PEDAGÓGIAI PROGRAMJA - eotvos-gyal.sulinet.hu · Az iskolai környezet, mint élettér fontos szerepet játszik az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés biztosításában

Érdi SZC Eötvös József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programja Oldal 1

Érdi Szakképzési Centrum

Eötvös József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

2360 Gyál, Erdősor u. 65.

OM: 203036

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2018


Tartalom Nevelési program ............................................................................................................................................ 4

Bevezetés......................................................................................................................................................... 5

Képzési profilunk: ........................................................................................................................................ 5

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........................................ 6

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................................ 8

Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................................................ 10

A közösségnevelés, a közösségfejlesztés színterei ........................................................................................ 12

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................................................. 16

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................................................ 20

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .............................................................. 23

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái .............................. 26

A tanulmányok alatti vizsgák, különbözeti vizsga szabályai, a felvétel követelményei ................................ 30

A levelező tagozat vizsgarendje .................................................................................................................... 34

A középfokú felvételi eljárás szabályai iskolánkban ...................................................................................... 34

Közösségi szolgálat ........................................................................................................................................ 35

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .............................................. 38

Helyi tanterv .................................................................................................................................................. 40

Óraterv a kerettantervekhez közgazdaság (pénzügyi-számviteli ügyintéző) ............................................ 41

Óraterv a kerettantervekhez – informatika .............................................................................................. 42

Óraterv a kerettantervekhez – rendészet – .............................................................................................. 43

Informatika XIII. ......................................................................................................................................... 44

Közgazdaság XXIV. ..................................................................................................................................... 45

Rendészet és közszolgálat XXXVIII. ............................................................................................................ 46

Kerettantervek 2018. szeptember 1-től .................................................................................................... 47

Kerettanterv a szakközépiskolák 9–13. évfolyama számára ..................................................................... 48

Kerettantervek a felnőttoktatás számára – Felnőttek gimnáziuma, szakközépiskola .............................. 49

kifutó ......................................................................................................................................................... 49

A mellék-szakképesítés és a szabad órasávok felhasználásáról szóló helyi rendelkezés .......................... 50

Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................... 51

A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósításának szabályai ........................................................................................................................... 52

Választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait .............. 56

Választható érettségi vizsgatárgyak .............................................................................................................. 56


Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................ 56

Ellenőrzési és értékelési módok, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ....................... 56

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei.............................................................. 59

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését

szolgáló tananyag .......................................................................................................................................... 59

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ......................................................................................... 59

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................................................... 60

A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez,

minősítéséhez kapcsolódó elvek ................................................................................................................... 62

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ................. 64

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatokmeghatározásának elvei és korlátai .............. 64

A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei .................................................................................... 65

Az iskola szakmai programja ......................................................................................................................... 66

1. számú melléklet SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................... 67

2. számú melléklet - Az érettségi tantárgyak témakörei ........................................................................... 68

3.számú melléklet ZÁRADÉK .......................................................................................................................... 84


Nevelési program


„Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy’ tanítjuk. - Amit az

iskolában tanultunk, annak a legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó

oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.”

(Eötvös József)

Bevezetés

Iskolánk története 1984-ben kezdődött, indulásakor általános iskolaként vonult be a

köztudatba egészen 1988-ig. 1988/89-es tanévtől pedig új alapfeladatot látott el, a

közgazdasági szakközépiskolai osztályok indításával. Kis idő múlva a fokozott igényeknek

megfelelően szakiskolai osztályok is indulhattak, (akkori népszerű gyors- és gépírói),

majd elkezdődött a felnőttek felkészítése az érettségire levelező tagozaton. Lényeges

iskolaszerkezeti változást kellett végrehajtani, mivel 1997-től kevesebb tanuló

jelentkezett a nappali és esti szakiskolai osztályokba, ezért az megszűnt. Új képzésként

indult a középfokú ügyintéző titkár és a középfokú gazdasági informatikus szakma,

valamint az alapvizsgát tett tanulóknak gépíró- szövegszerkesztő oktatás is indulhatott.

2000-től a gyáli Bartók Béla Általános Iskola nyolc osztályának oktatási feladatát is meg

kellett oldani. Összetett intézménnyé váltunk egészen 2011 szeptemberéig. Ettől a

tanévtől kezdődően ismét alapfeladatunk a középfokú oktatás. 2013-tól több névváltozás

történt iskolánkban a fenntartóváltás (KLIK) okán, majd 2015. július 1-jétől a

Nemzetgazdasági Minisztérium az új fenntartónk, így Érdi Szakképzési Centrum Eötvös

József Szakképző Iskolája néven működik intézményünk., 2017 szeptemberétől ÉSZC

Eötvös József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája vagyunk.

Iskolánk Budapest vonzáskörzetében, Gyálon található. Intézményünkben olyan légkört

kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Képzési profilunk:

Nappali szakgimnázium:

Közgazdaság Informatika Rendészet

Nappali szakközépiskola

Kereskedelem – eladó szak Rendészet – rendészeti őr


Esti, levelező képzés

Pénzügyi-számviteli ügyintéző Kis- és középvállalkozó ügyvezető I. Gimnáziumi és szakközépiskolai érettségire felkészítés kifutó osztály Fitness-wellness instruktor

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai

Az iskolánknak, ahogyan társadalmunk, gazdaságunk eseményei, változásai kívánják,

alkalmazkodnia kell, célunk, hogy a nálunk tanuló diákok alapos szakmai tudást szerezzenek,

amellyel a munkaerőpiacon el tudnak helyezkedni, vagy ha szükséges a megszerzett

tapasztalattal, kompetenciákkal egy újabb szakmát könnyebben tudjanak elsajátítani.

Mindezek mellett célunk és kötelességünk megőrizni, ápolni értékeinket, hagyományainkat.

Ezt az értékközvetítést kell felvállalnia a mi iskolának is, továbbá mint szakképző intézmény,

kiemelt feladatunk az általános műveltség kialakítása mellett a gazdasági és társadalmi

elvárásokhoz igazodó, szakmailag jól képzett tanulók nevelése, oktatása. Intézményünk az

elmúlt években – bár nagyon sok változás történt - igyekezett ezekhez az elvárásokhoz

alkalmazkodni, ugyanakkor figyelembe vette a fenntartói, tanulói és a szülői igényeket is.

Az iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább

felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: Iskolánkban olyan légkört

kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:

tiszteletben tartjuk a tanuló személyiségét,

a gyerekeket, tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így

tudhatják, mit várunk el tőlük,

minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi

munkájában és életének egyéb problémáiban,

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló-

tanuló, tanuló-nevelő, szülő-nevelő,nevelő-nevelő között.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű

ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai

feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak


nevelni a ránk bízott gyermekekből. A Gyermekjogi Egyezmény szellemében -

http://unicef.hu/ tiszteletben tartjuk és elveit követjük.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az áltanos emberi és a nemzeti értékek

elfogadtatása, kompetenciákban való megjelenése határozza meg. Pedagógiai munkánk

alapvető feladata, hogy korszerű, továbbépíthető alapműveltség elsajátíttatása mellett, a

nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve, a személyiségfejlődés

szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon

bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

Iskolánk nevelőtestülete a következő értékek képviseletét tartja elsődlegesnek céljaink és

feladataink megvalósulása érdekében:

Az élet tisztelete, védelme.

A természeti környezet megóvása, a környezettudatos életmód kialakítása.

Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges

és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az egészségvédelem (az

egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom).

Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás,

a világ megismerésének igénye, önművelés igénye, értékelés, önértékelés). Nyitottság az

élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. A jól

végzett munka és a tudás tisztelete. Törekvés a helyes tanulási módszerek

megismerésére és a tudásra.

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra (például tisztelet, önzetlenség,

megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség, kulturált

magatartás és kommunikáció, udvariasság, figyelem, önfegyelem, közösségi érzés,

áldozatvállalás, stb.). Törekvés az előítélet mentességre, a konfliktusok kezelésére,

készség a megegyezésre. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása.

A családi tisztelet, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete, a szülők együttműködő

támogatásával.

A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra

ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak,

http://unicef.hu/


jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és

hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A

hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk,

hagyományaik tiszteletben tartása.

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek

egyenlőségének elismerése. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt.

Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia

érvényesítésére.

A nevelő-oktató munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer

A nevelés módszereit, eszközeit, eljárásait meghatározó tényezők:

a nevelési cél és feladat

a tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képessége

a nevelők személyisége

a pedagógusok pedagógiai eszköztára, felkészültsége, vezetési

stílusa

a pedagógiai szituáció és annak tartalma

A pedagógusok módszereiket szabadon megválaszthatják. Az egyes tantárgyakhoz

szükséges taneszközök kiválasztása a pedagógusok közös megegyezésén, valamint a

vonatkozó jogszabályokon alapszik.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Széles körű tapasztalatunk, hogy a bejövő tanulók személyes és szociális kompetenciái,

motiválhatósága jelentősen alulfejlett, gyakorlatilag nem tudnak és nem is akarnak tanulni,

nem használnak tankönyvet, nem képesek a lényegkiemelésre, magatartási zavarokkal

küzdenek, nem tudnak/akarnak csoportban dolgozni, egymásra vagy a tanárra odafigyelni,

alacsony az önbizalmuk. Egyszóval olyan kihívásokkal rendelkeznek, amelyek akadályozzák

őket a tanulásban, és ellehetetlenítik a tanítási folyamatot. Ezen csak úgy tudunk változtatni,

ha őszintén szembenézünk ezzel a helyzettel, elfogadjuk, mint kiindulási állapotot és

közösen meghatározzuk, hogy mit tudunk kezdeni vele.

Lehetőleg szeptember első hetétől kezdődően fel kell mérni a beérkező 9. évfolyamos

diákok fejlettségi szintjét, „állapotát”, tanulási és együttműködési képességeit,

szokásait, személyes és szociális készségeit, motiválhatóságát

Az előzők alapján osztályonként, konkrétan meg kell határozni azt a néhány kritikus

pontot, amelyek leginkább veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik adott tanulóknál,


tanulói csoportoknál az eredményes szakgimnáziumi, szakközépiskolai tanulmányok

folytatását, az iskolai életbe történő beilleszkedést. A szociális kompetenciák súlyos

deficitjének felszámolására, a téves/hibás szokások korrigálására minél előbb, a

tanulmányok megkezdésekor intenzív, összehangolt fejlesztésre, „beavatkozásokra”

lenne szükség.

A felmérés és a beavatkozások eredményességének feltétele, hogy a tantestület

egésze, az adott osztályban tanító pedagógusok együtt, egymás eltérő

tapasztalatainak felhasználásával állapítsák meg a konkrét fejlesztési fókuszokat

(célokat), és válasszanak hozzájuk megfelelő eszközöket és módszereket. Ezek

alkalmazása olykor a szokásostól eltérő időfelhasználást, teremhasználatot,

csoportbontást, foglalkozások megtartását igénylik, amihez tantestületi közös

tervezés, konszenzus szükséges.

A szociális hátrányok, a beilleszkedési-, magatartási problémák, a tanulási nehézségek

számos tanulónál együttes formában jelentkeznek, az esetkezelés során azonban

szükséges mindhárom terület tevékenységi formáit elkülöníteni. A hatékony

problémamegoldás egyik feltétele a jól szervezett csapatmunka, amely az iskolában

dolgozók együttes tevékenységével valósulhat meg.

Feladat Eljárás Teljesülés kritériuma

A hátrányos helyzetű tanulók

felmérése

- beiratkozás, felvételkor

Nyomtatvány, űrlap, táblázat A hátrányos helyzetű

tanulók dokumentációja

elkészül, elektronikus

táblázat formájában is.

- osztályfőnök a tanév

elején

Tanulókhoz igazodó tanórai

tanulás szervezése, differenciálás,

korrepetálások

Változatos tanulásszervezési

módok alkalmazása

Egészségnevelési, mentálhigiénés

programok szervezése

Tanórai és tanórán kívüli

programok, együttműködés

különböző civil szervezetekkel

A tanulók részt vesznek a

programokon

A hátrányban lévő tanulók

megismerése

Felvilágosító munka a szociális

ellátások lehetőségéről, fogadó

órák, személyes találkozás a

szülővel.

Az érintett tanulók segítése

A szociális hátrányok enyhítése Segítségnyújtás formáinak

megteremtése:

tankönyvtámogatás, iskolai


alapítvány stb.

Kisebbségi érzés csökkentése Önismeret, kommunikációs

képesség fejlesztése,

mentálhigiénés programok

szervezése

Eredményes szocializáció

Intézményvezetői feladatok

végrehajtása, intézkedések a

tanulók szociális helyzetéből

adódóan

Tanulók nyomon követése Konkrét, személyes

segítségnyújtás.

Rendszeres nevelői tájékoztatás a

tanulókat, szülőket érintő

kérdésekről. Szülő

figyelmeztetése, ha a tanuló

jogainak megóvása vagy

fejlődésének elősegítse

érdekében intézkedést tart

szükségesnek.

Fogadóóra, egyéni

beszélgetések.

Pénzbeli juttatás (segélyes stb.)

természetben nyújtott

támogatások lehetőség szerint

Együttműködés különböző

civil szervezetekkel,

pályázatok keresése.

Személyes segítségnyújtás.

A lemorzsolódás megelőzését szolgáló beavatkozásokról és a korai jelzőrendszerhez kapcsolódó tevékenységek

Iskolánk minden tanévben félévkor és év végén a KIR rendszerben rögzíti azon tanulóinak

számát, akik a jogszabályi definíció értelmében lemorzsolódással veszélyeztetettek. Az

adatszolgáltatást követően minden esetben megbeszélést tart, tervet készít a szaktanárok, és

osztályfőnökök, szülők bevonásával az érintett tanulók lemorzsolódásának

megakadályozására. Ennek érdekében fejlesztési tervet készít, majd a félévet követően, a

tanulmányi előmenetelről tájékoztatja a vezetőséget, a szülőt. Iskolánk a lemorzsolódással

veszélyeztetett tanulók számára tanulószobai foglalkozást biztosít.

Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket saját egészségük

egyre nagyobb mértékű irányítására és javítására. Az Egészségügyi Világszervezet 1986-os

Ottawai nyilatkozata a korszerű egészségfejlesztés elveit és kulcsterületeit a következőkben

határozta meg:


az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése, -

az egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása,

közösségi cselekvés,

az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése,

az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása.

Az egészséges harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanuló cselekvő, tevékeny

részvételével alakítható ki. Az iskolai környezet, mint élettér fontos szerepet játszik az

egészséges testi, lelki, szociális fejlődés biztosításában. Ebben a pedagógusok életvitelének,

személyes példamutatásának is jelentős szerepe van. A nemzetközi és a hazai elvárásoknak

megfelelően a köznevelési törvény megkívánja a tanulók szemléletformálásának, pozitív

attitűdjének, cselekvési kultúrájának újragondolását a pedagógusok részéről és a pedagógiai

programok részeként az egészségnevelési programok kidolgozását.

Az egészségnevelési program az iskola működési rendszerében

A program tervezése és végrehajtása során figyelembe vesszük a partnerek, így a nevelőtestület, a diákok és a szülők elvárásait is.

Kiemelten figyelmet kapnak az alábbi területek:

a dohányzás visszaszorítása,

az alkohol-és drog prevenció,

az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése,

az élelmiszerbiztonság fejlesztése,

aktív napi testmozgás kialakítása,

a közegészség-és járványügyi biztonság fokozása,

az egészséges fizikai környezet kialakítása.

ergonomikus informatikai munkaterületek kialakítása Az egészségfejlesztés területén történt iskolai feladatok Azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítása a

gyermekek cselekvő, tevékeny részvételével, amelyek biztosítják egészségi állapotuk

javítását.

A tanulók ismerjék meg az életkorral járó biológiai – pszichohygiénés életmód

tennivalókat, valamint a társas kapcsolatok etikai, egészségi kérdéseit.

Az egészséges életmód a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitelrendjének

kiépítése úgy, hogy ezek számukra alapértékké váljanak. Az ehhez szükséges

ismeretek, készségek, attitűdök elsajátításának kialakítása.

Tanulóink legyenek tisztában az egészséges táplálkozás formáival, a helytelen


táplálkozás, és a keringési rendszer megbetegedése közötti összefüggésekkel. Váljék

szokásukká az élettanilag szükséges folyadék bevitele. Erre vonatkozóan figyelmet

fordítunk az iskolánkban elhelyezett étel- és italautomaták egészséges választékára.

A tanulók biológia órákon szerzett ismereteire támaszkodva, azokat továbbfejlesztve

tudatosítsa a tanulókban az ember és a környezet közötti kapcsolatot, hatékony

kölcsönhatást.

