26
Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Központ Tanári mesterképzési szak Informatikatanári szakképzettségi terület Webes és képszerkesztési technológiák A GIMP és a Script-Fu fejlesztői környezet Készítette: Hosszú István (IMKR35) Veszprém 2010

Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

  • Upload
    others

  • View
    0

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

Pannon Egyetem, Veszprém

Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar

Tanárképző Központ

Tanári mesterképzési szak

Informatikatanári szakképzettségi terület

Webes és képszerkesztési technológiák

A GIMP és a Script-Fu fejlesztői környezet

Készítette: Hosszú István (IMKR35)

Veszprém

2010

Page 2: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

2

Tartalomjegyzék

Bevetetés ................................................................................................................................ 3

A GIMP ................................................................................................................................. 4

A gimp legfontosabb tulajdonságai ................................................................................... 4

A Gimp működés közben .................................................................................................. 5

A kép mozgatása és az Eszköztár ...................................................................................... 8

Rétegek ............................................................................................................................ 12

Rétegek kapcsolatai, rétegműveletek .............................................................................. 14

Script-Fu program írása ....................................................................................................... 16

Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 24

Mellékletek .......................................................................................................................... 25

Page 3: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

3

Bevetetés

A magyarországi középiskolákat végignézve a Microsoft termékek dominanciája

egyértelmű, köszönhetően a pályázati és kormányzati támogatásoknak. Egy átlagos iskolai

számítógépparkot vizsgálva a kép eléggé egyhangú. Operációs rendszerként Microsoft

Windows XP, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő, prezentáció készítő és

weboldalszerkesztő programok alternatívájaként a Microsoft Office valamely verzióját

találjuk. A hálózatok kezelésénél, fájl- és levelezőszervereknél tapasztalható némi változás,

ugyanis itt több helyen alkalmaznak Linux alapú kiszolgálókat. A speciális szakokat oktató

iskoláknál (például: ruhatervező, elektroműszerész, informatikus stb) a szükséges

kiegészítő szoftverek sokszínűsége hoz némi felüdülést az egyhangúságba, azonban a

speciális szoftvereknek a legtöbb esetben csillagászati ára van.

Az internet térhódításával szinte egyidejűleg terjedtek el az ingyenes szoftverek. A

nyílt forráskód és a legtöbbször költségmentes kereskedelmi alkalmazás ötvözeteként a

népszerűség egyre csak fokozódik. A saját iskolámban immáron 10. éve a tananyag része

egy képszerkesztés és képmanipulációt segítő szoftver megismerése. Kezdetben 30 napos

próbaverzió illetve korlátozott tudású szoftverekkel próbálkozott az intézmény, majd a

Corel régebbi, ingyenessé tett változataival folytatódott a sor. Szükséges volt találni egy

olyan ingyenes képszerkesztő programot, mely minden diáknak rendelkezésére áll,

egyszerűen telepíthető és az oktatás szempontjából nélkülözhetetlen funkciókat

tartalmazza.

Page 4: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

4

A GIMP

A Gimp egy pixelgrafikus rajzoló- és képfeldolgozó program, melynek fejlesztése

1995 óta zajlik. A GTK+ régóta folyó nyílt fejlesztéseknek köszönhetően sok más linuxos,

grafikus felületet használó alkalmazás is megvalósulhatott. A GTK+ kialakítása a Gimp

fejlesztése során vált szükségessé. Gyakran olvashatunk olyan leírásokat, amelyekben a

Gimpet az Adobe Photoshoppal hasonlítják össze. Ezek a leírások még nemrégiben is azt

hangsúlyozták, hogy a Gimp nem alkalmas nyomdai előkészítésre, mert nem ad

lehetőséget a CYMK színrendszer szerinti színre bontás elvégzésére. A folyamatos

fejlesztéseknek köszönhetően ez mára már lehetséges. A Gimpet alapvetően Linux alatt

kezdték el fejleszteni, majd később vált alkalmassá más operációs rendszereken való

működésre. Az előbbiek alapján azt mondhatjuk, hogy a Gimp annyival többet nyújt a

vetélytársánál, hogy többféle rendszer alatt működőképes és természetesen az

alapelgondolást megőrizve, jelenleg is ingyen használható

A gimp legfontosabb tulajdonságai

A GIMP belső szolgáltatásainak elérése a Script-Fu nyelven keresztül.

Többlépcsős visszavonás/visszaállítás (ennek is csupán a szabad háttértár szab

korlátot).

Korlátlan számú, egyszerre megnyitható kép.

Animációk készítése.

Többek között az alábbi képformátumok támogatása: gif, jpg, png, xpm, tiff, tga,

mpeg, ps, pdf, pcx, bmp, psd. Ezek a képek betölthetők, menthetők, átalakíthatók a

GIMP-pel. • kijelölési eszközök közül négyzet, ellipszis, szabadkézi, Bezier-görbe,

egybefüggő területek kijelölés használata.

Több mint száz beépített bővítmény, valamint a beépített Script-Fu segítségével

korlátlanul fejleszthető.

Egyéni ecsetek és kitöltőminták készítése.

Nyomásérzékeny tábla támogatása.

Hatékony betűkezelés.

Page 5: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

5

Átalakítási eszközök: elforgatás, kicsinyítés, nagyítás, torzítás.

Lapolvasó támogatása, képernyőkép mentése.

Teljes rajzeszközkészlet: ecset, festékszóró, ceruza, toll, másolás, elmosás.

A hatékony memóriagazdálkodás eredményeként a szerkeszthető kép méretét

csupán a szabad háttértár korlátozza!

Kezeli a rétegeket (layer) és csatornákat (channels).

Rendkívül hatékony színátmenet és színkeverés.

