27
Paradox preferenciák Döntésmenedzsment Toyota -módszer Kollár József, PhD

Paradox preferenciák

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Paradox preferenciák. Döntésmenedzsment Toyota -módszer Kollár József, PhD. Kétértelmű preferenciák. A döntéshozók preferenciái gyakran inkonzisztensek, a jövőből érkező preferenciák jelenbeli megjóslása meglehetősen nehéz. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Paradox preferenciákDöntésmenedzsment

Toyota -módszerKollár József, PhD

Kétértelmű preferenciák

A döntéshozók preferenciái gyakran inkonzisztensek, a jövőből érkező preferenciák jelenbeli megjóslása meglehetősen nehéz.

Gyakran a döntések módosítják azokat a preferenciákat, amelyek a preferenciákat módosító döntésekhez vezetnek.

Preferenciaváltó döntések

A döntéshozók olykor a döntéseik révén akarják megváltoztatni preferenciáikat. A döntés célja jövőbeli preferenciaváltozás.

„Saját vágyaik taszítják, míg nemlétező vágyaik vonzzák őket”.

Operába megy, hogy megszeresse, ne legyen bunkó.

Paradox preferenciák

A döntéshozóknak vannak olyan preferenciáik (vágyaik), amelyek minél inkább beteljesülnek, annál nagyobb szorongást okoznak. Ezeknek a szorongást okozó inkonzisztenciáknak a meghaladásra alkalmas módszert kínál az ontológiai coaching.

Miért nem mcdonaldizálható a döntésmenedzselés?

A szervezeti döntések egésze, egyebek mellett, azért nem

mcdonaldizálható, mert a döntéshozóknak vannak olyan rejtett vágyai, amelyekről nem szeretnének tudni. Beteljesülésük alapjaiban ásná alá az önmagukról kialakított képet.

A vágy nyílt beteljesülésének mértékében nő a szorongás.

Holonizált freudizmus

A személy-holonon belül két szub-holon A szub-holon: ha álmában beteljesül

nyíltan a vágya, akkor örömet érez (jutalom).

B szub-holon: A holon beteljesült vágya szorongást generál B szub-holonban, amelyre büntetéssel válaszol.

A személy szintjén: jutalmazás és büntetés egyszerre.

Freud, Horney

„A szorongásos álom gyakran leplezetlen vágyteljesülés, természetesen nem egy megengedett, hanem egy elvetett vágyé”.

„A neurotikus hatalmi törekvés védelmet nyújt annak a veszélye ellen, hogy az ember jelentéktelennek érezze magát.”

Freudi mese arról, hogy csak két rendszer feltételezése révén magyarázható ez a paradox szituáció

Egy szegény pár abba a kitüntetett helyzetbe kerül, hogy három kívánságukat teljesíti egy mindenható tündér.

Első kívánság: mielőtt konszenzusra jutnának azt illetően, hogy mi legyen az első kívánságuk, a feleség a szomszéd sátorban sülő kolbász illatától elbódulva egy pár kolbászt rendel a tündértől.

A feleség-holon kimenetén tehát megjelenik a beteljesült vágyat kísérő öröm.

Második kívánság: a férj-holont az asszony beteljesült vágya dühvel tölti el, és azt kívánja, hogy nőjön a nő orrára a kolbász. Ez a második vágyteljesülés, ami az asszony által kiváltott szorongásra adott válaszban, a büntetésben manifesztálódik.

Harmadik kívánság: a feleség- és férj-holon kooperációjának eredmény az, hogy egyetlen közös kívánságuk eredményeként eltávolítható legyen a feleség orrára nőtt kolbász.

Valójában a személy-holon szintjén nincs vágykielégülés, viszont a rendszer rengeteg energiát használt fel a semmi elérésére.

A döntés valódi jutalma

A személy szintjén akkor beszélhetünk valódi vágyteljesülés okozta örömről, ha a két szub-holon kooperál (konszenzusra jut a vágyakat illetően, vagy autonóm döntéseik egybeesnek.) Első esetben a „férj” és a „feleség” előre „megbeszéli”, hogy az első kívánságuk egy pár kolbász lesz, a másodikban pedig egybeesnek a kívánságaik, anélkül, hogy egyeztetnék azokat.

A személy holon szintjén: beteljesült vágy

A szubszemély-holon: Bemenet: vágyik valamire Művelet: terv és cselekvés Kimenet: beteljesült vágy, öröm B szubszemély-holon: Bemenet: arra vágyik, amire A Művelet: kooperatív terv és cselekvés A-val

Kimenet: beteljesült vágy, öröm

Mcdonaldizáció

Ha A és B szubszemélyek vágyai megegyeznek, akkor adekvát a mcdonaldizáció.

