Embed Size (px)
Citation preview
1
A
FÓTI ÖKUMENIKUS ÁLTALÁNOS
ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
Székhely:
2151 Fót, Vörösmarty utca 4.
OM azonosító:
032353
PEDAGÓGIAI
PROGRAMJA
Hatályba lép: 2015. szeptember 1-jétől
Készítette:
Cseri-Matus Csilla
igazgató
2
TARTALOMJEGYZÉK
Az iskola működését segítő törvényi szabályzók ................................................................................................................ 5
Az alapfeladat ........................................................................................................................................................................ 7
1. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok és eljárásrendek .......................................................................................... 8
1.1 A tanulók személyiségének keresztény szellemben való fejlesztése ..................................................... 8
1.2 Korszerű ismeretek kialakítása és bővítése a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak
egyénre szabott fejlesztésével............................................................................................................................... 8
1.3 Részvétel a közéletben, az állampolgárságra, demokráciára nevelés .................................................. 9
1.4 Keresztény és kulturális értékek, hagyományok ápolása, közvetítése............................................... 10
1.5 Környezet- és egészségtudatos magatartás kialakítása ....................................................................... 11
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................................. 12
2.1 A fogalom szintjén .................................................................................................................................. 12
2.2 A pedagógus szerepe............................................................................................................................... 13
2.3 A gyerek, mint egyén .............................................................................................................................. 13
2.4 Az életvezetés .......................................................................................................................................... 13
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................................... 14
4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................................................... 16
4.1 Az iskola szerepe ..................................................................................................................................... 16
4.2 Erőforrásaink .......................................................................................................................................... 17
4.3 Az egészségfejlesztés területei ................................................................................................................ 18
4.4 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása................................................................................ 18
5. A pedagógusok helyi feladatai és az osztályfőnök feladatai ................................................................................... 19
6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek................................................................................ 20
6.1 A sakk, mint a képességfejlesztés játékos eszköze ............................................................................... 23
7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ...................................................................... 23
8. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ............................................................. 25
9. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ........................................................................................................................ 26
10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység........................................................................................... 27
11. A tanulói részvétel rendje az intézmény döntési folyamataiban ....................................................................... 27
12. Kapcsolattartás az iskola főbb partnereivel ........................................................................................................ 28
12.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ......................................................................... 28
12.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák ........................................................................... 28
12.3 A Közösségi Szolgálat ............................................................................................................................. 28
13. Tanulmányok alatti vizsgák .................................................................................................................................. 29
3
13.1 Osztályozó vizsga .................................................................................................................................... 29
13.2 Javítóvizsga ............................................................................................................................................. 30
13.3 Különbözeti vizsga .................................................................................................................................. 30
13.4 Záróvizsga ............................................................................................................................................... 30
14. Az érettségi vizsga és témakörei ........................................................................................................................... 31
14.1 Választható közép-, ill. emelt szintű vizsgatárgyak, érettségihez szükséges helyi tantervi
követelmények..................................................................................................................................................... 31
14.2 A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az oktatásban alkalmazott
fejlesztési feladatok és követelmények .............................................................................................................. 31
15. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ................................................................................... 39
15.1 A tanulói jogviszonyról .......................................................................................................................... 39
15.2 Az intézmények közti átjárhatóság biztosítása .................................................................................... 39
15.3 A felvételi eljárás különös szabályai ..................................................................................................... 39
15.4 Felvétel az 1. osztályba ........................................................................................................................... 40
15.5 Általános felvételi eljárás a 9. osztályba ............................................................................................... 40
15.6 Felvétel saját nyolcadikos diákjainknak (a folyamatos továbbhaladás feltételei) ............................ 41
15.7 Felvétel más iskolából érkező diákoknak ............................................................................................. 41
15.8 Felvétel másik iskolából bármelyik évfolyamra .................................................................................. 42
16. A tantárgyi struktúra és az óratervi táblák ......................................................................................................... 45
16.1 A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................................. 45
16.2 Óratervi táblák ....................................................................................................................................... 45
17. Választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai .................. 74
18. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és eszközök kiválasztásának elvei .................................................. 74
19. Kulcskompetenciák ................................................................................................................................................ 75
19.1 Anyanyelvi kommunikáció .................................................................................................................... 75
19.2 Idegen nyelvi kommunikáció ................................................................................................................. 76
19.3 Matematikai kompetencia ..................................................................................................................... 76
19.4 Természettudományos és technikai kompetencia................................................................................ 77
19.5 Digitális kompetencia ............................................................................................................................. 78
19.6 Hatékony, önálló tanulás........................................................................................................................ 78
19.7 Szociális és állampolgári kompetencia.................................................................................................. 79
19.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ........................................................................... 79
19.9 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség .......................................................................... 80
19.10 További releváns kompetenciaterületek ............................................................................................ 80
20. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósulása ..................................................................... 81
20.1 1-2. évfolyam ........................................................................................................................................... 81
4
20.2 3-4. évfolyam ........................................................................................................................................... 82
20.3 5-6. évfolyam ........................................................................................................................................... 83
20.4 7-8. évfolyam ........................................................................................................................................... 84
20.5 9-10. évfolyam ......................................................................................................................................... 85
20.6 11-12. évfolyam ....................................................................................................................................... 85
21. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerése ................................................................................... 85
22. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................................................. 86
23. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..................................................... 86
23.1 Általános szabályok ................................................................................................................................ 86
23.2 Az egységes követelmények beépített biztosítékai ............................................................................... 88
23.3 Szöveges értékelés ................................................................................................................................... 88
23.4 Értékelés osztályzatokkal ....................................................................................................................... 89
24. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .................................................. 90
25. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ........................................................................................... 90
26. A csoportbontások szervezési elvei ....................................................................................................................... 91
27. Az iskola egészségnevelési programja .................................................................................................................. 91
27.1 Az egészségnevelési program célja ........................................................................................................ 92
27.2 Az egészségnevelés várható eredményei ............................................................................................... 94
27.3 Komplex intézményi mozgásprogram .................................................................................................. 95
27.4 Fizikai állapot méréséhez szükséges módszerek .................................................................................. 96
28. Az iskola környezeti nevelési programja ............................................................................................................. 96
28.1 Törvényi és nemzetközi háttér .............................................................................................................. 96
28.2 A környezeti nevelés színterei az iskolában ......................................................................................... 96
28.3 A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt .................................................................................. 97
29. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .......................................................................... 100
30. A jutalmazás, és az elmarasztalás iskolai szabályai .......................................................................................... 101
30.1 A tanulók jutalmazása ......................................................................................................................... 101
30.2 A tanulók elmarasztalása ..................................................................................................................... 103
31. Legitimációs záradék ........................................................................................................................................... 106
5
Az iskola működését segítő törvényi szabályzók
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
326/2013. (VIII.30) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról
277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint
a továbbképzésben részt vevők juttatásairól, kedvezményeiről
3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőség-fejlesztéséről
40/2002. (V.24) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről
23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai
tankönyvellátás rendjéről
2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a
Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
22/2009. (IV.22.) OKM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24)
OM rendelet módosításáról
362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról
110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (a
továbbiakban: NAT)
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei a kerettantervek kiadásának és jogállásának
rendjéről
16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai
tankönyvellátás rendjéről
7/2014. (I.17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló
110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról
6
I. NEVELÉSI
PROGRAM
7
Az alapfeladat
A székhelyen : 2151 Fót, Vörösmarty utca 4.
TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás befejező része (5-8. évfolyam)
nappali munkarend szerint
TEÁOR 8531 Általános középfokú oktatás (9-12. évfolyam)
nappali munkarend szerint
1. telephelyen : 2151 Fót, Vörösmarty tér 4.
TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás bevezető része (1-4. évfolyam)
nappali munkarend szerint
2. telephelyen : 2151 Fót, Béke utca 36.
TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás bevezető része (1-4. évfolyam)
nappali munkarend szerint
8
1. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok és eljárásrendek
1.1 A tanulók személyiségének keresztény szellemben való fejlesztése CÉLOK :
- A tanulóinkat olyan keresztény emberekké neveljük, akik felnőttként a társadalom hasznos tagjaiként
élik meg Krisztus-tanítványságukat, hogy az örök bibliai értékek egész életük meghatározó elveivé
váljanak.
- Állandó kapcsolat ápolása az iskola, a szülők és a helyi gyülekezetek között.
- A humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre nevelés.
FELADATOK:
1. Tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket.
2. Megerősítjük a humánus magatartásmintákat, szokásokat és a gyermekek jellemét formálva
szolgáljuk személyiségük érését.
3. Személyre szóló fejlesztéssel tanulóink reális énképének, érzelmi egyensúlyának kialakítása, mely által
önmagukban és képességeikben bízó emberekké válhatnak.
4. Példamutatással is segítjük a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően a hit kibontakozását, és ez
által az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását.
5. Bevonjuk a lelkészeket - rendszeres megbeszélések keretében - az iskola erkölcsi és vallásos
szellemiségének alakításába.
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK:
1. A hétkezdő áhítatokat korcsoportonként bontásban tartjuk.
2. Megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság alkalmait.
3. Évente két alkalommal megszervezzük a csendes napot / lelki napot.
4. Templomokban tartjuk az iskolai ünnepélyeket.
5. Általános iskolai tanulóktól megköveteljük, hogy rendszeresen részt vegyenek saját felekezetük szerinti
hitoktatáson, lehetőleg a lakóhely szerinti gyülekezetben. Az igazolásokat az osztályfőnököknek kell
havi rendszerességgel bemutatni.
6. Gimnáziumi tanulóinknak kettő, az órarendbe épített tanóraként tanítunk felekezeti hittant.
1.2 Korszerű ismeretek kialakítása és bővítése a tanulók képességeinek és
kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztésével
CÉLOK:
1. Korszerű, tudományos alapokon nyugvó, tovább építhető ismeretanyag közvetítése.
2. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása.
3. Egyénre szabott, differenciált tudás és képességfejlesztés, adaptív tanulásszervezés módszereinek
alkalmazása.
9
FELADATOK:
1. Az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, az idegen nyelvre, az
informatikára vonatkozóan olyan ismeretek közlése, amelyek segítik a diákok keresztény világképének
formálódását, ezzel segítve eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.
2. Tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségük fejlődését tanulóbarát és családias légkör
kialakításával támogatjuk.
3. Osztálymegbeszéléseket tarunk, melyen közösen keresünk megoldást a felmerült problémákra.
4. Tanulóinkkal az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereinek megismerését, tudatos
alkalmazását erősítjük, támogatjuk.
5. Segítjük a változatos, egyéni képességeket figyelembe vevő tanítási módszerek alkalmazásával a
tanulók életkori sajátosságaiknak megfelelő önálló gondolkodás és kritikai képesség fejlesztését.
6. A 7. évfolyamtól bizonyos tantárgyakból emelt óraszámú oktatással teremtünk lehetőséget a tehetséges,
és érdeklődő tanulóink számára magasabb szintű, elmélyültebb tudás kialakítására, csoportbontással.
7. A pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése révén váljon változatossá és
könnyebben elsajátíthatóvá a tananyag a diákok számára.
8. Az iskolát befejező növendékeink a képességeiknek megfelelő továbbtanulási és munkalehetőségek
között tudjanak választani.
9. Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés.
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK:
1. Egyéni fejlesztések képességek szerint: felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokon való
részvétel.
2. Az egész napos oktatás lehetőségeinek kihasználása.
3. Csoportbontások megvalósítása a tantárgyi sajátosságok figyelembevételével.
4. Új tanulási utak alkalmazása az egyéni fejlesztések, kulcskompetenciák fejlesztése érdekében (Pl.
OroszlányPéter-féle tanulás tanítása módszer megismerése, alkalmazása, projektmódszer, témahét)
5. Országos versenyeken, valamint a továbbtanulás szempontjából jelentős versenyeken való részvétel.
6. A keresztény iskolák közti vers-és prózamondó, valamint a területi bibliamondó versenyek
megrendezése, illetve az azokon való részvétel szorgalmazása.
1.3 Részvétel a közéletben, az állampolgárságra, demokráciára nevelés
CÉLOK:
1. Az iskola tanulói, pedagógusai és a szülők az iskolai stratégiai dokumentumokban rögzített
kötelezettségeik és jogaik tudatában vannak, és azokkal élni tudnak.
2. Az egyéni érdekek tiszteletben tartásával a különböző közösségi normák megismerése, elsajátítása és a
kialakított normák alkalmazása. Tanulóink érezzék jól magukat az iskolában és az iskola közösségeiben.
3. Az intézmény bekapcsolása a helyi és regionális közművelődési folyamatokba.
FELADATOK:
1. A történelem, hon-és népismeret, illetve osztályfőnöki órákon a felelős, hazájáért cselekedni akaró és
tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség
10
(szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni
küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet
jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek
emberiesség ellen elkövetett, soha el nem évülő bűntetteit is.
2. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén –
Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak
megismertetése.
3. A Pedagógiai Programot az intézmény honlapján és nyomtatott formában a titkárságon az érdeklődők
rendelkezésére bocsátjuk.
4. Felelősrendszer kialakítása és működtetése.
5. Demokratikus beleszólási, javaslattételi lehetőség biztosítása a partnerek számára.
6. A Diákönkormányzat munkájának támogatása, a tanulók érdekvédelmi képviselete.
7. Felelős- és ügyeleti rendszer működtetése.
8. Helyszínt és humánerőforrást biztosítunk különböző fóti rendezvényeknek.
9. Eddigi kapcsolataink ápolása és bővítése a településen és annak környékén található óvodákkal,
iskolákkal, közművelődési és egyéb intézményekkel.
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK:
1. Az iskolai szabályzó dokumentumok nyilvánossá tétele, a Házirend kifüggesztése minden osztály
termében.
2. Az iskolai dokumentumok ismertetése osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken.
3. A DÖK tevékenységének támogatása, megerősítése, pl. osztályfőnöki órákon folyamatos kapcsolattartás
az iskolai és az osztály DÖK között.
4. A felelősrendszer működtetésének türelmes, következetes gyakoroltatása.
5. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél
többet megismertessünk a szülőkkel, és Fót város érdeklődő polgáraival.
6. A fóti „Mindenki Karácsonya” rendezvényen 1-1 osztály műsorával veszünk részt.
7. A felekezeti óvodásokat meglátogatjuk, illetve vendégül hívjuk az alsó tagozatokra.
8. Együttműködés a helyi civil szervezetekkel.
9. Lakossági akciók szervezése.
1.4 Keresztény és kulturális értékek, hagyományok ápolása, közvetítése
CÉLOK:
1. A keresztény, nemzeti és iskolai értékeinek megismertetése, megőrzése, újabb tárgyi és szellemi
elemekkel való gazdagítása.
2. Iskolánk gazdag tanórán kívüli tevékenységrendszere közösen megélt élményekkel erősíti a tanulók,
szülők, pedagógusok és egyéb partnereink közösségeit.
FELADATOK:
1. Keresztény, nemzeti és iskolai ünnepeink méltó megünneplése, az összetartozás, a közösségi értékek
mélyítése, a magyarságtudat kialakítása és ápolása diákjainkban.
2. Határainkon túl élő magyar emberekkel való kapcsolattartás, a “nemzetben gondolkodás” elültetése és
gondozása fiataljaink életében.
11
3. Hangsúlyt helyezünk a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX.
századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására.
4. A jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók
munkásságának tanulmányozása, ugyanakkor azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik
elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták
ki.
5. A tanulók megismertetése nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, személyiségeivel, szűkebb
lakóhelyünk (Fót) hagyományaival.
6. Az iskolai értékek deklarálása, folyamatos bővítése, közzététele.
7. Az iskolai élet minden területén az értékközvetítő programok minél szélesebb körű elterjesztése.
8. A szakrális helyek és műemlékek védelme, megőrzése a jövő generáció számára.
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK:
1. Országjáró kirándulás szervezése felső tagozatos diákjainknak hazánk 4 tájegységére, 4 tanév alatt
„bejárható” szakaszokban.
2. Nemzetjáró kirándulás szervezése gimnazista diákjainknak Felvidék – Kárpátalja – Erdély – Délvidék
magyarlakta területeire, 4 tanév alatt „bejárható” szakaszokban.
3. Művésztanáraink vezetésével gondozzunk és felújítjuk a fóti gyülekezetek tulajdonában lévő,
elhanyagolt stációkat, emléktáblákat, épületrészeket.
4. Az osztálytermek, az iskolai közösségi élet színtereinek folyamatos szépítése, dekorálása közösségi
tevékenység során.
5. Tagozatonként farsangi bálokat szervezünk diákjainknak.
6. Ballagás szervezése a nyolcadik és tizenkettedik osztályoknak valamelyik templomban.
7. Gólyanapot szervezünk a kilencedik évfolyam számára, amelyen a mindenkori tízedik évfolyamos
diákok segítenek.
8. Végzős gimnazistáinknak szalagavató bált szervezünk.
9. Az Ádventi vásárt – a szülők szervezésével – hagyományosan megtartjuk.
10. A diákok munkájából készült kiállításokra, a jubileumi években évkönyvek készítésére, a jubileumok
iskolai megünneplésére különös figyelmet fordítunk.
11. Családi fehérasztal-találkozókat szervezünk a felsős és a gimnáziumi osztályokban tanulók szüleinek és
az ott tanító tanároknak.
12. Szorgalmazzuk a rendszeres színház- és operalátogatásokat.
1.5 Környezet- és egészségtudatos magatartás kialakítása
CÉLOK:
1. Az Isten-ember az ember-ember, és az ember-teremtett világ közti harmónia fontosságát hangsúlyozzuk
tanítványaink életében.
2. Megértetjük a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a
lelki egyensúlytól és a lélek egészségétől.
3. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen természeti környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.
Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon
meghatározóvá.
4. A diákjaink életkoruknak megfelelően kapcsolódjanak be a prevenciós programokba, tanulják meg és
alkalmazzák az egészséges életvitelt.
12
FELADATOK:
1. Környezetnevelési program tevékenységre való lebontása, és azok végrehajtása.
2. A tisztaság és rend megteremtése, megtartása.
3. Az osztálytermek, az iskola folyamatos szépítése, dekorálása közösségi tevékenység során.
4. Bekapcsolódás a lakóterület környezetvédelmi akcióiba.
5. Az ÖKO-iskola cím kritériumrendszerének való megfelelés, pályázás az ÖKO-iskola cím elnyerésére.
6. Részvétel az országos, regionális, térségi és a helyi szervezésű tömegsport rendezvényeken,
foglalkozásokon.
7. Prevenciós programok szervezése, lebonyolítása.
8. Egészségneveléssel kapcsolatos programok szervezése.
9. Pályázati lehetőségek felkutatása, azokon való részvétel.
10. A mindennapos testedzést - a kötelező testnevelés és néptánc órákon túl - a délutáni sportszakkörök
keretében biztosítjuk, tudván, hogy a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a
testtudat kialakításában nélkülözhetetlen szerepet tölt be. Mindennek sikere nagyban függ a komplex
intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK:
1. Ismertetjük a baleset megelőzés és tűzvédelem szabályait az osztályfőnöki órákon és azokon a
szakórákon, ahol szükséges.
2. Egészségnevelési Hét szervezése minden évben.
3. Drog-prevenciós programok szervezése.
4. Tanulók motiválása a tömegsportrendezvényeken, foglalkozásokon való részvételre.
5. Sportversenyek, házibajnokságok rendezése a DÖK-tal együtt.
6. A készségtárgyak óráin egyéni tervezéssel, művészi igényességgel, a népművészet szabályaihoz való
alkalmazkodással a diákok szépérzékének, ízlésének alakítása.
7. Felszereléseik, ruházatuk gondozására, rendben tartására és megbecsülésére, az öltözködés és
megjelenés gondozottságára, ízléses és egyszerű formáira szoktatjuk diákjainkat.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
„A személyiség az ember sajátos, egyedi lélektani rendszerét jelenti, amely a külvilághoz, ezen belül is különös mértékben
az emberi környezethez, a társadalomhoz való adaptációt teszi lehetővé, sajátos ismeretek, készségek, kompetenciák,
ügyességek és viselkedéssémák, ill. belső önszabályozási képességek segítségével.”
(Pedagógia és pszichológia szöveggyűjtemény, Comenius Bt., Pécs, 2001.)
2.1 A fogalom szintjén
A fejlesztés mindig azt jelenti, hogy az átlagos nevelésen, ill. a fejlődés várható ütemén túlmenően
képességgyarapodás, ill. integráció-fokozódás következik be, amely a személyiség fokozott önállóságát és
hatékonyságát teszi lehetővé a szociális térben.
A pedagógus vonatkozásában ez azt jelenti, hogy az oktató nevelőmunka szokásos hatásánál nagyobb mértékű,
meghatározott teljesítményekre vagy lelki rendszerállapotokra vonatkozó fejlődés eltérése esetében
beszélhetünk fejlesztésről.
13
2.2 A pedagógus szerepe
A személyiségfejlesztés minden tantárgy tanításának része, minden tanár a saját szakterületén, elsősorban
egyéniségével formálja a diákot. A tanár identifikációs modell, mely ritkán hat közvetlenül, ösztönzően,
inkább más modellek vonásaival olvad össze a pedagógussal való érzelmi vonás hatására. A tanórán kívüli
iskolai tevékenységek szerepe különösen fontos. A szabadidős tevékenységek összehangolása az ezért felelős
pedagóguskiemelt feladata. A kirándulások, osztályprogramok, erdei iskola, osztályversenyek (pl. karácsonyi
vásár, papírgyűjtés, sportbajnokságok) mind remek terepei a közös munka megtapasztalásának, kapcsolatok
elmélyítésének, az egymás közötti természetes kommunikáció fejlődésének és nem utolsó sorban egymás
megismerésének.
2.3 A gyerek, mint egyén
Modern korunk nem kedvez a stabil, kiegyensúlyozott személyiség megőrzésének. Ezért is oly fontos a
pedagógus számára, hogy minden tanítványát egyéniségként, szuverén személyiségként kezelje, főképpen a
gimnáziumi évek, a kamaszkor idején, a felnőttkor küszöbén. Minden foglalkozás (óra alatti, szakköri, iskolán
kívüli, személyes) egyénre szabott legyen. Az órai munkaformának inkább differenciált, mint frontális
munkaformát válasszunk, hogy ezzel is biztosítsuk az egyén képesség-gyarapodását a következő területeken:
egyéni foglalkozás, tudatos irányítás (foglalkozás a lemaradókkal, tehetséggondozás),
felelősség (felelősi rendszer)
szolidaritás, segítőkészség,
tanulás és munkaközpontúság,
az iskola iránti elkötelezettség.
2.4 Az életvezetés
A gyerekek, ahogy bekerülnek az óvodába, majd az iskolába egyre távolabb kerülnek a szüleiktől, így a kortárs
csoport egyre meghatározóbb lesz számukra. Ahhoz, hogy a diákok megfelelő baráti körre leljenek, máris
egyfajta kialakult értékrendet kellene feltételezni közöttük. Sajnos, a veszély abban áll, hogy ez még csak most
van kialakulóban. A valódi és az álértékek megkülönböztetése igen nehéz, főleg ebben az átalakuló
társadalomban, amikor a kereskedelmi érdekek nem igyekeznek különbséget tenni – az eladhatóság és a profit
reményében – az értékek között. A mi érdekünk az lenne inkább, hogy a pénzzel nem mérhető dolgok is
fontosak maradjanak, vagy értékessé lehessenek. Konkrét értékrendszert közvetítünk a gyerekek felé, mégpedig
a keresztény értékrendszert, hogy társadalmunknak felelősségteljes, magyar keresztény felnőttjeivé váljanak, s
majdan tovább tudják adni ezeket az értékeket gyermekeiknek, ezzel is építve a társadalom legkisebb elemét – a
családot.
A legtöbb szülő ezért az eltérő értékrendért választja iskolánkat.
Amennyiben külső, veszélyes hatások érik a tanulót (drog, alkohol stb.), ennek árulkodó jegyeit a nyitott
szemmel járó kollégák közül bárki észlelheti a tanítási órák alatt, ami a diák szokatlan viselkedésében
(levertség, hiperaktivitás, magatartászavar) nyilvánul meg. A tanár felelőssége, hogy megkülönböztesse az
egyedi esetet attól, amikor már egy rossz irányba haladó életformával van dolga. Utóbbi esetben már
kötelessége felhívni a környezet és a szülők figyelmét a leselkedő veszélyre.
Iskolánkban (a felső tagozaton illetve a gimnáziumban) –a drog, az alkohol és a nemi úton terjedő betegségek
veszélyeinek kivédését célzó – megelőző munka folyik. A tanulók minden évfolyamon, több egészségügyi
előadást (helyes táplálkozás, serdülőkori problémák, nemi felvilágosítás stb.) hallgatnak a védőnőtől, aki segíti
őket az egészséges és kulturált életmód kialakításában.
14
Diákjainkat mindenekelőtt egy olyan ritmusú életvezetésre kell megtanítanunk, amely testi-, lelki- és szellemi
fejlődésüket szolgálja. Fontos, hogy az ébredéstől, a napi stresszek kivédésén át, az elalvásig terjedjenek ezek
az ismeretek.
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az oktatás és nevelés egységének megteremtése, az oktatás nevelő hatásának elmélyítése, a hatékony
személyiségfejlesztés mellett egyaránt rangos feladatunk a tanulók tevékeny közösségi életének megszervezése.
Cél: A közösség demokratikus működési feltételeinek biztosítása, a tanítványaink felkészítése a felnőtt
életükre, a társadalomba való beilleszkedésre.
A közösségfejlesztés színterei, tevékenységformái
A közösségi nevelés nem kötődik a nevelés egyetlen színteréhez, meghatározott formájához, vagy valamely
nevelési tényezőhöz. Folyik a tanórákon, az osztályfőnöki órán, a napközi otthonban, a tanszobán, a diák-
önkormányzati, valamint egyéb tanórán kívüli tevékenységeken, rendezvényeken.
