PEDAGÓGIAI ESZMETÖRTÉNET

FORDULATOK A PEDAGÓGIA ESZMETÖRTÉNETÉBEN

SzókrátészI.e. 470-399

Szókrátész

„ Aki tisztában van azzal, hogy mi a jó, jót is fog cselekedni.”

Bábáskodás (maieutiké)

Irónia

PlatónI.e. 428-348

Platón

TEST LÉLEK ERÉNY ÁLLAM

fej értelem bölcsesség filozófusok

mellkas akarat bátorság őrök

altest vágy mértékletesség kézművesek

ArisztotelészI.e. 384-322

Arisztotelész

Az emberi élet célja a boldogság.

Ki az igazán boldog ember? Aki erényes!

1. Erkölcsi erényeket szoktatással: önuralom, bőkezűség, igazságosság, bátorság

2. Szellemi erényeket oktatással: okosság, belátás

HANGSZEREKKITHARA

LYRA

AIOLOSZ - AULOSZ

Forrás: Donald Matthew: A középkori Európa atlasza, Helikon Kiadó, Budapest, 1986.

A RÓMAI BIRODALOM

Marcus Fabius QuintilianusI.sz.35-100

QuintilianusI.sz.35-100

„A tanulót veréssel illetni, ámbár nagyon

divat (…) nem tartom megengedhetőnek.

Először azért, mert lealázó és szolgai, meg

aztán bizonyára van benne valami jogtalanság

is.”

350 800

1150 1500

KÖZÉPKORI EURÓPA

Szent Ágoston354-430

Szent Ágoston

• Augustinus <=> Pelagius• Homo naturalis => homo spiritualis• Keresztség felvétele• A szülői, nevelői szeretet a gyermek esendő,

bűnre hajlamos akaratát megacélozza.• Szülői szeretet =>gyakori testi fenyítéssel

Szent Benedek480-547

529

Gyermekek a kolostorokban

• Öröklésre nem jogosult fiúk

• Kiházasíthatatlan lányok

• Árvák

• Testileg gyenge, beteg gyermekek

• Törvénytelen gyermekek

• Szülői fogadalom

Vittorino da Feltre (1378-1446) Guarino da Verona (1374-1460)

Janus Pannonius (1434-1472)

Rotterdami Erasmus1469-1536

"Próféták által szólt rígen néked az Isten Azkit igirt, ímé vígre megadta Fiát (...)

Azki zsidóul és görögül és vigre diákul Szól vala rigen, szól néked az itt

magyarul."

Komjáthy Benedek fordítása, Krakkó, 1533.

Pesti Gábor fordítása, Bécs, 1536.

Sylvester János fordítása, Sárvár-Újsziget, 1541.

Luther Márton1483-1546

Luther

Tudósok => sokoldalú nyelvi képzés: görög, latin, héber

Plébánosok => latin grammatika, egyházi zene, dialektika, retorika, poétika

Köznép => anyanyelvi írás, olvasás

Johannes Amos Comenius(1592-1670)

John Locke1632-1704

Jean-Jacques Rousseau1712-1778

Emil, vagy a nevelésről1762

Újszerű tézisek az „Emilben”

• „Szeressétek a gyermekkort!”• „Tiszteljétek a gyermekkort és korántse siessetek

ítélni róla se kedvezően, se kedvezőtlenül!”• „A természet azért alkotta a gyermeket, hogy

szeretetben és segítésben legyen része.”• „A gyermekkornak megvan a neki megfelelő

látás-, gondolkodás- és érzésmódja.”• „A természet úgy akarja, hogy a gyermek legyen

gyermek, mielőtt felnőtt lenne.”

Hogyan lesz a 17-18. századi elmélkedésekből és gyakorlati

neveléstanokból neveléstudomány?TEOLÓGIA

FILOZÓFIA

A 20. század elejére kibontakozó modern neveléstudomány két alapvető irányzata:

• Német nyelvterület: klasszikus filozófiai irányzatokhoz kapcsolódó szellemtudományos irányzat

• Angolszász pragmatizmus, amely az empirikus kutatások megerősödését eredményezte.

Johann Friedrich Herbart1776-1841

19. századi nevelési ideál

• Erkölcsös, fegyelmezett állampolgár, aki egyéni érdekeit, vágyait és érvényesülését képes alárendelni a nemzeti állam érdekeinek.

• Az állam fő funkciója a nevelés, amely egyben megerősödést és egységet hoz.

• A felnőtté válás nem pusztán spontán érési folyamat.

• A felnőtté válás olyan művelődési folyamat, amelyben a felnőtt nevelőnek: AKTÍV, TERVSZERŰ, CÉLTUDATOS irányító szerepe van.

• A célt az ifjúság elé állított ESZMÉNYEK és KÖVETELMÉNYEK segítségével érhetjük el.

• Az oktatás a diákok FEGYELME nélkül elképzelhetetlen.

• Figyelem, illedelmes magatartás, ‘önként’ tanulás.

Reformmozgalmak

• Életmód és testkultúra• Természet és környezetvédelem• Természetgyógyászat• Öltözködési reformok• Alkoholellenes reformkörök• Kertművelő telepek• Spiritiszta, okkultista csoportok• Reformpedagógiai irányzatok

Maria Montessori1870-1952

• 1896. orvosi diploma

• 1907. Casa dei Bambini

• 1913. Ferencesrendi Mária Misszionárius Nővérek

• 1929. Nemzetközi Montessori Szövetség

• Gyermeki aktivitás és szabadság

• A szabadság természetes határa a közérdek

• Megfelelően berendezett tevékenységi tér

• Speciális képességfejlesztő eszközök