"TESZ-WHSZ" Tevékeny közösség, Egyéni gondoskodás, Személyes tudomány a Pécsi Tudományegyetem Wlislocki Henrik Szakkollégiumában

EFOP-3.4.1- 15-2015-00009

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Wlislocki Henrik Szakkollégium Cím: 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

E-mail: wlislocki.szakkollegium@gmail.com

Honlap: http://wlislocki.pte.hu

A PTE Wlislocki Henrik Szakkollégium

„TESZ – WHSZ”

EFOP 3.4.1. 15-2015-00009

PROJEKT

Pedagógiai Programja

A Pedagógiai Program a Wlislocki Henrik Szakkollégium

2013-ban készített Pedagógiai Programja alapján

az EKIK Synergy Kft. szakmai koordinációjával készült

A Pedagógiai Programhoz szakmai anyagokkal, véleményükkel hozzájárultak:

Dr. Orsós Anna, Dr. Varga Aranka, Békési Andrea, Schaffer János,

Szücs-Rusznak Karolina, Trendl Fanni, Vezdén Katalin

Pécs

2016

2

Tartalom

Preambulum ..................................................................................................................... 4

I. A Wlislocki Henrik Szakkollégium bemutatása ................................................................ 5 I.1. Általános adatok ................................................................................................................. 6

I.2. A Szakkollégium története .................................................................................................. 6

I.3. Pályázatok és projektek ...................................................................................................... 8

III. A Szakkollégium irányelvei ........................................................................................... 9 III.1. Pedagógiai alapelvek ........................................................................................................ 9

III.2. Értékrendszer ................................................................................................................. 10

III.3. Célrendszer .................................................................................................................... 10

III. 3.1. Általános célok .................................................................................................................. 10 III. 3.2. Konkrét célok .................................................................................................................... 11

III.4. A célok elérését segítő tevékenységek ............................................................................ 11

III.4.1. Első Pillér: Egyéni gondoskodás ......................................................................................... 12 III.4.2. Második Pillér: Tevékeny közösség ................................................................................... 13 III.4.3. Harmadik Pillér: Személyes tudomány .............................................................................. 13

IV. Célcsoport ................................................................................................................. 15 IV.1. EFOP projekt célcsoportjai .............................................................................................. 15

IV.2. Hallgatói részvétel az EFOP projekt irányításában ............................................................ 16

V. Pedagógiai eszközrendszer .......................................................................................... 16 V.1. Általános elvek ................................................................................................................ 16

V.2. Módszerek, eszközök ....................................................................................................... 17

VI. Személyre szabott szolgáltatásrendszer...................................................................... 18 VI.1. Általános és horizontális elvek ........................................................................................ 18

VI.1.1. Tehetséggondozás ............................................................................................................. 18 VI.1.2. Interkulturális értékek ....................................................................................................... 18

VI.2. Időbeli megvalósulások .................................................................................................. 19

VI.3. Eszközök és segédanyagok .............................................................................................. 19

VI.4. A megvalósítás Terei ....................................................................................................... 20

VI.4.1. Virtuális Tér....................................................................................................................... 20 VI.4.2. A Nyilvánosság Tere........................................................................................................... 22 VI.4.3. Közösségi Tér és Terasz ..................................................................................................... 23 VI.4.4. Projektnapok ..................................................................................................................... 23

VI.5. A részvétel módja ........................................................................................................... 23

3

VI.6. Az értékelés módozatai és a minőségirányítás ................................................................. 24

VI.6.1. Önértékelések ................................................................................................................... 24 VI.6.2. Külső értékelés .................................................................................................................. 24

VI.7. Személyre szabott szolgáltatás és képzési rendszer .......................................................... 25

VI.7.1. A Projektnapok képzései ................................................................................................... 25 VI.7.2. A Közösségi Térben hét közben szervezett képzések ........................................................ 27

VII. Támogatói közösség .................................................................................................. 28 VII.1. Vezetőség ...................................................................................................................... 28

VII.2. Pillér és Projektelem vezetők ......................................................................................... 30

VII.3. Tutorok ......................................................................................................................... 30

VII.4. Mentorok ...................................................................................................................... 31

VII.5. Képzők .......................................................................................................................... 32

VIII. Szakmai együttműködések ....................................................................................... 32 VIII.1. Pécsi Tudományegyetem .............................................................................................. 32

VIII.2. Roma Szakkollégiumok ................................................................................................. 33

VIII.3. Középiskolák ................................................................................................................ 33

VIII.4. Civil partnerek .............................................................................................................. 33

IX. A szakmai megvalósítás dokumentumai ..................................................................... 34

X. Záró dokumentumok .................................................................................................. 34 X.1. A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala, a hozzáférés lehetőségei ......................... 34

X.3. A Pedagógiai Program érvényessége ................................................................................ 35

X.4. A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata ............................................................. 35

X.5. A Pedagógiai Program módosítása ................................................................................... 36

XI. Elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok ................................................. 36

XII. Mellékletek ............................................................................................................... 37 1.számú melléklet - Felvételi Eljárásrend ................................................................................. 37

2.számú melléklet - Ösztöndíj Rendszer .................................................................................. 37

3.számú melléklet - Tutori és mentori Rendszer ...................................................................... 37

4.számú melléklet - Hallgatói Portfólió .................................................................................... 37

5.számú melléklet - Wlislocki Henrik Szakkollégium Szervezeti- és Működési Szabályzata ........ 37

4

Preambulum

A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: PTE) BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék

(továbbiakban: Tanszék) mellett működő Wlislocki Henrik Szakkollégiumában (továbbiakban:

Szakkollégium) megvalósuló EFOP 3.4.1-15-es kódjelű pályázat (továbbiakban: EFOP projekt)

keretében nyújtott szakmai szolgáltatásrendszer pedagógiai alapjait kívánja összefoglalni a

Szakkollégium Pedagógiai Programja (továbbiakban Pedagógiai Program).

Jelen Pedagógia Program a 2013-ban született - hasonló elnevezésű - dokumentum újragondolt,

egészében átdolgozott változata. Az újragondolást és az erre épülő változtatást több tényező tette

szükségessé. A 2016 júliusában induló EFOP támogatású projektet megelőző – 2013. január és 2015.

augusztus között megvalósított TÁMOP finanszírozású - projekt eredményességét és hatékonyságát

vizsgáló záró akciókutatás tanulságai beépítésre kerültek a jelen Pedagógiai Programba. Továbbá a

2016 júliusában induló EFOP projekt szakmai koncepciója eltér az előzőtől, így az új projekthez is

szükséges hozzáigazítani a megújított Pedagógiai Programot.

A legfőbb változásokról összegzően elmondható, hogy a Pedagógiai Program egyes részei a jelen

dokumentumban nem a projektelemek időbelisége, hanem szakmai tartalma alapján kerültek

csoportosításra és kidolgozásra. Így alakult ki az 1. ábrán látható felépítés.

A megújított Pedagógiai Program igazodik több már meglévő dokumentumhoz és szabályozóhoz. Így

többek között a Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatában (továbbiakban: SZMSZ)

foglaltakhoz, a PTE valamennyi szabályozójához, valamint az EFOP projekt keretében összeállított

komplex szakmai programhoz és a szakmai program működéséhez megalkotott – felvételi

eljárásrendre, ösztöndíjra, mentorokra, tutorokra vonatkozó - szabályozókhoz.

A Pedagógiai Program általános célja, hogy összefoglalja az EFOP projektben megvalósuló szakmai-

pedagógiai feladatok céljait, tevékenységeit, módszereit, megnevezze a résztvevőket, illetve kijelölje a

kapcsolódó feladatokat és eljárásrendeket. Mindezek érdekében a Pedagógiai Program nem csak

részletesen fejti ki az EFOP projekt szakmai programját pedagógiai megközelítésben, hanem

mellékletében elhelyezi valamennyi az EFOP projekthez kapcsolódó szabályozót is. További kapcsolódó

dokumentum az a részletes Tevékenységi Terv és az ezt összegző GANT diagram, mely a Pedagógiai

Program gyakorlatba ültetését szolgálja.

A Pedagógiai Program – függetlenül attól, hogy a Szakkollégium a felsőoktatás és nem a közoktatás

része – az iskolák pedagógiai programjára vonatkozó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7. §-át tekinti

felépítésében és tartalmában irányadónak.

5

1. ábra – A Pedagógiai Program hátterében megvalósuló Projekt struktúrája

6

I. A Wlislocki Henrik Szakkollégium bemutatása

I.1. Általános adatok

A Szakkollégium a Pécsi Tudományegyetem önálló szervezeti egysége, nem önálló jogi személy.

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Romológia és Nevelésszociológia Tanszéke

biztosítja a Szakkollégium szakmai kereteit és infrastrukturális hátterét.

A Szakkollégium hivatalos megnevezése: PTE Wlislocki Henrik Szakkollégium (továbbiakban:

Szakkollégium)

A Szakkollégium nevének rövidítése: WHSz

A Szakkollégium képviseletét a szakkollégium vezető tanára, a szakkollégium elnöke és titkára láthatja

el. A képviselők mindegyike választott személy. Választásuk módját a mellékletben elhelyezett

Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

Székhelye: 7624, Pécs Ifjúság útja 6., D épület 3. emelet

Telefonszáma: 72/503600

Internetes elérhetősége: http://wlislocki.pte.hu/

I.2. A Szakkollégium története

A Wlislocki Henrik Szakkollégium a PTE BTK Romológia Tanszéke mellett indult 2002-ben útjára

Európai Unió-s előcsatlakozási (PHARE) támogatással, hogy összefogja és integrálja a PTE különböző

karain tanuló roma/cigány származású diákokat, illetve azokat, akik érdeklődnek a romológia

tudományterülete iránt. Az indulás időszakában alakultak ki azok a tevékenységek, melyek a következő

évtizedben – elsősorban a támogatásoktól függően – kisebb, nagyobb mértékben folyamatosan

működtek. A fókuszban mindvégig a roma/cigány, illetve romológia iránt érdeklődő hallgatók

tudományos előrehaladása állt, de e mellett fontos szerep jutott a közösségfejlesztésnek és a

tématerülethez kapcsolódó társadalmi szerepvállalásnak is.

Az elmúlt évek során számos projektet valósítottak meg a Szakkollégium hallgatói, amelyek közül az

alábbiakban néhány „mérföldkő” kerül röviden kiemelésre.

2002-2004-ig mentori rendszerrel és számos képzési szolgáltatással támogatta a Szakkollégium

a bekerülő roma/cigány hallgatókat. E mellett kiemelt figyelmet fordított a

közösségfejlesztésre és elindult a WHSZ elnevezésű szakkollégiumi folyóirat is a már említett

PHARE forrás felhasználásával.

2005-2006 között kisebb projektek valósultak meg: közösségi teret alakítottak a diákok

maguknak, kisebb kutatásokat bonyolítottak és nyitottak az egyetem többi hallgatója felé

romológia témájú filmklubbal, kiállítással, előadásokkal. E mellett a szakkollégisták

bevonódtak az egyetemen oktatók kutatásaiba is, ezzel szerezve tudományos tapasztalatokat.

7

2007-ben elindult a társadalmi szerepvállalás is a hallgatók körében: olyan civil szervezetekben

végeztek önkéntes munkát mindahányan, ahol tudtak foglalkozni hátrányos helyzetű és

roma/cigány gyerekekkel, közösségekkel. Ezt követően a hallgatók maguk is alapítói lettek

hasonló civil szervezeteknek, és a Szakkollégiumban szerzett társadalmi szerepvállalással

kapcsolatos tapasztalataikat így kamatoztatták.

2008-ban a cigánysággal kapcsolatos ismeretek terjesztése volt a szakkollégisták egyik fontos

célja. Így kurzust tartottak a tanárképzésben részt vevő diákoknak a cigány/roma népességgel

kapcsolatos témákban és Vurdona című fotókiállítást szerveztek, mely a holland és brit

travellerek hétköznapjait örökítette meg.

