoportmunka szervezéséről.

A VIII.o.-ban a. tanuló bekapcsolódása a munkahely fejlesz-

tésével összefüggő munkákba, már meggyőződésből fakadó ma.,

gatartás, több is mint egyszerüen szokás,

AgAlyaorientéciót.ill• pályaválasztást vala

mennyi tantárgy közül a technika segiti leginkább. A dön-

téshez elegendő információ kell, ás a tantárgy ismeretanya

ga ezt széles körben képes biztositani.

Már elkezdődik az információ gyüjtés

az otthoni ás az iskolai környezetükben folyó munkák lénye-

ges elemeinek megfigyelésével. Il.o.-ban a szülők, rokonok,

ismerősök munkája iránti érdeklődés során már különböző

foglalkozásokról is hallanak. A IV.0.-ban a lakóhely, megye,

környék nyersanyagai, termékei megismerése során hasonló-

képpen.

24

A felső tagozatban a különböző ipari gyártástechnológiák és •

a növénytermesztési ős állattenyésztési technológiák ismer-

tetése magával vonja szakmák ismeretét is /legalább megneve-

zés szintjén/. A legtöbb konkrét ismeretet a minden évben

szereplő űzeml'togatésok adják. A VLo.»-ban a munkamegosztés

felismerését a VII.o..ban néhány a tanuló számára legin~

kább vonzó A. szakma ismerete követi, a VIII.o.ban pedig ada-.

tokat kell gyüjtenie különböző szakmákról.

Mindezen tevékenységformák beépülnek az iskola

pályaorientációs munkájába,. és az osztályfőnöki Órákon,' kis-

lönböző pályaválasztási rendezvényeken tapasztaltakkal együtt

érik el céljukat. .

Hasonló módon végig lehetne vezetni a technika

tantérgyban rejlő nevelési lehetőségeket a nevelés valameny-

nyi fő feladatával kapcsolatban. Pl. 'folyamatosan fejleszt--

hetjük a tanulók esztétikai izlését. A rendezettség, rend

esztétikuma állandóan jelen van a célszerűen berendezett ős

rendbentartott mühelyben, gyakorlókertben /ahol a növények

esztétikuma még külön is kiemelhető/. Az igényesen, szépen

elké3zitett rajzok,. munkadarabok, ahol a célszerűség kapcso

lódik a szép megjelenéssel, mind igényességre nevelő és iz-

lésformáló moz.zanatpk, amelyek elvezetnek a szépség elvontabb

fogalmi megragadásához is, valóban felismertetve az alkotó

munka szépségét és örőmét.

.E- rövid elemzésnek azonban nem ez a célja

hanem annak vizsgálata, hogy.a tananyag elrendezése, épitke-

zése, megfelelő-e a nevelési célok eléréséhez, a követelmények F

25 -

megfogalmazása pedig elegendő eligazitást és segitséget ad.-e

a pedagógusnak azok megvalásitásához.

Az elemzés kapcsán arra e megállapitásra jutha-

tunk, hogy a néhány helyen tapasztalható kisebb kővetkezet.r.

lenség és a helyenként nem, egészen világos és egyértelmű.

megfogalmazások ellenére alapjában ás egészében a célok és

követelmények helyesek é6 megvalősithatók. . Igaznak kell elfogadnunk azt; hogy egy megfele

lően felépitett nevelési stratégia sikere nem elsősorban a

megfogalmazés mikéntjén dől el, hanem a megvalósitás folya-

matában. A helyes munkaszokások a tanár rendszeres ős követ...

kezetes óravezetése eredményeként alakulnak ki, ha a kivite-

lezés fázisában megköveteli a fegyelmet, rendet, pontosságot {

mindig ügyelve a biztonságos munkavégzésre, e munka közbeni

helyes testtartásra, anyagokkal való takarékoskodásra, a.

munka utáni rendrakásra ós a szükséges tisztálkodásra. Töre-

kedvi kell egyben ezek tudatositására, szükségességének be-

láttatéséra is. .

Ugyanakkor célszerű lenne tovább kutatna: a né

veltségi szintek pontosabb elkül.önithetőságének lehetőségét,

lekűzdve a helyenként fellelhető nomenklaturális problémáp

kat, és a tantárgykorrekciós munkával párhuzamosan töreked

.ni a célok, követelmények világosabb ős egyértelműbb megfo-

ge lmazására..

26

3.2. A tantárgy képzési célkitüzései

A képzés fogalma a nevelés irányultságát jelőli,

mely két féle lehet: általános és speciális, szakmai. /3/

Az általános iskolában az elsőn van a hangsuly, azoknak az

alapoknak a kialakításán, melyekre a speciális képzés később

ráépithető lesz. A korszerű müveltség egyaránt tartalmaz hu-

mán és reál elemeket, vagyis vannak olyan természettudomá-

nyos és technikai ismeretek, amelyek a szakmai műveltségnek

is elemei. Ezek a közös müveltségtartalmak teszik elsősor-

ban lehetővé a rugalmasabb szakmai képzést.

A tananyagon belül ismereteket és tanulói tevé-

kenységeket különböztethetünk meg , melyeknek a tanulási fo-

lyamatban szerves egységet kell alkotniok. A tananyag törzs-

ás kiegészitő anyagra osztott, melyből az előbbi megtanitá --

sa kőtelező. Ez képezi a tanulók minősítésének alapját is.

A kiegészitő anyag figyelembe vehető, de ebből elmarasztaló

osztályzat nem adható. Az érdemjegyeknek tükrözniök kell a

tanulók neveltségi szintjét is. A felső tagozatban két vál-

tozat került bevezetésre az A /ipari/ és a 8 /mezőgazdasági/.

A tanterv az 1-8 osztály tananyagát az alábbi

fő tématípusokra bontva tartalmazza:

Anyagok és alakításuk 1-7 osztály Épitő és szerelőelemekkel végzett gya- korlatok 1-4

Otthon és technika 3

Technikai modellek készitése, szerelő-gyakorlatok - 5-7 Üzemlátogatás 5-8

Elektromos szerelések 8

~

27

A lakás fütése, vizellátésa. Háztartási

berendezések, eszközök, gépek. A villa-

mosenergia-termelés és fogyasztás alapjai 8 osztály

A témákba beépülve végig megtalálhatóak a müszaki rajz elemei, valamint az eszkö-

zök, szerszámok ismerete ás balesetmentes használata, és az anyagvizsgálatok l

Mindezek mellett a "B" változatban:

Talajtan 5-8

Talajművelés 5-8 "

Tépanyagvisszapótlás 6-8 ".

Szaporitás 5-8 "

Növényápolós, növényvédelem 6.8

Betakaritás 5-8 "

A témák ilyen felvázölása jól mutatja a tantárgy

tartalmának belső folytonosságát, egymásraépülését. A tan-

anyagra jellemző az egyes témarészek közötti szoros kapcso-

lat. /Részletesebben a 2.sz. mellékletben./

A két változat megléte azt a jelen állapotot

tükrözi, hogy mezőgazdasági ismereteket városokban tanitani

nehézségekbe ütközik. Ez azonban ellentmond annak az elv

nek, hogy minden állampolgárnak lakóhelytől és nemtől füg-

getlenül azonos alapmüveltséget kell nyujtani. Másrészt ab-

ból kell kiindulni, hogy a tantárgy tartalmában a technikai

környezet modellje kell hogy legyen. Ebben, az ember által

teremtett környezetben a mezőgazdaság is rendkivül fontos,

és különösen az hazánkban. Ilyen módon mindenképpen 'a tan-

tárgy'e véltozatát tekinthetjük megfelelöbbnek, az A válto-

zat könnyen egyoldalu szemléletet alakíthat ki.

"

28

A biológiai-mezőgazdasági ismeretek háttérbe

szorulása néheziti , pi. a környezetvédelmi gondok megoldását,

melyet nem csekély mértékben az ipari-technikai tevékenység

egyoldalu favorizálósa eredményezett, de . hátrányosan érinti

az élelmiszergazdaság területén a pályaorientációt is. Emel-

lett bizonyos mezőgazdasági alapismeretekre társadalmi igény

van ás lesz, mert a kiskert mozgalom az egészséges életmód ,-

ra, 'hasznos' szabadidő felhasználásra szoktat, emellett nem

csekély a népgazdasági haszna sem.

Semmiképpen sem helyes tehát a kényszerhelyzet

re késziteni "ideológiát", hanem a nehézségek leküzdésére,

a megoldások keresésére kell az energiát forditani. A tan-

tárgykorrekciós elképzelések is arra irányulnak, hogy egysé-

ges technikát kell bevezetni, melynek tartalmában a B v61-

tozatra kell épülnie.

A technikai nevelés céljai már eleve determinál-

ják, hogy a tantárgy ismeretanyagát rendkivül széles körből

meríti és szintetizálja, bizonyos esetekben integrálja,

egységes képbe illeszti a máshol szerzett ismereteket is. .

Ebből következik, hogy különös gondot kell forditani a foga.

lomrendszer feltárására.

A követelmények l.sz. melléklethez hasonló szét-

bontása ismeret, jártasság és készség szintekre az elemzés

számára kevés információt adna. Az elméleti ismeretek, is..

meret szinten maradnak, kivéve a tevékenységekhez szorosan

kapcsolódöakat /pl. müszaki rajz elemei, szerszámok ismere-

tével, használatával kapcsolatos ismeretek/,és jártasság

szintjéig kell eljutni általában a tevékenységeknél.

29

Készség szintet a tanterv nem is jelöl meg követelményként.

Az ismeretek elsajátitásának szintjeit ennél lényegesen ári

nyaltabban lehet vizsgálni /ráismerés, megnevezés, reproduk-

ciós szint, operatív alkalmazások különböző fokai stb./,de

ezek feltárása még külön kutatást igényelne, A követelmé-

nyek szerényebb szintje a.manualitás terén egyrészt érthető.

A megnövekedett elméleti ismeretanyag feldolgozása mellett

kevesebb a munkáltatásra forditható idő, nem is lehet tehát

a begyakorlottságot ilyen szintre vinni. Másrészt ez nem is

feltétlenül hiba. A tantárgy koncepciójából következik, hogy

nem cél egy-egy szakma megalapozása. A szélesebb körben nyuj

tott jártasság megfelelő szilárd alap a speciális képzés és

a későbbi önmüvelés számára egyaránt.

A fogalomrendszer feltárására célszerü inkább

figyelmünket összpontositani.. A tananyag egymásraépülése, az

ismeretek lineáris gyarapodása és koncentrikus bővülése egy

hasonlóképpen épitkező fogalomrendszert tételez fel. Ennek

teljes feltárása messze meghaladná jelen dolgozat teljes ter-

jedelmét, hiszen pl. csupán a felső tagozatban 210 fogalmat

határoz meg a tanterv /a tankönyvekben 273 található/. Az

elemzéshez néhány főfogalom épitkezését célszerü tehát mint

modellt megvizsgálni, melyek reprezentálják a teljes tananya-

got. Mivel a témák tudatos egymásra épülése minden esetben

jól kimutatható ., .ez a reprezentatív vizsgálat alkalmas arra,

hogy . a teljes fogalomrendszerről véleményt alkothassunk.

Mivel a tantárgy tanításának alapelve, hogy az ismereteket

tevékenységbe ágyazva sajátitsák el a tanulók, az alapfogal-

makat és a részfogalmakat a hozzájuk kapcsolódó tevékenységekkel

30 -

együtt célszerű vizsgálni ős hasznos, ha utalunk megtanitá-

suk módszereire is.

Az elektromossággal kapcsolatos alapfoku isme-

r-etek a ma embere számára egyszerűen nélkülözhetetlenek.

A tanulóknak erre vonatkozó fogalmait besorolhatjuk a zárt

áramkör alpfogalomba. Ennek tartalmi bővülése figyelhető

meg a 3.sz. mellékletben.

Az áramköri elemek részfogalom V.o.-ban csak a

legfontosabb tartalmi jegyeket foglalja magában jizzó, zseb-

telep, vezeték/. A VI.o.-ban ez mér bővül a kapcsolókkal,

a VII. o.-ban a zsebtelep fogalma a generátor /dinamó/ be-

lépésével átadja a helyét az áramforrásnak, az izzs, fogalom

helyébe pedig VI-VII-VIII.o.-ban a fogyasztó fogalma lép,

ami már rendkivül sokféle gép, eszköz lehet. /Ezek az áltag-

lánositások persze mér előbb is végbemehetnek, a tanulók

előzetes ismeretei révén./

Az,hogy az anyagok elektromoss$9 szempontjából

vezetők ős szigetelők lehetnek ., valamint hogy az óramkö ,r

"működésének" . feltétele a fémes érintkezés, mér az V.o.-ban

kialakul, megalapozva ezzel a későbbi hibakeresősek első

lépését is.

A VI.o.-ban a fogyasztók soros ős párhuzamos

kapcsolása, valamint az áramkörük értelmezése lehetővé te-

szi az ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságát, amit VII.o-

ban a kerékpárnál, VI .II.o.-ban pedig a szerelő gyakorlatok

során, amikor különböző háztartási eszközökkel ismerkednek,

kamatoztatnak is.

- 31 -

A V1II.o.-ban az elektromossággal kapcsolatos

ismeretek képezik az egész tananyag gerincét, melynek fel-

dolgozásával a tanulók képesek az otthon előforduló egysze

rü hibák elháritására, tudják működtetni a háztartás elektro-

mos gépeit, megérthetik a komplikáltabb berendezések müködé-

si elvét. A teljes ismeretanyag birtokában önálló egyszerű

szereléseket is el tudnak végezni, pl. csengő, lámpa szerei*

lése, bekötése.

Annál is inkább megtehetik ezt, mert kezdettőt ,

fogva gyakorolják a szereléseket ős legtöbb tanuló rendel-e

kezik bizonyos előzetes ismeretekkel. Az elektromosság eleve

érdekli is a tanulókat, ás legtöbbjüknek van elemes játéka,

villanyvasutja stb., ás attól függően hogy a családi munka- .

magosztásba mennyire vonták be, már 12-14 éves korra működ-

tetett vasalót, kávéfőzőt, konyhai robotgépet, esetleg mosó

gépet, centrifug.t is.

A tekintélyes mennyiségű elektromosságtani is-

meretet tehát el lehet sikeresen sajátittatni. .

Az alsó tagozatban a közvetlen környezetben meg-

figyelhető anyagok, tárgyak, munkák megfigyelésével, megis-

merésével, az anyagok egyszerűbb megmunkálásával kezdődik a

technikai nevelés. Ez fokozatosan bővül és egyre tágabb kör-

nyezetre terjed ki ., egészében az Z-IV, osztályokban folyó

munka feladata, a későbbi konkrétabb ismeretek megalapozása.

Az anyagok ás megmunkálásuk, valamint a szerelés, modellezés,

életkori sajátosságokat figyelembevéve, mér az I. osztályban

megkezdődik. Célszerű egy olyan alapfogalom kiválasztása is,

amelynek a kialakitása I-VIII.o. -ig tart.

- 32 -

A 4.sz. melléklet a müszaki ébrázolással kapcsolatos ismerem

teket követi nyomon, melyek megtanitáse nem könny0 feladat.

A nehézséget' az jelenti, hogy az absztrakció és a képzelő

erő magasabb szintjét követeli meg. mint általában a többi

ismeret. E térgykörben szerzett tudás akkor hasznélható , ha

a tanuló bizonyos részletek, gyakran nem is pontosen való-

ségh0 részletek, alapján képzeletben össze tudja éllitani a

valóságos tárgyat. Szükséges mg ehhez bizonyos szabványos

jelek ismerete is, hagy a részletrajzokat, melyek gyakran

mOveletekre is utalnak /pl. hajlitási 61/, helyesen tudja

értelmezni. Szintén nehézséget okoz, hogy motiválni is csak

közvetve lehet, olyanképpen, hogy az ismeretszerzés része

egy probléma megoldásának, mely a tanulókat érdekli.

Az I-III. osztályokban igen sok fogalom kerül

kialakitésra a geometria területén /sikidomok, testek/ és

alapvető jártasságot kell kialakitani a testek ábrázolási

lehetőségeiben. Az életkori sajátosságoknak megfelelő mód-

szerek, és a fokozatosság elvének nagyon következetes betar-

tása segitségével alakul ki az a felismerés, hogy a müszaki

ábrázolás a kommunikáció fontos eszköze. A részfogalmak

rapodása a körvonalrajztól /a különböző alakzatok megnevezé-

séval/ halad az alakrajzon keresztül /mely mér bizonyos

épitő-szarelő munkákhoz információt is ad/, a nélaati ábrá-

zolésig. A nézeti ábrázolásnál már felismerik, hogy három

nézet alapján a belül tömör alakzatok többségükben egyértel-

müen meghatározhatók, vagyis elegendő információval rendel-

kezünk megépitésűkhöz.

33 -

A ZV.o.-ban megjelenő szabványismeretek /méretmegadás elemei,

vonalfajták/ - bizonyos ismeretbővitéssel az V.o.-ban válnak

minimum követelménnyé.

Általában gondot okoz a vetületi ábrákból

nézetekből, illetve metszetekből a tárgy alakjának felis-

merése, ezt a tanulókban csak alapos módszertani munka ered-

ményeképpen tudjuk kialakitani. Eléőként formai résztulaj-

donságokat, formaelemeket kell észlelniük. Ilyenek pl. vo-

nal /felezővonal, alkotó, tengely, két felület találkozása,

gőrbevonal/, a pont /csecs, három felület találkozásai/,

a szög, a felület /likfelület, felezősík, palást/, felület

csatlakozéeok stb. Ezután formaviszonyokat /alapformák pl„

likidomok, befoglaló formák pl, kocka, arány, nbz8ponthoz

viszonyított kép stb./ Az alak, forma egészét /szintézisét/,

a formaelemek analizise utján ismerhetjük meg. A rajzolvasás

tehát analízis, a tényfelismerés sora, folyamata, továbbá a

tények rendszerbe szervezése. /10/ Ez a képesség csak.gya

korlással fejlődhet ki, ás ezért bár a műszaki ábrázolást

is egy komplex munkafolyamatba beépitve célszerű tanitani

szükség van a rajzolvasás rendszeres gyakoroltatására. Külön

kell ügyelni a szerkezetrajzok.értelmezésére is.

A vetületi képek készitését a VI.o.-ban tanit-

juk. A VII.o.--ban ez bővül a metszetábrázolással és a jel-

képes ábrázolásokkal /csavar, csapágy, fogaskerék stb. /.

A jelképes ábrázolás különös hangsulyt kap a VIII.o.-ban a

kapcsolási rajzokkal, melyek már nem konkrét tárgyak képei ,.

hanem szinbőlumok, elvi rajzok. Helyes értelmezésük magtani-

tósa külön figyelmet igényel.

34 -

A mezőgazdasági ismeretek témából a talal fo-

galom kialakitését azért céiszerü kiemelni, mert a termő-

talaj, igen bonyolult összetett rendszer. Termőképes talaj,

talajélőlények nélkül nem képzelhető el, és szokatlan le-

het a tanulók számára élőlényeket alkátrészeknek tekinteni.

/5.sz..melléklet/

Az.V.0.-ban a legogyszerübb, érzékszervekkel

megismerhető talajtulajdonságok adjak az első információkat

/szin, kötöttség, szerkezet/, a VI.o.-ban a hő- és vizgaz-

dálkodás megállapitáséhoz mér müszeres,iiletve egyszerű la-

boratóriumi vizsgálat is szükséges /a rétegezettség megálla-

pitása még szintén egyszerű fizikai vizsgálat/. A fogalom

bővitését a korébbiakkal való kapcsolatában kell alakitani,

vagyis a Szin, kötöttség, illetve szerkezet befolyásolja a

viz- illetve hőgazdélkodást. A VII.o.-ban az élettelen és

élő alkotórészek megismerése teszi a képet "teljessé" /ezen

a szinten/. A VlII.o. --ban mér az ismeretek gyakorlati alkal-

mazása /meghatározott tulajdonságokkal rendelkező talajteve-

rák készítése/ utján teremtjük meg a részfogalmak egységét.

A nöVények~szaaoritása az V.0. -ban a magvetéssel

indul /ivaros szóporítás/, mint a legegyszérübb és legtermé-

szetesebb szaporitási móddal. /6.sz. melléklet/ Hasonló fon-

tosságu részfogalmak ezzel kapcsolatban a vetőmag és a ve-

tési módok .. A VI.o.-ban a palántézés, mint a magvetést kö-

vető eljárás, logikusan kerül besorolásra, 'a gumók, hagymék

szintén természetes szaporató képletek, de mér az ivartalan •

szaporitás körébe tartoznak.

• 35 •

A VII.o.-ban tárgyalt ivartalan szaporitási módoknál már

olyan szaporitó képleteket használunk, melyek a természet-

ben maguktól, emberi beavatkozás nélkül nem keletkeznek.

A VIII.o.-ban a hajtatás tárgykör kapcsán az addig megta

nult szaporitási módok, mint egy ember által megteremtett

mesterséges környezethez kialakitott speciális eljárások

jelennek meg.

Ez a logikus egymásrá'építettségbvl következő

szerkezet lehetővé teszi tiszta, világos fogalmak alakitá-

sát. Az egyszerübbtól a bonyolultabb felé haladás megmutat.

kozik abban is, hogy a lágyszáru növények szaporitása után

a fás növényék következnek, majd a mesterséges környezetben

való növénynevelés. Ez az épitkezés hasonlóképpen segiti a

növényápolási, növényvédelmi, betakarítási munkákkal kapcso-

latos fogalomalkotásokat is .. Ez a sorrendiség, egyben mint-

egy modellja az emberi megismerés utjának is e tárgykörben.

Egy-egy alapfogalom kialakitása természetesen

nem elszigetelten történik. .Pl. a talajmüvelés részfogalmai

értelmet, magyarázatot kapnak a talajról kialakitott rész-

fogalmak utján. A talajmüvelés során mindenkor a legkedve-

zőbb talajállapot, és a talajélet megóvása a cél . A legked-

vezőbb talajállapotot a termesztett növény életszakasza sze-

rinti igényei alapján értelmezzük, ős itt már kapcsolódunk

a biológia tantárgyban megszerzett ismeretekhez is Ilyen

módon áll össze fokozátosan agy egységes kép a környezetünk-

ről. .

36

A.különböző témákban kialakitott fogalmak követ-

keztében jut e1 á tanuló fokozatosan olyan összefüggések

felismeréséhez, hogy a fogalmak nem "egyenranguak", hanem

hierarchiájuk van, bizonyos. részfogalmak besorolhatók más

részfogalmak alá, ezek pedig részei egye-egy alapfogalomnak

/pl. Anyag fa erdei választék bányafa oszlop tüzifa/. .

Hasonlóképpen juthatnak el olyan általénositó-

sokhoz, hogy a technika szemszögéből vizsgálva az anyag

alapfogalom olyan részfogalmakat is tartalmaz, mint nyers-

anyag, alapanyag, féltermék, késztermék. A különböző gyár»

tástechnológiók megismerése során megértik ezek relativisz-

tikus jellegét is /pl. a fűrésztelep késztermékei, a butor-

iparban alapanyagként jelentkeznek/.

Nem szabad persze szem elől tévesztenünk, hogy

a fogalomalkotás ilyen volta, nemcsak a technika tantárgy

sajátja, ez másutt is hasonlóképpen történik. A fogalomrend-

szerbe olyanok is beépülnek, melyeket a tanuló mér kialaki-

tote magában és többek között ezért is fontos az egyes tan-

tárgyak közötti koncentráció megvalósitésa, valamint hogy

a legfontosabb fogalmak használata minden tantárgyban azo-

nos legyen.

Az eddigi részleges, reprezentativ elemzés cél-

ja az volt, hogy megválaszolhassuk azt az alapvető kérdést,

hogy a technika tantárgyba beépitett ismeretek, tevékenysé-

dek me,gtanitásával megvalósithatók.e azok a célok, amelyei-

ket a tantárgy elé kitűztünk, .

37

Megállapitható: ahhoz, hogy a társadalmi.keretek-

ben folyó termelés. legalapvetőbb ágazatairól, az ott folyta-

tott legfontosabb gyártási és termesztéstechnológiákról,

a munkaszervezésről,.a késztermékekről illetve azok további

felhasználásáról a tanulónak legyen kellő áttekintése,. igen

széles körből merített ismeretanyag szükséges. A tantárgy

B változata ezeket tartalmazza. Az A változatból hiányoz-

nak az egységes technikai környezetre vonatkozó alapvetően

fontos ismeretek a biológia és mezőgazdaság tárgyköréből.

Az ismereteket, tevékenységekkel /munkával/ .

összekapcsolva ugy kell megtanitani, hogy a tanulókban ki -'

fejlődjenek a mindennapi életben szükséges technikai jártas-

ságok is. Ezért rendkivül fontos az ismeretek és a manuális

tevékenységek helyes aránya. A tananyag lehetővé teszi en-

nek megvalósitását, de ez mér, a tanterv rugalmas jellegé

bál következően, igen nagymértékben függ a pedagógus felká ~

szültségétől, módszertani kulturájától, tapasztaltságától.

A tananyag témákba csoportositása, fokozatos felépülése az

általános iskola 8 osztályában jól kimutatható.. Igen fontos,

hogy a pedagógus ismerje a tananyagban rejlő fogalomrend-

szert, hogy azok a tanulóban is felépüljenek. Az elemzés

során a tananyag jb elrendezéséből következően, hasonlóan

jó fogalmi rendszert lehetett kimutatni. A tananyag felé-

pitése lehetővé teszi ennek kialakitását, igy a tantárgy

szintetizáló jellege is megvalósulhat.

A tananyag jól szolgálja a munkára nevelést is,.

A munka az ember lényegi tulajdonsága. A munkára nevelés

valamennyi tantárgy feladata, de a feladat oroszlánrésze a

technika tantárgyé.

38 —

'A fizikai munka /AS munkás/megbecsülését és . megszerette-,

tését azáltal is szolgálja, hogy az emberi munkát„ mint

gondolkodás és cselekvés egységét mutatja be, vagyis a ft.,-

zikai munka is Hértelmesn, célszéril tevékenységként

nik meg. A munka t6téadalmi szerepének megismerése egyben

• a . munkáhoi való'skocialista viszony kialakulását is segiti.

A munkaoktatás elmélet.gyakorlat egységeként való megvaló. ,

Oitésa azért is fontos, mert napjainkban számos szakmában

- jelentősen regnőtt az elméleti tudás szerepe, a szellemi és

fizikai foglalkozások közötti közeledés következett be.

A technika tantárgy. az emberi munkavégzés lo-

-gikájára épitett tanulés segitségével rendkivül sokat tehet

a kreativitás fejlesztése érdekében .

Mivel a technika általában érdekli a tanulókat.

könnyen inditható egy.,egy téma feldolgozása jól motiváltan,

a problémahelyzet tisztázása /a szükségletek, lehetőségek/

után, közös információgyüjtés lehet alapja a tervezésnek,

és a tery formábaöntésének /rajz/,. A munkatervezés során a

munkalépések elemzése teszi tudatossá a kivitelezés munkás-

ját, melyet egy ellenőrzésnek /ösézehasonlités: terv.munka-

darab/ ás egy kiértékelésnek kell követnie /tapasztalatok

- a termékről és a munkavégzés során/. /gy juthatunk el egy

tudástöbblethez, mely alapot ad uj problémák megoldásához.

A folyamaton belül számos lehetőség adódik a tanulók On(514*

kezdeményezésére, ötleteik felhasználására és ezekkel a

lehetőségekkel élni

39

Az önállóságra , kreativitásra nevelés sokkal

inkább módszertani kérdés, . ,mint tartalmi és itt ismetelten

a tanár, szerepére kell rámutatni.

