PÁLYÁZAT DÉKÁNI MUNKAKÖR

BETÖLTÉSÉRE

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

A pályázat benyújtója:

Dr. habil. Gerner Zsuzsanna

egyetemi docens

Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

Germanisztikai Intézet

7624 Pécs Ifjúság útja 6.

Tel. . (72) 503-600, 24331mellék; Mobil: 30/4947150

Email: gerner.zsuzsanna@pte.hu

Pécs, 2016. január 31.

2

TARTALOMJEGYZÉK

Pályázati kérelem 3

Vezetői tapasztalatok – motiváció 4

Vezetői terv 5

I. HELYZETELEMZÉS 5

I. 1 A MAGYAR FELSŐOKTATÁST JELLEMZŐ FOLYAMATOK ÉS AZOK

HATÁSAI A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁRA

5

I.2. A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR MUTATÓI ORSZÁGOS ÉS

INTÉZMÉNYI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

6

I. 3. A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR HALLAGATÓI LÉTSZÁMÁNAK

ALAKULÁSA

11

I. 4. A FINANSZÍROZÁS VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA 14

II. VEZETŐI PROGRAM 15

II.1 OKTATÁS 15

II.1.1 SZAK- ÉS TANTÁRGYKONSZOLIDÁCIÓ A PTE-N – HATÁSOK A

BTK-RA

15

II.1.2. A KÉPZÉSI PORTFÓLIÓ ÁTALAKÍTÁSA 16

II.1.3. OKTATÁSSZERVEZÉS 19

II.2. TEHETSÉGGONDOZÁS 20

II.3. OKTATÓI-KUTATÓI UTÁNPÓTLÁS BIZTOSÍTÁSA 22

II. 4. FINANSZÍROZÁS 24

II. 4.1. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS – DIFFERENCIÁLÁS 24

II.4.2. A KARI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 25

II.4.2.1. TANTEREM-FELÚJÍTÁS – CAMPUS-BŐVÍTÉS 25

II.4.2.2. IRODATECHNIKAI - INFORMATIKAI FEJLESZTÉS 26

II.4.3. FORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA 27

Záró gondolatok 29

Összeférhetetlenségi nyilatkozat 30

Betekintési nyilatkozat 31

3

Pályázati kérelem

Alulírott dr. Gerner Zsuzsanna pályázatot nyújtok be a Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Karán 2016. július 1. napjától betöltendő dékáni állásra.

Pályázatom pozitív elbírálása esetén a PTE Szervezeti és Működési Szabályzatában és más

vonatkozó szabályozásaiban foglaltak szerint, ill. a kiírásnak megfelelően felelősséggel

tartozom a Karon folyó képzési, tudományos, kutatási tevékenység fejlesztéséért, az

igazgatási tevékenység irányításáért, a Kar szabályos gazdálkodásáért. Az Egyetem rektora és

a kancellárja által átruházott hatáskörben és a Rektor által meghatározott körben legjobb

tudásom szerint képviselem az Egyetemet és a Kart, azok érdekeit maximálisan szem előtt

tartva. A dékáni jogkörök gyakorolásakor a törvényi szabályozások, valamint az egyetemi és

kari szabályzatok messzemenő betartására törekszem.

Pályázatom méltányos elbírálását előre is köszönöm.

Dr. Gerner Zsuzsanna

egyetemi docens

4

Vezetői tapasztalatok - motiváció

Vezetői tapasztalatokra 2006 óta tanszékvezetőként, 2009 óta dékánhelyettesként, 2015 óta

intézetigazgatóként tettem szert.

A Német Nyelvészeti Tanszék életében 2006-ban nehéz korszak kezdődött, melyet a képzési

rendszer megváltozása, a hallgatói létszám csökkenése jellemzett. Komoly kihívás volt a szakok

sokasodása mellett (a régi rendszerű egyetemi képzés mellett megjelent a Bologna-rendszerű

képzés is) a különböző képzési programokba felvett hallgatók viszonylag kis létszámához való

alkalmazkodás. 2008 óta a tanszék nem önálló, a Germanisztikai Intézet keretében működik.

A Germanisztikai Intézet vezetését 2015. február 13-án vettem át. Az Intézetben annak

megalakulása óta elsősorban a szakmai kompetenciák mentén oszlanak meg a feladatok a két

intézeti tanszék között. Az intézet irányítását a másik intézeti tanszék vezetőjével együttműködve

igyekszem végezni.

Oktatási dékánhelyettesként 2009 óta veszek részt a BTK dékáni vezetésének munkájában.

Teendőim a Kar dékánjának irányításával az oktatási, tanulmányi és hallgatói ügyek

tervezése, szervezése, felügyelete, irányítása és ellenőrzése, részvétel a Kar stratégiai

terveinek kidolgozásában. 2012 óta a dékán mellett, illetve távollétében az általános

dékánhelyettesi feladatok ellátása is feladatom. Úgy gondolom, hogy a Kari Hivatalon belül,

közvetlenül az oktatási dékánhelyettes irányítása alatt álló hivatali egységek felügyelete, a

Kar képviselete az Egyetemen belül és külső szervezetek előtt, valamint egyéb, a kari

ügymenetből következő feladatok ellátása is gyarapította a vezetői tapasztalataimat.

A dékáni pályázat benyújtását elsősorban az motiválja, hogy a BTK kari vezetésében eddig

megszerzett tapasztalataimat, melyek a Kar képzési portfóliójának erősségeibe és

gyengeségeibe engedtek alapos betekintést, valamint a különböző egyetemi fórumok

munkájaban szerzett tapasztalataimat a jövőben dékánként kamtoztathassam a Kar és az

Egyetem javára. A kari dékáni vezetésben eddig eltöltött időszak megtanított arra, hogy a

megpályázott dékáni feladatkör egy olyan szolgálat, melyet csakis maximális

elkötelezettséggel, következetesen érdemes elvégezni. Úgy gondolom, hogy az eddig

megszerzett tudás és tapasztalat birtokában képes lehetek a jó gyakorlatok folytatása mellett a

felsőoktatási környezet folyamatos változásából és annak a Karra gyakorolt hatásaiból

szükségszerűen adódó változtatásoknak és újításoknak jó irányt szabni.

5

Vezetői terv

I. HELYZETELEMZÉS

I. 1 A MAGYAR FELSŐOKTATÁST JELLEMZŐ FOLYAMATOK ÉS AZOK HATÁSAI

A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁRA

A magyar felsőoktatás átalakítását célzó, az utóbbi évek során általam megismert koncepciók

célját egy a globális változásokkal és a Kormány által megfogalmazott, hosszú távú célokkal

összhangban álló, a társadalmi és gazdasági kihívásokra egyaránt válaszolni képes,

tervezettebb és szervezettebb felsőoktatási rendszer létrehozásában jelölték meg.

A 2014 végén nyilvánosságra hozott Fokozatváltás a felsőoktatásban címet viselő

munkaanyag, mely a következő 15 évre vonatkozó iránymutatással szándékozik kijelölni

azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás

kialakítása érdekében szükségesek, és amelynek egyes elemeit már megvalósulni látjuk,

számos pozitív változtatást vetít előre.

Pozitív elem például

– a differenciált honorálás lehetőségének és ezzel párhuzamosan a versenyképes bérezés

feltételeinek megteremtése,

– az oktatói teljesítmények mérése, a teljesítményelvű előmeneteli rendszer bevezetése,

– a külföldi hallgatók számának növelése a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítése, a

bevételek növelése és az ország nemzetközi szakmai környezetének kiépítése érdekében,

– a munkaerőpiacon felmerülő igények képzésbe való becsatornázása, a gyakorlatorientált

képzések erősítése és a duális képzési forma bevezetése,

– a hallgatókkal szemben támasztott követelmények növelése,

– az oktatási és kutatási célú infrastruktúra megújítása és versenyképessé tétele,

– a kutatás-finanszírozás rendszerének átalakítása úgy, hogy az a nemzetközileg

versenyképes minőséget támogassa,

– a legkiválóbb hallgatók és oktatók nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségeinek

növelése.

Feltétlen pozitívum a Kar szemszögéből az is, hogy a magyar felsőoktatás átalakítását célzó

stratégiában kijelölt 5 fő irányvonal egyike a pedagógusképzés, melynek megújítási

folyamatát éljük, és amely a köznevelési igényekből adódóan a kormányzati szándék szerint is

kiemelten fejlesztendő „speciális beavatkozási terület”.

A pozitívumok mellett – éppen az utóbb említett kari előnyhöz kapcsolódva – legalább két

negatívum is kiemelendő. Az egyik, hogy a felsőoktatás átalakítását célzó stratégiák általában

olyan módon fogalmaznak meg hosszú távú fejlesztési koncepciót, hogy annak érintettjei a

kialakítás munkálataiban nem, vagy csak nagyon érintőlegesen vehetnek részt. A másik, hogy

ez különösen igaz a bölcsészet- és társadalomtudományi területek képviselőire, mely területek

tudományos fajsúlyuk alapján is igényt tarthatnának arra, hogy a felsőoktatás mindenkori

átalakítása során partnerként kezeljék őket. Tények támasztják alá, hogy a

bölcsészettudományi és társadalomtudományi területek népszerűsége és munkaerő-piaci

hasznosíthatósága – már csak az általuk kibocsátott diplomák könnyen konvertálható volta

miatt is – nem marad el a koncepciókban általában nevesített, preferált képzési területekétől.

6

Ezt igazolják az alábbi statisztikai adatok is: Ha a 2015-ös normál felvételi eljárás adatait

vesszük alapul, akkor a magyar felsőoktatásban létező 14 képzési terület közül – minden

képzési szintet figyelembe véve – az első helyes jelentkezések alapján a

bölcsészettudományok a negyedik helyen, a társadalomtudományok a hetedik helyen állnak

az országos jelentkezési listán. Ha csak a mesterképzésre vonatkoztatunk, akkor a

pedagógusképzés a legnépszerűbb képzési terület, a bölcsészettudományok a harmadik, a

társadalomtudományok pedig az ötödik helyen állnak. Az alapszakok és osztatlan

mesterszakok közül az országos lista első 10 legtöbb hallgatót fogadó szakja közé a három

képzési területről csak a 2013-ban indult osztatlan tanárképzés tudott bejutni a gazdasági, jogi

és műszaki képzések mellett. Mesterképzésben viszont a Bologna-rendszerű tanári

mesterszak fogadta a legtöbb hallgatót 2015 őszén, összesen 3286 főt. Ezt a második

legmagasabb beiskolázott létszámmal a pszichológia követte 542 fővel. Az országos szinten a

legtöbb hallgatót felvevő 10 mesterszak között hatodik volt a kommunikáció- és

médiatudomány (290 fő), hetedik a nemzetközi tanulmányok (275 fő).

1. diagram: Felvettek megoszlása képzési területek szerint 2015-ben (forrás: felvi.hu)

I.2. A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR MUTATÓI ORSZÁGOS ÉS INTÉZMÉNYI

ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara gazdag hagyományokkal endelkezik:

A legutóbb 1982-ben újraindított bölcsészképzés több évszázados hagyományra tekint vissza

Pécsett. A Dunántúl első bölcsészkara mai formáját 1992-ben nyerte el, amikor a jogelőd

Tanárképző Kar kettéválasztásából létrejött a Természettudományi Kar és a

Bölcsészettudományi Kar.

A PTE BTK fennállásának alig több mint három évtizede alatt a szegedi és debreceni

bölcsészkarok profiljához hasonló felépítésű és minőségű képzési portfólió jött létre

Pécsett is, mely a bölcsészettudományi, társadalomtudományi és pedagógusképzési

terület szakjait foglalja magában. Jelenleg a PTE BTK-n 2 felsőoktatási szakképzésben, 24

alapképzési és 21 mesterképzési szakon tanulnak diákok a bölcsész- és társadalomtudományi

7

képzési területen, a tanárképzésben 15 Bologna-rendszerű és 13 osztatlan tanárszakon

képezünk tanárjelölteket. A Karon 7 doktori iskola működik, 23 doktori programmal. A

képzési portfólió a magyar nyelvű képzések mellett idegen nyelvű képzéseket is felvonultat:

pszichológia BA angol és német nyelven, nemzetközi tanulmányok BA és MA angol nyelven,

anglisztika BA és angol nyelv, irodalom és kultúra MA angol, német nyelv, irodalom és

kultúra MA, ill. a német nemzetiségi nyelv és irodalom MA német nyelven. Szakirányú

továbbképzéseink száma 13.