A GIMP használatához GTK+ szükséges, mely beépítve található az interneten lévő

telepítőfájlokban. A program futtatásához legalább 40 MB szabad memória kell,

természetesen minden megnyitott kép kezeléséhez nélkülözhetetlen további memória. Egy

640x480 pontból álló kép mérete a használt rétegektől függően megközelítőleg 3 MB. Így

a legkisebb javasolt memória 32 MB, az ajánlott pedig a munka jellegétől függően 64–

1000 MB. Ha gépünk viszonylag kevés memóriával rendelkezik, állítsuk nagyobbra a

gyorstár méretét.

A Gimp működés közben

A GIMP indulása után rögtön megtaláljuk a főablakot és a párbeszédablakokat. A

program használatának a legfontosabb irányítópultja a GIMP-GNU fő ablaka (1.ábra). Itt

találhatók a Fájlműveletek: az új kép létrehozása, a megnyitás, a bezárás, a külső eszközről

beolvasás (lapolvasó és képernyő), a beállítás és a párbeszédablakok megnyitása. A Fájl

menü tartalmazza a beépített képelőállító eszközöket (feliratkészítés, háttérkészítők,

gombok, betűkészlet elkészítését, kitöltőmintákat, weboldalra feliratokat, gömböt stb.),

valamint a böngészőkezelést. Ezenkívül a Súgó is itt található.

1.ábra

Page 6: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

6

2. ábra

Megnyitás esetén kiválasztjuk a könyvtárat és a fájl nevét, valamint a formátumát, a

GIMP pedig megpróbálja automatikusan felismerni, de mi is kiválaszthatjuk. A

kiválasztott fájl esetén megjelenik a kis nézőkép. Új kép létrehozása esetén a kép méretét

megadhatjuk képpontban, hüvelykben, milliméterben, centiméterben, nyomdai pontban és

akár általunk létrehozott mértékegységben is. Kiválaszthatjuk a kép típusát (színes vagy

szürkeárnyalatos) és a háttér színét. Miután létrehoztunk egy képet, a legtöbb eszköz az

eszközpalettán aktívvá válik (2. ábra).

Első látásra szokatlan lehet a teljesen különálló eszköz ablaka és a már előbb említett

főablak menürendszere, mivel ez utóbbi is 3 módon érhető el. Első lehetőségünk, hogy a

megnyitott kép bal felső sarkában található kis háromszögre kattintunk, majd kiválasztjuk a

kívánt menüt. A második, hogy a képen az egér jobb gombjával kattintunk, a harmadik

lehetőség pedig, hogy a sokat használni kívánt menü felső sorára kattintva „kihelyezzük”

az asztalra külön ablakként (3. ábra). Így mindenki megtalálhatja a számára

legkényelmesebb megoldást.

3. ábra

Page 7: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

7

Lehetőségünk nyílik a navigátorablak használatára is. Ezt a Nézet menüben találjuk. A

képek használata során szükség lehet arra, hogy egyszerre lássuk a teljes képet és a

nagyítást. Erre találták ki a Nézet/Új nézet menüpontját. Így egyszerre több ablakban

láthatjuk a képünket. A Nézet menüben található az Info ablak, melyben nemcsak a képre

vonatkozó adatokat találhatjuk meg, hanem az adott területre vonatkozó színeket.

Már első induláskor is feltűnhet, hogy a program rengeteg beállítási lehetőséggel bír. A

program eszközkészlete általában a képernyő bal felső részén jelenik meg, és amíg nincs

megnyitva semmilyen fájl, itt találhatjuk az általános működésre vonatkozó beállításokat

és eszközöket. A Szerkesztés/Beállítások menüpontot kiválasztva a Gimp program

alapvető paramétereit állíthatjuk. Beállíthatjuk, hogy ha új képet hozunk létre, milyen

tulajdonságokkal rendelkezzen. Megadhatjuk a méretét és a színmélységét, majd

beállíthatjuk, hogy legfeljebb mekkora legyen a kép által felhasznált memória. Ahogy a bal

oldali fanézetben lejjebb haladunk, a következő érdekesség a Súgó (Help System). Ebben a

helyzetérzékeny súgó használatát állíthatjuk be az F1 billentyűre, és megadhatjuk, hogy az

alapértelmezett belső böngészőt szeretnénk használni, vagy más böngésző jelenítse meg a

súgóoldalakat. Ugyanitt állíthatjuk be a visszavonási lehetőségek számát, és hogy a

program milyen esetekben végezzen tényleges mentést. Feltételezhetjük, hogyha a kép

nem módosult, akkor nem próbáljuk meg menteni, ennek figyelésével pedig a programot is

megbízhatjuk, vagyis beállítható, hogy minden esetben történjen-e lemezművelet, vagy

csupán akkor, ha a képen valóban történt változás.

Régebbi verzióknál elérhető volt a Munkafolyamat állítása, itt tudtuk rávenni a Gimpet,

hogy az ablakok helyzetét mentse, és mindig próbálja meg visszaállítani a tárolt állapotot.

Meghatározhattuk még a különféle felhasználó által telepített vagy létrehozott

kiegészítőket, ecseteket, mintákat, színkészletek és átmenetek tárolására szolgáló

könyvtárak helyét, amelyeket a program az első indításkor a felhasználó saját

könyvtárában létrehozott és a gimp_verzioszam elérési úton tárolt. Mindezen beállítások

mára már teljesen automatikusan történnek, tehát nyugodtan bezárhatjuk személyre szabott

Gimp felületünket, az a következő indulásnál változatlan marad.