Alakuljon ki a tanuló elhárító magatartása az egészségkárosító élvezeti cikkekkel

szemben.

Tartsa értéknek az egészséget

Alakuljon ki benne segítő attitűd a betegekkel szemben.

Tudja, hogy saját érdekében részt kell vennie a szűrővizsgálatokon.

Ismerje, és alkalmazza a tisztálkodás, a helyes fog- és testápolási módokat.

Elősegítjük a tanulók és a nevelőtestület, a dolgozók egészségének védelmét a

rendelkezésre álló eszközökkel

Az iskola egészséges környezetének kialakítása érdekében együttműködünk az

egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel, szülőkkel

Megragadunk minden lehetőséget ahhoz, hogy az egészségnevelés terén minél több

diákunk, minél több programon részt vegyen

Az egészségfejlesztéssel tanulóinkat arra ösztönözzük, hogy a mikro és makro

környezetükben a megszerzett tudásukkal észszerű, környezettudatos, egészséges

életmódot folytató felnőttként éljék mindennapjaikat. Az egészséges életmód, életszemlélet

szempontjából kiemelt területeknek be kell épülnie az oktatás, nevelés összes

tevékenységébe, az iskola pedagógiai rendszerébe. Ezek a területek az önismeret, az

egészségi állapotuk ismerete, az étkezés és a mozgás fontossága, rendszeressége.

Fentiek megvalósításában kiemelt szerep hárul az osztályfőnökre, az iskola egészségügyi

szolgálatra (iskolaorvos, védőnő, iskolai fogorvos), szaktanárok.

A közösségnevelés, a közösségfejlesztés színterei

A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és

közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, a közös szokások révén kialakult

elvárások lesznek a szabályozók.

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja,

megteremti. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését,

képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak


el. A család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek a közösségi nevelés területei.

Legfontosabb célunk:

Olyan valódi közösséget formálni, amely képes a közös értékrendet kialakítani, elfogadni és

eszerint működni; közös célt megfogalmazni és annak érdekében működni; az egyén

véleményalkotó, vélemény-nyilvánító képességét fejleszteni, a másságot elfogadtatni, együtt

érző, harmonikus embertársi kapcsolatokat kialakítani.

Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei

a tanórák

szaktárgyi órák

osztályfőnöki órák

tanulmányi kirándulás

szakkörök

diákönkormányzati munka

szabadidős tevékenység

Feladataink a közösségfejlesztéssel kapcsolatban

minden tanuló ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a

közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához nélkülözhetetlenek.

Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti

kultúránk nagy múltú értékeit.

Sajátítsa el azokat az ismereteket, tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a

szülőföld, a határon túli magyarok és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez

vezetnek.

Legyen nyitott és megértő a különböző szokások, kultúrák, vallás és a másság iránt.

Váljon érzékennyé a környezet állapota iránt.

Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

Legyen jellemző rá a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti

károkmegelőzésére való törekvés.

Ismerje meg a leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőket és

ezek elkerülési módjait.

Kapjon kellő mennyiségű ismeretet a káros függőségekhez vezető szokások

kialakulásának megelőzéséhez.

Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére.


Az azonos érdeklődésű közösségek erősítése (projektek, stb.)

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok

A tananyag elsajátítása, a tanulás tanítása segítse a tanulók kezdeményezéseit,

járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, a közvetlen tapasztalatszerzés

segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és a társadalmi

környezettel,

biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának,

fejlesztésének segítésére,

mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,

ösztönözzön a környezet hagyományainak feltárására, ápolására,

alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezetkímélő magatartás meghatározó alapelv,

ösztönözze a tanulókat abban, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményalkotás és

kifejezés álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, adjon ismereteket a

betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére,

fejlessze a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész

magatartást,

fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő

felkészítésre,

adjon átfogó képet a munka világáról, a változatos munkaformák erősítsék az együvé

tartozás, az egymásért való felelősség érzését. (homogén csoportmunka, differenciált

csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny) tanulmányi- és munkaerkölcs

erősítésével

kooperatív technikák alkalmazása

resztoratív technikák alkalmazása

Iskolánk lehetőség szerint részt vesz a Határtalanul programban. A program keretében zajló

kirándulások szervezésével arra törekszünk, hogy minden tanulónk ismerje meg és becsülje

nemzeti kultúránk értékeit. Ismerje meg szülőföldje hagyományait, jellegzetességeit,

történelmét és hírességeit. Mindez alapozza meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítse el a

hazaszeretetet, ösztönözzön hagyományok ápolására, az alapvető erkölcsi értékek

tiszteletére.

Az iskolai közösségi programok lehetőséget kínálnak arra, hogy az osztályközösség, egy

nagyobb közösséghez való tartozást átélje, a felsőbb osztályosok a kezdő osztályosokat

megismerhessék, a szokásokat, hagyományainkat, az együtt élményét megtapasztalhassák.


Iskolánkban ilyen alkalmak az alábbiak:

Nemzeti ünnepekről megemlékezések, ünnepek Éjszakai sport Szakmák éjszakája Szavalóverseny Pest megyei matematika verseny (nevezés és utazás) Eötvös műveltségi vetélkedő Tusa Torna Poroszló (nevezés és utazás) Számítógépes rajzverseny (díjazás, rendezés, szervezés városi szinten) Tamba verseny (városi szinten) Eötvös házi bajnokság (díjak) Pénzügyi Számviteli Minisztérium által meghiredett verseny (költségei) Operakaland, kultúrkaland (utazás, belépő jegyek)

Gólyanap – (lebonyolítási költségei)

Karácsonyi Projektnap (lebonyolítási költségei)

Színházlátogatás évente 2 alkalommal (belépő és az utazás költségei)

Eötvös-nap (lebonyolítási költségei, díjak)

Múzeumlátogatás (belépő és az utazás költségei)

DÖK tábor (utazás költségei) Szalagavató Ballagás Nemzeti ünnepek és emléknapokról való megemlékezés Hour of Code napok

További lehetőséget teremt az iskola egész közösségének fejlesztésére az iskolarádió, az

iskola, valamint az osztályok internetes közösségi oldala és a honlapunk: www.eotvos-

gyal.sulinet.hu

Az iskola nevelőtestületének minden tagja, a nevelését, oktatását segítő kollégák,

technikai dolgozók közössége

Munkájával, viselkedésével, beszédstílusával, megjelenésével egyrészt példát mutat a

tanulóinknak, másrészt az iskola szervezeti kultúráját képviseli a külvilág felé. Egymással

elfogadó, toleráns viselkedésével példát mutat. Az alkalmazotti illetve a nevelő közösség

évente több alkalommal rendez csapatépítő programokat (kirándulás, közös főzés), szakmai

napot,

Az osztályközösségek

Tanulóink az iskolában alapvetően osztályközösségben élik mindennapjaikat. Ezért kiemelt

jelentőségű, hogy ez a közeg megfelelő, nyugodt, kiegyensúlyozott hátteret nyújtson

számukra. Ez a közösség meghatározhatja, befolyásolhatja a tanulás-tanításhoz való


viszonyukat. A jó osztályközösség alapja a jó iskolai közösségnek is. Törekszünk arra, hogy a

szülőkkel együttműködve, véleményüket és segítségüket kérve minél több rendezvénybe

bevonjuk őket. Minden osztálynak saját tanterme van, amit maguk alakíthatnak,

szépíthetnek, dekorálhatnak, ugyanakkor óvják annak állagát

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógus feladata

A pedagógus, szaktanár a nevelési-oktatási intézmény alaptevékenységét közvetlenül végző

alkalmazott, közfeladatot ellátó személy. Munkáját az igazgató, illetve helyettes, gyakorlati

oktatásvezető, a szakos munkaközösség-vezető, az érintett osztályok osztályfőnökei

önállóan ellenőrzik.

A pedagógus munka alapdokumentuma a nevelőtestület által kialakított és elfogadott

pedagógiai program.

A szaktanár az iskolai és munkaközösségi éves, illetve havi munkatervek és saját

ütemtervei szerint önállóan végzi munkáját.

Elvégzi a tanítási és a délutáni órák (pl. szakkör) megtervezésével, előkészítésével és

vezetésével kapcsolatos nevelési-oktatási feladatokat. Az ismereteket tárgyilagosan

és többoldalúan közvetíti.

A nevelő-oktató munka során a pedagógus – az általa vezetett tanórákon – maga

határozza meg az előírt törzsanyag ütemezését, segédanyagokat és a számonkérés

módszereit.

Év elején elkészíti az aktuális ütemtervet (tanmenetet) és ezeket – véleményezésre –

átadja a munkaközösség-vezetőnek. Az esetlegesen szükségessé váló módosításokat

(jelentősebb elmaradás esetén) a munkaközösség-vezetővel egyezteti.

Minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási

és javítási lehetőségeket. A bejövő osztályok első szülői értekezletén ezekről a

szülőket is tájékoztatja.

Folyamatosan ellenőrzi és értékeli tanítványai munkáját. A tanulót féléves, illetve

éves teljesítménye alapján kell értékelni.

A tanulók érdemjegyeit legalább havonta és az elvégzett tananyagot hetente beírja az

osztályozó és a haladási napló megfelelő rovataiba.(e-naplóba)

A dolgozatokat a tanárnak 15 tanítási napon belül kell kijavítania, a határidőn túl ki

nem javított dolgozat érdemjegyét a tanuló nem köteles elfogadni, és azt a tanár az

értékelésnél nem veheti figyelembe.

Az ütemtervben meghatározott, megíratott és kijavított nagydolgozatokat – a

diákoknak és esetleg szüleiknek történő bemutatás után – a tanár köteles a tanév


végéig megőrizni. A dolgozatok számát, anyagát és értékelését az igazgató, az

igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető és az érintett munkaközösség-vezető

ellenőrizheti, a dolgozatokat megtekintheti.

Külön utasításra – azaz a kifüggesztett beosztás szerint – a hiányzó kollégákat

helyettesíti, a helyettesítéseket nyilvántartja az osztálynaplóban (e-naplóban) is és

beírja, aláírja.

Óracserére és tanteremcserére csak az iskolavezetés hozzájárulása esetén kerülhet

sor.

Az esetleges bukásról – legalább egy hónappal az osztályozó konferencia előtt írásban

értesíti az osztályfőnököt.

Az igazgatói megbízásra részt vesz az érettségi – és egyéb (pl. javítóvizsga) –

vizsgabizottság munkájában.

Beosztás szerint – az előírt szabályok figyelembevételével – ellátja az iskolai

ügyeletekből (tanulmányi versenyek, mérések, vizsgák, iskolai rendezvények) rá jutó

részét.

Az éves munkatervben meghatározott feladatokban részt vállal.

A félévi, illetve év végi értekezletek előtt - legkésőbb egy héttel - írásban tájékoztatja a

munkaközösség vezetőjét az elvégzett munkájáról, beleértve a versenyeket,

felzárkóztatásokat stb.

Évente két alkalommal szervezett szaktanári fogadóórákon részt vesz, valamint igény

esetén, előre egyeztetett időpontban fogadja a szülőt (8-16 óra között).

A szaktanár folyamatosan teljesíti a munkájához kapcsolódó adminisztrációs

kötelezettségeket, azaz minden foglalkozásról naplót (e-naplót) vezet, osztályoz stb.

A munkából való távolmaradás után – öt munkanapon belül – igazolja hiányzását.

Alkalomszerűen elvégzett külön munkájáról – a vezetőség kérésére - rövid, írásos

beszámolót készít.

Felelős – aláírásával - a leltári állományért, amennyiben egyedüli hozzáférése van.

Beírja a diákok napi hiányzásának óráira eső részét az e-naplóba.

Részt vesz az előírt nevelőtestületi értekezleteken, osztály- vagy

munkaértekezleteken.

Az óraközi szünetekben ügyeletet tart a kiírás szerinti helyen és napon.

Tanítás nélküli munkanapokon az előírt program szerint vesz részt.

Nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanulók testi épségének

megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségük fejlődéséről és a közösségfejlesztést

is kiemelt feladatának tartja.


Az osztályfőnöki munka tartalma:

A hagyományos osztályfőnöki munka három fő területet ölel fel. Az osztályfőnök teendőinek,

kötelezettségeinek egy része adminisztrációs jellegű munka. Ilyenek az e-naplóval

(osztálynaplóval) anyakönyvekkel, bizonyítványokkal kapcsolatos munkák, a

pályaválasztásnak, tanulmányi versenyeknek stb. nyilvántartása, a lemorzsolódással

veszélyeztetett tanulók nyilvántartása és támogatása, ezekkel kapcsolatos összesítések és

statisztikák.

Az osztályfőnöki munka másik része irányító, vezető jellegű feladat. Az osztályfőnök saját

hatáskörében jutalmaz, vagy büntet, illetve ezeket az eljárásokat kezdeményezi. A teljes

középiskolai vertikumra megtervezi, tanévekre lebontja és határozott pedagógiai céllal tartja

az osztályfőnöki órákat, tehát irányítja az osztályközösség nevelését. Az osztályfőnöki munka

harmadik része szervező, összehangoló funkció. Kapcsolatot tart az osztályba járó tanulók

szüleivel, az osztályban tanító tanárokkal, az iskola egészségügyi szolgálatával, képviseli az

osztályba járó diákok érdekeit, figyelemmel van a tanulók szociális helyzetére, egészségügyi

állapotára stb. Ezeket a feladatokat összehangoltan kell ellátni. A hagyományos osztályfőnöki tevékenység említett három területe mellett a NAT, illetve a

kerettantervi követelmények teljesítése is részben az osztályfőnöki órákon történik.

Az osztályfőnök feladatai

Kapcsolatot épít ki tanítványai szüleivel és azt szükségszerűen fenntartja.

Nyomon követi a tanulók ellenőrző könyvébe történő bejegyzéseket és

háromhavonta ellenőrzi az osztályzatokat, fegyelmi tárgyalás tényét és

határozatát rögzíti az e-naplóban.

Osztálya tanulói számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervez.

A 11-12. osztályban közreműködik a szalagavató és a ballagás megszervezésében,

lebonyolításában.

12. osztályban kiemelt feladata a pályaválasztás, az érettségi vizsgára, a

továbbtanulásra történő jelentkezések irányítása, segítése.

A 11. szakközépiskolai osztályban fontos feladat a komplex szakmai vizsgára való

jelentkezés, a munka világába való felkészítés

Jelenlétével elősegíti osztálya szóbeli érettségi vizsgájának technikai

lebonyolítását.

Kiemelt adminisztrációs feladata az e-naplóban az osztálynapló, a törzskönyv, a

bizonyítványok precíz, naprakész vezetése.


A szaktanárokkal együttműködve orientálja a tanulók tanórán kívüli

felzárkóztatását, tehetséggondozását.

Az iskola ünnepélyein osztályát felügyeli, távolléte esetén az osztályfőnök

helyettesével megbeszéli a teendőket.

Az osztálynapló vezetésével kapcsolatos feladatok:

A haladási részben a tananyag beírása, dátumozása, a hetesek nevének beírása.

Tanítványai napi hiányzásainak ellenőrzése.

Amennyiben a szülő nem jelzi a hiányzás okát, a 2. napon érdeklődjön a hiányzás

okáról.

Nyomon követi a szaktanári bejegyzéseket a naplóban (figyelmeztető, intő, dicséret)

és azok beírásait is egyezteti az ellenőrzővel legalább kéthavonta.

Három havonta egyezteti a naplóba beírt osztályzatokat az ellenőrzővel és azt aláírja.

Elvégzi a pótvizsgákkal, javítóvizsgákkal, osztályozóvizsgákkal, különbözeti

vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációkat.

A hiányzást követő 1. osztályfőnöki órán, illetve 5 napon belül az igazolást elkéri.

5 óra igazolatlan mulasztás után írásban értesítést küld a szülőnek.

Az adott havi hiányzásokat következő hónap 15. napjáig összesíti.

A szaktanári órabeírást (tananyag, sorszám, aláírás) hetente, de legkésőbb havonta

ellenőrzi, kollegáival a hiányt pótoltatja.

Figyelemmel kíséri az osztálynapló jegyeit, tekintettel a folyamatos értékelés

követelményére.

A statisztika év eleji, félévi és év végi összesítését adatszolgáltatás céljából leadja, a

lemorzsolódáshoz elkészíti a statisztikát.

A szaktanárral egyeztetve a szülőt írásban értesíti az esetleges bukásról az osztályozó

konferencia előtt minimum egy hónappal.


Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

2011. évi CXC. törvény 4. § 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

Sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a

szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy

beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási,

figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) nehézséggel küzdő tanuló az a különleges

bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az

életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási,

magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá

személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos

nevelési igényűnek.