PTE BTK SZTE BTK DE BTK

BA szakok 24 29 17

MA szakok 21 29 20

tanárképzés MA+osztatlan 15 + 13 16 + 12 11 + 10

doktori (program) 7 (23) 5 (34) 4 (15) 1. táblázat: Képzési portfólió a szegedi, debreceni és pécsi BTK-n

Ez a sokszínű, heterogén képzési struktúra természetesen azt eredményezi, hogy

bölcsészkarok oktató és hallgatói állománya az egyes képzések vonatkozásában

nagyságrendbeli különbségeket mutat. Ez részben finanszírozási problémákat jelent,

részben egyenlőtlenséget okoz az egyes szervezeti egységek és az ott dolgozó kollégák

óratartási, vizsgáztatási és más, a hallgatók előmenetelének biztosításával kapcsolatos

tevékenységében.

A pécsi Bölcsészettudományi Kar a felsőoktatási rangsorokban az élmezőnyben

helyezkedik el. Az alábbi táblázat adatai a HVG „Diploma” kiadványaiból származnak és a

megjelenés évében az előző tanév statisztikáit összegzik. Miután a rangsorolás szempontjai az

évek során nem változtak, egyértelműen látszik a Kar 2015-ben elért, a „Diploma 2016”-ban

közzétett előrelépése a korábbi évek szintén stabilan rangos „helyezéseihez” képest is. A

bölcsészkarok közül 2015-ben csak az ELTE BTK pozícionálta magát előrébb az országos

rangsorban (2. hely).

A PTE BTK „helyezései” 2011. 168

karból

2012. 167

karból

2013. 162

karból

2014. 161

karból

2015. 154

karból

az országos (és PTE) abszolút

rangsorban 12. (1.) 19. (2.). 14. (2.) 10. (1.) 6. (1.)

oktatói kiválóság alapján 26. (3.) 38. (4.) 14. (2.) 9. (2.) 9. (1.) hallgatói kiválóság alapján (nappali

képzés) 27. (2.) 36. (3.) 33. (2.) 32. (1.) 27. (1.)

a bölcsészkarokon belül, oktatói kiválóság alapján

7. 10 . 12. 3. 2.

a bölcsészkarokon belül, hallgatói kiválóság alapján

6. 8. 7. 6. 5.

2. táblázat: A PTE BTK eredményei az országos (és a PTE-n belüli) rangsorban

Az országos összesített abszolút rangsorban a PTE karai közül 2015-ben ismét a BTK végzett

a legjobb helyen. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a BTK-n belül az egyes szakok

országos viszonylatban meglehetősen eltérő rangot vívtak ki maguknak.

A felsőoktatási intézmények rangsorolásának egyik fontos kritériuma az oktatói kiválóság,

mely a PTE karait tekintve kiemelkedő, de országos szinten is a Kar képzési és kutatási

8

területeinek rangjához méltó (lásd 2. táblázat). Ez abból adódik, hogy a Kar magasan

kvalifikált oktatói állománnyal rendelkezik: jelenleg 239 teljes munkaidőben és 17

részmunkaidőben foglalkoztatott kolléga oktat a Karon. A teljes munkaidőben

foglalkoztatottak közül 30 fő egyetemi tanár, 63 fő egyetemi docens, 89 fő egyetemi

adjunktus és 39 fő tanársegéd, 18 fő nyelvtanár, ill. lektor. A teljes állású oktatók – a

nyelvtanárokat és lektorokat leszámítva – 84% minősített (221főből 186 fő), a minősítettek

10,75% az MTA doktora. A teljes munkaidős docensek (63 fő) 90%-a habilitált (57 fő).

Az oktatók magas minősítettsége akkreditációs szempontból elvárás, a finanszírozás jelen

körülményei között ugyanakkor terhet jelent.

A rangsorolás másik fontos mérője a hallgatói kiválóság. Ebben a PTE BTK javított ugyan a

korábbi évek eredményeihez képest, de a besorolás továbbra is változtatásra ad okot. A

hallgatói kiválóság egyik mércéje az Országos Tudományos Diákköri Konferencia, melynek

eredményeit a PTE BTK szemszögéből nézve az alábbi összesítés tartalmazza:

A XXX. (2011), a XXXI. (2013) és a XXXII. (2015) OTDK eredményességi aránya

Szekció Előadások Helyezések I. II. III. Különdíj

Humántudományi 47 13 4 6 3 1

37 12 6 3 3 2

25 6 2 3 1 1

Társadalomtudományi 30 9 3 3 3 5

22 6 2 3 1 5

14 4 1 3 0 0

Pedagógia, Pszich. 22 6 0 4 2 2

21 8 2 3 3 3

13 4 2 2 0 3

Tanulás- és tanításm. 1 0 0 0 0 0

1 0 0 0 0 0

1 1 1 0 0 0

Művészeti és művtud. 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

1 1 1 0 0 0

2011 100 28 7 13 8 8

2013 81 26 10 9 7 10

2015 55 16 7 8 1 4

3. táblázat: A PTE BTK hallgatóinak OTDK-n elért eredményei

A táblázat címében szereplő „eredményességi arány” pozitív képet mutat, mert míg 2011-ben

az előadással résztvevő hallgatók 28%-a ért el helyezést (7% – I.; 13% – II.; 8% –III.), addig

2013-ban ez az arány 32% volt (12% – I.; 11% – II.; 9% –III.), 2015-ben pedig 29% (12,7% –

I.; 14,5% – II.; 2%–III.). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a nagyjából azonos

eredményességi mutató és a helyezések folyamatos javulása mellett 2011 és 2015 között

csaknem a felére csökkent a BTK résztvevőinek a száma az Országos Tudományos Diákköri

Konferencián.

Ami a kvantitást illeti, a BTK a PTE legnagyobb hallgatói létszámú kara. A PTE a 2015-ös

normál felvételi eljárásban 4574 hallgatót vett fel, tehát a 2014-ben bekövetkezett növekedés

9

(4842 fő a 2013-as 4730 főhöz képest) átmenetinek bizonyult. Ezzel a PTE továbbra is a

negyedik helyen áll a tudományegyetemek rangsorában, de az összes felsőoktatási intézmény

között csak a hatodik.

A PTE-re beiskolázottak közül a BTK-ra felvettek létszáma a normál felvételi eljárásban 949

fő volt, ezzel az országos listán a 21., az intézményi listán az 1. helyet érte el a Kar. A

pótfelvételi eljárással együtt 2015-ben 1001 hallgató nyert felvételt a Karra, 2014-ben 33

fővel több volt a felvettek száma.

A jelenség általános: A 2010 óta tartó folyamatos csökkenés és a 2014-es növekedés után

2015-ben ismét csökkent a bölcsészkari jelentkezések száma országos szinten, legnagyobb

mértékben a budapesti és a szegedi bölcsészkarok jelentkezőinek és felvetteinek száma

csökkent, legkisebb mértékben a pécsi BTK-é. (A szegedi BTK adata nem tartalmazza az

osztatlan tanárképzésbe felvetteket, ezért az a számadat nem pontos.)

2. diagram: Felvettek létszámának alakulása

Az osztatlan tanárképzés – ahogy azt a fentiekben is idézett statisztikai adatok is igazolják –

az alap- és osztatlan képzések rangsorában egyre előrébb helyezkedik el. 2014-ben országos

szinten 1618, 2015-ben 1927 hallgató kezdte meg tanulmányait kétszakos, osztatlan

tanárképzésben. A létszámnövekedés annak ellenére következett be, hogy országos és

intézményi szinten is csökkent a meghirdetett szakpárok száma 2013 óta.

A 2015-ben meghirdetett szakpárok közül az ELTE 219 szakpárjából 119-re, a PTE 133

szakpárjából 92-re, a SZTE 105 szakpárjából 86-ra és a DE 56 szakpárjából 42-re

jelentkeztek. A felvettek számát tekintve a PTE az ELTE után a második (lsd. 3. diagram).

2013-ban még a természettudományos szakpárok iránt volt a legnagyobb az érdeklődés,

ennek oka elsősorban az volt, hogy a jelentkezőket egyértelműen a természettudományok felé

orientálta a fenntartó a köznevelés igényeire hivatkozva. A választást a magasabb összegű

Klebelsberg-ösztöndíj is motiválta. 2014-től ennek ellenére a humán szakok iránt nőtt meg az

igény, illetve a vegyes szakpárokat választók is egyre többen voltak. 2015-ben az osztatlan

tanárképzésben a BTK vette fel legtöbb hallgatót. Ennek oka, hogy a „saját” szakpárjaink

mellett a TTK-vak közös képzések egy részét is mi hirdetjük meg, és ettől az évtől kezdve

már a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolával is vannak közös szakpárjaink (lsd. 4.

diagram).

DE-BTK ELTE-BTK PTE-BTK SZTE-BTK

 2010 FelvÖssz. 1380 2370 1456 1527

 2011 FelvÖssz. 1285 2234 1289 1403

 2012 FelvÖssz. 1004 2072 1149 1195

 2013 FelvÖssz. 897 1933 898 960

 2014 FelvÖssz. 1033 2022 967 947

 2015 FelvÖssz. 1014 1765 949 878

12,8%

1,8%

-3,1% -8,8%

-6,9%

-5,7%

-11,5% -8,1% -21,9%

-7,3%

-10,9% -14,8%

-10,7%

-6,7%

-21,9% -19,7%

15,2%

4,6%

7,7% -1,4%

-1,8%

-12,7%

-1,9% -7,3%

0500

1000150020002500

Összes felvett létszám a nagy BTK-kon 2010-2015.

10

3. diagram: Osztatlan tanárképzés felvételi adatai 2015

4. diagram: A PTE osztatlan tanárszakjaira felvettek 2015-ben

A mesterképzéseket tekintve egyértelműen a BTK-ra érkezik a legtöbb jelentkezés, és mi

vesszük fel a legtöbb hallgatót. 2015-ben a PTE összes mesterképzési szakjára felvett

hallgatók 27% a BTK-n kezdte meg tanulmányait.

5. diagram: A mesterképzésbe felvettek aránya a PTE-n 2015-ben (és 2014-ben)

DE 2015 ELTE 2015 PTE 2015 SZTE 2015

összesjel 490 1832 737 989

1jel 155 645 245 265

felvett Á 141 578 215 210

0200400600800

100012001400160018002000

Jelentkezések az osztatlan tanárszakokra 2015.

28

64

84

56 59 50

17

44

62

0

20

40

60

80

100

2013 2014 2015

Osztatlan tanárszakokra felvettek, tudományterület szerint

2013-2015. tisztán bölcsészszakpárokra felvettek

tisztántermészettudományosszakpárokra felvettek

vegyes szakpárokrafelvettek

ÁJK; 0; 0% (1%) ÁOK; 11; 1% BTK; 255; 27% (28%)

ETK; 110; 12% (13%)

FEEK; 60; 6% (11%)

IFK; 0; 0% KTK; 146; 15%

MK; 90; 10% (5%)

PMMK; 154; 16% (14%)

TTK; 126; 13% (12%)

A PTE mesterképzésre felvettjeinek kari eloszlása 2015.

11

A PhD-fokozatok tekintetében is kiemelkedő a Kar teljesítménye. A PTE nyolc karán

összesen 22 PhD/DLA-képző doktori iskola működik, közülük 7 a BTK-n. A 2011 és 2014

között kiadott doktori oklevelek 30% így a BTK-hoz köthető.

Kar 2011. 2012. 2013. 2014. PhD

2011-2014.