Iskolánkban 8 évfolyamon keresztül változatlan összetételűek az osztályközösségek, ez biztosítja a
közösségfejlesztés folyamatosságát. Az újonnan érkező tanulók beilleszkedése a már kialakult közösségekbe
könnyebbé válik. A gimnáziumi évek is alkalmasak arra, hogy a már kialakult közösség tovább fejlődjön,
illetve az új kilencedikes évfolyamos diákok beilleszkedését, az intézmény szokásrendjének megismerését,
betartását segítheti elő. Az iskolai közösséget hagyományaink ápolásával, a közös rendezvények, közös
áhítatok megtartásával, a diákönkormányzat működésével erősítjük. A közösségfejlesztés szempontjából fontos
szerepe van a különböző sportversenyeknek, sportrendezvényeknek, az ország és nemzetjáró programoknak.
Az osztályközösség fejlesztése szempontjából kiemelkedő szerepe van az osztályfőnöki órán végzett
pedagógiai tevékenységnek. A nevelési folyamat mindhárom mozzanatának
– a tapasztalásnak, a tudatosításnak és a helyes magatartás gyakorlásának – is helyet ad, miközben a közösségi
elv és az egyéni bánásmód is érvényesül. Itt nyílik lehetőség a tanulók erkölcsi, társadalmi tapasztalatáról való
tájékozódásra, azok elemzésére, megfelelő általánosítására, a kötetlen, őszinte beszélgetésre, valamint az eltérő
vélemények megvitatására. Az osztályközösségek fejlesztését kiemelt feladatként kezeljük (lásd a
személyiségfejlesztési feladatok erre vonatkozó részét), a tanórán és iskolán kívüli együttlétek elősegítése, pl.
kirándulások, táborozások, külföldi kapcsolatok feltételeinek biztosítása; kapcsolat a szülőkkel; tudatos
pályaorientációs munka és tehetséggondozás.
A tanítási órákon a további fejlesztési lehetőségek adódnak, mint a páros munka, csoportmunka, szituációs
feladatok, dramatikus játékok alkalmazása.
A tanórán kívüli tevékenységek, melyek szintén a közösségformálás színterei, iskolánkban szakkörök,
klubdélutánok, rendezvények, ahol a tanulók személyes tapasztalatokat szereznek az együttműködés, a
környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai
Iskolánkban valamennyi pedagógus feladata a szabadidős tevékenységek szervezése, mely egyre inkább a
nevelőmunka lényeges részévé válik. Fontos, hogy a tantárgy-kiegészítő ismeretszerzéstől, a lazább társas
szórakozásig, művelődésig a legszélesebb tevékenységskálán keresztül már az iskolai keretek között is gyökeret
verjenek az iskola falain túllépő kulturált szabadidős szokások. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős
15
tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés, az egymásba
kapcsolódás teljes rendszerét kell, hogy jelentse.
A kirándulásoknak, táboroknak és a különböző programoknak nagy a közösségformáló ereje. Az
osztályfőnökök az osztályaikkal, illetve a szakkörvezetők a csoportjaikkal, alkalomszerűen szervezhetnek
szabadidős programokat hétvégeken vagy tanítási szünetben. Például túrák, múzeumlátogatások, kiállítások,
hangversenyek, színházi és más kulturális programok meglátogatása.
Igyekszünk megismertetni a gyerekekkel az életben hátrányos helyzetű emberek sorsát is (betegek,
fogyatékosak, elhagyatottak), hogy szociális érzékük fejlődjön, szeretettel és megértéssel forduljanak a
rászorulók felé is.
Eljárásrend, módszerek:
a csoportmunkát pedagógiai eszközként általánosan alkalmazzuk,
rendszeresen értékeljük a közösségi és csoportmunkát (értekezletek, megbeszélések, tanórák, a csoportmunkát
végző nevelők kapcsolatainak rendszeres megszervezése),
az iskolai közösségek közötti rendszeres kapcsolattartás és együttműködés szervezése és működtetése a
törvényekben és rendeletekben rögzített módon (lásd SzMSz és Házirend). Vezetői és tanári feladat azonban az,
hogy a kapcsolattartás és együttműködés ne formális, hanem érdemi legyen, ezért egyrészt a döntési
mechanizmus mindig többlépcsős, időt hagy az érdemi véleménycserére; másrészt igazgatósági és nevelői
feladat az állandó visszacsatolás, visszajelzés a kivitelezés során.
a nevelői közösség (nevelőtestület) és a közösségek (tagozatok, munkaközösségek, munkacsoportok) tudatos és
szervezett működtetése előfeltétele és mintája a tanulói közösségek működésének (rendszeresség, szervezettség,
illetékesség, megfelelő kommunikáció, ellenőrzés, értékelés),
a szülői közösségek rendszeres és érdemi működéséhez minden előfeltétel biztosítása,
minél több kapcsolat kiépítése, illetve működtetése az iskolai közösség, közösségek és a lakóhelyi és egyéb
egyházi közösségek között.
a partnerek érdekeinek figyelembevétele szempontjából fontos a kapcsolat:
a fenntartóval,
az egyházakkal,
az önkormányzattal,
a társintézményekkel,
más iskolákkal (iskolaközi kapcsolatok),
a művelődési házzal,
kulturális és sportegyesületekkel.
A diákönkormányzat munkájának közösségfejlesztési feladatai
A demokrácia szabályait és működését már diákkorban elsajátítják, amikor érdekeket védeni,
kompromisszumot meghozni, hivatalos petíciót megfogalmazni, vagy érvelni tanulnak.
Szervezett formában véleményt formáljanak az iskola oktató-nevelő tevékenységéről. A szervezet saját anyagi
forrásokkal nem rendelkezik, de a működéséhez, esetleges továbbképzésekhez szükséges költségeket az iskola
biztosítja.
A diák-önkormányzati munka az osztályokból delegált diák tagok összehangolt tevékenysége, tehát már a
lényegénél fogva is a közösségek fejlesztését célozza. Az információ áramlásában és a nagyobb közösség
működésében is fontos szerepe van.
Az intézmény Pedagógiai programját, SzMSz-ét, Házirendjét, Munkarendjét a DÖK is elfogadja. Az általános
iskolában 5, a gimnáziumban 6 tanítás nélküli munkanap közül az egyik programról döntést hoznak.
16
A diákönkormányzat tagjai részt vesznek saját tagozatuk programjainak megszervezésében és önálló
programokat is szerveznek az intézmény éves munkatervével összhangban. Önálló éves munkatervet
készítenek, amelynek programjait a vezetőséggel egyeztetik, azokra meghívót, plakátot készítenek és
megszervezik.
A DÖK segítő tanár személye változhat, szerepe viszont fontos a diákság és a pedagógusok közti
kommunikációban, ezért a diákok a mindenkori tantestület tagjai közül javaslatot tehetnek a személyét illetően.
4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
4.1 Az iskola szerepe Az egészségfejlesztés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kezeljük:
Az élet tisztelete, a keresztyén ember felelőssége egészség megőrzése érdekében
Az egészséges állapot örömteli megélése
A harmonikus életvitel értékként való tisztelete
Az egészséges életvitel kialakítása
Konfliktusok kezelésének, feloldási technikájának megtanulása
Segítőkész, elfogadó magatartás kialakítása a beteg, sérült emberekkel szemben
Célunk:
Higiéniai kultúra megalapozása
Az egészségügyi kultúra elsajátítása
Az egészséges táplálkozás, kulturált étkezési szokások elsajátítása
Az egészséges életmód igényének kialakítása, ehhez vezető technikák megtanítása
Test és lélek harmóniájának kialakítása, testi-lelki jólét szempontjából fontos készségek és jártasságok
kialakítása
Kiemelt feladataink:
Az egészség fogalmának tudatosítása
Az egészséges életmód fogalmának tudatosítása, az aktuális társadalmi szokások kritikus szemlélete az életvitel
kialakításában
Az egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása
Környezeti ártalmak felismertetése, a személyes biztonság kialakítása
Kapcsolatépítés, helyes kapcsolatrendszer kialakítása
Egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzése (veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol és kábítószer
fogyasztás)
Felkészítés a családi életre
Egyéni felelősség-érzetkialakítása a környezetvédelemmel kapcsolatban
A család után az egészségfejlesztés legfontosabb színtere az iskola. Ennek sajnos még megfelelő anyagi és
tárgyi erőforrásai hiányosak, de a magunk szerény eszközeivel és lehetőségeivel eddig is tevékenyen részt
vállaltunk a gyermekek megfelelő egészségügyi ellátásában, nevelésében.
Tevékenységeinket a következőkben foglalhatjuk össze:
Minden rendelkezésre álló eszközzel segítjük a tanulók és az itt dolgozók egészségének védelmét (berendezés,
világítás, megfelelő eszközök, munkarend kialakítása).
Együttműködést alakítottunk ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel és a szülőkkel,
annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.
17
Együttműködési megállapodásban rögzített feladatok alapján végzik az egészségügyi szolgáltatásokat az
egészségügyi szakemberek (szűrések, vizsgálatok, oltások). Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges
étkezésnek, a testedzésnek.
Az egészségnevelés a környezeti neveléshez hasonlóan az iskola minden munkatársának feladata. E
tevékenység összefügg a tanári magatartással, vezetői gondossággal, az intézmény szervezettségével, ennek
érdekében:
Gondoskodunk az osztálytermek megfelelő belső kialakításáról, az osztálytermek berendezése az egészségügyi
előírásoknak megfelelő. A berendezés igazodik a tanulók életkori sajátosságához.
Figyelünk a világításra, szellőztetésre, a munka közbeni helyes testtartásra, az ülésrend kialakítására (rövidlátás,
termet stb.).
Tájékozódunk diákjaink egészségügyi állapotáról, megszervezzük az egészségügyi ellátást.
A napi munkarend, órarend tervezésénél figyelembe vesszük a mozgásigény kielégítését.
4.2 Erőforrásaink
1. NEM ANYAGI ERŐFORRÁSAINK
- Pedagógusok
Feladatuk, hogy személyes életvitelükkel, viselkedéskultúrájukkal példát mutassanak tanulóinknak.
- Diákok
Minden diák feladata, hogy saját és mások egészségét védje, mindent megtegyen testi-lelki harmóniája
kialakításáért.
- Szülők
Fontos, hogy az iskolával együttműködve hasson gyermekére, a szülői értekezletek és a fogadóórák alkalmat
adnak a résztvevők személyes véleményének megismerésére. Aktív részvételükkel, szakértelmükkel tudják
támogatni az egészségfejlesztő programot.
- Iskolaorvos, védőnő
Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa,
védőnője, valamint fogorvosa, akik a jogszabályban előírt feladatokat elvégzik:
Tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, krónikus betegségek és elváltozások felismerése, nyilvántartása és
gondozása.
Elsősegélynyújtás, felkészítés a legszükségesebb ismeretekre.
Felkérésre előadások tartása.
Prevenció.
2. KÜLSŐ ERŐFORRÁSOK
- Az ÁNTSZ szakemberei
- Rendvédelmi szervek (rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai), akik bűn- megelőzési programokat
szerveznek, közlekedési ismeretekről tartanak előadást.
3. ANYAGI TERMÉSZETŰ ERŐFORRÁSOK
- Saját erőforrások
Az éves költségvetésben a dologi kiadásokból tudjuk azokat az eszközöket, felszereléseket megvásárolni,
melyek szükségesek az egészséges életvitelhez. Lehetőségeink meglehetősen korlátozottak.
- Pályázatok
Részt veszünk a témában kiírt pályázatokon.
18
4.3 Az egészségfejlesztés területei
Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást
szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és
felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések
fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységben
nyilvánuljanak meg. Tudatosítani kívánjuk diákjainkban, hogy az egészséges életvitel a jövő záloga, ezért
fontos az utódokkal kapcsolatos felelősségtudat kialakítása. Ezek közé tartoznak az alábbiak:
Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
A belső értékek ismerete
Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
A betegségek kialakulása és a gyógyulás folyamata
A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
A személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete
Az idővel való gazdálkodás szerepe
A rizikóvállalás és határai
A szenvedélybetegségek elkerülése
A tanulási környezet alakítása
A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
A felnőtté válás testi-lelki folyamata, és ennek nehézségei
Tanulásszervezési és tartalmi keretek:
Tanórai foglalkozások:
- Szaktárgyi órák témafeldolgozása
- Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez
(természetesen az adott szaktanár feladata, hogy ezt aktualizálja)
- Iskolánk az osztályfőnöki órákon foglalkozik az egészség-fejlesztéssel
Tanórán kívüli foglalkozások:
- Sportprogramok
- Kirándulások
- Előadások aktuális témakörökből
Módszerek:
Kész programok átvétele, megvalósítása
Meghívott előadóval előadások tartása (iskolaorvos, háziorvos, védőnő, rendőr, Timóteus társasággal
kapcsolatfelvétel)
Tisztasági versenyek
Vetélkedők
Játékok, szituációs gyakorlatok
Művészi kifejezés
4.4 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
19
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon valósul meg, ahol a sérülések ellátásával
foglalkozunk.
Környezetismeret, természetismeret és biológia órákon elsősorban az élettani hatásokat ismerhetik meg a
diákok. A testnevelés és technika órán tartott elsősegély-nyújtással kapcsolatos tudnivalók már inkább
gyakorlati jellegűek, az azonnali cselekvésre koncentrálnak. Osztályfőnöki órák alkalmával pedig az
iskolaorvos, illetve a védőnő segítségével az állampolgári kötelességen alapuló, szakszerű, de nem túlbuzgó
segítségnyújtást tanulják meg a diákok.
A mentőszolgálattal, betegszállítókkal való kapcsolat révén évente szervezhetők ún. egészségnapok, amelyeken
a szakemberek megismertetik diákjainkat a mai betegellátás modern eszközeivel, az elsősegély-nyújtás
fontosságával. A diákok ki is próbálhatnak olyan eszközöket, amelyek a mentőorvosok munkáját segítik, és a
kérdéseikre kapott szakszerű válaszok segítségével tovább mélyíthetik tudásukat a témában.
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:
minden diák tisztában legyen a baleset okozta sérülések súlyosságával,
minden diák tudja, hogy mik az elsődleges teendők baleset esetén,
minden diák ismerje a telephelyen található legközelebbi elsősegély felszerelés helyét, illetve az illetékes
személyt, akit értesítenie kell,
minden diák alapszinten képes legyen a sérültek állapotát javítani, enyhíteni, és a további veszélyt -
lehetőségeihez mérten - elhárítani a szakszerű felnőtt segítség megérkezéséig,
minden diák - lehetőségeihez és vérmérsékletéhez mérten - kerülje a pánikot.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:
elméleti képzés (elsősorban tanítási órákon, előadásokon)
gyakorlati oktatás (osztályfőnöki órán, egészségnapon, kihelyezett órákon)
5. A pedagógusok helyi feladatai és az osztályfőnök feladatai
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza, a legfontosabb
helyi feladataikat pedig az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
20
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden
tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. A legfontosabb osztályfőnöki feladatok a
következők:
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel
van a személyiségfejlődés jegyeire.
Együttműködik az osztály diákönkormányzatával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői
munkaközösségével.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
Szülői értekezletet tart.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: elektronikus napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi
statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció
elvégzése, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola
ifjúságvédelmi felelősével.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a
tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
Szükség esetén órát látogat az osztályban.
6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánk kiemelt feladata az átlagostól jobb adottságokkal, képességekkel rendelkező gyerekek képzése, ami
következik a tanulók képesség szerinti összetételéből, a magas arányban jelen lévő tehetséges tanulók
számából. Tehát a tehetséges gyerekek speciális fejlesztése, nevelése saját érdekünk. Törekvésünk egybeesik a
szülők igényeivel, így e tevékenységünk során számíthatunk segítségükre, aktív közreműködésükre.
Alapelvünk, hogy nem az ismeretek gyarapítása, hanem a képességek, a kreativitás és a személyiség
összehangolt fejlesztése a fő cél. Minden tanuló tehetséges valamiben, a nevelőtestület közös feladata, hogy
felfedezze azt, hogy miben. Az eredményes tehetséggondozás jótékony hatással van a gyerek személyiségének
fejlődésében, a harmonikus személyiség kialakulásában, ami kihat azokra a területekre is, amelyekben kevésbé
lenne eredményes, azaz motiváló eszköznek is használható.
A tanítás hatékonysága érdekében a lassabban és a gyorsabban haladó tanulók az egyéni sajátosságaiknak
megfelelő bánásmódhoz juthatnak. A párhuzamos osztályok tanulóiból olyan nívócsoportokat hozunk létre,
21
melyek összetétele a tanulók teljesítménye alapján változhat (a tehetséges, illetve a lassabban haladó tanulók
egyaránt átkerülhetnek másik csoportba).
A tehetséges tanulók csoportosítása jellemző tulajdonságaik alapján
Átlag feletti képességekkel rendelkezők:
Magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációs készség
Jó memória és beszédkészség
Kiváló matematikai, logikai, téri viszonyok átlátása
Speciális képességek (pl. zenei, pszichomotoros, stb.)
Alkalmazkodóképesség, új helyzetekben feltalálja magát
Kritikus, független gondolkodás
Gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás
A lényeges és lényegtelen szétválasztásának képessége
Kreatívak:
Gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás
Ötletgazdagság, szokatlan feladat- és helyzetmegoldások
Fogékonyság az új és különös, akár irracionális gondolatokra, tevékenységekre, alkotásokra
Kíváncsiság, merészség és szellemi játékosság
A konvenciókkal kevéssé törődés, non-konformizmus
Bizonytalan helyzetek toleranciája
Humorérzék
Feladat elkötelezettségük kiemelkedő:
Elmélyült érdeklődés, lelkesedés képessége
Bizonyos területeken meglepő mennyiségű ismeret
Kitartás, állhatatosság, önállóság, makacsság
Belülről motiváltak, érdeklődésvezéreltek
Önbizalom, hit saját képességükben, hogy fontos dolgot tudnak létrehozni
Magas célokat tűznek ki maguk elé az őket érdeklő területeken
Önkritikusok, mások kritikájára reakciójuk változó
Az előbbiekben felsorolt tulajdonságok közül néhány magatartási, alkalmazkodási problémák forrása lehet.
Fontosnak tartjuk, hogy ezeket a gyerekeket számukra megfelelő módon teljesítőkészségre és szociálisan
elfogadható beilleszkedésre neveljük, miközben sikerélményhez juttatjuk őket.
A tehetséggondozó programunk célja
Esélyegyenlőtlenség mérséklése
Az iskolába járó tanulók egyéni adottságainak, képességeinek felismerése
A tehetségek, valamint annak megjelenési formáinak megértése: tolerancia, segítő- és alkalmazkodóképesség
velük szemben
A tehetséges, de hátrányos helyzetű tanulók számára tehetségük kibontakoztatásához a lehetőségek
megteremtése, biztosítása
A tehetséges gyermekek szükségleteinek kielégítése (megismerés, alkotás, biztonság, elfogadottság)
22
Kreativitásuk, intellektusuk ösztönzése
A tanulók intellektuális képességeinek minél magasabb szintre juttatása
A tehetség kibontakozásához szükséges személyiségfejlesztés
A tehetséggondozás módszerei
A tehetségfejlesztésben az alábbi módszereket, illetve ezek kombinációját alkalmazzuk:
A gyorsítás, léptetés módszere: a tehetséges gyerek osztályt ugrik, egyszerre több év anyagát sajátítja el. Ezt az
eljárást csak akkor alkalmazzuk, ha a gyermek fizikailag, emocionálisan és szociálisan is érett arra, hogy nála
idősebbek között legyen.
Az elkülönítés módszere: a tehetséges gyerekek számára külön csoportokat szervezünk (nívócsoportos
oktatás).
A gazdagítás, dúsítás módszere: a normál iskolai munka mellett személyre szóló képzést kap a gyermek.
Ennek sokféle módját alkalmazzuk, a tanórán belüli differenciált foglalkozástól kezdve a különböző tanórán
kívüli tevékenységeken keresztül.
A képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek, szervezeti formák iskolánkban
A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményét, módszereit,
eszközeit, szervezeti formáit, és értékelési rendszerét.
A kötelező tanítási órákon:
Emelt óraszámú oktatás matematika és idegen nyelv tantárgyból
A feladatok nehézségi fokában való differenciálás
A feladatok mennyiségében való differenciálás
Az érdeklődő tanulók számára kiegészítő ismeretek nyújtása
A feldolgozás módszereiben való differenciálás – az önálló ismeretszerzés előtérbe helyezése
Képességek szerinti csoportok kialakítása, csoportbontásban történő oktatás
Kutatómunka a kötelező tananyagon kívüli ismeretek megszerzésére
Mennyiségileg, illetve minőségileg differenciált házi feladatok kijelölése
Differenciálást segítő taneszközök alkalmazása
Korszerű eszközök igénybevétele – Internet, multimédiás számítógépes programok
A tanórán kívül, egyéb szervezeti formában:
Egyéni és csoportos tehetséggondozó foglalkozás
Tehetséggondozó szakkörök, fakultációk, énekkar szervezése
Középiskolai előkészítő foglalkozások
Versenyekre felkészítés
Levelezőversenyeken való részvétel segítése
Pályázatokon való részvétel: tantárgyi iskolai versenyek meghirdetése
Iskolai rendezvényeken való részvétel
Fellépés iskolán kívül
Tömegsport foglalkozások
Iskolai sportkörök működtetése
Külső intézmény által szervezett foglalkozásokra irányítás
23
A versenyek a legtehetségesebb tanulók számára jelentenek kihívást. A jó eredmények örömet jelentenek a
gyermek és az őt felkészítő tanárnak, pozitív hatást gyakorolnak az iskola valamennyi diákjára, tanárára. Ezért
kihasználunk minden olyan lehetőséget, ahol tanítványaink megmutathatják, hogy melyik területen
tehetségesek.
6.1 A sakk, mint a képességfejlesztés játékos eszköze
A 2015-2016. tanévtől iskolánk is bekapcsolódik a Polgár Judit sakknagymester neve által fémjelzett
Sakkpalota Programba. Az alsó tagozatra kifejlesztett tanulási módszer egyaránt fejleszti a tanulási nehézséggel
küzdő, és a tehetséges tanulók gondolkodását, készségeit, képességeit. Kötelezően választott, önálló tárgyként,
heti 1 órában jelenik meg a Képességfejlesztő Sakk iskolánk mindkét alsó tagozatán, maga a módszer azonban
minden tantárgy oktatása során alkalmazható, hiszen alapkészségeket fejleszt.
A Polgár Judit Sakk Alapítvány egy egyedülálló, új módszertani programot dolgozott ki az általános
képességfejlesztésre, a logikus és kreatív gondolkodás elősegítésére, a digitális korban fellépő
gondolkodásfejlődési hiányosságok pótlására. A Nemzeti Alaptantervben, az általános iskolák alsó tagozatában,
2013-tól választható tantárgyként szereplő új tárgy a sakk alapszabályait és eszközrendszerét használva épül be
az általános tanterv alaptantárgyaiba, előmozdítva ezzel azok készségszintű elsajátítását. A sakkjáték
elsajátítása nem cél, hanem eszköz! Egy hihetetlenül hatékony eszköz a logikus, kreatív gondolkodás
fejlesztésére!
A programnak van egy másik áldásos hatása is a gyermekek képességeinek újszerű kibontakoztatása mellett.
Rövidtávú terveink szerint – Fóton és a térségben elsőként – Sakkpalota referenciaiskolává válhatunk, így
városunkban és a környéken lévő iskolákkal megnyílhat egy újfajta partnerkapcsolat is.
7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program
Felzárkóztatás
Elsősorban hosszabb távollét, mulasztás esetén, illetve egyéb okból történő lemaradás pótlása aktuális,
osztályfőnöki és szaktanári feladat. Vonatkozik a felzárkóztatás kötelezettsége azon diákokra is, akik szociális
hátrányokkal vagy tanulási nehézségekkel küzdenek. A tanulási nehézségekkel küzdők segítése elsősorban
korrepetálással és/vagy fejlesztéssel történik.
A tanulási kudarcok okainak feltárása főként szaktanári tanórai feladat, a megoldás legfontosabb eszközei:
sokoldalú foglalkoztatás, szükséges esetben ismétlés, gyakoroltatás, határidők kiszabása, differenciált értékelés
és osztályozás, szóbeli vagy írásbeli számonkérés előnyben részesítése, illetve legritkább esetben az
osztályzattal történő értékelés alóli felmentés.
Amennyiben tanulási kudarcok egy-egy szaktárgy esetében nagyobb számban mutatkoznak, az igazgató
feladata az ellenőrzés, és felmérés alapján az okok megállapítása, valamint a szükséges beavatkozás.
Fejlesztés
Egyre több tanköteles korú gyerek számára jelent gondot az írás, az olvasás, a matematika elsajátítása, melynek
különböző okai lehetnek. A nevelési tanácsadókból szakvéleménnyel érkező gyermekek szülei kérhetik az
iskola vezetőségétől a szakvéleményben foglaltak figyelembe vételét. Az iskola vezetősége a szakvélemény és
24
a szülői kérelem alapján határozatot hoz, hogy a gyermek további sikeres iskolai haladását segítse. Ennek
figyelembe vételével történik a gyermek további tanulmányi munkájának, magatartásának értékelése.
A fejlesztő órák mellett is gyengén teljesítő gyermekeket az iskola ismét a nevelési tanácsadóhoz irányítja
további vizsgálatra a háttérben húzódó okok pontos felderítése céljából. Iskolánkban fejlesztőpedagógus is
segíti ezeket a gyermekeket mind a három tagozaton.
