Pedagógiai program 1. osztály. Nyelvi – irodalmi – kommunikációs nevelés. Szerk. Farkas Julianna, Zsolnai József

NYELVI -IRODAlMI-KOMMUNIKÁCIÓS

NEVELÉS

Pedagógiai program1. osztály

Országos Oktatástechnikai KözpontVeszprém.

NYElVI- IRODAlMI-. KOMMUNIKÁCIÓS

NEVELÉSI KíSÉRLET

Pedagógiai program

1. osztály

Kísérletvezető

Zsolnai József

ORSZÁGOS OKTATÁSTECHNIKAI KÖZPONT

Veszprém, 1980.

Szerkesztette

Farkas JuliannaZsolnsi J6zsef

BEV EZE T É SIrták

Csik Endr~, CsizmBzia Sándor, Csizmazia Sándorné,Kiss Eva, Máté Magdolna, Zsolnai J6zsefné

Közremüködtek

A Pedagógiai program a nyelvi-irodalrni-kommunikációs neve-lés tantervét, taneszközrendszerének leirását, a tananyag-ésa taneszközrendszer megfeleltetését tartalmazza, valamintismerteti a tananyag Itantervi anyagi tanitására vonatkozótudnivalókat, és közli a tanulás során használható mérésiapparátust: mérőlapokat, értékelési előirásokat. Közel tiz-éves kisérletező munka eredményeit közvetiti e kötet a pe-dagógusoknak a szakkönyvekre jellemző tömörséggel.A pedagógiai programot egésziti ki a Tervezés, döntés, ta-nulásirányitás, valamint a Továbbképzés, önroüvelés cimü kö-tet. Mig a Ped,ag6gia1program a nyelvi-irodalmi-komr.1Unikációsnevelés feladatait a tanitási órák napi tervezési, szervezé-si, ellenőrzési teendőitől eltekintve irja le, addig a Ter-vezés, döntés, tanulásirányitás cimü kötet azt mutatja be,hogyan lehet a tananyagot az egyes iskolák, osztályok, sőtaz egyes tanulók eltérő sajátosságait is figyelembe vévemegvalósitani. Mivel ez utóbbi teendő, tehát a pedagógiaipro gran' adaptálása. konkretizálása nagyon me gnöve Lí, a peda-gógus felelősségét, döntési szabadságát és döntési kötele-zettségét, kü'lön kötetben kellett ismertetnünk a pedagógu-sok továbbképzési, önmüvelési teendőit.

Csirke Éva, Horváth ÉVA, KovÁcs Zoltán,POZsKai,Hárta, Sárdi Edit, Szab6 Eszter,

Va dőcz Esz ter

Kézirat gyanánt!

Felelős kiadó: Genzwein FerencTerjedelem: 46,2 'A/5 ivPéldányszám: 600Ors?ágos OktstástechnikaiKözpont sokszorositóFelelős vezető: 1'JIátnr1 M1klés A nyelvi-irodalmi-komrnunikációs nevelés egymásnak megfeleI-

tetett , eE;YI;,ásravonatkoztatott c é l+-, tananyag- és követel-ményrendszerét a r;agyarországi hagyományoknak megfelelőentantervnek nevezzük. Ezt a tantervet az eddigi hagyományok-

3

tóI eltérően a hierarchikus Ijelzetekkel is kifejezésre jut~tatottl felépitettség, valamint az jellemzi, hogy a célrend~szerbe kizárólag csak a tanulóknál kifejlesztendő sze~élyi-ségtula;jdonságok szerepelnek, a tananyagban ismeretek helyetttevékenységek, a követelményrendszerben pedig olyan "telje-sitményel vár-ás ok" , amelyek mérhetőek.Ez a "szigorúan" szerkesztett tanterv tette lehetővé, hoe;ya tananyagba bekerült valamennyi tevékenység sikeres tanulá-sáboz kikisérletezzünk egy-egy taneszközt vagy taneszközkom-binációt. A közismert taneszköztipusokat Inyomtatott, audio-vizuális, demonstrációsl egy újabbal kellett kiegészitenünkazért, hogy közel tízéves kutatómunkánk a gyakorlatban hiány-talanul realizálódhasson. Azoknak a tevékenységeknek a tanu-lásáboz, amelyekhez nem volt gazdaságos a fent emlitett tan-eszköztipusokat kifejleszteni, jól szisztematizált feladat-sorokat állitottunk össze. Ezeket feladatgyüjteménynek ne-veztQ~ el. E négy taneszköztipus révén alakult ki a nyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelés olyan taneszközrendszere,amely hiánytalanul lefedi a tanterv valamennyi tevékenység-osztályát.

A tanterv hierarchikus felépitése, tevékenységcentrikussága,az elleészült taneszközrendszer tette lehetővé, hogya Peda-gógiai program keretében leirhassuk a pedagógusok teend6'it- szisztematikusan jól áttekintő - un. Tanitási program ke-retében. A tanitási program a tanulásirányitáshoz szüksé~espedagógustudást a tanterv minden egyes tevékenységosztályá-hoz igazodva irJa le. A tanitási program négyféle tudást várel a pedagógustóI: 1. un. "mi"-tudást Ipl. Mi a vegyes mély-légzés?/; 2. ":::tratégiai"tudást Ipl. Hogyan tanitjuk a rit-must?/; 3. "dí.agnoaz t í.z á Lő" tudást /pl. lililyentanulási ne-hézségek fordulnak elő a "leirás!. tani tásakor?/; 4. a tanu l ás-irányitásra vonatkozó "norma"-tudást.A tanitási program az imént ismertetett négyfajta tudást atantervi anyag 1 . ,va amenny~ tevekenységére külön-külön közli.A leirás során az egyes megtanitandó tevékenységeket folya-

4

matként mutatja be, tehát elkülönit benne szakaszokat, is-merteti az adott tevékenységnek mint folyamatnak a tanitá-sához szükséges feltételeket, továbbá felhivja a figyelmet,hogy a kérdéses tanulási folyamat milyen más folyamatokkalegészi thető Ici.A tanitási program mint a pedagógiai program része, nem tan-tárgypedagógia, nem is módszertani elvek, fogások, receptekgyüjteménye, hanem a tanterv megvalósitásának kisérletilegmár igazolt, rendszerességre törekvő szakmai leirása, amelya tudományos mezben megjelenő túláltalánositástól és aZ sdhoc jellegü tanácsosztogatástóI egyaránt mentes kiván len-ni. Rendszeres és önálló döntésre késztető pedagógiai gon-dolkodást sugall, hogy a megvalósitó pedagógus a kisérleti-leg igazolt eredményeket hiánytalanul megoldja, de sarkalljaa már tisztázottnak vélt eredmények további tökéletesitésé-re is.Mivel a Pedagógiai program - ismételjük - nem tantárgypeda-gogaa , hanem a tani tási tecmdők mintegy "enciklopedikus tá-ra", az olvasó ismétlődő elemeket: adatokat, normákat stb.talál benne. E közlési forma mellett azért döntöttünk, merta napi gyakorlatát végző pedagógus ra voltunk tekintettel.Arra a felelős és állandóan döntésre kényszerülő szakember-re, akinek az egyes tanulókhoz igazodva naponta pedagógiaiproblémák sokaságát kell mee;oldania.

Zsolnai József

5

1.TANTERV

CÉLRENDSZER1-4. osztály

Kisérletünk célrendszere a 6-10 éves kisiskolások általunk ki-vánatosnak itélt azon személyiséc;vonásait, személyj.séejec;yeittartalmazza, amelyek fejlesztésében kisérletünk r08zt vállal.A célrendszer nem e~szerüen listája a kivánatos személyisée-vonás oknak , hanem azok hierarchikusan rendezett er;yüttese. il.célrendszer öt fő blokkból á Ll , Bzeket a fő b l.okkoka t az. Al,B/:(; ci, D/, EI jelekkel és véC;ig na~y;)etüs irásmóddal kiíLőn í,«

te tuk el egymástól, pl. Y KÉPESS:c.GEKFEJLESZTÉS:Ó. Az ötfő blokk blokkokra tagozódik. Ezeket eg~e8Yü arab sZ@MQaljelöl tük, és nasy kezdőbetüvel, valamint aláhúzással is kj.e-meltük őket, pl. b Tevéken;ységspecifikus képessécek. A kÜ-lönböző blokkokon belül részbloldwlmt, azokon beLüL ned i.rr al-blokkokat találunk. A részblokkok kétje1:yii ar-ab szár.Dial, ~migaz alblokkok hárQ~esyi.l ar-ab s7.é'tnr.ul vannak je1.iilve, pl.2.1. kommuní.kác í.ó s k épese égelc Irészblokk/, 2.1.1. nyelvi-kom-munikációs k épes aégek lalblokk/. Az alblokkokon oe Lü'l csopor-tok, ré:::3csoportok és aLcsopor-t ok t a.Lá Lhat ók , A cao oor tok e'·'J,a részcsopol'tok kettő, mis az alcsoportok három la.tin k:Lsbe:::--tüs jelzetüek, pl. gj bes3édképesséeek /csoport/, ~ spont án-pz-odukt í.v beszédb1l)8Ssé;:;ek h~észcs()po:c't/, acdl tú.jekozt2.táslalcsoport/. Az a Lceopo r-bok néhány esetben~sé0ekre bom-lanak. Az ecységeket g15r<5::; kLsbetükk eL jelzeteltlik, Pl. <xelbeszélés le;:;ység/. A tovúbh:i.,részekre m,í.r nem bomló széiiié-l~r:Lsézvonások mellé zárójelben If + S V8.r:;yS jeleket irtunk.Az S jel arra utal, hOGYaz adott személyiségvonás fejleszté-séhez taneszköz nem áll rendelkezésre, hanem ehhez csak a ta-nitási pr-ogz-am ad útmutatást. A T+S jel azt jeh:.i, hoc;y azadott személyiséejer:;y fejlesztéséhez taneszköz is rendelkezés-re áll a tan:Ltási pr-ogr-am vonatlcozó részén túl. Ezek figyelem-be vételével a célrendszer az elejétől a véeéiB folywaatosanolvasható.

Szüksé[;ünk lehet arra, h05Y acélrendszer va LarneLy i.k r-és z éneka helyét megkeressük az er;észe?:l beLtí L, Keressille meg pl. a tleirás /egyséel helyét a célrendszer egészében. Ekkor a )éövet-kezőképp járunk el. h1er;keressük az eBysé[:;hez tartozo c.lcsopor-tot. Ez az 8.cdl jelü tájékoztat~s alcso90rt. A keresést foly-tatva az aci jelü részcsoportra Ispontán L,iirodulctiv1 beszé:lké-pess(~eek/;majd ~ al jelü csoportra Il.JeszédképesS(~8ekl bukkanunk ,Ezek rnina. a 2.1.1. jelU nyelvi-kommunj.lcációs k épes sógek 8.1-blokkba tartoznak, amelyik viszont a 2.1. jelü kommuní.kác Lőaképességek részblokkba sorolt. RéfJzblokkunk helye pedi.::; a 2.jelü Tevékenysés;;-speqj.fikus k épes s égek blokkban, és ezen keresz-tül a BI jelü K~PESSEGEK.,,'EJLESZTESE fő bLokkban van.

10

Al SZÜKSÉGLETEKFEJLESZTÉSE

1. Lelki egészségvédelem

1.1. jókedv, vidámságigény ISI

1.2. szorongás-leküzdés Isi

1.3. frusztráció-csökkentés /s/

1.4. kompenzáció-igény /sl

1.5. pihenés Isi

2. Játék

2.1. szerepjáték IT+sI

2.2. alkotá játék /T+sI

3. Nembeli szükségletek

3.1. a tanulás mint munks

3.1.1. szorgalom

al rendszeresség ISIbl alaposság /s/

ci kitartás ISI

11

3;1.2 •. ~nál16ság /S/

3.2. önmUvelés

3.2.1. könyvhasználat /T+S/3.2.2. sajt601vasás /T+S/3.2.3. könyvtárhasználat /T+S/3.?4. szelektiv rádi6hallgatás és tv-nézés /T~S/3.2.5. közmUve15dési szolgáltatások igénylése /T+S/

3.3. önkifejezés

3.3.1. rajzolás /T+S/3.3.2. vers- és meseirás /T+S/

3.4. tárgyi értékek ~Ujtése

3.4.1. irodalmi dokumentumok gyUjtése /S/3.4.2. történelmi és néprajzi tárgyak gyüjtése /S/

E/ KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

1. Alapképességek

1.1. diszpozici6s /adottságokhoz kötött/ képességek

1.1.1. észlelés

a/ formaés?,lelés /T+S/b/ térészlelés /T+S/c/ beszédészlelés /T+S/

12

1.1.2. képzelet /T+S/

1.1.3. figyelem

a/ figyelem-koncentráció /T+S/b/ figyelem-tartósság /T+S/

1.1.4. emlékezeta/ bevésés /T+S/b/ meg5rzésba/ rövid meg5rz's ISIbbl tart6s meg5rz'a IT+SIboi álland6 meg5rz's IT+SIol telld'z'soal telld'z's-8Yorsaság IT+SIobi felid'zés-pontosság IT+S/

1.1.5. gondolkodási mUveleteka/ analizis /T+S/b/ szintézis /T+S/c/ absztrahálás /T+S/d/ összehasonlitás /T+S/e/ összefüggés felfogása /T+S/f/ kiegészités /T+S/g/ általánositás IT+S/

h/ ~onkretizálás /T+S/i/ rendezés /T+S/j/ ana16gia /T+S/

1.1.6. grafomotoros képességeka/ iránytartás /T+S/

13

b/ arány tartás /T+S/c/ nagyságtartás /T+S/d/ formakövetés /T+S/

1.2. gondolkodási képességek

1.2.1. irányitott gondolkodási képességeka/ feladatmegold6: logikai-algoritmikus

.képességekaa/ itéletalkotás /T+S/ab/ következtetés /T+S/ac/ fogalomalkotás /T+S/b/ problémamegold6:heurisztikus-kreativ

képességekba/ elemi képe~ségekbaa/ távoli asszociáció /T+S/babi eredetiség /T+S/bac/ gazdaságo~ság és könnyedségbad/ rugalmassag IT+S/bb/ összetett képességekbba/ megértés /T+S/bbb/ értéke lés - birálat /T+S/bbc/ választás - döntés /T+S/

/T+S/

1.2.2. nem irányitott /asszociativ/ gondolkodásiképességek /T+S/

1.3. grammatikai képességek

1.3.1. helyettesités /T+S/1.3.2. bóvités- szükités /T+S/1.3.3. kapcsolás /T+S/1.3.4. átalakitás /T+S/

. 14

-

2. Tevékenység-specifikus képességek

~l. kommunikáci6s képességek

2.1.1. nyelvi-kommunikáci6s képességek

~( beszédképességekaa/ reproduktiv beszédképességekaaa/ felolvasás /T+S/aab/ vers- és prózamondás /T+S/abi félreproduktiv beszédképességekaba/ hirdetés /T+S/abb/ megemlékezés /T+S/aci spontán /produktiv/ beszédképességekaca/ kapcsolatfelvétel /T+S/acb/ szándéknyilvánitás

o( kérés /T+S/~ tudakozódás /T+S/t felsz6li tás - utasi tás /T+S/ó meghi vás /T+S/

aco/ véleménynyilvánitáso<.bejele·ntés /T+S/p. sérelem /T+S/t .kritika /T+S/J vi ta /T+S/

acd/ tájékoztatáso< elbeszélés /T+S//!> üzenetközveti tés /T+S/t leirás /T+S/tS társalgás /T+S/t. interjukészi tés /T+S/

b/ beszédértés-képességekbal reprodukált szöveg befogadásabaa/ felolvasás befogadása /S/babi vers- és pr6z~~ondás befogadása /S/bb/ félreprodukti~'~zp;e~ befogadása/Sjbc/ spontán besz~d éfi~sé·bca/ k8pcsolatf~rvétel viszonzása /T+S/bcb/ szándéknyilvánitás fogadása /T+S/bcc/ tájékoztató·szövegek megértése

o( kérdezés /T+S/~ szerepesere /s/

15

c/ irásképességekcai irás-reprodukáláscaa/ másolás /T+S/cab/ diktálás utáni irás /T+S/cac/ emlé.kezetból irás /T+S/cb/ félreproduktiv iráscba/ nyomtatványkitöltés' /T+S/cbb/ jegyzetelés - sz6vegtömörités /T+sIcc/ irásbeli szövegalkotáscca/ elbeszélés IT+s/ccb/ hir készitése /T+S/ccc/ meghivó készitése /T+S/ccd/ riport készitése /T+SIcce/ leirás /T+S/ccf/ jellemzés IT+SIccgl levélirás /T+S/cch/ táviratirás /T+SIcci/ könyvismertetés készitése IT+s/d/ olvasási képességekdal szépirodalmi szövegek l'l.émaolvasása /T+sIdbf gyorsolvasásdba/ lényegkiemelés /skimming/ IT+SIdbb/ adatkeresés /skipping/ IT+s/e/ nyelvi norma tiv és korrekciós képességekea/ helyesejtés /T+S/eb/ helyesirás /T+S/

2.1.2. nem-nyelvi kOllJIllunikációsképességeka/ térközszabályozás /T+S/bl testtartás /T+S/c/ gesztikuláció /T+SId/ mimika /T+S/e/ tekintet /T+SIf/,hanghordozás !T+S/

2.2.1. szociális észlelésal szerepészlelés /T+SIbl Bem-nyelvi kommunikációs közlések fel-

fogása IT+S/c/ személyközi viszonyok észlelése /T+SI

2.2.2. szociális alkalmazkodása/ viselkedés kortárs csoportbanaa/ kooperáció /SIabi vezetés Isiaci engedelmesség Is/b/ figyelmességbal figyelmesség felnóttek iránt /T+sIbb/ figyelmesség fiuk iránt IT+sIbc/ figyelmesség lányok iránt IT+sId/ fegyelmezettség IT+S/e/ egymás segitéseeal segitségnyujtás /T+sIebl segitségelfogadás IT+s/

2.2.3. konfliktusok elemzése I~

2.3. tanulási - önszabályozási képességek

2.3.l. önmotiválás IS/2.3.2. önellenórzés Is/2.3.3. tanulási önismeret /SI2.3.4. öBálló tanulás

a/ tanulástervezés /S/

bl tanulásszervezés /sl

2.2. szoci~lis képességek2.3.5. irányitott banu Láa

al együttmüködés a pedagógussal Isibl együttmüködés a társakkal Isi

16 17

-

ci POZITIV VISZONYULÁSOK MEGERŐSITÉSE ÉS KIÉPITÉSE,NEGATIV VISZO:nULÁSOK MEGELŐZÉSE ÉS KORREKCIÓJA

1. Viszonyulások a tanuláshoz és a játékhoz

1.1. intellektuális érzelmek

1.1.1. kiváncsiság IT+sI1.1. 2. sikerélmény Isi

1.2. attitűdök

1.2.1. pozitiv attitUdök kialakitása és megerőaitéseal az anyanyelvhez ISIbl az irodalomhoz Isici a magyarsághoz Isi

1.2.2. negativ attitűdök megelőzése és korrekciójaal a hátrányos helyzetű tanulókkal ée a cigány

gyerekekkel szemben Isibl a fegyelemmel ée a renddel szemben IT+sI

1.3. érdpklődés

1.3.1. a történelem iránt IT+sI1.3.2. a mindennapi élet iránt IT+sI1.3.3. az élő és a művi környezet iránt IT+sI1.3.4. a nyelv és a művészetek iránt IT+sI

2. Társas viszonyulások

2.1. pozitiv viszonyulások kialakitása és megerősitése

18

2.1.1. empátia IT+sI2.1.2. szeretet ISI2.1.3. nyiltság IT+SI2.1.4. barátság 1'f1+S1

2.2. negativ viszonyulások megelőzése és korrekciója

2.2.1. agresszió Isi2.2.2. dacosság ISI2.2.3. ellenszenv ISI2.2.4. gunyo1ódás IT+sI2.2.5. előitélet ISI2.2.6. feltűnni vágyás

al bohóckodás Isibl kérkedés Isi

3. Értékekhez való viszonyulások

3.1. erkölcsi viszonyulások

3.1.1. pozitiv viszonyulások kia1akitása ésmegerősitéseal őszinteség IT+SIbl lelkiismeret IT+sIci felelősség IT+sI

3.1.2. negativ viszonyulások megelőzése éskorrekciójaal hazugság IT+sIbl árulkodás IT+sI

19

3.2. esztétikai viszonyulások

3.2.1. releváns irodalmi izlés kialakitása IT+sI3.2.2. az irodalmi giccs elutasitás8 IT+sI

3.3. viszonyulások az ünnepekhez és az ünnepélyekhez

3.3.1. pozitiv viszonyulások kialakitása azünnepekhez IT+sI

3.3.2. kritikai viszonyulások kialakitásaaz ünnepélyekhez Isi

DI AZ ÉNKÉP FEJLESZTÉSE

1. Énazonosság-tudat

1.1. nemi IT+sI

1.2. életkori IT+sI

1.3. családi IT+sI

1.4. lakóhelyi IT+sI

1.5. állampolgári IT+sI

2. Önismeret

2.1. testi jellemzők IT+SI

2.2. pszichikus jellemzők IT+sI

2.3. erkölcsi jellemzők IT+sI

20

2.4. életm6d Isi

2,4.1. életcélok /s/2.4.2. igényszint /S/2.4.3. ideálok - példaképek IT+sI

3. Önértékelés

3.1.reális önértékelés - önbizalom megerósitése Isi

3.2. irreális önértékelés korrekci6ja

3.2.1. önhittség IS/3.2.2. kishitüség IS/

E/ A VILÁGKÉP FORMÁLÁSA

1. A gyermeki világkép leépitendó elemei

1.1. vallásos képzetek IT+S/

1.2. babonák IT+sI

2. A gyermeki világkép kiépitendó részei

2.1. a kommunikáci6 világa

2.1.1. az állat-állat közti kommunikáció /T+S/2.1.2. az ember-állat közti kommunikáci6 /T+S/2.1.3. az ember-ember közötti kommunikáci6 IT+sI

2.2. az emberi munka világa

2.2.1. a munkaeszközök IT+sI2.2.2. a foglalkozások IT+sI

-21

I'J

2.4.1. az irodalom IT+sI2.4.2. a képzőművészet IT+sI2.4.3. a zene IT+sI

2.5. a marxista világszemlélet elemei

2.5.1. materializmus-ateizmus IT+sI2.5.2. történetiség IT+sI2.5.3. ko11ektivitás Isi2.5.4. humanizmus Isi

TANANYAGRENDSZER1. osztály

2.3. a normák világa

2.3.1 •.a jogi normák Isi2.3.2. az erk8.1csi normák Isi

2.4. a művészet világa

22

---~~--~ ---------------------------

Kisérletünk 1-4. osztályra kidolgozott tananyaga külön-különadja meg az egyes osztályok müvelődési anyagát tanulói tevé-kenységek formájában. A tanulói tevékenységeket - tanitóitevékenységként megfegalmazott - tevékenységosztályokba,tevékenység-főosztályokba és tantárgyblokkokba rendezve irtukle.A~ l~ ~~ztá~y,ta~aqyaga öt ~antárgy9lo~kot,tartalmaz: ~LVA-SA5-0NMUVELES. lRAS~HELYESIRAS, BESZEDMUVELES, IRODALOM, ONIS-MERET. A tantárgyblokkok cimét egy-egy uj oldalon köze pre,végig nagybetüvel :Lduk.A római számjelzetekkel ellátott tevékenység-főosztá~yokata bal ,oldalon, végig nagybetüvel irtuk: pl. II. BFSZEDFEJ-LESZTES.A tevékenységosztályokat egyjegyü arab számmal jelöltük, ésaláhuz!Í.ssal emeltük ki: pl.~ 1. Aszövegalkotás tani tésa •.A tevékenység-alosztályokat /tanulói tevékenységeket/ kétarab számjegyből álló jelzettel irtuk le a tevékenységosztá-'lyok alatti beljebbkezdésseI: pl. 1.4. tájékoztató-ábrázolószövegek a kotása.Esetenként szükséges volt a tanulói tevékenységek további

'osztályozása. Ilyenkor három, ill. négy arab számjegyből állójelzetet alkalmaztunk: pl. 1.4.1. az elbeszélés, 1.4.1.1. el-beszélés kép,képsor, magnószalagon rög zitett zörejsor alap-ján.Az olvasás ~yakorlására a~kalmas szövegek témaköreit betü-jelzettel lattuk el, és T~(ÖRÖK cim alatt soroltuk fel./v.ö. OLVASÁS-ÖNMtivÉL3S 111.2.2. tájékoztató és felhivÓfeliratok olve.séBa;/

A tananyagr~zer végén helyeztük el a HEYL&SIRÁSI SZÓJEGY-ZÉK-et, -a -SZÉPIRODALMI IvíWEK, a MEGTANITANDO VERSEK és aMIMETIZÁLÁSRA SZÁNT MiNEK JEGYZÉK-ét. A jegyzékek anya~átbetürendben irtuk le.

24

OLVASÁS-ÖNMÜVELÉS

r. AZ OLVASÁS MEGTANITÁSA

1. A szóké ek me tanitása és olvasásuk akoroltatása1.1. a szóképek megtanulása

ségévelszóképek és tárgyképek segit-

1.2. a szóképek és 'a szoképekből szerkesztett sZószerke_zetek, mondatok, Szövegek néma olvasásállak gyakorlá-sa

1.3. a szóképek és 'a szoképekból szerkesztett sZószerkeze_tek, mondatok, SZövegek hangos olvasá ' ak ', , san .gyakorlasa1.4. a szokepek elemzése

1.4.1. Összetett szavak elemzése1.4.2. rövid szaVak leválasztása szóképekból1.4.3. igekötók és toldalékok leválaszt' " •1.4.4'. 'betük /hangok/ 1'1 ' , asa szokepekbol

eva asztasa szoképekból /szavakból/

2. A betük megtanitása és az olvasás gyakoroltatása2.1. a nyomtatott és irott ki50és

tanulási modellekkorlása

nagybetük tanulása betü-olvasásával és a betüfel' ,, • ~smeres gya-

2.2. a betük összevonásának tanulása e's gyakorlása rende-zett szóhalmaz olvasásával

25

2.3. nyomtatott kis- és nagybetUkkel irott szavak, sz6szer-kezetek, mondatok, szövegek néma olvasásának gyakorlása.

2.4. nyomtatott kis- és nagybetUkkel irott szavak, sz6szer-kezetek, mondatok, szövegek hangos olvasásának gyakor-1ása

II. AZ OLVASÁS TEMPÓJÁNAK ÉS PONTOSS.~GÁl\JAK FOKOZÁSA

1. Irásveti tőve1 felyillantott ~l~~l.. J!.~t.ii~,-..~~I!"ak ..Ql~~t_~...::tása

1.1. a gyors szemmozgás gyakorlása1.1.1. a perifériás látást fejlesztő gyakorlatok végzése1.1.2. 1át6szögnöve1ő gyakorlatok végzése1.1.3. a fixáci6szé1ességet növelő gyakorlatok végzése1.2. a je1fe1ismerés gyakorlása1.2.1. jelkeresés1.2.2. hibakeresés1.2.3. nyomdatechnikailag hibás szavak olvasása1.3. a jelentés felismerésének gyakorlása1.3.1. szinonimakeresés1.3.2. sz6teremtés

.2..!-Az-2l ~as~s_t.ech.Ili~'!iJlib..~~..;iB:~iJ~?~2.1. betUtévesztés2.2. betUkihagyás2.3. ujrakezdés2.4. mást olvasás

26

Ill. AZ OLVASÁS GYAKOROLTATÁSA SZÖVEGEKEN

1. A felkészülés utáni hangos olvasás gyakoroltatása1.1. szépirodalmi szövegek olvasása1.2. ismeretterjesztő szövegek olvasása1.3. mindennapi 1eir6 szövegek olvasása

2. A néma olv~sá~or~ltatása2.1. ismeretterjesztő szövegek olvasása az érdeklődési kör

szélesitése végettTÉMAKÖRÖK

al A háziállatok gondozása,bl A háziállatok külseje, szaporodása, táplálkozása

ci A vadállatok külseje, táplálkozása2,2. didaktikus szövegek olvasása2.3. tájékoztat6 és felhiv6 feliratok olvasása

TÉMAKÖRÖK

al Vásárlásbl Hirközlésci Közlekedésdl Közigazgatás, mUvelődési intézményekel Mezőgazdasági és ipari termelésfl Településekgl Országok

2.4. mindennapi leiró szövegek olvasása

27

IV. AZ ÖNMUVELÉS TAl~ITÁSA

1. A ~vtárhaszllála.!._.t~i tá~~~oszt~1:l::..- v.~ekol~-könyvtárban

1.1. a teljes magyar ABC megtanulása1.2. a betürendbe sorolás megtanulása1.3. a gyermeklexikon használatának tanulása1.3.1. cimszavak keresése1.3.2. szócikkek olvasása1.4. könyv- és sajtóismeret tanulása1.4.1. gyermekkönyvek, gyermekfoly6iratok borit6ján

cimoldalán lévő adatok olvasása1.4.2. a Kisdobos "rovatainak" megnevezése

és

2. Az iskolán kivüli önmüvelés tanitása tan6rán és napköziotthonban

2.1. az intézményhez kötött önmüvelés helyi lehetőségeinektanulása

2.1.1. a müvelődési intézmények meglátogatása az osztállyal2.1.2. véleménynyilvánitás az osztállyal közösen megtekin-

tett előadásokról2.2. a rádió és a tele vizió használatának tanulása2.2.1. MÜsorkeresés a Rádi6- és Televizi6ujságban2.2.2. véleménynyilvánitás az osztállyal közösen hallgatott

vagy nézett müsorokr612.3. technikai eszközök bekapcsolásának tanulása2.3.1. a rádi6készülék bekapcsolása2.3.2. a televizi6készülék bekapcsolása

28

IRÁS-HELYES IRÁS

I. AZ IRÁS MEGTANITÁSA

\

1, Az irás előkészitése1.1. irányok és arányok észlelése, irásmozgás gyakorlása1.2. betüelemek vázolása és irása

2. Az írott kisbetük tanitása és az irás technika fejlesztése2.1. a kisbetük irásának és kapcsolásának tanulása

A BETÜTANITÁS SORRENDJE:

i,f,u,d,ü,U~t; D,m,p; c,o,ó,ö,ő; a,á,d; r,v; e,é,l,b;f,h,k; j,g; gy,ny.ty,ly; s,cs; z,zs,sz; x,y,dzjdza,w,q;

2.2. a kisbetük irás ának és kapcsolásának gyakorlása má-solással

2.3. a kisbetük irás ának és kapcsolásának gyakorlása dik-tálás után

2.4. a kisbetük irásának és kapcsolásának gyakorlása aka-ratlagos irás sal

J, Az irott nagybetük és az irásjelek tanitása3.1. a nagybetük irásának és kapcsolásának tanulása

29

A BETÜT~fITÁS .SORRENDJE:~ II " •• W ZZ SS TTyF··U,U.,Ü,U,V,W,A,A,O,O,O,O,C,Cs,G.,Gy, ,\'3, ,Z,., "

P,B,R,M,N,Ny,E,É,H.~,I,Í,K,L,Ly,D,Dz,Dzs,X,Q3.2. az irásjelek alakitásának tanulása

TANITANDÓ IRÁSJELEK:? I •. . , . - " " / /

3.3. a nagybetük irásának és kapcsolásának gyakorlása má-solással

3.4. a nagybetük irásának és kapcsolásának gyakorlása dik-tálás után

3.5. a nagybetük irásának és kapcsolásának.gYakorlása aka-ratlagos irás sal

II. A HELYESIRÁS-TA~11JLÁS. MEGALAPOZÁSA

1. A helyesirás tanitása szavak másoltatásával és diktálásutáni iratásával

1.1. a magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése1.2. a j hang kétféle jelölése1.3. összeolvadás és hasonulás jelölése

2. A helyesirás tanitása szavak és mondatok másoltatásával~illetve diktálás utáni iratásával

2.1. tulajdonnevek irása2.2. mondatkezdő nagybetü irása

30

3, Az elválasztás gyakoroltatása3.1. egymás mellett két magánhangzót jelölő betüt tartalma-

zó szó elválasztása3.2. két magánhangzót jelölő betü között egy, ill. több más-

salhangzót jelölő betükét magánhangzót jelölő betü között hosszu mással-hangzót jelölő egyjegyü betükét magánhangzót jelölő betü között hosszu mással~hangzót jelölő kétjegyü betű

3.3. az elválasztás gyakoroltatása toldalékos szavak ese-tén /pl.:fa-lig, pén-zért stb./

4. Helyesirási hibák javitásának tanitása4.1. időtartam-jelölési hiba javHása4.2. j hang hibás jelölésének javitása4.3. hibás mondatkezdés és~árás javitása4.4. tulajdonnevek hibás kezdőbetüjének javitása

31

BESZÉDMtlVELÉS

I. HELYESEJTÉS-TANITÁS

1. A helyesejtési normákhoz igazodó beszédhallás- és beszéd-mozgás-feUesztés

1.1. helyesejtési gyakorlatok végzése1.1.1. a légzéstechnika gyakorlása1.1.2. a hangadás gyakorlása magánhangzópárok, szópárok,

szósorok utánmondatásával1.1.3. az ajakartikuláció gyakorlása hangsorok utánmonda-

tásával, és sz6párok utánmondatásával és olvastatá-sával

1.1.4. a gyorsasági gyakorlatok végzése szótagsorok után-mondásával és nyelvtörők utánmondásával

1.1.5. ritmusgyakorlatok végzése szótagok, szavak olvasá-sával, jól ritmizálható gyermekversek utánmondásá-val, olvasásával

1.1.6. az időtartam gyakorlása szósorok, szóoszlopok után-mondásával és olvasásával

1.1.7. a hangsuly gyakor14sa szavak, szókapcsolatok ésrövid /három-négyszavas/ egyszerü mondatok utánmon-dásával és olvasásával

1.l.B. a hangkapcsolatok ejtésének gyakorlása szavak olva-sásával

1.1.9. a hanglejtés gyakorl~s8 rövid Ihárom- és négysza-vasi egyszerü mondatok olvasásával

1.1.lO.hangerőváltás gyakorlása hangsorok, mondókák, versekutánmondásával

32

1.2. helyesejtési hibák felismerésének és javitásá!1aJ.::t.a-nulása

1.2.1. artikulációs hiba javitása neve l ő i. visszajelz?:>1'e1.2.2. időt8rtA~~iba javitásH nevelői vis8zajelzésre1.2.3. hangkapcsolathiba javitása nevelői visszajelzp.3re1.2.4. hanesulyhiba javitása nevelői viss"ajelzésre1.2.5. hanglejtéshibll javitása nevelői. visS2',sjelzé'-ll'e

1I

\\

2, Hel~esejtési normáI'hc::;:i!--;.!'z'.:.,ó rersmondás tanitása2.1. a versmondás gYl-ikor,l~.":1 II lcveenvét.eJi helyek iflcgtar-

tásával2.1.1. utánmondJs alr;~ján2.1.2. olvasott vers alapji\n

2.2. a var-smondáa gyakol'l.;íS!l II fó- és mellékhangsulyokmegtartásával

2.2.1. utánmondás e-lapján2.2.2. olvasott vers alapj án

II. BES7.ÉDFEJLESZrl'ÉS

1, Aszövegalkotás tanitása1.1. a kapcsolatfel vétel tm-.!lJ ása1.1.1. kÖszönés f'e lnőtteklH?);, f"yet'ekeknek1•.1.2. megszolitá'1 fe,~!lűtte~es cyerekek körében1.1.3. bemu.t et koz.é s f..,lnőbtriek1.2. a szánd éknyí.L váni tás tanulása1.2.1. kér";s i0111é~től. eyel'ektlil1.2.2. 'tud ak cz ód áa f81nőtt61, e'Jerekt()l

33

1.3. a véleménynyilvánitás tanulása: az indokolt bejelentés,a jogos panasz és az árulkodás különbségének tanitói

bemutatása és tanulói elemzése; a bejelentés, a sére-lem pontos megfogalmazása

1.4. a tájékoztató-ábrázoló szövegek alkotása1.4.1. az elbeszélés1.4.1.1. elbeszélés kép, képsor, magnószalagon rögzitett

zörej sor alapján1.4.1.2. elbeszélés élmény alapján kiscsoportos kommuniká-

cióban1.4.1.3. mesebefejezés meghallgatott meserészlet alapján1.4.2. üzenetközvetités tanitónak, szülőnek, gyereknek1.4.3. hirdetés osztálytársaknak1.4.4. a leirás1.4.4.1. állatok leirása kép alapján1.4.4.2. tevékenységek leirása közös és egyéni megfigyelés.

és tapasztalatok alapján

2. A szövegbefogadás- szövegértés tanitása2.1. a kapcsolatfelvétel viszonzása2.1.1. visszaköszönés felnőttnek és gyereknek2.1.2. válasz "megszólitásra" felnőttek és gyerek körében:

helyes és helytelen formák tanitói bemutatása, a he-lyes formák gyakorlása

2.2. válasz tudakozódásra2.3. szövegértés: elbeszélő, leiró szövegek befogadása

során; a kérdezés gyakorlása

34

IRODALOM

I. SZÉPIRODALMI MÜVEK MIMETIZÁLTATÁSA

/'

1. Nemverbális kommunikációs gyakorlatok a szépirodalmi IDÜ-

vek mimetizálásának előkészitésérel.l./tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása

mozgással, testtartással1.2. érzelmek kifejezésének gyakorlása arcjátékkal1.3. tekintettel, gesztikulációval történó közlések gya-

korlása

2. Irodalmi élményszerzés szépirodalmi szövegek reprodukál-tatása és mimetizáltatása révén

II. IRODALMI MÜELEHZÉS ELŐKÉSZITÉSE

1. Az irodalmi alkotásokbanjpárbeszédes versekben, versesmesékben, mesékben/jelenlevő konununikációs tényezők ta-nitása: az 1. személy felismerése; a 2. személy felisme-rése; a szerepcsere felismerése

2. Irodalomelméleti ismeretek tanitása a müelemzéshez, avers- és prózamor..dáshoz

35

2.1. verstani ismeretek tanuIása verseken

2.1.1. a ve r as zakok, v-erssorok e LküLön í, tése, megszámlálása,

megnevezése2.1.2. ráismerés a Tefrénre

rímelő sorvég ek ke r eaé se2.1.3.r-ím megne ve zése

2.1.4. a ritmus érzékelése ve r-se kbnn a szót2t/)k rövidségé-nek és hosszuságának jelölése aJapján

2.2. v-ersek költői képekre bontása

2.3. a kisepikai müf aj ok /köu!\ondások, s aó Lá sok , találós

kérdések/ tanulása

2.4: az epikai mü vekr-e jellemző ismeretek tanulása meséken,

verses meséken

lf.Hása: az ü·odalrni. mü vck á lt eI kiváltott asszociációk,

élményeh eIrnond áaa, !lZ elemzett mii vekr-ő L é r-t ékkLj e Len t é s ek

-

IV. A SZÉPIRODALOM OLVASÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZOKÁSOI<: KIALAKI-

TÁSA: }~LETR.AJZI ADATOK, FÉHYK}~PEK GYÜJTÉSE A j\;IEGISMERT

KÖLTŐK, IRÓK GYERMEKKORÁRÓL, ÉLE'j'ÉRŐL

37

ÖNISMERET

1. Személyi adatok tanitása egyénenkénti konkretizálássalt

1.1. név1.1.1. csa1ád- vagy vezetéknév1.1.2. utónév és névnap1.1.3. becenév1.2. születési adatok1.2.1. születési hely1.2.2. születési idő1.3. szülők adatai1.3.1. apa és anya neve1.3.2. apa és anya foglalkozása, munkahelye1.4. testvérek adatai1.4.1. testvérek száma, neve1.4.2. testvérek foglalkozása, munkahelye1.5. a tanitó neve, a napközis nevelő neve, igazga.tó neve1.6. cimek1.6.1. a lakás cime1.6.2. az iskola cime

2. Külső testi jellemzők tanitása2.1. haj szin2.2. a szem szine2.3. testmagassáe2.4. arcforma

38

3. Pszichikus és erkölcsi tulajdonságok tanitása3.1. magatartási normák megtartásának megállapitása:

fegyelmezett vagy fegyelmezetlen3.2. társaival szembeni segitőkészség megállapitása:

segitőkész vagy önző3.3. társaival szembeni bánásmód és hangnem megállapitása:

udvarias vagy udvariatlan(

39

-

41

J ~~GYZÉKEK A TANANYA GREN ')SZ ERHFZ

SZÉPIRODALMI SZÖVEGEK JEGYZÉKENépköltések

Erre.kakas. erre tyúk(magyar népköltés)

Egy. kettő. három. négy(magyar népköltés)

H6napsorol6(magyar népköltés)

Ha )Valaki vígan él(magyar népköltés)

Zengenek az erdők(magyar népköltés)

Köszöntő anyák napjára(magyar népköltés)

Felelgetó(magyar népköltés)

Egy szög ~att_ .(angol népköltés)

Karácsonyi köszöntő(angol népköltés)

HELYESIRÁSI SZÓJEGYZÉK

áll jár őszAnna jobb ötAttila jön őtcím jött őzcip6 Károly rizzselcipő kedd rókacsepp kell rózsacsik6s kép Rózsacsíkos királyfi szájkönnydinnye kulcslyuk szebbdió tájleszegy lett tejegyik tettEmma lyuk t6főz lyukas tű

tűrgally meggy tűzmókusGergely tüzesg6lya nagymama újgombóc nagypapa ujjhaj nagyszülők útháló nyolc utashellyel óra utcahull orr vettibolya osztály vidámír ott vívirka attó váritt varrivott víz

vizes

VersekÁgh István: Krumpl1nyomó huszárCsanádi Imre: Első hó köszöntő

Vadkacsa fürdik(részlet)

Na phivogat6Csoóri Sándor: Esti párbeszéd

CsodakutyaCsíny tevő ökör

Horgas Béla: EsteJózsef Attila: Altató

(részlet)Kiss Anna: A nappal és az éjszakaKormos István: SírdogálásLagerkvist. Par: Bontja a nap márNagy László: FigyelmeztetésNemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők

Láttam. láttamOrbán ottó: Csillagok

A világ40

Kölcsey Ferenc: Himnusz (1. versszak)Köszöntő anyák napjára (népköltés)Egy szög miatt (népköltés)Cso6ri Sándor: CsodakutyaNeme. Nagy Ágnes: Tavaszi felhőkWeöres Sándor: Paripám csodaszép pejk6

Szunnyadj,kisbabaBuba éneke

Zelk Zoltán Az erdő

Rákos Sándor: Mesebeli madárSzilágyi Domokos: Kot-kot-kotTamk6 Sirat6 Károly: 6c-p6c

Két DaniTuwim, Julian: Kerti veteményekvidor Mik16s: NyelvgyötrőkVleöres Sándor: Olvadás

Kacsaúsztat6Paripám csodaszé p pejk6KutyabálKutya-tárKocsi és vonatSzunnyadj, kisbabaBuba éneke

Zelk Zoltán: Tavaszi dalG61ya, g61yaAz erdő

MEGTANfTANDÓ VERSEK JEGYZÉKE

42 43

(

NépmesékA r6ka és a kakas

(perzsa népköltés)Három kivánság

(magyar népköltés)

MIMETIZÁLÁSRA SZÁNT SZÉPIRODAIMI MŰVEK JEGYZÉKENépköltések

Hidas mester,· itthon vagy-e?Virágéknál ég a világ

Versek, verses mesékHarmsz: Negyvennégy pici pintyKormos István: A kevély kiskakasM6ricz Zsigmond: Iciri-piciriVégh György: Kleofás, a didergő· kis tojásWeöres Sándor: Ujjé' vi mese

MÚlnesékArany Lász16: A k6r6 és a kismadárKormos István: Vackor az 6vodábanLa Fontaine: A róka és a gólya

A tücsök és a hangyaMészöly Miklós: A tiz testvér

A kiskutya meg a szamárMóra Ferenc: A csókai csókaTolsztOj, Alekszej: A kakaska meg a tyúkocskaTolsztoj, Alekszej: A róka meg a rákTOlsztoj, Lev: Az oroszlán és az egér

Az oroszlán és a rókaWeöres Sándor: Csali-mese

KÖVETELMÉNYRENDSZER1. osztály

Az 1. osztály végére me~foGalmazott tantervi kijvetelményeketa í'őosztályok szerinti /Olvasás-Öwllüvelés; Irás-Iíelyesirás;Helyesejtés-Be~zédfejlesztén/, ill. tantervi blokkok szerin-ti /Irodalom, Onismeret/ elrendezésben adtuk me"". A követel-ményeket a kove tkez ő néGY s:ünten ha t é r-oztuk me:::minden f(S:osztályon, ill. blokkon belül: mec;felelt; jó; j~les; k i.t ünő ,I,Iinden követelmény az abc betUinek meefelelő jelzetet kapott.

46

OL/ASA.:i U N h U VEL ~ S

j',IegféÍelt

a/ Va.Lamermyí, kí.s - cis nagyo etü ismeretében tudjon némáno Lvasn í, J ,16-7 e zó o ó L szerkesztett/ mond at ot le~fel-

je;)]) Iuir-or» pevc a Lat t ,LeG~ren képes meGoldani a mond e.tckhoz kapc soLódó is-mert tipusú feladatot /összeklitós rajzzal; ké:cc1ésrevá Las zoLó s z ó alcíhúzása/. Ha hibázik, nevelői vissza-

jelzésre tudj8. kijavitani.

íJ/5 pe r-ces I'e Lkés z iiLés ut,111 tudjon elolvasni 4-5 monda t»

ból ólló /250 aetUs/ szöveGet legfeljebb három percalatt. HanGOS o Lvas á e í. hi.bá't /betütévesztés, hetülü-naGyas, 'oetüc8ere, mást olvasós/ összesen leGfeljebb

10-szer követhet el.

c/ Tudjon né::1ún elolvasni es lnegérteni be;:;yakorolt tipu-sú dLdak t Lkun súive:..;eket, ha az u t as Lt ás leGfeljebbkét e<::;ysze)~ü mondn tbó L ,:t11.

a/ 'Ial.'l.IIJeYll';:,'il::\.s- 83 na::-;ybetii ismeretében tudjon elol-vadni] /(,-7 szóbcíl úlló! monda'tot é.') ecy ]-4 monda t-ebúl üllú szöveGet lecfeljeh1) (it perc alatt.Az oLvaao t t akat rne::;éy·tve leGyen képe s megoLdan í. il.

feladatokat /kérdó3re veiLas z.oLó va~;y utasitússal meG-adott szavale alüilÚz:l,ra/. Ila h í.b ází.k , nevelői vissza-

jclzé3r'? t ud j a kijavitani.47

b/ 5 perc felkészülés után tudjon elolvasni 4-5 mondat-ból álló /250 betU..:;/szöveget legfeljebb két perc a-latt. Hangos olvasási hibát /betütévesztés, bettiki-hagyás, betUbetoldás, betücsere, mást olvasás, újra-kezdés/ összesen legfeljebb 10-szer kövessen el.

c/ Tudjon elolvasni 5-8 mondatos ismeretterjesztő szöve-get. A szöveghez kapcsolódó feladatokat /kérdésre vá-laszoló szó aláhúzása, állitások igazságának eldön-tése/ oldja meg. Ha hibázik, nevelői visszajelzésrejavitsa hibáját.'l'udjakiválasztani a szöve::;témáját.

d/ Legyen képes némán elolvasni és megérteni egy válasz-adási müvelet e Lvé gz és ét igénylő ismert didaktikusszöveget, ha az utasitás legfeljebb két egyszerü mon-datból áll.

Jelesa/ Valamennyi kis- és nagybetü ismeretében olvasson el

3 /6-7 szóból szerkesztett/ mondatot és 10 mondatos/450 betüből álló/ szöveget 5 perc alatt.Az olvasottakat me[';értvelegyen képes megoldani amondatokhoz és a szöveghez összeállitott feladatokat/összekötés, kérdésre válaszoló szó aláhúzása, álli-tások időrend szerinti rendezése/o Ha hibázik, neve-lői visszajelzésre' tudja javitani hibáit.

b/ 5 perc felkészülés után olvasson el 4-5 mondatból éJl-ló /250 betüs/ szöve[';etler;fclje(Jbmásfél perc alatt.Hangos olvasási hibát /betütévesztés, betükihagyás,betübetoldás , beti.icsere,más t olvasás, újl'akezdés/összesen lee;feljeob 3-szor kövessen el.

c/ Tudjon elolvasni 8-10 mondatos ismeretterjesztő szö-veget. Legyen képes mego Ldan í. lJ. Gzöveghez kapcsolódófeladatokat /kérdésre válaszoló szó aláhúzása, úlli-tások igazsásának eldöntóse, vázlatpontok sorrendbe

48

"

rendezése/o A leirt szómagyarázatokat önállóan ol-vassa el. Tudja szóban megnevezni a szöveg témáját.

d/ Legyen képes némán elolvasni és megérteni egy válasz-adási mi~elet elvégzését /pl.ö88ze~ötést/ igénylő is-meretlen didaktikus szöveget, ha az utasitás legfel-

.jebbkét egyszerU mondatból áll.

Kit ünőa/ Valamennyi kis- és nagybetü ismeretében tudjon elol-

vasni J /6-7 szóból álló/ mondatot és 10 mondatos/450 betUből álló/ szöveget legfeljebb 3 perc a.latt.Az olvasottakat megértve legyen képes megoldani mon-datokhoz és szöveghez össze<3.11itottfeladatokat /üsz-szekötés, kérdésre válaszoló szó aláhúzása, állitásokLd őr-end szerinti r:endezésej.

b/ 5 perc felkészülés után tudjon elolvasni 4-5 mondat-ból álló /250 betiis/ szöveget o Lvaaás t echní.kaí hibanélkül, legfeljebb 1-2 újrakezdési h.í báva.L, maximum1. perc alatt.'

c/ Tudjon elolvasni 15-20 mondatos ismeretterjesztő szö-veget. Legyen képes megoldani a szöveghez kapcsolódófeladatokat /kérdésre válaszoló szó aláhúzása, álli-tások ieazságának eldöntése, v§zlatpontok sorrendberendezése/ •Önállóan olvasson szómagyarázatot a könyvben vagyaz Ablak-'Zsir:;fgyermeklexikonban.Tudja megnevezni a szöveg témáját.Tudjon résztémákról azó Ló az.akaszoka t J;w(';keresniaszövegben.

d/ Tudjon némán elolvasni és megérteni ismeretlen di-daktikus szövegeket /ha a szöveg számára Lsmer-e t Lenjelentésü szót nem tartalmaz/o

49

öNMUVELÉS

ci Az oldalszám ismeretében tudjon ci!nszavakat megkeres-ni az Ablak-Zsiráf r.;yermeklexikonban. Olvassa el né-TIán a szócikket,és oldja meg a hozzá szerkesztettfeladatot /mondat kiegészitése szóval/o

d/ Tudja megkeresni könyvek irójéÍnak nevét, a könyv ci-mét, ft kiadó nevét, a kiadás évét, helyét a boritónés a belső cimlapon. Tudja megkeresni" újságok cimét,egy-egy cikk iróját és c írné t ,

el Ismerje az osztállyal meglátoGatott müvelődési intéz-mények nevét, az ott végezhető tevékenységeket, a könyv-tár nyitvatartási idejét.

f/ A Rádió- és Televizióújságban tudja megkeresni a gyer-mekmüsorokat. Ismerje legalább három gyermekmüsor ci-mét.

hl Tudja önállóan be- és kikapcsolni a rádió- és televi-ziókés ziUéket.

Megfelelta/ Tanitói segitséggel kinyitott oldalon tudjon megke-

resni ci!nszót az Ablak-Zsiráf gyermeklexikonban.bl Tudja megkeresni könyvek iróját és cimét a boritón

vagy a belső cimlapon.c/ Tudjon megnevezni legalább két, az osztállyal meglá-

togatott müvelődési intézményt.dl Tudja és merje tanitói minta alapján bekapcsolni a

rádió- és televiziókészüléket.

al Néhány hibázással, tanitói segitséggel tudja felidézniés elmondani az abc_t.

e/ Tudja és merje közvetlen tanitói minta alayján be- ésk í.ka pcaoLn í. a rádió- és 't eLev Lc Lók ós ztíLék et ,

Kitünőa/ Tudja felidézni és elmondani az abc-tob/ Tudjon 3-3 szót betürendbe sorolni a kezdőbetü és a

második betü alapján.c/ Szómaeyarázathoz tudjon cimszót-keresni az Ablak-

Zsiráf gyermeklexikonban.d/ 'l'udjamegkeresni könyvek irójának nevét, a könyv ci-

mét, a kiadó nevét, a megjelenés évét és helyét aboritón és a belső cimoldalon. Tudja megkeresni új-ságok cimét, megjelenésük idejét, egy-egycikk iró-ját és cLmé t ,

e/ Ismerje az osztállyal meglátor.;atottmüvelődési intéz-mények nevét, nyitvatartási idejét, helyét, az ottvér.;e7.Iletőtevékenysége](et. Lagye n taeja 11 k önyvtár-nak.

bl Tanítói segitséggel kinyitott oldalon tudjon egy cim-szót megkeresni az Ablak-Zsiráf gyermeklexilwnban.Tudja elolvasni a szócikket,és megoldani a hozzá szer-kesztett feladatot /mondat kiegészitése szóval/o

c/ Tudja megkeresni könyvek irójának nevét és cimét aboritón és a belső cimoldalon, valamint újságok, fo-lyóiratok cimét a cimoldalon.

d/ Tudja felsorolni az oa zt á L'Lya.L meglátogatott mUvelő-dési intézmények nevét.

a/ Tudja felidézni é8 eImond an.í, ClZ abc-c.0/ 'l'udjon 3 s z ó t; betü:'endiJe 80-co1n:L 8. kc zd ó.ie ti:

ÚC~T, hoC:!' }::()zoen nz abc_or; oLvach.rt ja ,51

50

fl Tndjon gyermekmi.isorokatkeresni a Rádió - és 1'elevi-zióújságban. Ismerje 5 állandó vagy sorozatjellegügyermekmi.isorc~nét.

gl Tudja önállóan be- és kikapcsolni a rádió is televi-ziókészüléket.

52

IRÁ S HEL YES IRÁ S

IRÁS

l1ep;feleltal Tudj~ alakitani az abc kis- és nagybetüit szavak és

mondatok irettról történő másolásakor.bl Tudja alakitani másolás alapján a következő irásje-

leket : • ? ! , : ; - II II I I •

ci A betü alakjának torzitása ellenére a betü egyértel-müen felismerhető legyen.

dl A betüket a vonalrendszerben helyezze el, s azok leg-feljebb csak néhány mdJhméterrel térhetnek el a nor-mál mérettől.

el Folyamatos másoláskor vagyne hagyjon ki sort.

fl A sor elején lévő margónál kezdjen irni, slagfeljebbnéhány mDliméterrel lépheti túl a sorvégi margót.

diktálás utáni iráskor

gl A betüket folyamatos vonalvezetéssel kapcsolja egy-máshoz.

hl l~solás esetén 1 perc alatt legalább 7 betüt tudjonleirni.

il 20 betüből álló mondat másolás akor ne legyen 6-náltöbb irástechnikai hibája Ibetükihagyás, betübetol-dás, betütévesztés, betücsere, szókihagyás/.Hibázását nevelői segitséggel tudja javitani.

53

-ji A szójegyzékből választott szavak diktálás akor ne le-

gyen 4-nél több irástechnikai hibája, ha a betUk szá-ma összesen kb. 35. Hibázását nevelői segits éggel t~d-ja javitani.

kl A szójegyzékből választott szavak diktálásakor ne le-gyen 3-nál több irástechnikai hibája, ha a betUk szá-ma összesen kb. 35. Hibáit nevelői visszajelzésre tud-ja javitani.

al Tudja alakitani az abc kis- és nagybetüit szavak ésmondatok irottról, ill. nyomtatottról történő máso-lásakor.

II 25 betüből álló mondat diktálás utáni irásakor ne le-gyen 3-nál több irástechnikai hibája. Hibáit nevelőivisszajelzésre tudja javitani.

~al Tudja alakitani az abc kis- és nagybetüit szavak és

mondatok másolásakor, illetve diktálás utáni irásakor.bl Tudja alakitani másolás alapján a következő irásjele-

ket: • ? ! , : ; - It It I I •

ci A leirt betUk alakja közelitse meg a normát.dl A betüket a vonalrendszerben helyezze el, s azok csak

néhány esetben térhetnek el a normál mérettől.el Folyamatos másoláskor, illetve diktálás utáni irás-

kor ne hagyjon ki sort.fl A sor elején lévő margónál kezdjen irni, s csak néhány

esetben lépheti túl néhány mflliméterrel a sorvégi mar-gót.

gl A füzetében ne legyenek radirozáSból, illetve átirás-ból eredő foltok.'

hl A betUket folyamatos vonalvezetésseI kapcsolja egymás-hoz.

bl Tudja alakitani másolás alapján a következő irásjele-ket: • ? ! , : ; - It It I 1.

ci A betü alakja és a betük kapcsolása a normához igazod-jon.

dl A betUket a vonalrendszerben helyezze el, s méretUkne térjen el a normától.

el Folyamatos másolás, illetve diktálás utáni iráskor nehagyjon ki sort.

fl A sor elején lévő margónál kezdjen irni, s ne lépje,túl a sorvégi margót.

gl A füzete tiszta legyen.hl A betüket folyamatos vonalvezetésseI kapcsolja egymás-

hoz.il Másoláskor 1 perc alatt legalább la betüt tudjon le-irni. il A másoláskor 1 perc alatt legalább 13 betüt tudjon le-

irni.ji Kb. 30 betüből álló mondat másolásakor ne legyen 4-nél több irástechnikai hibája. Hibáit nevelői vissza-jelzésre tudja javitani.

ji 40 beWből álló mondat rnásolásakor ne legyen 2-néltöbb irástechnikai hibája. Hibáit nevelő visszajelzés-re tudja javitani.

kl Szavak diktálásakor legfeljebb 1 irástechnikai hibá-ja lehet, ha a betük száma kb. 35. Hibáit nevelői visz-szajelzésre tudja javitani.54

55

II 25 betüből álló mondat diktálás utáni irás akor legfel-jebb 1hibája lehet. Hibáját tudja javitani nevelőivisszajelzésre.

Kit ünőal Tudja alakitani az abc kis- és nagy~etüit szavak és

mondatok másolásakor, diktálás utáni irás akor , ill.akaratlagos irás akor.

bl Tudja alakitani másolás alapján a következő irásje-leket: • ? ! , : - " " I 1.

ci A betük alakja és kapcsolása a normához igazodjon.dl A betüket a vonalrendszerben helyezze e~, s méretük

ne térjen el a normától.el Folyamatos másolás illetve diktálás utáni irás kor ne

hagyjon ki sort.fl A sor elején lévő margónál kezdjen irni, s ne lépje át

a sorvégi margót •g/ A füzete tiszta legyen.hl A betüket folyamatos vonalvezetésseI kapcsolja egy-

máshoz.il A másoláskor 1 perc alatt legalább 15 betüt tudjon

leirni.ji 45 betüből álló mo~dat másolásakor ne legyen irástech-

nikai hibája.kl Szavak diktálásakor ne legyen irástechnikai hibája,

ha a betük száma kb. 35.II 25 betüből álló mondat diktálás akor ne legyen irás-

technikai hibája.

56

HELYE Sr.RÁs

mep,feleltal Tudja helyesen jelölni a szójeeyzékben szereplő sza-

vak másolásakor a magán- és mássalhangzók időtartamát.Hibáit nevelői segitségeel tudja javitani.

bl Tudja helyesen jelölni másoláskor a j hangot a követ-kező szavak irásakor: Károly, ibolya, lyuk, góly~,osztály, tej, jön, vaj.

ci Tudja helyesen irni másoláskor a szójegyzékben szerep-lő személynevek közül ezeket: Emnla, Anna, Attila, üttó.

dl Tudja helyesen jelölni a szójegyzékben szereplő egyta-gú szavak diktálás utáni irásakor a magán- és mással-hangzók Ld őt az-t amá't,Hibáit nevelői mintaadás után tudja javitani.

al Tudja helyesen jelölni a szójegyzékben szereplő sza-vak másolásakor a magán- és mássalhangzók időtartamát.Tudja javitani saját időtartam-jelölési hibáit neve-lői visszajelzés~e.

bl Tudja helyesen jelölni másoláskor a j hangot a szó-jegyzékben szereplő azavak irictsakor.

ci Tudja helyesen irni a szójegyzékben szereplő összesszemélynevet más oLáakor- és diktálás utáni iráskor er:;y--aránt.

dl Tudja belyesen jelölni a szó jegyzékben szereplő SZ3.-vak másolásakor és diktálás utáni i:,:,ásalcora rn.agán-és mássalhan::;zók időtartamát azokban az esetekben,amí.kor- a szavak köznyelvi ejtése nem tér el a normá-t ó L, Hibcí.itnevelői mintaadás után tudja javitani.