ÁJK 11 9 17 12 49

ÁOK 50 42 37 28 157

BTK 54 54 48 44 200

ETK 12 4 8 12 36

KTK 16 18 7 11 52

MK 5 5 4 3 17

PMMK 13 13 23 12 61

TTK 18 25 25 29 97

Összesen 179 170 169 151 669

4. táblázat: PhD-fokozatok a Pécsi Tudományegyetemen 2011-2014

I. 3. A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR HALLAGATÓI LÉTSZÁMÁNAK

ALAKULÁSA

A korábbi évek statisztikáit áttekintve az látszik, hogy a BTK aktív (az októberi statisztikában

lejelenthető) hallgatói létszáma mostanra egy 2007-ben elért csúcspont után folyamatosan

csökkent. A passzív hallgatókkal együtt 2011 őszén még 6506 hallgatója volt a karnak, ez

2014 őszére nagyjából kétezer fővel (4533 fő) csökkent, majd 2015-re újabb csökkenés volt

tapasztalható.

Hallgatói összlétszám (fő) 1996 2007 2008 2011 2012 2013 2014 2015

Államilag finanszírozott 2495 3255 2883 2809 1547 2108 2001 1963

Költségtérítéses 646 2839 3111 2151 2498 1407 1280 1189

Összesen 3141 6094 5994 4960 4045 3515 3281 3152

5. táblázat: Hallgatói létszámok a BTK-n - októberi statisztika

Ennek egyik oka a felvettek számának csökkenése: 2010-ben a normál felvételi eljárásban

még 1456 főt vettünk fel a 2013-as mélyponthoz képest, amikor csak 898-an léptek be a

hallgatói állományba. A felvettek számának folyamatos csökkenése egyrészt demográfiai

változásokból adódik, másrészt az állami finanszírozott keretszámok folyamatos

csökkentésével, a minimumpontok központi, bizonyos „kiemelt szakok” (pl.

kommunikáció- és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok) esetében nagyon magas szintű

meghatározásával magyarázható.

További okokat a fenntartó és az Oktatási Hivatal olykor teljesen váratlan rendelkezéseiben

kell keresnünk. Ilyenek például, hogy

1. 2014-től 5 fő felvehető létszám alatt nem indulhatott el képzés Bologna-rendszerű

alapszakon, ezért a BTK alapszakjai közül a romanisztika spanyol szakiránya és az ókori

12

nyelvek és kultúrák klasszika filológia szakiránya 2014-ben és 2015-ben sem volt indítható, a

romanisztika francia szakiránya 2015-ben, a néprajz alapszak 2013-ban és 2014-ben. 2015-től

pedig 3 fő alatt mesterszak sem indulhatott el.

2. 2015-ben az EMMI az alapképzésre felvehetők maximum létszámát is csökkentette a

normál felvételi eljárásban. A PTE BTK esetében pl. az anglisztika BA maximális kerete

felsőbb utasításra 75 főről 45-re, a pedagógia BA 35-ről 20-ra, a szociális munka BA 70-ről

30-ra változott.

A jövőre nézve további érvágás, melynek következményeit a 2016-os felvételi eljárás

eredményei tükrözhetik majd, hogy 2015-ben csökkent PTE hallgatói kapacitásszáma. A

fenntartó törvényi felhatalmazásával élve módosította a PTE alapító okiratát, és ennek

keretében a korábbi 52.000 fős összkapacitást 25.000 főre csökkentette. (lsd. A PTE Alapító

okirata 27. oldal, 20. pont)1

A PTE felvételi kapacitásainak elosztásában a BTK esetében egy további tényezővel is

számolnunk kell; a Kar képzési profilját alkotó három képzési területhez rendelt

kapacitásszámokon osztoznunk kell a diszciplínákban ugyancsak képzéseket meghirdető

társkarokkal. A bölcsészettudományi képzési területen a KPVK (az IGYK-val való egyesülés

előtt a FEEK), a társadalomtudományi képzési területen az ETK és a KPVK (korábban az

IGYK és a FEEK egyaránt), a pedagógusképzési területen pedig az ETK, a KPVK (korábban

az IGYK és a FEEK is), az MK, a PMMIK és a TTK is hirdet rajtunk kívül képzéseket, az

ETK és a KPVK a PTE több telephelyén is. A párhuzamosságok és az azokból adódó

kapacitás-elaprózódás minden képzés esélyeit rontják azzal, hogy a rendkívül szűk

keretszámok elbizonytalanítják a képzés iránt érdeklődőket, és így jelentős mértékben

hozzájárulnak a PTE hallgatói létszámcsökkenéséhez.

A PTE több mint 50 százalékos kapacitáscsökkentése a tavalyi felvehető létszám 32

százalékos csökkentését eredményezte a BTK esetében, számokban kifejezve ez azt jelenti,

hogy a tavalyi 2655 hely helyett most összesen 1796 helyet oszthattunk fel a felvételi

tájékoztatóban meghirdetett szakjaink között. A tavalyi felvett létszámok alapján arányosított

elosztás az alábbi összesített keretszámokat eredményezte a PTE BTK három képzési

területén, képzési szintek és munkarendek szerinti megosztásban:

rögzített helyek száma 2015. 2016.

eltérés

2015-től

BÖ

LC

S nappali BA 446 437 -9

levelező BA 234 170 -64

nappali MA 287 126 -161

levelező MA 131 83 -48

TÁ

RS

nappali BA 185 124 -61

levelező BA 80 36 -44

nappali MA 188 110 -78

levelező MA 179 85 -94

PED osztatlan 810 579 -231

FO

KS

Z

(tár

s)

nappali 65 45 -20

levelező 50 0 -50

6. táblázat: A felvi.hu felületén 2015-ben és 2016-ban rögzített kapacitásszámok

1http://old.pte.hu/files/tiny_mce/File/alapito_okirat/PTE_alapitookirat2015.pdf

13

2016 januárjában (éppen a pályázatírás idején) megemelték további ún. „kiemelt szakok”

felvételi minimumpontját az állami finanszírozott képzésben, így az anglisztika, a

történelem, a politológia, a szociológia és a társadalmi tanulmányok alapképzési szakokra

minimum 320 ponttal, a szabad bölcsészetre és a történelem-régészet szakirányra minimum

330 ponttal, a pszichológiára pedig minimum 435 ponttal lehet majd bekerülni állami

ösztöndíjjal 2016-ban.

A felvehető létszámot befolyásoló tényezők mellett számolnunk kell a hallgatói

lemorzsolódással is, ha a létszámcsökkenés okait keressük. A 2015/2016-os tanév első

félévében a BTK beiratkozásra jogosult hallgatóinak száma 4189 fő volt, közülük a

beiratkozás zárásakor 3152 fő rendelkezett aktív és 255 fő passzív hallgatói státusszal. 782

felvett hallgató egyáltalán nem iratkozott be a Karra, vagyis elhasználva a rendelkezésre álló

halasztási lehetőségeket, feltehetően anyagi okokból tanulmányait feladni kényszerült.

A normál és pótfelvételi eljárásban felvehető hallgatói létszám csökkenését és a

lemorzsolódás okozta csökkenést némileg ellensúlyozza a külföldi hallgatók teljes idejű,

vagy részképzésre való beiskolázása elsősorban a Kar idegen nyelven meghirdetett

képzéseire.

A Karon jelenleg összesen 220 külföldi állampolgárságú diák tanul 49 országból, közülük 84

külföldi hallgató vesz részt teljes idejű idegen nyelvű képzésben. A többiek zömében

Erasmus-ösztöndíjjal folytatnak rövidebb idejű tanulmányokat (2015/16 őszi félévben 36 fő)

a BTK-n, vannak, akik magyart, mint idegen nyelvet tanulnak (55 fő), és a magyar nyelvű

képzésekben is vannak határon túli magyarok.

Az alábbi kimutatás szerint folyamatosan nő a külföldi hallgatók létszáma a pszichológia

alapképzési szak az angol nyelvű képzésében, ahol eddig húsz különböző ország

állampolgárai tanultak. Ugyancsak növekszik a külföldiek száma a nemzetközi tanulmányok

alapképzési és mesterképzési szakon: a BA-n 10, az MA-n 22 országból vannak diákjaink. Az

anglisztika BA és MA viszonylag alacsony létszáma a szakok bemeneti magas nyelvi

követelményszintjéből (B2-es, ill. C1-es szintű angol nyelvtudás) adódhat, ugyanakkor

örvendetes, hogy a Kar egyetlen angol nyelvű doktori programja is felkeltette a külföldiek

érdeklődését is.

Képzések

2007-

2008

2008-

2009

2009-

2010

2010-

2011

2011-

2012

2012-

2013

2013-

2014

2014-

2015

2015-

2016

Össz

esen:

Anglisztika BA 2 2 4

Anglisztika MA 2 2 4

Angol Alkalmazott

Nyelvészet PhD 2 2 4

Nemzetközi

Tanulmányok BA 11 11

Nemzetközi

Tanulmányok MA 2 11 27 40

Pszichológia BA 2 5 2 5 7 7 11 10 13 62

Összesen: 2 5 2 5 7 9 15 27 53 125

7. táblázat: 2007 és 2015 között a PTE- BTK idegen nyelvű képzéseire beiratkozott külföldi hallgatók száma

A külföldi hallgatók toborzása céljából a BTK eddig 34 toborzócéggel került kapcsolatba,

közülük nyolccal (2 török, 1 kínai, 1 szíriai, 1 pakisztáni, 1 német, 1 angol és 1 görög) áll

szerződéses kapcsolatban.

14

A BTK működő Erasmus-szerződéseinek a száma 178; az intézetek többsége rendelkezik a

külföldi szakmai kapcsolatoknak ezzel a formájával is. Az Erasmus hallgatói mobilitás

keretében változó számú hallgató érkezett a Karra:

tanév

2006-

2007

2007-

2008

2008-

2009

2009-

2010

2010-

2011

2011-

2012

2012-

2013

2013-

2014

2014-

2015

2015-

20162

31 24 36 38 50 68 80 63 64 34

8. táblázat: Bejövő hallgatói létszám

I. 4. A FINANSZÍROZÁS VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA

A magyar állami felsőoktatási intézmények finanszírozásában a 2012 óta eltelt időszakban a

közvetlen állami támogatás mértéke hivatalos források szerint kb. 50 százalékot tett ki a

közösségi EU-s pályázati források 24%-a mellett. Az intézmények közvetlen bevétele, mely

javarészt tandíjbefizetésből származik, a finanszírozás 22 százalékát biztosította, a

fennmaradó részt pedig piaci megrendelők kutatás-fejlesztési támogatása, ill. kisebb

mértékben adomány.

A BTK feszített, átgondolt, ugyanakkor költséghatékonyságra törekvő gazdálkodási lépések

révén 2012-ig minden költségvetési évet pozitív egyenleggel zárt a Kar. 2012-ben ez a

pozitív egyenleg 52,6 millió volt. A 2013-as évtől a felsőoktatás állami támogatásának

összetétele megváltozott. Míg 2012-ben az állami támogatás három normaelemből állt

(képzési, tudományos és fenntartási normaelem), addig 2013-ra a normaelemek száma

kettőre csökkent, és a tudományos normaelem helyére belépett a kiválósági támogatás. A

kiválósági támogatás mutatószámai az oktatói, hallgatói kiválóságot mérik, de a támogatás

mértéke töredéke a korábbinak. 2012-ben a tudományos normaelem 513 millió forint

forrást jelentett a Karnak, ehhez képest a kiválósági támogatás összege 2013-ban 104 millió

forint, 2014-ben,123 millió forint volt, 2015-ben pedig már csak 82 millió forint volt.

További változás, hogy 2014-ben a fenntartási normaelem is megszűnt (2013-ban összege

196 millió forint volt), így a 2012-ben még meglévő három normaelem közül 2014-re már

csak a képzési normaelem maradt.

Az előzőekben leírtak (állami támogatás átalakulása, csökkenő támogatott és önköltséges

hallgatói létszám) együttes eredményeképpen a Kar 2013. év végi egyenlege a szigorú

gazdálkodás ellenére -51 millió forint lett. Ezt a negatív egyenleget a 2014. évi gazdasági

tervbe forráscsökkentő tételként be kellett építeni, így a negatív egyenleget magunk előtt

görgetve kellett megkezdenünk a 2014. évi gazdasági évet. A rendkívül szigorú gazdálkodás

ellenére – a fent említett okok miatt – sem sikerült a 2014. év végi egyenleget pozitívra hozni,

bár a negatív egyenlegen sikerült javítani. A Kar 2014. évi negatív gazdálkodási egyenlege -

46 millió forint volt.