Kiemelten tehetséges tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti

általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és

felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Iskolánkban sem a technikai, sem a személyi feltételek nem adottak a fejlesztéshez, mert

nincsen gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus munkakörben foglalkoztatottunk. Ezekben

külsős szakemberek vannak a segítségünkre.

Az SNI tanulók esetében cél:

Az iskolánkban tanuló sajátos nevelési igényű tanulók egyéni adottságaiknak,

képességeiknek és fejlődési ütemüknek figyelembevételével váljanak a befogadó közösségek

minden tanulójával egyenértékűvé.

Az SNI tanulók értékelése, minősítése:

A tanulót a szakvélemény, alapján:

http://auti.hu/index.php/alapveto-informaciok/mi-az-autizmus


- mentesíti az igazgató az egyes tantárgyak, tantárgyi részek osztályozással történő

értékelése, minősítése alól,

- az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a vizsgaszabályzatban

meghatározottak szerint a tanuló másik tantárgyat választhat, vagy az írásbeli vizsga

helyett két szóbeli tétel húzásával teljesíti a vizsgakövetelményeket.

- vizsgákon hosszabb felkészülési idő biztosítása a tanuló számára,

- lehetőség a segédeszközök használatára (számítógép, stb.).

A BTM tanulók iskolai nevelése, oktatása során kiemelt feladatok

- az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,

- a kudarctűrő-képesség növelése,

- az önállóságra nevelés.

A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:

- A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek

megfelelő érzékelésére.

- Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek,

érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében.

- A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának,

önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése

siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs

csoportba való beilleszkedésének segítése.

- Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.

- A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

Az osztályfőnök, szaktanárok feladata

a beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdő gyerekeink figyelemmel

kísérése,

egyénre szabott feladatok kijelölése,

egyéni és kiscsoportos felzárkóztatás,

a tanulóink bevonása a sportba (olyan sportág választása, ahol a

figyelem összpontosítását fokozatosan fejlesztik),

a gyermekeink jó képességeinek további megerősítése, fejlesztése,

érzelmi kötődés, kapcsolat megteremtése (tanárokkal, társakkal),

a tanulóink bevonása a délutáni foglalkozásokba,

a rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel (fogadó óra)


kapcsolattartás a fejlesztőpedagógusokkal, a logopédussal, az a Pedagógiai

Szakszolgálattal, szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat által nyújtott segítség

igénybevétele.

A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos feladatok

Célkitűzésünk az, hogy a képességek, a kreativitás és a személyiség összehangolt

fejlesztésével, minden diákunknak segítsük feltárni és kibontakoztatni egyéni tehetségét,

megfogalmazni egyéni életcélját. Mindezt az alábbiak szerint valósítjuk meg:

differenciált foglalkozás megszervezésével

emelt szintű érettségire való felkészítéssel

az önálló ismeretszerzési technikák elsajátításának megtanításával (könyvtár használat)

nyelvvizsgára való ösztönzéssel

tantárgyi versenyekkel

Az érettségi után olyan fiatalokat szeretnénk útjukra bocsátani, akik eligazodnak a

társadalmi környezetben, képesek alakítani azt, használható nyelvtudással rendelkeznek, és

megtanulják kezelni és megoldani az őket érő konfliktusokat és kihívásokat.

Eszközeink

A tanítási órákon a tanulásszervezéssel kínálunk alkalmat arra, hogy a gyerekek

képességeiknek megfelelően kapjanak feladatokat (csoportmunka, differenciált feladatok).

Az egyénre szabott feladatokat folyamatosan ellenőrizni és értékelni kell, hogy a tanulókat

megerősítsük a munkájukban, ugyanis ez a továbblépés nélkülözhetetlen feltétele.

A versenyre való felkészítésben tanáraink munkáját segíti az iskolai könyvtár is. A tanulóink

segítséget kapnak a könyvtárostól, ha szaktanároktól kapott célirányos feladataikkal

megkeresik. Fontos, hogy tudatosítsuk bennük, hogy a könyvtár kifogyhatatlan lehetőséget

nyújt számukra az önálló ismeretszerzésben és gyarapításban. A könyvtár az, ahonnan „a

szellem aranyát mindenki számolatlanul viheti magával.” Segédanyagok, digitális anyagok

biztosítása az önálló tanuláshoz.

A tehetséggondozás egyéb színterei

A tehetséggondozás során kifejtett tevékenységünket csak akkor tekinthetjük sikeresnek, ha

diákjaink megtalálják azt a területet, ahol képességeiket leginkább kifejleszthetik, ahol mind

saját maguk, mind a közösség számára a leghasznosabb, legértékesebb teljesítményt tudják

nyújtani, ugyanis az igazi sikert nem csak a versenyeken elért eredmények jelentik.


Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Iskolai közösségük osztályközösségekből áll. Minden tanítási év szeptemberében

osztályonként 2-2 diákönkormányzati képviselő tanulót választ maga közül, akik az iskolai

közösségben képviselhetik a teljes tanév során a tanulótársaik, osztályközösségük érdekeit.

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A

diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata

tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a

szervezet számára.

A diákönkormányzat tevékenységét segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a

feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg a nevelőtestület jóváhagyásával.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat

szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja

jóvá.

Diákönkormányzat (DÖK) működtetésének főbb szabályai:

Az iskolai diákönkormányzatot a DÖK-öt segítő pedagógus támogatja és fogja össze.

A DÖK-nek legyen a tanulók által elfogadott szervezeti és működési szabályzata.

Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákönkormányzat

képviseli.

A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, az SZMK értekezleteinek

vonatkozó napirendi pontjánál.

A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión, az iskola honlapján keresztül,

valamint az iskolagyűlésen tájékoztatja.

A diákönkormányzat saját tisztségviselői közül két főt delegál az iskolai fegyelmi

tárgyalásokra tanácskozói és véleményezési joggal.

A köznevelési intézményben működő diákönkormányzat jogkörei

A diákönkormányzat a következő jogkörökkel rendelkezik:

a) Döntési jogkör

b) Egyetértési jogkör


c) Véleményezési jogkör

a) A diákönkormányzat döntési joggal rendelkezik

- saját működésével kapcsolatban a nevelőtestület véleményének kikérésével.

- a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása

tekintetében.

- hatáskörei gyakorlásával kapcsolatban.

- egy tanítás nélküli munkanap programjának megállapításában;

- az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszer /iskolaújság, iskolarádió, stb./

létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer szerkesztősége,

tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról.

- a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadásában

(nevelőtestületi jóváhagyás mellett).

- saját tisztségviselői megválasztásában

b) A diákönkormányzat egyetértési joggal rendelkezik

- az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek, illetve

módosításainak elfogadása előtt,

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

- a házirend elfogadása előtt.

c) A DÖK véleményezési joggal rendelkezik az alábbi esetekben:

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az intézményben:

az iskola működésének és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,

az ünnepélyek, megemlékezések rendjével, a hagyományok ápolásával

kapcsolatban,

a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti

kapcsolattartás formájának és rendjének meghatározásában,

a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések

használata) költségvetési támogatásbiztosítása kérdésében,

a mindennapi testedzés formáival kapcsolatban,

az iskolai sportkör és szakkör működési rendjének megállapításakor


a tanulók szervezett véleménynyilvánítása és a tanulók rendszeres tájékoztatásának

rendjével és formáival kapcsolatban

a tanulók jutalmazásának elveivel és formájával, illetve a fegyelmezőintézkedések

formáival és alkalmazásának elveivel kapcsolatban

a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésének, használati joga

megvonásának meghatározásában,

ha az oktató-nevelő intézmény szervezeti és működési szabályzat a tanulói

jogviszonnyal kapcsolatos kérdést rendez,

a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben (azt, hogy mi tekinthető a tanulók

nagyobb közösségének, a házirendben kell szabályozni,

a tanulók helyzetéről készült beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor,

a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor,

a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor;

a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének meghatározásakor;

a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai munkaterv elkészítésénél,

a tankönyvek vásárláshoz nyújtott állami támogatás felhasználásának módjával

kapcsolatban.

2) A fenntartónak is ki kell kérnie a diákönkormányzat véleményét

az intézmény megszüntetésével,

az intézmény átszervezésével,

az intézmény feladatának megváltoztatásával,

az intézmény nevének megállapításával,

az intézmény vezetőjének megbízásával kapcsolatos pályázat fenntartói elbírálásával

összefüggő döntés előtt.

Intézményen belül

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen,

minden hónapban egy alkalommal a diákönkormányzat tanár-vezetője és

az osztályok képviselői tanácskozást tartanak

osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon


A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrzőn keresztül írásban) tájékoztatják.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a

tanárokkal.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója tanévenként legalább egyszer a szülői munkaközösség

választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein

az iskola honlapján, illetve az e-naplón keresztül

az osztályok szülői munkaközösség-vezetőin keresztül, e-mailben

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

Szülői értekezlet

Célja: a szülők és a pedagógusok közötti együttműködés erősítése, konkrét osztály és/vagy

iskolai közösséget érintő problémák, feladatok megbeszélése évente legalább két

alkalommal - év elején és félévkor - . Továbbá összehívható bármilyen rendkívüli esemény,

szükség esetén a szülők és tanárok kezdeményezésére. Az iskolai összevont szülői

értekezletek tartása célfeladat függvénye.

Feladata:

a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

a tanulók tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása

az iskola igazgatója felé.

Fogadóóra

Célja és feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül


egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

Ideje: Fogadóórát tartunk évente általában 2 alkalommal, az első november, a második

március/április hónapban.

Nyílt tanítási napok

A leendő kilencedikes osztályosoknak és szüleinek

Célja: az intézmény bemutatása munka közben, szakórákon valórészvétel

Ideje: az első félév során október és december hónapok között

Iskolai honlap: www.eotvos-gyal.sulinet.hu

Célja: hogy a tanulók, szülők, érdeklődők naprakész információkat szerezhessenek az iskola

profiljáról, programjairól, eredményeiről. Megismerjék az osztályokban tanító

szaktanárokat, a tanórarendet.

Továbbá tájékozódhassanak a tanórán kívüli rendezvényekről, a diákokat érintő

eseményekről, feladatokról, lehetőségekről.

A szülői munkaközösség jóváhagyása szükséges • a tankönyv- és taneszköz-jegyzékhez,

• az éves munkatervhez, különös tekintettel a szülőket anyagilag is érintő vonatkozásokra,

• az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához.

Nevelőtestület:

A hónap első hétfőjén – aktualitásnak megfelelően - munkaértekezletet

tartunk valamennyi kolléga részvételével.

Évente 2 alkalommal nevelési értekezletet tartunk, továbbá alakuló-, évnyitó-

és félévi-, év végi értekezletet.

Az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők tanácskozásainak gyakorisága

a feladatok függvénye.

A munkaközösségi összejövetelek száma feladattól függő.

Intézményen kívüli közvetlen és közvetett partnereink:

Fenntartó: Innovációs és Technológiai Minisztérium

Érdi Szakképzési Centrum

Gyál Város Önkormányzata


Önkormányzati intézményekkel

Helyi és környékbeli általános iskolák

Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtárral

Gyermekjóléti szolgálatok

Egészségügyi szolgáltatók

Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat - Gyál

Tagintézmény

Kertváros Szociális Központ - Gyál

Hasonló profilú nevelési oktatási intézményekkel

Szakmai felügyelet: Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Budapesti

Kereskedelmi és Iparkamara

Szakmai szolgáltatók: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, POK,

Oktatási Hivatal

Kormányhivatalok

Kollégium

Felsőfokú intézmények

A szülői szervezet (SZMK)

A szülői munkaközösség az iskolai élet működését, életét meghatározó közösség. A szervezet

osztályonként demokratikusan választott 1 vagy 2 főből áll, akik a szülői munkaközösségi

értekezleten képviselik a tanulók szüleinek érdekeit, véleményt nyilvánítanak. A szülői

munkakzösségi értekezleten a képviselők maguk közül szintén demokratikus módon

kiválasztják az elnököt és helyettesét. Az ott elhangzottakat megismertetik a szülőtársaikkal.

Az iskolai szintű választmány vezetőt választ, aki ellátja és koordinálja a főbb teendőket

szükség esetén. A szülőknek joguk van gyermekük iskolai életével kapcsolatban véleményt

nyilvánítani, a nevelési-oktatási folyamatról informálódni, tájékozódni, a Pedagógiai

Programról, Házirendről, SZMSZ-ről. Minden tanítási év májusában tájékoztatást kapnak a

tankönyvekről a következő tanév munkájához szükséges eszközökről. A tanulók

magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres érdemi tájékoztatást kapnak. Az

intézményvezető és a pedagógusok hozzájárulásával a szülők foglalkozásokon részt

vehetnek.

A szülői szervezettel való kapcsolattartás formái

A szülői közösség számára az SZMSZ jogot biztosít a következő területeken:


• megismerje az iskola pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást

kapjon az abban foglaltakról,

• gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről

rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon,

• kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, annak munkájában

tevőlegesen részt vegyen,

• személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak

szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

• az iskola vezetője vagy az érintett pedagógus hozzájárulásával részt vehessen

a foglalkozásokon,

• írásbeli javaslatot terjeszthet az iskolavezetés, nevelőtestület vagy egyes

pedagógusok elé. A megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ

kell kapnia a felvetésre.

A szülői munkaközösség jóváhagyása szükséges

• a tankönyv- és taneszköz-jegyzékhez,

• az éves munkatervhez, különös tekintettel a szülőket anyagilag is érintő vonatkozásokra,

• az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához.

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei:

• még szorosabb kapcsolatteremtés az iskola (pedagógus) és a szülői ház

között

• egyéni beszélgetések (szülő-osztályfőnök vagy szülő-szaktanár)

jelentőségének hangsúlyozása

• az elégedettségi vizsgálat elemzése, értékelése, megoldási javaslatok

kialakítása

• a szülők bevonása lehetőleg az iskolai élet minden folyamatába

• a kollégiumi nevelőkkel rendszeres kapcsolattartás

A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái:

összdolgozói értekezlet

nevelőtestületi értekezlet

munkaközösségi értekezlet

osztályozó értekezlet


mikroértekezletek

A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület tagja számára kötelező – az

óraadó, megbízási szerződéssel dolgozók kivételével - . Számukra az értekezleten

elhangzottak, döntések tájékoztatása utólag, írásban a tantestületi helyiségben elhelyezett

faliújságon/e-mailban/szóban történik.

A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha

tagjainak legalább ötven százaléka, nyílt szavazással, szótöbbségel részt vesz. Alkalmazotti

értekezletet kell összehívni, ha jogszabály ezt előírja.

A diákképviselők és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formái és rendje

A folyamatos kapcsolattartást a diákönkormányzatot segítő tanár biztosítja:

• Az önkormányzat működési szabályzatában meghatározottak szerint részt

vesz az iskolagyűléseken és a DÖK üléseken,

• koordinálja a fegyelmi tárgyaláson részt vevő DÖK tagok munkáját

• folyamatos munkakapcsolatban van az igazgatóhelyettessel,

• az osztályfőnököket munkaközösségi értekezleteken, a nevelőtestületet

nevelőtestületi értekezleten tájékoztatja a diákönkormányzat

tevékenységéről, gondjairól, javaslatairól.

Időszakos kapcsolattartás

• Iskolagyűlés: az iskola igazgatója hívja össze tervezett vagy rendkívüli

időpontban.

• Diákközgyűlést a DÖK vezetője hívja össze évent legalább egy alkalommal.

Időpontját az iskolai munkatervben rögzíteni kell.

• Rendkívüli diákközgyűlés: összehívását kezdeményezheti az iskola

igazgatója vagy a DÖK vezetője.

A tanulmányok alatti vizsgák, különbözeti vizsga szabályai, a felvétel

követelményei

Az osztályozó vizsgarend

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát

kell tenni, ha


az igazgató-szülői kérelemre – felmentette a kötelező tanórai foglalkozásokon való

részvétel alól (magántanuló),

az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek

egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

a tanévben 250 óránál többet mulasztott, de a nevelőtestület döntése alapján

osztályozóvizsgát tehet,

a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból meghaladja a mindenkori jogszabályi

előírásokat

Az osztályozóvizsga lebonyolításának szabályai:

Az osztályozóvizsga letételének határidejét és helyét az igazgató jelöli ki, erről a

vizsgázó, illetve a szülő legalább a vizsga előtt 15 nappal írásban értesítést kap.

A vizsgák háromtagú vizsgabizottság előtt zajlanak.

Az egyes tantárgyak vizsgakövetelményeit és a vizsga formáját a szaktanárok

határozzák meg.

