PEDAGÓGIAI PROGRAM · Web viewHeti óraszám 4 3 3 3 Éves óraszám 148 111 111 111 Gondolkodási módszerek alapozása 5 5 5 5 Számtan, algebra 70 45 45 45 Összefüggések, függvények,

Dankó Pista Egységes Óvoda-Bölcsőde, Általános Iskola,Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium4235 Biri, Mező Imre út 21. E-mail: [email protected], Tel/Fax: 42/263-137

A DANKÓ PISTA EGYSÉGESÓVODA-BÖLCSŐDE,

ÁLTALÁNOS ISKOLA,SZAKKÉPZŐ ISKOLA,

GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUMPEDAGÓGIAI PROGRAMJA

II. kötetÁltalános iskolai és gimnáziumi

helyi tanterv

TARTALOM

ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV...................................................................3

1. Iskolai hetes óraterv...................................................................................................41.1. Tantárgyi-integrációs háló..................................................................................41.2. Óraterv................................................................................................................7

2. Nem szakrendszerű oktatás az 5.-6. évfolyamon....................................................102.1. A szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás.............................................102.2. Kiemelt fejlesztési irányok...............................................................................102.3. A magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásához...........................................112.4. Matematika tantárgy oktatásához.....................................................................12

3. Szakrendszerű oktatás.............................................................................................133.1. Magyar irodalom (5-8 évfolyam).....................................................................133.2. Magyar nyelv (5-8. évfolyam)..........................................................................143.3. Idegen nyelv (német nyelv)..............................................................................163.4. Matematika.......................................................................................................183.5. Történelem, társadalmi és gazdasági ismeretek...............................................203.6. Természetismeret (5-6. évfolyam)....................................................................233.7. Biológia-egészségtan........................................................................................263.8. Fizika................................................................................................................283.9. Kémia...............................................................................................................303.10. Földrajz...........................................................................................................333.11. Ének-zene, néptánc.........................................................................................353.12. Rajz.................................................................................................................373.13. Informatika számítástechnika.........................................................................433.14. Technika-életvitel...........................................................................................463.15. Osztályfőnöki - szocializáció.........................................................................473.16. Testnevelés, sport...........................................................................................49

GIMNÁZIUM HELYI TANTERV.................................................................................591. Nappali tagozat........................................................................................................60

1.1. Célok................................................................................................................601.2. Feladatok..........................................................................................................611.3. Tantervi és óratervi háló (9-12. évfolyam).......................................................63

2. Esti tagozat..............................................................................................................642.1. Célok................................................................................................................642.2. Feladatok..........................................................................................................642.3. Tantervi és óratervi háló (esti tagozat, 9-12. évfolyam)...................................65

3. Tantárgyi tematikák.................................................................................................653.1. Magyar nyelv és irodalom (9-12. évfolyam)....................................................653.2. Anyanyelv és kommunikáció...........................................................................773.3. Matematika.......................................................................................................853.4. Történelem........................................................................................................993.5. Társadalomismeret.........................................................................................1173.6. Filozófia (12. évfolyam).................................................................................1173.7. Művészeti ismeretek.......................................................................................1173.8. Német nyelv...................................................................................................1173.9. Angol nyelv....................................................................................................1173.10. Informatika (11-12. évfolyam).....................................................................1173.11. Fizika............................................................................................................1173.12. Kémia...........................................................................................................1173.13. Biológia........................................................................................................1173.14. Földünk és környezetünk..............................................................................117

2

ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV

3

1. Iskolai hetes óraterv

1.1. Tantárgyi-integrációs hálóAz iskola óratervének alapját képezi a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeiből kiinduló tantárgyi - integrációs háló, amely:meghatározza, hogy a NAT egyes műveltségi területeihez (részterületeihez) kapcsolódó követelmények az iskolai oktatás során mely tantárgyak keretében sajátítják el a tanulók közvetlenül vagy integráltan megmutatja, hogy a műveltségi területenként, részterületenként (témakörönként) megfogalmazott NAT szerinti követelmények elérése mely tantárgyak feladata.

NAT műveltségi terület

Részterület „Helyi” tantárgyak Integráció

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv ésirodalom

Magyar nyelv és irodalom (1-4)

Magyar nyelv Magyar nyelv (5-8)Magyar irodalom Magyar irodalom (5-8)

Élő idegen nyelv német Matematika Matematika

Ember és társadalom

Társadalom ismeretek magyar, környezet, Emberismeret biológia, történelem Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeret

Történelem Történelem, társadalmi és gazdasági ismeretek

Földünk éskörnyezetünk

Földrajz

Ember és természet

Természetismeret TermészetismeretBiológia-egészségtan Biológia-egészségtanFizika FizikaKémia Kémia

Művészetek

Ének-zene Ének - zene-néptáncTánc és dráma Történelem technika,

magyar, ének, testnevelés

Vizuális kultúra RajzMozgóképkultúra és médiaismeret

történelem, rajz, magyar, technika

Informatika

Számítástechnika Informatika-számítástechnika

Könyvtárhasználat minden tantárgy

Technika Technika-életvitelÉletvitel és gyakorlati ismeretek

Háztartástan osztályfőnöki, szocializáció

Pályaorientáció Osztályfőnöki-szocializációTestnevelés Testnevelés

4

Tantárgyi integrációs hálóterv

Tantárgy Műveltségi terület NAT szerintirészterület, témakör Követelmény

Magyar nyelv és irodalom (5-8. évfolyam)


Magyar nyelv és irodalom- a magyar nemzet jelképei


Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Irodalom

6.évfolyam8.évfolyam8.évfolyam

Művészetek

Tánc és dráma- Drámajátékok 6. évfolyam- Drámajátékok 8. évfolyam- Színi nevelés 8. évfolyamTánc és dráma- Bábjáték, maszkos játék 8. évfolyam

Mozgóképkultúra és médiaismeret- Művészeti ismeretek 8. évfolyam- Kommunikációs rendszerek

8. évfolyam

*** Informatika KönyvtárhasználatKönyvtárhasználat

6. évfolyam8. évfolyam

német (5-8. évf.) Élő idegen nyelv 6. évfolyam

8. évfolyamMatematika(5- 8. évfolyam) Matematika 6. évfolyam

8. évfolyamInformatika Számítástechnika 6. évfolyam

Történelem és állampolgári ismeret(5-8 évfolyam)

Ember és társadalom Történelem 8. évfolyam


Társadalmi ismeretekTársadalom gazdasági és állampolgár ismeretekEmberismeret

Ember és állat

6. évfolyam8. évfolyam8 .évfolyam

Művészetek

Tánc és dráma: Ünnepi

szertartások, ritmikus játék Mozgóképkultúra és médiaismeret

6. évfolyam

8. évfolyam

Földrajz(7-8 évfolyam)

Földünk és környezetünk

8. évfolyam

5



Társadalmi ismeretek: Lakóhely

ismerete Országismeret Mondák,

legendák, történetek

A magyar nemzet jelképei

Természetismeret(5-6. évfolyam) Ember és természet Természetismeret 4. évfolyam

Művészetek

Tánc és dráma: A hagyomány

játékai és táncai Drámajátékok

Ünnepi szertartások, rituális jelek

Biológia-egészségtan(7-8 évfolyam)

Ember és természet

Biológia és egészségtanTermészetismeret:

Környezetünk élővilága

Testünk és életműködéseink

8. évfolyam6. évfolyam6. évfolyam

Ember és társadalom Emberismeret

Ember és állat8. évfolyam10. évfolyam

Fizika(7-8 évfolyam) Ember és természet

Természetismeret Kölcsönhatások

és energia-változások

Fizika

6. évfolyam8. évfolyam

Kémia(7 -8 évfolyam) Ember és természet Kémia 8. évfolyam

Ének-zene-néptánc(5 - 8 évfolyam) Művészetek

Ének - zeneÉnek - zeneÉnek - zeneTánc és drámaA hagyomány játékai és tánca


Rajz(5 - 8. évfolyam) Művészetek

Vizuális kultúraVizuális kultúraVizuális kultúraMozgóképkultúra és médiaismeret Művészeti ismeretek


Informatika- Informatika Számítástechnika 6. évfolyam

6


számítástechnika(7-8 évfolyam)(9-10 évfolyam)

Számítástechnika 8. évfolyam10. évfolyam

Technika - Életvitel(5 -8 évfolyam)

Háztartástan-gazdaságtan

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Technika Háztartástan Technika Technika Háztartástan

8. évfolyam

Testnevelés, sport(5-8 évfolyam) Testnevelés és sport 6. évfolyam

8. évfolyam

Osztályfőnöki (5-8.évfolyam)

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Háztartástan:gazdálkodásHáztartástan:házi pénzgazdálkodásPályaorientáció


1.2. ÓratervAz iskola óraterve mind tartalmában, mind szerkezetében tükrözi az iskolába folyó oktató-nevelőmunkát meghatározó pedagógiai elveket és célokat.

A kötelező órai foglalkozások a minden tanuló számára kötelezően teljesítendő óraszámot tartalmazzák. Ezek során a tanulók elsajátítják a NAT-ban szereplő valamennyi műveltségi terület, részterület megfogalmazott minimális követelményeit. (A következő tanórai foglalkozások óraszáma megegyezik a Közoktatási tv. 52. Paragrafusában meghatározott mértékkel.)

A nem kötelező tanórai foglalkozások és egyéni felzárkóztatás lehetőségéből a tanulók érdeklődésüknek megfelelően, a szülők döntése és a pedagógusok (osztályfőnök) javaslata alapján választanak a minimálisan és maximálisan megadott keretek között. A választható foglalkoztatások célja a felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás, speciális és kiegészítő ismeretek nyújtása.

A tanulók heti óraszámát együttesen a kötelező és a választható órák adják. Ennek mértéke megegyezik a Közoktatási tv. 52. paragrafusának meghatározott maximális heti óraszámokkal.

7

1.2.1. Hetes óraterv

Tantárgy 5. 6. 7. 8. 9. 10.A, Kötelező tanórák 22,5 22,5 25 25 27 27

1.Anyanyelv és irodalom, dráma 4 4 4 4 3,5 3,5

2.Idegen nyelv 2 2 2 2 2 23.Matematika 4 4 3 3 3 34.Történelem, társadalmi és

gazdasági ismeretek1,5 2 2 2 2 2

5.Természetismeret 2 36.Földrajz 2 2 2 27.Biológia-egészségtan 1,5 1,5 2 28.Fizika 2 2 2 29.Kémia 1,5 1,5 1,5 1,510.Ének - zene-tánc 1 1 1 111.Rajz 2 1 1 112.Informatika-számítástechnika 1 1 1 1 1 1

13.Technika-életvitel 2 1,5 1 114. Háztartástan-gazdaságtan 4 415.Testnevelés 2 2 2 2 2 216.Osztályfőnöki-szocializáció 1 1 1 1 2 2

B1, Nem kötelező tanórák 12 12 10 10 11 111. Idegen nyelv 4 4 4 4 2 22. Természetismeret 1 1 1 1 1 13. .Művészeti tevékenység 1 1 1 1 2 24. Számítástechnika 2 2 1 1 2 25. Sport 1 1 1 1 2 26. Egyéb:szakkör,énekkar,sport 3 3 2 2 2 2

B2, Egyéni felzárkóztatás 1,5 2,5 4 4 6 61. Magyar 1 1 1 2 22. Matematika 0,5 0,5 1 1 2 23. Egyéb 1 1 2 2 2 2Lehetőség (B1+B2) 13,5 14,5 14 14 6 6Minimum választható 4 4 4 4 8 8Maximum választható 6,5 6,5 8 8 11 11

C, Heti óraszám minimum maximum

26,529

26,529

2933

2933

3538

3538

D, Napközi, tanulószoba 15 15 15 15 10 10

1.2.2. Óraterv a kompetencia alapú oktatáshozÉvfolyamok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Össz:

Kötelező órákMagyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 4 4 3,5 3,5 47Élő idegen nyelv Angol/német 2 2,5 2,5 3 3 13

8

Matematika 4 4 4 4 4 4 3,5 3,5 31

Ember és társadalomTörténelem a hon- és népismerettel egybeépítve

2,5 2,5 2 2 9

Etika 0

Ember a természetben

Környezetismeret 1 1 1 1,5 4,5Természetismeret 2 2 4Biológia 1,5 1,5 3Fizika 1,5 1,5 3Kémia 1,5 1,5 3Egészségtan 0

Földünk – környezetünk Földrajz 1,5 1,5 3

Művészetek

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 8Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1 8Mozgókép- kultúra és médiaismeret 0

Informatika Informatika 1 1 1 1 1 1 1 1 8Életvitel és gyakorlati ism. Technika 1 1 1 1 1 1 1 1 8

Testnevelés és sport Testnevelés(tánc 5;6) 3 3 3 3 3 3 2,5 2,5 23

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 2Kötelező órák összesen: 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 177,5

Választható tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom 0,5 0,5 1

Matematika 0,5 0,5 1 Angol/Német 1 1 1 1 1,5 1,5 1 1 9

Mozgókép- kultúra és médiaism. 0,5 0,5

Egészségtan 0,5 0,5 Etika 0,5 0,5Választható órák összesen: 1 1 1 1 1,5 1,5 2,5 3 12,5Kötelező és válaszható órák összesen: 21 21 21 23,5 24 24 27,5 28 190

Csoportbontás Angol/Német 1 1 1 2 2,5 2,5 3 3 16 Informatika 1 1 1 1 1 1 1 1 8 Technika 1 1 1 1 4Csoportbontás összesen: 2 2 2 3 4,5 4,5 5 5 28

Tanórán kívüli foglalkozások Iskolasport 10 Énekkar 2Tanórán kívüli foglalkozások összesen: 12MINDÖSSZESEN: 230

Felhasználható órakeretEgyéni 10% 2 2 2 2,25 2,25 2,25 2,5 2,5Tehetséggondozás10-25-30% 2 2 2 2,25 5,6 5,6 7,5 7,5

Felhasználható órakeret összesen 4 4 4 5 7,85 7,85 10 10 53Kötelező órák összesen 177,5Összes felhasználható óra 230,5

2. Nem szakrendszerű oktatás az 5.-6. évfolyamon

2.1. A szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatásA közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban kt.) 8. §-a határozza meg a nevelő – oktató munka pedagógiai szakaszait.

9

A bevezető és a kezdő szakaszban – az 1-4. évfolyamon – nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban – az 5-6. évfolyamon – részben szakrendszerű oktatáskeretei között. Az oktatás szervezés hazánkban általánosan elterjedt gyakorlatán változtatott a kt. előírásait módosított 2003. évi LXI. Törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50 %-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A kt. 2006. évi LXXI törvénnyel történt módosítása nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítják majd szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra – a törvényben meghatározott keretek között.

Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50 %-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt. 8. § (3) alapján. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamokon a korábbinál több időben folyhassék, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű tanítás az 5. és a 6. évfolyamon.

A kt. 133. § (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.

Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja.

Nem szakrendszerű az oktatás, ha atanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (kt. 120.§ (34.)

2.2. Kiemelt fejlesztési irányokKiemelt fejlesztési irányok, célzott készség – képesség területek a 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában az alábbiak lehetnek:

Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség.

Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el.

Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé,gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva célszerű lenne az iskolákban az 5.-6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség fejlesztésére is.

10

Az elemi számolási készség, a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelést a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket, de ezek az adatok a 4. évfolyamos országos mérés iskolai jelentéseiből könnyedén kinyerhetők minden iskolában.

Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban.

A helyi tanterveknek az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés okán történő átdolgozásakor kiemelt figyelmet fordítunk az alábbiakra:

Az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban, Az információszervezés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás,

rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére,

A kommunikációs képességek (pl.: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotás hétköznapi helyzetekben) erősítésére,

A szociális kompetenciák fejlesztésére, A térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra, Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani

kultúra, azon belül a „tanítói” és „tanári” módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét.

2.3. A magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásához Hétköznapi helyzetekben a negyedik osztály végén képes a gyermek adekvát megnyilvánulásokra: köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás.

Spontán helyzetben köszön, ismeretlen szituációban megszólít, kér és tájékoztat. A társalgásban kérdez, kapcsolódik a mások által elmondottakhoz. Dramatikus játékokban megfelelő beléptetéssel, a közönség által jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja szövegét. Különbséget tud tenni – a gyakran megfigyelt – közlési stílusok és kifejezésmódok között. Megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket. Tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával, illetve annak megértésével. Az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérti és saját olvasata szerint, értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. Ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni. Az olvasottakról véleményt nyilvánít. Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül képes írni. Adott vagy választott témáról

11

egy – másfél oldal terjedelmű, értelmes összefüggő szöveget tud leírni. Jelzi a szó- és mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet.

Begyakorolt szókészletben helyesen jelöli: a magán és mássalhangzók időtartamát, a tulajdonnevek kezdőbetűjét, a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, a „j” hangot, helyesen írja az igekötős igék gyakori eseteit, hibátlanul választja el az egyszerű szavakat.

A 4. évfolyamon végzett diagnosztikus felmérés alapján célszerű kiemelni és differenciált fejlesztéssel gondoskodni a felzárkóztatásra szoruló gyermekekről. Ebben az esetben mindjárt év elején tömbösíthető a kt. alapján kialakított nem szakrendszerű órakeretben a lehetséges óraszám.

2.4. Matematika tantárgy oktatásáhozMatematikából a kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása az oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten indokolt kezelni kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül:

A természetes szám fogalmát gazdag tartalommal indokolt kiépíteni a tízezres számkörben,

Indokolt segíteni a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, Indokolt kidolgozni és fejleszteni a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő

számolási készségeket, Formálni kell a sík- és térbeli tájékozódási képességet, Alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével,

egyszerű transzformációkkal kell alakítani a geometriai szemléletet, Tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni

indokolt a problémalátást, a probléma-megoldási képesség fejlődését, Valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a

valószínűségi szemléletet indokolt lehet megalapozni, Konkrét szituációkkal, példákkal indokolt alakítani a tanulók szemléletét a

valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.Az ötödik évfolyamon a természetes számok témakörében nagyon fontos továbbá feltárni a számfogalombeli hiányosságokat (a számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen). A műveletvégzés szintét, a méréseket és mértékváltásokat (idő, tömeg, hosszúság, űrtartalom). A hiányok pótlására a tanév első hónapjaiban feltétlenül szükség lehet, hogy a számkör bővítéséra és műveletek tulajdonságainak tudatosítására sor kerülhessen.

12

3. Szakrendszerű oktatás

3.1. Magyar irodalom (5-8 évfolyam)

3.1.1. A tantárgy óraterve

5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.Heti óraszám 2 2 2 2Éves óraszám 74 74 74 74Kommunikáció Irodalomolvasás 35 35 35 35Szövegértés, szövegalkotás 8 8 5 5Memoriter és kreatív gyakorlatok

7 7 8 8*

Irodalmi kifejezésformák 9 9 4 4*Véleményalkotás és értékelés

- - 6* 6*

Könyvtár 3 3 - -Dráma - - 5 5Szabadon felhasználható órák

12 12 11 11

Folyamatosan minden órán

3.1.2. A tantárgy általános szakdidaktikai leírása

3.1.2.1. Előzmény

A NAT 1-4. évfolyam „Minimális teljesítményében” előírtak.

Hangos és néma olvasási képesség. Biztos írás, helyesírás. Beszédhelyzethez igazodó szövegalkotás.

3.1.2.2. Célok, feladatok

E korosztály irodalmi nevelése, irodalmi tudásának megalapozása, alapvizsgára való felkészítése.

Az alsó 4 évfolyamon kialakított formákhoz kapcsolódva tovább kívánjuk gazdagítani és elmélyíteni a kisdiák irodalmi ismereteit, fejleszteni a műértelmező képességét, fantáziavilágát, belső látását.

Az irodalmi élmények iránti igény megtartása, erősítése. Az irodalmi képzéshez a diák erkölcsi és esztétikai

értéktudatának fejlesztése, ízlésének csiszolása, az ítélőképesség fejlesztése.

Az olvasmányokról való beszélgetés, elemző tevékenység során a diák érvelő képességének alakítása, a személyes olvasás kialakulásának segítése.

A nemzeti kultúra személyes élményeken és tapasztalatokon alapuló megismerésével a nemzeti azonosságtudat.

13

A nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek felismertetése és megbecsülése.

3.1.2.3. Követelmények

Életkorának megfelelő, személyiségformálásra legalkalmasabb magyar és világirodalmi alkotások olvasása.

Szövegértés: élőszóbeli, írott, szakmai, köznapi, irodalmi szövegek tartalmi lényegének felfogása, a szövegekbe megformált értékek befogadása, szövegek összehasonlító értelmezése.

Műelemző képesség egyre önállóbb alkalmazása. Összefüggésekben való gondolkodás. Annak megértése, hogy milyen jelentéseket közvetít az

irodalom az egyén és közösség számára. A magyar nyelv és magyar kultúra

elválaszthatatlanságának tudata és érzelmi átélése. Annak felfogása, hogy miért, milyen módon és hogyan

változik az irodalmi nyelv a magyar irodalom évszázadaiban és a jelenben.

Irodalmi művekből kapott élmény feldolgozása. Más tantárgyak kapcsolása az irodalmi ismeretekhez. Könyvtárhasználat ismerete.

3.1.2.4. Ellenőrzés, értékelés

Folyamatos szóbeli, írásbeli számonkérés. Memoriterek számonkérése. Munkafüzet, feladatlapok megoldásainak értékelése. Írásbeli szövegszerkesztés. Szóbeli szövegszerkesztés. Témazáró dolgozat.

3.1.2.5. Taneszközök

tankönyvek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények szöveggyűjtemények, olvasókönyvek szótárak, lexikonok irodalmi arcképvázlatok tv, videó, magnó, írásvetítő szakkönyvek

14

3.2. Magyar nyelv (5-8. évfolyam)

3.2.1. A tantárgy óraterve5. évf. 6. évf. 7. évf. 8.évf

Heti óraszámÉves óraszám

274

274

274

274

Kommunikáció 10 10 10 10Nyelvtani ismeretek 40 40 40 40Szövegértés, szövegalkotás 15 15 8 8Véleményalkotás, értékelés 7 7Szabadon felhasználható órák

9 9 9 9


3.2.2.1. Előzmény

Biztos olvasás- és írásképesség. Az első négy évfolyamon elsajátított alapvető anyanyelvi

ismeretek és képességek a NAT „Részletes követelmények a 4. évfolyam végén” fejezetben szereplő fogalmak szerint.


A 10-14 éves korosztály anyanyelvi tudásának tudatos továbbfejlesztése.

Tudatosítsuk, rendszerezzük, fejlesszük a tanulóknak az iskolában szerzett ismereteit.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés együtt alapozza meg a tanulónak a személyiségében azokat a jegyeket, melyek képessé teszik értelmileg felfogni, érzelmileg- erkölcsileg átélni, mit jelent a hazához, nemzeti kultúrához, néphez kötődni.

Értelmes, kifejező, igényes beszéd kialakítása. Grammatikai, helyesírási, nyelvhelyességi, stilisztikai

ismeretek elsajátíttatása.


Az iskolai képzésnek megfelelő szövegértés. Növekvő képességek szövegek összehasonlító elemzésére. Anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó írás- és szövegalkotás. Ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai érzékenység növelése. Tanulási képesség fejlesztése, az alapműveltség megszerzéséhez szükséges

ismeretfeldolgozás. A magyar nyelv életéhez, nyelvi rendszerhez tartozó ismeretek elsajátítása. Grammatikai, szövegtani, stilisztikai, általános- és történeti nyelvészeti,

nyelvhelyességi, helyesejtési és helyesírási ismeretek elsajátítása. Igényes nyelvhasználat és nyelvi viselkedés kialakítása. Önértékelő képesség fejlesztése.

15

A magyar irodalom, magyar nyelv, és kultúra elválaszthatatlanságának megtapasztalása, belátása, érzelmi átélése.

Nyelvművelés szerepének ismerete. Írásuk helyességre törekvő és igényes legyen.

3.2.2.4. Tankönyvek- taneszközök

Vacha Imre: A korszerű retorika alapjai I-II. Szemimpex Kiadó, 1994. A magyar helyesírás szabályai. MTA, Akadémiai Kiadó, 1994. A.Jászó Anna: A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, 1994 Szende Aladár: A magyar nyelv tankönyve középiskolásoknak. Gondolat Kiadó,

1994. Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Gondolat Kiadó, 1975. Póra Ferenc: A magyar rokon értelmű szavak és szólások könyve. Gondolat

Kiadó, 1991. Grétsy László: Anyanyelvünk játékai. Gondolat Kiadó, 1974. Az írás. Park Kiadó, 1979. Péchy Blanka: Beszélni nehéz. Magvető Kiadó, 1976. Ruffy Péter: Bujdosó nyelvemlékeink. Móra Kiadó, 1983 Tótfalusi István: Bábel örökében. Móra Kiadó, 1972 Lőrincze Lajos: Emberközpontú nyelvművelés. Magvető Kiadó, 1980. Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Trezor Kiadó, 1994. Montágh Imre: Gyakori beszédhibák a gyermek korban. Nemzeti

Tankönyvkiadó, 1993. Zsuffa Zoltánné: Gyakorlati magyar nyelvtan. Panem - Akkord Kiadó,1993. Cs. Nagy Lajos: Helyesírási kéziszótár. Akadémia Kiadó,1988. Fábián -Gráf - Szemere: Helyesírásunk. Tankönyvkiadó, 1987. Szemere Gyula: Hogy is írjunk? Gondolat Kiadó, 1987. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kézi szótára. Akadémia Kiadó,1994. Gapay -Megyes -Ritók: Ki mondta, miért mondta? RTV - Minerva, 1977. Rácz Endre- Takács Etel: Kis magyar nyelvtan. Gondolat Kiadó, 1987. Szabó G. Zoltán - Szörényi László: Kis magyar retorika. Tankönyvkiadó, 1988. Grétsy László - Kemény Gábor: Képes diák szótár. Akadémia Kiadó,1992. Erki Edit: Magyar idézetek könyve. Officina Nova Kiadó, 1992. Fekete László: Magyar kiejtési szótár.Gondolat Kiadó, 1992. Hangai Zoltán: Magyar nyelvi gyakorló könyv. Trezor Kiadó, 1993. O. Nagy Gábor- Ruzsinszky Éva: Magyar szinonima szótár. Akadémia Kiadó,

1983. Magyar értelmező kéziszótár I-II. Akadémia Kiadó, 1987. Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam? Móra Kiadó, 1985. Kemény Gábor- Szántó Jenő: Mond és írd! Anktor Kiadó, 1992. Felde Györgyi: Nyelvi játékok. TIT Kiadó 1984. O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Gondolat- Talentum Kiadó, 1993. Tótfalusi István: Nyelvi vademecum. Móra Kiadó,1994. Kálmán Imre: Nyelvjárásaink. Tankönyvkiadó, 1966. Montágh Imre: Nyelvművesség. Múzsák Kiadó, 1993. Fischer Sándor: A beszéd művészete. Gondolat Kiadó, 1982. CS. Nagy Lajos: Nyelvtani elemzési gyakorló könyv. Trezor Kiadó, 1991. Jobbágyné Anrás Katalin- Törzsök Éva Trencsényi Borbála: Nyelvtani

önképző. OOK, 1990. fóliák transzparensek,

16

hangkazetták, videó kazetták, diafilmek, hanglemezek írásvetítő magnó videomagnó diavetítő rádió, TV, lemezjátszó

3.3. Idegen nyelv (német nyelv) A Helyi Tanterv a NAT alapján készült. Az intézmény hagyományai értelmében az idegen nyelv oktatása

nívócsoportokban folyik. A tehetséges tanulók a 3. évfolyamtól tanulják a választott idegen nyelvet, szakkör

formájában. A személyi és tárgyi feltételek adottak.

3.3.1. A tantárgy óraterveNémet nyelv 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Heti óraszámÉves óraszám

2*74*

274

274

274

274

Beszédszándékok 17* 23 20 21 15Fogalomkörök 26* 22 25 23 27Témakörök, szókincs 27* 25 27 28 28Szabadon felhasználható órák 4* 4 2 2 4Beszédértés folyamatosBeszédkészség folyamatosOlvasásértés folyamatosÍráskészség folyamatos szabadon választható óra

3.3.2. Nyomtatott taneszközök

Tanulói munkakönyv munkafüzet kétnyelvű kézi szótárak

Tanári munkatankönyv munkafüzet tanári kézikönyv szakkönyvek egynyelvű szótár folyóiratok regények, novellák, verseskötetek

Egyéb eszközök applikációs képek diaképek hangszalag a tankönyvekhez hangszalag versekkel, dalokkal

17

videós nyelvleckék a tankönyvekhez a videós tananyaghoz tartozó munkafüzet, kézikönyv számítógépes programok

TankönyvajánlatDAS DEUTSCHMOBIL I-III. kötet (4—8. évfolyam)SCHULBUS I-VI. kötet (4-10. évfolyam)DEUTSCH EXPRESS I-II. kötet (9-10. évfolyam)

3.4. Matematika

3.4.1. A tantárgy óraterve5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Heti óraszám 4 3 3 3Éves óraszám 148 111 111 111Gondolkodási módszerek alapozása 5 5 5 5Számtan, algebra 70 45 45 45Összefüggések, függvények, sorozatok 12 10 15 15Geometria, mérés 40 35 30 35Valószínűség, statisztika 5 5 5 5Szabadon felhasználható órák 16 11 11 6



A matematikatanítás célja az önálló gondolkodásra nevelés, kreativitásfejlesztés, a gyors helyzetfelismerés térben és időben. Ezért tekinthető a matematika más tantárgyak alapköveként, hiszen ezek matematikai algoritmusokkal, folyamatábrákkal, logikai műveletek szerkezeteivel írhatók le. A matematika tanítását az ősiség teremtésjelével, a csigaházzal vagyis a spirállal jellemezzük. Ugyanazokhoz a fogalmakhoz visszatérünk minden évfolyamon, csak magasabb szinten tárgyaljuk, és pontosabb fogalomalkotást végzünk.

Milyen a matematika? Hogyan tanuljuk?

Rényi Alfréd szerint: „A matematika érdekes és szép is, az emberi gondolat izgalmas és szép kalandja. A matematika szépsége nem valami járulékos dolog, hanem a matematikának a lényegéhez tartozik. A valódi igazság mindig szép és a valódi szépség mindig igaz”.

18

3.4.2.2. Milyen a „jó matektanár”?Pólya György: A tanárok tízparancsolata

1. Érdekeljen a szaktárgyad!

2. Ismerd a szaktárgyadat!

3. Tudnod kell a tanulás útjairól azt, hogy a legjobb az az út, amelyet magad fedezel fel!

4. Próbálj olvasni a diákok arcáról: mit várnak, mi nehéz nekik? Képzeld magad a helyükbe!

5. Ne pusztán tárgyi tudást adj tanítványaidnak, hanem fejlesszed gondolkodási készségüket is; szoktasd őket megfelelő értelmi magatartásra, rendszeres munkára!

6. Tanítsd meg őket a találgatásra!

7. Tanítsd meg őket a bizonyításra!

8. Keresd az aktuális problémákban azt, ami az elkövetkező problémák megoldására hasznos lehet - igyekezz feltárni a konkrét helyzet mögött rejlő általános megoldástípust!

9. Ne áruld el egy csapásra minden titkodat - engedd találgatni a diákokat - találjanak annyit ki belőle, amennyit csak képesek!

10. Ne tömd az anyagot tanítványaidba, hanem ösztönözd őket értelmes tanulásra!

Iskolánkban a helyi tanterv kidolgozásánál a gyermekközpontúság modelljét szeretnénk megvalósítani azzal, hogy a jó adottságokkal rendelkező, vagy a többszörösen hátrányos helyzetű tanulók megfelelő fejlődési lehetőségeit biztosítjuk indirekt és direkt differenciálás segítségével.

Első osztálytól fejlesztjük az önálló gondolkodást, az öntevékenységet, a találékonyságot, a kreativitást, a rugalmas, könnyed gondolkodást. Ez az út elvezet felfedezéseken, tapasztalásokon, ésszerű következtetésen keresztül a logikus, fegyelmezett gondolkodáshoz.


Az értékelés alapja a tanulók folyamatos megfigyelése. Az első évfolyamon szöveges értékelést kapnak a tanulók

ismereteik szintjéről. A 2-8. évfolyam elején diagnosztikus méréssel tárjuk fel a

tanulók induló tudását. Az év során a tanulók tudásváltozásáról formatív

mérésekkel szerzünk információt, mely a tanulók további fejlesztését szolgálja. E mérések eredménye befolyásolja a szabadon felhasználható órák anyagát is.

A tantervi anyag témaköreinek feldolgozását tematikus tudáspróba zárja.

A tantervi követelmények teljesítéséről félévkor és a tanév végén kritériumorientált minősítő (szummatív) felméréssel győződünk meg.

A tanulók motiválásának érdekében az aktuális teljesítményváltozásra, az önmagukhoz viszonyított fejlődésre, aktivitásukra is figyelünk.

19

Az írásbeli ellenőrzési módszerek mellett nagy hangsúlyt fektetünk a szóbeliségre, mivel a tanulók ily módon válnak képessé a már megszerzett ismeretek átgondolásával, rendszerezésével azok alkalmazására, új következtetések levonására - ezáltal fejlődik kifejezőkészségük, önálló gondolkodásuk.


dr. Hajdu Sándor: Tankönyv 1-10; Feladatgyűjtemény 1-10; Témazárók, felmérő feladatsorok 1-10; Eszköztár 5.o. - Calibra Kiadó

Neményi Eszter - Varga Tamás: Matematika munkalapok 1. - Tankönyvkiadó, Budapest

Takács Gábor-Takács Gáborné: Matematika 1-2. - Tankönyvkiadó, Budapest Suták Mihályné -Varga Tamás: Matematika munkafüzet 3. - Tankönyvkiadó,

Budapest Káldi Éva - Varga Tamás: Matematika munkafüzet 4. - Tankönyvkiadó, Budapest Sáráczné Füzes Katalin- Wágner Magdolna: Matematika feladatgyűjtemény -

Texgráf Némethné Rakos Katalin: A mi matekunk 5-6. - Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest Ujvári István: A gondolkodás iskolája (Kreativitásfejlesztés matematika

feladatcsaládokkal) - Váci Ofszet Kft. Róka Sándor: ABACUS, szakköri füzetek Nyírségi Nyomda Almási Lászlóné: Háztartási számítások - Tankönyv, munkafüzet (PHARE 1996.) Felzárkóztató program matematikából: Kőrösi Csoma Sándor KOLPING

Szakiskola matematika munkaközössége 1993. Logikai lapok, pálcikák, korongok, játékpénzek, körzők, vonalzók,

zsebszámológép, sík- és térmértani modellezőkészletek, testek, milliméterpapír, írólapok, dobókocka, számkártyák, transzparensek, írásvetítők, táblázatok, síkidomok.

Számítógépek - oktató programok VIDEO - videofilmek Szakkönyvek

3.5. Történelem, társadalmi és gazdasági ismeretekA történelem és társadalomismeret tantárgy része a NAT ember és társadalom műveltségi területnek.

A tantárgy kialakításának érték- és szakmai döntései:

Tantárgyunk a műveltségi tartalom kiválasztása tekintetében a történelem és a modern társadalom tudománya elemi és alapismereti komplexitása alapján áll, melyben a történelemé a vezető szerep.

A tantervi struktúra kronologikus felépítésű. A tantárgy társadalomtudományi nevelése középpontjában az ismeretnyújtás és a

képességfejlesztés egyensúlyban áll. Tantervi jellege szerint követelmény-központú. A tanterv modellje: lineáris haladású.

20


5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Heti óraszám 1,5 2 2 2Évi óraszám 56 74 74 74Történelem 28 39 34 31Társadalmi ismeretek 15 15 6 7Állampolgári ismeretek - - - 13Gazdasági ismeretek - - - -További fel- Év eleji ismétlés 1 2 6 4használható Évközi összefoglalás

6 8 6 8

órakeret: témazárókForrásfeldolgozás - 2 4 3Könyvtári óra 1 1 4 1Múzeumi óra 1 2 2 1Történelmi séta 1,5 2 2 2Év végi ismétlés 2 3 10 4


3.5.2.1. Előzmények

Az évfolyamon tanult természet- és társadalomismereti fogalmak, tényanyagok tudása, értése és a kapcsolódókészség- és képességkövetelmények ismerete (a térszemléletben elemi jártasság, elemi szintű időérzékelés).

Alapvető magyarnyelvi és irodalmi követelmények teljesítése, olvasás, lényegkiemelés, tömörítés, bővítés, egyszerű összefüggések felismerése, dramatizálás, beszédkészség, írásbeli fogalmazás, szövegtagolás, vázlatkészítés, nyelvtani és nyelvhelyességi elemi ismerete és készsége tekintetében.

Az előző évek olvasmányainak történelmi vonatkozásai, illetve érzelmi megalapozottsága, alapvető helytörténethez kapcsolódó helyismeret.

A művészetek iránti fogékonyság, alapérdeklődés.


A család, a szülőföld megismeréséből kiindulva a tágabb haza, az emberiség főbb múltbeli és jelenlegi társadalmi - történelmi problémái, sikerei alapján egy reális optimista jövőkép felvázolása, kialakítása.

A szülőföld (lakóhely) természeti és társadalmi környezete iránti pozitív érzelmi magatartási és cselekvési viszony kialakítása (cselekvő lokálpatriotizmus).

Felkelteni tanulóink múlt és jelen iránti társadalmi - történelmi érdeklődését, önművelési igényét, olvasásra, búvárkodásra, elemzésre nevelni és szoktatni őket.

21

Segíteni a tanulókat abban, hogy megértsék - elsősorban a hazai történelem vonatkozásában - a társadalmi kulturális értékek fejlődésének folyamatát, hogy pontos nemzeti önismeretük, nemzeti öntudatuk, hazaszeretetük legyen.

Az elemi állampolgári, közgazdasági, jogi, vallási ismeretek elsajátításával az európai értékrend alapján cselekvő személyiségekké formálódjanak.

Tiszteljék egymás véleményét, meggyőződését, másságát annak nyilvánvaló értékeit becsüljék tanítványaink.

Egyértelművé tenni számuk rá, hogy a jelen és a jövő társadalmának demokratikus alakítása csak reális minden szélsőségtől mentes múltismerettel lehetséges.

A történelmi - társadalmi valóság jelenségeit, eseményeit kölcsönös összefüggéseiben, fejlődési folyamatában, változásaiban és változataiban lássák alapismereti szinten.

Tudományosan megalapozott, korszerű társadalmi-történelmim ismeretek nyújtása.

Alkalmanként bepillantás a történelem legújabb kutatási eredményeibe.

Kronológiai és topográfiai, de tájékozódó képességük fejlesztése életkorukban megfelelően.

Hatékonyan formálni az információk önálló megszerzésének igényét, feldolgozásának és alkalmazásának jártasságát, képességét, készségét.

A társadalmi és állampolgári ismeretek feldolgozásával olyan képességek és attitűdök kifejlesztése, amelyek megalapozzák a tanulók állampolgári jogainak gyakorlását, közösségüket és saját sorsukat érintő kérdésekben való vélemény nyilvánítást, döntések hozatalát, a jog és a törvény tiszteletét.

Gyakorolni a más tárgyak során szerzett ismereteket, jártasságokat, készségeket és képességeket: figyelem, emlékezet, képzelet, csoportosítás, rendszerezés, okokozati összefüggések, kiemelés, általánosítás, ítéletalkotás, következtetés, bizonyítás és cáfolás képességeinek fejlesztése (nem elhanyagolva kreativitásuk fejlesztését).

Kiemelt szerepet kapjon a kommunikációs, a kooperációs, a konfliktustűrési, az elemző és problémamegoldó képességek fejlesztése.

Fejleszteni a történelmi és modern társadalomtudományos fogalmak megértését és helyes használatát.

Megalapozni legtehetségesebb tanulóink különböző szintű versenyeken, pályázatokon való eredményes helytállását.

Minden tanítványunk megismerje és alkalmazza tantárgyunk hatékony tanulásának módját.

22


Tudjon ismereteteket meríteni különböző forrásokból és azokból következtetéseket levonni.

A tények és vélemények közötti különbség felfogása, annak megértése, hogy az elfogultság, torzíthatja az információkat.

Az emberi megnyilvánulások és társadalmi, történelmi jelenségek okainak keresése.

Értse meg a tanuló a folyamatosság és változások szerepét a társadalmi - történelmi folyamatokban, a társadalomban, a történelemben.

Legyen képes személyek, helyzetek, események bemutatására, s azok értékelésére. Értékítéletét tudja indokolni.

Tájékozódás az időben, események sorrendjében. Tájékozódás évszámok segítségével. Tudjon különböző jellegű és méretarányú térképeket

olvasni. Ismerje fel a földrajzi környezet hatását egy - egy ország

fejlődésére. Tudjon tájékozódni topográfiai adatok segítségével. Legyen képes áttekinteni lakóhelye történetét, az ott élő

emberek életmódját. Építse be ismereteibe más tárgyak (földrajz, rajz, ének

magyar nyelv és irodalom) keretében szerzett ismereteit! Legyen gyakorlott a történelmi irodalom olvasásában. Tudja definiálni a főbb történelmi fogalmakat.


Az 5-8. évfolyamokon ugyanolyan súlyt helyezünk a tanulók biztos alapismereteire (tények, fogalmak, összefüggések), mint az elsajátított készségek és képességek ellenőrzésére. Előtérbe helyezzük a tanulók önálló gondolkodását és ismereteik önálló alkalmazását. A szóbeli és írásbeli ellenőrzés egészséges arányaira törekszünk.

Az ellenőrzés és értékelés változatos formáit alkalmazzuk: Diagnosztikus ismeret - és képességmérés tanév elején - írásban. Témakörön belül formatív mérés (fejlesztő önértékelés) írásban. Témakörönként témazáró feladatlap. Mérés a tanév ismeret - és képességkövetelményeire vonatkozóan írásban. Félévenként két szóbeli felelet. Osztályozzuk és értékeljük még: a tanulók tanórai aktivitását, a csoportokban

végzett munkáját, füzetének küllemét és tartalmát, történelmi versenyeken való eredményét, történelmi írásmű készítését (kiselőadás írása, megtartása, házi dolgozat).

23


Tanulói segédletek Nyomtatott grafikai eszközök

Audovizuális információ hordozók

Oktatástechnikai eszközök

Történelem tankönyv Történelmi falitérképek Videokazetták TvTörténelmi olvasókönyv

Fali kontúrtérképek Hangkazetták Rádió

Történelmi szöveggyűjtemények

Történelmi arcképsorozat

Diakészletek Videomagnó, magnó

Történelmi és földrajzi atlasz

Diafilmek Diavetítő

Kontúrtérképek Hanglemezek ÍrásvetítőEgyéb kézikönyvek (szótárak, lexikonok)

Írásvetítő, transzparensek

Lemezjátszó

3.5.2.6. Ellenőrzés, értékelés, minősítés

A tanulók fejlődésének folyamatos megfigyelése. Tanulási feladathoz való viszonyának, aktivitásának nyomon követése. Rendszeres szóbeli és írásbeli számonkérés: önálló feladatok értékelése, egyéni számonkérések, gyűjtőmunkák értékelése (növény - bogárgyűjtemény), csoportmunkában megoldott feladatok ellenőrzése, kiselőadások, beszámolók minősítése, versenyfeladatok kiírása, tablók, fotók értékelése, az osztályban lévő élősarok és kisállatok gondozásának minősítése, tanulmányi séták alatt szerzett tapasztalatok felhasználásának értékelése.

3.6. Természetismeret (5-6. évfolyam)

3.6.1. A tantárgy óraterveTermészetismeret 5. évfolyam 6. évfolyam

Heti óraszám Éves óraszám

274

3111



Felfrissíteni, rendszerbe foglalni az első négy tanévben tapasztalati úton vizsgált tárgyak, anyagok, élőlények jellemzőit, ezekkel kapcsolatos alapismereteket.

Maradandó és továbbfejleszthető ismeretekhez jusson a tanuló, amely formálja a természetről - társadalomról alkotott életképét, valamint személyiségét.

Természettudományok tanulásához biztosítani a fizikai - kémiai - biológiai és földrajzi alapismereteket.

Térbeli és időbeli tájékozódó képességek fejlesztése.

24

Kialakítani a tanulókban a megfigyelésekhez, egyszerű kísérletezésekhez való türelmet, érdeklődést, jártasságot, készséget.

Ismerjék meg a tanulók a tanulás az ismeretszerzés legegyszerűbb módszereit.

Érdeklődés, kíváncsiság felkeltése környezetünk és a szervezetünk jellemzői iránt.

Elősegíteni, hogy a tanuló természetszemléletét a felelősség, a cselekvőképesség és szeretet jellemezze.

Minél több olyan ismerete gyűjtése, amely az egészségünk megerősítéséhez nélkülözhetetlen.

Tudatosítani kell a tanulóban, hogy a természet és környezet ismerete és védelme alapvető emberi kötelesség.

3.6.3. Követelmény

A természetismeret programban a lényegi fogalomcsoportok megegyeznek az irodalmi, vizuális és az elemi, társadalmi ismeretek fogalomcsoportjaival. Azok a legáltalánosabb fogalmak tartoznak ide amelyeknek fejlesztését az elemi fokú iskolázás során mind a négy program megcélozza.

Az öt lényegi fogalomcsoport a következő: tulajdonság, hasonlóság különbség, szabály, norma, törvényszerűség, mozgás, változás, fejlődés, hatás, kölcsönhatás, kölcsönös függőség, tér, idő, mérték.

A természetismeret program e fogalmak tartalmát a természeti és részben a társadalmi összefüggések sokoldalú megmutatásával bővíti és mélyíti, alkalmazkodva a kisiskolás tanulók cselekvéses - képi gondolkodásához.

A természetismeret program a következő hat képességcsoport fejlesztését célozza: megfigyelés, az általános és elválasztó jegyek felismerése. a mérés és viszonyítás képességének elsajátítása, a kísérletezés technikai elsajátítása, az értelmezés gondolkodásmódjának

kialakítása, tájékozódás a természet nagy jelenségcsoportjaiban, általánosítás és egyedi alkalmazás, az ember - természet kapcsolat felismerése.

A tanulók: rendelkezzenek azokkal az alapvető ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel,

amelyekkel a természettudományok tanulását megalapozzák és elősegítik ismerjék a közvetlen környezetünkben előforduló élőlényeket, anyagokat,

jelenségeket, folyamatokat és a köztük lévő kölcsönhatásokat, összefüggéseket ismerjék, szervezetük felépítését, működését, pubertáskori változásait és ezek okait rendelkezzenek az egészségük működéséhez szükséges higiénés szokásokkal ismerjék fel azt, hogy változás, csak kölcsönhatás közben jön létre tudják, hogy az anyagoknak két fajtája van: részecskeszerkezetű és a mező egyszerű esetekben tudják magyarázni, hogy az anyag részecskéi állandóan

mozognak tudják, hogy a testek tulajdonságait mennyiséggel is lehet jellemezni

25

Tudjanak a tananyaggal kapcsolatos egyszerűbb kísérleteket elvégezni. Legyenek tisztában a közvetlen környezetüket károsító tényezőkkel tudjanak tájékozódni közvetlen környezetükben, a térképen a földgömbön. ismerjék a haza nagy tájait, jellemzőiket vegyék észre a természet szépségeit és védjék azokat szerezzenek az életkoruknak megfelelő jártasságot és készséget, amelyekkel

önállóan is tudnak tájékozódni. használják biztonságosan a megismert szakkifejezéseket


Formái: A tanulói tevékenység (megfigyelés, vizsgálódás, mérés, kísérletezés,

megállapítás, következtetés, összehasonlítás) megfigyelése alapján értékelni. Szóbeli feleltetés. Írásbeli ellenőrzés, (témaköri és témazáró) Önálló megfigyelések, adatgyűjtések megbeszélése, minősítése

Szempontok: Elsajátították-e a fogalmakat, szabályokat, törvényeket? Felismerik-e a jelenségeket, változásokat, kapcsolatokat? Tudnak-e válaszolni egyszerű ténykérdésekre? Felismerik-e a hasonlóságokat és különbségeket? Miként tudnak kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan elvégezni,

tapasztalataikról beszámolni? Milyen színtű a feladatmegoldó és megértő képességük? Tudják-e ismereteiket alkalmazni?