57

el ~:~ondat- (~f! 8::~öVe~}l1;~Golú880r;1'1 h i.b.i t Le.nuL ~el(jlje allond;j.tkezcl() na~Joe~l~t /-keLl.

fl Nevelői seGitsé~.'.':el tvdja a sor vé.::;én 8. s eavuka t e1-vzi LaszLuni ,

al Uásoli{s, diktálJs és akar-a t Lagos irús u t án nevelőivisszajelzósre önállóan tudja javitani időtartarn-je-Lö l.ós L hib~i t a szójer;yzékben szereplő szava], eseté-ben.

bl 1'udjé'. he Lyeuon jelölni máso Láskor- a j hango-t a szó-jec;yzékiJen s~.ereplő szavak irásakor.

ci J,Iásolúskor, dHctálúskor és akaratla:::;os :i.ri.Ískor tudjahelyesen jelölni a j haD00t a küvetkezéí szavak eseté-ben: KiiJ'oly, ibolya, lyuk, 1;/ílya, osztály, tej, vaj,jön.

dl Tudja he Lyes en irni máao Láakor , dilctál:í.skor és akarat-Lagos iráslcor a szójee;yzékben s zer-ep Lő összes személy-nevet , saját nevét, lakóhelyének nevét és a közismertszemélyneveket.

el Bondat- és az.övegmásoLria sor-án hibátlanul jelölje amondn tke zd ő n;1.,.:;ybetüt I-ket/.

fl Neve Ló í, secitsé~el tud ja a sor vé.::;én a szavakat el-vála!Jztani.

Eitünő

al A s:,;::::.vakhelyesejtésénelc c;yakorlása után hibátlanultudja jelülni a !nac'~n- és rnas aa.Lhangz ó k Ld ő+ar-tanuif

m.iao Las és d í.k t .i Lcis u t.án í, iri's esetén. HeLyes e j t és í,

s rsempo nt bó L nem !.::yalwrolt szavak irásakor nevelőimf.ntaadús u t án ön.i Ll.ó an tudjon javi tani.

58

bl T,Jásolás, dilctálás és akaratlagos irás esetén hihát-lanul tudja leirni a szójeZyzékben szereplő össze~

j hangot tartalmazó szót.

ci I\iásoláskor, diktáláskor és almratlaijos irásko:;:, tud;jfl.helyesen irni a sz6jegyzékben szerepl6 összes szem~ly-

nevet, saját nevét, lakóhelyének nevét és Et közismert

személyneveket.

dl l',iásolás, diktálás és alcaratlar;os irús után tudja he-lyesen leirni a lcövetkező zyerPlekfolyóiratok c Ltné t rDorrnögő Dömötör, Kincskeres6, F2.jtI..1S, Kisdobos.

el 2-3 eb~T8zerü mond at bó L á Ll,ó s7.öve::; l:t~solásakor, dik-tálás utáni il'éÍ.sakor tudja hibé\tlanul jelölni ft mon-

datkezdő nagybetüt.

I'I Nevelői se!;:itsé[;[';el tudja a sor vésén a szavakat elvá-

·lasztani.

59

BESZÉDHUVELÉS

HELYESEJTÉS

Mer;feleltal Ismerje a lcövetkező gyakorlatok '.ré[;zésénektechniká-

ját. lé~zés, haneadás, ajakA.rti1culáció,ritmus, idő-tartam, hancsúly, haneerőváltás.

bj ':3~avakatés szópárolmt utámnondással tudjon helyesidőtartammal 6s meefelelő hanesúllyal ejteni.

ci IdőtartNll- és hancsúlyl!ibáj~t tudja minta alapján ja-vitani.

dl Az u t ánmondás saL tanult ve rseke t és mondőkúka t tudjaelmondani. helyes időtartarnmal és hangsúlyozással.

al Lame rj e a következő [;YaJcorb.tokvé::.;zésénektec-hnileú-ját: léczés, haneadás, ajako.rtiknláció, ritmus, idő-tart am, hang sú Iy , hange r-ővú Ltás •

bl Szavakat, ssópár-cka t , szőkapcao Lut.okat , mond at okatutámnondással tud~on helyes artikuléÍ.cióval.időte.r-tam.:nalés hangsúllyal ejteni.

el Szókap«solatokat, rövid egyszerU mondatokat tudjon azelőz et seflmegad ot t hangsú Iy j eLeknek mecfelelően 01-

vasni.

60

dl Olvassa helyesen a hanekapcsolatokat. v/

el Rövid 13-4 szavasi egyszerU mondatokat tudjon helyeshanglejtéssel olvasni.

fl Nevelői visszajelzésre, de legalább minta alapjántudja javitani az olvasás közben és a spontán beszéd-ben elkövetett hangkapcsolat-, hangsúly- és hanglej-téshibáit.

gl Az utánmondással tanult verseket, mondó.kákat tudja el-mondani helyes artikulációval, időtartammal és hang-súlyozással.

~al I~lerje a következő gyakorlatok végzésének techniká-

ját: légzés, hangadás, ajakartikuláció, ritmus, idő-tartam, hangsúly, hangerőváltás.

bl Szavaka't, szópárokat , szókapcsolatokat , mondatokat u-tánmondással tudjon helyes artilculációval, időtartam-mal és hancsúlyozással ejteni.

ci Szólm.pcsolatokat rövid 13-4 szavasi egyszeru mondato-kat tudjon ozetesen megadott hangsúlyjeleJcnek IJleGfe-lelően vasni.

ctl Szavakat. szókapcsolatokat, mondatol at és ::Jzöver;ete-lőzetes felkészülés után tudjon helyes artikulációval,hanZ2úllyal és hanglejtéssel olvasni.

el Nevelőj. visszajelzésre tudja javítani a spontán be-széd és olvasás közben elkövetett artikulációs, idő-tartam-, hangaú Ly-. . hangkapcsolat- és hang Le j t ésnL«

bái t a m í.nta rneeadása nélkül is.fl 'l'udjonverset felolvasni, illetve eLinondun í, helyes

artikulációval az eléízetes ele'·lzéssorún me!::határozotthan,ssÚJ.y-,sziúlet- és időta:ctrunjelek:J.lnpján.

61

Kitünő

ját: J.é~zés, ~1~n.'::[1.<.lás,ajal-:8.1'"'t Lku Lác.í.o , ri t;r:'U3, id6-

t ar-t am , :l~n~súly, 113.1l...;:' c j tI]::; •

b/ SZ!..1.vul:at, szóp;.-;.ro1.;:.'}.t, s2(Jl·:<.J.l)Csola.tol::-·.'.t cs jllonüc1.to~::).G

l1.·~l..í.p..!!lonrlú3So.1 tudjon lie Lye s .:..~rtil:u.l(tció·I/·::::.l, id/;i.;"\l~-

t amma I és i1anr;~ú.l:'Toz;~.SGe.J. ejteni.

cj Sz~](aDCsol:ltoJc~t,rijvid 13-4· 2~~7~G; e~ys~~e'r0J'lond~~-tokCtt tudjon az, '?10zetüu~n rl1e.::..;o.d0tt h!).rl~[;üJ.;:.rjeJel-:~lJ?l:

me,::felelu'2!'1 olvasni.

dl SZQvol:at, s z ókapc s oLat oka t , mond at oka t ~s ~~(j,,;rcset

e Lóz e t ee I'e Llc ész.iiI és u t ún ·~ucljon. p~elyes 3.rtjJ':-nl;:J.ció-

vo.L, hanesúllyal és ha!lslejt~S'S'el ol'v:0.sni.

ej He ve Lő L v.í.s ez.i j o Lz éar-e t.ud jn javitarri P. s pon t an oez:r",éd

és o Lvas ás köz.ben elkövetett ar-t í.kuLúc Ló s , j~d.lít,2::..'"'t,~'!!l-,

hB.n~súly-, hangkapc s o La t- és hang Le j t(~2:;'-1:i"..Jú.it.

f! Tudjon verset mondani és felolvasni meci'elelú artiku-Lác í.óva.L, Ld ő t ar t atunnL, h8.n':':;2Úl~r07./jSS8.J., bHn~le j t (~8-

s eL, va Lam.i.rrt a helyes lé;:;zéstechnika és har..,:;cx-ővál-tL~S a Ika Imaz á súv~l.

si Kapcsolatfelvétel é.8 s7,(~nd.éknyilv2.nitús SO:C8!'1ne kö-

vessen el art il:ulúc irje, i(l~t;tc.rtr:l.f1.-, :'12,11.:;80.1:/- 6c :i12..~1':"::-

lej téshibáJr"e"t.

62

-

BES7,l!;])..,'lULESZT~S

IAegfeleH

al Váljon szokllsdVd a lcösz0nés; tudjon köszönni az al-lea Lomnak és a napszaknak me13felelően felnőtteknek és.c;~rex-elceknek•

-ol Tudjon udvariasan mess7,ólitani felnőttelcet és cyere-kelce t ,

ci Tudjon heJyeseC! bemutrrtlcozni felnőtteknek.

d,' 'Pudj on kérni és tudalcozódni a he Ly es nyeLvL formáka Lka.Lrne.z.á-seiva L felnőttektől és L:J'erektől.

el 'fudjon J-'l- monda tos e Lbes z é I ő szöve:::;et alkotni azidőrend mectartásóÍ.val. A szituálú::;t nevelői viss7.a-jelzésre tudja javitani.

-::1 'I'ud jo n rürdetni osztálytársaknak 2-J mond.atnya szö-ve[;!:;el, ame Ly tartalnazza - lec;alúbb felsorolLtsszerü-en - a leGfontosabb adato ka t ,

f:J Slkezdett ine s é t tudjon befejezni 2-J mond a tny L szö-ve~!3el az e Lőzményekhez a l ka Lmazkodva ,

hl i\l.djon meGfocalmazni 2-J mondat ot tevékenyséc;riJl ésúllo.tok külnő tlllajclol1séÍ.t;ll.iról.

il 'l'najon he Lyes en v í s az.akoaz onn í, r'e Lnót t eknek és cye-

rekeknel(, v~ljon SZOki~sáv~ u vi8szaközzön~s.ji A helyes nyelvi és ne::~ nyelvi es zk őz ők o.J_kalmazásá-

vo.l tudjon v.i Las zo Ln í i"elr~őtt ÓS ~~'-erek T:!e[';szólitá-

1:/ 'j\ld~J(o~;Ó(Ü~-'lJ':,ttldjon 2-:3 ·-lündatn:,·j Ipset leG s zúlmp-c!..:olcd;n:ri/ f'elv:i.lú:;osit{-stvaf.:Y ta~ad() választ adni ,

1/ .:rej Lotl: cl!Je:J~';í~10V:';j<~J leii:'v ::'::üve;-.: tnJ:"tullnl..·~ri.t tud-

j()"'~ ?-.1 l:(~::':'lll~~'!~to Lt cnn.l ,

63

al Váljon szokásává a köszönés; tudjon köszönni az al-kalomnak és a napszeknak megfelelően felnőtteknek ésgyerekeknek.

bl Tudjon udvariasan megszólitani felnőtteket és

nl Tudjon meefoealmazni hallott és olvasott elbes~élőés leiró szöveeek lényesére irányuló 2-4 kérdést.

ol Kiscsoportos kornmuní.kúc Lóban ha LLgae aa végig társait.

keket.el Tudjon helyesen bemut8.tkozni felnőtteknek.d/ Tudjon kérni és tudakozódni a helyes nyelvi formák al-

kalmazásával felnőttektől és cyerekektől.el Panaszát, bejelentését tudja 3-4 rnondatnY:Lszövegben

megfogalmazni.fl Tudjon 4-6 mondatból álló elbeszélést mondani a heLy ,

idő, szereplők mezjelölésével, az események időrend-jének megtartásával. Az utaló elemeket Inévmásokat,határozószókatl nevelői visszajelzésre tudja ponto-sitani.

al Váljon szokásává c köszönés; tudjon köszönni az allml-lomnak és a napszaknak meGfelelően felnőtteknek és fl,"jTe-

rekeknek.bl 'Ludjon udvariasan messzólitani felnőtteket és gyerekeket.c/ Tudjon helyesen bemu~L~tkozni felnőtteknek.dl 'fudjon kérni és tudakozódni a 1181;)'esnyelvi fo rmák al-

kalrnazúsLÍ.valfelnőttektől és gyerekektól.el Panaszát, bejelentését tudj:J.J-4 mondatnyi szöveeben

pontosA.n és t<.l.rgyila.;;osan me,:::foea1m.azni.el Elkezdett mesét tudjon befejezni 3-5 Dondattal az 0-

lőzményekhez alkalElazkodva,hl Legy en képes üzenetközvet:i.t és r-e ,

fl Tudjon olyan jól s:3erkesztett elbeszélést mondani ahely, idő, szereplők mecjelölésével, az eseményele idő-rendjének megtartúsával, amely csak indokolt esetbentartalmaz utaló elomeket.

il Tudjon pontos hirdeté$ szerkeszteni.ji Állatokról, tevékenysésről tudjon 3-5 mondatos leil'ó

szöveget mondani. A szituálást neveLő í, visszajelzés-re tudja javitani •.

ci Elkezdett f!l.eséttudjon többféleképpen befejezni az előz-ményekhez aLka'lmazkodva,

hl LeGyen k épe s üzenetközvetitésre.

kl Tudjon helyesen visszaköszönni felnőtteknek és syere-kelmek; váljon szokásává avisszaköszönés •

II A helyes nyelvi és nem nyelvi eszközök alkalmazásá-val tudjon válaszolni felnőtt és gyerek megszólitéÍ.-sára.

il Tudjon pontos hirdet és szerkeszteni.ji Állatokról, tevékenyséerőI tudjon pontos,6-B mondatos

Le í.r-ó szöveget mond.an.l; R szituáléÍ.stnevelői visszajel-zés r-e tudja j~V:Ltun í.,

kl Tuda.kozódásra tudjon pontos leiró szövegseI válaszolni;ne szituál~on.ml Tudakozódásra tudjon 2-4 mondatnyi leiró szövegeel

v3laszolni. A szituálást nevelői visszajelzésre ja-vitsa.

II 'fudjon hallott 6s olvasott elbeszélő és leiró szövegeklén~Te0ér(>Lrányu Ló kérdésejcet megf'ogaImazn.í.,

lnl Kiscsoportos lcommuní.kác aóban csak indokolt esetben sza-kitsa félbe abeszélCt.

64

65

Kitünő

a/ Váljon szokásává a köszönés; tudjon köszönni az alkalom-nak és a napszakne.k megfelelően felnőtteknek és gyere-keknek.

bl Tudjon udvariasan megszólitani felnőtteket és gyerekeket.c/ Tudjon helyesen bemutatkozni felnőtteknek.

IRODALOM

Megfelelta/ Szépirodalmi müvek mimetizálásakor vegyen részt a

közös játékban, tudja reprodukálni, de legalább együtt-mondani Ijáték közbeni a vers-, ill. meseszövegeket.

bl Ismerje fel párbeszédet tartalmazó versekben az 1.személyt, a 2. személyt. és a köztük levő szerepcserét •

el Tudja megnevezni egy adott vers versszakainak, vers-sorainak számát.

d/ Kapcsolatfelvétel, szándéknyilvánitás és véleménynyil-vánitás során tudja alkalmazni a helyes nyelvi formákatés a nem nyelvi eszkö2öket.

el Tudjon olyan jól szerkesztett elbeszélést mondani, ronelycsak indokolt esetben tartalmaz utaló elemeket.

fl Elkezdett mes'é t tudjon többféleképpen befejézni az elóz-ményekhez alkalmazkodva.

gl Legyen képes üzenetközvetitésre.hl Tudjon pontos hirdetést szerkeszteni.i/ Állatokról, tevékenységről tudjon 6-10 mondatos pontos

leíró szöveget mondani; ne szituáljon.ji Tudakozódásra tudjon pontos leiró szöveggel válaszolni;

ne szituáljon.kl Tudjon hallott és olvasott elbeszélő és leiró szövegek

lényegére irányuló kérdéseket megfogalmazni.II Kiscsoportos kommunikációban csak indokolt esetben sza-

kitsa félbe a beszélőt, és tudjo~ témát tartani.

d/ Ismerje fel és nevezze meg a találós kérdéseket.e/ Az elemzett mesékben tudja megállapitani az események

helyszinét és időrendjét.f/ Osztálytársai előtt tudja elmondani tekintettartással,

tekintetváltással a következő verseket:Köszöntő anyák napjára InépköltéslCsoóri Sándor: CsodakutyaKölcsey Ferenc: Himnusz ll. versszaklWeöres Sándor: Paripám csodaszép pejkóWeöres Sándor: Szunnyadj, kisbabaZelk Zoltán: Az erdő

al Szépirodalmi müvek mimetizálásakor vegyen részt aközös játékban, tudja reprodukálni, de legalább együtt-mondani /játék közbeni a vers-, ill. meseszövegeket.

b/ Ismerje fel párbeszédet tartalmazó ver-aekben az 1.személyt, a 2. személyt és a köztük levő szerepcserét.

66

67

el Tudja megnevezni e5Y adott vers versszakainak, vers-sorainak számát.

dl Ismerje fel és tudja jelölni verssorok végén a rimelőszavakat.

el Jól ritmizálható versek esetében minta alapján tudjaérzékeltetni Itapsolni, kopognil a ritmust.

fl Ismerje fel és nevezze meg a találós kérdéseket és aközmondásokat.

gl Az elemzett mesékben tudja megállapitani az eseményekhelyszinét és időrendjét.

hl Az irodalmi müvek befogadása során kiváltott asszo-ciációt, élményeit tudja elmondani.

il Osztálytársai előtt tudja elmondani tekintettartássala következő verseket:

-Köszöntő anyák napjára InépköltéslCsoóri Sándor: CsodakutyaKölcsey Ferenc: Himnusz ll. vers szakiWeöres Sándor: Paripám csodaszép pejkóWeöres Sándor: Szunnyadj, kisbabaZelk Zoltán: Az erdő

~

al Szépirodalmi müvek mimetizálásakor vegyen réazt aközös játékban, tudja reprodukálni Ijáték közbenia vers; ill. meseszövegeket.

blIsmerje fel a párbeszédet tartalmazó versekben, me-sékben az 1. személyt, a 2. személyt és a köztük lé-vő szerepcserét.

el Tudja megnevezni egy adott vers versszakainak, vers-sorainak számát.

dl Ismerje fel versekben az ismétlődő sorokat, a ref-rént.

68

el Tudja versekben jelölni és megnevezni a sorvégi ri-meket.

fl Jól ritmizálható versek esetében minta _alapján tudjaérzékeltetni Itapsolni, kopognil a ritmust.

el Tudjon versekben költői képeket keresni. Ismerje felés nevezze meg a közmondásokat, szólásokat és talá-lós kérdéseket.

il Verses mesékben, mesékben tudja megállapitani az ese-mények helyszinét és időrendjét.

ji Verses mesékben, mesékben tudja megnevezni a szerep-lők tulajdonságait.

kl Az irodalmi mUvek befogadása során kiváltott asszo-ciációt, éJ~ényeit tudja elmondani.

.11 Osztálytársai előtt tudja elmondani tekintettartással,a következő verseket:

Köszöntő anyák napjára InépköltéslCsoóri Sándor: CsodakutyaKölcsey Ferenc: Himnusz ll. versszakiNemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhőkWeöres Sándor: Buba énekeWeöres Sándor: Szunnyadj, kisbabaWeöres Sándor: Paripám csodaszép pejkóZelk Zoltán: Az erdő

Kitünőal Szépirodalmi müvek mimetizálásakor vegyen részt a

közös játékban, tudja reprodukálni Ijáték közbeni avers-, ill. meseszövegeket.

bl Ismerje fel a párbeszédet tartalmazó versekben, me-sékben az 1. személyt, a 2. személyt és a köztük le-vő szerepcserét.

el Tudja megnevezni egy adott vers versszak.ainak, vers-sorainak számát.

69

dl Ismerje fel versekben az ismétlődő verssorokat, arefrént.

el Tudja ve~sekben jelölni és megnevezni a sorvégi ri-meket.

fl Jól ritmizálható versek esetében tudja érzékeltetniItapsolni, kopognil a ritmust.

gl Tudjon verseket költői képekre bontani.hl Ismerje fel és nevezze meg a közmondásokat, szóláso-

kat és találós kérdéseket.il Verses mesékben, mesékben tudja megállapitani az ese-

mények helyszinét és időrendjét.ji Verses mesékben, mesékben tudja megnevezni a szereplők

tulajdonságait.kl Az irodalmi müvek befogadása során kiváltott asszo-

ciáciát,élményeit tudja elmondani.II Tudjon értékkijelentéseket megfogalmazni az elemzett

müvekről.ml Osztálytársai előtt tudja elmondani tekintettartással

a következő verseket:Köszöntő anyák napjára InépköltéslCsoóri Sándor:CsodakutyaKölcsey Ferenc: Himnusz ll. versszakiNemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhőkWeöres Sándor: Buba énekeWeöres Sándor: Szunnyadj, kisbabaWeöres Sándor: Paripám csodaszép pejkóZelk Zoltán: Az erdő

nl Tudja elemezni mások versmondását az "üzenetközveti-tés" sikeressége szempontjából.

ol Alakuljon ki az a szokása, hogy érdeklődjön a megis-mert költők, irók élete. munkássága iránt: gyüjtsön·fényképeket, nézzen utána életrajzi adatoknak, keres-se meg egyéb köteteit, munkáit.

70

-

ÖNISlilERETti

Megfeleltal Ismerjebl Ismerje

éri 'tsajé.t teljes Ivezeték- és ut neve.apja és anyja teljes nevét.

t' . telJ'es nevét.testvérei számát, tes vere~ci Ismerjedl Tudja lakóhelye nevét.

. nevelője nevét.I TudJ'a tanitója és napk.öZ~s

e tpl' . szemszin tes-fl A külső testi jellemzoket haJsz~n, ' k, ~ sarcforma: kere ,ma ass' :alacsony, közepmagas, maga \ .._

e ag 'k' I tudja önma~ára vonatkoztatva koszögletes, hossZU as o

zölni..' ' k"lcsi tulajdonságok közül adottgl A psz~ch~kuS es er o ,. f _tb ;smerJ'e fel a fegyelmezettseget, ~ll •. e .helyze en ~ .. ' .•.

lm etlensé~et a segitőkészséget, ill. onzesc,gye ez o' .,. ' t ill udvariatlansagot.az udvar~assaeo, • , .Legyen képes választani, választását indoKoln~.

al Ismerje saját teljes nevét.l' nevét, anyja lánykoribl Ismerje apja és anyja te Jes

nevét., t l' s nevét.testve'rei számát, testverei e Jeci Ismerje

, 1 nevét és lakcimét.dl Ismerje lakohe yenevelője, isazeatója nevét.el Tudja tanitója,napközis

71

fl A külső testi jellemzőket /hajszin, szemszin, test-magasság: alacsony, középmagas, magas; arcforma: ke-rek, szögletes, hosszúkás/ tudja önmagára vonatkoztat-va közölni.

gl A pszichikus és erkölcsi tulajdonságok közül adotthelyzetben ismerje fel a Zegyelmezettsé:::;et,n,l. feGyel-mezetlenséget, a seeitőkészséget, ill. önzést, az uclva-riassúgot, ill. udvariatlansúgot. Használja e fogal-makat. Legyen képes a tulajcl.onsáeokközül választani.,v,üasztását indokolni.

~al Tudja saját teljes nevét.

bl Tudja anyja, apja teljes nevét és anyja lánykori nevét.el Ismerje testvérei számát, teljes nevét és foglalkoZL~sát.dl Ismerje lakóhelye nevét és lakcimét.el Ismerje apja és anyja foglalkozását.fl Tudja iskolája nevét és cimét.gl Ismerje születési adatait.hl Tu<ija tanÜója, napközis nevelője és igazgatója tel-

jes nevét.

il A külső testi jellemzők közül ismerje fel a hajszine-ket és hajárnyalato'kat /fekete, barna, szőke, vörös,ősz, világosszőke, sötétszőke, szőkésbarna, barnás-vörös!, használja a hajszint és hajárn~ra.latot jelölőszavakat.Ismerje fel a szem sZinét, használja az ezeket jelö-lő szavakat.Ismerje fel a testmagassúgokat,és használja az azo-kat jelölő viszonyfogalmakat Irnagas, középmagas, 8,-lacsony/.

72

Ismerje fel a három arcformát, és használja az eze-ket jelölő fogalmakat /kerek, szögletes, hosszúkás/.'Tudja e zcke t tcil'saira,ismer62eire és önmagára konk -r e t í.zé Ln í ,

Legyen képes ezeken az ismereteken alapuló szöveg-ért és re ,

ji A pszichikus és erkölcsi tulajdonságok közül adotthelyzetekben ismerje fel a fee;yelmezett, ill. feGyel-me zet Len viselkedést, a segitőkészséget , ill. önzést,az udvariasságot, ill. udvariatlanságot.Használja ezeket a fogalmakat. Legy en képes a tulaj-donsáeok közül választani, választását indokolni.

Kitünőal Tudja saját teljes nevét.bl Ismerje születési adata.it: születési hely, év, hónap,

nap. Tudja kérdésekre elmondani.c/ Ismerje apja és anyja teljes nevét, any ja lánykori.

nevét.d/ Ismerje szü Le í. foglalkozását és munkahe Iyé t ,

el Ismerje testvérei számát, tudja teljes nevüke t , Is-merje testvérei foglalkozását es munkahelyét. Kérdé-sekre tudja elmondani A. község,ill. város nevét, amunkahely nevét és cimét.

f! Tudja t and t ó j a , napköz í,snevelője és igaz.:;atójatel-jes nevét.

sj Ismerje Lakőhe Lye nevét és lakcimét.hl Ismerje iskolája nevét és pontos elmét.il A lcUJ.Sőtesti jelle.mz(5kkoz íí.L ismerje ZeI a.hajszi-

nek et , llajCrnya.latokat, használja az ezeke t jelölőfO[;Qlm~I';(üt /sz61ce, uar-na , feJ-:ete, VÖxo,),s, ős z , vilú-

[082Zőke, 8(-jtf~tsz{jl:::c, 8~~Gh:é:2~J;:~x"n3.,barn:isvörös/.

73

Ismerje a szemek szinét, használja az ezeket jelölőszavakat.Ismerje fel a testmac;assJeokat, he.s:~náljaaz a.lacsony,magas , közp.pmacas vis:?;on~r:loealmakat.Ismerje fel a három arclo:cmát és használja a kerek,szbg Le t ea , hosszúkás /vecs keskeny/ for.;all!lakat.Tudja ezeke t társaira, ismeróseire, onmagár'a konkre-tizálni.Lee;y8n képes a külső testi jellemzők iSI'1e1:etealap-ján szöver;értésre és szöveealkot6.sra.

j/ A pszichikus és erkölcsi tulajdonsáGok közül ismerjefel adott helyzetekben a feeYelmezetteket, fezyelme-zetleneket, a seeitókészeket, önzőket, az udvariasakat,udvariatlanokat.Használja ezeket a fo~almakat.Leg7en képes ezeken az ismereteken alapuló szöveGér-tésre és szöveealkotásra.Szöveealkotása tiilcrüzzeaz ezekhez a tulajdonsá~o!chozvaló viszonyát.

74

II.

TANESZKÖZRENDSZER1. osztály

TAN ESZKÖZÖ K

al Í;va és ii'eri o Lvaarxí, tanul ImuYlJG5ltató tankönyv a

szóképtanu16.shozl'ol Olvasni tanulok Ibeti.Itanul,,is i··munkáltató tankönyv Iel Olva.sni tanulok 2. rész lolvasókönyv és .i"eladatok o.

s zóbe La s zéive2:aJkotúsh0z1dj Ffunkalapol-:: az irásmoz(;éÍ.s fejlesztéséhezellifunkalapok a b e t üe Lernek váz.oLeiaáho sfl Ilunkn Lapolc a oecük vé zoLás ához

e/ Lr-ni tanulok lirás munkatüze t Z

Al 1!'ELA.W.TGYÜJ'1'EI,IEIEEK

al Olvasástechnikai hibák javitása'ol Iru'o rmác Ló s s zöv egek olvastatésa

el it lcönyvtá:rhasználat tanitása

d/ Az LekoLán k í.vüt t önmüveJés 'oani tása

el Helyesirés-tannlás megalapozásafl He Lyes e jtés-tani téisfl..! it s z övega Iko tris tani tásahl A szövegbefogadás, szövegértés tanitásail HÍJnetikus j át ékokji Az önismeret tanitása

BI lfiOl'iITATOrpT 'TA.1\1ESZKÖZÖK

hl Támlmlapok a naGybetUk vázo Lé aához

il Irni tanulok 2. r és z lirás-hel~resirás munlcaf'üze t y'ji Hel,j'esirrí.si 8zójcGyzék J.-3. oa zt á l.y

kl ItIese, rne s e rnátke. /szépirodalmi szöveG2:yüjtemény és:i:'eladatlapokl

81

U/ AUDIOVIZUÁLIS TANESZKÖZÖK

a/ Olvasás tanulás I. /transzparenssorozat a figyelemés a szemmüködés fejlesztéséhez/

b/ Olvasástanulás II. ,tr-anszparenssorozat a helyeaejtéstanu.Lés ého a/'

c/ Hangszala.g a helyesejtési hibák javitásának tanulás&.-hoz

dl Verstanitás 1. /haneositott transzparenssorozat aversmondás tanulásáhozl

e/ Transzparensek a betüvúzoláshozf/ Diasorozat a szóbeli szövegalkotáshoz I.g/ ~ematikus zörejsorozat a szóbeli szövegalkotáshoz

D/ SZEI,ILÉLTETŐ ESZKÖZÖK

a/ Tanári tárgyképekbl Tanári szóképekc/ Tanulói szóképekd/ 3etütanulási modelleke/ Táblák az abc és a k önyvt áx-L be tür end tó'.!!ul':sdi1ozfl Táblák a kcnyv í.sner-e t tanu Lás ához~/ 'I'fíblák a he Lye s Lr-áa t anu Lás áhozh/ Irúk, köl ti'ík ar-ck épe í.

82

A TANANYAG- ÉS A

TAN ESZKÖZRENDSZERÖSSZEVETÉSE

A kisérletünk 1. os zt-i Lyos tananyagának és t aries zk öz r-endaz e-,rének megfelel tetését bemutató táblá7.at 5 os zLopb ó L (ill. il.2-5. oszlopokban '3, t anee zkö zök a né.;y tipus szerint IFe] adat-gyüjtemény, Nyomtatott taneszköz, Audiovizuális tanesz!cöz,Szemléltető eszköz.l szerepelnek. Az 1. oaz Lop 8. tfl'1tervi tan-anyago t t ar-t a.Imuz.za , ct"tfl.!ltárcyolokkokon Ipl.: a tcÍ.~,lB,zat lec;-eLs ő oldalán: OI.vASAS-Ol'nllr~ELBSI él'! a~ eQ'es tevékenysé.:;főosz-tályokon Ipl.: 1. AZ OLVASASl,!EGTAlH'!'A,'3AI t ú L, leóalé:bh 8. te--vékenységosztályokie részletezve Ipl.: 1. A szóképek me;;tani-tása és olvasásuk gyakoroltatása}.

Az eeyes tevékenysé[;osztályok mellett a r~eef'elelő taneszközti-pus oszlopában található azon taneszköz neve, amely tartalmazf'e Ladat oka.f a? adott tevlikenysécosztRlyua tartozó összes tevé-kenysÁg tanulásához /pl.: az J. Aszókének me::;tanHása és ol-vasásuk .r;yakoroltatása tevélcenysécosztÚly mellett a "lIyomta-tott taneszköz" oszlopban az "Lva 63 Feri olvasni tanul /nll.m-ká Lt.at ó tankönyv a szóképtnnnláshoz Itaneszh:öz szereyell. Atevékenysé,sosztályokn[..l k í.s eo o e[;ysé;; /l)1. tevékenysp,::;-alosz-

i~;~'e~;:;~Ga~~~~lá~~~~;e! t~v~;~:~~~~~~~z~~f;~;i~_a~:Lhje~~e~,~ott~~t;;i:~~~;~ii;~~;i~~~~~~~;:~~~~~:~;E1i~~i~~;i;~;~;~~~~~f~,~6~;~~~so~~e:Jk~~~~t!:~;~k~;~;~~~{~:~t~~~i~~~~~;;~~ ~~i;~~~c:~~~l'to-~i~~~e~~~~~~~~~g~_~~~Z~e:~~;~~~~~~~i~u~~~~~~;~~z \,;~-~;:l~~;i~6r~'fe!.II)l.: az "02.vasá8tanulil8 II. - t:.-'ansz11o.::::-enssoroze..t o.. ~·!el~res-e~tés t anu Láaáho z " c , ~ar:eszköz. oJ.v~she\:tó Q ...köv~tkező tevé!~el1~r-sEJge~ El~lle~t: 1.1. s~7.ep:Ll'odalr:n s;;uve:.;;ek oLvas aaa - ,az OL,v/\.-SAS-Om,lliVEL:':::S b Lokkon , a III. AZ OLVASAJ G~AKO::tOIf?Aj'idA SZo-VEGEKENtevékenysésfóoszt8.1yo!l és az 1•. A. felkészülés utánihangos olvasás c-yakoro1tat8:roa tevékenysé.:osztÜl~ron beJ.UI _,var:;y .nz ..l.l,.8. a :n.an3:1~[1.rcsolo..tokejt~~~ének r;~IE!Jco:!..-'l.:lGa - a,J3ESZ:C;Di,aNELbSoLokkon , al. EELYESEJ:':LS-TAjHTAStevékenyse::;-fűosztá1yon, t1'Z 1. A helyese,itési nOl'ucti<:hozii~azodú beszéd-moz[,Rs i'ejlesztés 'Gevé!:cnysegosztal~ron és az Ll. helye8ej-tési gyakorla~ok véG~ése tevéken~TG0!jaloS'ztctl;;ron be LüI - stiJ./.

84

'0 I-P .'<l 'oa> a> N

-P P. ol .'<lr-l 'a> 'ri a>'a> N -r-l .'<l -r-l 'o P.r-l :0 f--t

~ ,~.'<l r-l 'Ol

~.'<l'~ a> ::3 .'<l

a>N,~ OJ

P. S::'oNOl OJ 'Ol OJ N

tf.la> E--l -P E--l .'<l E--l ol• • •I

1II

olI 'rii r-l

i'co::3NN:O

·rI.'<l:>N00l

I-r-i a>'g§~-P

--_._----- 1---

jI :!s I

Ir-l ol I OJg 'co ::3 S::-P <,

-P -r-i 'o r-l S:: OJ r-l :>I -PN f--t co -P OJ g OJ -P 'co ~i 0:0 a> -P OJ -P :::3 1-P.'<l IX! -P :> OJ -P :0

I OJN -r-l r-l~

-P ·rI a> .'<l-POl ol S::'co p. i=l .o S::Sa> 'Ol ol 1 :0 'Ol ol <, OJI oS:: g2 ~

.'<l <, g2 ·rI -Pi»OJ OJ 'o N .'<l ol

I~-P :> r-l OJ N o r-l o 'co 'o

'[il o <, -P ol .q o r-l r-l -P• •I

~

II 'Ol

-PSOJa>

I >o-Pco'.,

I &:~!

----------- - ------------ ----- ----------_._- _._---------

I I '3QO ~ I II ~ I a> I 'O) 'ri ol

tf.l e:s r-l I S 'o ,~ ol S::'co OJ'[il ~ a> o o N -P OJ ol olH S .'<l .'<l ol -P 'ri t ~ 'co[il ol

~a> QO -P

QO :5 tf.l .'<l 'Ol P. OJ ol a> ~r-l OJ

OJ '<t a> OJ 'Ol ol 'Ol ol o -P

~ ~tf.l ~ ,~ OJ ol .'<l 'co r-l~ tf.l ol '3 'co 'o r-l .'<l .'<l r-l .'<l ol o

ill :0 ;:s '<t .'<l 'co -P N g a> a> a> :;:;l 'Ol f--tI E--l 'o -P ol co ol p. p. :> -P o

OJ tf.l o H N -r-l 'co -P OJ 'Ol 'O) 'Ol a> OJ .'<lE--l '<t ~ ol S:: ol r-l OJ -P ..1<1 ..1<1 QO ,.o

ol ~tf.l N ~ OJ ~ o 'co~ ~ E--l ~ -P f--t . ~ -P

;:s r-l. . . .o H r-l r-l (\j

._0-

85

Feladat-gyüjtemény

Nyomtatotttaneszköz

eBetütanulásimodellek

Tananyag

2.1. a nyomtatott éa

irott kis- ésnagybetük tanu-lása betütanu-lási modellekolvasásával,és a betüfelis-merés gyakor-lása

II. AZ OLVASÁS TEMPÓ- .JÁNAK ÉS PONTOS-SÁGÁNAK FOKOZÁSA

1. Irásvetitővel fel-villantott jelek.betük. szavak 01-vastatása

Audd ov í.zuá.Lí.atanes zköz

Szemléltetőeszköz

e Olva aás tanu Lás

I. /transzpa--renssorozat afigye lern és aszemmüködésfejlesztéséhez/

1 I

Tananyag Feladat- Nyomtatott Audiovizuális Szemléltetőgyüjtemény taneszköz taneszköz eszköz

2. Az olvasástechnikai .01vas9stech-hibák javi tása nikai hibák

jl3vitásB

Ill. AZ OLVASÁS GYAKOROL-TATÁSA SZÖVEGEKEN

1. A felkészülés utánihangos olvasás gya-ker-o 1tatása

1.1. szépiroda lmi szö- eMese, mese eOlvasástanu-

\vegek olvasása mátka /szép- lás II.

irodalmi szö- /transzparens-

\

veggyüjtemény sorozat aés feladatok/ helyesejtés

tanulásához/\eVerstanitás

/hangositott Itranszparens-

\sorozat aversmondástani tásához/

II

CD...

coco

Tananyag !~adat- Nyomtatott I Audiovizuális Szemlél tető

gyüjt~ény taneszköz taneszköz eszköz

1.2. ismeretterjesztő

I.Olvasni ta- I

szövegek olva- nulok 2. rész !sása I /olvasókönyvj' i I

i I1.3. mindennapi leüó I .Olvasni ta- II Iszövegek olvasása I nu Lok 2. rész I II /olvasókönyv/' i I2. A néma olvasás I .Olvasni ta- ! iI I

gyakoroltatása nulok 2. rész i i

jI

!

/olvasókönyv! I !

i

2.2. didaktikus • Irni Ii

Itanulok !