Page 8: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

8

A kép mozgatása és az Eszköztár

A szerkesztett képet az egérgörgővel függőlegesen tudjuk görgetni, a CTRL billentyű

lenyomása mellett pedig az egér görgője vízszintesen mozgatja a képet. A görgőt a SHIFT

billentyűvel együtt használva a nagyítás arányát tudjuk meghatározni. A képen való

mozgás másik eszköze a szerkesztett képet mutató ablak jobb alsó sarkában található kis

négyirányú nyíl. Erre kattintva a kép kicsinyített másán tudjuk meghatározni az ablakban

megjeleníteni kívánt tartalmat. A Gimp egyik legfontosabb erőssége a kiválasztási

lehetőségek széles skálája. Egy pixelgrafikus rajzolóprogram nagy előnyének számít, ha

precízen tudjuk kiválasztani a szerkesztendő területet. A Gimp eszközkészletében is 7 ikon

szerepel, amelyek csak a kiválasztás mikéntjének meghatározására használatosak (4.ábra).

A bekeretezett gombokat szemlélve, balról jobbra haladva, a következőkkel

találkozhatunk:

Téglalap alakú terület kiválasztása: az egérgomb lenyomása után a CTRL

billentyűvel együtt használva a kijelölés az egérmutatóhoz képest középpontos lesz,

míg a SHIFT billentyűvel négyzet alakú területet tudunk kijelölni.

Ellipszisterület kijelölése: a fenti kombinációk szintén érvényesek.

Kijelölés szabadkézi rajzolással.

Varázspálca: hasonló színű képpontok kijelölésére használható. Ha a gombra

kattintunk, az alul megjelenő beállításoknál (a Küszöbszint értéknél) a hasonlóság

küszöbszintjét adhatjuk meg.

4. ábra

Page 9: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

9

Szín szerinti kijelölés: itt szintén állíthatunk küszöbszintet, majd ha a képre

kattintunk, a program az egész képen megkeresi a hasonló színű pontokat, és ezek

fogják alkotni a kijelölt területet

Kijelölés ollóval: ez a megoldás a varázspálca és a szabadkézi kiválasztás

kombinációjának tekinthető, ugyanis a kívánt területet nem szükséges pontosan

körberajzolni, csupán vonalakat adunk meg, a Gimp ennek alapján próbálja meg az

irányvonalakat a kép tartalmának megfelelően pontosítani.

Mindemellett a program lehetőséget nyújt arra is, hogy a már kijelölt területekhez

hozzáadjunk vagy elvegyünk belőlük részeket. Ha valamelyik eszközt használjuk, és a

CTRL billentyűt lenyomjuk, a Gimp a kijelölt területeket ponthalmaznak tekintve összegzi.

Amennyiben a SHIFT billentyűt ütjük le, a program a területek különbségét képezi. A

teljes képtartalom kiválasztására a CTRL-A billentyűk használhatók, és bármilyen

kijelölésre vonatkozó adat a SHIFT-CTRL-A billentyűkkel törölhető. A meglévő kijelölt

területek ellenkezőjét a CTRL-I billentyűkombinációval választhatjuk ki. A képen a jobb

egérgomb segítségével hívható elő a menü, melynek Kijelölés menüpontja további

lehetőségeket kínál számunkra. A legfontosabb közülük a Csökkentés. Ezzel a

lehetőséggel, adott képpontnyi mértékben csökkenthetjük a területet, továbbá a Növelés

ami értelemszerűen a terület növelésére használatos. Az eszköztár közepén látható az

éppen érvényes előtér és háttérszín. Ezek valamelyikére duplán kattintva előbukkan egy

színpaletta, amelyről kiválaszthatjuk a használni kívánt színt (5. ábra).

Ha a szokásos Gimp-paletta nem felel meg, akkor vízfestékszerű palettáról, a HSV

5. ábra

Page 10: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

10

6. ábra

színtérhez közelebb álló háromszöggel meghatározottról választhatunk, vagy a GTK+ -ban

megszokott megoldást is alkalmazhatjuk. Ezeket a színválasztó ablak fülecskéire kattintva

érhetjük el. A színek meghatározása után a kiválasztottakat felcserélhetjük a mellettük

található kétirányú nyilacska használatával. A színek mellett meghatározhatjuk a kitöltési

mintát is, ami a kitöltési eszköz alkalmazásánál lesz fontos tényező. Az eszköztár alsó

részén található vezérlők közül az ecsetet szintén kettős kattintással kelthetjük életre.

A sokrétű felhasználást segítő funkciók teszik igazán teljes értékű professzionális

programmá a Gimpet. Ilyen például az automatikus levágás. Lapolvasásnál egy kicsit

nagyobbra jelölt aktív terület hibáját hivatott korrigálni. Beolvasás alatt olyan fehér

területek kerülhetnek a képre, amelyeknek nincsen sem információtartalmuk, sem egyéb

jelentőségük. Ilyen esetekben lehet segítségünkre az Automatikus levágás és a Zealous

vágás menüpont, amelyek megpróbálják ezeket a területeket megkeresni, és a képet

méretre vágják. A Zealous Crop jobb végeredményt ad, ám lassabban működik, ami egy

gyorsaságot igénylő munka esetén igen hátrányos. Ezeket a kivágásokat a jobb

egérgombbal a képre kattintva, a menüben érhetjük el, a Kép-> menüpontokon keresztül. A

Kép -> Átalakítás menüben találhatjuk meg az egyik leghasznosabb beállítást, ami a

Guillotine névre hallgat. A GIMP lehetőséget ad arra, hogy függőleges és vízszintes

segédvonalakat helyezzünk el a képen. Ennek használatához nyomjuk meg valamelyik

vonalzó fölött a bal egérgombot, és húzzuk rá a képre a segédvonalat. A felső vonalzóról

lehet vízszintes segédvonalat a képre helyezni, míg a bal oldaliról függőlegeset. Amiért

mindez érdekes számunkra, az az imént említett menüpont. Ha ezt kiválasztjuk, akkor a

GIMP a megadott segédvonalak mentén feldarabolja a képet. Ennek gyakorlati hasznát a

honlap-szerkesztésnél vagy táblázatos megjelenítésnél veszzük (6. ábra).