Nyomtatott taneszközök A Mozaik Oktatási Stúdió tankönyvei és munkafüzetei: Természetismeret 5. Közvetlen környezetünk Természetismeret 6. Biológiai és földrajzi alapismeretek Természetismeret 6. Fizikai és kémiai alapismeretek Tudásszintmérő feladatlapok Példatárak

EszközökKörnyezetismeret 4-5. transzparens- sorozat, diaképek, videofilmek, madáretetők, herbáriumi növények, virágmodellek, a természetből hozott növények, növényrészek, preparált rovarok, - májusi cserebogár - vázkészítmények: csontváz, koponya, csontok, csontmetszetek, modellek: torzó, emberi szervezet, transzparens sorozat: Biológia 7- 8., Európa domborzata és vizei, A Föld féltekékben, Magyarország domborzati, vízrajzi térképe, Magyarország megye térképe, Magyarország kontúrtérképe térképjellel, homokasztal, hőmérő, széliránymutató, csapadékmérő, kőzetgyűjtemény, földgömb, földrajzi és biológiai témájú könyvek és folyóiratok, folyadékos készítmények, preparátumok, növénygyűjtemények, képkártyák.

Kísérleti eszközökmechanikai és hőtani egységcsomag, hőmérők, főzőpoharak, golyók, mágnesrudak, tükrök, lencsék, kiskocsik, karos mérleg, rugós erőmérők, ködfénylámpa, szalol, emeltyűs pirométer

26

Oktatástechnikai eszközökTv, rádió, videomagnó, írásvetítő, diavetítő

3.7. Biológia-egészségtan


7. évfolyam 8. évfolyamheti óraszám 1,5 1,5éves óraszám 56 56Ismétlés 2 2I. téma 13 7II. téma 19 7III. téma 9 17IV. téma 4 10V. téma 7 9Összefoglalás 2 4

Tématerv

7. évfolyam 8. évfolyamI. téma Vízi, vízparti élővilág Az emberi test szerveződéseII. téma Az erdők élete A bőr és a mozgásIII. téma A füves területek élővilága Az anyagcsereIV. téma Élet a szélsőséges éghajlati területeken Érzékelés, szabályozásV. téma Rendszertani alapismeretek Szaporodás,

egyedfejlődés


3.7.2.1. Cél, feladat

Olyan természetszemlélet, biológiai tudatkialakítása mely során a tanulók: az élő és az élettelen környezetet, mint dinamikus változó ökológiai rendszert

ismerik meg, megfelelő tájékozottságot szereznek a növényi, állati és az emberi test,

felépítésében, működésében, meglátják az élő és az élettelen világ kapcsolatrendszerét, törvényeit, érzelmileg pozitívan kötődnek a természethez és saját szervezetünkhöz és

felfigyelnek azok változásaira, látják a bioszféra és egészségünk sérülékenységét és a felelőtlen emberi

magatartást, aktív részvételt vállalnak a környezetszennyezés csökkentésére, elsajátítják az egészségvédő magatartás szokásrendszerét, tudatosul bennük, hogy mit szabad és mit kell tenni a földi élet és szervezetük

egészségének a megőrzésére, reálisan látják az ember és önmaguk helyét a világban.


A tanulók:

27

ismerjék a bioszférát, mint a változó rendszert, biotikus és abiotikus tényezőit és kölcsönhatásait,

tudják az életközösségek legjellemzőbb fajainak a nevét, környezettel szembeni igényét, életmódját,

szerezzenek jártasságot a megismert növények rendszerezésében, ismerjék a gombák, növényi, állati, emberi test szerveződését és működését,

egyed és törzsfejlődését, értsék az élőlények szervezetében a rész- egész viszonyát a felépítés és a működés

ok- okozat összefüggéseit, értékeljék a természet és az élet szépségeit, legyen számukra az egészség és a tudás mindennél fontosabb és megőrzendő érték, legyenek képesek új ismereteiket a meglévők rendszerébe beépíteni, tudják önállóan használni az információforrásokat, legyenek képesek a megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek során nyert

tapasztalatok értelmezésére, rajzos rögzítésére, váljon igényükké a permanens önművelés.


Értékelésre kerül a tanulók megismerő képessége, a folyamatban való aktív részvétele, az elsajátított ismeretek reprodukálása, alkalmazása.

Formái: Szóbeli feleltetés Írásos ellenőrzés (munkalap, feladatlap, témazáró) Tanulói tevékenységek: vizsgálódás, kísérlet végzés tapasztalat rögzítés,

kiselőadás, feladat megoldás

Szempontjai: Milyen szinten sajátította el a szaknyelvet ismeri-e a tényeket, fogalmakat, jelenségeket felismeri-e az élőlényeket tudja-e a megismert élőlényeket rendszerezni tudja-e ismereteit alkalmazni hogyan tud önálló ismereteket szerezni, tapasztalataiból következtetéseket levonni


Tankönyvek A Mozaik Oktatási Stúdió tankönyvei, munkafüzetei:

Biológia 7: Tájak és életközösségek Biológia 8: Az ember szervezete és egészsége

Saját készítésű tankönyvek, jegyzetek (Egészségügyi ismeretek oktatásához).

Eszközök: videofilmek, diasorozatok, transzparensek, applikációs képek, tanulói képkártyák, faliképek, növényi, állati, emberi testrészekről, szervekről, modellek: növények, szervek, emberi test, torzó, vázkészítmények: csontváz, koponya, fogtípusok, kitömött állatok, folyadékos preparátumok, szárított és műgyantás készítmények, mikroszkópok, metszetek, kísérletezéshez szükséges eszközök és anyagok.

Oktatástechnikai eszközök:TV, videomagnó, írásvetítő, diavetítő

28

SzakkönyvekBúvár zsebkönyvek, Szemtanú sorozat, Növény és állathatározó, Usborne enciklopédia gyerekeknek

3.8. Fizika


7.oszt. 8.oszt.heti óraszám 2 2éves óraszám 74 74



Olyan ismeretek átadása, amelyek megalapozzák a korszerű fizikai világkép kialakulását, a többi természettudományos tantárgy tanítását, tanulását.

Megismertetni a tanulóval a különböző fizikai és technikai eszközök, gépek, a mozgások, a hőtan, a mechanika, az elektromosság, a fényjelenségek gazdag világát és azok törvényszerűségeit.

Tények, leírások, fogalmak, törvények elvi és kísérleti megvilágítása.

Biztosítani, hogy a tanuló ismerje a környezetében előforduló legfontosabb anyagokat, azok alapvető tulajdonságait, tudja azokat összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni.

Segíteni olyan jártasságok, képességek, készségek kialakulását, melyek a mindennapi élethez és a termelői tevékenységhez szükségesek.

Elérni azt, hogy legyen a tanulónak igénye az önálló ismeretszerzésre.

Legyen képes alkalmazni a megszerzett tudást. Tudatosítani a tanulóban, hogy a fizika, a technika

fejlődése különböző népek tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának, valamint más tudományágak fejlődésének tekinthető.

Ismerje a magyar fizikusok, tudósok, kutatók, feltalálók kiemelkedő munkáját is.

3.8.3. Követelmények

A tanuló:

tapasztalatai, tanulmányai alapján tudjon megfigyelni a hétköznapi életben előforduló jelenségeket, s azokra próbáljon magyarázatot adni,

ismerje az alapvető fizikai mérési eljárásokat, képes legyen azok előzetes megtervezésére, kivitelezésére,

29

tudja a fizikai mennyiségek pontos meghatározását, a mértékegységek pontos alkalmazását, átváltását,

legyen tisztában az egyenes és fordított arányossággal, a százalékszámítással, az egy- és a kétismeretlenes egyenletek megoldásával és azokat alkalmazni tudja a fizikai feladatokban,

tudjon tapasztalatai alapján függvényeket, grafikonokat készíteni, és azokat elemezni,

ismerje az anyag jellemző tulajdonságait, változásának módjait, értse a nyugalom és mozgás viszonylagosságát, legyen modellalkotási ismerete, tudjon bizonyos dolgokat elvonatkoztatni, lássa a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz és csillagászat közös pontjait, a

természeti jelenségek összefüggéseit, ismerje a fizika neve tudósait, kutatóit és azok munkásságát,

3.8.3.1. Értékelés, ellenőrzés

Szóbeli az ismeretanyag rövid, összefüggő elmondása kísérletek elmondása, elemzése fogalmak, törvényszerűségek definíciószerű számonkérése gyűjtőmunkák ismertetése

Írásbeli pár kérdésből álló feladatlap témaközi és témazáró dolgozat

Gyakorlati a kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság szempontjai Tudják-e a legfontosabb fogalmakat, törvényeket, szabályokat? Felismerik-e a kölcsönhatásban résztvevő partnereket a jelenségek, változások

okát, következményeit? Hogyan tudnak kísérleteket, megfigyeléseket önállóan vagy irányítással végezni,

tapasztalataikról beszámolni? Milyen szinten használják a fizika szaknyelvet? Felismerik-e a hasonlóságot és különbözőséget? Milyen a feladatmegértő és megoldó képességük? Mennyire tudják alkalmazni ismereteiket?

3.8.3.2. Taneszközök, tankönyvek, munkafüzetek

Oktatástechnikai eszközök TV, videomagnó, videofilmek, írásvetítő, diavetítő, diasorozatok, fizikai kísérleti eszközök, mérőeszközök, modellek, faliképek, tanulói egységcsomagok.

Tankönyvek, munkafüzetek Mozaik Oktatási Stúdió könyvei (alkotó-szerkesztő: Dr. Halász Tibor) Fizika munkafüzetek Tudásszintmérő feladatlapok Fizikai feladatok gyűjteménye

30

3.9. Kémia


7. évfolyam

8. évfolyam

heti óraszám 1,5 1,5éves óraszám 54 54



Megismertetni a tanulóval:

azt a kémiai szemléletet és műveltségtartalmat, amely a jövő évezred kulturált emberét eligazítja környezete és mindennapi életében használatos anyagok jellemző tulajdonságainak, hatásainak és alkalmazásainak megismertetésében és használásában.

a természetet alkotó elemek és fontosabb vegyületek kémiai jellemzői, előfordulásuknak, ipari és élettani jelentőségüket.

Tények, leírások, fogalmak elvi és kísérleti megvilágítása, törvények és összefüggések kísérleti úton történő bizonyításával az anyag kémiai mozgásának, változásának feltárása és megértetése.

Megismertetni továbbá a tanulóval a kémiai kísérletek alapeszközeit, azok helyes használatát, hogy kellő jártasságra tudjon szert tenni a kémiai kísérletek elvégzésében.

Tudatosítani a tanulóban, hogy a természet és a környezet ismerete és védelme alapvető emberi kötelesség. Tudatosítani kell, hogy a természet egységes és objektív. A tantárgyak csak a biztosabb eligazodást, a természet jobb megismerését szolgálják. Az ember a természet része, azzal elválaszthatatlan kölcsönhatásban van. A természet védelme a jelen és a jövő nemzedék védelme. „A természetet csak kölcsön kaptuk.”

Maradandó, jól hasznosítható és továbbfejleszthető ismeretek nyújtása, amely formálja természet- és társadalom képét, valamint hozzásegíti a tanulót saját képességeit, adottságai felméréséhez, személyiségének fejlesztéséhez.

3.9.2.2. Értékelés, ellenőrzés

Szóbeli: kísérletek elmondása, jellemzése fogalmak, törvényszerűségek definíciószerű számonkérése gyűjtőmunkák ismertetése felelés félévenként két alkalommal (minimum), kiselőadások.

Írásbeli: a számítási feladatok megoldásában a kísérletek dokumentálásában, elemzésében a reakcióegyenletek írásában kémikusok élete, munkássága, kiemelten a magyar kémikusok eredményei.

Környezetszennyeződés környezetvédelem. a növényvédelem és a kémia kapcsolata

alkohol, drog, tartósítószerek alkalmazási módjai.

31

felmérések a témazárók szerint, házi dolgozatok

Gyakorlati: a kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a

témakörökben, amelyekben a tanulóknak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra. Tematikus mérések: minden tananyagegység végén témazáró dolgozat.

Vizsga:a 8. évfolyam végén.

Értékelési szempontok:Szóbeli:

tárgyi tudás, folyamatosan fejlődő önálló beszámolás az adott témáról a kémiai szaknyelv használatával, helyes magyar beszéddel.

Írásbeli:szép külalak, a helyesírási szabályok betartása, rendezett, logikus elrendezés.

Követelményszintek elégtelen 39%-os teljesítményig elégséges 40%-os teljesítménytől közepes 55%-os teljesítménytől jó 75%-os teljesítménytől jeles 90%-os teljesítménytől

A magasabb évfolyamba lépés javasolt feltétele:Írásbeli munkák legalább 40%-os átlagos teljesítése, legalább elégséges szóbeli teljesítményátlag.

3.9.2.3. Előzmények, kapcsolódások, tantárgykoncentráció A 7-8. évfolyamon tanított kémia mint önálló tantárgy

csak akkor felel meg a NAT szellemének, ha nem csak „kémiát”, hanem természetismeretet is tanítunk figyelembe véve a helyi adottságokat és az életkori sajátosságokat. Ahol a 10. osztályra szakképzés épül ott, ha erre lehetőség adódik azokat a témaköröket kell kiemelni, magasabb óraszámmal tanítani, amelyek segítik a szakmai ismeretek elsajátítását. (Pl.: ápolási asszisztens, mezőgazdasági szakmák, ipari szakmák.)

A tanulók már rendelkeznek olyan fogalmakkal, amelyek segítik a kémia természetismereti szemléletű oktatását:

kölcsönhatások (fizikai, kémiai), egyszerű példák halmazállapotok az anyag részecske természete olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás oldódás és az olvadás fogalmak pontosítása a víz, levegő egyszerű tulajdonságai a mérés: tömeg, hőmérséklet, térfogat gyakorlati ismerete, mértékegységek és

átváltásuk gyors és lassú égés, tűzoltás a környezet megóvása, szennyezések.

32

Lehetőség kínálkozik más műveltségi területek ismereteinek alkalmazására. Ezek az ismeretek segítik a kémia tanulását. A tantárgy koncentráció segíti az itt felsorolt ismeretek és tevékenységi formák elsajátítását. matematika: a halmazok, a törtek, százalékszámítás, az arány, egyenes és

fordított arányosság, függvények, grafikonok, hatványozás normálalak, egyenletrendezés, együtthatók ismerete;

fizika: sűrűség, energia, hőmérséklet, nyomás, tömeg, standard állapot, elektromos vezetés, halmazállapotok;

földrajz: a talaj anyagai, hegységalkotók, ércek, kőzetek, ásványok és előfordulásaik, kőzetalkotók, földkéreg alkotók;

biológia: mikroelemek élettani hatása, táplálék, tápláléklánc, élőlények energiaszolgáltatói, fotoszintézis, fehérjék, öröklés, evolúció;

történelem: történelmi alapismeretek: Anyagok megismerése és használatba vétele az emberré válás kezdetei óta. Kiemelkedő természettudósok és kémiai felfedezések;

számítástechnika: oktatóprogramok futtatása, adatbevitel, információszerzés, szoftver használata, help alkalmazás;

könyvtárhasználat: iskolai könyvtár, lakóhelyi közkönyvtár ismerete és használata, feladathoz, dokumentum keresése és használata, katalógushasználat, segédeszköz (lexikonok, enciklopédiák) használata;

technika: anyagvizsgálatok elemi módszerei, fémek és alkalmazásuk, energiaforrások, környezetbarát kertgazdálkodás, biotermelés;

háztartástan: szelektív hulladéktárolás, természetes és mesterséges textíliák, környezetszennyező hatások felismerése és kezelése a háztartásban

pályaorientáció: laboratóriumi munka

Világhírű magyar természettudósok életének és munkásságának megismerésével erősítse a nemzeti önbecsülést és hazaszeretet.

A tehetséggondozás és felzárkóztatás lehetőségei: Mindkét feladathoz alapvetően a tanítási órák állnak rendelkezésre, tehát nagyon fontos az órai differenciálás, ill. lehetőség szerint az osztályok kisebb csoportokra bontása. A tehetséggondozásra alkalmat nyújtanak még a szakkörök, a felzárkóztatásra a korrepetálások.


Nyomtatott anyagok Maróthy Miklósné: Kémia 1214 éveseknek Konsept H Kiadó KT0010 (Egy

tankönyv) Maróthy Miklósné: Kémia Tanári kézikönyv a kémia tankönyvhöz Konsept H

Kiadó KT 0204 Maróthy Miklósné: Kémia 1213 éveseknek Munkafüzet Konsept H Kiadó KT

0025 Maróthy Miklósné: Kémia 1213 éveseknek Témazáró feladatlapok Konsept H

Kiadó KT 0026 Maróthy Miklósné: Kémia 1314 éveseknek Munkafüzet Konsept H Kiadó KT

0027 Maróthy Miklósné: Kémia 1314 éveseknek Témazáró feladatlapok Konsept H

Kiadó KT 0028 Maróthy Miklósné: Kémia tankönyvcsalád a 910. évfolyam részére: tankönyv,

tanári kézikönyv, munkafüzetek témazáró feladatlapok Konsept H Kiadó (megjelenik rövidesen)

33

Dr. Kónya Józsefné: Kémia Szakközépiskolák számára NTK 14107 A Hevesy György kémiaverseny feladatai NTK 1993. Kovácsné dr. Csányi Csilla Feladat és tesztgyűjtemény kémiából Calibra Kiadó

1994. Dr. Siposné dr. Kedves Éva Horváth Balázs: A helyi tanterv készítéséhez.

KÉMIA. Mozaik Oktatási Stúdió Szeged 1977.

Egyéb tanszközök kémiai kísérletező eszközök (kémcsövek, kémcsőállványok, borszeszégő vagy

gázégő, főzőpohár, lombikok, vegyszerkanál, üvegbot, szűrőpapír, tölcsér, vasállvány, vasháromláb, fogók, üvegkád, csipesz, tanulói mérleg, tálcák, óraüveg,

vegyszerek, oldatok írásvetítő és írásvetítő transzparensek faliképek, táblák, periódusos rendszer modellek, kallott modell, pálcika modell, atomok energiaszintes modellje,

atommolekula applikációs modellje videólejátszó, videófilmek számítógép és oktatási programok

3.10. Földrajz


7. évfolyam 8. évfolyamHeti óraszám 2 2Évi óraszám 74 74I. témakör 14 22II. témakör 11 10III. témakör 8 6IV. témakör 18 12V. témakör 8 4Összesen: 59 54Gyakorlás, ismétlés 5 10Összefoglalás, ellenőrzés 10 10

3.10.1.1. Témakörök

7. évfolyam 8. évfolyamI. témakör Csillagászati földrajzi ismeretek Európa és az Európai UnióII. témakör Földtani alapismeretek ÁzsiaIII. témakör A vízburok AfrikaIV. témakör A légkör AmerikaV. témakör A felszínfejlődés Ausztrália, Óceánia és a Sarkvidékek



A műveltségi terület követelményeinek elsajátítása által ismerjék meg a tanulók a szűkebb és a tágabb földrajzi környezet természeti társadalmi gazdasági jellemzőit.

34

Az anyag elsajátítása, elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki bennünk hazánk természeti és gazdasági potenciáljáról, nemzeti értékeinkről, a világban elfoglalt helyünkről.

A tanulók szerezzenek olyan tudást, amely kellő alapot biztosít az ismeretek felhasználásához és a későbbi önműveléshez.

Alakuljon ki bennük a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás és globális gondolkodás.

Különféle kultúrák, szokások, vallások, életmódok bemutatásával alakítjuk, a tanulók toleranciáját a másság iránt, erkölcsiségét, életszemléletét, felelősségtudatát.

Ismerjék meg, és sajátítsák el a földrajztudomány szakszerű, pontos és szép nyelvezetét.

3.10.2.2. Követelmény

A követelményeket a következő ismeretelemekre bontottuk:

Fejlesztési követelmények (pl.: ismerje a folyó felszínformáló tevékenységet és a keletkezett felszínformákat).

Általános fogalmak (pl.: fjord, podzol talaj, vendégmunkás) Folyamatok (pl.: a Hold fényváltozásai, üvegházhatás, csapadékképződés). Összefüggések (pl. a hegységek éghajlat módosító hatása). Gyakorlatok (pl. földrajzi helymeghatározás, kőzetfelismerés).


A tanulók értékeléséhez az egyes témák tantervi követelményei adnak alapot.

A tananyagnak a követelményekben megfogalmazott szintű elsajátítása egyenlő az optimum szinttel.

A minimum szint a tanuló továbbhaladásához szükséges, mindenki által elsajátítandó ismeret.

A minimum és az optimum szintű követelmények adják az értékelés kereteit, (elégséges jeles érdemjegyek).

A tanulók teljesítményét a tanítási egységek témái között és a végén egyaránt mérjük. (órárólórára)

Kisebb egységek után egyszerűbb írásbeli feladatlapokkal, topográfiai feladatlapokkal, applikációs feladatokkal, gyakorlati tevékenységgel és összefüggő szóbeli feleletekkel végezhetjük az ellenőrzést.

Írásbeli és a szóbeli értékelésnél törekszünk a változatos formák alkalmazására.

Szem előtt tartjuk a tanulók életkori sajátosságait, eltérő érdeklődési körüket és speciális képességüket.

Törekszünk arra, hogy változatos ellenőrzési technikák alkalmazásával minden tanulót sikerélményhez juttassunk.

35

A differenciált pedagógiai korrekció feltételeinek megteremtésével lehetőleg minden tanuló teljesítse a minimum szintet.

Formái: Szóbeli: Kérdésekre adott válaszok, egy rövid téma szóbeli kifejtése,

fogalommagyarázat, topográfiai felelet. Írásbeli: kontúrtérkép, vaktérkép kiegészítése, folyamat ábra rajzolása: grafikon,

diagram készítés munkalapok kitöltése: diagnosztikai vizsga, alapműveltségi vizsga.

Gyakorlati jellegű: kőzetek, talajfajták felismerése, térképi mérések, időjárási megfigyelések, időszámítások: helyi idő, zónaidő, gyűjtőmunka, sajtófigyelő, TV, rádió műsorainak a megfigyelése.

3.10.2.4. A tantárgy során használatos taneszközök

Tankönyv, munkafüzet, ellenőrzőlap (Nemzetközi Tankönyvkiadó)

Tanulói atlasz: Földrajzi atlasz a 11l4 éves tanulók számára (Cartographia), vagy CartographiaWestermann: Földrajzi atlasz.

Eszközök: falitérképek, tematikus térképek, transzparenssorozatok, diaképek, videofilmek, terepasztal, ásvány és kőzetgyűjtemény, földgömb, tellurium, tanulói iránytű, tájoló, hőmérő, barométer, nagyító, csapadékmérő, transzparens sorozatok.

Oktatástechnikai eszközök: TV, rádió, videomagnó, diavetítő, írásvetítő.

Földrajzi tartalmú könyvek: Világatlasz, Statisztikai évkönyv, a Képes Földrajz sorozat tagjai, Öt világrész országrólországra, Ég és Föld, A Föld krónikája, Varázslatos Föld körüli utazás, Usborne enciklopédia gyermekeknek.

Folyóiratok: Élet és Tudomány, HVG

3.11. Ének-zene, néptánc


5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Heti óraszám 1 1 1 1Éves óraszám 37 37 37 37NéptáncDaléneklés 17 17 12 12Zenei ismeretek 10 10 10 10Képességfejlesztés folyamatosZenehallgatás, zeneirodalom 10 10 15 15Többszólamúság folyamatos

36



Az ember, vagyis a gyermek veleszületett sajátosságaira (önfeledt „énekbeszéd”, dalolás, dúdolás, ritmus, ütemes mozgás, táncolási igény) építve tudatos hallás, énekhangi képzés, gondozás, fejlesztés énekeltetéssel, zenehallgatással. A helyes testtartáson, légzéstechnikai ismeretek elsajátításán túl a ritmusérzék és az összehangolt, ritmusra (és zenére) történő testmozgás fejlesztése a tánc alapmotívumainak megismertetésével.

Olyan szemlélet kialakítására kell törekednünk munkánk során, hogy a tanuló világosan lássa, érzékelje, hogy az ének, a zene a tánc az emberiség történelmi és társadalmi életének szerves része, elválaszthatatlan az emberek hétköznapjaitól és a népek nagy társadalmi ünnepeitől, megmozdulásaitól.

Olyan ének, zene és táncszerető, értő ifjúság nevelése a cél, amelyik tudja, hogy az ének, a zene, a tánc a legősibb művészetek egyike, amely szorosan összefonódik más művészetekkel (népművészet, képzőművészet, színházművészet) és tudományokkal (történelem, irodalom, teológia, földrajz, embertan, néprajz, régészet) egyaránt.

Az ifjúság értse és érzékelje, hogy az ének, a zene, a szép, koordinált mozgás az ember érzelmi életére is hatással van; mivel fejleszti közösségi érzületét (együttes éneklés, tánc, zenélés), figyelmét és fegyelmét (karének, kórusmuzsika, éneklés kottából, társas tánc, körtánc, hangszeres zenélés), nemzeti identitását, hazafiasságát (népdalok, néptáncok, forradalmi dalok, táncok), más népek megbecsülését (népek dalai, táncai, zenéje), esztétikai igényességét (szép előadásmód, külső formák).

Az énekzene és néptánc órák tartalmas anyagukkal, kapcsolatot biztosítva más művészeti tárgyakkal szolgálják a műveltség fejlesztését illeszkedve a Nemzeti Alaptanterv követelményeihez.


Néptánc csak szöveges értékelés (részt vett, kiválóan részt vett)

Ének ZeneÍrásbeli számonkérés Zeneelmélet:

ritmusírás hallás után hangjegyírás

Zeneirodalom: zenei korszakok zeneszerzők rövid életrajza

37

zeneművek felismerése, rövid elemzéseSzóbeli számonkérés Zeneelmélet:

ritmusolvasás zenei ismeretek alkalmazása népdalelemzés

Zeneirodalom: zenei kifejezőeszközök meghatározása zenei karakterek felismerése

3.11.2.3. Taneszközök Tankönyvek, hangjegyfüzet, tanári kézikönyvek Laczó: Zenehallgatás (alsó tagozat) Tarczai: Zenehallgatás (felső tagozat) Kodály: 333 olvasógyakorlat Kodály: Ötfokú zene I. Kodály: Énekeljünk tisztán Kodály: Válogatott bicíniumok Szőnyi: Bicíniumok II. Zenehallgatási lemezek, kazetták, CDk, magnó,

lemezjátszó, CDlejátszó, zongora, gyermek ritmus és dallamhangszerek (fémháromszög, réztányér, kisdob, csörgődob, metallofon, furulya).

Vonalrendszeres tábla, dallamkirakó, szolmizációs építőkockák, ritmus és dallamkártyák, csúsztatható hangsortáblák (tanulói és tanári) applikációs képek, labda.

Zeneszerzők arcképei, hangszerek képei, hangvilla, metronóm.

3.12. Rajz


5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Heti óraszámÉves óraszám

274

137

137

137

Vizuális nyelv és kommunikációKifejezések és képzőm.Tárgy és környezet kultúraSzabadon felhasználható órák

28

161218

14

1067

14

1067

14

1067



A tanulók látáskultúrájának megalapozása a valóság látható tulajdonságainak megfigyeltetésével, ábrázoltatásával, műalkotások megismertetésével.

38

A tanulók személyiségének formálása: megismerő, gondolkodó, kifejező és alkotóképességük fejlesztése.

Pozitív környezetesztétikai szemlélet kialakítása. Rendszeres, kitartó munkavégzésre, munkaszeretetre

nevelés. Alkotói sikerélmény nyújtása, önértékelő képesség

kialakítása. Az iskola, könyvtár használata a műalkotások elemzése

során.


Ösztönző jellegű szóbeli értékelés óra közben és óra végén.

Egyéni korrektúra. l5ig érdemjegy a témakörök végén, vagy az adott vizuális

probléma megoldására a tanuló önmagához mért fejlődésének figyelembevételével.

Versenyeken, pályázatokon való részvétel beszámítása az érdemjegybe.

Művészettörténeti és fogalomismeret mérése tesztekkel (58. Évfolyam).

3.12.2.3. Taneszközök A tanuló egyéni taneszközei: tankönyv, füzet,

rajzfelszerelés. Iskolai felszerelés: diasorozat, írásvetítő, reprodukciós

sorozat, mintázó agyag eszközök, szerszámok, anyagok a különféle technikákhoz (színes papír, textil, fonal, gyöngy stb.) tárgyasztal, drapériák, lámpa, modellek, tesztlapok (művészettörténet).

3.12.2.4. Tananyag, fejlesztési követelmények, minimális teljesítmény

Tárgyi és környezetkultúra

Tananyag Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény

Vizuális nyelvTárgyak, környezet, díszítmények formái, színei, elrendezése.A hagyományos sátor, az ekhósszekér, a kunyhó, a vályogház jellemzői, a vályogvetés ősi technikája, a vályogház előnyei, hátrányai, a vályogépítkezés feltámadása korszerűsített formában.

A tárgyak a környezet legjellemzőbb vonásainak felismerése, leírása nevelői irányítással. Az ősi cigány lakóhelytípusok felsorolása

Megismerés, befogadásAz épített környezet és a tárgyi világ szerepe az életünkben.Kézműves tárgyak és a nagyipari, szériatermeléssel készített tárgyak.A hagyományos cigány kézművesség.

.Néhány cigány mesterség szerszám és használati tárgy megnevezése.Közreműködés a tárgyak használati funkciójának,

39

Szerszámok és használati tárgyak. Pl.: fateknők, fakanalak, gyékénytárgyak (lábtörlők, kosarak), cirokseprűk, kovácsoltvas tárgyak, öntöttfém tárgyak, rézedények.Természetes anyagból készült és műanyag tárgyak.Néprajzi gyűjtemények, tájházak. Pl.: a szentendrei vagy nyíregyházi szabadtéri néprajzi múzeum cigány tárgyi anyaga, vagy a roma tárgyi anyagot is őrző vidéki múzeumok gyűjtemény.

és az ennek megfelelő formának az elemzésében.

Tárgyformálás, alkotásKistárgyak ünnepekre, ajándékozáshoz: pl. Aeorofonok (levélsíp, zúgattyúk, pörgettyűk), fonás (hajfonás, ostorfonás, övkészítés), szalmafonás (alátétek, kosárkák), Szövés egyszerű eszközökkel (virágszövés, szövés szádfával).A rendeltetés az anyag és a forma egysége.A cigány népi viselet jellegzetességei, az egyes ruhadarabok, színek, mintázatok, díszítések összekomponálása.Cigány népművész mester meglátogatása vagy meghívása bemutatóra.

A tárgy formájának és funkciójának összehangolása.Cigány kézműves tárgyak funkcionális és formai jellegzetességeinek megfigyelése.

Egyszerű tárgyak készítése

Vizuális kommunikációTananyag Fejlesztési

követelményekMinimális teljesítmény

Vizuális nyelvKifejező eszközök (pl. vonal, szín).Jelek a hagyományos cigány népi kultúrában.Kézjelek, a vándorcigányok által használt, útszélen elhelyezett jelek.

Kifejező eszközök alkalmazása.Jelismeret és jelértelmezés.

Néhány cigány népi hagyományokon alapuló jel ismerete.

Közlés, ábrázolás.Térjellegű ábrázolás síkon és térben.Szín és forma redukció. Egyszerű közlő ábrák. Információs jelek alkotása a redukált formákkal, színekkel.A zászló mint jel, szimbólum. A magyar és a cigány zászló.Cigány csoportok (pl. néptánc együttes, kézműves szakkör) emblémája.

Egyszerű közlő ábrák készítése.Díszítmények, emblémaszerű kompozíciók önálló tervezése.

Egyszerű nézeti és szemléltető ábrák olvasása.Emblémák készítése közös munkával, nevelői irányítással.

Képzőművészet, művészeti ismeretek (5-6. évfolyam)Tananyag Fejlesztési


Vizuális nyelvA komponálás jellegzetes módja cigány művészeti alkotásokban harmóniák és ellentétek.Színkontrasztok mint a cigány

Az egyes kifejezési formák megkülönböztetés a különböző cigány művészeti

Elemi kifejezőeszközök felismerése a cigány képzőművészeti alkotásokban

40

Tananyag Fejlesztési követelmények

Minimális teljesítmény

képzőművészeti alkotások jellegzetes kifejezőeszközei (pl. Balázs János és Péli Tamás képei).

alkotásokban

Megismerés, befogadásA népművészet, a naiv művészet és a hivatalos művészet jellegzetes vonásai.

A naiv és a professzionális cigány képzőművészeti alkotások jellegzetes vonásainak felismerése, megnevezése. A kétféle alkotás elemzése, összehasonlítása konkrét megfigyelések alapján.

A naiv és a professzionális cigány képzőművészeti alkotások közti különbségek felismerése és megnevezése.

Képi plasztikai kifejezés, alkotásAz alkotói kifejezés eszközei.A vonal. Egyvonalas rajz ritmizálással. Vonalritmusok, a vonal vékonyodása, vastagodása, a vékony és a vastag vonalak egyensúlya, egybekombinálása.Vonal folt.Színkombináció hideg színekkel.Színkompozíció meleg színekkel.Színkompozíció egy szín változataival.Színkompozíció semleges szín (szürke) bekapcsolásával.Cigány népmesék (tündér és az ördög) megjelenítésével.Cigány népszokások. Családi ünnepekkel, születésekkel kapcsolatos szokások. Jeles napok szokásai(karácsonyi, farsangi szokások, húsvéti locsolkodás, cigány búcsú.)

A színkomponálási eljárások belső látás szerint felhasználása egyéni élmény alapján létrejött fantáziaképeken.A látott tárgyi világ lényegre szorítkozó vázlatos megragadása vázlatkészítés alapján, emlékező képzelő látás szerint. A látvány leképezése pl. levélnyomat alapján.

A megismert színkomponálási eljárások alkalmazása egyszerű munkákon.

Tárgyi és környezetkultúra (5-6. évfolyam)Tananyag Fejlesztési


Vizuális nyelvA hagyományos cigány népviselet formájának, színének, díszítésének jellegzetességei, közlő funkciója, a férfi és a női karakter tükröződése a viseletben.

Viselet elemzés. A hagyományos cigány népviseletjellegzetességeinek megnevezése.

Megismerés, befogadásCigány képzőműves tárgyak, kovácsolt vas eszközök fafaragások, használati tárgyak, gyékény, vessző tárgyak.

Az anyag forma rendeltetés lényegesebb összefüggéseinek felismerése a cigány kézműves tárgyakban.

Cigány kézműves tárgyak jellegzetességeinek megnevezése megfigyelés alapján.

Tárgyformálás, alkotás A helyes Egyszerű tárgy

41

Nagyobb ügyességet és jártasságot követelő tárgyak (pl. kosárkák, fedeles dobozok.Szövés szádfával, karmantyú bábbal.Kosárkák és egyéb használati tárgyak hámozott, hasított vesszőből.Egyszerű fazekas technikákkal készült figurás ábrázolás, ember és állatfigurák, egy és kétfigurás valamint csoportos kompozíciók.Népi hangszerek, nádsípok és furulyák készítése és megszólaltatása.

szerszámhasználat, a technikai eljárások elsajátítása Kézműves tárgy tervezése a hagyományos formák felhasználásával.

elkészítése minta alapján.

Képzőművészet, művészeti ismeretek (7-8. évfolyam)Tananyag Fejlesztési


Vizuális nyelvJellemző kifejezőeszközök és komponálások a műalkotásban (pl. Antonió Solário oltárképei, Otto Mueller: Cigányok című grafikai sorozata, Balázy János, Péli Tamás, Szentandrássy István festményei,)Az átírások, fokozások, redukciók, elvonatkozások szerepe a kifejezésben (pl. Serge Poliakoff figuratív és nonfiguratív Sándor Antal figuratív és nonfiguratív festményei, Sándor Antal figuratív és nonfiguratív szobrai.) Az időbeliség és a mozgás kifejezésének példái a képzőművészetben (pl. Péli Tamás Születés című pannója, Sandra Jayat festményei és illusztrációi).

A cigány képzőművészeti alkotások elemzése, a stílusjegyek felismerése.

A cigány művészet jellegzetes alkotásainak a stílusjegyek alapján való felismerése.

Esztétikai megismerés, befogadásElemző művészettörténet: az indiaiművészet és főbb szakaszai.Cigány képzőművészet múzeum és művelődési intézményi gyűjteményekben, galériákban.Cigány képzőművészeti kiállítások látogatása, katalógusok, meghívók, kritikák, cikkek, interjúk gyűjtése.Interjú a településen vagy környékén lakó cigány képzőművésszel.

Az indiai művészet jellegzetes, kiemelkedő alkotásainak elemzése.

Az indiai művészet néhány kiemelkedő alkotásának felismerése és jellemzése tanári segítséggel.

Képi plasztikai kifejezésalkotásaz egyes művészeti korszakok alkotásmódjának önálló felhasználása. Például: az adott korszak egyegy epikus művének, vagy a cigányság története egyegy epizódjának (pl. a vándorlás állomásai) megjelenítésére.

Az egyes korok kifejező eszközeinek önálló felhasználása.Különböző technikák alkalmazása: linómetszet

(egyiptomi és

Az egyes korok kifejező eszközeinek és az egyes technikáknak elemi egyszerűségű alkalmazása.

42



Őskori művészet: ösztönös megfigyelés, kifejező hangsúly, vagy jelszerű ábrázolás, vadászat téma jelek kombinációja.Egyiptomi művészet: Jelölő ábrázolás, legnagyobb felületek törvénye, síkba terített formák és kompozíciók (témaajánlás: Izisz Ozirisz monda, Madách: Az ember tragédiája, egyiptomi szín, a cigányok Egyiptomban).Mezopotámiai művészet, stilizált formák, szimbólumok, epikus megjelenítés (témaajánlás: Gilgames eposz egyegy epizódja, a vándorló cigányok mesterségeinek ábrázolása).Archaikus görög művészet: epikus ábrázolás, a vázarajzok vonalfolt megoldásai.Indiai művészet: stilizált, síkban telített vagy redukált plaszticitású formák, zsúfolt ritmizálású kompozíció, szimbolikus megjelenítés, az indiai perspektíva teremtés sajátos módja (témaajánlás: a cigányok Indiában, menekülés, a vándorlás epizódjai.).Román művészet (romantika): kifejező megjelenítés, az emberi figura arányainak megváltoztatása l/4, l/3 arányok, az arc ábrázolás stilizációja, kifejező hangsúly, (témaajánlás: a cigányok vándorlásának epizódjai).Gótikus művészet: az ábrázolt figurák megnyújtása, az S vonalkifejező jellege.(témaajánlás: egy legenda jeleneteinek ábrázolása, a cigányok vándorlásának epizódjai.).

archaikus görög művészet),

zsírkréta vagy pasztell (őskori és mezopotámiai művészet),

tempera (egyiptomi, indiai és gótikus művészet),

üvegablak terv (gótikus művészet),

papírmozaik (mezopotámiai, román és gótikus művészet),

mintázás, dombormű,(indiai és román művészet).

Tárgyi és környezetkultúra (7-8. osztály)Tananyag Fejlesztési


Vizuális nyelvA cigányság életforma változásai és a tárgyi környezet változása.Megismerés, befogadás.A cigányság lakóhelyeinek, tárgyi környezetének és ezek változásainak elemzése rajzokkal, értelmező ábrákkal, makettekkel (sátor, szekér, putri, falusi és városi házformák.)Hagyományos cigány tárgyalkotó mesterségek.

Az életforma és tárgyi környezet összefüggéseinek elemzése:Az összefüggések felismerése, az életforma és a környezetkultúra kapcsolatában.A cigány népi tárgyalkotás értékeinek ismerete.

Egyegy életformához tartozó lakóhelyi környezet és tárgyi eszközök megnevezése. Ember és környezet kapcsolatának néhány lényeges összefüggése.Az egyszerű anyagszerű díszítetlen tárgyak szépségének felismerése.

43



Tárgyformálás, alkotás.Egyéni és közösségi szükségleteknek megfelelő egyedi tárgyak kivitelezése a hagyományos formák alapján, majd a hagyományos formáknak a funkció figyelembe vételével történő megújítása, újra tervezése. (szalmából, csuhéból, gyékényből és vesszőből készült tárgyak, egyszerű hangszerek).A cigányság településformáinak, lakóhelytípusának változása. A hasznos, harmonikus, szép környezet megteremtésének lehetőségei, módjai.

A funkció, az anyagszerűség és a forma egysége a cigány népi tárgyalkotásban.A díszített formák esztétikai értékének meglátása.

A tárgykészítés technikáiA cigány népi mesterségek kiegészítve a magyar népi tárgykészítés technikáival:szalmafonás, (díszek, egyszerű dobozok, táskák).Csuhé fonáskötés (fedeles és nyitott kenyértartó kosarak)Szövés álló szövőszékkel (gyapjúszövés, asztali futók, tarisznyák).Hántolt, hasított vessző (fedeles és nyitott kenyeres kosarak, díszkosarak).Természetes anyagokból fonással, kötéssel készült gyermekjátékok.

A tárgyaknak a tanított technikákkal való elkészítése tanári segítséggel.

Egyegy egyszerű tárgy elkészítése: lábtörlő, gúzskészítés vagy gyermekjáték természetes anyagokból.

3.13. Informatika számítástechnika


5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Heti óraszám 1 1 1 1Éves óraszám 37 37 37 37Számítógépes ismeretek 30 30A számítástechnika alapjai 5 2Az operációs rendszer használata 5 3Oktatóprogramok futtatása 4 3Algoritmizálás 8 6Számítógéppel segített problémamegoldás

3 3

Szöveg és ábraszerkesztés 7 7Adatbázis és táblázatkezelés 2 10Szabadon felhasználható órák 7 7 3 3

Éves órakeret felhasználása

44

Év eleji ismétlés 3 óraÚj anyag 22 óraGyakorlás 8 óraRendszerezés, összefoglalás, témazárás

4 óra

Összesen 37 óra


3.13.2.1. Célok, Feladatok

Felkelteni az érdeklődést a kommunikáció, az informatika fogalomköre és tevékenységi területei iránt.

Megláttatni az informatikai eszközök szerepét, fontosságát az élet legkülönbözőbb területein.

Élje meg a tanuló az önálló számítástechnikai produktum (pl. rajz, levél, névjegy stb.) létrehozásának élményét.

Fejlődjenek a tanuló logikai képességei. Gondolkodásában legyen természetes egy probléma, feladat algoritmusszintű megközelítése.

Bátran alkosson, akár programozói, akár felhasználói területről van szó.

Bővüljenek a felhasználói területről szerzett ismeretei, szerezzen újabb tapasztalatokat a számítógéppel végzett munkálkodásról. A számítógépet és a használt egyéb informatikai berendezéseket munkaeszköznek tekintse.

Számítógéppel végzett tevékenysége során önállóan, fegyelmezetten, az adott feladat megkívánta munkarendben dolgozzon.

Mélyítsük el a tanulókban azt a tudatot, hogy az informatika az alapműveltség része. Legyen természetes számára, hogy feladatait informatikai eszközökkel és módszerekkel oldja meg, és ehhez szükség szerint számítógépet is használjon.

Egységes segédprogramokat és felhasználói szoftvereket a magyar nyelvű leírás alapján maguk is birtokba tudjanak venni ehhez legfeljebb kis tanári segítséget igényelve.

Váljék teljessé történeti látásmódjuk mind a hardver, mind a szoftver vonatkozásában.

Legyenek nyitottak a jövő újdonságai iránt, legyen szándékuk azokat tudásukba integrálni.


A 6. évfolyam végén

Számítógép kezelés Ismerkedés a számítógépes környezettel. Képessége számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására. Tudja, hogy az átlagos, hétköznapi tárgyaknál nagyobb értekkel dolgozik, ezért

fegyelmezetten kell viselkednie; a használati utasításokat pontosan kell követnie.

45

Tartsa be a balesetmegelőzés szabályait.

Információ kifejezése Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal.

Informatikai eszközök használata Tudjon információt szerezni könyvtárból, számítógépes programokból.

Dokumentumok kezelése Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat.

Problémamegoldás Találkozzon problémákkal, melyeket kalkulátorral, számítógépes

(oktató)programokkal tud megoldani.

Algoritmizálás Ismerjen fel egyszerűbb algoritmusokat.

Folyamatok modellezése Játékprogramokban a "szabályozó eszközök" hatásának megfigyelése.

Adatbázisok alkalmazása, keresése Lásson könyvtári nyilvántartást.

Informatika társadalom Ismerkedjen az informatika és a társadalom kölcsönhatásaival.

A 10. évfolyam végén

Számítógép kezelés Érezze magát otthon számítástechnikai környezetben. Tudja kezelni a számítógépet és perifériáit felhasználói szinten. Ismerje a számítógép könyvtár struktúráját. Tudja alkalmazni az operációs

rendszer és a legfontosabb segédprogramok szolgáltatásait. Tartsa be a program és adatvédelem szabályait.

Információ kifejezése A különféle formák jellemző alkalmazási lehetőségeinek használata.

Informatikai eszközök használata Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait: megszerzett információt

legyen képes értékelni és használni. Alkalmazzon olyan számítógépes módszereket, amelyek segítik az információ

szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát. Ismerje az adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés

lehetőségét, módját.

Dokumentumok kezelése Tudjon a számítógéppel kisebb dokumentumokat létrehozni.

Problémamegoldás Legyen képes problémáját elég pontosan megfogalmazni ahhoz, hogy a

számítógép segítségével érdemben tudja segíteni annak megoldását. Önállóan, eredményesen tudjon dolgozni.

Algoritmizálás Adott feladat megoldásához tudjon algoritmus(oka)t tervezni és megvalósítani.

Folyamatok modellezése

46

Figyelje meg a paraméterek módosításának hatásait. Megfigyeléseit tudja megfogalmazni.

Adatbázisok alkalmazása, keresése Nyilvántartásban tudjon keresni (kézzel, szövegszerkesztővel, adatbázis

kezelővel). Tudja értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat (adatokat). Legyen képes az életkorának megfelelő szinten az összetartozó adatok közötti összefüggések felismerésére.

Informatika társadalom Legyen tisztában az informatika és a társadalom kölcsönhatásaival,

kapcsolataival.


Tankönyvek, munkafüzetek A munkaközösség évente határozza meg.

Oktatástechnikai eszközök 5-6. évfolyamon legalább két tanulónként egy számítógép, 7-10. évfolyamon

tanulónként egy számítógép nyomtatóval. Videomagnó. Írásvetítő, írásvetítő transzparensek. Gyűjtemények, kódolási szabályokat megvalósító társas és alkotójátékok. Bemutató modellek (számológép, számítógép). Falitáblák a számítógép fő részeiről, a billentyűzetről. Adatlapok, kérdőívek, táblázatok, levelezések. Demonstrációs készlet az algoritmus leírásához. Négyzetrácsos tábla. Oktató, rajzoló programok. Szövegszerkesztő, rajzoló, adatbázis táblázatkezelő programok.