A technika tantárgy tanterve /mely nemzetkőzileg

is komoly érdeklődést keltett/ összességében magéban hordoz-

za a, célok megvalósitásának lehetőségét. Célszerű lenne ku-

tatással..feltárni az ismeretek elsajátitásának szintjeit

és ennek megfelelően pQntositani a képzési követelményeket,

és egyidejüleg egyértelműbben megfogalmazni az egyes tan-

évekre meghatározott nevelési követelményeket is.

11/4. Acélok me _ vakit_ és, .nak feltételei

A feltételek vizsgálatát célszerű a tananyag

terjedelmének és a rendelkezésre álló időkeretnek az össze , hasonlitásával kezdeni. A tantárgy tanitésára az óraterv

410 . órát biztosit. Ebből az első négy osztályra 186 ára,

a felső tagozatra 224 óra jut. . ,

Ez az általános iskolai 7293 órás időkeretnek

.: ,6 26-a...

1- 8.

osztály

.. 40 . .

• a~+ CO ti) 1 N Cf1 ~O

~ N N

t~ t D Q~f N

N ! ~

M

N 1 ~

10 .-!

! N

M

O

~ O C

~O 3

d 4 O d' t t~! ti) ~ tt)

~ 1 ~ t i

{ / OtO 1 !

+•-i

1 1 ~

1 t

~

1 1 ~ r-!

1 1

1 INfT e-1

i t

d ZS N d ~ tD NO

d nt "t!• d to N 1 N t£) till tD tD {,i1 M ~

i ~~~ f~31 M 1~ CO

1 ~ t~D t 9 N M 1 i 0~1 tXi

/ ~ ~ ~ (~31 M

N a)

1 IN ~ to 0~1 1 ~ cNr)

CO

~ Iti Í) CO 1`•

• N 01 CO N CO N O N CO N O ti) n 01 N CO M N M t\ CO 01 CO 01 N 01 r-1 N tD in 01 N 01

zÓ A ~ M N ri 1-4rw)

r..1 r-I ír) d• ~ t■ e-i r-1 n t+ CCl tO

I tD ~ CD ~~t ~! CD N m tD N ~ ~f

N rN-1 at C)1 O ~ tp t0 d M d Cí1 M tt~ CN.-)

O r..1 •

CO

3.oszt.

4.

oszt. 5.oszt.

l.osz

t. 2.oszt

Évi óraszámok

Faku

ltati

v órák

Matematika

- 41

t-la az óratervben felsorolt 15 tantárgyra eső

átlaggal hasonlítjuk össze, mely 486, látjuk, hogy az átla-

gösnál kevesebb időt kapott a tantárgy, de még, nagyobb az

eltérés ha az osztályfőnöki óra és a fakultativ órák nélkül,

a "tulajdonképpeni tantárgyak" átlagához mérjük, amely 536

óra.

A technika számos máshol szerzett ismeretet

szintetizál, hiszen az emberi munkavégzés volt mindig is a

megismerés fő inspirálója. A tartalmi elemzés kapcsán mér

látható volt, hogy aligha van még egy olyan tantárgy, am e-

lyik ismeretanyagét ennyire széles körből meriti, ezért

koncentrációs lehetőségei is igen számosak, de kapcsolata

nem egyformán szoros minden tantérgyéval.

Az alsó tagozatban a Környezetismeret tantárgy

az amelyik hasonlóképpen sokrétű, ezért nem véletlen, hogy

itt találhatjuk a legtöbb koncentrációs lehetőséget is.

Mindkét tantárgy ugyanazt a bonyolult emberi környezetet

vizsgálja, kissé eltérő optikával, és az elsó években haté

raik helyenként szinte összemosódnak. Ez nem hátrány, hanem

egyenesen előny. A koncentrálisi lehetőség kihasználása ál-

talában nem is ütközik különösebb nehézségbe, mert rendsze-

rint mindkét tantárgyat ugyanaz a tanitó tanítja. Természe-

tesen ez nem jelenti azt, hogy a koncentrációkat nem kell

kölcsönösen megterveznie.

A felső tagozatban a kapcsolat mértékétől füg-

gően a következő csoportositást tehetjük:

43

Az első csoportba sorolt fizika, kémia ás bioló-

gia szoros és kölcsönös koncentrációban van a technikával.

Ezek szolgáltatjék az elméleti, tudományos alapokat a gyakor-

latban alkalmazott termelés., Os termesztéstechnológiákhoz„

Pl. a legkorszerObben gépeeitett, kemizált, rendszerbe szer,

vezett nővénytermesztési technológia sem hagyhatja figyelmen

kivül a termesztett növény biológiai igényeit. Egy vegyipari

technologia is elsősorban kémiai ismeretekre épül, de ter-

mészetesen fizikdra is az energiaigényes folyamatokban, gé-

pek, berendezések használatában.

A technika azonban nem csupán természettudomé-

nyos ismeretek igazolása. Egy-egy tudományos probléma felve-

tése legtöbbször termelőmunka eredménye. Ontológiailag is

előbb volt a praktikum ás csak azután a spekuláció. Ma mind

kettő fejlődése dialektikus összefüggésben halad előre.

A fenti tantárgyakat is ét kell hatnia a tech.,

nika szellemének,. Problémefelvetéseinek. A megoldás utjai-

nak keresése a valóságban meglévő összefüggések valós folya-

matainak alapján kell történjen.

A második csoportba sorolt tantérgyak, ha nem is

olyan mértékben mint ez előzőek, még mindig közvetlenül kap-

csolódnak a technika tantárgyhoz.

A matematika, mint a természettudományok nyelve

a fizikán keresztül, de közvetlenül is jelen van, hiszen a

praktikus tevékenység csak mennyiségi összefüggésekben léte-

zik /ezen tulmenően egyre bonyolultabb folyamatok modellez-

hetők matematikailag/,

for

A földrajz, főként gazdaságföldrajzi tényei'magyarázatot

adnek a termelőtevékenység ésa.természeti'környezet-adta .

lehetőségek összefüggésérei .a fejlődés irányára.-A történe*: -

lemben kimutatható, hagy a fejlődésnek,.változásnak a gazda*

sági tevékenységből fakadó ObjektiV társadalbi törVények a

mozgatói. A. termel8erők , és a termelő módok vizsgálata padig ,

a technika.törtónetétől sem szakithstó el. krajz fejleszti'

a tudatos látást. a megfigyelőképességet. a képmelőerőt.0. -

A tervezésnél szükség van agondolatok képi megfogalmazására.

A munkadarabok jelentős része szakrajz alapján készül.

Közvetve azonban összefüggést találhatunk a

magyar nyelv és irodelowtantárggyal is, mert p1. az ember -

munkájának mOvészi ábrázolására, a társadalmi viszonyok be-

mutatására számtaian példát adhat, melyek jó motivációs le-

hetőségeket biztosithatnak. Koncentrációként tervezni már

erőltetett lenne, de kimutatható közös hatásai.vannak a -

munkatevékenyságnek'és a testnevelés tantárgynak. mert mind,

kett8 fejleszti az idegi'és izomtevékenységek koordinációját.

és erősiti is az izomzetot és a keringési rendszert.. De hasz-

nos még az ének-zene tantérgy ritmus fejlesztő hatása is a

munkatevékenységhez.

A szükös időke-r0 °szétfeszitésének" egyik lehaqw

tősége tehát'a tantárgyi koncentrációs lehetőságek j6

nálása, valamint épiteni tanitési órán kivül folyó tevékeny-

ségek eredményeire, illetve azokat szervezni.

Ehhez jól képzett és módszertanilag is jól

készült tanárok kellenek. A technika szakos tanárképzés még

rövid ideje folyik, az első nappali tagozaton végző hallga-

tók az 1980/81-es tanévben kerültek az oktatésba.

- 45 -

A tantárgyat tenitók közötti számarányuk tehát még igen cse-

kély. Főként a korábban müszaki ismeretek és gyakorlatok,

valamint a mezőgazdasági ismeretek ás gyakorlatok szakot

végzettek /és sajnos képesités nélküliek/ tanitják a tech-

-nikét. Az A változatot tanító müszaki szakosok szakma] feli

készültsége megfelelő, de ha B változatot oktató helyen dol-

goznak, akkor hiányos. A mezőgazdasági szakosok müszaki is-

meretei szükösebbek, bár a főiskolai tanterv tartalmazott

nühelymunkákra való felkészitést, anyegmogmunkélásokat

/a növénytermesztés idényszerűségére való tekintettel/.

Kellő gyakorlat birtokában képesek önképzéssel a müszaki jel-

l®cü ismereteik bővitésére. dánképzéssel ugyan a müszaki sza-

kos is képessé teheti magát a B változat tar'itására, de fela-

data annyiban nehezebb, hogy a főiskolán nem szerezhetett a

mezőgazdaság területén előzetes ismereteket.: Mindkét szakon

más szomiólotü szakmádszertoni képzést kaptok, és erősen hat-

nak a korábbi tantárgyhoz kialakult beidegződéseik:

Mindezek indokolttá teszik, hogy a továbbképzé-

süket igen fontos feladatnak tekintsük, és rendszeres tema-

tikus képzésük megszervezésre kerüljön.. A fentiekből követ-

kezik, hogy a tematikának egyaránt kell - eredeti szakoso .

dósuktól függően - szakmai, és szemléletformáló, módszer-

tani elemeket is tartalmaznia.

Célszerü megvizsgálni azt is, hogy a tanárképző

főiskolák oktatás, programja milyen mértékű felkészitést

tud adni a leendő tanárok számára.

46

Az 1977/78-as tanévben szünt meg a gyakorlati

' foglalkozás tantárgy müszaki ás mezőgazdasági változataira

a tanárképzés ds a két változat összevonásából szerveződött

a technika szak. Óratervét a 7.sz. melléklet tartalmazza.

A tantárgyakat öt blokkba tudjuk sorolni:. alapozó - 1 müszaki

ismereteket nyujtő mezőgazdasági ismereteket nyujtó

mindkettőt tartalmazó közös tantárgyakra, és a pedagógial

ismereteket nyujtó tantárgyakra, illetve gyakorlatokra.

Félévenként 15 hetet alapul véve a szak összes képzési óra-

száma: 1455. Az egyes blokkok óramegoszlása:

Alapozó tantárgyak '270 .18,5%

Müszaki'tantérgyak „ 210 , '' 600 41,2%

Közös tárgyban müszaki '390 ..

Közös tárgyban mezőgazd...i. 180. 420 28,8%

'Mezőgazdasági .240

• Pedagógiai .165 .11,5%

Usszesen: 1455 100 %

Külön figyelmet érdemel a szakmai dorákon belül

a gyakorlatra forditott idő mennyisége ás aranya, mert a

kezdő tend:* szakirodalom alapján könnyebben képes elméle-

ti ismereteit bőviteni, ás az esetleges hiányait pótolni ,

mint azokat a manuális ismereteit ás jártasségait, melyek

a tantárgy tanitásához szükségesek.

Ez az óraszám 510, az egész képzési idő 35%-a.

-, 47

Ezt aprogramot a hallgatók igen nehéznek talál-

ták /véleményük szerint cseknem el kellett végezniük a koráb.

bikát szakot/. de ebben volt is igezeág , mert óra-és vizsga-

terhelésük az összes szak , között a legmagesebb volt.

- Az óracsökkentési törekvések valamint' az öt n5.

pos munkahét bevezetésének közeledte. 1981/82-es tanévre uj

program bevezetiledt eredményezte. /8.sz. , melléklet/

Az Osszes órák 17 %.-os csökkenéee n mellett erőteljesen ér.

vényre jutott az a tőrekvés, hogy maximélis komplexitésra

kell tőrekedni, szOnjenek meg a külön müszaki és mezőgazda-

sági tárgyak, komplox tentárgyakat kell létrehozni. Ennek ket*

vetkeztében az agro-biológiai ismeretek az anyegtechnológia .. . .

ás a technikai labor részeként kerülnek tanitásra. Tartalmaz

még mezőgazdasági ismereteket a géprendszertan és 6 termelési

rendszerek tontárgy. Az egyes tantárgyi blokkok arányában

növekedée M'utatkoZik a müszaki ismeretek Ot a pedagógiai is

meretek jaVára /noha abezolut számokban mindkét helyen kisebb

mértékü enée vent Ós a mezőgazdasági. valamint az ale- . .

pozó taniárgYak kérdira.

Alapozó tantárgyak, 180 14„8%

müszaki, tantárgyak 270 585 48,2%

Közös tantárgyban müszaki 315

Közös tantárgyban mezőgaző.-i 300 24,7%

PedagógiO • ,150 12 ,3%

Usszesen: 1215 100 %

A szakmai órák számának csökkenése is nem kevés

gondot okoz ez oktatásban,. még nagyobb, probléma, azonban a

gyakorlatokra fordithatő idő 390. árára . csőkkenése...Ez 23,6%-os

csökkenés, vagyis a gyakorlati képzés . lehetőségei nagyobb

mértékben romlottak, mint az elméleté. : .

Mivel az óracsökkentések ellenére a . technika

szak óraszáma még mindig felette volta Művelődésügyi Minisz-

térium által meghatározottnak, 1983. októberében . a , szakbi-

zottság ujabb, - kisebb mértékü - csökkentést végzett. Egy-

ben ugy döntött, hogy nem szerencsés az anyagtechnológia

tantárgyban együtt tartani rendkivűl különböző ismeretanya-

got, ezért ebből ismét kiváltak agrotechnika néven a mező-

gazdasági ismeretek. Az itt kialakult arányokat mutatja a

9.sz0 melléklet alapján az alábbi. táblázat:

Alapozó tantárgyak 165 15,1%

Műszaki tantárgyak 210 465 42,4%

Közös tárgyban műszaki 255

Közös tárgyban mezőgazd. -i 165 330 . 30,2%

Mezőgazdasági 165

Pedagógiai 135 12 ,3%

összesen: 1095 100

Ez egyben tükrözi azt is, hogy a mezőgazdasági

ismeretek megtanitésára, melyet az általános iskolai tanterv

tartalmaz, a korábbi, időkeret nem elegendő, azért azt, a le-

hetőségekhez mérten emelni kellett.

49 -

Ilyen módon az első tontervhez képest, abezolut számokkal

mérve a müszakj ős mezőgazdasági ismeretekre szánt időkeret

hasonló mértékben csökkent és mivel a pedagógiai gyakorla-

tokra és módszertani képzésre szánt idő már végképpen nem

csökkenthető tovább, az alapozás idejét kellett jobban mér

sákelni.

A gyakorlati órák száma 3601, ami kerekitve

33%-os arányt mutat.

A számok is meggyőzően mutatják, hogy a. szakmai

képzésnél egyre kisebb a lehetősége az előadásokon a tana.

nyag részletekbe menő feldolgozósának. A nagyobb, lényege-

sebb összefüggések ismertetése kapcsán egyre gyakrabban kell

a hallgatók számára szakirodalomra tenni utalást és tőbbet

bízni, önálló munkájukra az ismeretszerzésben. Ez a tanulási

forma nem idegen a felsőoktatástól, de ezt még a hallgatók-

nak is szokniuk kell, ás átmenetileg ugyan, de nehézséget

okoz, hogy a hallgatóknak szint jegyzetek, tankönyvok irása

is csak most van folyamatban.

Napjainkban már egyetlen oktatási intézmény

sem képes felvállalni azt a célt, hogy minden tekintetben

érett, kész szakembereket bocsásson ki, azt azonban minden-

képpen biztositani kell, hogy a legalapvetőbb ismeretek ős

jártasságok birtokában legyenek. Ilyennek kell tekintenünk

egy munkát oktató tanérnél az alapvető anyagmegmunkálási,

eszközhasználati jártasságot. Ezek kialakitására szánt szük

időkeret szinte lehetetlenné teszi tanítási gyakorlat, vagy

betegség miatt mulasztott gyakorlatok pótlását, ezért fonto-

lóra kell 'Jenni, hogy a kötelezően választható kollégiumok

50

programjaiba ezzel kapcsolatos, manualitást is ,segítő ;tékák

is . bekerü.ljenek,.

:A'a tény ,,'.hogy a főiskolákon, rövid hat év .

alatt már a harmadik program került bevezetésre, Mutatja,

hogy a.tantárgy még nem jutott, tul az utkereséseken;

ség. van ..a tapasztalatok folyamatos elemzésére, ás minden

szinten a szűksóges.korrekcibk elvégzésére..

A személyi feltételek mellett, nem lehet elvi-

tatni a tárgyi feltételek alapvető fontosságát. sem.,. Munkára

nevelni csak, munkával lehet, ehhez pedig műhelyekre, anyagok-

ra, szerszámokra és.eszközőkre, valamint gyakorló kertekre

van szükség. Ebben a tekintetben az iskolák kőzött igen nagy

különbségeket tapasztalunk. Találunk kőzőttűk olyanokat.,

amelyek folezereltsége szinte. kifogástalan,.lehetővé teszi

valamennyi téma megfelelő szinvonalon történő feldolgozását,

6S vannak olyanok, amelyeknek.még műhelyterműk sincs. .

Bizonyos étalatcitast a műhelyteremmel. rendelke -

ző iskoláknál is kellett.és.kell eszközölni, mert a gyakor-

lati foglalkozás igényeinek megfelelően, szakosított mühely-

termek kialakitása volt.. célszere /külön , fa-,..fém-,, , műanyag-

megmunkélá/.. A technika tananyag komplexitása vegyes kiala-

kitásu, sokcélü termeket kiván, egyes eszközöket át kell

csoportositani,, illetve ugyanabból a .gépből, eszközből , tőbb

ozűkséges, a.tanulócsop.ortok számától függően.

Itt keli.megemliteni azt a problémát is:,, hogy a

központilag is beszerezhető építő-és szerelődobozokból r

anyagi okok miatt nincs elegendő. Sok iskolOb®n. O fő ré.

azére.van olyan kószlet,,melyet egyéni munkára terveztek, .

vagyis minden tanulónak rendelkeznie kellene v®le.

61 -

A tanárok munkájának segitésére szolgálnak'a

különböző tantervi utmutatók, oktatási segédletek, kézi--

könyvek. Ezek minden tantárgynál fontos szerepet játszanak , de kiemelkedően fontosak egy uj' tantárgy esetében; A tan-

tervi utmutató az 1-4 osztályok számára 1977-ben jelent meg.

Tartalmát a ktivetkező részekre tagolhatjuk:

A technika tantárgy általánoe jellemzői. Felvázolja

a tantárgy bevezetésének okait, történeti előzményeit ás ''

tájékortatást 'ad a tantárgy jellemzőiről, sejátos szemléle-

téről:

A technika tanterve fejezetben a célok és feladatok

ismertetéoe'mellett bemutatja a főbb tématipusokat.

Az általános iskola 1-4 osztályának tananyaga is

mertetése kapcsán az egyes témákat konkrétan részletezi

Majd az általános követelményrendszert ás a módszer-

tani javaslatokat ismerteti.

Tartalmát tanulményozva azt állapithatjuk meg.

hogy 3'61 szolgálja a tanitók szemlélet formalását azáltal,

hogy folyamatában mutatja be az egyes témák osztályonkénti

egymásra épülését, az ismeretek koncentakus bővülését:

Kifejti az alapelveket, szemlélteti a technika célra irá-

nyultságát ás 36 ötleteket ad a komplexités elvének megva-

lósitására, pl. a 111.0.-ban az anyagok és alakitásuk téma

feldolgozásánál a vezérfonal az otthon és a technika legyen.

Ugyanez leheva rendező elv az épitő- é$ szerelőelemekkel

végzett gyakorlatoknál is. Terjedelme azonban nem teszi le-

hetővé, hagy utalásai jobban közelitsenek a gyakorlathoz ,

a tanitóknak adott segitség elvi szinten marad.

52 "-

Ezen igyekeztek segiteni az egyes osztályok munkafüzeteihez

irott külön utnutatbk , melyek 1980 -tál. kezdődően jelentek

meg. A munkatankönyvek véleményemsére a tantárgy tanitásá-

ban eddig szerzett tapasztalatok ismertetése kapcsán kivé-

t-fiok rőviden kitérni.

Az oktatási segédeszközök közőtt fontos szere-

pet játszanak az épitődoboz és a komplex szerelődoboz. Az

épitődoboz elemei segítik a eodellekben"való gondolkodás

fejlesztését, fontos segítői a rajzi ábrázolási készség

alakitásának. Mivel különböző elemcsaládokba sorolhatók, a

matematikában szerzett ismeretek technikéhoz kapcsolásában

is szerepet játszanak. Évenként más modellfüzet is-tartozik

hozzá. A komplex saerelődoboz i.o.-tál. kezdve /alapkészlet/

a TV.©. -ig bővülő tartalommal készült /kiegészit€3 dobozok/.

Amig az épLtőkászlet statikus, inkábba tervezés fázisai

ban játszik szerepet, a szerelőelemekkel a mozgó technikai

berendezések is modellezhetők.

Az 5-8. osztályok számára készült tanterv: ut ..

mutató 1982-ben jelent meg. Felépitéso az előző kiadvány-

hoz hasonló.

A technika és a technika tantárgy jellemzése,

e legfontosabb célok és alapelvek összegezése.

A tananyag ós tananyagszerkezet c, fejezet a

főbb tématipusokat'és azok egymásraépülését mutatja be:

A harmadik fejezet az utmutató a törzsanyag

feldolgozásához, a negyedik pedig a kiegészitő anyaggal

foglalkozik. Ezek a legértékesebbek, a tanárok szémár-a leg.

több segitséget adó részek. . .

53

Hasonlóképpen azt állapithatjuk meg atenban, hogy . a eagités

eivi'stintü. Á különböző oktatási etratégiák témánkénti -be-

mutatása elegendő segitség képzett,"és'bizonyoaglidni -

kOrláttal réndelkező tanárnak; a gyakerló pedagógusok igén

jelentős hányada'azonban - tapasztalataink szerint igen

nehezen tudja ezeket alyakerlatban meivalóSitani /konkró

• tabb segitségnyUjtáS 'is szükséges; melyet 'a továbbképzés e.

ken célszer0 megoldani/.

Hasznos gyakorlati tanácsokat ad a kiadvány

tárgyi feltételekkel foglalkozó fejezete, valamint -a függe-

Iék eszközökre, filmekre vonatkozó', ós a növényterMesztési

hatéridős szaknaptárt . tartalmaz6 része.

• Az alsólagoaathoz hasonlóan at 5-0. osztályok

számára'is kéSzültek illetve előkészületben vannak'a

lönböző készletek ás szerelődobozok. Ezek:'

KözlekedéSi egységcsomag az V.o.'számára

Készlet logikai éramkörök . összeállitásához VI.o. számára

Szerelődoboz'Opelemek tanitéséhoz VII.o; számára

Elektrotechnikai szerelőkészlet VIM°. 'számára

Mechanikai tanulőkisérleti késtlet

Elektromosségtani tanulókisérleti készlet.

Szintén előkészületben vannak minden odztály

számára mindkét változatra irásvetitő.transiparens

sorozatokvalamint különböző témákban diasorozatok. -

54

21/5. A. tantárgy oktatásának sdd_i!,i tapasztalatai .

Egy u j tantárgy . bevezetésekor mér eleve megfo-,.

galnazádnak azok a . célok, melyeket a•tanitásátál várunk.. ..

Nevezetesen:, . 3 tantórgyat , tarruiák feltételezéseink szerint

az'emb©ri munkát. mint társadalmi tevékenységet i smerik meg,

annak széleskörű,. bonyolult összefüggéseivel együtt. A mü-

szaki . ismeretek a munkát könnyítik meg, a munkatevékenység

mindig célra orientált, és ilyenek a gépek is, melyek mü-

ködését . funkcionális szemlélet alapján kell megismerni,,

vagyis az elvi megoldások lényegesebbek, mint egy-egy . konk-

rét gép ismerete. Acélra orientélt, probléma megoldásra tö-

rekvö emberi munka mindig "érdekes° tevékenység. Feltétele-

zéseink szerint a technika . jól motivált tantárgy kell hogy

legyen, és. az ezt tanulók várhatóan többet fognak érteni az

elméleti összefűggésekbfl, ás .eredményesebben alkalmazzák

majd elméleti ismereteiket, mint a gyakorlati foglalkozóst

tanulók. Az is várható azonban, hogy aa egyes munkafolyama-

tok végrehajtásában kevésbé . lesznek jártasak . . . .

Hogy e hipotézis , nennyi re felel •mag a . valóség

nak, ennek' feltárására a következő vizsgálatokat vógezteme

a./ Interju . a tanulókkal a tantárgy népszerűségével

kapcsolatban.

b./ Tudásfelmórós . a technika és . a gyakorlati . foglal-

kozés tantárgyakban tesztlap és munkadarab segít

cégével. • ..

c./ Gyakorló tanárok körében végzett tanszéki edat-

gyüjtés a munkatankönyvek használhatóságéval

kapcsolatban.

55 ''

d. ,/ Interju a tantárgyat tanító tanárok körében.

a./ A tanulóknak feltett kérdésekre tapasztalataink sze-

rint őszintébb válaszokat kaptunk, ha nem szóban, hanem név-

telenül, irásban válaszolhattak. A megáliapitásoknál kilenc

egri általános iskola 223 negyedik osztályos, és 207 hatodik

osztályos tanuló válaszait értékeltem. A tanulók a technika

A változatát tanulják, kivéve egy városszél: iskola VI. osz-

tályosait. A válaszokban ez nem jelentett semmilyen lényegi

eltérést, ezért a feldolgozásnál nem volt célszerű ezeket

külön értékelni. /A kérdéseket a l0.sz. . melléklet tartalmaz-

za./ .

Az egyes kérdésekre az alábbi válaszokat adták:

A legkedvesebb tantárgyak között megjelölve a

technika

I.helyen . /I helyen II .I.helyen Összesen

elsó tagozat 22,6% 22,6% 24,5% 69,7%

felső tagozat , 20 % 23,5%, 18 % 61,5%

Ez azt mutat j a, hogy a tantárgy a tanUlók körében

népszeru, bár ez a népszorüség a felső tagozat.bar ► kissé csök-

kenni látszik".

A második, di rekt kérdésre nemmel egyetlen ta-

nulő sem felelt! Vagyis a technikát azok is szeretik.; aki-

het más tantárgyak jobban érdekelnek. Az xndoklésban alsó

tagozatban ..,,,,. csöi.kenv válas.z+-szém sorrendjében alábbi-

ak találhatók; sok érdekes ős /j6/ dolgot csinálunk, mert

sokat játszunk, mert szerelünk; mert barkácsolunk, csiná-

lunk valami liasznosat, stb ..

- 56

A felső tagozatban is az érdekes dolgok állnak első helyen,

de második helyen található, bogy hasznosat csinálunk, har-

madik helyen, bogy sokat tanulunk, Ogyesedünk.

A harmadik kérdésnél érdekes anyagrészt minden-

ki tudott megjelölni. Az alsó tagozatban a leggyakoribb

válaéz 3Z volt, hogy mindegyik érdekes /23W. 13%-ban ad-

tak olyan vélaszt, hogy konkrét tevékenységformát neveznek

meg, pl. szerelés vagy épités, de mind érdekes. Vagyis

36% - arányban minden érdekelte őket. A konkrét tevókenység-

formáknél a népszerOségi sorrend: szerelés, épités, gyurmá-

zés, barkécsolás, valamelyik konkrét munkadarab. Talélkoz-

hattunk olyan válasszal is, hogy "amit hazavihettünk", mi .

kor ajándékot készitettünk. A felső tagozatban a "mindegyik

érdekes" válasz mér csak 15%, legnépszeröbb tevékenység a

barkácsolás, a szerelés van a második helyen. Konkrét munka-

darabot csak elvétve jelöltek meg.