szövegek olva- 1- 2. részI Isása I /irás-helyp.s-j

I ~I irás munkafü-I

zet és vázOló-1I

I lapok/ I

I eMese, mesemátka /szép-I

irodalmi szö-veggyüjtemény Iés feladatok/


12.3. tájékoztató és • Enf'o.rmácti ős

I felhivó felira- szövegek II

tok olva sása ol vastatásal

AZ ÖNMÜVELÉS IIV.TANITÁSA I ! II

1. A könvvtárhasz-I.A könyvtár-i

nálat tanitása az használat

osztály- vagy az I ta nit ása

iskolakönyvtár-

Iban

1.1. teljes1

I.Táblák az abc és aa magyar I

abc megtanulása 1-- I könyvtári betürend

II tanulásához

1.2. 8 betürendbe I .Táblák az abc és aIsorolás megtanu- könyvtári betürend

lása I tanulásáhozI

1.3. a gyermeklexikon .Táblák a könyv-

használatának ismeret tanulásá-

ltanulása hoz

~~~---c--~----~--~----~Tananyag Feladat- Nyomtatott

I~,_r, . -+-'=!.gy~ü!!..j...:t:::..e:::..m:::é.:::ny,,~neszköz1.4.1. gy~;~ekkönyvek,

I gyermekfolyó-! iratok boritó-

ján és cimol-dalán levő ada-tok olva sása il

:--~2~.~A~Z:-~~·S~k~o~la:'n=-k~i=v~Ü~1~i-:~4t~A~Z~i~S~k-O~l~a~'n--ll------------~---------~--------__ --_----Ii önIDÜvelés tanitása kivüli önmü-

tanórán és napközii velés tani-otthonban 1 tása; I~i---I

, II !I !

I ~1ii

I

Audiovizuális Szemléltető_taneszköz eszköz

4tTáblák a könyv-ismeret tanulá-SMOZ

Tananyag Feladat- Nyomtatott Audiovizuális Szemlél tető

- gyüjtemény taneszköz taneszköz eszköz~

IRÁS-HELYES IRÁS

I. AZ IRÁS MEGTANI-\TÁSA

1. Az irás előkészi- I~1.1. irányok és ará- .Munkalapok az I

,; nyok észlelése, irásmozgás fej- \

Iirásmozgás I lesztéséhezgya- I

!. \

kor Láaa!I

1.2. betilelemek vá- í eMunkalapok a !I

\zolása és irása betüelemek

i iI

i~

vázolásMoz l! t! 2. Az irott kisbetük 1

1i

\

\I tanitása, és azI irástechnika

1

1

fej- I

lesztése \

2.1. a kisbétük irásá- e Munka lapok a !e Transzparensek

nak és kap caoLá •• betük vázolá- ! betüvázolás-a

sának ~nulása sához hoz

CDN

Tananyag Feladat- Nyomtatottgyüjtemény taneszköz

2.2. a kisbetük irá- eHelyesirás- elrni tanuloksának és kapcso- -tanulás /irás munka-

lásának gyakorlá- megalapozása 1 füzet és vá-sa másolással I zOlólapok/

2.3. a kisbetük irásá- eHelyesirás- Inak és kapcso lá- -tanulás I isának gyakorlása

1 Imegalapozása I

diktálás után

Audiovizuálistaneszköz


2.4. a kisbetük irá- e Irni tanuloksának és kapcso- 1 /irás munkafüzet

lásának gyakor- II és vázolólapok/lása akaratlagos j I

r irással I I II 3. Az irott nagybetük ri --------111----------1I - ,1

I és az irásjelek l' iI tanitása i!i 3.1. eMunkalapok a

nagybetük máso-lásához

a nagybetük uá-sának és kapcso-lásának tanulása

Tananyag Feladat- Nyomtatott Audiovizuális Szemléltető

gyüjtemény taneszköz taneszköz esz köz

3.3. a nagybetük irá- !eHelyesirás- e Irni tanulok

sának és kapcsolá- -tanulás 2. rész /irás-

sának gyakorlása megalapozása _helyesirás

másolással

\

munkafüzetés vázoló-

r lapok;I

3.4. a nagybetük irá- leHe lyesirás-

sának és kapcso- -tanulás

lásának gyakor- megalapo zása

lása diktálás

után

P.5. a nagybetük irá- \\

elrni tanulok

sának és kapcso- 2. rész /irás-I

lásának gyakor- i - he lye s irásI

lása akaratlagos I munkafüzet és

irássalI vázolólapok/I

II. A HELYESIRÁS- e Irni tanulok

-TANULÁSMEGALAPO- 2. rész

ZÁSA/irás-he lyes-irás munkafüze t

és vázolólapok/


1. A helyesirás ,tani- .Helyesirás- .'He lyesirásitása szavak ,másol- -tanulás megala- szójegyzéktatásával, és dik- pozása 1-3. osztálytálás utáni iratá-sával

1.1. A magán- es mássa 1- elrni tanulokhangzók id6tort'má_j /irás munka-nak jelölése füzet és vá-

z o Lő Lap oky'

1.2. A j hang kétféle • Irni tanulok • Táblák a he-jelölése /irás munka- lyesirás tanu-

füzet és vá- I lasáhozzolólapok/ I

103. összeolvadás és elrni tanulok leTáblák , he-hasonulás jelö- /irás munka::' lyesirás tanu-lése füzet és vá- lásához

I zolólapok/

Tananyag Felada t- Nyomtatott Audiovizuális Szemléltetőgyüjtemény taneszköz taneszköz eszköz

'" A helyesi-rás tani- eHelyesirás-c..

táS9 szavak és mon- -tanulás

dat ox másoltatásá- megalapozása

val, illEtve diktá-

lás utáni iratásá-val

2.1. tula j dennevek eHelyesirási iirása szójegyzék I

I

1-3. osztály I4. Helyesirási hibák I

Ijavitásának tanu- i I

I II

~ i !leHelyeSiráSi

I

4.1. időtartam-jelölési eHelyesirás- I

javi tása -tanulásI szójegyzék Ihiba I

I !megalapozása I 1-3. osztály

4.2. j hang hibás je- e Helyesirás- .Helyesirási eTáblák a helyes-lölésének javi- -tanulás szójegyzék irás tanulásáhoztása megalapozása 1-3. osztály

4.4. tulajdo=evek eHelyesirás- eHelyesirásihibás kezdőbe- -tanulás szójegyzéktüjének javitása megalapozása 1-3. osztály'"'"


~ r---------------------~--_r--------------~r_--------~--~r-----------------r_------------~Tananyag Szemléltető

eszköz


.1.7. a hangsúly gyakor- • Olvasás-tanu-lása szavak, szó- I lás II. jtransz-Ikapcso latok és I parenssoroza tI

rövid jhárom- I a helyesejtésI

négyszavasj egysze- I tanulásáhozjrü mondatok utánmon. Idásával és olvasá- !sával

.1.8. a hangkapcso latok I eOlvasás-tanu-ejtésének gyakor- I lás II. jtransz,...lása szavak olva- parenssorozatsásával a helyesejtés

tanulásáhozj.2. helyesejtési hibák i I • Hangsza Lag a

felismerésének ésI

helyesejtésijavi tásának tanulása hibák javi tá-

sának tanulá-sához

BESZÉDlIIDvELÉS

Feladat-gyüjtemény Nyomtatott

taneszköz

1. HELYESEJTÉS-TAN~TÁS1. A helyesejtési nor- • Helyesejtés---

mákhoz igazodó beszéd- -tanitáshallás- és beszéd-mozgás-fejlesztés !

1.1.5. ritmusgyakorlatokvégezése szótagok,szavak olvasásá-val,jól ritmizál-ható gyermekver-sek utánmondásá-val, olvasásával

eOlvasás-tanulásII. jtransz-parenssoro-zat a helyes-ej tés tanulá-.sáhozj

1.1.6. az időtartam gya-korlása szósorok,szóoszlopok után-mondásával és ol-vasásával

• Olvasás-tanu-lás II. jtransz-parenssorozata he lyesej téstanulásához/

~,II

1

1

·~

Tananyag:r----------------------r------------r--------------,r-------------~---------- __





Ii 2.1. a versmondás gyakorI lása a levegővé-I teli helyek megtar-j tásávali2.1.1. utánmondás alapján eHelyesejtésI

1 -tanitás,

2. Helyesejtési normák-hoz igazodó versmon-dás tanitása

2.1.2. olvasott versalapján

e Mese, mese eOlvasástanu-mátka /szépiro- lás II. /trans~dalmi szöveg- parenssorozatgyüjtemény és a helyesejtésfeladatok tanulásához/

eVerstani tás 1./hangosi totttranszparens_sorozat a versmondás tanulá-sához/

Tananyag

~2.2. a versmondás gya-korlása a fő- ésmellékhangsúlyokmegtartásával

2.2.1. utánmondásalapján

2.2.2. olvasott versalapjan

II. BESZÉDFEJLESZTÉS1. Aszövegalkotás

tanitása





eHelyesejtés-tanitás

• Mese, mese eOlvasástanulásmátka /szép- II. /transzparena-irodalmi sorozat a helyes-szöveggyüj- ejtés tanulásához/temény ésfeladatok/ eVerstanitás 1.

/hangositotttral1szparens-sorozat a vers-mondás tanulá-sához/

I Tananyag Feladat- 1 Nyomtatott Audiovizuális Szemléltetőgyüjtemény I taneszköz taneszköz eszköz--+

11•1•

a kapcsolatfelvé- eA szövegal-tel tanulása

j

kotás tani-tása

1.1.1. a köszönés fel- I eFeladatok anőttnek, gyere- szóbeli szöveg- _.keknek alkotáshoz 101-

i vasni tanulok 2.,

rész - olvasó-,

i könyv részei

;1.1.2. bemutatkozás eFeladatok a szó-felnőttnek beli szövegalko-

Itáshoz 101vasnitanulok 2.rész - olvasó.könyv részei

1.2. a szándéknyil- eA szövegal- eFeladatok avánitás tanu- kotás tani- szóbeli szöveg-lása tása alkotáshoz

101vasni tanu-lok 2. rész -olvasókönyvrészei !

..•c>c>

..•~I

Tananyag

beli szövegal-kotáshoz

1.3. a vé leménynyi 1-váni tás tanulása:az indokolt be-jelentés, a jo-gos panasz ésaz árulkodáskülönbségénektanitói bemuta-tása és tanulóielemzése, a be-jelentés, a sé-

relem pontos meg-foga lmazása

• A szövega 1-kotás tani-tása




1.4. l.l.e lbeszélés kép,képsor, magnó- Iszalagon rögzi·.J

tett zörej soralapján

eFeladatok a eDiasorozat a sz ó-

szóbeli szöveg- beli szövegal-alkotáshoz kotáshoz I.

101vasni tanu- eTematikus zörej-lok 2. rész sorozat a szó-- olvasókönyvrészei

I


.&CIN

Tananyag Feladat- Nyomtatott Audiovizuális Szemléltetőgyüjtemény taneszköz taneszköz eszköz.-.

1.4.1.2. elbeszélés é L« .• A szövegal-

mény alapján kotás tani-

kiscsoportos tása

kommwükációban

1.4.1.3. mesebefejezés eA szövegal- eFeladatok ameghallgatott kótás tani- szóbeli szöveg-

meserészlet tása alkotáshozalapján /Olvasni tanu-

lok 2. rész -Olvasókönyvrészei

I 1.4.2. üzenetközveti- .A szövegalko- eFeladatok atés tani tónak, tás tanitása szóbeli szöveg-szülőnek, gye- alkotáshozreknek /Olvasni tanu-

Ilok 2. rész -

I Olvasókönyv

részei

Tananyag Felada t- Nyomtatott Audiovizuális 1 Szemléltetőgyüjtemény taneszköz taneszköz eszköz

I

1.4.3. hirdetés osz- .A szövegalko- eFeladatok a

tálytársaknak tás tani tása s zőbe Lf szöveg-

alkotáshoz/Olvasni tanu-

lok 2. rész -olvasókönyvrészei

1.4.4.1. állatok leirá leA szövegalko eFeladatok a

sa kép alap- tás tanitása szóbeli szöveg-

ján alkotáshoz/Olvasni tanu-

lok 2. rész -

olvasókönyvrészei

I

1 1.4.4.2. tevékenységek I • Feladatok aleirása közös szóbeli szö-és egyéni meg vegalkotásho z 1figyelés és /Olvasni ta- .tapasztala tok nu Lok 2. rész~alapján olvasókönyv

részei.&CI•••

Tananyag Feladat- Nyomtatott Audiovizuális Szemlé ltet őgyüjtemény taneszköz taneszköz eszköz

2. A szövegbefogadás- eA szövegbe-szövegértés tani- fogadás-szö-tása vegértés ta-

nitása

II

III

I

I

i!

I ;II

i, , , ji

Nyomtatott Audiovizuális Szemléltető\taneszköz taneszköz eszköz-----------

I

I I1

eMese, Imesemátka /szép-irodalmiszöveggyüjte-mény és fela-datok/

eMese, mese,mátka /szép-irodalmi szö-veggyüjteményés feladatok/

I

Feladat-gyüjtemény--------------+ ..-:::::_-----------

Tananyag

IRODALOM

I. SZÉPIRODALMI MÜVEKMlMETIZÁLTATÁSA

• Mimetikusjátékok

2. Irodalmi élményszer-zés szépirodalmiszövegek reprodukál-tatása és mimetizál-tatása révén

.1Ip.

I

AZ IRODALMI MÜ-ELEMZÉS ELŐKÉSZI-TÉSE

i,iI;;1

Uli

-c>••• I

TananyagI

Feladat- Nyomtatott Audiovizuál;is Szemléltetőgyüjtemény taneszköz taneszköz eszköz

Ill. A VERSMONDÁS TANI- _Mese, mese :. Vers tani tás 1.

'TÁSA mátka /szép- I /hangosi tottIirodalmi I transzparens-I I

I szöveggyüjte-

Isorozat a vers-

II mény és fela-- mondás tanulá-II datok/ SMOZ/

I1. Egyéni és együttes i i.Ol va.sástanulás

versmondás tanitása t,

II II. /transzpa- ,

Igyerekeknek és fel- I renssoroza t anőtt eknek I helyesejtés :

: ,

Ii tanu Lé aáho zi

IV. A SZÉP IRODALOM OL- I I :

I VASÁSÁVAL KAPCSOLA- i i:.Irók, költők

I I : arcképeiI TOS SZOKÁSOK KIALA- I I

II KITÁSA:ÉLETRAJZI iI II ADATOK, FÉNYKÉPEK i

GYÜJTÉSE A MEGIS- IMERT KÖLTŐK, IRÓK I

GYERMEKKORÁRÓL, IÉLETÉRŐL

I I

Tananyag Feladat- Nyomtatott Audiovizuális I Szemléltetőgyüjtemény taneszköz taneszköz eszköz

-_ .._---- -- -- _.,------iÖNISMERET .Az önisme- I

1I ret tani- I i!

+ !1. Személyi adatok tása I I

Itanitása eg.yénen- I

iI I

kénti konkretizá- II

i !lássa 1 I II I I

2. Külső testi jellem- I I:, z ők tani tása

I III I :I 1

! 3Q Pszichikus és er- i ,,kölcsb tulajdonsá- I

!I Ii gok tanitása Ii

I!

IIj

I II II II

II II

1

II

III II

I

III

•• , f/#

_ TANESZKOZLEIRASOK

A/ FELADATGYÜJTEI:IÉIffEK

a/ Olvasástechnikai hibák javitásaA/4-es méret10 oldalA feladatgyüjtemény a következő hangos olvasási hibákmegelőzés éhez ad feladatmintákat: betütévesztés, be-tükihagyás, újrakw--"lés és mást olvasás.A betütévesztés megelőzéséhez összeállitott szó-Sorok, szópárok, szószerkezetek, nyelvgyötrók,mon-e~kák alakilag hasonló,ill. zöngés-zöngétlen hallg-párokat jelölő betüket tartalmaznak.

A betük:i.hagyás megelőzésére készitett feladatok szó-anyaga mássalhanczótorlódásos, ill. betükihagyásos jún."nyomdah í.bás v/ s z.avakbőL, szókapcsolatokból áll.Az újrakezdés és a mást olvasás megelőzésének felada-tai szópiramisokat /eg~rmás alá irt, növekvő hosszú-sélgú szavakat, összetett szavakat;' mondatokat tartal-maznak. Ezek elolvasása szokatIanságuk, nehézségiikmiatt nagy fieYelernkoncentrációt igényel a tanuIók-tóI.

111

•

b/ Információs szövegek olvastatásaA/4-es méretJoldalA feladatgyüjtemény feladatai különböző kommunikációsfunkciójú /tájékoztató és felhivó/, különböző tipog-ráfiával készitett szövegek /nyomtatványok, plakátok,feliratok/ néma és hangos olvasásához adnak segitsé-get a pedagógusnak. A gyerekek csoportositják a kü-lönféle termékek cimkéit vagy boritópapirjait az ár,az áru mérete, a gyártó cég neve, a gyártás ideje, aszavatossági idő és a használati utasítás azer-í.nt, Meg-figyelési szempontok alapján beszámolnak arról, hogylakásuk és az iskola környékén· milyen feliratokat, pla-kátokat láttak /házakon, üzletekben, kirakatokban, au-tókon, keritéseken, hirde.tőoszlopokon, építkezésekenstb./.

c/ A könyvtárhasználat tanitásaA/4-es méret15 oldalA könyvtárhasználat tanitása e taneszköz mintafela-datai szerint történik 8Z osztály- vagy iskolakönyv-tárban.A feladat~üjtemény a következő tevékenységektanitásához ad segítséget: az abc és a betürendbesorolás megtanulása; cimsz8vak keresése 8 gyermek-lexikonban, szócikkek olv8eása; gyermekkönyvek ésgyermekfoly6iratok boritójának és cimoldalának olva-sása, a Kisdobos "rovatainek" megnevezése.

112

••

d/ Az iskolán kivJli önmüvelés tanításaA/4-es méret8 oldalA taneszköz feladatai - hasonlóan a könyvtárhasználattanitásához - a tanitó számára minták a helyi iskolánkivüli önmüve Lés í,lehetőségek megismertetéséhez, tani-tásához.Első része/A müvelődési intézmények meglátogatása az

osztállyal/ nemcsak a település szervezett kultúráI islehetőségeinek, azok nyitvatartásán~{, programjaiknakés dolgozóinak szmnbavételét jelenti, hanem olyan /kom-munikációs és társas érintkezéses/ normákhoz igazodóviselkedés tanulását, gyakorláséÍ.tis, amelyre a gyerek-nek a müve Lőd ésí,Lrrt ézmények "hasz.néLáaához " szüks égevan.A Rádió- és Televizióújságban történő müsorkereséshezszerkesztett feladatok elvégzése közben a tanulók J11eg-tanulják az újság rovatrendjét, állandó feliratait, ahasznált röviditéseket, az egyes adástipusokat jelzőjeleket és az adók nevét. Az előzetesen kiválasztottmüsorokat megnézik, meghallgatják, és azokról véle!)1énytJ11ondanak.A technikai eszközök has znéLa t ához a rádió- és TV-ké-szülékek oe-, ill. kikapcsolását tanulják meg a gyere-kek.

e/ Helyesirás-tanulás megalapozásaA/4-es méret26 oldalA t ananyag három részből tevődilc össze. Az első részfeladatai alapján a következő tevél}enységeket végzika gyerekek: irott és nyomtatott betüs szavak másolá-sa, diktálás utáni irása, hosszú hangot jelölő betü-ket tartalmazó szavak més oLás a szósorokból. A SZÓSQ-

rok - összesen 172 - irástechnikai szempontból foko-113

::IcÜ088.nnehez ebbekk é válnak, iL8.~,odnaka betüta-nulcis sorrendjéhez,és alkalmasak a magán- és mással-hangzók időtartamának, az összeolvadás és a hasonulás,vala~int a j hang kétféle jelölésének gyakorlására.A második rész anyaga abban különbözik az elsőétől,hogy tulajdonnevek és mondatok másolását és diktálásutáni iratását is tartalmazza. Egy szósoron belül azo-nos vagy irástechnikai szempontból hasonló nagybetük-kel kezdődő szavak szerepelnek.

A harmadik rész a következő helyesirási hibák javitáQá-hoz ajánl feladatokat: időtartam-jelölési hiba, a jhang hibás jelölése, tulajdnnnevek hibás kezdőbetüje.A hibajavitáshoz a tanitó 65 szósorból válogathat.Egy-egy szósor helyesir~si szempontból hibás és hibát-lan szavakat is tartalmaz.

f/ Helyesejtés - tanitásA/4-es méret31 oldalA feladatgyüjtemény első része olyan feladatokat tar-talmaz, amelyek hozzájárulnak a helyesejtési normák-hoz igazodó beszédhallás és beszédmozgás fejlesztésé-hez.PeLad.at okat tartalmaz a légzés technika , a hangadás ,

az ajakartikuláció, az időtartam, a hangsúly, a hang-lejtés, és a hanekapcsolatok ejtésének gyakorlására,valamint a gyorsasági 6s a ritmuse;yakorlatok véezésé-hez.A feladat.::;yüjteményta helyesejtési normákhoz igazodóversmondcis 8yakorlásához összeállitott versek, népiringató, népköltések szövege zárja, amelyeken jelölvevannak a hangsúlyok, a szünetek és a szavakban a he-lyesejtési problémák /időtartam, llangkapcsolat/.Az utánrnondú38al me.':jtanitandóvel'sekiJenvizszintesvonal kiUöniti el c0ymú8tól a" eCy8zcrrc mc[;tnnitand(;G ~övecrés zekot •

114

g/ A S2,övep;alkotástani tásaA/4-es méret12 oldalA Beszédfejlesztés círnü fejezet szövegalkotási részea kapcsolatfelvétel, a szánd6k- és a véleménynyilvá-nítás tanulásához, és egyes tájékoztató - ábrázolószövegek alkotásához tartalmaz feladatokat.A kapcsolatfelvétel módjait /a köszönést, a megszóli-tást és a bemutatkozást nlindennapi élethelyzeteket le-iró szituációkban és bábukkal is eljátsszák a gyere-kek. A felnőttek és a gyerekek megs zó Lí.t ásának 8ya-korolására eeyaránt találhatók feladatok, amelyek min-dig a sZéÍndéknyilvánitás tanu Lás ávaL kapcsolódnak ösz-sze.A véleménynyilvánitás EyakorlJsa valós élethelyzetekés a Diasorozat a szóbeli szövegalkotáshoz 1. képeinekelemeztetésével történik.A tájékoztató - ábrázoló szöveeek közül az elbeszélés/élmény alapján kiscsoportos kommuniklí_cióbanj,a mese-befejezés /meghallgatott meserészlet alapján/, a le-Lr-ás /állatok leirása kép alapján/, a hirdetés /osz-tálytársaknak/, üzenetközvetités /tanitónak, gyerek-neki tanulásához tartalmaz feladatmintákat a feladat-gyüjtemény.

A/4-es rnéret2 oldalA feladatok mintát adnak a kapc:solatfelvétel viszon-zásának /visszaköszönés felnőttnek és gyerelmek, vá-laszadás mecszólitásra - helyes és helytelen formákrneekülönböztetése/ és a tudakozódásra történő vJlasz-adás tanulásához. Lehetővé teszik a kérdezés gyakorol-tatását, ezzel hozzájárulnak a gyerekek problémaérzé-kenysé[;ének fejlődéséhez.

115

11&111

A feladatgyüjtemény első része a pedagógus közvetlenirányi tásával végezhető 28 nemverbális kommun.í.kácí.óa

gyakorlatból áll, melyek több nemverbális kód müködé-sét, ill •.nemverbális jelek megértését igénylik a gye-rekektől. A játékok végzésekor ·a gyerekek a mindennapiéletben és mesékben előforduló cselekvéseket, tevékeny-ségeket figyelhetnek meg, játSZhatnak el mozgással,testtartással. Az érzelmek kifejezését arcjátékkal,a közléseket pedig tekintettel, gesztikulációvalgyakoro lha tj ák,

A második rész hét szépirodalmi mü bemutatásának,elemeztetésének, reprodukáltatásának, eljátszatásá-nak módját irja le. A Szóelemzés és az Elemzés kiemeltszavak alatti kérdések a bemutatott mUben előfordu-ló ismeretlen szavakra, a kommunikációs tényeZŐkre sth.vona tko znak , A minetilcus játékok végzése közvetlen ne-velői irányi tás sal történik az alábbi mUvek alapján:Végh György: Kleofás, a didergő kis tojásWeöres Sándor: Ujjé'vi meseKormos István: A kevély kiskak8.s!'.Iól'iczZs í.gmcnd e Iciri-piciriEid,~s mes ter , itthon vagy-e?Harrns z s .l'Te.syvenné.s~'pici pintyVirú.géknál é::;a viláG'

születési idő; apa és anya neve; apa és anya foglal-kozása és munkahelye; testvérek száma, neve; testvérekfoglalkozása, munkahelye; osztálytanitó, napközis ne-velő, igazgató neve; lakáscim; iskola cime és nevel. Ata.nulás során bábok, jelek használatát igénylő kreativés manipulativ feladatokat is végeznek a gyerekek. Pl.:nevet adnak báboknak, kérdésekre jelekkel, mondatokkalválaszolnak, a táb Lán csoportositanak különböző szem-pontok /nevillc,lakás cimük, szüleik foglalkozása, test-véreik számai szerint.·A kulső testi jellemzők tau í.t áaa c ímü rész feladataisegitségével megismertethető a gyerekkel a hajszin, aszem szine, a testmagasság és az arcforma.

il Mimetikus játékokA/4-es méret22 oldal

A Pszichikus és erkölcsi tulajdonságok tanitása cimiirész a magatartási normák megtartásának megállapitá-

sához /fegyelmezett vagy fegyelmezetlenl, a társaivalszembeni segitőkészség /segitőkész vagy önzől, és a tár-saival való bánásmód és hangnem IUdvarias, udvariatlan/eldöntéséhez ad feladatmintákat.A feladatgyüjtemény 104 feladattipust tartalmaz.

A feladatg~ri..ijteményeLs ő része alapján a g~'erekek meg-tanulják személyi adataikat Inév; család- vaGY veze-téknév; utónév és névnap; becenév; súiletési hely,

BI NYOMTATOTT TANESZKÖZÖKal Éva és Feri olvasni tanullmunkáltató tankönyv a szó-

képtanuláshoz/A/4-es méretü könyv113 oldal,a boritó sárga alapszinü kartonA tankönyvaszóképes olvasástanitás legfontosabb tan-eszköze. Feladatai a szóképfelismerést, a néma és ahangos olvasást, valamint a szóképek elemzését egya-ránt gyakoroItatják. A 17 szóképcsoportnak megfelelően17 fejezetből áll. Az egyes részben ugyanazon sorrend

ji Az önisweret tanitéÍsaA/4-es méret29 oldal

szerint követik egymást a feladattipusok fez elősegitimegoldási módjuk gyors meetanulását, és a tanulók sa':'ját tempójuk szerinti haladását/.Minden fejezet első feladatában együtt szerepelnek azújonnan tanult szóképek és tárgyképeik. A tanulók fela-data a szókép betüinek megszámlálása. A második fela-dat az új szóképek felismerését a már tanultakkal e-gyütt gyakoroltat ja. A továbbiakban a tanulók tárgy-képeket és szóképejJcet feleltetik meg egymásnak, mon-datot egészitenek ki vagy alkotnak, állitások igazsá-gát döntik el és kérdésre válaszoló szót keresnek mon-datban. A szóképek elemzése során toldalékokat, ige-kötőket választanak le szóképe_kből, összetett szava-kat bontanak e~yszerü szavakra, szavakban jelentésselbiró szórészt keresnek.

b/ Olvasni tanulók /betütanulási munkálte.tó tankönyv1. osztály 1. félévi

A/4 méretü könyv159 oldal, a boritó okker ailpszinü kartonA tankönyv a szintetikus olvasástanitás taneszköze.A hang- és betüfelismerés, valillninta betüösszevonásgyakorlására szolgáló feladatok mellett a néma és han-gos olvasáskor a tanulók megismerik a magyar utónév-kincs egy részét; sok szólást, közmondást, talá16s kér-dést, népi csúfolót és irodalmilag értékes vers- ésprózarészletet.

A könyv 3. oldalán a teljes kis- és n8.Gybetüs abc ol-vasható. Itt a tanulók megkeresik az újonnan tanultbetillcet.Az egyes betük gyakorlásához tervezett felada-tok mindig új fejezetben jelennek meg. /A betütanitássorrendjét, a betücsoportokat a Betvmodellek cimü tan-eszköz ismertetésénél irjuk le./ Minden fejezet a be-tiunodell kicsinyitett képével kezdődik. A modellt kö-vető feladatok kezdetben a hang-, majd a betüfelisrne-

118

rést segitik. A betüösszevonást 2-3, később több betüttartalmazó szóoszlopok néma és hangos olvasásával gya-korolják a tanulók.E szóoszlopok jelentősen fejlesztika gyerekek passziv szókincsét.A szó- és mondatolvasás egyben helyesejtési feladatis.Néhány betücsoport után valamennyi Imár tanult/ betügyakorlására szánt feladatok következnek /pl.: a 21.~38., 45.~ 60.~ 74., 87.~ 108." 123., 152., olda-lon/.A könyv utolsó két olda.lán különböző méretü és tipusúbetillehalmazát nézhetik, olvashatják a ranu Lők , Eznem külön feladat, de elősegiti, hogy megismerkedje-nek a mindennapi életben látható feliratok változatosbetütipusaival is.

c/ Olvasni tanulok 2. ~ész /Olvasókönyv és ~eladatok aszóbeli szövegalkotáshoz/A/4-es méret143 oldal + 46 oldal mellékletA tankönyv a 3-36. oldalon szdszer-ke aet elcet, monda-tokat, mindennapi leiró szövegeket és hozzájuk szer-kesztett feladatokat tartalmaz. Az egyszerü felada-tok /rajz szinezése, kiegészitése, összekötése szó-szerlcezettel, mondattal, kérdésre válaszoló szavakaláhúzás a/ lehetővé teszik, hogya tanulók az 01-vasástanulás 2. szakaszánalc elején önálló munkában gya-korolják az olvasást. A szöve;:;ekmegértéséhez szómagya-rázatra nincs azüka éC;.A 37-ll0. oldalon információs s~~öve!3eJcolvasását ieény-lő feladütok szerepelnek, amelyek ee~'e.rántalkalmasakaz olvasás gyakorlására és a társadalmi intézmények meg-isne','éIJé-('eis. Ez 8.rész tiz fejezetből,íll:1. ;'rllcjJ:l:eJ:i"eliratl1.i;2. U?le~ek :!."cli:catai;

119

3. Pos ta í, feliratok, nyomtatványok;4. Közlekedési eszközök, pályaudvarok feliratai;5. j!'oelalkozások, c égt ábLák feliratai, népi mester-

ségek, mezőgazdasáG;6. Vállalatok, üzemek, gyárak feliratai, emblémái;7. Egészségügyi, közigazgatási, müvelődési stb. in-

tézmények feliratai;8. Utcai feliratok f'a Iun és városban;9. Helységnevek, városcimek;

10. Térképek, naptárak feliratai, ünnepi feliratok,államok zászlóinak leirása.

d/ MunJmlapok az irásmozgás fe;jlesztéséhez

\Az ismeretterjesztő szöveggyüjtemény és feladatok atankönyv mellékIeteként jelent .mee. A 8-15 mondatosleiró szövegek néhány háziállat és vs.dálÍat külsejé-ről, táplálkozásáról, szaporodásáról, viselkedésérőlszólnak. A szövegek könyvek, folyóiratok részleteinekátdolgozott változatai. A forrás ismeretében a tanu-lók az eredeti könyvet, fOlyóiratot is megkereshetikkönyvtárban. A szövegek után szómagyarázat következik,melyben gyakran szerepel utasitás az Ablak-Zsj.ráf eyer-meklexikon használatára. A feladatok a fontos adatok,jellemzők kiemelését, a szöveg részekre bontását, atéma megnevezését igénylik.

A/4-es méret8 lap, egyoldalas másolásA rnunkalapok mec;oldásakor a tanulók rajzok, ábrák ki-e~észitésével gyakorolják a ceruza helyes fogását, av~nalak irányának és hosszúságának megtartását, a meg-felelő irásnyomást.Az eeyes rajzok, ábrák egyenes, ivelt, és körvonalakattartalmaznak. Az ab i-ák mellett nyilak mutatják a kiec;é-szités irányát.A megf'e LeLő Lr-ásnyomás kialakitására a tanu Lők sikido-mokat vagy rajzokat vonalkáznak be. A vonalkázás irá-nyát nyil mutatja.

A Feladatok a szóbeli szövec;alkotáshoz cimü tananyaga tankönyv 113-J.43. oldalán szerepel. A folyamatossorszámozású feladatok közül az első 25 alapján a ta-

e/ Iviunkalapoka betüelemek vá.zolásáhozA/4-es méret8 lap, egyoldalas DyomásA taneszköz az álló, fektetett, ferde egyenes, a kör-elem, a felső és alsó ivelés, a horoevonal, a kis ho-rogvonal, a hullámvonal, a felső és alsó hurokvonalvázo Láeainak tani telsára alkalmas.Egy-egy munkalapon először egy ábra elemeként /pl.esernyő nyelvei jelenik mee a betüelem. Akiemelt be-tüelem mellett nyil mutatja a vona Lve zet és irányát.A betüelem ar-ányaí.nak megt ar-táaát 3 era '~'~.dalúnét~'zetberajzolva e~re.koroljúka +anu Lók , elűszöl' előirt mintaát irás ával , najd önállóan. A betüeleJ:1et1,5 cm oldalúnéE~tZetoe és vona.Lr-ends z e r-o e is i!"ják.

nulók főleg elbeszélő szövegeket készithetnek: rajzokalapján képzeletbeli eseményeket mondanak el, esemé-nyeket időrendbe sorolnak, megállapitják egy eseményelőzményét, következményét, helyszinét, időpontját,szereplőit. A 26-49. feladat megoldásakor a tanulókismert tárgyakról, cselekvésekről leiró szöveget ké-szitenek, gyakoroljá.k a hirdetést.

A/4-es méJ.'et37 oldal, e:..;yoldnJu.snyouús

120 121

egy-egy kisbetii vúzolásának f eLadat aLt/ az i-{;u-ú; li-if;o-ó; ö-ő; a-ci; e-é betlipárok egy-eGY Laporiszerepelnek./~:IindeneGyes véÍ.zolólaptartalmazza az a.Lább i ábrákat/feladatoka ti:

1. a be t ü nyomtatott alakjai2. ~. betU irott alakja / kís kör jelzi a vázolás

kezdőpontját, számozott nyilak a betlielemek i-rányát és sorrendjét/j

3. a betlielemek ar'ány á'tjelző négyz.et r-ácaba irottbetü jegy n~gyzet oldala 1,5 cml;

4. négyzetrácsba szagcatott vonalvezetésseI irottbetüj

5. nécyzetrács a kezdőpont és az irányváltoztatásipontokkal;

6. négyzetrács a kezdőpontokkalj7. üres négyzetrúcs/ok/j8. 7 mm oldalú négyzetrácsokj9. vonalrendszer 7 mm-es vonalközökkel, Szaegatot-

tan előirt és kezdőponttal megadott betükjla. folyamatos és szaggatott vonalvezetésseI előil't

betüpárok a vonalrendszerben.

g/ Irni tanulok /11'6.13 munkafüzet/ 1. oszt á Iy 1. félévA/4-es méret49 oldal,a boritó narancsscirca szini.ikartonAz Irni tanulok c. rnunkat'üzota ki;::oetiikirci,'Jának,kapC801ásának , az irott ée nyor.~tatottoetüs sz.avak,mondrrt o k lHcl.SolúséÍ.!1Qk syakorlúsú.l'a nasznSlho.tó t.anes z-,

köz. ~eladatai az irástechnika elsaj4titásán kivül 1e-hetővé teszik méS a néma 6s a l:elyesejtési n()r;~úi:!':\k

me.::felelő hangos oIvae.is .cyal:orlúsát, elf51:és'zitika helycsirás tanulását is.

122,f

•

A munkafüzetben külön fejezetek tartalmazzák az egybeti~soport gyakorlására szánt feladatokat. A fej eze-teken belül mindegyik betühöz hasonló tipusú és sor-rendi) feladatok tartoznak. Az eGyes feladatok megoldá-sa fokozatosan m í.nd több b eí.übő.l á Ll.ó szavak ü'ásátigényli.r.lindenirott k í.ab etü irás ának és kapcsolásának syakor-Lás a hangf eLí.smer-éa t sesitő feladatokkal ke zd ődik , Ak épek nevének /szavaknak/ hangokr-a bontását igénylőfeladatok az akaratlasos i.rást kés zitik e16.Az irott kisbetük in~lsára és kapc.so Lásri ra szol.::;álófel-adatok nemes ak a~ iráatechnikát f'e j Lesztí.k, hanem ahelyesejtést is. Az ut as f.t áaokb an ugyan í,s l3~rakran sze-repel, hogya tamllók a megoldott feladatokat ~elyes-ej~és,"el t cr-ténó hangos olvasással e Ll.eriőz-Lz.zék, Ahang-«, ill. betilfelismerést és Fl he Lye se jt ést eGyüt-tesen gyakoroltatjálr azok a fell1datok, melyekoen a ta-nnlóknak rövid és hosszú időtartamú hangokat kell ösz-szekütniUl: oLyan tl..~r3Y k ép éve L, meLyriek nevében 8zere-

pel az adott hane. Hasonló feladatot taldDlatók Q be-tticsop0rtok ut~~i SyQkorl~si rés~elcben is.

A/ L~-e2 !:léret19 oldal, k é t oLda Las nyomás

A to.neszl:öz a !lQsybeti~k iráDto.nll.l~isún~1.k 8o:trendjét..:ento.2:·t(;~.ll,"lC1.zza c:::~-(~~ybet i, vÚ201{3,<i~1a;: felaual;o.it Ia.zU TOJ· 'l' l.i~~ , .' O'" .: C-)-C~;, -::_1:', T.- -_( bet ürl61'ok ef~Y-e,r;:yi_., j- , ~,-j', - ,), -o ~ _ _ _0 __

laror1 sze~2901nGk!.E~y-p.(~J v.ico Ló Lap 2.Z a Lább L úi)r:_th:c.t ji"Glad8.takat/ tnr-t8.1m~l.zzn •

1. Folyrun~tos es 3zaS~3tott vonalvesetéssel iro·tt 3elj ~:lCl.casoot ü , n:ör jeJzi. a véÍzoli3.2 kezdCf;ontjé.t,SZÚ':lo::ottny í.Lak a betíle Lernak irárWcit ée 2or:t'end-j ét •

123

2. Folyamatos és szagga tot t vonalvezetéssel Lr-o t t ,

majd kezdőpont tal mecadott betü 7 ll1I!l-esvonalkö-zükből álló vonalrendszerben.

3. j!'olyamai;os és azugga t ot t vonalvezetéssel irott,majd kezdőpont tal megadott tulajdonnév 7 ~~-es vo-nalközökből álló vonalrendszerben.

4. A 3. feladat 4 nun-es vona Lkdaokb ő L álló vonalrend-szerben.

5. Folyamatos és szaggatott vonalvezetéssel irott,majd kezdőpont tal meGadott betüpárok a kapcsolásgyakorlásához 7 ll1I!l-esyonalközökből álló vonalrend-szerben.

i/ Irni tanulok 2. rész /irás-helyesirás munkafüzet/A/4-es méret84 oldalA munkafüzet feladatai a nagybe tiík irástanulásához,a kisbetük alakitásának és kapcsolásának 8yakorlásá-hoz, a helyesirÁ.s gyakorlásához bí.ztosLtanak lehető-s égot ,

A munkat'üz et 12 fejezetből áll. A fejezetek elejénlévő feladatok irott és nyomtatott betüs szavak, szó-szerkezetek és mondatok más oLás á't, majd akaratlagosirását iGénylik. A helyesirási feladatok a hosszú. idő-tartwnú hangok és a j hane kétféle jelÖlését, az el-választás eseteit gyakoroltatják. A munkafüzetben amondatok helyesirásának és a hibajavitás gyakorlásá-ra alkalmas feladatok is S?,oJ:':·2:l':'.Ll1f"·:.

j/ Helyes;rási szójen;yzék1-3. osztályB/5-ös méret16 oldalAszójegyzék betürendben tartalmazza a zoka t o. szava-kat, rneLy ek helyesírásit a t anu Lólc 3 <ivaLvt t tanul-

124

ják meG. A szótárszerüen szerkesztett jegyzék olda-lain két hasábban kövér betüvel szerepelnek a szavakUtánuk egy zárójelben lévő szám jelzi, hogy a szó he-lyesirása hányadik osztályban követelmény.

k/ f,Iese!mese mátka /szépirodalmi szöveggyüjt emény ésfeladatok/ 1. osztály 2. félévA/4 méretü könyv88 oldalas, irkafüzés, egyszinü nyomásSzépirodalmi szöveggJ~jtemény, amely verseket, mesé-ket, közmondásokat és találós k ér-d és eke t tartalmaz.A. versek és mesék külön fejezetet alkotnak, m íg aközmonclások és találós kérdések mindkét mUfaj utúnelőfordulnak. A versek a költők neveinek betürend sze-rinti sorrendjében követik egymást, a mesék pedig be-tUrendben. A verseknél a feladatok a tanulók figyel-mét ráirányitják a ritmus ra /Jellild a ritmust!/, arimre /A hasonló hangz áaú sor-ox ut án rajzolj eeyfor-ma szinU karikát!!, a refrénre/ Húzd alá az ismétlő-dő sorokat!!, vasy e;:;~r-er:;yköltői képre. A tankönyvLehe t őa ége t nyújt arra, hogy a költői képeket ne csakelképzeljék, hanem le is rajzolják a tanulók.Pl.: Válassz ki egy-egy távoli képet, majd rajzold le!Rajzold le a közeli képet is!it l.1ese,mese mátkában szereplő versek irodalmi érté-küek , A ne rye se j t ésseI történő versmondás Lehe t ős ége t

nyú j t a koramun.í.keicí.óek épess égek fejlesztésére.A mesék feldol[:;ozúsárakészült fele.datok is elsődle-.3esen az eszt ét í.kumf eLfaraer és é t szolgálják.A gyere-1:81-:::i;:;:Tell'1ét rú.i~rí.:~:lit~·":1:;~ ~n0.'3~ idf5po!!tjJrat szinhe-l:.r~~...~?, .8~e::·G~llúi::.·'?,jé' 0:~ejH:~nJ:JOi:·.._·.:t\.~. Lehet ős ég et adnak el.l::C:';·.:~: ::Q:_E·~_~.!nik;~,~i,.)::;.gl::e~·!)on·~ü2.:l~3.1:J.i·ci.tcí.s,:J.I'a. II.!eséld elÚ.:...:~r ::1.'3 e s ot et , rrí.nth« te Lenn é I :1 }."ók2.!/ .Il.. mes ék oizto-~'!:.'l;~"-'::,:i.-~ ll.el:res0j'!;é?,JC?1 történő hangos olva,3~.s .:.;~r3.kor-

1:.ls;7t; is • .!..'~elar:l;~~t:"'l.i le:i.1ettisé.:..;et n:fllj'~anaL ar-r-a , ho.:..;y 8.

125

mesável kapcsolatos elkápzeláseiket le is rajzolhasB~ka tanulók.

öS8zeéillitott transzparensek seGithetik a gyakorlat-tipusok technikájának meGtanulását.As egyes transzparensen található feladatcsoportok éstipusok megoldatiisának sorrendját a tanitó dönthetiel. Kivetitásükhöz segitságül használhatja a transz-parenshez tartozó takar~lapot.

CI AUDIOVIZUÁLIS TAllliSZKÖZÖK

al Olvasás tanulás I. Itranszparenssorozat a fiGyelem ésa szemmüködás fejlesztáséheziA/4-es mér e t

30 db egy Lapo s , egy s z tnnyomás : fekete

t/ Olva.sástanulás II. Itranszparens-sorozat a helyesej-tés tanulásáhozl1. osztály 2. f~l~vA/4-es méret18 db egylapos transzparensA t anu Lók a t r-ans zpar-e ns ek szó-, szókapcsolat- és rnon-dat anyagának olvasáséival az időtartam-, ritmus-, hang-súly- és han.::;kapcsolatolvasással gyakorolják a helyes-ejt ést,

_ A transzparenssorozat a néma olvasás t anu Láaának tan-eszköze. Segitságével fejleszteni lehet a tanulók men-tális képesságeit, a szó- és szöveglátást, a gyors,pontos olvasást.A transzparensen 8 gyakorlattipus található a gyors-olvasás eljárásaiból. Ezek a- fixáció- ás látószöGnövelés !PL!;

nyomdatechnikailae hibás Rzavak /Ny/;perifériáslátás-fejlesztés IP!;rHmikus szemmoz[;ás·-fejlesztés IR!;antiregresszió IA/;szemtorna ISzi;hibakeresás IHI;

- jel- és szókeresés IKI gyakorJ.attipusai.

Az időtartamgyakorlatok végzásekor egy-, kát-, majdtöbbta~ú szavaknól álló szóoszlopok olvasásával gya-korolhatják a kettőzött mássalhangzók helyes ejtásét.Változatosabbá teszi a gyakorlást az ikerszavak és azegy-egy azonos szóreszt tartalmazó, de egyre hosszabbszavak olvasása. lAz azonos szórész tartalmazza a ket-tőzött mássalhans;zót./ A magánhan~zók időtartamának r:;ya-kor.Lás alco r mgehéüározott magánhangzó-párok szerepelnekéi,;'.:..érs,yszóoszlopban, majd néhány esetben ezen párokford:Ltottjai. EprC;bléma r:;yakorlásához eGY Irendezet-lenl 8zóhab1az is segitsé~et ny0jt.

Az~'L ás a P jelzetüek első:-:lorbana s:O(J-és szöve[:-látást, mig e. többi a merrt a Lí.sképc8s:é[et fe j Les zt L,

MindeSyik gyakorlattipushoz több f e Lad a t cso po r-t tar-ot oz í.k,Ezeket a betüjelzetek me Ll.ett í, e or-számok mut at jdk , ,c;?;~-

anyaguk IJetücsoportol"Jcéntigazodik a tanult betUki.Jőlolvasható 82[1.->/3.k11oz. E8:r-e:=;y bet·~cso~orthoz 2 vecs 3

tre.nszp,:\rertst a'rt oz Lk , Sőt, az o Lvas ni nem tudás /be-t üt anuLás z' elő-~ti icll'>szctl:r.? uetUelel.lekb61, :L"O~""i-,l~kbúl

A r:i.tmusGyakorlatok vé~zése a me.e;felelőbeszédritmusés a helyes versmondás kialakitásának 8eg~deszköze.L"okozatose.nnehezedő f eLadatsor-a egy t agú - a mar;ánharre;-z,)k Ldőt ar-tarna szerint csoportositott - s zavak olvas-tatás~val kezdődik. Ezt követik a váltakozó hosszdsár:;úsz,ítaeokból á.llú sznvak , a:nelyek alatt r í.trnusj eLek isjelzik a sz"ta;;ok .i.Llőtartamút.Ezeket a [;yakorlatokat

126

népdalok és versek olvasása követi, ahol a verssorokalatti ritmus jelek ser;itik a tanulókat.A hangsúlygyakorlatok a helyes beszédhanesúly kiala-kitásához szószerkezeteket, egyszerü, majd összetettmondatokat tartalmaznak, a szavak alatt elhelyezetthangsúly jelekkel /fő- és mellékhangsúly/ együtt.A hangkapcsolatok olvasásához készült transzparens eproblémakör legnehezebb feladatához, az összeolvadásttartalmazó szavak oLvas áaához ad szÓe.~~r8.sot.

c/ Hangszalag a helyesejtési hibák javi.tásának tanuláséÍ.lloz+-3. osztály60 percA hangszalag 1. része az olvasé.stechnikai hibák, 2.x'észe az oLvasús közben elkövetett, a megértést befo-lyásoló helyesejtési h í.beik javitását t ar-t aLmaz.za, Azegyes hibatipusok javitását többféle módon mutatja he,a tanulók fejlettsé:;i szintjéhez alkalmazkodva.Az 1. részben bemutatott hibatipusok:betüt éveszt'és, betücsere, betükihagyás , betübetoldás ,mást olvasás, újrakezdés.A 2. rész hangkapc so Lat í., időtartam-, hangaú Ly- éshang.Lej t és í, hibát mut at be.

d/ Verstanitás 1. /hancositott t r-ans zpaz-ens ao r-o zat 8. vers-mondcí.stanulilsához/60 perc hang4 db 4 lapból felépülő, és1 db eGYlapos tranazparensA hangositott transzparenssorozat 8. helyesejtési nor-mákhoz igazodó versmondús t8.nuJ.c'íS;}.118.kt anaazköz e , Se-

128

-s;itségével a tanulók utánmondással és olvasással tR-nulják mer.;8. következő öt verset:

Csoóri Sándor: CsodakutyaKormos István: SirdogáléÍ.sWeöres Sándor: KutyabálWeöres Sándor: KutyatárPar Lagerkvist: Bontja a nap már •••

A transzparensek alaplapj~~ a vers szövege szerepel fe-kete szinnyomással. Az első lapon piros fekvő e::.;yenesekjelzik a hangsúlyok, a másodikon kék álló egyenesek aszünetek helyét. A harmadik lap rálapozásával, zöldhullámos vonallal aláhúzások emelik ki a hosszú időt ar-ta.I!lÚhangokat jelző betüket és a hangkapcsolatokat. ParLagerkvist verse egylapos transzparensen szerepel. Er-re a tanitó és a tanulók közösen irják fel a jeleketa hangszalag meghallgatása után.A haneszalagon egy-egy vers tanitása a vers bemutatá-sával kezdődik.A gyere~veramond6 először túlritmizálva mondja averset, a narrátor pedig a versmondás megtervezésénekfontosságára hivja fel a figyelmet. A vers mintaérté-kü bemutatása után a vers megértésére, hanb~latánakmegragadására vonatkozó feladat 'hangzik el. A versmegtanitásakor a gyerek-versmondó szakaszonként mond-ja a verset, miközben a tanulók olvashatják a vers szö-vegét, és látják a hane;súlyjeleket is. Egy-egy szakaszbemutatása után azt a tanulók is megismétlik. A vers-mondó a beszédszünet és az időtartam gyakorlása.kor új-ból szakaszonként, majd teljes egészében elmondja averset.

129

e/ Transzparensek a betüvázoláshoz1. osztály 1. félév8 db alaptranszparensEgyszinü /fekete vagy kékl nyomásAz alaptranszparensek a betüvázolási- és irási felada-tok irányi tásának eszközei, a táblai rajzot helyettesi-tik.A 2-5. számú transzparensek a tanulók ~funkalapok a be-tük vázolásilll0Zcimü tananyaga alapján készültek. A 2.az i,t betüvázolási munkalap valamennyi ábráját tartal-mazza /a betükapcsolás kivételével/. tehát akiemelt,a nagy- és kisméretü négyzetrácsba, a vonalrendszerbeelőirt vagy csak kezdőpont kijelölésével megadott i,tbetüket. A 3-6. transzparensen további 14, négyzetrács-ba szaggatott vonalvezetéssel előirt és kezdőpontokkalmegadott betü szerepel. A tanitó e transzparenseksegitségével bemutathatja a helyes vonalvezetést abetüvázolás irányitásakor.A 1. transzparens az Irni tanulok cimü munkafüzet 3.oldalán szereplő két feladatot tartalmazza, utasitá-saik nélkül. A feladatok megoldási módjának bemutatá-sára alkalmas.A transzparenssorozatot két, számjelzés nélküli alap-transzparens egésziti ki. Az egyik üres, a másik kör-elemeket is tartalmazó vonalrendszer. Mindkettő a vo-nalrendszerbe való irás irányitására e.LkaLmas ,

f/ Diasorozat a szóbeli szövep;alkotáshoz I.27 db szines diaA képek alapján a tanulók elbeszéléseket készithetnek.A diák szines grafikák, szereplői főként gyerekek. Eeyrészi.ikkommun í.kác í.ós és viselkedési konfliktusokat tar-talmaz /p1. verekedést/.A konfliktusok elemzésével a

130

tanulók empátiás képessége is fejleszthető. A képek se-gitik a kommunikációs és viselkedési normák elsajátit-tatását is.A diakockák felhasználhatók eg~nástól függetlenül, dea képek egy részének megfelelő sorrendbe rendezésévelkét történet is összeállitható: Kirándulás, Napirend.A rajzok a tanulók élményviláeához tartozó élethelyze-teket mutatnak be, ezzel felidézik saját élményeiket.

g/ Tematikus zörejsorozat a szóbeli szöve~alkotáshoz1-2. osztály30 percA tematikus zörejsorozat a mindennapi életben hallha-tó emberi Ide nem beszédhansot/, állati hangokat, eé-pi és természeti zörejeket mutat be.Egy-egy hangfelvétel meghallgatása 1 p 25 mp - 2 P20 mp-ig terjedő időt vesz igénybe.Az első rész /Mit hallasz?/ valamilyen tevékenysél];sortkisérő zörejsorokbóláll/pl. vacsorakészités/. Ezektörténet kitalálására késztetik agyerekeket. Szö-vegalkotásaikban nem azt kell megfejtenie a tanulók-nak, hogy mikor minek a hangját, rögziti a szalag, ha-nem a hallottak alapján maguk képzelhetnek el külön-böző történeteket. A hangszalag másik része /zajso-rozatok/ olyan rajzokból áll, amelyek e~y-egy témá-hoz kapcsolódó, de egymástól függetlenül hangokat mu-tat be /pl.: A hirközlés fejlődése/.Egy-egy témán belül a hangfelvételek sorrendjét többesetben a hangerősség határozza meg. /Pl.: különbözőórák ketyegése: fokozatosan erősödő ketyegés: ébresz-tőóra, falióra, toronyóra/oEbben a csoportban két téma állat hangokat mutat be:Állatkert, Bar-omtLudvar ,

A zajsorozatok a hallást is fejlesztik.

131

D/ SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZÖK

a/ Tanári tárgyképek1. osztály 1. félév72 db A/5-ös méretü kartonlapfehér alapon rozsdabarna szinnyomásA tanári tárgyképek elsősorban a szóképek megtanitá-sának és felismerésük gyakoroltatásának taneszközei.Felhasználhatók még a hangok felismerésének és az a-karatlagos irásnak a gyakoroltatására is.A tanári tárgyképeknek megfelelő szavak igé:" főnevek,és toldalékos főnevek, melléknevek és névutók. Az igé-ket ábrázoló tárgyképeken ugyanaz a kisfiú végez kü-lönböző cselekvéseket. A főnevek esetében tárgyak, sze-mélyek rajza szerepel a tárgyképen. A melléknevek kö-zül a "szőke" és a "barna" hajszinként jelenik meg. Atöbbi szint egy folt jelzi, amelyet a tanitónak kella megfelelő szinüre festenie. Az alatt, fölött, mel-lett, előtt névutókat megfelelően elhelyezett hengerés kocka jelzi.

b/ Tanári szóképek1. osztály 1. félév83 db 7 cm magas karton szókártyafehér alapon piros szinnyomásA tanári szóképek a szóképte.nitás, a szóképek han,::;osés néma olvasásár..ak,a szóképek elemzésének taneszkö-zei. Segitségükkel a tanulók szóhll.lmazokrendezését,szószerkezetek, mondatok, rövid szöveeek olvasásátigénylő feladatokat végeznek. A szóképek kettéváeá-sával a tanitó bemutathatja, hoe;y a szavak jelentés-seL biró szórészeket tartalmaznak. Az i.:;ynye r-t sza-vak mint önálló szóképek újabb szószerkezetek, mon-datok, szöve[:;ekkirakására alkalmasak.

132

A szóképeket a következő csoportokban tanulják mega gyerekek:

1. Éva,Feri, kisfiú, testvére ,kislány;2. játszik ,ir,szőke, barna;3. ceruza,ürhajó,autó, és,-val,ki,mi,a,az;4. van,épitőkocka, jelzőlámpa,mellett ;5. fekszik,iszik,ül,iróasztal, táska, üvegpohár,-ból,-on;6. olvas,apa,anya,rádió,újság, -ot,ho~7. bohóc.gyöngy, oroszlán ,kezében, előtt, -é, -n ;8. nagymama, nagypapa ,öntözokanna .udvanf a ;9. léggömb,virág,rajzol;

10. gurit ••golyó, k önyv ,lyuk;ll. húz, cipő ,nadrág ,óra,-t ;12. ágy ,papucs, kék ,piros, zöld, alatt, milyen;13. mőkus ,nyúl, őz , tyúk;14. szoknya,pulóver,sapka,esernyő,zseb15. megy ,iskola,zászló,-ba;

·16. eszik psónak,dinnye ;17. gyú~ hóembe~hógolyó,szánkó

madzag,lándzsa,hypó,xilofo~Aquincum

c/ Tanulói szóképek1. osztály 1. félév5 db A/4-es méretü kartonlapon83 db szóképA tanulói szók épek aszóképfelismerés gyakorlásáne.ktaneszközei. Az Éva és 3eri olvasni tanul cÍJnü könyvmellékleteként jelennek meg. A gyerekek önálló fela-datvégzését teszik lehetővé, a tanári demonstráció vagyközös feladatvégzés után. ~elhasználhatók mondatok ki-rakás ára , kiegészitésére, összetett szavak tagjainak/szétválasztására/, elkülönitésére.A tanulói szóképeken a tanári szóképekkel azonos szó-anyag található.

133

d/ Betütanulási modellek43 db A/3 méretü karton táblaokker alapon rozsdabarna szinnyomásA betÜffiodellek a nyomtatott és irott kis- és nag:'lbe-tük olvasásának tanitására és gyakoroltatására alkal-mas szemléltető eszközök. A betÜffiodell egy tárgyképés neki a megfelelő szó, valamint a szó eLs ő betüjé-nek kis és nagy alakja között teremt vizuális kapcso-latot. Tartalmazza kiemelve a szóban szereplő nyilás-hangokat is.A betÜffiodellek szóanyaga a betütanitás sorrendjében:iRkola, iróasztal, udvar, újság, üvegpohár, táskamókus, nadrág, papucsoroszlán, ára, öntözőkanna, cipőautó, ágy, dinnyevirág, rádióesernyő, épitőkocka, léggömb, bohócfa, hóember, könyvjelzőlámpa, golyónyúl, tyúk, lyuk, gyöngysapka, csónakzászló, szánkó, zsebmadzag, lándzsa, xilofon, Ady, Aquincum

e/ Táblák az ABC és 'a könyvtári betürend tanulásához8 db 18 cm magas kartonlapokker alapon rozsdabarna szLnnyomáa1 db A/3-as méretü lcarton táblafehér alapon fekete, piros, kék, zöld szinnyoméÍ.sA teljes ABC betüi folyamat os sorban helyezhetők ela kartonlapok egymás mellé illesztéséveI. A stilizáltkönyvgerinceken egymás alatt helyezkedJk el a nyom-tatott kis- és nA.gybetii..A lexikonok és szótéÍrak iJe-türendjének megf eLe Lően er::,~r lcönyvge r-Lnc en , aZ8.Z ecy

134

egységként szerepelnek az A,Á; B,i; I,Í; O,Ó; Ö,Ő;u,n; ü, U; b e t iik ,

A BETÜREND cimü tábla előbb 3 különböző betüvel kez-dődő utónév, majd 4 azonos kezdőbetüs helységnév be-türendbesorolásának algoritmusát szemlélteti. Az elsőesetben a szavak kezdőbetüjéből nyil mutat az abc meg-felelő iJetüjéhez. Innen egy újabb nyil vezet az abcalatt már betürend szerinti sorrendben leirt szavakkezdőbetüjéhez. A szavakban és az abc-ben az azonosbetüket azonos szin emeli ki.

f/ Táblák a könyvismeret tanulásához4 db A/2 mé;etü karton táblaokker alapon rozsdabarna szinnyomásA táblák a könyvek, folyóiratok és a lexikonok leg-fontosabb kiadási adatainak, valamint a használatuk-kor szi.ikségeskönyvészeti kifejezések tanitásához ad-nak segitséget.Az első táblán két,ezymáshoz illesztett könyv fényké-pe szerepel. Nyilak mutatnak a gerinc re , a boritóra ésa belső cimoldalra.A második táblán ugyanaz a fénykép látható. A nyilaka szerző nevét, a könyv c~ét, a kiadó nevét, a kia-dás évét mutatják a gerincen, a boritón és a belsőcimoldalon.Két gyermekfolyóirat, a Kincskereső és a Kisdobos ki-adási adatainak helyét ugyancsak nyilak jelzik a har-madik táblán.A negyedik táblán az Ablak-Zsiráf Gyermeklexikon egy-old.alának kinagyitott fényképe látható. A fényképenegy ~imszót és egy' szócikket bekeretezés emel ki.

135

g/ Táblák a helyesirás tanulásá..hoz. 1-2. osztály

A/3 méret,4 szinü nyomás1. A j hang kétféle jelöléseA táblán egymás melletti két oszlopban olyan szavakszerepelnek, amelyekben a j hangot j, illetve ly be-tü jelöli, és helyesirásukat a tanulók 1. osztálybantanulják meg.2. Összeolvadás, részleges és teljes hasonulásA táblák egymás melletti oszlopokban tüntetik fel apéldaként kiválasztott szavak szótövét, a toldalékot,valamint a toldalékos szó helyesen írott és helyeaenejtett alakját. A szótövek utolsó és a toldalékok el-ső betüjének szine azonos marad vagy megváltozik atoldalékos szóban aszerint, hogyabetil, illetve ahang azonos marad vagy megváltozott.A tanulók 1. osztályban a szavak helyesen irott éshelyesen ejtett alakjának összehasonlitásával kapnaksegits éget a helyesiráshoz.2. osztályban a táblák oszlopainak és sorainak elem-zésével, összehasonlitásával ismerik meg az összeol-vadás, a részleges és a teljes hasonulás jelenségét.,

h/ Irók, költők arcképei16 db A/4-es méretü kartonlap,egyszinü fekete nyomásA taneszköz funkciója, hogy a tanulókban olyan befo-gadói azokáaoka t alaki tson ki, melyek között az i-

rók gyerekkorával, életrajzi adataival kapcsolatosismeretek megszerzése is szerepel.A taneszköz tizenhat iró és költő arcképét tartal-mazza. Ezeknek az iróknak , kö Itőknek a meséi, ver-sei szerepelnek a Mese, mese mátka citl1tt szép-

136

/ }~~jl 12t·qé.~11,Gsa!~t1.di Lure , COOcJl"j. S:.J.nclor:', Jó38ei'

Attiln., Ei8~ ..:')"l1!l,')" Eo:..:".!o'JLct ve.n , :.rt.i.e odo:::" Lr:.. ,}lontn:Lne,

l;"és~öl:í : "i.1:::1ós , 1..6l.-'(1. :ti'erenc, Eacy Izi s z Ló , O:ro:tn attó,Hál:o:J.S:~ndol','l'amkó Siro,tó kil'oJ.~r,Alekszej Tolsztoj,Weör~s S~ndo~, Z~11(Zolt~n/.

131

Ill., , ,

TANITASI- TANULASI

FOLYAMATOK,, ,

STRATEGIAK

OLVASÁS - ÖNMŰVELÉS

MI AZ OLVASÁS ?

Az olvasás kÜlönböző,irott nyelvi egységek dekódolása:a beszédhangokat jelölő betük /betüsorok/ beszédhangso-rokká alakitása,és jelentésük megértése.