2015-ben – a fentiekben hivatkozott új felsőoktatási stratégiával összhangban – a PTE-n is

felállt az új szervezeti struktúrán belül a Kancellária. A PTE SZMSZ 96. § (2) bekezdése

alapján: „A Kancellária ellátja az Egyetem valamennyi szervezeti egysége gazdasági,

pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységét,

továbbá a vagyongazdálkodás, ideértve a műszaki, beruházási, létesítményhasznosítási,

üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési feladatokat.” Ennek

2 Az adat az első félévre vonatkozik.

15

gyakorlati megvalósítására – az Nftv. kancellári feladat- és hatáskörökre vonatkozó

rendelkezéseinek bevezetésével – 2015. július 1-én a Kancellárián belül felállt egy referensi

rendszer. A BTK azon munkavállalóit, akiknek feladatköre lefedi a Kancellária feladatait, a

Kancellária szakigazgatóságai alá sorolták területi referensi munkakörben, a Kar gazdasági

vezetőjét pedig a Kancellári Hivatal alá gazdálkodási referensi munkakörben. A gazdálkodási

referensek és a területi referensek feletti munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a 6/2015.

számú kancellári utasítás tartalmazza.

A 2015. február 2-án kiadott 2/2015. számú kancellári utasítás szabályozta a

kötelezettségvállalásra és a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó jogköröket, és az

ugyanezen a napon kiadott 1/2015. számú gazdasági vezetői utasítás konkrétan megnevezte a

pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak körét és az értékhatárokat. Ezek lényege, hogy az önálló

szervezeti egységek által továbbított dologi kiadással kapcsolatos megrendelések, számlák,

valamint a pályázatok beadásának kari engedélyezését és jóváhagyását követően a végső

jóváhagyás az Egyetemen központilag történik.

A 2015. évi gazdasági tervet a Szenátus 2015.04.30-i ülésén fogadta el. A tervezés folyamatát

teljes tervezési szemléletváltás jellemezte: A Pécsi Tudományegyetem 2015-től átállt a

fentiekben leírt feladat- és költségszámításon alapuló tervezésre. A tervtárgyalások

megkezdése előtt első lépésként a Kar az előző év tényadatait alapul véve bevételi tervet

készített, majd a rendszeres kari feladatok alapján készített költségtervében – a források

szűkössége miatt – felállította a kiadások prioritási sorrendjét. Harmadik lépésként a

kancellári tervtárgyalások keretében egyeztetés zajlott a feladatok költségszámításáról, a

költségcsökkentési és bevétel növelési lehetőségekről, végül meghatározásra kerültek a

kiadások, illetve a fedezetül szolgáló bevételek. 2015-ben csak azok az összegek álltak

tényleges keretként rendelkezésre jogcímenként, mely kiadásokról a tervtárgyaláson

megegyezés született. Fontos változás volt az előző évekhez képest az is, hogy jogcímek

(dologi, személyi, járulék, felhalmozás) között csak rendkívül indokolt esetben, külön

kancellári engedély alapján volt lehetséges az átcsoportosítás.

A korábbi évek szigorú gazdálkodását folytatva a BTK a 2015-ös évet nem zárta ugyan

negatív egyenleggel, ennek az ára azonban az volt, hogy a rendkívül feszes gazdálkodásból

adódóan csakis olyan kifizetések realizálódhattak, melyek elmaradása már a Kar

alaptevékenységének ellátását is veszélyeztette volna.

II. VEZETŐI PROGRAM

II.1 OKTATÁS

II.1.1 SZAK- ÉS TANTÁRGYKONSZOLIDÁCIÓ A PTE-N – HATÁSOK A BTK-RA

A célkitűzés háttere: A Pécsi Tudományegyetem a működésében rejlő párhuzamosságok

feltárása, a szervezet és működés racionalizálása és a PTE versenyképességének javítása

érdekében indította el a szervezet-átvilágítási projektjét. Elkészült egy ajánlás a közbeszerzési

eljárásban nyertes Ernst&Young nemzetközi könyvszakértő és szaktanácsadó cég részéről

2014-ben. A leírt javaslatok túlnyomó többsége az oktatási struktúra átszervezését érinti;

arra irányul, hogy a PTE karainak oktatási tevékenységét képzési területek mentén kell

megszervezni, és ezzel párhuzamosan fejleszteni kell a karok közötti együttműködést.

A tervezett szakkonszolidáció végrehajtása nem egyszerű, hiszen a karok közötti verseny az

említett létszám- és keretszám csökkenések és csökkentések miatt csak fokozódott az utóbbi

16

években. Az Oktatási és Kreditbizottságban 2009 óta tagként, majd a Bizottság elnökeként

szerzett személyes tapasztalataim alapján azt gondolom, hogy kellő rálátással rendelkezem a

PTE kompetencia-térképére, és az abban rögzített társ-, illetve részkompetenciákra, melyek

felszámolása lehet most a cél.

A PTE szervezetének átalakítását meghatározó alapelvekről a PTE Szenátusa 2014. november

13. ülésén döntött. A BTK javaslatára a Szenátus határozatban rögzítette, hogy „a minőség, a

kiválóság, a teljesítmény szakmai kritériumai mentén, a diszciplínák (képzési területek)

szem előtt tartásával történjen a Pécsi Tudományegyetem strukturális átalakítása.” Ugyancsak a BTK javasolta, hogy a szak- és tantárgykonszolidációt, melynek személyi és

gazdasági hatásai lehetnek, hatástanulmányok előzzék meg.

Célkitűzés: A BTK fentiekben leírt mutatói, valamint a Szenátus 29/2015. és 34/2015. (3.26.)

sz. határozata alapján a tervezett szakkonszolidációból a BTK-nak előnyei származhatnak.

A szakkonszolidációban érvényesíteni kell azt a javaslatot, mely szerint a

társadalomtudományi képzési terület kommunikáció- és médiatudomány, valamint

szociális munka szakja esetében, melyeket több kar több telephelyen is meghirdethetett

korábban, a minőség és a teljesítmény szakmai kritériumai alapján csak a BTK hirdethessen

és indíthasson képzést, mert a szakoknak a képzéseket meghirdető Karok közül csak itt van

mester- és doktori képzési szintje. Fenntartandó az a javaslat, mely szerint a

társadalomtudományi képzési terület szociális képzési ág szakjai esetében a BTK, az orvos-és

egészségtudományi képzési ág szociális szakja esetében az ETK a szakok gazdája és az

oktatás karok közötti harmonizálásának felelőse.

Az egyetemi szinten végrehajtandó tantárgy-konszolidációban a BTK heterogén képzési

szerkezete és az oktatók minősítettsége is jól kamatoztatható: Más Karok képzéseiben a

bölcsészet- és társadalomtudományi képzési területekhez tartozó ismeretek (tantárgyak)

esetében, valamint a PTE egészének tanári felkészítésében érvényesítenünk kell a szakmai

felügyelet gyakorlását a BTK oktatóinak tantárgyfelelősi, szabad kapacitás esetén oktatói

minőségében.

Ugyanakkor a BTK-n belül felül kell vizsgálni a képzések tanterveit abból a szempontból,

hogy a Kar saját képzéseiben fellelhető párhuzamosságokat tantárgyfelelősi szinten

felszámoljuk, könnyítve ezzel az egyes oktatók akkreditációs terheit, ill. a szakok

akkreditálhatóságát. Erre az éppen most átdolgozott KKK-k, melyek alapján a bölcsészet- és

társadalomtudományi terület alapképzési és mesterképzési szakjainak tanterveit 2017

szeptembere előtt mindenképpen át kell dolgoznunk, kiváló lehetőséget biztosítanak.

II.1.2. A KÉPZÉSI PORTFÓLIÓ ÁTALAKÍTÁSA

A célkitűzés háttere: A felsőoktatás képzési portfóliójának megújítását alapvetően a képzést

igénybevevők és jellemzőik változása teszi indokolttá. Folyamatosan csökken az

érettségizők száma Magyarországon. A KSH adatai szerint 2010-ben a 18 éves korosztály

statisztikai létszáma mintegy 126 000 fős volt, 2015-re ez a létszám más csak 105 000 főre

tehető, ami néhány év alatt csaknem 20 %-os csökkenést jelent.

A felvi.hu adatai szerint a felsőoktatásba jelentkezők száma a 2015-ös általános felvételi

eljárásban ennek ellenére alig 500 fővel volt kevesebb, mint tavaly. Ez mindössze fél

százalékos csökkenés. A felvettek száma idén 72 171 fő, ez nagyjából 2000-rel kevesebb (3

százalékos csökkenés), mint az előző év általános eljárásában felvettek száma.

A képzési szintek vonatkozásában azonban a következő tendenciák látszanak: az

alapképzések részesedése a felvett létszámban 2012-ben még 68,35 százalék volt, 2015-ben

17

már csak 62,6 százalék, a csökkenés folyamatos. Mesterképzésre 2012-ben a hallgatók

18,41 százaléka nyert felvételt, 2015-ben ez 19,5 százalék, vagyis itt növekedés látszik.

A DPR adatai ugyanakkor azt erősítik, hogy a munka és a tanulás viszonya is megváltozott,

a hallgatók egy része nem közvetlenül érettségi után lép be az alapképzésbe, jelentős

hányaduk pedig dolgozik a stúdium mellett. A PTE BTK hallgatóinak 35,1% rendelkezett

főállású munkaviszonnyal az abszolutórium megszerzésekor 2013-ban, a részmunkaidőben

foglalkoztatottak aránya ugyanakkor 38,7% volt.3

A célközönség és adottságai változásán túl a tudás megújulása és a szakmák folyamatos

változása miatt is egyre nagyobb az igény az át- és továbbképzésekre. Ebből az következik,

hogy az alapképzés súlya jelentősen csökkenhet, és az át- és továbbképzések, valamint a

levelező és távoktatásban elérhető képzések szerepe viszont növekedhet már a közeli

jövőben is.

Célkitűzés: Célszerűnek látszik az alapvetően nappali alapképzésre kialakított kapacitások

továbbképzési és távoktatási kapacitásokká való átalakítása, az élethosszig tartó tanuláshoz,

illetve a munka és tanulás összeegyeztethetőségének követelményéhez való alkalmazkodás.

A trendek változásának következtében hangsúlyossá válik annak biztosítása, hogy a

felsőoktatási intézmény korábbi hallgatóit ismét beiskolázza a korábban megszerzettnél

magasabb szintet biztosító képzésekre, vagy szakirányú továbbképzésre. Ennek egyik

eszköze a képzésben résztvevők esetében a tutori rendszer kiépítése, végzettek esetében az

ALUMNI-program lehetőségeinek maximális kihasználása lehet.