Page 11: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

11

Az Eltolás segítségével a képet eltolhatjuk megadott mértékben. A képet el is

forgathatjuk, mégpedig előre megadatott kilencven fokos lépésekben a Forgatás menüben

található forgatási értékek kiválasztásával, vagy az eszköztár segítségével. Kiválasztás után

a képre kattintunk, megjelenik egy négyzetrács, közepén egy fekete ponttal. A fekete pont

adja meg a forgatás középpontját és az egérgomb lenyomása közben mozgatva az egeret

megadhatjuk az elforgatás szögét. Ugyanezzel az eszközzel lehetőségünk van

átméretezésre, torzításra és perspektíva létrehozására is. Itt állíthatjuk be azt is, hogy az

átalakítás során megjelenjen-e a segítséget nyújtó négyzetháló, és hogy az eredményt

szeretnénk-e simítani. Ez utóbbi művelet főként nagyításkor lehet érdekes. Ilyenkor nem

egyszerűen többször jelenik meg a képpont, de a szomszédos képpontok között átmenetek

is keletkeznek. Az eszköz ablakon is lehetőségünk van az eltolásra, perspektivikus

átalakításra és az átméretezésre. A Kép->Kép átméretezése menüpontokat kiválasztva

lehetséges a tetszés szerinti méretezés. Az eltolás vagy torzítások után célszerű a Rétegek-

>Réteg kép méretűvé menüpontok kiválasztásával a réteg méretét a képmérethez igazítani

(rétegek később részletesen).

Az előbbi menüben találjuk meg a rajzvászon átméretezésére szolgáló menüpontot is,

mégpedig a Kép->Rajzvászon mérete pontok kiválasztásával. Ez a szolgáltatás akkor lehet

hasznos, ha valamilyen kép mellé szeretnénk elhelyezni egy másikat, vagy

hozzárajzolnánk más formákat. A Kép menü tárgyalásánál maradva két fontos menüpont

található még. Az egyik a kép színmélységének változtatására szolgál, ezt a Mode

almenüben találhatjuk meg. Itt alakíthatjuk át a képeinket szürkeárnyalatosra, vagy

korlátozott színekből összeálló képpé. Fontossága abban rejlik, hogy a GIMP a legtöbb

szűrést és a bonyolultabb műveleteket csak RGB színekkel rendelkező képeken tudja

elvégezni. Tehát ha nem ilyen a feldolgozandó kép – például a GIF formátumú képek

maximálisan 256 színt használhatnak –, akkor először át kell alakítanunk. Ez az átalakítás

akkor is jól jöhet, amikor olyan megjelenítő-eszközünk van, ami nem képes sok szín

leképezésére. Ha régebbi mobilok, játékkonzolokon szeretnénk megjeleníteni a képeket,

akkor felhasználás előtt át kell azokat alakítani. A másik fontos menüpont tulajdonképpen

kettő darab almenüpont. Az egyik az Összevonás (Compose), míg a másik a Felbontás

(Decompose). Ez utóbbival tudjuk az elkészült képeket színrétegekre bontani, vagyis a

nyomdai előkészítéshez alkalmas formátumra alakítani. Itt választhatunk RGB, HSV,

CMYK, CMY színtereket, vagy ha a képnek van átlátszóság csatornája (Alpha channel)

akkor szintén ezzel a művelettel juthatunk hozzá. A Összevonás (Compose) menüpont

Page 12: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

12

alkalmas az előbbi művelet megfordítására. A megadott képeket színcsatornaként

értelmezve összeállítja az eredeti képet. A képhez az Alpha menü segítségével adhatunk

átlátszóságot szabályozó színcsatornát.

Rétegek

A Gimp tanítása során is kiemelkedően fontos a rétegek megismerése, megértése és

rutinszerű használatának elsajátítása. Rétegek kezelése nélkül egy modern pixelgrafikai

program szinte elképzelhetetlen. A GIMP lehetőséget biztosít a felhasználónak arra, hogy a

teljes grafikát egymás felett elhelyezkedő fóliákból állítsa össze. Ezeket a fóliákat a

szaknyelv rétegeknek (Layer) nevezi. A rétegek használatának szintén sok felhasználási

lehetősége adódhat, gondoljunk csak arra, hogy egy képből kivágott részletet szeretnénk

egy másikon elhelyezni. Ilyenkor a kivágott képrészletet külön rétegen helyezzük el, majd

a helyzetének pontos beállítása után hozzákapcsolhatjuk az alatta lévő réteghez. A GIMP-

ben a rétegek kezelésére szolgáló párbeszédablakot a CTRL-L billentyűkkel érhetjük el.

Az első indításkor célszerű a Kijelölő ablakkal együtt dokkolni az erre a célra kialakított

dokkolható párbeszédablakokat tartalmazó ablakban (7. ábra)

7. ábra

Page 13: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

13

A párbeszédablak legnagyobb részét a rétegek megjelenítése foglalja el. Minden egyes

tételnek külön nevet adhatunk, ha kettőt kattintunk rá. Az első (legalsó) réteg a háttér,

ennek az a különleges tulajdonsága, hogy nem adhatunk hozzá a megjelenést szabályozó

maszkot és nem helyezhetjük más rétegek fölé. Háttér rétege minden képnek van, azonban

a háttérnek is megadható átlátszóság, aminek akkor láthatjuk hasznát, ha a honlapunkon

átlátszó PNG vagy GIF képeket használunk. A rétegeket úgy tehetjük aktívvá, hogy a

nevükre kattintunk az egérrel. Így a szűrők és a rajzoló műveletek is a kiválasztott rétegen

érvényesülnek. Minden réteg neve mellett megjelenik egy előnézeti kép és egy szem, már

ha a réteg látható.