2009-ben a tudományos munkán volt a hangsúly: kutatást valósítottak meg a szakkollégisták

közösen pályázati támogatás segítségével. A téma a leghátrányosabb helyzetű kistérségek

komplex felzárkóztató programjának vizsgálata volt, illetve az ott élők szociális, oktatási és

munkaerő-piaci helyzetének felmérése. Eredményeiket tudományos konferenciákon és

tanulmánykötetben mutatták be.

2010-ben tovább folytatódott a tudományos élet. Az egyetem „Nyitott egyetem – a tudomány

disszeminációja” című pályázat keretén belül „Esélyegyenlőség a felsőoktatásban” címmel

konferenciát szerveztek a szakkollégisták Az eseményen elhangzott előadásokból,

kutatásokból, a részt vett szervezetek tevékenységeit bemutató anyagokból és kutatásaikból

konferenciakötetet jelentet meg. (Gypsy Studies 23-24-25.)

2010 őszén Mentorprogram is működött, melynek során a Szakkollégium felsőbb éves

hallgatói a Romológia Tanszék első éves diákjainak segítettek eligazodni az egyetemi életben.

Ugyanakkor szakkollégisták által szervezett filmklub segítette a cigányság témakörének

nyilvánosságát. A vetítések után beszélgetéseket zajlottak, ahol a diákok megoszthatták

egymással az érzéseiket, kérdéseiket a filmek kapcsán.

2011-2012 során a Szakkollégium diákjai a Romológia és Nevelésszociológia Tanszékkel

közösen rendezte meg a Romológia „akkor és most” című konferenciáját, melyre a Romológiát

végzett hallgatók kutatásainak bemutatására kerül sor. E mellett kapcsolatot építettek ki más

országok romológus hallgatóval, mely kapcsolatra építve szakmai utakat terveztek.

2013-2015 között valósította meg a TÁMOP-4.1.1.D-12/2/KONV-2012-0009 Komplex hallgatói

szolgáltatások fejlesztése hátrányos helyzetű hallgatók részére a Wlislocki Henrik

Szakkollégium szervezésében című projekt keretében a szervezet eddigi legösszetettebb

ösztöndíj programját. A programról részletesen a Próbatétel című kötetben olvashatunk1.

2015/2016-os tanévben a Nemzeti Tehetségprogram támogatásával folytatódott a hallgatók

öntevékeny közösségének támogatása, mely során 20 hallgató kapott személyre szabott

segítséget sikeres egyetemi útjukban való előrehaladáshoz, és amely hátteret biztosított

kulturális-közösségi programjaik kialakításához. E mellett a hallgatók segítették középiskolás

fiatalok pályaorientációját a felsőoktatásba, illetve érzékenyítő programot fejlesztettek és

próbáltak ki a felsőoktatás befogadóvá tételének növelésére.

1 http://nevtud.btk.pte.hu/files/tiny_mce/Romologia/Kiadvanyok/00_WHSZ_HUN_BELIV_PRINT.pdf

8

I.3. Pályázatok és projektek

A Szakkollégium 2013-tól két nagyobb projektet valósított meg.

Az egyik a Pécsi Tudományegyetem TÁMOP 4.2.3 pályázatán belül támogatta a szakkollégisták külföldi

kapcsolatépítését romológia tematikájú műhelyekkel. A Prágai Egyetemmel kialakítandó szakmai-

tudományos kapcsolat intézménylátogatással, közös kutatás kialakításával járt együtt majd. A projekt

az előző Pedagógiai Program készítésének időszakában indult, a megvalósítás folyamatáról részletes

dokumentációt vezetett a megvalósítás felelőse. A megvalósítás során a Szakkollégium törekedett arra,

hogy az előző Pedagógiai Programban részletezett TÁMOP projektet szakmailag kiegészítse, egyes

tevékenységeinek eredményességét erősítse és külföldi romológia tematikájú műhelyekkel

kapcsolatot építsen. Így elsősorban a TÁMOP projekt Hálózatépítésre és Tudományos kutatásra

vonatkozó projektelemeihez kapcsolódott.

A másik megvalósult tevékenység a Szakkollégium saját TÁMOP támogatású projektje, mely 2013

februárjában indult és 2015 augusztusában zárult. A TÁMOP 4.1.1.D projekt tervezésekor végzett

helyzetfelmérés megállapításaihoz igazodó szakmai program alapvető célkitűzése volt, hogy a

megvalósító Szakkollégium hozzájáruljon a közéleti feladatvállalás iránt elkötelezett, aktív társadalmi

párbeszédet folytató cigány/roma értelmiségiek formálódásához, akik a szakmai kiválóságot ötvözik a

társadalmi és szociális kérdések iránti érzékenységgel. Ezen cél érdekében a Szakkollégium szakmai

programja arra irányult, hogy a felsőoktatásban tanuló és Szakkollégiumhoz csatlakozó hátrányos

helyzetű, elsősorban cigány/roma származású hallgatók tanulmányi sikerességét előmozdítsa, őket

kutatási tevékenységekbe bevonja, valamint társadalmi szerepvállalásukat megerősítse.

Terveknek megfelelően a TÁMOP projekt támogatási időszakában a Szakkollégium több mint 30

szakkollégista számára nyújtott széleskörű szolgáltatást az egyetemi tanulmányaik sikeres

elvégzéséhez. A TÁMOP projekt szakmai programjának kidolgozói és megvalósítói jelenlegi és volt

szakkollégisták, egyetemi oktatók és más szakemberek voltak. A program kidolgozása és megvalósítása

az inklúzió (befogadás) szemléletén alapult, és a módszertana egyaránt épített a projektpedagógiára,

valamint a kooperáció alapelveire.

A TÁMOP projekt szakmai programja egymással összefüggő modulokból (tématerületekből) álltak,

mely modulok önállóan is tudtak működni, de szorosan kapcsolódtak tartalmilag a többi modulhoz.

Vagyis az egyes modulok önállóan is sikeresek voltak, azonban a teljes projekt sikeréhez valamennyi

modul eredményeinek hozzá kellett járulnia.

A megelőző tapasztalatokra építve a 2016 júliusától az EFOP 3.4.1 konstrukció biztosít keretet a

szakkollégium programjainak megvalósításához. Az alábbiakban a pedagógiai alapelvek, szakkollégiumi

értékrendszer, általános és konkrét célok mentén kijelölt feladatok e pályázati konstrukcióban

megvalósuló program viszonylatában kerülnek meghatározásra.

9

III. A Szakkollégium irányelvei

III.1. Pedagógiai alapelvek

A Szakkollégium legjellegzetesebb/leghangsúlyosabb pedagógiai alapelve az esélyegyenlőség

érvényesítéséhez való hozzájárulás a pedagógia eszközrendszerével. A főként hátrányos helyzetű

hallgatókat közösséggé szervező szakkollégiumának legfőbb célkitűzése ennek az alapelvnek az

érvényesítése.

Az esélyegyenlőség megvalósítását a Szakkollégium mindenekelőtt a tehetséggondozáson keresztül

kívánja biztosítani, s ennek megfelelően alakítja ki pedagógiai eszközrendszerét. A változatos

pedagógiai tevékenységek egy részét az alacsony gazdasági és társadalmi státuszú családokból érkező,

a többségi társadalomtól gyakran eltérő családi szocializációs utat bejáró fiatalok tanulmányai alatt

felhalmozódó hiányok hívták életre (pl. idegen nyelvi tanfolyamok, IKT kompetencia-fejlesztés,

tanulásmódszertan stb.), más részét az a nem titkolt cél, hogy nyitott, tudományok iránt fogékony és

elkötelezett, önállóan autonóm személyiségű gondolkodó értelmiségi életpályához segítse a

hallgatókat.

A Szakkollégium a hallgatók számára tehetségük kibontakoztatása érdekében szolgáltató

tevékenységet lát el és ennek keretei között igyekszik a tágabb társadalmi közösség elvárásaira is

figyelemmel - a lehető legsokrétűbb - segítséget nyújtani a képességeik kibontakoztatásához.

A hallgatók egymás közötti partnerkapcsolatában csakúgy, mint az őket segítő mentorokkal, tutorokkal

és más segítőkkel való kapcsolatok során alapvető a partnerkapcsolatok egyenrangúságának elve, ami

jelen esetben azt jelenti, hogy a pedagógiai folyamat szereplői nem alá-fölérendeltségben működnek

együtt. A szakkollégistákat nem éretlen gyermeknek, fiatal felnőttnek, hanem a közös cél elérése

érdekében egyenrangú partnernek tekintik az őket segítők.

Bár a tehetséggondozás mindig az egyén képesség-kibontakoztatásához való segítség nyújtását jelenti,

ugyanakkor alapelv, hogy a szakkollégiumi program a szakkollégistákat együttműködő közösséggé

formálja és erősítse a hallgatókban a közösségi összetartozást, fejlessze a csoportöntudatot is annak

érdekében, hogy a közösségi tevékenységeken keresztül erősítse a hallgatók tanulmányi

sikerességéhez szükséges motivációját.

A Szakkollégium – pénzügyi lehetőségeihez mérten pl. pályázati támogatások esetén - ösztöndíjjal is

támogatja a hallgatókat.

A Szakkollégium együttműködik mindazon szakmai szervezetekkel, akik aktív közreműködésükkel részt

vesznek a potenciális célcsoporttagok elérésében és támogatásában illetve azokkal, akikre a projekt

népszerűsítésében is lehet számítani.

10

III.2. Értékrendszer

A szakkollégiumi tevékenységek megvalósítása során fontos, hogy a Szakkollégium programja bizonyos

értékeket preferáljon, illetve tevékenység-rendszerén keresztül közvetítse ezeket az értékeket a

hallgatók számára.

Az egyik legfontosabb preferált érték a szolidaritás. A Szakkollégium egész

tevékenységrendszerével azt igyekszik képviselni, hogy a hallgatók felelősséggel tartoznak

egymásért, a mentorok és tutorok a patronált diákokért és a kollégisták azért a közösségért,

amelyből maguk is érkeztek.

Legalább ilyen fontos érték a szabadság, az emberi méltóság védelme, az egyén

önmegvalósításhoz való joga, valamint érdekeinek a demokratikus érdekérvényesítés

fórumain keresztül való érvényesítéséhez való joga. Ezeknek az egymással szorosan összefüggő

szabadság-értékeknek az érvényesítése kiemelkedő jelentőségű a pedagógiai programban.

Rendkívül fontos érték az otthonról hozott kulturális értékek megbecsülése, értékelése,

megőrzése. Kiemelt feladat ezen értékek explicit megjelenítése a Szakkollégiumi közösségben,

illetve közvetítése más személyek, közösségek számára.

Az előző értékkel összefügg a multi- és interkulturalizmus értéke, melynek alapján az otthonról

hozott értékeknek a középosztálybeli értékekkel, továbbá a környezet más társadalmi – pl.

etnikai, vallási, osztály jellegű, stb. – közösségeinek értékeivel való összehangolását, más

csoportok kulturális értékeinek megismerését, elfogadását és értékként való elsajátítása

kiemelkedően fontos.

A fenti értékek képviselete nem egyszer határozott kiállást is jelent az intoleráns, kirekesztő

nézetekkel szemben. Ennek a legalapvetőbb formája az antirasszizmus, mely érték

elsajátítására külön gondot fektet a program. E mellett az inklúzió elvrendszere mentén építi

ki közösségét, ágyazódik be a társadalmi térbe.

III.3. Célrendszer

III. 3.1. Általános célok

A felsőoktatás minőségének és eredményességének javítása olyan – szakkollégiumi keretek között

történő - specifikus szolgáltatások kialakításával történik, mely a hátrányos helyzetű, főként

roma/cigány hallgatók esetében nem csupán a tanulmányaik sikeres befejezésének előmozdításához,

valamint a lemorzsolódás csökkentéséhez járul hozzá, hanem egy megfelelően motiváló, támogató

közegben biztosítja a tehetséggondozást és a közösségi szerepvállalást elősegítő szolgáltatásokat is.

További cél, hogy a lemorzsolódás prevenciója a személyre szabott szolgáltatások segítségével

valósuljon meg.