A kevésbé érdekes anyagrószekre tett kérdésre a

tanulók 22,8%-a nem adott választ. Az alsó tagozatban 6%

nem szereti a szerelést, holott a többségnél ez a tevékeny-.

ség igen kédvelt. Igen sok válaszban konkrét munkadarabot

jelöltek meg. Találkozunk számos olyan megállapitéssal,

hogy nem szerették a munkamenet megbeszélését, irni az órán

plamikor csak töltögettük a könyvet"/. Figyelemreméltóak

azok a véleményeik, amikor kudarcélmény érte őket szélke-

reket "nem lehetett megcsinálni"/, vagy negativ irányban

motivált, bogy a munkadarabot nem lehetett hazavinni. . Fon-

tos, hogy a tanuló a sikerélményét a családdal is megoszthassa.

- 57

A Vi.osztélyosok szintén az irásbeli munkát 19%-ban a.

rajzot/ nem kedvelik. Kifogásolják, ha nincs, vagy kevés a-

manuális munka /"mikor nem csinálunk semmit"./.

A negyedik kérdésnél a. tanulók a munkatankány-.

veében felsorolt munkadarabokat jelölik..meg /a tanárok azoi.

kat készittetik el/. Alsó tagozatban a kunyhó, szélker ék,

ejtőernyő, tutaj , szinkorong : a .sorrend:, , vagyis általában a

nehezebben elkészithető munkadarabok "'emlékezetesek",,. és

amelyikkel ját játszottak /ejtőernyő/. A felső tagozatban

feltünően kevesebbet /3-4-et a 5-44-ei szemben/ jelölnek

meg,. $s hasonlóképpen a nehezebbeket /p1. gumimotoros hajú/.

Az ötödik kérdésre adott válasz szerint .az alsó

tagozatban mindenki-barkásvolt Ez abból kbvetkezik., hogy

nem tesznek különbséget a.verrás 6s a famunka. stb. között.

A válasz inkább ugy értendő, hogy mindenki csinál valamit

otthon.. 8% nem .jelölte meg mit, 21%-uk himez, 18%-uk varr,

10% makraméval foglalkozik, legtöbben többféle: tevékenysé-

get soroltak fel. Megnevezéseik között szerepel építés le-

góval, papirha jtogatós, faragás, gyurmázás. babaruhavarrás..

Komolyabb szerelés, barkácsolás számtalan munkadarab fel-

sorolásával - a tanulók 38%.áné1 található. Figyelemreméltó,

hogy igen gyakran az iskolában készitett munkadarabot

nálták meg ujra, vagyis minden bizonnyal 'megfogta" őket.,

foglalkoztatta. fantáziájukat. A felső .tagozatban .30%-uk.

barkácsol vagy szerel, ebben ők sem tettek különbséget. .A

csökkenés elsősorban azzal magyarázható, .hogy a varrás, him-

zés .mér csak elvétve szerepel az emlitett tevékenységek kö«

zött, és valóban barkácsolásnak számitó tevékenységeket

• 58 -

irtak be, könnyen elkészithető játékot, stb. már alig talál-

hatunk.

A hatodik kérdésre az alsó tagozatban 4% adott

nemleges választ, a többi igennel felelt. A legtöbben könyv-

jelzőt, makramét, farsangi jelmezt, ka rácsonyfadiszt , nyak-

láncot készítettek. A számtalan megnevezett tárgy között

szerepelnek még lego-ből város, papírból makett, gyurmából

szobrok, de •néhány "komolyabb* tárgy is, mint madáretető,

saját kutyának kutyaház, ajtbcseng6.:A (elsó tagozatban

12% nem tervezett önállóan, a többi tulnyomórészt különböző

fából készült tárgyakat és egyszerűbb elektromos szerelése-

ket sorol fel. rrdeklődásük, aktivitésuk örvendetes, bár

terveik ónállósága, eredetisége ilyen módon nem ité1hető meg.

Végül: a technikai ismereteket valamennyien fon-

tosnak tartják. Konkrét indokot mindössze 5% nem jelölt meg.

A többség /alsó tagozatban 34%, felső tagozatban 71%/ azért

tartja szükségesnek, mert az életben nélkülözhetetlen. A

felső tagozatban még a gépek kezeléséhez tartja szükséges-

nek 18%, de ilyen választ adott az alsóbb osztályosok 15%-a

is. 11%-ban a háztartási gépek kezeléséhez elengedhetetlen,

de olyan válaszokat is olvashattunk, hogy gépek nélkül az

élet elképzelhetetlen, megkönnyitik a munkait, mindenütt dol-

gozni' kell, és IV. osztályos irta, hogy neki fontos, mert

ilyen jollegü egyetemen akar tanulni . .

59 -

b./ A tudásfelmérés és összehasonlitás a technikát

/a továbbiakban t./, illetve gyakorlati foglalkozást / a to-

vábbiakban gy.f./ tanulók között a megvalósitás során nem

kis nehézségekbe ütközött. A tanítandó tevékenységek jelen-

tős egyezést mutatnak ugyan, de sokat változott azoknak az

egyes évekre való elosztása. Ilyen módon méréseim jelentős

részének eredményeit csak részben lehetett összehasonlitás-

ra felhasználni. Erre a célra leginkább a Vi.osztályban ta-

nult famunkák témája felelt meg. /A témabál készült feladat-

lapot a ll.sz. melléklet mutatja be./ A gyakorlati foglalko-

zást tanulók számára előirt tananyag, csaknem teljesen meg-

egyezik a technika V. és VL. osztályának tananyagával e té-

mában. A kérdés tehát az, hogy hasonló ismeretek, eltérő

módszerekkel történő tanítása, eltérő eredményeket hoz-e.

A felmérésre a 2.sz. gyakorló iskolánkat /mely kisérletként

azévben is technikát tanitott/ és az egri 5.sz. általános

iskolát választottam ki. Mindkettő a város központi részé- .

hez közel helyezkedik el, hasonló felszereltségü, mindkét

helyen tapasztalt tanárok tanítanak, és hasonló az osztályok

képesség- és a szülők foglalkozása szerinti összetétele is.

A tesztlapot 2-2 osztályban irattők meg. Az értékelésben

63 fő technikát és 67.fő gyakorlati foglalkozást tanuló ha-

todikos eredményei szerepelnek.

Az 1. kérdésre a "ráismerés" szintjén álló he-

lyes választ mindkét helyen könnyen megtalálták /gy.f. 96%;

t. 97%,/.

- 60, •

A 278.sz. kérdések a reprodukálás szintjén álló

választ , igényelnek. Az eredmények: .

A 2, kérdés "a" részének megoldása gy.f.: 67%

t.; : 71% .

részének megoldása gy.f.; 81%

t.: 88%

A többség tehát jól felismerte, hogy itt az "er-

de9. választéka termelésének munkafázisairól van szó, a müve-

letek logikus sorrendje ellen mindkét vizsgált csoport tanu-

lói közül többen "vétettek". .

A 3. kérdésben a keménységet és hajlithatóságot,

mint a fa feldolgozása szempontjából fontos tulajdonságot

a gy.f. tanulói 75%-ben nevezték meg /csak a keménységet még

további 9%/, a t. tanulói 71%-ban /a keménységet még 14/.

A kérdés második felére a gy.f. helyes válasza 47% /valahon-

nan ismerik, bár nem végezték/, további ötletes egyéni elkép-

zelések /szögbeütés, bicskával faragás stb./ alapján jónak

itélhető még 8% válasza. A vizsgálatot elvégző, és itt előny-

ben lévő technikát tanulók 79%.ban helyes választ adtak.

A 4. kérdés egyik csoport számára sem jelentett

nehézséget. Gy.f.: 93%, t.: 95%, arányban oldották meg.

Az 5. kérdés hiányos mondatát hibátlanul oldot-

ta meg a gy.f.: 51%-a, és a t.: 47%-a. A három müveletböi

kettőt jelölt meg gy.f.: 43%, t.: 35%. /A hiányzó művelet

rendszerint . a csavarozás volt./ A kemény fa esetében cél-

szerű két müveletben is ennek megfelelően hagytak ki választ,

vagy hibáztak.

61

Az ősszesitett Száza.lékok itt 94 - 82 .ar&nyuak, mér . számot-

tevő eltérést mutatnak.

A szerszámok ismeretét igénylő 6. kérdés ismét

könnyűnek bizonyult /gy.f.: 98%, t ..: 9626/, a füré3z, fúró,

ráspoly megnevezés 100%ros , néhányan . a csiszolópap'i'rt' nem

tartották "szerszámnak".

,A

felületkezelésre vonatkozó 7: 'kérdés megol- -

dása : gy, f. : 81%, t.: 75% hibétlan . válasz. A nem teljes meg~

oldásokból legtöbbször a festés előtti csiszolás müvelete *

hiányzott. . .. .

Szintén' ismehetek reprodukálását kivánja a 8.

kérdés, ' A faipar kül őnbőző tervékeit kellett ' a' megfelelő

'csoportba 'beso'rolni'. A megoldás: gy.g.: 82%, t. 86%.

A hibák, főként abból ' edődtak, hogy nem ' soroltak fel vala '

mennyi, tananyagban szereplő',' terméket, vagy felcserélték. .

őket a csoportba sorolásnál. Mindkét hiba mindkét vizsgált .

csoportnál előfordult, ebben nem mutattak különbséget. '

A 9. kérdés' nem a tananyagra vonatkozik.' A jó

válaszokhoz a'tanulók ismereteiket más forrásokból kellett,

hogy merits6k."A tömegkommunikáció, családi beszélgetések ., :

a különböző tanitási• Órákon a tanárok motiválási célzattal

tett megjegyzései., .üzemlátogatásokon szerzett tépásztela- .

tok stb. lehetnek 'azok az ismeretforrások, amelyek fontosabb

exportcikkeinkre vonatkozhatnak. A' válaszok .: ''

Négy vagy több terméket nevezett meg .: . 'gy.f.:5% t.:12,7%

Három terméket nevezett meg:

Két terméket nevezett meg:

gy.f.:l196- t.:19 %

gy.f•= 12% t.:18 %

62

.Egy terméket nevezett megs to:41.3%

Nem tudott válaszolnit 914f.s 13% t.: 9 %

A termékek Aagnevezésénél a vélaszok,sokfélesó-

gOk ellenére elég könnyen csoportosithatók voltek.:.Laggya-

koribb volt az élelmisaerek csoportja, ezt az 1parcikkek.

majd a'gyógyszerek követték. Akik csak egy termékcsoportba

tartozó termékeket soroltak fel, ne6.kerültek e legjobb vá-

laszt adők kategóriájába fmennyiségt81 függően a 2 illatye

3 választ adók közél.

A 10. kérdés esetében a választ egy mar megta-

nult szabály alapján lehetett megadnija fürds4elt karó ,

:kisebbszilárdságu az átvágott farostok miatt,/, vagyis u.n.

gondolkodtató kérdést kaptak. kmegoldés:

A 11. kérdésre mindenki tudott válaszolni,

négy.szakmát nevezett meg: gy.f.: 11% t.: 13 %,

három szakmát nevezett meg:gy.f.: 25% to 28% .

kettő szakmát nevezett Pe9:9Y.f.:.34% 35.%

egy szakmát nevezett meg; gy.f.t 30% . to: 24 %•

A 12. kérdésnél vélasztana faipari szakmét:

gyi.f.t 18%. t.: 19%.

- 63 -

A tulajdonképpeni tananyagra vonatkozó 1-8 kér-

dés értékelése /a helyes válaszok %-ban/: .

Gyakorlati fogi. Technika

Kérdés Ismeretek

elméleti gyak.jell, elméleti gyak.jellegű

96 . . -. 97 . »

74+ - 84}

75 55 • 71' ~ 79 93 " »- : 95

.

Átlag . 84 :82 '86,6. . 83

1.

2. 3.

. 4.

5. , 94, . ~ . . . . w' ~ . . 82

6. - 98 - 96

7.. • ~ V ' Ea

-.

~ ' 75'

8.: . . 82- - 86: .,.

/+ átlagértékek/

Az ősszehasonlátás azt mutatja, hogy a két tan-

tárgyat tanulók tudásában. számottevő különbségek nem mutat-

koznak.. Általában az elméleti tudás jobb a technikát tanu-

lóknál, de a különbség nem meggyőző,. Átlagban a gyakorlati

tevékenységgel összefüggő ismeretek.is jobbak.1%-al,, ez

azonban igy.megtévesztb lenne, Az arány a harmadik. kérdés

miatt alakult igy, ahol.249%-a1 adtak több helyes választ

az anyagvizsgálatra. Ez azonban csak azt . az-ismert tényt

bizonyítja, hogy szilárdabbak azok. az ismeretek,..melyket a

tanulók tevékenység közben szereznek,. mint amiről csak hal-

lanak /a másik három ilyen jellegű kérdésre a...gyakorlati

foglalkozást tanulók átlagban 7%Tal ,több . jö választ adtak,

ami szintén ezt bizonyitja/.

64

A 9. kérdés válaszai a technikét tanulóknól

mutatnak több elnéleti ismeretet. a_10 1 kérdés - a várako-

zéssal.ellentétben - a gyakorlati foglalkozást tanulóknál

kaPóti jobb'érédbényt. Egyik ésetben'sem jelentősek'azon-

ban a kOlönbségek', ugyanúgy mint a' 11.* 60 a 12: kérdéseknél -

sem s ahol közvetve fikikai munke irénti érdeklődésre ki

VénteM válaait kapni. Ek' útébbi' kérdésre . adOtt válaszok

egyébként azt is jelzik, hogy ezek a tanulók a környezeti

ás a'szülői hatások erodményeként inkább szellemi pályékra

készülnek.

A monuális tevékenység terén a tudás összehason-

litáSára egy doboz elkészitése volt a feladat. Méretei:

80 x 120 x 60 mm. a tetején rócsukható ledéllel.. A készités-.

hoz 10 mm vastag. 80 mm ás 220 mm széles lenyő •deszkát kap-.

tatc. Megadott rajz alapján, szögezéssel kellett elkósziteni

ás összeállitani, majd lakkozni. Az értékelés szempontjai:

a./ szerelés előtt: a darabolás minősége /derékszög,

/Szálkásság/

méretpontosség /1 mm/

b./ szerelés után; az illesztás pentosséga

a szegezés minősége /repedés/

a felület minősége

a fedél nyitása-zárása

Minden ártókelési szempont alapján 1.5 pontot

lehetett adni, a kifogástalan megoldás tehát 30 pontot ért.

Az eredmények a kővetkezők:

65 -

gyakorláti . foglalkozás . téchnika

27-30 pont 8 f8 12 % 5 f6 8 %

23-26 ' pont 54 f8 80,6 % 45 fő 71,7 %

19.22 pont ' 5 fő ' 7,4 % 9 fő 14' %

15-18 pont ~ -

4 f6 6,3 %

A fentiek egyértelműen azt mutatják, hogy az

adott munkadarab elkészitásében a gyakorlati foglalkozást

tanulók voltak a jobbak: A legjobb 8 között kettő a maxi-

mális pontot elérte, a technikánál a legjobb darab 28 pon-

tos volt. Kifejezetten gyenge megoldás ott nem fordult elő,

mig a technika 4 leggyengébb munkadarabjénél az is előfor-

dult, hogy 11 alkatrészt ujra kellett késziteni: /A fő kü-

lönbség a fürész kezeléséből adódott, az itt bekövetkezett

pontatlanság később az illesztéseknél is éreztette hatását:/

Ezek az összehasonlitó vizsgálatok nem elég

széleskörüek ahhoz, hogy messzemenő kővetkeztetéseket von-

junk le belőlük. Csak az adott időben és adott iskolák osz-

tályaira érvényesek. Bizonyos tendenciák azonban igy is

figyelemre méltóak, nevezetesen az, hogy a gyakorlati tevé-

kenységben a régi tantárgy többet adott;. elméleti tudást te-

kintve pedig nem lehetett lényeges különbséget kimutatni

/ezt a tendenciát mutatták a fentebb emlitett, részbeni

összehasonli;tásra alkalmas vizsgálatok is/. Ezeket a tapasz-

talatokat éppen ezért érdemes 8s szükséges ütköztetni a ta-

nitó tanárok véleményével ős tapasztalataival is.

c./ A munkatankönyvek képezik jelenleg azt az alapot

a , pedagógusok számára, melyekre mindennapi munkájukban .leg-

inkóbb, támaszkodhatnak.. Itt látják a megvalósítás 1-2';vári--

ánsát,,melyben a tantárgy.céljai,.elvei öltenek. testet.:

Tanszékünk tapasztalatai szerint-a tanárok csaknem kizáró-

lag a tankönyvet tanitják. Igen fontosak tehát azok a véle-.

mények, észrevételek, melyeket sikerült összegyüjt©nŰnk.

Az értékelés az alábbi, források adataira támasz-

kodik:

Heves megye; Győngyös város ősszegzett tapasztalatai /elké -

szitettók az illetékes szakfelügyelők és a .

központi műhely vezetője/

Mezőtárkányi általános iskola

Füzesabonyi járás

/szakfelügyelők és központi mühelyvezető fel.

dolgozáséban/

Szolnok megye: Szolnok Ságvári krt-i általános iskola

Szolnok /felső tagozat munkaközössége/

Tiszaőrs Körzeti Általános Iskola

Kenderesi általános iskola és Bánhalmai ta

iskolája

Nógrád megye . : Salgótarján , Beszterce-lakótelepi ólt Iskola

Salgótarján Mártirok uti általános iskola

Salgótarján Budapesti uti általános iskola.

Karancslapujtői általános iskola

Kisterenyei általános iskola

67

A véleményekben három . megye pedagógusainak ta-

pasztalata ősszegzádik.,,melyek között , megközelit8leg azonos .

számban találhatók városon As községekben tanitók. Az egyes,

kérdésekés a válaszok;

tankön'vcsaládnak'a-tantervhez való'viszonyitésa

a törzsányag; .a fogalomrendszer, 'a: követelmények

és a k.ie . észit ő an a • a rán ai 'szem ont. óból

A vélemények többsége szerint a tankönyvcsalád a-

tanterv törzs. és kiegészitőanyagához, valamint követelmény-

rendszeréhez általában jól illeszkedik és • arányaiban végre=

hajtható, Néhány vélemény - szerint az "anyagok ®s alakitésuk"

c. rész a tankönyvben aránytalanul nagyobb, mint az "épitő

és szerelőelemekkel" végzett'munkák /pi. 1.o./.

Az 1-4. osztályokban a követelmények teljesitése

a fogalom mennyiség zsufoltsága miatt nehézséget jelent

/leginkább a szerelőelemekkel végzett feladatoknál/. Különö-

sen a. 4. osztály. fogalomrendszerét.tartják nehéznek /pi, a

müszaki rajzban/, szükség lenne általában, .a fogalmak jobb

kiemelésére, magyarázatára. '.

Az 5-6, osztályos tankönyvekről általában kedvező-

ek a vélemények /külőnösen az 5. os.ztólynál/, tan .tásukkai

a feladatokat megoldhatónak izélik. Néhány észrevétel szerint

kissé sok a "történieskedés", más vélemények a minimum köve-

telmények vázlatszerű kiemelését az egyes anyagrészek után

szükségesnek tartanák.

68

c.2 ... A tankön család elemeinek e.' mással való ka• cso -

lataJ szükségességük mérlegelése

itt igen sok egymással ellentmondó vélemény érke-

zett.. Ezek egy része azt állapit , ja meg. . hogy a tankönyvcsa-

lád tagjai nem mindig épülnek egymásra /nem azonosak a szer-

zők/, a többségben lévők szerint ez j6, és jól tükrözi az

egységes tantervszemléletet. dónak minősitik, hogy a sző-

vegmennyiség egyenletes növekedése, a munkafolyamat mind

önállóbb tervezése. az egyéni ötletek igénylése megvalósul,

az alsóbb osztályok "jelrendszere" a helyes munka- és kör-

nyezethygiénes szokások kialakulását jdl segiti.. .

Más vélemények szerint az l.3 oszt. logikus egy-

másraépülése után a 4.oszt. tulságosan elméletcentrikus. az

5.oszt. pedig igen nagy minőségi és mennyiségi ugrást jelent.

c.3. Az egyes évfolyamok tankönyvcsaládiénak egymásra-

é•űlése foo almi a

arétusunk és tantér

eda•ó .. ~

piai vonatkozások szempontiábál

Számos vélemény szerint já az egymásraópülés, töb-

ben vannak azonban akik ug •rásszerü nehézséget tapasztalnak

a 2. és 3.oszt. tankönyvekben. és még nagyobb törést a

4.o, -nél. Az évfolyamonkénti fogalomrendszer kidolgozésé-

nak szükségességét jelzik,a könyvben a szükséges és elsajáo , .

titandó fogalmak nyomdatechnikai kiemelését javasolják.

c.4. A világnézeti nevelés érvényesülése .

Csaknem kivétel nélkül elismerő vélemény érkezett.

A tankönyvcsalád jól szolgálja a tanulók helyes világképé-

'nek kialakitésát.

69

Néhány egymásnak ellentmondó észrevétel az 5., és 6. osztá-

lyos könyvvel kapcsolatban volt fellelhető.

c.5. A képessénfejlesztés követelményeinek érvényesülése

A képésségfejlesztés térületén a'következöket eme-

lik ki: problémamegoldó gondolkodás, müveletterv, feladat-

terv és ez Utóbbi végrehajtása. Az 1-4. osztályban nagyobb

hangsulyt kap az ábrázolóképesség fejlesztése,, mint„koráb-

ban. Általában a konstruáló képesség fejlesztése dominál

a manuális képességfejlesztéssel szemben. Néhány magjegy-

zés szerint jobban kellene ügyelni a fokozatosság elvének

betartására /pl . csuszka után a vitorláshajó tul bonyolult/.

c.6. A készségfeilesztö feladatóit aranyá

Itt szintén eltérőek a vélemények. 'Egyes vélemények

szerint aránytalanság tapasztalható az lo.-ban, , már kedve-

zőbb a 2 ..o.-.óan és ki .egyenlitettebb a 3.4.0. tankönyveiben.

Az 5 -6.o.-ban megfelelőnek találják. Más vélemények szerint

pl. az 5.o.-ban az 'alternativan megoldható feladatok a késze

ségfejlesztésnél bizonyos gátként jelentkeznek. Sokan hiá-

nyolják a varrási /és háztartási/ készségfejlesztő felada-

tokat, és olvashatunk olyan véleményt, mely szerint sok az _

elméleti anyag, e kevesebb a müveletvégzés, ez a készségfej.

leszíós rovására megy /nyiivén itt csak a manuális készség+

re gondolnak/. ' .

c.7. A szóbeliséq és . az irósbe1isée arányé a feladat-

rendszerekben

Zömmel ugy itélik meg, hogy osztályonként eltérő,

gyakran témaközönként is. Általában jobbnak tartják, ha ke-

vesebb az irésbeliség.

.. 70 -

Egyes vélemények szerint 1-4. osztályokban az irésoé fela-

dat egyáltalán nem célszerű, jobb a szóbeli közlés, illetve

'megbeszélés. . A legtöbb kifogós a 4. osztályos könyvvel

kapcsolatban található. Az 5-6.o.-ban többségükben poziti-

van nyilatkoztak, de akadt homlokegyeneson ellenkező nézet

1s, miszerint az 5.o.-ban a kérdések sem terjedelmükben,

sem megfogalmazósukban nem megfelelőek. Arra is volt uta-

lós, hogy kevés a hely ezen munkák számára a könyvben és

ez igénytelen munkavégzést alakithat ki.

c.8. A tankönyvi ezőveq tanulhatósága

A vélemények többsége a könyvek nyelvezetét érthe-

tőnek, világosnak, tömörnek minősiti. A helyenkénti ellen-

vélemények a 4. és 5. osztályok könyveit emlitik /"felnőt-

teknek iródott"/. Az "olvasd el, érdekes" részeknek nemsok

értelme van, mert a könyvek nem szerezhetők be. Megoldás-

nak is megfelelő javaslat az, hogy ezekből egy technikai

olvasókönyvben készüljön válogatás.

c.9. A differenciált foglalkoztatás feltételei

Csaknem általános az a megállapitás, hogy a tan-

könyvek a differenciált foglalkoztatást jól szolgálják.

Ennek inkább az objektív körülmények szabnak gátat /az anyag-

ellátás, illetve annak a központi mühelyek által egységesen

méretre vágása, a szerelődobozok összetétele/. A modellek

nagyobb választékát /egyszerűbb - bonyolultabb/ többen ki-

vánják.

- 71 -

c.1O. Az' illusztráció .szerepei szinvonala

Sok és megalapozott kritika olvasható, de ezek

főleg nyomdatechnikai jellegüek. Nem já'az,l.osztályos

könyvben a piros háttér, a 2 osztályos könyvben a színezés

megtéveszti a tanulót /kék levél/. A gyenge minőségü papír-

re nem lehet ' j tl i rni' és rajzolni; egyáltalán gyenge kivi-

telű az egész /kötése szétesik'stb./. Az illusztrációk'

szinvonala megfelelő és esztétikus. A 'legtöbb kifogós a

fotók minőségévét kapcsolatos /kicsik. sötétek, elmosódot-

tak/ €s ez a hiba még fokozódott azáltal, hogy a végleges

tankönyvekben sok ábra helyett is fotó szerepel, ami "ér. .

zékenyebb° a minőségre., Tipográfiai kifogás hogy az apró

belük tul kicsik, nehezen olvashatók .. Osszességében.hadrá-

gább is, de a jobb minőségű és kiv;te1ü, szines könyveket

tartanák szükségesnek, , és célszerűnek. . . ..

c.11.. A teles tankönyvcsalád ter:iedelmánek indokolt-

sága

Szinte egységes az a megállapitás, hogy .a tan-

könyvcsalád terjedelme indokolt, sőt . akár bővi ,thetá. Kies

gészitdsül javasolják . , . hogy , könnyebb kezelhetőséget és,

szervezést jelentene, ha az , épitó- és szerelőgyakorlatok ,

feladatlapjait a könyvek is , ta .rtalmaznék.. Témazáró fela-

datiapokra is igényt tartanának. .

c.12. 3avaslatok. más tantérRyakkal való kaPcsolatok.

tankönyvi .meqerősitésére

Egyes vélemények szerint az alsó tagozatos tan-

könyvek tartalmazzanak több kivágásra, feldolgozásra szánt

72 -

olyan anyagot, amelyet más tantárgyak fel tudnának használ-

ni /pl,. matematika, környezetismeret/. Több helyen említik

hogy az anyanyelvi olvasmányok tartalmában növelni kellene

a technikával való koncentrációt.

Tapasztalatként azt szűrhetjük le, hogy a véle.

mény®k több kérdésben egymással szemben állóak., ütkőznek,

sőt ellentétesek. Ez nagymértékben függ a tantárgy uj kon-

cepcióját értő, vagy kevésbé értő pedagógusok gondolkodás

módjától, a vizsgált terület /iskola/ gyermekanyagától,

felszereltségétől ..

A vélemények többsége szerint a tankönyvek meg

valósitják a tantervi követelményeket, ezért gyökeres .tartal-

mi változtatásokat nem javasolnak. .

Mindenképpen megfontolandóak a jobb nyomdatech-

nikai megoldásokat szorgalmazó vélemények: a fogalmak jobb

kiemelését, az illusztrációk minőségének javitását, a köny-

vek jobb minőségű, a tanulói munkát ."jobban törő" kivitele-

zését meg kellene oldani.

d./ A . anáokk wl ruz ir=r;ut szóban készitettem.

Kérdéseit a 10.sz. melléklet tartalmazza. A válaszadók ki-

lenc egri általános iskola tanárai, valamint két Borsod-

Abauj-Zemplén megyei iskola /Bogács, Mezőkövesd/ tanára,

és valamennyi megye vezető szakfelűgyelője, akikkel évente

módom van találkozni, különböző rendezvényeken. A mintegy

30 fö, zömmel tapasztalt és jól képzett kolléga véleményét

igen hasznos a tanulók véleményéhez hasonlítani. A sokféle

vélemény, észrevétel feldolgozásénál azokat vettem figyelem-

be, melyek egybehangzóak, tipikusoknak tekinthetőek.