A 7. ábra jobb alsó sarkánál lévő fehér lapot ábrázoló ikon segítségével adhatunk új

rétegeket a képhez, ezek átlátszóságát pedig az ’Átlátszatl’csúszkával állíthatjuk. Az alul

elhelyezkedő nyilak alkalmasak a kijelölt réteg sorrendjének megváltoztatására. Ezek

mellett találhatjuk a következőket: réteg kétszerezése, réteg csatolása az alatta lévőhöz és a

réteg törlésére szolgáló szemetes. A rétegek csatolására szolgáló gomb olyan esetekben

alkalmazható, amikor valamilyen más elemet illesztettünk a képre vagy arról

kiválasztottunk egy részletet.

Fontos megemlíteni, hogy a GIMP a rétegeket csak a saját formátumában mentve

képes megőrizni. Ez a formátum az XCF, és amikor a képet mentjük, elegendő a

kiterjesztésként megadni, nem kell feltétlenül kiválasztanunk a legördülő listából.

Page 14: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

14

Rétegek kapcsolatai, rétegműveletek

Minden rétegnek megadható, hogy milyen kapcsolatban legyen az alatta lévőkkel, azaz

milyen műveletet végezzen a program a rétegek képpontjai között (8. ábra). Az adott

műveletet az átlátszóságot meghatározó csúszka felett található legördülő listában

választhatjuk ki. Ezek közül a Kivonás azt jelenti, hogy az adott réteg képpontértékeit a

program kivonja az alatta lévő képpontokból, az Összegzés pedig a képpontok között

végez összeadást. Érdekes még a Érték, amelynek alkalmazásakor csak az adott réteg

világosság-értékeit veszi figyelembe a program a végső kép meghatározásakor.

Ha egy rétegre a jobb egérgombbal kattintunk, akkor egy menüt láthatunk, amiben

fontos műveleteket végezhetünk az adott réteggel. Az első öt menüpontot hatása

megegyeznek a párbeszédablak alsó részén található gombokkal. A következő a Réteg

8. ábra

Page 15: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

15

határvonal mérete, amellyel meghatározhatjuk, hogy az adott rétegnek mekkora részét

vegye figyelembe a program a műveletek végzésekor, míg a Réteg kép méretűre arra való,

hogy a kijelölt réteg méretét a képmérethez igazítsa. A következő a Réteg átméretezése,

ami megegyezik a kép átméretezésével, csak ebben az esetben kizárólag a kijelölt rétegre

vonatkozik.

Természetesen a rétegeket egyesíthetjük is, mégpedig a következő menüpontok

segítségével. A Látható rétegek összefésülése az éppen látható rétegeket egyesíti. A réteg

láthatósága az előtte lévő „szem” ikon alapján állapítható meg. Ez az egyesítési művelet

akkor lehet hasznos, amikor úgy gondoljuk, hogy a kép egy részével már elégedettek

vagyunk, például már pontosan a helyén van a beillesztett képdarabka. Ekkor egyesítjük a

hozzá tartozó réteggel és a továbbiakban nem kell foglalkoznunk azzal, ha egy szűrőt

mondjuk csak az összetartozó rétegek egyikére alkalmaztunk. Az Összefésülés lefelé

menüpont hasonlóan működik az előbbihez, de itt csak közvetlenül a kijelölt réteg és az

alatta lévő egyesítése történik. Az 1 réteggé lapítás menüpont kiválasztásával érhetjük el a

kép minden rétegének egyesítését. Ha valami olyan formában mentjük a képet, ami nem

támogatja a rétegeket, akkor a GIMP maga is felkínálja, hogy egyesíti a rétegeket, és

ilyenkor célszerű ezt engedélyezni, hiszen ha ezt nem tesszük meg, akkor csak az éppen

kiválasztott réteget fogja menteni a program. Az ezután következő három menüpont a

rétegek maszkolására használatos. A rétegmaszkot úgy kell elképzelni, hogy az ezen

található világosságértékek határozzák meg, hogy a rétegnek ez a része mennyire látható.

Ha ez az érték 0 (fekete), akkor a hozzá tartozó képpont átlátszó, ha 255-ös (fehér), akkor a

képpont teljesen látható. Természetesen nem csak ez a két érték használható. Tehát a

maszkot először is létre kell hozni. Ezt a Rétegmaszk hozzáadása menüpont választásával

tehetjük meg, majd meg kell adnunk, hogy kezdetben a maszk milyen legyen. Lehet

teljesen átlátszó, teljesen átlátszatlan és használhatjuk a réteg meglévő alfa csatornáját is.

A maszkról is készül előnézeti kép, amit a létrehozás után láthatunk is a rétegkezelő

párbeszédablakban. Amikor a maszkkal elkészültünk, a réteghez véglegesen

hozzárendelhetjük a Rétegmaszk érvényesítése menüpont kiválasztásával. Azt azonban

tudnunk kell, hogy a maszkot hogyan szerkeszthetjük. A réteg kiválasztása után

kattintsunk a hozzá tartozó maszk előnézeti képére. Ezt követően a képszerkesztő

műveletek mindaddig a maszkra vonatkoznak, amíg a képet nem választjuk ki újra Az

utolsó menüpont, amivel a maszkot kezelhetjük, egy igen hasznos művelet. Ez a Maszk

kijelöléssé alakítása, amivel kiválaszthatjuk a maszknak megfelelő formát.