Mindezeken keresztül a Szakkollégium célként tételezi a Pécsi Tudományegyetemen 2015-ben

született Befogadó Egyetem szakmai koncepciójának aktív támogatását, a megvalósuláshoz való

tevékeny hozzájárulást.

11

III. 3.2. Konkrét célok

A hallgatók folyamatosan és személyre szabottan jussanak szolgáltatásokhoz a sikeres

egyetemi integrációjuk és tanulmányi és előmenetelük érdekében.

A hallgatók számára biztosított szolgáltatások köre terjedjen ki minden olyan

kompetenciaterületre, amely előnyösebb társadalmi környezetből érkező társaik számára

családjuk szocio-ökonómiai státusza miatt eleve adott, mint pl. nyelvtanulási lehetőség, ECDL

tanfolyam, kulturális és tanulmányi programok, tudományos kutatási tevékenység stb.

Változatos szakmai programokkal valósuljon meg a hallgatók tudományos érdeklődésnek

felkeltése, illetve bevonásuk tudományos-kutatási tevékenységekbe. Legyen lehetőségük a

hallgatóknak a tudományos munkához szükséges alapkompetenciák megszerzésére célzott

képzések során, önálló kutatásaikhoz kapjanak szakmai-pénzügyi támogatást, alakuljanak ki

olyan tudományos terek, ahol eredményeiket be tudják mutatni.

Hangsúly kerüljön az alacsony státuszú társadalmi csoportok köréből érkezőkre általában

jellemző átlagnál magasabb szintű társadalmi érzékenységgel, empátiás készséggel, a

különböző kultúrák közti biztonságos átjárás képességével rendelkező célcsoport

kompetenciáinak értékként kezelésére, ezen képességeik kiaknázására a hallgatói csoport

„self-help” működésének kialakításhoz.

A célcsoport számra biztosított önkéntes munkavégzési lehetőség révén a társadalmi

szerepvállalás erősítése alakuljon ki annak reményében, hogy sikerül hozzájárulnia a közéleti

feladatvállalás iránt elkötelezett, aktív társadalmi párbeszédet folytató roma/cigány

értelmiség formálódásához.

A szakkollégiumi tevékenységek nyitása révén a közösség járuljon hozzá a Pécsi

Tudományegyetemen megvalósuló Befogadó Egyetem gyakorlatba ültetési folyamatához. A

Szakkollégium legyen egyik kezdeményezője, szervezője a Befogadó Egyetem

megvalósításának szakmai programjával és a hallgatók tevékeny részvételével.

III.4. A célok elérését segítő tevékenységek

A pedagógia célok sikerességét az egymással összefüggő tevékenység csoportok, ún. pillérek mentén

biztosítja az EFOP támogatású 2016. nyarán induló projekt. A „TESZ-WHSZ" elnevezésű projekt a

Tevékeny közösség, az Egyéni gondoskodás és a Személyes tudomány pilléreken nyugszik, melyek egy-

egy tématerületet ölelnek fel a hozzájuk kapcsolódó feladatokkal.

A pillérek egymással mozaikszerűen összefüggő projektelemekből állnak, melyek önállóan is tudnak

működni, de szorosan kapcsolódnak tartalmilag a többi tevékenységhez. Vagyis az egyes pillérek és

azok alá tartozó projektelemek önállóan is sikeresek lehetnek, azonban a teljes projekt sikeréhez

valamennyi résztevékenység eredményeinek hozzá kell járulnia.

Minden olyan esetben, amikor nagyobb létszámú új hallgató belépése várható a Szakkollégiumba - pl.

2016 és 2017 szeptemberében, 2017 és 2018 februárjában -, akkor a pedagógia célok elérést szolgáló

bizonyos projektelemeknek periodikusan ismétlődnie kell ahhoz, hogy az újonnan bekerülő hallgatók

számára is biztosítható legyen a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő esélye, ill. annak

lehetősége, hogy a kitűzött célok, az ő esetükben is teljesíthetők legyenek.

12

A szolgáltatások csak azon hallgatók számára válnak elérhetővé, akik a részletesen kidolgozott felvételi

eljárás szerint bekerülnek a programba és az előre meghatározott ösztöndíjrendszer szerint pénzügyi

támogatáshoz is jutnak. A hallgatói szolgáltatások körét a modulok egymásra épülését a Szakkollégium

Pedagógiai Programja és Tevékenységi Terve határozza meg

Az alábbiakban olvasható a célok elérését elősegítő tevékenységek három csoportját alkotó

alappillérek rövid leírása, melyek tehát egymással összefüggve alkotják a Projekt komplex szolgáltatás-

rendszerét és egyben struktúráját.

III.4.1. Első Pillér: Egyéni gondoskodás

A folyamatosan működő, vagyis a projekt egészén végighúzódó tevékenységek között találjuk a tutori

rendszert, amikor a diákot egy általa választott tanár segíti személyes problémái megoldásában és a

tudományos előrehaladásban. Ugyanígy tematikus feladatleosztással szerveződő mentori rendszer is

része az EFOP projektnek: olyan idősebb hallgatótársak együttműködő szolgáltatásai, akik az egyetemi

élet mindennapjaiban nyújtanak a szakkollégisták számára támogatást. Ezzel a két segítővel kívánja

elérni a program a személyre szabott szolgáltatásokat, melyeket a hallgatói karriertervet is tartalmazó

hallgatói portfólióban rögzítenek folyamatosan.

A rendszeresen visszatérő programelemek a hallgatók számára nyújtott olyan szolgáltatások sorát

tartalmazza, amelyek személyes gondoskodásukat, tehetség- és kompetencia-fejlesztésüket szolgálja.

Így kommunikáció, tanulásmódszertan, IKT kompetencia, nyelvtudás, valamint személyes és társas

kompetenciák fejlesztése történik. Mindezek a fejlesztések közösségi keretbe illesztve jelennek meg.

Ennek tere lehet az egész héten nyitva álló Szakkollégiumi Közösségi Tét a PTE-n, illetve a havonta egy

alkalommal megrendezett projekthétvégék. Szintén ezekben a terekben, illetve nyári táborokban lesz

lehetőség romológiával foglalkozó szakemberek műhelyeibe bekapcsolódni, illetve más roma

szakkollégiumok diákjaival és középiskolásokkal közös programokat szervezni. Az egészhez illeszkedik

a civil szektorral való élő kapcsolat, mely segítségével hallgatóink roma/cigány közösségekben, illetve

hátrányos helyzetű földrajzi/társadalmi közegben végeznek olyan önkéntes munkát, mely a társadalmi

szerepvállalásra készíti őket fel.

Az Egyéni gondoskodás pillér elemei tehát:

Ösztöndíj rendszer: ebben a projektelemben kerül kidolgozásra az a feltételrendszer, amely

alapján a hallgatók a négy szemeszter során havi rendszerességgel ösztöndíjban részesülnek.

Felvételi – Portfólió – Karrierterv: ez a projektelem a felelős a hallgatók vállalásainak és

teljesítésének dokumentálásáért a programban való részvételük során.

Személyre szabott fejlesztések: a projektelem célja, hogy a hallgatók igényeihez igazodva olyan

képzési és fejlesztési programot dolgozzon ki és valósítson meg, mely támogatja a diákok

egyetemi tanulmányi sikerességét.

Tutori és mentori rendszer: a projektelem célja, hogy az ösztöndíjas szakkollégisták mellé olyan

oktatókat és hallgatókat állítson, akik támogatják a hallgatókat a tanulmányi és tudományos

előmenetelben. Továbbá feladata, hogy a diákok, mentorok és tutorok közötti együttműködés

feltételeit kidolgozza.

13

III.4.2. Második Pillér: Tevékeny közösség

Itt azok a tevékenységek kerülnek előtérbe, melyek a Szakkollégium közösségének összetartozását, a

nyitott attitűd kialakítását, a multikulturalizmus értékének megjelenítését támogatják. Kiemelkedő

szempontja a pillérnek, hogy hallgatói kezdeményezésekre építenek, és a megvalósítás során is

elengedhetetlen a szakkollégisták aktív részvétele. További fontos szempont, hogy a közösségi

tevékenységek támogassák az önmegvalósítás, a cigány/roma identitás fejlesztését úgy, hogy eközben

interkulturális szemléletmóddal ágyazódnak be a PTE közösségébe - biztosítva a folyamatos

nyitottságot és párbeszédet valamennyi egyetemi polgár felé.

Ezek a projektelemek időbeliségükben különbözően jelennek meg. A pillérben megtalálható elemek

ugyan végig húzódnak a projekt egészén és folyamatosan jelen vannak, de a szakmai utak

megvalósulása esetében néhány rövidebb időszakról van szó. A középiskolákkal való kapcsolattartás,

a közösségi életet és identitást erősítő programok illetve a társadalmi szerepvállalást elősegítő

önkéntes tevékenységek folyamatosan vannak jelen a projektben.

A Tevékeny közösség pillér elemei tehát:

Középiskolai kapcsolatrendszer: ez a projektelem az előző projektben „Utánpótlás” névvel

szerepelt. Kevés átdolgozás/átgondolás után és a projektelem sikerességét és szükségességét

látva továbbra is működik majd a már meglévő szakkollégiumi kapcsolatrendszer, amelyet

olyan középiskolákkal alakított ki a Szakkollégium az elmúlt években, ahol Arany János

Tehetséggondozó vagy Kollégiumi Program működik. A projektelem célja elsősorban, hogy

hátrányos helyzetű középiskolások számára pályaorientációs foglalkozások tartsanak a

szakkollégisták a továbbtanulás fontosságát bemutatva.

Identitás, kultúra és közösségi élet: a projektelem célja, hogy a szakkollégisták identitása

erősödjön egyéni szinten, és ezen keresztül illetve a tervezett közösségi programok

megvalósulásával a csoport kohézió is erősödjön.

Társadalmi szerepvállalás: a projektelem célja, hogy a hallgatókban az önkéntes munka

végzésével és az ezekhez kapcsolódó közösségi programok révén erősödjön a társadalmi

szerepvállalás iránti igény.

Szakmai utak: a projektelem során cél, hogy a szakkollégisták szakmai kapcsolati tőkéje

növekedjen, amely elengedhetetlen a későbbi szakmai sikerességükhöz. Emellett betekintést

nyerhetnek más (országok) akadémiai közegébe, így szélesítve látókörüket és lehetőségeiket.

III.4.3. Harmadik Pillér: Személyes tudomány

E pillér a hallgatók egyetemi, tudományos életbe való bevonódását helyezi fókuszba. Ennek több

formája lehetséges, mely formák egyúttal lehetőséget biztosítanak a hallgatói részvétel mértéke

közötti differenciálásra. Egyrészt a hallgatók saját érdeklődésüknek megfelelő kutatások lefolytatására

pályázhatnak, illetve részt vehetnek a Romológia és Nevelésszociológia Tanszék által szervezett

kutatásokban. E mellett tudományos írást tanulhatnak, melyeket publikálhatnak a Romológia

folyóiratban. E pillér nem csak az egyetemi tanulmányokhoz nyújt szakmai-tudományos megerősítést,

hanem a tehetséggondozást szem előtt tartva személyre szabottan készíti fel a hallgatókat az

értelmiségi szerepre.

14

A Személyes tudomány pillér elemei tehát:

Hallgatói kutatások: a projektelem célja, hogy a Szakkollégium hallgatói bekapcsolódjanak a

tudományos életbe. A hallgatóknak lehetőségük nyíljon tapasztalatszerzésre az empirikus

kutatások területén: a társadalomtudományi kutatások alapjainak, módszereinek

megismerése, kutatás tervezése és lebonyolítása, az eredmények rögzítése és prezentálása

terén.

Partner kutatások: az eddigi tapasztalatokra épülően olyan partneri kapcsolatra épülő

tudományos közösség létrehozását és fenntartását célozza a projektelem, mely a résztvevő

szakkollégisták és más szakemberek közös tevékenységeivel tudományos igénnyel vizsgálja és

osztja meg elsősorban a cigánysággal kapcsolatos ismereteket.