ALSÓ TAGOZAT
Az óvodából szakvéleménnyel érkező gyermekeknél azonnal megkezdődik a fejlesztő munka a
szakvéleményben javasolt fejlesztési területeken.
Szeptember közepén valamennyi elsős tanuló egy csoportos szűrésen vesz részt, ahol a sikeres iskolakezdéshez
szükséges képességek szintjét mérjük fel.
A gyengén teljesítő gyerekek további egyéni vizsgálaton vesznek részt.
Az osztálytanítóval folyamatos konzultáció és tanórai megfigyelés után döntés születik a fejlesztő foglalkozás
szükségességéről. A szülők mind a vizsgálatról, mind a fejlesztés módjáról pontos tájékoztatást kapnak. A
szülők itt jelzik, hogy élnek-e az iskola fejlesztőpedagógiai szolgáltatásával.
A fejlesztőpedagógus feladatai:
- megmutatja azokat a játékokat, és egyéb eszközöket, melyek segítségével a családok az otthoni keretek között
hozzájárulhatnak gyermekük hatékony felzárkóztatásához,
- egyéni fejlesztési tervet készít 10-12 hetes időszakra,
- a fejlesztés folyamatáról, annak módjáról, illetve a fejlesztési terv újrafogalmazásáról a fejlesztőpedagógus és
az osztálytanító folyamatosan konzultál egymással,
- a szülők számára folyamatos lehetőséget biztosít, hogy a gyermek haladásáról, fejlődéséről tájékozódjanak,
- az osztálytanítóval napi kapcsolatot tart a gyermek tanulmányi munkájáról és viselkedéséről,
- tanítási órán is megfigyeli a gyermeket, évi legalább 3 alkalommal.
FELSŐ TAGOZAT ÉS GIMNÁZIUM
Az alsó tagozatos fejlesztő-felzárkóztató munka tovább folytatódik a felsőbb tagozatokon.
A fejlesztőpedagógus feladatai:
- Kiemelten fontossá válik a tanulási módszerek- és technikák tanítása a gyermekek számára az önálló tanulás
kialakításához.
- Fontos feladat az átmenet megkönnyítése, a támogató, sikerélményt nyújtó pedagógiai légkör megteremtése,
amely valamennyi felsős pedagógus feladata.
- A jól működő képességeket tudatosan fejleszti, megismerteti a gyermek értékeit, adottságait, erősíti az
önbecsülését.
- Egyénhez igazított követelmény kialakítása, a képesség, érdeklődés, terhelhetőség ismeretében.
- A tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén, ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a
kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.
- Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.
- A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel.
- Sikerélmény biztosítása.
- A tanulási, képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint a szakvéleményben jelzett
javaslatok figyelembe vétele.
Gyakorlati megvalósulás:
Délelőttönként, tanítási időben vagy tanítási órák után a gyermekek egyéni fejlesztő órán vesznek részt. A
fejlesztőpedagógus kötött órarend alapján dolgozik a gyermekkel a tanév során. Az osztálytanítóval
25
folyamatosan konzultálva, de nem az iskolai tananyag, hanem a gyermek képességei szerint halad. A gyermek
értékelése az osztálytanítóval egyeztetve történik. Célunk, hogy a gyermek a tanuláshoz szükséges képességeit
arra a szintre fejlesszük, amelynek elérése tőle elvárható.
A tantestület minden tagjának feladata a különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztése, a szakemberek
javaslata alapján. Feladat a folyamatos módszertani konzultáció, a fejlesztő pedagógus segítségével a személyre
szabott követelmény, értékelés kidolgozása.
A fejlesztő foglalkozásokat egyéb, egyénre szabott, tanulást megsegítő tevékenységek is kísérik. Saját, képzett
pedagógusunk vezetésével pedig gyógytestnevelés foglakozásokat szervezünk az iskolaorvos felmérése alapján
rászoruló diákoknak.
8. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők
segítése
A nehézségek okai
a szülők túl jó anyagi helyzete, a szülői törődés anyagi javakkal való kompenzálása,
a szülők hátrányos szociális helyzete, az ily körülmények között élő tanulók rivalizálása,
a túlzottan szigorú, rideg illetve liberális nevelés,
a csonka családok problémái,
egészségügyi problémák, hallás- és látássérült tanulók,
idegrendszeri problémák (dyslexia, dysgraphia, hiperaktivitás),
az elemi viselkedési normák nem kellő ismerete.
A nehézségek kezelése
kellő időt és alkalmat adunk a szabályok megismerésére, betartásuk gyakorlására, a tanulókkal való egyéni
foglalkozásra, feladatok adására, programok szervezésére,
a szülőkkel való kapcsolattartás rendszeressége is lehetőségeket ad problémamegoldásra,
a nevelők, az osztályfőnökök, és az iskolavezetés megfelelő együttműködése e téren (szükséges esetben az
igazgatóság behívja az érintett szülőket, megoldási javaslatokat tesz)
rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulókkal való foglalkozásra hivatott szakszolgálatokkal,
a nevelőtestület e kérdéseket toleranciával és empátiával kezeli,
az iskola egészséges légköre sokszor „magától” jó irányba tereli a problémás tanulókat.
Kiemelt pedagógiai feladatok
a növendékek alapos megismerése, problémáik föltárása,
a szaktanárok rendszeres jelzései az osztályfőnököknek,
az osztályfőnökök rendszeres jelzései az iskolavezetésnek,
az előre betervezett és szükség szerinti soron kívüli osztálymegbeszélések,
a tanártovábbképzésben az erre vonatkozó kurzusok előnyben részesítése,
a tanulmányi és szociális segítségadás lehetőségeinek gyarapítása,
a szabálytartás toleranciával párosított megkövetelése,
egyéni bánásmód, jutalmazás, büntetés.
Alapelvként kell szem előtt tartani, hogy minden diák Isten teremtménye. Mindent meg kell tenni értékük
érvényesüléséért, kibontakoztatásáért, küzdve értük a végsőkig; ugyanakkor egy-két tanulónak az
értékrendünkkel szembeni haladása, rossz példája nem uralhatják és zavarhatják egy bizonyos mértéken túl a
tanulóközösséget, annak munkáját és fejlődését.
26
9. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása
Iskolánk a gyermekvédelmi helyzet tekintetében szerencsésebbnek mondható a többi iskolánál, de ennek
ellenére mi sem tekinthetjük mellékesnek ezt a feladatot, hiszen a törvények és az igazságszolgáltatás
gyakorlata egyre nagyobb hangsúlyt helyez a családon belüli erőszak és a hozzá hasonló negatív jelenségek
megfékezésére. A gyermekvédelmi intézmények egyre inkább támaszkodnak az iskola segítségére annak
érdekében, hogy felderítsék a gyermekeket veszélyeztető családi körülményeket. A fentiek értelmében, a
gyermekvédelem részének tekintjük az iskolánkban kialakult jó hagyományokat, amelyek a következők:
Keresztény erkölcsiség és értékrend, amely mindenfajta erőszakot és gyermeki bántalmazást elutasít.
A család és az iskola rendszerességre épülő kapcsolata, családlátogatások, tájékozódás az otthoni
körülményekről.
Szegény sorsú, hátrányos helyzetű tanulók anyagi segítése az iskola lehetőségeihez mérten.
Problémák esetén a családtagok eljuttatása egyházi intézményekhez, ahol segítséget kaphatnak. (Pl.
alkoholmissziós szolgálat, lelkigondozás, stb.).
Osztálymegbeszélések, esetmegbeszélések, amelyek során a kollegák tájékoztatják egymást a problémás
tanulókról.
A fentiek mellett az ifjúság- és gyermekvédelmi felelős rendszeresen elvégzi a tanulók felmérését a szolgálatok
által készített szakmai anyagok alapján, a jelzett problémákról tájékozódik és tájékoztatja az osztályfőnököket.
A gyermekvédelmi felelős ezen túlmenően rendszeres kapcsolatot tart a helyi szakmai szolgálattal, de a nem
fóti lakhelyű gyerekeknél is kezdeményezi a szolgálat bevonását a segítségnyújtásba. Részt vesz a fegyelmi
ügyek kivizsgálásában, és ha a problémának gyermekvédelmi összefüggése is van, akkor intézkedik.
A tevékenység céljai
a tanulók és családi, szociális viszonyaik minél sokrétűbb megismerése, a fenyegető veszélyek föltérképezése,
együttműködés a szülőkkel, nevelőtársakkal, diákönkormányzattal, hatósággal, hivatott állami és
önkormányzati szervezetekkel, társadalmi, egyházi egyesületekkel,
a tanulók minél gazdagabb iskolai tevékenységének, programjának biztosítása, a veszélyek ellensúlyozása,
az iskola családias légkörének megőrzése.
A tevékenység eszközei
személyes beszélgetések, szülői értekezletek, megbeszélések, osztályértekezletek, fogadóórák, szükséges
esetben családlátogatás, környezettanulmány készítése,
kulturált szórakozási lehetőségek biztosítása az iskolában,
kulturált szórakozási lehetőségek iskolán kívül (kirándulások, táborozások),
az iskolai testnevelési és sporttevékenység kiemelt támogatása,
az iskolán kívüli sportolás ösztönzése és elismerése,
egészséges életmódra nevelés (lásd osztályfőnöki tanterv és tevékenység),
felvilágosítás, propaganda,
az iskola egész közösségi, kulturális programja, hagyományaink ápolása,
az iskola követelményrendszerének érvényesítése,
szükség esetén jelzés a hatóságoknak, fegyelmi eljárás.
A tevékenységben közreműködők
ifjúság- és gyermekvédelmi felelős,
osztályfőnökök, szaktanárok, az iskola vezetősége és a DÖK (saját jogkörében),
lelkipásztorok, hitoktatók,
szabadidős programot szervező pedagógusok.
27
A munkarend szerinti családlátogatásokon, konkrét problémák esetén végzett család-háttérvizsgálatokon
szerzett információk kiértékelésének eredményeit a gyermekvédelmi tevékenységben hasznosítjuk, az
osztályfőnöki munkánkban, egyéni fejlesztési terveinkben, nevelési célkitűzéseinkben pedig felhasználjuk.
10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Alapelvek
a szociálisan hátrányos helyzet nem akadálya az iskolába való jelentkezésnek,
szociális okok miatt diák nem kényszerül tanulmányai abbahagyására, vagy egyéb, az iskola munkatervében
szereplő programokból nem maradhat ki,
gyermekjóléti és karitatív szolgálatokkal való kapcsolattartásunk rendszeres, így a különböző adományok,
kedvezményes lehetőségek rászorulókhoz való közvetítésében közreműködünk.
Az iskola eszközei
az iskola takarékosságra törekszik a tankönyvek, taneszközök előírása terén, nem követel költséges
felszereléseket (testnevelés, ünnepélyek),
a szociális hátránnyal küzdőknek saját erőből is igyekszünk támogatást nyújtani,
a törvény által meghatározott módon ingyenes tankönyveket biztosítunk a rászorulóknak,
menzai kedvezményeket adunk a jogosult rászorulóknak az érvényes jogszabályok, és önkormányzati
határozatok alapján
Szociális támogatás megállapításának és elosztásának elvei
Amennyiben lehetőség nyílik az intézmény számára tanulói támogatás, vagy tankönyvsegély megállapítására,
az csak az osztályfőnök véleményének kikérése után kerülhet elosztásra.
A menzai kedvezmények, szociális támogatások, tankönyvsegély elosztásáról az Iskolaszék és a nevelőtestület
véleményét is kikérjük.
Az elosztás során - a szociális helyzet figyelembevételével - az osztályok közötti létszám-arányosságra is
törekszünk.
11. A tanulói részvétel rendje az intézmény döntési folyamataiban
Intézményünkben a tanulók nagyobb közössége alatt a teljes tanulólétszám felénél minimum eggyel több tanulót
értjük. Igaz ez a szám tagozati, vagy telephelyi bontásban is a mindenkori tagozati, vagy telephelyi létszámtól
függetlenül.
A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésben ki kell kérni a diák-önkormányzat véleményét is. A
véleménykérés módja lehet egy diákgyűlésen felvetett napirendi pont, vagy akár a diákelnök meghívása egy
tantestületi értekezletre, ahol a diákságot érintő témáról szó esik. A diákságnak általában véleményezési,
hozzászólási és elfogadási joga van az iskolai döntések során.
Mint iskolánk stratégiai partnereinek, a diákoknak a véleménye fontos az intézmény egészét illetően. A jól
megválasztott diákképviselők és elnök, valamint a katalizátor-szerepet betöltő diák-önkormányzatot segítő
pedagógus összehangolt munkája révén, remek kezdeményezések valósulhatnak meg. Egy ilyen közösség
szerepe egy iskolai döntési folyamatban nem csupán előírt, de hasznos és elengedhetetlen is.
28
12. Kapcsolattartás az iskola főbb partnereivel
12.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák
Tanulóink elsődlegesen az osztályközösségbe, majd az évfolyamba, tagozatra és az iskolai közösségbe
tagozódnak. Minden közösség élén pedagógusok állnak, akik egyben a kapcsolattartásért is felelős személyek.
Osztályfőnöki órákon, tagozati gyűléseken felmerülő kérdések megválaszolása, illetve illetékes személyhez
való továbbítása a közösség vezetőjének a feladata. A tanulók bármely közösségét érintő változásokat,
értesítéseket a legrövidebb idő alatt közöljük az érintettekkel.
Az osztályközösségek által a diák-önkormányzatba delegált tagokon keresztül ez az információáramlás és
együttműködés még intenzívebb formát ölt. A heti rendszerességgel történő ülésekről, és az aktuális hírekről,
döntésekről osztályfőnöki órákon számolnak be a diák-képviselők, illetve itt kapnak felkérést arra, hogy a
tanulók közösségét érintő kérdéseket és problémákat tárják a Diákönkormányzat elé.
12.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák
Iskolánkban, kezdetektől fogva rendszeres és szervezett a szülők és az iskola kapcsolata. A törvényi
szabályozástól függetlenül, intézményünk küldetéséből következően, a család és az iskola kapcsolatának
nagyobb a szerepe és a feladata. A kapcsolattartás hivatalos módjait és szervezeti kereteit egyébként az iskolai
és az Iskolaszéki SZMSZ, valamint a Házirend is tartalmazza. Az Iskolaszék aktív jelenlétével az iskola és a
szülői közösség szervezeti együttműködése biztosított. Az együttműködés további fejlesztése érdekében
rendszeres konzultációt folytatunk a szülőkkel a problémák megoldása érdekében, szükség esetén az
iskolaorvos, a védőnő, és a Gyermekjóléti szolgálat segítségül hívásával.
A szülők – diákok – pedagógusok közötti kapcsolat javítása folyamatos, ugyanakkor állandó feladatot jelent.
Intézményünk kidolgozta a COMENIUS II. teljes körű minőségbiztosítási rendszert, amelynek szerves része a
partnerközpontú működés biztosítása. Ennek keretében többször is megtörtént a szülők és a diákok
elégedettségének mérése, intézkedések történtek a szükséges javítások megtételére, illetve az intézkedések után
ismételten elégedettségi mérésekre került sor.
A kapcsolattartás hivatalos formái
Személyes, szóbeli: Írásbeli:
szülői értekezletek
fogadóórák
szülői fórumok
nyílt napok
családlátogatások
szülők, pedagógusok közös programjai
személyes beszélgetések
üzenő füzet, E-napló
írásos tájékoztatók
szülői elektronikus levelezőlista
igény és elégedettségi felmérések
iskolai honlap működtetése
12.3 A Közösségi Szolgálat
A 2011. évi CXC. törvény 6.§ (2) bekezdésében meghatározott 50 óra közösségi szolgálatban minden
gimnazista diákunk részt vesz, aki 2016. május-júniusában, illetve ezután tesz majd érettségi vizsgát. A
29
közösségi szolgálat alapgondolata egybe cseng keresztény életvitelünkkel, így diákjaink könnyedén találnak
olyan partnerintézményt, ahol e kötelezettségüket teljesíteni tudják. Választásukat segítendőn, az iskolával már
partnerkapcsolatban álló intézmények folyamatosan bővülő listája az iskola honlapján hozzáférhető.
Kijelölt mentortanár is segíti a diákokat a közösségi szolgálat elvégzésében. Figyelemmel kíséri a
lehetőségeket, a diákok naplóinak a vezetését, és szükség esetén a választásban is segít a tanulóknak. A napló
utolsó lapjain szerepelnek azok a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések, amelyek segítenek a
munkavállalóknak és a munkáltatóknak is abban, hogy ez a nemes célt szolgáló tevékenység törvényes keretek
között folyjon.
13. Tanulmányok alatti vizsgák
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
az osztályozó vizsgákra,
a javítóvizsgákra,
a különbözeti vizsgákra,
és a záróvizsgára terjed ki.
A vizsgaszabályzat hatálya
kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít,
aki 8. évfolyamon tanul, tehát tanév végén záróvizsgát tesz.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga
letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
13.1 Osztályozó vizsga
Az évfolyam teljes anyagából, vagy egyes tantárgyakból tehető iskolai vizsga, amelyre magántanulók,
hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók
jelentkezhetnek, illetve kötelezettek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden
évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Amennyiben a tanuló olyan tárgyból kíván előrehozott érettségi
vizsgát tenni, amelynek a tantervi követelményeit a helyi tanterv szerint az írásbeli vizsgaidőszak megkezdéséig
még nem teljesíti, osztályozó vizsgát kell tennie azoknak az évfolyamoknak az anyagából, amelyeknek a helyi
tanterv szerint hiányzik az év végi jegye.
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti részletes követelményeit az iskola Házirendje
tartalmazza.
30
13.2 Javítóvizsga
Augusztusban szervezett vizsga azon tanulók számára, akik elégtelen osztályzatot kaptak valamely kötelező
tantárgyból az adott tanévben. A vizsgabizottság minimum 3 tagú. Az itt szerzett osztályzat a bizonyítvány és a
törzslap megfelelő záradékába kerül. Elégtelen osztályzat esetén az évfolyam megismétlésére kerül sor, sikeres
vizsgát követően a tanuló a következő évfolyamba lép.
13.3 Különbözeti vizsga
Az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek
(tananyagok) összevetése után, a szaktanár javaslatára. Bizottság előtti vizsga. Az osztályozó és különbözeti
vizsgák idejét az igazgató határozza meg.
13.4 Záróvizsga
A 8. osztály végén tartandó belső vizsga, amelynek az eredménye hármas súllyal számít bele a tanév végi
osztályzatba. Vizsgarendünk biztosítja, hogy a 8. osztály végén tartandó vizsga eredményeiből tanulóink és
szüleik felmérhessék, hogy gyermeküknek milyen mértékben sikerült az általános iskolai ismeretanyagot
elsajátítani, és milyen alapokra épülhetnek majd a középiskolai tanulmányok. A vizsgák időpontjait, és a
szükséges felkészülési napokat az iskola mindenkori éves munkarendje tartalmazza.
A szóbeli vizsgákon a bizottság minimum 2 tagú, a szaktanárok mellett általában a munkaközösség-vezető,
vagy az igazgató által megbízott személy van jelen. Sikeresnek az a záróvizsga minősül, amelyen a tanuló a
maximális pontszám legalább 40%-át eléri. Az értékelés módja: a teljesítmény (eredmény) %-ban és
osztályzatban kifejezve. Az értékelésnél a szakértői véleménnyel rendelkező tanulóknál a fejlesztőpedagógus
véleményét is figyelembe vesszük.
A záróvizsga tárgyai és módjai
- Magyar nyelv és irodalom írásbeli,
- Magyar irodalom szóbeli,
- Matematika írásbeli,
- Történelem szóbeli,
- Idegen nyelv írásbeli és szóbeli,
- Természettudományok írásbeli,
- Informatika gyakorlati.
Az írásbeli vizsgarész 60 percig tart, a szóbeli rész – elegendő felkészülési időt követően – maximálisan 10
perces feleletet jelent, a gyakorlati vizsga pedig egy számítógépen elvégzett feladat, amelyet szintén
tételszerűen húznak ki a tanulók.
A tételeket felső tagozatos tanulmányaik során folyamatosan, de különösképpen a 7-8. évfolyamon dolgozzuk /
dolgoztatjuk ki a tanulókkal, és vizsgahelyzetet „szimulálva” számoltatjuk be őket – már a záróvizsgát
megelőző tanévekben is – az erre kijelölt tanítási órákon.
A záróvizsga ponthatárai
A fentiek értelmében, a záróvizsgán nyújtott teljesítmény értékelése a következőképpen történik:
0 – 39 % elégtelen ( 1 )
31
40 – 54 % elégséges ( 2 )
55 – 69 % közepes ( 3 )
70 – 84 % jó ( 4 )
85 – 100 % jeles ( 5 )
14. Az érettségi vizsga és témakörei
A 12. évfolyam sikeres befejezése után következő külső, állami vizsga, amelynek rendjét, követelményeit az
érettségi vizsga vizsgaszabályzat határozza meg. Érettségi vizsgára a tanulókat az iskola készíti fel. A
középszintű érettségi vizsgát a tanuló a saját iskolájában teszi le. Az emelt szintű érettségi vizsgát a tanuló az
arra kijelölt oktatási intézményben, független vizsgabizottság előtt teszi le. A rendes érettségi vizsgán kívül a
következő vizsgák letételére is lehetőség van iskolánkban:
Előrehozott érettségi vizsga
Ismétlő érettségi vizsga (csak a május-júniusi vizsgaidőszakban)
Pótló érettségi vizsga (csak a május-júniusi vizsgaidőszakban)
Kiegészítő érettségi vizsga
Javító érettségi vizsga
A különböző tantárgyak részletes érettségi vizsgakövetelményeit a 40/2002. (V.24.) OM rendelet tartalmazza.
Tanulóinkat értelemszerűen e követelményrendszer alapján készítjük fel az érettségi vizsgákra. A hittan
tantárgy érettségi vizsgakövetelményeit a különböző felekezetek egyházi törvényei, illetve zsinati határozatai is
tartalmazzák.
A tanórákon biztosítjuk a tanulók felkészülését a középszintű érettségi vizsgára minden tantárgyból.
14.1 Választható közép-, ill. emelt szintű vizsgatárgyak, érettségihez szükséges
helyi tantervi követelmények
Iskolánk a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül a következő tantárgyakból vállal érettségi vizsgára való
felkészítést:
közép szinten: biológia, informatika, testnevelés
emelt szinten: biológia, földrajz
Érettségi vizsga tehető bármelyik választható tantárgyból, aminek a helyi tantervi követelményeit a tanuló
minden évfolyamra teljesítette és tudását osztályzattal értékelték.
14.2 A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az
oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények
Az emelt szintű érettségire felkészítés a 11-12. évfolyamokon tantárgyanként heti plusz 2 órában történik. A
felkészítést azokból a tantárgyakból tesszük lehetővé, amelyekre a tanulók 10. évfolyam végén jelzik igényüket,
tantárgyanként akár 3 tanuló jelentkezése esetén is.
Az emelt szintű érettségi tantárgyanként részletes vizsgakövetelményeit a 40/2002. (V.24.) OM rendelet
tartalmazza, tanulóinkat a NAT és e követelményrendszer alapján készítjük fel a vizsgákra.
A fejlesztési feladatokat és követelményeket a helyi tanterv és az éves tanmenetek tartalmazzák.
A középszintű érettségi vizsga témakörei
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv Irodalom
Ember és nyelv Szerzők és művek
32
Kommunikáció
A magyar nyelv története
Nyelv és társadalom
A nyelvi szintek
A szöveg
A retorika alapjai
Stílus és jelentés
Életművek a magyar irodalomból
Portrék
Látásmódok
A kortárs irodalomból
Világirodalom
Színház és dráma
Az irodalom határterületei
Regionális kultúra
Értelmezési szintek
Témák, motívumok
Műfajok, poétika
Korszakok, stílustörténet
Történelem
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra
Népesség, település, életmód
Egyén, közösség, társadalom
Modern demokráciák működése
Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
Szabad (problémaközpontú) témakör
Élő idegen nyelvek
Személyes vonatkozások, család
A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos
állomásai (fordulópontjai)
Családi élet, családi kapcsolatok
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
Személyes tervek
Ember és társadalom
A másik ember külső és belső jellemzése
Baráti kör
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal,
felnőttekkel
Női és férfi szerepek
Ünnepek, családi ünnepek
Öltözködés, divat
Vásárlás, szolgáltatások (posta)
Hasonlóságok és különbségek emberek közt
Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások,
szórakozási lehetőségek
A városi és a vidéki élet összehasonlítása
Növények és állatok a környezetünkben
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben:
Mit tehetünk környezetünkért vagy a természetért?