73 -

Az első kérdésre egyértelmű válasz volt mind az

alsó, mind a felső tagozatban, hogy a technikát nehezebb

tanítani. Ez volt a várható válasz, és inkább az indokolás

fontos számunkra, mint maga az állásfoglalás.

Az alsó tagozatban sok nehéz fogalmat kell kiala-

kitani,.a gyakorlati foglalkozásbon több volt a játék /amit

készitett a tanuló és amivel játszott/, manuálisan sokrétűbb

volt. A legtöbb gondot a műszaki ábrázolás okozza. A tapasz-

talatok szerint a fogalmait nem értik, bár verbálisan visz-

szaadják /1 2:.0,./. Képzeletben sikbál-térbe és vissza válta-

ni még 3.o.--ban sem tudnak. Ugyanakkor a modell-füzet ábrái

alapján minden nehézség nélkül épitenek, mert az látszati

képeket mutat. Nehéz anyagnak számit a becslés és mérés is:

Egybehangzó vélemények alapján több időt kellene fordítani

a fentiek tanitáséra. A felső tagozatban is a sok fogalom

megtanitása a legfőbb gond.

A tanárok véleménye szerint a tanulók mindkét

tantárgyat szeretik. Egybehangzó vélemény, hogy azt szere-

tik, ahol manualitás van. Ez a megéllapitás egyezik a tanu-

lók véleményével is. A gyakorlati foglalkozásnél a tárgy

iránti érdeklődés 7-8.0.-ban valamelyest csökken ,. Ez részben

azzal magyarázható, hogy a közelgő pályaválasztás már befo-

lyásolja á tanuló érdeklődését és választásától eltérő te-

vékenységek már nem vonzóak számára. Hasonló jelenség ta-

pasztalható 8.o.-ban a lo;nytanulók agy részénél /a gyakor

lőiskoláinkban/, a technika tantárgynál is ., akik "unják"

az elektromos szereléseket.

w 74 -

Véleményüket jelenleg még befolyásolja a család /a háztar-

tási ismeretek kiszorulása a tantárgyból/, valamint más is-

kolákban,gyakorlati foglalkozást tanuló ismerőseik hatása is.

Az eredményesebb tanitás legfőbb akadélyait

tulnyomórészt a tárgyi feltételek, másrészt a kellőtapasz-

talat ős módszerek hiányában látják. A szükséges anyagok

nehezen szerezhetők be, az ajánlottakon kivül más anyaguk

nincs, vagy alig van, a pénz is szűkös. Szlöjd eszközökkel

kellene korszerüen tanitani. Akik uj mühelyberendezést akar-

nak beszerezni a TANÉRT-nél is a régi fa vagy fém munkára

alkalmas munkaasztalokat kaphatják /a sokcélu még nincs ki-

fejlesztve, csak egyéni próbálkozások vannak/. Több, tanári

munkát segitó transzparens, diasor stb. lenne szükséges.

Az alsó tagozatban jobbnak ítélik meg a helyzetet, de ott a

munkadarabok is egyszerűbbek, gyakran még tanteremben is el-

készithetők. Ott már előbbre tartanak a központi eszközökkel

való ellátottségban is . Hiány van épitő ős szerelő alapkész-

letekben /mert a felsőbb osztályoké csak ennek kiegészitője/

és az egyidejű használat miatt ebből több kellene.

A tanulók tudásának megi .télésében gyakori véle-

mény, hogy elméletileg nem tudnak lényegesen többet, manuá-

lisan pedig egyértelmüen kevesebbet. Sok a feldolgozandó

tananyag, az ismeretek megszilárditáeára kevés az idő. Szá-

mos vélemény szerint viszont igen jól lehet integrálni a

máshol szerzett ismereteket.

A tantárgyban eszközölt változtatásokra eléggé

általánosan válaszoltak, de ebben a kérdésben nem is lehet

alaposabb vizsgálódás nélkül érdemben állástfoglalni.

75

Az alsó tagozatban többen megkérdőjelezik a rajz ilyen mó-

don való tara tésának értelmét /"ugysom tudják" /, ugy itélik

mag, nem felel még meg az életkori sa játoságoknsk. ./Azt a-

zért érdemes lenne külön feltárni, hogy 7-8. osztélyra hasz-

nosulnak-e valamilyen formában az addig 'lappangó" ismeretek./

Vannak olyan vélemények is, hogy mindent meg lehet /meg tud- '

ták'!/ tanítani, vagyis a pedagógus személye a döntő. A felső

tagozatban néhány konkrét és figyelemreméltó észrevételt is

tettek. 'Pl. nem kielégitő a munkamegosztás a tantárgyak kö-

zött. A fizikében tanitjuk a robbanó motorok működését,

holott ez inkább technikai ismeret. Ott a gázok törvényei

adnák ehhez az elméleti alapot. Hasonlóképpen a rajz tantárgy-

ban is foglalkoznak a műszaki ábrázolással.. Ezeket az ismere-

teket át lehetne venni, de megfelelő időkerettel együtt.

Ugyanis a rendelkezésre álló időt egybehangzóan kevésnek ité-

lik. Véleményük szerint a tanterv készitésekor változatlan

időkeretben gondolkodnak, vagyis ' , hogy legalább a heti '2 óra

megmarad a 'tantárgynak /az 1-2. és a 7-8.0. -ban az óraszám

lecsökkent/.: A két óránál rövidebb foglalkozások nehezen

szervezhetők ugy, hogy munkavégzésre is jusson idő. A heti

1,5 ári elosztása az iskola tantermi és egyéb feltételeitől

fűgg és ez eleve meghatározza mér a megfelelő tanmenet készi-

tést is. Másként célszerü felépiteni a tananyagot ha'ciklu`

sos váltásban egyik héten 1, másikon 2 óra van, vagy két he-

tenként 3 óra. Egyik változtatási javaslatuk tehát legalább

a 7-8.a.'-ban a heti 2 óra biztositésa. Ezt a 7.o:-ban a rajz

órakeret terhére meg is lehetne valásitani /mert a müszaki

ábrázolást is át lehetne venni/, a 8.o:-ban már, nehezebb megke-

resni, hogy a szükséges időt hogyan lehetne biztositani.

76

A tananyag tartalmában csökkentési : lehetőséget abban .látná-

nak, ha egyes tananyagrészeket leriividitenének,' Pl, a . tör-

téneti visszapillantás a könyvekben kevesebb tanulói tudást

tételez fel, mint amivel rendelkeznek„

AZ eddig. szerzett tapasztalatok tehát azt mutat-.

ják,, hogy a. , technika tantárgyat a. tanulók: szeretik,, főként . azért, , mert érdekesnek ás hasznosnak. tartják, ..

A tanulók tudásának összehasonlítása.,. Eger város

körülményei között, azt az eredményt hozta, hogy gyakorlati

készségekben a régi tantárgy többet tudott.nyujta.ni , o1má

leti .tudásban számottevő különbség, nem . tapasztalható. Ez

utóbbi megállapitás még további kutatásokat. igényelne, még.

akkor is, ha ez találkozik a tantárgyat tanitó pedagógusok .

véleményével. . .

A pedagógusok a tantárgyi célokat jóknak, kori-

szerüeknek tartják. Az eddig. megjelent utmutatók, munkatan-

könyvek megfele.lő.segitséget nyujtanak a. tantárgy tanitésá«-

hoz. A tankönyvek feltétlenül igényesebb, tartósabb kivitel-

ben kellene hogy készüljenek, és folytatni kell .a7 oktatási

segédeszközök készitését.és jelenleginél nagyobb száma biz

tositasát.. Sok a tennivaló egyéb tárgyi feltételek biztosis,

tósa terén is. . . . .

11/6. A célok megyelósit : ésá.nak lehetőségei . .

Minden tantárgy.tanitásának vannak tárgyi és

személyi feltételei. Mindkettő egyaránt nélkülözhetetlen,

de azért nem egyenranguak.. A . kulcskérdés .a pedagógus szemé-

lye.

77

Nemcsak azért, mert anyagi lehetőségeink látványos és gyors

javulására nem számíthatunk, hanem azért is, mert számos

példát találunk arra a tanités gyakorlatában, hogy jól fel-

készült, lelkes pedagógusok nevelési-oktatási eredményekben

gyakran többet tudnak felmutatni, mint sok más, jobb tárgyi

feltételek között dolgozó kollégái.

Tehát a szemléletformálás de tantárgy módszer-

tanának kidolgozása a legfontosabb feladat. Az eddigi tapasz-

talatok azt mutatják, hogy a nem lebecsülendő mennyiségü,,

általános elveket tisztázó publikáció ős utmutató a szemlé-

letformálásban mér ért el eredményt, sok gyakorló pedagógus

ezeket - egyetértve ugyan velük - a gyakorlatban nem tartja

megvalósithatónak. A munkatankönyvek főként a felső tago-

zatban - jó példákkal szolgálnak ; de sok pedagógus, azt

"letanitva" sem jutott el addig, hogy az alapján általéno-

sitva el tudjon szakadni a könyvtől, ás saját lehetőségei-

hez ;jobban alkalmazkodva, más munkadarabot tervezzen, ami

jobban megfelel az előirt ismeretek ős tevékenységek megtani-

tásának. Ha ezt nem érjük el, tartani kell attól, hogy min-

denütt csak a tankönyvet tanítják ős a rugalmas, keretjel-

legű tanterv egy sablonba merevedik. Olyan jellegű segitség-

re is szükség van tehát, ami konkrét tematikus tervezést mu.

tat be, részletezve a.megvalósitásig /megéllapitésaimat

technika szakos tanárok továbbképzésén tartott előadásaim

tapasztalataira alapitom, ahol a javaslatok nagy érdeklődés-

re találtak, ős ott merült fel, hogy publikáljam a Technika

tanitása módszertani folyóiratban is/. /12/

- 78

A technika tarvitásában, ahol az általában vett

emberi munkát tanitjuk, nem csupán a manuális munkát; az em-

beri munkavégzés logikájából kell kiindulnunk. Ennek jellem

z8 mozzanatai a következők:

szükséglet, ennek kielégitése folyamán felmerülő

probléma

megtervezés /halvány elképzelések; alternatívák;

döntés: forma, méret, anyag, esztéti

Icum stb. anyagválasztás, rajz/

a munkamenet megtervezése /müveletek és célszerű

sorrendjük/

elkészités

értékelés /megfelel-e a célnak? lehetne-e jobbat?

szebbet?.../ •

Az igy végzett munka a gondolkodás ős cselekvés

egysége és erre a gondolkodásmódra és "cselekedni tudásra"

kell megtanitani a tanulókat. A gondolkodásuknak a probléma-

megoldásra kell irányulnia, amely során szükség van egyaránt

ismeretek gyakorlati alkalmazására, és kreatív gondolkodásra

is.

Tanulókisérletekkel bizonyítható /13/, hogy az

elméleti ismeretek és gyakorlati munkák párhuzamos oktatása

még nem biztositja automatikusan szerves egységüket is.

Az ismeretek alkalmazásának folyamata bonyolult

és elsősorban gondolkodási tevékenység, amely az elméleti

ismeretek és a gyakorlati müveletek kölcsönhatása formájában

megy végbe.)

Hogy egységben :alakuljon ki .a tanulók ismereteinek és alkal-

mazaeukban való jártasságaiknak a rendszere, okta . tásuk folya-

mán olyan gyakorlatokat kell velük sorozatosan elvégeztet-

nünk .amelyek jórészt ön6l16 probléma megoldást kivánnak tő-

10k.

Problémahelyzeteket kell teremtenünk, a gondol-

kodást a megoldáshoz szükséges eljárások vagy módszerek meg-

keresésére kell irányitani.;.A gondolkodás gyekorlásénak ; fo g

lyamatában kialakulnak bizonyos gondolkodási műveletek

/analizis, szintézis, absztrakció, általénositás stb..,/, a fe-

ladat konkrét tartalma szabja meg .ezek sorrendjét, kombiné-

cióját, egyes műveletek vezető szerepét.

Adott tipusu feladatok megoldására . speciálisan . .

megszerveződőtt értelmi műveletek ,rendszerét nevezhetjük a

gondolkodási tevékenység eljárásainak. Ha a tanuló rendel-

kezik a gondolkodási eljárások bizonyos készletével, akkor

már elmondhatjuk, hogy gondolkodni is tud, .

Melyek a leggyakoribb hibák, amelyek a technika

tanitbsában jelentkeznek?

Az általános iskola oktatási és nevelési terve

ismeretek és műveletelv tanítását irja elő, az egyes témák

szerinti csoportositásban. Az elméleti ismeretek mennyisé-

ge, tantárgyon belüli aránya jelentősen megnőtt a gyakor-

lati foglalkozáshoz viszvnyitva, és ez a megnőtt ismeret-

anyag legtöbbször nem kapcsolódik szervesen össze a tevéim

kenységekkel a választott munkadarab készitése során.

/Ez jól megfigyelhető már a tanmenetek elkészitésekor, ahol

a tanár időre bontva szépen sorbaveszi az egyes tanítási

egységeket./

- 80

A történeti bevezetést, elméleti ismereteket

feldolgozzák, mint . bármely elméleti órán, alkalmaznak szem- '

léltetést, a tanulókat igyekeznek bevonni a ' közös' munkába

alkalmazva a beszélgetés módszerét stb. Ezután 'egy kis átve r tető beszélgetéssel -,• vagy anélkül bemutatják a tárgyat,

amelyet mint' munkadarabót ké ziteni akarnak /vagy a rajzét/

és a továbbiakban a munka ugyanugy Megy mint azelőtt s gya..

korlati foglalkozáson.

Vagyis ezt is azt is -korrektül feldolgozzák,

csak éppen nem' jön létre az elméleti ismeretek és gyakorlati

tevékenységek között az a szerves egység,'amelyet célul tüz-

tünk ki. .

Nem jelentkezik a tantárgy szintetizáló jellege,

hiszen csupán ismeretek és tevékenységek párhuzamos oktatá-

sáról van szó, nem valósul meg az az alapelvekben meghatáro-

zott komplexitás, ami arra irányul, hogy ne válasszunk el

egymástól összetartozó ismereteket. A B változat tanitáséban

még nagyobb mértékü a szétaprózottság, mert az egyes külön-

6116 témák száma még a mezőgazdasági ismeretekkel is gya ra m

podik, sőt itt a különállás teljesen élesen jelentkezik:

Mi legyen a megoldás, a követendő módszer?

Az emberi munkavégzés logikáját alapul véve,

annak pedagógiailag megtervezett utján kell a tanulókat

végigvezetnünk. Ezen folyamat közben kell feldolgoznunk a

munkadarabhoz kapcsolható elméleti ismereteket, .a történelmi

előzményeket, az anyagvizsgálatokat, a megtervezést, a rajz

elkészitését ' , illetve a megvalósitást és értékelést. '

81

Ennek , a főiskolai hallgatók oktatása céljéból

általam készitett sémáját, mint egyik lehetséges véltozatot .

mutatom be /készitéséhez Or :.Fekete .3. ötleteit is felhasz-

náltam

1. -Motiváció

Környezeti vonatkozás, aktualitás

A tanulók eredendő érdeklfSdésé- nek figyelembe vétele - k9:vánság s tapasztalat, előismeret .

iTantárgyj ~

[Tanulási készség, öröm ~

2. Problémahelyzet, tisztázása

.A problémahelyzet megértése, annak Összes

funkciójában .

Feltételekl

Szűkségletekj

Szerkezetek alapjai .. anyaga

• alakja - méretei

3, Inforr►ácid nvü"'- ~t1s

Belső készlet

• tudás képesség

- tapasztalat

Külső forrás ~ kérdés - irodalom • kiállités � muzeum - film

Alapok a megoldéshoz r 4, Fel- és kitalálási folyamatok .

I Informác3ó 1 I Probléma (

►

Hipotézis 1 Részkisérlet .

Megoldási utak keresése----

I Megoldási javaslatok l ( Tiikáletesités

Meglévő ismeret, készség

Uj ismeret . oktatás tanfolyam

A munka terméke

TapaeztalatE k a termékről

Tapasztalatok a .munka. folyamat során

82 ,-

5. Tervezés

11/ázlattervek Működő modellekl

A kivitelezés alapjai

A rajz elkészitése

6. Munkatervezés

IA munkalépések elemzése

Megfelelő eszköz ,

Nyersanyag gép

kiválasztás

Szakszerű I

Gazdaságos

7. 'Kivitelezés

8.

9.

Értékelés, ellenőrzés

A munka terméke` 4,

Belső összeha-sonlitás

Kűlsf3 összeha- sonlitás

Kiértékelés

----.-41 Tudástöbblet y

l Uj probléma megoldás alapjai

- 83

Ez a séma különösebb magyarázatot nem kivan

csupán néhány megjegyzés kívánkozik hozzá.- A munkadarab egy»

szerübb, vagy komplikáltabb voltából következően lehet szük-

ség az egyes pontokban részletezett-lépésekre: Valamennyire

minden esetben biztosan nem kerül sor.' A 4-es pont elnevezé

sén tálén lehet vitatkozni, hogy képes-e 10 14 éves gyerek

feltalálni valamit. Ezt a kifejezést célszerű ugy értelmez-

ni, hogy a tanulónak az ő szintjén "találmány" inden őt

let ami a megoldás'kbzben jut eszébe, eltekintve attól, hogy

azt mér mások régen feltalálták.

A táblázat egyben szemléletessé teszi, , hogy mi

az uj a tantárgy tanitásában. A gyakorlati foglalkozás a

6. pontnál kezdődött, legfeljebb a jól tanító tanárok vala-

milyen módon megtalálták az előzetes motiváció lehetőségét is.

Ezen elképzelés a munkalépések elemzése előtt hosezu előké-

szitóst tartalmaz, és itt helyezhetők el a gondolkodást regi-

tő és fejlesztő folyamatok. ,

Vizsgáljuk meg, milyen módon lehet mindezt a

gyakorlatban megvalósitani.

Példánkban az 5.o.-ban tanított "A kerék és a

kocsi" c. téma feldolgozása látható /11/, a könnyebb átte-

kinthetőség kedvéért szintén táblázatba foglalva.

- 84 -

A kerék és a.kocsi Tématerv 5.0.

óra Ismeretek T'

Manuális tevékeny-ség

Az Óra fő mozzanatai

Oidak- Módsze- tikai rek feladat

8-9.

Faragás, törés, szegezés.

A kerék jelentősé-9e, története, fej- lődése. Álla-,és forgó tengely. Kormányozhatóság.

A deszka törési,fa-ragési, szegezhető-ségi vizsgálata

Bevezetés történeti fel- dolgozás Célkitűzés /kocsi mo- dellt fogunk épiteni/ Problémák tisz-'tézása A mük€idés konstrukciós feltételei. Méretek. Anyag /fa/. Információ Ayü tés: A fb megmunkál-hatósága, a megmunkálás szerszámai. Feltalálési fo-1 amazok ego s kere-

sés/ pl. a ke-rék foroghasson /furat méret, hid magasság/ első tengely elfordithatósá- 9a -javaslatok és azok elbirálása

Motivá- Elbeszé-lás lés, ma- Előké- gyarázat, szités bemuta-

tás, be- szélgetés

Uj ism. Tanulói feldol- kisérlet gozás

A kör méretmegadása lekerekítések, e lőlések, betűsa blon alkalmazása.

A rajz elkészi- tése

Tervezés, rajz- Uj ism. Bemutatás készítés feldolg.Közlés

Magyará-zat.

Munkatervezés Uj ism. Beszélge-a modell elem- feldolg.tés. zése:alkatré- Közlés. szek és azok Magyará- száma, az elkér zat. szités müvele- Beszél- tei és azok getés. célszerű sor-rendje.

10 -11

Mérés, előrajzo- lás, darabolás .fonálfürósszeló Furás, szegezés, csiszolás, fes-tés, lakkozás.

Kivitelezés - a különbőző alkatrészek. elkészítése.

Uj ism. feldol- gozása.

Bemutatás. Magyarázat.

/Az előzőek folytatása, befejezése ../ felületkeze. 1ee, szerelés.

Értékelés. Ellenbrzés Kiértékelés

.,.. . .

/tapaszta la- tok , ha u j'ra csinálnánk, .

változtat-nánk-e ért?/ '

12-13 /Kipróbálás/

U j ism:. feldolgo- zása. Értékelés Ellenőrzés

Bemutatás. ..

Magya ráza

- 85 -

táblázat egyben azt is megmutatja,, 'hogy ezt a feldolgozási sémát nem egy-egy foglalkozásra, hanem egy té-

mára kell alkalmazni. Minden alkalommal nem lenne idő, de fe-

lesleges lenne "végigjátszani' valamennyi lépcsőt, Viszony-

lag egyszerü ismereteket tartalmazó anyagrészeknél pedig egye-

nesen hiba lenne az oktatási folyamatot tul komplikálni.

A kivitelezést ez esetben csoportmunkában célsze•

rü megszervezni /a tanultakkal való közős elemzés alapján/,

különben ennyi idő alatt a munkák nem végezhetők , el. . , Ilyen ,

jellegű foglalkozésokat'mi.ndenképpen indokólt beiktatni, mert

a tanulók itt tudják megszerezni a szervezéssel, kooperáció.,

val kapcsolatos alapvető ismereteket. 'A'téma talán legé 'rd .e. '

kesebb foglalkozásának /10-»11 óra' vázlatát a 12.sz. mellék-

let tartalmazza, amely példa a tényleges gyakorlati megváló-

sitásra. ' . .

Of 86

........ Célszerű foglalkozni, a,B viltozatban,fokozot tab-

ban jelentkező szétaprózottsággal is /elmélet-gyakorlat

müszaki ismeretek-mezőgazdasági ismerétek/. Itt valóban még

nehezebb az eltérő jellsgü ismeretek komplex tömbökben való

' féldólgozásá, hiszen az 616 anyaggal való ' bánás ' technológiái '

sajátos jellegűek, az ipari tevékenységtől jelentősen elté-

rőek. .

Praktikus és logikus;.hogy jó időben /gyakorla-

tilag a tanév elején es végén/a gyakorlókerti foglalkozások,

télen, illetve esős időben a mühelyben tartott foglalkozá-

sok kerülnek lebonyolításra. Nem mindegy azonban, hogy mi

lesz a műhelyben készi .tett munkadarab. A tanterv nem ir elő

kötelező munkadarabokat, Ismeretek és tevékenységek tanitá-

sót írja elő. Ugyanazon tevékenységek /munkaműveletek/ sok-

féle munkadarabon megtanithatók,.de azok jellegétől függően

mások 'lesznek azok az elméleti ismeretek, amelyek a feldol- .

gozés közben szervesen hozzákapcsolhatók.

Olyan munkadarabokat kell tehát találnunk, ame-

lyek pl. mezőgazdasági célokat szolgálnak, de elkészitésük

során megtanitjuk az "Anyagok ás alakitásuk" témában előirt

munkamüveleteket. Vagyis keressük a közöset, ami összekap-

csolja a műszaki és a mezőgazdasági jellegü ismereteket.

Konkrét példaként talán válasszuk az 5.o.-ban a

"Magvetés ás módjai" c. témát. .

A tanulók megtanulták, hogy magot vethetünk szóm

va, sorba, végleges tenyészterületre. Termesztű berendezések-

ben gyakori a szaporító ládába vetés /disznővénytermesztésben,

87

zöldséghajtatásban/ és ha nem akarunk korán tűzdelni, négy-'

zetesen vetünk /pi..4x4 cm-re/.

Fel lehet vetni a problémát: hogyan lehetne ezt

a munkát meggyorsitani?

/Részletes'óratervezetek helyett kissé vázlatos

utalásokkal végiggondolva . ./

l.. Motiváció: a munka nagyon időigényes, pedig az üzemek-

ben sok tizezer.palánta szükséges /lehetséges az is, hogy a

szülők vagy rokonok a háztájiban foglalkoznak palántanevelés-

sel/.

2. A problémahelyzet tisztázósa

Gépesiteni kellene, de hogyan?

/Egy megoldás: a pneumatikus vetőfej /13.sz. melléklét/,

amelyet porszivóval müködtethetünk. Ezt kellene közösén

!"feltalélni"./

Probléma Megoldás Rávezetés

a/ Mivel lehetne a magot Porszivó keltette Egyenetlen felü- felemeln .i, • majd lesen- levegő szivó hatásá- letröl milyen esz- ni? , val. közzel könnyebb a

kiszóródott magot • összeszedni /pl.

otthon a szőnyeg-ről/? .

`IY. ... O/ .,. .W SM''iM .. WM ON :. MA MN, .. ..w '_ 'WW OW MM '-. r OMB WW WW AMMO —

b/ A magot beszivja a porszivóba.

A mag méretőnél ki- sebb nyilásu rosta- felület felerősi- lése.

Pl, a paszirozó is hasonló /lé ki, héja é$ 'mag marad/- öntözőkanna rózsá-

bóval esetleg pró-a stb. AIM .. .. avow «. .,... _ .... MM- MM .1. -..« .W M. .w. ..W, ..M ... ,.. .,. .— M. .-. ...L ..... _. goo'. .: . ._ _

- 88' r r —

c/ Előfordulhat, hogy Kellő tömitettség. A szivóceöviin a gyűrű nem tudja a magva- elmozditásakor vagy a kat felemelni, . . ' r . . ceő meghibásodásakor

otthon is jelentkező hiba. .

.m — —' —, ow Om .. — w- s — — .— — '— —. .... .- Mm— Mos Om — — s .... — mm m. ..

d/ A magot letenni. A légáram megsza-• 1.:előző kitása, vagy nagyobb papír.-

lap földről felezne lése és asztalra he.. lyezése porszivóval.

.wr.. .ar: .mm ..+. "MM. OM — MM ~ ... —• — MM. —. .-., .... — ... —. — — .— — — ,.. — ! — -- —

3. Információ gyüjtés

Meglévő ismeret Uj ismeret

a/ A porszivón cserélhető fejek vannak a feladatnak megfelelően.

/Ha kell, bemutatjuk./

ono r Me .U1I — — ma — — —. \11a. — . 461M MM MM WM

bt Szaporitáláda méret kellene hagy egész számu része/. :

-- MM. '— Mil: .-- o ..r +r' — rr MM w. — . MS , ..

c/ A fej alakja; téglalap alapu csonkagula és rajta egy hen- ger. .

/Koncentráció geometria 5.o./

Bemutatással segithetjük: minden cserélhető fej nyaka" egy henger.

Szaporitóláda méretei, /Ha nem emlékeznek./ :_.., -._.---.---- r- - - A---

amp — — —; 1M-; —. -- :— ie — — —• vr .— —. .— .— i."— a . — m—• ; ..

d/ A testek testhalóját meg tudjuk szerkeszteni és a testet elkésziteni. /Koncentréció geometria 5.o./

— —

4. Feli-és kit .alélási, folyamatok . .

Lényegében kész a "találmány". Konkretizálni kellé

a/ 'A méreteket: .

- a henger átmérő 30 mm, a csonkagula alapja: 300 x 150 mm /egy mozdulattal 1/4 láda vetésére/ csonkagula fedőlap: 80x40 mm /a henger ráerösithet6 . • legyen/ Módszer: részpróba

b/ Anyagát: legjobb lenne lemezből, de ez nehéz, előbb cél-szerű kartonpapirból.

Módszer a porszivócső megmó rése, .

a láda megmérése, .

- • .89

5..Tervezés

Felvázolni, majd megszerkeszteni .

/Amit nem tudnak még kiszámitani, azt próbálgatással, szer-

kesztéseel lehet megoldani, pl. a 175 mm-es távolságot a

80 mm-es párhuzamosok kimetszik./

7, Kivitelezés

A munkalépések elemzése stb. nem kiván különösebb hozzáfüzni

Valót.

8. Értékelés, ellenőrzés

Kiprőbéljuk . ha nem működik jól, megkeressük a hibát.