Page 16: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

16

9. ábra

Script-Fu program írása

Egy profi képszerkesztő a gimpet használva napról napra találkozik ugyanazokkal a

végrehajtandó feladatokkal. Például internetes hirdetések (banner) készítésénél célszerű

lenne bizonyos feladatokat előre megírni. Banner létrehozásánál ha tudjuk az előre

megszabott nagyságot pixelben a díszítőelemeket, logókat esetleg a színeket, egy parancs

kiadásával szempillantás alatt elkészíthetőek lennének.

A Gimp legerősebb oldala, hogy egyszerűbb scripteket (eljárásokat) könnyedén

elkészíthetünk vele és a Script-Fu-eljárásböngésző segítségével a bonyolultabb

paraméterek beállítása is lehetséges. Használatával tetszőleges számú bővítményeket

adhatunk saját képszerkesztő programunkhoz. A Script-Fu a Gimp Lisp-alapú, beépített

programozói felületét jelenti.

A Script-Fu konzolt a Szűrők -> Script-Fu -> konzol menüben hívhatjuk elő, majd a

megnyitott konzol ablakban a tallózás gomra kattintva nyílik meg a Script-Fu-

eljárásböngésző (9. ábra).

Mint minden programozói nyelvben itt is vannak szabályok. Az első, hogy bármilyen

utasítást illetve parancsot is adunk ki, azokat mindig zárójelek közé kell tennünk. A

meghívott függvény mindig az első helyen szerepel, majd ezt a paraméterek megadása

követi. Matematikai műveletek is első helyen kell szerepeljenek prefix jelőlésre figyelve,

mivel ezek funkciók.

Page 17: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

17

A 10. ábrán a visszatérési érték a két szám összege vagyis 5877. Amennyiben több

számmal dolgozunk és a műveletek is eltérnek a beírás némiképp módosul a szabályoknak

megfelelően. A számolandó feladat: 3 + (10 / 2) = ?.

A 11. ábrán látható a script-fu számára értelmezhetetlen feladat. A fenti képlet helyes

beírása: (+ 3 (/ 10 2))

Váltózók deklarálása a let* paraméterrel lehet, majd azokkal végrehajtunk egy

műveletet is. Amennyiben a (let* ( (a 1) (b 2) ) (+ ab) ) parancsból kihagyjuk az (+ a b)

műveletet, és azt külön próbáljuk végrehajtatni akkor hibaüzenetet kapunk, mivel ezek a

változók csak a let* keretében érvényesek. Tehát a (let* ( (a 1) (b 2) ) (+ ab) ) visszatérési

értéke 3. A let parancs helyes szintaxisa (let* ( variables ). Egy script írásakor a sok zárójel

alkalmazása zavaró lehet, így az átlátható kód megírásához nyugodtan használhatunk

tetszőleges számú szóköz karaktert, mivel ezeket a fordító figyelmen kívül hagyja.

10. ábra

11. ábra

Page 18: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

18

A változók értékei műveletek közben megváltozhatnak. Amennyiben egy script alatt

változik a deklarált változónk azt a set! paranccsal tudjuk végrehajtatni (12. ábra)

Az ’elsoszam’ változó értékét 10-re állítottuk, majd a set! parancsal új értéket adtunk meg

neki melyen a visszatérési értéka az ’elsoszam’ kétszerese vagyis 20.

A következő fontos utasítás a define melyel egy általunk készített eljárást hívhatunk meg.

Plédául: (define ( (name param-list ) ) expressions) ) Elsőnek a nevét adjuk az eljárásnak,

majd a paramétereket és a végén egy sor kifejezés, melyek végrehajtódnak ha hívjuk az

eljárást.

A car utasítás a listában szereplő első értéket adja vissza, például:

(car '("en" 4 "vagyok")) visszatérési értéke: „en”.

A cdr utasítás a listában szereplő első érték utáni értékeket adja vissza, például:

(cdr '("en" 4 "vagyok")) visszatérés értéke: 4 „ vagyok” (13.ábra)

Ahhoz, hogy egy eljárást a Gimp használni tudjon, regisztrálni kell a program számára,

majd egy jegyzettömben megírt scriptet .scm kiterjesztésre kell átnevezni. A regiszt-

ráláshoz szükséges paraméterek a script végén helyezkedik el, ahol a scriptünk ablakának

beállításait is elvégezhetjük.

12. ábra

13. ábra

Page 19: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

19

Az általam létrehozott magikus-gomb scriptem regisztrációs része így néz ki:

1. (script-fu-register "script-fu-magikus-gomb"

2. "<Toolbox>/Xtns/gomb script/magikus gomb"

3. "Zaroszigorlatra keszitve"

4. "Hosszu Istvan"

5. "IMKR35,Varpalota"

6. "2010 Majus"

7. ""

8. SF-ADJUSTMENT _"a gomb sugara" '(150 1 2000 1 10 0 1)

9. SF-COLOR "a gomb szine" '(31 188 15)

Az 1. sorban megtörténik a regisztráció "script-fu-magikus-gomb" néven, majd a 2. sorban

megadjuk, hogy ez hol érhető el a programban. (a szűrök menünél). A 3. 4. 5. 6. sorban

egyénileg megadható a készítő illetve bármilyen információ. A 8. sorban az általunk

regisztrált script ablakában beállítható értékeket adhatjuk meg. Elsőnek egy felirat

szerepel, mely a beállított értéknek („a gomb sugara”) a felirata, majd a zárójelben lévő

első szám a kezdő alapértelmezett sugár-értéket jelenti. Ezt követi a minimum és a

maximum érték megadása, a kis lépték és a nagy lépték beállítása, majd az, hogy egész (0)

vagy valós (1) értéket lehessen megadni és végezetül azt határozzuk meg, hogy csúszkával

(0) vagy beviteli mezővel (1) lehessen bevinni a kívánt értéket.