A KKK-k 2015-ös átdolgozási folyamatában megismert álláspontok egyértelműen azt vetítik

elő, hogy a felsőoktatásban szerezhető képesítések palettája, melyet a 139/2015.

kormányrendelet tartalmaz, a közeli jövőben nem bővíthető. Ellenkezőleg; a fentiekben már

idézett kormányzati stratégia a meghirdetett képzések számának országos szintű 15

százalékos csökkentését irányozza elő. Ezzel párhuzamosan emelné a külföldi hallgatók

számát és a duális alapképzésben résztvevők arányát (lásd Fokozatváltás … 72. oldal). Ebből

adódóan a következő fejlesztéseket tartom megcélozhatónak a megpályázott dékáni ciklusban:

1. A BTK képzési portfóliójának bővítése

1. új, a képzési jegyzékben szereplő szakok/képzések indítása a bölcsészettudományi

képzési területen,a meglévő oktatói-kutatói bázisra alapozva, annak fejlesztése mellett:

etika MA, hungarológia MA, fordító és tolmács MA; a pedagógusképzési területen

etikatanár (2015-ben a MAB által engedélyezve), magyar mint idegen nyelv tanár,

orosztanár, spanyoltanár, a társadalomtudományi képzési területen a 2017-ben induló új

szak, a közösségi és civil tanulmányok MA;

2. új szakok/képzések indítása más karokkal/intézményekkel közösen: a

bölcsészettudományi képzési területhez tartozó szakok közül pl. művészettörténet MA a

PTE MK-val közösen, vallástudomány MA a pécsi Hittudományi Főiskolával közösen, a

társadalomtudományi képzési területen kisebbségpolitika MA a PTE ÁJK-val közösen;

3. az osztatlan tanárképzés részidejű képzési formáinak bevezetése, magasabb szintet

biztosító képzések bevezetése, továbblépés biztosítása az alapszakon végzetteknek sz

osztatlan tanárképzésbe;

4. képzések levelező munkarendben való indítása, távoktatási formák bevezetése;

3http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR_adatlapok/DPR_2013tavasz/PTE_2013.pdf

18

5. magyar nyelvű képzésként már akkreditált szakok indítása idegen nyelven: az

anglisztika mellett a modern filológiák (germanisztika, romanisztika, szlavisztika)

alapképzéseinek és a német mellett más nyelvszakok mesterképzéseinek az oktatás

nyelvén történő „idegen nyelvű” képzésként történő bejegyeztetése az Oktatási Hivatalnál;

a társadalomtudományi képzési területen a pszichológia és a nemzetközi tanulmányok BA

mellett a szociális munka BA, a kommunikáció és médiatudomány BA és a szociológia

BA angol nyelvű indítása;

5.1. a tanári felkészítés neveléstudományi és pszichológiai tantárgyi moduljának idegen

(angol) nyelven történő oktatása;

6. a doktori iskolák képzéseiben a doktori programok számának növelése pl. a modern

filológiák megjelentetésével az irodalom- és nyelvtudomány területén, ill. az idegen

nyelven kínált doktori programok számának növelése;

7. a bölcsész- és társadalomtudományi képzési területek graduális képzéseire épülő (pl.

szakfordítói, közösségszervezői, vezetői), ill. a pedagógusok életpálya modelljéhez és a

köznevelés igényeihez igazodó szakirányú továbbképzések indítása (a pedagógus

szakvizsga szakirányú továbbképzési szak ismeretköreinek bővítése, piaci igényekhez

illeszkedő átdolgozása).

2. A képzési kínálat bővítésének egyéb lehetőségei

2.1. Nyelvoktatói kapacitás kihasználása

A BTK oktatói kapacitásai révén centrális szerepet vállalhat a PTE nemzetköziesítési

törekvéseiben. Ezzel összefüggésben legalább négy körülményt érdemes figyelembe venni a

kari képzési kínálat bővítésében:

- a PTE azon vállalását, mely szerint megduplázza, azaz 5000 főre emeli külföldi hallgatói

létszámát,

- a PTE törvényi kötelezettségből adódó azon vállalását, hogy a tantervben szereplő

tantárgyak legalább 10%-át három éven belül idegen nyelven is felvehetővé teszi a

magyar nyelvű képzésekbe járó hallgatók számára is,

- a 2015. novemberben megjelent EFOP-3.4.2-VEKOP/15 - Campus Mundi - felsőoktatási

mobilitási és nemzetköziesítési programot4, melynek keretében 6700 hallgatónak biztosítanak

2021-ig ösztöndíjat ahhoz, hogy egy ideig külföldi felsőoktatási intézményekben is

tanulmányokat folytassanak,

- a Stipendium Hungaricum program keretében Magyarországon tanulmányokat folytató

külföldi hallgatók magyar nyelvű oktatásra való felkészítésének szükségességét.

Ezekhez igazodva a BTK

1. szerepet vállalhat a képzők képzésében a PTE-n belül: a Kar modern filológiai és

idegen nyelvű szaknyelvoktatási kompetenciáira és tapasztalataira építve részt

vállalhat a PTE oktatónak nyelvi, ill. szaknyelvi felkészítésében szaktárgyaik idegen

nyelven történő oktatása céljából (ahogy tette ezt korábban is pályázati projektek

keretében);

2. a magyar nyelvű képzésekbe beiskolázandó külföldi hallgatók számára magyar

nyelvű, kulturális, nyelvi és szaknyelvi felkészítő tanfolyamok tarthatók a stúdium

megkezdése előtt és alatt a BTK hungarológiai képzési bázisán, biztosítva ezzel

sikeres tanulmányi előmenetelüket (a jelenlegi kapacitás bővítésével);

4https://www.palyazat.gov.hu/doc/4519

19

3. a PTE ösztöndíjjal külföldi tanulmányokat folytató magyar hallgatói számára

angol, német, francia, olasz, spanyol, horvát és olasz nyelvű nyelvi és kulturális

előkészítők szervezhetők a szaktanszékek és a BTK ISZOK közreműködésével (ehhez

pályázati projektben korábban tananyagok íródtak);

4. a BTK jelenleg is gazdag, de a továbbiakban még fejleszthető idegen nyelvű

kurzuskínálata, mely nyelvi és szaknyelvi/szaktárgyi kurzusokat egyaránt tartalmaz,

egy idegen nyelvű Campus-csomag részként felajánlható a BTK és a társkarok

hallgatóinak is;

5. a BTK ISZOK idegen nyelvű szaknyelvi oktatást fejlesztett osztatlan

tanárképzésbe járóknak, ezt a társkarok és a BTK hallgatói is igénybe vehetnék, ahogy

6. a BTK ISZOK doktoranduszoknak fejlesztett nyelvvizsgáját is.

A képzési prtfólió bővítésének vannak korlátai: A fentiekben már szóltam az állami

finanszírozott helyek folyamatos csökkenéséről és a 2015-ben bekövetkezett

kapacitáscsökkentésről is. A folyamatos csökkentés azt eredményezi, hogy az egyes képzések

mellé azok meghirdetésekor minimális keretszám rendelhető:A PTE BTK-n 2015-ben a

meghirdetett mesterképzésekre jutó állami ösztöndíjas keret átlagban 3 fő volt. Az átlag 3 fő

azt is jelenti, hogy mivel egyes szakoknál a keresettségük okán nem tehető meg, hogy 3

állami ösztöndíjas hellyel hirdessük meg őket (pl. a diszciplináris szakok egy része, így a

pszichológia), így más szakokat egyetlen állami ösztöndíjas hellyel hirdetünk. (Ezzel a

megoldással egyébként nem vagyunk egyedül, a többi bölcsészkar hasonlóan kezeli a

problémát.) A problémára részleges megoldást jelenthet a szakkonszolidáció, mely az

egyes képzési területekhez rendelt PTE-s összkapacitás karok és képzőhelyek közötti

megosztását szűntetné meg. További lehetőséget jelenthetne az állami finanszírozott

férőhelyek, ill. az összes felvételi kapacitás kevesebb képzés közötti szétosztása. Ez az

irány azonban szervezeti egységek/szakok létét veszélyeztetné.

II.1.3. OKTATÁSSZERVEZÉS

Célkitűzés háttere: Az oktatásszervezés komoly gondokat okozott eddig is, hiszen a magas

hallgatói létszám és a BTK oktatási tevékenységének sokszínűsége az előnyök mellett számos

problémával is jár, melyek áthidalására eddig is tettünk kísérleteket: pl. a közös bölcsész

alapozó tárgyak, a tanári felkészítés kritériumkövetelményként meghirdetett tárgyai számára

állandó időpontot biztosítottunk az órarendben, sávokat vezettünk be a minoros órák és a

tanárképzés pedagógia-pszichológia tantárgyai felvételét könnyítendő. A problémák

kiküszöbölésére nem látok általános megoldást, egy javaslatot azonban megfontolásra ajánlok

a tantervek új KKK-hoz való igazításakor.

A hazai felsőoktatás módszertani gyakorlatának egyik minőségkorlátozó jellegzetességét a

már többször idézett kormányzati stratégia a kontaktóra-központúságban, a magas oktatói

óraszám előírásában és az alacsony önálló hallgatói munkavégzésben látja. „A

felsőoktatás e működési módja teljesítmény-visszatartásra ösztönzi mind az oktatókat, mind a

hallgatókat: a hallgatóknak rengeteg alacsony (általában 2) kreditértékű, minimális

erőfeszítéssel elvégezhető tárgyat kell elvégezniük, amelyhez ugyanakkor magas oktatói

óraszám párosul.” (Lásd: Fokozatváltás … 50. oldal) Ez a gyakorlat a dokumentum szerint

nem ösztönzi a hallgatót egyéni munkavégzésre, a tudás készségszintű elsajátítására, az oktató

20

szempontjából pedig ellehetetleníti a hallgató egyéni mentorálását, energiát von el saját

kutatási tevékenységétől és az önképzéstől.

Célkitűzés: A KKK-k közeli jövőben befejeződő átalakítása olyan értelemben adhat okot az

optimizmusra, hogy azok a helyi tantervek kialakításában nagyobb intézményi morgásteret

engednek. Éppen ezért megfontolandó a jelenlegi gyakorlat felülvizsgálata, azaz a

kontaktórák és hozzájuk rendelt kreditek a jelenleginél ésszerűbb és egységesebb

arányosítása. Ebben a vonatkozó törvényi szabályozás lehet irányadó: „A teljes képzési

időre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a

tanórák számának teljes idejű képzésben a háromszorosát, részidős képzésben, esti képzési

munkarendben a hétszeresét, levelező képzési munkarendben a tizenkétszeresét,

távoktatásban a huszonötszörösét. Doktori képzésben ezeket az arányokat a tantárgyi

követelmények részfeladat-teljesítésénél kell irányadónak tekinteni.” (lásd Nftv. 54§ (4)

A kontaktórák számának csökkentése azonos vagy a korábbinál magasabb kreditszám

hozzárendelése esetén természetesen azt feltételezi, hogy a hallgató előrehaladását segítő

egyéb oktatói tevékenységek (tutorálás, mentorálás, szakdolgozati témavezetés, stb.)

beépülnének az oktatói tevékenység értékelésébe a kötelező kontaktóraszám mellett.

II.2. TEHETSÉGGONDOZÁS

Célkitűzés háttere: A felsőoktatással kapcsolatos egyik célkitűzés az Európai Unióban, hogy

2020-ig a felsőoktatásba beiskolázott évfolyamok mindegyikének 40 százaléka diplomát

szerezzen. Ezt az arányt aktuálisan csak Spanyolországban, Franciaországban és néhány

kelet-európai országaiban érik el, Németországban például a képzések függvényében csupán

17 és 30 százalék közötti a végzősök aránya. Magyarországon az alapképzésekre

beiskolázottak 36 és az osztatlan képzésekre beiratkozottak 39 százaléka egyáltalán nem

szerez az adott szakon abszolutóriumot, és csak a diákok 49,5 százaléka jut el sikeresen, bár

nem feltétlenül a szakhoz rendelt képzési idő alatt a záróvizsgáig. Közülük sem mindenki kap

diplomát, miután azoknak a száma is kb. 50 ezerre tehető, akik a nyelvvizsga-

követelményeknek nem tudnak megfelelni. A mesterképzések esetében kedvezőbb a kép; a

lemorzsolódás ott húsz százalék alatti, a képzési időn túliak aránya is alacsony, nem éri el az

egy százalékot. Az arány itt is szakokként változó: az informatika területén magas, míg pl. a

pedagógusképzés esetében viszonylag alacsony (kb. 15%) a lemorzsolódási arány.5

Az abszolutórium és a diplomaszerzés közti időszak kitolódása országosan a végzettek

egyharmadát érinti. 2013 tavaszán a PTE abszolutóriumot szerzett diákjai közül 67,8% kapott

diplomát, a BTK-n ez az arány 69,7% volt. A késedelmes diplomaszerzés oka a válaszolók

háromnegyede esetében a nyelvvizsga hiánya.6

A képzésük költségének a felét ki kell fizetniük azoknak az állami finanszírozású

hallgatóknak, akik a képzési idejük másfélszerese alatt nem szerzik meg a diplomájukat. A

diploma megszerzéséhez viszont nem elég befejezni a képzést és államvizsgázni: teljesíteni

kell a nyelvvizsga-kötelezettséget is. Ez a 2015 nyarán abszolutóriumot szerzők esetében

válik élessé, akik 2012-ben kezdték meg tanulmányaikat valamely alapszakon.