9. Kiértékelés

Mit tapasztaltunk, mit csinálnánk Méskéni?

Tökéletesités lehetősége: pl. szivelskor az alaplap no gőrb01-

.jön. meg /merevités, vagy vastagabb anyag/,

nehezen lehetett a rendelkezésre álló anyagból kiszerkeez-

teni, /csináljuk meg 150 x 150 mm-es alappal, igy a szivás is

erősebb/, , , „.,.

a különböző magmérethoz'

különböző furatu alaplap kell,

csináljuk meg lemezből is stb.

Ha kászitOnk egy kis "leltárt", akkor a tantervi,

vol összevetve láthatjuk, hogy ha a tankönyvben ajánlott fény-

képalbum helyett ezt a munkadarabot készitjük el, a papirmun-

kákból elvégeztük a mérést, előrajzolást, lyukasztást, sza-

bást nyirással, ragasztást, vagyis a teljes törzsanyagot

/a csuklós részek bontása vászonnal stb. kiegészitő anyag,

amit elvégezhetünk másutt, ha időnk engedi/.

- 90 -

A mértani testekkel kapcsolatos elméleti ismeretek-

kel minden bizonnyal sikeres koncentrációt valósithatunk meg,

és ezen ismeretek gyakorlati haszna bemutatáséval motiváltuk

a mértant is. .

A tanulók előtt nem szorul bizonyitásra hogy a

technika műszaki jelíegü ismeretei nem alkotnak külön vilé~

got, összefüggenek többek közőtt a mezőgazdasággal is.

Olyan elvont fogalmat tettünk szemléletessé, mint

pl. a munka termelékenysége.

A "melléktermékként" megismert pneumatikus negol-

dások ipari felhasználását be lehet mutatni szakfilmeken is,

pl. to, áscsomegolés , vagy egyes ipari robotok. ,

És még sorolhatnánk tovább, de talán az eddigiek

is elég meggyőzőek ahhoz, hogy sok célkitűzésünket sikerrel

valósithattuk meg, és gyakoroltattuk tanulóinkkal a munka

logikáját, egyáltalán magát a gondolkodás müveletét.

A B változat tanitásénál tehát célszerű tudatosan

keresni a kapcsolat lehetőségét á biólügiái 6s ó ' müsza 'ki je1-

legü ismeretek között: Természetesen azt nem állithatjuk, hogy

ez mindenegyes feladatnál erőltetettség nélkül, magától érte-

tődő természetességgel megvalósitható. A tanterv készítése-

kor nehéz lett volna a 'tananyagot ennek' megfelelően elrendez

ni, hiszen ott számos más szempontot is figyelembe kellett

venni.

Igen sok eszközt, szerszámot emlithetünk'azonban,

amelyek elkészithetök, pl. a kiegészitő anyagként tankönyv-

ben is emlitett madárodu, melynek kapcsén a környezetvédelmi

91

kérdések is jól feldolgozhatók, szaporitóláda, sorjelző-rács

vagy henger, tüzdelő-. és palántázófa stb., mely az 5. ós 8.

osztályos tananyaghoz is jól kapcsolható.

Felvetődhet az az ellenvetés, hogy ilyen módon

tanitani a rendelkezésre 6116 időkeretben lehetséges-e, hi-

szen heteken ét dolgozhatunk egyetlen munkadarabon. Ez igaz,

killőnösen akkor, ha pl. az elkészitett pneumatikus vetőfejet,

tökéletesitésként fémleiezből is megcsináljuk. Ez azonban nem

tekinthető elvesztegetett időnek. A munkadarabot ezután mér

nem kell ujra "feltalálni", de egy más tulajdonságu anyaggal

végzett munka során fognak jelentkezni megoldandó problémák,

mint az ősszeerősitás módjai, lehetőségei ós ezek közül is

választanunk kell. Uj probléma lesz pl. a jó sziváhatáshoz

a kellő tömitettség megoldása. A tanulók szintjén egyszerű

ós célravezető az élek szigetelőszalaggal történő leragasz-

tása, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ez nem egy tartós megol-

dás. A célszerűbb forrasztást, ők még nem tanulják, de ezt a

tanár, bemutatásként elvégezheti, illetve utalhat rá, hogy

gyári előállitósfél a forrasztás, hegesztés, esetleg műanyag-

ból való előállitás során egy darabból való elkószitáse fröce-

csőntéssel is számitásba jöhet. Igy a tanulókban kialakul az

a szemlélet, hogy egy probléma megoldására számos lehetőség

található, a felszereltségtől és hozzáértéstől függően, más-

részt tudatosodik, hogy ők még nem értenek sokat a techniká-

hoz, sok tanulnivalójuk lesz még.

A munkadarab készitése kapcsán a fémek feldolgozó-

sánál előirt műveletek is megtanithatók.

92

Ugyanakkor, ha hosszasabban időzünk is egy 'problémakörben,

a fémekkelkapcsolatös anyagvizsgálatok is célt és ezzel bi-

zonyos notivéciót kapnak. Ennek eredményei ős gazdaságossági

szempontok alapján döntünk majd, hogy acél-, aluminium-,

vagy rézlemezt fogunk-e használni a továbbiakban /nyilván

való lesz az árak összehasonlitása során, hogy a réz tulsá-

gosan drága lenne, és nem is felel meg jobban a célnak/

Az oktatásnak nem az a feladata, hogy minél'tőbb '

munkadarab készüljön. Olyan ás annyi készüljön, " ami a tana-

nyag elsajátitását és kellő begyakorlását lehetővé teszi.

Fontosabb ennél a hogyan! Ugy kell a munkákat elvégeztetni,

hogy állandóan problémahelyzetű, gondolkodást, kreativitást

fejlesztő szituációban dolgozzon a tanuló. Élétszerü'helyzet-

ben, valós problémákat oldjon" meg '; ahol 'műszaki, felszerelt--

ségi /anyag, szerszám, eszköz/, gazdaságossági szempontokat

kellett ütköztetni, egy adott helyzetben optimális döntés ''

meghozatalához. Módot kell adni a tanulónak arra, hogy hasz-

nálható ötletei megvalósuljanak, ez a tanártól rugalmasságot,

főlényes szakmaigés pedagógiai tudást igényel, hogy tudjon

és merjen előzetes elképzeléseitől eltérően "rögtönözni"

Ilyen felfogásban - tanitva, a tanulók már nem

ismeretmozaikokat sajátítanak el, hanem a technika tantárgy .

valóban az emberi munkavégzés modellje lesz. A tantervben

szinte ' csak 'leltár-szerűen felsorolt ismeretek és tevékenysé=

gek, egy-egy valóságos 'probléma megoldása kereteiben lesznek

összetartozók, szintetizálódva més tantárgyakban elsajátított

ismeretekkel is.

- ,93

Azzal természetesen számolnunk kel]., hogy nem je

lentkeznek rövid idő alatt a tanulókban a vért erények. Ered»

ményekre akkor számithatunk, ha évekig dolgoznak problémaköz

pontu szituációkban, kialakulnak a megfelelő gondolkodásformák

és gondolkodási eljárások. Akkor számithatunk arra, hogy a

problémamegoldásokhoz egyre kevesebb segítségre szorulnak,

illetve a segités nem a kész megoldás lesz, hanem gondolko-

dásuk megfelelő irányitása.

Az olyan jellegü akadályok, melyeket gyakorló

pedagógusok felvetnek . , miszerint a kőzponti műhelyek az anya- .

gokat a munkatankönyvben található munkadaraboknak megfele-

lően, méretre vágva küldik, nem jelenthetnek komoly problé-

mát. Ez még csak nem is anyagi, inkább szervezési kérdés, ami

megoldható még akkor is, ha az iskolák egyedi kívánságai mun-

katöbbletet okoznak. Ozemi kapcsolatok révén, ott hulladéknak

számitó anyagokból, bizonyos "saját" készletek képzése is de-

githeti, hogy az anyagok megválasztásában valóban dönteni, le-

hessen a tervezés. fázisában.

/A seemléletformálásban még az iskolák vezetőinél

is vannak feladatok, mert számos helyen az iskola munkater-

vében még ezévben sem található meg, hogy a felső tagozatban

mér a 6. osztály is technikát tanul a két év alatt kifutó .

gyakorlati foglalkozás helyett . Ez arra utal, hogy nem érzik

a külőnbséget a két tantárgy között és nem tartanak szüksé-

gesnek ezzel kapcsolatban külön tennivalókat./

A korábban már vázolt tárgyi feltételeknél a javu-

lás elsősorban pénz kérdés. Technika tantárgyunk koncepciójá-

ban, korszerűségében világszinvonalu, amit bizonyit az a

komoly nemzetközi érdeklődés, amelyet bevezetése kiváltott.

Anyagi lehetőségek ás szervezettség terén azonban messze a

fejlett nyugati országok mögött vagyunk.

Svájcban az iskolákat minden héten irányjáratok

keresik ,fel ., melyek az igényelt anyagokat leszállitják. Az

anyagokról teljes, kódszámokkal ellátott katalógus van min-

den iskolában, mely negkönnyiti a megrendeléseket. A pénz-

ügyi keret, pl. az egyik körzet 28 iskolája 1-4. osztályá-

nak évente 120.000 svájci frank /kb. 2.400,000 Ft/, a telje-

sen uj anyagokra évi ,10,000 frank külön keretet biztositanak.

Mikor a továbbiakban bizonyos tárgyi feltételek-

re utalás történik, azt abban a tudatban lehet megtenni,

hogy számos iskola nem rendelkezik azokkal. Módszertani kér-

déseknél mégis valamilyen optimális helyzetből cálszerü ki-

indulni. amelyet minden iskola, lehetőségeihez mérten, meg-

próbál elérni. A tantárgy rugálmas,'keret jellege, továbbá

törzs- ás kiegészítő anyagra bontása meg is enged bizonyos

határokon belül eltéréseket..

Kétségtelenül vannak anyagi kihatásai annak,

hogy városokon is a B változat tanítása lenne indokolt, a már

korábban leirt érvek alapján. A városok épitésszerkezete ál-

tatában.nem teszi lehetővé, hogy az iskolák mellett, vagy

közelében gyakorlókerteket lehessen kialakitani. Megoldás

azonban van, amit Baján már meg is valbsitottak. Ennek lé-

nyege. hogy központi gyakorló kertet /vagy kerteket/ kell lé-

tesiteni, mely több iskola osztályait kiszolgálja. Az osztá-

lyok utaztatása autóbuszokkal történik, melyet a müvelődés

ügyi. osztály bérel.

- 95

Egy erre megbízott pedagógus elvégzi a szükséges koordináló-

sokat, a gyakorlókert dolgozói a tanitási szünetekben is gon-

dozzák a.növányeket és segiteéget nyujtanek a pedagógusoknak

is igény szerint. Egy tantervi követelmények szerint kíllaki-

tott kert fenntartása pénzbe kerül , ugyan_, de ugyanege pénzbe

kerül a. központi mühely is. Mindenvárosban megoldható az

üzemlátogatás is, mert Magyarország mindennagyobb telepű-

lésének közelében van termelőszövetkezet, vagy állami gazda-

ság.

Addig is azonban, mig a központi.gyakoriókertek

kielakitésra kerülnek, keresni. kell , melyek azok az ismere -

tek, melyek kert nélkül is negtanithatók. Növényeket lehet

vetni, szaporítani és nevelni ládákban, tej fölös poharakban

is.. A nehéz és kevésbé higiénikus faládák ós agyagcserepek •

helyett épület belsőben használhatók .a müanyag cserepek. és

habosított műanyagbál készült könnyű és tiszta virágládák.

Különböző földkeverékek műanyag zsákos kiszerelésben több

helyről könnyen beszerezhetők. Ugyancsak kaphatók különböző

méretekben földdel töltött fóliatömlők /a továbbiakban ne

vozzük konténereknek/, melyekbe he ny4lásokat vágunk növé-

nyekkel •beültethető . Ezeket akár fektetve, akar. függesztve •

el lehet helyezni. Mühelytermek- Jó megviiágitásu helyein fel-

ál.litott polcokon sok növény elhelyezhető. Lehet növényeket

nevelni tápoldatokban is. A már felnevelt növények.jelentős

részét fel lehetne használni az iskola helyiségeinek díszi» ..

tésére, a folyosók, aulák megfelelő helyein dekoratív növény*

együttesek k.alakitóséra nyílik lehetőség. Ezek az idősebb

növények szolgálnának alapul a növények gondozása tárgykör

tananyagának.

96 -

Körültekintő elhelyezéssel ezek nem okoznak forgalmi aka-

dályt, a növények és a tanulók kölcsönös védelmére kőszűl.

het, megfelelő esztétikus kialakitásban, védőrács, müanyag

madárháló boritással stb.

Uj iskolák építésekor kivánatos lenne, ha a mü-

helytermek mellett legalább 50.60 mz-es, megfelelő manipul6-

16-térrel és kis szertárral /raktárral/ ellátott üvegház is

készülne. Az iskola udvar egy részét, legalább a határvona-

lak mentén és a homlokzat előtt parkositva kellene kialaki-

tani. Bizonyos munkáknál ez is helyettesítené a kertet, mert

a virágágyak évenkénti felásása, a virágok ültetése és gon-

dozása, a pázsit karbantartása, fák, cserjék egyszerű gondo-

zása, tulajdonképpen tananyag.

Még olcsóbb megoldás, ha az iskola típusterveit

csekély mértékben változtatva, az épületek megfelelő tájo

lésu végein nem egy, hanem két vagy három falon helyeznének

el ablakokat. Ezáltal, üvegházat is pótló, vilégos mühely-

termek lennének kialakithatbk.

Mindezen szakmai lehetőségek felvillantásával

az volt acélom, hogy indokolást kapjon az az elképzelés,

miszerint kívánatos lenne egy egységes változatban a mező-

gazdasági ismeretekből a kötelezően elvégzendő törzsanyagba

átcsoportositani az igy elvégezhető tananyagot. A 14. sz.

melléklet alapján megállapithatjuk, hogy a lágyszáru növő-

nyekkel kapcsolatos ismeretek és tevékenységek csaknem tel-

jes mértékben feldolgozhatók. A fás növények kialakitása,

gondozása csak részben, vagy egyáltalán nem dolgozható fel,

és hasonló a helyzet a talajművelési eljárásokkal.

97, -

Ezen tananyagrószeket ezért a kiegészitő anyagba lehet beso-

rolni.

Ilyen módon, a gyakorlókerttel rendelkező iskolák

a jelenlegi B változat ismeretanyagát ceorbitás nélkül fel-

dolgozhatják. Megitélésem szerint, ezen anyag több mint 50%-a

mindenütt . megtanithatá, ós ez jár olyan pedagógiai haszon-

nal, ami indokolttá teszi a kérdés ilyen felvetését. "A" vál-

tozatot az iskolák 44%-óban tanítanak. de ezek éppen a nagy-

létszámu városi vagy nagyközségi iskolák, vagyis jelenleg

a tanulók nagyobbik hányada van kizárva a mezőgazdasági is-

meretekb8l. jobb, ha a feltételek teljes megoldásáig megta-

nitjuk nekik az ismeretek felét, mintha teljesen lemondunk

azokról.

Nemcsak azért fontos ez, mert társadalmi igényt

elégitünk ki. Szükség van azokra a nevelő hatásokra is, ame-

lyek ezekben a tevékenységekben rejlenek. Olvashatunk olyan

megfigyelésekről, .hogy állatokat tartó, gondozó gyerekek 61-

talában érzelmileg fogékonyabbak. A növényekkel való kapcso-

lat ha nem is annyira kölcsőnös4 azért a növény is "hálás".

Gondozásuk ., nevelésük teremt egy olyan érzelmi kontaktust,

ami segiti az érzelemgazdagabb személyiség nevelését. Az

emberi elidegenedés, ami a mai, technizáládá, gépiesedő ko-

runkban megfigyelhető, többek közőtt a természettől való

elszakadással is magyarázható. A növény a lakásban, mely ré-

sze a lakáskulturának is, fontos jelkép, amely arra emlékez-

tet, hogy az ember a természet része. Azok a kis nővények,

melyeket a tanuló /mint sikeres "munkadarabot"/ hazavihet,

98

segitik ezt a felismerést és könnyebbé teszi feladatunkat

az olyan technikai szemlélet kialakitásában, hogy a müszaki

fejlődés nem történhet az élő természet kárára.

III. Tanulságok] következtetések, javaslatok

A gyakorlati foglalkozás tantárgy, vitathatatlan

pedagógiai eredményei ellenére, mer nem tudta tovább eredné-

ínyesen szolgálni azokat a célokat, melyeket a tudományos-

technikai forradalom tüzött elénk. rasszhangban az MTA Közok-

tatási Bizottságának a technikai nevelésről hozott állásfog-

lalásával,a technika tantárgy került bevezetésre. E tantárgy

célkitüzéseiben jelentősen tullópett a korábbi koncepción.

Nem a fizikai munka és bizonyos szakmák megalapozása a fela-

dat, hanem az emberi munkát, annak legszólósebbkőrü össze-

függéseivel együtt kell megtanitania. Az emberi munkát az

különbözteti meg az állatok /sokszor bámúlatra méltó/ produk-

tumaitól, hogy tervszerű, tudatos tevékenység. A munkavég•

zésnek sajátos logikája van, amit mindenkinek, a lehető leg-

korábban el kell sajátitania. Ugyanakkor az ember munkáját

nem elszigetelten, egyedül végzi, hanem bizonyos társadalmi

keretek között. Munkája része a társadalmi méretű munkameg-

osztásnak, összefügg mások tevékenységével. Nem elegendőek

önmagukban a müszaki fejlődés nyujtotta fejlett termelőesz-

közők, az eredményes munka magasfoku szervezettséget kiván,

ugyanakkor gazdaságosnak kell lennie. A dolgozó embernek,

saját ős mások tevékenységét összefüggéseiben kell látnia,

ami rendszer szemléletű negkőzelitést kiván.

99

Az .elemzések ' kapcsén. megá, lapithat6 volt, .hogy

a technika tantárgy céljai korszerűek. A tananyag tartalmé-

ban, logikus egymásraépülésébon alapjában lehetővé teszi a

nevelési és képzési célok megvalásitását. '

A megvalósités jelenlegi feltételeit még sok

tekintetben nem tarthatjuk kielégitűnek. .A. tantárgyat tani

t6 tanárok a. tananyag mennyiségét a rendelkezésre

kerettel nem' étjék arányban. Ezen a téren.,a törzsanyag

kiegészitő anyag bontás. som ,jelent sok .könnyitést , mart, az ...

utóbbi elhagyása a tananyagot.,nagyon oiszegényit. A tantárgy

időkerete alacsonyabb mint más európai országoké./pl. 3ugoszp

láviában heti 2 ára.; ,Auaztriéban heti 2 .6ra., de .a lányoknak

3-4 óra.; NOK .ban..l-6.o. -ban heti 2, .7-10.o.-ban heti 4 óra;.

Svédországban a 3-4..o.-ben . heti 3, felsőbb osztályokban ..

2 óra stb./.. Legalább. a felső tagozatban szükséges ,lenne a

heti 2 . óra, amit nemcsak .a tananyag terjedelme indokolna,

hanem az a tantárgyi sajátosság is, hogy. , minden foglalkozás-

nak kell tartalmaznia manualitást is i

A tárgyi feltételek biztositésára jelentős erő-

feszitésekat hell tenni. E téren igen nagyok az egyes isko-

lék közötti különbségek*. korábban. jól ‚felszerelt .iskolák-

nak is uj,feledatokat jelent e műhelytermek többcéluvé ala-

kitása, A.szakosodás /€a fémmunkára/ gazdaságosabb.ugyan,

de gátja a problémamegoldásra 'irányuló, kreativitást fejlesz--

tő pedagógiai .munkának, . Korszerüsiteni kell a. mühelye,k ,butor. .

zatót, és.szerszám -•.eszköz.készletét. A technike.drégébban

tanitható tantárgy, mint a gyakorlati foglalkozás.

Az Anyagbeszerzés egész népgazdaságunk egyik gyenge •pont ja r,aóg, és ez érezteti hatásét az iskoléknél is. A jelenleginél

szervezettebb, rugalmasabb, . a pedagógusok önállóságét jobban

biztositó kereteket kellene bl.ztositan3 mér jelen anyag i le-hetőségeink mellett . is.. Bdivánato® lenne,. .ha az ipar is több

segitséget nyu j tana abban, hogy a tanulók által 3s .feldolgoz-

ható fém. €s falemezek..lvest.agság, keménység stb.!, kisebb

méret0 és,.rsaagfelelő ,mihöség0 kéz3;3zQrezómol, stb * no szerepei-

jenek állandóan a hiánycikkek l.istáján f A városokban is lehe-

tővé kellene tenni az agro-biológiai alapismeretek tenité wét,

központi gyakorlókertek létc`ehozaycaval, ős kivánatos lenne, hogy minden .városi iskolában épüljön Ovegház, vagy annak . . funkcióját részben betöltő, jó .megvii :gitusu munkaterem.

A személ.yl, feltételek elsősorban a gyakorlati

foglalkozás .tanttatrgyra bxztcsxtottek, technika szakos tenáa

rok képzése nég rövid idő óta folyik. A technika tantárgy tees

nitása uj szemléletmódot, raQgközelitést .igényel. Ezt a .ezemw

léletváltoztai.ést átgondolt, rendszeres továbbképzőssel,

tapasztalot.cserével .biztooitani lehet. ,A rovébbkbpz .ésnal. .

nemcsak pedagógiai-módszertani kérdésekkel kell fog+lell.oz-.-

nia, hanem .a tanárok előzetes szakosodását figyelembe véve

fmüszaka vagy mezőgazdasági!, a kiogéezitíí szakmai ismeretek

el.sa;játitásét is sogiteni .kell. , . .

,A tanárok mindennapi munkáját szolgáló munkatan-

könyvek, módszertani utnutatc5k, oktatási segódeszközők ren-

delkezésre állnak. Ezeket a tanárok többsége jbl hasznrélha-

tónak, hasznosnak , tartja. . . . .

Mindenképpen kivánatos azonban minőségük javítása /elsősor-

ban a könyveké/, ás folyamatos tökáletesitése. Az eszköz-és

szemléltető anyag mennyiségének növelésére, továbbiak készi-

tésére is megfogalmazódtak az igények.

A tantárgy oktatásénak eddigi tapasztalatai még

nem elégségesek messzemenő következtetések levonására. Egy_

részt kevés még a 6 év, amióta tanitjuk, másrészt a tradici-

ók, kipróbált módszerek hiánya azt eredményezi, hogy a véle-

mények is sokrétűek, ellentmondásosak. A személyi- és tárgyi

feltételek még kialakulóban vannak, sőt ez utóbbi téren még

az ezekben az években iskoláinkon átfutó demográfiai hullám

még a lehetségesnél is kedvezőtlenebb helyzetet teremtett.

Néhány figyelemreméltó megállapitást azért tehe-

tünk. A tantárgyat a tanulók kedvelik, érdekesnek, hasznos-

nak tartják.- Ez jó alapfeltételeket biztosit az eredményes

nevelő-oktatómunkához, .

A tanárok jelentős részének gondot okoz az uj

tantárgy, munkájukat szakmailag és módszertanilag segiteni

kell, ezt igénylik is. Az eredményességvizsgálat tapasztala-

tai azt mutatják, hogy a tanulók, mint várható volt, a manu.

ális tevékenységekben kevésbé jératosak, elméleti ismeretek-

ben viszont nem jobbak számottevően.

Ez a megállapitás még további vizsgálatokat igé-

nyel. Az interjuk során megnyilatkozó pedagógusok véleménye

számos órán szerzett tapasztalatot tükröz ugyan, de mégsem

megtervezett ős megfelelően mért kísérleti eredményeket.

Az Egerben mértek csak igen leszükitve érvényesek, és csak

mint tendencia vehetők figyelembe.

- 102 -

A további vizsgálatokat nem is célszerü a két tantárgy össze-

hasonlitására alapozni, mert ennek lehetősége két éven belül

megszünik, másrészt az országban kisérletként technikát mér

korábban tanító iskolák eltérnek az országos átlagtól. Az

eredményeket a tantárgy célkitüzéseivel kell ősszevetni és

ennek megfelelően értékelni. Az iskolában folyó mérések lexi-

kális tudásban, manuális készségben, esetleg problémamegoldás-

ban egy adott állapotot mutatnak. Rejtve maradnak olyan tu-

lajdonságok, mint pl. az önképzésre szerzett képességek, a

kreatív gondolkodásra való nagyobb hajlam, amelyek csak jóval

később, hosszabb távon fognak kamatozni. Végsősoron a két tan

tárgy eredményeinek igazi összevetése a majdani termelőmunká-

ban történik meg.

Alapvetően fontos feladatnak tekinthetjük a tani-

tós módszereinek kimunkálását. A problémamegoldó gondolkodás,

a kreativitás fejlesztése ugy valósítható meg eredményesen,

ha a tanulók problémahelyzetben, cselekvés közben is állandó

gondolkodtatásra késztetve tevékenykednek. Az ismeretek és

tevékenységek elsajótitását az emberi munkavégzés logikájára

alapozott, pedagógiailag megtervezett folyamatba kell bed

gyazni. Ennek megvalósitására a gondos tematikus tervezés

szükséges. A módszerek kimunkálásához, e dolgozat szerény ke-

retein belül, magam is igyekeztem hozzájárulni.

A tantárgy komplexitásának biztositására olyan

munkadarabok készittetése szükséges, melyhez a különböző

témákkal kapcsolatos elméleti ismeretek logikusan, természe-

tesen hozzákapcsolhatók.

103

Az lenne kivánatos, hogy a tananyag a.tanulók elött.ogys6ge

sen , . mint a technikai környezet modellje jelenne-meg,-nem té-

mékra darabolva. Szükségesnek bitszik.a tanárok szóméra egy

olyan munkadarab gyűjtemény ősszeállitása, melyből=lehetősé-

geiknek.megfelelően válogathatnak. Ennek érdekében össze kel--

lene gyüjten.i a tanárak ezirényu tapasztalatait, illetve t'á ~

mogatni és bétoritani kell őket a kísérletezésekre, illetve

azok közlésére.. Egy ilyen gyűjtemény ' 'a munkatankönyvek

gészitésokónt, nagy mértékben támogatné.a tanárok önállóságát,

csökkentené a tanités sablonossé válósónak veszélyét. ,

Szükségesnek látom, hogy külön foglalkozzam még

a manualitás•kérdésével.. Az ujszerü szemlóletformólásre irá-

nyulai törekvések-során olyan veszély is fenyeget, hogy ennek

megítélésében az ellenkezővéglet jelentkezhet. A technika....

tantárgyban a.munkadarab olkészitése mar nem cél, hanem ez

ismorotszerzés.eszköze. Az eszközök közül azonban a legfon -

tosabbi.A motivációs vizsgálatot, is egyértelműen bizonyitják,

hogy a tanulók szeretnek tevékenykedni, igénylik a foglalko-

zásokon a manualitést. Szabályként mondhatjuk ki, hogy tech- ,

nika óréksnem folyhatnak le manualitás nélkül. Csak ilyen mó-

don fejtheti ki a tantárgy munkára nevelő hatását: A gondol.-

kodés ős cselekvés egysége ad lehetőséget olyan munkához való

viszony kialakitására , hogy az ember egész életében megőrizze

a problénoérzékenys€gát, a. munkájával kapcsolatos problémák

ösztönözzék a megoldások keresésére. Ez ad belső inditást a

folyamatos őnképzésre, biztositva azt is, hogy a munka az

emberi élethez hozzátartozó, örömteli tevékenység legyen.