3.14. Technika-életvitel


5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Heti óraszám 2 1,5 1 1Éves óraszám 74 55 37 37ModellezéstervezésAnyagok és alakításuk Építés-szerelésKözlekedési ismeretekEgészségtanHáztartástanTanulási és munkaszokásokIrányítástechnikaTechnikatörténetSzabadon felhasználható órák

30209

10

5

25185

5

2

10137

25

10135

522

47



A modern, általános műveltség kialakítása. Gazdasági eredményeink ésszerű felhasználása. Segítsen megismerni a Föld globális problémáit és az

egészséges életmód technikáját. Készítsen föl önálló problémamegoldásra, és fejlessze a

tanulók kreativitását. Alapvető feladata a kézügyesség kiművelése. Érzékszervek célirányos fejlesztése. A modellezés fejlesztése. A tanulók felkészítése a közlekedésben való önálló

részvételre, a közlekedés szabályainak alkalmazására. A családi életre való felkészítés, napi feladatok

gyakorlása.


Tankönyv, füzet, vonalzók, körzők, reszelők, tolómérők, menetfúrók, menetmetsző, csavarhúzó kulcsok, csiszolóvászon, fúróhegy, fúrógép, satu, olló, ecset, lakk, oldószerek, fa, alulemez, spárga, ragasztó, szerszámok, számítógép, videó, tévé, elektromos háztartási gépek, vezetékek, fogyasztók, villanyóra, a villamossági szerelés eszközei.


Egyéni feleltetés, évente legalább egy felmérés az elméleti ismeretekből. Az elkészült modellek és makettek értékelése, osztályozása. A szerelések értékelése.

3.15. Osztályfőnöki - szocializáció


5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Heti óraszámÉves óraszám

137

137

137

137

Helyük a világban Az ember társas lényAz iskola, a tanulásA családKözös és szem. alak. Tanulás, munkaEmber és társadalomEmberismeretÉletvitel gyak. ism.PályaorientációSzabadon felh. órákSzocializáció

13633525

13633525

12633544

11623564

48

3.15.2. Osztályfőnöki órák (5-8. évfolyam)


A gyermekközösség sokirányú tevékenységek fejlesztése. Az együttes tevékenységben való részvétel képességeinek

kibontakoztatása. A tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása, a társak

(nemek) iránti helyes. megítélésre, érdeklődésre nevelés. A humánus társas kapcsolatok létrejöttének feltételei, erre

való felkészítése. A szociális érzékenység fejlesztése. Az önismeret fejlesztése, önnevelés megfelelő irányítása. Az egyéni érdeklődés, képességek, hajlamok fejlesztésére

irányuló ösztönzés, útmutatás. Előkészítés a helyes családi életre, az ezzel összefüggő

helyes pénzgazdálkodásra háztartási ismeretekre. Az eredményes tanulás feltételei és annak megteremtésére

való nevelés. A tanulás motívumainak fejlesztése. Saját, egyéni hatékony tanulási módszerek kialakítása, a

munkamemória kapacitásainak növelése, az ismeretek előhívásának gyorsítása.

Pályaorientáció, felkészülés a továbbtanulásra, helyes és reális iskolaválasztás.

A munka szerepe az egyéni életben. Hazánk helye a világban, Európában, tolerancia más

népek, kultúrák iránt. A magyar népi hagyományok, szokások, a magyar

kulturális örökség (a magyar történelem és tudomány jeles egyéniségei, hazánk természeti kincseinek ismerete védelme.

A testi higiénia, a helyes öltözködés követelményei illemszabályok.

Az életkornak megfelelő szexuális felvilágosítások. Az egészséges életmód, egészségvédelem technikáinak

elsajátítása. Az egészségre ártalmas életmód, szokások, szenvedélyek

kialakulásának megelőzése. A kulturált szabadidőtöltés követelményei, helyes

gazdálkodás az idővel.

3.15.2.2. Alapkövetelmények a 6. évfolyam végén

A gyerekközösségek tagjai legyenek képesek a tanévre kitűzött feladatok megvalósítására.

49

Legyenek képesek együttesen, fegyelmezetten, önmagukért és egymásért is felelősen tevékenykedni.

Tartsák tiszteletben egymást a nemek közötti figyelembe vételével is , ismerjék a nemek közötti udvariassági szabályokat.

Legyen számikra természetes a felnőttek tisztelete, ismerjék és alkalmazzák az idevonatkozó udvariassági szabályokat.

Személyiségük egészséges és etikus fejlődése érdekében legyenek tisztában a humánus társas kapcsolatok létrejöttének feltételeivel.

Legyen kialakult, reális, a közösség által is elfogadott énképük.

3.15.2.3. Alapkövetelmények a 8. évfolyam végén

A gyerekközösségek tagjai legyenek a tanévre kitűzhető feladatok tervezésére, szervezésére (részben).

Legyenek képesek az együttélés szabályainak alkalmazására egyén és közösség viszonyának figyelembevételével.

Legyenek képesek felismerni a társas kapcsolatok jellegzetes formáit, tiszteljék mindenkiben az embert.

Ismerjék és korosztályuknak megfelelően alkalmazzák a legfontosabb érzelmi etikai normákat.

Személyiségfejlesztésüknek megfelelően éljenek az önismeret, önfejlesztés lehetőségeivel.

Legyenek tisztában a család funkciójával. Mozgósítsák személyiségük pozitív erőit az értelmes,

gazdaságos, eredményes tanulás érdekében. Legyenek tisztában az alapvető emberi jogokkal. Ismerjék hazánk kulturális, tudományos örökségét,

természeti kincseit. Tanulják meg szűkebb (lakás, iskola) és tágabb (város,

ország, az egész Föld) környezetük értékeinek a felismerését, megóvásának lehetséges módjait az egyéni, közösségi és össztársadalmi szinten.

Ismerjék testük felépítését (koordináció a biológiával) és szervezetük egészséges működésének alapvető feltételeit.

Legyenek tisztában a szenvedélybetegségek egészségromboló hatásával és ennek az egyénre, a családra és a társadalomra rótt nehézségeivel és következményeivel (mind erkölcsi, mind anyagi téren).

Szexuális ismeretek terén az életkornak megfelelő egészséges érdeklődés alapján legyenek kellően tájékozottak.

Ismerjék és alkalmazzák a munka és az (aktív és passzív) pihenés harmonikus arányait.

50

Formálják igényesen, ízlésesen, esztétikusan környezetüket, saját megjelenésüket.

Rendelkezzenek reális pályaelképzeléssel, melyhez figyelembe vették adottságaikat, érdeklődési körüket.

Ismerjék és használják az értelmes és gazdaságos tanulási módszereket.

Legyenek képesek kiküszöbölni hibás eljárásaikat. Vegyenek részt a családi munkamegosztásban. Fejlődjék alkalmazkodó képességük a családok és az

osztályközösség viszonylatában egyaránt. Tartsák fontosnak a családi és nemzeti ünnepeket,

ismerjék a hozzá kapcsolódó hagyományokat, népi szokásokat.

Alakítsák ki napi és étrendjüket, legyenek tisztában az egészséges életmód életkornak megfelelő szabályaival.

Készüljön fel a pubertással járó biológiai és pszichés változásokra.

Legyen igényük az esztétikus megjelenésre, környezetre.

3.16. Testnevelés, sport


5. évf. 6. évf. 7. évf. 8.évf. Heti óraszám 2 1,5 2 2Éves óraszám 74 55 74 74RendgyakorlatokGimnasztikaAtlétika 20 20 20 20Torna 15 15 15 15Labdás gyakorlatok 10 8 15 15Játékok, versenyek 20 10 20 20Önvédelem 4 4Téli foglalkozás 9 2



Az iskolai testnevelés, és sport adjon lehetőséget a szoktatás, a mozgástanulás, a gyakorlati és elméleti képzés lévén:

A fiatalok harmonikus testilelki és szellemi fejlődésére, a mozgásos cselekvésbiztonságuk kialakítására.

A motorikus képességeik fejlesztésére. A mozgásvágyuk felkeltésére, kielégítésére, és felnőtt korban való átmentésére, a

sikerélmény átélésére. Az élet kihívásaira válaszolni képes és kész, egészséges, edzett, aktív, vállalkozó

küzdeni és alkalmazkodni tudó fiatalok nevelésére. Egészséges életmódjuk kialakítására.

51

Biztosítsa:

A fiatalok fejlődéséhez szükséges élettani hatásokat, ingereket, a fiatalok sokoldalú képzését.

A fiatalok motiválását (a tárgy megszerettetését).


Magnós rádió 1 db Hangszóró 2 db Erősítő (keverő) 1 db Ugrószekrény 1 garnitúra Zsámoly 6 db Kosárlabda palánk 2 pár Gyűrű 2 pár Kézilabda háló 1 pár Mászókötél 5mes 5 db Mászórúd 5mes 2 db Szőnyeg (2x1m) 6 db Polifoam (2mx0,7m) Gyógytestneveléshez, ill. tartásjavító tornához 20 db Kosárlabda 20 db Kézilabda női 10 db Futball 10 db Bordásfalra akasztható húzódzkodótolódzgató 15 db Kézisúlyzó 2kgos 20 db Kézisúlyzó 3kgos 10 db Kézisúlyzó 5kgos 6 db Súlygolyó 3kgos 2 db Súlygolyó 4kgos 2 db Simi kislabda 20 db

3.16.2.3. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Az 5-18 éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszerAz oktatási miniszter által létrehozott „Testnevelési Bizottság" feladata az volt, hogy a magyar tanulóifjúság fizikai állapotának felméréséhez olyan motoros tesztegyüttest állítson össze, amely megfelel az alábbi kritériumoknak:

a tesztek végzése egészségkárosító hatást nem válthat ki, feleljenek meg a tudományos kritériumoknak; nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek; elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérje; kardiorespiratorikus állóképességet; erőt; az izomerő állóképességet; testösszetételt; legyenek egyszerűen végrehajthatók, minimális eszközt igényeljenek.

Általános ajánlások A teszteket nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók

fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni.

52

A teszteket a tudományos kutatás eszközeinek is tekintjük a tanulók fizikai állapotának vizsgálatához.

A teszteket két csoportra bontottuk, elsősorban az eszközellátottságot figyelembe véve: kötelező és ajánlott tesztek.

A vizsgálatok megszervezése A tesztvizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati

végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a

tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok is. A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek

hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.)

A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Az értékelő lapot 3 példányban kell elkészíteni. Az egyik lap a gyermeké, hogy lássa, hol áll korábbi teljesítményéhez, az osztályátlaghoz és (amennyiben lehetséges) az országos átlaghoz képest. A másik példány a szülőké, hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére, a harmadik példányt a központi adatfeldolgozónak kell megküldeni.

A referenciatáblázatokat egy speciális testület határozza meg. Amennyiben az iskolának van számítógépe, Interneten hozzáférhetővé tesszük a

feldolgozott eredményeket. A tanárok számára ajánlatos a tesztvideokazetta tanulmányozása a vizsgálatok

elvégeztetése előtt.

3.16.2.4. A fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek

A mérések általános szempontjai A tanulók valamennyi tesztet sportfelszerelésben hajtják végre. Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben, pl. az

iskola tornatermében vagy sportcsarnokban kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló és sportcipő szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez. Szabadtéri vizsgálatok esetén a vizsgálati körülmények túlságosan is különbözőek lehetnek, hogy standard teszteredményeket kaphassunk.

A tesztek egymásután következése a körkörös rendszerben is szigorú sorrendiségű. Minden állomásnál fel kell írni a megfelelő sorszámot.

Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan kell tanulmányozni, minden tanulónak el kell olvasnia, hogy a vizsgálat pontos legyen.

Az ülésben előrenyúlás tesztnél nem lehet bemelegíteni, vagy nyújtási gyakorlatokat végezni!

A tesztek között a tanulók pihenjenek. A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási

utasításában nincs erre külön utalás. A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a

mért képességnek megfelelő pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra. Ha a motoros teszteket és a kardiorespiratorikus állóképesség tesztjeit azonos

napon mérjük, akkor először a motoros teszteket végeztessük el.

53

1. teszt: ülésben előrenyúlás

A vizsgált tényező: Hajlékonyság

A teszt leírása: Ülő helyzetben a lehető legtávolabbra nyúlás, az előrehajlás mértéke centiméterben

Felszerelések: Az alábbi méretű teaasztal vagy doboz: hossza 35 cm, szélessége 45 cm, magassága 32 cm. A felső lap méretei: hossza 55 cm, szélessége: 45 cm. Ez a felső lap 15 cm-rel nyúlik előre a támaszkodó láb irányába. A 0-tól 50 cm-ig terjedő beosztás a felső lap középvonalában van kijelölve.

Egy közel 30 cm hosszú vonalzó a doboz tetején, amelyet a vizsgált személy tol előre a kezével a doboz tetején.

A tanulóknak adandó utasítások:

„Ülj le! Támaszd a talpadat a dobozhoz, tedd az ujjad hegyét a felső lap szélére! Döntsd a törzsedet és nyúlj olyan hosszan előre, amennyire lehetséges, miközben a térded végig kinyújtva tartod és lassan, fokozatosan told előrefelé a vonalzót anélkül, hogy meglöknéd, és kezed teljesen kifeszítenéd! Tartsd meg azt a legtávolabbi helyzetet, amit elértél! Ne pattanj vissza! A tesztet kétszer elvégezve a jobbik eredményt írjuk be.”

Útmutatások a mérést vezető személynek:

Helyezkedjen el a vizsgált személy oldalánál és tartsa a térd kinyújtott helyzetét. A vizsgált személy mindkét kezével nyúljon a doboz felső széléig és érintse meg a

vonalzót mielőtt elkezdené az előrehajlást. Az eredményt az ujjakkal a skálán elért legtávolabbi helyzet adja meg. A vizsgált

személynek meg kell tartania ezt a helyzetet mindkét próbálkozásnál legalább, míg kettőt számolunk, hogy az eredmény pontosan leolvasható legyen.

Ha a két kéz ujjai nem egyforma távolságra érnek el, akkor az ujjakkal elért távolságok átlagával kell számolni.

A tesztet lassú és fokozatos előrehajlással kell végrehajtani mindenféle hirtelen mozdulat nélkül. A második kísérlet rövid pihenő után következik.

Pontozás: A jobbik eredmény értékét vesszük figyelembe, centiméterben megadva (a doboz tetején lévő beosztáson elért cm érték).

Példa: az a személy, aki a lábujjáig nyúlik ki, 15 pontot ér el. Aki 7 cm-rel túlnyúlik ezen, annak pontszáma 22.

2. teszt: helyből távolugrás

A vizsgált tényező: Explozív erő

A teszt leírása: Álló helyzetből távolugrás

Felszerelések: Csúszásmentes kemény felület, megfelel erre a célra két cselgáncs vagy hasonló (például torna) szőnyeg (a két szőnyeget hosszában egymáshoz rögzíteni ajánlatos), kréta, mérőszalag


„Állj kényelmes terpeszben, a lábujjaid éppen a vonal mögött legyenek, hajlított térdekkel. Erőteljes karlendítés után ugorj a lehető legtávolabbra. Igyekezz mindkét lábbal egyszerre talajt fogni, és egyenesen megállni. A két végrehajtásból a jobbik eredmény számít."

Útmutatások a mérést vezető személynek:

54

A szőnyegre vízszintes vonalakat rajzolunk, az elugróvonaltól 1 méter távolságban elkezdve, párhuzamosan egymástól 10 cmre.

A vonalakra merőlegesen elhelyezett mérőszalag biztosítja a pontos mérést. Álljon a szőnyeg mellé és jegyezze fel az ugrási távolságot. A távolságot az elugró vonaltól a leérkező sarok pontjáig mért legrövidebb

távolság adja. Újabb kísérlet engedélyezhető, ha a kísérleti személy hátraesik vagy bármely más

testrészével érinti a szőnyeget. A szőnyeg elugrási és leérkezési szintjének meg kell egyezni, valamint a talajra is

megfelelően kell rögzíteni. Hogy az értékkülönbözőségek szignifikánsak legyenek, pontosan kell mérni.

Pontozás: A két kísérlet közül a jobbik eredményt rögzítjük. Az eredményt cmben adjuk meg.

Példa: Az 1 m 56 cm-re ugrás pontszám 156.

3. teszt: sit up teszt, felülések

A vizsgált tényező: A törzs ereje (hasizom erőállóképesség)

A teszt leírása: A fél perc alatti maximális számú felülés

Felszerelések: Két szőnyeg (hosszában egymáshoz rögzítve), Stopperóra, Asszisztens (segítő)


„Ülj le a talajra, a hátadat tartsd függőlegesen, a kezeidet kulcsold össze a tarkódon, a térdeket 90 fokos szögben hajlítsd be, a sarkad és a talpad a szőnyegen van! Ezután feküdj a hátadra, a vállad érintse a szőnyeget, majd ülj fel úgy, hogy először a könyököd és a fejed, emelkedik el a talajról, és fokozatosan a többi csigolya egészen addig, amíg a könyököddel megérinted a térdedet. Visszafele ugyanígy gördülve először az ágyéki, háti, majd a nyaki csigolyák, utoljára pedig a fejed érjen vissza a talajra! Tartsd összekulcsolva az ujjaidat a tarkódon egész idő alatt! Amikor azt mondom „Kész, rajt!", ismételd ezt a mozgást 30 másodpercig olyan gyorsan, amennyire lehetséges! Folytasd, amíg nem hallod az „Állj!”t! Ezt a tesztet csak egyszer végezd el!"

A teszt végzésekor a lábak rögzítésére semmilyen külső eszköz nem használható!

Útmutatások a tesztet vezető személynek:

Térdeljen a vizsgált személy mellé, hogy ellenőrizze a helyes kiindulási helyzetet. Miután megadta a teszt útmutatást és mielőtt elkezdődne a teszt, a vizsgált

személy csinálja meg egyszer a gyakorlatot ellenőrzésképpen, hogy biztosan megértettee a feladatot.

Indítsa el az órát a „Kész, rajt!" jelre és állítsa meg 30 másodperc után. Számolja hangosan minden alkalommal a teljes, pontosan elvégzett felülést. Egy

teljes felülés az ülő helyzettől a szőnyeg érintésen át az újabb felülési helyzetig könyökkel a térd érintéséig tart.

Azt számolja, ha a könyök megérinti a térdet. Nem számolható a nem tökéletesen végrehajtott felülés.

A teszt során figyelje, hogy a vizsgált személy érintse meg vállával a szőnyeget könyökével a térdét, amikor fölemelkedik a kiinduló helyzetbe.

55

Pontozás: A 30 mp alatt tökéletesen végrehajtott felülések száma adja a pontszámot.

Példa: 15 szabályos végrehajtás értéke 15.

4. teszt: Függés hajlított karral

A vizsgált tényező: Funkcionális erő (a kar és a váll izomerő állóképessége)

A teszt leírása: Megtartani a hajlított karú helyzetet rúdon való függés közben.

Felszerelések: 2,5 cm átmérőjű kör keresztmetszetű vízszintes rúd, úgy elhelyezve, hogy azt a vizsgált személy alatta állva felugrás nélkül elérje (magasabb tanulónál emelhető legyen), stopperóra, szőnyeg a rúd alatt, leugráshoz, törlőruha és magnéziumkréta, szükség szerint pad vagy szék


„Állj a rúd alá, tedd rá a kezedet vállszélességben, felső madárfogással (ujjaiddal felülről, hüvelykujjaddal alulról)! Segítek felemelni, hogy az állad a rúd felett legyen. Tartsd meg ezt a helyzetet amilyen sokáig bírod anélkül, hogy az álladat megpihentetnéd a rúdon. A teszt befejeződik, amikor a szemed a rúd alá süllyed.”

Útmutatások a tesztet vezető személynek:

A vizsgált személy a rúd alatt áll és felső madárfogással markolja meg a rudat vállszélességben. Legyen elővigyázatos: a legtöbben a kezeket túl távol próbálják elhelyezni egymástól.

A rúd magasságát a legmagasabb személy testmagasságához kell beállítani. Ne rémissze el őket a túl nagy magasság.

Az órát az egyik kezében tartva a vizsgált személyt a combjánál megfogva emelje fel a megfelelő helyre.

Az óra akkor indul, amikor a személy álla a rúd fölé kerül és elengedtük. A személy előre hátralengését meg kell állítani; a teszt közben bátorítsuk. Állítsa meg az órát, amikor a vizsgált személy már nem tudja megtartani tovább

az előírt helyzetet (szeme a rúd alá kerül). A teszt alatt ne mondja meg az időt a vizsgált személynek. A rudat a vizsgált személyek között törölje le. A tanulók bekrétázhatják a kezüket. Egy pad vagy szék segítségére lehet a rúd elérésében.

Pontozás: Tizedmásodpercben adjuk meg az időt.

Példa: A 17,4 mp pontértéke 174, az 1 perc 3,5 mp pontja 635.

5. teszt: 10 x 5 méteres ingafutás

A vizsgált tényező: Futási sebesség, fürgeség

A teszt leírása: A maximális sebességű futás, fordulás tesztje

Felszerelések: Tiszta, csúszásmentes padló. Ha szőnyeget használ, bizonyosodjon meg annak biztonságos rögzítéséről, stopperóra, mérőszalag, kréta vagy szigetelőszalag, A fordulóvonal jelölésére jelző kúpok (tekebábuk)


„Állj indulásra készen a vonal mögé! Az egyik lábadat pontosan a vonal mögött helyezd el! Amikor meghallod az indító jelet, fuss olyan gyorsan, amilyen gyorsan tudsz a másik vonalig, majd fordulj vissza a kiindulási vonalhoz, mindkét lábaddal lépj át a

56

vonalakon! Ez egy kör, ezt kell ötször megtenni. Az ötödik körben se lassíts le, amikor közeledsz a célhoz, hanem folytasd a futást! Ezt a tesztet egy alkalommal végzed el.”

Útmutatások a tesztet vezető személyeknek:

Két párhuzamos vonalat kell kijelölni a padlón (krétával vagy mérőszalaggal) 5 méter távolságra egymástól.

A vonal legyen 1,2 méter hosszú és mindkét végén jelzés (kúp, kocka, gúla, stb.). Bizonyosodjon meg, hogy a futó mindig mindkét lábbal átlépi (keresztezi) a

vonalat, hogy a kijelölt pályán marad és hogy a fordulók olyan gyorsak, amennyire az lehetséges.

A megtett körök számát hangosan mondja be mindegyik kör végén. A teszt akkor fejeződik be, amikor a vizsgált személy az egyik lábával átlépi a

célvonalat. Csúszásmentes padló szükséges, hogy a teszt alatt a vizsgált személy ne csússzon

előre vagy oldalra.Pontozás: Az öt ciklus teljesítéséhez szükséges tizedmásodpercben mért idő adja a pontértéket.

Példa: A 21,6 mp idő pontszáma 216.

A lábsérülések elkerülése miatt sportcipő használata szükséges.

6. teszt: cooperteszt (12 perces futás)

(Az aerob állóképesség műszerek nélküli mérésének világszerte ismert és elismert módszere.)

Lényege: 12 percig folyamatos futás/gyaloglás,

Cél: 12 perc alatt a lehető leghosszabb táv megtétele.

A leggyakrabban előforduló hibák:

a tanuló fél a futástól, mert az előző mérések során rossz emléke van róla, a tanuló a pillanatnyi állapotához képest túl gyorsan kezdi a futást (rövid idő alatt

le kell állnia a futással, mert folyamatosan egyre növekvő oxigén adósság lép fel), nem megfelelő intenzitással halad előre: túl gyorsan, vagy túl lassan, futás közben gyakori az intenzitás változtatás.

3.16.2.5. AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE

A tesztek eredményei megmutatják, hogy mi a teendő, melyek azok a feltételek, melyek biztosítása, és azok alkalmazása javíthat a gyermekek fizikális szintjén.

A gyermek fittsége egész életmódját, nem csak a heti 23 testnevelési óra mozgásanyagát tükrözi.

Minősítési rendszerKategóriák az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez

0 – 20.5 pont IGEN GYENGE

21 – 40.5 pont GYENGE

41 – 60.5 pont KIFOGÁSOLHATÓ

61 – 80.5 pont KÖZEPES

57

81 – 100.5 pont JÓ

101 – 120.5 pont KIVÁLÓ

121 – 140.0 pont EXTRA

Igen gyenge (0-20.5 pont)Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják.

Gyenge (21-40.5 pont)Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.

Kifogásolható (4160.5 pont)A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többlet munka még erősen igénybe veszi.

Közepes (6180.5 pont)Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 23 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa.

Jó (81-100.5 pont)Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez.

Kiváló (101-120.5 pont)Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet.

Extra (121-140 pont)Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége terültén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégezésére, hogy nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. Élsportolóknak 19 év felett is az egész sportpályafutásuk alatt, folyamatos odafigyeléssel arra kell törekedni, hogy az általános fizikai teherbíróképességük szintjét a sportághoz szükséges "megkívántság" szintjén tartsák.

A Hungarofit fittség vizsgáló módszert az egészség sajátos aspektusaival összefüggésben, az egészség szempontú fittség dimenzióinak mérésére fejlesztettük ki. Ezek a dimenziók (a teljesítményélettani paramétereket mérik, ezért) jórészt egybeesnek a teljesítmény szempontú fittség dimenzióival.

A minősítő kategóriák egyénre szóló értelmezésénél ismernünk kell a megkívántság vagy a szükségesség mértékét.

58

Az általános fizikai teherbíróképesség (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) fejlettsége, akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg.

59

60

GIMNÁZIUMHELYI TANTERV

61

1. Nappali tagozat

1.1. CélokA gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelőoktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés.

A gimnáziumban folyó nevelésoktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, a természet és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre. Kialakítja a tanulókban az ún. élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet, fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás – a stabil értékek mellett mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is.

Feladata a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése a tanulókban; intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttműködésre és kooperációra nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést.

A gimnázium oktatási-nevelési céljai, pedagógiai filozófiája között szerepel többek között az az alapcél, hogy egy olyan iskolát teremtsünk, ahol emberközpontú kapcsolatrendszer működése mellett fegyelmezett munka, és a tanárok és tanítványok által önként, belső indíttatásból fenntartott rend biztosítja a keretet a színvonalas oktatónevelő munkához. Mindehhez olyan korrekt, kiszámítható követelményrendszer társuljon, amely lehetővé teszi azt, hogy az intézményen belül egységes nevelési eljárások érvényesüljenek a feladatok ellátásában.

Alapvető feladatunk, hogy

biztosítsuk tanulóink teljes személyiségének fejlődését, szilárd jellemük kialakulását,

érvényesüljön a partnerségre törekvés tanár és diák között, a pedagógiai szabadság a gyermek szeretetét, felelős szabadságot jelentsen, a nevelőtestület pedagógiai kultúrája korszerű legyen, az egyén törekedjék ennek

fejlesztésére, emberközpontú, tudatos és intenzív nevelő tevékenységet folytassunk.

A gimnáziumunkat választó, itt tanuló diákok oktatása, nevelése során arra törekszünk, hogy tanulóink tiszteljék az általános emberi értékeket, a hagyományokat, a tudást és a természetet. Legyenek képesek korrekt emberi kapcsolatok kialakítására, problémafeltáró és megoldó gondolkodásra. Alakuljon ki bennük egy egészséges nemzettudat, az igény a kulturált magatartásra és anyanyelvünk színvonalas használatára; felelősséget érezzenek önmaguk és közösségük iránt; a rendszeretet és a fegyelmezettség a mindennapos munka természetes háttereként alapvető igény gyanánt jelenjen meg számukra.

62

Arra törekszünk, hogy diákjaink becsüljék a teljesítményt a fizikai és szellemi munkában egyaránt; igyekezzenek egészségesen élni, és védjék szűkebb és tágabb környezetüket.

Az oktatás és nevelés terén kiemelt célunk, hogy a Dankó Pista Egységes Óvoda-Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium tanulói a továbbfejleszthető tudás megszerzésére törekedjenek, kialakuljon bennük az önművelés igénye, s rendelkezzenek reális önértékelő képességgel, mely a jó pályaválasztás egyik lényeges faktora a felsőfokú képzésbe kerüléshez szükséges tantárgyak magas szintű elsajátítása mellett.

A fenti célok elérése érdekében az iskola tanárainak olyan színvonalas tudás megszerzésére és annak önműveléssel való továbbfejlesztésére kell törekedniük, melynek segítségével biztosíthatják, hogy tanulóink felsőoktatási intézményekbe kerülhessenek, tudásuk megfeleljen a társadalom mindenkori igényeinek és – nem utolsó szempontként – az idegen nyelvek tanulásának elősegítésén keresztül más nemzetek kultúráját is megismerhessék.

Új tanulási formák és rendszerek – Második Esély Gimnáziumi program iskolánkban

A program célja, hogy segítse a középiskolai végzettséggel nem rendelkező, az iskolarendszerből lemorzsolódott vagy azt korábban elhagyó tanköteles, illetve nem tanköteles korú fiatalokat a középfokú végzettség, illetve az érettségi megszerzésében. Ennek érdekében olyan új – tanulást támogató, az egyéni tanulási igényekre reagáló – tanulásszervezési eljárásokat támogatunk, melyek korábban nem voltak jelen a közoktatás középfokú intézményeiben. A szakmai koncepció szerves része az oktatási szolgáltatások mellett egy komplex, segítő szolgáltatásrendszer működtetése is, annak érdekében, hogy az érintett célcsoport sikeresen elvégezze tanulmányait.

Az új tanulási formák bevezetésének célja, hogy csökkentse a tanulási kudarcokat és ezáltal a tanulói célcsoport lemorzsolódását, valamint képessé tegye a pedagógusainkat arra, hogy a tanulás világától már eltávolodott tanulókat újból, eredményesen be tudják vonni az oktatásba annak érdekében, hogy az érintettek saját tanulási pályára állva sajátítsák el a további életük alakításához nélkülözhetetlen kompetenciákat.

A Második Esély Gimnáziumi program keretében iskolánk újszerű pedagógiai módszereket és tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz, mint például:

az egyéni tanulói igényeknek megfelelő előrehaladás biztosítása, a rugalmas vizsgáztatási rend és a szöveges értékelés alkalmazásának bevezetése;

kooperatív tanítási technikák, projektmódszer, drámapedagógia, stb. alkalmazása; tanulás-módszertani ismeretek átadása, önismereti foglalkozások szervezése és

csoportos foglalkozások a közösségfejlesztés érdekében.

1.2. FeladatokAz iskolában folyó nevelőoktató munka feladatai az egyes tantárgyi struktúrákban fogalmazhatók meg. A tantárgyak feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen, egyrészt, mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt, mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó szerepe.

Az iskolának a természettudományok iránti orientáltsága is magában hordozza, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét. A középiskolát végzettektől elvárt

63

nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását.

A fejlesztési követelmények közé tartozik tehát a kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés. Feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és a képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok felismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális, a szöveg és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezések sikeres összehangolását. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése. A verbális szint meghatározásával alakulnak meg a tanulási képesség fejlesztésének kritériumai. További feladat a kognitív képességek a nevelőoktató munka során történő folyamatos alakítása: a történeti gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és a dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása.

Fontos feladatként jelöljük meg a történelmi tanulmányok szerepét, melynek jelentős szerepe van a pozitív személyiség kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén, mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges alternatívák meglátására és értékelésére.

64

1.3. Tantervi és óratervi háló (9-12. évfolyam)

1.3.1. Kötelező tárgyak

Műveltségi területek Tantárgyak Óraszámok9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom Anyanyelv és kommunikáció, irodalom 3 3 3 3

Élő idegen nyelv Angol 1 3 3 2 2Német 2 2 2 2

Matematika MatematikaLogika

3I2

3I

3I

3I


Történelem 1.5 1.5 1.5 2Társ., pol., jogi és áll. ism. 0.5 0.5 0.5Gazdálkodási ismeretek Önismeret Embertan Erkölcstan Történelem filozófia

1

1

Ember a természetben

Biológia és egészségtan 1.5 1.5 1Ökológia, környezettan 3Fizika 1.5 1.5 1Kémia 1 1.5 1

Földünk-környezetünk Földrajz 1.5 1

MűvészetekÉnek-zene 1 1Vizuális kultúra 1 1 0.5 0.5Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 1

InformatikaÖnművelés, könyv és könyvtárhasználat I I

Informatika 1.5 1.5 1.5 1.5Életvitel és gyakorlati ismeretek

Tárgyformálás és környezetkultúra 2 2

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 2.5 2.5 2.5 2.5A kétszintű érettségire felkészítő órakeret 8.5 8.5

Óraszám összesen: 27.5 27.5 30 30

1 Amennyiben más nyelvekre van az iskolának kidolgozott tanterve és programcsomagja, az is bevezethető az angol, német nyelv helyett 2 Integrált tantárgy

65

1.3.2. Szabadon választható tárgyak:

Műveltségi területek Tantárgyak Óraszámok9. 10. 11. 12.

Élő idegen nyelv Angol 1 1 2 2Német 2 2 2 2

Ember és társadalom Vallástan 2Népismeret, néprajz 2 2Pedagógia 2Pszichológia 2

Művészetek Bábozás 2 2 2 2Néptánc 2 2 2 2Színjátszás 2 2Színjátszás és drámajátékvezetés 2 2

2. Esti tagozat

2.1. CélokA gimnázium esti tagozata céljai megegyeznek a nappali tagozat céljaival.

2.2. FeladatokA felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit.

A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására.

A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-, tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak.

66

2.3. Tantervi és óratervi háló (esti tagozat, 9-12. évfolyam)Évfolyam/Tantárgyak 9. 10. 11. 12.

Anyanyelv / kommunikáció 37 37 37 32Magyar irodalom 74 74 74 64Matematika 111 111 111 96Fizika 37 37 37Kémia 37 37 37Földünk és környezetünk 37 37Biológia 37 37 37Történelem 37 37 37 64Művészeti ismeretek 37 37 37 32Társadalomismeret 37 37 37Informatika 37 32Filozófia/etika/ pszichológia 32Idegen nyelv (Angol, Német) 111 111 111 111Szabadon tervezhető modulok: környezeti nevelés 74 74 74 111Összesen 666 666 666 574

3. Tantárgyi tematikák

3.1. Magyar nyelv és irodalom (9-12. évfolyam)

3.1.1. Célok és feladatok

Az életkori sajátosságok figyelembevételével kell elérni, hogy a tanulók felkészülten sikeres érettségi vizsga tehessenek. Ennek szem előtt tartásával az irodalom tág világáról egy viszonylag széles, átfogó kép alkotására kell törekedni. A tanulók számára világos legyen, hogy az irodalom nem csak az emberi kultúra fontos része, kiemelkedő teljesítménye, hanem a mindennapi életben való eligazodásban, az emberi kapcsolatokban, konfliktusokban való eligazodásban is segítséget jelenthet az erkölcsi dilemmák megtárgyalásával, példák felmutatásával.

Ki kell alakítani a tanulókban irodalom iránti igényességüket, az iskola befejezése utáni önművelés szükségességét. Ezekkel összhangban képessé kell tenni őket az irodalmi alkotások elemző (esetleg kritikus) befogadására, a magyar és világirodalmi alkotások megbecsülésére, valamint az ezekkel kapcsolatos véleményeik szabatos megfogalmazására mind írásban, mind szóban. Fontos, hogy a véleményekben a személyességen túl az irodalomelméleti, történeti tárgyszerűség, a megalapozottság is helyet kapjon, és a vélemény megformáltságának színvonala minél magasabb színvonalú legyen.

3.1.2. Fejlesztési követelmények

Alapvető követelmény a feldolgozott szövegek minél teljesebb megértése, ezek önálló elemzése, a műről véleményalkotás, majd fel nem dolgozott szövegek megadott szempontú elemzése. Fontos, hogy az irodalomtanítás megőrizze az élményszerűséget, a felnőtt korú tanulók számára lehetőség nyíljon a saját élethelyzeteik és az irodalmi művekben felmerülő helyzetek, erkölcsi kérdések közötti kapcsolatok kifejtésére, megfogalmazására.

67

Kiemelendő a különböző témájú, korú és szemléletű irodalmi művek közötti összefüggések megtalálása, különös tekintettel a magyar irodalom és az európai irodalom közti kapcsolatrendszerre. Fejlesztendő képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek felismerése, megfogalmazása a megfelelő fogalmak, szakszavak használatával szóban és írásban. Szükséges az alapvető korstílusokban, műfajokban való tájékozottság, a magyar irodalom klasszikus alkotóinak életútjának, pályaképének, alkotásainak ismerete, alkotói portrék önálló bemutatása. Ezeket kiegészíti a világirodalom legfontosabb alkotóinak és műveiknek és a lakóhelyhez, a szűkebb hazához köthető irodalmi vonatkozások ismerete.

Az irodalmi alkotásokról folyó beszélgetések során a logikus gondolkodás, a kritikai és önkritikai képességek növelésével a humanista felfogás, az igazságosság, az erkölcsös magatartás értékei nőnek, valamint nő az esztétikai értékek, a pozitív érzelmek iránti fogékonyság. Képessé kell tenni a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, amellyel akár a középiskolai tanulmányait bővítheti, akár a későbbiekben az önművelődést meg tudja valósítani. Az ismeretszerzés képességének ki kell terjednie a ma rendelkezésünkre álló valamennyi információforrás használatára, minden típusú dokumentum alkotó felhasználására.

3.1.3. Tevékenységformák, témakörök és a továbbhaladás feltételei a 9. évfolyamon

3.1.3.1. Tevékenységformák

Szükséges az önálló órai jegyzet és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat. Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismeretek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakSzintre hozó blokk Bevezetés az irodalom világába,

rendszerezés; az általános iskolában tanult műnemek és a műfajok, az irodalomtörténeti anyag rendszerezése; verstani ismeretek felidézése

A politeista világ irodalma I. – a mítoszok világa

mítoszok, mitológiák, mitologizálás, teremtésmítoszok, pusztulásmítoszok (részletek a Gilgamesből és a görög mitológia teremtéstörténetéből)

Részletek más keleti mitológiákból

68

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA politeista világ irodalma II. – a görögrómai kultúra irodalma

a görög mitológia főbb alakjai, történetei; a homéroszi eposzok; a görög líra főbb alakjai: Szappho, Anakreon és/vagy a római költészet legalább egy alakja; a görög dráma és színjátszás; Szophoklész: Antigoné című drámája

a római költészet főbb alakjai: Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius

A zsidókeresztény világ irodalma – a Biblia

a Biblia szerkezete, keletkezése; néhány (legalább 22) ó és újszövetségi történet, ezek értelmezése, a kereszténységben betöltött szerepe; zsoltárok

Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar és a világirodalomban, képzőművészetben és a zenében; a tananyagban nem tárgyalt bibliai történetek megismerése

A középkor vallásos és világi irodalma

a középkor világnézete, művészeti stílusai (romanika, gótika); Szent Ágoston: Vallomások (részletek); himnuszok (Todi: Stabat Mater, Ómagyar Máriasiralom); Halotti beszéd és könyörgés; legendák (Szent Ferenclegenda, Margitlegenda); lovagi epika (Artus) és líra (Walter von der Vogelweide); a vágáns költészet (Carmina Burana)

a középkor világának bemutatása a filmművészetben: a Napfivér, Holdnővér vagy az Excalibur vagy A rózsa neve című film megtekintése videón

Dante és Villon Dante: Isteni színjáték – Pokol (részletek), keletkezése, szerkezete, jelentősége, világnézete; Villonversek (A jó tanítás balladája a rossz életűeknek, Ellentétek) keletkezése, tartalmi és formai elemzése

Dante és Villon életének és költészetének részletesebb megismerése

A reneszánsz irodalma I. – Petrarca és Boccaccio

a reneszánsz világszemlélet, stílus és a humanizmus; Petrarca szonettköltészetének bemutatása 23 szonetten keresztül; 23 novella Boccaccio: Dekameron című művéből, keletkezése, szerkezete, a novella műfaja; a szonettek és a novellák reneszánsz vonásai

Egyéb novellák a Dekameronból; ismerkedés a reneszánsz képzőművészet alkotásaival

A reneszánsz irodalma II – az angol reneszánsz dráma

az angol reneszánsz dráma és színjátszás; Shakespeare életének főbb állomásai, drámái; egy dráma feldolgozása; a 75. Szonett

Egy szabadon választott Shakespearevígjáték feldolgozása; egy Shakespearedráma megtekintése színházban vagy videón, ennek megbeszélése

69

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA reneszánsz irodalma III. – a magyar reneszánsz két nagy alakja: Janus Pannonius és Balassi Bálint

a magyar reneszánsz jellemzői, az európaitól eltérő vonásai, a reformáció hatásai; Pannonius életének főbb eseményei, elégia és epigrammaköltészetének jellemző vonásai néhány versen keresztül; Balassi Bálint életének főbb állomásai, szerelmi, istenes és végvári költészetének bemutatása néhány versen keresztül

a magyar reformáció irodalma (Tinódi Lantos Sebestyén, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter, Szenci Molnár Albert)

A barokk irodalma – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

az ellenreformáció művészeti, irodalmi hatásai, a barokk stílus jellegzetességei; Zrínyi Miklós életének főbb állomásai, tevékenysége; Zrínyi: Szigeti veszedelem (részletek) keletkezése, műfaji sajátosságai, szerkezete, a mű alapkoncepciója, célja, stílusa, verselése, nyelvi eszközei

Szemelvények Pázmány Péter, Mikes Kelemen műveiből

3.1.4. A továbbhaladás feltételei

A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, ellenreformáció, barokk, mítosz, testamentum, evangélium, próféta, példázat, parabola, zsoltár, eposz, eposzi kellékek, in medias res, deus ex machina, hübrisz, katarzis, konfliktus, prológus, epilógus, akció, dikció, retardáció, hármas egység, kardal, időmértékes verselés, verslábak, disztichon, legenda, trubadúr, vágáns, lírai ballada, tercina, kommentár, novella, szonett, Balassistrófa. Epikai, drámai és lírai formák, és a tanult műfajok felismerése. Az epikai és drámai művek szereplőinek és a köztük lévő kapcsolatok jellemzése, a művek szerkezetének bemutatása. A lírai művek szerkezeteinek, főbb elemeinek megnevezése.

A megismert alkotások irodalomtörténeti elhelyezése, a fontosabb alkotók életrajzi adatainak ismerete. Az európai és a magyar irodalom közti kapcsolatok felismerése. Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés felismerése, és néhány alapvető versforma ismerete. Memoriterként néhány sor az eposzokból, a Halotti beszéd és könyörgésből, legalább 2 vers a magyar és a világirodalomból.



Szükséges az önálló órai jegyzet és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek.

Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, történeti ismeretanyag felhasználásával.

70

A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat.

Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása.

Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva.

3.1.6. Témakörök

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakSzintre hozó blokk A 9. évfolyam anyagának rövid

áttekintése, rendszerezéseA klasszicista dráma a francia klasszicista dráma és

színjátszás jellegzetességei; Moliére drámái; egy vígjáték feldolgozása

egy fel nem dolgozott Moliéredráma megismerése; lehetőség szerint egy dráma megtekintése színházban vagy videón, ennek megbeszélése; a francia klasszicista dráma más szerzőinek (Corneille, Racine) és műveiknek megismerése

Az európai felvilágosodás

az európai (angol, francia, német) felvilágosodás főbb irányzatai, gondolatai, képviselői; irodalmi megjelenése, a klasszicista stílus az irodalomban néhány példán keresztül

a kor irodalmából egy szabadon választott epikai vagy drámai mű (pl. Swift: Gulliver, Diderot: Az apáca, Schiller: Ármány és szerelem) bemutatása

A magyar felvilágosodás kezdete

a magyar felvilágosodás kezdetének jellegzetességei, képviselői; a magyar klasszicista irodalom néhány alakja (Bessenyei György, Kazinczy Ferenc és Batsányi János) és műveik, tevékenységük

a magyar felvilágosodás irodalmi élete; a nyelvújítási harc és annak eredményei; a „testőrírók” munkái

Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály életének, költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. Az estve, Konstancinápoly, Jövendölés az első oskoláról a Somogyban, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor, A rózsabimbóhoz, Tartózkodó kérelem, A tihanyi ekhóhoz, A reményhez)

Csokonainak a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseinek, a Dorottya című művének megismerése;

71

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakBerzsenyi Dániel Berzsenyi Dániel életének, költői

pályájának főbb állomásai, óda és elégiaköltészetének bemutatása néhány versén keresztül (pl. A magyarokhoz I., A magyarokhoz II., Osztályrészem, A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz)

Berzsenyinek a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseinek megismerése; episztolái (Dukai Takács Judithoz, Vitkovics Mihályhoz, A Pesti Magyar Társasághoz)

Az európai romantika

az európai (angol, francia, német, orosz) romantika jellegzetességei, válogatás a romantikus szerzők (Byron, Shelley, Keats; Hugo, Lamartine; Hoffmann, Heine; Puskin) művei közül

a tananyagban nem tárgyalt vagy nem szereplő romantikus alkotók (pl. Poe) műveik; az európai romantika képzőművészeti alkotásai

A magyar romantika I. – a nemzeti drámairodalom kezdete

Katona József írói pályájának főbb állomásai; Bánk bán című művének keletkezése, elemzése, értelmezése

a magyar nyelvű színjátszás a XIX. század első felében

A magyar romantika II. – Kölcsey Ferenc

Kölcsey Ferenc életének, költői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemzőinek bemutatása néhány versén keresztül (pl. Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második ének, Vanitatum vanitas, Huszt, Emléklapra)

Kölcsey Ferencnek a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseinek megismerése; értekező prózája: részletek a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz és az Országgyűlési Napló című művekből

A magyar romantika III. – Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály életének, költői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Szózat, Gondolatok a könyvtárban, A Guttenbergalbumba, Az emberek, Országháza, Késő vágy, Ábránd, A merengőhöz, Előszó, A vén cigány); a Csongor és Tünde című drámája

A költő életének, pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művének megismerése; a Csongor és Tünde megtekintése színházban vagy videón

Petőfi Sándor Petőfi Sándor életének, költői pályájának fontosabb állomásai, költészetének jellemző vonásai, változásai néhány versén keresztül (pl. A virágnak megtiltani nem lehet, Befordultam a konyhára, Sors, nyiss nekem tért, Egy gondolat bánt engemet, A XIX. Század költői, Arany Jánoshoz, Beszél a fákkal a bús őszi szél…, Szeptember végén, Minek nevezzelek? A puszta, télen, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger…, Itt benn vagyok a férfikor nyarában, Európa csendes, újra csendes…, Szörnyű

Az apostol és más a tananyagban nem szereplő Petőfimű megismerése

72

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakidő…); epikus művei közül A helység kalapácsa

Arany János Arany János életének, költői pályájának fontosabb állomásai, nagyepikai művei közül a Toldi estéje, balladáinak rendszerezése példákkal (pl. V. László, Ágnes asszony, Zách Klára, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Az örök zsidó, Tengerihántás, Hídavatás, Vörös Rébék, tetemre hívás); lírai alkotásai (Letészem a lantot, Kertben, Epilógus, Mindvégig, A tölgyek alatt)

Petőfi és Arany barátságának irodalmi emlékei; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő balladák, lírai alkotások megismerése

A magyar romantikus regény – Jókai Mór

Jókai Mór életének, írói pályájának főbb állomásai; egy romantikus regény (Fekete gyémántok vagy Eppur si mouve! És mégis mozog a föld! vagy Az arany ember) elemzése

Jókai életének, írói pályájának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő regény megismerése

3.1.6.2. A továbbhaladás feltételei

A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus, romantika, nyelvújítás, komikus eposz, rapszódia, kaland, levél, utazó, tézis, történelmi regény, verses regény, tabló, idő és értékszembesítő verstípus, létösszegző vers, enciklopédia, irónia, pátosz, szimultán verselés, epikus ballada, klasszikus strófaszerkezetek.