Nyilvánvaló, hogy a lemorzsolódás a hallgatók egy részénél már a beiskolázáskor

elkezdődik, mert nem rendelkeznek kellő információval a stúdium tartalmát illetve saját

alkalmasságukat illetően, így egyszerűen rosszul választanak. Egy másik, viszonylag gyakori

5http://mno.hu/oktatas_es_neveles/riaszto-a-lemorzsolodas-a-felsooktatasban-1311100

6http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/dpr/hazai_dpr/frissdiplomasok2014_zarotanulmany

21

ok a finanszírozásban keresendő; a beiratkozási ráta alapján látható, hogy a jelentkezéskor

vállalt önköltségfizetést nem mindenki képes teljesíteni a stúdium teljes időtartamában. 2015-

ben szigorodtak az átsorolás szabályai is: az állami ösztöndíjas képzésbe felvett hallgatónak

az Nftv. 2015-ös módosítása óta minimum 18 kreditet kell teljesítenie ahhoz, hogy ne sorolják

át önköltséges helyre. Ettől további lemorzsolódások várhatók, bár az intézkedés nyilván a

képzés időtervének betartatására irányult.

A szaktárca 2016-tól bevezeti a kompetenciamérést, melynek célja a felzárkóztatás a

beiskolázáskor felmért hiányosságok alapján. Kérdés, hogy ez mennyiben szolgálja a

minőségi felsőoktatást, mint ahogy kérdés az is, hogy a bemeneti és kimeneti

kompetenciamérés eredményei, melyek az elképzelés szerint magas súllyal szerepelnének a

felsőoktatási intézmény teljesítménymérési mutatói között (lásd feladat-ellátási megállapodás

indikátorai), mennyiben lesznek egymással összevethetők. A felsőoktatással szemben

megfogalmazott elvárás ezzel kapcsolatban minden esetre az, hogy egy jól működő

tutoriumi rendszerrel segítsük a hallgatói előmenetelt és csökkentsük a lemorzsolódást.

Célkitűzés: A 2016-ban megrendezett Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás keretében a

Felsőoktatási Tanácsadás Egyesületet (FETA) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos

Konferenciáját (HÖOK) projektnyitó konferenciát tartott „A diáktanácsadás országos szintű

módszertani fejlesztése” címmel. A felsőoktatási diáktanácsadás országos módszertani

támogatását megvalósító projekt célja egy a felsőoktatási lemorzsolódás csökkentését

elősegítő stratégia kidolgozása, a megbízó a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság. A HÖOK

a diáktanácsadás eszközeit többek között az igényfelmérésben, a monitoring rendszer

megtervezésében, a szupervízió szolgáltatás kidolgozásában látja, de a hallgatók szerint az e-

learning alapú oktatási eszközök használata is csökkentheti a tanulási nehézségek okozta

lemorzsolódást.

A lemorzsolódás ellenszere lehet, ha a beiskolázási kampány keretében zajló középiskolai

látogatások mellett más csatornákon is megismertetjük szakjaink tartalmát és a képzések

teljesítésével kapcsolatos követelményeket a leendő hallgatókkal, pl. középiskolások

számára rendezett versenyek, felkészítő tanfolyamok útján. Ezzel csökkenthető a rosszul

választók száma. A felvett hallgatók előmenetelét segíthetjük a rugalmasabb kurzusfelvétel

lehetőségeivel, az oktatásszervezés eszközeinek maximális kihasználásával. A tanulási

folyamat könnyítésére olyan innovatív megoldások alkalmazását javasolhatjuk, mint a

probléma alapú tanulás, a személyes és környezeti tényezők javítása, a projekt központú

tanulás bevezetése, illetve értékelési modellek pl. portfoliók alkalmazása.

Szintén a lemorzsolódás ellenében és a tehetséggondozás irányába hat a hallgatók idgen

nyelvi képzésének támogatása itthon a tanterv 10%-ának idegen nyelven történő oktatásával,

vagy külföldön Campus Mundi, Erasmus és egyéb ösztöndíjak biztosításával.

Az információk átadásának fontos és hatékony eszköze lehet olyan közösségi platformok

kialakítása az elektronikus tanulmányi rendszerben, amelyek egyértelműen segítik a hallgató-

mentor közötti együttműködést. Tapasztalati tény, hogy a hallgatóval szembeni támogató

attitűd, az egyetemhez, ill. a karhoz való tartozás érzése és a pozitív tapasztalatok erősítik a

hallgatói kitartást.

A hallgatói tehetséggondozás fontos színterei a szakkollégiumok: A Bölcsészettudományi

Karhoz kötődik a PTE egyik legrégebbi és legaktívabb szakkollégiuma, a Kerényi Károly

Szakkollégium, mely 15 éve áll fenn és jelenleg 40 hallgatói tagja van, akiknek

tehetséggondozásában 28-30 oktató vesz részt. Itt jegyzem meg, hogy 2012-ben a Botanikus

Kertben található „Zöld Sziget” épületének átalakítása és felújítása révén átadhattuk a

„Kerényi Szigetet”, mely tehetségpontként szolgálja a Kar Kerényi Szakkollégiumának

hallgatóit, valamint a kari tudományos diákköri munkában résztvevő hallgatókat. A BTK

22

másik „saját” működtetésű szakkollégiuma a Neveléstudományi Intézet Romológia és

Nevelésszociológia Tanszékéhez köthető: A Wlislocki Henrik Szakkollégiumot egyedülálló

módon roma/cigány hallgatók részére hívtak életre azzal a céllal, hogy összefogja a PTE

különböző karain tanuló roma/cigány származású diákokat, biztosítva számukra a

szaktárgyaikon felüli továbbképzés és szakmai tájékozódás lehetőségét. A tagok száma 10 fő,

oktatói segítőik száma 7. A PTE Grastyán Endre Szakkollégiumának 2015-ben 23 BTK-s

hallgató volt aktív tagja. A Pécsi Tudományegyetem Fenntartható Fejlődésért

Szakkollégiumának jelenleg 8 bölcsész hallgató a tagja. A Márton Áron Szakkollégium

elsősorban a határon túli magyar hallgatók elhelyezését, támogatását hivatott ellátni,

munkájában jelenleg 25 BTK-s hallgató és 13 oktató vesz részt.

A BTK Hallgatói Önkormányzata és a Kar dékáni vezetése hagyományosan jól, egymást

támogató rendszerben dolgozik. A dékáni vezetés és a Kar abszolút érdeke, hogy

támaszkodjék a HÖK segítségére a beiskolázásban, a hallgatói igényfelmérésekben, a

hallgatói elégedettség vizsgálatában, a hallgatók támogató és ösztönző rendszerének

kiépítésében, ill. újragondolásában. Az együttműködés alapja a kölcsönös bizalom és

egymás munkájának alaposabb megismerése, megismertetése. Ennek jegyében fontos és

tovább fejlesztendő a kari HÖK-kel és annak munkacsoportjaival az együttműködés.

A hallgatói tehetséggondozás egyik célja az oktatói-kutatói utánpótlás kinevelése. Ezzel

kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy 2017-ben a pécsi Bölcsészettudományi Kar ad otthont

a XXXIII. OTDK Humántudományi Szekciójának. Ennek az eseménynek mind a Kar, mind

az Egyetem szempontjából kiemelt jelentősége van, hiszen része lesz a PTE 650.

évfordulójára rendezendő ünnepségsorozatnak.

II.3. OKTATÓI-KUTATÓI UTÁNPÓTLÁS BIZTOSÍTÁSA

Célkitűzés háttere: Az EU országainak innovációs kapacitásmérésére szolgáló indikátorok

tekintetében Magyarország kedvezőtlenül áll a doktori képzés terén. A 25-34 éves

korosztályban ezer lakosra vetítve évente 0,8 a kiadott PhD fokozatok száma, miközben az

EU átlag 1,69. A probléma részben a jelentkezők arányából adódik, mely Magyarországon

évente és ezer lakosra vetítve 1,6 fő az uniós 2,9-es átlaggal szemben.

A BTK 7 doktori iskolája a Kar által oktatott és kutatott tudományterületek, illetve

tudományágak döntő többségét lefedi. Az előző akkreditációs ciklusokban létrejött 6

doktori iskola mellé tudatos kari építkezés és egyetemi szintű összefogás eredményeként a

BTK létre tudta hozni a 7. doktori iskolát is: A Szociológia és Demográfia Doktori Iskola

2013 őszén indult, újabb jelentős tudományterületeket lefedve, azóta folyamatosan növekvő

hallgatói létszámmal. A Nyelvtudományi Doktori Iskolán belül 2015-ben indult a

Kommunikáció Doktori Program, melyre az első évben 4 hallgató nyert felvételt.

Az alábbi táblázat adatai ugyanakkor megerősítik a fentiekben vázolt nemzetközi és országos

tendenciákat, amennyiben azt mutatják, hogy a doktoranduszok száma a Karon csökkent az

elmúlt években.

A Karon az oktatásban és kutatásban résztvevők összlétszáma (beleértve a teljes és

részmunkaidős foglalkoztatottakat, a kutatókat, lektorokat és nyelvtanárokat is) is csökkent

az elmúlt időszakban: 2007 óta 301 főről 2015 szeptemberére 256 főre. Ezzel kapcsolatban

meg kell jegyezni, hogy a Kar történetének eddigi egyetlen jelentősebb csoportos létszám-

leépítésekor a jogviszony megszűnésének oka tanársegédek esetében éppen a minősítettség

hiánya volt.

23

2011 2012 2013 2014 2015

"Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola 130 124 137 107 85

Demográfia és Szociológia Doktori Iskola 7 14 21

Filozófia Doktori Iskola 17 22 24 20 16

Interdiszciplináris Doktori Iskola 126 111 119 109 75

Irodalomtudományi Doktori Iskola 69 54 50 46 27

Nyelvtudományi Doktori Iskola 66 52 49 49 37

Pszichológia Doktori Iskola 94 87 90 83 74

Összesen 502 450 476 428 335

9. táblázat: A PTE BTK doktori iskolái – állami finanszírozott és önköltséges doktorandusz létszámok

Célkitűzés: A fentiek alapján egyrészt szükséges a doktori iskolák képzési kapacitásának

emelése, de ezzel párhuzamosan kívánatos a végzési arány emelése is. A képzési kapacitás

emelése ellenében hathat a PTE kapacitáscsökkentése.

A végzési arány növelése és a végzettek Karon történő alkalmazása megoldást jelenthet az

oktató utánpótlás biztosítására. 2009 és 2014 között 43 adjunktusi, 18 docensi és 13

egyetemi tanári kinevezés történt a Karon, majd ez a tendencia átmenetileg szünetelt a

pénzügyi források csökkenése miatt. 2015-ben – kancellári engedélyezést követően –

összesen 12 docensi és 15 adjunktusi előléptetésre volt lehetőség. A nyugdíjazások ennek

ellenére változatlanul akkreditációs problémák elé állítják a Kart már a megpályázott dékáni

ciklusban is, ezért is fontos a fiatal oktatók-kutatók tudományos előmenetelének a

támogatása. Az oktatói utánpótlás biztosítása szempontjából fontos az a „speciális

támogatás” is, melyet a doktorjelöltek és posztdoktorok 1-2 éves foglalkoztatására

helyeztek kilátásba, EFOP és VEKOP források biztosításának megjelölésével.