A tanuló a kitűzött vizsgaidőpont előtt az igazgatótól írásban halasztást kérhet,

melyet a szülőnek is alá kell írnia. Ha a tanuló a vizsgán neki felróható okból elkésik,

ott nem jelenik meg, vagy onnan engedély nélkül távozik, tanulmányi kötelezettségét

nem teljesítette.

Kérésére a sikertelen vizsgát követő három hónapon belül javítóvizsga letételére

lehetőséget adhat az igazgató.

Valamennyi vizsgáról, beszámolóról jegyzőkönyv készül.

A tantervi követelményekről kérelemre a tanuló vizsga előtt írásbeli tájékoztatást

kaphat.

A közismereti és szakmai tárgyakból a munkaközösségek határozzák meg a

számonkérés formáját.

Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

Iskolaváltoztatás, szakmaváltás esetében feltételeként szükséges különbözeti vizsgát tenni

abból a tantárgyból, tantárgyakból, amelyet a tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon

tanított az iskola, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak,

a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározását minden esetben az

intézmény vezetőjének határozatban kell rögzítenie a jelentkező tanuló ügyében.


Javító vizsga

Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 9-12. valamint a szakképző évfolyamon a tanév

végén egy, legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

A javítóvizsgák előírásai:

A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. A bizottság

tagja: szaktanár, osztályfőnök, igazgató vagy helyettese. A javítóvizsgáról

jegyzőkönyvet kell készíteni.

A javítóvizsga időpontja: augusztus 25-31-ig terjedhet. Az időpontjáról és helyéről a

tanuló, illetve a szülő az iskola honlapján, az iskola bejáratánál kifüggesztett

hirdetményben, személyesen vagy telefonon értesülhet. Külön postai úton értesítést

nem küldünk.

A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapba és a bizonyítványba, a

záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá.

A javítóvizsga nem ismételhető. Azt a tanulót, aki az osztályozó, ill. javítóvizsgán nem

jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna

Pótló vizsga

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az

osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem

teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján

az igazgató jelöli ki.

Szintvizsga

• időpontja: első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától

április utolsó tanítási napjáig

• a szintvizsga teljesítéséig a tanuló gyakorlati képzése kizárólag tanműhelyi

körülmények között szervezhető meg

• a szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele

Magántanulói jogviszony létesítése

Magántanulói jogviszony létesítésére a mindenkori törvényi feltételek mellett, szülői

kérelem alapján, van lehetőség, amelyről az igazgató dönt.


A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb

foglalkozásokon. A gyakorlati órák látogatása alóli felmentés nem lehetséges az érvényes

jogszabályok alapján.

Szakközépiskolai próbavizsga és próba érettségi

Ezek a vizsgák tartalmazzák az elmúlt tanévek tananyagtartalmait is. Céljuk a képzés

záróvizsgájának szimulálása, begyakorlása, a vizsgarutin megszerzése, a vizsgázó

tudásszintjének felmérése. A mindenkori kis vizsgák megtartásáról és a megtartás esetében

a lefolytatás egyéb szabályairól a szakmai munkaközösségek mellett az iskola vezetése és a

nevelőtestület dönt.

Az intenzív hét célja a mindenkori végzős osztályok aktív és koncentrált felkészítése a

középszintű érettségi vizsgákra. Az intenzív héten a végzős osztályok aktuális heti órarendje

kizárólag az ún. érettségi tantárgyakból és testnevelésből áll: 7 magyar, 6 történelem, 6

angol/német, 6 matematika, 5 választott tantárgy, 2 testnevelés. A tanórákon intenzív

felkészítés zajlik az írásbeli és szóbeli vizsgákra, illetve a diákok írásbeli próba érettségit

tesznek – az érettségi vizsgák időtartamának megfelelően és vizsgák körülményei szerint.

Érettségi vizsgák

12. évfolyamos tanulóink minden tanév szeptember 15-ig írásban kötelesek

nyilatkozni az 5. vagy 6. szabadon választható érettségi tantárgy választásáról.

(Ugyanígy kell eljárni bármilyen tantárgyi mentesség esetén is.)

Az előrehozott érettségi és az ahhoz kapcsolódó osztályozó vizsgákra való

jelentkezés rendje mindig a hatályos jogszabályi előírások szerint történik.

Érettségi vizsga a szakgimnáziumi osztályokban az adott szakon tanult komplex

szakmai vizsgatárgy. Hatodik és további vizsgatárgya tehető abból a tantárgyból,

amelynek az iskola helyi tantervében rögzített tananyagát a jelentkező

teljesítette, abból bizonyítványba beírt év végiosztályzata van (annyi, ahány

évig a pedagógiai program szerint a tantárgyat tanulnia kell).

Amennyiben saját iskolájában nem tanítanak egy adott tantárgyat, a tantervi anyag

– vendégtanulóként – másik intézményben is teljesíthető osztályozó vizsga

keretében.

11. évfolyamosoknak az előrehozott érettségire (informatikából és/vagy

idegen nyelv (angol, német) való jelentkezés határideje azonos a rendes

érettségi vizsgára jelentkezés határidejével.Minden tanév szeptember 15-ig

írásban nyilatkozniuk kell az előrehozott érettségi szándékáról.

A május-júniusi érettségi vizsgára bocsátás feltételeként előírt osztályozó


vizsgák letételére adott év áprilisában kerül sor.

Az osztályozó vizsgákra szintén jelentkezést kell benyújtani az

érettségire jelentkezéssel azonos határidővel.

A 18 évnél fiatalabbak esetében szülő által írt kérvény fogadható el.

Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele az 50 órás közösségi szolgálat teljesítése nappali

tagozatos tanulók esetében.

A levelező tagozat vizsgarendje

Levelező tagozaton a tanítás kedden, csütörtökön a délutáni órákban történik.

A tanulóknak negyedévenkénti vizsgákon kell megjelenni és számot adni az addig

tanultakról szóban és/vagy írásban, tantárgyanként a szaktanár és a munkaközösség

döntése és előzetes tájékoztatása alapján. Az év végi osztályzatot a négy érdemjegy átlaga

határozza meg. Ennél kevesebb érdemjeggyel nem osztályozható a tanuló. Féléves tantárgy

esetén két érdemjegy szükséges az év végi osztályzathoz.

A pontos vizsgarendet (dátumok) év elején meghatározza a nevelőtestület.

Ha a tanuló a vizsgákon neki felróható okból nem jelenik meg, jogviszonyát

megszüntetjük.

Ha a tanuló fel nem róható okból marad távol a vizsgákról, azt lehetőleg előzetesen

írásban jelezze, és indokolt esetben a kiírt vizsgaidőponttól eltérően, a szaktanárral

történt egyeztetés alapján egy alkalommal pótló időpont adható.

A biológia és kémia tantárgyak elsajátítása epochális rendszerben, projektmódszerrel

történik.

A középfokú felvételi eljárás szabályai iskolánkban A középfokú felvételi eljárás menete A szakgimnáziumi felvételi eljárás: A felvételi pontok számítása a tanulmányi eredmények alapján történik. A 7. év végi és a 8. félévi magyar irodalom, nyelvtan, történelem, matematika, idegen nyelv

és természettudományi tantárgyak (földrajz, biológia, fizika, kémia) jegyeinek átlaga.

Pontazonosság esetén a tanuló magatartási minősítését, valamint a motivációs

beszélgetést is figyelembe vesszük. A felvételi ponthatárt a nevelőtestület évente szabja meg február hónapban. A jelentkező tanulókkal február hónapban elbeszélgetünk, de szóbeli felvételi nincs. A szakközépiskola felvétel feltétele az általános iskolai tanulmányok eredményes befejezése.


Tanulók átvétele Tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben

van lehetőség, ha a nemzeti köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget

biztosítanak erre. Az átvétel feltétele iskolatípustól és évfolyamtól függően változik, minden esetben az

igazgató hatásköre a szükséges különbözeti vizsgák kijelölése, amennyiben magasabb

évfolyamra történik a jelentkezés. Átvételre tanév közben szeptember 30-ig, illetve a tanév

II. félévétől és év végén van lehetőség. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló

átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. A különbözeti vizsga lebonyolítása

megegyezik az osztályozóvizsga lebonyolításával.

Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja. Szakképzők átvétele, felvétele

A szakképző évfolyamokra a szakképzés tartalma és a már letett vizsgák eredménye alapján

a szakmai munkaközösségvezető és az igazgató döntenek.

Közösségi szolgálat

A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát

szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy

csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” (Értelmező rendelkezés 4.§ (13.)

bekezdés)

Célja a közösség szolgálata, továbbá a tanuló egyén személyiségének, készségeinek

fejlesztése. A szolgálat elősegítheti a munkaerőpiacon történő munkavállaláshoz szükséges

készségek fejlesztését. Olyan gyakorlati színhely, ahol a tanultakat a gyakorlatban

alkalmazhatják és tapasztalatokat szerezhetnek a tanulók. A közösségi szolgálat

intézményeinek, szervezeteinek kiválasztásában, az adminisztrációban az iskolai

iskolai koordinátor, illetve az osztályfőnök minden segítséget megad. A választásban a tanuló

önállóan dönt, de a hatékonyság érdekében törekedni kell az érintett személy érdeklődési

körének megfelelő munkát választani.

Feladatkörök

A középiskola intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért,


továbbá gondoskodik arról, hogy az intézményben az osztályfőnökök nyilvántartsák

és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a

törzslapon, a bizonyítványban és a naplóban.

Az intézményvezető jelöli ki az iskolai koordinátort, aki felelős az

alábbiak megszervezéséért: a fogadó helyekkel való kapcsolattartás, a

tanulók előzetes felkészítése, motiválása, a tapasztalatok pedagógiai

célú feldolgozása.

az osztályfőnök feladata:

o együttműködik az iskolai koordinátorokkal,

o jelentkeztetés, adminisztrálás, dokumentálás, ellenőrzés, igazolás

o szülők tájékoztatása.

A tevékenység megszervezésének lépései az iskolában

1. Az intézményvezető kijelöli a program megvalósulásáért felelős pedagógust

(koordinátor)

2. A helyi lehetőségek feltérképezése, együttműködési szerződések megkötése a

jogszabályi feltételeknek megfelelő külső partnerekkel.

3. A tanulók és szülők tájékoztatása a választható lehetőségekről, a javasolt ütemezésről

4. A tanulók jelentkeztetése formanyomtatványon

5. A közösségi szolgálat ütemezett teljesítése a jelentkezés alapján, közösségi szolgálati

napló vezetése

6. Az éves munka értékelése, tapasztalatok feldolgozása, éves teljesítés rögzítése a

tanügyi dokumentumokban

7. Az 50 óra közösségi szolgálat teljesítésének igazolása.

A közösségi szolgálat helyszínei

A közösségi szolgálat teljesíthető:

ÉSZC Eötvös József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (helyben)

Iskolán kívüli szervezetnél (együttműködési megállapodás alapján)

Külső szervezet bevonásával végezhető tevékenységek:

Iskolán kívüli szervezet bevonásakor a ÉSZC Eötvös József Szakgimnáziuma és

Szakközépiskolája és az adott iskolán kívüli szervezet együttműködési megállapodást köt.

Közösségi szolgálat teljesítése csak abban az esetben igazolható, ha olyan szervezetnél


végezte a tanuló, amellyel iskolánk együttműködési megállapodást kötött. Amennyiben a

tanuló olyan szervezetnél kíván közösségi szolgálatot végezni, amellyel az iskolának nincs

megállapodása, azt a tevékenység megkezdése előtt jeleznie kell az iskolavezetésnél.

A tanulót fogadó intézménynek az egészségügyi tevékenységi területen minden esetben, a

szociális és jótékonysági területen végzett közösségi szolgálat esetén szükség szerint

mentort kell biztosítania. A mentor biztosításának kötelezettségét, személyét a

megállapodásban rögzíteni kell. Külső szervezetnél végzett közösségi tevékenységet a külső

szervezet képviselője vagy a megbízott pedagógus igazolhat. Az igazoló személyét a

megállapodásban rögzíteni kell.

A közösségi szolgálat iskolán kívül választható területei:

Egészségügyi tevékenységek kórházban vagy egészségügyi intézményekben

Szociális és jótékonysági tevékenységek

Oktatási tevékenységek

Kulturális, közösségi tevékenységek

Környezet - és természetvédelmi tevékenységek

Katasztrófavédelmi tevékenység (felöleli a polgári védelmi tevékenységeket is)

Közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési

igényű gyermekekkel, továbbá idős emberekkel:

A közösségi szolgálat dokumentálása:

A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitölteni. A jelentkezési lap

tartalmazza a jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét, idejét és a szülő

egyetértő nyilatkozatát (nagykorú tanuló esetén ez nem szükséges)

A közösségi szolgálatot végző tanuló köteles naplót vezetni, melyben rögzíti, hogy mikor,

hol, milyen időkeretben, milyen tevékenységet folytatott. A tanulói naplók, osztályonként

összefűzve a tanári szinten kerülnek elhelyezésre. A naplóban az elvégzett tevékenységet

az előző pontban felsorolt személyek aláírásukkal igazolják. Külső szervezetnél végzett

tevékenység esetén a szervezet képviselője által kiállított és aláírt igazolás is elfogadható,

amit a naplóhoz csatolni kell, és a naplóba az osztályfőnök átvezet. A fenti igazolások

alapján az osztályfőnök az osztálynaplóban dokumentálja a közösségi szolgálat teljesítését.

Az osztályfőnök minden évben a bizonyítványban és a törzslapon dokumentálja, hogy az

adott tanévig a tanuló hány óra közösségi szolgálatot teljesített.


A közösségi szolgálat teljesítésekor az osztályfőnök a törzslapon ezt igazolja (záradék: A

tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot.)

A tanulói jogviszony megszűnésekor, valamint a rendes érettségi vizsga megkezdésekor

az iskola igazgatója két példányban igazolást állít ki a közösségi szolgálat teljesítéséről,

amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad.

Az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumokat 5 évig megőrzi.

http://www.kozossegi.ofi.hu/

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai

terv

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Az elsősegélynyújtás célja:

az élet megmentése

a további egészségkárosodás megakadályozása a gyógyulás elősegítése segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik

Az elsősegélynyújtónak tudnia kell:

- a légút biztosítását - a nem lélegző sérült újraélesztését - a vérzéscsillapítást - a megfelelő fektetési mód alkalmazását - a törött testrész mozdulatlanságának biztosítását - a mérgezés ellátását - a sebek ellátását - a segélyhívást

Ki nyújthat elsősegélyt?

Bárki, aki képes segíteni úgy, hogy beavatkozásával ne okozzon kárt, további ártalmat. Fontos, hogy viselkedése határozott, céltudatos legyen.

Elsősegély alkalmazásáról szóló tv. 1972. évi II. törvény 28.§-a alapján "Minden állampolgár

köteles szükség esetén tőle elvárható segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett, vagy

olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott."

http://www.kozossegi.ofi.hu/


A laikus elsősegélynyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátításának formái:

Iskolánkban a védőnő az osztályoknak a négy év során elsősegély oktatást tart. Az oktatás tematikáját lásd: Az elsősegélynyújtó foglalkozás témakörei Ezen kívül, a biológia órák bőr és keringés anyagrészeinél a következő témák érintésével: A helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

Biológia

(komplex

természettudomány)

A bőr regenerációja, sebgyógyulás. Alapszintű gyakorlottság elsősegélynyújtásban és

újraélesztésben. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. Áramütés okozta sebek, kockázatok A szívinfarktus előjelei, teendők a felismeréskor. Az alapvető újraélesztési protokoll.

Kémia (komplex természettudomány)

mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés

Fizika (komplex természettudomány)

égési sérülések forrázás

testnevelés magasból esés


Helyi tanterv


Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet KERETTANTERVEI ALAPJÁN

Bevezetés: 2013/2014. tanévtől, felmenő rendszerben

Óraterv a kerettantervekhez közgazdaság (pénzügyi-számviteli ügyintéző) kifutó

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4

Idegen nyelv 3+1

Matematika 3+1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 3+1

Etika

Biológia – egészségtan 1

Fizika

Kémia

Földrajz

Művészetek*

Informatika/könyvtárinformatika 0+1

Testnevelés/sportkör 3+2

Kompetenciafejlesztés

Küzdősport/sportkör

Osztályfőnöki 1

Szakmai tárgyak órakerete,

amelyből 1 óra (szakmai irányú

képzésre) szabadon tervezhető**

Általános statisztika 1

óra

Statisztika gyak. 1 óra

Pénzügyi alapismeret 2

óra

Pénzügyi gyak. 1 óra

Adózási alapismeret 1

óra

Adózás gyak. 1 óra

Számviteli alapismeret

2 óra

Számvitel gyak. 1+ 1

óra

(Szabadon tervezhető 1

óra) Rendelkezésre álló órakeret 35


Óraterv a kerettantervekhez – informatika kifutó



Idegen nyelv 3+1

Matematika 3+1


állampolgári ismeretek 3+1

Etika


Fizika

Kémia

Földrajz

Művészetek*

Informatika/könyvtárinformatika 0+1

Testnevelés/sportkör 3+2


Osztályfőnöki 1




Munkaszervezési

ismeretek 1 óra

Munkaszervezési

ismeretek gyak. 2 óra

Adatbázis és

szoftverfejlesztés 2 óra

Adatbázis és

szoftverfejlesztés gyak.