Időjárás
Az iskola
Saját iskolájának bemutatása
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör,
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
Az iskolai élet eseményei, hagyományok
A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába
állás
Életmód
Napirend, időbeosztás
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen
táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség
megőrzésében, testápolás)
Étkezési szokások a családban
Ételek, kedvenc ételek
Étkezés iskolai menzán, éttermekben,
gyorséttermekben
Gyakori betegségek, sérülések, baleset
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
Kulturális események
Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a
tömegközlekedés
Nyaralás itthon, illetve külföldön
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése,
megszervezése
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
A technikai eszközök a mindennapi életben
Matematika
Gondolkodási módszerek, halmazok, logika,
kombinatorika, gráfok
Halmazok
halmazműveletek,
Függvények, az analízis elemei
A függvény
Egyváltozós valós függvények
A függvények grafikonja, függvény-
33
számosság, részhalmazok
Matematikai logika
fogalmak,
tételek és bizonyítások a matematikában
Kombinatorika
Gráfok
Számelmélet, algebra
Alapműveletek
A természetes számok halmaza, számelmélet
oszthatóság, számrendszerek
Racionális és irracionális számok
Valós számok
Hatvány, gyök, logaritmus
Betűkifejezések
Nevezetes azonosságok
Arányosság, százalékszámítás
Egyenletek, egyenletrendszerek,
egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek
Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek
Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek
Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek
Magasabb fokú egyenletek
Négyzetgyökös egyenletek
Nem algebrai egyenletek
Abszolút-értékes egyenletek
Exponenciális és logaritmikus egyenletek
Trigonometrikus egyenletek
Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek
Középértékek, egyenlőtlenségek
transzformációk
A függvények jellemzése
Sorozatok
Számtani és mértani sorozatok
Végtelen mértani sor
Kamatos kamat, járadékszámítás
Geometria, koordinátageometria, trigonometria
Elemi geometria
Térelemek
A távolságfogalom segítségével definiált
ponthalmazok
Geometriai transzformációk
Egybevágósági transzformációk síkban
Hasonlósági transzformációk
Síkbeli és térbeli alakzatok
Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek,
sokszögek, kör
Térbeli alakzatok
Vektorok síkban és térben
Trigonometria
Koordinátageometria
Pontok, vektorok
Egyenes
Kör
Kerület, terület
Felszín, térfogat
Valószínűség számítás, statisztika
Leíró statisztika
Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése,
különböző ábrázolásai
Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai
mutatók
A valószínűség számítás elemei
Informatika
Információs társadalom
A kommunikáció
A kommunikáció általános modellje
Információs és kommunikációs technológiák és
rendszerek
Számítógépes információs rendszerek az
iskolában és a gazdaságban
Közhasznú információs források
Információ és társadalom
Az informatika fejlődéstörténete
A modern információs társadalom jellemzői
Informatika és etika
Jogi ismeretek
Informatikai alapismeretek – hardver
Jelátalakítás és kódolás
Analóg és digitális jelek
Az adat és az adatmennyiség
Bináris számábrázolás
Bináris karakterábrázolás
Bináris kép- és színkódolás
Bináris hangkódolás
A számítógép felépítése
A Neumann-elvű számítógépek
Táblázatkezelés
A táblázatkezelő használata
A program indítása
A munkakörnyezet beállítása
A táblázatkezelő menürendszere
A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása
A táblázatok felépítése
Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány,
munkalap
Adatok a táblázatokban
Adattípusok
Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás
A cellahivatkozások használata
Képletek szerkesztése, konstans, hivatkozás,
függvény
Táblázatformázás
Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése
Karakter-, cella- és tartományformázások
Cellák és tartományok másolása
Táblázatok, szövegek, diagramok
Egyszerű táblázat készítése
Formázási lehetőségek
Diagramtípus kiválasztása, diagramok
34
A (személyi) számítógép részei és jellemzőik:
Központi feldolgozó egység, memória,
buszrendszer, interfészek (illesztő), ház,
tápegység, alaplap
A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti
eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti
eszközök, háttértárak
A (személyi) számítógép részeinek
összekapcsolása és üzembe helyezése
Hálózatok
Informatikai alapismeretek – szoftver
Az operációs rendszer és főbb feladatai
Az operációs rendszerek (fajtái) részei és
funkciói, az operációs rendszer felhasználói
felülete
Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása,
másolása, mozgatása, törlése, átnevezése
Állományok típusai, keresés a háttértárakon
Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás,
másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás,
megnyitás
Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, ki-
csomagolás, archiválás, adatvédelem
A szoftver- és a hardverkarbantartó (segéd)
programjai: víruskeresés és irtás, víruspajzs,
lemezkarbantartás,
A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be-
és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem
Szövegszerkesztés
A szövegszerkesztő használata
A program indítása
A munkakörnyezet beállítása
A szövegszerkesztő menürendszere
Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása
Szövegszerkesztési alapok
Szövegbevitel, szövegjavítás
Karakterformázás
Bekezdésformázás
Felsorolás, számozás
Tabulátorok használata
Oldalformázás
Szövegjavítási funkciók
Keresés és csere
Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés
Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár,
elválasztás
Táblázatok, grafikák a szövegben
Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba
rendezés
Körlevélkészítés
Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más
objektumok beillesztése a szövegbe, valamint
formázásuk
szerkesztése
Problémamegoldás táblázatkezelővel
Tantárgyi feladatok megoldása
A mindennapi életben előforduló problémák
Adatbázis kezelés
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord,
mező, kulcs
Az adatbázis-kezelő program interaktív
használata
Adattípusok
Adatbevitel, adatok módosítása, törlése
Adatbázisok létrehozása, karbantartása
Alapvető adatbázis-kezelési műveletek
Lekérdezések, függvények használata
Keresés, válogatás, szűrés, rendezés
Összesítés
Képernyő és nyomtatási formátumok
Űrlapok használata
Jelentések használata
Információs hálózati szolgáltatások
Kommunikáció az Interneten
Elektronikus levelezési rendszer használata
Állományok átvitele
WWW
Keresőrendszerek
Távoli adatbázisok használata
Weblap készítés
Hálózati dokumentumok szerkezete
Weblap készítése Web-szerkesztővel
Formázási lehetőségek
Prezentáció és grafika
Prezentáció (bemutató)
A program indítása
A munkakörnyezet beállítása
A program menürendszere
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat,
rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-
minta) és formázása
Grafika
A program indítása
A munkakörnyezet beállítása
A program menürendszere
Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása
Képek beillesztése, formázása
Könyvtárhasználat
Könyvtárak
A könyvtár fogalma, típusai
Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem,
szabadpolcos rendszer, multimédia övezet
A helyben használható és a kölcsönözhető
könyvtári állomány
A könyvtári szolgáltatások
Dokumentumok
Nyomtatott dokumentumok
Nem nyomtatott dokumentumok, illetve
adathordozók (kazetta, diakép, film, CD,
mágneslemez, DVD)
35
Tájékoztató eszközök
Katalógusok
Adatbázisok
Közhasznú információs források (pl.
telefonkönyv, menetrend, térkép)
Fizika
A testek haladó mozgása
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Egyenletes körmozgás
Mozgások szuperpozíciója
Egyetemes tömegvonzás
Dinamika
A tehetetlenség törvénye
Newton II. törvénye
Erő-ellenerő törvénye
Erőtörvények
Erők együttes hatása
A lendület-megmaradás
Körmozgás dinamikai vizsgálata
Munka, energia
A munka értelmezése
Mechanikai energia-fajták
A mechanikai energia-megmaradás törvénye
A teljesítmény és hatásfok
Az ideális gáz kinetikus modellje
Hőtani alapjelenségek
Gázok állapotváltozásai
Az anyag atomos szerkezete
Molekuláris hőelmélet
A hőtan I. főtétele
Halmazállapot-változások, kalorimetria
A hőtan II. főtétele
Halmazállapot-változások
Elektrosztatika
Elektromos alapjelenségek
Az elektromos tér
Kondenzátorok
Egyenáramok
Az egyenáram
Az elemi töltés
Egyenáramú hálózatok
Elektromos teljesítmény
Rezgések, hullámok. Elektromágneses hullámok.
Mechanikai rezgés
Mechanikai hullámok
A hang hullám-tulajdonságai
A fény, mint elektromágneses hullám
Hullámoptika
A fény kettős természete
Elektromágneses indukció
A mágneses tér
Lorentz-erő
Mozgási indukció
Nyugalmi indukció
Elektromágneses hullámok
Modern fizika
Az elektron kettős természete
Atommodellek
Magfizika
Az atommag szerkezete
A radioaktivitás
Maghasadás
Magfúzió
Csillagászat
Egyetemes tömegvonzás
Csillagfejlődés
Kozmológia alapjai
Űrkutatás
A fizikatörténet fontosabb személyiségei
Felfedezések, találmányok, elméletek
Sugárvédelem
Sugárvédelem a természetben
Biológia
Az élőlények testfelépítésének és
életműködéseinek változatossága
A vírusok, a prokarióták és az eukarióta
egysejtűek
Az állatok teste és életműködései
A növények teste és életműködései
A gombák teste és életműködései
A sejtek felépítése és anyagcseréje
Az ember egyedfejlődése
Általános egészségtan
Egészségügyi ismeretek
Az öröklődés
Egy gén által meghatározott tulajdonság
öröklődése
Több tulajdonság egyidejű öröklődése
Gének kölcsönhatása
36
A sejtek felépítése
A sejtek anyagcsere folyamatai
A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai
Az ember önfenntartó életműködései és ezek
szabályozása
Az önfenntartó működések áttekintése
Az idegi és hormonális szabályozás
A keringési rendszer
Az immunitás
A táplálkozás
A légzés
A bőr és a mozgás
A kiválasztás
Az ember szaporodása és egyedfejlődése
Az ember szaporodása
A gének és a környezet hatása a tulajdonságok
kialakításában
A genetikai ismeretek a gyakorlatban
A populációk és az életközösségek
A populációk tulajdonságai és változásai
Az élettelen környezeti tényezők és ezek
változásai
Ökológiai rendszerek
Természetes és mesterséges életközösségek
Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra
Az evolúció alapjai és bizonyítékai
Az evolúció folyamata
Az ember evolúciója
A bioszféra jelene és jövője
Kémia
Általános kémia
Atomszerkezet
Kémiai kötések
Molekulák, összetett ionok
Anyagi halmazok
Kémiai átalakulások
Szervetlen kémia
Hidrogén
Nemesgázok
Halogénelemek és vegyületeik
Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik
A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik
A széncsoport elemei és vegyületeik
Fémek
Hidrogén
Nemesgázok
Halogénelemek és vegyületeik
Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik
A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik
A széncsoport elemei és vegyületeik
Szerves kémia
A szerves vegyületek általános jellemzői
Szénhidrogének
Halogéntartalmú szénhidrogének
Oxigéntartalmú szerves vegyületek
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
Szénhidrátok
Fehérjék
Nuklein savak
Műanyagok
Energiagazdálkodás
Kémiai számítások
Az anyagmennyiség
Gázok
Oldatok, elegyek, keverékek
Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel
kapcsolatban
Termokémia
Kémiai egyensúly
Kémhatás
Elektrokémia
Földrajz
A térképi ábrázolás
Térképi gyakorlatok
Csillagászat
A kőzetburok és földtörténet
A levegőburok
A vízburok földrajza
A földfelszín formakincse
A földrajzi övezetesség
A természetföldrajzi övezetesség hatása a
társadalom életére
Az ember szerepe a társadalmi és gazdasági
folyamatokban
- A népesség- és település-földrajzi jellemzők
- A világgazdaság általános jellemzése,
szerkezetének átalakulása és jellemző
folyamatai
A világgazdasági pólusok
A Kárpát-medence természet- és társadalom-
földrajzi sajátosságai
Magyarország földrajza
Európa földrajza
A kontinensek általános természet- és
társadalom-földrajzi képe: Ázsia, Afrika,
Ausztrália-Óceánia, Amerika
A geoszférák környezeti problémáinak
kapcsolatai
A népesség, a termelés és a fogyasztás
növekedésének földrajzi következményei
A környezeti válság kialakulása és az ellene
folytatott küzdelem
37
Ének - zene Rajz
Éneklés
Népzene
Műzene
Középkor
Reneszánsz
Barokk
Bécsi klasszika
Romantika
Századforduló
XX. századi és kortárs zene
Zenefelismerés
Népzene
Műzene
Reneszánsz
Barokk
Bécsi klasszika
Romantika
Századforduló
XX. századi és kortárs zene
Zeneelmélet
Dallamírás
Barokk
Bécsi klasszika
Stíluskörön kívül
Alkotás
Vizuális nyelv
A vizuális nyelv alapelemei
A vizuális nyelvi elemek viszonyai
Technikák
Ábrázolás, látványértelmezés
Formaértelmezés
Térértelmezés
Színértelmezés
Mozgásértelmezés
Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás
Befogadás
Megjelenítés sajátosságai
Technikák
Vizuális kommunikáció
Tárgy és környezetkultúra
Kifejezés és képzőművészet
Testnevelés
Általános ismeretek
A magyar sportsikerek
A harmonikus testi fejlődés
Az egészséges életmód
Testi képességek
Gimnasztika
Atlétika
Torna
Ritmikus gimnasztika
Küzdősportok, önvédelem
Úszás
Testnevelési - és Sportjátékok
Természetben űzhető sportok
Gyakorlati ismeretek
Gimnasztika
Atlétika
Futások, ugrások, dobások
Torna
Talajtorna
Szekrényugrás
Felemáskorlát
Gerenda
Ritmikus gimnasztika
Nyújtó
Korlát
Küzdősportok, önvédelem
Úszás
Testnevelési és sportjátékok
Kézilabda
Kosárlabda
Labdarúgás
Röplabda
Hittan
Evangélikus hittan
1. Biblia
ÓSZÖVETSÉG
1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a
próféták
aranykoráig
2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták
aranykorától a
hellenista korig
3. Dogmatika
A hit alapkérdései
Hit Istenben
Jézus a Krisztus
A Szentlélek közössége4. Az egyházi esztendő
Az egyházi esztendő ünnepei, az ünnepek
gyökerei, jelentősége; Az ünnepek liturgiája
38
ÚJSZÖVETSÉG
3. Krisztus misztériuma az evangéliumok alapján
4. Az apostolok kora az Újszövetség fényében
2. Egyháztörténet
Krisztus egyházának születése
A kereszténység államvallássá válása
A középkor egyháza
A magyar egyház kialakulása
A reformáció
A reformáció Magyarországon
Magyar felvilágosodás és pietizmus
A 19. század: forradalmak és elvilágiasodás
A magyar evangélikus / baptista egyház
a19. században
A kereszténység útkeresése a modern világban
Evangélikus / Baptista egyház a 20. századi
Magyarországon
5. Etika
A jézusi etika
Az ember helye a világban
Felelősségünk a teremtett világ, az élet védelme
és embertársaink iránt
A keresztény etika normái a családi élet, munka
és társadalmi élet területén
6. Világvallások
A történelmi Isten-kinyilatkoztatás vallásai
Az örök világtörvény vallásai
Mai vallási áramlatok
7. Kompetenciák
Szövegértelmezés
Etikai esetelemzés
Református hittan (témaköreiben megegyezik a Baptista hittan témaköreivel)
I. Bibliaismeret
1. Ószövetség
2. Alapvető ószövetségi bevezetés-tudományi
ismeretek
3. Újszövetség
4. Alapvető újszövetségi bevezetés-tudományi
ismeretek
5. Kortörténeti ismeretek
II. Egyháztörténet
6. Krisztus egyházának története
7. A saját felekezet története
III. Dogmatika
8. Az egyház tanítása
IV. Az egyházi esztendő
9. Ünnepek, ünnepi időszakok
V. A keresztyén erkölcsi élet – etika
10. A keresztyénség erkölcsi tanítása
VI. Világvallások
11. A nagy világvallások alapvető gondolatai
12. Mai vallási áramlatok
VII. Egyházismeret
13. A saját egyház mai élete
14. Egyházzene
15. A szűkebb közösség
VIII. Kompetenciák
16. Szövegértelmezés
17. Esetelemzés
Római katolikus hittan
I. Biblia
ÓSZÖVETSÉG
1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a
próféták
aranykoráig
2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától
a
hellenista korig
ÚJSZÖVETSÉG
3. Krisztus misztériuma az evangéliumok alapján
4. Az apostolok kora az Újszövetség fényében
II. Egyháztörténelem
5. Az egyház ókora és középkora
6. Az egyház újkora és legújabb kora
Kompetenciák
Szövegértelmezés
Esetelemzés
III. Dogmatika
7. Ünnepeink liturgiája és dogmatikája (Krisztus
megváltó tevékenysége, Mariológia)
(A görög szertartású tanulók saját liturgikus
hagyományuk alapján mutatják be a dogmatikai
tanítást.)
8. Az Eukarisztia és a szentségek
(A görög szertartású tanulók saját liturgikus
hagyományuk alapján mutatják be a dogmatikai
tanítást.)
IV. A keresztény erkölcsi élet
9. Az ember erkölcsi lény
10. Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás
V. Vallás - világvallások
11. A vallás és a Krisztusesemény bizonyossága
12. Az egyház és a kinyilatkoztatás
39
15. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
15.1 A tanulói jogviszonyról
A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A
felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt.
A képzés ideje alatti más iskolából való átvételről szintén az igazgató dönt, ő szabja meg az esetleg szükséges
különbözeti vizsga tárgyait és határidejét. A felvételt írásban kell kérni.
Amennyiben az iskola felvételi rendszere bármelyik feltételének nem felel meg a tanuló, az igazgató
elutasíthatja felvételi kérelmét, amit írásban közöl a tanuló képviselőjével. A jelentkezés elutasítása esetén az
iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező tanuló – kiskorú esetén a szülő – figyelmét, hogy a döntés ellen
jogorvoslattal élhet.
A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. Beiratkozást követően valamennyi tanuló részt vehet az
iskola rendezvényein. A tanulók csak az első tanév megkezdésével jogosultak szociális támogatás,
tankönyvtámogatás, étkezési kedvezmény igénybevételére.
Megszűnik a tanuló jogviszonya:
ha egy másik iskola átvette,
a tanulmányok befejezésével,
nem tanköteles tanuló esetében kimaradással,
ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása meghaladja a 30 órát,
ha a nem tanköteles tanulót fegyelmi határozattal kizárják,
ha a tanköteles tanulót fegyelmi határozattal a fogadó iskola átvette.
15.2 Az intézmények közti átjárhatóság biztosítása
Az átjárhatóság biztosítása kettős feladatot jelent: reális többlet erőfeszítés mellett lehetővé tenni a korábban
máshol tanuló diákok átvételét a mi iskolánkba, illetve folyamatosan biztosítani annak feltételét, hogy a nálunk
tanuló diákok sikeresen folytathassák tanulmányaikat egy másik intézményben.
Tantárgyi programjaink tartalmazzák mindazon ismereteket, amelyeket az új Nemzeti Alaptanterv az egyes
műveltségterületekhez minden iskola számára előír, így az iskolát váltó, az adott évfolyamot sikeresen teljesítő
diákjaink rendelkeznek a megfelelő osztályfokon támasztott követelményekkel.
A mindenkori fogadó intézmények igazgatói egyes tárgyakból különbözeti vizsgát írhatnak elő a felvételi
beszélgetés tapasztalatai, illetve a tanítók / szaktanárok javaslatai alapján.
15.3 A felvételi eljárás különös szabályai
Alapfeltételek
A szülő a gyermekét keresztény szellemiségben kívánja nevelni, és ebben hajlandó együttműködni az iskolával.
A szülő az iskolánk sajátosságainak megismerése után, azokat magára és gyermekére nézve kötelezőnek
fogadja el.
Általános feltételek
40
A törvény adta lehetőséggel élve, a felvétel során a keresztény családok gyermekeinek biztosítunk elsőbbséget
az előre meghatározott létszámkereten belül. Lelkészi véleményt kérünk.
Más településekről is fogadunk diákokat.
Tandíj nincs.
Az iskola díjmentesen biztosítja a napközit és a tanulószobát, valamint a tanórán kívüli iskolai szakköröket.
Túljelentkezés esetén előnyt élveznek
akik hitüket megvalló keresztény családból jönnek,
akiket egyházközségük, gyülekezetük lelkésze ajánl,
akiknek a testvére az intézmény tanulója, vagy tanulója volt,
akik fóti lakhellyel rendelkeznek.
Iskolánk megismerésének lehetőségei
Nyílt napokat tartunk, amelyek időpontjait az éves Munkarendben határozzuk meg.
A nyílt napon kívüli időpontokban is (előre történő egyeztetéssel) várjuk az érdeklődő szülőket és diákokat,
hogy betekintést adjunk mindennapjainkba.
A környék óvodáiban, iskoláiban meghívásra továbbtanulási tájékoztatókat tartunk.
Igényesen elkészített, általános iskolai és gimnáziumi „Hívogató” kiadványainkat eljuttatjuk a fóti, és a
környező települések óvodáiba, iskoláiba.
Középiskolai továbbtanulási börzéken veszünk részt.
Iskolánk honlapja folyamatosan elérhető: www.okusuli.hu.
15.4 Felvétel az 1. osztályba
A következő tanév első osztályosainak felvételére az államilag meghatározott Tanév rendje szerint tavasszal
kerül sor. Felvételi vizsga nincs, viszont az iskolaérettség igazolása szükséges.
Az alsó tagozat megismerésének lehetőségei
Nyílt napok: Az első osztályosok beiratkozásához közeledve a leendő első osztályt tanító pedagógusok az
érdeklődő szülőknek nyílt napot tartanak (mind az öregfalusi, mind a kisalagi alsó tagozaton), általában március
végén vagy április elején. Pontos idejéről tájékoztatjuk a szülőket iskolánk honlapján, az iskolai hirdető
tábláinkon és "Első osztályos hívogató” című kiadványunkban, amelyet megtalálnak az egyházközségekben és
az óvodákban.
Hívogató napokat tartunk több alkalommal, rendszerint szombati napokon, amelyeken kézműves, néptánc,
bábozás, éneklés, sport és egyéb foglalkozások során kölcsönösen ismerkedünk leendő kisdiákjainkkal.
A beiratkozás előtt két héttel szülői tájékoztatót tartunk, amikor az érdeklődő szülők megismerhetik az iskola
sajátosságait, az ebből következő programokat, kötelezettségeket, valamint a beiratkozás pontos menetét. Ekkor
is találkozhatnak a leendő első osztályos tanítókkal. Ezen ismeretek birtokában a szülők dönthetnek a
beiratkozásról. A tájékoztató alkalmával kérjük, hogy a szülők mutassák be az óvodai iskolaérettségről, és az
esetleg bármilyen okból készült szakvéleményt, valamint a lelkészi véleményt.
Fontosnak tartjuk, hogy a szülői tájékoztatón mindkét szülő vegyen részt, hogy az iskola sajátosságainak
megismerése után közösen dönthessenek az iskolaválasztásról. A kötelezettségek vállalását beiratkozás előtt
egy nyilatkozat aláírásával tudatosítjuk a szülőkben.
A szülői tájékoztató után, de még a hivatalos beiratkozási időpont előtt értesítjük a tájékoztatón megjelent
szülőt, ha nem tudjuk felvenni gyermekét egyik első osztályunkba sem.
15.5 Általános felvételi eljárás a 9. osztályba
Gimnáziumunk sajátosságai
A gimnázium tagozatkódja: 01.
41
Világnézetileg elkötelezett, keresztény értékrenden alapuló oktatás és nevelés.
Négy osztályos általános tantervű gimnáziumi oktatás.
Évfolyamonként egy-egy osztály.
Két idegen nyelv: haladó angol/német, kezdő angol/német/francia.
Kis létszámú nyelvi csoportok.
Emelt szintű érettségire felkészítő órák.
Órarendi keretek között, hetente kétszer felekezeti hittan óra.
Honismereti program: Nemzetjáró Kirándulás a határon túli magyar lakta területekre.
Magas szintű művészeti oktatás.
Szabadidős programok széles választéka.
15.6 Felvétel saját nyolcadikos diákjainknak (a folyamatos továbbhaladás
feltételei) Saját diákjaink a felvételi vizsga alól mentesülnek, amennyiben az alábbi feltételeknek megfelelnek:
a felső tagozatos tanulmányok során a kötelező érettségi tárgyak (magyar nyelv és irodalom, matematika,
történelem, idegen nyelv) érdemjegye legalább közepes legyen,
a felső tagozatos tanulmányok során a tanulmányi átlag érje el a 3,5-et,
a felső tagozatos tanulmányok során a magatartás és szorgalom jegy legalább 4-es legyen,
rendszeresen járjon hittanra,
a felső tagozat tantestülete és az osztályfőnök javasolja a felvételét.
Ha a tanuló írt központi írásbeli felvételit és annak eredménye jobb, mint a hozott pontok összege, akkor a jobb
eredményt vesszük figyelembe.
15.7 Felvétel más iskolából érkező diákoknak A felvételi eljárás államilag szabályozott rendjét minden tanévben rendelet tartalmazza, amelyben a felvételi
eljárás legfontosabb időpontjai megtalálhatók.
A központilag egységes követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgára közvetlenül a vizsgát szervező
intézményben kell jelentkezni, általában december 10-ig.
A felvételi vizsga két részből áll:
A) Központi írásbeli vizsga
a központi írásbeli vizsgára intézményünkben is lehet jelentkezni
az írásbeli vizsga megkezdése előtt 30 perccel kell megjelenni, személyi azonosításra alkalmas okmánnyal,
íróeszközzel (tollal),
használható segédeszközök: csak körző és vonalzó.
B) Szóbeli vizsga
beszélgetés, amelyre azokat a tanulókat hívjuk be, akiknek a Jelentkezési lapján háromnál több elégséges
osztályzat nem szerepel,
szükséges dokumentumok: a központi írásbeli vizsga Eredménylapja, írásbeli lelkészi vélemény, a tanuló
ellenőrzője,
fontos kérés, hogy a tanuló legalább egyik szülője is legyen jelen a beszélgetésen,
az időpontok és a felvételizők pontos beosztása a vizsga előtt egy héttel, az iskola honlapján olvasható.
A vizsgázók teljesítményének értékelése
Az ideiglenes felvételi jegyzékben szereplő pontszám a hozott pontokból [50], az írásbelin [100], és a szóbelin
szerzett pontokból [50] tevődik össze, a következőképpen:
42
a hozott pontok (7. osztály év végi, 8. osztály félévi osztályzatok magyar nyelv, magyar irodalom, matematika,
történelem, és idegen nyelv tárgyakból) → 25 %
a központi írásbeli eredménye (matematika, magyar nyelv és irodalom) → 50 %
a szóbeli beszélgetés tapasztalatai, és az abból képzett pontok alapján → 25 %
A szóbeli vizsgán a pontszámítás szempontjai: saját diák, lelkészi vélemény, fóti lakos, hittanra járás, a tanuló
motiváltsága (egyaránt 5-5%-ot jelent).
Pontazonosság esetén a döntés a következő szempontok alapján történik:
saját tanulónk,
kötelező érettségi tantárgyak átlaga 5-8. évfolyamon,
magatartás,
fóti lakos.