A tárgyalt művekben megjelenő konfliktusok, álláspontok megértése, újrafogalmazása. A művek jelentésének, erkölcsi tartalmának felfogása és szóbeli, írásbeli ismertetése. Az alkotások tartalmi és formai jellemzőinek összefoglalása. A tanult irodalomtörténeti korszakok és alkotók ismerete.

Memoriterként 25 vers a magyar irodalomból, 1 próza és/vagy drámarészlet.



Szükséges az önálló órai jegyzet és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat.

Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán

73

kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva.



áttekintése, rendszerezéseMadách Imre: Az ember tragédiája

Madách Imre élete: Az ember tragédiája keletkezése, elemzése, értelmezése

a mű megtekintése lehetőség szerint színházban vagy videón

Az XIX. század második felének világirodalma I. – epika

művek a realista epikából: egy francia (Stendhal, Balzac, Maupassant) és egy orosz (Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij) mű elemzése

a naturalista irodalom jellegzetességei egy Zolaregényben; a tananyagban nem tárgyalt epikus mű megismerése

Az XIX. század második felének világirodalma II. – líra

a francia modern költészet néhány nagy alakja és műveik (Baudelaire: Kapcsolatok, Az albatrosz; Verlaine: Költészettan, Őszi chanson; Rimbaud: A magánhangzók szonettje)

Walt Whitman: Téli mozdony; a tananyagban nem tárgyalt művek megismerése

Az XIX. század második felének világirodalma III. – dráma

a modern drámairodalom kezdete: egy Csehovdráma: A cseresznyéskert vagy a Három nővér vagy a Ványa bácsi; és egy Ibsendráma: a Nóra vagy a Vadkacsa elemzése

a tananyagban szereplő, de nem tárgyalt dráma megismerése; lehetőség szerint Csehov és Ibsendrámák megtekintése színházban vagy videóról

Vajda János Vajda János költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. A virrasztók, A vaáli erdőben, Az üstökös, Credo, Nádas tavon, Húsz év múlva, Harminc év után)

Vajda János életének, költői pályájának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseknek, illetve röpiratainak (Önbírálat, Polgárosodás) megismerése

Mikszáth Kálmán Mikszáth Kálmán életének, írói pályájának főbb állomásai; novelláinak (Bede Anna tartozása, Tímár Zsófi özvegysége) és egy regényének (A Noszty fiú esete Tóth Marival vagy a Különös házasság vagy A fekete város vagy a Beszterce ostroma vagy Új-Zrínyiász) elemzése

Mikszáth életének és írói pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művek megismerése, illetve tárcái (Korlátfa, A pénzügyminiszter reggelije)

74

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakMóricz Zsigmond Móricz Zsigmond életének, írói

pályájának főbb állomásai, a Barbárok, a Tragédia és a Szegény emberek című novellák közül kettőnek, illetve egy regényének (az Úri muri vagy a Rokonok) elemzése

Móricz életének és írói pályájának részletesebb megismerése, a törzsanyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művek megismerése, illetve Krúdy Gyula, Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán műveivel való találkozás

Az új magyar költészet megjelenése – Ady Endre

Ady Endre életének, költői pályájának főbb állomásai és költészetének bemutatása néhány versén keresztül (pl. Góg és Magóg fia vagyok én…, A magyar ugaron, Páris, az én Bakonyom, Párisban járt az Ősz, Lédával a bálban, Elbocsátó, szép üzenet, Új vizeken járok, Sírni, sírni, sírni, Harc a Nagyúrral, Fölszállott a páva, Vér és arany, A fekete zongora, A magyar Messiások, A téli Magyarország, A Sionhegy alatt, A muszáj Herkules, Nekünk Mohács kell, Szeretném, ha szeretnének, Séta bölcsőhelyem körül, A Tűz csiholója, Történelmi lecke fiúknak, Hunn, új legenda, Mag hó alatt, Intés az őrzőkhöz, Ifjú szívekben élek, Őrizem a szemed, Ember az embertelenségben, Nézz, Drágám, kincsemre, Emlékezés egy nyáréjszakára, Krónikás ének 1918ból, De ha mégis?)

Ady Endre életének és költői pályájának részletesebb és a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő műveinek és publicisztikájának (pl. Egy kis séta) megismerése

Az avantgárd az avantgárd általános bemutatása, a főbb irodalmi irányzatok; Guillaume Apollinaire költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Kikericsek, A megsebzett galamb és a szökőkút, A Mirabeau híd, Égöv); Kassák Lajos életének, íróiköltői pályájának főbb állomásai, költészetének jellegzetességei a Mesteremberek és/vagy A ló meghal, a madarak kirepülnek című versein keresztül

az avantgárd képzőművészet alkotásaival való megismerkedés


A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: realizmus, pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, kubizmus, hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers, fejlődésregény, karrierregény, regényciklus, drámai

75

költemény, analitikus dráma, karcolat, paródia, szimultanizmus, szabad vers, képvers, kevert ritmusú vers, szimbólum, publicisztika.

A XIX. és a XX századi művek elemzése, megbeszélése során önálló vélemény kialakítása, érvekkel való indoklása, képviselése. Közösen meg nem tárgyalt irodalmi művek elemzése megadott szempontok alapján. A művek szóbeli és írásbeli bemutatása, összehasonlító elemzése. Stílusirányzatok (az impresszionizmustól az avantgárd irányzatokig) jellegzetességeinek bemutatása. A magyar irodalomban felmerülő történelmi, társadalmi és erkölcsi kérdések megértése, újrafogalmazása szóban és írásban. Memoriterként szállóigék (legalább 3) Az ember tragédiájából, legalább 2 Ady-vers.



Szükséges az önálló órai jegyzet és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat.

Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva.



áttekintése, rendszerezéseA Nyugat első költőiírói nemzedéke I. – Babits Mihály

Babits Mihály életének, íróiköltői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. A lírikus epilógja, Messze… messze…, Zrínyi Velencében, Esti kérdés, Húsvét előtt, Fortissimo, Cigány a siralomházban, A gazda bekeríti házát, Ősz és tavasz között, Balázsolás, Jónás imája); a Jónás könyve című művének elemzése

Babits Mihály életének és íróiköltői pályájának részletesebb és a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művek és egy Babitsesszé vagy tanulmányrészlet megismerése

76

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA Nyugat első költőiírói nemzedéke II. – Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső életének, íróiköltői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Mint aki a sínek közé esett…, Mostan színes tintákról álmodom, Anyuska régi képe, Akarsze játszani? Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Marcus Aurelius, Litánia, Hajnali részegség); egy novellája (pl. A kulcs) és az Édes Anna vagy Néró, a véres költő című regényének elemzése

Kosztolányi pályájának részletesebb feldolgozása, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versek, novellák és regények, valamint egy Kosztolányiesszé megismerése

A Nyugat első költőiírói nemzedéke III. – Juhász Gyula és Tóth Árpád

A két költő életének, költői pályájának főbb állomásaik, költészetüknek jellemző vonásaik néhány versükön keresztül (Juhász Gyula versei közül például: Tiszai csönd, Testamentum, Milyen volt…, Anna örök; Tóth Árpád versei közül például: Meddő órán, Rímes, furcsa játék, Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú, Lélektől lélekig, Áprilisi capriccio)

A két költő életének, költői pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseikkel való találkozás

A Nyugat első költőiírói nemzedéke IV. – Karinthy Frigyes

Karinthy Frigyes életének, íróiköltői pályájának főbb állomásai, munkásságának jellemző vonásai néhány művön (Pitypang, Előszó; Tanár úr kérem, egy novella, részletek az Így írtok ti című műből) keresztül

Karinthy Frigyes életének, íróiköltői pályájának részletesebb megismerése; Karinthy regényei és kis epikai műveivel való találkozás; Az utazás a koponyám körül című film megtekintése videóról

A XX. század első felének világirodalmából – epika

legalább egy regény és egy elbeszélés vagy novella a német, vagy a cseh, vagy a francia, vagy az orosz, vagy az amerikai irodalom alkotásaiból, ennek feldolgozása

a tananyagban nem tárgyalt regény, elbeszélés, novella megismerése, filmes feldolgozásának megtekintése videóról

A XX. század világirodalma – dráma

legalább két mű feldolgozása Gorkij, Brecht, Dürrenmatt és Beckett drámái közül

válogatás a tananyagban szereplő, de nem tárgyalt szerzők műveiből, illetve válogatás Shaw, Pirandello, Ionesco, Stoppard, drámáiból

József Attila József Attila életének, költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Nem én kiáltok, Tiszta szívvel, Ködből, csöndből, Klárisok, Favágó, Holt vidék, Külvárosi éj, A város peremén, Elégia, Óda, Eszmélet, Magad emésztő…, Levegőt!, Kései sirató,

József Attila életének, költői pályának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás

77

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakGyermekké tettél, A Dunánál, Nagyon fáj, Thomas Mann üdvözlése, Ars poetica, Hazám, Karóval jöttél…, Íme, hát megleltem hazámat…)

Szabó Lőrinc Szabó Lőrinc életének, költői pályájának főbb állomásai; költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Az Egy álmai, Semmiért Egészen, Lóci óriás lesz, Dsuang Dszi álma, SzunVu Kung lázadása, Mozart hallgatása közben)

Szabó Lőrinc életének, költői pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás

Radnóti Miklós Radnóti Miklós életének, költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemező vonásai néhány versén keresztül (pl. Huszonnyolc év, Federico Garcia Lorca, Tétova óda, Sem emlék, sem varázslat…, A la recherche…, Erőltetett menet, Razglednicák és az eklogák)

Radnóti Miklós életének, költői pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás

Válogatás a XX. század második felének világirodalmából

legalább egy regény feldolgozása Garcia Marquez, Sartre, Camus, Semprun, Huxley, Orwell, Golding, Hrabal, Szolzsenyicin művei közül

a tananyagban szereplő, de nem tárgyalt mű megismerése; válogatás a klasszikus krimi (Doyle, Christie), scifi (Asimov, Lem) irodalmából

Válogatás a XX. század második felének magyar irodalmából – líra

legalább két költő 12 versének megismerése (Pilinszky János, Weöres Sándor, Nagy László, Illyés Gyula, Szilágyi Domonkos, Vas István)

a tananyagban szereplő, de nem tárgyalt mű megismerése; a kortárs magyar irodalom alkotóinak, alkotásainak bemutatása

Válogatás a XX. század második felének magyar irodalmából – epika, dráma

legalább egy regény vagy elbeszélés és egy dráma Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Márai Sándor, Déry Tibor művei közül

a törzsanyagban szereplő, de nem tárgyalt mű megismerése; a művek filmes feldolgozásának megtekintése videóról

Az irodalom határterületei

az irodalom megjelenése filmen, dalszövegben és a kultúra más területein szabadon választott példákon keresztül

Mozi vagy színház vagy koncert vagy kiállításlátogatás, a látottak, hallottak közös értékelése, megbeszélése; egy kortárs íróval és/vagy költővel való személyes találkozás, beszélgetés

Felkészülés az irodalom érettségi vizsgára

az írásbeli érettségi vizsga követelményeinek és a szóbeli érettségi témaköröknek az áttekintése; rendszerezés

78


A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: egzisztencializmus, tömegkultúra, posztmodern, ekloga, idill, bukolika, tárgyias, költészet, négysoros, egysoros, egyperces novella, szonettciklus, groteszk, abszurd dráma, epikus dráma és színház, dokumentumregény, utópia, ellenutópia, síkváltás, toposz, parabola, abszurd, utópia, antiutópia.

Az olvasott művek szövegének értelmezése, irodalomtörténeti jelentőségének és helyének meghatározása, stilisztikai jellemzőinek felismerése. A megismert szerzők életműveinek, alkotói pályáinak ismerete. Témák és műfajok változásainak figyelemmel kísérése az irodalomtörténetben, illetve ezek megfogalmazása szóban és írásban. Portrékészítés a magyar és világirodalom nagy alakjairól.

Memoriterként legalább 2 József Attilavers, 2 vers Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc és Radnóti Miklós művei közül.

3.2. Anyanyelv és kommunikáció


A felnőttoktatás és a nappali iskolák általános céljai lényegileg megegyeznek. Mégis e képzési forma sajátosságai szükségessé teszik, hogy e specialitások a célok között önállóan is megjelenjenek. E szempont alapján az anyanyelvoktatásunk célja az is, hogy olyan alapokat biztosítson, amely az idegen nyelvek tanulását segíti. A leíró nyelvtani tudás az idegen nyelvek (főként az indogermán nyelvek) grammatikai rendszerének elemi összevetésével, s ezáltal a generatív mondattani megközelítések elemi ismeretével egészül ki.

A hétköznapi kultúra fontos része az interakció, a kommunikálni tudás képessége. A felnőttek élettapasztalatára építetten az életvilág feltárása, az önkifejezés, a szándékokhoz kapcsolt kommunikációs cselekvési stratégiák kialakítása, ill. a kommunikációban elengedhetetlen kölcsönösség és a konszenzus keresése a felnőttoktatás jövőbeni feladata. Az anyanyelvi képesség fejlesztése a közlésre, a kapcsolatteremtésre irányuló motiváltságra épül .


A felnőtt ember mindennapjaihoz tartozik a sajtó, a rádió és televízió által kínált kultúra fogyasztása, ezért kapott fő hangsúlyt az oktatás tartalmában a tömegkommunikáció tanítása.

A tantervben ezért kap fontos helyet a tanulásmódszertan, ill. az önfejlesztés, és a könyvtárismerettel párhuzamosan a rendszerezés képességének fejlesztése is. E cél alapján , ill. az ismétlések elkerülése végett is tartható fontosnak, hogy a leíró nyelvtani ismeretek a középiskolában egy rendszer működő részeként jelenjenek meg, minden részterület esetén a nyelv rendszerszerű voltára való hivatkozással.

A stílus tanítása a közlés formavilágának fejlesztését célozza. A nyelvtörténet és a nyelv élete elsősorban a tanulói látásmód fejlesztését szolgálja. A képzést a tömegkommunikációs témakör zárja le, amely a mindennapi élethez, életvilághoz kötődő jellege okán személyiségfejlesztés lehetőségét kínálja. A tömegkommunikáció a mindennapi kultúra része, a fogyasztói magatartás formálása segítséget nyújt az ember eredeti arcának védelmére.A tantárgy tanítása az egyes témakörökön belül az alábbi képesség fejlesztését irányozza elő:

79

A szövegértés, szövegalkotás, egyéb szövegtani ismeretek is; helyesírás, nyelvhelyesség, stílus; a magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; a grammatikai ismeretek felelevenítése és folyamatos fejlesztése.

A felnőttoktatás általános fejlesztési követelményei nagyobb részt megfelelnek a nappali gimnáziumok követelményeinek, mégis némi kiegészítésre és módosításra szorulnak.

Szövegalkotás

A folyamatos fejlesztésében egyrészt a különböző szövegtípusoknak és műfajoknak megfelelő közlésmód gyakoroltatása játszik szerepet. A tanuló legyen képes az önkifejezésre, véleményének, érveinek logikus felépítésére. A szövegalkotás kulturáltságának mérője a szókincs megfelelő terjedelme (szükséges ennek bővítése), a logikai összefüggések és az elrendezés képessége, a személyesség és a szöveg lineáris és globális összefüggéseit biztosító nyelvi eszközök ismerete.

Nyelvhelyesség és a stílus

A tantárgyi tartalmak mellett a tanterv a beszéd akusztikai megformálását, írásban a nyelvi szabályok helyes alkalmazását és tagolását, a megfelelő íráskép kialakítását várja el. Az aktív nyelvművelői magatartás a saját nyelvi kultúra tökéletesítésének fontos eszköze. A nyelvhelyesség, a stílus a szövegalkotás lényeges tartalma, ezért a mindennapi és szépirodalmi stílus megfelelő ismerete, a jelenségek felismerése, ill. a nyelvileg megfelelően formált tartalom megjelenítése fontos tevékenységforma.

Helyesírás

Ennek a képességnek a fejlesztése a felnőttoktatásban nem könnyű feladat. A felnőttek körében az egyedi rögzült hibák korrekciója tűnik a legkönnyebbnek, a helyesírási szabálytudat hiánya viszont, a fel nem ismert dyslexia felnőttkori tünetei szinte korrigálhatatlanok. Mégis általános fejlesztési célnak tekinthető a helyesírási képesség fejlesztése, a biztos helyesírás kialakítása, amelyhez a tanulói szövegek javítása és javíttatása is hozzájárul.

Leíró nyelvtani ismeretek

A nyelvtörténet, illetve általános nyelvészeti tudnivalók a nyelvi jelenségek értő megismerésére irányulnak. A történeti tájékozódáshoz kapcsolódó feladatok a rendszerezés képességét, a rendszerszemlélet kialakítását segítik. A leíró nyelvtani ismeretek az általános iskolai tantervekben az általános és részletes követelményei között, évfolyamokra lebontva szerepelnek, így a továbbjutás feltételéhez tartozik a hangtani, szófaji, mondattani ismeretekben szerzett jártasság. Mégis köztudott, hogy a középiskolába érkezők közt nagyon nagy számban találkozunk olyanokkal, akik e területen is súlyos hiányosságokkal küszködnek. A grammatikai tudás az anyanyelvhasználat és az idegennyelvtanulás alapja. Ezért a tantervben minden évfolyam fókuszában megjelenő nyelvi jelenségeket a leíró nyelvtani ismeretek felelevenítésével párhuzamba kell tanítani annak érdekében, hogy a megfelelő grammatikai ismeretek, azaz a képzés alapkövetelményei ténylegesen megvalósíthatók legyenek.

Tanulás tanítása

A felnőttoktatásban a tanulástechnikák fejlesztése a felnőttképzés sikerének alapja.

80



A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztéséhez publicisztikai és közéleti szövegek feldolgozását, a gondolatmenet felismertetését, a nem kimondott tartalmak feltárását (hatáskeltés, befolyásolás eszközei) szükséges elvégeztetni. A szövegelemzésekkel az ítélőképesség is fejleszthető, ill. az alapvető érintkezési formáknak megfelelő szövegalkotás pedig alapvető készségek fejlesztésére nyújt lehetőséget. A szóban elhangzó közlések során a helyzetnek megfelelő válaszadás gyakoroltatása a nyelvi norma és nyelvi illemtan fejlesztésének része. A szövegértés nem csupán kognitív megismerési folyamat. A szöveg vizuális és akusztikus percepciója, a denotatív és konnotatív jelentések, a befolyásolás nem verbális összetevőinek felismerése csak a tanuló szociálisemocionális attitűdjeinek fejlesztésével, csoportdinamikai játékokkal alakítható. A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása a képzés e szakaszában hangsúlyos helyzetbe kerül. A kommunikáció a mondat és szöveg nyelvi szintjein megvalósuló leíró nyelvtani párhuzamokkal egészül ki.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA közlésfolyamat, tényezői és funkciói

Az adó, vevő, csatorna, zaj, üzenet, kód – dekódA közlés, kifejezés, tájékoztatás mellett a poétikai funkció, a fatikus (kapcsolatteremtés és kapcsolatfenntartás) szerep

Az adó és vevő viszonyának szociális és emocionális háttere. A személyiség megjelenése a különböző szövegekben (az önkifejezés vágya, a kapcsolatteremtés vágya, az önkifejezés és a másoknak való megfelelés együttes megjelenése) A kommunikációs konfliktusok feloldásának módjai

A kapcsolat létrehozásának nehézségei, a beszédhelyzet

A mindennapi érintkezés nyelvi sztenderdjeiA vitakultúra, a manipulációs szándék felismerése

A nem verbális kommunikáció kiegészítő, helyettesítő, megerősítő szerepei (önközlés, szabályozás, közlés)

A non verbális kommunikáció: a hétköznapi tárgyak jelentéstana, az otthon, a környezet jelentéstana). A térköztartás a kommunikációban A mondatfonetikai eszközök

A jelek szerepe az élet és a tudomány különböző területein

Természetes és mesterséges jelek, konvencionális és művészi jelek, rejtjelek

A nyelv mint jelrendszer

A jel és jelentés kapcsolataJelentésárnyalatok, nem nyelvi jelek a szövegbenA szövegbe ágyazott jelentés,a többletjelentések, a metakommunikatív tartalom a befolyásolás szolgálatában

Szemiotika a jel és jelentés kapcsolatának, szintaktika jelek szerveződésének, a jelek struktúrájának, pragmatika jelek keletkezésének tudománya

81

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA kommunikáció és szöveg

A szövegjelentés vizsgálata pszeudoszövegeknél (pl. Paródia, irónia nyelvi jelenségei)Váratlan jelentésmódosulás a viccek világábanAz elhallgatás a szöveg mögé rejtett üzenetekA szövegjelentés: a téma (ismert és újságoló rész), a kulcsszószerepe, a tételmondat


A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, valamint szövegfeldolgozás kérdések alapján. Felelet, kiselőadás, írásbeli szövegek megalkotásában mutatott jártasság és a mindennapi kommunikáció sztenderdjeinek elemzési készsége. A nyelvi jelenségek legalább két különböző szemléletű tipológiájának ismerete (ld. fent a mondattan és szófajok rendszere), a szöveg szerkezeti sajátosságainak alkalmazása és a logikai kapcsolatok ismerete és alkalmazása (oksági viszonyok, hasonlósági viszonyok, állítások egymáshoz való viszonya).

Fogalmakkommunikáció, metakommunikáció, tömegkommunikáció, információ, adó, vevő, üzenet, kód dekód, közeg, csatorna, funkció; szöveg, szövegmondat, rendszermondat, mondategész, mondategység, álszövegek, a szórend, kulcsszó, tételmondat, a szöveg tagolása (bekezdés, fejezet, expozíció, a figyelem felkeltése, a narráció, peroráció, megerősítés, érvelés, és cáfolat), szövegfajták és szövegtípusok

Tevékenység félévente egy írásbeli tesztfeladat irodalmi nagydolgozat iskolai megírása és javítása (nyelvhelyességi hibák is) egy előre megbeszélt házi dolgozat és egy kiselőadás elkészítése

Integráció a tudomány más területeinek jelhasználata könyvtárhasználat jelek, jelzések a könyvtártudományban



A szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésének fejlesztése gyakorlati feladatok folyamatos alkalmazásával érhető el, fejleszthető. A kommunikációs technikák, tréningek révén a tanulók képessé válnak ismeretlen kommunikációs helyzetekben is megfelelő stílus és magatartás alkalmazására. Önálló műelemzés készítése, a komplex elemzés egyes részleteinek gyakoroltatása, különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolások között, alapvető stilisztikai jelenségek felismertetése és elemzésbeli felhasználása

82


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA stílus A szó eredete, hagyományos és

modern értelmezéseStilisztikai szempontú szövegelemzések (fordítások)

A stílus hírértéke Az alkalmi és állandósult stílusértékA stílus meghatározó tényezői

A nyelvhelyességés nyelvművelés szerepe, tv, sajtó nyelvművelő tevékenysége

A semleges stílus és az attól való eltérés

Az erősítés a túlzás, az enyhítés az eufémizmus

A stílusrétegek és jellemzésük

Társalgási, szakmaitudományos, szónoki, hivatali közéleti, publicisztikai, szépirodalmi

A nyelven kívüli eszközök: íráskép, képvers

A szépirodalmi stílus(stíluselemzési gyakorlatok):

A szöveg akusztikai vizsgálata: (rímek, verselés, hangszimbolika stb.);a szöveg képi szintjeA nyelvi ismétlődések stilisztikai szerepe a különböző nyelvi szinteken

A stílusárnyalat, motiváltság, nyelvi rétegekhez való kapcsolata, a szójelentés

A nyelvi megformálás stílusértéke: az alakzatokA hangnemek felismerése,a műalkotások elemzésének stilisztikai szempontjai

A műfaj, korstílusAz elbeszélés, a leírás, levél műfaji jellemzőinek, jellegének (hivatalos vagy magán) megfelelő szövegalkotás

A szövegvizsgálat műnemek szerinti különbségeiAz inadekvát stílus bőbeszédűség, szűkszavúság, közhelyesség, kétértelműség, képzavar stb.

Az iskolai írásbeliség Az írásbeli dolgozat, az értekezés stiláris követelményeiA sajtó nyelvhelyességi hibái

Retorika Retorikai alapismeretek (anyaggyűjtés, elrendezés, kidolgozás)az érvelő szöveg megszerkesztése, a hatáskeltés eszközei


A hangnem tudatos megválasztása a kommunikáció funkciójának megfelelően. A képek szerepének felismerése a szövegben és a mondat és szövegépítés stílusértékének ismerete és alkalmazása. Stílushibák ismerete és felismerése, a művészi szövegek stilisztikai elemzésében mutatott jártasság, valamint a szépirodalmi szövegek többletjelentésének önálló értelmezése. Gyakorlottság szövegelemzési eljárásokban: jegyzetelés, szerkezeti tagolás, lényegkiemelés, szöveg-összefoglalás stb.

83

Fogalmak alkalmi és állandósult stílusérték, stílusárnyalat, többletjelentés, eufémizmus és

erősítés, hangalakzatok, hangszimbolika, rímek, verselés, ütem, időmérték, alliteráció,

versláb, motivált szavak alakzatok: gondolatritmus, halmozás, fokozás, párhuzam, ellentét szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória, szimbólum, komplex

kép

Tevékenység félévente egy stilisztikai szövegelemzés, egy tesztfeladat egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése előre megbeszélt témakörből

Integráció népszerűsítő és tudományos szövegek elemzése, a betűtípusok stílusértéke a

számítógépes levelezés és az Internet világában nyelvművelő és stilisztikai összefoglalók a könyvtárban



Az egyéni, kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek alkalmazása a nyelvhasználatunkban minden beszédhelyzetben, nyelvi önkorrekcióban. Beszélgetésben, vitában javaslatok tárgyszerű megfogalmazása. Szakszerű fogalomhasználat gyakoroltatása a tömegkommunikáció különböző jelenségeinek leírásához. Rendszeres tájékozódás a nyomtatott és elektronikus információhordozók között. Megfelelő értékítélet kialakítása a disputa, a vita, a beszélgetés módszereinek segítségével olyan műfajok esetében is, amelyek a hétköznapi kultúránk része és mégis az ízlést és világképet befolyásolják.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA tömegkommunikáció világa

A sajtóHírlapok, napilapok, magazinok, évkönyvek, folyóiratokA hetilapok felépítése: címlap, rovatok, témák, kép és szöveg kapcsolataKülönböző folyóiratok arculatának, stílusának, olvasókörének elemzése, műfajaiA szöveg betűtípusainak megjelenési formáinak vizsgálata adott szöveg transzformálásán keresztül A humor forrásai karikatúra a sajtóban,keletkezésük, eredetükVicclapjainkA karikatúra az emberismeret

Sajtóhibák, nyelvhelyességi hibák Az Édes Anyanyelvünk című folyóirat rovataiA tévé, rádió nyelvművelő rovatai: Hej, hej, helyesírás!, Hej, hej, helyes beszéd! a televízióbanA szövegelrendezés: a pozitív hatáskeltés felépítés, a fordulat, a váratlan, a figyelemfelhívás szolgálatábanA rejtvények lélektanaA képregény: a beszédszituáció és a közlemény jelzése a képregénybenAz apróhirdetés

84

Témakörök Tartalmak Választható tartalmak

A reklám

A televízió

szolgálatában, a közéleti karikatúrák elemzése elrejtett üzenetei

A reklám fegyvertára,reklám vagy propagandaReklámszöveg készítésének technikái

A tévé és a nézők kommunikációja: (Önt dönt! jellegű műsorok)A televízió műfajai a híradó (információközlés) a kerekasztalbeszélgetések (a szerkesztett beszélgetés), a talk show (a könnyedség kellékei) az interjú (a személyesség szolgálatában) a sorozatok lélektanaA tömegfilm, a bestseller

A reklám helyesírási hibái a figyelem-felkeltésének szolgálatában

Népszerű képernyőarcok jellemzése


Tájékozottság a tömegkommunikáció műfajai között, a hatáskeltés és befolyásolás eszközeinek felismerése. Folyóiratok arculatának bemutatása, a reklámok figyelemfelhívó mozzanatainak felismerése, a tömegfilm tipológiájának felhasználása egy film elemzésében ésmultimédiás szövegek értelmezése. Tematikustájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (irodalmi adatbankok, magyar elektronikus könyvtár).

Fogalmak a hírlap, a folyóirat, a magazin fogalmi elkülönítése, a cikk, kritika, olvasói levél,

a rovat, a riport, az interjú. A tipográfia, a reklám, a karikatúra szerzői film és műfaji film elkülönítése, a reklám és propaganda fogalmi

különbségei, a bestseller

Tevékenység egy nyelvtani nagydolgozat megírása: egy kézbeadott folyóirat bemutatása, egy

tesztfeladat helyesírási hibajavítással, egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel

Integráció a médiaismeretek tantárgy és a vizuális kultúra közös területei, folyóiratok

tárolása a könyvtárban, a folyóirat-katalógus.

85



Nyelvtörténeti tanulmányok alapján a szövegjelentés önálló feltárása, megvitatása, nyelvtörténeti korok szövegemlékeinek elemezése. Egyszerűbb nyelvészeti szakszövegek olvasása és feldolgozása. Az érettségire való felkészülésként egyéni kutatómunka alapján a könyvtárhasználat, a szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, gyakoroltatása.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA magyar nyelv helye a világ nyelvei közöttA nyelvcsaládok

A nyelv rétegződése

A szókincs rétegei és bővítésének forrásai

A nyelvrokonságA nyelvtörténet jelentősebb korszakaiNyelvi rendszerünk alaktani és jelentéstani változásai

A ragasztó, szigetelő, és hajlító NyelvtípusokA nyelvi struktúrák összehasonlítása

A nyelvváltozatok: a tájnyelv a szleng az argó szavak történeti megközelítése

rétegnyelvek A nyelvi rétegek megítélése a nyelvhelyesség és nyelvművelés szempontjábólA nyelvi rétegek világában előforduló nyelvi hibákA szóteremtés, szóalkotás (szóképzés, szóösszetétel, betűszók és egyéb források)A nyelvrokonság bizonyítékai (hangtani, szóalaktani [ragozás], mondattani [határozók irányhármassága, stb.],A finnugor alapszókincsA alapnyelvi emlékeinkÓmagyar, középmagyar, új magyar korEgy szórványemléken a magyar szöveg felismeréseEgy 24 soros szövegemlékünk elemzése

Szófajtani és mondattani elemzések az idegen nyelvek tükrébenÖsszevető elemzések idegen nyelvi klisék és a magyar nyelvi formák közöttIdegen nyelvi tanulói fordítások elemzéseIrodalmi fordítások összevető elemzéseA nyelvjárás mint nyelvi deviancia a leíró nyelvtani normák tükrében

Írástörténet(a képírástól a betűírásig)A helyesírás története(szövegek a különböző századokból, különös tekintettel a 19. Századra)


A nyelvtörténeti tanulmányok birtokában képesség az olvasott szöveg történeti hátterének kibontására, tájékozottság a magyar nyelvrokonságról és annak bizonyítékairól. Megadott szövegek és szakanyagok segítségével egyegy történeti

86

korszak bemutatása, helyesírási hibák felismerése a szöveggyűjteményben, az idézés szabályai.

Fogalmakőshazakutatás, uráli, finnugor, ugor, finnpermi, finnvolgai alapnyelv; mozaikszók, betűszók, tükörszavak, jövevényszavak, nemzetközi műveltségszavak; nyelvemlék, szórványemlék, szövegemlék, kódex, vendégszövegek, a nyelvújítás

Tevékenységekegy négyöt soros nyelvemlék (annak átiratának ismeretében) elemi különbségek felismerése évente egy nyelvtani nagydolgozat keretén belül; egy tesztfeladat, helyesírási hibajavítással; egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel

Integrációa számítógép helyesírási programjai, számítógépes versek, képversek jövő lehetséges nyelvváltozatai; nyelvtörténeti összefoglalók a könyvtárban, a történetiségre és a keletkezési helyre vonatkozó jelölések a könyvtári rendszerben; az idegen nyelvek rendszertani összevetése; az irodalom stílustörténeti anyagának egymásba építése

3.3. Matematika


A felnőttoktatás középiskoláiba valószínűleg két fő ok miatt jelentkeznek a tanulók. Az egyik ok, hogy a pillanatnyi szakterületükön való további megfelelés feltétele – netán egy-egy szakmában az előbbre jutás feltétele – a magasabb iskolai végzettség megszerzése, a másik ok, hogy néhányan szeretnének a felsőoktatás valamely területén továbbtanulni.

Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák többsége tanulásának előfeltétele az érettségi megszerzése. Így természetes, hogy egyre több a jelentkező az érettségit adó középiskolákba. Ezért igen alaposan és felelősségteljesen kell átgondolni azon ismeretek, eljárások, tételek halmazát, rendszerét, didaktikai felépítését, a tartalmak közvetítésének eszközbéli és módszertani lehetőségeit, amelyek korszerűek és tanításuk reálisan megvalósítható.

A középfokú intézményekbe jelentkezőkről feltételezhető, hogy nagyon különböző felkészültségűek, különböző körülmények között, különböző színvonalon, különböző időpontokban szerezték meg az alapfokú végzettséget. Ezért a középiskola első évfolyama az általános iskolai tananyag alapos, konkrét feladatokhoz kapcsolódó ismétlésével kell, hogy kezdődjön. Az ismétlés során mutassuk meg a tanult matematikai ismeretek rendszerét, az egyes fogalmak kialakulásának és fejlődésének útját, mutassuk meg a folyamatot, amely a probléma felvetésétől a megoldásig vezet. Egy jól strukturált ismétlésből szinte észrevétlenül térhetünk rá az új tananyagra.

A középiskolai matematika tanítása-tanulása a hallgatók matematikai ismereteinek bővítése mellett, segíti a logikus gondolkodásuk, a modellalkotó képességük, a bizonyítási igény, a szintetizáló képesség, a deduktív gondolkodásmód fejlesztését. A matematika belső szépségeinek felvillantása mellett a tanultak alkalmazására fektetessük a nagy hangsúlyt.

A matematika a maga eszközeivel (legyenek azok hagyományosak vagy modernek) segíti a természettudományok, az informatika, a humán műveltségterületek, a szakmai ismeretek tanulmányozását, segítséget ad a mindennapi élet apróbb-nagyobb problémáinak megértéséhez, értelmezéséhez, helyes kezeléséhez, jó megoldásához.

87

A matematika tanítása során lehetőség szerint használjuk fel az elektronikus eszközök (pl.: zsebszámológép, grafikus kalkulátor), az informatika (pl.: Internet) támogatását.

A tanításunkat jellemezze a mindennapok gyakorlatára való hivatkozás, az alkalmazásközpontúság. Ez segíti az általános matematikai műveltség megszerzését és a pozitív motiváció kialakulását, megerősödését.

A pozitív motiválást erősítheti a matematikai és matematikatörténeti érdekességek, híres matematikusok életének, munkásságának bemutatása.

A nappali iskolák kerettantervi követelményeinek figyelembevételével tervezik meg a középszintű érettségi követelményrendszerét. Ezt tekintetbe véve, a dolgozók középiskoláinak matematika kerettanterve sem vállalhat fel pillanatnyilag többet, mint az alapműveltségi vizsgára és a középszintű matematika érettségire való felkészítést.


Az általános fejlesztési követelményeket – az alsóbb évfolyamokhoz hasonlóan – öt csoportba soroljuk.

3.3.2.1. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása, a matematikai szemlélet fejlesztése

Középiskolai tanulmányok során a fogalmak megerősítésére, definiálására, általánosítására is sor kerül. A megismert eljárások, összefüggések, tételek alkalmazásképes tudása, felhasználása a mindennapok egyszerűbb problémáinak megoldásában segíti a matematika hasznosságának felismerését, megértését. A tanulmányok végére meg kell ismerni a valós számkör fogalmát és benne a műveleteket. Műveleteket értelmezünk az algebra és a vektorok körében is. Célszerű, ha a műveletek gyors és helyénvaló elvégzéséhez lehetőség szerint használunk különböző elektronikus eszközöket. A helyes függvényszemlélet kialakítása, elemi függvények ábrázolása, elemzése gyakran segíti a természettudományos tárgyak, gyakorlati problémák leírását, megértését. Az elemi geometriai ismeretek, trigonometriai számítások, tételek-bizonyítások, sík és térgeometriai fogalmak, transzformációk fontosak az analógiás gondolkodás fejlesztésében, bizonyos gyakorlati feladatok megoldásában. A kerület, terület, felszín, térfogat kiszámításával kapcsolatos feladatok segítik a szakmák problémáinak megoldását is. A koordinátageometriai ismeretek megmutatják a matematika különböző ágainak kapcsolatát, komplexitását. A nyelv logikai elemeinek helyes használata (pl.: „ha …, akkor…”, „akkor és csak akkor”) az élet minden területén hasznos és fontos.

3.3.2.2. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban

A matematikai tartalmú szövegek önálló értelmezése, elemzése hozzásegít az önálló problémamegoldáshoz. A problémák többféle megközelítése, a feltételek alapos vizsgálata, a többféle megoldás megkeresése fejleszti a logikus gondolkodást, a diszkussziós képességet. A tudományok és a mindennapi problémák megértését szolgálják a különböző számításos feladatok, a leíró statisztika, a valószínűség számítás elemeinek megismerése, alkalmazása. A dolgozók iskoláiban érdemes a tananyag feladatait a tanulók napi munkájához kapcsolni, ezzel is igazolva a matematika gyakorlati hasznosságát, felhasználhatóságát.

88

3.3.2.3. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása

A 9-12. évfolyamok matematika tanítása-tanulása során fontos szerepet kap az absztrakciós képesség fejlesztése, az induktív módszer mellett a deduktív következtetések határozottabb megjelenése, a bizonyítási igény továbbfejlesztése, bizonyítási módszerek megismerése, fogalmak, szabályok precíz megfogalmazása. A tanult halmazelméleti és logikai ismeretek, modellek hozzásegítenek a rendszerben való látás kialakulásához, a matematika komplexitásának felismeréséhez. A logikus, fegyelmezett gondolkodás a szokatlan szituációkban ugyanolyan fontos, mint a már ismert algoritmusok használatánál. Az alkalmazásképes tudás fejlesztését szolgálja a jól megválasztott szemléltető ábrák, geometriai modellek, videofilmek, számítógépes animációk, Internet lehetőségek, grafikus zsebszámológépek felhasználása.

3.3.2.4. Helyes tanulási szokások kialakítása, fejlesztése

Nagyon fontosnak tartjuk a felnőttek esetében is a személyre szabott tanulási stratégiák kidolgozását. A napi munka mellett általában a szükségesnél kevesebb a tanulásra fordítható idő, így ami van, azt a nagyon intenzíven kell kihasználni. Fontos, hogy a hallgatókat megtanítsuk a lényeg kiemelésére, a probléma megoldásához vezető többféle út kipróbálására. Fejlesszük kezdeményezőképességüket, a bátor – de néha a tévedésektől sem mentes – gondolkodás kialakulását, megerősítését. Ismertessük meg a kerekítés, becslés, közelítő értékekkel való számolás előnyeit, az ellenőrzés, az eredmény realitásvizsgálatának fontosságát. Kívánjuk meg a szövegek értő olvasását, szaknyelv helyénvaló használatát, a jelölésrendszer alkalmazását. Szoktassuk rá a tanulókat a helyes jegyzetelésre, a szakirodalmi könyvek és különböző szövegek tartalmának lényegkiemelésére. Az érvelések, jó kérdések fejlesztik a logikus gondolkodást, a toleranciát, a mások gondolatmenetének megértését, a kulturált és értelmes viták kialakulását. Pozitív motivációt jelenthet a könyvtár, az Internet célszerű használata és a különböző matematikatörténeti érdekességek, matematikai alkalmazások megismerése. A fentiek gyakorlati megvalósítását a házi feladatok mellett önkéntesen vállalt beszámolók, pár perces tájékoztatók tehetik változatossá.

3.3.2.5. Szintre hozás

Minden évfolyam elejére sok egyszerű gyakorlatorientált feladathoz kapcsolva rendszerező ismétlést tervezünk, melynek célja: az előző évfolyamokon tanultak összefoglaló áttekintése; megalapozása az új tananyagnak; a tanulói csoport tagjai számára egy olyan lehetőség felkínálása, melynek során közel azonos tudásszintre juthatnak.

A 12. évfolyamon – az érettségi miatt – a második félév lényegében egy nagy rendszerező ismétlés, felkészülés az érettségire. Éppen ezért a tanév elején nem, hanem az új témákhoz kapcsolódva tervezünk ismétlést, hogy hatékonyabb legyen a vizsgára való felkészülés.

A szintrehozó blokkok vagy más néven ismétlések tartalmára évfolyamonként tett javaslatunkat a gyakorló tanárok módosíthatják, a konkrét tanulói csoportok tudásának diagnosztizálása után kiegészíthetik, bővíthetik, vagy esetleg éppen szűkíthetik.

89



Az általános iskolai tananyag összefoglaló, rendszerező áttekintése. A rendszerező képesség, a rendszerszemlélet fejlesztése. Halmazműveletek. Kombinatorikus gondolkodás továbbfejlesztése. A kommunikációs készség továbbfejlesztése. A szaknyelv helyes használatára való törekvés. Értőelemző olvasás fejlesztése. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Egyszerű gyakorlati problémák modellezése. Az általános iskolában szemléletesen előkészített fogalmak definiálása, alkalmazásokon keresztül történő tudatosítása. Műveletek racionális számkörben (hatványozás, négyzetgyökvonás). Műveletek algebrai kifejezésekkel. Kapcsolatok a matematika különböző területei között. Függvényszemlélet fejlesztése, geometriai transzformációk. Sejtések megfogalmazása, bizonyítási igény fejlesztése. Szükséges és elégséges feltételek megkülönböztetése. Konstrukciós és analizáló képesség fejlesztése. Diszkussziós igény kialakítása, fejlesztése. Statisztika legelemibb ismereteinek alkalmazásokon át történő tanulmányozása.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakSzintrehozásCélja az általános iskolákban tanultak felelevenítése, egyszerű feladatok segítségével történő elmélyítése.

Számok írása, olvasása racionális számhalmazbanTízes számrendszer Számhalmazok, műveletekHatványozás, négyzetgyökvonásNormálalakMűveleti sorrendZsebszámológépek használataSzámegyenes, koordinátarendszerEgyszerűbb számelméleti ismeretekArány, aránypár, arányos osztás egyszerű feladatok kapcsánArányos következtetések (pl.: százalékszámítási feladatok)Algebrai egész kifejezések, egynemű kifejezések, átalakításokElsőfokú, egyismeretlenes egyenletek megoldásaEgyszerű szöveges feladatok megoldása Geometriai alakzatokMértékegységek és átváltásukHáromszögek, négyszögek, szabályos sokszögek, kör tulajdonságok, kerület, terület, alkalmazások egyszerű feladatokbanHáromszög, négyszög alapú egyenes hasábok, henger tulajdonságok, kerület, terület, alkalmazások egyszerű feladatokbanGeometriai transzformációk: tengelyes

90

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakés közép helyén való tükrözés, eltolás, adott arányú kicsinyítés és nagyítás, fogalmak, tulajdonságok ismerete, alkalmazások egyszerű feladatokbanLineáris függvények, ábrázolásuk Descartes-féle koordinátarendszerbenSzámtani, mértani sorozatok felismerése Biztos, lehetséges, lehetetlen események felismerése A mindennapos (pl.: sajtó) környezetünk matematikailag egyszerű grafikonjai vizsgálata (pl.. népszámlálás, népszerűségi vizsgálatok, munkaerőpiac, árak változásai, stb.)

Számtan, algebra Számhalmazok, részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbségeSzámrendszerek (tízes és kettes)Műveletek a racionális számkörbenHatványozás egész kitevőkkelHatványozás azonosságaiSzámok normálalakjaEgyes változók kifejezése (pl.: a természettudományos tárgyak képleteiben)Nevezetes azonosságok: kommutativitás; asszociativitás; disztributivitás; (a b)2; a2 – b2; (a

b)3; a3 – b3; szorzat alakjaA tanult azonosságok alkalmazása algebrai törtekkel végzett műveletekbenLineáris egyenletek, elsőfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása.Egyszerű abszolútértékes egyenletekSzázalékszámítási feladatokEgyszerű kamatszámítási feladatokSzámelméleti ismeretek: relatív prímek; oszthatósági feladatok

Kiegészítő anyag:Különböző számrendszerekkel való ismerkedésNevezetes azonosságok felhasználása összetett feladatok megoldásábanLineáris egyenlőtlenségek, elsőfokú két ismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek megoldása

91

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakFüggvények, sorozatok

A függvény fogalma, elemi tulajdonságaiLineáris, abszolút érték, másodfokú, négyzetgyök függvény

A fordított arány (x )

Egyszerű példák függvénytranszformációraKétismeretlenes egyenletrendszer grafikus megoldása

Összetett feladatok grafikus megoldásaÖsszetettebb példák a függvénytranszformációkra

Geometria A háromszögekkel, négyszögekkel, szabályos sokszögekkel kapcsolatos általános iskolai tananyag felelevenítése és kiegészítése, a tanultak rendszerezéseA háromszög nevezetes vonalai, pontjai, beírt és körülírt köreSzöggel kapcsolatos ismeretek felelevenítése, kiegészítéseForgásszög fogalma, ívmértékA körrel kapcsolatos ismeretek felelevenítése, kiegészítése (középponti szög; körív hossza; körcikk kerülete, területe)Thálesz tétel A kör érintői, érintősokszög fogalmaPélda pont körüli elforgatásraA tanult egybevágósági transzformációk rendszerező áttekintéseEgyszerű szerkesztési feladatok

Összetett feladatok megoldása a tanult geometriai ismeretek segítségévelBizonyítások

Valószínűség, statisztika

Statisztikai adatok ábrázolása kör, oszlop, vonaldiagrammalSzámtani közép, módusz, medián

Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása, elemzése


Ebben a részben évfolyamonként fogalmazzuk meg azokat a legalapvetőbb feltételeket, melyek teljesítése szükséges a további évek sikeres és eredményes matematikai neveléséhez. A megfogalmazott követelmények nem feltétlenül a „kettes” osztályzat elvárásai, hiszen teljesítésük különböző szinteken történhet. A felnőttek iskolái számára készülő helyi tantervek konkretizálják az egyes a szintekhez (osztályzatokhoz) tartozó követelményeket. Megjegyezzük, hogy a 9. évfolyamon a Gondolkodási módszerek fejlesztési feladatai beépülnek a másik négy fejezet tananyagába és követelményeibe, de a többi évfolyamon már vannak a témához kapcsolódó konkrét követelmények.)

Megfelelő tájékozottság a racionális számkörben, a tanult műveletek végzésében. Részhalmaz, unió, metszet, különbség két konkrét halmaz esetén. Normálalak. A legfeljebb másodfokú azonosságok ismerete és alkalmazása egyszerű példák esetén. Alapműveletek egyszerű algebrai egészekkel. Százalékszámítás gyakorlati alkalmazásai. Számok prímtényezős alakja. Oszthatóság 3mal, 9cel. A tanult függvények tulajdonságainak felismerése. Képlettel megadott, tanult függvény ábrázolása (pl.: értéktáblázattal), egy lépéses transzformáció. Speciális három, négyszögek, szabályos sokszögek (pl.: hatszög, tizenkétszög) tulajdonságai. Háromszög

92

nevezetes vonalainak, beírt és köréírt körének ismerete. A kör és a körrel kapcsolatos fogalmak ismerete. A tanult transzformációk tulajdonságainak felhasználása egyszerű, konkrét matematikai és gyakorlati feladatokban. Több szám számtani közepének kiszámítása, medián és módusz ismerete. Kör és oszlopdiagramok felismerése, értelmezése egyszerű esetekben.