2 óra

Hálózati ismeretek I. 2

óra

Hálózati ismeretek I.

gyak. 2 óra

(Szabadon tervezhető

1 óra)

Rendelkezésre álló órakeret 35


Óraterv a kerettantervekhez – rendészet – kifutó



Idegen nyelv 3+1

Matematika 3+2


állampolgári ismeretek 4

Etika


Fizika

Kémia

Földrajz

Művészetek*

Informatika/könyvtárinformatika

Testnevelés/sportkör 5


Osztályfőnöki 1




Fegyveres sz. és v. véd

IV 2,5 óra

Speciális gyak. IV. 3,5

óra

Jogi és közigazgatási

ism. III. 2+1 óra

Speciális informatika

1,5 óra

Speciális informatika

gyak. 0,5 óra

Szabadon tervezhető 1 Rendelkezésre álló órakeret 35

Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

14. mellékletéül

Bevezetés: 2016. szeptember 1-jétől a 9. évfolyamon, felmenő rendszerben

http://kerettanterv.ofi.hu/20160825_szakgimnazium.doc


Informatika XIII.

Tantárgyak 9.

évf.

10.

évf. 11. évf. 12. évf.

9-12.

óraszám

összesen

13.

évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 417 - -

Történelem 2 3 3 345 - -

Etika - - 1 31 - -

Informatika 2 - - 144 - -

Művészetek - 1 - 36 - -

Testnevelés 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 139 - -

Kötelező komplex

természettudományos

tantárgy

- - - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó

tantárgy: Fizika 2 2 2 206 - -

Kötelezően választható

tantárgy: Érettségi

tantárgy, vagy Idegen

nyelv, vagy Kémia*,

vagy Informatika,

vagy Szakmai

tantárgy**

- 2

matematika

2

matematika 134 - -

Pénzügyi és

vállalkozói ismeretek 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő)

szakképesítés 8 7 7

(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga

keretében

megszerezhető

szakképesítés

4 3 3 - -

Rendelkezésre álló

órakeret/hét 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 31 31

Éves összes óraszám 1296 1260 1085 4901 1085 1085

* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben

megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia.

** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.


Közgazdaság XXIV.


9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 4 556 4 124



Etika - - 1 31 - -





Kötelező komplex


tantárgy

- - - 108 - -


tantárgy: Földrajz 2 2 2 206 - -


tantárgy: Érettségi tantárgy,

vagy Idegen nyelv, vagy

Fizika*, vagy Informatika,

vagy Szakmai tantárgy**

- 2

matematika

2

matematika 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető

szakképesítés

4 3 3 - -





* Amennyiben az iskola a Fizika tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144

órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia.



Rendészet és közszolgálat XXXVIII.


9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 4 556 4 124



Etika - - 1 31 - -





Kötelező komplex


tantárgy

- - - 108 - -


tantárgy: Biológia 2 2 2 206 - -


tantárgy: Érettségi tantárgy,

vagy Idegen nyelv, vagy

Földrajz*, vagy

Informatika, vagy Szakmai

tantárgy**

- 2

matematika

2

matematika 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető

szakképesítés

4 3 3 - -





* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144

órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia.



Kerettantervek 2018. szeptember 1-től

(26/2018. (VIII. 7.) EMMI rendelet) A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

* A szakgimnáziumok helyi tanterveibe beépítendő, az egyes ágazatokhoz kapcsolódó

természettudományos tantárgyak című táblázat szerint

** Érettségi tantárgy, Idegen nyelv, Természettudományos tantárgy, Informatika, Szakmai

tantárgy vagy Katonai alapismeretek

A szakgimnáziumok helyi tanterveibe beépítendő, az egyes ágazatokhoz kapcsolódó természettudományos tantárgyak:

Informatika XIII. Fizika

Közgazdaság XXIV. Földrajz

Rendészet és közszolgálat XXXVIII. Biológia

A B C D E F G H

1.

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9–12. évf. óraszám összesen

13. évf.

13. évf. óraszám

összesen

2. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 – –

3. Idegen nyelv 4 4 4 4 556 – –

4. Matematika 3 3 3 3 417 – –

5. Történelem 2 2 3 3 345 – –

6. Etika – – – 1 31 – –

7. Informatika 2 2 – – 144 – –

8. Művészetek 1 – – – 36 – –

9. Testnevelés 5 5 5 5 695 – –

10. Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 – –

11. Kötelező komplex

természettudományos tantárgy 3 – – – 108 – –

12. Ágazathoz kapcsolódó

természettudományos tantárgy* 2 2 2 – 216 – –

13. Kötelezően választható tantárgy**

– – 2 2 134 – –

14. Pénzügyi és vállalkozói ismeretek – 1 – – 36 – –

15. Szakmai tárgyak órakerete 8 12 11 12 1488 31 961

16. Szabadon tervezhető órakeret – – – – – 4 124

17. Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 – 35 –

18. Tanítási hetek száma 36 36 36 31 – 31 –

19. Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085


Kerettanterv a szakközépiskolák 9–13. évfolyama számára

az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 15. mellékletéül

A közismereti képzés heti óraszámai, a közismereti és szakmai órák aránya

Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Közismeret Kötött órák 15 óra 9 óra 6 óra

Szabadon felhasználható

órakeret 3 óra 2 óra 3,5 óra

Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra

Szakmai

elmélet és

gyakorlat

Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra

Szabadon felhasználható

órakeret 2,5 óra 2 óra 2,5 óra

Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra

Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása

Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom

2 óra + 1 óra 1 óra + 1 óra

Idegen nyelv 2 óra + 1 óra 1+ 2 óra 2 óra

Matematika 2 óra + 1 óra 1 óra + 1 óra

Társadalomismeret 2 óra 1 óra –

Természetismeret 3 óra – –

Testnevelés* 3 óra 3óra 3 óra***

Informatika 1 óra 1,5 óra

Osztályközösség-

építő Program 1 óra 1 óra 1 óra

Szabad órakeret** 1 óra 0 óra 1,5 óra

Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra

* Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a

mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelésóra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai

elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelésóra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a

szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek.

** A szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is beemelheti a helyi

tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl).

*** A szakközépiskola 11. évfolyamán a szakgimnázium számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11–12.

évfolyamának tartalmából lehet választani a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a

háromórásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

http://kerettanterv.ofi.hu/20160825_szakkozepiskola.docx


Kerettantervek a felnőttoktatás számára – Felnőttek gimnáziuma

kifutó

Kerettanterv felnőttoktatás keretében a szakiskolát (szakközépiskolát) végzettek középiskolája

számára (kifutó)

A szakiskolások középiskolája a 3 éves szakiskolát (vagy korábban szakmunkásképző intézetet) végzett

tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítés

Évfolyam/

Tantárgyak

12. évfolyam

levelező

Anyanyelv/kom

munikáció 0,5

Magyar

irodalom 1

Matematika 2

Idegen nyelv

(angol/német) 2

Történelem,

állampolgári

ismeretek

1

Fizika 0,5

Biológia -

Kémia -

Földrajz -

Informatika 0,5

Etika -

Művészetek 0,5

Osztályfőnöki 0,5

Testnevelés -

Szabadon

tervezhető

1,5- magyar

nyelv és

irodalom

Összesen: 10

Évfolyam/tantárgyak 12. évfolyam – levelező tagozat

Anyanyelv/kommunikáció

0,5

Magyar irodalom

1

Matematika

2

http://kerettanterv.ofi.hu/12_melleklet_felnott/index_felnott.html


A mellék-szakképesítés és a szabad órasávok felhasználásáról szóló helyi

rendelkezés

A szakgimnázium, a főszakképesítés tanítására biztosított órakereten túli órakeretben, a szakmai

képzés során legalább két tanulási lehetőséget ajánl fel tanulói számára választás céljából. A

tanulónak ajánlott javaslatok között a mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés

választásának lehetőségét biztosítani kell.

Nkt. 12. § (2) A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott ágazatokban –

figyelembe véve az ágazaton belüli specializációt is – tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá a

tanuló választásától függően a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerinti mellék-

szakképesítés, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga

ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.

A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 22/A. § (1) (sztv.)A tanuló a szakgimnázium

tizedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig írásbeli nyilatkozatban választ a tizenegyedik-

tizenkettedik évfolyamok kerettantervi irányáról a szakgimnázium által biztosított lehetőségek

közül.

Az sztv. 22/A.§ (2) alapján iskolánk tanulói számára a mellék-szakképesítés komplex szakmai vizsga

megszerzésének lehetőségét az alábbiak szerint tudja biztosítani:

XIII. informatika ágazatban tanulók számára a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott

őszi vizsgaidőszakban nyújt lehetőséget (legkorábban a tizenkettedik évfolyam első félévében),

amennyiben a tanuló a mellék-szakképesítés szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi

követelményeit teljesítette.

XXIV. közgazdaság ágazatban tanulók számára a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott

február-márciusi vizsgaidőszakban nyújt lehetőséget, amennyiben a tanuló a mellék-szakképesítés

szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi követelményeit teljesítette.

Fizika

0,5

Történelem

1

Művészeti ismeretek 0,5 Társadalom-ismeret -

Informatika*

0,5

Etika

-

Idegen nyelv Angol/ Német

2

Osztályfőnöki 0,5 Szabadon tervezhető: 1,5

magyar nyelv és irodalom

Összes (közműveltségi) óraszám: 10 óra


XXXVIII. rendészet és közszolgálati ágazatban tanulók számára a tanév rendjéről szóló

rendeletben meghatározott február-márciusi vizsgaidőszakban nyújt lehetőséget, amennyiben a

tanuló a mellék-szakképesítés szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi

követelményeit teljesítette.

A mellék-szakképesítés komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeit a mindenkor hatályos

315/2013. Korm. rendelet szabályozza.

A mellék-szakképesítés komplex szakmai vizsgára való felkészítését az iskola akkor tudja

biztosítani, ha a nyilatkozók minimális létszáma eléri a mindenkori osztálylétszám 50%-át, de

legalább 6 főt.

A mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően iskolánkban a XIII. informatika ágazatban

tanulók választhatják:

52 481 02 IRODAI INFORMATIKUS MELLÉK-SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉRE

IRÁNYULÓ KÉPZÉST

a főszakképesítés magasabb színvonalon történő elsajátítását elősegítő, ágazati

szakmai kompetenciákat, készségeket erősítő képzés: dokumentumkészítés

A mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően iskolánkban a XXIV. közgazdaság ágazatban

tanulók választhatják:

52 345 06 PÁLYÁZATI-TÁMOGATÁSI ASSZISZTENS MELLÉK-SZAKKÉPESÍTÉS

MEGSZERZÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉPZÉST



A mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően iskolánkban a XXXVIII. rendészet és

közszolgálati ágazatban tanulók választhatják:

52 345 04 KÖZSZOLGÁLATI ÜGYKEZELŐ MELLÉK-SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉRE

IRÁNYULÓ KÉPZÉST



Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

Helyi tantervünk alapján minden pedagógusnak joga, hogy maga válassza meg az

alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. A kiválasztást a

munkaközösség véleményének ismeretében kell megtenni. Törekedni kell a

munkaközösségeken belüli egységes használatra is. Figyelembe kell venni a KELLO által

összeállított, a tanévre vonatkozó tankönyvlistát, továbbá a tankönyvrendelés elkészítésekor

figyelembe kell venni a belépő új osztályok becsült létszámát különös tekintettel az ingyenes

tankönyvre való jogosultak számát.


A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai

A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott elvek, célok, feladatok figyelembe vételével

tanulóink személyiségének sokoldalú és harmonikus fejlesztése, testi, szellemi és erkölcsi

szempontból egyaránt fontos. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák

szerint dolgozunk:

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció a gondolatok, érzelmek kifejezése és értelmezése szóban és

írásban. Kifejezi a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon

belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.

Szükséges ismeretek, képességek, attitüdök: megfelelő szókincs, nyelvtani és nyelvi

funkciók ismerete, különböző nyelvi stílusok ismerete, az anyanyelv iránti felelősség

vállalása, érvelés képessége, hallott és olvasott szövegértés és szövegalkotás,

információk feldolgozása, tantárgyi szaknyelv használata, segédeszközök használata

(internet, szótárak)

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció - az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan - az alapvető

nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése,

kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Az idegen

nyelvi kommunikáció olyan képességekre, készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az

anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A Közös Európai

Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén

az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv

belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a

tanulókat.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: lexikális, funkcionális,

grammatikai és szövegalkotási ismeretek, szocio- és interkulturális készségek, önálló

tanulási stratégia, megfelelő eszközök használata.

Matematikai kompetencia

Ennek a kompetenciának kialakításához elengedhetetlen a matematikai gondolkodás, az

elvonatkoztatás és a logikus következtetés fejlesztése.


Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: számok, mértékek,

struktúrák, alapműveleti fogalmak, összefüggések készség szintű alkalmazása,

alapvető matematikai elvke és törvényszerűségek felismerése a hétköznapokban,

megfelelő eszközhasználat, lényeglátás, matematikai eszköztudás szerepe a

természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén, bizonyítások

megértése, pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ

rendje megismerhető, megérthető.

Természettudományos és technikai kompetencia

Ez a kompetencia lehetővé teszi, hogy a megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával

leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit, előre jelezzük azok várható kimenetelét,

segít megismerni a természetes és mesterségek környezetünket.Magában foglalja a

fenntarthaság feltételeinek ismeretét, és az egyéni, közösségi felelősség elfogadását.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök:

tudományos fogalmak, módszerek, technológiai folyamatok ismerete, azok hatását,

összefüggések felismerése és kifejezése, lényeglátás, tervezés és kivitelezés,

rajzkészség, fogalomalkotás, kreativitás, rendszerszemléletű gondolkodás, logikai

képességek, kíváncsiság, környezettudatosság, egészséges életvitel, főbb kutatási

tevékenységek ismerete, gyakorlatiasság az új technológiák működtetésében, a

tudományos eredmények alkalmazása során az egyén és közösségi célok érdekében,

legyen etikus és kritikus a tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal

szemben.

Digitális kompetencia

Ez a kulcskompetencia az információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban (IKT)

magabiztos és kritikusés etikus használatát, a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció

és a szabadidő terén. Az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és

a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését is jelenti.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök:

az IKT eszközök ismerete, használata, szövegszerkesztési, adattáblázatok,

adatbázisok, információtárolási és –kezelési, internet által kínált információkeresési

lehetőségek használatát, kritikai és innovatív gondolkodás, kreativitás, élethosszig

tartó tanulás, az elektronikus média általi kommunikáció (e-mail) az együttműködő

hálózatépítés, tanulás, művészetek, kutatás terén, ismernie kell az IKT használatával

kapcsolatos alapvető veszélyeket, etikai normákat, szerzői jogokból, szoftver-

tualjdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi lehetőségeket.