A 9. sorban ugyancsak a script ablakában a beállítható színt adhatjuk meg. A „gomb szine”

felirattal jelezzük a script futtatójának, hogy mit lehet itt beállítani, majd a zárójelben egy

előre megadott alapértelmezett szín RGB kódja szerepel.

Page 20: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

20

Az alapvető parancsok használatával a paraméterezés is logikus és egyértelműen

használható. Egy utasítás rossz paraméterezésére illetve a helytelen használatára a Script-

Fu konozl praktikus hibaüzenettel válaszol (14. ábra)

Amennyiben nem vagyunk bizonyosak egyes paraméterek felvehető értékeiben, illetve

elfelejtettük az egyes paraméterek jelentését, a Script-Fu-Eljárásböngésző segítségével

könnyen utána nézhetünk a helyes megoldásnak (15. ábra). Az eljárásböngésző kereső

funkcióját használva a kívánt eljárás leírásához jutunk. Vannak 16-18 paraméterrel

dolgozó eljárások, melyeknél különös figyelmet kell fordítanunk a helyes sorrend

betartására (16. ábra).

14. ábra

15. ábra

16. ábra

Page 21: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

21

Ha mindent jól csináltunk a gimp-image-new eljárás meghívásával létrehoztunk egy

képet melyre a konzol egy visszatérési értékkel válaszol. Fontos a szám feljegyzése,

ugyanis így tudunk a későbbiekben hivatkozni rá. A 17. ábrán létrehozunk egy új képet

(kép azonosítója ID: 36), mely első nem látható, ugyanis egyenlőre a memóriában lett

lefoglalva számára terület. Ahhoz, hogy láthassuk egy réteget mindenképp létre kell hozni

és hozzá kell adni (gimp-layer-new, gimp-image-add-layer)). Itt már láthatjuk, hogy több

paraméter megadása kötelező. A paraméterek sorrendben a követezőek: a létrehozott kép

ID-je, a létrehozandó réteg szélessége, magassága, a réteg típusa, a réteg neve, az

átlátszatlanság értéke 0 és 100 között, és a mód ahogyan megjelenjen. Miután létrehoztuk a

hozzáadásnál ismét a kép ID-re való hivatkozás után a réteg ID-jére is hivatkozni kell

(176), majd megadhatjuk, hogy milyen pozícióban legyen. A -1 paraméterrel a kép fölé

helyezhetjük.

Most már lehetséges láthatóvá tenni a képet, méghozzá a gimp-display-new eljárás

meghívásával. Legtöbbször egy fekete képet láthatunk, mely valójában minden színű. Ha

ki akarjuk tölteni például az aktuális előtér színnel, azt a (gimp-drawable-fill 176 BG-

IMAGE-FILL) parancs segítségével tehetjük meg. Az összes eddigi feladatot egy script-be

foglalva a következő kódot kapjuk:

(let* ((image (car (gimp-image-new 200 200 RGB))) (layer (car (gimp-layer-new image

200 200 RGB-IMAGE "elsoreteg" 100 NORMAL-MODE)))) (gimp-drawable-fill layer

BG-IMAGE-FILL) (gimp-image-add-layer image layer 0) (gimp-display-new image)

image)).

17. ábra

Page 22: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

22

Az általam készített script egy térhatás illúzióját keltő gömböt próbál ábrázolni. Ha

ennek megalkotásához az egeret és a gimp hagyományos szerkesztési felületét használnánk

körülbelül 5 percet venne igénybe.

A script lefutása és a paraméterek megadása 10 másodperc alatt megtörténik. A

beállítandó értékeket a fentebb említett script regisztrációs részében tudjuk megadni

(18.ábra). Az OK gomb lenyomása után az eredmény pár másodperc múlva megjelenik egy

új gimp ablakban 19. ábra)

A script kódja az 1. számú mellékleten látható.

Az kód a gömbünk definiálásával kezdjük a göb sugraának (myradius) és a gömb színének

(bgcolor) a deklarálásával. A 2. pontban felkérjük a script-fu konzolt, hogy hajtsa végre a

zárójelek közötti utasításokat. Az új képnek megadjuk a bekért sugarat és a színbeállítást,

majd létrehozunk négy darab réteget. A 9. sortól kezdődnek az egyes rétegek átállítása a

kívánt 3D-s hatás eléréséhez. Az itt található vágási, eltolási és blur (homályosság)

értékeket a normál szerkesztési módban ellesett értékekre állítjuk, majd véget ér a változók

beállítása. A 17 sortól egymás után hozzáadjuk a beállított rétegeket a képhez, majd

egyesével minden réteget a beállított változók függvényében egyénileg módosítunk. (a 25.

sortól az ’arnyek’ réteget, a 29. sortól a ’szines’ réteget, a 33. sortól a ’fenyes’ réteget, a

36. sortól a ’hhatas’ réteget állítjuk be.). A 43. sorban vágjuk és 3D hatás eléréséhez

szükséges pozícióba mozgatjuk a ’fenyes’ réteget. A 48. sorban mozgatjuk és

homályosítjuk az ’arnyek’ réteget. Ezután megjelenítjük a kész képet, majd megtisztítjuk a

beállított értékektől. Az 55. sortól kezdődik a már fentebb említett script-fu regisztrálás.

18. ábra

19. ábra

Page 23: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

23

A kész script elérhetősége és további információk a Súgó menüjén belül az

Eljárásböngésző indításával válnak láthatóvá (20. ábra).