Konferenciák: a tevékenység célja, hogy a projektben résztvevő szakkollégiumi hallgatók

számára alkalmat teremtsünk tudományos tevékenységeik bemutatására, mivel a

szakkollégiumi élet szerves része a tudományos munka. Éppen ezért fontos, hogy az

ösztöndíjas dokumentált módon vegyen részt a tudományos tevékenységekben. A projekt

során két alkalommal kerül sor tudományos konferenciára: 2017. május, 2018 május. Az egyes

alkalmak megszervezésébe minden alkalommal bekapcsolódnak a hallgatók, illetve

előadóként is szerepelni fognak.

Kiadványok: célként a szakkollégium keretein belül, valamint a Romológia és

Nevelésszociológia Tanszéken, a Romológiai Kutatóközpontban folyó aktuális kutatásokról

közöl időközi beszámolókat, lehetőséget biztosít hallgatóinknak, hogy egy számukra megfelelő

felületen publikáljanak, felkészítve ezáltal őket a későbbi tudományos életre, a tudományos

fórumokon való megnyilatkozás terepére. Gyakorló helyet biztosít arra, hogy a

tehetséggondozásként megvalósuló íráskészség-fejlesztő tevékenység hasznos legyen,

gyakorlatot szerezhetnek hallgatóink a cikkírásban, tudományos szövegek

megfogalmazásának követelményeiben, hasznos tapasztalatot szereznek házi dolgozataik, az

esetleges TDK-ra, OTDK-ra történő felkészülésben, s a majdani szakdolgozat elkészítésében,

kommunikációs kompetenciáik is fejlődnek. A projektelem másik fókusza a Romológia folyóirat

tematikus számainak megjelentetése. A Romológia folyóirat az előző, már lezárt TÁMOP

projekt során indult, ezidáig 10 tematikus számmal (magyar és angol nyelvű számok), melyet

a tervek szerint újabb 7 tematikus lapszám követ. A lapszámok mindegyike mellett egy, a

szakkollégiumi hallgatókból álló mikrocsoport dolgozik majd, így bevonva őket is a szerkesztési

folyamatokba.

15

IV. Célcsoport

A Szakkollégium célcsoportja magában foglalja az ösztöndíjas és nem ösztöndíjas hallgatókat, közvetve

pedig azokat a középiskolásokat, akik remélhetően a következő generációját alkotják majd a

szakkollégiumnak.

IV.1. EFOP projekt célcsoportjai

Az EFOP projekt célcsoportja elsődlegesen a Szakkollégium azon tagjai, akik az EFOP projekt Ösztöndíj

Programjába a Felvételi Eljárásrend szerint sikerrel jelentkeznek (továbbiakban Ösztöndíjas hallgatók).

A jelentkezés feltétele a Szakkollégium tagsági jogviszonya mellett a hátrányos helyzet igazolása.

Jelen projektben hátrányos helyzetű hallgatónak tekintünk:

1. a 2011. évi CCIV. törvény 108.§-nak 10. pontjában meghatározottak szerint hátrányos

helyzetű és a PTE-n aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy

2. a 2011. évi CCIV. törvény 108.§-nak 9. pontjában meghatározottak szerint halmozottan

hátrányos helyzetű a PTE-n aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

Az Ösztöndíj Program Felvételi Eljárásán a jelentkező hallgatók közül előnyben részesülnek a

cigány/roma származásúak.

Az ösztöndíjas hallgatók 20%-áig felvehető nem hátrányos, illetve nem halmozottan hátrányos

helyzetű hallgató is, aki a PTE-n aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

A Szakkollégium EFOP projektben támogatott Ösztöndíjas hallgatók felvételének rendje külön

dokumentumban szabályozott. (Részletesen lásd a 1. számú mellékletben elhelyezett Felvételi

Eljárásrendben)

A Hallgatói közösségbe tartoznak azokat a nem Ösztöndíjas hallgatók is, akik a Szakkollégium tagjai. Ők

nem vesznek részt az EFOP projekt komplex szolgáltatásrendszerében közvetlenül, de közvetetten

kapcsolódnak a programhoz, mint további résztvevők, segítők, megvalósítók.

A hallgatók – Ösztöndíjas és nem ösztöndíjas szakkollégisták – intézményi döntési folyamatban való

részvételi jogai gyakorlásának rendjét a Wlislocki Henrik Szakkollégium SZMSZ-e tartalmazza.

(Részletesen lásd az 5. számú mellékletben elhelyezett Szervezeti és Működési Szabályzatban)

Az Ösztöndíjas hallgatók jogai és kötelességei külön dokumentumban szintén részletesen

szabályozottak, így erre a Pedagógiai Program külön nem tér ki. (Részletesen lásd a 2. számú

mellékletben elhelyezett Ösztöndíj Rendszerben.)

Az Ösztöndíjas hallgatókra az EFOP projekt megvalósítói úgy tekintenek, hogy valamennyien kiemelt

figyelmet igénylők, így a Pedagógiai Program nem szabályozza külön a kiemelt figyelmet igénylő

hallgatókra vonatkozó pedagógiai tevékenység helyi rendjét. A Pedagógiai Program az inkluzív

pedagógia szemléletét, mint horizontális szempontot alkalmazva valamennyi ösztöndíjas hallgatóra

vonatkozóan személyre szabott pedagógiai folyamatot kíván megvalósítani. Ennek garanciái a tutori és

mentori rendszer, az egyéni választáson/ajánláson nyugvó képzések sora, a vállalt önkéntes munka és

16

tudományos tevékenység, valamint a személyes fejlődést nyomon követő Portfólió és a benne foglalt

Karrierterv.

Az EFOP projekt közvetett célcsoportját alkotják azok a középiskolai tanulók, akik az Ösztöndíjas

hallgatókhoz hasonlóan hátrányos helyzetűek, cigány/roma származásúak, és várhatóan

bekapcsolódnak a felsőoktatásba és a Szakkollégiumba. Ők lesznek a következő évek további

Ösztöndíjas hallgatói.

IV.2. Hallgatói részvétel az EFOP projekt irányításában

A 2013 és 2015 között megvalósított TÁMOP támogatású projekt egyik legfontosabb eredményeként

a WHSz hallgatói közössége megfogalmazta azt az igényt, amely minden közösségfejlesztésen átesett

csoport bizonyos időpillanatban felmerülő elvárása. Ez pedig a beleszólás lehetősége a projekt

irányításába. Az előző projekt során is bizonyos döntéshozatali folyamatokba bevonódtak a

szakkollégisták – felvételi eljárás, szakkollégiumi képviselők megválasztása, közösségi programok

szervezése -, amely lehetőséget biztosított számukra a projekt működésébe való betekintésbe. Ezen az

úton továbbhaladva a 2016-ban induló EFOP projekt során a Szakkollégium választott képviselői részt

vesznek a képzési terv kialakításában, a felvételi eljárásba, a portfóliók értékelésébe. Továbbá havi egy

alkalommal kerül megszervezésre egy olyan fórumot, ahol a Szakkollégium minden tagja jelen van és

az aktuális teendők megbeszélésén van a hangsúly. Továbbá az EFOP projekt során a

minőségbiztosítási rendszer is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a hallgatói visszajelzések is

megjelenjenek az előrehaladást követő kiigazítások során.

V. Pedagógiai eszközrendszer

V.1. Általános elvek

A Szakkollégium a Pedagógiai Programjának kialakításakor a korszerű pedagógia eszközrendszerének

alkalmazására törekszik valamennyi tevékenység megvalósításakor.

A pedagógiai munka során kiemelt szerepet kap az egyéni mentorálás/tutorálás. Ennek az eszköznek

az alkalmazását követi mind a diákmentorok tevékenységének meghatározása, mind a tanári tutor

program kidolgozása. A Szakkollégium mindennapjaiban ez a meghatározó munkaforma. A mentorálás

és tutorálás pedagógiai szempontból személyre szabott szolgáltatás, mely lehetőséget nyújt a

differenciált támogatásra és tehetséggondozásra egyaránt.

A személyes támogatás mellett ugyanakkor a programban jelentős helyet kapnak a hallgatók

együttműködési formái, elsősorban a közösségi programok és közös projektnapok alkalmával. Ezekben

a programokban kiemelkedő szerep jut a kooperatív csoportszervezési technikáknak, a projektekben

való munkának, a demokratikus együttműködési készségek fejlesztését célzó tevékenységeknek. E

mellett a közösségi életben döntő szerepet játszik a kortárs-segítés és a „self-help” működési elvű

közösségi-társadalmi szerepvállalás módszertana is. A program továbbá lehetőséget biztosít az egyéni

és csoportos szupervízióra is.

17

V.2. Módszerek, eszközök

A következő táblázatban a célok megvalósulását szolgáló módszerek, pedagógia eszközök láthatók úgy,

hogy mellettük megjelennek a konkrét tevékenységek, megjelölve azt is, hogy mindez mely

célcsoportot érinti.

Módszerek, pedagógiai eszközök

Tevékenységek Ösztöndíjas

hallgatók

Közép-iskolások - utánpótlás

EGYÉNI MENTORÁLÁS

Saját tutor

és mentor biztosítása

-

KOOPERATÍV

CSOPORTSZERVEZÉSI

TECHNIKÁK

Hallgatói szakmai

és közösségi programok

PROJEKT MÓDSZER

Hallgatói szakmai és közösségi

programok

KISCSOPORTOS

TEVÉKENYSÉGEK

Nyelvi kurzusok

Önkéntes munka

Nyári táborok

-

SAJÁTÉLMÉNYŰ TRÉNING

Közösségfejlesztő tréningek -

EGYÉNI SZUPERVIZIÓ

Pszichológus által biztosított egyéni szupervíziós alkalmak

-

18

VI. Személyre szabott szolgáltatásrendszer

A Szakkollégium tagjai a Pécsi Tudományegyetem különböző karain nappali alap-, mester- és doktori

képzésben vesznek részt. A szakkollégium ösztöndíjprogramjában való sikeres felvétel után a

támogatási rendszer a graduális képzésben résztvevő hallgatók felsőfokú tanulmányainak segítésére,

kiegészítésére kiterjed.

VI.1. Általános és horizontális elvek

A személyre szabott szolgáltatásrendszer általános elve, hogy azokból a szolgáltatásokból, amelyeket

a Szakkollégium Projektje nyújt, a hallgatók maguk választanak olyan tevékenységeket, amelyek

kompetenciáik fejlesztését, tanulmányaikban a személyes fejlesztést vagy a tehetséggondozást

szolgálják. A választott szolgáltatások többféle – időbeli és módszertani - keretben valósulnak meg.

Fontos alapelv, hogy a Projekt által kínált szolgáltatások egyike sem váltható ki, nem cserélhető fel

azokkal a kurzusokkal, amelyeket a hallgatóknak az egyetemi képzésük során teljesíteniük kell. Minden

szolgáltatás csakis ezen kurzusok mellett vehető igénybe.

VI.1.1. Tehetséggondozás

A képzések és támogatások horizontális elve a tehetséggondozás, mely megjelenik az ösztöndíjasok

személyes fejlődését követő portfólió szemléletében is. Mindez azt jelenti, hogy a Projekt minden

egyes ösztöndíjas esetén sokrétű eszközrendszerrel tárja fel az erősségeket, és a hozzárendelt

szolgáltatásokkal ezt kívánja erősíteni.

A személyre szabottság, valamint a szakkollégistát támogató mentor és tutor további garanciát jelent

a tehetséggondozás megvalósítására.

Az is fontos, hogy a különböző területeken nem csak a tehetség fejlesztésére, kibontakoztatására van

lehetőség, hanem az elért eredmények nyilvánosságának is több eszköze épült a programba. Így

például fontos tehetségterület az ösztöndíjasok számára a tudományos előrehaladás, melynek

nyilvánossága megjelenhet a Projekt által kínált kutatásokban, konferenciákon és a Romológia

Tanszéken szerkesztett - Romológia című - folyóiratban is.