Kommunikációs szempontból nézve néma olvasáskor az olvasómint 2.személy az iró /azaz az l.személy/ által megszer-kesztett Uzenetet "fejti meg". Hangos olvasáskor az olva-só - ha van hallgatója - az l.személy szerepét gyakorolja.Ha az olvasott mondat vagy szöveg nem a sajátja, akkora szöveget előzetesen készitő, alkotó és a befogadó közémint közvetitő /interpretátor/ lép.

MIT JELENT AZ OLVASÁS MEG-TANITÁSA AZ 1.OSZTÁLYBAN ?

Az olvasástanulás folyamata két, jól elkülönülő szakaszraosztható:

a/ Az első szakasz a részleges betUmennyiség ismereténalapuló, nem automatizálódott olvasás szakasza.

bl A második szakasz a teljes betükészlet ismeretén ala-puló, még nem automatizálódott, ezért automatizálan-dó olvasás szakasza.

A betüismereten az egyes betUkre való ráismerést: a hal-lott vagy kiejtett hangok és az azokat jelölő betUk

143

azonositását értjük. A nem automatizálódott olvasás pedigazt jelenti, hogy az olvasó egy jelentéssei biró betüsort

/Szót,mondato~betütévesztés, betükihagyás, mást olvasásnélkül megfejt /azaz visszaalakit /. Az olvasás után érté-kelést képes megfogalmazni arról, hogy a kérdéses szót,mondatot érti vagy sem.

A tanterv J főosztályba sorolva irja le az olvasástanitásI.és II. szakaszának tevékenységeit:

I. AZ OLVASÁS MEGTANITÁSA1. Szóképek megtanitása, és olvasásúk gyakorol-

tatása2. A betük megtanitása, és az olvasás gyakorol-

tatása

II. AZ OLVASÁS TEMPÓJÁNAK ÉS PONTOSSÁGÁNAK FOKOZÁSA

1. Irásvetitővel felvillantott jelek, betük,szavak olvastatása

2. Az olvasástechnikai hibák javitása

Ill. AZ OLVASÁS GYAKOROLTATÁSA SZÖVEGEKEN

1. A felkészülés utáni hangos olvasás gyakorol-tatása

2. A néma olvasás gyakoroltatása

Az I.főosztály ·egyértelmüen az olvasástanulás első szaka-szát, a Ill. főosztály pedig a második szakaszát jelenti.A II.főosztályban leirt tevékenységek az olvasástanuláselső szakaszában a pontos betüösszevonást, betüfelisme-rést gyakoroitatják. Az olvasástanulás második szakaszában

144

- az olvasás pontosságának megtartása mellett - az olvasástempóját fejlesztik, illetve az olvasástechnikai hibák rög-zülését akadályozzák meg.

Az olvasástanulás első szakaszában együttesen alkalmazzuka globális és a szintetikus olvasástanitási módszert annakérdekében,hogy kihasználjuk mindkét módszer előnyeit: aglobális metodika esetében az olvasási kedv fokozását, szö-vegek hangos és néma olvastatását, igy a szövegértés foko-zását; a szintetikus metodika esetében pedig a korai irás-tanitást, az olvasás pontosságának. biztositását, a szókincs-fejlesztés lehetáségét és a nyelvtantanitás elákészitését.

A két olvasástanitási módszert a tanulásirányitás szintjénrendezzük olvasástanitási stratégiává. Ez azt jelenti,hogyminden tanuló mindkét módszerben leirt tevékenységeket el-végzi saját tanulási tempójában. A tanitó pedig minden ta-nulóval a számára szükséges, őt legjobban fejlesztő tevé-kenységeket /pl. szóképek elemzését, szószerkezetek hangosolvasását, betük felismerését stb./ gyakoroltat ja többször.

Az olvasástanulás első szakaszában az'.olvasásértés szorosanösszefügg a tanulók olvasási tempójával, valamint az olva-sásban elért tanulói önkorrekció szinvonalával. Az olva-sásértés azoknak okoz gondot, akik nem ismerik a szó, szó-szerkezet vagy mondat által jelölt jeltárgyat, vagy azok-nak, akik ismerik ugyan a jel tárgyat, de nem ismerik a rávonatkozó szót, szókapcsolatot. /Pl. nehézségetjelent a"mericske" szó megértése a tárgyi néprajzban tájékozatlanokszamara. Ugyanigy a tanulók láthattak már halkan lopakodóállatot, az "oson" szó megérl;ésemégis nehézséget jelenthet,ha ezt a szót még nem hallották./ Az olvasásértést akadá-lyozhatja a pontatlan olvasás /a betütévesztés, a betüki-hagyás, a mást olvasási, valamint a lassu tempó. Mivelilyenkor a tanuló csak az olvasástechnikára képes ügyelni,

145

~ probléJljE\~' f-?lfj~á;i!\)l(;~ú ,~:(J!_·L~l,:.Ll tl.~ 01 vus.i s t cn I t:1.s T~

aze.kasz,ábüll foko z..)i;i; j C1.i- ntó •.•é", VIV: Q szókincafejlesztés-nek: annax , hogy 3 t":1li tó r;an~0f' (~::: .. érna oLvaua akoz- egya-ránt rákérde7, a~ 01va,8ottG.K Jel",ntér;ének iSJnerctére, sha kell, B?óll1agyar.'-Ízabt ad. A= Qlvasá3pontos8ag és a tem-pó fol.:ozáa.:íra az olv8.3á?~"alliüás LFiz",kaazában clsőaorbanfl szintetikus metod ika k",-ct,t(;ben van mód.

A +anul ö« -. nrí.ve I f}h~i6.t iét0tl1~i:;~ ~."'·'!:L::'-;~l)·.:bt:J/! :lCJ_~:jí.dh: ...

külcno:iső irt5iJcn ] éphe tziek q~: (- JY:t t3.~.:.itf..n ~.t~L.,:H,; ~(, :1i!c S~(l-'

ka..3r..áb&. Az. f..:lvt!.8á:-:{~2r"J:.it[. 1.':';·íl1....1 t.j;·:~!:u·.!:: GÉ.jj14 1. c lrr!i.i·)d'i,k

j eLerrt í., U-;.';J'- max ímri Lí,u ;;OlÜc,sS:lgra törekedve

oLvas sanak 'l tanu] ók , nbvel.e d.í cn az 1 perc alatte1;;1 vaso t t bc f.ümcnny.íaég , ~_eL.;yeIlb í ztoa í, tott a

illc2,tirtés n.Lnd a nérna , mí.nd o. Lango s olvasás ese-tébc'll, h augo s olv!lsáslwr al', o] vaaáa feleljen megd hE-l;{e3 l:j.cj tes normaJ:ondBzerén<::k:.

.Az 0~vat:::l8i h';::-' ..!""'11~1~rI18ok~;::-·--:(~lme'?t~f,~::.~'L1.:.itj·:·:i.~, ~.')L

o Jva.sria Gji"8}\:(.""'1 •.~5~ rr.f~, poz 1,1..::..:.) s?JaJ-cas2.b\...l: r,.(:;[{~;:c~z,rL.~Qil:;

oLyun e~10ke.t ao r c Lt.rnk fe l , ;d(-:lyek el.31.·'·;'1\? lc.ic IJ7. "'.:;<t'n'-":}':~::j-

i;a.nuJ.i:! d SZL~.:u8~;Lan i.::{ t ör ekeIu.Lc kell a '~ani ta~li:"':::.

Wi

[ MIT ",r.e"j;AG1,;;"'S:Io----jMÓD3ZER c;7E!ií:l'CT 0l,v".31· ..3- ITAI{I~rJ\~31< I:'j~~~:II PLrT';:1811~IT) .

. -----~- ._.- -- _._, .. _"~ .._---

I: globál"!.o o) 'ALánt3.!lit,ásj lil(rJ('7.01" ff; t;;f2kvéa~J hogy ezolvqsáatfLIU!_;~3 k-::-z\1stét61 rü.:-~v3 t~~·tofJi +s s. l? te,unIók 01-'Vp,sási ~LI' ;ll:t,~~1;, ~~ oJ.\T8.zc·tt:--l·' '.rH,':.>ér t~3(~.J;. B tö:.'"ektíésJ1.ek

0'"' I ' l' 1 J •... ,.rr..egfelel·5':2':: f;t ~~'Y.'.uJ.0keloDz;:i;~. !"Jz.s,Y9 ...k : s::(.y:epe.t"':, :-:11n-C Ji)

pgész be cüecr-c k fellsmer~~sé!; tf.~·.'.l)lji~kmeg, ('.Z o szsvt:l.kl)(.J.

szel"'!~e8~.~Ett ;C~:':'.'-V~tvkolvl:J,~6.s{~ gy(1~·(.J.r·)lj~k~

A 'n6d~~e:... J.• ;'.' :;~::_ 1 ;:·CP.kV~SE, hO.i.!:J ez o Lvaaárrt anu L6.6

~ce:?d~t;c..f!1 ~-:l!.~Yilenn:Ti taTiuló :JzBIJárs. tanulás-!.. sikex-ekethiztoai-t8').f.1,. r.!:~·(k r'~rí~1~10en a tnL.-~lók a s~.:;ók~,t)ckta-r~ulrlBt.r:~lK i ;'iél::.AJk:jJ)~ j~.t.(k0~ elE"Qs481 feladatoka.t yégez;.ono-, /[-!~'"';J·.~<1..::t:1.:',~ll jclcnt6ssel b Lré szórér1zekpt, azo no a ba...-+;iik€·+ l,~~';-;3~'l('L; yz6LipGk ry~t':_iit, az,a:vt'.k t.al~cjé!it '3:ZPJ!lláljákll!eg/., ~ 0Jé..:\: .1.1:)~~'J. al&kJS2:j t~g ut án - rrlintcgy 70-lüo

Bzc5kép JSl:1E'J.'S ~,ébl:111 _. t.anu l.j ák lileg: t?:n01J,~ Iti. a be tiikp.t

a m:;ók éps\..: 001. ~ ssókéJ:ta'1i t á s me gf'e lel ?('!l 3zE:rkesztettszdany aga , ~. tclda1..§kos é a iefjkötós az e__·,w~cLvaaá sa pedig

súikségtelcnné t6ezi a be ti5össz.evc,n<:Ís lilÓv.jú'iak tmti t,imí.t:a t anu l ók a gyakorlások során maguk talál;j6k meg a 8ZÓ-

képtani tás széanyagába neu tartozó sz svak elol vaaé sánek

módját.

Kí.aér-Le+ünkben a globális olvaséstanitási n:ódszer1En leirtva Lamenny í, fé'í tevé'kenységet tanítjuk. Igy Et tananyag azalá~)bi négy tevékenysép;et tarte-lmaz=a:

1~7

1. A szóképek megtanitása2. A néma olvasás gyakoroltatása a szóképes program

alapján3. A hangos olvasás gyakoroltatása a sz6képes prog-

ram alapján4. A szóképek elemzésének megtanitása

A kisérleti tanitás néhány ponton eltér a globális olvasás-tanitási módszertől:

1. A tanulók a szóképek elemzése során cáak a mármegtanult betük felismerését gyakorolják, mivel aszintetikus olvasástanitási módszer alkalmazásávala 9. tanitási naptól betüket is tanitunk.

2. A tanulókkal a szószerkezeteket is olvastatunka későbbi nyelvtantanHás érdekében.

3. tartalmazó szavakat, szószerkezete-olvastatunk a hangos olvasás gyako-

Ha.ngsulyjeleketket, mondatokatroltatásakor.

A tanulók önmagukról, családjukról állitásokat"mondanak" az önismeret tanitását segitő feladatokmegoldásakor.

A globális olvasástanitást kiegésziti a helyesejtés /amár emlitett hangsuly tanitásán kivül az időtartam és ahanglejtés/ tanitása.

Valamennyi tevékenység tanitásához felhasználhatók azalábbi taneszközök:

148

1. Tanári tárgyképek2. Tanári szóképek3. Tanulói szóképek4. Éva és Feri olvasni tanul cimU munkáltató tan-

könyv.

MIT JELENT A SZÓKÉPEKMEGTANITÁSA ?

Egy szókép megtanitása a nyomtatottan leirt szó laz un.szókép/és az általa jelölt dolog grafikusan ábrázolt ké-pe laz un. tárgykép/ közötti kapcsolat kialakit4sát jelen-ti. Ez a kapcsolat a tárgykép elvonásával a szó optikaiképe és jelentése közötti kapcsolattá válik. A szóképekmegtanitásának fOlyamatában tehát a szóképek tárgyképeksegitségével történő felismerésének képessége a szóképektárgyképek nélkül való felismerésének képességévé alakul.

A tanulók a szóképtanitás során 82 szó /igék. főnevek,melléknevek, névutók, igekötők, kérdőszók/,6 toldalék fel-ismerését tanulják meg 16 /egyenként 4-7 szóképet tartal-mazó/ csoportban. Ezek a következők:

1. Éva,Feri, kisfiu, kislány, testvére;2. szőke, barna, játszik, ir, a, ki?;3. Urhajó, ceruza, autó, és;4. épitókocka, jelzőlámpa, mellett, van, az, -ml5. iróasztal, Uvegpohár, táska, Ul, fekszik, iszik.

mit csinál?, -ból, -n, ~on;6. anya, apa, ujság, rádió, olvas, -t,-ot, ki-,

be-;7. oroszlán, bohóc, gyöngy, kezében, előtt, hol?;

149

8. nagypapa, nagymama, udv c.r , Öll~'jzi';k<:Hlna, fa;

:_é;~gömb, virác" r'ajzcljlyuJ<-, golyó. könyv, f,ur.l.t., 0;t;

:;ra, nxdr-ág , c í.pő , huz , fcl~, l,~-;

úgy, papucs, alatt, piros, ké':, .'/;lt'. ;rilyel:.?jpu Lő vet, s apka , zseb, esern~r(~::; s'2'c;'".r.:;3, -:-á- •.~ne6·-;

Lsko t,a , ~ászló, l;\egy;csónak, dir~e, eszik;szánkó, h'''Eoly(, hé ember-. gyu:~.

10.ll.12.lJ.14.15.16.

A felsorol t azor: :;:i v lí I p!:ljá t nevük 88 nonany ~,; .11J.ic 1l3V-=-1'.");.:az őképé t i ~J rnr-g t,(~111l1ják ,

HOGYfu~ TANIT.nJKASZÓKÉPEKET'?

A szóképek megt.:mitáf!9. 9.:4 e186 tanitási napor- k"!-:;:l.-3r:.i k ,Ekkor a tanu Lók saj ~ t névkál"t:réÍ.j uk "o 1vas!. ,,;; ~.. t;mclJ j <5~émeg az alábbi módon:

1. A tanitó mL'l·jtm banu Lonak ,~gY0nh5rc1. :í.7I'\clj':1 a név-

kártyáját. Haugoaan elolvassa::;. !.eirt nevet, kJ-

lön-kiilön :>:éÍJ1Iutata v6z:etéknévre é::" a b;C'e3ztnév-r-e ,

2. A gyakorláskor a. tanulók a névkártyák r.almazábóJ.kiválasztják sajátjukat, és bcmutatkoznak az osz-tálynnk: hangosan "eLoLvassák" névkártyájukat ,majd felmutatják. A gyakorlás kb. 1 hétig tart.Ehhez az Önismeret cimü feladatgyüjtemén;yből véÍ-laszthat feladatokat a tanitó.

A 2. t=Hási naptól a tanl116k saöképc sopor-tcnkénf tWlul-ják m~g éI szé-képeket. EeY szóképcsoport megismertetése ee,:.,

150

órán 5-10 perc ala:;t történik, majd a gyE..korJ.á13 lA. hango s

é5 néma o Lvaaáa , ez e<Lem~ÉfJ/1-5 Sr-iÍn át tartoj',ogjegynzzük hogr ez 8,lábbil:::kban r z igék, főüe,c.k, meI lék-n:~ek., n~velŐ;: ,~évu GÓl;.~< ld:it5 s7.ólc é s kérdő ,,'7.ó1<G~U,1.til wi .••.al

foglalkozUI1k. A toLde.l é,,:ok é;..l ez igelcötJk I:JGg"1 ani tásánakmódját a Hogyan tanítJuk a s2.óké;ek clem-;:;';sét? cimii feje-

zetben irjuk. le./

Egy-egy szókópcsopcri. l!Ic5t;)l):i.t:.is~o1ak folyamata a küv-etke-

ző szakaszokban írható 18:

a/ egy-egy szóképcb0portho-L; t5rto"ó szóképek megis-

mertetése;

tJ II szóképek fel:Lsm~r"dIlel,: gyakorol t.at áaa szóképek

és tálgyképek seg.i.ts.jgé-:el.

A tnn:Ltá8 sZlll:uszai

ai A szóképek megismertetése az alábbi lépések szerint

történhet:

1. A tarJi tó a mágnes es t';'blcíll egymás alá helyeziaszóképeket és a rr.eg.fclelő tárgyképeket.

2. A ta..'lulók ezek kö zü.L meg:10v,-,znek egy tárgyké-

pet, a tanító annek 2.1allj;:'11 e:lolvassa a szó-kérJet. /Pl. Ide van irva ez a szó: hóember./Ezut án az o az tá Ly ",gjüt t ;,;:ö7.éphangerővel vagy

ha Lken , helyes hfu'lgGullyal, leppegés nélkül·elolvassa a az óké pot , / A t anu Lők közül néhá-

nyan egyenként is olvar;urJ:. /

3. Ezután a tanuló!c lehaji:ják a fejüket, a tani-tó pedig levesz a t6blSról egy tárGyképet.Atalluló!c a tbi;l",n mar-s it szó1.Spek::;t olvassákoly mó don , lli •..:gJ;:Ll a~ a 2. l·::tJ:.sll·~l t.ör-t érrt ,

1 S1

4. A tanit6 a 3. lépéshez hason16an leveszi azösszes tárgyképet, majd olvastat.

5. A tanu16k lehajtják a fejüket, a tanit6 a táb-lán felcserél két sz6képet. A tanul6k mostigy olvassák el a sz6képeket.

6. A tanit6 több lépésben ismét felcseréli,májd elolvastatja a sz6képeket!

A névelők, kérdő szók, kötősz6k szóképeihez nem tartoziktárgykép. Javasoljuk,hogy e sz6képeket a tanitó eloszörmondatban olvassa el•.Ezután - máe sz6.képekkel együtt -tegye fel a mágneses táblára, ma j d' végezze eL a fent leirt5-6. lépést.

b/ A szóképek felismerésének gyakoroltatását az aláb-biak szerint kell megszerveznie a tanitónak.Az első két-három szóképcsoport megtanulása sorána tanulók elsősorban mágnesestáblára elhelyezettfeladatokat oldjanak meg. Válaszadáskor mozogja-nak az osztályban, használják a tanári tárgy- ésszóképeket. A pedagógusnak ekkor kell megtanitaniaaz Éva és Feri olvasni tanul cimü tankönyv fela-datait.

További azőképcaopor-t ok esetében a tanulók diffe-renciált osztálymunkában gyakorolják az uj szóké-pek felismerését. A gyakorlás lehetséges fel-adatait - a differenciált osztálymunkához szük-séges - önálló és közvetlenül irányított felada-tok szerinti csoportositásban irjuk le.

A tanulók önálló munkájára elsősorban az Éva és Feriolvasni tanul cimü munkáltató tankönyv feladatai ad-nak lehetőséget.

152

1. Kiemelt tárgyképnek megfelelő szóképek aláhuzá-sa halmazban /pl. 11.o.2.f./:"Melyik rajzot találod meg a karikában? Huzdalá azt a szót l"

2. Szóképek és tárgyképek összekötése /pl.12.o.3.f./:"Kő sd össze a szavakat a megfelelő raj zokkal!"

3. Kiemelt tárgyképeknek megfelelő szókép aláhuzásaIpl. 13.o.7.f./:"Huzd a.lá a megfelelő szavakat!"

Önálló tanulói munkát igényelnek a következő manipulá-ciós feladatok is:1. Tárgyképek és szóképek azonositása e~ásra helyezés-

sel:"Tedd rá aszókártyákat B megfelelő képekre '!"

2. Szóképkiválasztás halmazból a tanitó által közöltszempont alapján:"Válaszd ki az előtted lévő szókártyák közül az élő-lények nevé't!"

Az alábbi feladatok azonnali válaszadást igényelnek,igy az ellenőrzést és a korrekciót is megkönnyitik:

1. A tanitó által mondott sz6 szóképének felmutatása:"Szavakat fogok mondani. Keressétek meg a szemetek-kel a megfelelő szókártyát az előttetek lévő szókár-tyák közötttAmikor intek, egyszerre mutassátok fela kiválasztott szókártyát!"

2. A tanitó által felmutatott tárgyképnek megfelelőszókép felmutatása:"Képeket fogok felmutatni. Minden egyes kép felmu-tatása után emeljétek fel a megfelelő szókártyát!"

153

3. Szóképkiválasztás felmutatott szóképek közül a ta-nitó által közölt szempont alapján."Tapsoljatok, amikor tárg.yakat jelentő szavak szó-

kártyáját mutato:n fel!"

A lehetséges tanulótipusol<: ts a velük való bánÁ.smód

Lehetséges,hogy néhány tanuló önállóan is tud ujabb szóké-peket tanulni a falon elhelyezett szóképek és tárgyképekvagy a tankönyv feladatai alapján.Ők és az olvasni tudógyerekek ne vegyenek részt II szóképek közös megismertetésé-ben! Az önálló f'e Ladat ok e l Lenőz-aé sekor- azonban a tanitógyőződjön meg arról, huEY az egyes szavakat el tudják-e

olvasni helyesejtéssp.l.Azok a tanulók, akik CI 8ZJkép:eket kevés gyakorlássaL köny-nyen megj egyzik , a G~.6i(é D<:k m,~gisrpe:rése után csak a tan-könyv feladatait old j 1~1~171eg!

Aszóképeket riehez en t anu Ló r:yc:rel:ekkel a tanító ismételj emeg a szóképek megí.sme r te t é eánck fent leirt lépéseit azadott szóképcsoport gY<lkú':'lií c.ir-a azárrt órák elej én! Ta-pasztalataink szerint 1.0-·:':0 m;ókép megtanulása után a ta-nu Lők könnyen téveszt.iiC ci ~' :k'~pf;!ket /kiilönösen az igéket:és a mellékneveketj. [::Ot. .:1, :-4. szóképcsoport tanulásá-tóI a már tanult az ól.é pelc • ·.E-l'ésének gyako-roltetásitis meg kell szervezni! A C",. ., i: sor-án egy feladat r:w...;-

oldásához a 'tanu Lóknan 112 l:clljcm -1) szóképnél t ö ouetfelismerniük!

A tanulásirányitás nc:·:; 1.

• A tanulók névkártyé i i :1

kartcnlapokra irja r..kel!

; t s o el: 6xlo-15 Cl- >;.<

.! nyo.rtu tot t b '·vii;.-

• A tanári tárgyképel:cLhelyezze el az osztál~ t~

154

.Az elhelyezés magassága ne akadályozza a tanulókat atárgyképek és a szóképek használatában!.A tanulói szóképek közül csak azokat vágják ki a 1;anulók,amelyek(->t már tanuJ.tak.A szóképekat szóképc:sopo:don1::6ntborítékban vagy müanyag szóképtat'tóban őrizzék!

• A tan Ltó ne maé,;yaráz~a a feltételezhetően ismert j elen-tésü az avnk a t , ne végezzen képelemzést ! Elég, ha a tá~gy-képet meg1l8ve~i, és a s?óképet elolvassa..A tanitó a szóképek olvasásakor t ar+aa meg a helyeshangauj yt , idő tar-t emot , hanglejto;Íst, ritmust! A tanu-lóktól ugyanezt követelje meg! A h~lyesejtési hibátmjntaadással korrigálja!

-----=~-----------------~HIT JELEl-I"T A NÉTI'lA OLVASÁSTAJ.lITÁSA ASZÓKÉPES FROG-RA1JALAN.Á N ?

J éraa olvasási f'e Lada tok e3e+.écen c. i;ci1~Gyk~pekmár nem se-gi tik a az őképak i'elis,neré:..;é-t;. A :D(;!naol Vf1.e~s.l f'eLada toz

azuvak , szószerkezetek , nonüa tok , 1J'7,(jve.':(>][Pl2t:;értését fej-lCIolZtik.

A néma oh·.qsás gyal{orGl t,\i,Qsén9J: :'el tft,"J.:.!::.• hvt;:i' a t snu l őkbü:to:Jan, legfeljebb 3-') llidsor1pe:.'c alél t t t·';.lülJEer,jék a8zóképekct.

- - ------llOGY.AJV' II~~~~~Ci:O~;~TJUKA ini=-/f.'iA Ol.,YASA3T A JZÓKÉPESPROG-RAJ,]A.LilP.J1Ü\j? 1Az alcibbifu:ban ll? :!!'''vaés Feri oLvuan í tanul c ímü munkálta-

tó tankün:rv e[l;fes feladataira hivatkozva bemutat juk a gya-kor Laar-a alkalmas feladatokat. Leirjuk,hog:lr m81yik fela-l.a·~. melyik tanulótipus számára hasznos, és a tankönyvbenmelyik szóképcsoport gyakorlásakor jelenIk meg eloször.

155

A feladatok a következők:

1. Tárgyképek lerajzolása /pl. 18.0. 5.f./A tankönyvben a 4. szóképcsoportnál jelenik megelőször, de a tanulók már az 1. szóképcsoport gya-korlásától végezhetik. Főként a főnevek, a mellék-nevek és a névutók gyakorlására alkalmas, mivel e-zek egyszeruob rajzolási feladatot jelentenek pl.az igék tágyképéinek lerajzolásánál. Javasoljuk,hogy ezt az érdekes, hosszú válaszadási időt igény-lő feladatot akkor alkalmazza a tanitó, ha az ön-álló munkához szüksé.ges magatartást is gyakorol tat•..ni kivánja.

2. Szóképek kiválasztása halmazból a tani tó által kö-zölt szempont szerint /pl. 12.0.4.f./E feladat a 3. szóképcsoport gyakorlásától szere-pel a tankönyvben. A leglassubb tempóban haladótanulók is megoldhatják önállóan. Ha a tanulóknem ismerik az utasitásban szereplő kifejezéseket/ pl. tárgyak, élőlények nevét/, a tanitó szó-magyarázattal segitsen.A feladat egy nehezebb változatában a kiválasztásszempontját is a tanulóknak kell megtalálniuk

/pl. 58.0. lO.f./ Több megoldás is elfogadható,ha a tanulók meg tudják indokolni válaszukat. Le-hetséges az is, hogya tanulók nem a szavak jelen-tése,hanem pl. szófaj.vagy betüszám szerint párosi-tanak.

3. ,Rajzolás szószerkezetek, mondatok szerint /pl.12. 0.6~f./A.2. szóképcsoporttól szerepel a tankönyvben. Ja-vasoljuk, hogy a tanitó sok ilyen feladatot tervez-zen a lassan ha La d ó tanulók számára.

156

-

-

4. MondataIkotás szóképekből /pl. 25.0. 9.f./A tankönyvben az 5. szóképcsoportnál szerepel elő-ször. Manipulációs feladatként az 1. szóképcsoportgyakorlásától végezhetik a tanulók.

5. Mondatkiegészités /pl. 4.0.4.f./Az 1. szóképcsoporttól szerepel a tankönyvben. Aszóképeket ismerő minden tanuló által könnyen meg-oldható feladat. Javasoljuk, hogy a lassan haladótanulók ezek megoldás ával gyakorolják a mondatolva-sást a tankönyvben.

6. Állitások igazságának eldöntése / pl. 38.0. 24.f./Kérdésre válaszoló szó aláhuzása mondatban / pl.37. o. 20.f./Mindkét feladat a 4. szóképcsoporttól jelenik meg.A közepes és a lassu tempóban haladó tanulók szá-mára nehéznek bizonyulhatnak. Fontos azonban. hogylegfeljebb 1-2 hetes késéssel minden tanuló megis-merje és gyakorolja megoldásuk módját. A leglassab-ban haladók ekkor is csak tanitói aegitséggel képe-sek megoldani. Nekik 2-3 rövid mondatból álló fela-datokat tervezzen a tanitó.

7. A tanulóról igaz állitások kiválasztása halmazból/pl. 20.o.12.f./Ilyen feladat majd minden szóképcsoporthoz kapcso-lódik. Az ellenőrzésük során lehetőséget kell adni.hogya tanulók néhány állitással szóban is kiegé-szitsék válaszaikat.

157

A tanulásirányitás normái

eA néma olvasás gyakorlása egy-egy uj, valamint már ta-nult szóképcsoportok gyakorlását is jelenti. Ezért azóra elején - különösen a lassan haladó tanulók eseté-ben - célszerü meggyőződni arról, hogy a tanulók bizto-san felismerik-e a feladatok megoldásához sz~~séges szó-képeket. A szóképeket legkevésbé ismerő tanulókkal a ta-nitó akár minden néma olvasási feladat wegoldása előttgyakorol tassa a szóképekfalü'Jmerését!

eA tanitó egyszerre 2-3 felad~tot adjon egy-egy tanuló-csoportnak!

.Az önálló tanulásra képes gyerekek saját tempójuk sze-rint haladva oldják meg a t ankönyv í feladatokat! /ECY--egy órán kb. 10 percig./

eA feladatok utasitásait ci. tanu Lőknak nem kell eLoLvaa-niuk!

MIT JELENT A HAlifGOS OLVA-SÁS TANITÁSA ASZÓKÉPESPROGRAM ALAPJÁN ?

A szóképes program lehetővé teszi, hogya tanulók már azelső félév során gyakorolják a helyesejtési normákhoz iga-zodó hangos olvasást. A megtanult s~óképekből ugyanis szó-szerkezetek, mondatok, szövegek állithatók össze, s e nyel-vi egységek hangos oLvaaáaakor- mód nyilik a helyes időtar-tam, a hangsulY, továbbá /monnatok és szövegek ecctéll./ahanglejtés gyakorlására. Ugy is mondhatjuk, hegy a hangosolvasás kiegészithető a helyesejtés-gyakorlással.A hangos olvasás tanitásának feltétele, hogy a tanulók aszószerkezeteket, mondE..tokat, szcvcgeket tudják ném4n el-olvasni és megérteni.

158

HOGYAIif GYAKOROLTATJUK AHAIifGOSOLVASÁST ASZÓKÉPESPROGRAM ALAPJÁN '?

...... _ _--_._----~

A különböző nyelvi egységek hangos olvasását igénylő fela-datok az alábbiak szerint következnek az Éva és Feri olvas-ni tanul cimü tankönyvben: szóoszlopok, szósorok és rövid/2-3 szóból álló/ mondatok az 1., szószerkezetek és hosszu/4-7 szóból álló/ mondatok a 4. szóképcsoport gyakorlása-kor jelennek meg.Kérdőmondatok a 2.szóképcsoport gyakorlá-sakor fordulnak elő eloször.A tankönyv a hangsulyjelet a 3.szóképcsoport gyakorlásakor vezeti be. A mondatok szóla-monkénti olvasására alkalmas szövegek pedig a 13. szókép-csoport gyakorlásától találhatók meg benne.A továbbiwcban eloször a hangos olvasási feladatok szerve-zésével kapcsolstos javaslatainkat irjuk le, majd az idő-tartam, a hangsuly, a hanClejtés gyakoroltatásának módját,végül bemutat juk a monunt ol, az ó Lamonkérrtí, olvasásánaklépéseit.1. A hangos olvasÚs sze:cvezéce

A pedagógus egyszerre 5-6 gyereket jelöljön ki. Adjonnekik 2-3 perces felkészülési időt, hOGY a kijelölt sza-vaka t ,mondatoJmt vae./ G:::()vcgckettudjáJc legalább kétszernémán elolvasni. I:;:..tkövesse az e:;yénenkénti hangos ol-vasás. Egy-egy aLkoLomma L a kijelölt csoport valamennyitagjára kerüljön sor.

2. Az időtartam 6" ,o, '

a/ A szóképek hango s oLva.i.iua cor-án a gyerekelrnek min-denkor pon boc.ui 1=,,11 ejt cu í ül: az időtartamot. Hibá-zás esetén a t.aní ;.0 ;..,d,jGll ml.nl.át , majd ut6.nmondássaltöbbször :í..DJ.!':: t el] ,.:i- ..;,'r '.' !O::cnvakata gyerekek egyé-nenként, de ho. s"ijk,.)(~I',P;;, cscpor toean is. l"lOndat

159

vagy szöveg olvasása közben a hibás időtartamot apedagógus akkor javittassa. ha a tanuló a mondatvégére ére

bl A hangsuly tanitása két szakaszban irható le:al a hangsuly jelölési módjának megtanit~sa;bl különböző nyelvi egységek olvasása az előzetesen

jelölt hangsulynak megfelelően.A tanitás szakaszaia/l.A tanitó szószerkezeteket ir a táblára Ivö.Éva

és Feri olvasni tanul 14. old.•14.feladat/. majda táblára irt szószerke~etet helyes hangsullyalelolvassa.

2.Megnevezi a jeleket la hangsuly jelel, és közli,hogy az aláhuzott szótagot nyomatékkal,azaznagyobb hangerővel kell ejteni.

3.Ismét bemutatja a helyes ejtést, majd több ta-nulóval egyenként gyakoroltat ja.

bY A második szakaszban, a gyakorlás során a tanulóka tankönyv feladatait oldják meg, Ivö.20. o.13.f.,29.0. 21.f.; 34.o.11.f. stb.I, de a táblára irt éshangsulyjellel ellátott szószerkezetek, mondatokés szövegek olvasásával is szükséges gyakorolniuk,a helyes hangsulyozást.

3. Mondatok, szövegek olvastatása szólamhangsullyalA szólamhatár bejelölését és a hangos olvasást atanitó az alábbi lépések szerint készitheti elő:1. Felir a táblára egy-két mondatot, és álló egye-

nessel megjelöli a mondatokon belül a szólamha-tárt, majd a szólamokon belül a hangsulyt.

2. Helyes szólamhangsullyal hangosan elolvassa amondatokat.

160

3. Négy-öt tanuló egyenként is elolvassa a mondato-kat a.tanitói minta szerint. Ilyen előkészitésután a gyorsan haladó tanulókkal a tankönyv hosz-szabb szövegeit már szólamonkénti helyes hang-aulyozással is olvastassa a pedagógus. Előzete-sen jelöljék a gyerekek saját könyvükben a pe-dagógus segitségével a szólamokat és a hangsu-lyos szavakat, majd ez alapján némán készülje-nek föl a szövegek hangos olvasására. Ilyentipusu feladatokat a 14. szóképcsoport tanitásaután adjon a pedagógus. A kijelentő és kérdő mon-datok helyes hanglejtéssel történő olvasását apedagógus akkor mutassa be, amikor a tanulóknakaz adott tipusu mondatfajtát először kell olvas-niuk. IUgyanis ekkor jelenik meg először a mon-dat végi irásjel.1 Nevezze meg, hogy a pont ésa kérdőjel irásjelek, amelyek lezárják a monda-tokat. Ezután mutassa be, miként ereszkedik ahanglejtés, ha a mondat végén pont van, ill.miként változik, ha kérdőjel.A pedagógus minden esetben mintaadással és.nemagyarázattal javittassa.a kérdő mondatok hang-lejtését, ha a gyerekek a kérdőszót tartalmazómondatokat n~ ereszkedő hanglejtéssel olvas-sák, hanem ereszkedő-emelkedő a hanglejtésük/Pl. Hol ül Feri ?/.

A lehetséges tanulótipusok és a velük való bánásmód

lA mondatok szólamhangsullyal való hangosazokkal a tanulókkal kell gyakoroltatni,ket elég biztosan és gyorsan felismerik.

olvasását csakakik a szóképe-

161

A leglassabban haladó tanulókkal mindaddig nem célszerüszövegek hangos olvasását gyakoroltatni, mig azokat nemképesek némán elolvasni és megérteni. VelUk célszerü olyanrövid mondatokat felolvastatni, melyeket szókártyák hal-mazából maguk raktak ki.Ezek a tanulók olvasás közben mu-tassanak is rá az olvasott szóra, ne emlékezetből mondjákamondatot.A tanulásirányitás normái.A helyesejtési hibákat a tanitó mindig mintaadással javit-

sa! A mintaadás mellett az időtartem-, a hangsuly-és ahanglejtés-hibát meg is nevezheti.

.Legalább minden második órán va.Lameunyí, tanuló olvassonhangosanj Ha másképp nem,valamelyik néma olvasási fela-dat megoldásának felolvasásával!.A hangsuly gyakorlását egy-egy tanulócsoport egy óránlegfeljebb 5 percig végezze!

• A tanitó üGyeljen arra, hogya tanulók a hangsulyt csakbanger6többlettel, és ne magassáe;i kiemeléssel érzékel-tessék!

MIT JELENT A SZÓ- ~

KÉPEK ELEMZÉSE ? _ IA szóképek elemzése játékos, a felfedezés élményét bizto si-tó tanulói tevékenység, amely kisérletünkben:

1. előkésziti az uj betUk tanulását, illetve a már is-mert betUk és hangok felismerését szolgálja,

2. segitheti a szóképesen nem tanult szavak olvasását.lA gyerekek ugyanis kb. 25-30 szót jelentésseI birószórészekre bon7anak. Ezeket a rövid szórészeket u-jabb szavakban "jó egésZként" ismerik fel.I

162

L------ ----.-------HOGYAN TANITJUK ASZÓKÉPEK ELEMZÉSj~T? .=!Az alábbiakban - tÖbbnyire az Éva és Feri olvasni tanulcimü munkáltató tankönyvre hivatkozva - bemutat juk a szó-képek elemzésére alkaloas feladatokat.

A betütanitást segitő feladatok

1. Szókép betüinek megszámlálása I 1 31f /IP. • o. • •

A feladatot 8Z 1. szóképcsopo:::-tgyukorlásakor kellmegtanitani. A tanító a táblán bemutatja 8 megol-dást : minden egyes betü alá egy rÖvj.d álló egye-nest, az alá egy kört rajzol, majd a tanulókkalmegszánláltatja a betUket. Ezut&~ a tanulók a köny-vükben oldják meg a feladatot. A már ismert betUketjelző karikákat kiszinezik. A feladat megoldása-kor a kétjegyü betillcetegy betűnek kell számolni./ A tankönyvben félkör kapcsolja össze & kétjegyübetüket/ •

2. Szó hangjainak megszámlálásaIlyen feladat a tankönyvben tiem található, azonbana tanitó minden betükre bontási feladattal párhu-zamosan végeztesse el. A megoldást az alábbi lépé-sek szerint irányi that ja:1. Elhelyezi a mágnesestáblán a tárgyképet.2. HelyesejtésseI kimondja vagy kimondat ja a szót.3. Egymás után kiejti a szó hangjait, közben a gye-

rekek megszámolják, hány hangot ejtett.4. A kép alá annyi karikát rajzol, ahány hangot meg-

számoltak.

163

3. Nyomtatottan leirt betűnek megfelelő hang kereséserajz nevében / pl. 21.o.16.f./A feladatot a 3. szóképcsoport gyakorlásakor kellmegtanitani. A tankönyv valamennyi - a szintetikusolvasástanitásnál leirt - betücsoport gyakorlásáhoztervez ilyen feladatot. A tanulók önállóan oldjákmeg. Ellenőrzéskor a szavak és a hangok helyesejté-sével indokolják válaszukat.

Szavak szórészekre bontása

1. Szóköz nélkül leirt szavak szétválasztása /pl.l3.o.8.f./.

"Álló vonalakkal válaszd szét a szavakat!" A fela-dat a 3.szóképcsoport gyakorlásától jelenik meg atankönyvben,de a tanitó előbb is tervezhet hason-ló feladatot. A gyerekek viszont csak akkor tud-ják megoldani, ha a szóképek felismerésében bizto-sak. Előfordulhat, hogy néhányan nemcsak a szóké-pek határát jelzik, hanem az egyes szóképeket to-vább ~ntják, /pl. ceruza /ir/ür/hajó/. Ezeket amegoldásokat is el kell fogadni.

2. Összetett szavak szétválasztása egyszerü szavakra.Ez a feladattipus a tankönyvben nem szerepel, ezértmegoldatásának módját lépésenként irjuk le.

1. A tanitó elhelyezi a mágnestáblán egy összetettszó szóképét.

164

2. Hangosan elolvastatja a tanulókkal.3. Leveszi aszóképet, és az összetétel határánál

kettévágja. Egy lehetséges utasitás:"Ebben a szóban két másik szót olvashattok.Kettévágom. próbáljátok meg elolvasni ezeketkülön-külön!

4. A tanulók próbálkozással rájönnek a megoldás-ra.

5. Több szókép szétvágása után az egyszerü szavak-ból uj összetett szavakat rak ki a tanitó.Pl. üvegpohár

üveg pohárépitőkockaépit kocka

/épitő/

üvegkocka

6. Néhány tanuló hangosan elolvassa az uj összetettszót.

3. Szó keresése szóképben /pl. 2l.o.l7.f./."Karikázd be a J7ajz nevet a szóban!" A feladat a4. szóképcsoport gyakorlásától jelenik meg a tan-könyvben, de korábban is végeztethető. Alapos elő-készités után a gyerekek önállóan is meg tudjákoldani. Az előkészités során a tanit6 hangosanolvastassa el a sz6képeket, és neveztesse meg aképet. Előfordulhat, hogy néhány esetben a gyerekeknem ismerik fel magukt6l a képet, mivel közöttük

165

kevéssé ismert tárgy képe is szerepel /pl.ár/.A tankönyvi feladatok megoldásán kivül a tanitóadjon lehetőséget arra,hogy a tanulók minél több,jelentésseI biró szót ker-easenek az ismert szóképek-ben. A megtalált szavakat a tanulói szóképeken kari-kázzák is be.

4. Azonos szórész keresése szóképekben /pl. 16.0.20.f./.A tanitónak a 3. szóképcsoport gyakorlásakor kellmegtanitania a feladatot. Ennek legfontosabb lépéseia tankönyv 16.01dalán a 20. és 21. feladatban fi-gyelhetők meg.1. A tanulók összehasonlitják az egymás alá irt

szóképeket, majd az azonos részt leválasztják.

kisfiukislány

2. A leválasztott szót betükre bontják.

kis000

3. Az uj szót mondatban, összetett szóban, szószer-kezetben is elolvassák:

Pl. Éva kistestvére szőke.kisautóa kis ürhajó

5.' Leirt szó keresése szóképben /pl. 15.0.1S.f./"Melyik szóban hallod a kiemelt szavakat? Kösdössze!" E feladatokat a 3. szóképcsoport gya-korlásától találjuk meg a tankönyvben. Nagyonfontos,hogy a tanulók ne csak néma olvasássaloldják meg ezeket, hanem a feladat megoldásae15tt hangosan is olvassák el az ismert szóképe-

166

ket, s ez után próbálják meg kitalálni, mi le-het akiemelt szórész.

A toldalékos ~~ az igeköt~s~~~~k olvastatá~~A toldalékok és igekötők szóképének megtanitása,ill. gyakoroltatása aszóképelemzési feladatokhozkapcsolódik.

a/ A toldalékok tanitásának lépéseit a tankönyv13-14. oldalán található 10., ll., 12., 13.,14. feladatra hivatkozva irjuk le.

1. A tanulók önálló szóképelemzési feladatotvégeznek anélkül,hogy a toldalékos szavakatel tudnák olvasni. /Pl. 13.0. lo.f./. Azegymás alá irt szótőt és toldalékos alakjátösszehasonlitják, majd leválasztják a tolda-lékot az esetleges kötőhanggal együtt. Je-lölik azt is, ha a szótő utolsó hangja /betü-jel a toldalékos alakban módosult.Pl. autó

autóvalujságujságot

ceruzaceruzával

2. Eloször a tanitó, majd a tanulók utánzássalhangosan elolvassák a táblára fslirt toldalé-kos szavakat, majd szókapcsolatokat ésmondatokat mondanak velük.

3. A gyerekek a táblán bekarikázással leválaszt-ják a toldalékot, majd a toldalékokat más--más szóképhez illesztik.

4. A tanulók a következő toldalékot már önál-lóan kez-esí.k meg,és választják le a köny-vükben. /Pl.20.o.11.f./

167

5. A tanulók a tankönyvi feladatok megoldásávalgyakorolják a toldalékos szavak néma és han-gos olvasását mondatban, szószerkezetben./Pl. 19.0. 10., 20.o;12.f./

b/ Az igekötők tanitásának lépéseit a tankönyv 36.oldalának 18•., 19. feladatára hivatkozva irjukle.

1. A tanitó értelmezi vagy a tanulókkal ért e1-mezteti az igekötő szóképe feletti ábrát./Pl. Anyil a négyze:l;ből kifelé mutat./

2. A tanitó elolvassa aszóképet.3. A tanu1ók a tankönyvükben lévő igekötős szó-

ban bekarikázzák az igekötőt. Ezután megpró~bálják hangosan elolvasni a szót.

4. A tanu1ók a kép alapján mondatot alkotnak azigekötős szóval. /Pl.: A néni kiül a parkba./Ezután kiegészitik a rajzot.

5. A tanulók az igekötőt különböző igékhez kap-cso1ják,és hangosan elolvassák.

6. A tanu1ók igekötős szavakat mondatban isolvasnak.·Ehhez a tanitó tervez néma olvasásifeladatot. Mivel a szóképtanitás szóanyagábana szükséges toldalékok /he1yhatározóragGk/nem szerepelnek, az ilyen feladatokat a ta-nulók a szintetikus metodika szerinti olva-sástanulásban való haladásuk ütemében oldjákmeg.


I Az önálló tanulásra képes gyerekek valamennyi,a fentiek-

168

-

ben bemutatott fe1adattipust végezzék el a tankönyvben.A pedagógusnak lehetőséget kell adnia arra,hogy az e1em-zésse1 nyert uj szavakat felhasználva a tanulók maguk isalkossanak uj összetett szavakat, szószerkezeteket, mon-datokat.A lassan haladó tanulók a tanitó közvetlen irányitásávaloldják meg az elemzési feladatokat. Ne csak bekarikázás-sal emeljenek ki szavakat :' szét is vághatják a tani-tói vagy tanulói szóképeket.

A tanulásirányitás normái.Ra a tanulók rákérdeznek a kétjegyü betük jelölésének

okára, a tanitó rövid, szakszerü választ adjon, de atény tudomásulvétele után tovább ne magyarázza a jelen-séget! Egy lehetséges magyarázat: "Ez egy kétjegyü be-tü. Egy hangot jelöl. Elolvasom sorban a szó valamennyibetüjét, figyeld meg,hogy ennek a betünek az olvasása-kor is csak egy hangot ejtek!"

• Szavak hango kr a bontásakor a tanulók helyes időtartammalés halk hangerővel ejtsék a magánhangzókat!

• Az elemzéssel leválasztott szavak ol vasásá tatani tónakaz általa szerkesztett mondatokon kell gyakoroltatnia,mivel e szavak gyakorlását a tankönyv nem tervezi.

MIT JELENT A SZINTETIKUSMÓDSZER SZERINTI OLVASÁS-TANITÁS KISÉRLETÜNKBEN ?

A szintetikus módszer szerint - mint köztudott - az olva-sástanitás első lépése a betü és a hang, valamint a beszéd-mozgás közötti asszociációs kapcsolat kialakitása, azaz abetütanitás. A betütanitást hangtanitás előzheti meg.Az ujabb betük tanitása közben Inegkezdődik az ismertImagánhangzókat és mássalhangzókat jelölő/ betük összeol-

169

vasásának, összevonásának tanitása. Ekkor a tanulók kétbetüből álló szavakat olvasnak. A betüösszevonás begyakor-lása után kerül sor a szavak, mondatok, szövegek néma éshangos olvasására. A szintetikus módszer szerinti olvasás-tanitáson belül a kisérlet tantervi anyaga a következő te-vékenységeket tartalmazza:

MIT JELENT A BETÜKMEGTANITÁSA ?

1. Az irott és nyomtatott kis- és nagybetük tanitása2. A betüösszevonás tanitása3. A néma olvasás gyakorlása4. A hangos olvasás gyakorlása

A betütanitás a betü és az általa jelölt hang közötti kap-csolat kialakitását jelenti, melyet kiegészit a hang ejté-séhez szükséges beszédmozgással való kapcsolat. Eredménye-ként a tanulókban a hallott és ejtett hang, valamint a be-tü látott képe kölcsönösen felidézi egymást. A betütanitássorán alakul ki lilletve kell kialakitanil az egyes betükmegkülÖnböztetésének képessége is.

al A betük tanitása a 9.tanitási napon kezdődik, és'a betütanitást nem előzi meg hangtani tás.

A tanulók a teljes magyar abc, valamint a latin abc-ből aq, x, y, w, betük nyomtatott és irott kis és nagy alakjáttanulják meg betücsoportonként. Egy-egy betücsoport 2-7,irott formájukban azonos betüelemet tartalmazó betükbőláll.

A kisérleti tanitás a szintetikus olvasástanitási módsze-rektól az alábbiakban tér el:

dl A hangos olvasást csak némán már elolvasott nyel-vi egységeken /szavakon, szószerkezeteken, monda-tokon, szövegeken/gyakoroltat juk.

i,:l,u,ú,ü,ti,t;m,n,p;c,o,ó,ö,ő;a,á,d;r,v;e,é,l,b;f,h,k;j ,g;gy,ny, ty,ly;

bl A betüösszevonás módját nem gyakoroltat juk közö-sen minden tanulóval. Többszöri gyakorlást csakolyan gyerekek számára szervezünk, akik a betü-összevonás módját önállóan vagy néhány tanitóiminta segitségével nem tudják megtanulni.

ci A tanulókkal sohasem olvastatunk szótagokat, abetüösszevonást csak szavakon tanitjuk.

A betütanitás sorrendje betücsoportonként:

el A későbbi nyelvtantanitás előkészitése érdekében atanulók szószerkezeteke~ is olvasnak.

z,zs,sz;x,y,dz,dzs,w,q;

A betütanitás kiegészithetőal az ajakartikuláció tanitásával;bl a szemmozgás fejlesztésével;

170 171

ci a jelfelismerés fejlesztésével.

HOGYAN TANITJUK MEG ANYOMTATOTT ÉS IROTTKIS- ÉS NAGYBETÜKET ?

A betük megtanitásához a betütanulási modelleket, a be-tüfelismerés és a betüösszevonás gyakoroltatásához pedigaz Olvasni tanulok l.rész cimü munkáltató tankönyvet, azOlvasástanulás I. transzparenssorozatot használhatja atanitó.A betütanitás két szakaszban irható le:

al Egy-egy betücsoport tanitása a csoporthoz tarto-zó valamennyi betÜIDodell elolvastatásával kezdő-dik.

bl Az ezt követő órákon a tanulók egy-egy betü éshang felismerését gyakorolják a betücsoporton be-lül.

A tanitás szakaszai

al A betÜIDodell olvasásának lépései:

1. A tanitó megnevezi vagy a tanulókkal megnevez-teti a modellen szereplő tárgyképet.

2. Rámutat a nyomtatottan leirt szóra, és helyeshangsullyal, időtartammal és hanglejtéssel el-olvassa, majd elolvastatja. /Pl.: Ide van irvaez a szó: táska. Olvassátok el ti is!/

172

-

3. Elolvassa a szó első betüjét, majd rámutat, meg-nevezi és elolvassa a kiemelt nyomtatott kisbe-tüt. Ezután a tanulókkal is elolvastatja./Pl.: Elolvasom a szó első betüjét: "t ", Idevan irva a kis nyomtatott "t" betü. Elolvasom:"t". Olvassátok el ti is!/

4. Rámutat, megnevezi és elolvassa a kiemelt nyom-tatott nagybetüt, majd a tanulókkal is elolvas-tatja.

5. Elolvassa a szót, majd az alatta lévő kiemeltbetüket helyes időtartammal. A tanulókkal iselolvastatja akiemelt betüket.

6. Ugyanezeket a lépéseket megismétli a modellirott betüs oldalán is.

8-10 betÜIDodell közös olvasása után a tanulók megtanuljáka betÜIDodell leolvasásának módját. Ez azért hasznos, mertha feladathelyzetben nem tudják felidézni egy adott betüképét, a modellen lévő tárgykép alapján megkereshetik amegfelelő betÜIDodellt, sarról leolvashatják, felidézhetika betüt. Néhány tanuló arra is képes, hogy modellek ol-vasásával önállóan tanuljon meg ujabb betüket.

A tanitó utasitásaiban a következő kifejezéseket használjaa betütanitás, majd az olvasás gyakorlása során:

"Olvasd el a betüt!""Ejtsd a hangot!""Olvasd el a hosszu hangot jelölő betüt!""Ejtsd hosszan a hangot!""Mondd azt a szót, melyben a "t" hangot hallod!"

173

b/ A betUk és hangok felismerésének gyakorlását a ta-. nulók differenciált osztálymunkában végezzék. Az

első két betUcsoport gyakorlásakor a gyerekek atanitó közvetlen irányitásával oldják meg az Olvasnitanulok cimU munkáltató tankönyv feladatait. A to-vábbi betUcsoportok gyakorlásakor önállóan dolgozza-nak a tankönyvben.

Az alábbiakban bemutat juk a tankönyvi és a tanitóáltal adható feladatokat. Jelezzük, ha az adott fela-dat valamelyik tanulótipus számára külön ajánlható.Tankönyvi feladatok.

1. BetU keresése betUsorban /pl. 12.0.1.f./'tKeretezd be a "t" betüket l" A sok gyakorlástigénylő tanulókkal más-más alkalommal több betUtis lehet kerestetni ugyanabban a betUsorban.A tanulók mindig ujabb szint használjanak.

2. Szó keresése szósorban /pl. 15.0.2.f./liAkiemelt szó többször szerepel aszósorban.Huzd alá, és ird a négyzetbe, hányat találtál!"Ez is betUfelismerési feladat, mivel a tanulók-nak a megoldáskor nem szükséges olvasniuk.

3. Nagy- és kisbetUk felismerése betUhalmazban/pl.· 17.0. 3.f./"Kösd össze a kis- és nagybetU-párokat!"

4. Adott hang keresése szavakban /pl. 13.0.5.f./"Szinezd ki azokat a rajzokat, amelyeknek a ne-vében "til hang van!"

5. KUlönböző időtartamu hangok keresése szavakban/pl. 14.o.7.f./

174

"Melyik rajz nevében hallod /röviden, és me-lyikben hosszant a lit" hangot? Kösd össze

fo betUt a megfelelő rajzzal/l"

A 4. és 5. feladatok megoldását az alábbi lépések szerintlehet irányitani.

1. A tanitó a táblára irja a keresett hangnakmegfelelő betUt /betüket/, és helyesejtésseIelolvassa.

2. Saját könyvében sorban rámutat a rajzokra,és helyesejtésseI mondja a szavakat.

3. Ugyanezt néhány tanulóval megismételteti. Azönálló munka során a gyerekek suttogva több-ször kiejthetik a szavakat.

4. Ellenőrzéskor helyesejtésseI kell mondaniuka kiszinezett rajzoknak megfelelő szavakat.

6. azó hango kr a bontása"Hány hang /-ból áll

anny í, karikát 1"

A feladatot a tanitóközösen oldat ja meg.hati a munkát:

/pl. 13.0.6.f./a szól ? Rajzolj a vonalra

egy-egy haladási csoporttalAz alábbiak szerint segi t-

1. kimondja helYesejtéssel a szót;2. kiejti hangonként rövid artikulációs szUne-

tekkel;3. a tanulók megszámolják a hangokat.

A feladat megoldása után a tanulók szinezzek ki

175

azt a karikát, amelyik a gyakorolt hangot jelöli.

A lassan haladó tanulók számára a tanitó a következőkmintájára tervezhet feladatokat.

1. Betü keresése betüsorban"Tapsoljatok, amikor a táblára irt betüsorbana "t" betüre mutatok!"

2. A tanitó által ejtett hang felismerése"Mutassátok fel azt a betüt, amelyiknek meg-felelő hangot ejtem!"

3. Hang felismerése szóban"Hol halljátok az "ő" hangot az általam kimon-dott szóban? Ha az elején, a jobb, ha a végéna bal kezeteket emeljétek fel!"

4. Különböző időtartamu hangok felismerése"Álljatok fel, ha hosszu, tapsoljatok, ha rö-vid "n" hangot hallotok a szóban!"

5. Nagy- és kisbettik felismerése"Rakjátok ki betükártyákkal a nyomtatott nagy-betük kisbetüs párját!"

6. Hang felismerése szóban"Rajzoljátok le annak a képnek a jelét, ame-lyik nevében a "1" hangot halljátok!"

7. Betük keresése ujságban, folyóiratban"Karikázzátok be a táblára irt betüket azelőttetek lévő ujságlapon. Csak a nagy méretübetükkel irt szavakat figyeljétek!"

176


Azok a tanulók, akik a betüket más ismerik. vagy a betü-modellekről önállóan tudnak uj betüt tanulni, ne vegyenekrészt a közös modellolvasásban. Elegendő. ha a tankönyvbetü- és hangfelismerési feladatait oldják meg. Szüksé-ges azonban, hogy a hangfelismerési feladatok megoldásaelőtt ők is hallják a tanitó által helyesen ejtett szava-kat. A szavak hango kr a bontásához ugyancsak szükségükvan tanitó segitségre. Ezeknek a tanulóknak egyszerre többönálló betüfelismerési feladatot is lehet adni.

A betüket lassan tanuló gyerekekkel a szükséges betümo-delleket minden betüfelismerési feladat előtt olvastassale a tanitó. Célszerü elvégeztetnie a betü elemzését is:összehasonlitani a betüelemeket a már tanult. hasonlóalaku betük elemeivel. A zöngés-zöngétlen és rövid-hosszuhangpárokat jelölő betük tévesztése esetén a tanulók több-ször ejtsék ki helyesen a hangokat. A közvetlen tanitóiirányitással megoldható feladatok mellett ezek a gyerekekis dolgozzanak önállóan! Számukra hasznos és motiváló.ha pl. szines folyóiratokban kereshetnek ismert betüket.

Magyarországon kb. 21_ra tehető a dyslexiás. azaz a su-lyos olvasás- és irástanulási zavarral küzdő tanulók ará-nya. A dyslexiás gyerekek nehezen ismerik fel a betüket,olvasáskor gyakran vétenek betükihagyást. betütévesztést,betücserét. Hibáikat nehezen tudják javitani, a gyakorihibák miatt az olvasottak jelentését alig értik meg.

Dyslexiás zavarok a betüt~~ulás, a betüösszevonás és anéma, és hangos olvasás során egyaránt jelentkezhetnek.A betütanitás segitéséhez az alábbi két táblázatban/Meixner Ildikó alapján/ megadjuk a kÖlLUYen téveszthetőbetÜ]árokat.

Ejtésbelitévesztések

i-ie-aé-i

Irásbelitévesztések

Hosszu-rövidtévesztések

o-óő-üü-úő-óó-úe-é

a-oá-ó ö-ő

u-Úü-ü

e-ia-áe-áesetlegó-üő-ú

Optikai Akusztikus hasonlóságon Optikai Irás-hasonlóságon alapuló tévesztések és akusz- belialapuló Zöngés- Pala- I Egyéb fo- tikus ha- tévesztévesztések zöngét- tali- netikai sonlósá- tések

len pá- zált hastmló- gon alapu-ló tévesz-rok formák ságok tések

t-f v-f n-ny r-l b-d b-lt-j g-k d-gy s-sz m-n b-hh-n b-p t-ty zs-z zs-sz l-hk-v z-sz ny-j zs-cs l-kv-r zs-s gy-j cs-c l-fd-p gy-ty ty-j cs-s u-vu-n d-t ty-ny cs.•.t-

ty-j c-szny-Iy: c-tgy-ny f-sz

d-nt-nl-nj-nt-kd-gty-cs

178

Ha a tanitó dyslexiás tüneteket észlel egy tanulónál,célszerü logopédussal megvizsgáltatnia a gyereket, s jÓtha a fejlesztése érdekében szakmai segitséget kér.

A tanulásirányitás normái.A betümodelleket az osztályterem falán kell betücsoportokszerint elhelyezni az első tanitási napon.

• Egy-egy betüfelismerési feladat ne tartson tovább 5percnél, de a lassan haladók számára - más feladatokmellett - egy órára több betüfelismerési feladat is ter-vezhető!

MIT JELENT A BETÜÖSZ-SZEVONÁS ?

A betüösszevonás két vagy több betü egymás utáni felis-merése,és a betüknek megfeleo hangok ejtése artikulációsszünet nélkül. Kisérletünkben a betüösszevonást szava-kon tanitjuk,és nem betükapcsolatokon. Ezért a betü-összevonást követően a tanulók mindig eldöntik, hogyaz olvasott szó jelentését ismerik-e.

A tanitás feltétele

A tanulók ismerjék fel az olvasandó szó betüit, azegyes hangokat pontos artikulációval tudják képezni.

A tanitás kiegészithető

A helyes hangsuly és időtartam gyak6rlásával.

179

-

HOGYAN TANITJUK ABETÜK ÖSSZEVONÁSÁT ?

A betüösszevonás tanitása a "t" betü megismertetése utánkezdődik, ~ár emlitettük, hqf az összevonást szavakongyakoroltat juk. A gyakorlásra alkalmas szavakat össze-gyüjtöttük. Ezeket az Olvasni tanulok cimü tankönyv'Olvasd el a szavakat!" utasitásu feladata alatt találjameg a pedagógus.

Az olvasókönyvben a szavak oBzlopszerü elrendezésben talál-hatók meg.Az 1. és 2.osz10pban általában kétbetüs szavakvannak. Az 1. oszlop szavaiban a magánhangzót jelölő be-tüt mássalhangzót jelölő betü követi, a 2. oszlopbanforditva : a szavak első betüje mássalhangzót jelöl, ésa második magánhangzót. A 3.osz10p szavai három betüsek,két magánhangzót jelölő betü között egy mássalhangzótjelölő betü van. Végül a 4. esetleg 5. oszlop 3-4 betüsszavaiban egymás mellett gyakran szerepel két vagy több,másBalhangzót jelölő betü.

A betüösszevonás tanitása két szakaszban irható le:

al a betüösszevonás m6djának bemutatása;bl a betüösszevonás gyakoroltatása aszóoszlopok

többször ismételt olvastatásával.


al A betüösszevonás tanitása három módon, különbözőmértékü tanitói segitséggel lehetséges.1. A tanitó a táblára irja a szavakat, és a követ-

kező utasitást adja a tanulóknak: "Olvassátokel némán az első szó betüit!" Próbáljátok meg

180

elolvasni a szót is!"

Néhány tanuló már az első alkalommal képe s végre-hajtani az utasitást. ITapasztalataink szerinta párhuzamos szóképes olvasástanitás hatására, il-letve néhány összevonási minta megismerése utánoktóbertől mind több tanuló képes önállóan elolvasniuj betüt tartalmazó1két-hárombetüs szavakat.1

2. A tanitó a többi tanulónak mintát ad: hangosan ol-vassa a két betüt, majd hangosan, helyesejtéssel aszót is. Néhány tanuló a minta alapján ugyanigyelolvassa a szót.

3. Azoknak a tanulóknak, akik több minta alapján semtudják a hangosan elolvasott betüket összevonni,azaz a szót elolvasni, a tanitó bemutatja az össze-vonás módját: az első hangot hosszasan, kicsit el-nyujtva ejti, majd a második hangot is kiejti. Azösszevonást a tanitó érzékeltetheti ugy is, hogy ahangok ejtése közben betükártyákat közelit egymás-hoz.