- "104 «

A technika tantárgy céljai sokrétüek,.magas

génnyel fogalmazottak. A' célok megvalósitása érdekében szűk-

ség van a permanens tantárgyi korrekcióra, mely során a hasz-

nos tapasztalatok elemzése alapján lehet a szükséges 'panto

sitásokat és finomitásokat elvégezni ' 'A feltételek megterem-

tésével párhuzamosan ki kell munkálni, majd bevezetni a B' '

változatot alapulvevö egységes' technikai tantervet:

Ilyen módon lesz képes a tantárgy 'olyan széles-..

körűen segíteni a tanulók helyes pályaorientációját, hogy

döntésük alapja természetes hajlamuk, és érdekl$désök legyen.

Ha az említett feladatokat sikerül telje'siteni,

a technika tantárgy, az - általános iskola többi tantérgyával

közösen, meg tud felelni. azoknak €,z elvérásoknak, melyet a

nevelési-oktatási célok tartalmaznak.

•

Irodalomjegyzék

1./ Az általános iskolai nevelés és oktatás terve /1981./

2./ ÁGOSTON György: Neveléselmélet /Tankőnyvkiadó, Budapest 1970./

3./ ÁGOSTON György: A pedagógia alapfogalmai és a nevelési célrendszer /Akadémiai kiadó, Budapest 1976./

4./ NANÁSI Miklós szerkesztésében: Pedagógia /Tankönyvkiadó,

Budapest 1971./

5./ NAGY S.-HOVATH L. szerkesztésében: Neveléselmélet

/Tankönyvkiadó, Budapest 1978./

6./ ÁGOSTON-NAGY-OROSZ: Méréses módszerek a pedagógiában /Tankőnyvkiadó, Budapest 1971./

7./ Az MTA Közoktatási Bizottságának állásfoglalása a tech-nikai nevelésről /megjelent: Gyakorlati foglalkozás 1977/3. 65-73.o./

8./ MIHALY Endre: Mezőgazdasági ismeretek tanitása /kézirat/ /Tankönyvkiadó, Budapest 1978./

9./ MICHALOVSZKY Csaba: Technika tantervi utmutató 1-4. /Tankönyvkiadó, Budapest 1977./

10./ BALOGH Oózsef-SZATMÁRI Béla: Technika tantervi utmutató 5-8. /Tankönyvkiadó, Budapest 1982./

11./ Dr.BINDER K.-HANG 0.: Tanmenetjavaslat 5.o. /Technika tanitása 1982/3./

12./ VAS Miklós: A módszertani megujulás szükségességéről és lehetőségeiről /Technika tanitása 1984/2./

13./ T.V.KUDRAVOCEV: Az elméleti ismeretek és gyakorlati műve- leiek egymáshoz való viszonya a tanulók villanyszerelési .munkálataiban /Akadémiai kiadó, Budapest 1966./

14./ Dr.NÉMETH T.: Utmutató a munkáfüzet használatához 1.o. /Tankönyvkiadó, Budapest 1980./

15./ S.VÉGH Edit: Utmutató a munkafüzet használatához 2.o. /Tankönyvkiadó, Budapest 1980./

i 6.2 • 1 1 •m Ka E 4+ N KD

C73Le. C W Y 4 W T* 16 O •G) 0 •41 ►-1 r-1 r-t >■4- 0) >• N0 00 C K!1 •,i 0)t0 >. .0 CO (A r-t L ►-1 0) CO JC

•A i+ :3 KO (1) vi -21) N ii O W 4+ 0)4- C Y á3

i++ ~ tD vi 6 4+ ~c >• CO t0 CO W 4+ (8 E 0).0 i+ •0 W Y t0

.C~m 030íA N 003 •

0)J-4

L 4) 6-1-113 .t]

W1L0 ~ i+N

~ \ O ^® •0 4+ E 0 r-) t0 4+ v-1 (g • Z3 }fFf m .0 0 •rl MVO zQ

C0-1 9• 0 433 •0 40 .0

NI03 :3 •n >• 0*• ,1 N ti) a0, vl 0 N(0 i+ r-I O W 0A ~~~

E taOd] \ O r-E1 4~+ 0~m • E •n4, as 4• a•n •r1 6CR36>0NOt0BN EjO.aW-omW4+1G4-6

C 1 I W á r,3 .ri (0 `41 •m 1 aD C 3 e

r-1 ~ Y C~ *7 Co N .N (O

(O t3\\ •r-) 0 -440 O E44

Y •0 W 40 i+ 4 -1 L .)L r-1

3 • > r•®i ~ O 0 6V N N

HN

Er-1 C 0)**.. O) O N W (A X 1-1 á) 4+ r••1 E KD 4+ tö

W ~ •Ytlf > ~ .x >• t0 .x `4 N (0 ?.011 Cq 0) vi .•.1 •ri 00 .0 L L. N 0 • L. C C Q EL-rl L N •tt) 40 • 0 0) .0 cl) In co C:0 S (0 •O `4) `(1) U >.

r-i N .Y Ktl vl •0 0) .r14+ r-i 0 r--1 W te)

~ • .aG C W++ JC W 6 ~ .6 ~ Yr-i6 O KOr-ivl C m L. •W tO C C p Q) W L r-1 3 @. 0 4) KO .)G CO 3 13 >.KÜ vl '0-3 C 4- KD 4+ L C W E 0-1N 3 O 1 0) Y>►\ 3 O 1-1.200.2 W (0 \ BOC •E 4.4 CO O.-C4J O WtO E •>E >063 (13 (0 Zi C •O 0•4 0341).0 L CO (1) (6 C E 4+ C E (0 H.2 V`03 m O E r-I CO `0) 0 (0 0 CO 0 .Y t0 > (0 vi N 4- 3 0.4I3 tá -0 HM >• L C r-I C O3 tA .2 E 4+ r-i 3 O C r-4 . 4110 a00KOWQ•ri Oá3:3 W•dO•r4 i-- TJ Q C Z3 CL :0 \ i+ x .0 L\ V 3C 4- C

r H H H >'

1.sz

me

llé

kle

t n

eve

lési

célk

itü

zé

sei

. .

Tu

dato

so

dás

ON N

c0 :0Y Y 4)

O. C ~0)

.c::o 4.044

N O .0

CÁ~ L

01v,

:O vi r-t Y

0) 0)

C 6 O SW3 C (N!) W43

.61 .0 4+ Y W L 0 r-{ ~ 0 `~y <L ..2 ~

~ 4.0 L 1

I 1 r-I c0 1 r-i I N N N r-1 03.2 L 0 0 W W®.a O• KO 4• vi E

-W 0 ~

C WQ *0-) `63 y O (O 0 NOV

4+Q • L. C 0)44 ~ `0 C 63 t0 3 0 44) •ri •4-4 • 4+ ®•r•1 4-+ 4+ E E -r74-- (0 4.4 -r m-Ó ~ C•14-+ 0C 0

0) O >• C41 (044 Nev.' 0 KD E .-i N.0 d) O N L- •n W `03 0 (6'0 M •ri i+ > 0.N .0 03 C t0 -rC L ._ Y •:-1

•O •tD L.

•.0 L. 4+

N \~ N CO

C •rl 0 C C We • (0:0 L. 4) 4+ N 00 *WYC •4)Y •t0 .0 0) 0):3 H ) t0 N 4+ N 0 L 0 .-•1L 0W :0 4+ • t!) 4+ :3 0 `ál •n 4) •• Y 44NCW C4.► W r-1 4.0

•rl ® W tU U OH KO 0 WV • M á3 X W E Q) >.K0 r•-1 Y`0 0) 41 Y (0 :0 •4) 44.0 0) 413.4) KO W CL N4-r 4)0) m.44L i+ EW W

10 :O 0 10 0 0 •rl L (0 0 E i+ Y 4+ 0 E ~

M0.0433 i 4+ 4+

1 E •

N N > CO 4+.03 M >4'1

• .C' r ~ 'i vi •

m 4•0 CO 0) 4- 403 ~W

W O C r-1 0 01

~ `83 \ •U L 1 CO 0 CO CO CO .O

.3.0. •03 E73 tfl CwCD i+ 3 L © 0) E 4+ Y

>. W `Ó •N C •4+ :0 CC 0 NW N

N K0 •rt W Q r-i i+ Ci)

1 1 1 CO n- 1 Q)

•D 4+ 1 4+ C

+r1 N aNi > E 4-+ 4•+ +.i •rt

W 4+ 4•+ W OW 0 00.4 •r 4.4

~ •C 3 0 4+ `(D Ko O.

r-•1 •á3 W 4► vi C1-1N3 C

C7) W

C10•4.1E

0•4

W N t0

KD W -rl > C KO C (0 r-1 •

a e r-i Y •CO C KD >• tW C r-i 0 N O) >• 3 (0 .O W 0 0) E • 4.0 0)

K0 •••

:3 09

tA W tp W T7 t9 >• O.0 L•0 0 E C i+ N KD 4+ Y:0 0 C 030)Lr-I LY 0 KD 0KO a > W 4-•

yo 4) >

•d L m .o e W

N á0 -rl ~ • L. K0 .i0►

4+ C 4-' E

N m L

C 0

L 0 :0 Y .Y C

3 <0

i

. .0 0 Y 0)

tl) 0 N

• 4.0 N ~ W

4-O+ L. C > C4) 0 Y 4.r fN 0 L •01 t

4 ` C •i0+ vi Y 3 C

4-r :O E 4) 0

N W L

9•:0 (0 4+ -0

H.2 •ri Y 0 N •.Y 0)C sW (0 000 3 03 0 W C U) E .2 KO •r1

• 3t7Ka (((D) ®•m ECa)LW 'N

0 6 ~ ~QL 1- rn

1 • L

I v! ri 0 t C l C i+ 1 Kz 4- 0 0 r-f CO v4 (1) L

Z7 KD 4.+ (0 .í) V* .0 •n 04.4>•8 Y4•1 .Q0 -V 00 'C O 63r-14+ E L 3> W 3 43 ri •40 N r•4 E íZ.

40+ ~ m 0 ~ W .0

L CO•-Wi C 4 N C 4 • CO

40•• 0 00 N CCC W 0) > L r-i 0 á3 ••i 4+ `á3 0a0tD>•4+ C 04+ r-4 0.01-4 C •ri N N N

r-i E O L r-1 O t3. 0) i+ 00 0 4- a0 r-1 0)•0 0 0 yy 0)Y KO r-I Y 0)

~•C<C BB ~V~ E

•Y • 0Y L-Y L CO .i CO WY 0Y C :00)000) CC3 • .2 0 0)...1 0.40 -Y O E

á0 *CD r4 0 KO Q C W 1-1.2 Q3 L <3; E

-ri r-i KD E vi

N. N • •

:3 N~

i 4+ •r L. I C I L•• r-1 OM CO 43 • KO C iN • 0X (0 (0 -r9 (0 4+ 11 •r-) vi •ri 00 NC/ >• 03 L 4•0 C (0 f0 r-I E iF) ++ C C (0•03 W 0 W 0 :0 >.00 t0 44 CD L 0 L W- L rn.C . tO • 4.r W -00 :0

\,QJHO •ft ~ C®ll W

t4 4V

1 ~ ® R1 CE r-1"0>Cfl® W •vi 4+ C X

•0 W 0 O r0 0 0•011 0 N v4 •(1) C 1....4.14.2"0 4+ •tp L W CO CA 3 O Q) C7) tJ•) •ri N W• K0 `Q) 0 W) E (~a~0 0 WNCWY WW

EE Y.

g 4 QN> °~ 0 r-1r•1 • . t C 0)

C WY L (0 0 0)N L 43 0® 0 7 •ri á1 CO E >. 0:0 t0 A 4-1 .,Y E C .aE E 0) .2 CD 0) L K3 r-I

` 0)C~OI~ Nw4 0;7 6 ~ ®V 0

Ó.~ H •LW. »Y C co ~ NCtNO • C>)OKD.2 0 r-1 •rl 3 KO 0\ 43 3 0 (OL•U•O NON E WO •.C4- •Cf) >0 4+ W > 0) 03 C .)E ID 1 (t) KD CNLM 1).9 CO 4+ N t0 •H CO W W 000.0 •"- Q) L N t/1 C t3) E KD a

~y •0 :O 4+ r-1 to L tl) Cr) 00 .2 ¢

L. L L K0

É N ~ 2) m•O 7.3 141

6 4

1 ++ 4+ O 4+ W

• W

~C) ~ E\ • R 4~ • 41 'COKO N 0 •r•i :O r-I tD L v-I `61\1-11. L10 W 0) L á3 •n CO 0)11-3•••I H 3 t0 r-!

0:O X 4+ X L KO 4+ 43 44 4+ 0 CO Y L (0 0 4+ r-I 4+ 0) . \ 0 C t0 tt) 4+ C C

á1 44 3 O t8 á0

CO td >4.0 m 3 N r-1' Y 0 E CO • 3. C N C 4~+ 6 r C0 ~ • E -~-) C ~ m •

•03.■

.14 .0 t$ KO 0 W ri : C r-i 0 W li$ L. N KO L 4+ ..O •0 CO G® 4 0 .0 0 á) CO 0 .Y (D 1:11 0-1 0) CO >• 03 N >.01 4•

C N 0 C 4) GA-t0 0M( :O r-1 CO 0 CO 3 W 4+ m L t0 E •ri 0.2 0 .0.0 `0E

1 L ~ .0

O NC-ri 4 Ká3 •31 C 0 4+ 4+ W CO r-i CO 4/.2 • W (Ef ® C •ri KV r-i s0 •ri f0 C CA `O C 0.20 N >•Q3Y W N:31)>-.4 0 t0 .0 W r-i 4- •rl U 4.1 •i-! E i+ Y t0 -4 -i 4~•+ x .00 iO ~ C m á)\ tL0 LO-r-~1 so Co .o

m •4+:0•@3

N L C ~ •L E ~ 0

4+ •G O) C C) C r-1•46 4+ C) pp

Y w 0( 11. É ~ ~ 4>~~ c~@ L0. (NI ;)

M ›..C141)%0 ••

1 •0 W 4-r C ts (0 s+ .Y Y

C~ C

vi N-0 i+

:3 3` L O ri L (A CO • >..E .t-1:0

-a c0 0vi 0..0 C) Cl-. • v-14.0 N > H 4+ 3...2 r-1 tD W W v-) W vi - N •~ 4 L 4+ W 3 0-I >.-i CO c 00

-ri m Kp

4+ KO C 01 4-+ ® E 14 0-1 N CA•W H t0 .0 0 ri r-1

W (0 0) r-1 W Kt) ti) N 0 8-4 O N •ri • 0 *ID -011) E tD >...44 Y 0) -(3b0 C 4+ C > W `O tl 0) ri 4.+ ti3 0).4 O 0)K4) 4+ ax •r-)`(O LK) `C43 > NM W t0 W A) •r-9 O W-r-1 •84 >•Y .0 Y r-1 4- CO CA`O .3E .Q C =0 4+ N W 0 4+

0 4+ t0 Y:O.O 1-4 (13 a .2 0 4+ (1).2 4+ Y vi S KI) O vi N >• W v1 104ri N Ci)ELOC •.CN0KOW t0O4)4+44)C0-10LC A r'-3 E r-1 > (ry 03 Y KO N CO

0 W -~! > C ~ N ?~► 4 Y L C3) 0) .0) C)3 4+ S v-)

N`W 0 0 01 Ci)06H`á3 N <C00E`0Ea■ n-lQ0

1 C 1

(Ó 1 E r4-11 N

H 0 0944 0

4+ \ C +^r•Y03 • x 0 E

4+ s5 C r: L á1 i+ vi N 0 N W Ed:O 4+ 0

.20-1

>• 011•03:3 ál

~ ~~ r~i~ :0 1 0 V (13 Y W 4+C Y

L .y . C

• >41)..2 Cf) C 0 KO

4+ W ,X t0 N 0 ?•v! C Z7 S0 > C COvi CL N ON á1O0 ~1 N(00)03 .Ytt1.C(6OW •

-ri >0--1 `N @) Q><CCOEL

l r m - • s .Y WO 0 0 tif t0L0)Y N Y C `CO 4)C CO CKOW E3 • 3Q)•t8 E mH EKO4+ E (A 0

W L •EO (0 .413.2 03aiCO N N Y

4•0 i+ áE 1 0.0 ~C N C L > ri a-1 CA C 0 áA L•C4 N vi m N KO 0 0) 0)4+ 4- 010) NC .3¢ 0 co 0

"-V . 3m..Y010).~L 4) L :O0C(0•0E • 4'C1)>.$.. ,--1 •

KD E C ál W t3f Q C -n3 03.2 Oa-13 as 1:)...v t0 C3)Y r°i W c -,i • 41 .433.0H O404-'N W r-1 O) 4+ L •41 :Q • CO L 4- á1

40.2 Co t7 to

"O0 N N01 NN C 3>. W W KO t0 tD

I- r-40W >E#)O..G

1 / t0 1 •:3

0"0 0 1 • •sf Ct) `0 -ri > 4-1 Y 0 0

:003r-t 41 -ri N C.-1 v-3:3.0 ED 63

~ (0 N N ~ •á • ~ Y ~~ -

0

e t0 0Y r-1 C C • 4+ 4+ t0 :3 t3) 4+ ® N 0 C L Cn(ő LO r-iK0 :O :3 .0 g) 4+ m •r-) ...2 14% 1)1-44,1) 4+ íD v -a -á0 N -.~. W N 40m > CA C r-i

03 N r-i 1-1 3

•4) CO 41 -n 4.1 4+ E :O>.04)

.~ C 4---9Y tö 0 0 0.0 4+ >• W 4+ • 0-1 N m CV m00N KU V vi L 4+ 0) 0 > 0 W40r-I >. • 00 r-i KO Kfl 4+ O C ta C ~ L ti r-i =7 L W

0•000 •O.0 Q 4+ •ry.~G 4- Q aC r-L

l • O)

3(Wt) É 4.0`t0 Q

HO Y

O C 1 N 3 0)N C3.16 CO Uf 4•r4) >. t}i 4 ■ L I C.C :0 CD 030-4 N N 0

m:0 C04+ 4 4.0 .aC

O CO3-i • t0 `al KD

WviCOW `41 t0•43 (Á ..2 CA Q)r-4 O V M.63.61 KO CO N :3 W .Y •(0 O • 9-CC W Wtl) 003 03r-1`á3 N 0 -0)0 4+ O •n 0) N Z7 N

17r~ @ C)QO

1 1 KI)

N O Q C 4•

•ri Y 0 0 4. tti •0-4.0

C r-I 0 0 (13 `Q) (0 .torn-t-),--1 .C) `N 0 W

C 0)Y N .Ct .i) 0)103

9 3'X44- ~

rI á3

N (1) N v4 KO4- 00i4 (OW N v4 0 -0 >• .iL CO :3 0 . `4) 1H CO v-) C `0► 4+ W H Y W E 4+- .5d .0 .!~ •4) ® - •

A r°4 0).2 0.0 4+ CO N : Y Q4 D ~ W ~r ~ + >. -1 4.• 4-0

~ 4-0r cH 00 C N\- a C U~ N i r-i m •43 r-I 0 4+ • .S)

: l • O ~ 4+ .74 v4.0 ® `N

-r1

W C 4+ N MC 4.0 .0 CO `Q) N •O CO (010 0) N i+ 44.0 E 0) r-1 i+ ,-t Y W 40 0 KO O 61.44 0 O L L r•4 -r9 (0 Y 4- -ri C O(0 4+ t0 •••O tD C (0 .0 (0 .)G Y 43 >► 43 .Y >► 3 .M L

.0 CO C CI14- C C E C W <i á0Q 3KD 3 \Y O)EcbE<EÉ4E44

1

i W i+ I *0 ,03

. 0

1 40+ / 4 41 69 m

S)000):O L. L. N

.a = •r4 1E 0 tö , s-i (1)

'AS r-1 :Z 4+ 4•+ t3

.Y • 0 E 03 44 .0 (0 C 0 vi 4+ 0) W JC art 4+ C3 4+ td en .)G a 0)d)O:3 i 4•+ Q 3

r0/m W ~ WtÍ) ~ i•

ea - + E m •00N 4+L

COWvt Cn>► WtOO L•d .0 v-1 Wr-I .--i L r••1 a •t0 .O i+KD O 113 0+t0 O E O :O i+ CO -CM N C W

N .DS 44 -N i~+ C• W Á U

0000:00O3Y - !O W • 4 W Y r--OL

0 12 M 6 •

>. `Q3 FW 0) Ye

N W 1 43 C `o 48 gFd Q) W CO

KO N -C N 3V.., e 4+ O ID .CCC(AtllE N CLN KD OKOLy) v1W® •áe 0 2 > NO •+oQ 4p6 En.>

A t

ak

ar é

ko

sság

fo

nto

ss

ága

.

• H H ~

• H ~

• ~

• ~ H

• H H H

• H H H

2.sz. mell

ékle

t

kiválaszto

tt tém

ába

n ismerete

1 1 O 1 •Q) (0 0

46/

-0 4-I-1 Q) r-4 W

41) 4.0

CO KI) to U) r-i r-I t;) U •O O 0,0.2 E 0.2r:0 C)x'O L N 4+:0 3 C N x S C) O E L 0 O

K00 >L Q. L 0)•C)

• H

Q) 1

6 x 1 v0- L x ~.2t

E(1) L

x C > C•03 ,C

> r-

• O

i Q) O O ~ CO C3 0 •Q) 4+ 40'0 4-+ L

-C) (OHM CO •(0 0 r-i 0 (1) r-1 •

Q) x•C3 44 .2t KO C 4+ • E r-i CD 0 r4 C) 0) L C)

•00 00.100.0•03E V- 0 N•ri Q) N L Ns-4

•si •rl N -ri -rl :0 O Q »(1) ».2C Q 0)

ALAPISMERETEK

relések ős

mé-

ELEKTR

ONIKAI

Ele

ktrom

os s

ze-

1 to 1 É 4+ N N Q) 4+ :O -rt .-( 0.0 > x s-1 N C (S) 10):0 0 C 'r-•) 0 r-t•0K0 4+ :3 I 0 •

•K11xtOK0 to H L .013 ir

, •r7x ~C-:OSri CO 0 0 r^i •a7

7.4 C 1-3K3 0") (0 •Q) WO 00 • 4+ (3)r-1 N N •rl

•0 CO (3 •ri tO Qtn4+en> N

C 1 n-1 •

•tö N N. • •r-7 0 4+ ;L

N CS) O •si 0•0 4+ Ox C)

4+

•(0 0 ri LO N•W

• OCO K- > .x 0 •r-) .

.-i •~ (3)0-01 L O •G) (3 O r-1 0 4• x 3 4+ co 4+ 4+ -si > :0 > O)x 4+ r-t Q C~~ .~

Nézet i

ábr

ázolás.

zolás. Metsze-

ti

ábr

ázolás.

Mér

etm

egadás.

• H H H >

SZAPO

RITÁS

•ri 1 co O r-i •Q) 1

I E 4+ as •Q) r-1 • 004+ C0 CE

O Ó~ ® 0 7 > N ~~

0 v- 4+ 0 N.2 .Sa 0 :'► 0 •fJ art '0 '03 O•.0 E C O

N x Z7 L .;.. r-t f'3 r-4 • • (ö (0 •

• •N r) 0 r-01

03 ..0 CO 007) O 4W-r ~ • Ó N 0 ~

> O L O Q) 0CD 4-0 L •Cö co co E •r7 1-i L >•••i f3 -si •0 KO C N CO CL

G.C:: 4+ar-1 Q) 0 O> O C CO C3 •sU 0 0 L•O V- ,C E ri Ki) co

r-i > N O r-i C7)KD r-I O r-i .C) (D (ö r-1 cD 1) Kl) .2: 0-1 0 4+ tö N:O N

NQ) C E C O KO 8-1 •r7 ~ r7r-i •r-4 4i

¢ N E < < (7):OQ 4-• OOC ii L L

K0 1 4+ 0 O 44

ÓÓON I •á ~ N N N • K1) r-i 0 • :3 (0

■ ű C O t7 0W- :0 L O • -i r-t > 0 r-t N

L:0=3 'CD E

• •O .-i r- () ~ N ~ 1-i 4•1 0 0•(D 4.+ 0)"0 •

i 4•* N4+ •ClO.2O H 4-0 0C f300> SCO

ct3 N KD O E 4+ co •-i C KD N •Q) -r-)•R) r-i (D •Q) O •• *rl N O Cü. CO N4•+NO "CO E 4+ C3 ri .2 0 4 r-) 0 L 0 •01

•cD

CS .0 R):O ~ CL r`-I 'COS 0

I 1 L KO •ri I 1 I. I

•3) *I4+0) 100L M 0 40 -rl 0 E N•O • .~ :O r-I N 0 4•14a •rt O r3

4sNOsi- O 0 ~ L co r•• O

I ~ +

• •0 ~ x 0 •0 4+•O O •~O C3

H Ó ~ (OZ. ~ tON N4~•s •30 E 0 O :3 • 4+ O•(pvtr-! L O 4+ .-t +4• Q) .r-i Ki) L Q) CO Q) x

TJ O O 0,2 .0 0.3C N O •04 -,4K? N•0 ID t0 `CO C.Y Q) N .2Cr-IQ)L r-i 0C3>0r) -rtcD0 0 0 ~ 0 4+ N>0)O (/) 4+ L :0 E L -7-1 O OW L

o » N r-i 1 0ö 1 1 N (00:30N0.2C • KOOOLNOCtO -r10 LyL) :O 01+ O> 03 (0 4+ .0 N •.Y •N N 0) r-1 •(0 0 •0 0.0 <0-4 0 L -0 O 46 •

•űi •t0 > r~ H 4-1 C O Q •.3Cv4+ 40 -1 0

~ m 1

t ON O (0 *A1) NN (A 0 •.0 r-1 r-i Q,. (U 0 x U) 0 &I 03 O0•0O NOL O KO x• N :0 x •(0 • CO N •Q) r•1 r-i 0 ü Q. •r-)r-i 4+ r-1 >eV, 4+ •+n

•0 O O (rJ 0 •r1 •rt CO 0) C) 0 <r-1 .20-4 L L 4+ b x W L Q9-

•r1 1 0• • 0 O I L.!] 'KO •40) E

0) :O `GI r-4 > O N-V 000)L O E(0Oa) 0)4+

O V ü •ct) .Y CD L Gt. o.. 4+ • 0 0 •tQ •tD co -ri r-1 r-1

xx 0 r~ v •ri N~

:-1 L.2 0 '••03) (0 H 4+ Q) .--) CO .SC O .ta u CO 0 > Q) ~ ~ •Nx`GS N

r'-1 v",) Q) ri O 0 0 Q)>EzON(D•O

r4Q) Nv")> x N (p r-4 ■ ö O Q L (O L L Or1

41 di t 4.0 O L.2(O O .Y

N ~ ~N O r .Y -01 • ON r0•( . 04 co O..Y LN( O 4 OE 0 ® -O CO Q) 0 'CO 'dfl -p E •30,C.3GL00 • O .O Ó L U CO.(Oa~W > tO G

.ia 0•.2C 0 C7) r-i N .Y .,.i •:3•41x0,C0000O (D

1 L.1"-i0>► 0 EN x (-i (t) O L. r-1 • 0.2 CO "r7 •rj >NN00.2 ••00Q)c0 C

O`(0 > 0)0-3.1x N > L >. L c0 C 0 Ka r-t a--):O ü 0).0 0 0 K0 0 m C) N-e•1 0 Id! •O C3 4+ N ü•s-) fY U)