A felvételi beszélgetésen részt vesz a felvételiző és szülei, valamint az igazgató, az igazgatóhelyettes, és a
leendő osztályfőnök. Célunk, hogy lehetőséget teremtsünk a családnak és az iskolának is egymás nevelési
elveinek és értékrendjének megismerésére, hogy mindkét fél részéről felelős döntés születhessen.
Speciális elbírálási szabályok
Amennyiben a BTM tanuló úgy dönt, hogy megírja a központi írásbeli vizsgát, akkor a vizsgára történő
jelentkezéskor a vizsgát szervező intézményhez a vizsgaszervezést érintő speciális körülményekre, illetve
eszközökre vonatkozó kérelmet nyújthat be az igazgatóhoz.
Az BTM tanuló az írásbeli vizsga során a szakértői véleménybe foglaltak alapján az alábbi kedvezményekre
lehet jogosult:
időhosszabbítás,
segédeszköz használata,
illetve az értékelési rendszer egy részlete alóli felmentés.
A központi írásbeli vizsgára vonatkozó speciális elbírálást minden esetben, írásos kérelemben kell igényelni az
írásbeliztető intézményben. A kérelmet, valamint a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési
tanácsadó szakértői véleményét az írásbeli vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési lappal együtt kell
benyújtani az iskolához. Mivel a speciális körülményekre vonatkozó kérelem a vizsgaszervezést is érinti,
fontos, hogy azt jóval a vizsga előtt, már a vizsgára való jelentkezéskor átadják az intézménynek. A kérelmet a
központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatója bírálja el. Az igazgató a szakértői vélemény alapján
hoz döntést arról, hogy milyen kedvezményeket biztosít az BTM tanulónak az írásbeli vizsga során. Az
igazgató döntését határozatba foglalja, amelyet a központi írásbeli vizsga előtt eljuttat a tanulóhoz és a
szülőhöz.
15.8 Felvétel másik iskolából bármelyik évfolyamra
Tanév közben két alkalommal szervezünk felvételit: január hónapban a tanév második félévére jelentkezőknek,
és május hónapban a következő tanévre jelentkezőknek. Különösen indokolt esetben, ettől eltérő időpontban is
fogadunk jelentkezőket.
A felvételi eljárás folyamata
1. A tanuló szülei írásban kérvényezik az intézmény igazgatójánál az iskolába való felvételt, mellékelve az
előző két tanév bizonyítványának másolatát, lelkészi véleményt, és a bármilyen okból készült szakvéleményt.
43
2. A kérvény alapján a családot (a szülőt és a diákot) felvételi beszélgetésre hívjuk, előre egyeztetett
időpontban, ahol kérjük az ellenőrző bemutatását. A felvételi beszélgetésen részt vesz az igazgató,
igazgatóhelyettes, a tagozatvezető és osztályfőnök. Cél, hogy kölcsönösen lehetőséget teremtsünk a családnak
és az iskolának is egymás nevelési elveinek és értékrendjének megismerésére, hogy mindkét fél részéről felelős
döntés születhessen.
3. A felvételi beszélgetést követő legkésőbb 5 munkanapon belül az iskola értesíti a szülőket, hogy gyermekük
felvételt nyert-e az iskolába. Pozitív elbírálás esetén tájékoztatást adunk a beiratkozás módjáról is.
44
II. HELYI
TANTERV
45
16. A tantárgyi struktúra és az óratervi táblák
16.1 A választott kerettanterv megnevezése
Helyi tanterv nagy részének elkészítéséhez az 51/2012. (XII. 21.) „EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának
és jóváhagyásának rendjéről” 1-7. mellékleteit használtuk fel.
A felekezeti hittanoktatás helyi tantervei az egyházak honlapjain közzétett tantervi javaslatok alapján készültek
el. A baptista egyház nem tett közzé saját tantervet, ezért a református egyház ajánlását fogadtuk el a baptista
hittanoktatás alapjaként.
16.2 Óratervi táblák
A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.
Óraterv a kerettantervekhez <> 1 - 4. évfolyam
Tantárgyak 1. 2. 3. 4.
Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6
Idegen nyelvek 2
Matematika 4 4 4 4
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27
Óraterv a kerettantervekhez <>5-8. évfolyam
Tantárgyak 5. 6. 7. 8.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4
Idegen nyelvek 3 3 3 3
Matematika 4 3 3 3
Erkölcstan 1 1 1 1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 2 2
Természetismeret 2 2
Fizika 2 1
46
Kémia 1 2
Biológia-egészségtan 2 1
Földrajz 1 2
Ének-zene 1 1 1 1
Dráma és tánc/
Hon- és népismeret 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Informatika 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31
Óraterv a kerettantervekhez <>9-12. évfolyam
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
Történelem 2 2 3 3
Matematika 3 3 3 3
Etika 1
1. idegen nyelv 3 3 3 3
2. idegen nyelv 3 3 3 3
Fizika 2 2 2
Biológia 2 2 2
Kémia 2 2
Földünk és környezetünk 2 2
Rajz és vizuáliskultúra 1 1
Ének-zene 1 1
Technika és életvitel 1
Informatika 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Művészettörténet 1 1
Mozgóképkultúra és
médiaismeret 1 1 1
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
A több változatban készült kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Tantárgy, évfolyam Változat Tantárgy megnevezése Változat
Magyar NY. és I. 5-12. A Kémia 7-10. A
Matematika 5-12. B Ének-zene 5-8. A
47
Biológia 7-12. A Ének-zene 1-4. B
Fizika 6-11. B Technika 5-8, 12. A
48
A 2007. évi (régi) NAT és az ÚJ KERETTANTERV alkalmazásának ütemezése
5 tanévre lebontva
TANÉVEK É V F O L Y A M O K
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
2012-2013. NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT
2013-2014. ÚJ KER NAT NAT NAT ÚJ KER NAT NAT NAT ÚJ KER NAT NAT NAT
2014-2015. ÚJ KER ÚJ KER NAT NAT ÚJ KER ÚJ KER NAT NAT ÚJ KER ÚJ KER NAT NAT
2015-2016. ÚJ KER ÚJ KER ÚJ KER NAT ÚJ KER ÚJ KER ÚJ KER NAT ÚJ KER ÚJ KER ÚJ KER NAT
2016-2017. ÚJ KER ÚJ KER ÚJ KER ÚJ KER ÚJ KER ÚJ KER ÚJ KER ÚJ KER ÚJ KER ÚJ KER ÚJ KER ÚJ KER
1. ÓRATERVI TÁBLA
a 2007. évi (régi) NAT-ban szereplő javasolt ALAP óraszámok alapján
Tantárgyak É V F O L Y A M O K
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 4 4 4 4 4 4 4 4
Történelem 2 2 2 2 2 2 3 3
Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 4
49
Hit- és Erkölcstan
1. idegen nyelv 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3
2. idegen nyelv 3 3 3 3
Környezetismeret / Természetismeret 1 1 1 2 2 2
Fizika 2 1,5 2 2 2
Biológia 1,5 1,5 1 2 2
Kémia 1 1 2 2
Földünk és környezetünk 2 1,5 2 2
Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1 1 1
Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 0,5
Hon- és népismeret 0,5 0,5
Informatika 0,5 1 1 1 1 1
Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5
Néptánc
Művészettörténet 1 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 1 1 1
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1
ÖSSZESEN: 18,5 18,5 19,5 20,5 23 23,5 27 26 28,5 29,5 25,5 23,5
Szabadon tervezhető órakeret: 2 2 3 3 2 3 3 4 4 6 8 7
Rendelkezésre álló órakeret: 20,5 20,5 22,5 23,5 25 26,5 30 30 32,5 35,5 33,5 30,5
2. ÓRATERVI TÁBLA
az ÚJ KERETTANTERV-ben szereplő javasolt ALAP óraszámok alapján
50
Tantárgyak É V F O L Y A M O K
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 4 4 3 4 4 4 4 4
Történelem 2 2 2 2 2 2 3 3
Matematika 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3
Hit- és Erkölcstan / Etika 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1. idegen nyelv 2 3 3 3 3 3 3 3 3
2. idegen nyelv 3 3 3 3
Környezetismeret / Természetismeret 1 1 1 1 2 2
Fizika 2 1 2 2 2
Biológia 2 1 2 2 2
Kémia 1 2 2 2
Földünk és környezetünk 1 2 2 2
Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1
Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1
Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1
Hon- és népismeret 1
Informatika 1 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5
Néptánc
Művészettörténet 1 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 1 1
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1
ÖSSZESEN: 23 23 22 24 26 25 28 28 31 32 29 27
Szabadon tervezhető órakeret: 2 2 3 3 2 3 3 3 4 4 6 8
Rendelkezésre álló órakeret: 25 25 25 27 28 28 31 31 35 36 35 35
51
2 0 1 4 - 2 0 1 5. t a n é v
3. ÓRATERVI TÁBLA
A NORMÁL ÓRASZÁMÚ TANTÁRGYAKAT TANULÓ DIÁKOKRA
NORMÁL ÓRASZÁM
É V F O L Y A M O K
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tantárgyak
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
Magyar nyelv és irodalom 7 8 7 8 8 8 7 7,5 4 4,5 4 4,5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2,5 2 2,5 2 2,5 3 3,5 3 3,5 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4,5 4 4 3 4 4 4 4 4 3 3,5 3 3 3 3,5 4 4 Hit- és Erkölcstan (Áhítat) 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 1 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 Hittan 0 2 0 2 0 2 0 2 1. idegen nyelv 1 1 2 2,5 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3,5 3 3 3 3 2. idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 Körny.ism. / Term.ism. 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 Fizika 0 1 2 2 1,5 1,5 2 2 2 2 2 2 Biológia 1,5 2 1,5 2 2 2 2 2 2 2,5 Kémia 1 1,5 1 1,5 2 2 2 2 Földünk és környezetünk 2 2 1,5 1,5 2 2 2 2 Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1,5 1 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1,5 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 1 0 1
52
Hon- és népismeret 1 1 Informatika 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 4 5 4 2,5 4 2,5 2,5 5 4 5 4 2,5 5 2,5 3 5 4 5 4 2,5 5 2,5 3 Néptánc 0 1 0 1 0 1 0 0,5 0 1 0 1 0 1 0 1 Művészettörténet 1 1 1 1 Mozgóképk. és médiaism. 1 1 1 1 0 1 1 1 1. Érettségi előkész. (ÉEK1) 0 2 0 2 2. Érettségi előkész. (ÉEK2) 0 2 0 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Korrepetálás 0 1 0 1
ÖSSZESEN: 23 25 23 25 19,5 23 20,5 23,5 26 28 25 28 27 33 26 31 31 36 32 37 25,5 36 23,5 32
Szabadon tervezhető órakeret:
2 0 2 0 3 -0,5 3 0 2 0 3 0 3 -3 4 -1 4 -1 4 -1 8 -2,5 7 -1,5
Fenntartói többlet órakeret:
0 0 0,5 0 0 0 3 1 1 1 2,5 1,5
Rendelkezésre álló órakeret ÖSSZESEN:
25 25 25 25 22,5 23 23,5 23,5 28 28 28 28 30 33 30 31 35 36 36 37 33,5 36 30,5 32
Bontott órák száma** (piros színnel jelölve):
0 0 1 2,5 5 5 10 8 16 (+8)
15 (+8)
22 (+8)
26 (+8)
MIND ÖSSZESEN: 25 25 24 26 33 33 43 39 42 42 58 58
Finanszírozott órakeret:
52 52 52 55 51 51 56 56 57 57 58 58
Felhasználható óra (egyéb foglalkozás):
27 27 28 29 18 18 13 17 15 15 0 0
4. ÓRATERVI TÁBLA
AZ EMELT ÓRASZÁMÚ ANGOLT TANULÓ DIÁKOKRA
53
EMELT ANGOL
ÓRASZÁM
É V F O L Y A M O K
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tantárgyak ja
vaso
lt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
Magyar nyelv és irodalom 7 8 7 8 8 8 7 7,5 4 4,5 4 4,5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2,5 2 2,5 2 2,5 3 3,5 3 3,5 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4,5 4 4 3 4 4 4 4 4 3 3,5 3 3 3 3,5 4 4 Hit- és Erkölcstan (Áhítat) 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 1 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 Hittan 0 2 0 2 0 2 0 2 1. idegen nyelv 1 1 2 2,5 3 3 3 3 3 5 3 3 3 4 3 3,5 3 3 3 3 2. idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 Körny.ism. / Term.ism. 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 Fizika 0 1 2 2 1,5 1,5 2 2 2 2 2 2 Biológia 1,5 2 1,5 2 2 2 2 2 2 2,5 Kémia 1 1,5 1 1,5 2 2 2 2 Földünk és környezetünk 2 2 1,5 1,5 2 2 2 2 Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1,5 1 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1,5 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 1 0 1 Hon- és népismeret 1 1 Informatika 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 4 5 4 2,5 4 2,5 2,5 5 4 5 4 2,5 5 2,5 3 5 4 5 4 2,5 5 2,5 3 Néptánc 0 1 0 1 0 1 0 0,5 0 1 0 1 0 1 0 1 Művészettörténet 1 1 1 1 Mozgóképk. és médiaism. 1 1 1 1 0 1 1 1 1. Érettségi előkész. (ÉEK1) 0 2 0 2
54
2. Érettségi előkész. (ÉEK2) 0 2 0 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Korrepetálás 0 1 0 1
ÖSSZESEN: 23 25 23 25 19,5 23 20,5 23,5 26 28 25 28 27 35 26 31 31 36 32 37 25,5 36 23,5 32
Szabadon tervezhető órakeret:
2 0 2 0 3 -0,5 3 0 2 0 3 0 3 -5 4 -1 4 -1 4 -1 8 -2,5 7 -1,5
Fenntartói többlet órakeret:
0 0 0,5 0 0 0 5 1 1 1 2,5 1,5
Rendelkezésre álló órakeret ÖSSZESEN:
25 25 25 25 22,5 23 23,5 23,5 28 28 28 28 30 35 30 31 35 36 36 37 33,5 36 30,5 32
Bontott órák száma** (piros színnel jelölve):
0 0 1 2,5 5 5 12 8 16 (+8)
15 (+8)
22 (+8)
26 (+8)
MIND ÖSSZESEN: 25 25 24 26 33 33 47 39 42 42 58 58
Finanszírozott órakeret:
52 52 52 55 51 51 56 56 57 57 58 58
Felhasználható óra (egyéb foglalkozás):
27 27 28 29 18 18 9 17 15 15 0 0
5. ÓRATERVI TÁBLA
AZ EMELT ÓRASZÁMÚ MATEMATIKÁT TANULÓ DIÁKOKRA
EMELT MATEMATIKA
ÓRASZÁM
É V F O L Y A M O K
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
55
Tantárgyak
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
Magyar nyelv és irodalom 7 8 7 8 8 8 7 7,5 4 4,5 4 4,5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2,5 2 2,5 2 2,5 3 3,5 3 3,5 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4,5 4 4 3 4 4 5 4 4 3 3,5 3 3 3 3,5 4 4 Hit- és Erkölcstan (Áhítat) 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 1 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 Hittan 0 2 0 2 0 2 0 2 1. idegen nyelv 1 1 2 2,5 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3,5 3 3 3 3 2. idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 Körny.ism. / Term.ism. 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 Fizika 0 1 2 2 1,5 1,5 2 2 2 2 2 2 Biológia 1,5 2 1,5 2 2 2 2 2 2 2,5 Kémia 1 1,5 1 1,5 2 2 2 2 Földünk és környezetünk 2 2 1,5 1,5 2 2 2 2 Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1,5 1 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1,5 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 1 0 1 Hon- és népismeret 1 1 Informatika 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 4 5 4 2,5 4 2,5 2,5 5 4 5 4 2,5 5 2,5 3 5 4 5 4 2,5 5 2,5 3 Néptánc 0 1 0 1 0 1 0 0,5 0 1 0 1 0 1 0 1 Művészettörténet 1 1 1 1 Mozgóképk. és médiaism. 1 1 1 1 0 1 1 1 1. Érettségi előkész. (ÉEK1) 0 2 0 2 2. Érettségi előkész. (ÉEK2) 0 2 0 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Korrepetálás 0 1 0 1
56
ÖSSZESEN: 23 25 23 25 19,5 23 20,5 23,5 26 28 25 28 27 34 26 31 31 36 32 37 25,5 36 23,5 32
Szabadon tervezhető órakeret:
2 0 2 0 3 -0,5 3 0 2 0 3 0 3 -4 4 -1 4 -1 4 -1 8 -2,5 7 -1,5
Fenntartói többlet órakeret:
0 0 0,5 0 0 0 4 1 1 1 2,5 1,5
Rendelkezésre álló órakeret ÖSSZESEN:
25 25 25 25 22,5 23 23,5 23,5 28 28 28 28 30 34 30 31 35 36 36 37 33,5 36 30,5 32
Bontott órák száma** (piros színnel jelölve):
0 0 1 2,5 5 5 10 8 16 (+8)
15 (+8)
22 (+8)
26 (+8)
MIND ÖSSZESEN: 25 25 24 26 33 33 44 39 42 42 58 58
Finanszírozott órakeret:
52 52 52 55 51 51 56 56 57 57 58 58
Felhasználható óra (egyéb foglalkozás):
27 27 28 29 18 18 12 17 15 15 0 0
6. ÓRATERVI TÁBLA
AZ EMELT ÓRASZÁMÚ ANGOLT és MATEMATIKÁT TANULÓ DIÁKOKRA
EMELT ANGOL és MATEMATIKA
ÓRASZÁM
É V F O L Y A M O K
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tantárgyak
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
Magyar nyelv és irodalom 7 8 7 8 8 8 7 7,5 4 4,5 4 4,5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2,5 2 2,5 2 2,5 3 3,5 3 3,5
57
Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4,5 4 4 3 4 4 5 4 4 3 3,5 3 3 3 3,5 4 4 Hit- és Erkölcstan (Áhítat) 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 1 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 Hittan 0 2 0 2 0 2 0 2 1. idegen nyelv 1 1 2 2,5 3 3 3 3 3 5 3 3 3 4 3 3,5 3 3 3 3 2. idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 Körny.ism. / Term.ism. 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 Fizika 0 1 2 2 1,5 1,5 2 2 2 2 2 2 Biológia 1,5 2 1,5 2 2 2 2 2 2 2,5 Kémia 1 1,5 1 1,5 2 2 2 2 Földünk és környezetünk 2 2 1,5 1,5 2 2 2 2 Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1,5 1 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1,5 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 1 0 1 Hon- és népismeret 1 1 Informatika 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 4 5 4 2,5 4 2,5 2,5 5 4 5 4 2,5 5 2,5 3 5 4 5 4 2,5 5 2,5 3 Néptánc 0 1 0 1 0 1 0 0,5 0 1 0 1 0 1 0 1 Művészettörténet 1 1 1 1 Mozgóképk. és médiaism. 1 1 1 1 0 1 1 1 1. Érettségi előkész. (ÉEK1) 0 2 0 2 2. Érettségi előkész. (ÉEK2) 0 2 0 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Korrepetálás 0 1 0 1
ÖSSZESEN: 23 25 23 25 19,5 23 20,5 23,5 26 28 25 28 27 36 26 31 31 36 32 37 25,5 36 23,5 32
Szabadon tervezhető órakeret:
2 0 2 0 3 -0,5 3 0 2 0 3 0 3 -6 4 -1 4 -1 4 -1 8 -2,5 7 -1,5
Fenntartói többlet órakeret:
0 0 0,5 0 0 0 6 1 1 1 2,5 1,5
58
Rendelkezésre álló órakeret ÖSSZESEN:
25 25 25 25 22,5 23 23,5 23,5 28 28 28 28 30 36 30 31 35 36 36 37 33,5 36 30,5 32
Bontott órák száma** (piros színnel jelölve):
0 0 1 2,5 5 5 12 8 16 (+8)
15 (+8)
22 (+8)
26 (+8)
MIND ÖSSZESEN: 25 25 24 26 33 33 48 39 42 42 58 58
Finanszírozott órakeret:
52 52 52 55 51 51 56 56 57 57 58 58
Felhasználható óra (egyéb foglalkozás):
27 27 28 29 18 18 8 17 15 15 0 0
2 0 1 5 - 2 0 1 6. t a n é v
7. ÓRATERVI TÁBLA
A NORMÁL ÓRASZÁMÚ TANTÁRGYAKAT TANULÓ DIÁKOKRA
NORMÁL ÓRASZÁM
É V F O L Y A M O K
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tantárgyak
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
Magyar nyelv és irodalom 7 8 7 8 6 7 7 7 4 4,5 4 4,5 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2,5 2 2,5 2 2,5 3 3,5 3 3,5 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4 3 4 4 4 3 3,5 3 3 3 3,5 4 4 Hit- és Erkölcstan (Áhítat) 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 0 1 0 1 0 1 1 1 0 1
59
Hittan 0 2 0 2 0 2 0 2 1. idegen nyelv 0 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3,5 3 3 3 3 2. idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 Körny.ism. / Term.ism. 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 Fizika 0 1 2 2 1,5 1,5 2 2 2 2 2 2 Biológia 2 2 1,5 2 2 2 2 2 2 2 Kémia 1 1,5 1 1 2 2 2 2 Földünk és környezetünk 1 1,5 1,5 1,5 2 2 2 2 Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1,5 1 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Hon- és népismeret 1 1 Informatika 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 4 5 4 5 4 2,5 4,5 5 4 5 4 5 5 2,5 5 5 4 5 4 5 5 2,5 5 Néptánc 0 1 0 1 0 1 0 0,5 0 1 0 1 0 1 0 1 Művészettörténet 1 1 1 1 Mozgóképk. és médiaism. 1 1 1 1 0 1 1 1 1. Érettségi előkész. (ÉEK1) 0 2 0 2 2. Érettségi előkész. (ÉEK2) 0 2 0 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Készségfejlesztő SAKK 0 1 0 1
ÖSSZESEN: 23 25 23 25 22 25 20,5 24 26 28 25 28 28 31 26 30,5 31 36 32 37 29 36 23,5 34
Szabadon tervezhető órakeret:
2 0 2 0 3 0 3 -0,5 2 0 3 0 3 0 4 -0,5 4 -1 4 -1 6 -1 7 -3,5
Fenntartói többlet órakeret:
0 0 0 0,5 0 0 0 0,5 1 1 1 3,5
Rendelkezésre álló órakeret ÖSSZESEN:
25 25 25 25 25 25 23,5 24 28 28 28 28 31 31 30 30,5 35 36 36 37 35 36 30,5 32
60
Bontott órák száma** (piros színnel jelölve):
0 0 2 2 5 5 10 9 16 (+8)
15 (+8)
22
(+8)
28 (+8)
MIND ÖSSZESEN: 25 25 27 26 33 33 41 39,5 42 42 58 58
Finanszírozott órakeret:
52 52 52 55 51 51 56 56 57 57 58 58
Felhasználható óra (egyéb foglalkozás):
27 27 25 29 18 18 15 16,5 15 15 0 0
8. ÓRATERVI TÁBLA
AZ EMELT ÓRASZÁMÚ ANGOLT TANULÓ DIÁKOKRA
EMELT ANGOL
ÓRASZÁM
É V F O L Y A M O K
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tantárgyak
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
Magyar nyelv és irodalom 7 8 7 8 6 7 7 7 4 4,5 4 4,5 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2,5 2 2,5 2 2,5 3 3,5 3 3,5 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4 3 4 4 4 3 3,5 3 3 3 3,5 4 4 Hit- és Erkölcstan (Áhítat) 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 0 1 0 1 0 1 1 1 0 1 Hittan 0 2 0 2 0 2 0 2 1. idegen nyelv 0 2 2 2 3 3 3 3 3 5 3 5 3 4 3 3,5 3 3 3 3 2. idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 Körny.ism. / Term.ism. 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 Fizika 0 1 2 2 1,5 1,5 2 2 2 2 2 2 Biológia 2 2 1,5 2 2 2 2 2 2 2
61
Kémia 1 1,5 1 1 2 2 2 2 Földünk és környezetünk 1 1,5 1,5 1,5 2 2 2 2 Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1,5 1 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Hon- és népismeret 1 1 Informatika 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 4 5 4 5 4 2,5 4,5 5 4 5 4 5 5 2,5 5 5 4 5 4 5 5 2,5 3 Néptánc 0 1 0 1 0 1 0 0,5 0 1 0 1 0 1 0 1 Művészettörténet 1 1 1 1 Mozgóképk. és médiaism. 1 1 1 1 0 1 1 1 1. Érettségi előkész. (ÉEK1) 0 2 0 2 2. Érettségi előkész. (ÉEK2) 0 2 0 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Készségfejlesztő SAKK 0 1 0 1
ÖSSZESEN: 23 25 23 25 22 25 20,5 24 26 28 25 28 28 33 26 32,5 31 36 32 37 29 36 23,5 32
Szabadon tervezhető órakeret:
2 0 2 0 3 0 3 -0,5 2 0 3 0 3 -2 4 -2,5 4 -1 4 -1 6 -1 7 -1,5
Fenntartói többlet órakeret:
0 0 0 0,5 0 0 2 2,5 1 1 1 1,5
Rendelkezésre álló órakeret ÖSSZESEN:
25 25 25 25 25 25 23,5 24 28 28 28 28 31 33 30 32,5 35 36 36 37 35 36 30,5 32
Bontott órák száma** (piros színnel jelölve):
0 0 2 2 5 5 12 11 16 (+8)
15 (+8)
22
(+8)
26 (+8)
MIND ÖSSZESEN: 25 25 27 26 33 33 45 43,5 42 42 58 58
Finanszírozott órakeret:
52 52 52 55 51 51 56 56 57 57 58 58
62
Felhasználható óra (egyéb foglalkozás):
27 27 25 29 18 18 11 12,5 15 15 0 0
9. ÓRATERVI TÁBLA
AZ EMELT ÓRASZÁMÚ MATEMATIKÁT TANULÓ DIÁKOKRA
EMELT MATEMATIKA
ÓRASZÁM
É V F O L Y A M O K
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tantárgyak
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
Magyar nyelv és irodalom 7 8 7 8 6 7 7 7 4 4,5 4 4,5 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2,5 2 2,5 2 2,5 3 3,5 3 3,5 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4 3 5 4 5 3 3,5 3 3 3 3,5 4 4 Hit- és Erkölcstan (Áhítat) 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 0 1 0 1 0 1 1 1 0 1 Hittan 0 2 0 2 0 2 0 2 1. idegen nyelv 0 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3,5 3 3 3 3 2. idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 Körny.ism. / Term.ism. 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 Fizika 0 1 2 2 1,5 1,5 2 2 2 2 2 2 Biológia 2 2 1,5 2 2 2 2 2 2 2 Kémia 1 1,5 1 1 2 2 2 2 Földünk és környezetünk 1 1,5 1,5 1,5 2 2 2 2 Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1,5 1 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Hon- és népismeret 1 1
63
Informatika 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 4 5 4 5 4 2,5 4,5 5 4 5 4 5 5 2,5 5 5 4 5 4 5 5 2,5 3 Néptánc 0 1 0 1 0 1 0 0,5 0 1 0 1 0 1 0 1 Művészettörténet 1 1 1 1 Mozgóképk. és médiaism. 1 1 1 1 0 1 1 1 1. Érettségi előkész. (ÉEK1) 0 2 0 2 2. Érettségi előkész. (ÉEK2) 0 2 0 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Készségfejlesztő SAKK 0 1 0 1
ÖSSZESEN: 23 25 23 25 22 25 20,5 24 26 28 25 28 28 32 26 31,5 31 36 32 37 29 36 23,5 32
Szabadon tervezhető órakeret:
2 0 2 0 3 0 3 -0,5 2 0 3 0 3 -1 4 -1,5 4 -1 4 -1 6 -1 7 -1,5
Fenntartói többlet órakeret:
0 0 0 0,5 0 0 1 1,5 1 1 1 1,5
Rendelkezésre álló órakeret ÖSSZESEN:
25 25 25 25 25 25 23,5 24 28 28 28 28 31 32 30 31,5 35 36 36 37 35 36 30,5 32
Bontott órák száma** (piros színnel jelölve):
0 0 2 2 5 5 10 9 16 (+8)
15 (+8)
22 (+8)
26 (+8)
MIND ÖSSZESEN: 25 25 27 26 33 33 42 40,5 42 42 58 58
Finanszírozott órakeret:
52 52 52 55 51 51 56 56 57 57 58 58
Felhasználható óra (egyéb foglalkozás):
27 27 25 29 18 18 14 15,5 15 15 0 0
10. ÓRATERVI TÁBLA
AZ EMELT ÓRASZÁMÚ ANGOLT és MATEMATIKÁT TANULÓ DIÁKOKRA
64
EMELT ANGOL és MATEMATIKA
ÓRASZÁM
É V F O L Y A M O K
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tantárgyak ja
vaso
lt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
Magyar nyelv és irodalom 7 8 7 8 6 7 7 7 4 4,5 4 4,5 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2,5 2 2,5 2 2,5 3 3,5 3 3,5 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4 3 5 4 5 3 3,5 3 3 3 3,5 4 4 Hit- és Erkölcstan (Áhítat) 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 0 1 0 1 0 1 1 1 0 1 Hittan 0 2 0 2 0 2 0 2 1. idegen nyelv 0 2 2 2 3 3 3 3 3 5 3 5 3 4 3 3,5 3 3 3 3 2. idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 Körny.ism. / Term.ism. 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 Fizika 0 1 2 2 1,5 1,5 2 2 2 2 2 2 Biológia 2 2 1,5 2 2 2 2 2 2 2 Kémia 1 1,5 1 1 2 2 2 2 Földünk és környezetünk 1 1,5 1,5 1,5 2 2 2 2 Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1,5 1 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Hon- és népismeret 1 1 Informatika 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 4 5 4 5 4 2,5 4,5 5 4 5 4 5 5 2,5 5 5 4 5 4 5 5 2,5 3 Néptánc 0 1 0 1 0 1 0 0,5 0 1 0 1 0 1 0 1 Művészettörténet 1 1 1 1 Mozgóképk. és médiaism. 1 1 1 1 0 1 1 1 1. Érettségi előkész. (ÉEK1) 0 2 0 2
65
2. Érettségi előkész. (ÉEK2) 0 2 0 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Készségfejlesztő SAKK 0 1 0 1