A tanulók minden szó elolvasása után mondják meg,hogya szó jelentését ismerik-e. Ha igen, alkossanak mon-datot a szóval, ill. helyettesitsék sZinonimával,vagycselekvéssel is magyaráZhatják. Ha nem ismerik aszó jelentését, a tanitónak kell szómagyarázatotadnia. Ez történhet szinonima megnevezéséveI, rövidmeghatározással, cselekvéssel, a tárgy vagy képénekmegmutatásával. A szavak jelentésére az olvasás gya-korLísA során is többször kérdezzen rá a tani tó.~~r az első két betücsoport tanitása során 3 tanuló-csoport különül el aszerint, hogy milyen-fentebb bemu-tatott- tanitói segitséget igényelnek a betUösszevo-

181

nás tanulásához. Ezért a betüösszevonást szeptembervégétől differenciált osztálymunkában kell tanitani.

bl A táblára irt valamennyi szó elolvasása utána tanulók a könyvükből is elolvassák a szavakat.Ilyen gyakorlásban 8-10 tanuló vegyen részt, ésegy tanuló hangosan csak 2-3 szót olvasson el.Gyakorlást a betüösszevonás tanitását követőórára is lehet tervezni. A lassan haladó gyere-kek számára fontos,hogy a szavakat többször isolvassák el hangosan. Annak érdekében,hogy a gye-rekek ne emlékezetből mondják a szavakat, taná-csos más-más, a tanitó által megadott sorrendbenolvastatni.


lA betüösszevonás tanitása során a 3.csoportba tart~zó.gy:-rekeket késztetni kell arra, hogy az elolvasott szot ~sme-teljék meg helyesejtésseI is.

IAzokkal ~ t~nulókkal, ak~k ön~llóan va~y kevés tanitói min-ta alapjan ~s tudnak betüket osszevonn~, elég egyszer han-gosan elolvastatni aszóoszlopokat.

A tanulásir~yitás normái

• Az összevonás tani tás akor a tanulók mindig egyenkéntolvassanak! Egy csoport csak akkor olvasson közösen, ha atanitó biztositani tudja valamennyi tanuló koncentráltfigyelmét, és a gyerekek közösen olvasva is helyesenejtik a szavakat.

• Az összevonás tanitása egy órán egy tanulócsoport ese-tében se tartson 5 percnél tovább!

182

.Az összevonás tanitása előtt a tanitó győződjön meg ar-ról, hogy a tanulók pontosan felismerik-e a betüket!

MIT JELENT A NÉMAOLVASÁS GYAKOROLTA~ÁSA?

A néma olvasás gyakoroltatásakor a tanitó az egyes fela-datok megoldását közvetlenül irányi that ja, de ilyenkor abetüösszevonáshoz már nem ad mintát.

A tanulók önálló próbálkozások ere~ényeként olvassák ela szavakat. Mivel az összevonás előtt a tanulók nagy részekülön-külön elolvassa a betüket is, ez a néma olvasástulajdonképpen suttogó vagy félhangos, az elolvasottakmegértését eredményező lassu ütemü olvasás.


hogy a tanulók képesek legyenek a betük önálló összevoná-sára.

A tanitás kiegészithetó

al a szemmozgás fejlesztésével;bl a jelfelismerés fejlesztésével •

Az Olvnsni tanulok c.olvasókönyv néma olvasási feladatainakmegoldása során bővül a tanulók passziv szókincse, megis~merik a magyar utónevek, a szólás- és közmondáskincs egyrészét, mondókákat, találós kérdéseket, vers- és próza-részleteket olvasnak •

183

CHOG:AN GYAKO~OLTATJUKA NE1iA OLVASA ST?

A néma olvasás gyakoroltatására az Olvasni tanulokcimü munkáltató tankönyv valamint az Olvasástanulás 1.transzparenssorozat feladatai alkalmasak. Az alábbiakbane18ször leirjuk a néma olvasási feladatok irányitásánakmódját, majd bemutat juk a tankönyv feladatait. Ismertetjükazt is, hogy az adott feladat melyik betücsoport gyakor-lásakor jelenik meg először a tankönyvben.

A néma olvasási feladatok megoldatásának lépései:

1. A tanitó elmondja a feladat utasitását.2. A tanulók némán olvassák a feladatban található

valamennyi szót, szószerkezetet vagy mondatot.Közben megállapitják az ismeretlen jelentésü szava-kat.

J. A tanitó közli az ismeretlen szavak jelentését.4. A tanitó megismétli az utasitást, a tanulók önállóan

megoldják a feladatot.

Az Olvasni tanulok munkáltató tankönyv feladat'ai

Az Olvasni tanulok cimü tankönyvben szavak néma olvasásaaz 1., két-három szavas mondatok olvasása a J., hosszabbmondatok, szövegek olvasása az 5. betücsoport gyakorlásá-tól szerepel.

1. Szó hiányzó betüjének pótlása. A feladat egyik vál-tozatában Ipl. 51.0.6.f.1 betühalmazból választjákki a tanulók a hiányzó betüt. Eközben a halmazvalamennyi betüjét megpróbálják némán összeolvasni

184

szórésszel. A feladatot csak a leggyorsabban haladótanulók k":,r;sekönállóan megoldani. A többiek számá-ra a tanitó külön-külön adjon utasitást és segitségetminden betü kiprÓbálására.

A feladat másik változatában a tanulókat nem segitibetühalmaz, igy szinte minden ismert betüt önállóanki kell próbálniuk Ipl. 51.0.4.f.l. A közepes tem-póban haladó tanulóknak - 1-2 perces sikertelen pró-bilkoZ88 után - a tanitó mondja helyesejtésseI aszavakat. A tanulók ennek alapján irják be a hiányzóbetüt. Az önálló szóelemzésre nem képes tanulókkala tanitó közösen bontsa hangokra a szót.

2. A néma olvasás gyakorlására szánt feladatok közülkettő az analizis képességét is fejleszti. Megoldá-suk módja azonos aszóképes olvasástanitás hasonlóelemzési feladataihoz:

1. leirt szórész k,~:~'~erajz nevében Ipl. 21.0.

J.f.l;

2. sz.őköz nélkül leirt szavalc'szétválasztása Ipl.

6l.0.6.f.l.

3. Szó összekötése rajzzal Ipl. 32.0. l2.f.1Rajzolás elolvasott szó alapján Ipl. 22.0.5.f.1Mindkét feladat a 2. betücsoport gyakorlásától je-lenik meg a tankönyvben. A leglassabban haladó ta-nulók is képesek önállóan megoldani!

4. Hasonló jelentésü szavak kereséseA feladattipus 3 változata található meg a tankönyv-ben.Az egyikben a tanulók adott nemfogalomhoz sorolhatószavakat keresnek szósorban Ipl.58.o.4.f.l.

185

A feladat a 6. betücsoport gyakorlás akor szerepelel~ször a tankönyvben.Egy másik változatban a tanulók a szósorba nem il-lő szót keresnek /pl.madárfajták nevei között egyhalfajta nevét: 120.0.10.f./. Fontos,hogy a ta-nulók indokolják a megoldást jellemző jegy megadá-sával. IPI.: "A csóka, a fecske, a kócsag repül,a csuka pedig uszik."/A feladat harmadik változatában a tanulók egy-egyszó rokonértelmü szavait választják ki szóhalmazból./pl. 125.0. 7.f./. A feladat a 10. betücsoport gya-korlásakor jelenik meg először a tankönyvben.Mindhárom feladattipus megoldatható a leglassabbanhaladó tanulókkal is.

5. A nagybetük olvasásának gyakorlására. háromfajtatankönyvi feladat alkalmas.A kis- és nagybetüvel irt szópárok összekötése /pl.12.0.J.f./ az 1. betücsoport gyakorlásátÓl szerepela tankönyvben. A feladat önálló megoldását mindighangos olvasás kövesse.Nevek becézett alakjainak/p1.88.o.6.f./,i11. fiu-és1ánynevek kiválaszHsa szóhalmazból/p1.47.0.11.f./.utcán, televizióban látható, nagybetükkel irtfeliratok olvasása /pl.: 120.0.12.f./. Mivel a ta-nulók érdeklődnek e feliratok iránt, célszerü meg-szervezni "gYÜjtésüket": a tanulók akár napontamondják el,hogy milyen ujabb feliratot tudtakönállóan elolvasni az utcán vagy otthon.

6. Kérdésre válaszoló szavak aláhuzása szóhalmazbanvagy mondatban /pl. 48.0. lJ.f./A feladat megoldása fejlett betüosszevonási képes-séget, az olvasottak megértését és rövid ideig em-lékezetben tartását igényli a tanulóktól.

186

A gyors tempóban haladó tanulók önállóan oldjákmeg a feladatokat. A közepes tempóban haladókat atanitó közvetlenül irányi tsa.

7. A szólások, közmondások jelentésének kiválasztásamagyarázatok közül/pl. 71.0.5.f./A 6. betüc~cport gyakorlásátÓl jelenik meg. wlllaentanuló számára nehéz, mivel tapasztalataink sze-rint a szólásokat, közmondásokat nem ismerik. Ja-vasoljuk,hogy a tanitó egész évben gyakran használ-ja ezeket a szólásokat, közmondásokato A feladatmegoldáshoz értelmezze. a szólást, közmondás t, eset-leg mesélje el eredetét. /Segitséget kaphat O.NagyGábor: Mi fán terem? cimü könyvéből./

8. Vers- és prózarészletek ugyancsak a 6. betücsoportgyakorlásától szerepelnek a könyvben. A szövegeketcsak a legjobban olvasó tanulók olvassák hangosan.A tanulók a némán elolvasott versek, prózarészletekmegértéséről, élményükről csak illusztrativ jellegürajzolással adnak számot.


eA tanitónak minden néma olvasási feladat megoldásátellenőriznie kell.

.Néma olvasási feladatokat csak a betüösszevonás tanitá-sa után szabad vég:eztetniP.akkor is,ha a tankönyvbenmás sorrend szerint következnek a feladatok.

.A tanulóknak egyszerre 2-3 feladatot is lehet adni,a feladatok megoldási módjának ismeretétóI és az olva-sás fejlettségétól függóen.

187

MIT JELENT A HANGOSOLVASÁS GYAKOROLTATÁSA ?

A némán elolvasott és megértett szavak, szószerkezetek,mondatok és szövegek olvasását helyes időtartammal,hangsully~l és hanglejtéssel. A hangos olvasás gyakorolta-tása a helyesejtési normák megtartása jegyében történik.Ez azt jelenti,hogy kü1önösen ügyelni kell a helyes idő-tartam megtartására, a szószerkezet- és mondathangsulygyakoroltatására, a kijelentő és a kérdő mondatok helyeshanglejtéssel történő olvastatására.


A tanulók legyenek képesek legalább 3 betüből álló szótnémán elolvasni, és megérteni.


az időtartam, a hangsuly és a hanglejtés gyakorlásával.

HOGYAN GYAKOROLTATJUKA HANGOS OLVASÁST ?

A hangos olvasás gyakoroltatására az Olvasni tanulok ci-mü munkáltató tankönyv "Olvasd elo •• l " utasitásu felada-tai alkalmasak. Hangos olvasásra lehetőség van mindennéma olvasási feladat ellenőrzésekor is. A tankönYva 2. betücsoport gyakorlásától tervezi szavak olvasását/pl. lo.o.7.f./. Szószerkezetek a 3., hangos olvasásraszánt mondatok a 4. betücsoport gyakorlásától szerepelnek/pl. 3o.o.7.f. és 37.o.5.f./. Két mondatos szövegek el~-ször az 5.betücsoport gyakorlásakor /pl. 48.o.1.f./fordulnak elő.

188

A hangos olvasási feladatok megoldatásának lépései:

1. A tanulók legalább kétszer, némán elolvassák aszavakat, szószerkezeteket, mondatokat vagy szöve-get.

2. Aláhuzzák azokat a szavakat, amelyeknek a jelenté-sét nem ismerik. Szöveg olvasásakor megjelölik anehezen olvasható vagy hosszu időtartamu hangotjelölő betüt tartalmazó szavakat is. Ezeket több-ször némán elolvassák.

3. A tanitó megmagyarázza az ismeretlen jelentésüszavakat.

4. A tanulók egyenként hangosan olvasnak.5. A tanitó minden nyelvi egység elolvasása után

mintaadással és /vagy utasitással javitja az eset-leges időtartam-, hangsuly- vagy hanglejtés - hibá-kat.

A hangos olvasási gyakorlatok szervezésére vonatkozójavaslatainkat a Hogyan gyakoroltat juk a szóképek hangosolvasását cimü fejezetben irtuk le.


Az önálló tempóban haladó tanulók számára kevésnek bizo-nyulhatnak a tankönyv feladatai. Ók az oszalykönyvtárbóla tanitó ajánlása alapján válasszanak kÖnYvet, és abbólis olvassanak.

A lassan haladó tanulókkal nem szükséges mondatokat,szöveget olvastatni mindaddig, mig szavakat, szószerkeze-teket nem tudnak hangosan, olvasástechnikai hibák nélkül

189

I olvasni. Célszerü, ha a szétszórt figyelmü, gyakran hibá-zó tanulók felkészülését a tanitó közvetlenül irányitja.Ha a figyelem fenntartása érdekében szükséges, a tanulóka tábláról olvassanak 2-) fős csoportokban.


.Néma olvasási feladatának felolvasásával legalább minden2. órán valamennyi tanuló olvasson hangosan is !

4tA hangos olvasást egy tanUlócsoport egy órán legfeljebb5 percig gyakorOlja !

.Az olvasástechnikai hibákat ujra olvastatással, a he-lyesejtési hibákat a tanitó mintaadással javittassa !

2. AZ OLVASÁS TEMPÓJÁNAK ÉS PONTOS-SÁGÁNAK FOKOZÁSA

MIT ÉRTÜNK ELSŐ OSZTÁLYBANA NÉMA OLVASÁS TEMPÓJÁNAKÉS PONTOSSÁGÁNAK FOKOZÁSÁN ?

A gyorsolvasás gyakorlatrendszeréből kiválasztott olyanfeladatok végeztetésével fokozzuk a néma olvasás tempóját,és növeljük pontosságát, amelyek gyors szemmozgásra, pon-tos betüfelismerésre, és gyors tempóju betü- és szóolva-sásra késztetik a tanulókat.

MI A GYORSOLVASÁS ?

A gyorsolvasás gondolategységenkénti néma olvasás, amelybiztositja aszóképes olvasásnál nagyobb tempót és az olva-sottak pontosabb megértését.

190

-

-

Az első osztályban a tanulók még nem képesek a gyorsol-vasás megtanulására /éppen ezért a tantervi anyagban nemhasználjuk a gyorsolvasás kifejezést/w Az olvasástanuláse korai időszakában a későbbi gyorsolvasás-tanuláshozszükséges gyakorlatok végzésének módját tanitjuk meg. Egyakorlatok egy részének elvégzéséhez nem szükséges abetük ismerete. A gyakorlatok másik csoportja viszont- a pontosság megtartása mellett - minél gyorsabb betü-felismerésre, olvasásra készteti a tanulókat.A néma olvasás fejlettségét legalább két mutató jellemzi:

a/ az olvasás sebessége;b/ az olvasottak megérté~e.

A tanterv ennek megfelelően két gyakorlatcsoport végezte-tését tervezi:

a/ a gyors szemmozgás ésb/ a jelfelismerés gyakorlását.

A gyors szemmozgás gyakorlása alatt az ugynevezett ver-'booptikus adottságokat~

a/ a perifériás látást,b/ a látószöget ésc/ a fixációszélességet fejlesztő gyakorlatokat ir-

tuk le.

Az olvasásértéshez szükséges pontos olvasást az alábbi/mentális képességeket is fejlesztői gyakorlatok végzé-sével tanitjuk:

a/ jelkeresés;b/ hibakeresés;c/ nyomdatechnikailag hibás szavak olvasása.

191

LMI__T__J_ELE__N_T__A__S_Z_EMM__O_Z_G_Á_S -]FEJLESZTÉSE?

A néma olvasás során az olvasó tekintete ugynevezett szökel-lő mozgásokat végez a nyomtatott sorokon. A szem a megálláspillanatában, a fixáláskor fényképezi le az előtte lévő je-leket Iszót, szószerkezeteti. Az olvasás a fixálási szünetközben történik. Ha elérjük, hogya tanuló szeme egyszerifixálás alatt az addiginál több betüt fényképezzen le, akkorkevesebb "szemugrással" ér a sor végére, ezáltal gyorsul azolvasási tempója. A verbooptikus adottságokat fejlesztő gya-korlatokkal ezt igyekszünk elérni.

Természetesen nemcsak az olvasás ideje lesz rövidebb e gya-korlatok határára, hanem az olvasottak megértésében is ered-mény mutatkozik.

Olyan mentális lértelmil képességek meglétét, amelyek révéna tanuló az olvasással megfejtett ismereteket beépiti előze-tes ismeretrendszerébe, és a gondolkodási müveletek segitsé-gével értékelést képes megfogalmazni róluk.

A mentális képességek meghatározásait nem tartjuk szükséges-nek közölni, mivel a pedagógiai szakirodalomban a pontos le-irásuk megtalálhatóc

Az olvasáshoz sZükséges mentális képességek közül első osz-t'ilyb!>n

192

al a lényegkiemelő;bl a megfigyelő;el az emlékező;dl a tartós koncentrációs képességek fejlesztését kezd-

jük el az olvasásértés tökéletesitése érdekében.

HOGYAN FEJLESZTJÜK ASZEMMOZGÁST ÉS A JEL-FELISMERÉST?

I-------------------~----~·-

A szemmozgást és a jelfelismerést irásvetitőről rövid ideigfelvillantott jelek, jelsorok, betüsorok, szavak, szószer-kezetek olvastatásával fejlesztjük.

Legtöbb gyakorlat végeztetésének feltétele, hogya tanulókpontosan felismerjék az egyes betüket, illetve el tudják ol-vasni a szavakat.

A gyakorlat végzés kiegészülhet a feladat tartás és a koncent-rált· figyelem fejlesztésével.

Felhasználható taneszköz az Olvasástanulás I. transzparens-sorozat.

Az egyes gyakorlatok megtanitásának és irányitásának módjacsak az utasitásokban különbözik, valamint abban, hogy a fe-ladatot soronként vagy egészében kell-e vetiteni. Ezért ittleirjuk a tanitás - valamennyi gyakorlatra érvényes - szaka-szait, a gyakorlatok irányitásának lépéseit. Ezután bemutat-juk a gyakorlatdcat, majd a tanulótipusokat és a tanulásirá-nyitás normáit.

A tani tás két szak aszban irható le:al a gyakorlatvégzés menetének megtanitása;bl gyakorlatvégzés a vetitési idő fokozatos csökkentésé-

velo

193


alI. A tanitó kivetiti egy feladat teljes képmezőjét.A transzparens en lévő többi feladatot papirlapok-kalletakarja. Megnevezi a feladat elemeit./Pl.:

Betüsorokat láttok egymás alatt. Mindegyik sorban3 betü van. A betük különböző távolságra helyez-kednek el egymástól. I

2. A tanitó ismerteti a gyakorlatvégzés menetét. IPl.:

Rövid ideig soronként fogom kivetiteni a betüsorokat.Olvassátok el némán, utána kérésemre sorolj átok fela betüket!1

3. A tanitó egy ujabb papirlappal letakarja a felada-tot. A lapot résnyire lehuzva megmutatja, hogy avetitőernyőn hol jelenik majd meg a feladat.

4. A tanitó 1-2 mp-ig vetit, ezt 2-3 szor megismétliegymás után. Azok a tanulók, akik az első vagy amásodik vetitéskor már el tudták olvasni a betüsort,lehajtják a fejüket.

5. A tanitó utasitást ad a válaszadásra.

bl A fenti lépések 2-3-szori elvégzésével az egyes gya-korlatok megtanithatók. A tanitó a gyakorlás során azalábbiak szerint járhat el:

1. Elmondja a feladat utasitását.2. Megmutatja a fénynyilás helyét.3. Egymás után többször,O,5-1 mp-ig kivetiti a felada-

tot, a tanul&pedig a megoldás birtokában az egyesvetitések után lehajtják a fejüket.

4. Végül a tanitó kérésére választ adnak.

194

A gyakorlás során - ha szükséges - a tanitó néhány alkalom-mal megismételheti a megtanitás teljes lépéssorát is. Arrakell törekednie, hogy a gyerekek mielőbb képessé váljanak afeladatokat 0,5 mp alatt megoldani.

Javasoljuk, hogy a tanulók egy négyzetrácsos füzetbe rajzol-ják az irásos választ igénylő megoldásokat. A válaszadástcélszerü azonnal ellenőrizni ugy, hogya tanulók felmutat-ják füzetüket.

A GYORS SZEMMOZGÁS GYAKOROLTATÁSA

I MI A PERIFÉRIÁS LÁTÁS?-r

A perifériás látás a sikban nem sorba rendezett elemeknekIjelek, ábrák, betükl egyszeri rápillantásával befoghatórésze.

Az Olvasástanulás I. transzparenssorozat P jelzetü felada-tai alkalmasak a perifériás látás fejlesztésére. A gyakor-lat irányitásakor a teljes képmezót kell kivetiteni 0,5mp-ig. A gyakorlat utasitása: "Figyeljétek meg akivetitettábrákat! Rajzoljátok le ugyanolyan elrendezésben, ahogyanláttátok!" Betük, szavak vetitésekor elég, ha a tanulók egyponttal vagy vonallal jelzik az elemek helyét majd felso-rolják a betüket, szavakat.

I MI A LÁTÓSZÖG?------ -----------.. J

A sikban vizszintesen elrendezett elemeknek Ijelek, betüklegyszeri rápillantással, a tekintet rögzitése nélkül befog-ható része.

195

[HOGHN NÖVELJÜK?

A látószög fejlesztésére az Olvasástanitás I. transzparens-sorozat FL jelzetü feladatai alkalmasak. A gyakorlat irányi-tásakor a feladatot soronként kell vetiteni 0,5 mp-ig, s amegoldást soronként ellenőrizni. A gyakorlat egy lehetségesutasitása: "Figyeljétek meg akivetitett jelsorokat! Utánarajzoljátok le a jeleket ugyanolyan sorrendben, ahogyan lát-tátok"! Betüsorok, szavak olvasásakor egy-egy tanuló mondjael a megold4st.

A feladat ok sorában a jelek, betük először 1 betühely ki-hagyásával, majd betühely nélkül, végül szabálytalan betü-távolsággal következnek egymás után. A tanulók a jelek, be-tük távolságát is érzékeltessék rajzukon, illetve nevezzékmeg betük felsorolásakor.

[irr A FIXÁCIÓSZÉLESSÉG?

A sikban vizszintesen elrendezett elemeknek egyszeri rápil-lantással befogható része. A tekintet rögzitésének helyét/a fixálási pontot/ a betüsor közepén egy jel/pont vagyálló egyenes/ mutatja.

A fixációszélesség növelésére ugyanazok a feladatok alkal-masak, mint a látószög növelésére. A vetités előtt a tani-tó minden jelsor alatt középen egy piros ponttal jelölje atekintet rögzitésének helyét~ A feladatokat soronként kellvetiteni 0,5 mp-igjés a megoldást is soronként kell ellenő-rizni. A gyakorlat egy lehetséges utasitása: "Egy betüsort

196

fogok kivetiteni. A betüsor alatt középen egy piros pontotláttok majd. Olvassátok el a betüket ugy, hogy tekintetetekközben ne mozduljon el a piros pontról! Akit felszólitok,sorolja fel a betüket abban a sorrendben, ahogyan a vetitő-ernyőn megfigyelte!" A tekintet rögzitését a tanitó ugy se-githeti, hogy a gyakorlat végzés módjának bemutatásakor afixálási pontra ceruzájával rá is mutat.

Jelek vetitésekor célszerü, ha a tanulók lerajzolják azokat,de fel is sorolhatják a Jelek nevét.

A JELFELISMERÉS GYAKOROLTATÁSA

iHOGYAN VÉGEZTETJÜK A I;JELFELISMERÉSI GYAKORLATOKAT?~------_._-------_..._-----

Az Olvasástanulás I. transzparenssorozat K jelzetü jelkere-sési feladatainak a megoldásakor a tanulók jel- és betüso-rokban keresnek ismétlődő vagy a tanitó által kiemelt jele-ket, betüket, szavakat. Jelkeresési gyakorlat a szóközöknélkül leirt mondat szavakra bontása is.

A feladatok teljes képmezőjét kell kivetiteni 10-15 mp-ig.A gyakorlat egy lehetséges utasitása: "Szóközök nélkül leirtszavakat fogok vetiteni. Állapitsátok meg, hogy melyik szóismétlődik, és hányszor a sorban! Az ujjaitokon mutassátok,hányszor olvastátok a szót! Akit szólitok, mondja meg, mivolt az ismétlődő szó!" Az ismétlődés számát a tanulók leis jegyezhetik. Mondatok szavakra bontásakor olvassák fel amondatot.

197

lHOGYAN VÉGEZTETJUKA HIBAKERESÉSI GYAKOR-LATOKAT? jAz Olvasástanitás I. transzparenssorozat H jelzetü hibake-resési feladataiban egy jelsorhoz, betüsorhoz, szóhoz, mon-dathoz hasonlitanak a gyerekek egy mellette vagy alatta lé-vő jelsort, betüsort stb. Megállapitják, hogy az összeha-sonlitott elemek azonosak vagy különbözőek-e: van-e "hiba".A feladatok teljes képmezőjét kell kivetiteni 10-15 mp-ig.A gyakorlat egy lehetséges utasitása: "Hasonlitsátok összeaz egymás mellé irt szópárokat! Állapitsátok meg, hány e-setben nem egyezik meg a jobb oldali oszlopban lévő szó abaloldalival! Utána az ujjaitokon mutassátok, hány hibáttaláltatok!" A tanulók le is jegyezhetik a hibák számát.

l;OGYANVÉ~EZTETJÜK ANYOMDAHIBAS SZAVAK OL-VASÁSÁT?

Az Olvasástanulás I. transzparenssorozat Ny jelzetü fela-datai tartalmaznak nyomdahibás szavakat. Az Ny 1. jelzetü-ekben a betük alsó vagy felső része hiányos, nem olvasható.Az Ny 2. jelzetü feladatokban betücserével, az Ny J. jelze-tüekben betükihagyással leirt szavak szerepelnek. A fela-datokat soronként kell /0,5 mp-ig/ vetiteni és ellenőrizni.Egy lehetséges utasitás: "Hibásan nyomtatott szavakat fo-gok vetiteni. Olvassátok el, és prÓbáljátok meg kitalálni,milyen szót irtak le hibásan! Akit szólitok, mondja ezt aszót!"

198


A szétszórt figyelmü, a feladatvégzésre összpontosi-tani nem tudó gyerekcsoporttal /tanulóval/ külön kellfoglalkoznia a tanitónak. A figyelemkoncentráció hiányagyakran pótcselekvésekben /papirgyürögetés, ceruzávaljátBzás/ jelentkezik. A tanulókat le kell szoktatni afigyelmet elterelő mozdulataikról: célszerü, ha kezü-ket a padjukra helyezik. A gyakorlatokból egyszerrekevesebb vetithető nekik, és a feladat ok kevesebb ele-met tartalmazzanak! Az osztály többi tanulójával szem-

.ben velük minden órán, sőt egy órán többször is lehet/1-2 percig/ végeztetni a gyakorlatokat.

lA betüket nehezen. felismerő tanulóknak a tanitó adjonalkalmat, hogy J-nál többször láthassák a feladatot,ezzel növeli a vetités idejét az eredményesebb megol-dás érdekében.

Az olvasástanulásban lassan haladó tanulók ne oldjákmeg a szavak, szószerkezetek, mondatok olvasását igény-lő feladatokat az 1. félév során. Nekik a tanitó jelek-ből, betükből álló feladatokat tervez zen. Ők az Olva-sástanulás I. transzparenssorozat feladatait a 2. fél-évben oldják meg a fent leirt módon. Az 1. félévben anéma és hangos olvasást gyakorolhatják a transzparens~sorozat szóanyagán.

A tanulásirányitás normái.A gyakorlatokat rendszeresen, minden 2. anyanyelviórán végeztetni kell!

• A gyakorlatvezetés ideje ne haladja meg alkalmankéntaz 5 percet!

eA feladat vetitését csak akkor szabad megkezdeni,ha minden tanuló figyel!

199

·Vetitéskor minden tanuló jól láthassa a feladatot!A fénynyilásban csak a megoldandó feladat jelenjenmeg, más feladat képe ne zavarja a tanulókat!

.Válaszadás után minden feladatot ujra ki kell ve-titeni, és ugy ellenőrizni!

• A takarólapok elhelyezését és mozgatását a tani tónakelőzetesen gyakorolnia kell ahhoz, hogy a gyakorla-tokat biztonságosan irányithassa, és a vetitési időkellően rövid legyen!

l' • A gyakorlatok irányitása a tanitótól nagy türelmetés tapintatot igényel.

MIT JELENT AZ OLVASÁS-TECHNIKAI HIBÁK MEGELŐZÉSE, '?ES Ji\VITASA .

Az olvasástechnikai hibák megelőzése és javitása feladatki-választó tevékenység: a tanitó a betütévesztést, a betüki-hagyást, az uj rakezdést és a "mást olvasást' gyakran vétőtanulókkal a megfelelő olvasási problémát tartalmazó szava-kat, szópárokat és mondatokat olvastat. Az olvasástechnikaihibák - különösen a betütévesztés - megelőzésére szolgál azis, hogya tanitó a betütanitás során a hangképzés vagy abetüalak hasonlósága miatt könnyen téveszthető betük, han-gok felismerését gyakoroltat ja, e betüket tartalmazó szópá-rokat olvastat. Itt csak az olvasástanulás 2. szakaszábanfellelhető olvasástechnikai hibák rögzülésének megakadályo-zásával foglalkozunk. Ennek megfelelően a lehetségesek közüla leggyakrabban előforduló, a legtöbb tanulónál tapasztalha-tó hibatipusokat irjuk le: a betütévesztést, a betükihagyást,az ujrakezdést és a "mást olvasást".

200

Az olvasás technikai hibák javitásának feltétele, hogya ta-nulók ismerjék fel a betüket, és legyenek képesek azokatösszevonni. Ez azt jelenti, hogy az alább bemutatásra kerü-lő gyakorlatok nem helyettesithetik sem a betüfelismerés ésmegkülönböztetés, sem a betüösszevonás megtanitását. Nem al-kalmasak a dyslexiás tanulók fejlesztésére. IE problémákróla szintetikus olvasástanitási mód leirásakor szóltunk.1

Az olvasástechnikai hibák javitása kiegészül a helyesejtéstanitásával, hiszen a tanulók olvasását olvasástechnikaiés helyesejtési szempontból egyaránt javitani kell •

A következőkben az Olvasás technikai hibák javitása cimü fe-ladatgyüjteményt mutatjuk be. Fejezetenként jellemezzük afeladatokat, és leirjuk a gyakoroltatás lépéseit. A vala-mennyi hibatipus javitására érvényes tanitási normákat efejezetek után adjuk meg.

[MI A BETÜTÉVESZTÉS?

Betütévesztést akkor vét a tanuló, ha egy szóban szereplővalamely betü helyett hozzá hasonló alaku betüt ol vas • .vagyhangképzési szempontból hasonló hangot ejt, a többi betütpedig helyes sorrendben és hiánytalanUl összevonja.

HOGYAN JAVITHATÓ ABETÜTÉVESZTÉS?

Az egymással könnyen téveszthető betük felismertetésénekhárom módját tartalmazza a feladatgyüjtemény:

lQ ki~ és nagybetüvel irt szavak, szópárok, szószerke-zetek olvasása la, e, g feladat/;

2. hiányzó betük pótlása szavakban, majd a szavak ol-vasása lb, c feladat/;

3. betütévesztéssel irt szavak javitása, majd olvasá-sa If feladati.

201

A gyakorlás lépései:

1. A tanitó a táblára irja a feladatokat.

2. A gyakran tévesztett betüket aláhuzással kiemelheti.

J. A betütévesztő gyerekek egyenként hangosan elolvassáka szavakat.

I MI A BETÜKlHAGYÁS?

Betükihagyáskor a tanuló a mássalhangzótorlódás ejtéséhezszükséges bonyolult artikulációs mozgást leegyszerüsitiugy, hogy az egyik hangot nem ejti, azaz a betüt nem ol-vassa: "kihagyja".

HOGYAN JAVITHATÓ ABETÜKlHAGYÁS?

A betükihagyás megelőzésére szolgáló feladatokat a fela-datgyüjtemény 2. fejezete tartalmazza. A tanulóknak kis-és nagybetüvel irt, mássalhangzó-torlódást tartalmazó sza-vakat kell olvasniuk az a/jelü feladatoknál.

A bl feladat beükihagyással leirt szavak olvasását ~geny-li, a el feladatok megoldásakor a tanulóknak mondatokbankell olvasniuk a hosszu, összetett, nehezen kiejthető sza-vakat, amelyekben mássalhangzó-torlódás fordul elő.

202

-A gyakorlás lépései:

1. A tanitó a táblára irja a szavakat.

2. A tanulók többször, némán elolvassák.

J. A tanulók egyenként hangosan olvasnak.

4. A bonyolult artikulációs mozgást halk hangerővel,után-mondással is gyakorolhatják a tanulók.

A bl jelü feladatok megoldásakor a tanitó először a táblánjavittatja a hibásan leirt szavakat. A el jelüek megoldása-kor a tanulók némán elolvassák a mondatot, majd a tanitóaláhuzza a nehezen olvasható szavakat. Az aláhuzott szavakhangos olvasását a tanulókn fentebb leirt módon gyakorolják.végül a mondat ot is elolvassák.

Ujrakezdéskor a tanuló a szó első hangjának vagy szótagjá-nak ejtése után nem tudja folytatni a betüösszevonást. Ezértujból megpróbálja elolvasni a szót. A mást olvasást ugyan-csak az okozza, hogy egy szó elolvasásakor a tanuló a meg-kezdett betüösszevonást rosszul folytatja: a szó helyett egyhasonló alaku, de más jelentésü szót olvas.

Az ujrakezdés és a mást olvasás javitásához ugyanazon fela-datok adnak segitséget.

203

HOGYAN JAVITHATÓ AZUJRAKEZDÉS ÉS A MÁSTOLVASÁS?

A feladatgyüjtemény 3. fejezetének feladataiban növekvő be-tilszámu, összetett, szokatlan hangzásu szavak szerepelnek.Pontos olvasásuk érdekében a tanit6 többször némán elolvas-tatja e szavakat. A tanu16kat arra készteti, hogy ne kezd-jék el ezek hangos olvasását, amig azokat némán nem tudjákpontosan olvasni. A sikertelen próbálkozásokat vagy ugysegitheti, hogy az összetett szavakat felbontva, egyszerUszavanként olvastat ja el, vagy a teljes sz6t suttogva.


• Az olvasástechnikai hibák megelőzésére szolgáló feladato-kat csak azokkal a tanulókkal kell végeztetni, akik azadott hibát gyakran elkövetik!

• A feladat ok egy 6rán ne vegyenek igénybe 5 percnél többidőt!

eA tanit6 tudatositsa, hogy e feladatokat a hibák javitásaérdekében, tehát nem büntetésként végzik a tanulók.

eA feladat ok megoldásakor a tanitó a helyesejtési hibákatis javitsa!

eA tanitó magyarázza meg az ismeretlen szavak jelentéseit!

204

•

3. AZ OLVASÁS GYAKOROLTATÁSA SZÖVEGEKEN

mT-JELENT A FELKÉSZÜLÉSUTÁNI HANGOS OLVASÁSGYAKOROLTATÁSA SZÖVEGEKEN?

A tevékenység nevében a szöveg sz6 arra utal, hogy az 01-vasástanulás 2. szakaszában már nem helyesejtési és olvasás-technikai szempontból megtervezett Bz6halmazokat, sz6szer-kezeteket, mondatokat olvasnak a tanu16k, hanem szépirodal-mi, ismeretterjesztő és mindennapi szövegeket •

A felkészUlés utáni hangos olvasás: helyesejtési normáknakeleget tevő, olvasás technikai hibák nélküli, középhangerő-vel történő olvasás •

HOGYAN GYAKOROLTATJUK A ]FELKÉSzUIlÉS UTÁNIHANGOS OLVASÁST? _

A gyakorlásra az Olvasni tanulok 2. rész 3-37. oldalán te-HIhat6 mí ndennapí, leir6 szövegek, a mellékletkéntmeg- '-jelent Ismeretterjesztő szövegek és a Mese, mese mátka c.tankönyv meseszövegei alkalmasak. lAz Olvasni tanulok 2.rész információs szövegeit csak a.feladatok megoldásánakellenőrzésekor olvassák hangosan a tanu16k./A felsorolt három taneszközt különböző időben és mértékbenlehet alkalmazni a hangos olvasás gyakoroltatásához.

\

205

Az olvasástanitás 2. szakaszának elején a mindennapi leirószövegek a legalkalmasabbak a gyakorlásra. Ezek ugyanisrövidek, olvasásukhoz ritkán szükséges szómagyarázat.

A mindennapi leiró szövegek után a tanul& az ismeretterjesz_tő szövegeken gyakorolhatják a hangos olvasást. E szövegekmondatai között több hosszu, összetett mondat is szerepel,amelyek a lassan olvasó tanulóknak nehéznek bizonyulhatnak.Számukra a tanitó inkább maga tervezzen rövid mondatokbólálló leiró szövegeket.

Szépirodalmi szövegeket csak azok a tanuló olvassanak han-gosan, akik ritkán vétenek helyesejtési és_oivasástechnikaihibát. Semmiképpen sem szabad szépirodalmi szövegeken 01-vasástechnikát gyakoroltatni! A jól olvasó tanulók számáraa párbeszédes szövegek különösen alkalmasak a gyakorlásra.

A hangos olvasás gyakoroltatásának lépései:

1. it tanulók némán elolvassák aszöveget, és megoldják ahozzá kapcsolódó néma olvasási feladatokat. Eközbenaz ismeretlen jelentésü szavak magyarázatára is sor ke-rül.

2. A tanitó kijelöl egy, legfeljebb 10 sornyi szövegrészt.

3. A felkészülés során a tanulók eszövegrészben aláhuz-zák a nehezen olvasható vagy helyesejtési problémát/pl. hosszu időtartamu hangot jelölő betüt/ tartalmazószavakat. Ezeket többször némán elolvassák.

4. A tanulók egyenként középhangerővel olvasnak.

206

5. A tanitó minden elolvasott mondat után javittatja azolvasástechnikai vagy helyesejtési hibákat. Javitáskormegnevezi a hibát. /Pl. OA harmadik szóban időtartamhi-bát vétettél. Olvasd el ujra a szót!"/ Ha a tanuló nemtud önállóan javitani, a tanitó mintaadással segitsen.Esetenként a tanulók is javithatják egymást.


A 2. félévben a tanulók, mintegy 60 ~a képessé válik arra,hogy szólamhangsullyal olvasson mondatokat, szövegeket.Ezt a tevékenységet a tanitó közvetlenül irány itja a Hogyangyakoroltat juk a hangos olvasást a szóképes program alapjáncimü fejezetben leirtak szerin~.

lA legjobban olvasó 2-3 tanuló az osztály előtt is olvashat.Ilyenkor a felolvasást gyakorolják, ezért olvasás előtt néz-zenek hallgató ikra , várják meg, amig mindenki figyel. Olva-sás közben néhányszor pillantsanak fel.A sok olvasástechnikai és helyesejtési hibát vétő tanulószámára a tanitó jelölje ki azokat a szavakat, melyeketa felkészülés során többször el kell olvasniuk. Ha szüksé-ges, a tanitó a tábláról hangosan is olvastathatja ezeketa szavakat.

Azok a tanulók, akik. hosszu, 10-15 mp-ig tartó suttogó be-tüösszevonás után olvasnak csak el egy-egy szót, ne olvas-sanak hangosan mondatot vagy szöveget. Velük a tanitó szó-szerkezeteket,2-3 szavas mondatokat olvastathat a tábláról.~tiután a tanulók szavanként hangosan elolvasták a szószerke-zetet vagy mondatot, ismételjék meg helyes szószerkezet-vagy mondathangullyal is.

207


.A.tanulóknak 5 percnél tovább ne kelljen társaikhangos olvasását figyelniük!

eRa a tanulók nevezik meg társuk hibáját, ennek módjane legyen bántó a hibázó tanuló számára!

A NÉMA OLVASÁS GYAKOROLTATÁSA SZÖVEGEKEN

MIT JELENT A MINDENNAPILEIRÓ SZÖVEGEK OLVASTATÁSA?

A mindennapi leiró szövegek olvastatásRnak-szerepe, hogv

al a tanulók az olvasástanulás, az olvasásgyakorlássorán mindennapi ismereteik felidézésével végez-hessenek önálló olvasási feladatot;

b/ a kis betümérettel nyomtatott szövegek olvasásátgyakorolhassák.

rHOGYAN OLVASTATJUK AMINDENNAPI LEIRÓ SZÖVEGEKET?

Az Olvasni tanulok 2. rész cimü munkáltató tankönyv 21-36.oldalán taláhatók azok a feladatok, melyek megoldásához atanulóknak 2-7 mondatos szövegeket kell elolvesniuk.

Mivel e feladatok megoldása minden esetben önálló némaolvasással történik, a tanitást csupán normák leirásávalsegitjük.

208

! tanulásirányitás normái.A tanulók saját temp6juk szerint haladv.a oldják meg afeladatokat! A gyorsan olvasók egy órán legfeljebb5 percig dolgozzanak, a lassan haladók legalább 3feladatot oldjanak megI

eA feladatok uta sitását is a tanulók olvassák el!

eA gyors válaszadásra lehetőséget adó /összekötést,alá-huzást igénylő/ feladatokat a tanitó használja fel ol-vasási verseny rendezésére!

eA mindennapi leiró szövegek nem olvasm~nyok. igy azo-kat sem előkésziteni, sem "összefoglalni" nem szüksé-ges!

~ft.IA DIDAKTIKUS SZÖVEG?

A didaktikus szövegek o tankönyvekben, munkafüzetekbentalálható, tanulásirányitási céllal készült 2-) mondatosszövegek, amelyekben jól felismerhetők az utaeitások ésaz un. tárgyinformációk.

lMI~ JELENT A D::DAKTIKUSSZOVEGEK TANITASA?------ ----

A didaktikus szövegek feldolgozásával a tankönyvekben,munkafüzetekben végzett önálló munka feltételeit biztosit-juk. Gyakori hogy a tanulók egy-egy kérdésbe vagy fela-detba sürített tárgyinformációt - mint tudnivalót - ésafeledatok végzéséhe? szükré;:;eRmi'.:elete/ke/t nem ismerik,vagy nem tudj ák az i.rott ez cv egbő L megérteni. Ezért tanít-juk e szövegek feldolgozását külön is. Ez az alábbi rend-ben történhet.

209

1. Tajékozódás a szövegek sajátos tipográfiai elren-dezésében.

2. A tárgyinformációkra vonatkozó szakkifejezések/ pl. szó, szószerkezet , vers sor ,versszek/ és hely-viszonyok !pl. a kép alatti szavak, a jobb oldalioszlop/ megértésének biztositása.

HOGYAN TANITJUK A DIDAKTIKUSSZÖVEGEK FELDOLGOZÁSÁT?

A tanulók didaktikus szövegekkel találkoznak már az els0'félévben az alábbi taneszközökben:

Éva és Feri olvasni tanulOlvasni tanulokIrni tanulok

A tanulók a második félévben további 3 taneszközben olvasnakdidaktikus szövegeket:

Olvasni tanulok 2. részMese,mese mátkaIrni tanulok 2. rész

Az alábbiakban először a didaktikus szövegek feldolgozásánakminden taneszközre érvényes lépéseit irjuk le.

A didaktikus szövegek olvastatásánek lépései

~. A tanitó táblára vagy irásvetl-ére :1.::- egy-egytankönyvi feladatot.

2. Ha szükséges,értelmezi vagy a tanulókkal értelmez-teti a tárgyinformációkat. /Pl. Éva és Feri ••• 33.0.6.f. Tárp:yképeket láttok egymás mellett.Minden tárgv-kép alatt h:rom szók~p található./

210

3. A tanitó kérdés formájában megfogalmazza a problé-mát. /PI. A ttrgykép alatt lévő szóképek közlil.melyik tartozik a tárgyképhez?/ Ha a probléma meg-fogalmazásában szereplő kifejezéseket a tanulók nemismerik./pl. élőlény, tárgy, szerzőj , a tanitó szó-magyarázattal értelmezi azokat. Ha lehetséges, fej-fogalmak felsorolásával, szinonimával vagy rámuta-tással magyaráz.

4. A tanitó bemutatja - vagy a tanulókat bevonva bemu-tattatja - a feladat megoldásának módját, azaz afeladatmegoldás lépéseit. /Pl. Nevezzétek meg atárgyképet! Olvassátok el az első szóképet! Megfelela tárgyképne.k? Ha nem, olvassátok el a második szó-képet is! Megfelel a tá.rgyképnek? Ha. igen, huzzHokalá! /

5. A tanitó ellenőrzi a feladatmegoldásokat. A hibázótanulók javitják munkájukat.

A fent leirt lépéssort 3-5 alkalommal elég elvégezni ahhoz,hogy a tanulók önállóan meg tudják oldani a hasonló 'szer-kezetü feladatokat.

A n.yomtatott taneszközök didaktikus szövegeiről

1. Éva és Feri olvasni tanulA munkáltató tankönyv alkalmas arra, hogy a t.anu Lóka 3. fejezettől önállóan oldják meg a feladatokat.Az egyes feladatok sorrendje ugyanis fejezetenkéntazonos, az egy tipushoz tartozó felada tok tárgyin-formációinak elrendezése is azonos. Igya t.anu Ló k afeladatok képe alapján is felidézhetik a megoldásmódját.

211

-

2. Olvasni tanulokIrni tanulokTapasztalataink szerint e két taneszköz feladataisok tanitói segitséggel oldhatók csak meg. A tani-tói előkészités, irányitás mindig alkalmat ad adidaktikus szövegek értelmezésére is.

3. Olvasni tanulok 2. részA mindennapi leiró szövegekhez kapcsolódó utasitá-sok, ill. a~ utasitás nélkül leirt feladatok mindentanuló által könnyen elvégezhetők. Ezért e feladato-kat mindig önállóan oldják meg. Közben gya.korolhat-ják a pontos kérdezést, a segitségkérés módját.Az információs szövegek feladatai fejezetenként kö-zel azonos rendben követik egymást. Me~oldásukatáltalában beszélgetés vagy szómagyarázat előzi meg.A szóbeli szövegalkotási feladatok megoldása hosz~szabb 13-7 mondatosl didaktikus szövegek néma olva-sását igénylik. Javasoljuk, hogy ezeket a másoöikfélév elején a tanitó, később a jól olvasó tanulókhangosan is olvassák el.

4. Mese, mese mátkaA tankönyvi feladatok megoldásához szükséges ismere-teket a tanulók közvetlen tanitóiirányitással szer-zik meg. A Mese,mese mátka didaktikus szövegeinekönálló olvastatását a fent leirt lépés sor többszörimegismétlése előzheti meg.

212

-

5. Irni tanulok 2. részA taneszköz feladatainak egy részét Ipl. másolás,szó hangokra bontásal a tanuló.k már az Irni tanulokcimü munkafüzetben megismerték. A didaktikus szöve-gek önálló olvasását segiti az is, hogy fejezetenkéntaz elsó 8-10 feladat azonos rendben követi egymást.A további feladatok önálló megoldása előtt tanitóisegitség, különösen szómagyarázat szükséges.


Az olvasástanulásban leggyorsabban haladó tanulóknakelég a feladatok .o~8zámát megadni, ha hason16akat1-2-szer már közösen megoldottak. Ezután önál16an néz-zék át feladataikat. Döntsenek arról, hogy valamennyitmeg tudják-e oldani. Ezt közöljék a tanitóval, aki se-gitséget ad, illetve néhány esetben ellenőrzi, hogya tanulók valóban ismerik-e a feladatok-megoldásánakmódját.

A közepes tempóban haladókat 'Lsarra kell késztetniea tanitónak, hogy mielőbb önállóan oldják meg feladata-ikat. Ezért a fent leirt lépések 2-3-szori elvégzése 'után, a közöá feladatmegoldások alkalmával,egyre inkábba t~nulóktól kérdezze a megoldás módját, s javitsa pró-bálkozásaikat.

A lassan haladó tanulóknak sokáig szükségük van közvet-len tanitói irányitásra. Javasoljuk, hogyafeladatokmegoldását ők is aZ utasitás és a tárgyinformációk ér-telmezésével, a megoldás megtervezésével kezdjék.

/

213


4tA tanit6 ne hosszas sz6beli magyarázattal, hanem minta-adással segitse a feladatok megoldási m6djának tanulá-sát!

4tA tanit6 adjon lehetőséget a pr6bálkozásokra

MI AZ INFORMÁCIÓS SZÖVEG?

Az informáci6s szövegeken tájékoztató jellegii nyomtatványo-kat, feliratokat értünk. Ezek nagy· része szövegtanilag nemtekinthető szövegnek. Szerepük szerint csoportositva lehet-nek:

a/ figyelemfelhiv6k /cégtáblák, névjegyek, reklámok,nevelő célzatu plakátok/;

b/ emlékeztető "szövegek" / telefonkön:vvek, cim.iegy-zékek , irányi tószám-jegyzékek/;

c/ strukturáló szerepüek /utcanevek, különböző szöveg-vázlatok, szótárak,lexikonok cimszavai, post~i nyom-tatványok/;

d/ kifejező szerepü "szövegek" / falakra, fatörzsekreirt mondatok, szövegek, monogrammok/;

e/ informativ "szövegek" / szinházi- és moziplekátok,müsorfüzetek/.

A kifejező szerepü "szövegek" kivételével valamennyi felso-rolt szövegfajta olvasását tanitjuk.

214

-

jrUT JELENT" AZ :NFORMÁCIÓS .fSZÖVEGEK TANITASA?

....•..-'- .---

.A fent ismertetett szövegtipusok olvastatása lehetővé teszi,hogya kisiskolás mihamarabb el tudjon igazodni társadalmikörnyezetében az irásos információk alapján. Ezek az általá-ban rövid terjedelmü szövegek az olvasás gyakorlására isaLka lma sak,

A tanulókkal már az 1. félévben is célszerű megfigyeltetnia környezetükben található feliratokat. Ez a tájékozottságmegszerzésén kivül alkalmat ad a néma és - különösen a pla-kátok esetében - a második személynek szóló hangos olvasásgyakorlására. Mivel e szövegek gyakran tartalmaznak helyes-irási hibát, lehetőség van helyesirási korrekció végzéséreis.

A 2. félévben a tanulók környezetükben és a tankönyvükbenis olvasnak információs szövegeket, és e szövegekhez kap-csolódó feladatokat oldanak meg. A lakóhely információsszövegeinek olvastatását három okból is fontosabbnak tartjuka tankönyvi feladatok megoldásánál. Ez biztosithatja egy~részt a mindennapi tevékenységekben /pl. vásárlási is fel-használható tájékozottságot. Igyalakitható ki a~ a szokás,hogy a tanu16k érdeklődjenek, olvassák el azokat a felira-tokat, melyeknek ók is cimzettjeik /pl. figyelmeztetó,tilt6táblák/o Végül,a tanulók igy gyakorolhatják a rendkivül vál-tozatos betüméretü és -tipusu feliratok olvasását. A tan-könyv feladatai révén mód nyilik arra, hogy minden tanu16kÖzel azonos tájékozottságot szerezzen az alábbi témakörök-ben:

1. Vásárlás /áru- és üzletfajták/;2. Hirközlés / postai szrigáltatások/;

215

-

3. KHzlekedés / kHzlekedési eszközök fajtái, teher-és személyszállitás/;

4. KHzigazgatási, müvelődési intézmények;5. Mezőgazdasági és ipari termelés /foglalkozások,

gyárak neve és termékei, néprajzi vonatkozásu is-meretek a mezőgazdasági termelésről/;

6. Településformák / falu és város, helységnevek/;7. Országok /a ma~/ar állami zászló és cimer, álla-

mi és társadalmi ünnepek, néhány ország államizászlója, helye Európa térképén/.

Az információs szövegek olvasását kiegésziti a környezet-ismeret tantárgy alábbi témaköreinek tanitása:

1. Az iskola és a társadalom2 •. A környezet3. Kommunikációs eszközök4~ Kereskedelmi, szociális, kulturális létesitmények

távolsága a lakástól5. A foglalkozások csoportositása6. Az utcák éa részeik Hsszehasonlitása

HOGYAN OLVASTATJUK AZINFORMÁCIÓS SZÖVEGEKET?

A lakóhelyi kHrnyezet információs szövegeinek olvastetásáhozajánlott feladatokat irtuk. le 3Z Információs sz ö vegek tani- -

216

-

-

tása c. feladatgyüjteménybe. Az Olvasni tanulok 2._rész c.tankHnyv a 37-110. oldalon tartalmRzza azokat a feladeto-kat, melyek megoldásához információs sc;;övegekismereteszükséges. Az alábbiakban kűlHn foglalkozunk a lakóhelyinformációs szHvegeinek olv8statásával és a tankHnyvi fel-adatok megoldatásával.

a/ Az egy-egy témakHrhöz sorolható információs 3zHver;el':olvBstat&sa mindig a lokóhely feliratainak megismerte-tésével kezdődik. Ez bci~0m módon történhet.

1. Tanulmányi séta

Javasoljuk, hogya t8ni tó a kör-nvez et t sme r-et t s é t ákalkalmával hivja fel 8 tanulók figyelmét EI kUlHnboc;;őfeliratokra. A séta a kornyezetismerpt tant:~rgyi fel-adatoknak feleljen meg elsősorban, ám a tani tó ugyterve zze meg az utvonalot, hogy közben feliratokolvasására is legyen alkalom. Javasoljuk, hogy e ta-nitó a séta ao r-án i adj on kisebb /5-6 fŐs/ gyerekcso-portoknak o Lva s ás t igénylő f'e Lade t oka t s y Pl.,

Olvassátok el ezt a táblát! Mondjátok me~, lehet-eitt ceruzát vásárolni! Olvassátok e1, melyik utcá-ban járunk mORt!/

2. A tanulók &ltp,l gYli;itöttnyomt8tv<Í.nyok,árucikkek,ujságok feli~atainak olvastatása

JavRsoljuk, hogya tnnitó a felhasználás előtt 1-2nappal kezdje mep.:87, err,y-er'.yt érneköz-hözszükségesnyomta t vánvok gyűjtését, gyUjtetését. E nvom+» tványok-kal 8 tanulók c8oportmunk~ban 01djllD8k me~ El fo18-de t zvü j t eményben lei l'tCll' i.' ,,-,""-.~,.

pulició~ felprl"+~~

217

218 219

3. A tanulók által önállóan megfigyelt és megjegyzettfeliratok elmondásaMegfigyelési feladatot az órát megelőző napon adjona tanitó / jármüvek feliratait 2-3 héten át folya-matOqan figyeltesse /. Jó, ha a tanulók feliratokfelidézésével tudnak megoldani feladatokat./Pl.Soroljátok fel azokat,az utcátokban látható feli-ratokat, amelyek tiltanak valamit! Soroljátok felazokat is, amelyek tájékoztatnak valamiről!/

2. nagy részének mindennapi ismeretei között sze-repelnek /pl. 50.o.6.f., 83.o.7.f./;

3. környezetismeret tantárgy keretében tanulják/pl. 94.o.l5.f/:

4. a tanitó szómagyarázataiból szerezhetik meg/pl. 82.o.5.f., 67.o.16.f./.

Javasoljuk, hogy a tanitó a feladatok kiválasztásakorés megoldatásakor az alábbiak szerint járjon el:

1. Hol található /melyik utcában, az iskolától milyenirányban/ az intézmény?

2. Kapcsolatba kerül-e vele egy 6 éves gyerek?3. Ha igen, milyen feliratok segitik a tevékenységét,

milyen foglalkozásu emberekkel kerül kommunikációskapcsola tba?

4. Ha nem, milyen foglalkozásu emberek dolgoznak ott:mit csinálnak, mit készitenek?

1. Vegye számba, hogy egy-egy tankönyvi fejezetmely feladAtait oldat ja meg az osztáilyal.

2. Ezek közül válassza ki azokat, amelyeket a ta-nuLők önállóan is meg tudnak oldani./Fejezeten-ként az első négy feladat feltétlenül ilyen./

3. Egyszerre két-három feladatot adjon az osztálYvalamennyi tanulójának.

4. Önálló feladatmegoldás után a tanulók indokol-ják válaszaikat meglévő ismereteik, mindenna-pi tapasztalataik segitségével.

5. A tanulók a tanitó utasitásai alapján idézzékfel a tanulmányi sétákon, környezetismereti ó-rákon szerzett ismereteiket. A tanitó ezt egé-szitse ki sz6magysrázattal, nyomtatványok, fény-képek bemutatásával.

6. A tanulók önállóan oldják meg az ujabb felada-tokAt is. Egyes esetekben a tanitói segítséga táblára irt feladat közös megoldását is je-lentheti.

Az információs szövegek olvastatásának témakörtől és la-kóhelytől függően változó lehetőségeit nem tudjuk sorra ven-ni. Ezért az alábbiakban nem feladatsort ajánlunk, hanemleirjuk, hogy egy intézményről a tanulóknak mit kell megtud-niuk információs szövegek olvasásával. Az alábbi kérdésekrea tanitó adhatja meg a választ a helyi intézmények, vá-sárlási, utazási szokások stb. ismerp.tében. Igy tervezhe-ti meg az egyes témakörök feladatait.

b/ A tankönyvi feladatok megoldásához szükséges ismerete-ket a tanuLók

1. a feladatok tár~inform3ciójában oLvaahe ti ák/p1. 91.o.7.f. ,90.o.5.f./;

221

A feladatvezetés általános leirása után tankönyvi feje-zetenként me~adjuk a feltétlenül megoldandó és az elhagy_ható feladatok körét. Néhány esetben a tanitás mÓdjára·vonatkozó ajánlásokat is megfogalmazunk.

8. Utcák, terek épületek feliratai /89-96.0./Elmaradhat a 18. feladat.

9. Települések /79-102.0./

1. Árufajtá\/37-42.0./A tanulók elsősorban az általuk ismert !.gyüjtött/árucikkek nevét tartalmazó feladatokat oldja nakmeg. Egyedi márkeneveket - a tankönyvi feladatmeg-oldás érdekében - ne tanuljanak meg.

A térképvázlatok felirataita tani tó valóságostérképeken is mutassa meg. A tanulóknak nem kellmegtanulniuk az egyes f"ó.ldrajzireveket.

A tanulók valamennyi feladatot oldják meg.

10. Országok /103-110.0./A tanulók valóságos élethclyzetekben is gyakorol-ják a naptárolvasást. Az ünnepekkel kapcsolatosfeladatok megoldása előtt idézzék fel a már lá-tott plakátok, feliratok szövegét. Az egyes or-szágok zászlóinak megismerésekor a tanitó fény-képekkel, 2-3 mondatos ismertetésseI adjon tá-jékoztat~st az illető országról.

2. Üzlet~ajták /43-4R.o./

3. Közlekedés /49-54.0./E'Ima r-a dha t az 5. ,8.,14. feladat.

4. Hirközlés/55-62.0./ A tanulásirányitás normáiElmaradhat a 4.,5.,12.,15.,16. feladat. .A feladatok biztositsák a felfedezés élményét, az ér-

deklődés kielégitését!5. Foglalkozások/63-70.0./Az 5.,6.,7.,8. feladat szerint a tanulók szülei-nek foglalkoz1sát tartalmazó feladatokat is ter-vezhet a tanitó.

.A tanitó csak feladatmegoldások ellenőrzésekor szerez-zen tudomást a tanulói ismeretek mélységéről, de ne"kérdezze ki a tanultekat"!