6. diagram: Minősített oktatók kor szerinti megoszlása

0

5

10

15

20

25

30

35

40

0 3

21

34 37 38

27

21

31

8

0 0 6

23

35 35

27

21

31

8

A BTK teljes munkaidős minősített oktatóinak kor szerinti megoszlása a 2015/2016-os tanév I.szemeszterében

teljes munkaidős oktatókszáma

teljes munkaidősminősített oktatókszáma

24

A támogatás egyik további eszköze lehet a korábban bevezetett konferencia-támogatás

fenntartása: A PTE alapításának 650. évfordulója alkalmából, mely a megpályázott dékáni

ciklusra esik, a Kar minden eszközzel támogatja a jubileumhoz kapcsolódó és/vagy a PTE és

azon belül a BTK rangjához méltó események (pl. tudományos konferenciák) megrendezését.

Rendkívül fontos a Kar hazai és nemzetközi megítélése szempontjából is az, hogy a kollégák

lehetőséget kapjanak kutatási eredményeik megismertetésére határon belül és túl, ezért a Kar

anyagi lehetőségei függvényében fenntartja a pécsi konferenciák szervezése mellett a hazai

és külföldi konferenciákon való részvételre fordítható anyagi támogatás biztosítását.

Az oktatói minősítettség akkreditációs szempontból is elengedhetetlen. A BTK minősített

oktatóinak kor szerinti megoszlása szerint (lsd. 6. diagram) csak az 50 év felettiek 100

százalékban minősítettek, ami a minősítés megszerzésének nehézségeire utal. Egy másik

problémára a BTK oktatóinak korfája világít rá. Az diagramról az is leolvasható, hogy

viszonylag magas a hatvanadik életévüket betöltött oktatók száma, és hozzájuk képest is, de a

Kar összoktatói létszámához képest is alacsony számban vannak jelen a 35 év alattiak. A 60-

64 év közöttiek kiválása már a következő dékáni ciklusban teszi szükségessé az utánpótlás

biztosítását, azaz a fiatalabbak előmenetelének és minősítésének támogatását.

Az oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása érdekében a továbbiakban is támogatni kell a

minősített oktatók és kutatók előrelépését, a jövőben is anyagi fedezetet kell biztosíttatni

munkaköri feljebbsorolásukhoz.

II.4. FINANSZÍROZÁS

II.4.1. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS - DIFFERENCIÁLÁS

Célkitűzés háttere: Elfogadva azt az alaptételt, mely szerint minőségi oktatás és kutatás

kizárólag megfelelő felkészültségű és kellő motiváltsággal bíró hallgatókkal és

oktatókkal képzelhető el, el kell fogadnunk azt is, hogy a korábbi évek gazdálkodásán a

minőségbiztosítás érdekében változtatnunk kell.

A változtatás indokai részben azok a kormányzati előirányzatokban megjelölt és ilyen módon

talán a tervtárgyalásokon is érvényesíthető teljesítmény- és eredményességi mutatók (lásd

fentebb), melyek a differenciált intézményi feladatfinanszírozás alapjául szolgálnak. Az

oktatói és hallgatói kiválóság ezen indikátorok között magas súllyal szerepel, ezért

megőrzésük a Kar és az Egyetem alapvető érdeke.

Célkitűzés: „Az oktatói kiválóság növelése érdekében szükséges bevezetni az oktatók

teljesítményközpontú előmenetelei rendszerét, mérni kell az oktatói teljesítményt, egyúttal

meg kell teremteni a versenyképes bérezés feltételeit.” (lásd Fokozatváltás … 23. old.) Az

oktatói teljesítmények mérése érdekében a BTK-n is be kell vezetni az oktatói munka

értékelésének rendszerét. Erre a Pécsi Tudományegyetemen már vannak működő példák (pl a

a KTK-n, a TTK-n, de Kancellárián is), melyek a TÉR-ben az oktatói kontaktóraszám mellett

figyelembe vesznek számos más mutatót, így pl. a posztgraduális képzésben való részvételt,

az idegen nyelven megtartott órákat, a szakdolgozók számát, a Magyar Tudományos Művek

Tára adatait és az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése során képződött eredményeket

stb.

Az egyes szakokon legjobban teljesítő oktatóknak a fentebb idézett kormányzati anyag szerint

„többletjuttatás biztosítása indokolt. Ennek érdekében törvényi felhatalmazás és rendeleti

szabályozás is szükséges.” (lásd uo.)

25

Az oktatói kiválóság elismerésének voltak és vannak hagyományai a Karon, hiszen

különböző díjakra, kitűntetésekre lehetőségünk volt és van felterjeszteni kollégákat. A PTE

Bölcsészettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata 2016-ban új oktatói díjakat

alapít, melyeknek célja olyan kiemelkedő oktatói tevékenységek jutalmazása, melyek a Kar

hallgatóinak szakmai-tudományos életét előbbre viszik. Az év oktatója díj

minden tanév őszi szemeszterében kerül majd kiosztásra az elmúlt tanév OMHV értékelései

alapján. A legtöbb értékelhető kurzussal rendelkező, legjobban értékelt oktatók kaphatják. Az

év mentora díjat pedig minden tanév tavaszi szemeszterében kapják majd az elmúlt évben

legtöbb és legsikeresebben szereplő hallgatót Kari Tudományos Diákköri Konferenciára

felkészítő oktatók.

2017-ben a Bölcsészettudományi Kar ad otthont a XXXIII. OTDK Humántudományi

Szekciójának. Annak érdekében, hogy a BTK hallgatói a lehető legjobb szereplést tudják

nyújtani a 2017. évi megmérettetésen, a BTK kari vezetése motivációs alapot kíván

létrehozni a 2016. évi kari TDK-ra a diákokat felkészítő témavezetők részére 2.500.000.-ft

értékben.

A fentiekben már említett aránytalanságok, melyek az egyes szakok oktató-hallgató

arányában, illetve az egyes szaktanszékek oktató-képzés arányában mutatkoznak, egyrészt

egyenlőtlen tehermegosztást eredményeznek az oktatók esetében, másrészt rendkívül

különböző finanszírozhatósági feltételeket teremtenek. Éppen ezért annak a lehetőségét kell

megteremteni, ill. fenntartani, hogy a többletmunkának fedezete biztosítható legyen az

egyik oldalon, ugyanakkor a másik oldal nagyobb részt vállaljon az egyéb feladatokban, azaz

saját maga is részese lehessen az anyagi lehetőségei bővítésének. A viszonylag alacsonyabb

létszámmal rendelkező nyelvszakok pl. a nyelvi, szaknyelvi képzésben, mások olyan általános

bölcsészettudományi és társadalomtudományi tartalmak közvetítésében vehetnek részt,

melyeket a hallgatók szabadon választott kreditjeik terhére vehetnek fel. Úgy gondolom, hogy

a szabadon választott tárgyak közös kari kezelési körbe vételének lehetőségeit még messze

nem aknáztuk ki teljesen, ezzel ugyanis a magas hallgatói létszámú szakok oktatói némileg

tehermentesíthetőek lennének.

A Kar pénzügyi mérlegének javítása a saját bevételek növelése, ill. egyéb források biztosítása

esetén lehetőséget teremthet a béren kívüli juttatások ismételt bevezetésére is.

II.4.2. A KARI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

II.4.2.1. TANTEREM-FELÚJÍTÁS – CAMPUS-BŐVÍTÉS

Célkitűzés háttere: Bár az elmúlt évek heroikus küzdelmeinek és egy 2009-ben felállított

campus-fejlesztési programnak köszönhetően a BTK Ifjúság úti campusán és a Rókus utcában

is folyamatos felújítások történtek, melyek részben önerőből, részben egyetemi belső

pályázati forrásokból, részben (korábban még létező) külső szakképzési hozzájárulásokból

valósultak meg nyílászáró- és burkolatcseréket, festést-mázolást, tanterem felújításokat és

bővítéseket eredményezve, a Bölcsészettudományi Kar épületei közül több ismét felújításra

szorul.

2012-ben a Kar Kommunikáció és Médiatudományi, valamint Szociológia Tanszéke

kiköltözött a Zsolnay negyed E/25-ös épületébe. Az összesen 2280 m² alapterületű épület a

jelen kor építészeti technológiájával megépített és üzemeltetett ház, mely a minőségi

oktatáshoz minden feltételt tartalmaz. Ez talán az egyetlen olyan épület, amelyben csak a

kivitelezés hibái szorulnak javításra.

26

2014-ben megújult a BTK Tanulmányi Osztálya. Az új fogadótér kialakítása nyomán korábbi

irodákból tanterem jött létre.

Célkitűzés: A Rókus utcában található épületben egyes tantermek és irodák bútorzata 30

évesnél is régebbi, az épület tetőszerkezete is felújításra szorul. Utóbbi 2016-ban egyetemi

központi forrásból megvalósulni látszik.

Az Ifjúság úti főépületben (A épület) a 2001-es rekonstrukció óta a tantermek és irodák

padlója és a bútorzat egy része az erős igénybevétel miatt elhasználódott, cseréjük

szükségessé vált.

A D épület és a HÖK által használt kisház tetőszigetelése is a következő időszak

beruházásainak részét fogja képezni. .

A D-épület korábbi bővítése részben a B-épület zsúfoltságát enyhítette. A B-épületben lévő

szolgálati lakás megüresedése további bővítést tenne lehetővé.

II.4.2.2. IRODATECHNIKAI - INFORMATIKAI FEJLESZTÉS

Célkitűzés háttere: A Kar részben használaton kívüli, részben elavult irodatechnikai

gépparkját (nyomtató, másoló, scenner, fax) jól jellemezte, hogy az 2010-ben még mintegy

260 irodatechnikai gépből tevődött össze, összesen 155 féle típusból állt és ennek megfelelően

igen heterogén szervízelési és üzemeltetési háttérrel bírt. Ez nem volt elég költséghatékony és

rengeteg kockázati tényezőt hordozott. Az irodatechnikai eszközöket sikerült folyamatosan

fejleszteni. A megkezdett fejlesztés célja, hogy a Kar összes irodatechnikai eszköze egyetlen

informatikai hálózatba kerüljön, egy egységes eszközpark jöjjön létre az eszközök számának

csökkenése mellett. Ez költségmegtakarítást is eredményezne.

2013-ban a campusok teljes területén 150 számítógép és 95 projektor beszerzése és üzembe

állítása valósulhatott meg 65 millió forint értékben. A korszerű oktatás elősegítése érdekében

két ütemben 18 laptopot is sikerült az egyes szervezeti egységek között kiosztani.

2014-ben és 2015-ben anyagi keretek hiányában további beruházásokra nem volt lehetősége a

Karnak, így csak a meglévő infrastruktúra állagának megőrzése lehetett a cél. Ennek ellenére

befejeződött a hálózati nyomtatásra történő átállás.

Célkitűzés: A géppark elöregedése miatt elkerülhetetlenné vált annak lecserélése. 2016-ban a

Kar informatikai eszközbeszerzést irányzott elő, melynek során asztali PC-k, notebook-ok,

monitorok, hálózati eszközök, valamint projektorok kerülnének beszerzésre. Az

eszközbeszerzéseken túl szükséges bizonyos az oktatást támogató software-ek beszerzése is: a

társadalomtudományi képzési terület számára megfelelő számú SPSS licence, ill. elektronikus

tananyagok előállítására alkalmas software.

A távoktatási forma fokozatos bevezetése, a hallgatói előrehaladás digitális tananyagokkal, e-

learninggel és blended-learninggel támogatott kurzusai egy új virtuális tér létrehozását teszik

szükségessé, melynek technikai hátterét biztosítani szükséges.

Folyamatban van egy IKT – Pedagógiai informatikai kabinet létrehozása tanárjelöltek

számára, melynek célja az internet adta lehetőségek, az oktatástechnikai eszközök és hozzá

kapcsolódó szoftverek gyakorlat-közeli bemutatása, pedagógiai alkalmazhatóságuk,

hasznosításuk lehetőségei bemutatása a tanárjelöltek, és a képzők képzői számára, a 21.

század elvárásainak megfelelően.

27

II.4.3. FORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA

Célkitűzés háttere: Köztudott, hogy a magyar felsőoktatás finanszírozásában az állami

szerepvállalás mellett saját működésből eredő külső források eddiginél nagyobb mértékű

bevonása a cél, azaz egy olyan feltételrendszer megteremtése, mely lehetővé teszi a nem

elsősorban közösségi forrásokon alapuló működést. Ennek egyik oka nyilván az, hogy 2020

után Magyarország nem számíthat a Strukturális Alapokból származó további támogatásokra.