ÖSSZESEN: 23 25 23 25 22 25 20,5 24 26 28 25 28 28 34 26 33,5 31 36 32 37 29 36 23,5 32
Szabadon tervezhető órakeret:
2 0 2 0 3 0 3 -0,5 2 0 3 0 3 -3 4 -3,5 4 -1 4 -1 6 -1 7 -1,5
Fenntartói többlet órakeret:
0 0 0 0,5 0 0 3 3,5 1 1 1 1,5
Rendelkezésre álló órakeret ÖSSZESEN:
25 25 25 25 25 25 23,5 24 28 28 28 28 31 34 30 33,5 35 36 36 37 35 36 30,5 32
Bontott órák száma** (piros színnel jelölve):
0 0 2 2 5 5 12 11 16 (+8)
15 (+8)
22
(+8)
26 (+8)
MIND ÖSSZESEN: 25 25 27 26 33 33 46 44,5 42 42 58 58
Finanszírozott órakeret:
52 52 52 55 51 51 56 56 57 57 58 58
Felhasználható óra (egyéb foglalkozás):
27 27 25 29 18 18 10 11,5 15 15 0 0
2 0 1 6 - 2 0 1 7. t a n é v ( - t ő l )
11. ÓRATERVI TÁBLA
A NORMÁL ÓRASZÁMÚ TANTÁRGYAKAT TANULÓ DIÁKOKRA
NORMÁL É V F O L Y A M O K
66
ÓRASZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tantárgyak
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
Magyar nyelv és irodalom 7 8 7 8 6 7 6 8 4 4,5 4 4,5 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2,5 2 2,5 2 2,5 3 3,5 3 3,5 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4 3 4 3 4 3 3,5 3 3 3 3,5 3 4 Hit- és Erkölcstan (Áhítat) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 Hittan 0 2 0 2 0 2 0 2 1. idegen nyelv 0 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3,5 3 3 3 3 2. idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 Körny.ism. / Term.ism. 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 Fizika 0 1 2 2 1 1,5 2 2 2 2 2 2 Biológia 2 2 1 1 2 2 2 2 2 2 Kémia 1 1,5 2 2 2 2 2 2 Földünk és környezetünk 1 1,5 2 2 2 2 2 2 Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1,5 1 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Hon- és népismeret 1 1 Informatika 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 4 5 4 5 4 5 4 5 4 5 4 5 5 5 5 5 4 5 4 5 5 5 5 Néptánc 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 Művészettörténet 1 1 1 1 Mozgóképk. és médiaism. 0 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1. Érettségi előkész. (ÉEK1) 0 2 0 2 2. Érettségi előkész. (ÉEK2) 0 2 0 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
67
Készségfejlesztő SAKK 0 1 0 1
ÖSSZESEN: 23 25 23 25 22 25 24 27 26 28 25 28 28 31 28 31 31 36 32 37 29 36 27 35,5
Szabadon tervezhető órakeret:
2 0 2 0 3 0 3 0 2 0 3 0 3 0 3 0 4 -1 4 -1 6 -1 8 -0,5
Fenntartói többlet órakeret:
0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 0,5
Rendelkezésre álló órakeret ÖSSZESEN:
25 25 25 25 25 25 27 27 28 28 28 28 31 31 31 31 35 36 36 37 35 36 35 35,5
Bontott órák száma** (piros színnel jelölve):
0 0 2 3 5 5 10 9 16 (+8)
15 (+8)
22 (+8)
22 (+8)
MIND ÖSSZESEN: 25 25 27 30 33 33 41 40 42 42 58 57,5
Finanszírozott órakeret:
52 52 52 55 51 51 56 56 57 57 58 58
Felhasználható óra (egyéb foglalkozás):
27 27 25 25 18 18 15 16 15 15 0 0,5
12. ÓRATERVI TÁBLA
AZ EMELT ÓRASZÁMÚ ANGOLT TANULÓ DIÁKOKRA
EMELT ANGOL
ÓRASZÁM
É V F O L Y A M O K
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tantárgyak
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
Magyar nyelv és irodalom 7 8 7 8 6 7 6 8 4 4,5 4 4,5 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
68
Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2,5 2 2,5 2 2,5 3 3,5 3 3,5 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4 3 4 3 4 3 3,5 3 3 3 3,5 3 4 Hit- és Erkölcstan (Áhítat) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 Hittan 0 2 0 2 0 2 0 2 1. idegen nyelv 0 2 2 3 3 3 3 3 3 5 3 5 3 4 3 3,5 3 3 3 3 2. idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 Körny.ism. / Term.ism. 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 Fizika 0 1 2 2 1 1,5 2 2 2 2 2 2 Biológia 2 2 1 1 2 2 2 2 2 2 Kémia 1 1,5 2 2 2 2 2 2 Földünk és környezetünk 1 1,5 2 2 2 2 2 2 Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1,5 1 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Hon- és népismeret 1 1 Informatika 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 4 5 4 5 4 5 4 5 4 5 4 5 5 5 5 5 4 5 4 5 5 5 5 Néptánc 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 Művészettörténet 1 1 1 1 Mozgóképk. és médiaism. 0 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1. Érettségi előkész. (ÉEK1) 0 2 0 2 2. Érettségi előkész. (ÉEK2) 0 2 0 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Készségfejlesztő SAKK 0 1 0 1
ÖSSZESEN: 23 25 23 25 22 25 24 27 26 28 25 28 28 33 28 33 31 36 32 37 29 36 27 35,5
Szabadon tervezhető órakeret:
2 0 2 0 3 0 3 0 2 0 3 0 3 -2 3 -2 4 -1 4 -1 6 -1 8 -0,5
Fenntartói többlet 0 0 0 0 0 0 2 2 1 1 1 0,5
69
órakeret:
Rendelkezésre álló órakeret ÖSSZESEN:
25 25 25 25 25 25 27 27 28 28 28 28 31 33 31 33 35 36 36 37 35 36 35 35,5
Bontott órák száma** (piros színnel jelölve):
0 0 2 3 5 5 12 11 16 (+8)
15 (+8)
22 (+8)
22 (+8)
MIND ÖSSZESEN: 25 25 27 30 33 33 45 44 42 42 58 57,5
Finanszírozott órakeret:
52 52 52 55 51 51 56 56 57 57 58 58
Felhasználható óra (egyéb foglalkozás):
27 27 25 25 18 18 11 12 15 15 0 0,5
13. ÓRATERVI TÁBLA
AZ EMELT ÓRASZÁMÚ MATEMATIKÁT TANULÓ DIÁKOKRA
EMELT MATEMATIKA
ÓRASZÁM
É V F O L Y A M O K
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tantárgyak
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
Magyar nyelv és irodalom 7 8 7 8 6 7 6 8 4 4,5 4 4,5 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2,5 2 2,5 2 2,5 3 3,5 3 3,5 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4 3 5 3 5 3 3,5 3 3 3 3,5 3 4 Hit- és Erkölcstan (Áhítat) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 Hittan 0 2 0 2 0 2 0 2 1. idegen nyelv 0 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3,5 3 3 3 3 2. idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3
70
Körny.ism. / Term.ism. 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 Fizika 0 1 2 2 1 1,5 2 2 2 2 2 2 Biológia 2 2 1 1 2 2 2 2 2 2 Kémia 1 1,5 2 2 2 2 2 2 Földünk és környezetünk 1 1,5 2 2 2 2 2 2 Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1,5 1 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Hon- és népismeret 1 1 Informatika 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 4 5 4 5 4 5 4 5 4 5 4 5 5 5 5 5 4 5 4 5 5 5 5 Néptánc 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 Művészettörténet 1 1 1 1 Mozgóképk. és médiaism. 0 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1. Érettségi előkész. (ÉEK1) 0 2 0 2 2. Érettségi előkész. (ÉEK2) 0 2 0 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Készségfejlesztő SAKK 0 1 0 1
ÖSSZESEN: 23 25 23 25 22 25 24 27 26 28 25 28 28 32 28 32 31 36 32 37 29 36 27 35,5
Szabadon tervezhető órakeret:
2 0 2 0 3 0 3 0 2 0 3 0 3 -1 3 -1 4 -1 4 -1 6 -1 8 -0,5
Fenntartói többlet órakeret:
0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 0,5
Rendelkezésre álló órakeret ÖSSZESEN:
25 25 25 25 25 25 27 27 28 28 28 28 31 32 31 32 35 36 36 37 35 36 35 35,5
Bontott órák száma** (piros színnel jelölve):
0 0 2 3 5 5 10 9 16 (+8)
15 (+8)
22
(+8)
22 (+8)
71
MIND ÖSSZESEN: 25 25 27 30 33 33 42 41 42 42 58 57,5
Finanszírozott órakeret:
52 52 52 55 51 51 56 56 57 57 58 58
Felhasználható óra (egyéb foglalkozás):
27 27 25 25 18 18 14 15 15 15 0 0,5
14. ÓRATERVI TÁBLA
AZ EMELT ÓRASZÁMÚ ANGOLT és MATEMATIKÁT TANULÓ DIÁKOKRA
EMELT ANGOL és MATEMATIKA
ÓRASZÁM
É V F O L Y A M O K
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tantárgyak
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
java
solt
tén
y
Magyar nyelv és irodalom 7 8 7 8 6 7 6 8 4 4,5 4 4,5 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2,5 2 2,5 2 2,5 3 3,5 3 3,5 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4 3 5 3 5 3 3,5 3 3 3 3,5 3 4 Hit- és Erkölcstan (Áhítat) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 Hittan 0 2 0 2 0 2 0 2 1. idegen nyelv 0 2 2 3 3 3 3 3 3 5 3 5 3 4 3 3,5 3 3 3 3 2. idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 Körny.ism. / Term.ism. 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 Fizika 0 1 2 2 1 1,5 2 2 2 2 2 2 Biológia 2 2 1 1 2 2 2 2 2 2 Kémia 1 1,5 2 2 2 2 2 2 Földünk és környezetünk 1 1,5 2 2 2 2 2 2
72
Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1,5 1 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Hon- és népismeret 1 1 Informatika 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 4 5 4 5 4 5 4 5 4 5 4 5 5 5 5 5 4 5 4 5 5 5 5 Néptánc 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 Művészettörténet 1 1 1 1 Mozgóképk. és médiaism. 0 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1. Érettségi előkész. (ÉEK1) 0 2 0 2 2. Érettségi előkész. (ÉEK2) 0 2 0 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Készségfejlesztő SAKK 0 1 0 1
ÖSSZESEN: 23 25 23 25 22 25 24 27 26 28 25 28 28 34 28 34 31 36 32 37 29 36 27 35,5
Szabadon tervezhető órakeret:
2 0 2 0 3 0 3 0 2 0 3 0 3 -3 3 -3 4 -1 4 -1 6 -1 8 -0,5
Fenntartói többlet órakeret:
0 0 0 0 0 0 3 3 1 1 1 0,5
Rendelkezésre álló órakeret ÖSSZESEN:
25 25 25 25 25 25 27 27 28 28 28 28 31 34 31 34 35 36 36 37 35 36 35 35,5
Bontott órák száma** (piros színnel jelölve):
0 0 2 3 5 5 12 11 16 (+8)
15 (+8)
22
(+8)
22 (+8)
MIND ÖSSZESEN: 25 25 27 30 33 33 46 45 42 42 58 57,5
Finanszírozott órakeret:
52 52 52 55 51 51 56 56 57 57 58 58
Felhasználható óra (egyéb foglalkozás):
27 27 25 25 18 18 10 11 15 15 0 0,5
73
** A kettőnél több csoportban oktatott tantárgyak esetében, a táblázatban szereplő alap óraszámok felett a következő, tanévenkénti átlagot mutató adatokat vettünk figyelembe:
9. évf.: + 4 óra (angol, mint 2. idegen nyelv) és (+ 8 óra felekezeti hittan, ami nem terheli a finanszírozott órakeretet)
10. évf.: + 3,5 óra (angol, mint 2. idegen nyelv) és (+ 8 óra felekezeti hittan, ami nem terheli a finanszírozott órakeretet)
11. évf.: + 3 óra (angol, mint 2. idegen nyelv); + 4 óra (további ÉEK csoportok) és (+ 8 óra felekezeti hittan, ami nem terheli a finanszírozott órakeretet)
12. évf.: + 3 óra (angol, mint 2. idegen nyelv); + 10 óra (további ÉEK csoportok) és (+ 8 óra felekezeti hittan, ami nem terheli a finanszírozott órakeretet)
Ennél magasabb óraigényű csoportbontás csak további fenntartói engedéllyel valósítható meg, amelyet az aktuális tanév Tantárgyfelosztásában rögzítünk.
74
17. Választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek
esetében a pedagógusválasztás szabályai
Választható tantárgyak:
3. évfolyamtól angol, illetve német nyelv közül egy,
9. évfolyamtól angol, német és francia nyelv közül kettő (egy kezdő és egy haladó szinten)
11. évfolyamtól 2, illetve 2+2 óra fakultáció előre meghirdetett tárgyakból
Választható foglalkozások: minden tanévben meghirdetésre kerülnek különböző egyéb
foglalkozások. A jelentkezők száma határozza meg, hogy indul-e az adott foglalkozás.
Választható foglalkozások esetén a meghirdetés a leendő tanár személyével együtt történik,
így a jelentkezés egyben a tanár személyének választását is jelenti.
A 11-12. évfolyamon a meghirdetett fakultációkra való jelentkezéssel – a diákok kis létszáma
miatt – az angol nyelv kivételével az adott tárgyat tanító pedagógus választása adott. Angol
nyelv esetén a tárgyat tanító tanárok kezdő és haladó fakultációt indítanak, ahova a
jelentkezőket tudásszintjük alapján osztják be. A tanár személye ebben az esetben is adott.
18. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és eszközök
kiválasztásának elvei
A tankönyv, taneszköz kiválasztása – az iskola helyi tantervének függvényében – a szakmai
munkaközösség és a szaktanár kompetenciája és felelőssége.
A tankönyv kiválasztásánál a helyi tanterv-kompatibilitáson kívül figyelembe vett
szempontok:
- tankönyvcsaládhoz, komplex eszközrendszerhez tartozás előnyben részesítése,
- költségek csökkentése (a többször használhatóság előnyeinek kihasználása),
- eszközesztétikum.
Általános alapelvek
- az egyes szakmai munkaközösségek illetve szaktárgyak lehetőleg ugyanolyan tankönyvi
sorozatokat illetve tankönyvcsaládokat használnak,
- egy-egy osztály illetve tanulócsoport tanulmányi ideje alatt a szaktárgyat azonos tankönyvi
típusból tanulja tanárcsere esetén is, a kiválasztás tehát általában annyi időre szól, amíg a
tanuló a tárgyat tanulja: ettől eltérni csak kivételes esetben lehet,
- fontos szempontok: kerüljük a tanulók és szülők fölösleges anyagi megterhelését. A szakmai
szempontok mellett arra is törekszünk, hogy hosszabb távon, és minél olcsóbban kapható
tankönyveket válasszunk a tankönyvpiacon.
- az intézmény lehetőség szerint csak tankönyvvé nyilvánított és tankönyvjegyzékben
szereplő tankönyveket használ,
- az iskola az EMMI által kiadott rendelet szerint gondoskodik a tankönyvellátásról. A
szaktanárok a rendeletben előírtak alapján helyben meghatározott időpontig írásban közlik
végleges választásukat.
75
- az idegen nyelvek esetében a szaktanárok külön közlik az egyénileg beszerzendő könyvek,
segédletek listáját.
19. Kulcskompetenciák
A kompetencia alapú oktatás napjainkban olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról,
a tanításról és tanulásról való gondolkodást. A hangsúly a tartalomról a tanulás kompetencia
alapú koncepciójára helyeződött át. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom
követelményeinek megfelelő, a magasabb szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét
kielégíteni képes oktatási és képzési rendszerekre van szükség. Ennek fő összetevője az egész
életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amely a személyiség
kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlen.
Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret
engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek.
A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely döntő a személyiség kiteljesítése és az egész
életen át tartó fejlődés (kulturális tőke), az aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a
társadalomba (társadalmi tőke) és a foglalkoztathatóság (emberi tőke) szempontjából.
Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges
kulcskompetenciák fejlesztése, melyek a következők:
o anyanyelvi kommunikáció
o idegen nyelvi kommunikáció
o matematikai kompetenciák
o természettudományos és technikai kompetenciák
o digitális kompetencia
o szociális és állampolgári kompetenciák
o kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
o esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
o a hatékony, önálló tanulás
19.1 Anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését
és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az
élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős
tevékenységek stb. során.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
megfelelő szókincs
verbális és nonverbális kommunikációs képesség
funkcionális nyelvtan
életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek
hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása
különböző típusú szövegekben való tájékozódás
információk feldolgozása
segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média,
stb.)
érvelés képessége
76
empatikus képesség
esztétikai érzék
kíváncsiság
tantárgyra jellemző szaknyelv használata
19.2 Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető:
fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése
szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális
tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős
tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően.
Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése,
beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén
társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.
A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a
12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az
idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan
kondicionálni kell a tanulókat.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
megfelelő szókincs
funkcionális nyelvtan
nyelvi stílusok ismerete
szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete
az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete
kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása
19.3 Matematikai kompetencia
A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának
képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is.
E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak,
mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz
kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását
(képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
megfelelő segédeszközök használata
az igazság tisztelete
a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése
mindennapokban használható tudás
problémamegoldó készség
lényeglátás
kíváncsiság
egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás
77
kreativitásanalízis - szintézis
matematikai fogalmak ismerete
alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek
igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján
összefüggések felismerése
tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát
meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket
bizonyítások megértése
matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára
való szocializálás terén
matematikai kommunikációs készség
19.4 Természettudományos és technikai kompetencia
A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és
módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a
természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló
kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk,
előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és
szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának.
E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az
ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.
A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók
életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció
hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő
szocializációhoz.
Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt
fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák
változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő
fejlesztése.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
összefüggések felismerése és kifejezése
lényeglátás
fogalomalkotás
esztétikai érzék
kreativitás
rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának
vonatkozásában
logikai képességek
rajzolási készség
tervezés és kivitelezés
kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-
vallási etnikumok szerepének értékelése, a különbözőségek elfogadása
kíváncsiság
környezettudatosság
környezet- és természetvédelem
egészséges életvitel
78
nemzeti tudat megalapozása
európai azonosságtudat
egyetemes kultúra
az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki
műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák
megoldása során
bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe
gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések
megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása
során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében
legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes
megnyilvánulásokkal szemben
19.5 Digitális kompetencia
Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és
kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a
virtuális kapcsolatok megkülönbözetését.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
eszközök megismerése, használata
szövegszerkesztési ismeretek
információkeresés és kezelés
kritikai gondolkodás az innováció területén
kreativitás
munka világában való eligazodás
élethosszig tartó tanulás
19.6 Hatékony, önálló tanulás
Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes
kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az
idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek
megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását
jelenti.
A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és
élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a
munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
motiváció
saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása
önismeret
önértékelés, illetve mások objektív értékelése
figyelem
segédeszközök használata
79
19.7 Szociális és állampolgári kompetencia
A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel
és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a
magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt
a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges,
konfliktusokat is meg tud oldani.
Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról,
struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a
közügyekben.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
egészséges életvitel
mentális egészség
magatartási szabályok alkalmazása
kommunikációs képesség
empátia
problémamegoldó képesség
európai tudat
a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a
vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos
megítélésen alapuló magatartást magába foglalja
stressz és frusztráció kezelése
változások iránti fogékonyság
együttműködés
magabiztosság
érdeklődés
személyes előítéletek leküzdése
az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az
etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn
nemzetünk és emberségünk ellen
kompromisszumra való törekvés
19.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben –
így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a
kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és
a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít
és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a
gazdasági tevékenységek során van szükség.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető
lehetőségek
kihívások felismerése, értelmezése
a gazdaság működésének átfogóbb megértése
a pénz világában való tájékozódás
80
a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete
tervezés, szervezés, irányítás
vezetés
delegálás
az elemzés
a kommunikálás
a tapasztalatok értékelése
kockázatfelmérés és vállalás
egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés
19.9 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai
megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának
elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik.
Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások
elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő
gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.
A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az
emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése
és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban.
A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték,
a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek
kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának
elismerése.
19.10További releváns kompetenciaterületek
A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll
pedagógiai munkánk középpontjában:
1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb
foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a
komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a
fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való
személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja
az egészségmegőrzést is
2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál
3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása
4. Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés
5. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével
6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek
szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás
81
7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés,
megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az
etikai alapú megközelítésmód paradigmája
8. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem
irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más
nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.
20. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok
megvalósulása
20.1 1-2. évfolyam
Az alsó tagozat első két évében különösen fontos a tanulók között tapasztalható egyéni
fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.
Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák
kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ezáltal válik lehetővé a kultúra aktív
befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés
és a tanulás.
Az olvasás és írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való
továbbhaladás. Az első-második osztályban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel,
differenciáltan kell megszervezni az olvasás-írás tanulásának folyamatát. Segíteni kell a
tanulókat abban, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban
legyenek képesek irányítani.