VI.1.2. Interkulturális értékek

A Szakkollégium alapértékei közé tartozik az otthonról hozott kulturális értékek elismerése, ezért a

különböző nemzetiségek kultúrájának megismerése és a multikulturális szemlélet érvényesülését

kiemelkedő fontosságúnak tartja, ezért ennek elsajátítására különös gondot fordít a szakmai közösségi

programok tervezése és megvalósítása során.

E mellett fókuszban van a Szakkollégium valamennyi tevékenységében a cigányság kultúrájának,

nyelvének értékként való elismerése, megjelenítése, hiszen az szakkollégisták egyik közös jellemzője,

hogy érdeklődnek a romológia iránt.

19

A Szakkollégiumi közösségen túl az interkulturalitás szemléletének érvényesítése célzott

tevékenységeken keresztül zajlik a szakkollégiumban. Eseti jelleggel szervezett kulturális rendezvények

(a WHSZ Közösségi Teréhez tartozó “Terasz”-on), illetve folyamatos fejlesztéssel megvalósuló

projektek (pl. interkulturális társasjáték, beás cigány nyelvű közös “klip” készítése stb.), melyeken

keresztül a szakkollégiumi közösség más személyeket és közösségeket is megszólít, hozzájárulva a

Befogadó egyetemi szemlélet kialakításához.

VI.2. Időbeli megvalósulások

A szolgáltatások több idősávban állnak az ösztöndíjasok rendelkezésére.

A Projekt részeként vannak olyan napi rendszerességgel megvalósuló tevékenységek, mint pl.

a mentor/tutor támogatása, melyek nincsenek konkrét időhöz kötve, hisz egy közösen

egyeztetett idősávban valósulnak meg legfőképp a hallgatók igényei és kezdeményezései

alapján.

Bizonyos szolgáltatások heti rendszerességgel állnak az ösztöndíjasok rendelkezésére, mint pl.

a nyelvtanulás, tantárgyi fejlesztések, felzárkóztatások, IKT fejlesztés stb.

Találhatók a Projektben havi rendszerességgel ismétlődő szolgáltatásokat is, mint pl. a

projekthétvégék tematikus programjai, illetve a hallgató fórumként szolgáló „összetartás”

elnevezésű hallgatói találkozó.

Mindezek mellett több eseti vagy csak egy-egy időszakban megjelenő tevékenység is segíti a

hallgatók közösségi, ill. tudományos életbe való bekapcsolódását. Ilyenek a nyári táborok, a

hallgatói kutatások, konferenciák, hazai és külföldi szakmai utak.

A szakkollégisták személyre szabott fejlesztése, illetve önkéntes és közösségi tevékenységei

egyedi jelleggel valósulnak meg. Időtartamuk is eltérő: végighúzódhatnak a projekt egészén,

de eseti jelleg is jellemezheti őket.

VI.3. Eszközök és segédanyagok

A programban részt vevő ösztöndíjasok azokat a könyveket, segédanyagokat, ill. segédleteket és

eszközöket, amelyeket a számukra nyújtott pedagógiai-közösségi-szociális szolgáltatások

igénybevétele során használnak, térítésmentesen vehetik igénybe.

A különböző segédanyagokat és eszközöket a képzésekért felelős pedagógusok határozzák meg a

szakmai vezetéssel egyeztetve.

20

VI.4. A megvalósítás Terei

A Szakkollégium pedagógiai tevékenységeihez különböző terek nyújtanak keretet a projekt egészén keresztül. A terek kialakításának alapelve, hogy a folyamatos elérhetőséget biztosítsanak, interaktivitásra adjanak lehetőséget és az adott – egyszeri, folyamatos vagy időszakos – tevékenység megvalósulásához alkalmasak legyenek.

VI.4.1. Virtuális Tér

A Projekt megvalósításának sikeressége és eredményessége érdekében a Projekt előkészítő

szakaszában egy Virtuális Tér kerül kialakításra, mely a Projektbe bekapcsolódó összes résztvevő

(szakmai vezetés, megvalósítok, szakkollégisták) számára elérhető és használható a projekt teljes

időtartalma alatt.

A virtuális felület a Pécsi Tudományegyetem Kutatói Adminisztrációs Rendszerének (PTE KAR) egy on-

line elérhető felületén kapott helyet. Ezt a felületet, minden projektben résztvevő egy egyedi

azonosítóval és jelszóval veheti igénybe, így biztosítva a saját felület biztonságát és személyre

szabhatóságát.

A felület kialakításának indokoltsága a projekt szempontjából kettős:

- Egyrészt elősegíti, hogy mind a szakkollégisták, mind a megvalósítók és a szakmai vezetés tagjai

folyamatosan, helyhez kötöttség nélkül érhessenek el egy a projekthez kötődő felületet annak

valamennyi információjával.

- Másrészt a felület megkönnyíti a kommunikációt és elsősorban az információáramlást a

résztvevők között, ezzel elősegítve a projekt gördülékeny megvalósítását. Egyúttal valamennyi

résztvevő személyre szabottan maga alakítja az általa használt felületet.

A Virtuális Tér a projektstruktúrához alkalmazkodva tagolódik alszinterekre. A Virtuális Tér nyitólapján

a projektstruktúra elemei jelennek meg, így segítve a könnyebb tájékozódást. Az Alszinterekhez

kapcsolódó jogkörök (szerkesztő vagy tag) egyedileg kerülnek beállításra, attól függően, hogy az adott

személy mely projektelemben milyen funkciót lát el. A projektelemekhez tartozó alszinterek felépítése

azonos, ugyancsak a könnyű tájékozódás miatt.

Minden, projekthez rendelt tag, projektben betöltött szerepétől függetlenül az alábbi táblázatba

foglalt eszközöket látja egy projektelemen belül.

21

A projektelemhez hozzárendelt projekt tagok, az adott projektelemen belüli alszíntéren

további eszközöket látnak és használnak:

Hirdetőtábla

A projektelem akutális hirdetményei

Projektelem leírása

Rövid tartalmi összefoglaló az adott projektelemről

Projektelem megnevezése

Az alszíntér elnevezése a projektstruktúrához igazodik

Egyedi eszközök

Projektelem tartalmához igazított, egyedileg szükségesnek vélt eszközök,

melyet az alszíntér felelőse alakít ki

Szakmai anyagok

Az alszintér mappái az adott projektelem szakmai tartalmaihoz kapcsolódó almappákra tagolódik

Adminisztráció

Az alszintér mappái az adminisztrációs tevékenységek elvégzésére használatos dokumentumokat tartalmazza (sablonok, dokumentumtár, fájltároló)

22

Az Alszínterek mindegyike a szakmai vezetéssel együttműködve kerül véglegesítésre, természetesen a

felhasználók igényeit is figyelembe véve. A táblázatban található „virtuális eszközökhöz” minden

esetben tartozik egy értesítés funkció is, mely azonnali értesítést küld a résztvevőknek, amennyiben

valamilyen új információ kerül föl az általa használt szintérre, illetve jelez a közeledő határidőkkel

kapcsolatosan is. E funkció a biztosíték a folyamatos információáramlásra is.

A Tér használata által generált eredmények:

Gyorsabb és könnyebb dokumentáció-kezelési rend

Az egyes projektek közötti kommunikáció hatékonyságának növelése

A személyes találkozók egyeztetési akadályának megszüntetésével, hatékonyabb és gyorsabb

reagálás

IKT kompetencia fejlődése

Személyre szabott részvétel a projektben

A Virtuális Tér felhasználásának módját a projektben résztvevők egy, a Szakkollégium által szervezett

belső képzés során sajátíthatják el szakember irányításával.

VI.4.2. A Nyilvánosság Tere

A Pécsi Tudományegyetem egyik alhonlapjaként került kialakításra a projekt statikus honlapja, mely a

wlislocki.pte.hu címen érhető el.. A honlap kialakításakor elsődleges szempont volt az átláthatóság és

a könnyen kezelhetőség. A szakmai vezetéssel és a megvalósítókkal történő egyeztetés után, 3 nagy

blokk kerül elhelyezésre a felületen.

Felső menüsáv

Itt kaptak helyet azok a menüpontok, melyek a Wlislocki Henrik Szakkollégiumról szolgáltatnak

információval:

A Szakkollégium bemutatkozása

Lezárt projektek rövid ismertetése

Folyamatosan bővülő galéria

Letölthető szakmai anyagok

Az EFOP projekt ismertetője

Középső menüblokk

Ez a rész két nagyobb alegységre bontható:

FelxSiderek alkotják az egyik nagy egységet, melyen épp a legaktuálisabb vagy a Szakkollégium

szempontjából legfontosabb aktuális tartalmak találhatóak meg. Itt kerül elhelyezésre a

projekt indításakor a Felvételi felhívás is.

A Hírfolyam és az Események blokk egy folyamatosan frissülő blokkot jelentenek a honlapon,

melyekben a legutóbb feltöltött információtartalmak kerülnek megjelentetésre. Itt van

lehetőség arra is, hogy a Szakkollégium eseményei a naptárral ellátott Események fül alatt

megtalálhatóak és mindenki számára elérhetővé váljanak.

23

Pillérek

A megvalósuló EFOP projekt tartalmi egységeinek menüpontjai lehetőséget teremtenek arra, hogy a

pillérvezetők és projektelem vezetők információ, hírei megjelenhessenek. A megnevezett Pillérek az

EFOP projekt struktúrájának megfelelően az egyes blokkok a pillérek neveit viselik. Az almenüpontok

a pillérvezetőkkel és projektelem vezetőkkel egyeztetve kerülnek kialakításra. A pillérvezetők és

projektelem vezetők az erre kialakított sablonban folyamatosan küldik meg a honlapon megjeleníteni

kívánt szakmai tartalmakat a szakmai vezetőnek és a honlap tartalmáért felelős szakembernek, így

biztosítva hogy mindig a legfrissebb információk jelenjenek meg a honlapon.

VI.4.3. Közösségi Tér és Terasz

A Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszékén működik a WHSz Közösségi Tere, mely folyamatos nyitvatartásával bármikor elérhető a szakkollégisták számára. A Közösségi Tér működtetését annak megbízott vezetője koordinálja a hallgatók aktív részvételével. Ebben a térben heti rendszerességgel ügyeletet is vállalva jelennek meg a szakkollégisták, és napi ügyeik intézéséhez, társaikkal való kapcsolattartáshoz használják. A Közösségi Térhez kapcsolódó Terasz ad helyet a különböző kulturális programoknak, melyet szintén a szakkollégisták szerveznek maguk és az egyetem polgárai számára a Tevékeny Közösség pillér keretében. Szintén itt található egy könyvtár, mely segíti a hallgatók tanulmányait, illetve olyan technikai eszközök (számítógépek, fénymásoló, kamera, diktafon stb.) melyeket a szakkollégisták is használhatnak.

VI.4.4. Projektnapok

Az EFOP projekt egészén havi rendszerességgel végighúzódó projektnapok (hétvégék, nyári táborok, szakmai utak) helyszíne folyamatosan változik – alkalmazkodva a projektnapok szakmai tartalmához. Az adott helyszínt az EFOP projekt megvalósítói – ezen belül a projektnapok felelőse – választja ki a szakkollégisták javaslatai és a szakmai vezetés jóváhagyása alapján. A projektnapok helyszínének sajátossága, hogy alkalmas a szakkollégisták elszállásolására, illetve azon szakmai programok megvalósítására közösségi tereivel, mely a projekt tartalmát jelenti.

VI.5. A részvétel módja

A komplex szolgáltatásrendszerben az EFOP projekt terhére megítélt ösztöndíjban résztvevő

szakkollégisták vesznek részt. Az ösztöndíj folyósításának feltételeként az ösztöndíj folyósításának

kezdetekor készült hallgatói szerződés tartalmazza a hallgatók személyre szabott vállalásait. Ennek

bővített változata szerepel az adott hallgató Karriertervében is.