A személy-holon szintjén paradox vágy

A szubszemély-holon: bemenet: vágyik valamire művelet: terv és cselekvés kimenet: beteljesült vágy, öröm B szubszemély-holon: Bemenet: A vágya dühöt generál, szorong Művelet: terv és cselekvés A

megbüntetésére Kimenet: beteljesült vágy, öröm attól, hogy A szorong

„A szorongásos álom gyakran leplezetlen vágyteljesülés”

A fenti modell olyan vágy álombéli beteljesülését ábrázolja, a melyeről az álmodó nem akar tudni.

Álommunka

Bemenet: nyílt vágy, amely a személy szintjén bűntudatot generál.

Művelet: Álommunka: torzítás,eltolás, sűrítés

Kimenet: álom a maga szimbolikus, metaforikus nyelvével, a torzítás mértékével arányosan csökken a szorongás.

A lappangó álomtartalom tudattalan, tehát a személy nyugalmáért azzal fizet, hogy félreérti önmagát.

A torzításra rengeteg erőforrást elpazarol a rendszer, ami miatt nem képes valódi változásra.

Ontológia coaching módszere

Nem álomfejtés, hanem? A coachee beszámolója során a

hallgatólagos tudása (tacit knowledge) és az explicit tudása között fellelhető inkonzisztencia jelzi a coach számára a személyben rejlő inkonzisztenciát.

„Polányi-stratégia I.”

Polányi Mihály: hallgatólagos és explicit tudás megkülönböztetése

I. Hallgatólagos tudás: csak személyesen átadható ismeret.

a. A tudás szótlan dimenziója: szavakba nem foglalható tudás, készségek elsajátítása, gyakorlati tudás.

B. A tudás hallgatólagos összetevője: Tudásunkat megalapozó előfeltevés, mely adott esetben explicit módon is megfogalmazható.

„Polányi-stratégia II.”

I. Explicit tudás: Személytelen, képletek, fogalmak révén tovább adható objektív tudás. Ideáltípusa a számítógép mint „következető berendezés”.

Polányi-stratégia az ontológiai coachingban: A személy hallgatólagos tudása

(testbeszéde, artikulációja, metakommunikációja, érzelmei, egész kommunikációs gyakorlata, elősejlő előfeltevései) inkonzisztenciát mutat explicit tudásával.

A személy-holon

A szubszemély-holon mint következető berendezés.

Bemenet: explicit tudás Művelet: számolás (logikus

következtetés) Kimenet: explicit tudás

Konzisztens személyes tudás (personal knowledge)

B szubszemély-holon mint számítógép-használó

Bemenet: explicit tudás Művelet: az explicit tudásból kibontott

értelem, konzisztens összefüggés Kimenet: személyes tudás

(hallgatólagos és explicit konzisztens egysége)

Inkonzisztens személyes tudás

B szubszemély-holon mint számítógép-használó

Bemenet: explicit tudás Művelet: az explicit tudásból kibontott

inkonzisztens értelmezés és összefüggés

Kimenet: inkonzisztens személyes tudás (hallgatólagos és explicit tudás inkonzisztenciája)

Toyota módszer az ontológai coachingban

Ikujiro Nonaka szerint a Toyota olyan tudástermelő vállalat, amely az explicit tudás és a hallgatólagos tudás között hidat épít, ez minden innováció alapja.

A vállat tudásának nagy része tapasztalatból szármatik, és formalizált módon nem adható át. A szervezet azért sikeres, mert képes hidat építeni a hallgatólagos és az explicit tudás közé

A coachee mint személyes tudástermelő vállalat

Az első találkozás során a coach a coachee személyes és explicit tudása közötti inkonzisztenciákból következtet vissza a személyen belül rejlő inkonzisztenciákra.

Vagyis a helyzetéről adott explicit, fogalmi magyarázata, valamint a metakommunikációja, élethelyzete, testbeszéde, a narrativája mögött rejtező előfeltevései és hangulata közötti inkonzisztenciákra.

A paradox vágyak mint az inkonzisztenciák lehetséges okai

A hallgatólagos és explicit tudás között fennálló inkonzisztenciákból (tervvisszafejtés révén) következtethetünk a paradox vágyak jelenlétére.

Bemenet: A és B egymásnak ellentmondó vágy

Művelet: vágyteljesítés és büntetés oda vissza

Kimenet: inkonzisztencia a hallgatólagos és az explicit tudás között.

Megoldás Toyota módszer

Az explicit és hallgatólagos tudás közötti áramlás elősegítése a tudástermelő döntésmenedzselés alapja.