Ennek eszköze a tanítói módszertani eszköztár, s a tanulói csoportnak megfelelő jól
megválasztott tankönyvcsalád.
A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók megsegítésére az iskolánkban dolgozó fejlesztő
pedagógusok állnak rendelkezésre, akik együttműködnek az osztálytanítókkal.
Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni
fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a következők mentén történik:
Fokozatosan átvezetjük a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai
tanulás tevékenységeibe;
Felkeltjük a tanulók érdeklődését a tanulás iránt figyelembe véve az életkori és egyéni
jellemzőket is. A tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának
biztosítására, önállóságuk fejlesztésére.
A tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a tanulók személyisége és
gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a
fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek
alkalmazásával jutunk közelebb a célhoz.
Útbaigazítást adunk a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével
kapcsolatban, valamint megtanítjuk a tanulókat tanulni.
Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk
a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.
Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az
előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek,
eljárások.
A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek
elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az
önművelés alapozásával.
82
A tanulási részképességek fejlesztése (beszéd, olvasás, figyelem, memória, gondolkodás,
logika, önművelés), tanulóink problémamegoldó képességének fejlesztése.
A gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának
kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése,
módszereinek elsajátítása.
Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni: előtérbe kerül az új
ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése.
Lehetőséget adunk a tehetségek kibontakoztatására és lemaradók felzárkózására.
A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján
való értékelése.
A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő
megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret,
iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok
stb.).
A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit
szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során.
Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a
mindennapokban.
Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése,
érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.
20.2 3-4. évfolyam
A beszédkészség a szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése.
Döntően meghatározza a tanuló kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai
pályafutásának sikerét a nyelviség.
Elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata.
Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása és
gyakoroltatása.
Fontos a magyar kultúra hagyományainak megismerése, megszerettetése.
Kiemelkedően fontos az önálló tanulás képességének kialakítása. A tanulási szokások,
technikák tanulása, információszerzés lehetőségeinek, korlátainak megismerése.
A figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék fejlesztése.
Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai
teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.
A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással,
problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal
fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket,
szokásokat alakít.
Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek segítségével
fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális
önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés
tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. A tanuló jellemét formálva
elősegíti a személyiség érését.
83
A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és
más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén
éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban.
Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való
megküzdés folyamatát.
A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és
bánásmóddal szolgálja.
Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre
épít. A pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes
tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási
pontnak.
A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi
képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során.
Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára
törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek
megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen
mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább.
E tevékenységek közben alakulnak a fontos képesség-összetevők (együttműködés,
megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés,
értékelés) is. Ezekre egész további életükben szükségük lesz.
Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem egyre inkább függetlenül,
önállóan is dolgozni tudjanak.
A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni,
hogy a 12. évfolyam végéig – az érettségi vizsga idejére – a B1 szintet elérjék a tanulók a
nyelvtudás terén.
Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének
függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri
kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások kialakítása szükséges.
Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag
aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre
való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és
feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban.
Fontos, hogy biztosított legyen a tanulók számára az alkotás lehetősége, melyben
megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez
lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók
felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra.
20.3 5-6. évfolyam
A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a
tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és
tudástartalmak megalapozásának folytatása.
Különösen nagy hangsúly van a matematikai és az anyanyelvi kompetenciaterületek
fejlesztésén. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással igyekszünk segíteni a
tanulók képességeinek kibontakoztatását. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni
84
küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az
iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a
nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett –
a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási
etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó
jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén
keresztül.
A kritikus készségek, így az alapkészségek elsajátítása az iskolai nevelő-oktató munka fő
feladata, melynek keretében:
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk
a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű
oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és
egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal,
valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki
egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok);
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével,
az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a
barátságban, a csoportban;
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők
figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív
útjának bemutatása;
a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a
tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő
értékelésük;
a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes
magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés
céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk
élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek
különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén;
a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek
elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az
önművelés alapozásával;
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási
technikákat és a tanulásszervezési módokat.
20.4 7-8. évfolyam
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a
változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már 1-6. évfolyamon –
megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés
megalapozása, valamint, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek
tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az
alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az
Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a
tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős,
85
nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező
állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe.
A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület
sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást:
természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció;
a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók
számára;
természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex
fejlesztése.
20.5 9-10. évfolyam
A gimnázium 9-10. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata az általános iskolában
megszerzett műveltséget megszilárdítani, a kialakított tanulási módszereket és stratégiákat
nagyobb terheléssel erősíteni. A kortárscsoport pozitív hatásait erősíteni, a romboló és deviáns
viselkedésmintákat közösségi szinten kezelni. Az életkorból fakadó érdeklődést, teherbírást,
nyitottságot és rejtett energiákat alkotó és közösségformáló irányba segíteni.
az önismeret erősítése, reális énkép, egészséges önbizalom kialakítása,
a kommunikáció, az önálló véleményalkotás elsajátítása,
a kitartó munkavégzés feltételeinek megteremtése,
pályaorientáció, ez alapján fakultatív, nagyobb óraszámban tanult tantárgyak kiválasztása.
20.6 11-12. évfolyam
A gimnázium 11-12. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata az általános
műveltség elmélyítése, a megszerzett tudás alkalmazási technikáinak megismerése. A
pályaorientáció segítése a személyiségjegyek és az akarati tényezők kiaknázásával. A családi
és a társadalmi életre való felkészülés, az egyre nagyobb felelősségvállalás és az érett
személyiség formálódásának időszaka.
a személyiség érzelmi, akarati oldalának megszilárdítása,
a felnőtt életvezetési technikákkal való megismerkedés, a családi életre való felkészülés,
a felelősségérzés fejlesztése,
felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepére,
felkészítés a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, a konfliktusok kezelésére,
felkészítés az önálló kutatómunkára, a becsületes munkára.
21. A településen élő nemzetiség kultúrájának
megismerése
Fóton mindössze egyetlen nemzetiség, a cigányság képviselteti magát, amelynek saját
önkormányzata is működik a településen. Történelmi és egyéb hagyományaikat a Hon- és
népismeret, valamint Történelem és társadalomismeret tantárgy keretein belül ismertetjük
meg tanulóinkkal.
86
22. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata minden évben a hátrányos és halmozottan
hátrányos helyzetű tanulók felmérése, figyelemmel kísérése.
Az iskola általános feladatai
1. Pedagógus továbbképzés
2. Az esélyegyenlőtlenségre utaló jelekkel rendelkező gyerekek kiszűrése
3. Tanórákon kiemelt figyelem
4. Fejlesztések szaktanár, illetve a szakszolgálat munkatársa segítségével
5. Szabadidős tevékenységek: napközi, táborok
6. Támogatások: étkezési, tankönyv, pályázatok, alapítvány
7. Partnerekkel történő együttműködés
Konkrét feladataink a különböző területeken
1) Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése
- törvényi támogatások biztosítása,
- egyéni foglalkozásokon való részvétel biztosítása,
- anyagi támogatáshoz juttatás segítése (önkormányzati, alapítványi, pályázati).
2) BTM tanulók segítése
- rendszeres szűrővizsgálatok,
- fejlesztések, logopédiai foglalkozások iskolában, Nevelési Tanácsadóban,
- egyéni foglalkozások,
- a tanulmányi előmenetel nyomon követése.
3) Veszélyeztetett tanulók segítése
- a veszélyeztetettségi kör pontos feltérképezése,
- a veszélyeztetett tanulók fokozott figyelemmel kísérése,
- támogatások biztosítása: pszichológiai, anyagi (alapítványi, önkormányzati).
23. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének
követelményei és formái
23.1 Általános szabályok
Iskolánk a következő beszámoltatási formákat alkalmazza:
Szóbeli feleltetés: A szorgalmi időszakban bármikor lehetséges a szaktanár által megjelölt
témából és időpontban.
Tantárgyi, számonkérő dolgozatok: A szorgalmi időszakban bármikor íratható a szaktanár
által megjelölt témából és időpontban.
87
Témazáró dolgozatok: A tananyag feldolgozása a tantárgyak zöménél továbbra is témák
szerint történik, amit a témazáró dolgozat megíratása követ. Ennek az osztályzatnak döntő
szerepe van, természetesen az egyéb szóbeli és írásbeli számonkérési formák mellett.
Év végi felmérések:a munkaközösségek által kidolgozott felmérőkkel.
A beszámoltatás formái
A beszámoltatás tananyaga A beszámoltatás
előrejelzése
Írásbeli felelet,
röpdolgozat Egy tanítási óra anyaga
Nincs kötelező előzetes
jelzés
Dolgozat Több tanítási óra anyaga Egy héttel előtte
Felmérő jellegű témazáró
(nem osztályozott)
Tanmenetben egy tartalmi
egység Egy héttel előtte
Témazáró Tanmenetben egy tartalmi
egység Egy héttel előtte
Év eleji és év végi felmérés Kijelölt anyag (egész évi) Kettő héttel előtte
Tematikus felmérő
és
Szintfelmérő
Egy bizonyos alapkészség
elért szintje valamely,
a továbbhaladáshoz
feltétlenül szükséges ismeret
tudásának szintje
Egy héttel előtte
Gyűjtőmunka
és házi dolgozat
Megbeszélés, illetve
kijelölés szerint A téma összetettségétől függ
Rendje
Az oktatási folyamatot dokumentálni kell, ezért egy évig meg kell őrizni az oktatás
eredményeit és hatékonyságát dokumentáló témazárókat, fontosabb dolgozatokat, év végi
felmérőket, tematikus felmérőket. Minden olyan dolgozat, amely az oktatási folyamat
dokumentálása szempontjából fontos, a szülő kérésére – egy előre egyeztetett időpontban –
megmutatható.
Korlátai
Az írásbeli és a szóbeli számonkérés arányára mindenkor ügyelni kell, különös tekintettel
azon tanulók esetében, akiknél igazgatói határozat alapján a szóbeliséget előnyben kell
részesíteni az írásbelivel szemben. Egyazon tanítási napon lehetőleg egy, kivételes esetben
kettő felmérő dolgozat, illetve témazáró íratható. A tanulónak joga van szóbeli feleletének
eredményét az adott tanítási óra végéig, írásbeli dolgozatainak eredményét pedig - a megírást
követő - kettő tanítási héten belül megtudni, ellenkező esetben az érdemjegy a tanuló által
kérhetővé válik.
Gyakorisága és súlya
Általános szabály, hogy havonta legalább egy érdemjegyet adunk. E szabály alól a heti egy
órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál szükséges félévenként legalább három osztályzat
88
megléte a tanuló lezárásához. Az iskolavezetés egyetértése mellett, a munkaközösségek joga
eldönteni, hogy milyen tantárgyból, mikor íratnak év végi és év eleji felmérőket, tematikus
felmérőket, szintfelmérőket.
Minden - a tanár által fontosnak ítélt - dolgozat érdemjegye súlyozható, ha a dolgozat
megírása előtt (annak bejelentésekor) a tanár azt jelzi a tanulónak.
Országos kompetenciamérések
A beszámoltatás speciális formája a 4., 6., 8. és 10. évfolyamon évente végzett országos
kompetenciamérés. Célja nem a tanuló minősítése, hanem a fejlesztéshez szükséges
információ begyűjtése, ezért a kompetenciamérésen nyújtott teljesítményt érdemjeggyel nem
értékeljük. A felmérések tapasztalatait a szaktanárok értékelik, nevelőtestületi értekezleten
elemezzük, s meghatározzuk, szükség szerint korrigáljuk feladatainkat, amelyeket beépítünk a
következő tanév munkatervébe.
23.2 Az egységes követelmények beépített biztosítékai
Személyi jellegű biztosítékok
- Alsó tagozaton a tanítók betanítanak egymás osztályaiba, és folyamatos a szakmai
konzultáció a pedagógusok között – ennek a folyamatnak a különböző telephelyek sem
lehetnek akadályai.
- A tantárgyfelosztás során törekszünk arra, hogy egy évfolyamon ugyanaz a pedagógus
tanítsa ugyanazt a tantárgyat.
- Munkaközösségi és nevelési értekezleteknek vissza-visszatérő témája az egységes
számonkérés és annak tapasztalatai.
- Egységes szintfelmérő rendszert dolgoztunk ki több tantárgyból, amely egyben mérésre és
elemzésre is alkalmas.
Törvényi biztosítékok
- A kerettanterven alapuló helyi tantervet alkottunk, illetve az egységes érettségi
követelményrendszert alkalmazzuk munkánk során.
- Az országos kompetenciaméréseken a jogszabályokban előírt módon veszünk részt.
Tárgyi jellegű biztosítékok
- Tagozatonként minden tantárgyhoz, minden évfolyamon ugyanattól a szerzőtől, illetve
kiadótól szerezzük be a tankönyveket, érettségi feladatgyűjteményeket, és az egyéb
oktatási segédeszközt.
23.3 Szöveges értékelés
2010/2011-es tanévtől csak az első évfolyamon alkalmazunk szöveges értékelést, a 2.
évfolyamtól pedig osztályozással értékeljük a tanulók munkáját.
A tantárgyi szöveges értékelésre 4 minősítő kategóriát alkalmazunk:
Kiváló 91-100%
Jó 81- 90%
Megfelelő 66- 80%
Felzárkóztatásra szorul 0- 65%
89
Az elektronikus naplóban minden tantárgynál rövidítve jelezzük a kategóriát: K (kiváló), J
(jó), M (megfelelő), F (felzárkóztatásra szorul).
A szülők a tanév közben három alkalommal kapnak részletes szöveges értékelést gyermekük
iskolai munkájáról:
1. Negyedévkor – novemberben,
2. Félévkor – januárban,
3. Háromnegyedévkor – áprilisban.
Tanév végén a tanuló teljesítményét, magatartását és szorgalmát is szövegesen minősítjük.
A tanév végi értékelést az elektronikus naplóba és a törzslapba vezetjük fel.
23.4 Értékelés osztályzatokkal
Az órai munka
Az új anyag feldolgozását segítő hozzászólásokat, kiselőadásokat, tablók, plakátok készítését
„+” pontokkal jutalmazzuk, aki viszont az ismétlő kérdésre nem tud válaszolni, „−” pontot
kap.
Az otthoni munka
Rendszeresen adunk – a szóbeli tanulni valón kívül – írásbeli, számolásos vagy kifejtős házi
feladatokat, az érdeklődőknek nehezebb szorgalmi feladatokat, amelyek helyes megoldásáért
is „+” pont jár. Hiányos, vagy el nem készített házi feladat „−” pontokat, illetve összetettebb,
projektjellegű feladat esetén elégtelen osztályzatot von maga után.
A felszereléshiány akadályozza az órai önálló munkát, ezért ennek következményeként
szintén „−” pontokat vagy – például készségtárgyak esetében – elégtelen osztályzatot adunk.
A folyó tananyagból a számonkérés rendszeres szóbeli feleletekkel, és 1-2 hetente
röpdolgozat íratásával történik, amelyek értékelésénél a következő elveket alkalmazzuk:
Jeles (5), ha a felelő a témát és/vagy a feladatot önállóan dolgozza ki, legfeljebb kis
hibával, amit maga ki tud javítani
Jó (4), ha önállóan dolgozik, de több hibával, hiányossággal, amit figyelmeztetés után
korrigálni tud
Közepes (3), ha kérdésekkel kell vezetni a téma kifejtésében, illetve a feladat megoldásában,
és többször kell javítani, kiegészíteni
Elégséges (2), ha nem tud válaszolni minden kérdésre vagy hiányos, pontatlan a válasza,
és ha egyszerű feladatot is csak segítséggel tud megoldani
Elégtelen (1), ha nem tud válaszolni a kérdésekre, alapvető tájékozatlanságról tesz
tanúbizonyságot, segítséggel sem képes az ismeretanyagot felidézni,
teljesítménye még a minimumszintet sem éri el
A minimumszint felmérő határai: 95 – 100 % = jeles (5)
90 – 94 % = jó (4)
85 – 89 % = közepes (3)
80 – 84 % = elégséges (2)
0 – 79 % = elégtelen (1)
Dolgozatot a minimumszinttől szigorúbban osztályozni nem lehet.
A témazáró dolgozatok ponthatárai:
90
Alsó tagozat Felső tagozat és gimnázium
0 – 50 %: 1
51 – 65 %: 2
66 – 80 %: 3
81 – 90 %: 4
91 – 100 %: 5
0 – 40 %: 1
41 – 55 %: 2
56 – 70 %: 3
71 – 85 %: 4
86 – 100 %: 5
Az előírt százalékoktól + 5 %-ban lehet el lehet térni.
24. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli
feladatok meghatározása
A tanulók napi rendszerességgel házi feladatot kapnak a tantárgyak és a tananyag jellegétől
függően. A házi feladat célja a tanórákon tanultak otthoni rögzítése, elmélyítése, gyakorlása,
emellett a rendszerességre, kötelességtudatra, munkára nevelés, szoktatás.
A házi feladatok típusai:
szóbeli (elmélet, tartalom, memoriter stb.)
írásbeli (másolás, feladatmegoldás, házi dolgozat stb.)
projekt-jellegű (összetettebb, szó- és írásbeli elemeket, kutatómunkát, vagy manuális
tevékenységet is tartalmazhat).
A házi feladat mennyisége a tanulók életkorának megfelelően változik. A házi feladat
elvégzéséhez szükséges idő az átlagos képességű tanulók esetében az 1-2. osztályban: kb.
napi egy óra; a 3-4. osztályban kb. napi 1,5 óra; az 5-8. osztályban kb. napi 2-2,5 óra; a
gimnáziumban pedig kb. 3 óra.
Az egyéni képességek figyelembe vételét differenciált és nem kötelező (szorgalmi) házi
feladat adásával biztosítjuk.
A házi feladatok mennyiségi és/vagy minőségi értékelését a szaktanár szövegesen,
pontozással és/vagy érdemjegyekkel végzi. Ritka esetektől eltekintve, nem adunk kötelező
házi feladatot az iskolai szünetekre, és az ünnepnapokra.
25. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei Az év végi osztályozó értekezleten a nevelőtestület áttekinti a tanulók év végi osztályzatait,
dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.
Vitás esetekben (ha a tanuló év végi osztályzata jelentősen eltér az év közben tapasztalt
előmeneteltől) a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást
döntésének okairól, indokolt esetben változtassa meg döntését.
Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, de a nevelőtestület ennek indokaival nem ért
egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosíthatja.
Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg.
Év végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló javító vizsgát köteles tenni, aminek
eredményétől függően léphet magasabb évfolyamra, illetve köteles évet ismételni.
91
Egy vizsgaidőszakban legfeljebb három tantárgyból tehető javító vizsga. Ennél nagyobb
számú bukás esetén a tanuló köteles évet ismételni.
Más iskolából érkező tanuló esetén a felvételi bizottság magasabb évfolyamra lépés
feltételeként különbözeti vizsgát írhat elő.
26. A csoportbontások szervezési elvei
Az alábbi táblázat foglalja össze az iskolában megvalósított csoportbontásokat, a bontás
indokát és célját is részletezve. A csoportok száma tanévenként változó lehet bizonyos
tantárgyak esetében (pl. hittan, matematika, informatika) a felmerülő igényeknek, illetve a
fenntartói finanszírozásnak megfelelően.
Tantárgy Évfolyam
(csoportok száma) Bontás indoka Bontás célja
Idegen nyelvek
3-6.
(2)
2014-től 7-8.
(3)
9-12.
(6)
különböző idegen
nyelvek jelenléte, 2014-
től 7-8. évfolyamon
felmenő rendszerben
angol nyelvből normál,
ill. emelt óraszám
az adott célnyelv jobb
elsajátítása, és a kommuni-
kációs készségek fejlesztése
a kisebb csoportokban
Technika és
Életvitel
5-8.
(2)
lányok és fiúk az
alapismereteken túl
különböző
tevékenységeket tanulnak
meg, és végeznek
a háztartási, illetve a
műszaki ismeretek
intenzívebb elmélyítése a
kisebb csoportokban
Testnevelés 7-12.
(2)
lányok és fiúk testi
fejlődése és különböző
mértékű terhelhetősége
erőnléti, esztétikai és a
nemek sajátosságaiból
fakadó egyéb területek
sajátos fejlesztése
Matematika 7-8.
(2)
2014-től felmenő
rendszerben normál, ill.
emelt óraszám
tehetséggondozás,
középiskolai felvételire
készülés hatékonyabbá tétele
Matematika 8.
(2)
2014-ben nívócsoportos
bontás
középiskolai felvételire
készülés hatékonyabbá tétele
Informatika 5-10.
(2)
egyszerű létszámfelezés
a nagyobb osztályokban
intenzívebb egy főre eső
figyelem, és hatékonyabb
tanulmányok
Hittan 9-12.
(4)
különböző keresztény
felekezetek jelenléte
a saját felekezet hitismereti
anyagának elsajátítása, és az
abban való elmélyülés
27. Az iskola egészségnevelési programja
92
27.1 Az egészségnevelési program célja
Az alapvető cél, hogy a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt területeit, és ezen
tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére,
egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.
Ezek a területek a következők:
az életkorral járó biológiai-pszichohygiénes tennivalók;
az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjai;
a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepe;
az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram
fittség megőrzése szempontjából való fontossága;
az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevői
(alkohol- és drogfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás);
a stressz- és feszültségoldó tevékenységek szerepe;
a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdései.
Szomatikus nevelés
o higiénés nevelés (személyi nevelés, környezet higiénére nevelés)
o profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelés
o kondicionálás (testedzés, sport)
o baleset megelőzésre nevelés
Pszichohigiénés nevelés o önismeretre, önfejlesztésre nevelés
o fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés
o környezeti hatások feldolgozására nevelés
o emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés
o abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelőzésére nevelés
o érzelmi nevelés
Szociálhigiénés nevelés o kedvező társas miliő működtetése
o kommunikációs nevelés
o családi életre nevelés
o az iskola, mint munkahely pszicho-klímájának alakítása
o szerepfeszültségek felismerése, feloldása
o a stressz- és feszültségoldás metódusai
o társadalmi izolációk megelőzése, közéletiségre nevelés
o egészségpropaganda
Célok Feladatok Kritériumok
93
Célok Feladatok Kritériumok
A rendszeres
testmozgásra való
igény kialakítása
- A három kondicionális alapképesség
(erő, gyorsaság, állóképesség), a
koordinációs képességek (egyensúly,
térérzékelés, reakciógyorsaság,
ritmusérzék, hajlékonyság)
fejlesztése.
- A sportjáték komplex szerepének
kihasználása.
- Mindennapos testmozgás gyakorlati
alkalmazása (heti 5 testnevelés óra +
min. 2 alkalommal játékos
testmozgás egyéb foglalkozásokon).
- komplex intézményi mozgásprogram
tanévre aktualizált feladattervének
kialakítása és megvalósítása.
A kondicionális és
koordinációs alapképességek
az életkornak megfelelő
szinten legyenek.
Az aktív, mozgásos
tevékenységek az iskolai élet
minden területét fogják át.
Az egészséges „fair–
play” uralta
versenyszellem
kialakítása
- A céllal szorosan összefüggő felnőtt
életben nélkülözhetetlen pozitív
tulajdonságok (küzdeni tudás,
alázatosság, hazaszeretet, kitartás,
büszkeség, önismeret, önuralom)
fejlesztése.
- A közösségbeli „én-szerep”
felismerése.
A tanulók:
- vegyenek részt aktívan
a különböző iskolai,
kerületi sport-, illetve
tanulmányi
versenyeken,
diákolimpiákon;
- alakítsanak ki közös
érdeklődésen alapuló,
tartalmas baráti
kapcsolatokat.
Az egészséghez és az
egészséges
környezethez való
igény kialakítása
- Megtanítani, bizonyítani, hogy
alapvető értékünk az egészség.
- Kialakítani, hogy az egészség egy
soktényezős fogalom.
- Az egészség megvédésére,
megőrzésére, visszaszerzésére
vonatkozó közérthető, de tudományos
ismeretek átadása.
-Annak tudatosítása a tanulókban,
hogy az élethossziglani öntevékeny
testedzés, az önálló sportolás és a
motoros önkifejezés fontos eszköze a
személyiség fejlesztésének és a lelki
egészség megőrzésének.
- Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos
prevenció.
- Az egészségmegóvó alternatívák
terjesztése, gyógynövények,
természetgyógyászat.
- A saját testkép megismerése és a
testtudat kialakítása a tanulókban az
egészségtudatos, az egészség-
megőrzést preferáló
magatartás fontos része.
- A helyes napirend kialakítása.
A tanulók:
- ismerjék az egészséges
táplálkozás aktuális
alapelveit;
- legyenek igényesek a
személyes higiéniát
illetően;
- ismerjék és
alkalmazzák az
egészség megóvásának
lehetőségeit és
alternatíváit;
- legyen tudatos
stratégiájuk
egészségük
megőrzésére.
94
Célok Feladatok Kritériumok
- A környezetszennyezés, mint
egészségkárosító tevékenységforma
vázolása.
- Az egészséges életmód-tréningek
beépítése az iskolai programokba
(sport- és egészségnapok).
- A „természet-iskola” tevékenységek
megszervezése és megtartása
(tanulmányi kirándulások, erdei
iskolák, séták).
Önismeret, önuralom,
a társadalmi normák
szerinti viselkedés és
pozitív gondolkodás
kialakítása
- Értékorientáció, személyes
példamutatás, azaz a tanári
magatartás legyen modell értékű.
- Tolerancia és empátia fejlesztése.
- A kapcsolatok, problémák
konfliktusmentes megoldására való
igény kialakítása, fejlesztése.
- A stressz- és feszültségoldás alapvető
fontossága az interperszonális
kapcsolatok kezelésében.