Az igénybe vett és személyre szabott szolgáltatásokról minden hallgató a támogatás teljes ideje alatt

Hallgatói Portfóliót vezet, melyet a tutor rendszeresen ellenőriz és aláírásával igazol. A Hallgatói

Portfólió az egyéni fejlődést nyomon követő rendszer, melynek elsődleges célja, hogy az ösztöndíjasok

maguk tudják tervezni személyes fejlődési folyamatukat, majd nyomon követni azt, és az elért

eredményekre vagy az esetleges lemaradásokra építve képesek legyenek folyamatosan értékelni

24

előrehaladásukat, kiigazítani terveiket. Mindez tehát alkalmas arra, hogy az ösztöndíjasok személyes

felelősségvállalása alakuljon ki saját előrehaladásukkal kapcsolatban, és a számukra megajánlott

képzési, támogatási rendszer ne kötelezettségként, hanem lehetőségként éljék meg.

Az ösztöndíjasok a Hallgatói Portfólió mellett havi beszámolót is készítenek az előző időszak igénybe

vett szolgáltatásairól, ill. végzett tevékenységeiről a szakmai vezetés és projektmenedzsment felé,

amely beszámoló feltétele a következő időszakban az ösztöndíj folyósításának.

VI.6. Az értékelés módozatai és a minőségirányítás

VI.6.1. Önértékelések

Az ösztöndíjasok értékelése folyamatos, több szinten megvalósuló tevékenység a program teljes

időszaka alatt. Egyik eleme ennek az előzőekben részletezett önértékelés a Hallgatói Portfólió

segítségével. Célzott fejlesztés a hallgatók reális énképének és önértékelés kialakulás érdekében

bizonyos időközönként - a havi projektnapokon - szervezett önismereti tréningek.

Az ösztöndíjasok értékelését tényleges eredményeik (részvétel a választott szolgáltatásokban,

tanulmányi eredményeik stb.), az arról készített havi beszámolók, valamint a tutorok időszakos

beszámolói teszik teljessé. Ezek alapján az ösztöndíj bizottság dönt az adott hallgató ösztöndíj

szerződésének meghosszabbításáról.

A nevelési program (képzési és támogatási rendszer) része, hogy a megvalósítók - hallgatók tutorai,

valamint a mentorok, képzők és támogatók - rendszeres szakmai műhelyeken vesznek részt, ahol

esetmegbeszéléseket, ill. tapasztalatcserét folytatnak a hallgatóval végzett közös tevékenységükről.

Ezen műhelyeken a tervezett szolgáltatások felülvizsgálata, értékelése is zajlik, amely egyben a

minőségbiztosítását is jelenti a programnak.

VI.6.2. Külső értékelés

A minőségbiztosítás részeként valamennyi képző és támogató - a minőségbiztosítást végző szakember

javaslatai alapján és támogatásával - kidolgozza a saját szolgáltatási elemére vonatkozó a releváns

minőségbiztosítás rendszerét, folyamatosan végzi az abban meghatározottakat. Bizonyos

időszakonként (félévenként) ezeket a minőségbiztosítást segítő szakmai anyagokat a minőségbiztosító

szakember összegyűjti, értékeli és a kapott eredményeket megosztja a szakmai vezetéssel, valamint a

megvalósítókkal. A minőségbiztosítási eredményekre építve a felelős szakember javaslatokat tesz a

tevékenységek kiigazítására, illetve a rendszer egészének összehangolt működtetésére.

Ez azt jelenti, hogy a PDCA elvű minőségirányítás félévente a teljes program tekintetében összegzésre

kerül, az összegzés megállapításait a szakmai vezetés megvitatja, és a megállapításokra alapozott

döntéseket hoz a program egészének folyamatos kiigazítása céljából.

25

VI.7. Személyre szabott szolgáltatás és képzési rendszer

Az EFOP projekt az ösztöndíjas hallgatók számára olyan Képzési Rendszert kínál, mely különböző

képzési és támogatási szolgáltatásokat tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy az egyes részek a klasszikus

képzési forma mentén valósulnak meg, míg mások pedig inkább a személyes és közösségi támogatások

jellemzőivel írhatók le. E képzési és támogatási szolgáltatások igénybe vételével lehetőségük nyílik az

ösztöndíjasoknak arra, hogy sikeresen befejezzék egyetemi tanulmányaikat és megvalósuljon

társadalmi integrációjuk.

A személyre szabott szolgáltatásrendszeren belül a hallgatók számára szolgáltatásokat is kínál a

projekt, melyek segítségével tanulmányi előrehaladásuk sikeressé válik és felkészülnek arra is, hogy a

tudományos életbe be tudjanak kapcsolódni. E tevékenységek sikeres megvalósításához támogató

személyes és közösségi hátteret kapnak, fejlődhet a társadalmi szerepvállalásuk.

A hallgatók sikeres előmenetelét biztosító szolgáltatásoknak csak egy része követi a hagyományos

(formális) képzési formát, egy része azonban informális keretekben, de tervezett tevékenységsorral

kíván az ösztöndíjasok előrehaladására hatni.

A két – formális és informális jellegű - szervezési forma elkülönítésére a hagyományos képzési

formában zajló szolgáltatások a továbbiakban „képzés”-ként, míg a többi szolgáltatást „támogatás”-

ként jelennek meg a programban. A támogatások körébe tartoznak a tutorok, mentorok, a tevékeny

közösség programjai és az EFOP projekt által nyújtott egyéb választható lehetőségek (szakmai utak,

kirándulások, sport és kulturális események stb.)

A képzések – tartalmuktól függően – kétféle formában kerülnek megszervezésre. Egy részük a

havonként megrendezett projektnapok keretében zajlanak, más részük hét közben szervezett

képzések.

A képzések abban is különböznek, hogy kötelezőek, illetve hogy szabadon választhatóak az Ösztöndíjas

hallgatók számára. A kötelező és szabadon választható képzéseket az Ösztöndíj Rendszer szabályozza,

illetve fontos szerepe van a döntésben az ösztöndíja és tutora folyamatos egyeztetésének, mely az

ösztöndíjas által összeállított karriertervre épül és a személyes portfóliójában kerül nyomon követésre,

értékelésre.

Az alábbiakban olvasható felsorolás megnevezi a képzési rendszer szolgáltatásait, melyek tartalmai

részletesen a képzők szakmai tervében olvashatók.

VI.7.1. A Projektnapok képzései

Önismeret: kompetencia fejlesztés

Csapatépítő tréning: A tréningek során cél a tagok közötti együttműködés serkentése. Eközben

a csoport szerepek, a csoport lehetséges önképe kerül kialakításra.

Konfliktuskezelő tréning: E fejlesztés során különböző konfliktustípusok azonosítása, ezek

helyzetekhez kötése és beazonosítása történik a konfliktusok lehetséges feloldásainak pozitív

és negatív aspektusainak figyelembe vételével és a csoport működésének szem előtt

tartásával.

26

Kommunikációs és prezentációs tréning: A tréning során a hallgatók kommunikációs stílusokat

próbálnak ki, ezeket helyzetekhez kötik, prezentációs technikákat sajátítanak el (prezi, ppt) és

a kommunikációs nehézségekből eredő konfliktusokat azonosítják be. A képzés nagyon fontos

az egyetemi tanulmányok sikerének szempontjából, hiszen ma már a szemináriumokon,

konferenciákon alapvető elvárás a hallgatóktól az előadások vizuális megjelenítése

számítógépen.

IKT fejlesztés

E képzéselem célja, hogy minden ösztöndíjas hallgató számítógépes tudását fejlessze és

felkészültté tegye azokra az egyetemi elvárásokra, amelyekkel tanulmányaik során

szembesülhetnek.

Kommunikáció fejlesztés

A szakkollégium hallgatói ismereteket szerezzenek a hatékony kommunikáció területén, ezen

belül is érvelési technikákat alakítsanak ki egy-egy társadalmi jelenség magyarázatakor. Fontos

cél a tudományos beszédmód és írásmód készségének kialakítása.

Tanulásmódszertani ismeretek

A képzés célja, hogy a hallgatókban alakuljon ki egy hatékony tanulási szokásrendszer és

fejlődjenek a tanuláshoz szükséges alapképességeik: a koncentráció képessége, a beszédben

és az írásban való önkifejezés, az értő olvasás, az emlékezet, a gondolkodás, az ismeretek

világában való tájékozódás képessége. A célnak megfelelő képességek a hallgatók adott

évfolyamú tantárgyaiba beépülve növeljék a tanulási hatékonyságát: mérhető legyen az

előrehaladásuk az alapképességeik terén, a figyelmi képesség tartóssága és mélysége

növekedjen, a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség árnyaltabbá válik, az emlékezeti munkájuk

javul.

Aktív állampolgári és társadalmi szerepvállalás ismeretek

A képzés célja, hogy a résztvevő hallgatók legyenek tisztában a demokratikus jogokkal.

Alakuljon ki világos képük arról, hogy mit jelent az aktív állampolgárság. Valósítsanak meg aktív

állampolgársági projekteket a képzés hatására és vállaljanak szerepet bizonyos társadalmi

kérdésekben.

Karriertervezés és tanácsadás

A képzés célja, hogy a diákokat tudatos pályaválasztásra és munkahelykeresésre ösztönözze

már képzésük befejezése előtt. További cél, hogy felkészítse őket az álláskeresés során

felmerülő nehézségekre. Konkrét cél, hogy a diákok rendelkezzenek egy a mai munkaerő-

piacon is elvárt önéletrajzzal és igény szerint alakítható motivációs levéllel.

27

Kutatásmódszertani ismeretek

A képzés ösztöndíjas hallgatók számára megteremti az empirikus kutatások tervezéséhez és

lefolytatásához nélkülözhetetlen elméleti hátteret, hogy ezáltal biztonsággal mozogjanak a

társadalomtudományi kutatások területén. Az elméleti háttérre támaszkodva egyfelől

megalapozhatóvá válnak a szakkollégiumi kutatócsoportok, melyek tagjai aktívan publikációs

tevékenységet fejthetnek ki. A képzés céljai közé tartozik továbbá, hogy a hallgatókat kutatási

eredményeik bemutatására serkentse, a konferencia-szerepléseiket elősegítse. A

kutatásmódszertani ismeretek megalapozásával a hallgatók társadalomtudományi

pályázatokon képesek benyújtani kutatási tervüket és pályázati anyagukat. A kutatási

lehetőségek felhasználásával eredményesen tudják saját kutatásaikat publikálni a Romológia

című folyóiratba. A kutatási eredményeiket konferencia-előadások formájában eredményesen

összegzik.

VI.7.2. A Közösségi Térben hét közben szervezett képzések

Idegennyelvi kompetencia fejlesztése

Az idegennyelvi modul célja a szakkollégisták - nyelvvizsga kötelezettségeiknek megfelelő -

alapfokú és/vagy középfokú nyelvvizsgára való felkészítése. A képzést a diákok igényeihez

igazodva szervezik az EFOP projekt megvalósítói meg időben és tartalmilag.

Személyre szabott tantárgyi felkészítés

A tevékenység célja a hallgatók részéről felmerülő tantárgyfejlesztési igények kielégítése,

közép-és emeltszintű, írásbeli és szóbeli érettségi vizsgára való felkészítés által (kiegészítő,

szintemelő, pótló érettségi vizsgára való felkészítés). A tantárgyi fejlesztést igénylő hallgatók

sikeres érettségi vizsgát tesznek az általuk megjelölt tantárgy(ak)ból, az általuk meghatározott

érettségi típusban és szinten, a kijelölt érettségi időszakban.

A tantárgyi fejlesztés biztosítására a PTE további szakkollégiumaiból önkéntes óraadók

(egyetemi hallgatók) kerülnek bevonásra, akik kompetensek az egyes igényelt tantárgyi

területeken. Így a szolgáltatás közvetett hozadéka, hogy a tantárgyi fejlesztésbe bevont PTE

szakkollégiumok hallgatói pedagógiai gyakorlatot szerezhetnek az ösztöndíjas hallgatók

tantárgyi fejlesztése révén.