A fenntartó tehát abban érdekelt, hogy az intézmények a csökkenő hallgatói létszám ellenére,

a nem változó, vagy legfeljebb kismértékben növekvő állami szerepvállalás mellett, a

közösségi forrásokat saját működésükből eredő külső források bevonásával legyenek képesek

kipótolni. Ez a piaci szemlélet megjelenik a fentiekben már idézett stratégiai elképzelésekben

is, melyek elvárásként fogalmazzák meg a felsőoktatási intézményekkel szemben azt, hogy

„alaptevékenységük, oktatási, kutatási tevékenységük során egyre nagyobb mértékben

támaszkodjanak saját bevételeikre, külső, piaci forrásokra, így a külső bevételi források

stabilizálásával csökkenhet függőségük a mindenkori költségvetési forrásoktól.” (lásd.

Fokozatváltás …. 69. oldal).

A felsőoktatásnak ebben az új finanszírozási modelljében a fenntartó megrendelőként jelenik

meg, s mint ilyen, csakis az általa megrendelt ellátandó közfeladatok elismert költségeit fizeti

meg. A feladatalapú finanszírozás célja egyrészt a középtávon is tervezhető gazdálkodás

követelményének a biztosítása intézményi szinten, másrészt a keresztfinanszírozás

megszűntetése az egyes közfeladatok (pl. oktatás és kutatás, oktatás és betegellátás) között. A

képzések finanszírozása a koncepció szerint önköltségszámításon nyugszik, de összege

intézményenként differenciálódhat bizonyos előre meghatározott teljesítmény- és

eredményességi mutatók alapján. Ilyen indikátor lehet pl. a hallgatók

kompetenciaeredményének emelkedése a képzési bemenet és kimenet között, a kibocsátott

alap-, mester- és doktori fokozatok száma, a képzést a képzési időn belül elvégzők aránya, a

lemorzsolódás mértéke, vagy a hátrányos helyzetű hallgatók támogatása. A tudományos,

kutatási teljesítmények közpénzekből való finanszírozását ugyanakkor egy szintén előre

tervezhető, transzparens, stabil kutatási alapbázis működtetése garantálná. A kutatási

feladatok finanszírozásának mutatói között szerepel pl. az idegen nyelvű publikációk száma, a

doktorjelöltek és fokozatot szerzettek száma, valamint a kutatói ösztöndíjban, ill. díjakban

részesülők száma is.

A koncepció szerint a költségvetési forrásokkal való szigorú gazdálkodás mellett érdekeltté

kell tenni az intézményeket saját bevételeik arányának növelésében. Ennek feltételeként

egy rugalmasabb, a gazdasági környezethez illeszkedő pénzügyi szabályozás kialakítása

fogalmazódik meg.

Célkitűzés: A gazdasági stabilitás megőrzése továbbra is a Kar minden polgárának érdeke.

Ahhoz, hogy az utóbbi években abszolút minimalizált kiadási oldalon nagyobb mozgásterünk

legyen, egyrészt a saját bevételek növelése lehet a célunk. Erre reális esélyt

1. az osztatlan tanárképzés hallgatóinak létszámnövekedésében,

2. új, a piaci igényekhez illeszkedő képzési programok indításában,

3. a külföldi ösztöndíjas, illetve önköltséges hallgatók számának növelésében,

4. a magyar és külföldi hallgatók lemorzsolódásának csökkentésében,

5. a tantárgy-konszolidációt követő átoktatásból származó bevételeink növelésében,

6. olyan továbbképzési programok felkínálásában, melyek alkalmazkodnak a piaci

igényekhez,

7. külső és belső pályázati források elnyerésében és

8. a gyakorlatorientált képzések munkaerő piaci szereplőitől elnyerhető

támogatásokban látok.

28

A hallgatói létszámnövelésnek egyik leghatékonyabb eszköze a toborzás, mely a magyar

diákokat sikerrel szólította meg eddig is, hiszen annak ellenére, hogy a bölcsészet- és

társadalomtudományi területek a kormányzati stratégiában és a közmédiában is negatív

kommunikációt kapnak, a felvett hallgatói létszám az utóbbi időben némileg emelkedni

tudott. A beiskolázási kampány eddig is számos innovatív elemet tartalmazott (táborok

középiskolások számára, versenyfelhívások, iskolalátogatás, reklámfelületek bérlése, országos

rendezvényeken való részvétel), melyek mindegyike fenntartandó. Tekintettel arra, hogy a

középiskolás korosztály mellett a másoddiplomás képzésekre és továbbképzésekre

jelentkezők is fontos célközönség lesznek a jövőben, a beiskolázási kampányt új, őket is

megszólítani képes elemekkel kell bővíteni.

A magyar és külföldi hallhatók megszólításának, a képzési programok megismertetésének és

népszerűsítésének fontos eszköze a kari honlap, mely 2015-ben megújult, a magyar mellett

angol és német nyelven s hozzáférhetővé vált. Folyamatos feltöltése továbbra napi szintű

feladatot jelent. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy az egyes szervezeti egységek honlapja is

naprakész tartalmakkal frissüljön. 2015 fontos változása ezen a téren, hogy a Kar összes

önálló szervezeti egységének honlapja is átállt új egyetemi szabványra. A célközönségünk,

azaz a középiskolások és egyetemisták felhasználói szokásai szükségessé teszik a kari honlap

mobil-alkalmazásának elkészítését, azaz egy mobilra optimalizált weboldal elkészítését.

A Kar online kommunikációja, a (fiatalok által preferált) közösségi médiában való jelenléte

kibontakozóban van. Ezen a téren az elmúlt időszakban elindultak jó kezdeményezések,

melyeket folytatni és továbbiakat felkarolni érdemes.

A képzési kínálat bővítése és a hallgatói létszám növelése közös egyetemi és kari érdek, ezért

a jövőben törekedni kell arra, hogy a saját bevételek növelése mellett törekednünk kell külső

– kancellári, rektori – források nagyobb mértékű elnyerésére. A feladatfinanszírozás

fedezetének nagyobb mértékű biztosítása csökkentheti a Karon belüli keresztfinanszírozás

szükségességét, csökkentve ezzel az éppen prosperáló szakokra átruházott terheket az egyik

és az anyagi kiszolgáltatottságot a másik oldalon.

Záró gondolatok

Munkámat a továbbiakban is úgy kívánom végezni, hogy az a Kar és az Egyetem hasznára

váljon. Szeretnék bízni abban, hogy a felsőoktatás immár sokadik átalakítása olyan kereteket

szab majd, amelyek valóban a minőséget helyezik előtérbe, és elfogadható feltételeket,

megfelelő támogatást biztosítanak ahhoz, hogy a munkánkat a lehető legjobban végezhessük.

„A bölcsészet- és társadalomtudományok feladata a modernitás kezdete óta az, hogy

reagáljanak az elemzést és választ igénylő mindennapi kulturális, társadalmi, történelmi

folyamatokra. Ma ezek a folyamatok minden korábbinál nagyobb léptékben és szédítőbb

tempóban zajlanak, megértésük és megvitatásuk ezért minden korábbinál szélesebb körű

tudományos és képzési kapacitást igényel. A XXI. század társadalmát a transznacionális

hálózatok és az állandó változás jellemzi. Ebben a világban az idegen kultúrák ismerete piaci

tényezővé válik, (…) az európai értékek megbecsülése csak a magunk értékeinek ismeretében

lehetséges (…).”7

A pályázatban leírtak alapján nyilvánvaló, hogy egy leendő dékánnak sem lehet célja az, hogy

negatív irányban, azaz szakok megszűntetése irányába változtasson azon a magyar

bölcsészkarokra jellemző képzési portfólión, amivel a pécsi BTK rendelkezik. Ezt azért sem

7 Az idézet a Fokozatváltás a felsőoktatásban. A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai c.

vitaanyagból való, melyen ez áll: „ A kormány első olvasatban tárgyalta.” (Én 2014. december 1-én olvastam.)

29

tenné helyesen, mert nem lehet tudni, hogy a most viszonylag keresett szakok népszerűsége

meddig tart, mint ahogy nem lehet biztosan tudni azt sem, hogy az ezekre felvehető állami

támogatott hallgatói létszámot, vagy kapacitásszámot mikor milyen tényezők

befolyásolhatják. A BTK képzési portfóliójának fenntartása, oktatói és hallgatói

kiválóságának és létszámának megőrzése a Pécsi Tudományegyetem és a

Bölcsészettudományi Kar közös érdeke.

A fentiekben vázolt elképzeléseket két dékánhelyettes-jelöltemmel konzultálva fogalmaztam

meg. Egyikük Dr. Müller Péter egyetemi tanár, a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet

Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékének munkatársa, jelenleg a BTK tudományos

dékánhelyettese. Őt megválasztásom esetén az általános és tudományos dékánhelyettesi feladatok

ellátására kérném fel. Az oktatási dékánhelyettesi feladatkört Dr. Glózer Rita, a Társadalom- és

Médiatudományi Intézet Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének adjunktusa látná el.

Megválasztásom esetén mérlegelném annak a lehetőségét, hogy az oktatási dékánhelyettesi feladatkört

megosztva – a bölcsészet- és a társadalomtudomány mellett – a Kar harmadik, minden tekintetben

kiemelkedően fontos képzési területe, a pedagógusképzés is bekapcsolódjék a kari vezetés és ezen

keresztül a pedagógusképzésben illetékes egyetemi fórum(ok) munkájába.

Pécs, 2016. január 31.

Dr. Gerner Zsuzsanna

egyetemi docens

30

3.6. számú nyomtatvány Magasabb vezető, valamint vezető közalkalmazott nyilatkozata

az összeférhetetlenség feltételeinek kizárásáról (KK, valamint felsőoktatás)

Magasabb vezető, valamint vezető közalkalmazott nyilatkozata az

összeférhetetlenség feltételeinek kizárásáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt, )

valamint a PTE foglalkoztatási követelményrendszere (továbbiakban: Fkr) 104-106.§-ai

alapján a Pécsi Tudományegyetemmel fennálló közalkalmazotti jogviszonyomra tekintettel az

alábbi nyilatkozatot teszem:

I. Személyes adatok

Név: Dr. Gerner Zsuzsanna

Szervezeti egység: Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézet

Munkakör egyetemi docens

Beosztás: intézetigazgató

Adószám: 8353193116

TAJ szám: 074228801

Oktatói azonosító: 72134083767

II. Összeférhetetlenségi nyilatkozat

1. Alulírott kijelentem, hogy velem szemben a Kjt. 41.§ (1) bekezdésében, továbbá az Fkr. 37.§ (2)

bekezdésében meghatározott általános összeférhetetlenségi okokon túl a Kjt. 41.§ (2) bekezdésében

meghatározott összeférhetetlenségi okok velem szemben nem állnak fenn, ekként

hozzátartozómmal [Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont] nem állok irányítási (felügyeleti),

ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatban.

III. Bejelentési kötelezettség

Tudomásul veszem, hogy a felsorolt összeférhetetlenségi okok a vezetői megbízatásom egész

időtartamára vonatkoznak. Tudomásul veszem továbbá, hogy ha velem szemben II. pontban

meghatározott összeférhetetlenségi ok felmerül, köteles vagyok azt a munkáltatónak 5

munkanapon belül írásban bejelenteni.

Tudomásul veszem, hogy amennyiben fent leírt bejelentési kötelezettségemnek a munkáltató

e kötelezettség teljesítésére irányuló felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül

nem teszek eleget, úgy munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal

megszünteti.

Pécs, 2016. január 31.

……………………………………………

Közalkalmazott

31

Betekintési nyilatkozat

Alulírott Dr. Gerner Zsuzsanna hozzájárulok ahhoz, hogy a Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kara dékáni posztjára benyújtott pályázatom anyagát az arra

illetékesek megismerhessék. A kiírt pályázat azonosítója: 6848.

Pécs, 2016. január 31.

Dr. Gerner Zsuzsanna

egyetemi docens