A tanulók:
- iskolai életükben
nyilvánuljon meg a
felnőttek és társak
tisztelete;
- ismerjék fel a jó és
rossz tulajdonságokat;
- legyenek fogékonyak a
tanárok által nyújtott
modellekre;
- tudjanak könnyen és
vidáman
alkalmazkodni a
változó
élethelyzetekhez.
A biztonságos
életvezetés
elsajátítása
- A fejlett technikai eszközök
szakszerű és biztonságos
használatának bemutatása,
megtanítása.
- Rávilágítás a lehetséges
veszélyforrásokra.
- Annak tudatosítása, hogy az
egészségtudatos magatartásra
szocializálásnak szerves része a lelki
egészség erősítése és fejlesztése, a
szükséges prevenciós folyamatok és
tevékenységek kialakítása.
- A KRESZ, munkavédelem,
elsősegélynyújtás elsajátíttatása,
ilyen jellegű és témájú vetélkedők
szervezése.
A tanulók:
- ismerjék a KRESZ, az
elsősegélynyújtás és
munkavédelem reájuk
vonatkozó szabályait
és alapelveit.
27.2 Az egészségnevelés várható eredményei
A család szerepének megértése.
A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete.
A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása
A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás
kialakítása.
95
A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes
megoldására való, igény megteremtése
Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása
Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete.
A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása.
A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése.
A testi higiénia iránti igény kialakítása.
A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása.
Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és
tágabb környezetéért.
A környezet egészségre káros hatásainak ismerete.
Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és
környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása.
Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő – motoros
tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket
kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása.
A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása.
27.3 Komplex intézményi mozgásprogram
1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és
egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon).
2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak
megfelelően épüljenek be az óratervi órákba.
3. A tanórai és egyéb foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak
szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-
a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez
igazodóan.
4. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak
sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos
tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett
tevékenységek kiemelt iránya legyen.
5. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportkörökkel
illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi
szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki
stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott
programok támogatása céljából.
6. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a
mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés.
7. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a
testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába.
8. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi
alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre.
96
9. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a
szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden
tanévben javaslat.
A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves
munkatervben kerül kidolgozásra.
27.4 Fizikai állapot méréséhez szükséges módszerek
Iskolánkban a NETFIT rendszer szerint mérjük a tanulók fizikai állapotát. A rendszer négy
különböző fittségi profilt (a testösszetétel és tápláltsági profil, az aerob fittségi (állóképességi)
profil, a vázizomzat fittségi profil és a hajlékonysági profil) különböztet meg, amely
profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. A négy profil egészében jellemzi egy tanuló
egészségközpontú fittségi állapotát.
28. Az iskola környezeti nevelési programja
28.1 Törvényi és nemzetközi háttér
- A nemzetközi előzmények közül az ENSZ 57. közgyűlése 2002. dec. 20-án a 2005-2014
közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A nemzetközi
közösség célja, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassa a fenntarthatóság, a
környezet – az egészségvédelem alapértékei. E célt szolgálja az iskola környezeti nevelési
programja.
- A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos
paragrafusaiból vezethető le.
28.2 A környezeti nevelés színterei az iskolában
1. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben
A tanórákon az adott témákhoz hozzárendeljük a megfelelő környezetvédelmi
vonatkozásokat.
Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet
kap az önálló ismeretszerzés is.
A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk.
Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik.
Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek.
2. Nem hagyományos tanórai keretben
Tanulmányi kirándulásokon
Erdei iskolában
Múzeumlátogatásokon
3. Tanórán kívüli programokon
Versenyeken (pl. Herman Ottó kémia-, Bólyai János komplex természettudományos)
Az évente megrendezésre kerülő iskolai sportnapon, amelynek helyszíne legtöbbször a
Fóti Somlyó természetvédelmi területe. Ilyen alkalmakkor megismerhetik a tanulók a
természeti és épített környezetét is.
97
28.3 A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt
A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek.
A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek
alkalmazásához.
Területei:
- Iskolaszépítő program.
- Térségi környezetvédelmi, környezetszépítő pályázatok.
- Helyismereti és helytörténeti foglalkozások, szakkörök, versenyek.
- Hagyományőrző programok.
- Táborok.
Cél Feladat Tevékenység Kritérium
1. Környezettudatos
magatartás
elősegítése
Tudatformálás
ismeretekkel,
élményekkel.
Természetes
anyagokkal való
ismerkedés.
Különböző
természetes
alapanyagok
felhasználásával
használati tárgyak
készítése
A környezettudatos
gondolkodás
alapjainak az
elsajátítása.
Természeti tárgyak,
dolgok, jelenségek
észlelése,
megfigyelése,
vizsgálata.
Cserepes növények
gondozása (öntözés,
tápoldatozás,
átültetés),
az iskola környékén
lévő fák, bokrok
ültetése, megfigyelése,
örökbefogadása,
ápolása.
Igény kialakítása az
esztétikus zöld
környezetre.
A természeti
környezet időbeli,
térbeli, működésbeli
változásainak
érzékelése, helyi,
térségi, globális
szinten.
Vízminőség- vizsgálat.
Zaj- és
levegőszennyezés
mérése az iskola
településén.
A káros környezeti
hatások tudatosítása.
A földrajzi táj és a
földrajzi környezet
alakulásának adott
szintű értelmezése.
A geológiai
tanösvények bejárása,
a terület botanikai,
zoológiai értékeinek
megismerése.
Ismerkedés a környék
természeti kincseivel.
A környezeti
problémák
természettudományos
megközelítésű
értelmezése.
Az erdőlátogatás
szabályainak ismerete.
A veszélyes
hulladékok
megismerése,
kezelésük szabályai.
A szelektív
hulladékgyűjtés
gyakorlatosítása.
Környezeti hatások és
történések közötti
kapcsolat meglátása.
Ok-okozati
összefüggések
felismerése.
98
Cél Feladat Tevékenység Kritérium
A környezet
egészségünkre
gyakorolt hatásainak
ismerete.
A levegőt szennyező
források és a
szennyeződés
következményeinek
vizsgálata.
„E” számok,
élelmiszer
adalékanyagok
megismerése.
Mit is eszünk-iszunk?
Napi élelmiszereink
vizsgálata.
Az egészséges
táplálkozás
megalapozása.
A természetes és
környezetbarát
anyagok
felhasználása.
Az újrahasznosítás
fogalmának,
hasznának ismerete.
Papírgyűjtés, szelektív
hulladékgyűjtés,
veszélyes
hulladékgyűjtők az
iskola településén.
Környezetbarát
anyagok
megismerése.
Az energia és az
anyagtakarékosság
fontosságának
ismerete.
Az áram és
víztakarékosság
lehetőségeinek
vizsgálata otthon és az
iskolában.
Energiatakarékossági
ismeretek szerzése.
Hulladékmentességre
törekvő szemlélet
kialakítása.
Környezetbarát
vásárlás.
Környezetbarát
csomagolási
ismeretek.
A fontosabb
környezet- és
természetvédelmi
jeles napok ismerete.
-------------------------- Március 22.
A Víz Világnapja
Április 22.
A Föld Napja
Május 10.
Madarak és Fák Napja
Szeptember 23.
Takarítási Világnap
Október 4.
Az Állatok Világnapja
Megemlékezés a
legfontosabb „Zöld
Napokról”
hagyományos
formában, illetve
projekt-módszerrel
A környezetvédelmi
napok tartalmának
jelentősége.
2. A környezetért
felelős
egészségorientált
életvitel
elősegítése
Felelős állampolgári
szerepekre való
felkészítés.
Környezetszennyezés
elhárítása, környezeti
problémák
felismerése.
Az Alaptörvény
környezet védelméről
szóló cikkeinek
értelmezése.
Helyi viszonyoknak
megfelelő környezeti
probléma kiválasztása,
helyi környezeti
gondok megismerése,
pályázatokon való
részvétellel.
A közvetlen
környezet
problémáinak
felismerése.
Praktikus
környezetvédelmi
„Zöldköznapi
praktikák”
Háztartási praktikák
megismerése.
99
Cél Feladat Tevékenység Kritérium
ismeretek szerzése, a
háztartás
környezetbarát
működtetése.
megismerése lépésről
lépésre.
Felelős állampolgári
magatartás
kialakítása.
Tudatos egészség-
megőrzési viselkedés.
A szűrővizsgálatok
fontosságának
ismerete.
Városi és iskolai
egészség- és
sportnapok szervezése.
A komplex intézményi
mozgásprogramban
szereplő feladatok
megvalósítása.
Az egészségmegőrzés
alapjainak a
kialakítása.
Állóképesség
fejlesztése.
Helyes életviteli
szokások kialakítása.
Szabad percek, órák
felhasználása.
Káros környezeti
hatások
elkerülésének,
kivédésének
technikái.
Túrák, hétvégi
kirándulások, erdei
iskolák.
A televíziózás káros
hatásainak vizsgálata.
Mibe ne csomagoljuk
uzsonnánkat?
Helyes napirend,
életviteli szokások
megismerése és
alkalmazása.
3. Környezettudatos
értékrend, „ökológiai
morál” kialakítása
Érzelmi
viszonyulások
alakítása, képessé
tenni az egyént a
másokkal való
együttműködésre.
Az élet tiszteletére
való nevelés.
Az állatok iránti
felelősség kialakítása,
az állattartás etikája.
Madáretető,
madárkalács készítése,
madáretetés
novembertől február
végéig.
Állatsimogató
A tudatos kisállat-
védelem kialakítása.
Megélhető vagy
elképzelhető
élethelyzetek
teremtése.
Látogatás a Fővárosi
Növény- és
Állatkertben.
Az állatok életközeli
megismerése.
Gondolatok
befogadására és
kifejezésére való
nyitottság és képesség
fejlesztése.
A környezet esztétikai
felismerése iránti
igény kialakítása.
Az együttes
cselekvésekhez
szükséges sajátos
kommunikáció
fejlesztése.
Családi szerepek.
Helyzetgyakorlatok,
tanórai és tanórán
kívüli tevékenységek.
Az iskola esztétikai
képének közös
kialakítása.
Erdei iskola,
osztálykirándulás,
projektnapok, iskola
szintű programok
közös megvalósítása.
A különböző
élethelyzetek
megismerése.
100
érték-
rend,
ökológiai
morál
magatartásmód, életvitel
attitűdök, érzelmi vonatkozások
ismeret, tapasztalat, vélemény, nézet
A környezeti nevelés piramisa:
29. A tanulók magatartásának és szorgalmának
értékelési elvei
A tanuló magatartásának és szorgalmának évközi értékelésénél, valamint a félévi és év végi
minősítésekor a példás (5); jó (4); változó (3); és rossz (2) értékelést alkalmazza az iskola.
A tanuló évközi magatartását és szorgalmát az osztályban tanító valamennyi pedagógus
véleményének figyelembe vételével, havi rendszerességgel az osztályfőnök értékeli. A csúnya
beszéd, csúfolódás, a magatartás jegybe számít. Csak indokolt esetben térhet el a havi
magatartási jegyek átlagától az év végi jegy.
A tanulók félévi és év végi magatartásának és szorgalmának minősítését az osztályozó
értekezleten az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. Vitás esetekben az
adott osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt a minősítésről,
szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szava a mérvadó.
A magatartás értékelésének általános szabályai
Példás minősítést kaphat: - aki jó példát mutat,
- szünetben is példamutatóan viselkedik,
- udvarias, előzékeny, segítőkész,
- megtartja a Házirendet,
- a napszaknak megfelelően, tisztességesen köszön.
Jó minősítést kaphat: - az előzőekből néhány hiányosság esetén.
Változó minősítést kaphat: - ha viselkedésével többször megzavarja az osztály tanulmányi
munkáját, vagy közösségi életét.
Rossz minősítést kaphat: - kirívó, vagy ismétlődő fegyelmi problémák esetén, illetve
iskolánk szellemiségével ütköző magatartás tanúsítása esetén.
A havi, a félévi és az év végi magatartásjegyek és a fegyelmi büntetések összefüggése
PÉLDÁS - ha nincs semmilyen fegyelmi fokozata,
JÓ - egy szaktanári fokozat esetén,
VÁLTOZÓ - osztályfőnöki fokozat, vagy több szaktanári fokozat esetén,
101
ROSSZ - igazgatói, vagy nevelőtestületi fokozat esetén.
A magatartásra vonatkozó különleges szabályok az alsó tagozaton
A gyermekek magatartását délelőtt és délután külön értékeljük. Ha egy gyermek magatartása
hét végére (délelőtt vagy délután) eléri a változó vagy rossz minősítést, akkor a szülőt
értesíteni kell róla az E-naplóban.
A havi magatartás jegyet a délelőtti és délutáni jegyek átlaga alapján állapítjuk meg.
Ha egymás után három hétig rossz minősítésű a gyermek magatartása, akkor automatikusan
fegyelmi fokozatot kap.
A szorgalom értékelésének szabályai
A szorgalmi jegyet a tanuló igyekezetét, képességeit figyelembe véve, az önmagához mért
teljesítménye alapján állapítjuk meg.
Példás (5) szorgalmú tanuló:
az iskolai kötelességeit maradéktalanul teljesíti,
az írásbeli feladatait önállóan készíti el,
készületlenségét megokolja, mulasztásait időben pótolja,
az órákra, versenyekre igyekezettel és megbízhatóan készül,
tevékenyen részt vesz minden munkában, és iskolatársainak példát mutat,
felszereléseit rendszeresen elhozza az órákra,
rendben tartja iskolai felszerelését: könyveit, füzeteit, táskáját, padját, stb.
írásbeli munkáinak külalakja gondos.
Jó (4) szorgalmú tanuló:
az előbbiek nem mindegyikének felel meg kifogástalanul, de fegyelmező intézkedést nem
kapott,
az előbbiek ellen kisebb mértékben, de ismételten vétett,
írásbeli fegyelmi büntetést egyszer kapott szorgalmi vétsége miatt.
Változó (3) szorgalmú tanuló:
az előbbiek többségének nem felel meg, fegyelmező intézkedést is kapott már,
rapszodikus a munkavégzése, és kötelességét többszöri felszólításra végzi el,
írásbeli fegyelmi büntetést többször kapott szorgalmi vétsége miatt.
Hanyag (2) szorgalmú tanuló:
aki az előző pontok közül több ellen is súlyosan vétett és ezért szaktanári, osztályfőnöki
vagy igazgatói megrovást kapott.
Csak indokolt esetben térhet el a havi szorgalmi jegyek átlagától a félévi és az év végi jegy.
30. A jutalmazás, és az elmarasztalás iskolai szabályai
30.1 A tanulók jutalmazása
Alapelvek
A legfőbb jutalmazás a dicséret. A tárgyi jutalmazásnak jelképes értékűnek kell lenni, ami a
dicséretet és az elismerést nyomatékosítja, és emlék marad a tanulónak.
102
Jutalom egy-egy időszak eredményes munkájáért, kiemelkedő teljesítményért, magatartásért
és/vagy szorgalomért, vagy erkölcsileg is nagyra értékelhető tettért adható.
Az egész tanévi munkáért, megyei, területi és országos versenyen elért helyezésért kapott
jutalmat – a nevelőtestületi dicséretet – a tanévzáró ünnepségen jutalomkönyv átadása mellett
hirdeti ki az igazgató.
A pozitív értékelésre helyezzük a hangsúlyt. Észre kell venni a jót és erősíteni azt. Lehetőleg
minél többször dicsérjük a tanulókat. Az elismerésnek bármelyik formájára, a tantestület
bármelyik tagja javaslatot tehet.
Azt a tanulót / tanulói közösséget dicséretben, vagy jutalomban kell részesíteni, aki / amely
- példamutató magatartást és szorgalmat tanúsít,
- tanulmányi kötelezettségeit, megbízatásait, önként vállalt feladatait, közösségért
végzett munkáját huzamos időn át kiemelkedően, szorgalmasan teljesíti,
- hozzájárul az iskola jó hírének növeléséhez.
Az elismerést és a jutalmat a közösségek előtt nyilvánosan adjuk. Az igazgatói és
nevelőtestületi elismeréseket ünnepélyes keretek között hirdetjük ki.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutató helytállást tanúsító
közösséget csoportos elismerésben (színház-, mozi látogatás, kirándulás stb.) lehet részesíteni,
amit a munkaközösségek, osztályfőnökök javaslatára az igazgató engedélyez.
A tanítási szünetben végzett elismerésre méltó cselekedetért, eredményért, a tanítás
megkezdése után elismerésben és jutalomban részesíthető a tanuló, a tanulóközösség.
A dicséreteket dátummal ellátva az elektronikus naplóban nyilván tartjuk.
A tanulóknak adható elismerések
szóbeli dicséret
írásbeli dicséret
dicsérő oklevél
könyvjutalom
a diáktársak előtti dicséret iskolagyűlésen és az áhítatokon
Leggyakoribb jutalmazási formák iskolánkban
Osztályfőnöki, szaktanári, szakkörvezetői, ügyeletes tanári, igazgatói szóbeli és írásbeli
dicséret. Év közben és év végén az elért teljesítményhez kapcsolódik.
Általános iskolai végzős (8. évfolyamos) tanulóknak tanév végi Károlyi Sándor díj.
Gimnáziumi végzős (12. évfolyamos) tanulóknak tanév végi Vörösmarty díj.
Sebők Sándor plébános atya által felajánlott díj, ami egyrészt a magyar nyelv és irodalom
terén, másrészt egy bármilyen más területen elért kiemelkedő eredményért adható.
Szaktanári dicséret adható
kiemelkedően magas tantárgyi teljesítményért és/vagy szorgalomért ,
/plakát, tablókészítésért, egyéb szorgalmi feladatért/
háziversenyek 1-3. helyezettjeinek,
ünnepélyen való szereplésért,
egyéb feladatvégzésben kiemelkedő teljesítményért, hozzáállásért.
Osztályfőnöki dicséret adható
példás magatartásért és szorgalomért,
ünnepélyeken való szereplésért,
több tantárgyban kiemelkedően magas teljesítményért és/vagy szorgalomért,
folyamatos és/vagy alkalmankénti közösségi munkáért,
103
egyéb feladatvégzésben kiemelkedő teljesítményért, hozzáállásért.
Igazgatói dicséretben az a tanuló részesülhet, aki
megyei, területi és országos versenyen előkelő helyezést ért el,
iskolánkat méltó módon képviseli,
megyeinél kisebb szintű tanulmányi versenyen,
kulturális, vagy sportvetélkedőn I-III. helyezést ért el,
egyéb feladatvégzésben kiemelkedő teljesítményt hozzáállást tanúsított.
Nevelőtestületi dicséret a nevelőtestület döntése alapján annak jár, aki
kitűnő tanuló
több tantárgyból kiváló tanulmányi eredményt ért el és legfeljebb 1 négyese
van
a tanulói közösségért huzamosabb ideig kiemelkedő munkát végzett,
egyéb feladatvégzésben kiemelkedő teljesítményt hozzáállást tanúsított.
A nevelőtestületi dicséretet tanévvégén a bizonyítványba is beírjuk.
30.2 A tanulók elmarasztalása
Alapelvek
Fontos alapállásunk a tanulók elmarasztalásában (főleg az alsó tagozatban), hogy az lehetőleg
a dicséret elmaradása legyen.
Ha a tanuló a számára meghatározott kötelességét, az iskolai rendet és fegyelmet, a házirendet
szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi, fegyelemsértést követ el.
A fegyelemsértő tanulót felelősségre kell vonni.
A felelősségre vonás célja az iskolai közösség, a rend és fegyelem védelme, a fegyelemsértő
és a többi tanuló nevelése, visszatartása a következő fegyelemsértéstől.
Az intézkedés mindenkor alkalmazkodik a tanuló személyiségének fejlettségi szintjéhez. A
fegyelmező intézkedés mind a tanulóra, mind a tanulói közösségre nevelő hatású legyen,
azonban soha nem lehet megalázó.
Minden pedagógus feladata, kötelessége, hogy a magatartási, viselkedési hibákért szóljon,
illetve megfelelő fegyelmi büntetést adjon, vagy kezdeményezzen, és azt az elektronikus
naplóban is jelezze a szülőnek.
A tanulóval szemben hozott fegyelmi intézkedéseket dátummal ellátva tartjuk nyilván.
A tanuló által elkövetett fegyelemsértés súlyosságának elbírálására, a büntetés formájának
vagy a meghozandó fegyelmi intézkedésnek eldöntésére, az alsó tagozatban az osztálytanító, a
felső tagozatban az osztályfőnökkel egyeztetve a pedagógusok jogosultak, illetve szükség
szerint az igazgató.
Súlyos, kirívó fegyelmi vétségek kivizsgálására és elbírálására fegyelmi tanács felállítása
szükséges. A tanács tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, ifjúságvédelmi felelős, a
diákönkormányzatot segítő tanár és a diákelnök, az illetékes tagozatvezető és szaktanár és az
Iskolaszék delegált szülői tagja.
Gondatlan vagy szándékos károkozás esetén a tanuló kártérítési kötelezettséggel tartozik a
vonatkozó törvények szerinti mértékben, ezen kívül a megfelelő fegyelmi fokozatban
részesül.
Ha a tanulót az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben kár éri, az iskola a kárt a
Polgári Törvénykönyv szabályai szerint megtéríti, kivéve, ha a kárt az iskola működési körén
kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy ha a kárt a károsult nem megfelelő magatartása
okozta.
104
Az elmarasztalás eszközei
A beírást, a szülőnek történő üzengetést nem tartjuk elsődleges nevelési eszköznek. Ennek
ellenére az írásos jelzésnek súlya van, és adott esetben az egyetlen megoldásnak bizonyul.
Szintjei általában
Szóbeli
Szaktanári, szakkörvezetői: az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri
fegyelmezetlenség miatt.
Ügyeletes tanári: a tanítás előtti és utáni, vagy az óraközi szünetben történt
fegyelmezetlenség miatt.
Osztályfőnöki: a tanuló többszöri tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése
és a házirend megsértése, vagy igazolatlan mulasztás miatt.
Tagozatvezetői: a tanulók nagyobb közösségére kiható kötelességszegés, illetve a
házirend súlyos megsértése miatt.
Igazgatói: a fentiek eredménytelensége, illetve ismétlődő fegyelemsértés, vagy
kiemelkedően súlyos fegyelmi vétség esetén.
Az írásbeli fegyelmi büntetés fajtái:
1. szóbeli figyelmeztetés (csak felhívó jellegű, magatartási jegybe nem számít)
2. szaktanári intés
3. szaktanári megrovás
4. osztályfőnöki intés
5. osztályfőnöki megrovás
6. igazgatói intés
7. igazgatói megrovás
8. nevelőtestületi megrovás
9. fegyelmi tárgyalás
Írásbeli fegyelmi büntetés szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény
súlya az azonnali megrovás alkalmazását teszi szükségessé.
Az igazgatói írásbeli fegyelmi büntetést a körülmények mérlegelésével az osztályfőnök vagy
szaktanár kezdeményezi, ha az ennél enyhébb valamennyi fegyelmi büntetést már megkapta a
tanuló, illetve ha az elkövetett fegyelemsértés súlyossága indokolja.
A fegyelmi intézkedések alkalmazásánál érvényesíteni kell a fokozatosság elvét. Ettől csak
súlyos esetben lehet eltérni. Súlyos fegyelemsértés esetén a fegyelmi tanács egyetértésével a
súlyosabb fegyelmi büntetés is kiszabható akkor is, ha a tanuló előző fokozatú büntetést nem
kapott. Ilyen esetek a következők:
- az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása
- az egészségre ártalmas szerek (pl. dohány, szeszesital, drog) iskolába, illetve
bármilyen iskolai rendezvényre (pl. kirándulásra, tanórán kívüli programokra)
hozatala, fogyasztása,
- a szándékos károkozás,
- az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése,
105
- ismétlődő trágár beszéd,
- ezen túl mindazon cselekmények, amelyek a büntető törvénykönyv alapján
bűncselekménynek minősülnek.
A hatékony fegyelmi eljárások érdekében a következő szempontokat vesszük figyelembe és
tartjuk kötelezőnek minden pedagógus részére:
1. Egy tanulónak nem osztályfőnökeként fegyelmi fokozatot adó tanár köteles az
osztályfőnököt tájékoztatni erről.
2. Az osztályfőnöki fokozattól kezdődően a beírás előtt a szaktanár köteles konzultálni az
osztályfőnökkel, akinek jogában áll felülvizsgálni az ügyet.
3. Az elektronikus naplóba dátummal ellátva és a fokozat konkrét megnevezésével írjuk be a
fegyelmi fokozatot!
4. Az adott hónapban kapott fegyelmi büntetés a havi magatartásjegyet befolyásolja. Az
osztályozó konferencián a félévi illetve év végi magatartásjegy megállapítása a havi
jegyek és az éppen aktuális fegyelmi fokozatok figyelembevételével, az osztályfőnök
javaslata alapján történik.
106
31. Legitimációs záradék
A Fóti Ökumenikus Közművelődési Egyesület a Pedagógiai Programot elfogadta.
A jegyzőkönyv iktatószáma:
………………………………………
FÖKE elnök
………………………………………
FÖKE alelnök
A Diákönkormányzat a Pedagógiai Programot tárgyalta és véleményezte.
A jegyzőkönyv iktatószáma: felső tagozat: 161/2/2014.
gimnázium: 160/1/2014.
………………………………………………
a DÖK elnöke
Az Iskolaszék a Pedagógiai Programot tárgyalta és véleményezte.
A jegyzőkönyv iktatószáma:Ib 182 / 2014.
……………….…………………………….
az ISZ elnöke
A nevelőtestület a Pedagógiai Programot a 2014. március 19-i nevelőtestületi értekezletén
elfogadta.
A jegyzőkönyv iktatószáma:Ib 153 / 2 / 2014.
Hatályba lépésének dátuma: 2014. szeptember 1.
A nevelőtestület nevében:
P. H.
…….……………………………………..
igazgató