• •rt 1 1 1 .2

1 I N•0 i •0 •0 0 x C 1 -co K0 4-• Kö .26 13 0 Q) 3 OWxni L ID 0 r-( 8 0 -0 N .Ct vi < 0-4 0.2 r-i C)0 44 (D 0%0 4+ •O c a3 0 0 0.4+ .0 •Q) 0•r4 0 C • -0 S C3 0 C) x e'40-1 ('J 0>K0 Q) O

r-lN a:3W n t7sOO E >O N0 0 •0 •O •

1- 1 .2

8 -1 m 0 • N 4+vi c14

> 0) O :31-4 0 :3 > O >• CO O N O t13 CO > ír•O L4+ •~~CKUx 0 x •:1) >KO L 4+ 0 O C O W'2 CO > O 0 L > r-i x C ttt • KD O 0 r-1 KO (0 -si 4+ L .0 '>

r44+ W N . 1-4x 4+ LC313) 04. KO C) 9-1K0 Q) O 0 Q? :0 CO N Q) tD xr-1 N > CO N CbL ü 0i--4+

1 • 1 i 0 -Y •J .4.4 CL1-1 Q) •07 (A •(0 E 0 •N 00 0-1 C) •tD tia nQ ® •F+ Ó • C S

O •rr,ij r-4 co

~ • 0

N 0K0 0)0 +-1 (0 •O • •Q 0)K3 •.-3 O 0(Or10L30 C 'CO •0 KO co :0 Cl) C7)ri O N 4+ co •G) > CD 04+4+ •4.+

E ri

•r-iOL - •tp 0 -+4 0.r4 L O N

O C1 E Kt) Kl) O •c1t > Kö x 4+ E s-1 C E N 4+

~Q)OLC3 > •p Ér-Hi

I -.i I I 1 N O x 1 4+ p,

x O K0 .S? (0 `Y •:"-3 N ri •0 .4a O CO

N O r-ol a-i E •ON É L

0.. L :°7 0 • O L L 0

4+ • r-i 0 N 4+ •03 r@ Q) 0 4+ r-i L 0 0 •

N 4~•+ 0 > 0 •cD

ri 0 > W ü

~ KUL 0 0 . N ca ..V 09- I

004+:0 E W • 0 ••00-4 N N 0 O 0) -r1 •

0 .i r•1 Kö :0 •-) •a) • -co I I r-1 a O LOSxr-1 44 (0 LC.0O •0 "0 13 N 4 0 CO (0 0 It -r1 •a) N N O .0 0> •0 •;.) 0 4+ s-i C) 4.4 O 0 E .0 0 r-1CLx 0 0 •r4

L O

> •L ~ Q 0 c •a) O M. C). V

E r-I L • 0 0 0

Q) CD KO 0-2 • L (3 fi) H 0 O •3)

4+ONN000 x H `CI Ki)0-Y

13 0 0 CI. Q)4+ co co H 4+ •0=0

■ 0>>.4A •G) co Kö 4+ > C) CO r4 r-i

CO L ri C7) C3r1 •rt 4+ (3 4+ 40 0 0

1 Kö x 4+ KO 1 i 1

0 CELL ..-1 •(tt •(l) > 0 Q) L

r•I MO) 4+0 x m co U 0 O. 0) 0..0 N

Orá co

C ..V 74 :0 CO K1) Q) x V 03 > >K0 Ca -V :O C E • >00 C•a)a0ű3•r, 0) > 0) O L KA :O •Q) 0 0 0 C • 4+ K1) 0 •

Z7 NC)al ü0 r•1 O (0 4+ .:L O O 74 •RI r-t `(D tO KO N'0 N •rnE 4+

1 4+

0 r-

•

0í • 1 C•(0Cf •0 Q) O 0).0 -rt • U > '0 0'0 O 0) •r`> N 4. 7-7.2 C)

s0Í > a`~ O

E

3 O)•rt E G.2 4• c0 0 •0 0

EK0 0 > 0)t0 4+ K!) :O C c0 4+ O 4+ C KI) E 0 4+ 0 0)> td > N > •c) :0 4+ 'ID 0)OC • 0

•• L CVO N 0

> v4 -rt E ri 0 0

0 ~C 0) V :N N 17 V

i

I r,1 `L) C) • •m 0 : ~i O vi 8) 0 Kt) Q) x 0 Ka N O•r7•ri 0 0 0 ri 0 O

r-) S .03 Q] t0 L •r) • 0 • 0•0 Nx L. e3) I 0

-`r. L 003 C30 Ex •O:0 0 0 p) E.0 E 0 CO Q. E N O ri a4 O C7) E O E .Y 004+(3=L•0) O'0.00

r-) C.Y. 40•10 O r•i r-1 r-t Cl) 0 e

0 tix-i • r-~( 0 N `CO t0 r•i

-rt 0 Q) x :3 44 •O N O L •a.+ONLL:O(0 :0 C 041 0+3 0:0..t3.17 ü

• 0 O •0 N 0 > L 0 4+

x •0 .O OxKU C Cl. W 4+ •01U G) O)N •rl E > Q N :3 E r+- E :O (3 `O .Y .S) -ri L L O CS)

0-1 Q)0-1.2 4+ 0 CO • O 0 0 (D L L 0 C (1) 0 -ri CO L (D :3 t0 44 r-1 N (D •03 N C >

•Q L 01-4 4+ O Ki) •Q O)r-1 W 0 0 4+ A a) 0)

Rész

foga

lom

M 6

dsz e

rtan

3 m

egj e

gyzé

s Te

vék

eny

ség

Ala

pfo

ga

lom

mell

ékle

t

• N 0)

M

A z á

rt é

ram

kör

a

, m •,

tt *•4 ~ e~t ~ N

1 ~e ~ 1 C e-1 N 0 r-1 (s 0) 09 • •-1 tO r-1 0)•r•) O L CO CO > 3•1 tp .O 0) 0 r-1 tD >> C) C r-1 w * > •(0 G} 4+ KW w- (D > •@) r-1 tA O O ak KO • Of t--f C) W • N > .0) r+i 0.a > (t) 9.1 E (1) 4•1 •(O :O CO O C 0) 0) 'CO CO 0) 0 •r1 V ü) tO -(O 4r1 L L•r1 E 0 EE ..V 10 '40 0 Cl).0 • 00:41)

L. L 0)`E0 ® N O .O r-1 •ri •Eü 1 7 E C C N11 CO N •A KO •113 N 40 0) L 40 C) O)r-i Q1 •

(O Á

L. L. N r-i 0: 4± 0) 4-e O •(D y) t .14 .t 0 0)

N •rt ri 011 ..V `0) L 0-4 C 011 N31 60 (!) 0) N W N 03 Kil >`O CO m N •4) N E 4•/ r••) 0) NI) 0) ND •r4 CO

e-1 r-1 •!II ■ r=1 t0 74 0) @) O r-1 L 4.3 •• 03 CO CO • r-1 0 0) H Y 91 0) .at > +C •€ .0 4.1 0) 44 > CL > 4+ KO 01) 0) :O -t ~ 0) r-t CO 0 0 C vD r♦ L 006 E •8"1 C •6) N O) 1.. •r.1 r-t r-1 0 i+ L 64 O 0) 0)

r-1 r-i K91 r-i 0) N N Q3 01) :0 4+ 0) 0) 4+- +ri •CD ...V •r4 N E • lO 0) r^1 0) `QO 0 m E .Y CO 4- 4+ 00 011 0) N 0 .aE CO CO CO 4+ > K0 > •-i ® 4+ 0) Ea Ec K0 E 41 0) CO CO • 0) vi -0 N tO NW) •rl .0 0 O. .te CO O.0 44.0 N G) E `íO N s. •• 0) 4+ N r-i > r-4 r•-1 tO CO L 4•+ 03 r-i e-t > L. r• i+ 0) N 0a 0) 00 •r4 0 0) N L 4.4 •M 0) C 00 .ii! 4+ 0 0) •r1 :7 b W BE O. N 4+ 0) 4- JIiJ3 m 0) N

E•rfi 4- O rl E 4? L. EB N 0) h ~~c®nc s{~~m ¢ cD ~ 4r.Ll. ~W •0r)1`t~ d.~ s r-~i

1 v i • • 5.-4 t0 K41 !w W • Q) 00 i I •rÍ W ll,l1'-1 .. e-4 .•0) i 1 K0 C tfl W 0) 1 • CO KD > K!) 4.+ •sO 01) (0 6 •íO 44 K01 `0) ND KI) .0 44 .~C 'CO N O C • tA N W r-'1 • 0 •rt 41 W 0) 4+ W N NNC •r1 O N •rt W• N N CO 'CO Cb 0 C CO • L > N O W 0) tJ 01) 03 0) Q ~) 0) 0) 0 4+ KU CI) O W 0) A+ •Q1 L> (p 40 CO W E KO 4.• O. > >•r4 L O KO >• 01 KO > 93 `01 Q3 N 4 40 40 ~ .0 CO O N 00 N L r-1 r-i 0)• C '01 r-t E. 4+ 4+

.0 L. 4+ O tb W 4, `0D N >. L Ct >, ~ 0) an 0)1.) m N ra •00 0 0) N 1 r-1 K.e1 N L Ki} 'el N 00 > 07) 4+ > 1--1 4+ .fl 'CI 40 W (i) O .£) i+i • N ti) •

0 N 0 (0 .Y r-1 r-i L7) 07) O .I-®0) 0) O N Kt) &5 C9 91 = 0 W CO 0) st M,- .St > `O O r-•i •0) tn 01) +1- 0) C) R- W .aC N E= r-1 N..0 0 N 0) Gf 4+1 y► (0

L, 03 (0 r-4 fi) KO > Ol I r- ) 4+ K11 0:1 G) 011 4) 0 4) ~ 00 r3)Nli C) 1:p r-401 000 G) 1-1 Nu :r0 00 0) On » W .at •r,ri C 4+ W N F'3 O 4+ CO .Y 4•+ O W O. N CA 4+ C •r1 CD OH `CO 0. ;D r-t 003 •rt 0) •0) 0 4+ 4- •r1 >...Y. E CO ü 01 0 :O = C}) • 07:1 E 011 O r-1 `0) C .4-► d) .O 09 r-i 4+ r-i N 1 E C t0 04 0) • EL.Y CO .3C .Y 0) L m .D 0) 0 Ci)•O O 13 07).11 .Y CD r•Í 0) CO KO (O r-1 L 0 1-4 00 :0 lD m `(!i m 0 O .JL C) 0) W 0) 0) J KD 14 •R1 i+ 0) (fl •rt N

0) •0O 00 .aC 00 Q1) SLY c•00 N@ W E 0 • •rt O 91 EE 0) C N N 10. L Oi W t0 4-e .`-,r 0 0 x `0p 00 L 00) C •0) O. m CO E~ > CO S L. ~ O 0) L. •r4 N m N 0D 0F) (I) E :O r-1 .at ~ 0l! ND •O KO N 03 CO 0) 131 N .! 1:1 0 `0) r-i E .Y 00 .Y :0 0) 037 .3G K0 N0 011 L 00 0) 0 E .aC 4.1 00 E x 0) 44 •r4 > g1 N 0 ~•r•i ,0 C ~ mi KD L N :O L L• E N 0O r•4 Nlt tC1 r-1 L C 0-i) C CO 4+. (D i `y 0) ..Y. C N r•1 4+ 10 .X O.at tO 0 0) CO ..Y r-1 N r-1 e-'t 0) 0) (O .0 01 •rl O) .0 N 4+ 0) N :O (0 á) 0) > `O .S E N N .Gt e-4 0) •O 01)D .t3 c L. 4.1 ..0 > 0á) -O '0O 0O CO 0) O C r-! > N CO N 6:- CO ti0 CN t;, r-t C >r-1 '0 O 0 011 N 0 (t) N 4+ • W N O 1 •3 00 K(1 0S) CO N Kö L 'O :O •rl 'CO Oi•(O O L 0i) N `0) tp 4-1 `0) 0!) 01 r-4 W KO 0) 0:4 L •c1G •W 07) > 01 H ía.'•EO •~ ~ ..ld > tA W .0 Si o. C.i W z la M N ~.. .0 0.N0 r-1 •j r1 .Qy

E i O H I tO zO O W •r1 0) E CA 071 0 1 fO KD •C .. CO I 0 C C V O `O Ki) 4+ c

•031 N 4+ L 0 051 C1. co N r-1 -r4 0) E rl E ~ CO N +• •rl 0)•0k) 0) 0 01 0 0 0) r-1 C i+

N=41.100 C CO 00 -rl L...Y .0 N C) U .Y O. > E r•4 0) C "CD e-4 U r-•1 0) N11 `CO E6 011 O 0 W 0) N t0 (O r1 L. KO 03 3+ •r4 L- 00 Q3 `O (O N r-t r-i 0 L 4+ .ar 0) 4+ Kd 001 is (0 • >. 4• C7) .Y KO ONO KO C C N

• L C) O 01) 0) L MT JC `43 Ni) `03 t0 ® 4+ KO G) .X 07)•0) C á? i:► 01) CO CO Cf) C) vi 0 •+ I C •rt •rt t) 01 •• .* 0-1.4 0 A 44 .0 .~t G) 3f L 4•1 N L i0 c0 :O 0O 17M r-•t CO E 4) 0 031 .. r.. 0 t0 CO CO E I Kii 'CO CO 4+ N

.aG O. fa L •St) .3C '004)0 EL 4+ 0) ii >Y •O 00 • t0 L •Cy L, L. L 00 O O O •0D i+ >. CO 1 1 0)) r-1 N 4) 0) CO r-! i+ O C W •r1 0) ~ :~ 0ii 0) O O N (1) r-'l r 4 .Y 0. 0 K)) (d 0) 0) 0 N C N .x 0) E K0) •0!1 `N ri >. W W r-i N r-i "CO L. L C> L 0 E r-1 •r4 3 N .Y •r! 0) E5 0 E 4- O. 03) 0. 0 Ea O 0) N0 0 N N e-1 L e-1 N 0) m 4+ N CO Fr 0) E CO C`030000) ri O 0 K1) 4+ •(U 0) 03) ..)t CO ND N n.1 'CO 0 CO 0. E .y; 0).0)4'4'.'G)' Z.2 •03 CO K1E 0) •r4 0) > C 0 .m 03) W 0) S) >0•4 O. fN 0).0 O 44 41 (O N 0) 4- 00 L 0O 03 L-. W >+ 011

r-1 0. 0) '•Q) •• 0 4+ r-i •A U.O G) 0 .0 :0 » e-i •rl :3 (Í) •4) `01 'CO 0 CO e-4 0 03 0) L W-V .aL N 00 tl) ri L- 03 C) rl > CO C CO 0) E r-1 .v `h JL •C) (1) C 011 N Gi. 0) N .)C L L. L 0 T .0 •al L•r4 L C8 EE cO 0) 4+ r-) 09) N11 "CO `C) m ~ 0Z C) x U O 0 t!) > KO .Y C1. L C CO O)~E •ri •C) "Cl

•iF) G) K1) 50 4+ Kn •ri N CO 0» ® •O O K4 (0 01) Q L12 KO W •á3 L. `Ci) co aO 4+ N r-~i 00 N 4.0 O) (U L CO .Y ID 0."0 "CO (1) E N1).0)0) 4+ O 0) ZI E3 N •r1 r-Í 4+ 4+ •• r4 ® r-+1 L ri •rd .Y N > 44 (1) O..)E `LLI > Z 4.1 KO 0.10 'al ta L 1-1 (0) K6 10 tO 9r1 C) 0.40 .at: I 44 (0 0) ts) •r1 W (!7 0 0 v 4+ Cl) KD th• 4• `Ci3 N 0 L N7 .0 00 .Y co N 0) `0!1 L N Et 0)r-1 .. Y CO 4+ L (#) :O CO C `0 i-4 (.. 0) of r••1 ^O .3t •r1 • -SL L L. .`+ '00 L 0 1 >► {» 0 (U 04 0E1 r'a -10 0) :f) N 00 N tO 4• G) 4+ :0 (0 CO •(0 O so E8 cü •r1 `01 E N A 0$ 4+ (1) KO 50 .Y r-4 4+'0) W C tO I r-1 CO L. ri •G) E .74 •rl ri 01 4+ C2. 4 N tn 0)} i+ 0) > CD 0) ..v 0) L W 07) L. cC E 0) E (O (O ot-1 :O Oic (A co •r! r-1 4-r O 0 0i >. >. 0D N L O •O KD E: c0 01 CO 07; 0 C •01 E •1•1 N >(e 0) E5 03) 0)1 @ > KO N 0 011 fw. 417 O E L 0}) 0 r-1 E 0) r-1 r-( 0. W KO 0 4+ S1 C 0) 0O)'0 &i KI) L N0 .00 to r4 L. L. L (,t ri C M N •r-1 91 r1 E á1 0) Q1 h~.. .)6 KO 4 4- 4+ tA 433 4.. •1•+• m CO EE G) 0) E 0) > N N L 0) 0) 0) O r-1 N 13 r-t 0) ..0 r-i 01) 09 0) L ® N 1•• •N N~ L. O ((~~ C3) Q) L L KD 0) ,,.1 :O co 0) N •r1 C C C

`+Z > 0!) `Q (1) L3. `Q LL H < `<í •Q .4 > 033 .Nk W > Cl) > W W W 1 Eé

L K01

4+ L K0i • N

:0

. • H

• H H

H H H

> > > •

• • H

H H

> > H I •

1 ri 1 ++ C CO O aO •• •rl •ri N O N •

-1E .0 1--1 0.1-i .0 :3 .0 .49 i.+ (II C O. Ó CO C ~ Cl) 40 N -Co 0 Y :a • r7~ 64.00 04-00 M

r-i sa .0 IZ. 0 r-1 ++ CC * 0'O R► N S) as Co L r-I as N .1t r-1 m '(o .Si .0 :O N O 0 •ri (+0 >•4-$ .0

2~~~~L

:0Ó r-ir-1 0) L. • i.+

>. 0 O O. CD O `010 :0

0) 0-1 4 Ns i a Y ~ O -(i 1.-4

i~ 1-1 Q.• r r-i

ir i+ r-i N N r-4 (0 2 C .G NOC r-i L:3LC(1)ti r-i 0 > O 0A•0 N :3 r-1 \`N O N 0 '0) r I :0 0-1 0 i+ • •rl r-i

:0 Co 44.02 C0 (A 0'0 CO Co .0 Y .0 `@ '8) CO > i•r •r7 i•+

i-r NM O ~ `O • 0 Ó0N•r1

~ C CoL N ~ a N.0-4 .1 ~ mr~

<0>M 1 1 I t i f

e-4m •ri .f.4i ~t .0 s+ tA

~ N N O. t N r-IN

O • i4 N •r-) O N r-1 (0 •Cö 03 Co > 0 N O r-i '01 L •r1 :O Q ~ - ~ rf v•t •rd ~ •• .2 Y

• N É Ó N 0 r-i r•1 10+

`0 CO ~ Y L N r- 4.. N

(ti r-a =O CO N • O 0 ~ :3 r4 Y :3 CO S) r-1

0Y ~á CO •

L. - ~ m ~

Co. N á~ ~ - Ó0i• r4 N

i.Q3 L ela O. L >• > 'ri r-i (A

23) Q ~ ~ O.

Ó` - ir

•r1 . ++

Léts

zat 3

, ábr

ázoiés

4a ++ N CO O

H

I • .aE •Ó C :3 I

'(0 i+ .0 CO •• L r-••I W ++ • ++ a) 0) co 0 0

~ aNi 'Ó 0) ~ r-1 ~ m

1.0 0 i+'0 •r1 lb O>• O U r-•I •r1 N ' 0) r-1

~N >'~ ~ N '4 Cr CoU Y Ó O +. váL .V Y r-1 +-1 'O O 0 •0N4' E r-1 \.0 0 vi

mY

r-1 .O 3 sO

N •i,

O

0

~ .

i

CO

3

-1

E

•O•\.E ~ C CO `03 E r-1 O r-i •

m G 14-lt. m1 J (A N 1-1 S3 li i?

O •6) ID -V.0 C U•) 0):3 1... .2 . ~É~~

N ~ ~ Y ~ O ~ M i.+

S3 ® r-i •ri (U O 1-1 CA N• r-t 0) O 0-1 0 G. O V) •ri '0) N r'•-1 N 0 O 0)13'W Y tO S E 0 Q> i+

1 • I (p I m

.M0 0

0 (41 'O r-i 1

[l. t 1 •n N'N ' I '0)L'O CO 01.03 N >-i+ ••:O .)E 'm Y L .X .0 Uf . •7 . `CO •r• CO Y

+

E4412. '~A .~•• Y x

O 0`N `CO Na) i+ C

N. O O •n i+ .el N N •-•t N -r-) C i+ i+ • N m•r1 U)

Vi 'G~ CO -It L C

m `(D N COO L i+ tO Q i+ r-I 6 O o,i L. •r) N N CO vi E C 0 O r-i r-1 .~C `R1

LL.~

.2-as vi O. O O 0 ++ (0 40 r•i N

N m 1 -1 CO L

'W •Y 0 >...0r-1 (ü b

cO r-t r-1 r-I •e•1 r-1 0 Co C t r-1 Z3 0)`0 •

~ c0 N m 0N

'tp N i• 3i • 0) sU CO N 0! a+ COO.0

aa CO 'O i:■ "0) i+ O O r-•I '0 r-i +• '0 O'0) tE i+ r-i i+ -V .r-4N0 0044 t{) N N to C r-t • 0 r-1 :3 CO N r7.)G •ri N i.. N :3 iR I-I rt`00 ++0 L000.Y ++ c '00 >4•® (t) e 03 •ri 0•40'0 L N (0 ••(ii É•1+ r•-i r-! r•a ~7 a `@ CL.aE N 0.le >. N •r•30-1 0 O r-i 0 i+ >► +ri i:• '0) 03 0 01b0'0 0) Co O. N N 0 •rL (7)r-4 m+i C >. > 1-1 r-I L i+ (0 0-4 CO • •s-sT,i co O. (O O N yy'N or-s 0 O'0 ~ r-i O 0 0 m O:0

'Lf >.0 U 4L N W O L- N i (101• :0 01L ® N

Y m O N

.0 .c O. al sa .O N ++

~ ~ ~~ N r-I 0.10 r•i 0

a-i 0 C 'O +■ (g N 'Ri

> 0) 0 2 .0 Y r-I 0 r-1 (0 Y r-1

:OQ A .0 0 'E4 OON((3E 0) 0 ++++

'.CO) •((i i+ CO U3 L>.r-1 O ++ N i+ O 40 N 0 0 (0 0 Y U'(0 a) 0) L L 0) •'m (1} N N •n t Co m .0 0 3 i+ '0 '0 413 :0 0 m L- N b) •41) 0 I t i+ 1-4 0(O C i+ .0 2 i+ 0) .Ly NO C C L O. \ N .aC O. • L. `Q C.1 .0 '(0 'N C r-t r-I

(0 6.0 L v'! N a •r1 ct1 O N 0 r1 r-1 r1 ~

:3 CO r-1 ~ OmmRI NOE C 2 rir-l 0) CO r1 :O' r-i

CO N r-1.2 r-1 rn L 03 'a) a) (o U • NCO C to N i:• r-I r1 0 O r•1 >. N U 0) C .t1L '(i? 0)r-i ++ CI CO `d) 0 ++ 40 0 0 O 4- > Ci) a)L0O'003O1La3Q) L•YOi+.0 LLN L. -O '0 :O O Y i•• ..0 r-1 `O - `0 .0 `aI

:O +! C YN.. Co E E`E1i Z .2

Mód

szerta

ni m

egje

gyzés

Tevéke

nys é

gek

Részfogalmak

• • H

H H H H

mell

ékle

t

• N N

és rész

fo

Co

O.

i é, b

ráz

olés ala

E

Q

01 N r C

I I t 1

I 0 U) i

I L N r-~I

I O N Ó O ~ N

C i+ `0) C I I N 3 T O 0 ®..V N E N E 0 CO 0 0 Y N a) E `O .C, r-I r-{ 0'(0 r-) •n CO ri O i•► S• N r-1 t.+ L O•r-) 0 r-1 .X 0 0>4 L (6 CO :0 0 .0

++ O ca 0 as W .SC 44 O E>• 4- r-i .0 i+ L N i+ Q) CO C3) CO • 4+ r-1 0. I. L'0 0) i+ 0) • 0'45 L :O L 0

•m .0 C L N>. O L CO 0• N e CO •i Y'0 E v1 q) i+ 0 N 0 0 MO N3Q O. r-1: E m 00040 m C • aO •ri x •r7 .2 c N r-1 0 C CO I.. 0 `N 0) KO C• Y

-v N ++ m 0 0-1 (3 «t > L o Y o 063 •42 to • Ca. 4.1 r1 m 0 '0 O O 0 +~ O >. L O CO .Y .~ `m M 03 ®'O `0 O .Q 0 E Y s .0 ~ 0

`1 014+ r-i .3e N 0 > m , ..Y 8 NO `0

N +• 0 'O L.

CO N N O (O O >• m CO r-! `O r-I •ri CJ 0) N r-1 0 0,-1 E 4n > ri •r•1 > >. `O 0 .0 03 0 Q O N O >• Q'A) E .0 N r-1 E • • 0) :-•1 `co CO `ta •0 `t#1 L 0 •+-p-i 0 L- (0 0 0) bl N t C i-• 0 'C3 'O 0) >• N N . 4.1 i+ O 3E iá' 0 .`l r-i L. 01 0 CO O '03 .0 Co w `03 44 C co •r7 at 'r-) N O r-i i+ E ai 0 O. L> 1 r-I Y 0 N r-t i+ '0 E m 'W :3 (é) N tfy r-1 0 0 'E

(0 :3 v O '0 0 > i+ 413 O L r-I L 0 >.2 •r-)++ O ri O (f) (f) r-1 •r3•O r•-4 0@ 0-1 N ri O C++ N CO OS C)) C Ai L L 0 Ei a) '4) 3 0'-1 0•1 O,C '(0 tg N O .0 N a4 44 Y S) > 0) L v0 C1 > O 0 -Y (0 •r4 3.0 N*V N 0 N C m 0) 00-1 Of r•-1 at 0 L. -0 CO 94

.Y C 0 r-i 13 i• •r7•Q) N O L (0 L O O 3 C • 1 -1 3C 4.0 ++ 0) • Q. •

> CO C> O 'O f) CO i+ ..r- L• 'O (0 • NNE demo* Y •+'-)`(@ Q) •ri 0

E C i+ -iri L 0) .ac L L L. r-1 O r-1 E Cl) Z3 C v-3 •r•7`0 >. 0 4- 0 Y 0 :3 (if ti) V 0 0 :O 0 0 O r-1 '0) :0 m N (0

•0) CO O O OD N r-i '0 '0 '(0 r-1 >. (0 'á) -0 Z Y$ L. i+ E W E Q i+ 4- U N •~E

i+ .Y •r-) • et L. 0 O N 01 r-4 N W Q) > N < ri

1 O . I

~ ~ ~r ~ ~ © t

r1Ó ÓÓ O É` N m0 IO ~ N - N 0) CO 0) '0 r-1 i+ '0 0• ++ CO I '0 C) 'c) O CO r-) `(ű O JC vD

`0 (tt i+ N U) r-t :0 ri CO 0 r-i .Y =O (O m N O V N ri O'4) r-t +-1

ü!> 00 sct.'E4f0 NN 0'N Y 0)r-1 C 0) ~C N > •r-s In 0) L' 0:3 O 0.x O 2 N 0 E N:0

.S] 4- >. L.. .0 •r-s (0 • L r1 .0 ,

•r1 ,LN- NÓ as at Ir,iN (f1 0 ox

L 0 L N 0 tO i+ N N • N 0 CO CO N Co

~.f.t ~ KO N L. 0) C 0

`O 03 13 CO •+'s U3 2 :3 N O '0 'O `N (t) .s -ti as :O N 403 .>d ~ (® 0 L.. O N e .2 i:+ -as

(0 , ; .aC r4 0 (f) E : _ os32 0 0 N

.._ • (O mi C ra. •.< . ,~. >-:_C .,. . .. ; b .': G r1 N'0 f-t.. ,. 0 O r-t N O .` St N 3 (0 .Lt ri '10 a 0) ö) 4+ N >++ 'C >

00 03 E > '0 L. N . E 13 >0:4 -2 :O 00 >0-1 L WO NM >. •O '0 ¢ 03 N r-! N `L7 C73`N 0 In .yC < co. CJ) ~ N ~ ~ 0 03 C) (A CO Il! .0 +•

i C 1 r•4 L 1 N :0 0 x i 0 1 1 ri .0 G. > O'N

-V_ 0) •>7 Co N • 0'0 N Co

~

tl) ~ r-1m`(0 0L'PJ 0>

0)'Q 0'-1 IO L. 'I- ) iD i+ L. r1

r-i (0 C9. •r1 i+ O

`N .HN~ CO

' Ó r~ 1 N r-i x r-1 , C > C}) 0 'O '01 N O O =0 0 (0 •n.aC '0 N N. .0 U) >•+s N > •r: 'N ir S3 '(1) C 0 .0 • Co L +. 0 N m L XI C L-

NG a3

~ `ÓÉ NE ~ ~ •

N Nr1 -1C CO C O ir ! 1.4 0)

+.+ O > O ++ • 0 i+ - •rl ri :3 60 a) 4•• r^-14•. L. (0 -O O' EQ' 0 4+ i+ N , 0 MO :0 r.-i :.?@ w ..3.) 13 , 0 •:i 'O.(tt . NO '(0:0a0 OONN C• 05 r-1 •nr-1 32 N ri í) 2 E 0) (0•

40Ó Ng Q r •I ~ Q i+ á i')

COÉ a 0-1 :p .S O

véz

la t ra

j zok

'(0 N • '0 CO •-i •r9 N ••

I ara)

-M(00 N m •r1

-It

'0 Co :4* L ~t >. •• o i+

0) (f) r-1 ++•r1 N () i+ C .dt (í) tt) ri O O ~i(A 0 n-3 •r•i vi •ri G '(0 'Ri `t0 C C C o'id r Y Y >• (0 0 r1 Y ri > •

0 0 N.