Az előző években tanultak áttekintő, rendszerező ismétlése és kiegészítése. Számkör bővítés (valós számok). Adott probléma a megoldásához többféle út, módszer keresése, modellezés. Sorbarendezési és kiválasztási feladatok néhány elem esetén. Jellegzetes gondolatmenetek (skatulyaelv, indirekt módszer). Diszkussziós igény fejlesztése. Algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása gyakorlati feladatok megoldásában. Egyszerűbb függvénytranszformációk alkalmazása különböző feladatokban. A négyjegyű függvénytáblázatok, zsebszámológépek célszerű használata. Transzformációs szemlélet továbbfejlesztése (hasonlóság). Vektorok alkalmazása természettudományokban, gyakorlati problémák megoldásában. Valószínűség kiszámítása egyszerű esetekben.

93


Témakörök Tartalmak Válaszható tartalmakSzintrehozás Az alsóbb évfolyamokon tanultak

rendszerező ismétlése, megerősítése, kiegészítése.A tanultak alkalmazása életszerű feladatokban, különböző problémák megoldásához vezető matematikai modell megkeresése, algoritmusok helyes alkalmazása.Legfontosabb témakörök az alábbiak:Racionális számok, műveletekMűveleti sorrendHatványok, négyzetgyök, normálalakAlgebrai kifejezések, műveletek egyszerű algebrai egész kifejezésekkelElemi számelméleti ismeretekSzázalék és egyszerű kamatszámítási feladatokEgyenletek, egyenlőtlenségekElsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszerek, algebrai és grafikus megoldásukFüggvényfogalomSzöveges feladatok a mindennapok gyakorlatából és megoldásukMértékegységek és átváltásuk feladatokhoz kapcsolvaHáromszögek, négyszögek: csoportosítás tulajdonságaik szerint; szögösszegek; nevezetes vonalak, pontok, körök; kerület, terület;Körről tanultak ismétlésePitagorasz és Thalesz tétel és alkalmazásuk Egyenes hasábok és henger tulajdonságok, felszín, térfogat Egybevágósági transzformációk Egyszerű valószínűségi és statisztikai problémák a napi életből

Gondolkodási módszerek

Változatos kombinatorikai feladatokSejtés és bizonyítás megkülönböztetéseTétel és megfordításaBizonyítási módszerek (pl.: indirekt módszer, skatulyaelv, ellenpélda)

Összetettebb kombinatorikai feladatok megoldása

94

Témakörök Tartalmak Válaszható tartalmakSzámtan, algebra

Valós számkör: ábrázolás a számegyenesenvalós számok tizedes tört alakjapéldák irracionális számokraNégyzetgyökvonás azonosságainedik gyök fogalmaMásodfokú egyenletek: fogalom; megoldóképlet; Viéteformulák; gyöktényezős alakEgyszerű négyzetgyökös egyenletekEgyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldásaKét pozitív szám számtani és mértani közepének kapcsolataSzöveges feladatok

Feladatok számtani, mértani középértékkel kapcsolatbanTovábbi másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásaÉrdekességek számokról(Pl.: Péter Rózsa: Játék a végtelennel és Pálfalvi Józsefné dr.: Barátaink a számok című könyvek alapján)

Függvények, sorozatok

Hegyesszögek szögfüggvényeinek értelmezéseKapcsolatok a szögfüggvények közöttSzögfüggvények kiterjesztéseSzögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, periodicitás, zérus helyek, értékkészlet) ábrázolásuk

Összetettebb függvények ábrázolása, jellemzése

Geometria Hasonlóság: fogalom, síkidomok hasonlóságaHáromszögek hasonlóságának alapeseteiHasonlóság alkalmazásai: hasonló síkbeli és térbeli alakzatok (terület és térfogat arányok), háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben.Nevezetes szögek szögfüggvényeiSzögfüggvények alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak meghatározására.Pitagorasz tétel és a nevezetes szögek szögfüggvényei alkalmazása sík és térbeli számításos feladatokbanVektor szorzása számmal, felbontása síkban

A tanultak alkalmazása más tantárgyakban


Valószínűség szemléletes fogalmaValószínűség becslése, kiszámítása nagyon egyszerű, konkrét esetekben

A valószínűség meghatározása a szerencsejátékok esetében


Racionális és irracionális számok tizedes tört alakja. Négyzetgyökvonás azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Másodfokú egyenlet megoldó képletének ismerete, alkalmazása. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma. Szögfüggvények definíciójának ismerete. x sinx; x cosx függvények tulajdonságai, ábrázolásuk. Hasonlóság szemléletes fogalma. Nagyítás és kicsinyítés alkalmazása konkrét

95

gyakorlati feladatokban. A tanult geometriai tételek ismerete, felhasználása egyszerű kis számítási feladatokban. Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok. Valószínűségi feladatok megoldása a klasszikus modell alapján.



Az előző évfolyamok tevékenységei, fejlesztési feladatai tovább erősödnek, kiegészülnek. A kombinatív készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. A gráf modellként való felhasználása. A matematikai fogalmak célszerű kiterjesztése, a permanencia elv felhasználása. A bizonyítási igény mélyítése. Helyénvaló fogalomalkotásra való törekvés. Újabb matematika történeti vonatkozások megismerése (könyvtár és Internet használat). Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése. A függvényfogalom továbbfejlesztése. A matematika különböző területei közötti összefüggések felismerése.(Pl.: az algebra és geometria kapcsolata). A számítógép használata a függvényvizsgálatokban, transzformációkban, statisztikai adatok, véletlen jelenségek vizsgálatában, geometriai számításokban. A természettudományok és a matematika termékeny kapcsolatának bemutatása. A matematika gyakorlati alkalmazhatósága újabb eseteinek bemutatása. Az esztétikai érzék továbbfejlesztése.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakSzintrehozás A 910. évfolyamon tanultak

átismétlése:A hatványozás és négyzetgyökvonás értelmezése, azonosságai.Nevezetes azonosságok és alkalmazásuk algebrai törteknél.Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek.Másodfokú egyenletekEkvivalens és nem ekvivalens átalakítások az egyenletmegoldásoknálA szögfüggvények értelmezése, tulajdonságai: értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet. Szögfüggvények ábrázolása.A háromszög nevezetes vonalai.Egybevágóság, hasonlóság.Vektorok körében tanult műveletek. Vektorfelbontás.statisztikai adatok jellemzői.

Gondolkodási módszerek

Permutációk, variációk, kombinációk (vegyes feladatok is)Binomiális együtthatók.Gráfelméleti alapfogalmak egyszerű alkalmazásai.

96

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakSzámtan, algebra Másodfokúra visszavezethető

egyenletek, egyenletrendszerek.A hatványozás kiterjesztése (pozitív alap, racionális kitevő), azonosságai.A logaritmus értelmezése, azonosságai.A logaritmus a hatványozás inverz művelete.A definíció és az azonosságok egyszerű alkalmazása exponenciális és logaritmusos egyenletek esetén.

Különböző egyenletrendszerek megoldása


A 2x, 10x és a logaritmus függvényA szögfüggvények transzformációi: f(x) + c; f(x+c); c*f(x); f(cx).

Szögfüggvények összetettebb alkalmazásai

Geometria Két vektor skaláris szorzata, tulajdonságainak felsorolása.Szinusztétel, koszinusztétel. Alapfeladatok, gyakorlati feladatok.Távolság, magasság és szög meghatározása (fizikai jellegű feladatok is).Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal.Szakasz felezőpontja. Osztópont. Háromszög súlypontja.Két pont távolsága, szakasz hossza.A kör egyenletei.Irányvektor, normálvektor, iránytangens.Egyenes egyenlete.A párhuzamosság és merőlegesség feltétele.Két egyenes metszéspontja.Kör és egyenes kölcsönös helyzete.A kör érintője.A parabola mint ponthalmaz.

Összetett számításos és bizonyításos feladatok


Néhány konkrét eloszlás vizsgálata.Műveletek eseményekkel konkrét valószínűségi példák esetén („és”, „vagy”, „nem”).Relatív gyakoriság.A valószínűség klasszikus modellje.Statisztikai mintavétel.


Egyszerű kombinatorikai feladatok. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevők esetén. A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. A definíció és a tanult azonosságok egyszerű alkalmazása exponenciális és logaritmusos egyenlet esetén. Az alapfüggvénynek ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata

97

(értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték). Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Vektorok alkalmazásai. A szinusztétel és koszinusz tétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása). Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. a kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata. A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása.

3.3.6. Tevékenységformák, témakörök és a továbbhaladás feltételei a 12 évfolyamon


Az előző évfolyamok tevékenységei, fejlesztési területei tovább erősödnek, kiegészülnek. A deduktív gondolkodás továbbfejlesztése. A szám és műveletfogalom biztos alkalmazása. Tervszerű, helyénvaló, fegyelmezett munkára nevelés. A matematika különböző témáinak alkalmazása a gyakorlati életben. A függvények alkalmazása a természettudományos tárgyakban. Sík és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése. A leíró statisztika és a valószínűség számítás gyakorlati szerepének ismerete, alkalmazása. A tanév dönto feladata az ismeretek rendszerezése, átismétlése. Erre körülbelül az összóraszám felét használjuk fel. (Ezzel készítjük fel a hallgatókat az érettségire.).


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakGondolkodási módszerek

Új anyag: Ekvivalencia, implikáció

Rendszerező összefoglalás: A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése.A megismert bizonyítási módszerek összefoglalásaA kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése.

98

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakSzámtan, algebra Rendszerező összefoglalás:

Számhalmazok. A valós számok és részhalmazai.A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok.Közelítő értékek.Számelméleti ismeretek összefoglalása.Nevezetes másod és harmadfokú algebrai azonosságok.Az egyenletmegoldás módszerei.Az alaphalmaz szerepe.Egyenlőtlenségek.Egyenlet illetve egyenlőtlenségrendszerek.Másodfokú kifejezések és egyenletek.Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus kifejezések, egyszerű egyenletek.Szöveges feladatok.

Összetett feladatok megoldásaÉrettségi feladatok megoldása a témakörbőlFelvételi feladatok megoldása a témakörből


Új anyag: A sorozat fogalma.Számtani és mértani sorozat, az ndik tag és az első n elem összege.Kamatoskamatszámítás.

Rendszerező összefoglalás:A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése.Az alapfüggvények ábrázolása.Függvénytranszformációk: f(x)+c; f(x+c); cf(x); f(cx).Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével.


99

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakGeometria Új anyag:

Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge.Egyszerű poliéderek, felszínük, térfogatuk.Hengerszerű testek, a henger felszín és térfogatképlete.Kúpszerű testek. Az egyenes kúp felszí és térfogatképlete.A csonkagúla, csonkakúp felszíne, térfogata.A gömb felszín és térfogatképlete.Felszín és térfogatszámítási feladatok.Rendszerező összefoglalás:Geometriai alapfogalmak.Ponthalmazok.A geometriai transzformációk áttekintése.Háromszögekre, négyszögekre, körre vonatkozó tételek és alkalmazásaik.Kerület, terület, felszín, térfogatszámítás.Vektorok, vektorok koordinátái.Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások.Derékszögű koordinátarendszer.A tanult alakzatok egyenlete.Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik.



Új anyag:Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvéleménykutatás, minőségellenőrzés).Rendszerező összefoglalás:Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás.Gyakoriság, relatív gyakoriság.A klasszikus valószínűségi modell.

Érettségi feladatsorok megoldásaA felsőoktatás és egyéb továbbképzési lehetőségek felvételi feladatsorainak megoldása

Összefoglaló, rendszerező ismétlés

Az egyes témaköröknél jeleztük a rendszerező összefoglalás tartalmát.


Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: A számtani és mértani sorozat ndik tagja és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatoskamatszámítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete. A megismert felszín és térfogatszámítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban.

100

3.4. Történelem


A középiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában kialakított képességekre, ismeretekre épülnek.

A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a személyiségfejlesztésben. A történelmi források, események értelmezése olyan kompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető kérdések megismerése segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítik.

A történelmi oktatás meghatározó célja, hogy a hallgatók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A történelem megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek.

A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód kialakítása, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes az összefüggések az alternatívák meglátására és értékelésére.


A középiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében túllép az általános iskolai szinten. A középiskolai tanulmányok végére a hallgatóknak ismerniük kell a különböző források kezelésének, elemzésének szabályait, a tudományos anyaggyűjtés alapelemeit. Feltétlen elérendő az alapvető tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban.

A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. A hallgatóknak okok és következmények bonyolult hálójában kell értelmezniük és bemutatniuk az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. A történelemtanítás reális képet alakítson ki a hallgatókban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában.

Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a hallgatóknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően használva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és kifejezéseit.

Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele,

101

hogy hallgatók egységben lássák a topográfiai és a kronológiai adatokat. A hallgatóknak tudniuk kell az események alapvető sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló fontosabb eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése.

Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, az egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.



Ismeretszerzési és feldolgozási képességekA forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása.

A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése.

A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata.

A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése.

A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése.

Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (NyugatEurópa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.

Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával.

KifejezőképességekA történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egyegy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a

102

tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával.

Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához.

Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (45 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban.

Tájékozódás az időbenFontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.

Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egyegy történeti tájegységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakAz őskor és az ókori Kelet

Az emberré válás folyamata.A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína).Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, Kr.e. 3000 körül, Kr.e. XVIII. sz., Kr.e. X. sz., Kr.e. 525 Személyek:Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, Fogalmak: Homo sapiens, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Izrael, Jeruzsálem.

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni:

Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban.Tömegszórakoztatás az ókorbanA család az ókori kultúrákban.

Az iskola az ókorban.Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről.Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek).

103

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakAz ókori Görögország A görög kor kezdetei, a spártai állam.

A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma.A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok.Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor Fogalmak: Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria.

A görög–perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca.Nagy Sándor birodalma.

Kr.e. 776,Kr.e. 431–404, Kr.e. 336–323.

Leonidasz, Themisztoklész

Az ókori Róma Róma városállamból birodalommá válik.Az egyeduralom kialakulása. Társadalom, államszervezet, hadsereg.Róma és a provinciák.A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog.A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése.Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476 Személyek: Hannibal, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, , Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Fogalmak: Patrícius, plebejus, cliens, consul, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, apostol, egyház, püspök, zsinat.Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Hispania, Gallia, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.

A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor.A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

Marius, Sulla, SpartacusHadrianus, Diocletianus

senatus, dictator, néptribunus, censor

104

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA korai feudalizmus története Európában

A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése.A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ.Az államalapítások kora Közép és KeletEurópában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Bagdad. Fogalmak: grófgrófságőrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa.

A Frank Birodalom kialakulása, a gazdaság és társadalom átalakulása

Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok

A magyar nép története az államalapításig

A magyar nép őstörténete és vándorlása.A honfoglalástól az államalapításig.Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckeihágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: Nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized.

105

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakAz érett középkor A középkori egyház és az uralkodói

hatalom Európában. A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278 Személyek: VII. Gergely, IV. Henrik, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás.Fogalmak: királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótikaTopográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala

A lovagkor.A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak

III. Ince, IV. (Szép) Fülöp

Az Árpádházi királyok kora

Az új rend megszilárdítása Szent László és Könyves Kálmán.Az Aranybulla és a tatárjárás. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században.Az Árpádkori kultúra. Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301 Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon, Fogalmak: Várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunokTopográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda.

Mindennapi élet, életmódtörténet

106


A hallgatók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 1015 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni a könyvtárban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források elemzésére tanári irányítással. Legyenek képesek rövid beszámolók előadására. Tudják alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról.








Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.


KifejezőképességekA történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egyegy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával.

107


Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (45 oldal) tudományosismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban.


Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egyegy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA késő középkor Nyugat-Európa válsága (éhínség,

járványok, háborúk).Itália, a humanizmus és a reneszánsz.Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1337–1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453 Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc, IV. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, II. Mohamed, Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni:Bűn és bűnüldözés a középkorban. A kora újkori állam fejlődés sajátosságai: az abszolutizmus.Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése.A német császárság, a pápaság, közép és kelet-európai államai.VII. (Tudor) Henrik,III. Iván, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella

Magyarország a XIV–XV. Században

Károly Róbert és Nagy Lajos Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet.Luxemburgi Zsigmond, az oszmántörök terjeszkedés, Hunyadi János.Hunyadi Mátyás uralkodása. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés.

108

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakKronológia: 1308–42, 134282, 1351, 1387–1437, 1396, 1443–44, 1444, 1448, 1456, 145890 Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini Fogalmak: Harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs

Kora újkor (1490–1721)

A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei.A modern állam kialakulása.A parlamentáris monarchia kialakulása Angliában.Reformáció és katolikus megújulás. A barokk.A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy PéterFogalmak: Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, merkantilizmus Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok

Az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás.Az atlanti hatalmak felemelkedése.Az angol forradalom.

Magyarország története a kora újkorban (1490–1711)

A Jagellókkora. A Dózsa féle parasztháború. A mohácsi csata.A török hódoltság. A Habsburgok és a

109

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakmagyar rendek.Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és ország egyesítőkísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós.A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon.Gazdasági és társadalmi, kulturális változások a XVIIban.A török kiűzése.A Rákócziszabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11 Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta

A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora (1721–1849)

A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus jellegzetességei.Az északamerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte.A polgári forradalom irányzatai Franciaországban.Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. (életkörülmények, környezet)XIX. század eszméi.Az 1848as forradalmak.Kronológia: 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1848 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt,

A napóleoni háborúk Európája.

110

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakStephenson, Marx Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, “harmadik rend”, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo



A hallgatók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit.





111




Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.


KifejezőképességekA történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával.


Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (45 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban.



112


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakMagyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790)

Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása.Gazdaság és társadalom a XVIII. sz. MagyarországánA felvilágosult abszolutizmus és a rendek.Művelődés, egyházak, iskolák. Kronológia: 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790 Személyek:III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet Topográfia: Határőrvidék, Bánát

Egy a napi politikát is meghatározó, 19. századi történelmi téma feldolgozása:

A magyar királyság a Habsburg Birodalomban.

A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847)

Új elemek a gazdaságban. Az átalakuló társadalom A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás, nemzetiségi kérdés.A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847 Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc Fogalmak: Magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám Topográfia:Pest-Buda, Fiume, Vaskapu

A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországra.

Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849)

Polgári forradalom Magyarországon 1848 március áprilisA forradalom belső és külső feltételei, problémái.A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat.A szabadságharc befejező szakasza és veresége.Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem,

113

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakDamjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau Fogalmak: Márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad

A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849–1914)

Gazdasági és társadalmi változások, a második ipari forradalomAz egységes Olaszország és Németország kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban.A “keleti kérdés” és a Balkán.Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón.A munkásság politikai erővé szerveződése.A művelődés új keretei.Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panamacsatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek

Az orosz reformkísérletek.Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom.

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914)

A megtorlás, a Bachrendszer.A kiegyezés.Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában.Társadalmi csoportok életformái, népesség, nemzetiség.A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése.Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai.

114

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakÉvszámok: 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár. Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia.

Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929)

Az első világháború kirobbanása, jellege, története.Az Oroszországi politikai változások.A Párizs környéki békék.Az olasz fasizmus és az európai parlamentáris rendszerek.Gazdaság és a társadalom új jelenségei (pl.: a női emancipáció, motorizáció)Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925 Személyek:Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, MussoliniTopográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzonvonal Fogalmak: Villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem

Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozása.

Az első világháború és következményei Magyarországon.A Trianon utáni ország élete (1914–1931)

Magyarország részvétele a világháborúban.Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság.A trianoni béke, hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra.A határon túli magyarság sorsa.A Horthy rendszer kialakulása és konszolidációja.A művelődési viszonyok. Az életmód változásai.Évszámok: 1914.július 2., 1918.október 31., 1918.november 3., 1919.március 21., 1920.március 1., június 4., 1921–31, 1927 Személyek:

115

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakgróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave Fogalmak: őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció



Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.








Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény,

116

szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.


KifejezőképességekA történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egyegy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával.


Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban.




Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929–1945)

Az 1929 –33as világgazdasági válság. Válságkezelés az USA-ban.A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.A sztálini diktatúra a 30-as években.A második világháború története.A szövetségesek győzelme, a háború jellege.A megosztott Európa.Évszámok:

Egy a napi politikai eseményt igazoló történelmi téma feldolgozása

117

Témakörök Tartalmak Választható tartalmak1929, 1933, 1936, 1938, 1939.szeptember 1., 1941.június 22., 1944.június 6., 1945.május 8., augusztus 6., szeptember 2.Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De GaulleTopográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, BerlinRóma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció.

Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931–1945)

Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány politikája.A német megszállás. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel.Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása.Évszámok: 1938. november 2., 1939. március 15., 1940.augusztus 30., 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április.Személyek:Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar Fogalmak: Népi falukutató mozgalom, nyilas-mozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, “hintapolitika”, “kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság

A jelenkor(1945–napjainkig)

Hidegháborús szembenállás és időszakos enyhülés politikája a második világháború után.A kommunista rendszerek kialakulása és bukása.Az Európán kívüli világ (Kína, India, Japán)Az európai integráció története.

118

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakAz emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái.Egy szabadon választott helyi konfliktus földolgozása (pl.: Közel-Kelet, Balkán)Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kajsek, Mao Cetung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdra szállás, harmadik világ, Brezsnyev doktrina, globális világ, enyhülési politika.Topográfia:NSZK, NDK

Magyarország a második világháború után (1945 –napjainkig)

A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete.A párizsi békeszerződés.A kommunista diktatúra kiépítéseA forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc.A Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra.Az életmód átalakulása. Demográfiai változások.Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás.Évszámok: 1946, 1947.február 10., 1948, 1949, 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság

Állampolgári A társadalmi szabályok. Emberi jogok. A

119

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakismeretek gyermekek jogai. Diákjogok.

Államformák, politikai rendszerek. Magyarország alkotmánya.A demokrácia alapelvei és működése.Bírói hatalom és igazságszolgáltatás. Politikai és szociális jogok.Önkormányzatok, civil szervezetek.

Kultúra és művelődéséletszínvonal,

Társadalom, kultúra, vallás, civilizáció, műveltség és képzettség. Jólét és jóllét. Munkaidő, szabadidő, szórakozás

Ember és természet Beavatkozás, uralom, felelősség. Természet és világegyetem, környezetvédelem. Természetkép, világkép, világszemlélet

Egyéni és közösségi értékek

A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok, más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, törvényesség, igazságosság, a polgári állam értékei. Társadalmi közösségek. Az egyén és közösség a társadalomban. Döntés, megegyezés, együttműködés, többség, kisebbség.


Szabadon választható témák

3.4.6.3. Továbbhaladás feltételei

Az érettségi követelmények szerint.

3.5. Társadalomismeret


Alakuljon ki a tanulóban a reális önismeret és önértékelés, a másik ember személyiségének tisztelete és megértése. A tanuló legyen képes életvitele tudatos alakítására. Alakuljon ki világos kép a tanulókban az általuk betöltött státusok szerepkészleteiről. Mélyüljön el a tanulók politikai és jogi szocializációja. Ismerkedjenek meg a tanulók a társadalmi és gazdasági élet alapvető tényeivel, jelenségeivel, fogalmaival. Alakuljanak ki a tanulókban azok a képességek, amelyek a társadalom és gazdaság megértéséhez nélkülözhetetlenek. Fejlődjön a tanulók társadalmi tér és időszemlélete. Ismerjék meg a tanulók a társadalom működési mechanizmusait. Törekedjen a tanuló az előítéletes magatartás következetes elutasítására. Ismerje meg és tudja elemezni a tanuló a különféle tudományok (történelem, szociológia, jogelmélet, alkotmánytan, politológia, filozófia, közgazdaságtan stb.) anyagára támaszkodva a társadalom viszonyait, fogalmait, törvényszerűségeit. Ismerje fel a tanuló a társadalmi problémákat, feszültségeket, és a lehetséges kezelési módokról legyenek fogalmai. Ismerje meg az alapvető állampolgári jogokat, és az állampolgárság kritériumait. Fejlődjenek ki a tanulókban olyan képességek és attitűdök, melynek birtokában a képesek lesznek állampolgári jogaik gyakorlására. Erősödjön a tanulók nemzeti tudata, fejlődjön a humánus, értékeket védő magatartásuk. Ismerjék meg a tanulók a demokratikus politikai intézményrendszert. Ismerjék fel a tanulók a nemzetközi munkamegosztás szerepét és fontosságát. Legyenek tisztában korunk globális kérdéseivel, az emberiség közös történelmi felelősségével.

120

Ismerjék az európai integrációs folyamatok lényeges elemeit. Ismerjék meg azokat a kapcsolódási pontokat, melyek Magyarországot Európával összekötik

A tanuló lássa árnyaltan az embereket; elemezze önmaga és mások döntéseit; ismerje fel, hogy milyen viszonyok fűzik őt környezetükhöz, és kiért, miben és mennyiben felelős; fedezze fel a rokoni és baráti kapcsolatok értékeit; család és gyermekbarát gondolkodása és attitűdjei alakuljanak ki; ismerje fel, hogy mit tehet a közjó és az emberi jogok védelmében; becsülje az emberi életet és a természeti értékeket!

A tanuló ismerje az emberi együttélés alapelveit; sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát; mélyüljön el jogérzéke, társadalmi felelősségtudata; ismerje az etika alapfogalmait; tudjon érvelni az ember kilétéről, a jó és rossz mibenlétéről, az erényekről folytatott vitákban; fogalmazza meg saját maga és környezete számára a helyes cselekedet alapelveit!


A tantárgy tanításának kezdetekor belépési követelmény nincsen, amennyiben a tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje lehetővé teszi, egyes modulok átléphetők, sorrendjük felcserélhető. A tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje és szélessége szabja meg a szintre hozási feladatokat. Javasoljuk, hogy a pedagógus használja ki a csoport korábbi ismereteiből fakadó előnyöket, és azok segítségével zárkóztassa fel az előzetes ismeretekkel nem rendelkezőket.

A tanuló: tudjon rendszerezni, elemezni az információt, következtetéseket levonni; legyen képes érvelni álláspontja mellett és megérteni mások álláspontját; legyen képes szemelvények önálló feldolgozására szóban és írásban; legyen képes megfontolt, tárgyilagos véleményalkotásra, esetleg véleményváltoztatásra is; tudjon beszámolni saját tapasztalatairól, vagy tömegkommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről, és legyen képes értékelni azokat; ismerje a társadalmi , állampolgári és gazdasági ismeretekhez kapcsolódó általános és konkrét fogalmakat; legyen tisztában a demokratikus gondolkodási és magatartási mintákkal.

A mai magyar társadalom témakörhöz kapcsolódó követelményekA tanuló: ismerje a mai magyarországi társadalmi és politikai tagoltság, az állam, az önkormányzatok, egyéb társadalmi szerveződések és az állampolgár kapcsolatrendszerének meghatározó elemeit; a legnagyobb magyarországi egyházak megnevezése; tudja, hogy a különböző társadalmi csoportok egyenjogú tagjai társadalmunknak; tudja, melyek a legnagyobb létszámú nemzetiségek és kisebbségi etnikumok hazánkban; a tanuló ismerje fel az előítéletes magatartást.

A Szocializáció és társadalmi devianciák témakörhöz kapcsolódó követelmények: Legyen fogalma az elszegényedésről, a munkanélküliségről, a társadalmi egyenlőtlenségről; ismerje a legfontosabb társadalmi devianciákat és negatív hatásaikat. Az iskola világa témakörhöz kapcsolódó követelmények. Ismerje a tankötelezettség fogalmát, a legfontosabb továbbtanulási lehetőségeket.

A munka világa témakörhöz kapcsolódó követelményekIsmerje a munkaviszonnyal kapcsolatos (a munkáltatóra és a munkavállalóra vonatkozó) legfontosabb előírásokat, feltételeket.

Az Egészségügy és szociális politika, a társadalom és nyugdíjbiztosítás témakörhöz kapcsolódó követelményekTudja, hogy kell használni a betegbiztosítási igazolványt, hogyan lehet kihívni a mentőket. Legyen tisztában a fontosabb szociálpolitikai juttatásokkal és kedvezményekkel.

121

A jog világa témakörhöz kapcsolódó követelményekA hallgató tudja, hogy az élethez, az emberi méltósághoz, személyes szabadsághoz való jog, az embernek olyan veleszületett, emberi mivoltához tartozó joga, melyet senki és semmi, még az állam sem vehet el. Ismerje az alkotmányban szereplő legfontosabb megállapításokat. Tudja, hogy minden állampolgárt megillet a védelemhez és a jogorvosláshoz való jog. Tudja a polgári peres eljárás és a büntetőeljárás közti különbséget.

A politika világa témakörhöz kapcsolódó követelményekTudja, hogy a haza védelme minden állampolgár alapvető kötelessége, mely áldozatvállalással is jár. Tudja, hogyan veheti igénybe a rendőrség és a tűzoltóság segítségét. Tudja, hogy a pártok különböző módokat kínálnak az ország előtt álló feladatok megoldására, és a szakszervezetek fő feladata a munkavállalók érdekeinek képviselete. Legyenek fogalmai a parlament kormánypárti és ellenzéki oldalának szerepéről. Tudja kinek van választójoga Magyarországon. Legyen tisztában a választójog gyakorlásának jelentőségével, ismerje a technikáját.

A Magyar Köztársaság államszervezete témakörhöz kapcsolódó követelményekTudja, hogy az országgyűlés legfontosabb feladata a törvényalkotás. Tudja, mit jelent a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás. Tudja a köztársasági elnök, a kormányfő nevét, és tudjon felsorolni néhány minisztériumot. Sajátítsa el a közéletben való részvételhez szükséges gyakorlati ismereteket és eljárásmódokat.

A közigazgatás szervezete és intézményei témakörhöz kapcsolódó követelményekIsmerje az állam, illetve az önkormányzatok kötelező feladatait: alapfokú oktatás biztosítása, egészségügyi és szociális alapellátás, egészséges ivóvíz, közvilágítás, helyi közutak, köztemetők fenntartása, nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése. Egy helyi közösség megnevezése, vezetőjének, legfontosabb céljainak ismerete. Tudják, hogy a helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk választott képviselőtestület útján gyakorolják. Tudják, melyek azok a legfontosabb ügyek, amelyekkel az állampolgár a helyi polgármesteri hivatalban találkozik. Ismerje az útlevél és a vízum legfontosabb használati tudnivalóit, és a külföldön tartózkodás írott és íratlan szabályait.

A XXI. század világa témakörhöz kapcsolódó követelményekTudjon példákat sorolni az ENSZ legfontosabb feladatairól. Ismerje hazánk regionális, illetve globális közösségekbe illeszkedésének előnyeit és hátrányait. Tudjon felsorolni egykét fontos nemzetközi szervezetet, amelynek tagjai vagyunk!

Az ember mint biológiai lény témakörhöz kapcsolódó követelményekIsmerje az ember származásáról szóló legfontosabb elképzeléseket. Tudja bemutatni az ember és az állat közötti döntő és lényeges különbségeket. Lássa a testi és lelki fejlődés közötti összefüggéseket.

A Személyiségünk témakörhöz kapcsolódó követelményekIsmerje fel az ösztönös és tudatos cselekvések közötti különbségeket. Legyen tisztában azzal, hogy minden ember egyedi. Fedezze fel, hogy énünk (személyiségünk) egyes összetevői öröklöttek, mások szerzettek. Ismerje az emberi szellem néhány sajátosságát, a legfontosabbnak tartott értékeket, a választás, a döntés, a szándék és a tett különbségeit.

Az ember mint társadalmi lény témakörhöz kapcsolódó követelményekTudja, hogy az embereket különböző érdekek mozgatják, és hogy nagyon sokféle érték és norma létezik. Legyen tisztában az emberi kapcsolatok alapvető formáival. Különböztesse meg az erkölcsöt és az erkölcsiséget. Ismerje a rend és a szabadság fogalmait és azok kapcsolatát.

122

A család mint alapvető közösség témakörhöz kapcsolódó követelményekIsmerje fel, hogyan keletkeznek a szerepkonfliktusok, alakítsa ki az ezek fékezését szolgáló elfogadható viselkedéstechnikákat. Ismerje a család értékeit, a család ellátását biztosító feladatokat, és a családi munkamegosztást. Legyen tájékozott az alapvető családjogi ismeretekről. Tudja, hogy a család legfontosabb feladata a gyermekek nevelése, az érzelmi biztonság nyújtása, felelősségvállalás egymásért.

Az emberi élet nagy kérdései témakörhöz kapcsolódó követelményekTudja, hogy a magyar népesség évek óta csökken. Tanulja meg a szépség és a művészet szerepét az ember életében. Legyenek fogalmai az élet és halál, a meggyőződés és hit, a vallás és világnézet nagy kérdéseiről!

Ismerje a társadalmi együttélés etikai szabályait. Sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát. Alakuljon ki benne a jogérzék. Mélyüljön el társadalmi felelősségtudata. Tanulja meg a társadalomelmélet és az etika alapfogalmait. Alakuljanak ki és rögzüljenek benne az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek, ismeretek. Fejlődjön ki erkölcsi érzéke, az etikai álláspontok megvitatásának képessége. Fedezze fel és fejlessze a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességeket!



Jellemző tevékenységi formáka napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák otthoni, egyéni feldolgozása; olvasmány és sajtó élmények csoportos feldolgozása; gyakorlati feladatok (személyi igazolvány cseréje, segélyek igénylése, álláskeresés, útlevél kiváltása, stb.) imitálása illetve valóságos végrehajtása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; forráselemzés, feldolgozás; grafikonok, statisztikák elemzése, következtetések levonása; intézménylátogatás; meghívott előadók meghallgatása, konzultáció; interjú; jogszabályelemzés; információgyűjtés pl.: Internet, könyvtár, sajtó, stb.

A tananyag elsajátításának sajátos módjaibegyakorlás; megértés és belátás; tapasztalatszerzés és kapcsolatteremtés; megismerés; lehetőségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban.


Témakörök 3.5.4. Tartalmak Választható tartalmakA mai magyar társadalom

Társadalmi csoportokA társadalom rétegződése és térbeli szerkezeteGazdagság és szegénységNemzeti és etnikai kisebbségek

Kultúrák és szubkultúrák

Társadalmi mobilitás

Szocializáció és társadalmi devianciák

A szocializáció fogalma, tartalma és színtereiProblémák a szocializáció folyamatában

A társadalmi deviancia fogalma, megjelenési formái: öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, vandalizmus, idegengyűlölet, kábítószer

123

Témakörök 3.5.4. Tartalmak Választható tartalmakAz iskola világa A műveltség társadalmi szerepe

Közoktatás – szakoktatás felsőoktatás

Tanulói jogviszony és érdekérvényesítésA művelődés iskolán kívüli formái és színtereiAz iskolán kívüli művelődésben, képzésben részt vevők érdekérvényesítési lehetőségei

A munka világa VállalkozásMunkavállalásMunkanélküliség

Egészségügy és szociális politika, a társadalom és nyugdíjbiztosítás

Egészségügyi ellátás rendszereSzociális szolgáltatások és ügyintézési gyakorlatokTársadalom és nyugdíjbiztosítási formák és ügyintézési gyakorlatok

Érdekvédelem

A jog világa Jogi alapismeretekEmberi és állampolgári jogokAz alapvető állampolgári kötelezettségek

Gazdasági, szociális és kulturális jogokAz emberi jogok hazai és nemzetközi védelme

A politika világa A politika fogalmaDiktatúra és demokráciaAz érdekérvényesítés különféle módjaiTömegkommunikáció és politika

Rendszerváltás MagyarországonA hazai pártok általános jellemzőiÉrdekképviseleti szervezetek és nyomásgyakorló csoportokA közvélemény, a kutatás

A Magyar Köztársaság államszervezete

Az OrszággyűlésA köztársasági elnökA kormány és a minisztériumokA helyi önkormányzatok

Az AlkotmánybíróságAz igazságszolgáltatásKülkapcsolatok

A közigazgatás szervezete és intézményei

Az államigazgatási szervekAz önkormányzati igazgatás Gyakorlatok

A XXI. Század világa

Nemzetközi szervezetekAz Európai Unió és hazánkVilágméretű problémák

Magyarország a nemzetközi szervezetekben


A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem

124

esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók.



Jellemző tevékenységi formákegyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák otthoniegyéni feldolgozása; olvasmány és sajtó élmények csoportos feldolgozása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; intézménylátogatás; meghívott előadók meghallgatása, konzultáció; interjú.

A tananyag elsajátításának sajátos módjaimegértés és belátás; tapasztalatszerzés és kapcsolatteremtés; megismerés; lehetőségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakAz ember mint biológiai lény

Az ember és az állatTest és lélekAz egyes ember fejlődése

Autonómia és meghatározottság

Személyiségünk Pszichikus működésünkGondolkodás, kommunikáció, tanulásAz emberi szellem

Az ember, környezete és a nyelv világaÖnazonosság és önmegvalósítás

Az ember mint társadalmi lény

Az emberi értékek, az erkölcsKapcsolatokKözösség és társadalom

MozgatóinkA kultúra normativitásaA hagyomány értelme

A család mint alapvető közösség

A család fogalma, alapvető funkciói régen és maGyermek a családbanAz életmódbeli különbségek

Házasságkötés vagy élettársi kapcsolatCsaládi konfliktusok és megoldási lehetőségek

Az emberi élet nagy kérdései

Nemiség, szerelem, házasságÉlet és halálHit és vallás

Boldogság és szépségRend és szabadság


A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk.

Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók.

125



Jellemző tevékenységi formáka napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák otthoniegyéni feldolgozása; olvasmány és sajtó élmények csoportos feldolgozása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; forráselemzés, feldolgozás; meghívott előadók meghallgatása, konzultáció.

A tananyag elsajátításának sajátos módjaimegértés és belátás; megismerés; lehetőségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakEtikai alapfogalmak A jó és a rossz

A választás szabadsága, az ember felelősségeTörvény és lelkiismeretMateriális és formális etikák

A szenvedés tapasztalataSzándék és következmény

Az etika megalapozása

Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyománybanA világi etika kialakulásaAz erkölcsi gondolkodás történetének klasszikus példái

Az etika transzcendens megalapozásának igényeA természetjogi, kötelesség, haszon, felelősségés konszenzus etikák érvelési módjai

Az erkölcsi cselekedet dimenziói

Életcélok, önmegvalósításÖnbecsülés és mások iránti tiszteletAz élet tiszteleteA nemiség és a családi élet erkölcstanaElkötelezettség, tolerancia, szolidaritásHazaszeretet és példái

Segítség, áldozat, szolidaritás, a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmáiMunkaerkölcsEtikus fogyasztásTörvénytisztelet és polgári engedetlenségErkölcs és politikaGazdaságetikai alapelvek

A jellem és az erények

Erkölcsi érzékA jóakaratA szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentőségeEtikai alapértékek

Jellem és illemÖnnevelés, példakövetés

Az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései

Korunk erkölcsi kérdései

A tudományos-technikai haladás dilemmáiGlobális felelősségünk, kötelességeink a jövő nemzedékekkel szembenAz etika emberközpontúságának értelmezése

Géntechnológia, születésszabályozás, az öregedés, az emberhez méltó halál problémái

Az élővilág rendjének megőrzése

126


A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók.

3.6. Filozófia (12. évfolyam)


A középiskola záró évfolyamán, az érettségi évében, heti egy órában a tantárgy célja természetesen nem lehet az, hogy a hallgatók részletes és alapos ismereteket és tájékozottságot szerezzenek akár csak az európai filozófiai gondolkodás két és fél évezredes fejlődéséről, problémáinak mérhetetlen gazdagságáról, az utóbbiak megoldására tett megújuló erőfeszítések során felhalmozódott páratlan szellemi tőkéről.

A filozófia tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodás-módjáról.

Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések felvetésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel bennük az az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre.

Ismerjék fel a filozófiának a különböző, más emberi szellemi területeket integráló és szintetizáló szerepét, értékhordozó voltát Ismerjék fel, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére.

Alakuljon ki a hallgatókban egy egészséges kritikai szemlélet, és a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különböző nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele.

Ismerjék fel a hallgatók, hogyan segítheti mindennapi életüket a filozófia és a tudomány.

Jussanak el annak felismerésére, hogy a filozófia nagy problémái örök emberi kérdésekből fakadnak, s így a régi korok filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi problémáink.

Lássák be, hogy a filozófiai kérdések és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdéseiben. Tudatosuljon bennük, hogy csak az a hiteles személyiség, akinek a gondolatai, a szavai és a tettei szinkronban vannak.


A filozófiai gondolkodás egyrészt olyan kognitív készségeket tételez fel, mint a problémamegoldó gondolkodás, az érvelési technikák ismerete, a logikus gondolkodás eljárásainak alkalmazása (analízis, szintézis, dedukció, indukció), másrészt olyan integratív képességeket, melyek végül a legmagasabb rendű műveletben, az önálló ítéletalkotásban nyilvánulnak meg. A logikus gondolkodás tizenkét év alatt kialakult

127

igénye és képessége és az elsajátított ismeretek a filozófiaórákon teljességükben megmutatkozhatnak.

Egyegy filozófiai probléma felvetése és annak kifejtése történhet beszélgetés, vita, szövegértelmezés formájában, az esszé vagy az értekezés műfajában, szóban vagy írásban. A kifejtés feltétele tehát a nyelvi kultúra megléte, az argumentációs készség, az összefüggések meglátása a különböző felvetésekben, valamint a személyes állásfoglalás megfogalmazásának igénye. Ha egy filozófiai szövegrészlet a filozófiai probléma felvetésének és kifejtésének a kiindulópontja, akkor előtérbe kerül a szövegértelmezésnek, a különböző lehetséges szöveginterpretációk kifejtésének, a gondolatok logikájára való utalásnak, az időbeli tájékozódásnak, az értékelésnek a képessége.

A hallgatói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különböző gondolatrendszerek befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét. Filozófiai szövegek értelmezése esetén a problémafelvetés, a kérdések megfogalmazása és a különböző megközelítési módok nyújtanak lehetőséget a készségek értékelésére.

A tantárgy specifikumának megfelelően egyaránt szükséges a kognitív (analízis, szintézis, dedukció, indukció) és az integráló képességek fejlesztése

3.6.3. Tevékenységformák

Egy adott probléma mindennapi, művészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetési módjának megismerése. Egyszerűbb életproblémák filozófiai kérdésként való megfogalmazása, értelmezése. Egyszerűbb filozófiai szövegek olvasása. Ennek során ismerkedjék meg a filozófia szaknyelvével, alapvető fogalmaival, az értelmezés lehetőségeivel. Korábban ismeretlen fogalmak megértése, meghatározása a szöveg kontextusából. Önállóan vagy tanári irányítással a filozófiai probléma felismerése az elemzett műrészletben. Az olvasott szövegekben elemezze az érvelési technikát, ismerje meg az érvelés különböző fajtáit. A viták során az érvelési technikák gyakorlása. Fejlessze argumentációs készségét, tanuljon meg különbséget tenni helyes és inkorrekt érvelés között. Minden hallgató kapjon lehetőséget arra, hogy egyéni álláspontját kialakítsa és véleménye mellett érveljen. A művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások áttekintése során készítsen áttekintő táblázatokat, melyekben a korszakok, események, irányzatok, alkotók, alkotások, eszmék és problémák egymáshoz rendeltsége tükröződik. Használatuk révén tanulja meg kezelni a legfontosabb korszerű, magyar nyelven is forgalomban levő, ismeretterjesztő célú filozófiai kézikönyveket.

3.6.4. Témakörök

3.6.4.1. Probléma-centrikus filozófia- és művelődéstörténeti megközelítésmód

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakBevezető beszélgetés Egy választott téma (kérdés, probléma)

különböző megközelítésekben: hétköznapi, művészeti, szaktudományos, filozófiai bemutatása; a filozófia tárgya, a filozófiai gondolkodás sajátosságai.

1. Antik filozófia preszókratikusok és Szókratész: Az arkhé és a logosz, az erkölcsi jó.Platón:

A létező és a lét, vélekedés és igazi tudás, a világról való beszéd és

128

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakAz állandó megragadása a változó dolgokban, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer.

gondolkodás, a szókratészi érvelési módszer, az erkölcsi jó, erények, boldogság, biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium, szellemi és anyagi világ (epikureusok, sztoikusok, szkeptikusok, újplatonizmus).

Fogalmak:vélekedés (doxa) és a valódi ismeret (episztémé), szophisztész, boldogság (eudaimónia), sztoa, szkepszis, ataraxia, hédoné, apatheia, epokhé bábáskodás

Arisztotelész:A létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, anyagforma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, ideális államformák, az erkölcsi jó, erények, „két szélsőség közötti közép”.

Fogalmak:kozmosz, arkhé, logosz, dialektika, idea, metafizika, szubsztancia, erény (areté)

Ajánlott műrészletek:Hérakleitosz: Töredékek B 1Parmenidész: Tanköltemény B 8 161Platón: Állam VII. 514 a518 b, (Barlanghasonlat), Szókratész védőbeszéde, Lakoma (részletek)Arisztotelész: Politika, Poétika (részletek), Nikomakhoszi Etika II. 56. 1106b1107 aEpiktétosz: Kézikönyvecske 1. FejezetEpikurosz levele Menoikeuszhoz (részlet)Seneca: Az élet rövidségéről

Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása:irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai fogalmak ill. Hatások: antik görög irodalom: Homérosz művei, Euripidész és Szophoklész drámái, mitológia; reneszánsz;

129

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakfelvilágosodás; klasszicizmus; romantika; barokk; Dante: Isteni színjáték; Janus Pannonius; Balassi; Berzsenyi; Keats: Óda egy görög vázához; Kosztolányi: Marcus Aurélius; Thomas Mann: Halál Velencébenmagyar nyelv: nyelv és gondolkodás, retorikatörténelem: az ókori görögök, az ókori Rómabiológia és földrajz: elméletek a világegyetem kialakulásáról, az élet keletkezéséről, Hippokratész, Ptolemaioszfizika és matematikatörténeti ismeretek: Thalész, Püthagorasz, Eukleidész, Arkhimédészfestészet: Raffaello: Az athéni iskolaaz antik világ művészete (festészet, építészet, szobrászat)

Ajánlott írásbeli és szóbeli témák (esszé, beszélgetés):A vélekedés és a tudás; Erények az ókorban és napjainkban; Az ideális állam; Szerelemfelfogások Platón Lakoma és Dante Isteni színjáték c. műveiben; „Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés.” (Platón)

2. Középkori filozófia

Szent Ágoston:A kereszténység világ és istenfelfogása (patrisztika), hit és tudás, test és lélek dualizmusa.Aquinói Szent Tamás:Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer, skolasztika.

A keresztény teológia és az antik filozófia, a boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, a rossz mint léthiány, a szabad akarat, az általános fogalmak és az egyedi

130


Fogalmak:patrisztika, teológia, logosz, skolasztika, skolasztikus érvelési módszer

létezők viszonya, értelmi és hitigazság.

Fogalmak:semmiből való teremtés, immanens és transzcendens világ, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat, univerzáliavita, realizmus, nominalizmus, ontológiai istenérv, tomizmus

Ajánlott műrészletek:Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv IIIV, VII, XIXVI, (a szabad akarat és a rossz kérdései)Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, Pars. I, Questio I., Art. 12.

Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása:irodalom: a művekben felvetett kérdések filozófiai elmélyítése: antik irodalom; Dante: Isteni színjáték; barokk magyar irodalom; önéletírás; Bethlen Miklós; II. Rákóczi Ferenc; Lev Tolsztoj; Babits Mihály Ágostontanulmányamagyar nyelv: a retorika alkalmazásatörténelem: a kereszténység, Európa a 1415. Századbanképzőművészetek: festészet: Botticelli és Dürer Ágostonábrázolása, Grünewald; építészet: román stílus, gótikazene

Ajánlott írásbeli és szóbeli témák:Honnan ered a rossz?„Ne kifelé fordulj – térj

131

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakmagadba; az ember bensőjében lakik az igazság.” (Szent Ágoston)Az antik filozófia hatása Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékaiban.

3. Újkori filozófia Bacon, Descartes, Locke: Biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, kételkedés, a „velünk született eszmék” tana és kritikája.Kant: A felvilágosodás, az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, túllépés az empirizmus és a racionalizmus egyoldalúságán, „kopernikuszi fordulat”, a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa, a morális jó.

Fogalmak:racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely, kategorikus imperatívusz

Társadalmi szerződés elméletek, a hatalom legitimitásának kérdése, a közjó és az egyéni érdek, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval (Hobbes, Locke, Spinoza, Rousseau), a tudományos haladásba vetett hit, enciklopédisták.Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben (Hegel).Magyar filozófiai vonatkozás: Apáczai Csere János.

Fogalmak:szubsztanciák: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog, velünk született eszmék, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, természetjog, természeti törvény, liberalizmus, Sapere aude!, ráció, deizmus, tapasztalati és nem tapasztalati ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, kopernikuszi fordulat, abszolút eszme, triádforma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika

Ajánlott műrészletek:Descartes: Elmélkedések a metafizikáról 13.Locke: Értekezés az emberi értelemről II. Könyv, I.

132

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakfejezet, 15.§, (Második) Értekezés a kormányzatról II., VII., XIXII. FejezetRousseau: A társadalmi szerződésről, III. könyvKant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?, A tiszta ész kritikája. BevezetésHegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek)Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása:irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások: klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, romantika, Moliere: Tartuffe, Goethe: Werther, Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz, Schiller, Babits, Kosztolányi, József Attila, Bulgakovmagyar nyelv: nyelv és megismeréstörténelem: A történelem modern felfogása és periodizációjamagyar filozófia: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia (1655)fizika: Kopernikusz, Galilei, Descartes, Newton, Leibnizkémia: BoyleMozart zenéje

Ajánlott írásbeli és szóbeli témák:„Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg előbb az érzékekben.” (Locke)A hatalom és az egyén, a közjó és az egyéni jó„A felvilágosodás az ember

133

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakkilábalása maga okozta kiskorúságából.” (Kant)A felvilágosodás kritikája

4. 1920. Századi filozófiák

Az individuum és a világ viszonya (Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, magyar filozófiai vonatkozások: Hamvas Béla).Az emberi létezés és lényeg, szabadság, választás, felelősség, szorongás (Husserl, Sartre, Heidegger).A kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága, nyelv és valóság, tudományfejlődés (Comte, Bécsi Kör, Wittgenstein, Kuhn).

Az individum létezése, választási lehetősége, a hit és a létezés, a dionüszoszi , az apollóni és a szókratészi ideál, „minden érték átértékelése”, Isten halott, az értékteremtő ember, „ugyanannak örök visszatérése”, a hatalom akarása, a fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, Semmi, a létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létező, a létet feltáró művészet, a létnek rejtőzködésből való kilépése a világ értelmezésére ill. megváltoztatására törekvés, a világ anyagi egysége, a praxis és a teória viszonya (Marx, magyar filozófia: Lukács).A megismerés, az elméletalkotás stádiumai, értelem és jelentés; magyar filozófiai vonatkozások: Pauler Ákos, Polányi Mihály, Lakatos ImreAz emberi tér átalakulása a posztindusztriális társadalomban, manipulált fogyasztás, a tudás hatalmi kérdéssé válása, metafizikai centrum megszűnése, metanarratívák megkérdőjeleződése, diszkurzusok integráló szerepe (posztmodern: pl. Lyotard, Habermas)

Fogalmak:individuum, egzisztencia, egzisztencializmus, materializmus, pozitivizmus, logikai pozitivizmus, verifikáció, falszifikáció

Fogalmak:esztétikai, etikai, vallási stádium, dionüszoszi, apollóni művészet, Übermensch, fenomenológia, analitikus

134

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakfilozófia, nyelvjátékok, kijelentés, paradigma, posztmodern, manipuláció

Ajánlott műrészletek:Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet III. 3133.§, IV. rész (részletek)Kierkegaard: Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám)Nietzsche: Imígyen szóla Zarathusztra. Elöljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberrőlSartre: Mi az egzisztencializmus?Heidegger: A műalkotás eredete (részlet: Van Gogh: Parasztcipők)Marx: Tézisek FeuerbachrólComte: A pozitív szellem (részletek)Schlick: A filozófia fordulata (részletek)Carnap: A metafizika kiküszöbölése (részletek)Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek)Lyotard: A posztmodern állapot (részletek)

Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása:irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások: görög drámák, romantika, realizmus, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek, Thomas Mann, egzisztencialisták, Sartre novellái és drámái, Camus regényei, Semprun: A nagy utazás, Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc,

135

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakavantgárd, Déry Tibor, József Attila, 20. századi epika, Esterházy P., Tandorimagyar nyelv: nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés, valóság és jelentéstörténelem: világvallások, keleti filozófiák, Európa 17891914, Európa és a világ a 1920.században, A kétpólusú világművészetek, építészet, festészetmatematikabiológia: Darwinfizika: Einstein, Heisenberg, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner JenőzeneAjánlott írásbeli és szóbeli témák:„Az ember az, amivé önmagát teszi.” (Sartre); A kijelentések igaz ill. hamis volta; „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”, „Nyelvem határai világom határait jelentik.” (Wittgenstein); „Miért van egyáltalán létező és nem inkább semmi?” (Heidegger); A fogyasztói társadalom, a manipuláció

3.6.4.2. Szisztematikus megközelítésmód

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakMi a filozófia? A filozófia fogalma és tárgya, eredete,

viszonya a szaktudományokhoz, a valláshoz, a művészethez és a mindennapi élethez.Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába (részletek)Fogalmak:csodálkozás (thauma), tapasztalat (empíria), kételkedés (szkepszis), logosz

Ajánlott műrészletek:Platón: Hetedik levél

1. Metafizika, ontológia

Platón, ArisztotelészA létről való gondolkodás születése, monizmus, dualizmus, pluralizmus,

Ajánlott műrészletek:Parmenidész: 8. töredékHérakleitosz: Töredékek

136

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakimmanencia és transzcendencia.Fogalmak:arkhé, logosz, metafizika, jelenség és valóság, idea, részesedés (methexisz), szubsztancia, lényeg, kauzalitás, teleológia, lét

Platón: BarlanghasonlatArisztotelész: MetafizikaImmanuel Kant: ProlegomenaMartin Heidegger: Mi a metafizika?Visszaemlékezés (anamnézisz)

2. Ismeretelmélet René Descartes, Immanuel KantSzkepszis, racionalizmus és empirizmus, transzcendentalizmus, esszencializmus és fenomenalizmus.Fogalmak:empíria, racionalizmus, empirizmus, szkepszis, kriticizmus, transzcendentális módszer, Ding an sich, a priori szintetikus ítélet

Ajánlott műrészletek:Francis Bacon: Novum OrganumRené Descartes: Értekezés a módszerrőlImmanuel Kant: A tiszta ész kritikája, ElőszóFriedrich Nietzsche: A nem morálisan felfogott igazságról és hazugságrólindukció, idolumok, igazság, dedukció

3. Tudományfilozófia

Thomas S. KuhnA tudomány fejlődése és a különböző korok tudományosságának összemérhetetlensége.Fogalmak:verifikáció, normál tudomány, anomália, paradigma, –váltás

Ajánlott műrészletek:Karl Popper: A tudományos kutatás logikájaThomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részlet)+ egy választható magyar szerző (pl. Polányi, Lakatos)falszifikáció, kummulativitás, inkommenzurabilitás

4. Etika Epiktétosz, Immanuel KantEudaimonisztikus és erényetikák, deontikus etika, etikai racionalizmus, emotivizmus, materiális és formális etikák.

Fogalmak:erény, igazságosság, szabadság, boldogság, bűn, szabad akarat, maxima, autonómia, kategorikus imperatívusz, szabadság és

Ajánlott műrészletek:Arisztotelész: Nikomakhoszi ethikaEpiktétosz: KézikönyvecskeAurelius Augustinus: Vallomások, A szabad akaratrólDavid Hume: Értekezés az emberi természetrőlImmanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája (részlet)JeanPaul Sartre: Exisztencializmus

137


mezotész, eudaimonisztikus etika, Hume villája

felelősség5. Vallásfilozófia Aurelius Augustinus, Aquinói Szent

TamásA hagyományos, metafizikus filozófiai istenkép és problémái, felbomlása, a modern filozófiai istenkép.

Fogalmak:hit és tudás, istenérv, racionalista valláskritika, személyes Isten

Ajánlott műrészletek:Aurelius Augustinus: A rendrőlAquinói Szent Tamás: Summa theologiae (részlet)Voltaire: Filozófiai ábécéSören Kierkegaard: Félelem és reszketés+ egy választható 20. századi szerző (pl. Hamvas Béla)

természetes észvallás, ugrás (Sprung), szorongás (Angst)

6. Politikai filozófia JeanJacques RousseauA politika filozófiai tematizálása, elválasztása az etika kérdéseitől, szerződéselméletek, a modern polgári szabadságfelfogás.

Fogalmak:politika, népszuverenitás, közakarat, közjó, szabadság

Ajánlott műrészletek:Niccolo Machiavelli: A fejedelemJeanJacques Rousseau: A társadalmi szerződésrőlJohn Stuart Mill: A szabadságról (részlet)+ egy választható 20. századi szerző (pl. Bibó István)

diszkrimináció

3.6.5. A továbbhaladás feltételei

Tudatosuljon a hallgatókban, hogy a filozófiai gondolkodásmód az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különbözik, ugyanakkor ötvözi azokatIsmerjék fel a filozófia integráló, szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi kultúrában. Próbáljanak hétköznapi problémákat filozófiai kérdésekként megfogalmazni. Elvárható a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra, a logikus érvelés, a tolerancia, az alternatívák számbavétele, a választás szabadságának és a szabadság korlátainak tudomásulvétele.

3.7. Művészeti ismeretek


A vizuális nevelés célja a középiskolában, hogy az iskola befejezésekor a további élet folyamán hasznosítható és szakirányba továbbfejleszthető vizuális megismerési mód, képi kommunikációs képesség, művészeti alapismeret és esztétikai szemlélet birtokába

138

juttassa a tanulókat. Tartalmas, értékes életvitelt élő, igényes környezetet létrehozó és azért felelősséget vállaló emberi magatartás kialakítása. Az esztétikai élmény, az esztétikum, a művészet mint a minőségi társadalmi lét része váljon az élet lényeges elemévé.

A tantárgy tanításának célja és feladataA hallgatók eddigi tudásának, ismereteinek az előző évfolyamokon tanult, valamint a gyakorlati életben szerzett képi kommunikációs eljárások, ábrázolási és kifejezési lehetőségek ismétlése, összerendezése és gazdagítása, kiegészítése, megszilárdítása, sokrétűbb alkalmazása a világ egységének megismerésére a képi és fogalmi elvonatkoztatás összekapcsolásával. A vizuális nevelés sajátos, az érzelmiértelmi egységet megteremtő eszközeivel a személyiség formálása, a világkép kiteljesedésének segítése, valamint a képi gondolkodás, az analízis és az alkotó képzelet fejlesztése a forma, a szerkezet, az anyag, és a funkció összefüggéseinek vizsgálatával és a problémamegoldó, innovatív gondolkodás kialakítása. Az alkotó képesség egyéni adottságokhoz igazodó kibontakoztatása és az elektronikus képfeldolgozó eszközök vizuális kommunikációban betöltött szerepének megismerése, ezen eszközök kínálta információk tartalmának kritikus befogadásához szükséges vizuális alapok kialakítása. A tömegkommunikáció vizuális műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, rendszeres tárlat, múzeumlátogatás igényének kialakítása,

A megfelelő tanulási módszerek szorgalmazásával a megismerésben egyre növekvő szerep biztosítása az önálló tevékenység formáknak: a könyvtár, informatika korszerű eszközeinek alkalmazásában is. A szakképzésben és a felsőoktatásban az általánosan és speciálisan szükséges alapképességek megerősítése.


Az egyéni kifejezési és közlési célok elérésében, feladatok megoldásában az alapvető látásmódbeli eljárások és technikák ismerete, és mind önállóbb használata. A vizuális kommunikáció, az újabb médiumok sajátos közlésformáinak ismerete, az összetettebb vizuális információk és a konvenciókon alapuló ábrázolásmódok értelmező felhasználásában való jártasság. Képesség a látvány minél sokrétűbb megfigyelésére, lényegének megragadására, a formai jellegzetességek, a belső szerkezet, anyag és funkció összefüggéseinek értelmező ábrázolásával és vízióasszociatív hasznosításával. Elvont gondolatok, érzelmek kifejező megjelenítésének képessége két dimenzióban. A képzőművészet nagyobb korszakainak, a főbb műfajoknak, kompozíciós rendszereknek és technikáknak ismerete, legkiemelkedőbb alkotások felismerése, alkotók megnevezése. Tájékozottság a művészeti ágak, és műfajok formanyelvében a magyar és az egyetemes és művészettörténet néhány példája nyomán. helyzetfelismerő, tervező, kivitelező és vizuális ítélőképesség kialakulása, képesség tárgyi és média világunk kritikus szemlélésére, környezetalakító magatartásra. Ismeretszerzés képessége a köznapi, műszakitechnikai és a tudományos vizuális közlésekkel, valamint a művészeti kifejezésmóddal



A vizuális nyelv alapelemeinek felismerése, felidézése, bővítése új elemekkel, rendszerezése, alkotó használata adott feladatokban. Műfaj, téma által meghatározott alapvető műelemző szempontok megismerése, alkalmazása az alkotások, az alkotófolyamat megértésére. Az ábrázolási konvenciók áttekintése, ismeretek rendszerezése, gyakorló alkalmazása. A vizuális kommunikáció funkciói, megjelenítési

139

formáinak felismerése, értelmezése, alkalmazása. A mindennapi életben hasznosítható tervezési folyamat alapjainak megismerése, egyszerű tervezési feladat megoldása. Ismert technikák felidézése, újabbakkal bővítve, feladatnak, témának megfelelő kiválasztása, használata


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakVizuális nyelv Ábrázolás és kifejezés technikák: a

vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük műalkotásokban, vizuális információkban, természeti és ember alkotta formákon

A vizuális nyelvi elemek összefüggései műalkotásokban, vizuális információkban, tárgyakbanA tervezőgrafika formanyelveA tárgyi világ formanyelvi elemei, tartalom, forma, funkció kapcsolata

Vizuális Kommunikáció Elméletigényű Gyakorlat

Ábrázolás és felhívás (tájékoztatás): térbeliségre vonatkozó korábbi tapasztalatok, megfigyelések, ismeretek rendszerezése, gyakorló alkalmazása Egyszerű térformák síkban maradó és teret érzékeltető helyzetének megjelenítése az ábrázoló geometria rendszerében (Monge vetület, egyméretű, kétméretű és Kavalier axonometria) szabadkézi (felvételi) vázlat és szerkesztés alkalmazása műszaki jellegű ábrák készítésénélÉrtelmező rajzok szabadkézi vázlattal / szerkezeti és működési rajzok /Rekonstrukció Monge vetület alapjánKülönböző információk tartalmának képi rögzítése: elvont fogalmak, mennyiségek, viszonyrendszerek és összefüggések vizuális megjelenítése (magyarázó közlő rajz, embléma, plakát, névjegy, meghívó, monogram, mátrix, diagram, kartogram, grafikon, piktogram)

Modellértelmezés tanulmánnyal és analízissel: a forma, a szerkezet, az anyag és funkció feltárása Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg együttes megjelenésével (p. névjegy, meghívó)A médiumok képi világának értelmezése, az ismeretszerzés közvetett formái (fotó, újság, könyvtár, CD, internet)Az óegyiptomi legjellemzőbb felületek törvénye és a Monge geometria kapcsolata, Építmények alaprajzi metszeteiA műszaki rajz vetületeinek ábrázolási szempontjaiAxonometriai értelmezések: merőleges csonkolások (kockák és hasábok) a ferde irány megjelenésea kör axonometrikus képe (henger, kúp és gömb) Testek származtatása, modellezése: hálózatokGeometrikus testekre visszavezethető természet és ember alkotta formák

140

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakEgy megadott könyv néhány illusztrációjának(táblázat, képlet, vonalas ábra, grafikon, kép, rajz) megtervezése, elkészítésevagy,adott felfogású, méretű színes hetilap címoldalának tervezése, kivitelezése vakszöveg és válogatott illusztráció felhasználásával, rajzolt, és/vagy elektronikus úton

Elmélet Egy (izometrikus) és kétméretű (dimetrikus), a Kavalier axonometria jellegű ábrázolások jelentkezése az ókorban (pompeji és herculáneumi ún. architekturális stílus) és a középkorban (Képes Krónika).A köznapi és műszaki vizuális közlések sajátosságai, a fogalmi viszonyrendszereket, struktúrákat közlő ábrák helye és szerepe a vizuális kommunikációban Színtapasztalatok, színismeretek áttekintése: a színkör és a színgömbSzínrendszerek a műszakitechnikai és köznapi közlésekbenA színdinamika szerepe az exteriőrök és enteriőrök kialakításában

A vizuális észlelés fiziológiai (élettani) alapjai, a tér eszméjén alapuló axonometria a racionalitás, a végtelen nézőpont és az objektivitás jegyébenEgyezményes jelek a közlésben A forma, szerkezet, anyag, funkció összefüggése a természetben és mesterséges környezetben (arányrend, lépték, modul, szimmetria, aranymetszés) A színek tulajdonságai, jelszerepük, alkalmazási lehetőségeik a köznapi vizuális kommunikációbanTudományos vizuális közlések sajátosságai, a tervezőgrafika funkciója, műfajaiA vizuális kommunikáció fogalma, műfajai A tömegkommunikáció vizuális és audiovizuális eszközei, műfaji sajátosságaiA mozgóképi kifejezés jellegzetességei

Képzőművészet elméletigényű gyakorlat

Irodalmi, zenei élmény szubjektív megjelenítése fotómontázzsal és kollázzsal

Érzéki szemlélet lelkiségi beleélés képzetekkelÉrzelem, lelkiállapot kifejezése egyénileg választott kifejezőeszközzelÁbrázolás és alkotás a

141

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakművészi ábrázolás

elmélet Képzőművészeti ágak (építészet, festészet, szobrászat) főbb jellemzői(Mű)elemző művészettörténetMűfaj, téma által meghatározott alapvető műelemző szempontok, eljárások a műalkotások tartalmi, formai, feltárására (építészet, grafika, festészet, szobrászat)Festészet jellemző kifejezési eszközei, megjelenésük különböző korszakokban, festészeti korszakok jellemző kompozíciós megoldásai (vízszintes, soros, szimmetrikus, aszimmetrikus, háromszög, térháromszög, átlós, képkivágás), és a kiemelés eszközei (kontúr, arány, fény, szín, ritmus kontraszt) Szobrászat a formaviszonylatok művészete jellemző kifejezési eszközei (tömeg, forma, felület anyag), megjelenésük különböző korokbanVizuális művészeti élmények szóbeli kifejezése

Iparművészeti műfajok, főbb jellemzőiKözeli múzeum gyűjteményének áttekintése, időszaki kiállítás anyagának megismeréseHazánk legjelentősebb múzeumai, gyűjteményei (Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum, Nemzeti Múzeum)Műalkotások tartalmi értéke, üzenete, stílusuk.A festészet mint a színviszonylatok művészete lokális színek és tónusfokozatok reflexszínek, hidegmeleg és komplementer kontrasztok mennyiségi és minőségi viszonylatokReprodukció és produkcióAlapvető szobrászati eljárások: hozzáadó és elvevő

Tárgy és környezetkultúra Elméletigényű Gyakorlat

Arculattervezés a belsőépítészetbenAdott feltételeknek (családnak) megfelelő lakótér tervezése méretarányokkal, léptékeinek és mozgásterének rajzi elemzése (tervrajz)

A belső tér berendezési tervrajza, a színek térhatásának pszichológiájaTárgykultúra a lakásbanSzámítógépes tervezőprogram alkalmazása

Elmélet Tervrajzok olvasása, értelmezése, méretarányok

Tárgyak esztétikai és használati szempontjai. A tervező alkotó folyamat meneteAz ipari formatervezés, a designAz ergonómia fogalma Ökonómia (gazdaságosság, ésszerség) a lakótérben mint esztétikai érték az emberi környezetben

3.7.3.3. A továbbhaladás feltétele

A vizuális nyelv megismert alapelemeinek, valamint sík és térábrázolási módok egyegy konkrét feladathoz kötött alkalmazása. A képzőművészeti ágak főbb jellemzőinek

142

ismerete, műfaj, téma által meghatározott műelemző szempontok alkalmazása adott feladatokban. Különböző, köznapi információk vizuális megjelenítésének olvasása, értelmezése, nem vizuális információk tartalmának képi megjelenítő képessége. Tervezőfolyamat lépéseinek gyakorlati végig vitele.



A vizuális nyelv alkalmazási lehetőségeinek felismerése, értelmezése és gyakorló használata a köznapi, műszaki technikai, tudományos és a művészeti vizuális kommunikációban. Szóbeli és vizuális műelemző módok minél önállóbb, alkotó alkalmazása a műalkotás és a kor közötti kapcsolat feltárására. A mindennapi életben is használatos ábrázolási konvenciók összefüggésének megértése, gyakorlati alkalmazása.

Vizuális nyelvVizuális nyelvi közlésmódok ábrázoló, kifejező, felhívó, tájékoztató, jellegének ismerete, rendszerezése, a vizuális nyelvi elemek közlő jelentéstani, funkcionális és díszítő szerepe, jellegzetes kompozíciós megoldások síkon és térben, az ábrázolási konvenciók /Monge vetület, Kavalier axonometria / alapjai és azok szerepe a képi közlő nyelvben.

Vizuális kommunikációKöznapi, műszaki-technikai, tudományos és művészeti vizuális kommunikáció fogalma, képi közléseik alapvető szabályai, ábrázolás és felhívás (tájékoztatás) módok, a gyakorlati élethez kötődő egyszerű magyarázó közlő rajzok (szerkezeti és funkciórajz, valamint mennyiségek és viszonyok szemléltetése, olvasása, értelmezése, készítése, tudományos közlések képi formáinak megértése tankönyvekben, Monge vetület és egyméretű axonometria alkalmazása egyszerű műszaki jellegű feladatokban, a fotó és a reklám hatásrendszere

KépzőművészetKépzőművészeti ágak főbb jellemzői, a műalkotás elemzés néhány módszere (szóbeli és vizuális) az alkotások tartalmi, formai feltárására kifejezésformák. Festészetre, szobrászatra jellemző kifejezési eszközök, megjelenésük különböző korszakokban (a szobrászat a plasztikai szemlélet változásainak tükrében).

Tárgy és környezetkultúraA tárgy formája és rendeltetése közötti összefüggés felismerése, a tárgyak közvetítette információk leolvasása és értelmezése, középületek tájékoztató jellegű vizuális információinak megértése

TechnikákAlapvető képző és iparművészeti technikák felismerése, néhány technika gyakorlati kipróbálása, alapvető szerkesztő eszközök ismerete, alkalmazásuk egyszerű feladatokban



Vizuális nyelv Ábrázolás és kifejezés, technikák: a formanyelv felismerése és elemzése művészeti ágakban, műfajokbanÁbrázolás és tájékoztatás módjai köznapi, tudományos információkban

A formanyelv alkalmazása az alkotótevékenység során Formaadás a reklámbanA színek viselkedése a megvilágítás módozataiban

143


A funkció és a jelentés kapcsolata a téralakításban

A térhatás változatai a fény és árnyék eloszlásának függvényében (ellen, tele, surló fény) A színek alkalmazása: szín és funkció (információs, figyelemfelkeltő, esztétikai, élettani, kompenzáló szerep) A fotó és film képalkotó elemei és képzőművészeti kapcsolatai

Vizuális kommunikáció Elméletigényű gyakorlat

Az ábrázolási konvenciók, a tapasztalati távlattan és a szerkesztő perspektíva alkalmazása egyszerű térformák térbeli helyzetének megjelenítésére (centrális kollineáció)

A tér illúzióján alapuló távlattan a centrális nézőpont és a szubjektivitás jegyében.Távolságok és méretek arányos csökkentése átlós módszerrelTérábrázolási konvenciók elsajátítása és túlhaladási kísérletei, optikai csalódások. Feladatok a fordított és az anamorfotikus perspektíva alkalmazásávalA médiumok képi világának szóbeli elemzéseTestek és testcsoportok rekonstrukciója tapasztalati távlattannal Monge vetületek alapján

gyakorlat A köznapi életben használatos ábrázolási konvenciók rendszere, összefüggései (Monge vetület, axonometria és perspektíva)Tapasztalati távlattan és szerkesztő perspektíva (nézőpont, alapsík, perspektív képsík, alapvonal, horizontsík, horizontvonal, főpont, távpont, iránypontok)

A perspektíva nézőpontjainak sajátos formái madár és békaperspektíva, természetes nézőpont, fordított és kitágított perspektíva. A leképező és a kifejező ábrázolás különbsége. Az írás szerepe a kommunikáció fejlődésében.A mozgóképi ábrázolások fontosabb eszközei (fotó és film képalkotó rendszere).A vizuális kommunikáció hatásrendszere

144


(információ, reklám) Képzőművészet Elméletigényű gyakorlat

Kifejezés: gyakorlati műelemzés rajzos kompozíciós vázlat készítéseMozgás, folyamat ábrázolása képek, fotók felhasználásával vagy rajzzal

Önálló műelemzés Látvány leképező megjelenítése, képi átírása síkra(szín, forma redukció) Ábrázolási konvenciók alkalmazása a kifejezés, gondolatközlés, kompozíció eszközekéntA megtanult ábrázolásmódok túlhaladási kísérlete, ábrázolási újítások

elmélet Festészet: a jelzésszerűen redukált ábrázolásmódtól a látványszerű ábrázolásmódon át az egyre áttettebb ábrázolásmód felé (a lényeges csomópontok kiemelésével) Transzpozíció síkon Kompozíciós megoldások a műalkotásokbanA térábrázolás módja és az adott kor világképe és világnézete közötti összefüggésA térviszonylatok művészete:az építészet fejlődésének áttekintése a téralakítás és a térlefedés jelentősebb módozatai alapján (forma, szerkezet, anyag, funkció)

Képzőművészeti technikák csoportosítása, rendszere,A kortárs művészet Fordított perspektíva a festészetben, kitágított perspektíva (anamorfózis) megjelenése a festészetben, fotó és filmművészetbenA különböző nézési síkvetületi irányokat egy képben egyesítő tárgyias ábrázolásmód (óegyiptomi és analitikus kubizmus)Több, a tér eszméjét és a tér illúzióját keverő nézőpontú ábrázolások (pl. Giotto padovai freskóin)Belső, szubjektív téridő ábrázolások (pl. szürrealisták)Tárgy nélküli kifejezésmódok, organikus és geometriai absztrakciók (képarchitektúrák) Főbb építészeti stílusok megkülönböztetése jellegzetes térszervezési eljárások (alaprajzi elrendezés, építészeti szerkezet, homlokzattagolás) alapjánA vizuális művészetek kibővült rendszere, a művészeti ágak, műfajok elmosódása, egymásra

145


hatása.A média szerepe a művészetben, jellemző kifejezési eszközeikA fotó, a film és a videó művészet műfaji sajátosságai a képzőművészet párhuzamában.

Tárgy és környezetkultúra elméletigényű gyakorlat

Belső tér tervezése nézetrajzban axonometrikus rendszerben, vagy perspektív képpel, rajz, képek és fotók felhasználásával

Belső tér berendezési tervrajza, színviszonylatok a színek térhatásának felhasználása a lakberendezésbenSzámítógépes program felhasználása az adott tervezéshez

elmélet Belső tér kialakításának és átalakításának legfontosabb szempontjai, technikai lehetőségei.A tervező folyamat lépései

Belsőépítészet, lakberendezés szerepe az esztétikus emberi környezet kialakításábanAz ipari formatervezés a design lényege A giccs fogalma Az organikus és humanizált (épített) környezet különbözősége, hatása az emberre


Az eddig megtanult vizuális nyelv értő alkalmazása a mindennapi életben, a megismerésben, és a vizuális kommunikációban. A vizuális megjelenítő és kifejezőeszközök tartalomhordozó szerepének és érzelmi hatásának felismerése képi információkban, műalkotásokban, tárgyakon. Képesség a művészeti ágak jellegzetességeinek, műfaji sajátosságainak feltárására, az elsajátított műelemző módszerek önálló használatára. Kiemelkedő alkotók és műveik ismerete. Tervező folyamat alapvető lépéseinek ismerete, betartása. Tájékozottság az elektronikus képfeldolgozó eszközök vizuális kommunikációban betöltött szerepéről, ezen eszközök kínálta információk kritikus befogadásának képessége. Ismerje és alkalmazni is tudja az ismeretszerzés közvetett forrásait. (könyvtár, CD-Rom, internet)


TevékenységformákMűvészettörténet mint tudomány elhelyezése a tudományok rendszerében. Műelemző módok tudatosítása. A folytonosság, a változás a különbözőség, az összefüggések feltárása az egyes művészettörténeti korok között, a domináns művészeti ág korstílusonkénti kiemelésével.

146

Vizuális nyelvA vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük műalkotásokban, vizuális információkban, tárgyakban, a formanyelv felismerése és elemzése művészeti ágakban, műfajokban.

Vizuális kommunikációA vizuális kommunikáció fogalma: képi közlésmódok, struktúrák, a mindennapi életben alkalmazandó ábrázolásmódok és felhívó jellegű képi tartalmak megértése, alkalmazása.

Képzőművészet műalkotás elemzésKépzőművészeti ágak, műfajok főbb jellemzői, a művészettörténet kulcsműveinek egismerése alapvető műelemző szempontok, eljárások alkalmazásával. Az építészet fejlődésének áttekintése a téralakítás és a térlefedés módozatai szerint. Festészet a jelzésszerűen redukált ábrázolásmódtól a látványszerű ábrázoláson át a szelekción és redukción át az elvonatkoztató ábrázolás és kifejezésmód felé a színlényeg kiemelésével, festészeti korszakok jellemző kompozíciós megoldásai, a művészi kiemelés eszközei, a térábrázolás módja és az adott kor világnézete és világképe közötti összefüggés. A szobrászatra jellemző kifejezési eszközök megjelenése különböző korokban. Tárgykultúra: tervezőfolyamat alapvető lépéseinek ismerete


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakMűvészettörténet mint tudomány

Társtudományok, határterületek, segédtudományok

A művészettörténet írás kialakulásaMűvészeti gyűjtemények keletkezése, múzeumok alapítása

A műalkotás megközelítésének néhány módja Műfajnak, témának megfelelő műelemző szempontok

Attributálás, attribució, ikonográfia, ikonológia

Ikonográfiai elemzésekA leírástól az ítéletig, a műélvezéstől (intuíció)a műértelmezésig (tartalom, külső és belső forma)

A stílus Stílus és kor Korstílus, stílusirányzat, egyéni stílus Az adott művészettörténeti korstílus, stílusirányzat történelmi háttere, műalkotás és kor összefüggése

A művészet kezdetei

Őskori művészet Törzsi művészet, atavizmus, ősi edénytípusok és továbbélésük a tárgyi népművészetben

Ókor művészete

Óegyiptom, Mezopotámia, görög, római művészet: szakrális és profán építmények festészet, szobrászat

Prekolumbián művészetKeleti művészet (India, Kína, Japán)

Ókeresztény művészetBizánc művészete

Katakombák és bazilikák hosszanti térCentrális térszervezés

A mozaikrakás technikája, csúcsműveiOrtodox, iszlám művészet

Népvándorlás kora A honfoglaló magyar nép művészete A megismert motívumok

147

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakGriffesindás nemzetség Tarsolylemez plasztikák

továbbélése a tárgyalkotó népművészetben

Romantika Egyetemes: lombardiai, német és franciaMagyar: esztergomi és pécsi kőfaragó műhelynemzetségfői templomok

Karoling kori és Ottó kori művészet

Egyházi és világi művészet Az offerek és a mézesbábok szakrális tartalmai

Ikonográfiai program a freskófestészetben és a kőfaragásban

Gótika művészete Egyetemes és magyar gótikus művészet(francia, angol, német és magyar)egyházi: katedrálisok és királyi kápolnák, üvegablakok, szárnyas oltárokvilági: várak, városházak,

A gótika korának teológiai háttere

Reneszánsz művészet

A reneszánsz kezdete(Itália, Németalföld)Az érett reneszánsz Itáliában és NémetalföldönA magyar reneszánsz

Az egyéni stílus jelentkezése. A reneszánsz kimagasló alkotói.A reneszánsz perspektíva.A manierizmus Itáliában, Franciaországban, Spanyolországban

Őskor, ókor, középkor és a reneszánsz művészetének rendszerező áttekintése

A szűkebb és tágabb lakóhely művészeti, műemléki értékeinek számbavétele, elhelyezése az egyetemes művészettörténetben

Változások, fordulópontok, műfajok, korstílus születése, prototípusok és rákövetkezések, a képzőművészet ágainak kialakulása


A tantárgyi tartalmak elemi szintű ismerete.



A vizuális kommunikáció fogalma, alkalmazása a mindennapi életben. A vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük műalkotásokban, vizuális információkban, tárgyakban a formanyelv felismerése és elemzése művészeti ágakban, műfajokban. Képzőművészeti ágak (építészet, festészet, szobrászat), műfajok főbb jellemzői, műfaj, téma által meghatározott alapvető műelemző szempontok, eljárások ismerete. Az építészet fejlődésének lényeges állomásai a téralakítás és a térlefedés alapján az őskortól a reneszánszig. Festészet a jelzésszerűen redukált ábrázolásmódtól a látszati ábrázolásig, az őskortól a reneszánszig. az egyre áttettebb ábrázolásmód felé. A festészeti korszakok jellemző kompozíciós megoldásai, a művészi kiemelés eszközei, a térábrázolás módja és az adott kor világszemlélete közötti összefüggés (az őskortól a reneszánszig). A szobrászatra jellemző kifejezési eszközök megjelenése a kezdettől a reneszánsszal bezárólag. Őskor, ókor, ókeresztény, Bizánc, román, gótika reneszánsz művészet lényeges vonásai egyegy mű alapján.

148


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakAz adott művészettörténeti korstílus, stílusirányzat történelmi háttere, műalkotás és kor összefüggése.

Barokk művészet Olasz, francia, németalföld, spanyol,magyar egyházi és világ (realisztikus) programok

Klasszicizmus Ókori előképek, párhuzamokFrancia klasszicizmusA magyar művészet kibontakozása

Orosz, német klasszicizmusCanova és Ferenczy István pályaképe

Romantika Európai és magyar narratív, történelmi festészet, egzotikus tájképek, a középkor építészeti hatásai,nemzeti romantika

A meghatározó irodalmi és filozófiai párhuzamok

A 19.szd.i realizmus, a kritikai realizmus

A környezet és az ember megváltozott arányrendje: a cselekvő ember, sorsközösség az elesettekkel

Goya mint előkép

A századelő izmusai ImpresszionizmusPoszt-impresszionizmus

Festők küldetéstudata és a társadalom menekültje.A modern művészet születéseSzínfestészet

Monet és Szinyei Merse Pál pályaképeRodin mint antiszobrász

A századforduló művészete

Szimbolizmus, szecesszióA szecesszió nőtípusai, építményei és tárgyai

A plakát műfajának megszületése

A XX. század művészetének főbb törekvései XX. század első felének irányzataiMűvészet a két világháború között

Fauvizmus, kubizmus, futurizmus expresszionizmus, organikus és geometriai absztrakcióGeometrikus absztrakció konstruktivizmus, és dadaizmus SzürrealizmusOrganikus és funkcionalista építészet

Gauguin mint előkép és MatisseCezanne és PicassoPlasztikus, analitikus és szintetikus kubizmusA kubista kollázs és a szürrealista montázsA Bauhaus és Moholy Nagy László

Művészet a második világháború után

Pop art és rokon jelenségei, az opart

Tudományos technicista és szigorú irányzatok

Kortárs művészet A kortárs művészet mint korunk üzenethordozója: a land art, a térinstalláció, és a videó installáció fogalma

Az aktuális probléma párhuzamai a klasszikus és a kortárs művészet, a környezet és a modern vizuális média példáiban.

Az európai művészettörténet rendszerező összegző áttekintése a lényeges pontok Hangsúlyozásával

A szűkebb és tágabb lakóhelyünk művészeti, műemléki értékei. A Nemzeti Galéria, a Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum kincsei a tanultak párhuzamában

A művészettörténet egyes nagy korszakait jellemző, tartalmi és formai lényeges vonások ismerete

Népművészet A népviseletet meghatározó földrajzi, történelmi, társadalmi tényezők.

Hazánk főbb viselettípusai és kapcsoltuk az ún.

149

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakNagyművészeti ábrázolásokkal és kifejezésekkel, korstílusokkal

3.7.6.3. A továbblépés feltétele

A tantárgyi tartalmak elemi szintű ismerete.

3.8. Német nyelv

3.8.1. A kezdő-felzárkóztató csoport (9-10. évfolyam) szakdidaktikai leírása

3.8.1.1. Célok és feladatok

A tanterv figyelembe veszi, hogy a fiatal felnőttek oktatásának módszerei eltérnek a nappali általános iskolás korosztályban alkalmazott módszerektől. Érdemes fokozottan támaszkodni a tanulók eddigi tapasztalataira, élményanyagára és gyakorlati ismereteire.

A 9. és 10. osztály számára készült tanterv lehetővé teszi a tanulóknak, hogy a 1o. osztály után folytassák középiskolai tanulmányaikat és felkészüljenek a német nyelvi érettségire. Javasoljuk, hogy ez a csoport a törzsanyagon kívül a kiegészítő anyagot is végezze el és a lexika bővítését illetve a tanultak automatizálását szolgáló újságokkal, tévéműsorokkal, multimédiás kiegészítő taneszközökkel is többet foglalkozzék.

3.8.1.2. Fejlesztési követelmények és tevékenységi formák

Kapcsolatteremtés szóban és írásban, részvétel párbeszédben, szerepjátékban és beszélgetésben továbbá tollbemondás utáni írás. Kérdésszerkesztés és válaszadás, dialógus szerkesztése, valamint emberek, tárgyak leírása. Események elbeszélése vélemény és érzelemnyilvánítással, utasítások, tanácsok adása, képek és szövegek rendezése, képleírás. Hallott és olvasott szövegek információinak kiszűrése, rendezése, mondat-kiegészítés, mondat-transzformáció a taneszközökben szereplő feladatok megoldása. A tanult témákból írásbeli összefoglaló készítése, szöveg-összefoglalás anyanyelven, szövegalkotás kérdések, vezérszavak, vázlat alapján. Kétnyelvű szótár használata. 80 100 szavas szöveg anyanyelvre fordítása szótár segítségével, a tanult témák önálló kiegészítése egyéni tapasztalatok alapján. Ismert témákhoz önálló szógyűjtés, önálló szótárhasználat egyéni preferenciák alapján. Önálló feladatmegoldás hangkazetta segítségével, német idegennyelv-oktatáshoz készült újságok olvasása. Nyelvtanuló CDROM használata, német tévéműsorok irányított feldolgozása. Programozott automatizáló gyakorlatok önálló elvégzése, a nyelvtanulási technikák önálló alkalmazása.


Tartalmak Választható tartalmakSzemélyi adatok, család, barátok Tágabb rokonság, szomszédoknapirend, otthoni teendők Családi munkamegosztástanulás, iskola Az idegen nyelvek tanulásamunka, munkahely Munkakörülményeklakás, lakóhely, falu, város Helyi nevezetességek, látnivalókháztartási eszközök, szórakoztató elektronika, számítógép

Környezetvédelem

150

természet: növények, háziállatokidőjárás, évszakok, öltözködés Időjárásjelentésaz emberi test, egészség, betegség Sérülések, orvosétkezések, étterem Magyar és német étkezési szokásoksport, egészséges életmód Sportágak, olimpiavásárlás, ajándékozás, ünnepek kis üzletek, bevásárlóközpontokvárosi közlekedés, utazás külföldi utazásSzolgáltatás: telefon, benzinkút posta, bank, fodrász, tisztító, javításokPályaudvarszabadidő, szabadság eltöltése, tévé színház, olvasás, hobbiMagyarország a német nyelvű országok

3.8.1.4. Kommunikációs szándékok

üdvözlés, ismerkedés;információ kérés és adás; nem értés kifejezése és visszakérdezés; tanács, kérés, javaslat, utasítás; meghívás, kínálás, jókívánság, köszönet és ezekre reagálás; bocsánatkérés és erre reagálás; dicséret, elismerés, kritika; tudás és nem tudás kifejezése; tetszés és nem tetszés kifejezése; sajnálkozás, csodálkozás, bosszúság kifejezése; elégedettség és elégedetlenség kifejezése; egyetértés és egyet nem értés kifejezése; lehetőség, bizonytalanság, bizonyosság, szükségesség kifejezése; szándék, terv kifejezése

3.8.1.5. Fogalomkörök, nyelvtan

a főnév neme, száma, ragozása; személyes, birtokos, visszaható névmás; a legfontosabb kérdő névmások, a "man" névmás; a melléknév ragozása, fokozása, hasonlító szerkezet; tőszámnevek és sorszámnevek; az ige jelenidő, Perfekt, Präteritum, egyszerű jövő idő; felszólító mód; a módbeli segédigék jelen és Präteritum alakja, "ich möchte"; a feltételes jelen idő összetett képzése; siches igék; igekötős igék; személytelen igék; az elöljárók tárgy és részes esettel: um, bis, ohne, über, ; bei. mit, nach. von, zu; in, an, auf, neben, über, unter, vor, hinter, zwischen; határozószók; mellérendelő kötőszók; az egyszerű és összetett mondatok szórendi típusai; alárendelő kötőszók: daß, ob, wenn, als, weil; alárendelt összetett mondatok


A tantárgyi alaptartalmak elsajátítása a négy nyelvi alapkészség megfogalmazott szintjén:

Hallott szöveg értése (a továbbiakban szövegen az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg értendő)A tanuló köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket megért, azokra megfelelően reagál; a hallott kb. 100120 szavas szöveg lényegét és specifikus információit megérti; a köznyelvi szöveg ismeretlen elemeit ismeretei segítségével kikövetkezteti; a szöveg lényegét anyanyelvén összefoglalja; köznyelvi párbeszéd, beszélgetés lényegét megérti.

BeszédA tanuló képes kommunikációs kapcsolatot létesíteni, fenntartani, befejezni; ismert, illetve ismeretei alapján kikövetkeztethető nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre anyanyelvi beszélő számára érthetően válaszol; köznapi témákról párbeszédet kezdeményez, azokat fenntartja és befejezi; köznapi témákról folytatott beszélgetésekben véleményét megfogalmazza; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban beszél, eseményeket elmesél, információt ad és leírást hoz létre; hallott

151

szöveg lényegét – kérdések, vezérszavak, vázlat alapján összefoglalja; olvasott szöveg lényegét kérdések, vezérszavak, vázlat alapján – összefoglalja.

Olvasott szöveg értéseA tanuló 100120 szavas köznyelvi szöveget az anyanyelvi beszélő számára érthetően elolvas; a köznyelvi szöveg néhány ismeretlen elemét kikövetkezteti, a szöveg lényeges elemeit és specifikus információit megérti, tartalmát anyanyelvén összefüggően visszaadja; kb. 100 szavas köznyelvi szöveget kétnyelvű szótár segítségével anyanyelvére lefordít.

ÍrásA tanuló ismert elemekből álló szöveget tollbamondás alapján helyesen leír; a taneszközökben szereplő írásbeli feladatokat megoldja; kb. 80 szavas, strukturált szövegfajtákat leírás, információ, beszámoló, baráti levél stb. – hoz létre.

Szókincs: kb. 900 lexikai egység.

3.8.2. A haladó csoport (9-12. évfolyam) szakdidaktikai leírása


A haladó német tantervnek viszonylag hosszú szintrehozó és rendszerező szakasszal kell kezdődni. A tanulócsoport ismeretében a tanárok ezt a szakaszt lerövidíthetik vagy megnyújthatják. Fontos, hogy a szintrehozás során a magyartanárral együttműködve anyanyelvi ismereteiket is rendszerezzék. Minthogy a 10. évfolyam végi szint mind a kezdő, mind a haladó tanterv szerint tanulóknak azonos, a haladó tanterv második szakasza megegyezik a kezdő tanterv végére előírtakkal. Így a haladók számára külön tanterv értelemszerűen csak a szintrehozó szakaszhoz készült. Az érettségi követelmények szabják meg a 12. év végére elérendő szintet.

3.8.2.2. Fejlesztési követelmények, témakörök, a továbbhaladás feltételei a szintre hozó szakaszban

Fejlesztési követelmények és tevékenységformákKapcsolatteremtés szóban és írásban, kérdésszerkesztés és válaszadás, részvétel párbeszédben, beszélgetésben és szerepjátékban. Kérés, utasítások adása, ezekre reagálás, vélemény és érzelmek kifejezése, emberek, események, tárgyak rövid leírása. Képleírás, képek és szövegek összerendezése, tollbamondás utáni írás, mondat-kiegészítés, mondat-transzformáció. A helyes megoldások kiválasztása, hallott és olvasott szöveg fontos információinak kiszűrése, rendszerezése, a taneszközökben szereplő feladatok megoldása. Kétnyelvű szótár használata, a nyelvtanulási technikák irányított alkalmazása,

TémakörökSzemélyek, családlakás, lakberendezésaz emberi test, öltözködésIdőjárás, évszakokÉtkezések, étteremNapirend, otthoni teendőkmunka, munkahelyiskola, órarendEgészség, betegség, orvosnál

152

Szabadidő, szórakozásKözlekedés, pályaudvarváros, falu, nevezetességekVásárlás, szolgáltatások (telefon, javítások)

Kommunikációs szándékoküdvözlés, ismerkedés; információ kérése és adása; nem értés kifejezése és visszakérdezés; kérés, javaslat, utasítás; meghívás, jókívánság és ezekre reagálás; tetszés és nem tetszés kifejezése; kívánság, szándék, igény kifejezése; köszönet és erre reagálás; bocsánatkérés és erre reagálás; tudás és nem tudás kifejezése; képesség, lehetőség és szükségesség kifejezése

Nyelvi fogalomkörökhatározott, határozatlan és határozatlan tagadó névelő; a főnév neme, száma, ragozása; személyes és birtokos névmások, kérdő névmások; a melléknév fokozása, a hasonlító szerkezet; tőszámnevek; az ige jelen idő és Perfekt; felszólító mód; igekötős igék; személytelen igék; a módbeli segédigék jelen ideje; elöljárók; mellérendelő kötőszók; az egyszerű mondat szórendi típusai; a mellérendelt összetett mondat

A továbbhaladás feltételeia tantárgyi tartalom ismerete a négy alapkészség megfogalmazott szintjén:

Hallott szöveg értéseA tanuló: köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott kérést, utasítást, kérdést megért, azokra megfelelően reagál; köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott 68 soros összefüggő szöveg lényegét megérti, legfontosabb információit kiszűri és anyanyelvén összefoglalja.