28

VII. Támogatói közösség

VII.1. Vezetőség

Az EFOP projekt megvalósítását szakmai vezetés koordinálja, melynek tagjai a szakmai vezető, a

Romológia és Nevelésszociológia Tanszék vezetője és a Wlislocki Henrik Szakkollégium vezető tanára;

a projektben közös megnevezésük: Szakmai vezetés. Ők hárman egyúttal az EFOP projekt fentiekben

röviden leírt 3 pillérjének vezetői teljeskörű döntési jogkörrel. A szakmai vezetés tagja –

véleményezőként – két szakmai asszisztens is, akik egyrészt a projekt szakmai vezetése és a célcsoport

közötti kommunikációért, másrészt a szakmai vezetés és a megvalósítók közötti kommunikációért

felelnek.

A szakmai vezetés - döntéshozó és véleményező - tagjainak személyre szabott feladatai a következők.

Szakmai vezető

Feladata az EFOP pályázati projekt szakmai irányítása, a szakmai munka felügyelete, a folyamatos

szakmai dokumentáció elkészítésének figyelmemmel kísérése. További feladata a monitoring mutatók

teljesülésének érdekében történő tervezés, egyeztetések kezdeményezése, az információ-

áramoltatás, döntéshozatal, kapcsolattartás az irányító hatóságokkal. Ő az, aki a szakmai

beszámolókhoz kapcsolódó teljesítésigazolásokat ellenjegyzi, a beszámolók készítésben részt vesz,

illetve folyamatosan kommunikál és együttműködik a projektmenedzserrel. E mellett dolga a külső

szolgáltatókkal történő tárgyalásokon, ill. a döntési folyamtokban való részvétel, illetve folyamatos

kapcsolattartás és egyeztetés a szakmai tanácsadókkal. Ügyfél fogadási időt biztosít a célcsoport és a

projektmegvalósítók számára, és részt vesz a projektmenedzsment értekezleteken, a szakmai

értekezleteken.

Szakmai vezetés további tagjai - Pillérvezetők

Feladatuk a hozzájuk tartozó pillér teljes szakmai és pénzügyi felügyelete, valamint az EFOP projekt

szakmai munkáját segítő teljes körű tanácsadás és az esetlegesen szükséges szakmai korrekciók

végrehajtatásának kezdeményezése a Szakmai vezetés keretén belül. További feladatuk a pillérjükhöz

kapcsolódó indikátorok teljesülésnek figyelemmel kísérése, a pillérjük projektelemeit vezető

személyek kiválasztása. Részt vesznek a külső szolgáltatókkal történő tárgyalásokon, ill. a döntési

folyamtokban. Szükség esetén képviselik az EFOP projektet (egyetem, közvetítő szerv stb…), különös

tekintettel a saját pillérjükre. Aktívan részt vesznek a projekt menedzsment és a szakmai

értekezleteken.

Szinergiáért felelős szakember

A projekt egészének sikerességét ez a horizontális elem garantálja. Mivel a tervezett projekt különböző

- önállóan működő – részegységekből (pillérek, projektelemek) áll, melyek egyenként is sikeresek

lehetnek, azonban ahhoz, hogy a kitűzött hosszú távú célok elérhetők legyenek, szükséges, hogy a

folyamatosan összehangolás és az aktuális kihívásokhoz igazított újragondolása a Projektnek.

29

Nyilvánosságért felelős szakember

Feladata a média megjelenéssel kapcsolatos teendők összehangolása, szervezése, az ehhez szükséges

háttéranyagok elkészítése, különös tekintettel a támogató által elvárt kötelező nyilvánosság

biztosításával összefüggő feladatokra. Szintén feladata a szakkollégiumi program minél szélesebb

körben történő megismertetését célzó programok, találkozók, konferenciák szervezése, más

szakkollégiumokkal történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, emellett a projekt képviselete. Részt

vesz a projektmenedzsment értekezleteken és a szakmai értekezleteken.

Kapcsolatépítésért felelős szakember

A horizontális elem vezetőjének feladata a WHSz eddig meglévő kapcsolatrendszerének működtetése

és más, releváns szakmai szervezetekkel történő kapcsolat felvétel és kapcsolatkiépítés. Elsődleges cél

a projekt során az ország más részein működő cigány/roma szakkollégiumokkal és tudományos

műhelyekkel való kapcsolatfelvételre is.

Szakmai asszisztensek

Egyikőjük a projektbe bevont célcsoport és a szakmai vezetés illetve szakmai megvalósítók közötti

folyamatos kapcsolattartásért és információáramlásért felelős valamint a célcsoporthoz kapcsolódó

szakmai dokumentációért felügyeli, kezeli és a projekt dokumentációs rendjének megfelelően nyomon

követi azt. Míg a másik asszisztens a projekt megvalósítói és a szakmai vezetés, illetve

projektmenedzsment közötti folyamatos kapcsolattartásért és információáramlásért felelős valamint

a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szakmai dokumentációt felügyeli, kezeli és a projekt

dokumentációs rendjének megfelelően nyomon követi azt. Az asszisztensek a projektműködtetéshez

kapcsolódó általános szakmai-koordinációs feladatok segítését is ellátja a szakmai vezető irányításával.

Feladataik közé tartozik a szakmai vezető iránymutatása alapján a szakmai vezető, ill. a szakmai stáb

munkájának támogatása, a beérkezett beszámolók iktatása a kialakított elektronikus rendszerben, ill.

papír alapú dossziékba.

A Szakmai vezetés közös feladatai, felelősségei közé tartoznak az alábbiakban felsoroltak:

A Szakmai vezetés felelős az EFOP projekt működését szabályozó eljárásrendek kidolgozásáért.

További feladata a Felvételi Eljárásrend és az Ösztöndíj Rendszer működtetése, a mentorok és

tutorok, valamint szakmai megvalósítók kiválasztása.

A Szakmai vezetés feladatai közé tartozik az EFOP projekt nyomon követése. Ennek érdekében

megalkotja a nyomon követés írásos dokumentációját, ennek elkészítését folyamatosan

számon kéri a megvalósítóktól.

E mellett a Szakmai vezetés heti rendszerességgel – szakmai vezetői értekezleten - áttekinti a

projekt előrehaladását. Összehangolja és meghatározza a sikerességhez szükséges

tevékenységeket, s a vállalt monitoring mutatók teljesülésének érdekében végrehajtja.

Ugyanígy végrehajtatja az esetlegesen szükséges korrekciókat, és amennyiben szükséges a

lehető leghamarabb az érintett Projektelem felelősökkel egyeztetést kezdeményez.

A Szakmai vezetés képviseli az EFOP projektet a szakmai partnerek valamint a támogató felé.

A Szakmai vezetőség felelőssége a folyamatos pénzügyi és szakmai elszámolás is.

30

VII.2. Pillér és Projektelem vezetők

Az EFOP projekt alapvetően három pillérre épül, melyek a tematikusan különálló szolgáltatások és

tevékenységek összességét jelentik. (ld. 1. ábra)

Az egyes pillérek vezetői a szakmai vezetésnek is részei. Egyúttal ők felelnek azért, hogy a pilléreikben

vállalt tevékenységekhez megfelelő szakembert kérjenek fel, és hogy a szakemberek által végzett

tevékenységek megvalósuljanak.

Az EFOP projekt további megvalósítói az egyes tématerületek vezetői (Továbbiakban: Projektelem

felelősök), akik az általuk bevont megvalósítókkal előre meghatározott terv szerint autonóm módon

működtetik az adott tématerületet, és a havi rendszerességgel szervezett szakmai műhelyek keretében

számolnak be a pillérvezetőknek az előrehaladásról, és igazítják tevékenységeiket a többi modulhoz.

A projektelem felelősök feladata az adott projektelemben végzendő szakmai munka tervezése,

lebonyolítása, a projektelemben dolgozó munkatársak munkájának összehangolása. Szintén feladatuk

az esetlegesen szükséges szakmai korrekciók végrehajtásnak kezdeményezése és a szükséges -

projektelem megvalósítást alátámasztó dokumentumok - határidőre történő elkészítése, ill.

elkészíttetése.

VII.3. Tutorok

A projektbe bevont hallgatók személyes támogatásához szükséges olyan egyetemi oktatók bevonása,

akik a hallgatók tutoraként egyedi támogatást, odafigyelést nyújtanak a tehetséggondozás, a

felzárkózás, a mentálhigiéné, a karrierterv, a portfólió stb. területeken. A projekt sikere érdekében

elengedhetetlen, hogy a hallgatói támogatás teljes folyamatában olyan elkötelezett személy (egyetemi

oktató) jelenlétét, aki a hallgatót személyesen és folyamatosan tudja támogatni, tanulmányait

figyelemmel kísérni, ezzel biztosítva a hallgató sikeres szakmai előrehaladását, a lemorzsolódás

megelőzését. Ezért minden bevont hallgató választ egy pedagógust a pécsi egyetemi oktatói körből,

aki személyesen nyomon követi és támogatja előrehaladását.

Fontos az is, hogy a tutorok a hallgatók személyes támogatása mellett működjön olyan szakmai

műhely, mely lehetőséget ad a tutorok számára hallgatók előrehaladását támogató tapasztalatcserére.

Minden olyan egyetemi oktató tutor lehet, akit lehetőség szerint a programba bevont hallgató - az

EFOP projekt szakmai vezetése által javasolt oktatók közül - választ szabad akaratából, aki iránt

bizalmat érez, és aki önként vállalja a hallgató tutorálását és a programban való részvételt annak

rávonatkozó minden kötelezettségével együtt.

Az egyetemi oktatóval a munka kezdetekor tutorálási szerződés készül, mely tartalmazza a tutor

tevékenységeit és a vele szemben állított követelményeket a tutorált hallgató tanulmányi és egyéb

tevékenységi (pl. közösségi, tudományos) területeken való részvételének segítése érdekében

31

A tutor által az Ösztöndíjasok számára nyújtott támogató tevékenységek:

A hallgató ismereteinek, kompetenciáinak feltérképezése személyes beszélgetés, valamint a

Szakkollégium által nyújtott szolgáltatások bemeneti mérőeszközeinek segítségével.

A hallgató Karriertervének elkészítésében való támogatás az előző pontban részletezett

ismeretek birtokában.

A hallgató egyéni haladását követő, a hallgató által vezetett portfólió dokumentáltságát

figyelemmel kísérése

A hallgató és a tutor kapcsolattartása – dokumentáltan, esetnapló vezetésével

Orientációs beszélgetés, mely a pályázati projekt szakmai szolgáltatásainak választásában

segíti a hallgatót

Az ösztöndíjas felkészülésének támogatása az adott időszakban rendezett szakmai

konferencián, nyári táborban, szakesten stb. való részvételre.

A tutorok felkészülését, valamint tapasztalatcseréjét szolgáló szakmai műhelyen való részvétel

a tanszéken kialakított közösségi térben.

A tutor a hallgató előmeneteléről készített és a tutor fejlesztő és támogató tevékenységével

kapcsolatos dokumentációját gyűjti, és félévente szakmai beszámolóban foglalja össze a hallgatóval

végzett közös munka teljesítését.

VII.4. Mentorok

Az EFOP projektbe felvételt nyert Ösztöndíjas hallgatók kortárs segítői a mentorok. Ők a PTE bármelyik

karán, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező felsőbb éves hallgatók. A mentorok az ösztöndíjas

szakkollégisták közül kerülnek kiválasztásra. A mentorok saját személyes tapasztalataik átadásával és

példájukkal segítik a hallgatókat a sikeres egyetemi előrehaladásban. A mentorok feladata a

szakkollégium ösztöndíjas hallgatóinak személyes támogatása, saját egyetemi tapasztalataik átadása,

az esetlegesen felmerülő szakmai, nehézségek leküzdésében való segítségnyújtás, szakmai és

szabadidős programjaik szervezésében, lebonyolításában való aktív részvétel.

A mentorok - a feladataikban konkrétan meghatározott tématerülethez kapcsolódóan - rendszeresen

és dokumentáltan kapcsolatot tartanak a szakkollégistákkal a fentiekben részletezettek megvalósulása

érdekében.