0 0 o 20 >

N a

L a v Co m a •N o o ac N O .0 i+ ++ >

0 N O. i+ N CO r/ r-i N 0 0 •n N N

v- )N N r-1 0 \2~

•• ....I • i ++ r-1 0) 2 Er7 ö 0 N L. .X>• >• •t0 `O O -1 ++ •41 '03 40

N:3 (0 >►0 3 r-)

C.= O ++ K1 N 0 L

Y N Y

O

LN L

'(

~

~

+ • U)

arc) N 0)r-I E -co Y O O ir N 3 ++ 0 01 `CO N '0 .0 •O £ C C • '0 i+ N .0 3 m (0 L

.0 'a

\ , 1->. 0 C@) •ri `(!) ++ '(0 4+ 4•• 0 C 0'03 r-t .0 T3 'CO 4- '(0 v-4 1 C O'tü >i . L 0 CO tn `(e O >. >..~E Y 0 zO •ri 'ao L N 0 E i•r

N. C)3 8 tA ~ N r7 i+ r•-1 i+ 0 r-•1 (p r•1 4+ I ri r-1 0 > L C .0 N 4 40 L r1 0) O't0 v N 8) L L Y O +ri •r^) . C 0) > 1 C 0 N :~ co m >+ N> vl •• MO •w vi 0 r-1 :3 N O vi 'CO `(FS '0 0 L- i CO Y 0) "0 .36 as N 01 `(ű 0 O •0 'D1 to ot 0

`@1 E i+ ++ i•+ i+ 4-

(0 (O C C r-! CA i>• CO CD 'OS i+ +• r-i tQ r-{ v 0 `0 i+ :3 L +• C E:O 0>(E9 O) tl. CO V a1 E r-t 0 ri- C E ++ ti)'O a

L .> ++ 0 0 d 6) ri 4- 44 O O CO t3,++ C `@) E i+ @3 g) :3 r-i a) r-I 03 L N a+ CO 0) r•4 r-1 +l E]. N Z7 C (0 L L Cio Of O [3. E Q) N O'O C E '0 i.+

0.r.1 a) L. L L L Oi r-i 0) > Y C N ~ i+ ri i+ i+ . r-1 r-•1 i+ 4)4- O r-i •O O:3 ++ N '0 '0 v'I `O CO 3 0 CO 0'N O 0 f!) '0 m>• L N N 0 O ri N

N:0 L. NO ~8) '0 'ai C

COO `0 U N O®:O O 0 af :O m O •' i+ L• ~ 0 . (t? 4• 4....)L Y V L++ U 3c +• 4- > U Y L C3)`(0 in N CD >• O•r i

r•i N`O E 6 E E Ö C> >> tí) !Z L r•1 L L > i+ > r4 G L +• r-i :0 t3.r-1 '(0 0 > v4 U C L .0 `\

~ ~ O 44) O '0)

.41)E •3 O 0 0 ~ 0 m N CO O > E O E ~ > 17 .0 E E i! (t) Y n

-Q L á) C 1 1 1

1 i 1 .C:3LL

>. 0 N *03 MI •• .• r-1 4- (A U! .D 0) i+ -@ `4) ® i+ 1 i I CO N N 4.4 tB

Ó C ~ `

Ne

+ N Ó :0

tO 0 .2 ctf

i 0

I Eta I N 0 t0 t0 0 C 1 tl0 v i+ i+ K0 :0 0 0 C r~ 0 ~ 3 ~ E0

.0~ 411 0 ?► JC 6+ 0 •n C N ~ ~C.+ t0 :3

.0 ~ . CO

CO N ~ `0 i • v Ep

s a 40 - g 0 ~ ~b >

0 -6)pÍ ~i+W C • 0 ~

C r-t A! 0) 0 E • C r-i fA .04 Q CO :O r•1 CO E i+

LL :O.OTI0vi C t 0 i1 40 I-3 K) N.sg N fO !A N> N 0 0:0 0 -0)0N N 0 0 el 40 13 9."-V .0 w 0) •+-) I I I / I I 1 Q C L 03 vi 1 0 e-i O . G. ~ CO

i0+r-0~1 H

~

`~i i+ tif

i+ N N

L. ri ~ el

411 411 \ á) ® Ó) Q C

ö) 0 3C 0 `W

N as vN~i N -íN•I ` CO O.

0w > L > s► t0 L i+ 40 C r-1 -0 as vi E .et •ra 10

N t > . ~ ~ > L. ~ CO .0 a) 0 *el 0++ ,0 CA '0 N N r-t

0 • ®v1 Y `8 .Y co

Y

C > No. 40 SD `03 `t))

N 9-1 C L. 40 ~ L. 411 L

ci) > v-.) •4) i, r7 ,0 e--i .0 1

• 0

L

0

t) •. 00

1

a i+

1

:0 .

i+ i+

0 i0+ .Y i+ Ei) N •ri :0 01

L 01 *0 N 3 :0G) NN ++ N:O l.Y >w CS :0

e— . . O:Ó N ~ • • @LtA C

alom és

rés

zf

Ala

pfo

galo

m

mellékle

t

• N co • tn

Mód

szer

tani meg

jegy

zés

8. osztély

I vi 1 •r-1 i+

tO A

~1 r -! N44 el ~ L.

S N O ~~ . Y

.SC KO Q • Tt t0 aO>.R.O g>. • > i+ 3 CA 0 O -V CO •ri b) i+4-\ Lr+ ~ 0 0 13-0 0 01 N .fl 0 e-1 i.+ el E!) Q:O CO 40 i+ 0 i+ 04- L. C)C :00LS200Eb

Ci) 0 a .O N r-1 N`m N O E{1 vi 0 0 0 CO e-i r-1 > e")

I . to 1 Ed JC

-tp 1' . L 40 *E0 0 O W w

CA N N 0) C 40 E11 Eq :3 vi t$ CO CO • . 4- E i++

4.4:0

+N N 0 >~ ••1

i+ 0 0) CO 40 C :0 4+ 40:0 > N ..16 *± C tf) ri ts

• N .~ i+ 0 N .L C 0 0 :q .t.+ 0 v4 .1C `0 i+ 4+ *n.V iÁ~~ =YNG r

~ °

N:3 0 0 N0 l 0 4- t;i ,C.Q ~ 4-

1 E0

r-I i+ 1 .0 CO 1 1

~ ~ uNi ~ .~c ~~ N ~ i+ N 0)

. • N t 0. L 0. 1•0. 40+ •rt vi r-1 0 •0 N lif ...V .SE e-►

> N i0+ ~8 -1.4 or1 > N > O 0 ~ ~+

•r1 40 L. C L. 0) ~ ~ ü0) ~ G. Q •

4)m~ •rf L 09 0 N Cl. .2 Ei) i+ 0) L :0 0v1 0 `0 K0 •0 0 0

*0 '0 NN nm E ie :0 ~ 0) N

0) 0) 0) :3

7) n Ó v 1 ► pp

is 3 >. 0 L ri C3) 0 6]. • .O i, C 4- C r~i .Y •ri 0 N `0 01

01 v.1 y ~ 5 (0 C E)

~ r-t E ci > ~

1 1 1

c0 I I I I

~ 4-* `O L •rl 74 Í I 1 t3) N N O G.-C ®.~G 0 0 T.) m 0 EA L .AC .O 0`0 4) E E CO r4 Z7 0 0) 0 CO .Y >•.Y >•

~r-1 0 v9 L. *9) i+ -0 'r7 . vi -! N.Y NCNC C t0 E m 0 CA 0 i0 •~ i+ >• 0 m 0 0 `4) 0 `4) CO tO i+ ~ i,► 0 0 0 r-1 co 0 C 0) > ~C 0 +-i 0 e-t f!) 17 3 v-) 'CO 0 E 0 0 r-t N -ts 0 L 40 L. L L 0 • fi! tO 0 N O. N Q. +-► as e0 > >• 0'0 .)L 0 .3C co 0 0) 0) 0 Zf r-t at 40 vi -N 0.-1 r•► .2 0 C N CO 03 0 +r1 3 >• 0 0 el 0 0 >..V > JC 0 r-i e-# KD m0 .0 E ~ i8 3+ t, !+-i r«I ; v) ++ I 1 ~ ~ ~ •0 1 I I I

i+

) 0 t~ I

N (Tit0 AO i. >. s0

~

m ~ C O

N to i+ r-t .aC 0) .0 N 0 ~C r-1

m~ ~ ~ 03 ó460 x

1•+ +1 a) 0 Ka 0 ~L 0 n -4) L *0 0

:

vizgaz

dálk

odáss

mell

ék l

et

N O • ~

yy

co N

CD :as a•+ .~

L-: O

C1 N 4h

~ ..

1 I •r1

•r1 m Q) 1 4•

r-1 Q) Q) Q) N s-1

N > ~ 4,:0 :3 r-1 e tű ,y r-! 0)

74. (0 c!) `tű

® •(0 4 .

~ + Q) :0 1-1 4+ 71 iIII Y `nJ 0 N`W :0

ra - wm a ... `0 *0 *0 43 0)C -- ..1D O. }. (A m >r •rl •11i C N .9 C7fr -1 C)

-Q) ni (o -N ® 43 > > `0) CJ)+- 4+

:C) . C3 (O m c .ico) . a ~ > m:3' Qi co G K•• 0 C t0

m

C -W ~ tO 03 N 4+ :0 L S1

> :O •~ 3

*(I) 0)

(o -(0 O 40 L 6761 (3 4 > 0 4-4

N N A0)

1

1 O N (o

1 1 v i t 0) 0 v) co 3 .74 .► . .w 4•0

'L7 •Q) C3.Cr-1

d) 4+ -tO O :3 • -(0 m M N.0

(0 44 r•i JL `05 4-) 0) ■ ..{O 44 0 b ~ ...9 + r-1 S2 :~ .

•(0 *CO á-r O G +a 8+ 40

U) • C C •-1

N (0 `03 ~-~i r~ 4 -(O (o `01 N 40 00 00 4+ `(U N O N C). í), 0) ~ 0 m~ O 40 N L. N r-1 40 , N KO K9 N -(O (ű -N O r-1 ( > i+. tA -~. C 4+ CL:0

I I 1 1

• ..v - . C- N ' - (d (u e-3. • - a] O (o O O

fi) . ~

.r ~ -1 •~

a r-!0. ':0 03 4. C ^'(7 r-i ~ t)

0) (a O to 7-.)44 N ._2 `(!) ^a N `0 M 0 L > : •rl 40 .r/ ..0

O 1~ - ~ 0

i+ .`r ) (ü .0 - ca N - C) 4-#10 •

E •(0 0 m N E q-.) (. -ai > -(0 O 40 •r1 >r C0 L

r--( - C) N t )r Q 0 (°G >ü `Q® .9 C - 1 1 1 1

csft

E O tt) r•i -t0 03 .4+

•r1 O ' -L 4• 0

C3. t0 t0

N <C v3

M

Cp 1 N r-1

M r-i r-i Ct ra

r-INN r-1

N r-I N N ri

~ 1 Nd

r-NI INN

N I NN r-1

mel

lék l

et

1 1 1 A

l e t a 1 1 a 0) ~t ~ a —

N N

N •

N Á á > Á N

1 1 1 1 1 N

•r7 >•

1 1 1 1 0) 1 N

.Jt G)

i+ G) '1 1 1 i 1 .)G 1

- É

S V

IZSG

ATE

RVE

*r1 G)

VII i+ '

i~+ ~. >- >. 46.4 W 1 1 1 1 01 0)

N N N

T.) •r-) A >6 t5) 0)

-V I 1 gt 1 N d N

1

N

0) 0) 1 1 1

NN

N (i) -V :! i 1 N N N

N . á Á (i) 0) 0) ~ 1 M N N

>~► 0) ..0 .2 1 . 1

M N N

0) _Y. t?) 1 1

MN N

.r..i >- 4r1 0) ($

1 1 M M

/ 1 1

.Á > >

▪ •

t}) 0) 0) -.v. 1 K 111111

N et M N N

1 1 1 1

4 rt

Fiz

ika /A

/

N B.. (!). c> KD .v .2 i+ (0 4) SE L >. X a. X x O CJ) 0 N . m i+ v X .2 N CO l0

-0 (0 (n 9r1 0) -m •-1 V C0X ~

•

~o ..%> N ..te. X C N a C .2

• ~~ ~ ~ ~L k~ (0 E 4.1i Ú 4.# ~

.

L L E 0) fl) Q. >• (A vi 0) (0 0 0) -0 i+ -ri C 4 N (0 v-i -.4 i+ Qf r-1 X 0 i+ (!) i+ -0 .,C -ri c) -V >. E 0 C i.. (0 a.+ c. r-i -r1 (p

(C *O ái C 0) C (o i+ E i+ ci! ® c I-1 v1 r-i N K!) (0 .0 i-r ...V o N i+ E .sr o E 0 co > 3.o o. m i+ r-1 N L 0.w

-Q) -ri •3 t0 0 -N ~1 = r-i Kt7 Q) CO (A Id m E Z ~d 1- 0 w Q -¢ a 1— t— ,)- 1 Kö

tele

zően

vál

asz

that

ó tro

ll.

.~

C3f

1 1 t~

~ t

1 N 1

Heti óraszám:

. ü)

N + 1

M M N O

N N

~

N

1 1 ~

O .1 M .-i r-1 •

1 1 1 I

X ~ r-1

13 X O C

i 1 1 t 1

t 1 1 1 1

~

N + O

1 1 1 ~

N

'© ` 1 N9 N r-1

1

1

Co

ÓRA- ÉS VIZSGATERVE 19

81

tec hnik

a sza

I 1 t Cil • 'N + 0

1 1 1 0 f-! i N

1 1 i ~ O 1 M N r-1

~

i3f

N

+ ' O N

•E—# >• G)

CO el •N

01 I N N

01 1N

Het i br

asz a

l:

ea

O 0/

11) Kol l

okv

ium

Gya k

orla

ti j

egy

4.0

N co 01

CO N

(it

. I 5 I ro .5 I

N co

>. • >9. 0) '0) -

1 1 , 1 F1 I 1 , N N 1 C‘I - 4.

O O

•

1 1 $I 1 1 I N N N N 1.1) - 4.

O 'O

- r4 N N

›, 9. 0) 0) 0) Fl 0 ICJNCJ 1 CV

•

O 1-1 1+4

›.

co 5 s cv

•

$ c‘i es cm CO I 14)

C) N

›.

t I INO CV 54)

•

I I I I I I

co oo co —se

co I cv I c\1

•e• l C

X 0) X 0) N N (11 1 . 1 1 1 I 1 1 1 1

4) X 4.0 X 0

X X X 03 'X .0 0.1 X 0 rq cox 44

• C 0 Q. X 1-4 ‘10 44 N X

*A "0 X X eel o'l 0I') *el C 0 .0 0) 0 C L. C L. e4

• -C N 0 *0 e 0 o co o 't0.. -0 0 `CO G el 4-0 (0 .o 4.• Je > o

co 4,,, 4, .co .ro co '2 •a'a3 t; :4,4 A (0 >4. C 3 03 e

..v .1-• •CO . *44 X .0

NC nof 0 CO 0 .,4 0 .1... 0 -C CO •ri tO 0) 40 N 41) örl 41) 44 0 CD 1) Q. C vi N 10 CO CO .11 E (D 4.0 N C 0 orl -C CO 0 ri E ') tu. el L. 0) 0) V) 0) 44 C Or-.1 r.-1 P-1 0 e co N 0 1.. (33 '30 L. 0 .0 o o o o 4.» t. _o w 04— CD >. C 0.5. C.) 44 X 4+ X CO 0 E :3 C C 0 NV 0) 0 (0 :0 Z I'm' III Z 1-4 111 vE tX CD 4 I— *4 . 1-1 v

10.sz. melléklet

A tanulókkal és a tanárokkal készitett inte . rju kérdései

Kérdések a tanulókhoz:

1. Sorold fel a három legkedvesebb tantárgyadat! 2. Szereted-e a Technika Órákat? A választ röviden indokold is 3. A tananyag mely részeit találtad érdekesnek?

, 4 . • ■ • r • 0 • • .. .. • • • • . r • • • 1 .• •

Melyek azok, amelyek kevésbé érdekesek? 4. Milyen tárgyakat készitettél mér az órákon?

• S. Szoktia*a . otthon barkácsolni? .6.-KészitsttélT.e.már,valamit.saját elgondolósod alapján?

..7.,Véleményed szerint, szOkség van-e. technikai.ismeretekre?

- --Miért? • • • . • , •

Kérdések a tanárokhoz:

- 1: Melyik - tantárgySt könnyebb tanitani, a gyakorlati foglal-- kozáet'vagy'a'technikát?

2.'A tanulók`melyiket kedvelik jobban? Véleménye'szerint miért? •3. Az eredményesebb tanitásnak mik a legfőbb akaddlyai? 4. Javasolma-e változtatást a tantárgy tartalmában, vagy szer-

kezetében?

ll.sz. melléklet A famunkák téma ellenőrző feladatlapra

Feladatlap 6.o.

1./ A rajzokon a kidöntött fa különböző metszeteit látod. Nevezd

meg őket!

2./ Az alábbi felsorolásban a fafeldolgozás munkafázisai "összeke-

veredtek". gallyazás, szállitás, döntés, felfürászelés, rönkké fürtszelés

a./ Rakd ezeket helyes sorrendbe! b./ Mi az igy készitett termékek gyüjtő neve?

3./ Melyek a fa feldolgozás szempontjából fontos tulajdonságai?

.ö..

Hogyan tudod ezeket egyszerü módszerekkel megvizsgálni?

..... . .. ........................ .

4./ Hogyan tudjuk fából hazánk szükségleteit kielégiteni?

..........ö .............

5./ Egészítsd ki az alábbi hiányos mondatokat: A fából készült használati tárgyaink alkatrészeit rögzíteni

kell egymáshoz. Ezt a feladatot -el, -al .

és -el oldhatjuk meg. A kemény fa esetében a -t ás..... -t alkalmazhat-

juk.

6./ Sorold fel, hogy a fa megmunkálásához milyen szerszámokat hasz-

nálunk!

7./ A fából készült használati tárgy összeszerelésével még nem fe-

jeztük be a munkát. Milyen továbbj müveleteket kell még végezni?

t 2 '

8. . / A faanyagot a feldolgozás.során két csoportba soroljuk. Ird . fel, milyen termékek tartoznak az egyes csoportokba!

'1'. Erdei Viiiaezték Pari 'vélasiték

9./ A külföldről beszerzett fáért óserébe hazánk milyen terméke-' ket tud kin6lni?

• • 4

. iiii4 i**4 4 á.* 4 *****. ■ ******4eiee.e4** ■ ***4.*.e.-■■•■-*■*■4.*■* ..........

10./ Szölőkaröt hasitással és fürészeléssel is lehet késziteni. A termesztők a hasitott karót kedvelik, bár a fürészelt rend-szerint egyenesebb. Véleményed szerint miért választják a ha-sitottat?

. ... .. . . . . ... 41 .. . /11 r ■ * • • ■ • * • • .. .. . ; .. .. • 41 • • . .... • • • .. . •

•• • * • • * . 0000 o oo i o oo o 0000 • " • 000 41;;••• * o oo 0000 o o • ;

11./ 8oroijfal olyan szakmákat, mely a fa feldolgozásával vagy megmunkálásával kapcsolatosak!

••••• •••••• •

40 0000 000 0 0000 . 4,41;4 ■ 410;;SOOOM;00;0.0.

•

12./ Választanád-e valamelyik szakmát foglalkozásnak?

41 .44****0 444**4 000000000 404441**W****0*******0*****•0044**

Ai • . • • * • 4 a* 0 * 4 * • • • . * • . . we e • *4 •

12.ez. melléklet "A, kerék és a kocsi" c. téma egyik foglalkozásának vázlata

Iskola: Ho Si Minh Tanárképző Főiskola 2.6z. gyakorló iskolája Osztély:'5. osztály Tantárgy: Technika Tanitás. egység: A kerék és a kocsi Az óra helye: tanmenetben 10-11, tómában 3-4

'Nevelési cél: A kooperáció, a munkaszervezős fontossága 6ratipus: Uj ismeret feldolgozása Tanár:

Felép. Tartalom, módszerek Megjegyzés

Elők. Az simult órán eldöntöttük, hogy mi- .

lyen kocsi modellt fogunk késziteni. Miben állapodtunk meg? /Besz./

Célk. A mai foglalkozáson hozzákezdünk a meg= épitéséhez. A pontos munkához pontos' rajz . is szükséges.

/A raj z fontossága a szakmunkás számé-ra,/. /Közl./

Rész . • Ismerkedjünk meg a. rajzkészités szagi Sz.:munkatan könyv .

A vastag folytonos vonallal a látható éleket és a méretnyilakat, vékony folyto- nos vonallal a méretvonalat és a m.segéd-vonalat jelöljük+ A szaggatott vonal, a nem létható élek jele, a pontvonal a szimmetria tengelyé. A kört vagy étmérővel méretezzük, vagy a sugár /R/ bejelölésével. A sugárral adjuk meg a lekerekitéseket is.

/Besz.,Megf./ . A méretarány /M/ megmutatja, hogy a

rajz a valóságos tárgynál hányszor kisebb, vagy nagyobb. /Besz./

Megsz. Töltsük ki a 10.o.-on lévő táblázatot! /Utasítás/ /Besz./

Rész Tervezzük meg a készítés módját! célk. /Milyén és hány db alkatrész kell?/ Mogsz. Készül egy raklap elől két lekereki-

téssel, az első hid illeszkedésénél egy furattal; egy első hid, rajta .2 furat. /rudak/= egy hátsó hid; két db rud ,; négy db kerék furattal. /gesz./

Rész Milyen munkamüveleteket végzünk, milyen célk. sorrendben?

cőlk. bályaiva 1 4

3 fős csopor-- tok listájat

Faanyagok m. csoportonként tálcán.

Minden tanu-lónak mnde- gyikből.

Tanári bemu-tatás.

Hibák javité-sa, segitsóg szerint.

Megsz.

Rész cél.. U,j , ism.f'. Rész. célk.

Rész célk.

Uj ism. f.

- 2 -

Mérés, előrajzolás, darabolás fonalfűrész' szel, a szüksége's furatok elkészitése, . csi- szólás., szérélés, féstés, lákkózás. `/gesz./

Munkacsoportok szervezése, a feladatok mégosztása .t /Utasitás; Besz./ .

:Felhasznált anyagok. /Bej./ Anyag kiosztás. /Utasitás/ Mórás, bejelölés.

Eszközei: vonalzó /csuklós mérőléc/,' '

ceruza: ' /8em. ' , Megf . , Besz./ Az alkatrészek elkészitéséhez szükséges

.szerszámok:

. Fonalfürész és.tartozéka3 :, göbözött fa- furö ; csiszolófa, csiszolópapir4-/Busz./

Csoportonként szerszámők' kiosztása.

A szerszámok kezelésének megismerése! A fonalfűrészbe a f.lapot ugy kell be-

lehelyezni, hogy. fogai lefelé .nézzenek és, feszesed álljon. A munkaasztal védelmére a szoritócsavarral felhelyezzük az. asztal-két. /Sem. ' ,' Megf. Magyarázat/ .. . .

Á kivágás megkezdése! . • /Megf; Nagy., Bem,/

.

Rész célk.

/Befe ' ezés, a . következő foglalkozáson, ért é~elés./ .

31,3 sz. m 1 kiwi:

~► Alit et kin te ~►v~iala tams

8 0 0 :

300 M= 1: Z

14.sz. melléklet

G akorlókert nélkül is tanitható mezőgazdasági ismeretek

5. 0.

A talaj tulajdonságai: szán,, kötöttség, szerkezet /talajmin-

tékon, vagy iskolaparkban/

A vetőmag tulajdonságai; vetőmagvizsgálat, csiráztatési próba

Megvetés szaporitóedényekbe /láda, műanyagpohár, cserép/

A növények gondozása; öntözés, gyomtalanitós,_ tűzdelés, át-

ültetés

Szobai disznóvények, iskolai diszkértek ápolósa, gondozása

A betakaritási érettség megállapitása /konténerben nevelt

növényeken/ .

Az egyes műveletekhez használt eszközök, szerszámok ismerete,

kezelése .

Kiegészitő anyagból: . . •

meteorológiai műszerek és használatuk

a parkok szerepe .e környezetvédelemben

6, o. .

Különböző talajok hő-és vizgazdálkodásának vizsgálaté /föld-

keverékeken/

A talajművelés alapműveletei /iskolapark/ .

Tépanyagutánpótlás, a trágyák csoportositésa

Palánták, hagymák, gumók ültetése ládába, cserépbe, konténer-

be, disz-. ás gyümölcs cserjék szaporitésa dugványról

Növények kezelési. munkái /általuk nevelt és idősebb cserepes/

A növények életfeltételeinek vizsgálata /tápanyag, viz, fény,

h6/s az időjárás hatása a növények növekedésére ás fejlő-

désére

Kiegészitő anyagból:

egyszerű talajvizsgálati módszerek

az iskola dísznövényeinek gondozása

egyszerü földkeverékek készitése

madár- ás vadvédelem; környezetvédelmi szerepük

7.0.

A talaj 0.8- ás élettelen alkotórészeinek vizsgálata

Konténerben nevelt növények fejtrágyázása; növényvédelmi .

tennivalók

Kiegészitő anyagból:

a növények szerepe az esztétikus ás egészséges

környezet kialakitésában, a környezet védelme

8.o.

Hajtatás fekvő és függesztett konténerben

Haszonkert ős diszkert tervezése

A mezőgazdasági termelés és a környezetvédelem

Kiegészitő anyagból:

disznövények . termesztése, vegetativ szaporitásá-

nak módjai .

élelmiszeripari alapismeretek; élelmiszerek elő-

ál].itása , tartósitása , félkész és kész élelmi-

szerek, élelmiszervizsgálatok .

Tantervben nem szerepel, de tanítható a tápoldatos növényter-

mesztés alapjai .