6. Termelés /71-80.0./Elmaradhat a 7.,11.,13.,17.,21 ••22. feladat.Gyárak, üzemek embJ.émáit a környezetükben tal9.l-n=t é t6.rf':yakon:1" :ii,~~1Al.iékme z a tonuLék ,

• Szómagyarázataiban a tanitó kerülje a "magyarázatot"/ a hosszu, leiró vagy különösen az elbeszélő szöve-~eket/, helyette inkább fényképek, tárgyak bemutatá-sát aLkaLmazza !

T~tézméDyek !R]-~!, ... ,,··....:ll ..

MIT JELENT AZISMERETTERJESZTŐ SZÖVEGEKTANITÁSA?

Az ismeretterjesztő szövegek tudományos információkatközvetitenek a szépirodalmi stilus képszerü elemeinek/a hasonla +oknak , a metaforáknak , a megazemélyesi tések.,nek stb./ a felhasználásával. E szövegek feldolgozásávala közvetlen célunk az, hogy a gyerekek igaz, tudományosismeretekhez,illetve magyarázatokhoz jussanak, továbbá,hogy kedvet kapjanak az önmüveléshez, az önálló ismeret-szerzéshez. Az 1. osztályban - a 1;Bnulók eltérő olvasásitempójához igazodva - 2-3 mondatos hirszerü és 15-20 mon-datból álló leiró ismeretterjesztő szövegeket olvasta tunka tanulókkal. A szövegek - a 6 éves koru tanulók érdeklő-désének megfelelően - a háziállatok és a vadállatok kül-sejét, életmódját, viselkedését irják le.

HOGYAN TANITJUK AZISMERETTERJESZTŐ SZÖVEGEKFELDOLGOZÁSÁT?

Ismeretterjesztő szövegeket és hozzájuk kapcsolódó felada-tokat az Olvasni tanulok 2. rész mellékIeteként megjelentszöveggyüjtemény tartalmaz. A szövegeket a tanulók önállómunkában dolgozz,ák,fe1. Az egyes szövegek olvastatásánaklépéseit ugy irjuk le, hogy felvázoljuk egy szöveg és ahozzá kapcsolódó feladatok szerkezetét, és szerkezeti eg.7-ségenként adjuk meg javaslatainkat.

A tanitás lépései:

1. A szövegek egy része előtt olyan f'eLadat ok talál-hatók, melyek megoldásához a tBnuiók felidézik

222

előzetes ismereteiket. Hasonló szóbeli fp.ladatokata tanitó is tervezhet, de az igy kialakulóelőké-szitő beszélgetés rövid legyen. Javasoljuk, hogya tanulók 2-3 kérdésre összefüggő szöveggel vá-laszoljanak.

2. A tanulók némán elolvassák a szöveget. Közben meg-jelölik a számukra ismeretlen jeJentéf'ü szavakat.

3. A tanulók elolvassák a -szöveg alatt található-szómagyarázatokat. Egy-egy szó mag 'arázatának. el-olvasása után ismét elolvassák azt a mondatot, amely-ben az ismeretlen jelentésü szó szerepelt.

4.A tankönyvi szómagyarázatban nemszerepló, ismeret-len jelentésü szavak jelentését a tanitó közli.

5. A tanulók némán elolvassák aszöveget.

6. A tanulók megoldják a tankönyv feladatait. Ellenőr-zéskor a tanitó 8 tankönyvtől eltérő sorrendben iskérheti a válaszokat. A tanulók megoldásaik felolva-sásával és - néhány esetben - felidézésével is vá-laszolhatnak a k ér-dé aekr-e ,

Javasoljuk, hogy a tanulók gyüjtsenek képeket, rövidszövegrészeket a megismert állatokról. Az ezek felhasz-nálásával készitett táblákat /pl. HÁZIÁLLATOK,MADAR4K/az osztályterem falán vagy albumban őrizhetik. A tanitókésztesse a tanulókat arra, hogy a megismert állatokrólkönyvekben is olvassanak.

223

A lehetséges tanulótipusok és a velük való bfÍnEÍsmód

A gyorsan olvasó, az Olv8sottak felidézésére képestanulók már a szöveg első olvasásakor elolvashatjáka tankönyvi szómagyarázatokat. A feladatmegoldásai-kat a tanitó főként a válaszok felidéztetésévelellenőrizze.

Az olvasástanulásban lassan he Ladtk is oLvaaa ák elaz 5-10 mondatos ismeretterjesztő szöve~eket. E ta-nulók esetében a tankönyvi szómagyarázatok olvasásavagy az Ablak-Zsiráf gyerneklexikonban való kereséssok .időt vesz igénybe. Ezért a tanitó adjon szómagya-rázatot , a Lex.íkonha eanéLa tot pedig külön gYFlkoro1-tassa.

III leglassabban haladók minden feladat megoLd-i sáh ozkülön kapjanak segitséget a taoitótól. Az adatkere-sési feladatok kivételével a tanitó közvetlenülirányitsa munkájukat.

II tanulásirányitás normái

.~ tanitó ne adjon ismeretek felidézését i~ényló felada-tokat minden szöveg olvasisa e15ttl Kérdései 2-3 mon-datos szöveg alkotására késztessék a taDulók8t!

224

-

.Minden ismeretlen jelentésü szót meg kell magyarázniaa tani.tónak! Ehhez főleg fényképeket, térképeket, lexi-konokat használjonJ.A már olvasott szövegekhez hasonló témáju szöveg fel-dolgozásakor a tanitónak az ismétlést is meg kell szer-veznie!

225

nr AZ ÖNT:rÜ~1É.3 ?

A lcönyvtárhasználatnak a többi müvelődési intézménytőlelválasztott tanitását az- indokolj.a, hogy e tevékenységáll legközelebb az olvasás tanitKsÍí.hoz.Az elválasztás okatovábbá az is, hogya könyvtárhasználat tanitásának fel-tételEi az o azt á l.y-, illetve iskolakönyvtár révén biztosi-tottak, mig más müvelődési intézmények megismerése a helyilehetőségek függvénye. Nindezek alapján a könyvtárhaszná-lat tani t ását .pontosabban, részletesebben tudjuk tervez-ni, mig a helyi ömnüvelési intézmények látogatásához, arádió és televizióhasználathoz csak javaslatokat adunk.

Az önmüve Lé s az egyén önmagár-a irányuló tevékenysége, mely-nek során a szellemi ku Ltúra tál'gyio.sult értékeit /obj ek-tivációit/ elso.játitja, továbbformálja, használja., ezáltalmagamagá talaki tja •.

A tanterv tevékenységeket ir le, igyelsősorban az önmü-veJ.ési teclu1ikák tani tását tervezi. A szokások kialaki-tása az 1.0sztályban az önmüve Lés lehetőségeinek megismer-tetését, rnüsorok, programok figyeltetését jelenti. A meg-otekintett, hallgatott előadásokról, rádi6- és TV-müsorok-ról, olvasott könyvekről való véleményalkotást a kritikaiviszonyulás érdekében tanitjuk.

r,MIT 'J~LENT AZ ÖNl\ru-:.t:LÉS

L TANITASA AZ 1.0SZTALYBAH?

Az 1.osztályban önmüve1ési teclmikákat tani tunk és örr-

müve1ési szokások kialakitását kezdjük meg. A tantervaz alábbi fő tevékenységel:et irja le!

1. KÜIJYVTÁRHASZNÁLATI ISI.1ERETEK

1. Könyvtárhasználati ismeretek tani tása az osztály- vagy 8ziskolai könyvtárban

TA.NITÁSA

1.1.1.2.

1.3.1.4.

a teljes magyar ABC megtanulásaa betürendbe sorolás megtanulásaa Gyermeklexikon használatának tanulásaa könyv- és so.j,tóismerettanulása

HOGYAlj TANITJUK LIEG AZ A3C-t?

Az abc tanitásának taneszköze az ABC cimü tábla • .At an í,tást a pedagógus két lépésben véGzi:

2. Az iskolán kivüli önmiivelés tanitása tanórán és nap-közi otthonban l.

2.

az abc-t hangosan leolvastatja a tábláról;szakaszonként memorizál tatja a beti.i.sort/ee: hét alatt8-10 betüt tanit meg/o

2.1. az intézményhez kö t ö t t önmüvelés helyi lehetőségei-nek tanulása

2.2. a r-ádí.óés a televizió használatának t anu Láaa2.3. a technikai eszközök bekupc soLáaának t anu Lása

226

tr

227

I

Az abc-rt nohe sen /10080.n/ l;}enoz'izáló t811ulól;:):nl a l:övet-1~ez6 fcladattipueokat lehet v~~eztetni:

_\3 .:J.oécé 11ango:-; o Lvaa-iaa /-"ac)/ j~ln",,;llkúo:1 UOl1ÓÚ.Bo./ ~;:özben

a miJcánh2ns~~úl: /V8[~Y uúsf:lalh211Gzó}c, kétjeSyü bet ük st;b./hol.:rénck j eLz é s e l~opr)811tt8sul, 'C~1l);,;s31, kózfel"G:?u'"'-[;{fJz31,~lal1:el~űv.:tl-t;it.s3cl sc o, /l?l.: J.:o:1d,jú.to};:: 1:0~épile.ngel'0v21 :J

telj eD :.la.s:..ra:i..' ;:)(-;(;é'~! lI::J. 1,1nC<:~~l1haill~7.Ú;-;"O~él'>te~~, ::ol.1P21l"C-E.l:~·;~ol::: C0:CU/.;úto1:~cal c. padon! /

.;:'~bc-J.."é.8;,;le·~néma j~lO~1ÚcisQ l~ö~~be:n 200tt be t ük so:crendjénekmegálla!)itcisa az uj julcon való sz0nlálcissal.IPl.: ~~ndji~ok !lIBcato!:ban 2Z abc-t a~ i han~t~l a p

:á8n8i[~! :-.>zúl'111é.lj {-Gal:: Q:3 uj j acokcn 3. 1:iej tett hc,n[:o~:at!

.i-1.11~:?;pitsútok rileg, ~léínj~i..1diknelc nOllö.já.:co~: a>.:, ny , o stb.hango ke; -1;1!

A~ abc mond.i sa 1:ö~é~):-t;"~llC8:::.:·őv21a ~~.8~1=";O:':C01'r-8:~djéhonu:3:'{,hor;:I millde,I;J:;_~: t21lUJ.Ó e ....·:.:/ /vo..CJ 2-3/ ~l211~~Otejt.

jEl.: l~ondjútol: 1:0Zf~~h':'1~1[~(~Jl'(:Jvela.: abc--t;! .Ie l,,.'·.!"lptr~·co~:

va LakLr-e, núuó'i1 fol:r'';D8n.:~~to~:! Al;::Lr8 mu'ta t t.un , 1':Ü~~;Pl1::Ü10-

erővel ej t s o 1i.::; c SOI'on ~:övet}:0~~0 J :;10.:1~~Ot! ,:~zP-Ci...i!lY ~,lintle~~-ki ::GZI.~plu.nlce:"üvel ::'londj3. 't:ov~:1:ib Q~; .'1~,r;-':c ac1di,~~,ni:.; u~~..C'r~·í. :l,!j L11.l"~~,~to}: -:/~.~.:~..:~:i.:"'~!

kkel el betü-

I '".":" lj;:Jú.~ /v::"~.~: cjlc~jé·tc~:

:_()l)P::,l"GS;l·';ü.' .: !:b./, ~lé.: cltévc8:.~tct-'.\!.l! .'

228

I var;Y: Olvassátok el 8. rrí.bá s abc-részletet!

ibndjcitok el kijavitva!1

Az abc-t könny en memorizáló tanulókkal az Önmüvelés c.feladateyüjtel'lény teljes maeyar ábécé megtanulásával ésbetürel1dbe sorolással kapcsolatos feladatait lehetvégeztetni.Lásd: 1. bl el dl és 2. al bl feladatolc.

A tanulúsirúnyitás normái

• A t anu Lők a betU nevét mond.jrik, ne a hangot ejtsék Ipl.:

bé, cé, csé stb./!

• A tani tó ne mondassa közösen az'abc-t azokkal a eYerekekkel,ak í.k gyorsan és pontosan felidézik!

• Az abc hangos oí.vaaásako:r vagy mondásalcor a tanulókügyelj enelc a nagánhangzók Ldó t ar-t araának he l.ye s ejtésére !

tUT J:DLEH'l' A l:;~T_U_C=_'l_E_j,y_D_Ll_l_' __ JSOrWLÁS TAHI'.i.';,SA?

Az azonos és különböző betüvel kezdődő szavak betürendbesoz-oLánának tani t áaa az önmüveLé s i Ik,jnyvtárhasználatillcépeDGÓc:e:c lrialakitúsáoo.n játszik ;JZel'~)pet, va Lamí.nt::: i.rí.nd onnnpL é Lecben előforduló IJ'-,L;;i''';ldbe sor-oLic í. :;O"e1a-d:~·~Ot3·t/pl. n~vsorol: lr6o;it/ t,j. ·~j.·:;:i L:LC.

, ",• ,}J

lúljá~,: i.le(~ 8.:: c!~;YCfJ b o tii: ..ot. ·.L\llrl.;<.:k U(~[:j',lonL1nni, lloGS~

i.:>r::t·J. it !.lÚS.LJ.:l"1.oz }(epcc',; hol .ic 1 .• / !..' ...:l~o\.i.i.l~el.

bc t íu-ondbo 301"01'::_8 "i::1j1i-;.:.;;;:·;, ~:i~.!':~.L,,~

(3 r:Y()J."110.l:1c::.t..1:011 ; t:1 -: ;J.l< ~L-l:,r.í.:ln~,: ol; '~~l"i.t('tU~"' •

229

[ HOGYAn 'fAlIJITJUK? _

A tanitáshoz felhasználható taneszközök: az ABC, a Betü-rend cimü tábla, az Irni tanulok 2. kötetének feladatai,valamint az Önmüvelés cimü feladatgyüjtemény.

Az azonos és különböző kezdőbetüjü szavak betürendbe so-rolásának tanitása két szakaszból áll:

al a betürendbe sorolás módjának tanitása;bl a betürendbe sorolás &,>rakoroltatása.

A tanitás azakaszai

al A betürendbe sor-o Lás tani t6.sánal:lépései:

1. A pedagógus hár-om kü.Loribö ző kezdőbetüj ü nevetir a táblára.

2. A nevek elolvastatása után a gyerekek a táb-lán bekarikázzálc a kezdőbetüket.

3. némán elolvassák az abc-t, s megá Ll.apt t j ák ,

melyik bekarikázott kezdé"íbetühözérnek lege-löször olvasás közben, melyiket találják meGmásodiknak, harmadiknak.

Egy lehetséGes utasitás: "Olvass<itolcnémánaz abc-t! Állapitsátok meg, melyik bekariká-zott kezdőbetühöz értek legeloször olvastsközben! Me Ly í.ke t oLvas tátok mcisodLknak Iha:::--mad í.knak Z? ll'játok a meefelelő sorszúl:lokata nevek elé!"

4. A t anuLók betürendben Lernziao Lj ák a neveket.

230

•

5. A J3ei;ürendcimU táblát a pedaeógus és a gyere-kek közösen értelmezik. Az értelmezés~wr meg-állapitják, hogya táblára irt azavak kezdő-betüje különböző szinü. Az abc-részletbenugyanezzel a szinnel emelték ki a meg'felelőbetUket.

bl A gyakorlást a tanulók elO"ször két, különbözőkezdőbetüjü szóval végezzék. Ezek biztonságosbesorolása után lehet három, majd négy szó betü-rendbe sorolását gyakoroltatni. Ha hár-orn , külön-böző kezdőbetüjü szón már elvéGezték a .syakorlásta Gyerekek, elkezdhetik az azonos kezdőbetüjüszavak besoroléÍ.sáta fent javasolt ütemben.

Az aliábbi feladattipusok alapján a tanitó gya-korló feladatokat tervezhet.

1. 3zósorokból az azonos betüvel kezdődő szavakfelolvasása /pl. a gyermeklexikon cimszavai/.

2. Tulajdonnevelc kö zü L a betürendben első hely-re kerülő szó másolása.

. 3. Szavak betÜl'endbe sorolása, majd az el~jükirt számok vagy jelek betürend szerinti sor-rendbe állitása.

I .:\lGpe;;sp.}'~G-i; l-:Öl111yen !:lectannló}.,: Et

c:~i.D.~")j{~il vé.~~e~lletJ.1~ L1 :.:~"'c:l:o:cl{.;J"~.

i'eJ.so:L.•olt f~lo.\13..!ctipusoj~·

231

.1:'•. bet iu-end be soro lÚ;J mÓ,-l~jti t Y.lehe~·~en clnaj ~.~~t :i.:~Ó c~~!cre::el·:1) t an í t ó köz vet Len il'ányitás1!.ViÜ o Ldj ana k mec; fcladnto-.kat. EÜíször táblára irt bo t üke t máso Lj arial; le 8.bC-l'Cnd-ben. B~3ntán két szót aor-o Lj anak be tür endbe , it.. t an.ító abetűrendbe sorolás Lé pé ae Lncl; el_vé~~zé3él'C l~ü!_öY!8.J;)011

utasitást.

• A bo tüz-cndbo lJo:c'ol":8t a '1[;ló8(,:oG éle'chclY7,etci:neL8e::;felelő f e Lad at o.ckc L ic- c::ra),orolják CI t cnuLók]

• I;áso Lá se a L cs ak 0k~\:01"3.uj c.nF~: vúle.s~ t o. t anu Ló': ~ha ez nera rontja a l)e"Lüo.lc.kit;j.fJ pon·i.;os8:;.:.:/it!

A Gyernlelclezikon ho.sznúlatéÍ.:::lcü;,: to.r.ulLÍ.:Jci11oz [j ~:(j;l~rv:L;Jne-

ret i t áb Lé.k 4. táb16j a hus ané Lhccó ~ mel::,r::cé5J_ Q "t.:.:tDulói:

n szi.U:séGes :Jz.c.kkifej ez68c~:et jCÍIi132Ó, :J:36c:.i.:-:::, hC.8(~b/olvashatj(k le.

A lexikonhasználati g:rej:arlatol~;3:;~ Q EÖ:!:l~rv·~~.T}'.~:::;~l'l~~l('l·;;

tani t6.sa c Lmü felarlaLgyi.lj teméilY ·i:;artalnazza.

különithetünk 0.1:

al címaaavek l:erecésénei;: t an í táBo.;

bl megadott oldalon szerep16 c~]szavDk keres0a~D~:és aszócikkeh: o Lvasáaána.c ZJ2!:orlil:J::!.

A két tantervi tevél-:enysé::: -i;o'nit.:.tci G~~~::}:as~o::~:c!.nt-c.r:~ló

leiráDát az indoka lj Q, ho,~~ya ~tc:::~;,,:ol1h2s~~j:l:.í.lnto Je ün6l1ó

232

a

tanuld. tevékenységként értelmezzül:. Igyacrnszavak cLve-sásc4.nak gyakorlása csak G. gyermeklexikonban való önállót1!.jékozócliÍsi képessé;; k í.a Lak í,tása ut án kez.dhe t ő meg. .

A li.Önyvtál'használat tani t aaa c Lmü feladatgyUj t emény 3. é s

4. fejezete valru]e~~ri lényeges feladattipust tartalmazza,iQ' a tani tás módját e taneszközre hivatkozva irjuJc le •


al A gyermeklexikonban való tájékozóuáshoz ::l tanu-Lóknak

1. meg kell Lsmer-n í.ük j ho gy a lexikon aoc-sorrend-ben tartalmazza a az.avaka t ;

2. mec. kell tanulniul: El has.ib , cLms zó , azóc í.lck

szakkifejez6seket.

Az előbbi meGismerése ncm jelent mást, mint tani-tói közlést, valanint azt,hoey a tanulók a8yermel:lexiJcont eGYszer véCiGlapozvc. lzí.eme L t be-tül:et keresnek./Pg;y-. 3. al i'elada-to/

A tanitás lépósei:

1. il tan í t ő a l:önyvisr.1ereti tctblún r anut.a t é s ncgna-vez í az 1. 0S 2. ~la.'3ábot, néhány cim:Jz.ó·~ é s szó-c í.kke t ,

2. -~ t<J.nuJ.ó~~a. C~IGl"'~·.le:~le::iko:1.C{;:J tetsz.őlei;cs olt~,Q-16.:1 ;~iilL~l1hü~o ez LnneL jclöl~.i..}: 3!3 1. és o :? h2-.3i:~l)O·~, oQ~:eX'cteznel-;:: núll:ti1::r Cij",lS~Ó·C (J{; 2 l:o~·,z~~.-

~ln~':-:;3.:....tOZrJ c~ó(~.il:;':e·~;.

233

3. lL t anu Lólc ugyariez en az oldalon meg1ceresl1el: er::r

auo tt cí.msső t , r.lajdmegmondják, hogy melyikhasábban található, és ebben a hasábban hányadik/felülről számolva/o /Fgy. 3.b/

4. A tRnulók az oldalszcim ismeretében önúllóan meG-koz-e cnelr néhány cíziaző t , majd leirják, hogy me-lyik hasábban található, s felülről l~felé há-nyadik /Fgy. 3.c/~

2-3 ilyen feladatsor után a tanulók önálló mUllká-ban eG~rilttgya!~orolják a cir.iazcvak ker-o s éué t ésa az óc í.lckekolvasásút.

b/ Ii.az őc í.klcekolvasilsának feladatait 80zerint csopor-tosi tottuk, hogyatanulóna!, milyen terj edeImü szöves-bő L , milyen Lnf'oz-mác í ó t kell kiemelnie.

1. Adat kiemelése egy mondatos szócikkből /Pgy. 4.a/o

A szócikk egy betU abc-ben elfoglalt helyét adjameg. ~zt a feladatot csak akkor célszerű tervez-ni, ha az osztály néhány tanulója 2-3 mondatosszöveg néma olvasására-gem-k~pes a lex~konhasz-nálat tanulásának időszakában.

2. Ad at kí.erneLé se 2-5 monda cos szöveCből /Ff,:y. 4. b/.

A ba és bb feladat ne[;oldásakor a tanu Ló.cnakh.í ányos mondatot kell lcie.;ézzi tenitC·: er;y olyanszrunadattal va~y az.ő va L, me Ly a az óc Lkkben ugyan-

abban a f'o.rmd oen 1!Je~tnJ.~~.lh2tÓ. ';'~1. be f'e Lad a t okbanecy-e{y szó m.:isik,toldalékolt alakj ával kella hiányos mondatot kiegésziteniük.Javuso~l_juk,ho~-::I'" Q tnJ.1itó e fcl.::Ct2·~t:Lpu~ scr::~tsú-[;:ével t[rni'~S8 ne.; az öl1t"~2.1ó 18:::~1.:onh(':C3::.:;J.c.:~ot.

234

3. Állitások igazságának eldöntése /Fgy. 4.c/.

A feladato1\: mego Ldzisúho z a. t anu Lókriak E'. az ócLxk

teljes szóvegét el kell olvasniuk és ~eg kellérteniül(. E f'e Lade t t í.puc t.uLa.idonké ppcn l'öviclismeretterjesztő szövegek meGértését iGényli.:GZél't az israer2tterjesztő szöveGGyüj t cnény szö-vegeinek olvasása előtt és közben célsze~ü vé-ceztetni azokkal a tanulókkal, akik hosszabb ter-'jedelmü szöveg olvasásár~ még nem képesek.

4. ;.JzÓcil~l:ek oLvcazisa az IS~·.1eret-~erj eszt6 s~öve[';-ÓJ-üjtcuél1Y 2ZÓI1Q[':::yU:i."2.~atain8.1·: ut ae í.t á sa az e -

.A 8z6nG.[~:nl~{.z.2':Cot l1el~··"(~ttcsitő LexLkonhae ané Lctnl()ú~};:~t a HUG·...:·.•..: .. OIJV.A,~!1.i\:11JU!~: !~=~I;3l :S~J:;;~~Jn.JE.0Z:~Ü

• ~~ le::5_L::o::'1h~D~1!:.:'"~~;.Q·~tn.ni·~;':.;7::~.~lOZ ~_~5_21(~Cl1tc::.".-.;lón31:

:J~.:i.i~:2S:,,~C CUl az ';·1.0~:..t::: - ~,r_i:i_j.~;'i· ~:i:::"'!J2~.:1C::':'_~~:(;l::"'·c.!

.r.u.o.: J.:::; ::_S:.13::::Cc.:j C~lC::~ m~G,J.e~úl{bo fl cLnccavak rlleg-

keresése és elol VU3t:.8\l J..•é-\;é:t !

1~\.;-' ~':-~;--..---'-., T ,- : - •••.• 1

~.1. •.•rJ.._!..·. ·.__ "lo......J.....•:tr UA;' .• :.. s : .•.....•.•.J.. ,,-

L'''; iJA~J··_l,,l..j~'::";~__.....;..~_~';'

.~ t~j:"i.~~.~·.J':'D CL.;~ ·;;0.:.i1;.1C:..·..::·~ ~~·,:1~·~~~.::.:;~:·.:..··~:.:.l·C~;.~l::;..:~i.;:_~:..:lL.·>..:k a

könyvismereti táblák, az osztálykönyvtár kötetei.és a Kis-dobos c. folyóirat /lehetőleg minden tanulónak járjon/oAz ajánlott feladattipusokat a Könyv tárha sz,..

235

n.i Lu o~ °i:;c.l1:i.:~:..~s~;.cini: J...• GlaQ3tG:i~j o~e!.Iú!1:-l 5., b. fej cz et e o~cü"··

tL~l;Oo!e.zza.

le:

a/ a ~;::üll:./"visLle:l.."G·~:i o.c..<::';'°co1: I!le0taYli~~Lisc;

b/ 01vo8~si 3zok6sok kialo~itá3D.

al A !~Öilyv~3~etiadatoi: taili~~sn az ul~~bisse~~nt töro~6cllet:

236

~." o' •..!...epeOC1{

.L. ,.:}.t an í.t ó a tÖll:l"':ri8jjle2~C°t;i t6:iJl~:~:i'é:l~/!:SrJcinl"~~Juto.~cGS :d8t-:;nevezi

az ir6 nevét,a könyv 'cim~t,a kiadás idejét,akiadót,folyóiratoknál a cimet és a megjelenésidőpontját.

Közben közli azt is, hogy ezek az adatok holt~lálható~

H t anu Lőt; eGJ-o~;/ elü.Jc·cü};: Lévo ~~0a~iv(jn ~o:e.:.;ke-·CG2:':"k ct :-?en.Jci Et(;3.tO~·:3·:~, LlOj rl l:c3z·i..tlü:: ~lj:;.C:l1~lS.ll

_'c,i1:;O;:;C::, is felolvas,Jd~ őket.

'. '" o ,.~ 0_ '.;' ~:.~:

-- ,.") . '-1 . 1_ • 1.. :0,. ':0

.:

hl Az olvasói az okzi aok k í.oLak Ltúsához no rrnák T.le3-

fogaL>l8zásúval adunk se.:;i tséc;et.


• il t anu Lók va Larncnny.í, feladatmegoldáshoz

l~ézbevett könyv aJatai t olvassák el!

• Könyvr-é sz Le t ek olvasása előtt lapozzák át akonyve t , figyelj ék ne.:; szerkezetét, a fej e-zetcimek a Lap j án köve t.kez t e as enelr tartalmára!

• Ha otthon oLvaso t t kÜ~1Yvről beszélnek t an í,tó-juknak vagy --:;Jl'so.il~nEú~, a könyv szerzőjét; ésc Irné t rrí.nderi esetben mondják meg! A tanitóé's'etenként máskönyvészeti adatokra is rákér-

4ezhet!

• li.. Kí.sdoboa eGY-et;:J az.ánának riegé rkez é aeko r-a tanu16k el~ször lapozzdk végig az ujságot!iIézzél: me::;a rej tvény:..'ovatot, a szerkesztőilevelezést /Postafiók 100/, a rövid hÍl'eket/Uob:ca verjük/, a meLl.ék Le t et , Egy-egy rész-let e LoLvas áaa előtt a tanító kérésél'e nonü-já;: meG, llOCY ~_!::.t fOCl1o.;': először elolvasni3Z uj sÉ:.CbUl1!

• i: tanu Iólc oLva ecú.: 12: az eGS~es irások szerző-jét Js cír.iét I

• _..... i_l::O:"·~·.l:.i8:~8!' :..i~i.j-;il:;0C:: olvc..c<.'~s;::.l!OZ t:;;yüj tötto_·,)l.,,~· __· :;';0.,. .;; ...dÚ"~ j;.; 0•• :ecJc12~-:,0si::ld3.tnit iz

";i..LiUl.Ú~.: !

237

2. AZ ISKOLÁN ,KIVÜLI ÖNMÜVELÉS TANITÁSA

A helyi ~tiv016d6si in·t6zD~nYG:~lj'~O~G~S3!1 ~16Geciti ut anu Lók cnmüve Lődé o.í, szo~.~úsD.inG.lc :.:::Le,1:t::ulú3ó,-c. /~ l::tocc.-tó.s cer-án il1fo:,,"m<:lció::at 3zcl"ez:nel.:::

a/ az Lnt é zmény ~lcly6::,"61,

b/ nyitvBtartási idejér61,ci az Ln t é zmény :rendc2.·i;cté8cS:~űl /:l~~Z el ~J.e~::~:::C~;.:.Ü~·~

lehetsóGes pl~o:.:;re.i.lok:ról!~d/ 22 Lnt é zrnénybe v aLó t1bclt:lJ~G.r /bei:,:,o.tl~o~.:;.8, JclCl1t-

kez~G/ felt6teleir51.

J.. látoga-~tisok~ox' Öl1f:1UV~lűJési tec~41il~ó.kél·~GCl~.l·;;i-~C.1131: el,!J köz ben J.leGisj"Jel·i:~ és G::lcl~o:,:·olj,..1::QZ auo tc i:;.rG0~~::1ény"ocl1való helyes uaGat2.rté~s noz-náL-!:;.'

HOGYAn JZ~J.ir.::::;zz-u:~ ~.:EG AZ, "

Li:/~O,-TA'~i~:;.':'/:~?

il neGl~toGe.thatóiiltésn0l1J'~:: O~{,~llC, ~1 ~(~~;OC~l·~C:.t: 30r':':'11 "l.l'..;,·C-

c ot t tcvé~:e11J!~Jéc :J ~lely:L lC~letCDcJ3el:t01 ft~....::..:. ~~~Ü~"·l;c:

me[;.

138

J."~ feladatol~ tcrvezéS~~lCZ néhány mintát irtunl~ le az is1[0-lÓl ld vüli önrrüve Lé s -~anitÚ88 c írnü felada'cgyüj t eményben

/1. a-e feladntol~/.

Javasoljul~, ho,;y 8Z eGyes helyi müve Ló dé s í, intézmónyek,p:rOG1'8j"~0l: iG;:lel'etébe~l a -;;anitó <Js a naplroz í.s nevelő

l:özöse:n tel"'vezzéL: TJec; :J látoG.atásol~at. CóLaze:..-ü , ha. ter-·v''';'l~eteGyeztetik 8 :nüvelőcl.ési int ézr.iény ek do Lgoz ó í.va L,

A terv eLlcé az í. téscl~or elég, ha a t an í, tó é s a napköz í.s

neve16 az alci~bial:3tröeziti:

Bí 8Z Ln t ózmény ne vé t , a látogatás vár-ha tő időpont-

ját;

b/ az intézmény/ek/ gyerekek által látogathatókorikr-ét p:cogl'anjai t;

c/ az intézmén:d-ct/ben do Lgoz ó , a !3:Y-erekel~kela l6'-;;oGatás/ol~/ során kapcsolatba ke rü Lő fel-nőttek foglo.ll:ozásó.nak megno ve z é aé t ;

d/ annak e Ldorrt é aé t , hOGY az intézmény pl'ogranjBin/pl. egy film megtekintése a müvelődési házban/való 1'észvételen kivül szü:;:séges-e, hogy az osz-tály más alkalommal is eLl át ogaaaon oda.

Javasolju:;:, hoGY az intézményektüaitó sGy-er..;y anyanyelvi óx-ú.t zzánjon, 3~ intézinényel~0élutálli ~:;"OC:;'-[lT:lja í.r-a pedic a napkoz í a nevelő kis érj ec tanulókat. Ila lehetséges, a t anu l ók esti és vasárnapip::'0br~V:1oL:at is lútoe::n!Joanol: • .ll }~ön:rvt~ll'"meg1útocatúsó.ra3 3.:1~{n:"1:'i01viÚ~;J.·c i,s lC:1C·~ -~e:..~ve~l1i.

239

A lehetséges tanulótipusok és a velük való bánúsT;lód

Azok a t.anu Lők , ak í.k "'7.u··lel·l.ke L ' ., t 'c- -- _ .• c mar JéU' a!~ az adott in-

tézményben, a látogatús előtt felidézhetilc é s elmond-hatják élmén;'eilce~c. Ira valanel;rilc szülő az intézL1él1ydo Lgozó j a, a tanuló iell\:észülhet, és e Imon dha tj a téÍ.l'-sainak édesapja vaGY édes8i1Yja LIli.'11,a;üirét.

A gyerekek ef,Y része méc nem jutott el ezekbe o.z intéz-méuyekbe , Ők többnyil'e hátrányos helY'zetüeL .:1.velük

való fOGlalkozás legfontosabb nonnáit az alábbiakban ad-juk meG:

A tani tó gyakrabban az er-ve z z en sz2.1ukratogatásokat!

/1~üícsoporto3/ lá-

He tiltsák őü:et az Ln t é ernény t&l'g~ieinak, oerendcz8seinekközelről való me[!'Celöl'".'1"/;0' so;+0"1, a maní. piLác í, o''"0'1 akko r 'll~. .• o u_ el L h', ,f:, 1 U

ez neu jelent rongálást!

A gyermek esetlen, félszeG viselkedése ne leGJen [;uny,irónia tárgya!

Lát08atáskor találkozhut a pedagóé;uG olyan cyel'e:,:e]é~;:el,ak í.k TIlegsértik az aüo tc ii1téz~.lén::.rbe~1 való visel~;:eci6sno rná í t , Az intézménY-Gej,l vc Ló he Lyes visell~edéD feltétele,hogy El tanuló isnerje.9. le,:;i'ontos2-J;J norraákat /13 helyisajátosságok3:1ak f:legfelclüen isi, A norIilG.sé::·tés ne:-Jccn!-cabból f'akadha t , hogy a tanuló Ee:"1 iS::le:i'-'i 3. nor~.lÚ-~.Il~':8::'1

esetben ne bit.1.tessélc Q tUl1uló~:at az intéz:-~lén:/ lú-cot.:atnsú-tól való el til táss31 é s /Vo.G~- ::1Z ott uol~:o~~Ü::,3.1t21 ud-ható bLil1te";;és kilátác'ba ~":.el:i0zó;:ével!

240


• II meelátogatott intézményekben a pedagógus szervezzen,minél több tevékenységet agyerekeknek /p!. a könyvtár-ban sajtóismereti vagy le.xikonhasználathoz kapcsolódófelauatokat adjon/ !

• Ne terhelje a tanulókat f'e Les Lege s ismeretekkel, adatok-

kal!

i, l'údió és t eLev í.s í.ó has:mála"i;ánal: t an í, tásé.ho~ felhasz-nú Lha'tó Az iskolán l-:ivlili önmüveLé s taní h~sa c írnü fela-

datgyÜjtemény, és az osztályba 2 pé Ldányban járó l"idió-

60 Televizióujság.

A ta~ü'i;ás két szakaszban irható le:

al a .z-ád í.ő é a televizió müsorrendj ének laeei,smertet6-

se;

b/ réÍ.dió- é s t eLevd.z.Lómüaoz-ok l:özös megheLl.gattiaa ,

megnézése.


a/ il müsorrend ismeretét a t anu Lők a lt:idió- é s Tele-vizióujság oLvas áaáva L szel'zik r.1Ce.A Rádió- és Televizióujság bemutatásának e!y le-hetséges módját Az iskolán kivüli önmUvelés tani-tása c. feladatgyüjtemény feladatai alpján irjuk le.

241

242

1. .l t anu.l.ő.: véGi~lapOZcdL az ujúco"i;.;, ta:.1i tó ut aa , tá:::;Ql'C. bekeretezik egy nap

nevét é s c. dácuno t h'G:'. 2./32/.

2. li t an í tó utasi túsá:i.""a a ·~anulól: bekel"'e":vezil: ~Z

e~yes rédióc.dók, illetve a televizió 1. 6s 2.laÜSOrL113k jeleit /li1r..;;:I. 2./u-D-a0/.

0Gy-eCY lJlisor cimét..Ezután belcez-e t e z fk az Gcy-eC:I nüoo rhozkapc so Lódő ini"orr.lációl-:: /:Jü~aj, az a11:ot\Ík

neve, rövid ismerte-cés,;ép/ szövcCfoltját.

4. j'j. tanító EH?Gl1evezi é s 1!1e[?Hutatjn a t;ye:!:"mek-

müsoa-ck l:ie~Jelésére aLka Imaz.ot t jelzést.

5. A tanulók JJegkeresilc a c;:reruelG'lü:::;oJ.'o:.at,felolvassák a cimüket és az alkotóik nevét.

G. A tanító szóii~a,,:,:yu~"l.Í7.a·~t21é:i..•tel.!:18zi az esye~a Lko t ók rrunkci j á t ,

i-i fenti Lépé aao i .•t 2-) eLkuLornraa L elé~ el véGe~~liEú1l1oz,hoey a t anu Ldlc t;jjükozódJ:~i tud.ianalc aHúc1ió- é8 ~V-~jsáLbal1.

b/ Közös ~ÜSO:C1:1ClIIGu't;úGo;C,-l1Czósek elúkúc:ütú::;e

ugy történhflt, llo2:j' a -Gamlló;: 2-3 iCs csoportok-ban átnézik a j'le!;6rJ:ezC itÍdió- és 'r-211,vizióUjságpéldéi:i1yai·1;, ilecj e LöLí.k El :3:3ii::~1::r3 él"deL:es ;:rUso-:ro:(ü-!;. A nUso:cba71 l:ül1l1~t"<~j:l túj <:1l\:oz6Iló, jól ol vasótal1.ulól~ a délelötti Jval1it~si Úr;.ll1 vé.:.:czhe·~i:: el

vagyo. naplcöz La nevelő sc~it:JáGóv21 vúlD.G~th8.·~-nak a. dii30rok közUl.

i~ tanulót": választásai alapjún a tanitó tJs a nap-közis nevelő vtlassza ki azt a 3-4 mUsort, a",e-lyet 3~; ado tt héten az os~~tCIIY8.1 lcöz ö s en mec;-

haIIGaJ~nak, ',legl1ézne::. Javasoljuk, hOG;): a nemgye:rDel,;:müsorol~ l~Qzül 1-2 a Lka Lorama L ha Ll.gauaanakmeG olyan sorozatjellegü mlisorokat is, melyek at anu'Lók ti:Í_j ékozottsúgának és érdeklődésének meg-felelnek /p1. ;iunkahel~'i é8 iskolai tes-i;nevelés,Zsnei anyanye Lvünk hire::/. A l-:özös müsor-okon ki-vül El napköz í.s ne ve Ló t ovább.í, 4-5 müsort

jelölhe-i; neg, ane Lye t a napközis 3zabadidőoen ki-sebb tanulóc30po:rttnl hnllga·~ rneg , 1.'1. mtiso~ha.llba-téÍsol\: - né z é selc idi)po!1tjá1131: röc;zi tése aIka Lomlehet a nap tűz-o LvasiÍ.3 GYakorlására is. A tanuló};:15-20 l]ÜSO:~r.1e[;hallge.tiisa ucán -v-é':;8zzenel: - raUGor-Lsme r e t L tuucisuJ.: D.:,:"t1..1alizál6.se. érdekében - a f'e La-

datc;yüjteT;1ény 2. b - f f'eLad a tb Lpuaa í, alapjúnszerl~esztett feladcto](at.

Az e Lább Lulcben java31Qtoka·~ i:"unk le a müao r'ha Ll>

t;atás, nüsornézés ir6.i1yitánához.

l. A ntisorok e16k~szitése.lTeu sZ·t.U::s8ges T.1ino.en müao r e Lőt t n Lnd on eset-ben. e Lőlcé az í.t ő f'c Laúato ka t tervezni. Ha a nü-so::,,"::,"ólisncl~tetés, riport, 3ze1"l-:esz-[;ői véle-l?1811~T jelent meG ct i0Ídió-!.Ss 11V-uj 3i.:ebun, aztérdemes felol V8S::'li. J"1.~r iSde:t"'t müco r-ol; /P 1.t:! iTyi-Gni:\::5!:/ 1]eGho.llgé!t[~S3előtt a t anul.ólcf01idézheti~;: hoCY a uUSO:--"b3i1 nrí.Lyon , n::í:r .í a-l.1e:..'t 3~ereplűl:~~el fOb}1a~~ ts.lúl};:oz;'1i, a nüsor-rrí.Iycn részeL:"iJől áll. A fiS:iele::".l :2eD.lltal't~saél"de~-:éb0}1 célazerü, hogy a ho aacabb i:lcscjú-t~ko]~ elcitt ti ta~u16!;:a ci~, a 3~erep16k io-L1e:,,'e-có0e~1 elő~'e vt3,--:i,:,:ol:c.oljJ.!":, ui lehet a

EleDejá·:;úl: cD81eknón;:tc.

243

2. A müsor meghallgatása.

Ha a tanulók tartós figyelme nem biztositott,javasoljuk, hogy csak }-5 perces müsorrészleteketha Ll.g as s anak meg. Közben elmondhatják egymásnak a

müsorral kapcsolatos véleményüket.

}. Véleményalkotás a közösen meghallgatott, megné-zett müsorol:róJ..

l\Iinden közösen meghallgatott, megnézett müsorután célszerü lehetőséget adni a tal1ulók spont{nvéle2~;ényéne'k elmondására. Ha azonban ilyen nincs,a tanitó ne erőltesse.

A müsorok legalább egyharmadához a t an í. tó ter-ve zzen meG, s ha kell, irjon le eg~r olyan kérdés-sort , ame Ll.ye L a t anu Lóka't valóságos véleményal-kotásra késztetheti.

A 1:6rdések, feladatok között szerepelhet olyan,amely a raüsoz- c se Lekményének felis~-i1eréséi'e,

eg~r-eGY szereplő értékelésé:re 8zo18é.l. /El.: ;';~it

csinál t atok volna •••• hel:,.réi)en, [lli1il(Ol~ ••• /

:8 feladatok tel"'vezéséllGZ a I,iesc:,uesG . ~i1,~i.tkCl. 181:.1-

A 1:61'>d8se~~Düsik c ao porc j a '-" UÜSOl" szcl."l:esztúsél'e,megvalósitásélra vonatkozhat.Pl. "Bmlél:eztek-e, l;Ü-

lyen vers következett a költ6vel va16 besz~lGet~sután? ~~i·l;gOl1cJ.ol.Jcol;:mi8J::·t?:1"I(~éz28tel: l'e1, ~~lil:-Ie:1llal1So}~ jeleni tc-ct(J2.: :i":le~8 félelme"cea 8L8.""l:i el"d(:;-~?"I:é~"dó30l:et Le.i ot fc1te:lni 3. dLazLetz-o , jcl~·.:ozel:-Te, az eGJ cs 8ze:r'evlű::: j {'C8:~{l:':"'2, a i.iüao,..ve~Jetúsz~ve8óre von8tl~o~~nilis. Fontos, hoe~ ecycs ~J"-

kotúl~ ú1uJlkii.j hl~cJl i)e;JzéJ.GG·~ve, ;3 t ar.u Lől: Vij~~J ct ·eu···~~'~-':~l.itóa. !1áclió- 88 :.:..\v-~~1J.::o:..~b01iS:.le:;:·j::: ne...; G~ 81-

244

-kotók nevét is. A feladatok kBzött szerepelhetaz esetleges i"ejtvényelc megfejtése és elküldése.

A tanulúsirányitás normái

• A müsorok alatt a t anu.l.ólc ne végezzenek pótcselekvé-

seket /rajzolgatás, evési.

• A fegyelmezetlen, hangoskodó t.anuLőka t a tanitó téi"köz-szaüályozással, érintéssel intse fieyeler.rre.

nOGYA:r TA1TITJUIí:A RÁDIÓ- :GS TV-r.:~SZÜL::;;l~

A r-ád Lóha l Lgat ásnak és t événéz é snek mint ömnüvelődésiszokások k í.a Laku.Láueinak egyik feltétele ,hogy a gyerekektudják kezelni ezeket az eszközöket, ne id,egenkedjenek,

féljenek tőlük.

A rádió- 6s tévékészülék kezelésének tanulása tanitóitevélcenység utánzásával /mintal:övetéssel/ történik.Az isl:olán kivüli önmüveLé s tanitása ciJ;JÜfeladatgyüjteményfelada~ai eLhagyha t ők, ha a tevékenység elsajátitásanem különithető cl lépéselcre, szakaszokra. Ezért csaknéhány norma leirásával segi tj ük a tani tást.

A tanuláairányitáa normái

• ,!inuce:;yik gyerel: véGezze el legalább egyszer a készülékekbe- és kikapcsolásátl

ell. pedagógus elsősorban az oklcaL 3 gyerekekkel -gyalco;)l'(!)l--

t ac sa e tevékenyséGet, alz Llc nem ismerik a készülékek ke-

zelési r.lódj~-i:;!

245

-

• 'l'anórai tévénézés, rádióhallga-i;ás elő-~-~ 2 L:yel'ekel: W:'gukkapcsolják be a készliléket!

• A GyakOl'ol tatást lehetőleG lCizcs':.portos for:lcibQi1 8servezzemeg a pedagógus!

.ll. készülék be- é s 1;:i]mpcsolÓ:s.:l:1u];:módj6t., elŐSZÖ1~;,1:;'11-

dig a pedaGógus mutassu bel

246

íRÁS-HELYESíRÁS

-

AZ IRÁS lcIEGTANITÁSA

Il\U AZ IRÁS?

Az irás grafikus jelekből ~ondszert ~lkot6 nyelvi objekti-v ác i ő , az adat- és gondolatrögzités, valamint a kö zLé s cél-jára.

IMI A KÉZIRÁS ? JA kézirás tanult mozgás, az irásjeleket létr~hoz6 mozdula-tok összefüggő s egymást köve t ő láncolata. A térbelikézmozgás a sikban meghatározott optikai formákat hoz lét-re. A létrehozott, rögzitett optikai formák összessége je-lentést hordoz.

1. AZ IRÁS ELŐKÉSZITÉSE

!nT ÉRTünKAZ IRÁS ELŐKÉSZI1'ÉSÉ!'~?

Az irás előkészítése a betütanulás és betükapcsolás elsajá-titását megelőző tanulási fo1yamat, amelynek célja, hogyatanu16 irásmozgása az irástanuláshoz sz~kséges érettségetelérje. Ez azt jelenti, hogy a gyerek minta alapján képeslegyen egyenes, szögletes és köralaku képek és vonalakadott méretben történő lerajzolására, rajzolás közben akLvérrt cél irányába történő vonalvezetésre.

249

IRÁNYOK ÉS ARÁNYOK ÉSZLELÉSE AZ IRÁSMOZGÁS GYAKORLÁS ÁVAL

A tanitás feltételei

1. A gyerekek az iróeszközt tudják a kezükben rögzite-ni, s azzal tudjanak az irófelületen nyomot hagyni.

2. Tudják érzékelni az iróeszköz rögzitéséhez szüksé-ges erőkifejtés nagyságát:a fogásnyomást /a kézujjaknak az iróeszközre gya-korolt erőkifejtése/, a kéznyomást /a domináns kézerőkifejtése az irófelületre/, az irásnyomást /amutatóujjhegy erőkifejtése az iróeszközre/.

3. Értsék meg az irányokat megnevező szavakat.

HOGYAN TANITJUK?

A tanitáshoz felhasználható taneszköz: Munkalapok az irás-mozgás fejlesztéséhez. Mindegyik munkalap szerkesztése azo-nos módon történt. Ebből következik,hogy a munkalapokmegoldatásának menete kisebb, lényeget nem érintő módosu-lással ismétlődik. Mivel minden munkalap néhányelőrajzoltvonallal mintát nyujt a gyerekeknek a vonal reprodukálásá-hoz, s minden esetben az önálló gyakorláshoz is lehetősé-get biztosit, a feladatokat két szakaszban célszerü elvé-geztetni:

a/ az előirt vonalak átiratásával a feladat felfogása,majd .megértése;

b/ a vonaltipus vázoltatásával az irásmozgás gyakorol-tatása.

250


a/ 1. Mu tasaa be a tani tó a t anu.Iőknak a munkalap-ból a táblára /fóliára/ kimásolt vonalak áti-rását ugy, hogy köz beri verbálisan kövesse a cse-lekvését. IPl. 2.1.: Kezdőpont a fekvő egyenesenvan, a ferde egyenest az irószer felemelése nél-kül átirom, a vonal végénél fejezem be.1

2. Kerestesse meg a tanitó a tanulókkal az első,mintául szolgáló vonal kezdőpontját és végpont-j áto

3. Inditásra irják át a tanulók a vonalat.4. Keressék meg a gyerekek a második vonal kezdő-

pontját és végpontját. A tanító hivja fel afigyelmüket a vonalak közti táVOlságra is.

5. Inditásra irják át a tanulók a vonalat.

6. A többi vonal átiratásának menetére vÖ.: 4. és5. pontot.

7. Két-három vonal átirása é~ a sor befejezéseutRn ellenőrizze a tanitó a gyerekek munkáját.Az ellenőrzés során a hibázó tanulóknak segit-sen, a jól teljesitő gyerekeket pedig erősitsemeg.

bl 1. Keressék meg, és jelöljék a gyerekek az első vo-nal kezdőpontj át. /A jelölések gyors ellenőrzé-se után a tani t ő javí tsa az Lr-őf'e Lü Let en "el-tévedt" tanulókat./

2. Kere 8sélcmeg a vonal végét iro.

251

3. Az irószer kezdőpontra helyezése után inditás-ra huzzák meg a tanulók a vonalat.

4. A többi vonal vázoltatásának menetére VÖ.1-3-ig.

5. A tanitó állandóan figyelje a gyerekek teljesit-ményét ajavitás és a megerősités érdekében.

6. Végül a té!nulók minősitsék saját teljesitményü-ket ugy,hogy jelöljék az általuk legjobbnakitélt vonalat/-kat/.


Az irásmozgás fejlesztése során találkozhatunk olyan ta-nulókkal, akik nem vagy rosszul tudják az irószert a ke-zükben rögzi teni. Velük célszerü külön csoportban gyako-roltatni a he Ly es fogásmódot. Ezenkivül természetesen min-den irásos feladat közben állandóan javittatni kella hibáikat!

A tanulólc egy része iránytévesztő. Az iránytévesztés mep;-szüntetése érdekében velük a nun kalapban lévő feladatok-hoz hasonlóakat a tani tó kUlön is v áge zt essen , I'e rszeezzel együtt j árhat ac iráselőkés~i tés idős:::al:ának"T'leg-nyujtása."

Olyan tanulókra is számi tani kell,akü: nem irányt8ves~~tők,az irószert is jól tudják a kezükben röcziteni, de a fo-gáshoz szUks~ges erőkifejtés nagysága nem me~felelő. Ezérta fejletlen irásr.1ozp,ásukbóladódó vonalvezetési "görcsös-ség" minter;y felerősödik. S:3ánukra kUlönösen fejlesztőklehetnek a munkalap 3. és 4. lapján lévő feladatok. Avékonyodó és szélesedő vonalakat ugy érdemes a r;yerekekkeltöbbször átiratni,hogy a vonalszélesség vál t oz ás ánatc meg-

252

Ifelelően növeljék /csökkentsék/ az iróeszközre gyakorolt erő-

, 't' t kűlönös tekintettel a fogásnyomásra és az irás-k í.f'e J es , , " ,,_nyomásra. A tanitó a sikidomok "satirozasa" kozben ~s ko-vetelje meg az erőkifejtés nagyságának változtatását.

BETÜELELiEK VÁZOLÁSA ÉS IRÁSA


1. A gyerekek képesek legyenek minta alapj án megha-tározott irányu vonalvezetésre.

2. A képek, vonalak lerajzolása közben tudják a mega-dott méretet tartani.

HOGYAN TAlJITJUK ?

A betUelemek vázoltatásához felhaszn4lható taneszköz:Munkalapok a betűelemek vázolásRhoz.

Az egyes betűelemek megtanitása három szakaszban képzel-hető el:

a/'a betűelem megismertetése, a vázolásával kapcsolatos,követelmények tisztázása;

h/ a betüelemek vázolás ának különböző m~retben törté-nő gyakorOltatása;

c/ a betüelemek vonalrends~erben tört~nő irás ánakgyakorol tatása.

253


alI. KeresSenek a tanulók a bal felső sarokbanlévő ábrán a betí1elemekhez h!'lsonlóvonalatI-Icat/·

2. A tanitó nevezze meg a vonalat.

3. A kezdőpont, a vonal irányának és a végpontmeghatározása után a tanulók postairónnal ir-ják át többször a vonalat, közben nevezzékmeg a be tüe Leme t ,

4. A kezdőpont, a vonal irányának és'a végpontmeghatározása után folyamatos vona Ivez e t ős se Iirják át a tanulók postairónnal az ábra mel-lett lévő folyamatos, illetve szaggatott vona-lakat. Közben a tanit:5 verbálisan kisérje atanulók munkáját. IPl.: l.lap: Ke~dőponttóláll:5 egyenes le. Vagy: Kezdőponttói ferdeegyenes jobbra föl, ferde egyenes balra le·1

bl 1. A tanitó elemeztesse Ikezdőpont, vonalvezetésiránya, végponti az első négyzetrácssor/tégla-lapsor min+ául szolgáló betüelemét.

2, I-rj ák át a gyerekek t obbazcr-, folyamatos voria L«vezetéssel a be t+ie Lene t po s ta i r-őnna L. l'~ö~,benc ee Le kvé süke t kisPTj ék v e r-b á liaar. Ls .

3, Vázolj ák I'o Lyana t os v oneLvezet é sseL a bet';ele-met 8,Z ~j.res rJ.6gy7etrrtcsokoa .• s ~cö~ben c s e Le r-,vés~ket verbálisan is k~vess~k lA ta~~t:5 ~l-Jandóan figyelje a eyerekek tel:esito4nyéta javitás ~s a me~e-ősit~s 1rCek~~e-./

254

tr

4. A gyerekek minősitsék saját teljesitményüketugy. hogy jelöljék az általuk legjobbnak itéltbetüelemet/-ket/.

5. A kisebb méretben történő vázoltatás grafitceru-zával történjen. Menetére vö. 1-4-ig.

cll. A tanitó elemeztesse Ikezdőpcnt, vonalvezetéslranya. nagyság, végponti a vonalrendszerbenmintául megadott betüelemet.

2. Folyamatos vonalvezetéssei irják át a gyerekeka betüelemet. Közben kövessék cselekvésüket ver-bálisan is.

3. A betüelemek közti távolság meghatározása utángyakorolják a tanulók a betüelemek irását ugy,hogy közben kövessék cselekvésüket verbálisanisJA tanitó állandó ellenőrzé~sel segitse atévesztőket, és erősitse meg a jó teljesitménytnyujtókat./

4. A tanulók minősitsék saját teljesitményüket aszokásos módon.

Külön kell szólni a 8. munkalapról, ahol a gye-rekek még egyszer gyakorolhatják a betüelemekvázolását és a betüelemek nevét. A feladat agyakorlás mellett arra is alkalmas. hogYatanitó képet kapjon, vajon a tanulók irásmoz-grí.saelég fejlett-e ahhoz, hogy megkezdhesseaz irott kisbetük tanitását.

255


A gyerekek egy része nehezen tud megfelelő méretet tarta-ni. KUlönösen nehezen tudnak a vonalrendsherben eligazod-ni. Ha számukra kevésnek bizonyul a munkalap alj án lévővonalrendszerben történő gyakorlás, a tanitó füzetbe isirathat velük betüelemeket.


eA tani tó egy munka.Lapot lehetőleg egy ó r-án végeztessen el,de ez az időszak nem a tempó fokozását szolgálja, ezértne siettesse feleslegesen a tanulókat!

.Kerülje a tanitó a táblára,illetve a levegőben történő

. iratást!

"A leirt tanitási menetet csak addig kövesse a tanitó amaga részletezettségében, amig a tanulók nem képesek azelőző feladatok transzferhatása alapján az adott feladatvégrehajtásához szükséges összes feltétel t ön á'l Lóan meg-keresni, és a feladatot jól megoldani.

"A tanitó használja és hasznáItassa 0 betüelemek szabatosnevét! /A betüelemeket a következő terminusokkal nevez-zük meg: álló egyenes, 'fekvő egy enes, ferde egyenes, kör,nyitott kör, alsó ivelés,felső ivelés, hullámvonal. boroe;-vonal, kis horogvonal, alsó hurok, felső hurok./

256

2. AZ IROTT KISBETUK TJl..NITÁSA ÉS AZ

IRÁSTECHNIKA FEJLESZTÉSE

Az irott kisbetük tanitását és az irástechnika fejlesz-tését a tanterv négy tevékenysége;el irja elő:

1. a kisbetük irásának és kapcsolásának tanulása;2. akisbetUk irásának és kapc eoLás ának gyakorlása

másolással;3. a kisbetük irásának és kapcsolásának gyakorlása

diktálás után;4. a kisbetük irás ának és kapcsolásának gyakorlása

akaratlagos irással.

A KIsBE'rJK IR.~SÁNAK ÉS KA?CSOLÁSÁI\TAK'- 'rAI:ULÁSA

A kisbetük irás ának tanulása az értelmi cselekvések sza-kaszonkénti elsaj átitásának tanuláselméletére épül. Esze-rint a tanulók minden szükséges tá!!lpontotk~szen megkap-nak a cselekvés /betüalaki tás/ sikeres végrehajtásához.Azaz betümintát, az alakitás kezdőpontját, sorszámmal el-látott nyilak seeitségével a betűelemek öss'1.ekapcsolásá-nak sorrendjét, valamint eGY née;yzetrácsrendszert a be-tüelemarányok 6s a betíínaGyság megtartásá.~oz.

JI. betükapcsolás silceres tanulásához a Gyerekek t'oIyama t oaGS szaGGatott vona Lalrb óL álló betükapc eoLás í. mintákat kap-nak.

257


1. A tanulók a tanitandó betUket s a betUkből alkototts~avakat el tudják olvasni. Ebből következik, hogyhabár a betUk irástanitásának sorrendje meGegyezikaz olvasás tanitásának sorrendjével, a két tanulá-si folyamat közUl az olvasástanitás időben mindigmegelőzi az irástanitást.

2. Képesek legyenek a tanulók az adott betU elemeinekalakitására, illetve ezen elemek megnevezésére.


1. Helyesejtés-tanulással /időtartam gyakorlása sza-vak olvasásával/o

2. Helyesirás-tanulással /magánhangzók időtartamánakjelölése, időtartam-jelölési hiba javitása/.

HOGYAN T~~ITJUK ?

A tanitáshoz felhasználható taneszköz: liunkalapok a betUkvázolásához,Transzparenssorozat a betUk vázolásához,BetUtanulási modellek.

L'lindenbetU tani tását azonos módon érdemes véGezni:

1. A betümodell leolvastatása • kiUönös tekin-tettel a kézirással rögzitett szóra és abból kie-melt betUre.

2. A Transzparenssorozat a betUk vázolásához cimUtaneszkö~ felhas~nálás~val a trnitó elemeztessea betüt G betüe)e~ek ~e~neve~tet~s6ve] ~n a vonpl-vezet~8i 30r.r'CJ11mCSi{11apittnt~2~v~11.

258

3. A transzperensre helyezett fólián a-tanitó mutassabe a hibátlan betUirást a négyzetrács mellett lévőbet'i_átirásával. Közben verbalizálja cselekvését!/1'1.: i bet ü e Az irószert a ke zdőpon t ra helyezem,ferde BGyeI1eS föl, horogvonal le, pont /vonásföntről le./

Ll. A tanul:5k postairónnal többször irják át a négy-zetrács meLLe t t lévő bet~i.t/-ket/, s közbenve r-bal.Lzá.l j ák cselekvés'iket.

5"- A tani tó elemeztesse a trans:oparens első négyzet-rácsában lévő be tü t a be t ileLeme k arényainak szem-pontjából, majd mutassa be a hibátlan betUirásta bet': átirásávaJ.. Közben verbalizálja cselekvé-sét.

6. A tanu Lék postsir5nnal többször irják át az elsőnégyzetrácsban lévő be tri.t, k0~~ben verbaliz álj ákcselekvés'i.keto

7. A nagynéret'i négyz;etrácssorba fokozatosan csökkenőtámpontokkal megadott be ttke t postaironnal ugyvázolják a gyerekek, hogy közben a tarütó ute-mezzen /Tegyétek a7. ir6szert a kezdőpontra. raj-ta!/, őlcpedig verbálisan kövessék cselekvés'J.ket./Ferde egyenes föl, horogvonal le, vonás föntrőlle,/ A tani tó köuben állandóan figyelje a tanu-16k teljesitményét a javitás Ss a megerősités ér-dekében •.

')·0 Anoormé.l méret{i négyzetrácssorba vázolják A gyere-kek a betüt. Közben verbálisan kövessék cselekvé-siD:et.

So A transzparens vona Lr-endazerében lévő, m í.nt áuL

259

260

s:co1Cál:5'Jet";telemeztesse a tani tó a bet'; ::a::ye qcae z ernp ort j áll:51.Ezután mutassa be a hibátlan betüirásta b e t i! át t rssávaL

10. Irj~l: át a tanu15k a vonalren(lszerben 14v5 e185be ttt g:raf1tcex-u::ával., E k)j~:ben kis6:::--jék c:=elek.vjsii-ket verhálisar. is.

ll.A t ransapar-enecn a 't an.i t5 IT,Li tO,ZSD. ce a l.öv e t',e7.őbetrt i .r'~S ~ve1 8. hí.l: át Lan bet 'Í.H Lak.i t ,Q;':li;. k()~~1~er.:hi v-ja feJ a tanu lők figyelm2t a be tt k köz t i távolsqE:-ra..

12•. it vona Lr-endsz e r-be n Gyakorolj ál: a taY:!ul:5ka he Lye s

t e+'ta Lak ít ás t UGY. hoCY a tan.i.t:5'í t eme a-;e , őlc pedigverbálisan lcövessók cselekvRsíilcet. ft tanit:5 állan-d áan ng.jrJlje a t anuj ék teljesitm,én;Tét a jav:ltáscie a meger5sit~s ~rdek~ben~

-13, __ o # • t ' ,f;,l~iOSl s",k a tanulok a saj ~t teljesl t:':lé::y'ii-:etU€Y.

ho,,;yjelöljék a," általuk legsikeresehbnek j t.i ltbe tta La kot ,

l~. Ir,ják át a t anu Lőlc a:c első ao r-ban folY11::]8,t05rSss?:azgatott vone Ll.a". r,:e!,;arJottoet'i::apcsolatokat.nai d r;yakorol..j á~~a co ...>ar a he Lyo s ret:l~~·apct.:,')láet..'11evr.~ken::,"e8G~~ket a t!:.n:Li;6 ::te~:!c~,:-,e,

15. Gyakorol(ják a be tík ala;~itéG'~t (s VapesoJ.é.sát atanu.lők a 1c:jvetke~~~ő s o r ban /S'J('ol-:iJat:/ r:le~af~ott :'!:1~_·t6Jr 6tj.~t2~valje [14201~e~v~:,

E. A Gyerekele rnj~6sits~k::rzokÁsos m:5do!; t


Vannak olyan gyerekek, akik a fenti tanitási mód kö-vetése ellenére Sem tudják a betüket a kivánt norma szerintalakitani. Velük célszerü kUlön csoportban gyakoroltatni aza betü leirásához ' szUkséges betüelemek pontos vá~zolását. A Hunkalapok a betUk vázolásához cimU taneszközis lehetőséget biztosit a korrigáló-felzárkóztató munkához.Ugyanis a munkalapok alj án - néhány kivételtől eltekintve -Ures sorok is találhatók. A tanitó ezek felhasználásával isgyakoroltathatja a lemaradó tanulókkal a betUk pontos ala-kitását. Közben a többiek önállóan! a nedagógus üte-mezése nélküli gyakorolják a betüalakitást vagy a kapcso-lást.

Az is lehetséges, hogy néhány tanuló sokáig nem tud eliga-zodni a vonalrendszerben, illetve nem tudja tartani a négy-zetrács megszünésével a betU méreteit. Őket is külön cso-portban érdemes fejleszteni, mégpedig ugy ,hogy több tám-pontot kell számukra megadni a siker érdekében, mint a töb-bieknek. /PI.: az i vonalrendszerbe történő iratásához:Jelöljétek ponttal a kezdőpontot! /Ellenőrzés!/ Tegyetekegy pontot oda, ahol a ferde egyenest befejezitek! /Ellen-őrzés!! Tegyetek egy pontot oda, ahol a horogvonal érintia s~éles vonalat! /Ellenőrzés!! Tegyetek egy pontot oda,ahol a horogvonalat befejezitek! /Ellenőrzés!/ Tegyétekaz irószereteket a kezdőpontra, rajta! Ferde egyenes föl,stb.

A7. is előfordulhat, hogya munka Lapo n megadott támpontokés néhányszori verbálisan is kisért vázolás elégséges atanulók egy részének a sikeres cselekvés önálló elvégzé-séhez. Számukra ne La ssitsuk a munk át i.ttemezéssel,hagyjukőket önállóan dolgozni.

261

tr

A tanulásirányitás normái Az al esetben a másolás a vizuális uton felfogott jel vagyjelsor ujrakódolását lugyanabba a kézirásrendszerbe tör-ténő kódolásátl jelenti, a bl esetben a vizuális uton fel-fogott jel vaGY jelsor átkódolásáról van szó.

~ betUelemeztetés ne legyen hosszántartó beszélgetés vagymagyar·ázat. Inkább mintaadással és tevékenységszervezés-sel biztositsa a tanitó a sikeres tanulást!

"A betUelemek nevét pontosan használja és használtassa!A másolás tehát olyan nyelvi' tevékenység, amelynek folya-matában a másoló a kézirással vagy gépi uton rögzitettbetUket, szavakat vagy mondatokat megfejti, vagyis me'gf'e LeLőfonémával,illetve fonémasorral azonositja, majd az önmagaszámára látens Irejtettl artikulációval megjelenitett fo-némákat irottról történő másolás esetén ujrakódolja, nyom-tatottról történő másolás esetén átkódolja.

.Az alakitási és kapcsolási nehézségekkel kUzdő tanulókattapintatosan,motivációt biztositva tájékoztassa a tanitóalakitási és kapcsolási hibáikról ! Ez azt jelenti, hogya hibák közlése és a javitás módjának megmutatása mellett,emelje ki teljesitményUk pozitiv vo~atkozásait is ! A j61teljesitő gyerekek megerősitéséről' se fele~kezzen meg! A másolás tanulását első osztályban két részfolyamatként

érdemes felfogni:eA tanulócsoport fejlettségét'ől tegye függővé a kUlső lál-

tala tÖrténői vezérlés részletezettségét! 1. A betUk másolásának tanulása;2. szavak Imondatl másolás ának tanulása.eA köreIemet tartalmazó b"etUt helykijelölésseI kapcsoItassa

az első betUhöz!

A BETÜK MÁSOLÁSÁNAK TANULÁSA

A KISBETÜK IRÁSÁNAK ÉS KAPCSOLÁSÁNAK GYAKORLÁSA MÁSOLÁSSALA tanitás feltételei

1. Az irni tanuló gyerek a lemásolandó betUt tudjamegfelelő fonémával azonositani la betU nyomtatottés irott alakját isi.

I MIT ÉRTÜNKA MÁSOLÁSON ?

A kéziráshoz kapcsolódó másolásnak két, egymástól jólmegkUlönböztethető fajtája ismeretes: al a kézirássalrögzitett grafematikus jelek, jelsorok másolása;bl a gépi uton rögzitett tipografikus jelek, jelsorokmásolása.

2. A fonémát tudja visszahalIani.

3. Tudja a lemásolandó betUt alakitani.4. Irásmozgását képes legyen öndiktálással vezérelni.

5. Tudja azonositani a leirt b~tUt az eredetivel.

263

262

•

A tani tás kiegészj the tő 6. A többi betű másolásának menetére vö.: 2-5-ig.

2. Helyesirás-tanulással /maeánhangzólc időtartamá-nak jelölése; időtartam-jelölési hiba javítása/o

3. Önkorrekciós szüksée;let kialakitásáva1.

7. A tanitó ellenőrizze a tanulók munkáját irás-technikai és helyesirási szempontból. Az irás-technikai ellenőrzést - a tanulók önellenőrzésemellett - a gyere.kek irásproduktumának órántörténő, gyakori, gyors megnézéséveI célszerU

végezni.

1. Helyesejtés-tanulással /időtartar.lgyakorlása/o

b/ a betümásolás gyakoroltatása.

b/ A tanitás menete megegyezik az előző szakaszéval,de ennek a szakasznak az a célja, hogy a tanulókönirányitással tudjanak betUket másolni. Ezért cél-szerű az előző szakasz "lépéseit" összevonni. Aszavak másolásának tanitását csak akkor kezdje ela tanitó, ha a gyerekek képesek a betUmásolást akövetkező iránYi tás mellett elvégezni.

HOGYAN TANITJUK ?

A tanitást két szakaszban célszerű végezni:

a/ a betumásolás technikájának rnegtani~ása;

A tanítás szakaszai 1. A tani tó olvastassa el A fóliára vagy áé.fUáetbeelőirt betűket néma olvasással.