BeszédA tanuló néhány összefüggő mondatban a tanult témákról beszámol, azokat saját tapasztalataival kiegészíti; a tanult témákról párbeszédet illetve beszélgetést kezdeményez, azt fenntartja és befejezi; néhány összefüggő mondatban eseményeket beszél el, információt ad, leírást hoz létre; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét kérdések, képek, vezérszavak, vázlat alapján röviden összefoglalja.

Olvasott szöveg értéseA tanuló 80 – 100 szavas szöveget anyanyelvűek számára érthető kiejtéssel folyamatosan elolvas; 80 – 100 szavas szöveg lényegét megérti, információit kérdések, szövegrendezési feladatok segítségével kiszűri, tartalmát anyanyelvén röviden összefoglalja; néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordít.

ÍrásA tanuló néhány mondatos szöveget diktálás után helyesen leír; a taneszközökben szereplő írásbeli feladatokat megoldja; a tanult nyelvi eszközökkel kérdéseket írásban megfogalmaz, ilyen kérdésekre írásban válaszol; a tanult témakörökben, ismert nyelvi eszközökkel néhány mondatos közlést megfogalmaz és leír; néhány mondatos üzenetet, üdvözletet, jókívánságot strukturáltan leír.

153

3.8.2.3. Fejlesztési követelmények, témakörök, a továbbhaladás feltételei a haladó szakaszban (11-12. évfolyam)

Fejlesztési követelmények és tevékenységi formákMint az eddigi évfolyamokon + önálló szó és információgyűjtés a különböző témakörökhöz; beszámoló készítése szóban és írásban a preferált témakörökben; a kétnyelvű kéziszótár önálló használata; a szótárhasználattal kapcsolatos feladatok és gyakorlatok végzése; német nyelvű szövegalkotás szótár segítségével; szövegalkotás vezérszavak, vázlat alapján; történetek folytatása, kiegészítése, befejezése; magánlevél írása; önéletrajz írása; irányított fogalmazás a mindennapi élet tárgyköreiben; házi olvasmány (újságcikk) irányított feldolgozása; nyelvoktató CDROM önálló használata; nyelvoktató hangkazettákhoz kapcsolódó gyakorlatok önálló elvégzése, egyszerű nyelvezetű német tévéműsorok megtekintése.

TémakörökTartalmak Választható tartalmakEmber és társadalom Idegengyűlölet, toleranciaönéletrajz, családi, nemzeti ünnepek hazánk társadalmi és politikai rendszere

Egyenjogúság

Tágabb környezetünk – város, falu nevezetességei, helyzete, problémái

megyénk jellemzői, helyzete

a német nyelvű országok fontos jellemzői német városok, látnivalókTermészeti környezetünk – környezetünk védelme

ipari szennyezések, levegőszennyezés, szemét

Az iskola világa – a magyar iskolarendszer a diákélet eseményei

német, osztrák iskolarendszer

A munka világa – pályaválasztás munkanélküliség, munkakörülmények

szociális háló, árak és bérek

Egészség és betegség – orvosnál sérülések, sporteseményeksportágak, sportolásegészséges életmódÉtkezés – étkezési szokásaink ételeink, élelmiszerek, éttermek

étkezési szokások N.oban és Ausztriában

egészséges életmód, dohányzás alkohol, drog elleni harcUtazás itthon és külföldön útitervek, úti beszámolóközlekedés, szállás, nevezetességek utazás a német nyelvű országokbanSzabadidő, szórakozás – olvasás, film múzeum, koncert, könyvtárszínház, tévé, videó, hobbi folyóiratok, a műveltség szerepeKultúra, tudomány, technika – technika a német kultúra és tudomány nagy alakjaia lakásban és a munkahelyenszámítógép és Internet

Kommunikációs szándékok Mint eddig + érdeklődés, érdektelenség; elégedettség, elégedetlenség; értékelés: dicséret és kritika; valószínűség, bizonyosság és bizonytalanság; baráti és hivatalos levél megszólítási és elbúcsúzási formái; telefonálás munkahelyre és hivatalokba; véleménynyilvánítás: egyetértés és egyet nem értés indokolással, érveléssel.

Nyelvi fogalomkörök Mint eddig + a főnévragozás szabályostól eltérő esetei; a főnévvé vált melléknevek; a névmások rendszere – kérdő, utaló, vonatkozó, visszaható, határozatlan névmások; az ige: Plusquamperfekt; Passiv Präsens és Perfekt; a műveltetés; a feltételes jelen és múlt idő (Konjunktiv II); a függő beszéd (Konjunktiv I, receptív szinten); elöljárók birtokos

154

esettel. A legfontosabb mellékmondatokat bevezető kötőszók; az igenevek; a szórend rendszerezése; az összetett mondatok rendszerezése; a szenvedő szerkezet; főnévi igeneves szerkezetek: zu + Inf., um…., ohne…., anstatt…. Zu + Infinitiv.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése

A tanuló 150200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat adott szempontok alapján rendezi; a szöveg ismeretlen nyelvi elemeit ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a köznyelvi témákról jórészt ismert nyelvi elemeket használó beszélgetés lényegét megérti; a hallott szöveg vagy beszélgetés lényegét anyanyelvén összefoglalja.

BeszédA tanuló köznyelven megfogalmazott, nagyrészt ismert elemeket tartalmazó kérdésekre összetett, véleményét és érzelmeit tükröző válaszokat ad; képes köznapi témákkal kapcsolatban a témákat sokoldalúan megközelítő kérdéseket feltenni; képes a köznapi témákkal és saját életével kapcsolatos közléseket, információkat, leírásokat, élményeket összetett struktúrákban, véleményét és érzelmeit is tükrözve megfogalmazni; köznyelvi témákkal és saját életével kapcsolatos párbeszédet folytat, ilyen beszélgetésekben részt vesz; a hallott és olvasott szövegek lényegét vezérszavak, vázlat segítségével röviden összefoglalja.

Olvasott szöveg értéseA tanuló kb. 150 szavas köznyelvi szöveget anyanyelvi beszélő számára érthető kiejtéssel és intonációval elolvas; kb. 150200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat rendezi; a szöveg ismeretlen elemeit eddigi ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a szöveg minden lényeges elemét megérti és anyanyelvén összefoglalja; kb. 150 szavas köznyelvi, illetve könnyű újságszöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordít.

ÍrásA tanuló köznapi témákról és életének eseményeiről a megfelelő nyelvi eszközök használatával kb. 100120 szavas, véleményét és érzelmeit is tükröző strukturált szöveget alkot; különböző szövegtípusokat (levél, önéletrajz, beszámoló, leírás) hoz létre.

3.9. Angol nyelv

3.9.1. A kezdő-felzárkóztató csoport (9-10. évfolyam) szakdidaktikai leírása


Az esélyegyenlősség megteremtésének érdekében a nappali képzésben részt venni nem tudó fiatal felnőttek számára biztosítani kell a lehetőségét annak, hogy megfelelő közismereti iskolázottságban részesüljenek. Többek között lehetővé kell tenni, hogy a felnőttek iskoláiban a 10. évfolyamot befejezők idegen nyelvből is eleget tudjanak tenni az alapműveltségi vizsga követelményeinek. E vizsga letétele után a tanulók egy része a szakképző iskolákban folytatja tanulmányait. A munkaerőpiacon való elhelyezkedésének feltétele a szakmájával párosuló megfelelő idegen nyelvi ismeret. Fontos tehát a tantervben lehetőséget biztosítani a további fejleszthetőségre. Ezt különböző, olyan tevékenységi formák javaslatával próbáljuk segíteni, melyek az idegennyelvtudás későbbi önálló, illetve tanfolyami továbbfejlesztését teszik lehetővé és nagyban támaszkodnak a tanulók eddigi tapasztalataira, gyakorlati tudásukra. A tanterv

155

lehetővé teszi a tanulóknak tanulmányaik folytatását 10. osztály után és felkészülésüket az idegen nyelvi érettségire. Ezen tanulók számára javasoljuk, hogy a törzsanyagon kívül a kiegészítő tájékoztató anyagot is sajátítsák el. A szóbeli otthonosság kialakulása a nyelv használata során, valamint a tanult témakörök beszédcentrikus megközelítése elengedhetetlenül szükséges a 10. osztály végére.

3.9.1.2. Fejlesztési követelmények

Hallott szöveg értéseA tanuló tudjon egyszerű, köznyelvi kiejtésű szöveget, annak lényegét megérteni, az egykét ismeretlen elemét kikövetkeztetni, anyanyelvén néhány mondatban összefoglalni. A normál beszédtempóban elhangzó kéréseket, az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott utasításokat, kérdéseket értse meg, reagáljon azokra megfelelően.

BeszédA tanuló tudja megfogalmazni és egyszerű módon indokolni véleményét a tanult témákkal kapcsolatban; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban beszélni, eseményeket elmesélni, információt adni; tudjon párbeszédben, csoportmunkában részt venni; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét kérdésekre röviden összefoglalni.

Olvasott szöveg értéseA tanuló tudjon értelmezni ismeretlen információt is tartalmazó egyszerű szöveget; próbáljon meg következtetni az ismeretlen rész jelentésére; legyen képes a szöveg tartalmát anyanyelvén röviden, összefüggően visszaadni. Legyen képes néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordítani

ÍrásA tanuló legyen képes egy adott témakörben 1015 mondatot tartalmazó összefüggő fogalmazást írni, egy adott formában pedig néhány mondatos üzenetet, meghívást, jókívánságot létrehozni; tudja az egynyelvű szótárt rendeltetésszerűen használni; diktálás után a tanult nyelvi formákat, elemeket helyesen leírni; a tanult nyelvi eszközök segítségével kérdéseket írásban megfogalmazni, ilyen kérdésekre írásban válaszolni.


Kapcsolatteremtés szóban és írásban, valamilyen esemény elmesélése párbeszédben, mindennapi beszélgetésben való részvétel, kérdésszerkesztés és válaszadás, emberek, tárgyak, események rövid leírása vélemény és érzelmek kifejezésével. Angol nyelvű utasítás alapján cselekvés, tollbamondás utáni írás, önálló feladatmegoldás, mondatkiegészítés, átalakítás. Az olvasott és hallott szöveg információinak kiszűrése, írásbeli összefoglaló készítése, szövegalkotás vázlat, kérdések, vezérszavak alapján, szövegösszefoglalás anyanyelven. Kétnyelvű szótár önálló használata, egyszerű, idegen nyelvű szöveg anyanyelvre fordítása szótár segítségével, önálló feladatmegoldás hangkazetta segítségével. Nyelvtanuló CDROM önálló használata, a nyelvtanulási technikák önálló alkalmazása. Angol szövegek irányított feldolgozása.


Témakörök Tartalmak választható tartalmakCsalád

Otthon

személyi adatok, ismerősök, családtagok tágabb rokonság, emberi kapcsolatok

otthoni teendők, napirend idő és munkamegosztás a családban

156

Témakörök Tartalmak választható tartalmakmunka, tanulás

lakóhely

étkezés

ünnepek, vásárlás

közlekedés, utazás

az ember

természet

szabadidő

szolgáltatások

kultúra

foglalkozások, mesterségek; tanulás, iskola munkahely, munkakörülmények

lakás, lakóhely, lakókörnyezet bemutatása látnivalók, helyi nevezetességek

étkezés otthon, étteremben étkezési szokások Magyarországon és különböző angol nyelvterületeken

családi ünnepek (születésnap, karácsony, esküvő, húsvét), mindennapi vásárlás, üzlettípusok – ajándékozás, bevásárló központok

közlekedési eszközök, utazás, nyaralás bel és külföldön – utazásszervezés

az emberi test, egészség, betegség egészséges életmód, sérülés, orvosnál

időjárás, évszakok, öltözködés időjárásjelentés, divat

szórakozás, hobbi, sport, házi kedvenc állat, színház, mozi sportágak, versenyek

posta, telefon, szálloda, étterem – Internet Magyarország, NagyBritannia angol nyelvű országok, nemzetek (AEÁ, Ausztrália)

Kommunikációs szándékok

üdvözlés, ismerkedésinformáció kérése és adásaegyetértés és egyet nem értés – nem értés kifejezése és visszakérdezéstanács, kérés, javaslat, utasításlevélben megszólítás, jókívánság, elbúcsúzás – reagálás jókívánságra kérés, kívánság, igény kifejezéseköszönetnyilvánítás, bocsánatkérés,tetszés és nem tetszésbizonytalanság, bizonyosság, szükségesség kifejezése

Nyelvtani fogalmak

alapigék (be, have), személyes névmás névmások birtokviszony kifejezése határozott és határozatlan névelő igeidő – egyszerű és folyamatos jelen idő, egyszerű és folyamatos

157

Témakörök Tartalmak választható tartalmakmúlt (néhány rendhagyó ige), egyszerű jövő idő, a Present Perfect néhány jelentése – állító, kérdő, tagadó alakok segédigék (be, have, do) a főnév, a főnév többes száma, megszámlálható és nem megszámlálható főnevek a melléknév, a rövid melléknevek fokozása, hasonlító szerkezetek tő és sorszámnevek előljárószók, határozószók térbeli és időbeli viszonyok kifejezéséreidő és helyhatározói mellékmondatok szórend modalitás (can/should)


Az alap tantárgyi tartalomelsajátítása a fejlesztési követelmények megfogalmazott szintjén.

3.9.2. A haladó csoport (9-10. évfolyam) szakdidaktikai leírása


Mivel az ebbe a képzésbe lépett tanulók jelentős része vagy nem tanult még idegen nyelvet (ők a kezdő tanterv szerint haladnak majd), vagy más, nem az általános iskola keretén belül tanult idegen nyelvet különböző óraszámokban, ideig és módszerrel, tudásuk minden bizonnyal heterogén. A tanterv tehát nem épülhet az 58. osztály számára készített tantervre, és hosszabb szintrehozó szakasz beépítésére van szükség. A szintrehozó szakasz hossza a tanulók ismeretében lerövidíthető, vagy hosszabbítható. Az a fontos, hogy 10. osztály végére mind a kezdő, mind a haladó tanterv szerint tanulók el kell érjék az ott meghatározott szintet, hogy igény szerint tanulmányaikat folytathassák a 11. évfolyamon, vagy sikeresen használhassák szerzett nyelvtudásukat a munkaerőpiacon.

Ez a sokszínűség, valamint a szintrehozó szakasz hosszúságának eltérései miatt a tantervet nem évfolyamra, hanem szintekre osztjuk. Az első rész a szintrehozó szakasz, tartalmazva a szakasz végére teljesítendő követelményeket és tananyagot, a második rész pedig a 10. évfolyam végi szintet határozza meg.

3.9.2.2. Fejlesztési követelmények

Hallott szöveg értése:A tanuló tudjon egyszerű, köznyelvi kiejtésű szöveget, annak lényegét megérteni, az egykét ismeretlen elemét kikövetkeztetni, anyanyelvén néhány mondatban összefoglalni. A normál beszédtempóban elhangzó kéréseket, az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott utasításokat, kérdéseket értse meg, reagáljon azokra megfelelően.

BeszédA tanuló tudja megfogalmazni és egyszerű módon indokolni véleményét a tanult témákkal kapcsolatban; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban beszélni, eseményeket elmesélni, információt adni; tudjon párbeszédben, csoportmunkában részt venni; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét kérdésekre röviden összefoglalni.

158

Olvasott szöveg értéseA tanuló tudjon értelmezni ismeretlen információt is tartalmazó egyszerű szöveget; próbáljon meg következtetni az ismeretlen rész jelentésére; legyen képes a szöveg tartalmát anyanyelvén röviden, összefüggően visszaadni. Legyen képes néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordítani

ÍrásA tanuló legyen képes egy adott témakörben 1015 mondatot tartalmazó összefüggő fogalmazást írni, egy adott formában pedig néhány mondatos üzenetet, meghívást, jókívánságot létrehozni; tudja az egynyelvű szótárt rendeltetésszerűen használni; diktálás után a tanult nyelvi formákat, elemeket helyesen leírni; a tanult nyelvi eszközök segítségével kérdéseket írásban megfogalmazni, ilyen kérdésekre írásban válaszolni.


Kapcsolatteremtés szóban és írásban, valamilyen esemény elmesélése párbeszédben, mindennapi beszélgetésben való részvétel. Kérdésszerkesztés és válaszadás, emberek, tárgyak, események rövid leírása vélemény és érzelmek kifejezésével. Angol nyelvű utasítás alapján cselekvés, tollbamondás utáni írás. Önálló feladatmegoldás, mondat-kiegészítés, átalakítás, olvasott és hallott szöveg információinak kiszűrése, írásbeli összefoglaló készítése. Szövegalkotás vázlat, kérdések, vezérszavak alapján, kétnyelvű szótár önálló használata. A nyelvtanulási technikák irányított alkalmazása.


Témakörök Tartalmak választható tartalmakcsalád

otthon

munka, tanulás

lakóhely

vásárlás, étkezés

közlekedés

az ember

természet

szabadidő

szolgáltatások

személyi adatok, ismerősök, családtagok

otthoni teendők, napirend

foglalkozások, mesterségek, tanulás, iskola

lakás, lakóhely bemutatása

étterem, üzletek

közlekedési eszközök

az emberi test

időjárás, évszakok

szórakozás, sport

telefon

Kommunikációs szándékoküdvözlés, ismerkedés; információ kérése és adása; egyetértés és egyet nem értés, kérés, javaslat, utasítás; jókívánság; kívánság, szándék kifejezése; köszönetnyilvánítás, bocsánatkérés; tudás és nem tudás, tetszés és nem tetszés kifejezése

159

Nyelvtani fogalmaalapigék (be, have), személyes névmás; birtokviszony kifejezése; határozott és határozatlan névelő; igeidő – egyszerű és folyamatos jelen idő, egyszerű múlt (néhány rendhagyó ige), egyszerű jövő idő; állító, kérdő tagadó alakjai; a főnév, a főnév többes száma, megszámlálható és nem megszámlálható főnevek; a melléknév, a rövid és hosszú melléknevek fokozása, hasonlító szerkezetek; tő és sorszámnevek; előljárószók, határozószók térbeli és időbeli viszonyok kifejezésére; Szórend; modalitás


Az alaptartalmak ismerete a fejlesztési követelmények megfogalmazott szintjén.

3.10. Informatika (11-12. évfolyam)


Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy, és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja.

A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél annak az attitűdnek a kialakítása, hogy az egyén érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.

Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk az informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket teremt.

Az oktatás fő célkitűzései: korszerű alkalmazói készség kialakítása, a számítógépek, az informatikai eszközök lehetőségeit használni tudó tanulók képzése; az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése, az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, és az új körülményekhez alkalmazkodni kell; az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása; az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése, tudatosítani kell a tanulókban az információ szerzés, feldolgozás és felhasználás etikai és jogi szabályait; felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére.


A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat helyénvalóan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógépkezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Tudjon információt különféle formákban

160

megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.



Informatikai alapok:Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. telefon) használata. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata.

Operációs rendszer:A billentyűzet és az egér használata. Eligazodás az operációs rendszerben, szolgáltatások használata. Jelszóval védett azonosító használata, be és kilépés az iskolai hálózatba. A hálózati környezetben való munka alapszabályainak megismertetése.}

Szövegszerkesztés:A szövegszerkesztő program alapszolgáltatásainak alkalmazása. A szöveg karakter szintű formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. A szöveg bekezdés szintű formázása: margóhoz igazítás, térközök. A szöveg lapszintű formázása: fejléc, lábléc, lapszámozás. Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget és képet is tartalmazó dokumentumok készítése. Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Szerzői jogok.


Az alábbiakban minden témakör első altémája ismétlő, szintre hozó jellegű.

3.10.4. Témakörök Tartalmak Választható tartalmakAz informatika alapjai

A számítógép fő részei. Informatikai alapegységek (bit, byte, s ezek többszörösei.Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató, multimédiás eszközök.A számítástechnika etikai, jogi problémái, kulturális hatásai.

161

Operációs rendszer A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor). Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron.Állomány keresése, másolása, saját lemezek használata.Hálózati azonosító és jelszó szerepe.Belépés és kilépés módja. Hálózati szolgáltatások. A hálózat használatának alapszabályai, a Netikett.

Szövegszerkesztés A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása.Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Bekezdések és lapok formázása. A fejléclábléc, az oldalszámozás.Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás ellenőrzés. Táblázat készítése. Hasábok kialakítása.A szöveg ill. képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai.Digitális képek alkalmazása.Objektum, táblázat beillesztése.Szerzői jog. Felhasználói etika.

Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban.


Legyen képes kezelni a billentyűzetet, az egeret, a háttértárakat és a nyomtatót. Legyen képes tájékozódni az általa tanult operációs rendszerben. Tudja használni egy a számítógép karbantartásához szükséges segédprogram (vagy az operációs rendszer) néhány szolgáltatását. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni.



Operációs rendszerVírusok fajtái, védekezés terjedésük ellen, vírusirtó futtatása. Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok kibontása.

TáblázatkezelésAz adatok táblázatos formában történő megjelenítése – előnyeinek bemutatása. Adatok táblázatos formába rendezése. Adathalmazból következtetések megfogalmazása; kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések kiolvasása; táblázatok összetartozó adatainak, egyszerű összefüggéseinek felismerése. A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) ismerete. Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle

162

megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. Az adatbáziskezelés; adatok gyűjtése, feldolgozása, keresés nyilvános adatbázisokban.

Kommunikáció hálózatonEgy levelezőprogram használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők funkciójának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat. Emotikonok és rövidítések jelentése és értelmezése, ezek közül néhány rendszeres használata. Netikett. Hálózati keresőgépek használata, az egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés módja, szintaktikája. Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állo-mányba a vágólap használatával.


Az alábbiakban minden témakör első altémája ismétlő, szintre hozó jellegű.

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakOperációs rendszer

Vírus fogalma, hatása. Víruskereső indítása, vírusok irtása segítséggel. Vírusterjedés megakadályozása.Tömörítés fogalma, célja. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése.Hálózati azonosító és jelszó szerepe.Belépés és kilépés módja. Hálózati szolgáltatások. A hálózat használatának alapszabályai, a Netikett.

Víruskereső üzeneteinek értelmezése, vírusok irtása.

Táblázatkezelés Bevezetés a táblázatkezelésbe.Táblázatok használata a mindennapi élet-ben. Adatok táblázatos formába rendezése.Cella, sor, oszlop, hivatkozás.Függvények.Adattípusok, adatmegjelenítési formák.Adatmódosítás.A diagram fogalma, összefüggés függvé-nyek és diagramok között. Diagramfajták.Keresés meglévő adatbázisban.

Egyszerű saját adatbázisok létrehozása.

Kommunikáció a hálózaton

Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a szolgáltató és munkaállomások kapcso-lata.Hálózatok csoportosítása összekötés és kiterjedtség szerint. Saját elektronikus cím használata. Elektro-nikus levelezés funkcióinak használata: küldés, fogadás, állományok csatolása.Információszerzés Internetről (pl. menet-rend, telefonkönyv, jogszabályok, …) Tematikus és kulcsszavas kereső haszná-lata webhely kereséshez.

Hírcsoportok a hálózaton.Saját Weboldal készítése.

163

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakHasznos webhelyek önálló felkeresése: magyar honlap, MEK, vasúti információ, önkormányzati oldalak. Weboldal szöve-gének, ábráinak mentése a háttértárra.Internet mobiltelefonon.Csevegő program bemutatása.


Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket, tudja használni a világháló egyszerű lehetőségeit. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból.

3.11. Fizika


A fizikatanítás célja a felnőttek középiskolájában a korszerű, az általános műveltség részét képező fizikai világkép kialakítása, valamint szilárd alapok nyújtása az érettségit előfeltételező szakmai képzéshez, esetleges felsőfokú tanulmányokra való felkészüléshez. E célok eléréséhez a fizikaoktatás a felnőttek meglévő, de nem összefüggő, hétköznapi természettudományos ismereteiből kiindulva, ezeket egyszerű eszközökkel elvégezhető, részint otthon is reprodukálható kísérletekkel kiegészítve vezeti el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismeréséhez. A gyakorlati tapasztalatokat értelmezi, kiegészíti, és azokat egységes fizikai képbe illeszti be. Az ismeretszerzés alapvetően induktív módon történik, de a fizikaoktatás a dedukció alkalmazására is példát szolgáltat. Ismert törvényekből kiindulva a következtetések, (általában matematikai módszerek) új ismeretekhez vezethetnek, amelyek kísérletileg is igazolhatók, majd alkalmazhatók. A fizikaoktatás megismerteti a tanulókkal a modellszerű gondolkodást, mint a természettudományos megismerés egyik fontos elemét, amelyet a humán és a gazdasági tudományok is széles körben alkalmaznak. A fizikaoktatás a megismert törvényeknek egyszerű számpéldákon történő alkalmazásával is a hozzájárul a természettudományos szemléletformáláshoz. Kiemelt fontosságúak az olyan feladatok, amelyek ismert mindennapi eszközök, jelenségek adataira vonatkoznak, valamint, amelyek eredménye utólag kísérletileg ellenőrizhető. A szemléletformálásban nagy jelentőségű a becslés, amely minden esetben megelőzi a feladatmegoldást. Azonos fontosságú a kapott számérték reális voltának megítélése, a kapott mennyiségnek a környezetből ismert hasonló mennyiségekkel való összehasonlítása révén. A fizikaoktatás ezáltal hozzájárul a természettudományos ismeretszerzés módszereinek megismertetéséhez. A kilencedik évfolyamon a fizikatanítás a kölcsönhatások fogalma köré csoportosítva megerősíti a tanulók ismereteit a fizika néhány, korábbi tanulmányokból ismert, hétköznapi tapasztalatokkal közvetlenül összefüggő, jól kísérletezhető területén. Ezáltal lehetőséget ad a további fizikai tanulmányokhoz szükséges képességek fejlesztésére. A 1011. osztályban épül ki a fizika egységes fogalomrendszere. A felépítés lineáris, nagy vonalakban a fizikatörténeti sorrendiséget követi. Támaszkodik a kilencedik évfolyamon, a képességfejlesztés, szintrehozás során megerősített konkrét fizikai ismeretekre is. Ezek egy része az alkalmazások során beépül a mechanika rendszerébe. Más része a matematikai ismeretek kibővülése (pl. a szögfüggvények fogalmának megismerése)

164

után kiegészül és az egységes felépítés részét képezi. A tizenkettedik osztályban az érettségire előkészítő tantárgyi modul a törzsanyagot a középiskolai tartalmak kapcsolatainak felismerését elősegítő csoportosításban idézi fel. Ezt kiegészíti egyes, nagyobb absztrakciós képességet, illetőleg több matematikai eszközt igénylő ismerettel.

A fizikaoktatás feladata: konkrét tartalmak tárgyalása során felébressze a tanulókban a világ megértésének igényét, a technika iránti érdeklődést, képessé tegye a tanulókat a fizikai és műszaki környezetben való tájékozódásra, a fizikai és műszaki jelenségekben megnyilvánuló általános fizikai elvek felismerésére. Tegye képessé a tanulókat népszerű természettudományos művek, hírek értelmezésére, meg nem alapozott szenzációk kritikával fogadására, alapozza meg a későbbi természettudományos önművelés lehetőségét. Érzékeltesse a fizika és az ezen alapuló műszaki tudományok jelentőségét és hatását a gazdasági, társadalmi életben, az ember életminőségének alakulásában. Általános fizikatörténeti vonatkozások segítségével járuljon hozzá az egyes történeti korszakokról kialakult kép árnyalásához, a művelődéstörténeti ismeretek bővüléséhez. Méltassa a magyar tudósok, feltalálók munkásságának jelentőségét. Segítsen felismertetni a tanulóval az egyén felelősségét a környezet állapotának alakulásában, járuljon hozzá a környezettudatos magatartás kialakulásához.


A tanuló törekedjen a természet jelenségeinek megértésére. Legyen tapasztalata az adott jelenség vizsgálata során a lényeges és lényegtelen jellemzők megkülönböztetésében. Ismerje fel az okokozati sorrendiséget a konkrét jelenségekben. Tudja a megfigyelések, kísérletek, mérések tapasztalatait rendezni, áttekinteni; ismerje fel az összefüggéseket. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni és leírni. Tudja a kísérletek, mérések során kapott adatokat táblázatba rendezni, grafikonon ábrázolni; legyen gyakorlott kész grafikonok adatainak leolvasásában, értelmezésében, egyszerűbb matematikai összefüggések megállapításában. Ismerje a mérési hiba fogalmát. Tudjon sematikus vázlatrajzokat készíteni, kész ábrákat, rajzokat értelmezni. Tudjon tanári útmutatás alapján, háztartási eszközökkel, otthon elvégezhető egyszerű kísérleteket balesetmentesen végrehajtani. Legyen jártas a tanult mértékegységek értelmezésében, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Ismerje a gyakorlatban használt, SI mértékrendszeren kívüli mértékegységeket. Legyen jártas a tanultakhoz kapcsolódó számításos fizikai feladatok szövegének értelmezésében, tudjon egyszerű feladatokat a fejlettségének megfelelő matematikai eszközök használatával megoldani; legyen tapasztalata az eredmények előzetes becslésében; tudja értelmezni a kapott eredmények fizikai tartalmát. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó jelenségeket értelmezni. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a fizikai alapokat. Legyen képes önállóan alkalmazni képlet és táblázatgyűjteményeket, lexikonokat. Ismerje a könyvtárban és az Interneten való információkeresés lehetőségét. Igénye ébredjen az önálló, folyamatos ismeretszerzésre; értse a fejlettségi szintjének megfelelő természettudományos ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit. Tudja összevetni a tanultakkal scifi alkotások tartalmát. Képes legyen az új természettudományos felfedezésektől megkülönböztetni megalapozatlan szenzációkat. Fizikai ismereteit tudja alkalmazni környezet és természetvédelmi problémák kapcsán, ismerje saját cselekvési lehetőségeit a környezeti problémák enyhítésében, és törekedjék ezek gyakorlására.

A fizika oktatásának nagy szerepe van a természettudományos világkép kialakulásában. Tudja a tanuló, hogy az anyagnak különböző megnyilvánulási formái vannak. Legyen tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot.

165

Tudja, hogy a természet jelenségeit leíró fizikai törvények, elméletek meghatározott érvényességi körben értelmezhetők. A természet megismerése folyamat, melynek velejárója a korábbi elméletek módosítása, új elméletek születése. Ismerjen egyegy példát ennek alátámasztására. Ismerje a tanuló a matematika szerepét a fizikában: matematikai formulákkal írjuk le a fizikai jelenségek okokozati viszonyait. A törvényeket leíró matematikai kifejezésekből számításokkal új következtetésekre juthatunk, melyek eredményét csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók. A tanuló tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a tanult jelentősebb fizikai felfedezéseket. Ismerje a legjelentősebb fizikusok, köztük a magyar tudósok és feltalálók munkásságát. Ismerje a fizikának a természettudományokra és az egyetemes gondolkodás más területeire való hatását, a technikai fejlődésben való szerepét. Ismerjen néhány, középiskolai ismereteihez kapcsolódó, de azokon túlmutató fizikai témakört, eredményt, törvényt.



A bemutatott, illetőleg leírt kísérletek elemzése, a tapasztalatok érthető megfogalmazása. Az ok-okozati kapcsolatok felismerése. Mérőkísérlet eredményeinek táblázatban való rögzítése. Grafikonkészítés táblázatban rögzített adatok alapján. Adatok leolvasása grafikonból. Fizikai mennyiség változásának elemzése grafikon alapján. A felismert törvényszerűségek matematikai formában való megfogalmazása (pl. lendület-megmaradás, hőtágulás). Általánosítás a megfigyelt, illetőleg a hétköznapokból ismert jelenségekre építve; ezen alapuló fogalomalkotás. A tanult fizikai fogalmak szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. Egyszerű számításos feladatok szövegének értelmezése, jelölésekkel való rögzítése. A szereplő fizikai fogalmak közötti kapcsolatok felismerése, matematikai formában való megfogalmazása. Az eredmények előzetes becslése. A számított eredmények reális voltának felismerése, fizikai jelentésének értelmezése. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (a közlekedésben, sportban, a háztartásban).


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakSzintre hozás A hosszúság (távolság), az idő és a

tömeg mérése a háztartásban is megtalálható eszközökkel. E mennyiségek mértékegységei és átváltásuk.A sebesség hétköznapi egységeinek értelmezése, átváltásuk következtetéssel.Matematikai előismeretek:Egyenes és fordított arány fogalma.Táblázatkészítés egyenesen, illetőleg fordítottan arányos mennyiségekről; a táblázatból az összefüggés felismerése és matematikai formulában való megfogalmazása.Behelyettesítés matematikai formulába.A grafikonkészítés, grafikonértelmezés elemei.Az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet

166

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakmegoldása.

Mozgás és kölcsönhatásAz egyenes vonalú egyenletes mozgás

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása. A sebesség fogalma, egységei. A sebesség iránya. Vektormennyiség fogalma.Útidő, sebességidő grafikon.

A fizikai ismeretszerzés módszerei – az egyenletes mozgás leírása példáján.

Az időmérés történetéből.Nagyon kicsi és nagyon nagy távolságok a természetben, a Világegyetemben.

A testek tehetetlensége

A mozgásállapot.A mozgás viszonylagossága.A testek tehetetlensége.A tömeg.A tehetetlenség törvénye.

Vonatkoztatási rendszer. Inerciarendszerek.

Gyakorlati példák a tehetetlenség megnyilvánulására.

Az erő Az erő mint a mozgásállapot megváltoztatásában megnyilvánuló kölcsönhatás mértéke.

Az erő mérése rugós erőmérővel. Az erő egysége. Az erő iránya.

Példák a mozgásállapot megváltozását okozó kölcsönhatásokra érintkező testek között: izomerő, súrlódási erő, rugalmassági erő, súly, és egymással nem érintkező testek esetében :gravitációs kölcsönhatás, elektromos és mágneses kölcsönhatás.Alakváltozás erőhatás közben.

Erő, ellenerő A kölcsönhatás törvénye Gyakorlati példák és bemutatások az erőhatások kölcsönösségének, az erőnagyságok egyenlőségének szemléltetésére érintkező testek esetén.Mágnes és lágyvas kölcsönös elmozdulásának bemutatása.

167

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA lendület és megmaradása

A lendület fogalma. A lendület mint vektormennyiség.A lendületmegmaradás törvénye.A törvény matematikai megfogalmazása két test kölcsönhatása esetére.

A lendületmegmaradás kísérleti vizsgálata két test (kiskocsi) kölcsönhatása esetén.A rakéta, a sugárhajtómű működési elve.A lendületmegmaradás törvényének matematikai megfogalmazása általánosan.

A termikus kölcsönhatásHőtani alapfogalmak A hőmérséklet és mérése.

Mértékegysége, az 1C.A hőmérőkészítés.Fahrenheit és Kelvin hőmérsékleti skálák.Példa nem lineáris változásra: egy test –folyadék – lehűlésének vizsgálata; hőmérséklet – idő grafikon készítése.

A testek melegítése Termikus kölcsönhatások vizsgálata. Szilárd anyagok és folyadékok fajhője. A hőmennyiség kiszámítása.Az égéshő.Kalorimetrikus feladatok

A belső energia, a munka, a hő fogalma.A hőmérséklet mint a belső energia jelzése.A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel (súrlódás) és termikus kölcsönhatás révén.Példák nem fizikai kölcsönhatásra.

Halmazállapot változások

Olvadásfagyás, forrás (párolgás) – lecsapódás jellemzése.Olvadáspontfagyáspont, forráspont.Halmazállapotváltozások energetikai vizsgálata.Olvadáshő, párolgáshő.

A nyomás szerepe a halmazállapotváltozásokban. A kuktafazék.A víz és más folyadékok térfogatváltozása fagyáskor.

A hőtágulás A lineáris és a térfogati tágulás mértékének kísérleti vizsgálata.A hőtágulási együttható értelmezése.Táblázathasználat.

Hétköznapi példák szilárd testek és folyadékok hőtágulására.Példa gáz hőtágulására.

A hő terjedésének módjai (Példák hővezetésre, hőáramlásra, hősugárzásra)

168

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA fény és kölcsönhatásai a testekkelA fény tulajdonságai Fényforrások. A fény egyenes vonalú

terjedése. A fénysebesség.Lyukkamera, árnyékjelenségek.A fénysebesség jelentősége a fizikában.

A fény visszaverődése A fényvisszaverődés törvénye.A síktükör, a homorú és a domború tükör képalkotása. (Párhuzamos és széttartó nyaláb visszaverődése. Elnevezések. A tükörkép tulajdonságai.) A leképezési törvény.

A tükrök alkalmazása a mindennapokban.Kép szerkesztése könnyen követhető (nevezetes) fénysugarakkal a homorú tükör esetén.A nagyítási törvény geometriai igazolása.

A fény törése A fénytörés jelenségének kvalitatív vizsgálata.A teljes visszaverődés.Domború lencsék képalkotása.(A kép tulajdonságai. Fókuszpont, fókusztávolság. Dioptria. A leképezési törvény. A törvény igazolása a tárgy–és képtávolság mérésével. A nagyítás.)

A fénytörés jelensége levegő és víz határfelületén, (planparalel lemezen és prizmán).(A délibáb.)Képszerkesztés domború (és homorú) lencse esetén.Lencsék a gyakorlatban: nagyító, vetítő, az emberi szem lencséje. Szemüveg. Mikroszkóp, távcső.(A fényképezőgép lencséje. Lencsehibák)

A fehér fény színekre bontása

A fehér fény felbontása prizmával és egyesítése

(A szivárvány.) A testek színe.


Tudja a tanuló, hogy a fizikai megismerés alapvető módszerei a – valamely szempont szerint végzett – megfigyelés, kísérletezés, mérés, és az ebből levont következtetések megformálása, legtöbbször matematikai formulában. Legyen képes fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére, és a szerzett tapasztalatok összegzésére. Ismerje a mérési adatok táblázatban való rögzítését és grafikus ábrázolását. Tudjon kész grafikonról következtetéseket levonni (az állandó és változó mennyiségek megkülönböztetése, a változás jellemzése). Ismerje a kölcsönhatás fogalmát; tudjon példákat mondani mechanikai és nem mechanikai kölcsönhatásokra. Fel tudja ismerni a tanultak között a vektormennyiségeket. A kísérletek és mindennapi jelenségek leírása során tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai, hőtani, fénytani alapfogalmakat (sebesség, tehetetlenség, tömeg, erő, hőmérséklet, hő(mennyiség), a halmazállapotok; fénysugár). Tudjon példákat mondani a tanult legfontosabb jelenségeknek és törvényszerűségeknek a természetes és mesterséges környezetünkben való megnyilvánulásaira (egyenes vonalú egyenletes mozgás, a tehetetlenség törvénye, a kölcsönhatás törvénye, lendületmegmaradás; a hőtágulás, halmazállapotváltozások, fényvisszaverődés, fénytörés). Ismerje az egyszerű optikai eszközök szerepét a mindennapi életben (nagyító, szemüveg, vetítő lencséje; mikroszkóp, távcső,

169

gömbtükrök). Ismerje a dioptria fogalmát. Értelmezni tudja a tanult anyagjellemzőket (égéshő, fajhő, olvadás/fagyáshő, párolgáshő, olvadáspont/fagyáspont, forráspont, hőtágulási együttható). Össze tudja hasonlítani a természetes és mesterséges környezet leggyakoribb anyagait az anyagjellemzők értéke alapján. Legyen képes a tanult összefüggéseket és az anyagjellemzők értékét a képlet és táblázatgyűjteményből kikeresni. Értelmezni tudja egyszerű feladatok szövegét, rögzíteni tudja adataikat jelölésekkel. Legyen tapasztalata egyszerű feladatok megoldásában (egyenes vonalú egyenletes mozgás, a lendületmegmaradása két test kölcsönhatásakor, halmazállapotváltozások energetikai leírása, kalorimetria, szilárd anyagok és folyadékok hőtágulása, a leképezési törvény témakörében). Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit.



A bemutatott, illetőleg leírt mechanikai és elektromosságtani kísérletek elemzése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése. A mérési hiba fogalmának ismerete. Kapcsolatteremtés a jelenségek érzékszervvel tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között (pl. hangmagasság frekvencia). A tanult fizikai fogalmak és törvények szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. A fogalom kialakításához vezető jelenségek elemzése. A tanult fizikai törvények szabatos megfogalmazása, kísérleti tapasztalatokkal való alátámasztása. Az elektromos erőtér fizikai fogalmának kialakítása. Egyszerű számításos feladatok megoldása a dinamika alaptörvényével és egyszerű elektromos hálózatokkal kapcsolatban. A számított eredmények reális voltának felismerése, fizikai jelentésének értelmezése. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (a közlekedésben, sportban, a háztartásban). Technikai eszközök működésének magyarázata modellek, ábrák alapján.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakSzintrehozás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása;

a távolság (hosszúság), idő, sebesség egységeinek ismerete, átváltásuk.A mozgás útidő és sebességidő grafikonjának értelmezése.Egyszerű szöveges feladatok megoldása az egyenes vonalú egyenletes mozgással kapcsolatban.Alapvető dinamikai fogalmak és törvények ismerete (a tehetetlenség megnyilvánulásai, a tehetetlenség törvénye, kölcsönhatás törvénye, tömeg, erő, súly).Vektormennyiség fogalma.A tömeg és az erő egységeinek ismerete.A terület és a térfogat egységeinek ismerete, átváltásuk.A sűrűség és a szilárd test nyomása fogalmának értelmezése, jelölések, egységek.Matematikai ismeretek:Első és másodfokú függvények felismerése,

170

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakábrázolásaElső (és másodfokú) egyenletek megoldása Vektorok összeadásaSzögfüggvények a derékszögű háromszögben (kiegészítő anyaghoz).

A testek változó mozgásaAz egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

A sebesség változásának értelmezése. Átlagsebesség. Pillanatnyi sebesség.A gyorsulás fogalma.A mozgás megjelenítése sebességidő, gyorsulásidő grafikonon.A négyzetes úttörvény.A szabadesés kísérleti vizsgálata.A nehézségi gyorsulás.

Az útidő grafikon.Mozgások összetétele.Függőleges lefelé hajítás.(Ferde hajítás. Lövedékek röppályája.)

DinamikaA dinamika alaptörvénye

Newton II. törvénye.Az erő és a tömeg értelmezése, mértékegysége.Kiterjedt test mozgása, kvalitatívan. A tömegközéppont.

Newton II. törvényének megfogalmazása F= I/t alakban.

Erőtörvények Nehézségi erőSúrlódás, közegellenállás.Rugóerő.Kényszererők.

A tapadás szerepe a kerék gördülésében.Expander.

Erők együttes hatása

Erőhatások függetlensége.Az erők vektoriális összegzése. Eredő erő. Mozgás a lejtőn. Az

erőparalelogramma megszerkesztése.

EgyensúlyPontszerű test egyensúlya Kiterjedt test egyensúlya

Egyensúlyban levő folyadékok (hidrosztatika)

Egyensúly két erő hatására.Egyensúly három erő esetén (szerkesztés).

A forgatónyomaték. Forgatónyomatékok egyensúlya.

A hidrosztatikai nyomásA külső nyomás terjedése folyadékokban és gázokban.A felhajtóerő. (Arkhimédész törvénye).A folyadékba merülő test egyensúlya.A testek úszása.

Egyszerű gépek.

Közlekedőedények a gyakorlatban. Kutak szennyeződése.Hidraulikus emelő és sajtoló berendezések. Járművek fékberendezése.

Munka és energiaA munka és a teljesítmény

A munka kiszámítása állandó erő és az irányába mutató elmozdulás esetén.A teljesítmény fogalma.A hatásfok.

A munka kiszámítása állandó erő és szöget bezáró elmozdulás esetén.Lineárisan változó erő (rugóerő) munkája.

171

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakMechanikai energiafajták

A mozgási energia.A magassági energia.A rugalmas energia kvalitatív fogalma.Forgó test energiájának érzékeltetése.A munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban.

Órarugó által tárolt energia.A rugalmas energia matematikai formulája.A lendkerék.Munkavégzés egyszerű gépekkel.

A mechanikai energia megmaradása

A mechanikai energiamegmaradás törvénye és érvényességi köre

Görbe vonalú mozgásokAz egyenletes körmozgás

A mozgás kinematikai leírása. (Kerületi és szögsebesség. Keringési idő, fordulatszám.)A gyorsulás mint vektormennyiség.

Az egyenletes körmozgás dinamikai vizsgálata

Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.

(A centrifugális erő.)

Az egyetemes tömegvonzás

A Newtonféle gravitációs törvény. A gravitációs állandó.A földi gravitáció és a súly.

A heliocentrikus világkép kialakulása. A bolygók mozgása; Kepler törvényei.A súlytalanság.

Rezgések

A harmonikus rezgés leírása

A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata.A kitérésidő függvény ábrázolása.Amplitúdó, rezgésidő, frekvencia.A rezgésidőt megadó összefüggés.Kényszerrezgés, rezonancia.A fonálinga kísérleti vizsgálata. A lengésidő függése az inga hosszától.

A sebesség idő és a gyorsulásidő függvény alakjának megsejtése.

Gyakorlati példák a rezonancia káros és hasznos voltára.A másodpercinga.(Az időmérés történetéből.)

Hullámok kialakulása

A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot.Hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség fogalma és összefüggésük.Longitudinális és tranzverzális hullám.

A hullámok terjedési jelenségei

Hullámok vizsgálata gumikötélen és hullámkádban.Hullámok visszaverődése. A törés jelensége kvalitatívan.Elhajlás. Interferencia.Állóhullámok kialakulása kötélen.

A SnelliusDescartes törvény.

A Huyghenselv.A hang hullámtulajdonságai. Húrokon és sípokban kialakuló állóhullámok. (Alaphang, felhangok.

172

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakDopplerjelenség.)

ElektromosságtanAz elektrosztatikus tér

Elektrosztatikus alapjelenségek. A töltés.A térerősség fogalma.A feszültség és a potenciál.

A kondenzátor töltés és energiatároló szerepe. A kapacitás.

Ponttöltés tere. A homogén tér.Vezetők viselkedése elektromos térben: árnyékolás, csúcshatás, földelés, kisülés a mindennapi életben.A villám és a villámhárító.

Az egyenáram Az áram fogalma, jellemzése.Ohm törvénye. Az ellenállás fogalma.Vezetőszál ellenállása.Az elektromosság atomos szerkezete. Az elemi töltés.

Az ellenállás hőmérsékletfüggése.Áramvezetés fémekben, félvezetőkben.Áramvezetés folyadékokban, gázokban.

Egyenáramú hálózatok

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Kirchhoff törvényei. Eredő ellenállás.Egyenáramú áramforrás – galvánelem.A teljes áramkör. Áramerősség és

feszültségmérő műszerek az áramkörben.

Az elektromos munka és teljesítmény

Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása.

Fogyasztók teljesítménye a háztartásban.A kilowattóra mint az elektromos munka mértékegysége.