Szociális és állampolgári kompetencia

Ez a kompetencia feltételezi a személyek és különféle kultúrák közötti nyitottságot, a

párbeszédeet, a harmonikus beilleszkedést. Felöleli a közjó iránti elkötlezettséget, olyan

magatartást feltételez, amellyel az ember építő módon élhet a társadalmi és szakmai életben,

képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári komptencia lehetővé teszi, hogy a

társadalmi folyamatokról, struktúrákról és demokráciáról kialakult tudást aktívan használja

fel a közügyekben.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök:

ismerje az Európai Unió Alapjogi Chartájának alapvető elveit, amelyeket a helyi,

regionális, nemezeti szinten alkalmaznak, ismerje a világtörténelem főbb

eseményeinek, tendenciáinak, politikai mozgalmainak céljait, értékeit, ismerje az EU

struktráját, jellemezze a közügyekben való együttműködés képessége, a helyi és

tágabb közösséget érintő problémák iránti érzékenység, szolidaritás, felelős részvétel

a szavazásokon, a vallási etnikai sokszínűség tiszteletben tartása, demokratikus elvek

elfogadásának tiszteletben tartásának kinyilvánítása, a magánélet tisztelete,

elengedhetetlen a munkaszervezet, a nemek közti egyenlőség, az előítélet- és

megkülönböztetés-mentesség,, a társadalom és kultúra alapvető ismerete, empátia,

kommunikációs készség, problémamegoldó képesség, változások iránti fogékonyság,

érdeklődés, nemzeti öntudat helyes értelmezése.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Ez a kompetencia segíti az egyánt abban, hogy ismerje meg a tágabb környezetét, használja

ki a kínálkozó lehetőségeit. Tudatosan használja ismereteit, gondosan mérlegelje milyen

mértékú kockázatvállalást jelent a terve, olyan speciális ismereteket jelent, amelyekra a

mindennapi életben, a munkahelyen is szükség van.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

kihívások felimerése, értelmezése, a gazdaság működésének megértése, a pénz

világában való tájékozottság, vállalkozások működésének pénzügyi, jogi feltételeinek

ismerete, tervezés, szervezés, irányítás, vezetési feladatok megosztása,

kockázatelemzés, kommunikáció, munkavégzés egyénileg és csapatban, etikus

magatartás, pozitív hozzáállást jelent a függetlenséghez, újítókészség, a motiváció, az

eltökéltséghez a személyes és társadalmi életben, munkában


Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

Magában foglalja az esztétikai megismerést, az élmények, érzések kreatív kifejezésének

elismerését, befogadását a hagyományos és modern művészetek világában a fotó és média

segítségével az irodalomban, zenében, táncban, drámában, vizuális művészetekben, épületek, terek

kultúrájában.


ismerje az európai, egyetemes és a nemzeti, helyi művészeti-esztétikai örökségeket,

képes legyen az önkifejezésre, a művészi érzék, műalkotások, előadások

értelmezésére, mások véleményének megismerésére nyitottság, a kulturális

tevékenységben rejlő lehetőségek felismerése az életminőség javítása érdekében,

pozitív attitűdök a művészet szeretetére, az esztétikai érzék fejlesztésére való

hajlandóság,

A hatékony, önálló tanulás

Ez a kompetencia azt jelenti, hogy az egyén képes kitatóan, önállóan, hatékony időgazdálkodással

a saját tanulási tevékenységét megszervezni, egyénileg és csoportban egyaránt. Felismeri a

lehetőségeit, szükségleteit, ismeri a tanulás folyamatát, azaz képes az új ismeretek szerzésére,

feldolgozására, a szakszerű útmutatások keresésére, alkalmazásásra. A hatékony tanulás arra

készteti a tanulót, hogy előzetes tapasztalataira építve alkalmazza tudását otthon, a munkában.


motiváció, kitartás, saját tanulási stratégia ismerete, szaktudásának erősségei,

gyengeségeinek ismerete, képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási,

képzési lehetőségeket, támogatásokat, elengedhetetlen feltétel az írás, olvasás,

számolás és IKT-eszközök ismerete, használata, a figyelem, saját tanulási terv,

motiváció fenntartása, figyelemösszpontosítás, tudásának értékelésére legyen képes,

szükség esetén tanácsot, támogatást kérjen, a pozitív attitűd a tanulás iránti belső

motivációt feltételez, keresse a lehetőségeket az új tanulási lehetőségek iránt.


Választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a

pedagógusválasztás szabályait

Iskolánkban a tanulók megfelelő számú jelentkező esetén heti két órában második nyelvet

tanulhatnak, amennyiben vállalják (szülő és tanuló) az adott tanévben a heti pluszórákat,

továbbá ha a fenntartó ezt engedélyezte. A pedagógusválasztás lehetősége nem adott az

iskolában.

Iskolánkban biztosítjuk a 9-10. évfolyamon tanulóknak a tanulószobai foglalkozást a hét

minden napján 16 óráig. Célja a felzárkóztatás, a lemorzsolódás megakadályozása,

csökkentése, a tanulási technikák megtanítása, a rendszeres tanulás és felkészülés

szokásának kialakítása azoknál a tanulóknál, akiknél ez indokolt. Azok a tanulók, akiknek a

részvétele ajánlott, csak szülői kérelem esetén maradhatnak távol a foglalkozásokról.

Választható érettségi vizsgatárgyak

Iskolánkban a tanulók érdeklődésüknek megfelelően 11-12. évfolyamon emelt szintű

érettségire való felkészítése lehetséges (megfelelő létszámú jelentkező, szaktanár esetén)

magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, angol nyelvből, német nyelvből

valamint közgazdaságtanból és informatikából. A jelentkezés egy tanévre szól, külön

jelentkezési lapon történik. Az emelt szintű érettségire való felkészítés választhatóságának

feltétele 9-10. évfolyamon elért év végi minimum négyes osztályzat, valamint a szaktanár

véleménye. A tanulóinkat megismeretetjük az emelt szintű érettségi vizsga

követelményeivel, témaköreivel. Ha személyi feltétel vagy létszámhiány okán nem tudjuk

megszervezni a felkészítő csoportot, lehetőséget biztosítunk más oktatási intézményben

történő emelt szintű képzésbe való bekapcsolódáshoz (vendégtanulói jogviszony.)

Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga

témakörei A mindenkori hatályos előírásoknak megfelelően az 1. számú mellékletben találhatók.

Ellenőrzési és értékelési módok, valamint a magatartás és szorgalom

minősítésének elvei

A tanulók bemeneti ellenőrzésének, értékelésének célja az adott tudásszint megismerése,

egyénekre, csoportokra szabott oktatási tervezés kialakítása, például a bejövő osztályok

esetében 9. évfolyom matematikából, idegen nyelvből, valamint magyar nyelv és


irodalomból. A tanulási folyamat közben történő ellenőrzés, értékelésnél a fő cél a segítség,

felzárkózás . Segít a továbbikaban megmutatni a hiányosságokat, a fejlesztendő területeket

(témazárók, félévi értesítő, 9. évfolyamon októberben a mikroértekezletek). A szummatív

értékelés esetében az adott tantárgy, időszak eredményességének megállapítása történik.

A tanulók értékelésének alapelvei:

objektív, igazságos átfogó személyre szóló fejlesztő célzatú motiváló, ösztönző célú rendszeres, következetes az iskola követelményrendszeréhez igazodjon

Az egyes tantárgyakból a számonkérés a munkaközösségek által kidolgozott egységes

értékelési rendszer alapján szóban és írásban történik. A számonkérés lehetőleg

osztályközösség előtt történjen.

A tanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5-ig). Az

értékelés súlyozást tartalmazhat (témazáró, összefoglaló dolgozatok esetében). A súlyozott

érdemjegyet alá kell támasztani pontszámok feltüntetésével. Az évközi érdemjegyek a

tanulók folyamatos felkészülését, tanórai aktivitását, pluszmunkáját értékelik.

Az érdemjegyeket minden esetben indokolni kell szóban, írásban a pontszámokkal.

Az érdemjegyek minimális száma félévente a tantárgy heti óraszáma + 1. Félévkor és tanév

végén osztályzatokkal minősítik a tanárok a tanulók teljesítményét.

Érdemjegyek Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha a helyi tantervben, valamint a képzési szakaszok határain

a vizsgakövetelményekben előírtakat tantárgyaktól függően azok helyi tantervében a

munkaközösségek által meghatározottak és a vizsga-követelmények szerint teljesíti.

Elégtelen érdemjegyet kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, valamint a képzési szakaszok

határain, a munkaközösségek által meghatározottak, és a vizsgakövetelményekben

megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti.

Jó, közepes, elégséges érdemjegyet a követelményszint teljesítésének arányában a

munkaközösségek megállapodása alapján történik. A szaktárgyi osztályzatokat az osztályt

tanító szaktanár állapítja meg. Tanév végén az éves teljesítményt értékeljük.


Magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai

A magatartás érdemjegye tükrözze a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt

(felelősségérzet, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem).

A szorgalom értékelése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezze ki a

tanulmányi munkához való viszonyt (rendszeresség, pontosság, önállóság, kötelességtudat).

Az osztályfőnök és az osztály legalább félévenként értékeli a tanulók magatartását,

szorgalmát. Félévkor és év végén a tanulók szorgalom minősítését az osztályfőnök az

osztályban tanító tanárok véleményével összhangban történik. A magatartás érdemjegy

esetében a nevelőtestület tagjainak véleményével egészülhet ki.

Példás magatartású az a tanuló, aki betartja a Házirend követelményeit, viselkedése

tanórán és azon kívül példamutató, a rábízott feladatokat példamutatóan ellátja. Nincs

igazolatlan órája, és legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetése van.

Jó magatartású az a tanuló, aki a Házirend követelményeit általában megtartja, tanórai és

azon kívüli viselkedése jó, a közösség érdekében vállalt feladatait ellátja, 1-2 igazolatlan

órája és legfeljebb osztályfőnöki intője van.

Változó magatartású az a tanuló, aki a Házirend követelményeit sokszor nem tartja be,

tanórai és azon kívüli viselkedése kifogásolható, a rábízott feladatok ellátásában nem

megbízható, legfeljebb 10 igazolatlan órája, illetve osztályfőnöki intője van.

Rossz magatartású az a tanuló aki rendszeresen, vagy súlyosan vét a Házirend

követelményei ellen, hangvétele, viselkedése durva, vagy szándékosan árt a közösségnek,

11-nél több igazolatlan órája, illetve igazgatói intője van.

Példás szorgalmú az a tanuló, aki képességeihez és körülményeihez képest a maximális

teljesítményt nyújtja. Az órákon aktív, rendszeres munkát végez, teljesítménye egyenletes,

céltudatos, önellenőrzésre képes.

Jó szorgalmú az a tanuló, aki az órákon figyel, aktív, feladatait elvégzi, egyenletesen,

megbízhatóan dolgozik

Változó szorgalmú az a tanuló, aki ingadozó teljesítményt nyújt, munkája rendszertelen,

önellenőrzése fejletlen, az órákon passzív

Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki feladatait nem végzi el, egy vagy több tárgyból elégtelen

minősítést szerzett.


A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Iskolánkban törekszünk arra, hogy matematika, valamint a magyar irodalom és nyelv

tantárgyak oktatása, az idegen nyelv, valamint a szakmai gyakorlati tantárgyak oktatása

csoportbontásban történjen. A csoportbontás iskolai szervezése a tanévenként, a

tantárgyfelosztás alapján a mindenkori jogszabályok keretein belül, a fenntartó engedélyével

történik.

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő

nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

Ha a Gyálon élő nemzetiségek által kidolgozott, kultúrájuk megismerését segítő tananyagot

az iskolának megküldik, abban az esetben lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók

megismerhessék azt.

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Az egészséges életmód és a környezettudatos életre való felkészítés elsősorban a család

feladata. Ugyanakkor az iskolai környezetben (tanórán, tanórán kívül) is elengedhetetlen

ezen elvek mentén való folyamatos nevelés, oktatás.

Az egészségnevelés célja

A tanulók egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra való

felkészítése. Azoknak a pozitív magatartásoknak és szokásoknak a kialakítása a tanulók

cselekvő, tevékeny részvételével, amelyek biztosítják egészségi állapotuk javítását.

A tanulók ismerjék meg az életkorral járó biológiai pszichohygiénés életmódi

tennivalókat, valamint a társas kapcsolatok etikai, egészségi kérdéseit.

Az egészséges életmód a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitelrendjének

kiépítése úgy, hogy ezek számukra alapértékké váljanak. Az ehhez szükséges

ismereteket, készségeket, attitűdök elsajátításának kialakítása.

Tanulóink legyenek tisztában az egészséges táplálkozás formáival, a helytelen

táplálkozás, és a keringési rendszer megbetegedése közötti összefüggésekkel. Váljék

szokásukká az élettanilag szükséges folyadék bevitele. A tanulók biológia órákon

szerzett ismereteire támaszkodva, azokat továbbfejlesztve tudatosítsa a tanulókban

az ember és a környezet közötti kapcsolatot, hatékony kölcsönhatást.

Élethelyzetek, szituációk bemutatásával és elemzésével fejleszteni szemléletüket

viselkedési normáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és mások iránti felelősségérzetüket.


Alakuljon ki a tanuló elhárító magatartása az egészségkárosító élvezeti cikkekkel

szemben.

Tartsa értéknek az egészséget.

Alakuljon ki benne segítő attitűd a

betegekkel szemben.

Egészsége érdekében vegyen részt a szűrővizsgálatokon. Környezeti nevelési célok Iskolánkban már az elmúlt években is folyamatosan törekedtünk arra, hogy tanulóink a

tanév során ügyeljenek a környezetük tisztaságára, szelektív hulladékgyűjtést folytatassunk,

évente papírhulladékgyűjtési akciót szervezzünk. Minden év áprilisában a Föld Napja

alkalmából iskolánk környékén szemétgyűjtést tartunk, virágokat, cserjéket ültetünk. 2017-

től célunk az Öko-iskola cím megszerzése és ezt követően a környezettudatos oktatás-

nevelési feltétel folyamatos vállalása, továbbá a Fenntarthatósági Projekthéten való

részvétel.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Tanítványaink szociális háttere igen szélsőséges képet mutat. Gyál városában több roma

család él, egyre többen tanulnak iskolánkban, ezért kiemelkedő célunk az integrációs

pályázatokban való részvétel, valamint a multikulturális programok szervezésével, a

kisebbségi kultúra megismertetése. Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan

hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában, nevelésében. Ők néha csak tőlünk kapnak

segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi

fejlődésükhöz. Feladatunk az iskola világát nehezen elfogadó, illetve együtt nem működő,

esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való - együttműködésre késztető -

kapcsolattartás. Ezek a tanulók szükség esetén más tananyagot tanulnak, más módszerekkel

és más ütemben haladnak. Iskolánkban fokozott odafigyeléssel, korrepetálással,

felzárkóztató programokkal igyekszünk a tantervi minimumot elsajátíttatni minden

tanulóval.

A Nkt.–ben meghatározottak alapján az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód

követelményeinek biztosítására kell törekedni minden tanulóval kapcsolatos döntésben,

intézkedésben, a gyermekvédelmi feladatok végrehajtásában.

Olyan kompetenciákat kell kialakítani a tanulókban, amelyek képessé teszik őket arra, hogy

szembenézzenek a közösségek sokszínűségével, a különbözőségekkel, és megtanulják

kezelni ezeket. Arra törekszik, hogy a különféle kultúrákkal és kulturális csoportokkal való

együttműködést megalapozó kognitív, verbális és nonverbális készségeket fejlesszen ki, a


más csoportokkal való kommunikációt lehetővé tevő képességekkel együtt.

A fentiek megvalósításához szükséges, hogy a diák pontos, megbízható ismereteket kapjon

tanáraitól, környezetétől, amire később az idegen kultúra elfogadását tudja építeni.

A multikulturális nevelés nemcsak más népek kultúrájának megismeréséről szól, hanem

először is a saját hazánk, lokális környezetünk szokásainak, hagyományainak

megismeréséről, megőrzéséről, ápolásáról; például az iskolai ünnepélyek kapcsán.

Tanulóink közel 60%-a hátrányos helyzetű. Évről évre növekszik a nálunk tanulók közül a

szerényebb anyagi hátterű, hátrányos és roma származású tanulók száma. Ez a tendencia

pozitív változást is jelenthet, hiszen azt mutatja, hogy egyre többen szeretnének tovább

tanulni, szakmát szerezni az előbb említett társadalmi rétegből. Feladatunk éppen ezért igen

nagy felelősséget jelent, hiszen sokkal nagyobb erőfeszítést kell tennie iskolánk

pedagógusainak azért, hogy ezek a tanulók megállják a helyüket tanulmányaik során,

továbbá az anyagi hátrányok miatt se szakadjanak le, vagyis csökkentsük a lemorzsolódást.

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés:

Tevékenységközpontú frontális osztálymunka esetén egymásra épülő és fokozatosan

nehezedő feladatsort adunk, amelynek első néhány feladatát feltehetően a leggyengébbek is

meg tudják oldani, utolsó feladatai pedig a legjobbakat is próbára teszik, majd egyéni

segítséget adunk azoknak, akik bármilyen ok miatt elakadnak. Így valamennyi tanuló

érdekeltté válik valamennyi feladat megoldásában, bármeddig jutott is el sikeresen. A

nevezett feltételek biztosításával mind a frontális, mind a kiscsoportos tanulási

tevékenységben lehetősége van a tanulónak, hogy saját ütemében haladjon előre és

sikerélménnyel zárja a munkát.

Projektmódszer: Bármely téma sokoldalú – optimálisan valamennyi műveltségi területet

bekapcsoló – feldolgozása, aminek eredménye objektív formában (website, album, újság,

rádióműsor, videofilm, előadás, kiállítás stb.) kerül nyilvánosságra, népszerűsítésre.