a/ 1. A tanitó válasszon ki hoss~u, rövid magánhang-zókat és rövid mássalhangzókat jelö16 betUket,és irja fel azokat fóliára.

2. Olvastassa el a tanulókkal az első bettit he-lyes időtartamejtéssel.

2. Indítására a ta.nulók másolják le a betUket ugy,hogy csak egy-egy betű lemásolása után nézikmeg az eredetit a lemásolttal való egybevetésérdekében.

3. Közölje a tanulókkal,hogy a betUt ugy kellleirníuk,hogy t öbbe t nem :C1ézhetneka fólinra.

3'A gyerekek minősi tsék saját teljesi tményUketa legjobban alakitott betűk megjelölésével.

4. Tegyék a gyerekek az irószerUlcet a kezdőpont-ra, a tanitó takarólappal takarja le a betűt,a gyerekek pedig inditási1ra irják le.

4. A tanitó ellenőrizze,hogy a gyerekek valóban aleginkább normához igazodó betüt jelölték-e meg.

5. Hasonlitsák össze a tanulók a lemásolt betűtaz eredetivel irástechnikai és helyesirásiszempontból.


Előfordulhat - kUlönösen a tanitás második szakaszában -hogy a tanulók felpillantanak a betUkre. A tanitó győződ-jön meg arról, hogy á gyerekek miért néznek fel! Azért,mert nem tudják a hanghoz hozzárendelni a betüt, vagy azért,mert még nem alakult ki másolási szokásuk. Ha az elsőesetről van szó, a tanitó mutassa meg ujra abetUt /nyom-tatottról való másolás esetén akár az irott alakot isi,az utóbbi esetben viszont letakarással kényszeritse a ta-nulókat a nagyobb erőfeszitésre!

Az irástanitásnak "ebben az időszakában is lesznek olyangyerekek, akik "eltévednek" a vonalrendszerben. Nekikannyiszor mutassa meg /a fUzetben/ a helyes vonalközt ésbetUnagyságot, ahányszor csak szUkséges!

Ha valamelyik gyerek betUalakitása nagyon eltér a normá-tóI/alig felismerhető betüt iri, vele kUlön foglalkozvabetUelemeket irasson!


4tA gyerekek irott és nyomtatott betűkről egyarántmásoljanak!

4t A tanitó ne engedje,hogy a tanulók betUelemenként másol-janak!

4t A fUzetbe egy-két sort másol tasson!4t BetUmásolást csak addig végeztessen, amig a tanulók nem

képesek a betUk normához igazodó, folyamatos vonalvezetés-seI történő másolás ára !

266

A SZAVAK mÁSOLÁS ÁNAK TANULÁSA


L Az irni tanuló gyerek a lemásolandó szót tudja 8

megfelelő fonémasorral azonositani.

2. Képes legyen a fonémasort látens artikuláci6vala helyes irásképnek megfelelően ejteni.

3. A fonémasort tudja visszahallani.

4·. Tudja felidézni a lemásol áshoz szíikséges be t+tso r-t ,

5. Tudja a betijsort alkotó betUket másolni.

6. Irásmozgását képes legyen öndiktálással vezérelni.

7. Tudja azonositani a leirt be ttlao r-t az eredetivel.


1. Helyesejtés-tanulással /időtartam gyakorlása/o .2. Helyesirás-tanulással /magán~ és mássalhangzók

idótartamának jelölése: "j" hang jelölése/o

1- HO GYAT,T TANITJUK ?

A tani tást három acakaezban végezhetj'ik:

a/ a szavak másolásához sZ;ikséges technika ismerte-tése;

b/ a szavak másolásának gyabroltatása normához igazo-dó betüalakitással és folyamatos vonalvezetésseI;

c/ tempófejlesztés.

267


al A szavak másolásához szUkséges technikát legcélsze-rübb irásvetitő vagy tábla segitségével tanitani.Szavakat az Irás-helyesirás cimU feladatgyUjtemény-ből és a Helyesirási szójegyzékből válogathatunk.

1. A tanitó irjon fel egy szóhalmazt a fóliáraItáblára/.

2. Olvastassa el a gyerekekkel a szavakat helyes-ejtéssel.

3. Olvastassa el az első szót helyesejtésseI.4. "Nevezzék meg a leirandó szó betUit.5. Ujra olvass álcel a szót, majd tegyék irószerU-

ket a kezdőpontra.

6. A tanitó takarólappal takarja le a szót, majdinditására a tanulók másolják le azt.

7. Hasonlitsák össze a tanulók a leirt szót azeredetivel irástechnikai és helyesejtési szem-pontból egyaránt.Az irástechnikai szempontból történő összehason-litást a tanitó a következő módon irányi that ja:

al Nem maradt ki betU ?bl Nem cserélte tek fel betUket?el Valamelyik betU helyett nem irtatok más be-

tUt?dl A betUk alakja megfelelő ?

IHa a gyerekek nyomtatottról másolnak, aleirt betUket összevethetik a BetUmodellenlévő betUkkel.1

8. A többi szó leiratásának menetére vö. 3-7-ig.268

10.

A gyerekek minősitsék saját munkájukat ugy,hogy jelöljék meg azt a szót, amelyik lemásolá-sa szerintük a legjobban sikerUlt.A tanitó ellenőrizze,hogy a tanulók valóban aleginkább normához igazodó betUt jelölték-emeg.

bl Felhasználható taneszköz: Irás-helyesirás feladat-gyüjtemény, Helyesirási szójegyzék, Imi tanulok ésImi tanulok II. cimü feladatlap.

Akár fóliáról Itábláróll füzetbe, akár feladatlapbólfeladatlapba másoltat a tanitó, a másoltatást a követ-kező módon végezheti:

1. Olvassák el a gyerekek némán a szavakat.2. Olvassák el némán az első szót.3. Másolj ák le az első szót. IHa fóliáról másolnak,

takarja le a tanitó a szót./4. Hasonlitsák össze a leirt szót az eredetivel.

5. A többi szó lemásoltatásának menetére vö.2-4-ig !

ó. A gyerekek minősitsék saját munkájukat.7. A tanitó ellenőrizze a gyerekek teljesitményét

ugy,hogy gyorsan tekintse meg a fUzetüket.A gyakoroltatást a következő módon is végeztetheti a ta-nHó:

1, Olvass?k el a gyerekek némán a s?avakat.2. Másolják le a szavakat.3. Ellenőrizzék munkájukat irástechnikai es helyes-

irási szempontból.269

270

4· A gyerekek füzetének gyors megnézéséveI a tanitóis ellen5rizze teljesitmény~ket~

c/ A tempó az irásgyorsaság mutatója. A tempót a be~ü~zá~. ~dohányadossal célszeríl mérni.Az irástempó fejlesztését e15segitő gyakorlatokatelső osztályban is végeztethetünk.Ennek két feltétele van:

4. Az irószer kézbevétele után inditsa el a máso-lást, egyidejltleg a stoppert is.

Az idő lejárta után a gyerekek számolják mega leirt betüket, és irják a számot a sor végimargón kivülre. / Ha a másolási idő lejártakoregy szót csak részben irtak le, akkor is fe-jezzék be az irást. /

Egy betünek számitanak a magánhangzókat jelölőés a mássalhangzókat jelölő egyjegyű betük.Két betünek számi tana.k a hosszu mássalhangzókatjelölő kettőzött egyjegyű, ill. kétjegyü betük.Három betünek számitanak a hosszu mássalhang-zókat jelölő kettőzött kétjegyU, ill. a három-jegyü betük.

6. Ellenőrizzék a gyerekek munkájukat irástechnikaiés helyesirási szempontból.

7· Hasonlitsák össze az irásuk temp6ját mutat6 be-t1iszámot az előző órákon lemásolt betük számá-val.

A lehetséges tanulótipusok és a veFik való bánásm6d

A másolás tani tása során - kü.l önöaen a kezdeti időszald-ban - lesznek gyerekek, akik nem mindig tudják felidéz-ni a fonémához a be tüa Lako t , A tani tó segitse a felidé-zést a betteLemek be tüa Lalcí, t9s sorrendjében történő megne-vezéséveI! Ha ez nem segit, mutassa meg abetUalakot ésSZlíkség esetén az alakitás módj át is !

1. Csak azokkal a tanu16kkal szabad végeztetni, akikaz irásmozgás terén megfelelő fejlettséggel rendel-keznek. Azaz: akiknél a tempófejlesztés nem okozirástechnikai "visszaesést".

2. A második feltétel a gyakorlás idejére vonatkozik:csak az összes beti! alakitásának és kapcsolásá-nak megismerése után kezdjiik el maximum 2-3 per-cig. Ennél rövidebb ideig nem érdemes végeztetni.mert a tanulók által leirt betuszám tul kevés.a hosszabb ideig tartó másolás viszont megterhe-lő számukra.

A tempófejlesztés módja a következő:

1. El«ször is a gyerekekkel meg kell értetni,hogya másolás gyorsasága /tempója/ fokozható. Vagyisazonos idő alatt mindig több betUt lehet lemá-solni.

Számolnunk kell a dysgráfiás tanulókkal. A dysgráfiástanulók az irott sztmb61umokat nehezen tudják reprodukál-ni. Ha a tani tó valakinél kr6nikus be tíc aer-é t /pl.: b-d;

271

•

2. Az Irás-helyesirásvagy a Helyesirásiláre/ irt szavakata tanulókkal.

cimU feladatgyUjteménybőlszójegyzékből a fóliáre /táb-a tanitó olvastassa el némán

3. Közölje a gyerekekkel,hogy mennyi ideig másolhat-nak /kezdetben 3, majd 2 percig másoltásson/.

• A dysgráfiás tanulók iránttapintatot tanusitson!

kUlönösen nagy meeértést,

1. A gyerekek ismerjék fel a más által artikuláltfonémát •

2. Képesek legyenek a felismert fonéma látens artiku-lációval történő megjelenitésére.

3. Tudják felidézni a szUkséges grafémát.4. Tudják a felidézett betUt alakitani •5. Tudják irásmozgásukat önd í.k t é.I ás aaL vezérelni.6. A leirt betüt képesek legyenek ujra elolvasni.

n-uj vagy bet'ttévesztést It helyett lj vagy bet'ikihagyástjpl.: mackó-makój vagy sz:5tagcserét jpl.: az-zaj vagymind.a négy tUnetet egyutt észleli. a szavankénti másol_tatásról ve Lük "lépjen vissza" a bet ükén t L másolásra!Ha ebben a szakaszban jó teljesitményt nyujtanak, kétbetUből álló szavak másoltatásával próbálkozzon ugy.hogy először elöl magánhangzót jelölő bet'.!álljon Ipl.:

út, ütj, s csak ezek után m~soltasson elöl mássalhang~ótjelölő bet'it tartalmazó kétbet'is szavakat! Három, majdtöbb betüs szavakat csak jó teljesitmény után másoltasson.

A KISBETÜK IRÁS ÁNAK ÉS Y~PCSOLÁSÁNAK GY~(ORLÁSA DIKTÁLÁSUTÁN

MI A DIKTÁLÁSU'rÁNI IRÁS?

Olyan nyelvi tevékenység, amelynek fOlyamatában az irnitanuló gyerek az auditiv uton jhallás alapjánl felfogottfonémát jhangotj, szót vagy mondatot grafematikus jelsorbakódolja áto

A tanitás két részfolyamattal irható le:

A tanulásirányitás normái1. betUk iratása diktálással;2. szavak iratása diktálással.

e.A taní t6 minden produktumot irástechnikai Ibet'ialakitásbetükapcsolás, bet ü kj.hagyáa , bet'itévesztés, bet'icserelés helyesirási szempontból is javi tson, illetve javi t-tasson. Hosszantartó, közös értékeléseket ne végez-zen!

BETUK IRATÁSA DIKTÁLÁSSAL


• Ne engedje agyerekeket beWnként máeo Irrí !

'. A I!lásolási temp6 fokozása ne menjen az trástecllnika és a

helyesirás rovására!

A tanitás kieeészithető

1. Helyesejtés-tanulással Ibeszédhallás-fejlesztésj.273

272

2. Helyesirás-tanulással /magánhangzók időtartamánakjelölése/o

J. Önkorrekciós szükséglet Jcialakitás ával.

HOGYAN TANITJUlC ?

1. Ejtse ki a tanitó a leirandó betUk hangját helyes-ejtésseI.

2. Vegyék a e;yerekek kézbe az irószerUket .• A tani tóejtse ki az első hangot, a tanulók irják le a be-tUt.

J. Az első betU leirása után a tanitó a javitás ér-dekében ismét ejtse ki a hangot.

4. A többi betU leiratására vö. 2-J-ig.5. A javitás érdekében a tanitó ismét ejtse ki vala-

mennyi hangot.

6. CélszerU a tanulók által leirt betUket fóliára/táblára/ felirni, hogy a gyerekek önellenőrzés-seI összehasonlithassák a helyes megoldást a fU-zetükben lévő betUkkel.

7. A tanitó javitsa ki a gyerekek munkáit irástechni-lea í és helyesirási szempontból ee;yaránt.

A lehetséses tanulótipusok és a velUk való bánásmód

A be tüd í lct.i.t ás időezakában előfordulhat, hOGY náh ány

gyerek neu tudja a hanghoz felidézni, 2. betUt. Ile ki k !:ét-féle S'eGlts!.~r;et is nyujthat a tali 2.t5 .. A leirn1'0:) be ttke t

b etIeLemen k.int dí.ktá Lhatj a, illetve ha a be tIke t igy se:nsikerül a tanul:5knak leirni, akkor csak betüelenelcet dik-táljon.

274

IAzoknak a tanul:5knak, aki.kdiktálás ut án le tudják irnia bet'i.ket,cjls7.er'iszavakat diktálni!

SZAVfJ< IRATÁSA DIKTÁLÁSSAL


1. A gyerekek ismerjék fel ~ diktált szavakpt alkotáfonérnákat,

é. Legyenek képesek a felismert fonérnasor látensartikulációval történő megjelenitésére.

J. Tudják felidé7.ni B 2~lkséges grpf6masort.

s , Tudj ák a feliM:-,ett be ttke t alakHani, és eg7Qás-hoz kapcsoIni.

5. Tudják irásmozgásukat öndiktálás2al vezérelni.6. A leirt szavakat ujra elolvasni.

A t2nitás kiegész~thető

1. Helyesejtés-tanulással /beszédha11ás-fejlesztés/.2. Helyesirás-tanulással /Qagán- és mássalhangzó!e

időtartaDának jelölése; j hang jelölése~ összeol-vadás és hasonulás jelölése: elvá1asztRs gyakor-lása/ .

3. Önkorrekciós s7.Qkséglet kialaki tásiÍval.

1 HOGYAL TJ\lTrJUi~?

A ta~it~shoz felhasználhat6 taneszkö~ a~ Ir~s-helyectráscirti felad?tgyUjtem6ny és a Helyesirási sz6jegyzék.ft t~r;7 tq2 nerie t c megeE:~.~e?4.k 8 1:et:Uc d:i_ktQ1.22 u t én í, irAt~-

s?ne.kmerietéve L.

:

275

A lehetséges tanulótipusok és a velUk való bánásmód

A másolásnál ismertetett dysgráfia ~(lönösen szembetUnőa diktálás utáni irás esetében. A tanitó a fejlesztésta másolásnál leirtak alapján végezze. Ahhoz kiegészités-képp: ha a tanulók két betUs szavakat már le tudnak irnidiktálás után, a két betUs szavakat eGY ujabb be t ü "hoz-zátoldásával" egészitse ki szóvá Ipl. ut- ut61. A megfe-lelő tevékenység szervezése mellett kUlön figyelmet kellforditania a dysgráfiás tanulókkal szembeni nevelői sti-lusára! Az erőszakos vagy kbz ömb ö s stilus nem céll'aveze-tő. Helyette mozgósitsa empátiás Ibeleé161 képességét,s minden apró teljesitményért jutalmazzon, dicsérjen!

Ne lepődjön meg, ha néhány Inem dyslexiásl tanuló azönkorrekció során sem veszi észre irástechnikai hibájátIpl.: be tük Lhagy áa,". Ennek az lehet az oka, hogya szót"jó egésznek" látja. CélszerU velük a hibás szót betilkrebontani, s a betUkhöz kUlön-kíilön hozzárendelni a hango-kat.

A tanulás:i_rányit~snorm4i

• Csak helyesejtéssel dikt-íljunk! Ke r'ü lj ü k a "hangzatos 8ZÓ-

nok Lás aaL",rossz ejtésseI történő diktálást

• Minden irástechnikai feladat egyben helyesirási feladatis legyen!

• Az irásgyenge tanulókkal nagyon tapintatosan f'og LaLko zzunk I

Ne zaklassuk őke t az eredmény érdekében, inkább minden apróteljesitményUk6rt jutalmazzunk, biztassunk!

• A tanulók produktumát irástechnikai é s helyesirási szem-pontból is javitsuk és értékeljük,de ez ne jelentsen kollek-tiv értékelést!

276

A KISBETÜK IRÁSÁNAK ÉS KAPCSOLÁSÁNAK GYAKORLÁSA AKARAT-LAGOS IRÁSSAL

UI AZ AKARATLAGOSIRÁS?

A kisiskolások akaratlagos trásán aj felidézett szó, mon-" vagy bj a belső beszéd szintjén már nyelvidat, szoveg ,

formába kódolt gondolat, ill. a grammatikai s~abalyj-Ok~" l'trehozott szó mondat grafematikus Jelsorba tor-alapJ an e' ,

ténő átkódolását értjük. ej Továbbá akaratlagos lrás pl., aml'kor nyelvtani jvagy egyéb metanyelvij feladataz lS tI.. ,

megoldása során a tanuló,miután elvégezte a szUkseges ata-lakitást, leirja azt.Az akaratlagos irásra jellemző, hogya grafematikus tevé-kenységet mindig megelőzi a leirandó szó, mondat vagy szö-veg rejtett artikulációval történő megjelenitése. Követke-zésképp az akaratlagos irás felfogható olyan öndiktálásnakis amikor a diktáló, a felidéző, a szövegalkotó maga az,irást végző egyén.


1. Tudjanak a gyerekek másolni és diktálás utánirni •

2. A leirandó gondolatot tudj ák a gye rekek artikuláltfonémasorba rendezni •

). Fonémasorhoz tudjanak grafematikus jelsort felidéz-ni.

4. Képesek legyenek a betUk alakitására és kapcsolá-sára •

5. Irásmozgásukat képesek legyenek öndiktálással ve-zérelni.

277

6. VégUl a leirt betUsort ujra el kell tudniuk olvas_ni az önkorrekció érdekében.

Az akaratlagos irás tanitása összekapcsolható helyesirás_-tanulással és fogalmazás-tanulással.

HOGY.AJ:fTANITJUK ?

Felhasználható taneszköz: Irni tanulok c. munkafüzet.A tanitás lépései:

1. Tárgyak, cselekvések, mennyiségek nevének felidézése,és a név leirása. A munka.rüzet a nevet eslkotó hang-sort hangokra bontja szét /Hány hang? Rajzolj annyikarikát!/.E feladatot kiegészitik a beszédhallástfejlesztő feladatok /Hol hallod a v betünek megfelelőhangot? Sötétitsd be azt a karikát!/

2. Az előzőekben felsorolt feltételek teljesülése és azelőkészitő feladatok siferes végrehajtása után végez-tethetünk valóságos akaratlagos irást /képen ábrázolttárgyak, élőlények stb. nevének leiratását/.

Az előző két feladattipust a következő módon célszerüirányi tani:

1. Olvassa fel a pedagógus az utssitást.2. A feladat megértése után ejtsék ki a gyerekek a

kép nevét /kezdetben hangosan, később látens ar-tikulációvalj.

3. Ejtsék a tanul6k a hangokat kUlön-kjlön. s !cö2benszámolják meg azokat, ill.határoz~ák meg a kere-sett hang helyét a sorban.

Az elemzés eredményét jelöljék a kivánt módon,

A szavak akaratlagos iratását is hasonló módon lehet irá-nyitani. Ha a tanuló a képhez pontos hangsort tud rendel-

. s a hangsort kápes hangokra bontani, a szó leirásanl,m ár' diktálás jöndiktálás/ 'utáni irás.


r.íindenosztályban előfordulhat, hogy néhány gyerek a mun»kafiizetben azért nem tud szavakat akaratlagosan irni, mertmagát a feladatot sem értette meg. Velilk kUlön csoportbankell foglalkozni! A felzárkóztatást kétféle módon, párhu-zamosan lehet v4gezni:

L A munkafUzetbfln lévő ugynevezett didaktikus szö-vegek megértését a tanit6 ugy gyakoroltassa, hogyaz utasitásokat bontsa minél kisebb lépésekre!

2. Adjon mintát a feladat megoldásához!.

IHa a gyerekek már önmaguk képesek a feladatokat elolvas-'ni, megérteni és megOldani, akkor önál16an végeztesse el

azokat!

3. AZ IROTT nAGYBETUK És AZ IRÁS-JELEK TANITÁSA

A7.irott nar,ybetUk és az irásjelelc tanitását a tantervöt tevékenységgel irja elő:

1. a nagybetUk irás ának és kapcsolásának gyakor-lása;

2. az irásjelek alakitásának tanulása;278 279

=

3. a nagybetUk irás ának s kapcsolásának gyakorlásamásolással;a nagybetUk irás ának és kapcsolásának gyakorlásadiktálás után;

5. a nagybetük Lr-áa ának és kapcsolásának gye.ko:!:'láeaakaratlagos irással.

A NAGYBETÜK IRÁS ÁNAK ÉS KAPCSOLÁS ÁNAK TANULÁSA

A tanitás feltétele, hogy a gyerekek az egyes hangokhoztudják hozzárendelni az irott betü nagy alakját is, illet-ve az irott betü nagy alakját tudják elolvasni.

Az irott nagybetUk irástanitása kiegészithető helyes irás--tanulással is.

HOGYAN TANITJUK ?

A tanitáshoz felhasználható taneszköz a Munkalapok a nagy-betUk tanulásához.

A tanitás menete:

1. A betüelemek megnevezésevel elemezzék a gyerekek abetüalakot.

2. Irják át a tanulók külső /pedagógus által történő/vezérlés alapján anagyalakban, folyamatos vonallalmegadott betüket.

3. A betUnagyság meghatározása után a munkalapot atanulók önállóan oldják meg hangos verbalizálás nél-kül.

280

A gyerekek a leirt betü vagy betüsor ujraolvasásaután minősitsék saját munkájukat /jelöljék a legjobbés a legrosszabb alakitásu betüt,ill. betüsort/.

A pedagógus ellenőrizze a gyerekek produktumát.


Előfordulhat,hogy a gyerekek egy ré~ze nem képes önállóanmegoldffilia munkalap feladatait. Velük kÜlÖ~ ~sop~rtba~,külső /általa történő/ vezérléssel, kis lepesekDen ve-geztesse el a tanitó a feladatokat!

is lesznek, ak í k látens tanulással megtanul-velülc elégséges a munkalap el-IOlyan tanulók

t ák a nagybe tük aLak í, tásá t,, ső négy sorát elvégeztetni.


• Ugyanazok a normák érvényesek, r.1inta kisbetük irásának éskapcsolásának tanulása időszakában.

Irásjeleken didal:tikai célból a központozási jeleket ért-jük. JI központozási jelek jtovábbiakban irásjelek/ szöve-gek, mondatok strukturálását szolgálják.

A köve t kező .í rri sj eLcke t kell a pedaGógusnak megtanitania:• ? ! t : ; - ir il / •

281

tr -

HOGYAN TANITJUK ?

A NAGYBETŰK IRÁsÁNAK ÉS KAPCSOLÁSÁNAK GYAKORLÁSA MÁSOLÁS;:;

SALAz irásjelek tanitása normához igazodó alak megtan1tását je-lenti /tek1ntettel a ntagyságokra és az arányokra/.

A tanitást két szakaszban végezzük:A másolást, mint technikát a gyerekek már megtanulták azirott kisbetük tanulásának időszakában. Ezért a másolásta nagybetük tanulása során nem érdemes szakaszolni.A máso-lás - akár betümásolás, akár szómásolás - irányitásánakmenete megegyezik A kisbetük irásának és kapcsolásánakgyakorlása másolással cimü fejezetben leirt menettel.Viszont külön kell -szólni a mondatmásolásról és a szöveg-másolásról~~7Felhasználható taneszköz az Irni tanulok, azImi tanulok 2. munkafüzetek és az Irás-helyesirás fela-datgyüjtemény.!A mondatmásoltatás javasolt menete:

a/ az irásjelek alakitásának megtanitása,b/ gyakorlás.


a/ 1. Helyezzen a pedagógus fóliát az alaptranszpa_rensre /vonalrendszert tartalmazó transzparenS" •..

2. ~futassa be az adott irásjel pontos alakitását.1. Olvassák el a gyerekek némán amondatot.2. Olvassák el némán az elsó szót.3. Másolják le az elsó szót tha fóliáról másolnak,és

a pedagógus szükségesnek tartja, takarja le az el-ső szót/.

4. Hasonlitsák össze a gyerekek a leirt szót az·ere-detivel.

3. Elemeztesse a tanulókkal nagysága és a vonal-rendszerben elfoglalt helye s·zempontjából.

4. A gyerekek másolják le néhányszor a fóliárólaz irásjelet, közben a pedagógus a gyerekekmunkájának figyelemmel kiséréséveI "gyüjtseössze" a tipikus hibákat.

5. Hivja fel a tanulók figyelmét a hibázási lehe-tőségekre ugy, hogy mutassa be a tipikusanhibás alakot.

5. A többi szó másoltatásának menetére ~ó. 2-4-ig.6. Hasonlitsák össze a gyerekek a lemásolt mondatot

az eredetivel irástechnikai és helyesirási szem-pontból egyaránt.

6. A gyerekek ismét irják le néhányszor az irás-Jelet a füzetükbe.

7. A tanitó ellBnőrizze a gyerekek teljesitményétugy,hogy a másolás közben már kezdje el a füzetekmegtekintését.

hl A gyakoroltatás már helyes1rási problémát is tar-talmazó feladatok elvégez-j;etésével történjen{pl.: másolás, diktálás, akaratlagos irást.

Aszövegmásolás irányitásának menete annyiban tér el amondatmásolás menetétól,hogy a gyerekek a másolás előtt el-olvassák az egész szöveget , s lehetőséget kapnak .-má-solás után az egész szöveg javitására.282

283

A lehetséses tanulótipusok és a velük való bánásmód

I

filindenosztályban akad olyan tanuló, aki aszövegmásolástnem tudja megoldani. Velük arra törekedj en a pedagógus,hogy minél pontosabban végezzék el aszómásolást!

A szöveget jól másoló tanulókkal viszont tempófejlesztőgyakorlatokat is végeztessen!


eA tanitó minden irásproduktumot javitson irástechnikai éshelyesirási szempontból egyaránt!

eA másolási tempó fokozása ne menjen az irástechnika éshelyes~rás rovására !

A HAGY:i3ETÜK nÁSÁNAK ES KAPCSOLÁSÁNAK GYAKORL_4.SA DIKTfl-LÁs UTÁN

Szavak /tulajdonnevek/ diktálás utáni iratása ugy törté-nik,~hogy azt A kisbetük irásának és kapcsolásának gyakor-lása diktálás után cimü fejezetben leirtuk /nagybetülcetnem érdemes diktálás után iratni/.

;..rondatokdiktálás utáni iratásának menete:

1. Olvassa fel a pedagógus a leirandó nondatot/mondatokat az Irás-helyesirás feladatgyiijtenény-ből válogathat/o

2. Diktálja az első szót.3. A gyerekek irják le az első szót.

4. A pedagógus ismét ejtse ki a leirt szót annak ér-dekében,hogy a gyerekek javithassák az esetlegeshibákat.

5. A mondat többi szavának diktálására VÖ. 3-4-ig.

6. A pedagógus lassu tempóban a szavak között rövidszünetet tartva ejtse ki imnét a mondatot. A

gyerekek közben javitsák hibáikat.

7. Ha a pedagógus előzetesen táblára vagy fóliárairta a mondatot, ujabb javitási lehetőség érdeké-ben mutassa meg agyerekeknek.

g. Javitsa ki,és értékelje a pedagógus a gyerekekmunkáit irástechnikai és helyesirási szempontból.

Divel a mondatok diktálás ut~ni irása végső soron szavekd i.kt á'láe utáni i rÉÍsa /2. kü Lönb aég elsősorban helyesirás

Iszempontu/, hasonló tanulótipusokkal találkozhatunk, minta k.ís bet iikirásiÍnak és ka pcsoLáe ána k diktálás u t áni gya-

e korlása során. Következésk4pp a tanulásirányitás normáiis hasonl ők.

r:AG,[BETUl~ IRÁSI\;:J\J~ ts YJ',!'csOr,ÁsÁ11AK GYAKORLÁ.SA AKillA'rLA-GO:; IRÁSSAL

Felhas~.nálható t.ane az.kc.:ar: Lr-n í tanuIok 2. c í mü munkaf'tt-.

c.etIpI.: 7;).Lap, 5.fo 1.Ezeknek a fe18datoknak 'az irányitása .azért nehéz, mert agyerek,':.káltal kitalált mondat elvileg gyerekenként más.A peda~ó~us ne~ tud minde~ tanuló tevékenységébe a folya-mat ;··~indenpont j án beava t koan í • De két ponton segits,jGet~:~!u.lt ha t r

1. t:le.;l':.allgathatja,javi that ja es Ivagy javi t t á that»

ja a k6s~ Mondatokat,

284 285

2. javithatja és !vagy javittathatja a leirt monda-tokat.

A lehetséges tanu16tipusok és a velük va16 bánásm6d A HELYES IRÁS - TANULÁS MEGALAPOZÁSA

Ha azt tapasztaljuk, hogya gyerekek egy része nem tud a-karatlagosan m0l14atot!esetleg szöveget! irni, velUk "lép-jünk vissza" a szavak akaratlagos irásának időszaká-ra! Az sem baj, ha a mondatok akaratlagos iratását velükcsak 2.osztályban kezdjük el,

MI AHELYESlRÁS ?

A helyes irás azoknak a normáknak !a megszokott hazai szó-használattal szabályoknak! az összessége, amelyekhez vala-mely nyelv szavainak, szókapcsolatainak, mondatainak lei-rásakor igazodnia kell az iró egyénnek.

A magyar helyes irás 4 alapelvre épül: a kiejtésre, a szó-elemzésre, a hagyományra és az egyszerüsitésre.

A kiejtés szerinti irás elve azt jelenti, hogy amennyirelehetséges, pontosan tükrözze az iráskép a szavak hang-alakját !pl.: illedelmesen!.

A szóelemző irás elve megköveteli, hogy tUntessük fel pon-tosan a toldalékos, az összetett, valamint a toldalékosösszetett szavak alkotó elemeit !tudják, fogadkozilc, nyers-vasból!.

A hagyomány elvének érvényesülése azt jelenti, hogy helyes-irásunk, az előző elvektől eltérően,ragaszkodik a régebbikorQk irásmódjához !pl.: Chászár, gólya!.

Az egyszerüsités elve szerint ~őleg az irásjelek, ill. be-tük megtakaritására törekszünk !pl.: többel, kpnnYÜ!.

Az irástechnika és a helyesirás elsajátitása párhuzamosantörténik. Azaz, az irni tanuló gyereknelc az irás technikaelsajátítása mellett, azzal egyidőben lcell megtanulnia' a

287286

A. tanitás kiegészithető

helyesiréÍ.s szabályait is /a szcbe.lyokon neu lecke sze:..'ü fel-moridá s t , han ert alkalnazást kell értelü/. ,,~bb01 az ü: követ-kezik,hoCY az irGstechnika cyakorl<'Í.s(Tn k í.váLaaa tott szó-nak , mondatnak vacy szöveenek eeYben he Lye s í.cáe í. pr-obLón.t

is tartalmaznia kell. Következésképp a fe:Umsznúlha-'có tau-eszközök megegyeznek az irás t.an.i t áaához 'r,:3.s~n';.IQtos tal1eG~;-),özökkel.

A tanitás feltételei megegyeznek A szavak másoltatásánaktanulása cimü fejezetben leirt tanulási feltételekkel.

1. helyesejtés-tanulással /időtartam gyakorlása/;

2. irástanulással.

lJézzük,hogy a tanterv úl tal előirt helyesirás-tanulis lle,::-a Lapo zésá t szolgáló tevékenységeket hogyan tani t j uk az '-

irás meg t an.í.t ésáva.L párhuzamosan.HOGXAI,í TAIHS'JUE ? l-------_.Á tanitást két szakaszban végezzü~:

ej az id6tartron jel~lés~ilek megtenitása;

b,l a Gyakorlás.1. ,ol H~I/{B:SI~11~.8r.I''\!'!I~L'J~;·JA ~)Z}I.\I~~j':

1'.!_h~~OL'.L'A:(li~~)1~~V.AJJB;3 :JIK~~l\~LJ.~:~1.J'Cl~YIIH .•.\I~J~;.:U~V.:\1 ii.. tanitás szal:a.szai

Lz en belül ct tanterv a következő tev8]:enys~ce:·: no;:::tanitLloitirja elő:

a/ Az id6tart~.1 jelölásének mectnnitását akkor vé-

Gezzük el, aud.lcor c. acavak náeo Láaánelc tec~llliká-

ját tanitjuk.

1. a magán- 80 Hl.?ssalh3.nczóh: időtaTt.s.r1.~i.np~: j eLő Lé s e ;

2. a j han~ lcátf~le jelUlJse;

3. ö snz eo L vad.i s ÚS h83oY!nl2.f1 ~ elöl-;::;c·.

1. ,~tani tó ej t oo ki helycsej téssel a lentsolal1dó

szót Ipl.: ta, tit/.

Ji;J, -r ,3. .:i.Z arlot t 8 zú"i.H3.n l:cI'esDene~;: ~1G~;c J.." clt ele 11a11.3.8

81o.pj.:í:;'1 ho ss eu nacó.i1.hnllGzó·c /n~yilús:12:ilt3ot:~Felhasznúlható t::m'Jssl~ös: a Helyesírás-tanulás megalapozásacimü feladatgyüjtemény, a Helyesírásí szójegyzék és az 01-vasástanulás II. /transzparenssorozat a helyesejtés tanulá-sához/.A tani túst né.sol tGt<Íssn1 á:3 elil;:t·~.l,:~.cllt:~.ji ir~.t: ;.2.:,,~.J \/':-

G8zzi5.}::.

4. ]-c t an.í, tó ::erestesse meg a tanulóld~al a hosszulill. rövid/ macánhangzót jelölő oet.üt ,

nézzük elősz()X' a n,::tsol tatv.st289

288

5. Hivja fel a gyererek figyelmét arra, hogyahosszu nyiláshangot vonással/a rövidet pont-tal, ill. mellékjel nélkül, azaz "semmivel"/jelöljük.

6. A tanitó olvassa el i&lát helyeDejt~csel a sza-vakat, ma.j d a gyerekek máso I j ák le az oka t az

e15z6ekben közölt menet alapj{n.

A tanitó ejtsc ki helyesejtésseI a szavakat

litt, úti.

8. :;:";jtsék ki a szavakat [1 {~erelceh: is.

9. Az adott az óban keressenek a eyerekek ha Ll ánalapján hosszu má aac Lhangz ó t lakadálY'lallGot/vaGY rövid mássalha118zót,

10. A tanitó kerestesse meg a tanulókkal a hosszulill.rövidl akadályhangot jelölő betüket.

ll. Hivj a fel a c;yerekek figyelmét arra, hogy ahosszu akadá Lyhangot kettőzött betüvel larövid akadályhangot egy betüvel/ jelöljiUc.

12. Olvassa el ismét heLyesej t é aae L a azavuka t ,

maj d a gyerekek másolják le azokat az e1625e1:-ben közölt menet alapján.

b' A továbbiakban minden másolás egybe:1 a:o\ illőtartaujelölésének gyakor-Lásaként fogható fel. il m.'so-Lás gyakoroltatásának rnene t é t már J~'irl.uk ,A gyerelaek a lemásolt szavakat helyt',: j' :,,; '::<:1',"

pontból is összevetik a?: eredeti sza '.. ,',."" .r. ,~

tani tó ezt a következő módon irányit.,

1. Olvassó.tok el a sZr.!vakat helyeGejtésflel

VClll-e fl szóben 110sszu hang ?Jelöl tlítek-c a hoaaeu hango t ?

2.3.

d~]ctálJoi utáni irnt~D;,

~\.nt'!~:u.n-

D~el"inti

:cc bon tha t6:

~:\.szavak Lei.rriaa , ~lső oszt;'l_~, ybGl~ 'J. ~~lerel:e;..:2•.,besí.';édhnlJ.(8R !:1')e nen ~r::myir2 fejlett, ho~:.:{0

~ • t r'- ..•-I·8l'·1';("1' ','Ier:, t1:.c~,i.r:~:hoaacu c~::r~jvi(~ 1~.~:'~::lCOK2-';e:::~~c·~J. lJ ..• _.~:._: __ :. - . -,-

~::-~i_l:5nh:j~tet:1i,;.: L~_el ic ttl'lj(l: ~_(.'~.LL:jnitc~~LL,.•• , . ."._.''',.<,.~.,-.,}~C",." 11~1:."~C'S:'l·;)1.~C.:1<:.:: ~t:].;iJ.:ni)1CjJ OJ.Z";;C8, ÚO~ ~ . - - - ~ '--'

::.:~o1-;::ftt. ~:'j~~:,:•.~ P.::: i::"~.".8zJ::':_~_::c. e ·~fl.:'1j:~Ó:::~~~~o:::.12.(=::t2-

ti5.s(. ...f.:·C Q - ,~:...•J(:)21~fL:'e. ~Z ;J~/,'l; :1 e.1.e.!.t.ti , rlo,~~,y<:l

~;.::~'::~:;~:~: l~r~:,:~~~~~:;l i~::~t~:~~~8~::~l~'31,l;í::e~~t-

vnn ..-::-;.:-i~,','_~S_',·i~.:·:,'';::: ~2ő'üb E ~:'~: :.:;G(j~:et :3 ~·::c<L~.'"(.;s-C,:-"l'e"_ .-' -,irási szabályzat,ill. a Helyesirási Tan~csadó Szó-tár "nyujthatja"l. Ez persze nem jelenti azt, hogyaz irás folyamat~t állandó kérdezéssel zavarhatják

a ba nu Lők ,

291

J.

.Ahc Lye s irás:L .:JzenlJontu ellen{-):::·~...S8 nenc t6re "liU"'.·., • ~ 1.1(~SO-

lassal Lrt szavak eLl.enőraé aér-e javasolt menet teL,

A lehetséges tanulót; rusol: es :J ve Liík v~:lú b~néÍ8J,léc,

adott SZ01; a szój ec::rzÓkbDj.l.

• fl hel~res:L~;_":.si s~~e::.1pontuellc:nú:t"~é sttó,sre úpitsü~:!

1"..'31yesej-

A j mássalhangzó J-' elöl~sél'e ké t be üücII •.• hD.Bz,nálunk:a j-t és az ly-to ~z utóbbin~_~. mectart::lso. enge dmény ahagyományos iráSI.1Ód javára.

292

A j hang jelölési módjainak változása sok nehézséget olcoz-hat, mert sem a kiejtéshez, sem pedig nyelvtani szabályok-

hoz nem köthetjülc.

r HOGiAN TAYITJill( ?

A tani táshoz felhasználható taneszközölc: Tábla a j hanglcétféle jel(jlésére, Irni tanulok, Irni tanulok 2. rész,Helyesirási szójcGyzék, fIelyesirás-tanulás megalapozása.

A tani tást lcé t szakaszban végezzülc:

a/ Az első szakaszban megtanitjuk,hogy 8. j hangot

milyen betükkel jelölhetjük.

b/ .fl.. második szakaszban másoltatással és diktálásutáni iratással gyakoroltatjulc a j hang jelölé-

sét.


a/LA gyerekek olvassák el a demonstrációs táblán

lévő szavakat.

2. Keressenek hallás alapján a szavakban j hangot •

J. Közöljük velük, hogya táblán levő csoporto si-

tásnalc az az alapja,hogy vannak azavalc , amely-ben a ;j hango t j betüvel, lJ vannak olyanok,ane Lyuen a J hango t ly betüvel jelöljille.

4. :iásoljanak o. Gyerel':cl~ a deloonlJtrációs táblá-ról néhány j-t és l~T-t tal'talmazó szót.

293

b/ 1. IiIásoljanak a 8yerekek munkafüzet felíl:.!:.:zn:úá-sával vagy tábhlról /fóliáról/ j-t, j.1..1. l:;-'ctartalmazó szavakat.

2. A másoláshoz felhasznált szavakat irc.G::;u]cG..'.k-

tálás alapján is.

.\ le .;j~CÚ1ÚGutrin í, irás - akárcsak az ü}Ct21'tflLl-jelőlés, ...,' ..<~jl"oltatúGal:or - moat is 3 Lé pé ar-e borrt.lurt ó ,

1. i, acavak hallás alapján történő felfogása.~.livel a gyer-ekek önmaguk'tőL nem tudhat.j áíc, hogy

a j hangot diktált szavakban milyen betüvel kelljelölni, ezért csak azokat a azavaka t diktáljulc,amelyek irásképével a gyerekek már előzetesentalálkoztak. Természetesen a helyesirás begyakor-Lá aa érdekében az egyes szavakat többször lee Ll,

leiratni diktálás után /persze. másolással isi.

2. A kérdezés lehetőségének a biztositása.Az irás folyamatában - ha a gyerekek elfelejtet-ték az irásképet - biztositsuk számukra a kérde-zés lehetőségét. A gyakori "kérdezősködés" el-kerülése ér-dekében álli tsunk be olyan diktálásutáni iratást is, amikor a gyerekek nem kérdez-hetnek, vagyis egyért~lmüel1 dönteniök kell n Jvagy ly mellett.

3. A diktálás után ir+' s~avak ön41'ó ellenőrzése.A szavak gyerel:ek ~ltol t~rt6~16 Qllen6~=jaCt le~-c é Laaez-übb uGY vé..;eztetni, !.lOG~r irj ul: [t 10LJ.iJ:<_.:'~ t

szavakat fóliárn /t'::.~)l:_rQ/, s c. ~:~,-f\~"e~:e1:~:I.o.::oJ11i t-sák össze n ~~F~etE::0en ll~vC s~~ót 2 :lel~/c:s il"Ú8-

ké ppe L,

294

t anu Ló' ".

küJ.önÖ'1Cll'lCl16:~sö[et okozhat a j hang megfelelő jeL,j~; ;.,dikt,;.l~s utin. A 'i;sni tó veLük a szavakat eLaó aoz-ba:.. in..sol tOHO') /:L:é'ottról és nyomtatottról eGyaránt/! lí.i:izb'.:~lá Ll.:í t scn -""e IJzw.micra olyan feladatokat, amikor bet ií aortkell pőuo Ln Luk betüvel /p1.: ha. ó, ká , ha/, vagy be·:'l;···sort kell p6tolniuk szótaggal /p1.: ür-ha •• , fo •• só/!

A tnnulásiréÍnyitás normái

• ::JiktúliÍs utáni iratást csak ui.;.v~'Gyerekek tC11áll~oztak már az adott irásképpel !

Ü;:;3zr;OI,vAuAs IIAJOHULi~J

J.;I AZ ÜSSZBOLVADÁ3 ?

Gsszeolvadásról akkor- beszélünk,ha két hang egy1:lás mellékerül, s a két hang helyett egy harmadikat, rendszerinthosszu hangot ejtünk. A harmadik hang nem azonos az ere-deti hangok egyikével sem /pl.: padja, guritja/.

UI A HA::lONUJ.JÍ.S ?

jb.sol1uláskor az egymá s mellé kerülő két hang közül azeGyik telj esen, V8.f,yrészben hasonlóvá válik a másikh311,}hoz.i szerilL beszélünk részleges és teljes hasonulás-~ól Ipl.: szinpaQ; busuljon, kanállal/. A teljes hasonu-lás lehet irásban jelölt /p1.: kanállal/ és irásban nem je-lölt. /P1.: busuljon/.

295

Az első osztályban megalapozzuk az összeolvadás és azirásban nem jelölt teljes hasonulás helyesirását. Az ir<Ís-ban jelölt teljes hasonulás helyesirásával, mint időtartam-

-jelölési problémával fOGlalkozunk /p1.: kanállal/o


A másolás és a diktálás utáni irás t.aní.t áaáné L eImondo t t a-kon tul, a tanitás feltétele, hogya gyerekek - mivel azösszeolvadás és a hasonulás o s z ó eLemz.ő irásLlód elvéreépül - képesek legyenek a szavakat az irásképnek megfele-lően ejteni.

Ji. taní tás kiegészi thetó a helyesej tés-tanuL:1ssnl.

1 HOGY/uT TJllrITJU:tC ?

A gyerekeknek az összeolvadás és n hasonulás /irásban nemjelölt teljes hasonulás/ jelenséBét külön-külön mutatjukbe. A bemutatás módja azonban :aeeecyezik, ezért esy tmü-tási menetet adunk meg.

A tanitást két szakaszban végezzük:

a/ bemutat juk a j~lenséGet;b/ gyakoroltatjul: EI helyesirást.

Ji. tanitás szakaszai

a/ F81használhat6 tanc8zkUz az 0Dszeolvad~8 63 3~Irásbnn nem jelölt teljes haconu Lé s cLmü téÍ.bl<Í~:.

1. O'Lvas aál: el a L:yerelce!: E1 czé t öveke t Ipl.

biÍsul; PGlV.296

2. Olvassák el a gyerekek a toldalékolt szavakathelyesejtéssel /bÚssujjon; paCGya!.

J. lCözölje a pedagógus a gyerekekkel,hogy ezta jelenséget összeolvaCiásnak /hasonulásnak/nevezzük, és ezt az irás nem jelöli.

4. Olvassák el a gyerekek az irásleépnek megfe-lelően látens artikulációval a szavakat/búsuljon; padja/o

5. Irják le a gyerekek a tábláról a helyes irás-képet /biÍsuljon; padja, stb.t

b/ A gyakorlást másolással és dilctálás u t án í, ira-tással végezzük:

1. I.:Lsoljanak a Gyerekek o munkaf'üzet felhaszná-lásával, tábláról /fóliáról/, vafl,"j'o Helyes-ejtési trffi~szpnrensről/összeolvadást, ill.hasonulást tartalmazó szavakat.

2. A másoláshoz felhasznált szavakat irasGulcdiktálás után is.

A pedagÓGUS által helyesejtéssel diktáltszavakat a Gyerekekkel méc a leirás el[fttlátens artikulációval ejtessük az irásképnekmeGfelelően.

~ szavak leiráGa után 02 önellenőrzést két módon.í.s irál1yiü1atja a t airí.t ó :

1. Felirja a szavakat a táblára, és öSGzehasonlit-"(;ctjn a 3yerekel(kel n füzetül:belllévő szavakata helyes irásképpel.

297

2. A gyerekekkel a füzetükben lévő szavakat szótű-re és toldalékra bontatja.

il. tanulásirányitás normáiA tanítás ké t D7.akn:::n?:;ba:"1véCGzhető:

.Az összeolvadás 6s a hasonulás jelenségének bClilutatáca nelegyen no aaaant ar-t ó maJ.:ya:cáza-e, Lnkább a az emLé Lt e t ő táb-

lán lévő saavakat uint laintá t eLlccLmazza a to.l1i tó '

al a tulaj dOm1(~Vt ermí.nue bevezetúcc,bí 3 helycsi:r-6.:3 c:ya}(ol"láas.

.Ha a Gyerekek nem I;udját a acavakat czótőre ó s t oLdnLélc-ra bontani,aktor a pedacócus inká~b a~ irástúpct tUkröz6ejtóssel elemeztessen !

0./ ll. tulc.jdollllevek közül a s~.;elaélYl1evel: é~ D. helysé:s-

_Az ö snz eo Lvadúa és a ha sonu.Lá s t cr-u.í.nuaoka t a .:.;::ercJ.:eknel:neu s~3i.Ecséscs haazn.i In.í.uk !

1. irjunl: fel núhúIly személynevet Ihel:rségnevetl

2. lcözöljiilc a tmmlóU-:al,11oc:y e zek tula~idonnevek,e zé r t naf,Y kezd6betüvel kell Lrnunk , Iia j d

3. másolj álc le a tanuló}: 3 fóliclról /tií.bléÍról/a tu'Lnjdonne veket ,

bl 1. l ziso Lj anak a ,_;yere},:ek munka rüz e t felhaszná-lásával V::'G,-;I tábláról tulajdonnevel;:et. A má-80lás közben 611and6an, de hosszas nlcgyarázat

nélkül h í.vj uk fel a fizyelmükeJ.;, hogy tulaj-donne velce t rná aoLnak , ezórt nacy l:ezdőbetüvelkell írniuk azokat.

'.- -))ILiJ'LIJ!\:; U~L'.;:.-

~zen belül kell Gyalcoroltatni: 2. A mziso Láahoz felhasznált szavakat Lr as suk d.Lk--

t<-ilás után is, de a diktált az óha Irraz ban necsal: tulaj donnevel: le,;yenek.ll. d.í.lrt á.Lás sori.Ín,he e. pedc:.cócus szill~ségesnek

tartja, mintegy meGjecyzésként, hivja fel atanulók figyelmét a tulaj donnevekr-e / golyó,

folyó, ;~{:':'ol~{- ViG:~lúzz, ez tulnj donnév ! - pad-jal:

1. a tulsj donnevek írási t ;

2. mondatkezdő nac;,'-betü irál"ú"c.

298299


.\ tulajdonnév terr.1inus bevezetése ne ho acz.an t.ar-t ó maGyarií-zat legyen, he Lyet t e Lnkább u í.né L több szeúlélJ'1levet éshe Lys égn evct mut as sunk be!

.ll. i3yakorláshoz hasznúljuk fel II t anu Lók nevét, s a körny-ó-ken lévő ismert helysések neveit is!

A UONDAJ.'iillZDŐ HII..GYB~,;/rU Il1A~;A

A másolás é s a dildálús utáni irás tani tásánál elmondotttanitási feltételeken tul feltétel még, hogy a ~yerekektudják elkülöniteni a mondatot legyszerü, bővitettl hallás6s olvasás alapján egyaránt.

A tallitás két szakasza:

al tudatositani a (~yerekekkel,hogy a mondatkezdő be t üt

nagybetüvel kell írni, a mondatot pedig irásjellelkell lezárni;

bl gyakorlás.

A tanitás szakasza~

ul 1. .A lJedacóGus irja fel az Irni tanulok 2. cimümunlce f'üz.e t 4.lapj{n lóv':; ta.tj;olatLm szövegett2coltan fóliú1'3. vaGY táblúra.

3, A pedag6gus közölje, hogy a mondatke~dést nagy-bet'ivel jelei! te, a mondat végét pedig irásjellel?,árta le.

300

-~. A gyerekek másolják le a 2. mondatot,

5. Végezzék el a gyerekek az Irni tanulok 2., 4"lapj án lévő r , feladatot.

bl A második sz aka az r-a .vo na tkoz é gyakorlást az Irnitanulok 2. és az Irás- helyesirás feladatg~ljteményfelhasználásával végezte'tj:\k.

3. AZ ELVÁIJASZTÁS GYAKOROljTATÁSA

A7.elválasztásnak akkor van szerepe, ha egy s7.6 nem férel a sorban. Ilyenkor a sz6t kötőjellel két részre bont-juk. Az egyik részt és a kötőjelet a sor végére irjuk,a másik r,;szt pedig átvissz'lk a köve t kez ő sorba.Első osztályban a következő elválssztási eseteket tanitjuk:

1, egymás mellett két mae;ánhangdt jelölő be tt t

tartalmazó sz6 elválasztása;

? két mag ánhangv ő t jelölő bet '! köz ö t t egy, ill. többmássalhang'dt ,ielöló bet'it tartalma':7,Ó sz ő eIv á-

Laazt áea .

3. a z e Lvé.l.as ct áe gyakoroltatása toldalékos szavak

esetén ..

Az elválasztás tanitiÍsának feltétele, hogya gyerekek is-merjék fel a nyiláshangokat és az akadályhang,?kat, képe-sek legyenek szavakban a sz6taghatárokat megtalálni.

301

- ---

IHOGYAN TANITJmC ?

Az első két elválasztási eset tanitása azonos módon tört2-nik, ezért részletesen csak a~ elsőt irjuk le. A tanitás

4 szakaszra bontható:

a/ mintaadás;b/ a minta alapján az elválasztRs gyakor12sa;c/ az elválasztási szabály megfogalmazása:d/ az elválasztás tov~bbi gyakorlása.


a/ Mintaadás

Felhasználható taneszköz a'1: Irni tanulok 2.cimUmunkafUzet. A gyerekek végezzék el a munkafUzet8.1apján lévő 15. feladatot. A feladat elvégz6seelőtt a tanitó az első szót /dió/ irja fel a táb-lára nyomtatott kisbetUkkel, és irja alá elválaszt-va is. Közölje a gyerekekkel, hogyha egy szó nemfér ki a sorba, akkor se "nyomj ák össze a be tüke t ";hanem aszótaghatárnál válasszák el. ;;~utassa me« atanitó az elválasztás jelét is, a gyerekek pedi;végezzék el a munkafUzetben lévő feladatot.

b/ A minta aLap j án az elválasztás 8ye,korl?sa

Irja a tanitó az előző feladat szavait /vaGy bár-mely más, az elválasztás szempontjából haso~lótipusu szavakat/ fóliára. A 8yerekek másolj álc leelválasztva a szavakat uGY. hogy a: elválasctás ta-tára a két egymás mellett 16v5 nyilqpl.'_an!!:.kö ö t t_ _•., DZO

legyen.

c/ Az elválasztási szabály megfogalmazása

302

.i~ "verel:e]c hnngoztassúk az előző szavak ny í.Láa-~e~jait, a tanitó pedig karikázza be az egymásmellett lévő nyiláshango1.at• Ezután közölje a 8za-bé.lyt ,a következ6 módon: aldwr másoltátok le as::;2.vakat helyesen elválasztva, ha a két n~Tilás-

hane között vcilas~tottátok el azokat.

A továblJi G;;'akorlúshoz bőséGes feladatot biztositaz Irni '~anulok 2. címü munkafüzet, s terT:lészete-cen r,ünden oLyan eset, m.1ikor a Gyerel~elmek má-

solás vaGY diktálás utáni irás esetén a szavakatel l:ell vé.lo.:Jztaniuk. lIa a tani tó szükségesnel.tartja, a 'm'ásol ~ét var;:x di1.táléÍ.s utáni irást 1de-cés~dtheti a szaval. elvó.lasztással történő leira-t,'lsÓ.val /va::;y :3 szavak álló egyenessel tÖl,té-

nő szótacokra bontntásával /.

Ha két mae3.nhal16zót jelölő betü között egy, ill.több mássalhanezót jelölő betüt tartalmazó sza-vak elválasztását tanitjuk /pl. erdő, erre,pö t työ a/' akkor célszerü külön-külön beP.lutatni;

1. két maeánha113zót jelölő betü között két más-salhangzót jelölő betü /14.1. vt,«:), A sza-báLy t iGY fogalP.lazhatjuk mes: akkor dolgoztáljól, ha o. két nyiláshangot jelölő betü közöttlévő akadLilyhangokat jelölő be tük közül csak

az egyiket irtao. a rnri s í.l; oldalra.

2. Eét magánhangzót jelölő betü között hosszumássalh811gzót jelölő egyjeeyU betü /20.1.18•f.1.A szabályt igy foealmazhatjuk meg: akko r dol-go~tál jól ,ha a két nyiláshangot jelölő betü

köz ö t t 15vő akadÁlyhangokat jeH51ő betii]{ ]cöz:H,

csak a~ egyiket irtad a ~4sik oldalra.

303

]. Két magánhangzót jelölő bE!ti.iközött hosszu más-saLhangz ő t jelölő kétjegyü betI /3~ 1, 1(.). f IA szabályt ugy fogalmazhatjuk meg mt.nt az elő-ző elválasztási tipusnál,

AZ ELVÁLASZTÁS GYAKOROLTATÁSA A TOLDALÉK03 SZAVAK ESETÉ'TJ

A tani tás célja, hogy a gyerekek negtanu Lj ák , a t oLda Lé lcossZavakat ugyanugy kell elválasztani, mint a toldalék n61-k~lieket. IPl : pénzért: p6n-zért, s nem pénz-ért I

HOGYPJf TANITJUK ?

Ugy, hogy párhuzamosan végezz;fk a szavak s7;ótőre és tol-dalékra bontásának gyakoroltatását

Ennek lépései a következők:

1. Táblára irt toldalékos szavak sZJt~"e 6s toldalékaközé a pedagóe;us huz zcn egy álló egyenest.

2, A gyerekek bontsák az előző szavakat szótagokra,a tanitó pedig szines krétával jelölje a szótag-határokat ,

]. A gyerekek irják le a szavakat a7,összes lehetsé-ges helyen elválasztva:

A lehetséges tanulótipusok és a velÜk való bánásm:5d

Tanitv~nyaink egy része az elő~ő8kben javasolt tanitásimenet ellenére a sza:vakat nem tudja eIvALasctan.í. '.Iutas-suk meg nekik aszÓtaghatár és az elválasztás ~atára kö~-ti összefUggést. Ez viszont ne jelentse a E~óta~olásmint olvasástanitási mód elsajátittatását!

304

. , ~yerelre1c akik náso Lée és diktálás ut án i irás

1

Les'Zt1el( 1.:. ,,\' •..•

kö~ben tanácsot kérnek a pedagógustóI az egyes s~avak'1 7t~sa'val l<apcsnlat1.Jan.!(özöljUk vé Lük az elválas7.-elve.as . -.' - -

tás módját,

A tanulásirányi tás normát

• rem a szahály megtanitása /felmondása/ a cél, hanem az,hogy a Gyerekek a s.cavaka t el tudják válas~\tar:i,ezért amintaadásra koncentriÍ1,junk,s ne a hosszas eLenzé sre !

• ~ivel agyereketet ne1:ltanitjuk a sz6tagoló olvasásra, as:dtaghatárokat csak a:o:'eLv á.l.asct áe /s pe r-s ze 8.::0 iroda-lO1:ltanulásl6rdek~ben tanitjuk megr

Ll. HELYESIRÁSI HIBÁK JAVI'l'ÁSÁllAI(

TAHH'ÁSA

L,l A HELYESIRÁSI HIBAJAVITÁS ?

A he Lyeslr-ás t hitajavitás olyan nye Lvi tevéken:,rs~g,ame Ly-«

nek során a2 irással YUgzitett szövegekben /mondatokban,szavakban/ a h:Lbajavitó észreveczi a helyesirclsi hib,,-t/-kat/, lj azt képes kijavitani.

j. heLyo sí.r-á s.í, hibajavit<Ís tani tá.sával az a c é Lunk , hogy ta-n í tványa í.nk érzél:enyc}~és felkészültek leG:lcnelcD.J~ra,hogyleirt ~3ZöveGeiket helyesirúsi 8zm;lpontoól javitaniuk kell.

305

A tanterv ahibajavitás tanitásához a következő tevékeny-ségeket irja elő:

1. időtartam-j elölési hiba javitása;2. j hang hibás jelölésének javitása;3. hibás mondatkezdés és -zár-ásjavitása;4. tulajdonnevek hibás kezdőbetüinek javitása.

IDŐ'l'ARTPJ';I-JELÖL:J;SI HI:i31Ü( JAVITi~SA

A tanitás feltétele, hogy a Gyerekelé az időtuJ.'tansZeJ:Jpont-jából tudják helyesen és az iráskópnelc megfelelően ejtenia szavakat.

A tanitás kiegész::.thetúaz önellcnő:czési szi.U:séGletk.í.e La-kitás<:Í.val.

Felhasználható taneszküz.lr<:Ís-helycsirás cimü felauateyüj-temény s az Irni tanulok 2. cimü munkaf'üze t ,

A tanitás két szakaszra bontható:

aj ajavitás meneténele megtani tása;bj a hibajavitás Gyakorlása.

A tani tás szakas;~ai

aj 1. A tanitó lrJa fel a s~avFk~t fóliára a Fela-datgyUjteményből.,

2. Közölje agyerekekkel, hor.;ya szavak néhányhangj ának időtartamát akarattal nem jelöl tehelyesen. A hibákat a gyerekeknek kell megta-lálniuk 6s kijavitaniuk,

306

3. Ejtse ki egy, tanuló jidőtartamot j61 ejtőgyereket válasszunkj helyesejtésseI az elsőszót. Ha a gyerek nem tudja a szót helyesenejteni, akkor a tanitó hangoztassa./A sz6 kiej-tése előtt a gyerekeknek adjon megfigyelésiszempontot: Figyeld meg, melyik hang időtarta-mát nem jelöltem irásban!j

4. A gyerekek válasza alapján jelölje a helyesi-rási hibát. Ha a gyerekek nem veszik észre ahibát, akkor ejtse ki a szót néhányszor a hi-bás irásképnek megfelelően, majd helyesejtés-seI. Győződjön meg arról is, hogy a gyerekektudják-e a helyes ic1ótartar.lmalejtett hangotírásban jelölni,

5. A töbhi sz6 elemzésének menetére VÖ: 3-4-ig.6. Irják le a gyerekek helyesen a szavakat.

7. Olvassák fel a fUzetükből helyesejtésseI aszavakat.

bj Ahibajavitás gyakorlásáboz sok feladatot bizto-sit az Irni tanulok 2.cimU munka f'itz et . ruvel ottaz utasitások a tanulásirúnyitás módját is magul~8nfogÚllják, most Lnkább a Feladatgyüjtemény felhasz-nálásához adunk tanácsot.A Feladatgyüjtemény szavainak felhasználása a gya-korlás sza1caszában az irányi tás részletezettségé-ben kü'Lönbbz í.k az első szakasztól. Ez azt jelenti,hogyajavitás menetébe /helyesejtés, ~ helyesenejtett szó egybevetése a hibás irásképpel, a hibafelfedezése, annak javitása/ történő beavatkozásmindig attól függ,hoey a eyerekek ajavitás melypontján akadtak el. Azon a ponton viszont ujra ésujra vissza kell tél'nünk az első szakaszban leirtrészletező gyakorlásra.

307

A tanitás feltétele, hoey a cyerekek [\ javitandó sZflvakhe Lye s í.r-áaá t előzetesen múr gyakcr-o Lj álc máao Ld aaa L és

diktálás utáni irással, valamint a I-Ielyesirási nzójegy-zékben tudj ana]" eligazodni.

A helyesirás-tani tás a:,kor 8. legerodJnényesebb - ez foko-zottan érvényes a j hane. kétféle jelölésének tanit<Ísára -,ha a Gyerekek Gyakorolják egy szó holyesejtését, majd aszót másolás és diktálás után mec;tanulják helyesen irni,végül a helyesirási hibát tartalmazó szót javitják.!

HOGYAnTAlTITZUK?

A t an í, tást ké t az akns zban véL;ezzül~:

al a j avi t6.s ~raene t ériek mestani t.::ísa;

bl & javi tás gyalwrlúsa.


al Po Lhaaz ná Lhat ő taneszköz az Irás-H_elyesirás f'e La-

datgyüjtem~ny.

1. A táblúro. irja fel =:1 j[p,,ritondó az avake t a taní-tó, é a közölj e a bycl~c!(clc:[el, hOCJr a szavak l~ü-

zül néluinyuen a j ha11cot nen úlecfelelC betüveljelölte.A gyerekek olvassák el némán az első szót.

2. Dörrt s ék eLj hogy a s z éban helye8-e a j hang je-lölése.

al Ha ez e~yértclmlien sikerül, a pedagóCusjelölj c a hibás l!O.l1GjoLö Ló s t ,

308

bj Hn a gyerekek nem tudnak dönteni jvar;y csakvaktalálatra épitenett akkor keressék megaz adott szót a Helyesirási szójegyzél~ben.

3. A többi szó elemzésénelc menetére Vci.: 2. pontot.4. il. gyerekek irják le hibátlanul a szavakat.

5. Az előzetesen fóliára helyesen irt szavakat azönellenőrzés érdekében a tani tó mutassa meg__B

tanulóknak!

bl Pelhacznúlható taneszköz továbbra is a Helyesirás-tanulás ••• feladatgyüj temény, de megfelelő számufeladatot biztosit az Irni tanulok 2.cimü munkafü-

zet is.

A gyakorlás iréJ1yi tSséÍra itt is az mérvadó, amitaz időtartam-jelölési hibajavitSs tanitásánclc má-

sed í.le szakaszára 'clmondtunk.

