Paleolit táplálkozás

A paleolit táplálkozás egy étrend, amely az irányzat képviselői által tudományosnak

tartott, de az autentikus tudomány által nem igazolt kutatásokkal rekonstruálta a

paleolitikumban élő ősemberek és a ma élő környezeti népek táplálkozását és

életmódját.

Evolúciós szempontú étrendnek is nevezhető, mert evolúciós szempontból vizsgálta meg ember és

táplálkozás ill. betegségek kapcsolatát a történelemben visszamenőleg a mai legújabb tudományos kutatások segítségével. Abból az

evolúciós megfontolásból merít, hogy a földművelés által bevezetett tápanyagokhoz az

emberi szervezet nem tudott adaptálódni.

Történeti áttekintés• 1975-ben, az elsők között Walter L. Voegtlin

gasztroenterológus könyve foglalkozott vele, amelyben azt sugallja, hogy a paleolit kori étrend javítaná a modern kori ember egészségét. Azt állította, hogy az ember egy "húsevő állat", amely a vadállatokhoz hasonlóan, elsősorban fehérjét, zsírokat és csak nagyon kevés szénhidrátot fogyasztott. Saját diétás recepteket dolgozott ki emésztési problémákkal küszködőknek.

• 1985-ben, S. Boyd Eaton és Melvin Konner, az Emory University-vel közreműködve, megjelentettek egy kulcsfontosságú dokumentumot a paleolit táplálkozásról a New England Journal of Medicine c. szakfolyóiratban, amely lehetővé tette hogy ezt a táplálkozási koncepciót a mainstream egészségügy is elismerje.

• 1989-ben svéd orvosok és tudósok, köztük Staffan Lindeberg, végeztek tudományos felméréseket a nem-nyugati kitavai lakosság körében a Pápua Új-Guinea-i Trobriand-szigeteken. A Kitava tanulmány azt találta, hogy ez a népesség nem szenved e betegségekben, mint pl: szívbetegség, cukorbetegség, magas-vérnyomás, elhízottság. 1993-ban tették közzé vizsgálati eredményeiket, s mindezek után számos tudományos publikáció jelent meg, hogy a nyugati betegségek kapcsolatban állnak a táplálkozással.

• Lindberg 2003-ban egy svéd nyelvű orvosi tankönyvben ismertette tanulmányait.

• 2010-ben megjelentették ennek az átdolgozott, frissített változatát angol nyelven, s ez felkeltette mind a tudósok, mind a laikusok érdeklődését. Több mint 2000 hivatkozást idéz, tehát átfogó tudományos vizsgálatok eredményeit, amelyek azt bizonyítják, hogy a nyugati betegségek összefüggenek azzal, amit az emberek esznek.

• A paleo étrend mozgalom egyik kidolgozója Dr. Loren Cordain, aki számos könyvet jelentetett meg e témában. Könyveiben az evolúciós elveket valló modern étrendi ajánlásokra fekteti a hangsúlyt.

A genetikai alkalmazkodás kritikája

Az emberi genom, több mint 2,5 millió éve semmit sem változott, tehát genetikailag a vadászó-halászó-gyűjtögető

életmódra vagyunk programozottak. A 10000 és 5000 évvel ezelőtt a földművelés ("neolitikus forradalom") során

bevezetett élelmi anyagokra nem történt meg a genetikai alkalmazkodás - állítják a tudományos vizsgálatok. Az

emberi szervezet nem tudott alkalmazkodni ezekhez az új élelmi anyagokhoz, ezért jelentek meg az ún. degeneratív

betegségek. Riccardo Baschetti kutató elemzései szerint az anyagcsere betegségeket a "genetikailag ismeretlen élelem" okozza. Mint Boyd Eaton, Loren Cordain és

Lindeberg kutatók írták közös tanulmányukban, hogy a modern ember genetikailag a kőköri emberrel azonos.

Civilizációs betegségek / nyugati betegségek

• A nyugati világ, azaz a mai civilizáció számos olyan betegségben szenved, amelyek bizonyított kutatások szerint teljességgel ismeretlenek a ma is élő természeti népek körében, illetve ismeretlenek voltak a paleolit korban élők között is. A nyugati életmód és táplálkozás világméretű terjeszkedése az 19. század közepén kezdődött meg, az un. civilizációs betegségek a 20. és 21. században járványszerű növekedésnek indultak.

A gyakorlatban

Gyakorlati javaslata azt jelenti, hogy az élelmiszer-energiabevitel aránya 56-65%-ban

állati eredetű és 36-45%-ban növényi eredetű. Javasolja a magas fehérje tartalmat (19-35%),

zsírtartalmat (28-58%) és az alacsony szénhidráttartalmat (22-40%). Utóbbiak az ún.

lassan felszívódó szénhidrátok, melyek alacsony glikémiás indexűek és glikémiás

telítettségűek.

Például:• Gyümölcsök• Zöldségek• Állati húsok, zsírok• Halfélék, tenger gyümölcsei• Tojás• Olajos magvak/csonthéjas gyümölcsök (mandula,

kesudió, törökmogyoró, pisztácia, fenyőmag, dió, tökmag, gesztenye, stb.)

• Hidegen sajtolt növényi olajok (olívaolaj, kókuszzsír)• Gombák

Kizárják a nagy glikémiás indexű és glikémiás telítettségű ételeket, melyek az un. gyorsan felszívódó szénhidrátok:

• Gabonafélék (búza, árpa, köles, zab, rizs, vadrizs, rozs, kukorica, cirok, stb.)

• Hüvelyesek (babfélék, borsók, szója, amerikai mogyoró, stb.)

• Tej és tejtermékek• Keményítő tartalmú zöldségek (burgonyafélék)• Növényi olajok (hidrogénezett növényi olaj, transzzsír,

margarin)• Cukorfélék (répacukor, nádcukor, fruktóz)• Készételek

Érdekességek

Készítette:

Áchim Tünde10.E osztály