A tanári együttműködés formái:

Értékelő esetmegbeszélések: A tanulók közötti együttműködés akkor lehet tartósan

sikeres, ha a tanárok közötti együttműködés is tartósan és eredményesen működik. Ennek

egyik meghatározó eleme az esetmegbeszélés. Hospitálásra épülő együttműködés A tapasztalatcserék kiváló formája.

Projektoktatás A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült

tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai

módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat

megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére,


együttműködésére épül. A levelező tagozaton biológia és kémia tantárgyak oktatása

projektmódszerrel történhet, tömbösített órákkal. A tömbösítéssel szombati és hétköznap

délutánonként kerülhet sor, előre egyeztetett napokon.

A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

Kiemelkedő tevékenységek jutalmazása:

tanulmányi terület kitartó szorgalom, példamutató közösségi munka városi, megyei, országos kulturális, sportversenyeken való rendszeres és sikeres

részvétel Tanulóink magatartásával és szorgalmával kapcsolatos értékelésének elvei az előző

fejezetben részletesen megtalálhatók.

Iskolánk Eötvös József Alapítvány a Gyerekekért alapítványa ösztöndíj pályázattal

lehetőséget biztosít azon tanulók részére, akik az aktuális tanév félévének végén mind

tanulmányi eredményükkel, mind magatartásukkal kiérdemlik azt. Az ösztöndíj összege havi

háromezer forint. Az ösztöndíjra félévente kell pályázni.

A középiskolánkban eltöltött képzési idő alatt kiemelkedő tanulmányi, közösségi

teljesítményért Eötvös-plakettet kaphat a végzős diák.

Dicséretek:

szaktanári

osztályfőnöki

igazgatói

nevelőtestületi

Jutalom nap (kirándulás) adható kiemelkedő közösségi munkát végzett tanulóknak,

tanulócsoportoknak, egyéneknek.)

Fegyelmező intézkedések

Célja az, hogy a tanuló időben kapjon vétsége súlyával arányban álló figyelmeztetést és a

továbbiakban megelőzhető legyen a súlyosabb vétség.

Büntetési fokozatok:

Szaktanári figyelemeztető, szaktanári intő, szaktanári rovó, a következő fegyelmi vétség

esetén, (szakórát is beleértve) osztályfőnöki figyelmeztető, osztályfőnöki intő, osztályfőnöki


rovó, igazgatói figyelmeztető, igazgatói intő, igazgatói rovó, nevelőtestületi megrovás,

kizárás

Fegyelmező intézkedésre van szükség kisebb magatartási hibák, fegyelmi vétségek, a

házirend kevésbé súlyos megsértése esetén, különösen pedig akkor, ha a tanuló

magatartásával, viselkedésével sérti a házirend bármely pontját, a kulturált, társadalmi

magatartás szabályait, veszélyezteti a tanulótársainak testi épségét, az tanórák rendjét.

Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján,

írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás

lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a fegyelmi

bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az

irányadók. A fegyelmező intézkedéseknél és a fegyelmi büntetéseknél a fokozatosság elvét

kell alkalmazni. (Nem kötelező betartani a fokozatosság elvét súlyosabb vétség esetén, előző

fokozat nélkül is adható a következő, viszont újabb vétség esetén már csak súlyosabb fokozat

következhet.)

Fegyelmi tárgyalás a házirend súlyos megszegése vagy kisebb, de rendszeres és folyamatos

megsértése esetén hívható össze.

Fegyelmi büntetések formái

megrovás

szigorú megrovás

meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,

áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,

eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától (tanköteles korú diáknál évismétlés),

kizárás az iskolából (nem tanköteles korú diák estén, tanulói jogviszony megszűnik)

Az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat közös

kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolai szülői szervezet a diákönkormányzattal

közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a

továbbiakban: egyeztető eljárás). Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető

események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti

megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

A fegyelmi tárgyalás fegyelmi fokozat jóvátétellel kiváltható, vagyis a vétkes tanuló

cselekedetét jóvá teheti. A jóvátétel tárgyát, módját kiskorú tanuló esetén a szülővel

egyeztetve kell megállapítani.


Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek

számonkérésének rendje

Iskolánkban az írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámolók rendjét, ütemezését a

munkaközösségek összehangjával, a szaktanár maga határozhatja meg és azt minden tanítási

év elején ismerteti az osztályaiban. Elvárás, hogy a tanulóknak minden tantárgyból elegendő

darabszámú érdemjegye legyen a tanév végén, amely alapján osztályozni lehet. Ajánlott a

tematikai egységenkénti témazáró dolgozatok íratása (előzetes bejelentéssel minimum 2

/1hét + hétvége héttel) legfőképpen az érettségi tantárgyakra vonatkozóan. Kisebb

dolgozatot, röpdolgozatok bármikor előzetes értesítés nélkül is írattatható. A tanárnak

törekednie kell arra, hogy minél több tanulót, minél több alkalommal szóban feltetesse

(évente tantárgyanként minimum egy alkalommal) különös tekintettel a szóbeli érettségi

vizsgákon való elvárás miatt is.

A témazáró dolgozatok értékelése:

Érdemjegy Százalék jeles 90-100 jó 80-89 közepes 60-79 elégséges 40-59 elégtelen 1-39

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli

feladatokmeghatározásának elvei és korlátai

Az otthoni feladatok (házi feladat) célja az órán tanultak gyakorlása, a készségek kialakítása

bizonyos ismeretekben, műveletekben.

A tantárgyak sajátosságaiból adódóan bizonyos ismeretek a diákok csak az otthoni, írásbeli

feladatokkal együtt tudják maradéktalanul elsajátítani. A házi feladatok akkor is indokolt, ha

a tanítási órán egy nagyobb tananyag egésze nem dolgozható fel. Az otthoni gyakorlás

fejleszti a készségeket, az önálló tanulást segíti.

A kötelező írásbeli házi feladatot a tanár ellenőrizheti, a szóbeli feladatot számon

kérheti és érdemjegyet adhat. A gyakorlásra szánt feladatot a tanuló belátása szerint

végzi el, ezt a tanár csak a tanuló kérésére ellenőrzi, érdemjegyet nem ad rá.

Önálló kiselőadásra felkészülést, írásbeli házi dolgozat készítését a tananyag

figyelembe vételével javasolhat a szaktanár. Az értékelés szempontjait az előadás

előtt ismerteti, az előadás után pedig szóban, írásbeli munka esetén írásban értékeli.


A kiselőadásra, írásbeli munkára a pedagógus érdemjegyet ad annak minőségétől

függően.

Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező feladat adható, amennyi az egyik

óráról a másikra szokásos.

A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az iskola által elfogadott és

adaptált vagy átalakított helyi tantervben meghatározott minimum követelményeket az

adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

A tanuló tanulmányi előmeneteléről félévkor ellenőrzőben, év végén bizonyítványban

tájékoztatjuk a szülőket. A tanulók magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. Az

elégtelen osztályzatot kapott tanulók (legfeljebb 3 tantárgyból) augusztus végén.


Az iskola szakmai programja


Szakgimnáziumi képzések Közgazdasági ágazat

pénzügyi-számviteli ügyintéző (főszakképesítés) 54 344 01 pályázati-támogatási asszisztens (mellék-szakképesítés) 52 345 06

Informatika ágazat gazdasági informatikus (főszakképesítés) 54 481 02

irodai informatikus (mellék-szakképesítés) 52 481 02 Rendészeti ágazat

közszolgálati ügyintéző (főszakképesítés) 54 345 01 közszolgálati ügykezelő (mellék-szakképesítés)52 345 04

Sport ágazat Fitness-wellness instruktor (főszakképesítés) 54 813 01

Szakközépiskolai képzés Kereskedelmi ágazat:

Eladó képzés (nappali tagozat) 34 341 01 Rendészeti ágazat:

Rendészeti őr (nappali tagozat) 34 861 01

A szakképesítés-ráépülések szakképzési kerettantervei (szakközépiskola, szakgimnázium)

Pénzügyi-számviteli ügyintéző (nappali, esti tagozat) Kis-és középvállalkozások ügyvezetője I. képzés (esti tagozat) Kis-és középvállalkozások ügyvezetője II. képzés (esti tagozat)

A szakmai képzés elvei, céljai Szakmai képzésünk alapelvei a Pedagógai Programunk első fejezetében meghatározottak

alapján nyugszik. Cél, hogy szakmai végzettséggel rendlkező tanulóink minél gyorsabban és

minél hatékonyabban tudjanak hely állni a munkaerőpiacon. A szakmákhoz szükséges

elméleti és gyakorlati tananyagot jól tudják hasznosítani majd. Az új szakképzési törvény

értelmében 12. évfolyam végén szakmai érettségi vizsgát, 13. osztály, valmint a

szakközépiskola 11. osztályának végén komplex szakmai vizsgát kell tenni a tanulóknak.

1. számú melléklet SZAKMAI PROGRAM

A szakmai program részletes követelménye az iskola honlapján a szabályzatok

menüpont alatt megtalálható, amely ezen pedagógiai program elválaszthatatlan része.


2. számú melléklet - Az érettségi tantárgyak témakörei

TÖRTÉNELEM

1. Az ókor és kultúrája

Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században

Julius Caesar egyeduralmi kísérlete

A görög-római hitvilág

Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei

A zsidó vallás fő jellemzői

A kereszténység kialakulása és főbb tanításai

2. A középkor

A hűbériség és a jobbágyság jellemzői

Az uradalom és a mezőgazdasági technika

A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői

Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok

A középkori város és a céhes ipar

Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai

A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás

Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége

A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején

A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején

Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789)

A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői.

A lutheri és kálvini reformáció

A katolikus megújulás

A barokk stílus jellemzői

Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában

A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján

5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)

A mohácsi vész és az ország három részre szakadása


A várháborúk (1541-1568)

Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete

A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai

A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei

Demográfiai és etnikai változások a 18. században

Mária Terézia és II. József reformjai

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)

Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései

A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus

és szocializmus) jellemzői

A szövetségi rendszerek kialakulása

Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés),

néhány találmánya és a gyáripar kezdetei

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)

A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja

A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények

A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei

A kiegyezéshez vezető út

A kiegyezés tartalma és értékelése

Gazdasági változások a dualizmus korában

A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai

Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek) szerepe a modernizációban

Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában

8. A világháborúk kora (1914-1945)

Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege)

Az első világháborút lezáró békerendszer

A náci Németország legfőbb jellemzői

A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban

A világháború előzményei, kitörése és jellemzői

A második világháború főbb hadi és diplomáciai eseményei

A holokauszt

9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)

A trianoni békediktátum és következményei

Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései

A magyar külpolitika a két világháború között

A politikai rendszer főbb jellemzői

Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések a korban

Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években

Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon


Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban

Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel

A holokauszt Magyarországon

10. A jelenkor (1945-től napjainkig)

A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői

A hidegháborús szembenállás jellemzői

Az ENSZ létrejötte, működése

A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése;

Németország újraegyesítése.

Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése

A globális világgazdaság ellentmondásai

11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a

Rákosi-korban

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a

megtorlás

A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok

A rendszerváltozás főbb eseményei

A piacgazdaságra való áttérés és következményei

A határon túli magyarság 1945-től

12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek

A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban

A szociális ellátórendszer fő elemei

Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári

jogok, kötelességek

A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök,

alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény)

A választási rendszer fő elemei

A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek)

A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony

megszűnése

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Magyar nyelv

Kommunikáció

A magyar nyelv története

Ember és nyelvhasználat A nyelvi szintek A szöveg

A retorika alapjai


Stílus és jelentés

Irodalom

Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők

Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők

Művek magyar irodalomból III. Kortárs szerzők

Művek a világirodalomból

Színház és dráma

Az irodalom határterületei

Regionális kultúra és a határon túli irodalom

ÉLŐ IDEGEN NYELVEK (ANGOL, NÉMET)

1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek

2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a

természet megóvásáért? - Időjárás

4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az

egészség megőrzésében, testápolás)

- Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben


- Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események

8. Utazás, turizmus

- A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

10. Gazdaság

MATEMATIKA

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - Halmazok

- halmazműveletek, - számosság, részhalmazok

- Matematikai logika - fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

- Kombinatorika - Gráfok

2. Számelmélet, algebra - Alapműveletek - A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

- oszthatóság - számrendszerek

- Racionális és irracionális számok - Valós számok - Hatvány, gyök, logaritmus - Betűkifejezések

-Nevezetes azonosságok - Arányosság - Százalékszámítás - Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

- Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek - Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Magasabb fokú egyenletek - Négyzetgyökös egyenletek

- Nem algebrai egyenletek - Abszolútértékes egyenletek

- Exponenciális és logaritmikus egyenletek - Trigonometrikus egyenletek - Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek


-Középértékek, egyenlőtlenségek 2. Függvények, az analízis elemei

- A függvény - Egyváltozós valós függvények

- A függvények grafikonja, függvénytranszformációk - A függvények jellemzése

- Sorozatok - Számtani és mértani sorozatok - Kamatos kamat

3. Geometria, koordinátageometria, trigonometria - Elemi geometria

- Térelemek - A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok

- Geometriai transzformációk - Egybevágósági transzformációk síkban - Hasonlósági transzformációk

- Síkbeli és térbeli alakzatok - Síkbeli alakzatok, háromszögek, - Négyszögek - Sokszögek, - Kör - Térbeli alakzatok

- Vektorok síkban és térben - Trigonometria - Koordinátageometria

- Pontok, vektorok - Egyenes - Kör

- Kerület, terület - Felszín, térfogat

4. Valószínűség számítás, statisztika - Leíró statisztika

- Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai - Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók

- A valószínűségszámítás elemei KÖZGAZADASÁGI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Gazdasági és jogi alapismeretek

1.1. Mikrogazdasági alapok

1.2. A vállalat termelői

1.3. A nemzetgazdaság

1.4. Jogi alapismeretek

1.5. Marketing

2. Általános statisztika és statisztika gyakorlat

2.1. Statisztikai alapfogalmak

2.2. Viszonyszámok és alkalmazásuk

2.3. Középértékek és alkalmazásuk

2.4. Index számítás

2.5 Grafikus ábrázolás


3. Pénzügyi alapismeretek

3.1 Pénzügyi intézményrendszer és pénzügyi szolgáltatások

3.2 Pénzforgalom

3.3. Pénzügypiac és termékei

3.4 Biztosítási alapismeretek

4. Pénzügyi gyakorlatok

4.1 A pénz időértéke

4.2. Valuta, deviza árfolyama

4.3 Pénzforgalom

5. Adózási alapismeretek

5.1 Államháztartás rendszere

5.2. Adózási alapfogalmak

5.3. Kiemelt adónemek

6. Adózási gyakorlat

6.1. Személyi jövedelemadó

6.2. Általános forgalmi adó

6.3. Helyi adók

7. Számviteli alapismeretek

7.1. Számviteli törvény

7.2. Vállalkozás vagyona

7.3. Könyvelési tételek

7.4. Tárgyi eszközök elszámolása

7.5. Anyagkészletek elszámolása

7.6. Jövedelem elszámolás

7.7. A saját termelésű készletek elszámolása

7.8. Termékértékesítés elszámolása

8. Számviteli gyakorlat

8.1. Pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok

8.2. A tárgyi eszköz nyilvántartása

8.3. A készletek (vásárolt és saját termelésű) bizonylatai

8.4. A jövedelem

INFORMATIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

középszint

1. Információtechnológia

1.1. Információtechnológiai alapok

1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba

Kettes és tizenhatos számrendszer,

Számítógép egységei

BIOS

Háttértárak és típusaik

Nyomtatók

1.1.2. Szoftverismeret

Szoftver


Operációs rendszer

Partíció, formázás, fájlrendszerek

Könyvtárstruktúra

1.1.3. Információtechnológiai biztonság alapjai

Rosszindulatú szoftverek

Támadástípusok

Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen

1.2. Információtechnológiai gyakorlat

1.2.1. Számítógép összeszerelése

1.2.2. Telepítés és konfigurálás

Operációs rendszerek telepítése és karbantartása

Számítógép védelme

1.2.3. Karbantartás

2. Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélete és gyakorlata 2.1. Adatbázis és szoftverfejlesztés 2.1.1. Programozási alapismeretek 2.1.2. Adattípusok

Egyszerű adattípusok Összetett adattípusok Kifejezések

2.1.3. Programozás elemei Értékadás Vezérlési szerkezetek Alprogramok és jellemzők

2.1.4. Programozási tételek Egy sorozathoz egy értéket rendelő programozási tételek

2.1.5. Relációs adatbázisok Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat 2.2.1. Programozási nyelvek

Adattípusok Alapismeretek Kifejezések Algoritmus kódolása

2.2.2. Programozási nyelv „A” Konzol típusú alkalmazások Grafikus típusú alkalmazások Hibakeresés

2.2.3. Állománykezelés Szöveges állományok Műveletek szöveges állományokkal

2.2.4. Webolda HTML alapjai Stíluslapok használata

2.2.5. Adatbáziskezelés Adatdefiníciós parancsok Lekérdező parancs

3.Hálózati ismeretek 3.1. Hálózati ismeretek I. elmélet 3.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok

Kapcsolódás a helyi hálózathoz és az internethez


Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása Hálózati eszközök és átviteli közegek Hálózati címzés Hálózati szolgáltatások Hálózati modellek és protokollok Vezeték nélküli hálózatok Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, biztonságpolitika

3.1.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) Internet szolgáltatásai, internetszolgáltatók (ISP) Hálózati címzési struktúra Hálózati eszközök konfigurálási feladatai Forgalomirányítás

3.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat 3.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat

Kapcsolódás helyi hálózathoz és az Kábelkésítés, tesztelés IP címzés Vezeték nélküli hálózatok Hálózatbiztonsági alapok

3.2.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat IP címzés a LAN-ban Hálózati eszközök konfigurálása Hálózati biztonság Biztonsági mentések

INFORMATIKA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

emelt szint

1.Információtechnológia

1.1. Információtechnológiai alapok

1.1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba

Kettes és tizenhatos számrendszer, Neumann-elv Számítógép egységei Bios Háttértárak és típusaik Nyomtatók Hordozható eszközök

1.1.2 Szoftverismeretek Szoftver Operációs rendszer Partíció, formázás, fájlrendszerek Könyvtárstruktúra

1.1.3 Információtechnológiai biztonság alapjai Rosszindulatú szoftverek Támadástípusok Védekezési típusok a rosszindulatú támadások ellen


Biztonsági szabályzat

1.2Információtechnológiai gyakorlat

1.2.1Számítógép összeszerlése

Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata

1.2.2Telepítés és konfigurálás

Operációs rendszerek telepítése és karbantartása Operációs rendszer beállításai Számítógép védelme

1.2.3 Megelőző karbantartás

Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai, karbantartási terv

2. Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélete és gyakorlata

2.1 Adatbázis és szoftverfejlesztés

2.1.1 Programozási alapismeretek

2.1.2 Adattípusok

Egyszerű adattípus Összetett adattípus Kifejezések

2.1.3 Programozás elemei

Értékadás Vezérlési szerkezetek Metódusok és jellemzők

2.1.4. Programozási tételek

Egy sorozathoz egy értéket rendelő programozási tételek Egy sorozathoz egy sorozatot rendelő programozási tételek Rekurzió

2.1.5. Adatstruktúrák

2.1.6. Programtervezés

UML alapjai Rendszertervezés Tesztelés és hibakeresés

2.1.7. Adatbázisok

Relációs adatbázisok Adatmodellezés

2.2. Adatbázis-és szoftverfejlesztés gyakorlat

2.2.1. Programozási nyelvek


Alapismeretek Adattípusok Kifejezések Algoritmus kódolása

2.2.2. Objektumorientált programozás

OOP alapok Saját osztály alkalmazása Adatelrejtés Objektumok

2.2.3. Programozási nyelv „A”

Konzol típusú alkalmazások Grafikus típusú alkalmazások Hibakeresés és kivételek

2.2.4. Állománykezelés

Állományok Műveletek állományokkal

2.2.5. Webprogramozás alapjai

HTML alapjai Stíluslapok használata Űrlapok HTML oldalak programozása

2.2.6. Adatbázis-fejlesztés

Adatdefiníciós parancsok Lekérdező parancs Záradékok és módosítók Kifejezések, operátorok, függvények

3. Hálózati ismeretek

3.1. Hálózati ismeretek I.elmélet

3.1.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok

Kapcsolódás a helyi hálózathoz és az internethez Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása

Ismerje a LAN technológiákat.

Hálózati eszközök és átviteli közegek Hálózati címzés Hálózati szolgáltatások Hálózati modellek és protokollok Vezeték nélküli hálózatok Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, biztonságpolitika

3.1.2. Kis-és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)


Internet szolgáltatásai, internetszolgáltatók (ISP) Hálózati címzési struktúra Hálózati eszközök konfigurálási feladatai Forgalomirányítás

3.2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

3.2.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat

Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez Kábelkészítés, tesztelés IP címzés Vezeték nélküli hálózatok beállítása Hálózatbiztonsági alapok

3.2.2. Kis-és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat

Az internet feltérképezése IP címzés a LAN-ban Hálózati eszközök konfigurálása Hálózati biztonság Mentések és katasztrófahelyzet.

RENDÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

1. Intézkedések, fellépések és a szolgálatellátás alapjai

1.1. Rendvédelmi szervek alapismerete 1.1.1. A rendvédelmi szervek helye, szerepe, normák 1.1.2. Alapfogalmak 1.1.3. A rendvédelmi szervek, tagozódás, működésük felügyelete 1.1.4. Rendőrség 1.1.5. Katasztrófavédelem 1.1.6. Büntetés-végrehajtás 1.1.7. Együttműködés a rendvédelmi szervek között

1.2. A rendvédelmi szervek intézkedéseinek elhelyezése a közigazgatási jogalkalmazás rendszerében

1.2.2. Rendvédelmi szervek intézkedéseinek és eljárásainak alapjai 1.3. Általános vagyonvédelmi és szolgálati ismeretek

1.3.1. Civil vagyonvédelmi szervektevékenysége, működése 1.3.2. Általános és speciális feladatok, etikai szabályok

1.4. Speciális munka-, baleset- és környezetvédelmi szabályok 1.4.1. Munka-, baleset-, tűz-, környezetvédelmi szabályok 1.4.2. Munkavédelmi alapismeretek, elsősegélynyújtás

1.5. Általános szolgálati ismeretek 1.5.1. Érvényes adat-, titokvédelmi, titoktartási és ügykezelési szabályok 1.5.2. Rendvédelmi szerv hivatásos állományába kerülés feltételei

1.6. A szolgálatellátás általános szabályai 1.6.1. A rendvédelmi szervek tagjainak jogai és kötelességei 1.6.2. A rendvédelmi szerven belüli hierarchia 1.6.3. Alakiság

1.7. A rendőri intézkedések alapjai 1.7.1. Kommunikáció az intézkedés alá vont személlyel 1.7.2. Az alárendelt jelentési kötelezettsége


1.7.3. Helyes intézkedő állás 1.8. Tűzoltó és tűzmegelőzési alapismeretek

1.8.1. Égéselmélet, oltóanyag, tűzoltási és műszaki mentés 1.8.2. A tűzoltási és műszaki mentési tevékenység vezetése 1.8.3. Tűzmegelőzés, a tűzoltás alapvető feltételei 1.8.4. A tűzoltó anyagok jellemzői

1.9. Büntetés-végrehajtási nevelési alapismeretek 1.9.1. A büntetés-végrehajtási nevelés fogalma, célja, történeti fejlődése 1.9.2. A börtön sajátos környezete, személyzete és ezek munkakörülményei 1.9.3. A büntetés-végrehajtás intézményeinek típusai

1.10. Közlekedésrendészeti ismeretek 1.10.1. Közlekedési fogalmak, jogszabályi alapok, jelzőtáblák 1.10.2. Karjelzések 1.10.3. A járművezetés személyi feltételei

1.11. Polgári védelmi és iparbiztonsági; tűz-és katasztrófavédelmi hatósági alapismeretek 1.11.1. A katasztrófák elleni védekezés 1.11.2. Katasztrófák csoportosítása és jellemezése 1.11.3. A polgári védelem alapjai és feladatai 1.11.4. Iparbiztonság

1.12. Határrendészeti ismeretek 1.12.1. A határrendészeti szolgálati ág fejlődése, helye, szerepe 1.12.2. Európai Uniós csatlakozás és a Schengeni taggá válás 1.12.3. Az államhatárral kapcsolatos alapfogalmak 1.12.4. Határforgalom-ellenőrzés és az államhatár őrzése 1.12.5. Határbiztonsági rendszer 1.12.6. Határellenőrzés, határrend fenntartás, a mélységi ellenőrzés 1.12.7. Idegenrendészeti intézkedések

1.13. Katasztrófavédelmi műszaki alapismeretek 1.13.1. A katasztrófavédelem eszközei, berendezései, felszerelései 1.13.2. Tűzoltó szakfelszerelések 1.13.3. Készülékekkel kapcsolatos alapfogalmak 1.13.4. Egyéb felszerelések

2. Jogszabályi és egyéb szabályzó előírások 2.1. Jogi alapismeretek

2.1.1. A jog fogalma 2.1.2. Jogi és erkölcsi normák 2.1.3. Jogellenesség, társadalomra veszélyesség 2.1.4. Hivatalos és közfeladatot ellátószemélyek munkája

2.2.Állam-, alkotmány-és nemzetközi jogi alapismeretek 2.2.1. Alaptörvény bemutatása 2.2.2. Az emberi (állampolgári) jogok érvényesülése a rendvédelmi szerveknél

2.3. Polgári jog 2.3.1. Polgári jog fogalma 2.3.2. Személyhez fűződő jogok 2.3.3. A szerződés és a felelős őrzés 2.3.4. Jogképesség, cselekvőképesség

2.4. Büntetőjog általános rész 2.4.1. Bűncselekmény fogalma, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Btk.) szerkezete, időbeli, területi és személyi hatálya 2.4.2. Bűncselekmények felosztása következményeit. Legyen képes bemutatni a büntethetőségi akadályokat.


2.4.3. Általános törvényi tényállás 2.5. Személy-és vagyonvédelmi alapismeretek

2.5.1. Szolgálati formák 2.5.2. Védelmi, őrzési, biztosítási rendszer

2.6. Személy-és vagyonvédelmi ismeretek: személy és gépjármű be-és kiléptetésének szabályai

2.6.1. Személyek, gépjárművek be-és kiléptetése, a szállítmányok ellenőrzése 2.7. Személy-és vagyonvédelmi ismeretek: recepciós és bolti szolgálat ellátásának szabályai

2.7.1. Recepciós szolgálat 2.8. Személy- és vagyonvédelmi ismeretek: szállítmányok kísérése és a járőrszolgálat ellátásának szabályai

2.8.1. Szállítmányok kísérése 2.9. Személy-és vagyonvédelmi ismeretek: a készenléti (kivonuló) járőrszolgálat ellátásának szabályai és a speciális őrzés védelem

2.9.1. Járőrszolgálat ellátásának követelményei 2.10. Büntetőjog különös rész

2.10.1. Bűncselekmények lényegi jegyei 2.10.2. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, bántalmazás hivatalos eljárásban

2.11. Szabálysértési alapismeretek 2.11.1. Szabálysértés fogalma 2.11.2. A szabálysértési felelősséget kizáró és megszüntető okok

2.12. Szabálysértési ismeretek: a helyszíni bírságra és egyes szabálysértésekre vonatkozó ismeretek

2.12.1. Helyszíni bírságolás 2.12.2. Szabálysértés

2.13. Büntetőeljárás és büntetés-végrehajtási jogi alapismeretek 2.13.1. Büntetőeljárás jog jellemzői 2.13.2. Büntetőeljárás jogi alapismeretek

2.14. Közigazgatási alapismeretek 2.14.1. A magyarországi közszolgálat rendszere 2.14.2. A közigazgatás helye, szerepe, eljárási szabályai 2.14.3. A közigazgatás személyzeti összetétele

2.15. A közigazgatási hatósági eljárás 2.15.1. A közigazgatási eljárás menete, célja, az érintettek köre 2.15.2. A hatósági jogalkalmazás lényege, a fellebbezés lehetősége

3. A rendvédelemben, a személy- és vagyonvédelemben alkalmazható eszközök 3.1. A kényszerítő és támadáselhárító eszközök

3.1.1. A kényszerítő és a támadáselhárító eszközök jellemzése 3.1.2. Rendőrség által alkalmazható kényszerítő eszközök 3.1.3. Támadáselhárító eszközök 3.1.4. Büntetés-végrehajtásnál alkalmazható kényszerítő eszközök 3.1.5. Az alkalmazás követelményei 3.1.6. Jogtalan támadás, a jogos védelem és a végszükség jellemzői

3.2. Informatikai, számítástechnikai eszközök 3.2.1. Informatikai, számítástechnikai eszközök a rendvédelmi szerveknél 3.2.2. Titokvédelem 3.2.3. Büntetés-végrehajtási nyilvántartás 3.2.4. Rendvédelmi számítástechnikai

3.3. Híradástechnikai ismeretek 3.3.1. A rendvédelmi szerveknél rendszerben lévő híradástechnikai eszközök

3.4. A közigazgatás informatikai támogatása


3.4.1. Számítógépes ügyvitel 3.4.2. Elektronikus ügyintézés általános szabályai

3.5. Fizikai erőnlét fejlesztése 3.5.1. Az egészséges életmód elvei

3.6. Önvédelmi alapismeretek 3.6.1. Önvédelem-közelharc jellemzői

3.7. Alaki mozgások gyakorlása 3.7.1. Alakiság, alakzatok, vezényszavak 3.7.2. Tiszteletadás

3.8. Lövészeti alapismeretek–a kiskaliberű tűzfegyverek 3.8.1. Lőfegyver fogalma 3.8.2. Lőfegyver fő részei 3.8.3. A lőfegyverek használatával kapcsolatos biztonsági rendszabályok

3.9. Szociológiai alapismeretek 3.9.1. A szociológia fogalma 3.9.2. A társadalom és az egyén viszonya

3.10. Pszichológiai alapismeretek 3.10.1. A pszichológia fogalma 3.10.2. A pszichológia és a rendvédelem kapcsolata

3.11. A személyiségfejlődés alapjai 3.11.1. A személyiség fogalma 3.11.2. Személyiségtípusok 3.11.3. Az agresszív magatartás jellemzői 3.11.4. Az asszertív magatartás jellemzői

3.12. Kommunikációs alapismeretek 3.12.1. Rendvédelmi dolgozók kommunikációja

3.13. Szociálpszichológiai alapismeretek 3.13.1. A szociálpszichológia alapfogalmai 3.13.2. Az antiszociális magatartás felismerése

4. A rendvédelemhez, a személy- és vagyonvédelemhez kapcsolódó egyéb ismeretek 4.1. Kriminalisztika, kriminológia

4.1.1. Kriminológia, kriminalisztika jellemzői 4.1.2. Bűnözés jellemzői

4.2. A magyarországi rendvédelmi és civil vagyonvédelmi szervek története 4.2.1. Rendvédelem-történet 4.2.2. Civil vagyonvédelem történetét

A nem mellék-szakképesítést választók Dokumentumkészítés és –kezelés témakörei

Dokumentumkészítés és -kezelés

Az elektronikus adatrögzítés szabályai (tízujjas vakírás) A hivatalos iratok, levelek fajtái, jellemzői (írott, javított, kézirat, hallás utáni) Az iratkészítés szabályai, jellegzetes formái

Gépírás és iratkészítés

A helyes és biztonságos elektronikus írás szabályai a magasabb szintű írástechnika szintjén A kéziratról, javított, felülírt dokumentum szerkesztésének előírásai A hallás utáni írás technikája A számok, írásjelek, speciális karakterek gépírási és helyesírási kérdései Az iratsablon szerkesztésének elemei Az irat- és dokumentumszerkesztés írástechnikai, nyelvi és formai szabályai (nyomtatott vagy javított

kéziratról másolt, illetőleg hallás után írott dokumentumok esetén) A számítógépes nyomtatvány, űrlap, sablon szerkesztése


A körlevélkészítés elemei, technikája Az elektronikus címzés és etikett készítésének gyakorlata Az elektronikus levelezés technikája és szabályai

Az elektronikus levelezés protokoll szabályai

Elektronikus szövegfeldolgozás

A hivatalos iratok fajtái, jellemzői (írott, javított, kézirat, hallás utáni) Az iratkészítés szabályai, jellegzetes formái A szervezet külső iratainak típusai A dokumentumok főbb típusai, jellemzői A szervezet belső iratainak típusai


3.számú melléklet ZÁRADÉK

a pedagógiai programban a fenntartóra háruló többletkötelezettségről A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) pontja alapján „A nevelő és

oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A

pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a

működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.”

A pedagógiai programban szereplő költségvetési támogatást igénylő feladatok

megszervezése, végrehajtása előtt legalább 30 nappal az intézmény köteles beszerezni a

fenntartó engedélyét.

A többletkötelezettség mértékéről a fenntartó a hatályos költségvetésének figyelembe

vételével dönt.

Ezen záradék a hatályos pedagógiai program mellékletét képezi.

Gyál, 2018. augusztus 30.

Horváthné Körmendi Andrea

tagintézményvezető

Documents

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA - eotvos-gyal.sulinet.hu · Az iskolai környezet, mint élettér fontos szerepet játszik az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés biztosításában