A tanuló ismerje a fizikai megismerés alapvető módszereit. Legyen képes a tanult fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére, a szerzett tapasztalatoknak az alapvető fizikai fogalmak helyes használatával való összegzésére. Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását; tudjon grafikonon ábrázolt változásokat jellemezni. Tudja értelmezni és helyesen használni a legfontosabb mechanikai és elektromosságtani alapfogalmakat, ismerje egységeiket (sebesség, gyorsulás, tehetetlenség, tömeg, erő, súly, energia, munka, teljesítmény; elektromos feszültség és áramerősség). Ismerje az eredő erő és az egyensúly fogalmát. Legyen tájékozott a háztartási elektromos balesetvédelemmel kapcsolatban. Ismerje fel mindennapi jelenségekben és technikai eszközök működésében a mögöttes fizikai elvet, törvényszerűséget (pl. hidraulikus eszközök, rugó energiája, rezonancia, hangjelenségek, fogyasztók a háztartásban). Meg tudja fogalmazni a tanult legfontosabb törvényszerűségeket és a mindennapi élet, a technika területéről vett példákkal tudja alátámasztani állításait. Legyen tapasztalata

173

egyszerű feladatok megoldásában (szabadesés, egyenletes körmozgás, Ohm törvénye, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása). Tudja egyszerű dinamika feladatok szövegét értelmezni, sematikus ábrán az erőket jelölni. Magyarázni tudja a mechanikai energiamegmaradás törvényét és a munkatételt szabadon eső, illetőleg – súrlódásos vagy súrlódásmentes – lejtőn való mozgás esetén. Fel tudja ismerni néhány mindennapos jelenségben a centripetális gyorsulást okozó erőt. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Legyen tudatában az energiamegmaradás törvénye alapvető fontosságának a fizikában. Ismerje az elektromos tér (az érzékszerveinkkel közvetlenül nem tapasztalható fizikai valóság) fogalmát.



Adott fizikai fogalom kialakításához vezető jelenségek elemzése. A tanult fizikai fogalmak szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. A tanult fizikai törvények szabatos megfogalmazása, kísérleti tapasztalatokkal való alátámasztása. Érzékszervvel közvetlenül nem tapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása. Következtetés az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkópikus mérések, fizikai kísérletek eredménye alapján. Fizikai jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek megállapítása (mechanikai és elektromágneses hullámok, egyenáram – váltóáram). Analógia felismerése eltérő tartalmú, de hasonló alakú törvények között (tömegvonzási törvény – Coulombtörvény). Technikai eszközök működésének magyarázata modellek, ábrák alapján. A természettudományos megismerés módszereinek, köztük a modellalkotás szerepének kiemelése a fizikatörténet fejezetei alapján (atommodellek fejlődése, a fény, az elektron természetének felismerése). A fizika és más természettudományok kapcsolatának felismerése (elektromos kölcsönhatás – kémiai kötés, az elektromos áram, az elektromágneses és a radioaktív sugárzás hatása a biológiai rendszerekre, a látás és a hallás fizikai alapjai, termodinamikai jelenségek az élő szervezet működésében). Érvek és ellenérvek összevetése a mindennapi életet, valamint az emberiség jövőjét érintő kérdésekben (energiatermelés, környezetvédelmi feladatok). Kapcsolatok felismerése a fizika különböző fejezeteiben tanultak között, illetőleg a fizikában és más természettudományos tárgyakban szerzett ismeretek között. Hipotézis, tudományos elmélet és kísérletileg igazolt állítások megkülönböztetése.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakSzintrehozás A nyomás és a sűrűség értelmezése,

egységeik és ezek átváltása.A hőmérséklet és hő(mennyiség) fogalmak helyes használata.A feszültség és az áramerősség fogalmának ismerete és helyes használata.A mechanikai hullámok tulajdonságai.A fényvisszaverődés és a fénytörés jelensége, hétköznapi példák.A kölcsönhatás fogalma; példák mechanikai és nem mechanikai kölcsönhatásokra.Az energiamegmaradás törvényének és

:

174

a törvény jelentőségének ismerete.Ismeretek az anyag atomos felépítéséről. Az elektron tulajdonságai (kémia).Az érzékszervekkel közvetlenül nem tapasztalható anyag: az elektromos tér fogalmának ismerete.

TermodinamikaGázok állapotváltozásai

A levegő mint anyag. A légnyomás.Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség).GayLussac és BoyleMariotte törvényei.Az izochor, izobár, izoterm állapotváltozás ábrázolása pV diagramon.Az egyesített gáztörvény.Az állapotegyenlet.

A hőtan I. főtétele A belső energia fogalma.Az első főtétel. Gázok állapotváltozásainak vizsgálata az I. főtétel alapján.Körfolyamat fogalma egy hőerőgép példáján.

Tágulási munka.(A gázok fajhője.)Hőerőgépek a gyakorlatban.

A hőtan II. főtétele A spontán folyamatok iránya. A második főtétel kvalitatív megfogalmazása.

Példák a főtétel fizikai, kémiai, biológiai alkalmazására.

Molekuláris hőelmélet

Néhány termodinamikai jelenség értelmezése a részecskemodell alapján.

A hőmérséklet értelmezése.

ElektromágnességA mágneses tér A mágneses tér vizsgálata

magnetométerrel.A mágneses indukcióvektor fogalma; indukcióvonalak.Áramok mágneses tere (hosszú, egyenes vezető, tekercs).

A Föld mágnessége.

Elektromágnes alkalmazása.

A Lorentzerő Árammal átjárt vezetők kölcsönhatása a mágneses térben.Lorentzerő.Mozgó töltések a mágneses térben.

Az egyenáramú motor.

(Részecskegyorsítók.)A mozgási indukció A mozgási indukció jelensége és

magyarázata.Az indukált feszültség nagysága.A váltakozó feszültség előállítása.Váltófeszültség, váltóáram fogalma.Effektív feszültség.

A hálózati elektromos energia előállítása.

A nyugalmi indukció A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata. Lenz törvénye. Az önindukció.A transzformátor működési elve.

Önindukciós jelenségek a mindennapi életben.Az elektromos energia szállítása.

175

A transzformátor szerepe.Elektromágneses hullámok

Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése.Az elektromágneses hullámok spektruma.

A fény mint elektromágneses hullám.

Változó elektromos tér mágneses tere. A rezgőkör.Az egyes elektromágneses hullámfajták a mindennapi életben; híradástechnikai, orvosi és ipari felhasználási területek.Az elektromágneses hullámok környezeti, élettani hatásai.Rádió és televízió adás és vétel elve.(A „fényszennyezés”.)

Hullámoptika Fényelhajlás résen, rácson. Az interferencia és a polarizáció kísérleti vizsgálata.A fényvisszaverődés és a fénytörés mint hullámtulajdonság. SnelliusDescartes törvény. Törésmutató.

AtomfizikaA fény és az elektron kettős természete

A fényhullám tulajdonságai.A fényelektromos jelenség – a fény részecsketermészete. A fénykvantum.Az elektron mint részecske.Elektroninterferencia –az elektron hullámtulajdonsága

Fotocella, napelem. Gyakorlati alkalmazások.

(Elektronmikroszkóp)

Az atom szerkezete Az atommag felfedezése: Rutherfordmodell.A Bohrmodell: diszkrét energiaszintek.

A vonalas színkép.

A modellalkotás szerepe az emberi megismerésben.Törvény és érvényességi köre a fizikában.(A kvantummechanikai atommodell.)A színképelemzés jelentősége a megismerésben. (Távoli égitestek színképe. A vöröseltolódás.)

MagfizikaAz atommag szerkezete

A nukleonok (proton, neutron).Rendszám, tömegszám.A nukleáris kölcsönhatás.

A radioaktivitás Az alfa, béta és gammabomlás jellemzése.Aktivitás fogalma, időbeli jellemzése. Felezési idő.

Radioaktív sugárzások környezetünkben. A sugárvédelem alapjai.A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai.(Az elemi részecskék.)

A nukleáris energia A maghasadás jelensége. Láncreakció. Atomerőmű, atombomba.

176

(atomenergia) Maghasadás Magfúzió

A magfúzió jelensége. A csillagok energiatermelése.

Az atomenergia felhasználásának előnyei és környezeti kockázata.Hidrogénbomba. Fúziós erőmű lehetősége.

A csillagászat elemeiA csillagok fejlődése

A Világegyetem története

A csillagok életútja.

Az Univerzum tágulása.Az ősrobbanáselmélet.

A Naprendszerről. Bolygók, holdak.Galaxisok, csillagok, kvazárok, pulzárok, neutronocsillagok, fekete lyukak fogalma.Az Univerzumról való ismereteink forrásai (pl. a vöröseltolódás)Merre tart a kutatás? Nyitott kérdések a fizikában.


A tanuló ismerje az állapotjelzőket. Jellemezni tudja a gázok speciális állapotváltozásait, és ábrázolni tudja ezeket pV diagramon. Értelmezni tudja az egyesített gáztörvényt és az állapotegyenletet. Tudja, hogy a természet spontán folyamatai egyirányúak; tudjon példákat mondani erre. Ismerje az áram mágneses hatását, tudjon példákat mondani az elektromágnes használatára. Ismerje a hálózati váltófeszültség fizikai jellemzőit. Ismerje mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait (elektromotor, dinamó, generátor, transzformátor). Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával való takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről. Ismerje az elektromágneses spektrum részeinek tulajdonságait és felhasználási területeit. Legyen képe a megismert hullámjelenségek (hang, fény) frekvenciájának nagyságrendjéről. Ismerje a vákuumbeli fénysebesség értékét, és kitűntetett szerepét a természetben. Legyen tudomása arról, hogy az elektromágneses sugárzás (a fény is) a környezetszennyezés egy változata lehet. Tudja, hogy a részecskeként és a hullámként való megnyilvánulás egyaránt az anyag tulajdonsága lehet. Ismerje és összehasonlítani tudja a felszabaduló energia nagysága, hatékonyság, illetve a környezetre gyakorolt hatás szempontjából az energiatermelés különböző módozatait. Ismerje a nukleáris energia felhasználásának előnyeit és kockázatát, a sugárvédelem alapjait. Tudja, hogy az Univerzum objektumai, és maga a Világegyetem egésze nem statikus állapotúak, hanem állandó, meghatározott változásban vannak. Tudja, hogy a természettudományos, ezen belül a fizikai ismeretek az emberi kultúrtörténet során folyamatosan bővültek, és a megismerés ma sem lezárt folyamat.



Kapcsolatteremtés, szintéziskeresés a középiskolai fizika tananyag különböző jelenségei, fogalmai, törvényszerűségei között. Összetettebb (bonyolultabb matematikai eszközöket – másodfokú egyenlet, szögfüggvények –is igénylő, több témát

177

összekapcsoló) számításos fizikai feladatok értelmezése és megoldása. A tananyaghoz kapcsolódó kísérleti eredmények, jelenségek értelmezése.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakEgyenes vonalú mozgások kinematikája és dinamikája

Az egyenes vonalú egyenletes és az egyenletesen változó mozgás. Szabadesés. Függőleges lefelé hajítás.Newton törvényei.Erőtörvények.Munka kiszámítása (szöget bezáró erő és elmozdulás esetén is).A mozgások ábrázolása sebességidő, gyorsulásidő, útidő grafikonon.Az út meghatározása a vt grafikon alapján. A munka meghatározása az Fs grafikon alapján.Változó erő munkája.Teljesítmény, hatásfok.

Vízszintes hajítás.

A témakörbe tartozó törvényeket igazoló kísérletek elemzése.A gyakorlati vonatkozások felsorolása.

Nem egyenes vonalú mozgások kinematikája és dinamikája

Az egyenletes körmozgást leíró mennyiségek.Az egyenletesen változó körmozgás szöggyorsulása.A centripetális gyorsulást okozó erő különböző gyakorlati esetekben. Newton II. törvényének alkalmazása az egyenletes körmozgásra.

A forgómozgás alaptörvénye tengelyezett merev test esetén. A harmonikus rezgés mint az egyenletes körmozgás merőleges vetülete: a kitérésidő, sebességidő, gyorsulásidő függvények.A rezgésidő.A matematikai inga.

Centripetális és tangenciális gyorsulás egyenletesen változó körmozgás esetén.

A haladó és a forgómozgást jellemző fizikai mennyiségek összehasonlítása.

Erő és egyensúly Az erő és a tömeg értelmezése.A tömegvonzás törvénye.Nehézségi erő, súly, súlytalanság.További erőtörvények; kényszererők.Pontszerű test egyensúlya. Egyensúly és mozgás a lejtőn.A felhajtóerő.Kiterjedt merev test egyensúlya.

Pontrendszer egyensúlya és mozgása.

178

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA mechanika megmaradási törvényei

Az energia

A lendületmegmaradás törvényeA mechanikai energia megmaradása.A munkatétel és alkalmazása.Az energiamegmaradás általánosan.

A perdület és megmaradási törvénye

Kondenzátor energiája. Áramjárta tekercs mágneses terének energiája.Más megmaradási törvények A töltésmegmaradás törvénye: Kirchoff törvénye áramelágazásokra. Tömeg és töltésmegmaradás a természetes és mesterséges magátalakulásban)

Az elektrosztatikus és a mágneses tér

Térjellemzők: térerősségvektor, feszültség, potenciál, mágneses indukcióvektor. Azonosságok és különbségek az elektrosztatikus és a mágneses tér jellemzésében.Töltések kölcsönhatása az elektrosztatikus és a mágneses térrel: Coulomb törvénye. A Lorentzerő.

A gravitációs és az elektrosztatikus tér összehasonlítása. A témakörbe tartozó törvényeket igazoló kísérletek elemzése.A gyakorlati vonatkozások felsorolása.

Egyenáramú hálózatok.

Ohm törvénye. Vezetőszál ellenállása.Egyszerű áramkörök: soros és párhuzamos kapcsolás. Kirchhoff törvényei. Eredő ellenállás.Feszültségforrások. Belső ellenállás. Ohm törvénye teljes áramkörre.Az elektromos munka és teljesítmény.Mérőműszerek az áramkörben.

Az ellenállás hőmérsékletfüggése.

A méréshatár kiterjesztése.

Az indukció Mozgási indukció. Váltakozó feszültség keltése és tulajdonságai.Effektív feszültség.Nyugalmi indukció. Lenz törvénye. Önindukció.A transzformátor és szerepe.

Ideális tekercs a váltakozó áramú áramkörben. Az induktív ellenállás fogalma.A témakörbe tartozó törvényeket igazoló kísérletek elemzése.A gyakorlati vonatkozások felsorolása.

179

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakHullámok A mechanikai hullámok fajtái,

tulajdonságai. Állóhullámok.Elektromágneses hullám fogalma.A fényhullám elhajlása, interferenciája.A fény visszaverődése és törése.Képalkotás tükrök és lencsék esetén.

Az egyes elektromágneses hullámfajták a gyakorlatban.Rádiózás, a televízió. A rádiótelefon.A témakörbe tartozó törvényeket igazoló kísérletek elemzése.A gyakorlati vonatkozások felsorolása.

Termodinamika Szilárd anyagok és folyadékok hőtágulása.Kalorimetria.Halmazállapotváltozások.A gázok speciális állapotváltozásai. Az egyesített gáztörvény. Állapotegyenlet.Az első és a második főtétel.Állapotváltozások energetikai vizsgálata.Körfolyamatok, hőerőgépek.

A témakörbe tartozó törvényeket igazoló kísérletek elemzése.A gyakorlati vonatkozások felsorolása.

(Gázok fajhője.)Az anyag felépítése Kinetikus gázelmélet Atomfizika

Magfizika

A hőmérséklet értelmezése a részecskemodell alapján (kvalitatívan)Az elektromosság atomos szerkezete. Az elemi töltés. A fény részecsketermészete.Az elektron hullámtermészete.Az atommag felépítése.A radioaktív ,, bomlás jellemzése.Az aktivitás időbeli változása.A maghasadás és a fúzió.A nukleáris energia felhasználása.A csillagok energiatermelése.

Természetes és mesterséges radioaktivitás. Sugárvédelem.

Alternatívák az energiatermelésben.Az egyes energiaforrások használatának előnyei és kockázata.


A tanuló tudja különböző szempontok szerint csoportosítani, összehasonlítani a 911. évfolyam törzsanyagában tanult jelenségeket. Legyen képes az alapvető fizikai fogalmak és törvények ismeretére vezető jelenségek vagy kísérletek leírására. Értelmezni tudja a tanult fizikai mennyiségeket, magyarázni a törvényeket, tudja ismereteit a mindennapi életből vett példákkal alátámasztani. A tanult alapvető fizikai fogalmakat helyesen tudja használni a törzsanyaghoz kapcsolódó mindennapi jelenségek és technikai eszközök működésének magyarázatában. Értelmezni tudjon grafikonokat; jellemezni tudja az ábrázolt fizikai mennyiségek változását. Értelmezni

180

tudja a tanult anyagjellemzőket. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat és az anyagjellemzők értékét a képlet és táblázatgyűjteményből kikeresni. Tudja a feladatok szövegét értelmezni, adataikat jelölésekkel rögzíteni, adataikat grafikonról leolvasni. Tudjon a tanult törvények alkalmazásával egyszerű feladatokat önállóan megoldani. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit.

3.12. Kémia


Cél az általános iskolában szerzett ismeretekre és a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva a mindennapi élet változásainak minél helyénvalóabb megismerése, változó világunkban a tájékozódóképesség fejlesztése. A jelenségeket összefüggéseiben vizsgálva, más természettudományos tárgyak eredményeinek felhasználására kell ösztönözni a tanulót. A többletet az általános iskolához és a szakiskolához képest az jelenti, hogy középiskolában a tanterv az anyag szerkezetét is tárgyalja párhuzamba hozva a tulajdonságaival. Specialitása a tantervnek, hogy az általános kémiai fogalmak nagy részét nem választja, külön, hanem beépíti a szervetlen és a szerves kémia tananyagába. A szervetlen kémia tárgyalására is feltétlenül szükség van, mert a felnőttoktatásban alig lehet támaszkodni az általános iskolában tanultakra. Az egyes vegyületek számunkra hasznos és egészségünkre káros tulajdonságait, a környezeti jelenségeket a megfelelő anyagrészhez csatolja. Az érettségi szintjére kell eljuttatni a tanulók egy részét, ezt a célt szolgálják a 911 évfolyam kiegészítő anyagrészei és a 12. évfolyamban az érettségire felkészítő blokk, amely kifejezetten az érettségi témakörei köré csoportosul, magasabb szinten tárgyalva és kiegészítve az eddig tanultakat. Azzal együtt, hogy itt már elég sok lexikális ismeretre van szükség a megelőző iskolatípusokhoz képest, a kreativitás fejlesztése is cél, az egyéni döntéshozásban ennek van szerepe az élet minden területén. Feladatok: A tanulók figyelmének ráirányítása a természet jelenségeire, a megismerés és a magyarázat keresés igényének kialakítása. A mindennapi tevékenység és az elméleti ismeretek megszerzésének összekapcsolása teljesítményképes tudás megszerzése. Az önálló ismeretszerzés igényének fokozása.


Ismerje fel a környezetében végbemenő kémiai változásokat, lássa be, hogy a kémia az

élet minden területén jelen van. Alakuljon ki a tanulóban a logikus gondolkodás, az

okokozati összefüggések megkeresésének igénye. Érzékelje mind a szűkebb, mind a

tágabb (regionális és globális) környezeti problémákat. Alakuljon ki benne az önálló

ismeretszerzés igénye, figyelje az aktuális híreket, és értékelje természettudományos

szemlélettel. Fejlessze önmagában a lényeglátás képességét. Alakuljon ki benne a

hosszú távú gondolkodás, környezetbarát életszemlélet.



Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek

181

összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcióegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra táblázat grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakSzintre hozás Elem, keverék vegyület

Fizikai és kémiai változásokEgyszerűbb reakciók (szén égése és körülményei: reakcióhő, reakciósebesség)

Anyagszerkezet Az atomok szerkezete, az atommag és az elektronburok felépítéseAz anyagmennyiség fogalma, mértékegységeA periódusos rendszer felépítése.

Kémiai jelrendszer Vegyjel, képlet, kémiai egyenletA kémiai egyenlet mennyiségi jelentése, számítások: és kémiai egyenlet alapján

Nemfémes elemek A hidrogén fizikai, kémiai tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, Nemesgázok, nemesgázszerkezetKovalens kötésAvogadro törvényA klór tulajdonságai, reakciói, fertőtlenítő hatásIonos kötés, ionrács (nátriumklorid példáján keresztül)A hidrogénkloridMolekulák polaritásaFémek oldódása sósavbanReakcióhő, reakciósebesség, aktíválási energia, katalizátor fogalmaElektronátmenettel járó reakciók Oxidálószer, redukálószer fogalmaAz oxigénÓzon, ózonlyuk, Fotokémiai reakcióVíz,Molekularács, másodrendű kémiai kötésekOldatok

KolloidokHidrogén-peroxidA kén, kén-dioxid, kén-trioxid, Londoni szmog

Oldatokkal kapcsolatos számítások

182

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakKénes-sav, kénsavProtonátmenettel járó reakciókSav és bázis fogalmaA nitrogén, nitrogéndioxid, salétromsav, nitritek, nitrátok, ammónia Nitritek, nitrátok egészségkárosító hatásaiFotokémiai szmog

Savas eső.A foszforFoszforsav, foszfátok.Mosószerek adalékanyagai, élő vizek eutrofizációja. (A nitrogén és a foszfor szerepe)

Anyagkörforgalmak: nitrogén és kén körforgalom


Az atom szerkezetének ismerete. A kémiai jelrendszer ismerete, képletek, egyenletek alkalmazása; nemfémes elemek és vegyületeik tulajdonságainak, felhasználásának, környezeti hatásának ismerete; oldatokkal kapcsolatos számítások elvégzése; reakciótípusok felismerése, egyszerűbb reakcióegyenletek felírása (savbázis reakciók, redoxi reakciók); reakcióegyenletek alapján történő számítások elvégzése; Avogadro törvénnyel kapcsolatos számítások elvégzése; tájékozódás a periódusos rendszerben; atomok vegyértékhéjának ismerete; kémiai kötések ismerete.



Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcióegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra táblázat grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása.

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakSzintre hozás Atomszerkezet, periódusos rendszer

Ionos kötés, kovalens kötés, másodrendű kötésekSavbázis és redoxi reakciók

Fémes elemek Fémek általános jellemzése, helyük a periódusos rendszerbenA fémrács szerkezeteAlkálifémek

183

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakIsmertebb alkáli fémsók, pl. konyhasó

AlkáliföldfémekKalcium, magnéziumVízkeménység, vízlágyításAlumínium Az alumínium amfoter tulajdonságaElektrolízisAlumíniumgyártásVasKorrózió, ötvözetek, vasgyártás, acélgyártás GalvánelemekRéz, ezüst, arany, kadmium, higanyA nehézfém fogalmaNehézfémek szerepe a környezetszennyezésbenFémek csoportosítása élettani szempontból: esszenciális és mérgező elemek

A só szerepe a tartósításban és az életfolyamatokban

A szén és vegyületei A szénGrafit, gyémánt, fullerénAtomrács,Aktív szén, adszorpcióSzénmonoxid, széndioxid, tökéletes és tökéletlen égés, szénsavMegfordítható kémiai reakció, kémiai egyensúly,az egyensúlyt befolyásoló tényezőkÜvegházhatás

Szerves vegyületek tulajdonságai

A szénatom jellegzetes tulajdonságaiSzerves anyagok összetétele

Szerves kémiai reakciókSzerves anyagok szerkezete, (telített, telítetlen és aromás szerkezet)Szerves gyökökGyökök élettani hatásainak magyarázata

Alkotóelemek kimutatása

184

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakSzénhidrogének A szerves kémia tárgya

Történelmi előzmények: vis vitális elméletA mai szerves vegyipar termékei Kőolaj, földgázSzénhidrogénkészleteink felhasználása energiatermelésre és ipari nyersanyagként, készletek végességeMetán, etán, propán, bután, pentán, heptánTelített szénhidrogénekHomológ sor fogalma, alkánok homológ soraIzomer vegyületek.Jellemző kémiai reakciójuk: szubsztitúcióÜvegházhatásTengerek olajszennyezéseTelítetlen szénhidrogének:etilén, acetilén, izoprénJellemző reakciójuk: addíció és polimerizációSzénhidrogének szerepe a fotokémiai szmog képződésébenAromás szénhidrogének:benzol, toluol, xilolAromás oldószerek élettani hatásai


Környezeti jelenségek okainak ismerete: ózonlyuk üvegházhatás, savas eső, szmog kémiai hatásainak magyarázata. Fontosabb fémek fizikai, kémiai tulajdonságainak ismerete: fémek reakciói; fémek előállítása; fémek korróziójának okai és megelőzésének módja; ötvözetek tulajdonságai; a vízkeménység okai, megszüntetése; nyomelemek szerepe az élő szervezet működésében, nehézfémek környezetszennyező hatása; a szénatom speciális tulajdonságai; szerves anyagokat felépítő atomok fajtái; a szénhidrogének tulajdonságai, előfordulásuk; a szénhidrogének felhasználása ipari nyersanyagként és energiahordozóként.


3.12.5.1. TevékenységformákEgyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcióegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra táblázat grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott

185

szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakSzintre hozás Szerves vegyületeket felépítő elemek,

szerves vegyületek tulajdonságaiSzénhidrogének tulajdonságai, jellemző reakciói

HalogénezettSzénhidrogének

Alkoholok, fenol

Aldehidek, ketonok

A metán halogénezett származékaiHalonok és freonok és az ózonlyuk keletkezésének kapcsolata

Metil és etilalkohol

A metilalkohol élettani hatásaFenol

Formaldehid, acetaldehidA formaldehid fertőtlenítő hatásaAceton (oldószerek)

A metilalkohol, mint a szerves szintézisek fő alapanyaga

aromás aldehidek, mint fűszereink alkotórészei

Karbonsavak Hangyasav, ecetsav, tejsav, zsírsavak, olajsav

Telített és telítetlen zsírsavak élettani hatásaSzappanok

A tisztító hatás mechanizmusaÉszterek:Gyümölcsészterek, zsírok, olajok

Kondenzációs reakció

Aszkorbinsav (C-vitamin)

Szappangyártás

A természetazonos aroma fogalma

Szénhidrátok, cukrok

Szőlőcukor, gyümölcscukor, répacukorkeményítő, cellulózPapír és cellulóz alapú textíliákA papírgyártás környezetszennyező hatása

Fehérjék Aminosavak felépítése.Fehérjék felépítése és tulajdonságai, reakciói, nehézfémek, könnyűfémek és hő hatásáraA DNS szerepe a fehérjeszintézisben

186

Műanyagok Csoportosítási szempontok:Természetes és mesterséges alapú műanyagok (gumi, polietilén)Polimerizációs és kondenzációs műanyagok (pl. teflon, műgyanták)Hőre lágyuló és hőre keményedő műanyagokAz újrahasznosítás lehetőségei

Dioxinok keletkezése, tulajdonságai.

Műanyagok adalékanyagai: lágyítószerek fémek stb.,


Halogénezett szénhidrogének környezeti hatásai; alkoholok tulajdonságai, élettani hatásuk; szeszes erjedés; oxovegyületek felhasználási területei; karbonsavak előfordulása élelmiszereinek között; szappanok, felületaktív anyagok tulajdonságai; zsírok, olajok kémiai szerkezetének és élettani hatásának összefüggése; szénhidrátok, szőlőcukor keletkezése a fotoszintézis folyamatában; fehérjék tulajdonságai, a fehérje szerkezete és az emberi tulajdonságok közötti kapcsolat; műanyagok csoportosítása, tulajdonságaik; a hulladékkezelés és a szennyvíztisztítás alapjai.

3.12.6. Tevékenységformák, témakörök és a továbbhaladás feltételei a 12. (érettségi előkészítő) évfolyamon


Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcóiegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra táblázat grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakÁltalános kémiaAnyagszerkezet

Halmazok

Az anyagszerkezettel kapcsolatos ismeretek fejlődéseÖsszefüggés az atomszerkezet, a kémiai kötések és az anyag tulajdonságai közöttA periódusos rendszer felépítésének atomszerkezeti magyarázataFolyadékokValódi oldat, kolloid oldatSzámítások oldatokkal kapcsolatban (higítás, töményítés, keverés)

187


Kémiai reakciók

Gázok Számítások az Avogadro törvénnyel kapcsolatban.Szilárd anyagokÖsszefüggés a kristályrácstípus, a kémiai kötés és az anyag tulajdonságai közöttReakciók körülményei: reakciósebesség, aktiválási energia, katalizátor kémiai egyensúly (egyensúlyt befolyásoló tényezők)Energiaváltozások:hőenergiaváltozás; reakcióhő, képződéshő, Hess tételelektromos energia változás; galvánelemek, standard potenciálReakciók fajtái:részecskeszámváltozással járó reakciók: egyesülés, bomlásrészecskeátmenettel járó reakciók:protonátmenettel járó reakciók(savak bázisok erőssége, a víz autoprotolízise)elektronátmenettel járó reakciókSztöchiometriai számítások

Szervetlen kémia Fémoxidok, nemfémes elemek oxidjai,szervetlen savak, lúgok, sók, sók hidrolíziseFémek előállítása, elektrolízis, a korrózió fajtái

Szerves kémia Szerves vegyületeket alkotó elemek kimutatásaIzomériaNevezéktanSzerves kémiai alapreakciók: szubsztitució, addíció, polimerizáció, kondenzációSzerves vegyületek kimutatása: telítetlen vegyületek, aldehidek, keményítő, fehérje

3.13. Biológia


Ez a tantárgy lehetőséget teremt, hogy az alapismereteken túl a közvetlen közeli és távoli környezeti problémákról szóljunk. Nagyon fontos, hogy önmagunk és környezetünk megismerése a kiindulópont ahhoz, hogy átlássuk, hol és hogyan kell változtatni megszokott, esetleg káros magatartási szokásainkon. Elengedhetetlen egyes témáknál a személyes tapasztalatszerzés, az élmény útján szerzett tudás. Feladatunk, hogy a tanulók jártasságot szerezzenek növény és állatismeretben, földrajzi

188

elterjedésükben, illetve az emberi szervezet beható ismeretében, továbbá környezetünk védelmének tudatosítása és az egészséges életmód igényének kialakítása. Célunk, hogy az ennek során felkeltett érdeklődést és igényességet a diákok további, önállóan szerzett ismeretek bővítésével kamatoztassák.


Keltsük fel a tanulók érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt a biológiai környezet jelenségeinek és folyamatainak megismertetése révén. Legyenek képesek arra, hogy magyarázni tudják a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonló biológiai jelenségeket és folyamatokat, és felhasználják tudásukat a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Lényeges, hogy törekedjenek szomatikus és pszichés egészségük megőrzésére, egészségüket értéknek tekintsék. Kiemelt fontosságú, hogy megértsék és a gyakorlatban is alkalmazzák a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelemeit. Mindemellett tudatosítani kell a tanulókban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, amelynek múlásával az élőlények is változnak. Mutassunk rá, hogy a biológiai megismerési folyamat a tudományos fejlődés útján halad, tételei, mondanivalója fejlődik, változik. Ezáltal segítsük világszemléletük ki és átalakulását.



A rendszertan áttekintése fajfelismeréssel és –meghatározással kiránduláson. Az élőlények testfelépítésének leírása példákon, csíráztatás. Az állatok szervezeti felépítésének demonstrálása oktatófilmek segítségével. Növényi szövetek vizsgálata mikroszkópos felvételek alapján. Példák keresése az alkalmazkodásra és a tűrőképességre. Táplálkozási láncok leírása.

3.13.3.2. Témakörok

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakAz élőlények felépítése, életműködései és az életközösségek jellemzőiSzintre hozás Az élővilág rendszerezése

Ismertessük a rendszertan alapjait és kategóriáit. Mutassuk be a legfontosabb rendszertani törzseket, osztályokat ismert példákon keresztül.

Az élőlények testfelépítése és életműködése

Ismertessük a kültakaró változatos felépítését és funkcióit példákon.

Mutassuk be a külső és belső vázat, illetve az ezekhez tapadó izmokkal végzett mozgásfolyamatokat.A harántcsíkolt és simaizomszövet felépítése. (Összehasonlítás funkciók alapján.)

Ismertessük az eltérő táplálkozási

Szemléltessük a törzsanyagot minél több oktatást segítő filmmel.

189


(Az élőlények testfelépítése és életműködése)

módokhoz tartozó testfelépítést, pl. szájszerveket. Mutassuk be az anyagszállítás szerveinek fejlődését, a légzés típusait (diffúz légzés, légcsöves, bőr, kopoltyús és tüdős), a kiválasztószervek típusait, és az érzékszerveket példákkal (hő, hang, fény és áramlásérzékelő szervek).

Ismertessük a külső és belső megtermékenyítés folyamatát a többsejtű állatoknál, az átalakulással és átalakulás nélkül történő fejlődést példákkal.

Mutassuk be a növényi sejteket és szöveteket, a növények anyagfelvételét és –szállítását és a gázcserét. Ismertessük a következő fogalmakat: fotoszintézis, kemoszintézis

Mutassuk be a növények szaporodási formáit a moháktól a nyitva és zárvatermőkig. A nyitva és zárvatermők egyedfejlődésének főbb lépései (nem a sejtszintű folyamatok). Különböző magvak

csíráztatása.A bioszféra és az életközösségek jellemzői

Tekintsük át az élettelen környezeti tényezőket és azok változását. Ismertessük az alkalmazkodás és tűrőképesség fogalmát példákkal. Anyagforgalom: a szén, a foszfor és a víz körforgása. Energiaáramlás. Tekintsük át az élőhelyek típusait és azok védelmét. Mutassuk be a táplálkozási láncokat, szinteket és kapcsolatokat.

A témához kapcsolódó ökológiai problémák bemutatása.

A biomok A tengerek és a szárazföldek élővilága a földrajzi övezetesség tükrében.

Gyakorlás atlaszhasználattal.

3.13.3.3. A továbbhaladás feltételei.

Összefüggések felismerése a törzsfejlődés és a szervezeti felépítés között. Az új fogalmak helyénvaló használata. A Magyarországon legjellemzőbb növény és állatfajok ismerete. A legfontosabb ökológiai problémák okainak tudatosítása.

190



Etológiai példák elemzése oktatófilmek segítségével. A tanulók ismerjék meg, hogy az örökítő anyag által hordozott információ azonos körülmények között egyformán öröklődnek, de hordoznak domináns és recesszív tulajdonságokat. Tudatosuljon bennük a genetikai sokszínűség, a tananyag hívja fel a figyelmet a genetikai tanácsadás fontosságára. Genetikai gyakorlatok. Törzsfaelemzés. Mutációs példák gyűjtése.

Témakörök

Témakörök Tartalmak Választható tartalomA genetika alapjai. ViselkedéstanEtológia Öröklött és tanult magatartásformák

ismertetése. Az állatok lét, fajfenntartási és társas viselkedésformái.

Nézzünk meg ismeretterjesztő filmet etológiai kísérletekről.

Az öröklődés alapjai Vázoljuk fel a genetika tudományának kialakulását.

Ismertessük a testi és ivarsejtek képződését (mitózis, meiózis). A kromoszóma. A DNS és RNS szerkezete. A gén, az allél. A genetika alaptörvényei; a Mendelszabályok. Feno és genotípus, az intermedier, a domináns és a recesszív öröklődés menete. A kodominancia. Az A, B, O vércsoportok öröklődése. Az ivari jellegek öröklődése. A génkicserélődés. A gén- és kromoszóma-mutáció. A mennyiségi jellegek öröklődése. A mutációk szerepe az evolúcióban. Ismertessünk néhány egyszerű öröklődésű emberi tulajdonságot.

Genetikai tanácsadás.

Populációgenetika Ismertessük a populáció fogalmát és annak változásait.A populációk genetikai egyensúlya. A Hardy-Weinberg szabály.Természetes és mesterséges szelekció. Adaptáció. A fajok kialakulása példákkal.Tekintsük át az élővilág evolúcióját a földtörténet főbb eseményeinek tükrében. A környezeti tényezők okozta mutációk szerepe a fajok kialakulásában.

Az emberi faj kialakulása. Az emberfajták bemutatása.

191


Szakmai előadó-készség fejlesztése írásban és szóban. Saját véleményalkotás igényének kialakítása. Az etológia alapfogalmainak ismerete. A DNS-kromoszóma-gén fogalmak helyes használata. A mutációk jelentősége és az élővilág evolúciója



A sejtek felépítésének vizsgálata a különböző funkciók tükrében. Enzimek kimutatása kísérletekkel. Az anyagforgalom vizsgálata kísérletekkel. Szöveti mikroszkópos felvételek elemzése, összehasonlítása. Életmód és étrendminták gyűjtése. Tüdő-kapacitásmérés meghívott szakember segítségével. Gyakorlatok végzése látás és hallásvizsgálatokhoz.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakSejtbiológia. Az élőlények önfenntartása

Sejtbiológia (Ebben a témakörben a 11. osztályos szerveskémiában tanultakra alapozunk.)A sejtek felépítésének és működésének áttekintése. A korábban még nem ismertetett sejtszervecskék bemutatása. Fehérjeszintézis.

Anyagcserefolyamatok a sejtben. Az enzimek funkciói. A szénhidrátok felépítése. A fotoszintézis lényege. A szénhidrátok lebontása. Anyagforgalom a sejtmembránon keresztül.

Az alapvető szövettípusok.Hám, kötő és támasztószövet. Az izomszövet (ismétlés) és a szívizomszövet. Az idegszövet.

A fehérvérsejtek és a vörösvértestek ismertetése.

Az élőlények önnfenntartása

(Az élőlények

Tekintsük át az állatok táplálkozását (ismétlés fogalmak szintjén).Az ember táplálkozásának bemutatása. Beszélgessünk a helyes táplálkozás alapelveiről.

A légzés. Ismételjük át az állatok légzését fogalmak szintjén és mutassuk be az emberi légzést.

Ismételjük át az állatok anyagszállítását

Hívjunk szakembert táplálkozási tanácsadás céljából.

Ismertessük a levegőszennyezés problémakörét.

192

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakönnfenntartása) a fogalmak szintjén és ismertessük az

emberi vérkeringést, a nyirokrendszert és az immunrendszert.

Ismételjük át az állatok kiválasztószerveit és mutassuk be az ember kiválasztását.

A neuroendokrin szabályozás és a szaporodás

A növényekben előforduló legfontosabb hormonok és hatásaik (vezérlés). Az állatok legfontosabb hormonjai: agyalapi mirigy (szabályozás), tobozmirigy, pajzsmirigy, csecsemőmirigy, hasnyálmirigy, a mellékvesék és a nemiszervek hormonjai és ezek élettani funkciói.

Az ember szaporodása és egyedfejlődése. A női nemi ciklus ismertetése.

AIDSprevenció.


Az emberi szervezet felépítése. Ezen belül összefüggések feltárása, megfogalmazása. A sejtszintű folyamatok bemutatása, térbeli elkülönítése és az összefüggések ismerete.

3.13.7. Tevékenységformák, témakörök és a továbbhaladás feltételei a 12. (érettségi előkészítő) évfolyamon


Áttekintő táblázatok készítése a tanult összefüggések bemutatására. Lényegkiemelés, vázlatkészítés. Szakkifejezések helyénvaló használata, alkalmazása. A főbb témakörök önálló ismertetése.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakFelkészítés az érettségire

Az élőlények testfelépítésének és szerveinek bemutatása a törzsfejlődés során: a kültakaró a vázrendszer a táplálkozás a légzés a kiválasztás az idegrendszer az érzékszervek

Az életközösségek jellemzése földi elterjedésük tükrében.

193

Az állatok magatartás és viselkedésformáinak összegzése.

A növényi és állati sejt összehasonlítása felépítésük és működésük alapján.Sejtszintű folyamatok elemzése és az összefüggések feltárása.

Az emberi szövettípusok felismerése és jellemzése.

Az emberi szervezet felépítése és működése.A szervek működése és kapcsolata és idegihormonális szabályozása.Humánetológia.

A genetika alapfogalmainak áttekintése.

Az ember szaporodása.Az emberi érzékelés áttekintése.

3.14. Földünk és környezetünk


Az általános iskola 5–8. évfolyamának tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék a földrajzi környezet főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Segítse a tanulókat abban, hogy a természeti–társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ természeti-, társadalmi-, gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy tanításának további célja, hogy megértesse a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A gimnáziumi földrajztanítás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra is.


A gimnáziumi földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi–gazdasági történéseket. Főként arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszeresen gondolkodjanak, fogalmaik köre bővüljön, és szintetizálják a korábbi ismereteket, biztosan tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Legyenek képesek a Földön kialakult természeti és társadalmi kölcsönhatások, valamint a környezetben zajló változások érzékelésére, értékelésére és indoklására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások

194

nagyságrendjéről. Ennek érdekében el kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. A múlt és a jelen földrajzi folyamatainak ismeretében legyen elképzelésük a Föld, az emberiség és az ország társadalmi–gazdasági és környezet jövőjéről, alakuljon ki reális alapokon nyugvó jövőképük. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alkalmazzák a kommunikációs, a gondolkodási és a gyakorlati képességeket. Legyenek képesek a speciális információhordozók (térképek, folyóiratok, szakkönyvek, statisztikai adatok, lexikonok, CD–ROM, Internet stb.) használatára.



Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. A természetföldrajzi tényeket bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése. A különböző mozgásfolyamatokat bemutató modellek alkalmazása a tanítás során. Ásvány és kőzetvizsgálati gyakorlatok. A földtörténet fő eseményeinek időbeli ábrázolása. A hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása. Éghajlati diagramok elemzése. A légköri jelenségek felismerése, időjárási térképek elemzése. A vízállásjelentések értelmezése. Tanulói kiselőadás a természeti jelenségekről. A regionális földrajzban tanultak alkalmazása.

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA Naprendszer A Naprendszer kialakulása, felépítése,

elhelyezkedése a világegyetemben.A Föld, mint égitest, mozgásai és azok következményei.Tájékozódás a földrajzi térben és időben.Űrkutatás a Föld szolgálatában.

A Hold–expedíció bemutatása. A Föld felmelegedése. A kőzetburok úszásának modellezése. A leggyakoribb ásványok, kőzetek bemutatása. A földrengések és a vulkáni működés mozgófilmes bemutatása. A szél, a víz, a jég munkájának bemutatása. A földrajzi övezetek képi bemutatása.

A kőzetburok A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése.Földünk gömbhéjas szerkezete.A kőzetburok felépítése.A lemeztektonika alapjai.A kőzetburokban lejátszódó folyamatok: vulkánosság, földrengés.Ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik.A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében.Jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk.

A légkör Anyagi összetétele, szerkezete.Az időjárási–éghajlati elemek és változásaik.

195

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások.Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok.Általános légkörzés.

A vízburok A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai.Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői.A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai.A tengervíz mozgásai.A szárazföld vizei.A szárazföldi jég.A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem.

Éghajlati övezetesség

A szoláris és a valódi éghajlati övezetek és övek kialakulása, jellemzőik.A forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és tagolódásuk.Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége.A hegyvidékek függőleges övezetessége.A talaj kialakulása, talajfajták és hasznosítása.A levegő, a vizek és a talajok szennyezése.


A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni, és tudjon csillagászati és földrajzi feladatokat megoldani, valamint ismerje a belső és a külső erők felszínformáló szerepét, felszínfejlődés folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi felépítését, legfontosabb folyamatait, és ismerje a Föld és földi szférák kialakulásának fejlődését, valamint ismerje a hegységképződés folyamatait, az ásványok és kőzetek keletkezését. Tudja elemezni az éghajlati diagramokat.



Önállóan tudja elemezni a kontinensek gazdasági– és társadalmi adottságait. Természetföldrajzi tényeket, társadalmi–gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító logikai elemzése. Aktuális cikkek önálló feldolgozása egyes régiók, országok problémáiról. Az egyes régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása. A régiók változó szerepének jelentőségének magyarázata, az okok feltárása. A sajtó és a TV–figyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális környezeti problémákról. Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális cégek termékeiből.

196

3.14.4.2. TÉMAKÖRÖK

Témakörök Tartalmak Választható tartalmakEurópa Európa helyzete, kialakulása és

természeti adottságai.Európa népei, népességi folyamatai és települései.Az európai integráció folyamata.Észak-Európa országai.Nyuga-tEurópa jelentősebb országai.Közép-Európa országai.Kelet-Európa jelentősebb országai.Európa helye a világban.

Az egyes kontinensek és hazánk aktuális természeti-, társadalmi-, gazdasági problémái. Példák gyűjtése a társadalmi-, gazdasági élet fejlesztéséről. A világgazdasági pólusok helye és szerepe.

Hazánk helye és kapcsolatai Európában

Magyarország földrajzi helyzete.Magyarország természeti adottságai.Népességünk földrajzi elhelyezkedése.Népesedési folyamatok hazánkban.Településeink.Hazánk gazdasági szerkezete, gazdasági fejlettsége.Iparunk természeti és társadalmi alapja.Iparunk főbb ágai.Mezőgazdaságunk földrajzi és társadalmi adottsága.Mezőgazdaságunk főbb ágai.Közlekedésünk.Idegenforgalmunk adottságai.Nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs törekvéseink.Multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában.

Kontinensek Ázsia természeti adottságai.Ázsia népessége és gazdasága.Ausztrália helye a világban.Afrika természeti adottságai és gazdasága.Észak, Közép és Délamerika természeti adottságai.Amerika helye és szerepe a világban.


A tanuló legyen képes bemutatni az eltérő társadalmi-, gazdasági fejlettségű területeket Európában és hazánkban, és tudja jellemezni a világ legjelentősebb országait, ország-csoportjait és a világban elfoglalt helyüket. Legyen képes a kontinensek jellemzésére és tudja elemezni hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait és a medencejelleg érvényesülését, valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésével, kontinensek, országok, régiók gazdasági különbségeinek feltárására. Tudja elemezni hazánk időjárását, éghajlatát, vízrendszerét ábrák segítségével.

197



Társadalmi–gazdasági jelenségeket, folyamatokat, tényeket bemutató tematikus térképek elemzése. A településtípusok jellemző vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján. Adatok gyűjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozás környezetre gyakorolt hatásairól. Szemelvénygyűjtés a bányászat és az energiatermelés környezetre gyakorolt hatásáról. Adatgyűjtés különböző termékek világpiaci árának változásairól. Könyvtári adatgyűjtés nemzetközi gazdasági együttműködésről. Terméklisták összeállítása.


Témakörök Tartalmak Választható tartalmakA világ változó társadalmi–gazdasági képe

A gazdasági élet szerkezetének átalakulása.A gazdasági szektorok jellemzői.A tercier és az informatika előretörése.A világgazdaság jellemző folyamata.A piacgazdaság.A gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei.A multinacionális vállalatok szerepe.A működő tőke és a pénz világa.A tőzsde.

A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmigazdasági életének alakításában. Nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság. A világ meghatározó pénzügyi szervezetei. Az urbanizáció környezeti következményei

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsoportok

Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban. Észak–Amerika, Kelet és Délkelet–Ázsia, Európai Unió.Fejlődő országok.Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban.Felzárkózásuk különböző lehetőségeik.

Globális világproblémák

Természet és környezetvédelem.A levegőszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés és védelem.Az élővilág védelme.A társadalmi tevékenység hatása a környezet állapotára.Demográfiai robbanás, túlnépesedés.Az urbanizáció, mint globális probléma.Élelmezési gondok.Nyersanyag és energiaválság.A fenntartható fejlődés.A jövő kihívásai.Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben.

198


A tanuló tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését, következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására, a tanuló tudja jellemezni a működő tőke és a multinacionális vállalatok szerepét, a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési gondokat, annak okait és a megoldásra tett erőfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal.

199

Documents

PEDAGÓGIAI PROGRAM · Web viewHeti óraszám 4 3 3 3 Éves óraszám 148 111 111 111 Gondolkodási módszerek alapozása 5 5 5 5 Számtan, algebra 70 45 45 45 Összefüggések, függvények,