A bemutatott script futásán is látható, hogy egy többször visszatérő feladat elvégzését

mennyire könnyebbé teszi, ha megírjuk Script-Fu által is értelmezhető eljárás formában. A

regisztrációs résznél olyan beállításokat hívhatunk meg, amivel teljesen testre szabhatjuk

az elkészülni készülő képünket. A Gimp számára elérhető több száz szűrési funkció

használata mellett akár saját magunk is írhatunk szűrőket. Saját fényképeinken alkalmazva

egy szempillantás alatt lezajlik a módosítás.

Olyan iskolák esetében ahol nagy hangsúlyt helyeznek a képszerkesztési ismeretek

elsajátítására, kiváló lehetőséget biztosít a Gimp és a Script-Fu ingyenes és emellett

nagyon jó minőségű fejlesztői környezete. Az interneten megtalálható leírások további

segítséget nyújtanak azoknak a felhasználóknak , akik komolyan érdeklődnek a téma iránt.

Több iskolában a programozás oktatása jelentősen megkönnyíti a Script-Fu eljárások

megírását és nem utolsó sorban fejleszti a tanulók programozói sokszínűségét.

20. ábra

Page 24: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

24

Irodalomjegyzék

The Gimp documentation, http://docs.gimp.org/, utolsó hozzáférés: 2010.05.10

Page 25: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

25

Mellékletek

1. számú melléklet

1. (define (script-fu-magikus-gomb myradius bgcolor)

2. (let* (

3. (buffer (* myradius 0.2))

4. (image (car (gimp-image-new (+ buffer myradius) (+ buffer myradius) RGB)))

5. (arnyek-layer (car (gimp-layer-new image myradius myradius RGBA-IMAGE

"arnyekLayer" 100 NORMAL-MODE)))

6. (szines-layer (car (gimp-layer-new image myradius myradius RGBA-IMAGE

"szinesLayer" 100 NORMAL-MODE)))

7. (hhatas-layer (car (gimp-layer-new image myradius myradius RGBA-IMAGE

"hhatasLayer" 100 NORMAL-MODE)))

8. (fenyes-layer (car (gimp-layer-new image myradius myradius RGBA-IMAGE

"fenyesLayer" 100 NORMAL-MODE)))

9. (shrink-size (* myradius 0.01))

10. (fenyes-width (* myradius 0.7))

11. (fenyes-height (* myradius 0.6))

12. (offset (- myradius fenyes-width))

13. (fenyes-x (/ offset 2));(/ (- myradius fenyes-width 2)))

14. (fenyes-y 0)

15. (quarterheight (/ myradius 4))

16. (blur-radius (* myradius 0.1))

17. (gimp-image-add-layer image arnyek-layer 0)

18. (gimp-edit-clear arnyek-layer)

19. (gimp-image-add-layer image szines-layer 0)

20. (gimp-edit-clear szines-layer)

21. (gimp-image-add-layer image hhatas-layer 0)

22. (gimp-edit-clear hhatas-layer)

23. (gimp-image-add-layer image fenyes-layer 0)

24. (gimp-edit-clear fenyes-layer)

25. (gimp-ellipse-select image 0 0 myradius myradius 0 TRUE FALSE 0)

26. (gimp-context-set-foreground '(0 0 0))

27. (gimp-context-set-background '(0 0 0))

28. (gimp-edit-bucket-fill arnyek-layer 0 0 100 0 FALSE 0 0)

29. (gimp-context-set-background bgcolor)

30. (gimp-context-set-background '(255 255 255))

Page 26: Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és ...math.uni-pannon.hu/~lipovitsa/pdf/hosszu_imkr35_szakmai...Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi

26

31. (gimp-image-set-active-layer image szines-layer)

32. (gimp-edit-blend szines-layer 0 0 0 100 0 0 FALSE FALSE 0 0 TRUE 0 (- 1(/

myradius 2)) 0 myradius)

33. (gimp-image-set-active-layer image fenyes-layer)

34. (gimp-context-set-foreground '(255 255 255))

35. (gimp-edit-blend fenyes-layer 2 0 0 100 0 0 FALSE FALSE 0 0 TRUE 0 0 0

myradius )

36. (gimp-image-set-active-layer image hhatas-layer)

37. (gimp-context-set-foreground '(255 255 255))

38. (gimp-context-set-background '(255 255 255))

39. (gimp-edit-bucket-fill hhatas-layer 0 0 100 0 FALSE 0 0)

40. (gimp-selection-grow image shrink-size )

41. (gimp-selection-feather image (/ myradius 4))

42. (gimp-edit-cut hhatas-layer)

43. (gimp-image-set-active-layer image fenyes-layer)

44. (gimp-layer-scale fenyes-layer fenyes-width fenyes-height FALSE)

45. (gimp-layer-translate fenyes-layer fenyes-x fenyes-y)

46. (gimp-layer-set-opacity fenyes-layer 75)

47. (gimp-layer-resize-to-image-size fenyes-layer)

48. (gimp-image-set-active-layer image arnyek-layer)

49. (gimp-layer-translate arnyek-layer (/ fenyes-x 4) (/ fenyes-x 4))

50. (gimp-layer-resize-to-image-size arnyek-layer)

51. (plug-in-gauss-rle 1 image arnyek-layer blur-radius 1 1)

52. (gimp-display-new image)

53. (gimp-displays-flush)

54. (gimp-image-clean-all image)

55. (script-fu-register "script-fu-magikus-gomb"

_"<Toolbox>/Xtns/gomb script/magikus gomb"

"zaroszigra keszitve"

"hosszu istvan"

"IMKR35,Varpalota"

"maj 2010"

""

SF-ADJUSTMENT _"a gombr sugara" '(150 1 2000 1 10 0 1)

SF-COLOR "gomb szine" '(31 188 15)

)