A mentor tevékenységéről eseménynaplót vezet, havi valamint féléves értékelő beszámolót készít az

elvégzett tevékenységekről. Részt vesz a havi mentori értekezleteken, tapasztalatcseréken, és heti

rendszerességgel megjelenik a Romológia Tanszéken kialakított hallgatói közösségi térben. Lehetőség

szerint ellátogat a szakkollégisták számára fontos szakmai programokra (előadás, konferencia stb.) és

minden szemeszterben minimum egy alkalommal segít a közös hétvégi programok szervezésben,

lebonyolításban.

A mentor amennyiben olyan problémát észlel valamely ösztöndíjasnál, melynek orvoslása meghaladja

az ő személyes kompetenciáit, s amely probléma veszélyeztetheti a hallgató egyetemi előrehaladását,

köteles jelezni ezt a hallgató személyes támogatását végző tutornak, ill. a szakmai vezetésnek.

32

VII.5. Képzők

Az EFOP projekt során az Ösztöndíjas hallgatók számára képzések valósulnak meg, mely képzéseket a

szakmai vezetés által felkért szakemberek tartanak. A képzést tartó szakemberek (képzők) az általuk

tartott képzést megtervezik, lebonyolítják, majd arról beszámolnak a szakmai vezetés felé. A

beszámoló része a hallgatók visszajelzése is, melyet szintén a képző gyűjt össze, összegez. A hallgató

visszajelzéseket a képző nem csak a képzés végén, hanem folyamatosan gyűjt, összegez, és erre építve

a képző folyamatosan ki is igazítja terveit, ezzel biztosítva a képzés folyamatos minőségét.

A képzők az általuk tartott képzések szakmai tartalmát egyeztetik a többi képzés szakmai tartalmával,

időbeli ütemezésével a szakmai vezetés koordinációja (például szakmai műhelyek keretében)

segítségével. Ezzel biztosítják az EFOP projekt egyes képzéseinek egymásra épülését, szinergiáját.

VIII. Szakmai együttműködések

Az EFOP projekt kapcsolatrendszere széleskörű, kiterjed intézményekre, intézményi csoportokra, a

benne dolgozó személyekre egyaránt. A kapcsolati beágyazódás nem véletlenszerű, hanem tervezett,

és elsődleges célja a projekt eredményességének támogatása.

Az alábbiakban felsorolásra kerül a projekt kapcsolatrendszere úgy, hogy az együttműködés tartalma

mellett kiemelésre kerül a kapcsolattartás formája is minden partner esetén.

VIII.1. Pécsi Tudományegyetem

Az EFOP projekt beágyazódik a Pécsi Tudományegyetembe, amely a szervezeti (gazdasági,

adminisztratív és infrastrukturális) hátteret biztosítja hozzá. Legközvetlenebb partner a

Bölcsészettudományi Kar, illetve az azon belül működő Romológia és Nevelésszociológia Tanszék,

valamint a Tanszék mellett működő Romológiai Kutatóintézet. A projekt szakmai vezetése és

projektmenedzsmentje folyamatosan egyeztet az egyetem vezetésével az előrehaladásról. Az

egyeztetés személyes találkozókon és elektronikus úton egyaránt zajlik.

A PTE egyes tanszékei szakmai segítséget nyújtanak a tervezettek megvalósulásához. A szakmai vezetés

tájékoztatja a tanszékeket a szakmai elképzelésekről, kéri a tanszékek segítségét az Ösztöndíjasok

megtalálásában, keresi a tutorokat a tanszékeken keresztül az egyetemi oktatók körében. A

kapcsolattartás formája a különböző felhívások elektronikus megküldése a tanszékek számára, de

egyes kiemelt tanszékek esetén személyes egyeztetésekre is sor kerül.

A PTE szakkollégiumai is partnerei a Wlislocki Henrik Szakkollégiumnak. Az együttműködést több

területen tervezik az EFOP projekt sikeres megvalósítására. A szakkollégiumok delegálhatnak

mentorokat az Ösztöndíjas diákok kortárs-segítésére, illetve bevonódhatnak közös kutatásokba,

szakmai műhelyekbe, konferenciákra. A lehetőségekről a szakkollégiumok a hálózatépítésért felelős

projekt-képviselő tájékoztatja folyamatosan a szakkollégiumokat, és ő egyeztet a különböző

együttműködésekről.

33

VIII.2. Roma Szakkollégiumok

A Roma Szakkollégiumi pályázat keretében támogatott további szakkollégiumok fontos együttműködő

partnerei a Pécsi Tudományegyetemen megvalósuló roma szakkollégiumi programnak. A

kapcsolatépítésért felelős szakember felelőssége, hogy ebbe a hálózatba bekapcsolja az

Ösztöndíjasokat folyamatosan szervezve az együttműködés legkülönbözőbb formáit. Az induláskor a

nyitókonferenciákon való részvétel, illetve közös indító szakmai műhely szervezése az a feladat, amely

segít a projekt folyamatára megtervezni az együttműködés területeit. Tervek szerint közös kutatások,

konferenciák, szakmai műhelyek és nyári táborok segítik a pécsi ösztöndíjasok bekapcsolódását az

országos hálózatba. A kapcsolattartás a többi roma szakkollégiummal folyamatos: elektronikusan és

személyes találkozók során zajlik a kapcsolattartásért felelős szakember koordinálásával.

VIII.3. Középiskolák

A középiskolai partnerek közül kiemelkedik a Gandhi Gimnázium, amely helyet ad az EFOP projekt több

programjának is. Szintén terepe a Gimnázium az Ösztöndíjas hallgatók önkéntes tevékenységének,

amikor középiskolás diákokat mentorálnak, készítenek fel a továbbtanulásra. E mellett, a Gimnázium

diákjai közül a hosszú távú tervek szerint többen lesznek a Wlislocki Henrik Szakkollégium tagjai, mivel

a PTE-n folytatják tanulmányaikat. A Gandhi Gimnáziummal a kapcsolattartás folyamatos, melyért a

szakmai vezetés felelős elsősorban.

További középiskolai partnerek azok az intézmények, ahonnan cigány fiatalok továbbtanulása

remélhető a felsőoktatásba - kiemelten az Arany János Tehetséggondozó és Kollégiumi Program

résztvevő intézményei. Az EFOP projekt projektelemeként kiépítésre kerül a középiskolai kapcsolati

háló, és az a segítő szolgáltatás, amely megkönnyíti a cigány/roma fiatalok felsőoktatásba kerülését. A

kapcsolattartásért felelős a projektelem felelőse, aki maga alakítja ki a kapcsolattartás formáit.

VIII.4. Civil partnerek

Civil szervezetek is partnerei a projekt megvalósításán dolgozó szakkollégiumnak. A partnerek terepet

nyújtanak ahhoz, hogy az Ösztöndíjas hallgatók hátrányos helyzetű és cigány közösségekben, fiatalok

körében önkéntes tevékenységet végezzenek. Ez a projektelem fontos része a projektnek külön

felelőssel, aki szervezi a partneri kapcsolattartás legkülönbözőbb formáit.

34

IX. A szakmai megvalósítás dokumentumai

Az EFOP projekt keretében kidolgozott, alábbiakban felsorolt dokumentumok szorosan kapcsolódnak

a Pedagógiai Programhoz, mivel azok szakmai tartalmára és eljárásrendjére támaszkodik.

Ezek a dokumentumok a Pedagógiai Program mellékletében olvashatóak.

- Felvételi Eljárásrend (1.számú melléklet)

- Ösztöndíj Rendszer (2.számú melléklet)

- Tutori és mentori Rendszer (3.számú melléklet)

- Hallgatói Portfólió (4.számú melléklet)

- Wlislocki Henrik Szakkollégium Szervezeti- és Működési Szabályzata (5.számú melléklet)

X. Záró dokumentumok

X.1. A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala, a hozzáférés lehetőségei

A WHSz Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.

Olvasható a PTE honlapjának szakkollégium alhonlapján, melynek internet címe:

http://wlislocki.pte.hu/

A Pedagógiai Programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet a programot befogadó Romológia és

Nevelésszociológia Tanszék vezetőjétől, a szakkollégium vezető tanárától, az EFOP program szakmai

vezetőjétől, valamint a programban résztvevő szakmai lebonyolítóktól a fogadó óráikon vagy – ettől

eltérően – előre egyeztetett időpontban.

A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyszíneken tekinthető

meg elektronikus és/ vagy nyomtatott formában:

- a PTE Szakkollégium alhonlapján,

- a Romológia és Nevelésszociológia Tanszék irattárában,

- a Romológia és Nevelésszociológia Tanszék titkárságán,

- az EFOP projekt szakmai dokumentációs szekrényében a Projekt szobában,

- a Romológia és Nevelésszociológia Tanszék vezetőjénél,

- a Szakkollégium vezető tanáránál,

- az EFOP projekt szakmai vezetőjénél.

35

X.2. A Pedagógiai Program elfogadásának dokumentumai

A Szakkollégium pedagógiai programjának elfogadását a szakmai vezetés, a szakmai munkáért felelős

projektelem-vezetők, valamint a Szakkollégium elnöke az alábbi dokumentumokban aláírásukkal

igazolják:

az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat,

jelenléti ív;

a határozatképesség megállapítása; mely kimutatás formájában tartalmazza az elfogadás

mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók számát, arányát

önálló dokumentum, mely a szakmai ellenjegyzők aláírásával a következő szöveget

tartalmazza: A Szakkollégium Pedagógiai Programját a mai napon jóváhagytam (dátum,

szakmai ellenjegyzők aláírásai)

X.3. A Pedagógiai Program érvényessége

A Szakkollégium e Pedagógia Program alapján szervezi meg az EFOP projektbe belépő hallgatók

számára tevékenységeit.

A pedagógiai program minden belépő hallgatóra a belépés napjától érvényes.

Ezen Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2016. július 1-től 2018. augusztus 31-ig tart.

X.4. A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata

A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a projekt szakmai

vezetése folyamatosan vizsgálja.

Az EFOP projekt lebonyolítása során 2018. február 1-ig a szakmai vezetésnek és a szakmai

lebonyolítóknak el kell végeznie a Pedagógiai Program teljes – minden fejezetre kiterjedő –

felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell.

36

X.5. A Pedagógiai Program módosítása

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

a Romológia és Nevelésszociológia Tanszék vezetője

a Szakkollégium vezető tanára

az EFOP projekt szakmai vezetője

a szakmai lebonyolítók közül bármely személy

a Szakkollégium elnöke

a Szakkollégium tagjai

A Pedagógiai Program módosítását a szakmai program lebonyolítást irányító szakmai vezetés, a

szakmai munkáért felelős projektelem-vezetők, valamint a Szakkollégium elnöke fogadják el és a

szakmai ellenjegyzők jóváhagyásával válik érvényessé.

A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a

működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó,

illetve a működtető egyetértését. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő következő

naptári napon be kell vezetni.

XI. Elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

A Szakkollégium Pedagógiai Programját a szakmai vezetés, a szakmai munkáért felelős projektelem-

vezetők, valamint a Szakkollégium elnöke …… év … hó … napján tartott ülésükön véleményezték és

elfogadásra javasolták.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség

megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya;

keltezése; a szakmai ellenjegyzők aláírása.)

A Wlislocki Henrik Szakkollégium Pedagógiai Programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt:

.................................................

szakmai ellenjegyzők

37

XII. Mellékletek

1.számú melléklet - Felvételi Eljárásrend

2.számú melléklet - Ösztöndíj Rendszer

3.számú melléklet - Tutori és mentori Rendszer

4.számú melléklet - Hallgatói Portfólió

5.számú melléklet - Wlislocki Henrik Szakkollégium Szervezeti- és Működési Szabályzata

Az itt felsorolt mellékleteket a Wlislocki Henrik Szakkollégium Pedagógiai Programja terjedelmi okok miatt nem tartalmazza. Ezen dokumentumok mindegyike, mind

nyomtaott, mind elektoronikus formában elérhetőek és hozzáférhetőek és a Pedagógiai Program mellékleteiként értelmezendőek.