L:ivel ahho aj hogy a gyerekek megtulSljál. a monda t kezdetétéc véGét, a taGolatlan szövee;et moóda-cokra kell tudni bon-taniul:, czé:ct feltételi folyamat, hoCY az olvasástanulás

soriln mecisl:1erl;:edj enek a mondattal.

l~<0:;<]c~it0 folyCD'l8.t ez onkor-r-ekc í.ő s szill:sét;let k.í.c Lalc.ítá-S8..

[ ~IO;;':;.~J'l'lJ.H'NUE ?--------- ---- - - - -----------

A tanitás l~~t~zakacza:

a/ ;rac;olatlnl1 s7,(jvel; mondatokz-a borrtzi aa után a mori-do',; l~e,~dctének éo véGénel: jelülrJse.

309

A tan"ité.s szakaszaial a javitó.s meneténele megtanitása;

bl A hibás mondatkezdés GS -zárás j av.í.teiszinak Gya],or-lása.

A tani tás ké t sz alcaaaar

bl a javitás gyakoroltatása.al Az els6 szakaszbrnl a következ6 lépések kUlönböztet-

he t ök meg:A tanitás szakaszai

1. Olvassák el a gyerekeI: az Irni tanulok 2.munkaf'üz et 10.1. 5. feladatánal: tocola'clnnszöveeét.

al Ajavitás megtanitását a következő lépésekbenvégezhetjük:

2. lÜló ecyenessel bontsúJ( aszövccet ncndatolc-1. Irja fel fóliára a tanitó a Feladatgyüjtemény-

ből az adott szóhalmazt.

3. A mondatkezd6 betüket szinesseI irják át nagy -ra, és tegyék ki a mondatvégi irásjeleket.

2. Közölje agyerekekkel, hoeY néhány tulajdon-nevet akarattal kd s ke adőbe tüve L irt.

ra.

4. Irják le a szöveget helyes mond.aLke z.désseL es-zárással.

J. Olvassák el a gyerekek az elsó sz6t, és dönt-sék el, hogya sz6 tulajdonnév vagy sem, azazhelyes-e a kezdóbetü - használat, vagy hely-telen.

bl A gyakorlás az Irni tanulok 2. idev8.eÓ feladatainés a gyerekek irásos produktwnain történhet. al Ha ez egyértelmUen sikerUl, a tanit6 jelöl-

je a hibás kezdóbetUt.

A TULAJDOmmVEK HIBj~S IillZDŐBETÜIlffiIC JAVI'rl\.SA bj Ha ez nem sikerUl, akkor közölje a tanit6a gyerekekkel, hogya sz6 tulajdonnév,vagy nem az .A tanitás fel tétele ,hogy 11 gyerekek isr:wrjék a javi tandó

.he Lyaégne veke t és utóneveket, valamint tUdjáJ.c,hogy ezektulajdonnevek.

HOGYAN TAlJITJU-K ?

4. A többi sz6 elemzésének menetére vö.: 3.5. A e;yerekek irj ák le hibátlanul a szavakat.6. Az előzetesen f6liára helyesen irt szavakat

az önellenőrzés érdekében mutassa meg a ta-nu16knak.

A tanitáshoz felhasználható taneszköz az Irni tanulok 2.és a H.elyeairás-tanulás megalapozása c. feladatgyüjtemény.

310 311

bj A gyakorlás az Irás-Helyesirás feladatgyüjteményés az Irni tanulok 2,cimU munkafüzet felhaszná-lásával történhet,

M, irányi táera az mérvad:5, amit az időtartamjelö-lési hibajavitás tanitásának második szakaszáraelmondtunk.

A lehetséges tanulótipusok és a vel;ik való bánásmód

Ahibajavitás tanulásmlak időszakában gyakori veszély,hop,ya tanulók - a homogén gátláe hatásaként - ott is hjbátkeresnek, és. "javitanak", ahol n í nc s hiba. Rzt ugy akadá-lyozhatjuk meg, ha állandóan visszatérünk a 'hibajavitás-- tanitás első szakaezára.

Minden oeztályban vannak gyerekek, akik a hibajnvitásmenetét gyorsan elsajátitják, jól olvasnak, szótárt istudnak kezelni. Gzámukra l~iegészitő feladatként biztosi t-sunk szótárhasználattal egybekötött hibaj av í tásos felada-tot!

A tanulásirro1vitás nornái

• A helyesirási hibákat tartalmazó szavak között legyen hi-bátlan is!

• Ne zsufoljuk a hibákat! 8z azt jelenti,hoGY egy szóhalmaz-ban csak annyi hiba legyen, arienny Lt a Gyerel:e]:ki J.;udna~~javitani!

• A gyerekek minden irásos pz-o duktumá t - akár h í.báa , akár.hibátlan - ellénőriztessUk abból a szempontból, hogyvan-e benne hiba!

312

BESZÉDMŰVELÉS

---- ~----_ ...•

nr A HELYESEJTj;:S-TAiUTÁS ?

A kUlönböző gyakorlatrendszere.K r évéu a beszéd automat1z-musainak, a beszédmozgásoknak és a beszédhallásnak olyanfinomitását, fejlesztését és korrigálását jelenti, ame-lyeket a köznye Lv í, kiejtés normái mellett a nyelvi kommuni-káció szabályszerUségei,.tehát a másnak szóló "üzenetközve-tités" normái is irányitanak •.

A helyesejtés-tanitás a következő gyakorlatrendszert fog-lalja magában:

1. Légzéstechnikai gyakor-Latok2. Hangadú srt echní.kafgyakorlatok3. Artikulációs eYakorlatok4. Gyorsasági gyalcorlatok5. Ritmusgyakorlatok6. Időtartam-gyakorlatok7. Hangsulyc;yakorlatok8. Hanglejtésgyakorlatok9. "Hangkapcsolat"-gyakorlatok

10. Hangerőváltási gyakorlatok

A továbbiakban a helyesejtés gyakorlatrendszerét egyenkéntfcmtatjuk be, majd részletesen szólunk a helyesejtési hi-bák tanu Ló í. önkoz-r-ekcí.ő j ár-ó L ésnevelői korrekciój8.ról. Vé-gezetül leirjv.k a helyesej tési norrnúkhoz . it:azodó vcr-smori-dús tnnits.S;J}1e.k módját.

315

1. HELYESEJTÉSI GYAKORLATOK VÉGZÉSE

LÉGZÉSTECHNIKAI GYAKORLATOK

I MI A BESZÉDLÉGZÉS ?"

A beszédlégzéshez ugyanazok a szervek szükségesek, mintaz élettani légzéshez. A beszédszervek közül - helyes lég-

"zés eset.én - aktivak a rekesz-, a hasizom, a bordaközi iz-mok jlégzőizmokj, passzivak a tÜdő, a hörgők és a légcső.A beszédlégzés belégzési szakasza - ideális esetben _

"zajtalan és láthatatla.!)..Beszédhangot csak kilégzéssel ké-pezhetünk.

IMI A VEGYES HÉLYLÉGZÉS ?

A vegyes mélylégzés során először a hasfal emelkedik felmajd"ldtágulnak a repülőbordák. A mellkas, a bordakosár, 'a váll ennél a légzésmódnál szinte teljesen mozdulatlanmarad. Mivel belégzéskor a rekesz lesü11yed, növekszik atüdő térfogata,igy ez több levegőt tud biztosit~~i a be-SZ!d s:ámára. Feszitő érzés nincsen szervezetünkben, ezérta eszedhang kellemes, szinte lágy lesz.

316

HOGYAl~ FEJLESZTHETÓ AVEGYES MÉLYLÉGZÉS ?

A vegyes mélylégzés a l~gzéstechnikai gyakorlatok követ-kezetes - napi - végeztetésével fejleszthetó kisiskolásokkörében. E gyakorlatok végzése során a tanulók elsajátit-ják: a/ a légzésgyakorlatok sikeres végzéséhez szükségeshelyes testtartást; b/ a vegyes mélylégzés m6dját:ba/ennek következményeképp a szájon-orron át történó hang-talan, láthatatlan belégzést;bb/:az alap- és pótlevegó-vétel módját.

A légzéstechnika gyakorlása kiegészithetó az artikuláció,a hangsuly, az idótartam,valamint a helyesejtési normák-hoz igazodó versmondás gyakorlásával.

A légzéstechnikai gyakorlatok leirása a Helyesejtés-tanuláac."feladatgyüjteményben található. A tanitói instrukciók for-májában leirt gyakorlatok tartalmazzák a gyakorlatvégzésvalamennyi lényeges körülményét: a testtartást, a belég-zés, visszatartás és kilégzés idejét; a kilégzéskor ejten-dő hangokat, szósorokat, szövegeket; a p6tlevegővétel he-lyét.


aj Az első szakaszba azok a gyakorlatok sorolhat6k,amelyeknél kilégzés során egy-egy hangot kell ej-teniük a tanu16knak. /Feladatgyüjtemény: l.a /

Ezeken tanulják meg a gyerekek a légzésgyakorlatokvégzésének módját, technikáját."

bj A második szakaszba tartoznak azok a gyakorlatok,amelyeknél kilégzéskor sz?sorokat, rövid szövege-ket, verseket mondanak a gyerekek jFeladatgyUjte-mény: b. c, d , e, gj.

317

Ez a tevékenység az előző szakaszban végzendőnélannyival nehezebb, hogy más helyesejtési normákat ismeg .kell tartani: ügyelni kell az artikuláci'óra, ahangsulyra, az időtartamra, a ritmusra, a hsglejtésre.A légzőgyakorlatok végeztetése előtt a sorolókat,mondókákat, verseket a pedagógusnak utánmondássalmeg kell tanitania, természetesen a helyesejtésinormáknak megfelelően. /A Feladatgyüjtemény ehhezolymódon nyujt segitséget, hogy a leirt szövegekenmegadja a hangsuly- és szünet jeleket és az időtar-tam-problémákat./ Az utánmondással történő vers ta-nitás leirása megtalálható a "Helyesejtési normák-hoz igazodó versmondás tan~tása" c. fejezetben.

c/ A harmadik szakaszba azok a légző gyakorlatok so-rolhatók, amelyekkel apótlevegővételt tanitjuk.A pótlevegő a gyors levegővétel technikája. Félmásodperc alatt kell a még szükséges levegőpótlástelvégeznünk, hogy az elkezdett szöveget, mondatotbe tudjuk fejezni. A pótlevegő vétele akkor helyes,ha az alig, vagy egyáltalán nem észrevehető./Feladatgyüjtemény l.f /

(


.Légzőgyakorlatokat minden nap kell végeztetni 3-4 percig.E rövid időre meg kell követelnie a pedagógusnak a tanulók-tóI a koncentrációt azért,hogy-a eYakorlatvégzés fejlesz-tő, és ne öncélu legyen!

.Osztálykeretben célszerü végeztetni!

.Mivel a gyakorlatolmak frissitő hatása van, pihentetésképpenaz órák bármely részébe beiktatható •

• Tiszta levegőjU tanteremben, nyitott ablak mellett kellvégeztetni!

318

HANGADÁSTEcmUKll.I GYAKORL.:\.TOK

MI A JELENTŐSÉGEA HAlJGADÁSTECHNlKAIGYAKORLATOKNAK ?

t az álleJ'tés növelése és a biztonságosA gyakorlatokad' 'rdeke'ben szükséges végeztetni. Következeteshanga as e .

gyakorlása szájüregtágulást ere~~ényez, ,amely annak fel-tétele, hogy minden beszédhang Jol szólJon.

r HOGYAN GYAKOROLTATJUIC ? 1

A hangadástechnikai gyakorlatokat a BeszédmUvelés c.feladatgyüjtemény irja le. /Feladatgyüjtemény: 2. al,'b/./ Megfigyelhető, hogy ezekben az un. "alapgyakorla-tokban" mindig az "á - a" hangpárokat kell ejtetnUnk,mivel e két magánhangzó képzésekor legtágabb az állka-pocs nyitásszöge.A gyakorlatok vezetésekor a tanitónak három mozzanatra kellügyelnie:

1. A hangadást mindig előzze meg alaplevegő-vételés egy másodpercnyi visszatartást

2. Laza, de hatalmas állejtésseI /ásitás nagyságu/középerős, levegős hangot adjanak a tanu16kl

3. Az egymást követő ismétlések során a hangerőfokozatosan növekedjék az erős Ide nem kiabáló/hangigl

319

• =

W·N= ~ ~ ~ ;:1 ~ ~ > ~ S ID ol S >

<:.J.t'lt'I~s»-r:: CJtlIll<lht'l<Vt'I~<D.. ~t'lP.S IllCJtlc+ 1-'I'rliIII i>;'0l;:1ID t'l1D-.: 1-'111e c+ li O ri- ~ CJtl O ~ ID-. ro li" c+ t'I O'C; ~ P. I H, ~ c+ c+C+1ll~0..·~0l~ <: ro~C+f-"~ ~~o-~Ii 1ll<D..""'~ ;>;'~H,r::;:10..0.. IDl-'mlD~r::<lI~. I-'~o- •..•• ro'Ó;>;,1-'~~ID-.~ ~ro O:SIDOC+ID-.lII,mO~C;C+1D ""'lD-.t'lOf-'.O()P.~'Ó0l t'I "".ID.C+ID<:f-"~~0..r::~1ll<D.. O:IDf-'" o,o.. c+ ;:1 m t'I p. ro ~ ~;>;' ID O-1D~H,~a t:J'1-< 1-''' t'llD

ro ~ ~ m ,i ~ t:J' t<J ro .~(Iq <:.J.C+;:1~;:1 <D..1D~t'lli'"~ <:.J. ~ ID-. J;l c+ (Iq c+ ~ S ro ro 'O-m~~S~ O IiCJtlro~'Óro~ <ll ID.'Ó J-IO a i>;' ro t'I 1-' ro IDoat'lO ro· °o..«Olc+t'IIi<D..C+;:1m~;:1 t'I ro,~;:1ro'C+Ii~o c+o- o-p.:D~IDOC+·<D..'i f-'.f-" rop'c+ O- <D.. c+ ~ i>;' S ID t'I ID c+ lDO'roli' ~rolll, t'lC+"".O:~~;:1<l1 r::.~p' c+o;>;'I-'CJtl'~<:;:::t;:c+~. ~~.~~~

<lImlD~c+ •• c+ 'oJ-Io;:1J-100''1D-.~ "".SlDt'I

::!~~ID~~ S:.!"~~~'roOt'llll,t'I O- CJtlf-"cr'

Olt:J'~<lIt'lO 1l>,P'Il>,;>;'ro'i<llll>'limp. C+OID~~~ ~ ID c; ~ o.. 1-' CJtl ID-. 1-'f-'·o, ° lD«~1D-.1ll~ID~P'~~ ~ lDl-'r::<D..oro ro, ~<:;>;,o,P'~ CJtl li ~ e+ 'o 1-' 'Ill ID1ll,r:::o-~mN •• I-'OID~o;:1mroliro, I»I-'t'lCJtlJ-Io;>;'lllDc+m. ~S«roIDo, ol (1), orolDlit'lm(1)OS~1i 1i~~<:1ll

1-'1D1'!:S<lI S~ (1)1-'(Iq ID t'I ~Iii Ill,~ :;>;'111~O'C+O:t'I< ;>;'f-'·r::; •• CJtllDP.Il>,p.t'lO P' CJtl S;>;'~~<D..Ill,;:1 OS«Illr:::O(1)~m~m t'l1ll(1);>;'IiCJtli>;'(1), •••• CJtlID;:10:~ro(1)Ii pi' «f-"~p.mlDliro>o lllC+roro,~ (1) (1) t'I li (1), ~ m.m;:1c+<c+o, Ic;r'- .• o' Ol»,;:1 ro I O-~ II I

::"l Js:c:: Ht-t 8>-Q >,jH t<J

8'~t<J

Q tilK N

~ ~El ~~ >o N::"l...., ~

8HI

~8

~t-t~H8'

~

5o::"l

A magyar magánhang?ók összefoglaló táblázata

hang irás pél- hang- kép- a ia le állka- anyelvhát nyelvhegy a két fog-mód da rend zés -nyil s -müködéB pocs ellils5 hátulsó helyzete sor köz-

he- nyit ás része része ti tá-lye szöge volság

á á ágál mély hátul legtá- ajakrés igen majd- legal- érinti az élérekép- gabb nyilt nem só alsó fog- állitottzett lapos állás sort hüvelyk-

ujja a akar mély hátul tágabb ajakke- nyilt .majd- alsó alig érin- élére

kép- rekités nem állásba ti a fog- állitottzett lapos emelke- sort középső

dik ujjo o ott mély hátul sz'l- ajakke- félig középső nem érinti élére

kép- kebh rekités zárt állásba a fogsort állitottzett emelke- kisujj

dtkó ó óra mély hátul aztíkebb ajakke- félig középső nem érin- élére

kép- a rövid- rekités zárt állásnál ti a fog- állitottzett nél kissé .SQ1't kisujjfeljebb hegye

u u ugat mély hátul legszü- ajakke- félig felső eltávolo- lapjárakép- kebb rekités zárt állásba dik a fog- fekte-zett emelke- sortóI tett kis-

dik ujj

w~

co>NN j k állka- a n~elvhát nyelvhegy kéthang irás-pél- hang- kép- a a a a

mód da rend· zés - nyilás - mUködés pocs elUlso hátulsó helyzete fogsorhe- nyitás része része közti tá-lye volság

ú ú úr mély hátul legesleg- ajakke- zárt felső eltávolo- lapjárakép- szUkebb reki- állás- dik a fog- fekte-zett tés nál kis-sortól tett kis-

sé fel- ujj he-jebb gye

e e eke ma- elUl tágabb ajak- nyilt alsó lela- érinti az éléregas kép- rés állás- pul alsó fog- állitott

zett ba e- sort középsőmelke- ujjdik

é e meg ma- elUl szU- ajak- f~lig közép- érinti az élérekép- kebb , zart ső ál- alsó fog- állitottgas reszett lásba sort kisujj

emelke-dik

o é élet ma- elUl szU- ejak- félig közép- érinti az éléregas kép- kebb a rés zárt ső ál- alsó fog- állitott

zett rövid- lásnál sort kisujjnél kissé hegye

feljebb

i i igen ma- elUl legszU- ajak- zárt felső érinti az lapjáragas kép- kebb rés állás- alsó fog- fekte-

zett ba emel- sort tett k.i e-kedik ujj

a kétfogsorköztitávol-ság

hang irás- pél-mód da

hang- kép- a jak a'llka- 1 h't 1a n~e v a a nye vhegyrend zés _ nyilás - működés pocs elUlso hátulsó helyzete

he- nyitás része részelye

". ,-l l ". ,1ger ma-

gaselUl leges-kép- legszU-zett kebb

ajak-rés

zárt fels()állás-nál kis-sé fel-jebb

érinti azalsó fog-sort

lapj á-ra fek-tetettkisujjhegye

ö Ö. öröm ma-gas

elUl szU-kép- kebbzett

ajak-kere-kités

félig. k~z~p-zárt so al-

Láabaemel-kedik


éléreálli-tottkisujj

ő őrUlt ma-gas

ő elUl szU-kép- kebb azett rövid-nél .

ajak-kere-lcités

félig középsőzárt állás-

n á.l kis-sé fel-jebb


éléreálli-tottlcisujjhegye

U Ures ma-gas

U elUl legszU-kép- kebbzett

ajak-kere-kités

zárt felsőállásbaemelke-dik


lapjárafekte-tettkisujj

tf « ,-,uz ma-gas

elUl leges-kép- legszU-zett kebb

ajak-kere-kités

7,árt felsőállás-nál kis-sé fel-jebb


lapjá-ra fek-tetettkisujjhegye

•••N.•..

A magyar mássalhangzók összefoglaló táblázata

hang irás pél- meghatározás a képzés artikulá- az artikulá- a nyelv- a hang-mód- da módja helye ció módja csap ál- szala-ja ló szerv lása gok mU-ködése

pipa zöngétlen,két a- fel- ajak alsó két ajakkal zárt zön-p pjakkal képzett pat- ajak képzett zár száj- gét-felpattanó tanó hang lenzárhang zár

b b baka zöngés,két ajakkal fel- ajak alsó két ajakkal zárt zöngésképzett felpattanó pat- ajak lazábban száj-zárhang tanó képzett zár hang

zárt t áta zöngétlen,az elul- fel- fog, nyelv a fog,fogmeder zárt zön-

ső fogaknál.fogme- pat- fog- elUlsó és a ~yelv , száj- gét-dernél képzett tanó me- része eIUIso része.:. hang lenfelpattanó zárhang zár der vel képzett

zárd d ada zöngés,az elUlső felfog, nyelv a fog,fogmeder zárt zön-fogaknál,fogmeder- pat- fog- elUlsó és a nyelv elUl- száj- gésnél képzett fel ·ta- me- része ső részével la- reng

pattanó zárhang nó der zábban'képzettzár zár

hang irás-pél- meghatározRs a kép~és arti- az artikuláció a nyelv- a hane;-mód- daja mÓdja_helye kulá- módja csap ál- szala-ló lása .gok mü-

szerv ködésety ty atya zöngétlen, a száj- fel- elUl- nyelv- a szájpadlás e- zárt zön-tj lant- padlás.elUlsó ré~ pat- ső hát lUlső része és száj- gét-ja szén képzett fel- ; ta- száj- közép- anyelvhát kö- hang lenpattanó zárhang nó pad- ső ré- zépső része kö-zár lás sze zött képzett

zárgy gy agy zöngés,a szájpad fel- elUl- nyelv- szájpadlás e- zárt zön-dj gond- padlás elülsó ré- pat- ső hát lUlső része és száj- gésja szén képzett fel- .ta- száj- közép- nyelvhát közép- hangpattanó zárhang nó pad- ső !:'e- ső része közöttzár lás sze lazábban kép-zett zárk Ic eke zö~gétlen,a szaJ- fel- hátul- nyelv- a szájpadlás há- zárt zön-padlás hátulsó ré- pat- só hát tulsó része és a száj- gét-szén képzett fel_ tanó száj- hátul- nyelvhát hátulsó hang lenpattanó zárhang zár pad- só ré- része közöttlás sze képzett zárg g ege zöngés,a szájpad- fel- hátul- pyelv- e szájpadlás há- zárt zön-lás hátulsó részén pat- só hát tulsó része és a száj- gésképzett felpattanó tanó száj- hátul- nyelvhát hátulsó hangzárhang zár pad- só része között la-lás része zábban képzett

zár

•••NUI

co>No-

hang ü~s- pél- meghatározás a képzés artiku- az artikuláció a nyelv- amo - da módja csap ál- hangja mÓdja helye láló'szerv lása sza-

lagokmUkö-dése

zöngés,két ajakkal orr- ajak alsó két ajakkal nyitott zön-m m ma-lom képzett orrhangu hang ajak képzett zár orrhang g~s

zárhang zárkám- zöngés,a felső fog- orr- fog alsó a felső fog- nyitott zön-m m

sor és alsó orrhang gésfor sorral és als-ó ajak- hang /felső a~akn hon- kal képzett orrhan- zár fogsor/ ajak között

véd gu zárhang képzett zár

zöngés,az elUlső fo- orr- fog, nye lv- az elUlső nyitott zön-n n napés gésgaknál,fogmedernél hang fog- perem, fogme1er orr-

képzett orrhangu zár meder nyelv nyelvperem hangzárhang elUlső 'között kép-

része zett zárny ny anya zöngés,a szájpadlás orr- elUl- nye lv- a szájpadlás nyitott zön-elUlső részén kép- hang ső hát ~ö- elUlső része orr- gészett orrhangu zár- zár száj- zépső és anyelvhát hang

hang padlás része középső részeközött kép-zett zár

hang irás- pél- meghatározás a képzés artiku- az artikuláció a nyelv- a hang-.mód- daja mÓdja helye láló módja ceap ál- szala-szerv lása gok mU-

ködésen n en- zöngés,a ezájpadlás orr- hátul- nyelv- a szájpadlás há- nyi- zön-gem hátulsó részén kép- hang só hát há- tUlsó,valamint a tott gészett orrhangu zár- zár száj- tulsó nyelvhát hátul- orr-hang padlás része só része között hangképzett zárr r ara zöngés,az elUlső per- elUlső nyelv- az elUlső fogme- zárt zön-fogmedernél kép- gő- fogme- hegy dernél a nyelv száj- gészett pergőhang hang der hegyével képzett hangzár és rés több-

szöri váltakozá-sa

f f fa zöngétlen, a felső kö- felső alsó a felső fogsor zárt zön-fogsor és alsó ajak zép- fogsor ajak és az alsó ajak száj- gét-réséveI képzett 'rés között képzett hang lenréshang résv v ja-- zöngés,a felső fog- kö- felső al- a felső fogsor zárt zön-'18 sor és alsó ajak zép- fogsor só és az alsó ajak száj- gésrésével képzett rés ajak között lazábban 'hangréshang képzett réssz sz sza- zöngétlen,a fogme- kö- fog- nyelv- a fogmeder és a zárt zön-va dernél képzett zép- meder hát nyelvhát elUlső száj- gét-nyelvközépi rés- rés elUlsó része között -hang lenhang része képzett szükco>

résN...•

•••Nco

hang irás- pél- meghatározás a képzés artikulá- az artikuláció a nyelv- amód- daja inÓdja helye ló szerv módja csap ál- hang-

lása sza-lagokmUkö-dése. zonges, a fogme- k~zép- fog- nyelvhát a fogmeder Js a zárt ·zön-z z zap

dernél képzett res me- elülsó nyelvhát elülsó száj- gésnyelvközépi rés- der része része között la- hanghang zábban képzett.

szük réss s sa- zöngétlen,- 8 fOt közép- fog- nyelvhát a fogmeder mögött zárt- zön-

va meder mögötti r - rés me- elülsó anyelvhát elülsó száj- gét-szen képzett der rés~e,il~része, ill. pere- hang lennyelvközépi rés- mö- a nyelv me között képzetthang gött pereme tágabb rés .

zs zs ZS8- zöngés, a fögme- közép- fog- nyelvhát , a fogmeder mö- zárt zön-zsa der mö~ötti ré- rés me- elülső 'gott, a nyelv- száj- gés

szen k pzett der része,ill.hát elUlső ré- hangnyelvközépi rés- mö- a nyelv sze,ill.peremehang gött pereme kozött lazáb-

ban képzett tá-gabb rés

•u j kap- zöngétlen, a száj- k~zép- elül- nyelvhát szájpadlás elülsó zárt zon-ja padlás elülsó ré- res ső középső része és nyelvhát száj- gét-rak- szén képzett száj- része középsó része kö- hang len

,ja nyelvközépi rés- pad- zött képzett réshang Lás

hang irás- pél- meghatározás a képzés artilculá- az artikuláció a nyelv- amód- da módja helye módja csap ál- hang-ja ló szerv lása szala-

Gokmükö-dése

; j java zöngés, a szájpad- kö- elülső nyelvhát a szájpadlás e- zárt zon-<J

ly fo- lás elülső részén z~p- száj- középső lülső része és száj- géslyó képzett nyelvközé- res pad- része anyelvhát kö- hang

pi réshang lás zépső része kö-zött képzettlazább rés

ch pech zöngétlen, a száj- kö- hátul- nyelvhát a szájpadlás zárt zon-

" h ih:"~ padlás hátulsó ré- z~p- so l,özépső hátulsó része száj- gét-let szén képzett res száj- része és anyelvhát hang len

nyelvközépi rés- pad- hátulsó részehang lás között képzett

résh h hó zöngétlen, a hang:" gé- hang- két 3- két hangsza- zárt zön-

szalagok között ge- sza- hang- lag között kb. gége- gét-10°-OS rés seI kép- rés la- szalag 10°-os nyilás- hang lenzett gégeréshang gok sal képzett

szük résH h mo- /fél/zöngés, a gé- hang- két a gyengén rez- zárt /fél/

hó hangszalagok csil- ge- sza- hang- gő két hang- gége- zön-Lepodő .reegése köz- réS' la- szalag szalag között hang gésben 10°-OS réssel gok kb.lo~os nyi-képzett gége rés- lással képzett

••• hang szük résNCQ

~~co hang irás- pél-mód- da meghatározás a képzés artikulá- az artilrulá- a nyelv- a hang-Ja módja helye ló szerv ció módja csap ál- szala-

lása gok mű-ködé-se

c c cápa zöngétlen,a kom- fog- nyelv- a fogmeder és zárt zön-tsz játszik fogmedernél bi- meder hát e- anyelvhát e- száj- gét-képzett nált lülső lülső részé- hang lenzár-réshang zár- része vel képzett

rés zár szük réssétágul

dz dz brind- zöngés,a fog;- .kom- fog- nyelv- a fogmeder és zárt zön-za medernél kép"- bi- meder hát e- anyelvhát e- száj- gés

zett zár-rés- nált lülső lülső részé- hanghang zár- része vel -lazább i-

rés zommüleödéssel--képzett zárszüle réssé tá-gul

cs cs csap zöngétlen,a kom- fog- nyelv- a fogmeder mö- zárt zön-ts tart- fogmeder mö- b1- meder hegy, gött a nyelv- száj gét-sa! gött képzett nált mö- ill. hát,ill. nye lv- hang lenzár-réshang zár- gött nyelvperem között

rés perem képzett zárszüle réssé tá-gul

hang Ü'~s- ~!l-meghatározás a képzés artikulá- az artikuláció a a hang-mo - módja helye ló módja nyelv- 8zala~okja szervcsap működeseállása

dzs dZI3 lánd- zöngés, a fog- kombi- fog- nyelv- a fogmeder mö- zárt zön-zsa meder mögött nált me- hegy, ill. gött a nyelv- száj- gés

képzett zár- der nyelvpe- hát, ill. nyel v hangzár-réshang -rés mö- rem pereme között

gött -lazább izom-müleödéssel -képzett zárszük réssé tá-gul

1 1 lap zöngés,a fogme- oldal- fog- nyelv- a fogmeder és a zárt zön-dernél képzett rés me- hegy, nyelvhegy, ill. száj- gésoldalréshang der ill. anyelvperem kö- hang

nye lv- zött képzett zárperem és 8_. nyelv,.két .

olda lán ..kelet-kezett 'rés

ly ly folyó zöngés, a száj- oldal- száj- nyelv- a szájpadlás e- zárt zön-padlás elülső rés pad- hát lülső része és száj- gésrészén képzett lás közép- anyelvhát kö- hang

'oldalróshang elül- ső ré- zépső része kö-Ső sze zött képzettré- zár és a nyelvsze két oldalán ke-

~ letkezett rés~..•.

HOGYiUJ GYAIWROL'l'ATJTJT:C ?

Az ajakartikulációs gyakorlatok megtalálhatók a HelyeseJ't't . , es -arrí.t áaa c. feladatgyüjteményben.Az artikuláció fejlesztése kiegészithető a hangsuly, az idő-tartam, a hangerő- és a tempóváltás gyakorlásával.A különböző gyakorlattipusok vezetésekor a pedagógusnak azalábbi szempontokra kell Ugyelnie:

1. A Fe1adatgyüjteményben a 3. /' J b/a es. alatt leirt°ya "0 1tI' ,b •• r a Ot veczesekor magánllangzókból állóhangsorokat.ejtenek a tanulók. Horma, hOGY az f!.6s az.§. hangok mindig röviden, az á és az ~hangok hosszan kell,hoCY Szóljanal,.-Az e!'yes hanc-,

,. ....:;. b

sorokat es az előil't váltásokat a tanulók után-mondással tanulják meg.Á gyakorlatokat c é Laae.rü t'losz a ykeretben végeztetni.

2. A gyakorlatok másik tipusában olyan rendezett szó-párokat ejtetünk ki uté'inmondúsalapj án a tanulók-kal, amelyekben azoI!.osaka magánhanGzók. /Feladat-gyüjt~mény: J. c/ A szópárok ejt é aelcor- a ~a.:án-h~~gZOk helyes képzésén tul a tanulólmak ügyel-n~uk kell a meGfelelő időtartamra, és a hanosvlv_

• b . OJra z.s ,

Utánmondásos gyakorláskor egy-egy szópárt közösen/vagy kisebb csoportokban/ egyszerre ismételjenekmeg.

3. 't~ artikulációs gyakorlatok ha:>:Tladiktipusa o1va-sashoz lcötött, ezért 1:ieg6szi~"-ető az artikulációfejlesztóse az oLva '1 (1 1.. '" \ •..•. as:.•s uya"orlas.':lval.II I entie~[ben/a 2. pont' a1a-1;+/benu t t J.t "

• V 4 a 0(. szoparokat L1 te.nuló::-na~ olvasniuk kell. A hcn~os ol~T~~'~~ elu~'~~ll', '-' v •...•~O;.;....., _ II v G-

man olV8ssálr el a '"'yalco·'Jan" n" ,• -. '-'. J.. 0.0. 0--,;0 Sé;')PL'.~('t,hogy

olvasástechnikai nehézségek ne akadályo~~ák ahelyesejtési normák megtartását.

332

A gyakorlást célszerü 5-10 fŐs csoportokban végezni,azegy csoportba válastott gyerekek hason16 olvasástechnikaiszinten álljanak. A sz6párokat lehet egyénenként olvas-tatni, de olvashatja egyUtt az egész csoport is. Ez utób-bi esetben a szópárokat némán olvaatassa el a pedagóguskiejtés előtt, majd egy'jelre Ipl. határozott rámutatása szavakra/ a tanulók egyUtt mondják ki a sz6párt.


Renyhe artikulációval beszélő gyerekek, akiknek ajka be-széd közben szinte alig mozdul ki. A pedagógus őket kU-lön is gyakoroltassa, ugy,hogy ezek a gyerekek tükrÖt ve-gyenek a kezükbe, s figyeljék meg ajakmozgásuk nagyságát!


.Az artikukációs gyakorlatokat mindig eltulzott ajakmozgás-sal kell végeztetni !

.Ha a t anu.l.ék az egyes szavakban, szópárokban ...helytelenülejtik a magánhangzókat, a pedagógus az adott hangokat aszóból /szópárokbÓl/ kiemel ten gyakoroltassa, majd is-mét ejtesse a szavakat is Pl. igy: dobjuk - d6dol;o - u Ú - o; dobjuk - dúdol.

.A Cyo~Cso.sé~Gicynkor13tol·:1:aJ.3Z artikuláló szervek r:,yOl'Smoz.::;úsút fej lcs3t~1e':.;jille, tov{bb[~ a zönG~s-Z(jl1eútlen más-

333

salhangzók hallás u tein í jó elkU " . , 'J. ,f'ö I f t., ~ tt .. iLön í t830 .., hoCY elcn.'j'c.-.ol - Oi.O~O Szovec,l?londásbanilO," . c ••

llall'lat'1 s .,.J_ndeneC;:'TeE] S3ótec' J'ü'l1 o ec.yen. .,., ~

T-IOGYAlTGYAl~OROL~;'ATJUK ?

Az arÚkuÚió szervek gyors mozgásának feJ'lesztése 'ki ' .h t' . egesz~ t-~ az artikuláció, az időtartam, a hangsuly, valamint aa hangerő-'és a tempóv!Í.ltás gyakorlásávalÁ gyorsasági gyakorlatokat a Beszédmüvelé: c.tartalmazza. felada tgyüj teméoy

:1 ::gl::::gYhÜjtemé~ gyakorlatait a' tanulók akkor tudj <.tk, a az erteL1etlen't ., sza 'aesol'okat J·ov." bzinyelvtörő1' .. 'J." ." L ao a a• szovege v J ol ~Sí;1e:cik:" ' ., .teendőj e mindi, a' :..,; • .uzert a peaagogus első

helyes ej t.,. c. ,nyel Voorok szövegének t1egtnnitása a"s~ normaknal. ]JleGfelelően A .. .tásakor a besz 'dt' ,', • Gyakorlaook :i..rállyi-e empo folcozusaban c. '.'. '. ' ,.nak 1.ell l' _. a cana t őnak llertektúl'tó_

bad . emue •.UgY81US a tempót fokozni csak add; ri, nug a tanulók 't "'0 sza-, " nem ve enele helyesejtési 1 ib"k J..

Ndric s ertelm " L a. av.e a gyakOl'lasnak, ha a tanuló};:ar t t r , .' .,hangsuly_ vagy .d "t . t ., v~Aulö.c~os,~ o az- amlubakat követ ' 1tokat osztálYkeretben '1 '.., nek e • A gyakorla-ce szeru vegeztetni.A tanulásirányitás normái

.A gyorsasági gyakorlatok előtt '1va' . Ce szerU artikulációsgy hangadastechnikai gyakorlatokat 'végeztetni!.Á d 'pe agogusnak a nyelvt .. 'k td . 01'0 e gyors tempóbanmon an~ hogy t ', a anulokat ezzel is mo t í '1'kozására ! av a Ja

kell tudniaa tempó fo-

334

RITl!lUSGYAKORLATOK

l.1IA BESZÉDRITMUS ?MI A JELSNTÓSÉGE ÁRITMUSGYAKORLATOKVÉGEZTETÉSÉNEK ?

A ritmusgyakorlatokat a pattogás és leppegés /a beszédritmushibái/ megelőzése, ill. korrekciója, továbbá a versmondás -tanitás előkészitése érdekében célszerü végeztetni.A magyar beszéd ritmusát a hosszu és rövid szótagok megkü-lönböztetése jellemzi.

-Rövid a szótag, ha a szótagot alkotó magánhangzó rövid,és ha a rövid.magánhangzó után csak egy mássalhangzókövetkezik /pl.: ha, mer, fa, tör/o

-Hosszu a szótag, ha a szótagot alkotó magánhangzó hosszu,ill. ha a rövid magánhangzó után egynél több vagy hosszumássalhangzó található /pl.: hir, gőz, hozd, süss/o

A pattogva beszélőnél szinte minden szótag egyformán rövidenhangzik, s ennek egyik oka, hogy a hosszu magán- és mással-hangzókat röviden ejti. Á leppegő beszédünél a szótagokhossza megnyulik. A rövid magánhangzókat is hosszan ejti.

HOGYAN GYAKOROLTATJUKA HELYES BESZÉDRITMUST ?A ritmusgyakorlatokat a Beszédmüvelés c. feladatgyüjteménytartalmazza,.ezen kivül az Olvasástanulás II. transzparens-sorozat 2.1., 2.2., 2.3. jelzetU lapjai is alleJ.masak a rit-mus gyakorlására.Mivel a gyakorlás olvasással történik, a tanitás feltétele,hogy a gyerek,:k szóképesen tudjanak olvasni.A beszédritmus fejlesztése kiegészithető az artikuláci6 éa ahangsuly gyakorlásával, valamint a versmondással is.

335

A tanitás lépései:1. A ritmusgyakorlatokat rövid, majd hosszabb szavak_

ból összeállitott szósorokon végeztet jUk el~ször,IFeladatgyUjtemény: 5.al bl I ugy, hogy megismertet_JUk a tanulókkal a rövid IV I és hosszu I - I szó-tagok jelét. Majd a jelölésnek megfelelően olvas-tatjuk a szavakat, ügyelve arra,hogy a tenulók arövid szótagokat valóban röviden, a hosszuakatpedig hosszan ejtsék. A ritmus érzékeltetésére apedagógus a gyerekekkel halkan tapsolhatja is amegfelelő ritmusértékeket a szósorok egyUttes kö-zös olvasása közben.

2. Gyermekversek ritmizált mondásával is gyakoroljáka gyerekek a helyes beszédritmust l~eiadatgYUjte-mény: 5.cl dll. A verseket tábláról lirásvetitő-ról/, a Mese,mese' máikából olvashatják, de mondhat-ják kivülről is.


A pattogó vagy leppegó beszédU gyerekekkel naponta végez-tessen a pedagógus ritmusgyakorlatokat! Tapintatosan tu-datositsa velük ezt az ejtési hibájukat! Hangos olvasáselótt adjon instrukciót a hosszu hangok hosszu, a rövidhangok rövid ejtésére! Ha a tanulók olvasás közben márnem követnek el ritmushibát - vagyis képesek az önkorrek-cióra -, a pedagógus dicsérje őket, és késztesse arra,hogy spontán beszédben is ügyeljenek a helyes beszédrit-musral


• A ritmusjeleket szavakon, verseken önállóan a tanulóknaknem kell jelölniUk! A jelölést tanitói minta alapján/lemásolássall végezzék el a gyerekek!

336

ek rlotmizált mondását mindenkor kövesse az adott• A vers 'helyeQ normához igazodó elmondása is !vers ~,

IDŐTARTAM - GYAKORLATOK

LU A cÉUJNK AZ IDŐTAR'rAM-_GYAKORLATOK VÉGEZTETÉSÉVEL ?

Az időtartam _gyakorlatokkal az a célunk, hogya tanuló-kat a beszédhangole idótartamának: rövidségének, hosszusá-gának tudatos megkülönböztetésére késztessUk. Ezzel ala-pozzuk meg a helyesejtés mellett a jó helyesirást.

HOGYAN GYAKOROLTATJUK AZIDŐTARTAM HELYES EJTÉSÉT?

Az időtartam_gyakorlatok_leirását a BeszédmUvelés c. fela-datgyüjtemény tartalmazza.A gyakorlásra alkalmasak még a

t 1 1 1 2 1 3 JOelzetü lap-helyesejtés-transzparenssoroza •• , •• , ••jai. 'Az időtartam gyakorlása kiegészithető az artikuláci6, ahangsuly, a hangerőváltás gyakorláEiával, valamint a hangosolvasás fejle~ésével is, mivel a tanu16k a gyakorlatoknagy részét olvas~~s~l egybekötve végzik. IFeladatgyüjte-mény 6.b/, ci IAz időtartam gyakorlása sz6sorokon, sz6párokon történik anevelővel va16 együtt- és utánmondással, ill. tábláról vagyaz Olvasni tanulok c. olvasókonyvből történő olvasással.A gyakorlatOkat két tipusu szósoron végeztetjük:

al olyan szósorokon, amelyeknél a fonenatizálódásl"fonémaképződés"l az un. hosszuság - :rövidségal.ap j án létesUlt II"eladatgyUjteJ'lén~':6. al bl I

337

A gyakorlás előtt /vagy közbeni a pedagógus vé-gezzen rövid jelentésértelmezést.

b/ olyan szósorok olvasásával, kiejtéséveI, aL1elyeknekcélja az egyes fonérnák idótartamának és egybenhangszinének "beállitása" • /J"'eladatgyüjtemény:6/c/

A szósorok olvastatását és a korrigálást a pedagóguspontos terminológia-használattal irányi tsa. Hoha a Fela-datgyüjteményben leirt gyakorlatok instrukciója pontos,itt külön felhivjuk a fieyelmet a hangjelölésseI kap-csolatos terminológia-használatra: Pl. a "könny(f" szókiejtésekor hangokat: magánhangzókat és mássalhangzó-kat ejtünk; mégpedig rövid k és Ö, valamint hosszu nyés ~ hangokat. Amikor leirjuk a könny« szót /vagy el-olvassu-k/, betüket irunk le /vagy betüket olvasunk/. Ma-gánhangzót jelölő és mássalhangzót jelölő betüke t .ligy l'Ö-

vid /ö/ ésegy hosszu /a/ magánhangzót jelölő betüt, továbbáegy rövid /k/ és egy hosszu /nny/ mássalhangzót jelölő betUt.A hosszu magánhangzókat és mássalhangzókat tehát nem irjuk,hanem ejt jUk, irásban pedig a hosszuságot magánhangzókesetében vonással,ill. mássalhangzók esetében betUkettőzés-seI jelöljUk.


eA tanulók hangos olvasás és versmondás közben elkövetetthibáit javitani, javittatni kell

.Az időtartam- gyakorlatokat 5-10 fős csoportokban célszerüvégeztetni!

338

HAN GSULYGYAKORLATOK

Qu A HAHGSULY ?

Egy-egy szótagnak a többihez viszonyitott nagyobb hangerő-vel történő ejtését nevezik hangsulynak. /Mondják nyoma-téknak is./ Akiemelt nyomatéku szótagot hangsulyosnak,az átlagos hangere·jUt hangsulytalannak hivj ák ,

A hangsuly /a fóhangsuly/ a magyarban általában a szóelső szótagjára esik, de ez nem azt jelenti, hogy mindenszó minden helyzetben hangsulyos. A hangsulyamondatban éleAz első személy a második személy számára a mondatból egyesnyelvi egységeket /szavakat~ szókapcsolatokat vagy akáregy ragot/ kiemel. A mondaton belUl szokás elkUlönitenia szóhangsUlyt, a szakaszhangsulyt és a mondathangsulyt.

HOGYAN TANITJUK ?

A hangsulygyakorlatokat a BeszédmUvelés c. feladatgyUj.-temény tartalmazza, de gyakorlási lehetőséget biztosi-tanak még a Helyesejtési t ranazpar-en'saor-oze t 3.1.; 3.2.jelzetU lapjai is.A helyes hangsuly tanitáaa kiegészithető az időtartam, azartikuláció, valamint az olvasás gyakorlásával.

A hangsulygyakorlatok bevezetésekor a pedagógus sokszorirnintaadással érzékeltesse a tanulók számára, hogyahangsulyozást, a kiemelést hangerőtöbblettel érjük el.Sokszori és helyes utánmondással a tanulók képessé vál-nak arra,hogy hangsulyhibájukat nevelői felszólitásrakorrigálni. tudj álc,

HiveI a kisiskolások nehezen tudnak dönteni arról, hogyegy adott mondatban mi a kí.emeLeridő lényeg, ill. a kie-

339

7 d

A hangsulyáthelyezés /szószerkezet és mondat esetén/tanitásakor a tanitó a hangsulyhely változtatása után ér-telmezze vagy értelmeztesse, mit emel ki a beszélő, mittart fontosnak hangsulyozni, esetleg mivel lehet szembe-állitani. /Veszek 6eruzát, ill. Veszek ceruzát./.. - . - --

tehát a hangsulyváltozás hanglejtésváltozás is. A hanglej-tés alapegysége a szakasz: hangsUlyt61·~rigsUlYig,terjed •.A hanglejtésnek nyelvünkben ötféle mozgasa lehetseges:a/ Ereszkedő, ha a dallamvonal fokozatosan süllyed:-------;bl Emelkedő, ha fokozatosan fölfelé emelkedik:------;c/ Eső, ha hirtelen eSik: .\ ;dl Szökő, ha hirtelen emelkedik: /el Lebeg§, ha egyenlő magasságban marad: N

A magyar beszéd alapvető hanglejtésformája: ereszkedo. Akérdő mondatok hanglejtésformájs elöl eső abban az ,es~tb~n,;;ikor kérdő névmáa , kérdő határoz6sz6 vagy "~e" kerdoszoszerepel benne. Emelkedő, végén eső a hanglejtés azokban a.kérdő mondatokban, amelyekben kérdésre uta16 nyelvi elem/kérdő névmás, kérdő határozósz6, "-e" kérdőszó/ nincs.Az ilyen, un. eLdön t endő ]cérdésekből csak a hanglejtés.segit a kérdés felismerésében.

melendő uj, ezért az olvasáshoz kötött hangsulygyakorla_tok esetén a pedagógus jelölje,ill. jelöltesse be ahangsuly-jeleket /főhangsulyt kétszeri, a mellékhangsulytegyszeri aláhuzással jelöljék, majd tanitsa meg a jelek-nek megfelelő olvasást. I':lindeztermészetesen miniáadás-'sal és utánzással történjen. /Feladatgyüjtemény: 7.a/ b/d/ e/ h/ i/ /

A hangsulygyakorlatokat célszerU /haladási temp6 sze-rinti/ csoportokban közösen vagy egyénileg végeztetni.

JUT JELENT A HANGLEJTÉSTANITÁSA ELSŐ OSZTÁLYBAlJ ?A tanulásirányitás normái

eA tanu Lék az olvasáshoz kötött hangsulygyakorlatok elB'ttmindenkor olvassák el némán a szavakat,szókapcsolatokat,mondatokat!

IJivel a tanu Lők hanglejtéshibákat nem élő beszéd közben,hanem hangos olvasás során követnek el, ezért a hanglej-téstanitást már az olvasástanitás időszakában kezdjük.Az első osztályban mondatzár6 irásjelek helyes hanglej-téssel történő olvasását tanitjuk meg, ~Ulönös tekintet-tel a kérdő mondatokra.

eHa a tanu Lők olvasás közben hangsulyhibákat követnek el,mindig javittatni kell a hibát! Tehát a helyes hangsu-lyozást ne csak a hangsulygyakorlatok végeztetésekor tar-tassa meg a pedagógusl

HOGYAN TANITJUK ?

HAHGLEJTÉSIlYAKORLATOK

I ru A HANGLEJTÉS ?

A hanglejtéstanitás feltétele, hogya tanulók a sz6kép-olvasás során megismert szavakat és a belolük szerkesz-tett mondatokat el tudják olvasni.A hanglejtés tanitása kiegészithető a hangsuly és azidőtartam gyakorlásával.Az egymást követő bes<;édhangok magassági váltakozása,

hullámzása. Szorosan a hangsulyhoz /hangerőhöz/ társul,340

341

A hanglejtésgyakorlatokat a BeszédmUvelés c. feladat-gyUjtemény tartalmazza /9.a/ bio Az ott leirt gyakorlatokaz l.félévben, a szóképolvasás időszakában végezteten-dők.


A pedagógus javitsa vagy javittassa a tanu16k minden han--gos olvasási produktumában a hibás hanglejtést !

A hanglejtés további gyakorlása a hangos mondat-, ill.szövegolvasás közben történik. Erre alkalmas minden -az Olvasni tanulok 2. rész cimU Olvasókönyvben és a Me-se,mese mátkában levő - szöveg.

_A kérdő mondatok helyes hanglejtésének tanitásakor l.osz-tályban a pedagógus ne bocs átkozzon magyarázatokba, he-lyette minta alapján korrigáltasson, vagy ilyen instruk-ciót adjon: Zárjad a mondatot !

A tanitás szakaszaiilHA11Gl::APC::;OLAT" - GYAI:OilLA':COK

a/ Rövid /3-6 szavas/, egyszerU,.kijelentő és kérdő monda-tok olvasása helyes hanglejtéssel.A tanitás lépései:

1. A tanit6 irjon fel,' vagy rakjon ki sz6képekből né-hány mondatot, /kérdő és kijelentő/ a táblára. Nevez-ze meg a mondat végi irásjeleket, majd mutassa be amondatolvasást helyes hanglejtéssel.

2. A tanulók közösen és néhányan egyénileg is ismétel-jék meg helyesen az olvasást.Hibázáskor ismét adjonmintát, és nevezze meg a hibát: nem volt jó a hang-lejtés, nem zártátok amondatot.

3. A gyakorlás időszakában a tanit6 minden hibás hang-lejtést javittasson a fenti módon. /Mintaadásravagy instrukci6ra./ Azokat a tanu16kat, akik márképesek önkorrekcióra is, mindig dicsérje meg.

A második szakaszban már nem egy-egy mondatot,ha~e~ rövid szöveget kell a tanulóknaK helyes hang-leJtesseI olvasniuk.!Olvasókönyv, kIese,mese mátka!A gyakorlás során eleinte célszerü álló vonalakkaljelöltetni a móndatok végét, hogy kellően felhivólegyen. A gyerekek figyelmét ugyanis ebben az idő-szakban még a dekódolás köti le nem f' 1 k, 19ye ne amondat végi irásjelekre, ezért a hanglejtésük le-begő.

J.;I A J"ELJ5N'l'ÖS'::GZ A

HAHGKAPCSOLA'.rOK GYA-

KORLÁ3ÁNAK ?

A hangkapcsolat-gyalcorlatoklml a mássalhangzó-lcapcsolódá-sok esetén fellépő hasonulásnak, összeolvadásnak a helyes-ejt8si normákhoz igazodó eseteit gyakoroltat juk. A

fenti esetekben arról van szó, hogy az egymás mellé k.e-rülő két vagy több mássalhangzó a hangképzés tekintetébenkülönbözik egynlástól. Zzért ejtésben közelednek egyr.1áshoz,vag;[ pedig eGY uj, harmadik keletkezik helyettük.

b!

A nyelvmüvelő irodalomban leirt, a hangkapcsolódás tör-vényeivel összefüggő normák közül l.osztályban az alábbia-kat gyakoroltat juk:

Zöngésség sze:cinti részle8,es hasonulás. Eötetlen beszéd-ben és olvasásban az a természetes és helyes, ha a zöngét-len hang helyett a rákövetkező zöngés hatására·!pl. mákda-ráló! a meGfelelő zöngéset, viszont zöngés helyett a rá-következő zöngétlen hatására a megfelelő zöngétlent !pl.dObpergés! ejtjük.

343342

Képzés helye szerinti részleges hasonulás. Az n hangotkülönleges helyzetben - a képzés helyének megfelelően -hasonitják. Pl. á p és a b. E két. hang előtt a n m';"nekala-kul át: pl: szinpad - sz~ud; különböző - külömböző.

Teljes hasonulás. A teljes hasonulás tÖbbségóre az irás-kép nera utal. Ezek helyesej tósénél nem kötelező a -i;eljeshasonulásra törekedni /pl. anrtya/, elfogadható a részlegeshasonulás szerinti ejtés is. Nem fogadható el viszont aza fajta ejtés, amely a kapcsolatok határán lévő mássalhang-zókat betU szerint ejti /pl. anyja/o

Összeolyadás. Az összeolvadás esetében két kUlönböző hang-ból egy harmadik, rends zerint hoss z·uhang keletkezik. Az·összeolvadás esetében a betUejtés sulyos hiba. Nem hibaviszont az e~er, na~ág .stb. szavakban a tsz -, ill.tys-szerU ejtés.

HOGYAN TANITJUKA HANGKAPCSOLATOK EJTÉSÉT?

A hangkapcsolat-gyakorlatokat a BeszédmUvelés c. feladat-gyUjtemény, valamint a Helyesejtés-transzparenssorozat4. jelzetU lapjai tartalmazzák.TaÍü tásának feltétele, hogya tanulók a telj es betükészlet-tel tudjanak szavakat olvasni. /Ugyanis· a be az éLők a apou-tán beszéd fOlyamán viszonylag rit.kán vétenek hangkapqsolat-hibákat, felolvasáskor annál inkább./

A hangkapcsolatok gyakorlása kiegészithető a hangsuly ésaz időtartam együttes gyakorlás ával.

1. A gyakorlás során a pe~gógus irja fel a tábláraa Feladatgyüjteményben megadott /8. a/ b/ c/ haso-nUlást,ill. összeolvadást tartalmazó szavakatoszlopszerUen, majd emelje ki /irja át szinesseI

344

vagy huzza alá/ a kritikus mássalhangzót jelölőbetUket!

2. A tanulók kis csoportban egyUttesen és egyénilegis olvassák el helyesen a szavakat!

3. Hibázás esetén a tanitó vegy egy nem "betUejtő"tanuló adjon mintát! A jav~ás utánzással történ-jékl


A tanulók között előfordul olvasás közben néhány betUejtő.Leszoktatásuk többszöri és intenziv gyakorlást igényel.A pedagógus az elolvasandó szövegekben huzassa alá ezek-kel a tanulókkal a kritikus szavakat, majd a szöveg hangosolvasása előtt gyakoroItassa a hangkapcsolatok helyes kiej-tését.


.A hangkapcsolat - gyakorlatokat kisebb /7-10 fős/ csoportok-ban kell végeztetni!

eA hangos szövegolvasás során elkövetett hangkapcsolat-hibá-kat minden esetben javittatni kell!

HAHGERŐV ÁLTÁSI GYAKORLATOK

MIT ÉRTÜNK A HANGERŐVÁLTÁSTANITÁSÁN ?

A tanulókat képessé tegyUk arra,hogy tudjanak kUlönbözőerősségU hangon beszélni, a hangerejUket tudják fokozato-

.san növeIni f k t, , o oza osan csökkenteni, azaz : legyenekkepesek hangere iük tk·· ,.J e a ozlesl helyzetekben szabályozni.

345

!HOGYAN TANITJUK ?

A hangerőváltás tani tására kUlön feladatsorokat nem tartal_maz a BeszédmUvelés c. feladatgyUjtemény. Viszont a lég-iéstechnikai, az artikulációs és hangadástechnikai gya-korlatok adnak instrukciót a hangerő minőségére és válto-zásaira vonatkozóan is.JI tani tás 1épése.i:

1.4. tanitás kezdetekor a hangerőbeli fokozatokat mutassabe a pedagógus egy ismert ve rs.:n vagy mondókán,és ne-vezze is meg ezeket: suttogó, halk,közepes és hangos.

2. A tanulók ismételjék meg közösen többször más-máshangerővel, a suttogótól a hangosig a verset. A hangerő-váltás gyakorlása során a pedagógus törekedjen arra,hogya gyerekek a gyakorlatban közölt hangerőbeli fokozato-kat pontosan tartsák meg.

Ahhoz,hogy a tanulók hangerejükkel biztonságosan bánnitudjanak, nem elegendő csupán a helyesejtési gyakorlatokelvégzése. Nagyon fontos az is, hogy a tanteremben a pe-dagógus a tanulókkal, valamint a tanulók egynás közt iskdz éphange r-őve L, illetve halkan érintkezzenek. A megszo-kott hangos /kiabáló/ beszédről a gyerekeket nem könnyUleszoktatni /kUlönösen, ha a pedagógus mar;a is hangosbeszédhez szokott/o Mindez következetes gyakorlást;ellenőrzést feltételez.

A Jehetséc-es tanulótipusok 9S a velük való bánásr.ód

TUlságosan hangosan beszélő tanulól~, akik hosszas, többhónapos, fél éves Gyakorlás ellenpre . h_ lS ne....ezen szoktat-hatók le a hangos beszédről.

Halk hange:rejU, eGYben kemény hancinditásu tanuló, aki-nek megterhelő, ha D. csoportban középhangerővel kell meg-szólalnia. Általában szoronc;ó gyerekek esetében cyakori.

346

;Jindkét tipusra érvényes, hogy a pedagógus lehetőleg min-den fajta megszólalásuk előtt instrukciójában adjon ahangerő:re vonatkozó segitséget, utalást!


• A pedagógus hangereje minta a tanu Lók besz.édének alaku-lásában, ezért).igyelnie Icell a halk tónusra ,ill. a Icözép-hangeróre !

.A helyese.j~és gyakorlatrendszerének bemutatása után táb-lázatszerüen összefoglaljuk, milyen gyakorisáiSgal, meny-nyi ideig végezzük az egyes gyakorlattipusokat l.osztály-ban.

A gyakorlat neve I.~ilyengyakoris ág-gal végez:'.ük?

i;Iennyiideigvégezzük ?

I,égzéstechnikai gya- naponta 3-4 percigkorlat

Hangadástechnikai gya- naponta 1-2 pe rcí gkorlat

Artikulációs gyakor- naponta 2-3 perciglat

Gyorsasági gyakorlat hetente 2 2-3 percigalkalommal

Ritmusgyalc'lrlat hetente 2 3-4 perciga Lka l.omma I

Idótartal.l-cyalcorlat naponta 3-4 percig

Hm1gsul;ygYClkorlat naponta 3-5 pez-c Lg

347

Hanglejtésgyakorlat naponta 3-5 percig

hetente 3a.Lka.Lomma L

2-3 percigHangkapcsolat-gyalmr-lat

2. " H~LY-.GSEJ'l':f;81 HIBÁK ?ELI";;;:;,ULJjj.íEli:ÉJ JAV LiA Cj:J.IAj,: TjumL;'t),~

MI'r BRTÜIn~ A lIELY~8EJilL31HIBJ\.K ]lbLIS~,ii.;!h:Jill.f.8"h: ",,J

JAVIT~3jÜJAlí: TANULÁSÁN?

A helyesejtés gyakorlatrendszerének végeztetésével kifej-lesztjük a tanulók beszédhallását és beszédszerveik diffe-renciált müködését. E képességek birtokában lehetővé vá-lik az is,hogy mások Itársaikl és önmaguk elhangzó be-szédében felismerjék és pontosan megnevezzék, majd javit-sák az artikulációs, az időtartarn-, a hangkapcsolat-, ahangsuly-, a hanglejtéshibákat. Ezáltal tovább finomulbeszédhallásuk és fejlődik kiejtésük.

HOGYAN TANITJLr.t<: ?

A tanitás feltétele, hogya tanulók tudják tanitói mintaalapján korrigálni artikulációs, időtartarn-, hangsuly-,hangkapcsolat- és hanglejtéshibakat. Pl. Ejtsd hosszanaz ő hangot, mint én: Szőlő. Vagy: Ereszkedő legyen ahanglej tésed; igy mondd: iflikorindulunk ?

A helyesejtési hibák felismertetéséhez a pedagógus rendel-kezésére áll egy hang sealag IHangszalag a helyesejtési hi-hík felismerlÍsc),;n].::6:: ;javításának tanulásához!, melyen7-8 éV0C cyerel:ek ,:;·t':'ll6cj:1G, -;(~őtartam- hangkapc so-

348

lat-, hangau.Ly-. és hanglejtéshibákat vétenek. Ezeket ahibákat tipusonként mutassa be a pedagógus Ipl. artikulá-ciós vagy időtartamhibák stb.l, majd elemeztesse a hallot-takat: állapitsák meg a tanulók, mely szavakban, mondatok-ban vettek észre hibát. Próbálják felidézni és hasonlóanhibásan ejteni ők is, majd nevezzék meg a problémát. 1-

J-yen nyelvi formákat lehet használniuk: pl. artikulációshiba esetén: "Nem jól képezte a ••• hangot vagy hango-kat a beszélő"; időtartamhiba esetén: "Röviden Ivagyhosszan! ejtette a ••• hangot vagy hangokat, pedig hosz-szan Ivagy röviden! kellett volna"; hangkapcsolathiba ese-tén: "BetUejtéssel olvasta a ••• szavakat";ill. "dj-t ej-tett ggy helyett;" hangsulyhiba esetén: "Nem tett 'kellőnyomatékot Ihangsulytl a szavak 1. szótagjára" ; ill."Hibásan hangsulyozta a verset"; hanglejtéshiba esetép:"Hibás volt a hanglejtése" ; ill. "nem zárta a mondatait".A hibák megnevezése után javitsák azokat: ejtsék helyesena szavakat, mondatokat egyénenként és közösen is.

l.Iiutána gyerekek képesek felismerni és megnevezni,vala_mint korrigálni egy-egy magnetofonról lehallgatott h í ba t í.«

pust, javittatni kell velUk saját hibáikat is, mégpediga következő helyzetekben: hangos olvasás közben, vála-szolás esetén, versmondást követően. N~m kell javittat-ni a tanul6k kiejtését szóbeli szövegalkotáskor, ill.mimetikus játék során.


• A hclyesejtési .llibákfelismerésének és javitásának tanu-lásal'or e "\. GY aran egyszerre csak egy tipusu hibával israer-

kedjenelc meg a tanulók, Hallga-ss~k meg a magn6'r~fl;és'-aztelemezzékJ

• A helyesejtési hibák javitása ne időszakos,hanem ~íJ1és fOlYffinatoslegyen!

349

.A hibák korrigálása ne legyen se a pedagógus, se a tanulókrészéről bántó, megbélyegző!

3. A HELYE-SE;:rTÉSI NORlVlJ~KHOZIGAZODÓ

VERSMONDÁS TANITÁSA

MI A VERSi'lIONDÁS ?

A vermaondás olyan reproduktiv tevékenység, amelyet aversszöveg határoz meg. A versmondó a helyesejtési normák-hoz igazodva közvetiti a költői üzenetet a hallgató/-i/-nak a spontaneitás látszatát keltve ugy, hogy saját él-ményét is belevetiti.

MI A HELYESEJTÉSI NORrlIÁKHOZIGAZODÓ VERSMONDÁS ?

Olyan reproduktiv tevékenység, amelyben a szünettartáshelyeit, a fő- és mellékhangsulyokat, a hanglejtést,a gyorsasági, hangerő - és hangmagassági váltásokat avers szöveg határozza meg.

A helyesejtési normákhoz igazodó versmondás tanitása,vagyis az interpretációra történő felkészités kétfélemódon történik az l.osztályban:

1. versmondás utánmondással;2. versmondás olvasott vers alapján.

A tanulóknak mindkét esetben csupán a tanul t versnek meg-felelő helyes levegővételre, a szUnettartásra, a fő- esmellékhangsulyok megtartására kell UgyelniUk. A vers ál-tal "meghatározott" váltásokat /hangerő, tempó, magassági/l.osztályban még nehéz tanitani.

350

VERSLIONDÁS UTÁNl:lONDÁSSAL

A tanitás feltétele, hogy a gyerekek legyenek képesek aki- és belégzés szabályozására, valamint tudják érzékelnia nyomatékot. A folyamat kiegészithető: az artikuláció,az időtartam, a hanglejtés Gyakorlásával.

r HOGYAlT TAHITJmC ?

A megtanitandó verseket a Helyesejtés feladatgyüjteménytartalt'18zzaa hangsulyok, a szUnettartási helyek és az idő-tartam-problémák megjelölésével. /FeladatgyUjtemény:

10. al b/ c/ d/ e/ f/ g/ h/ i/ j/ k/ /A tanu16k mindegyik verset El tánitó által meghatározottmenetben tanulnak,meg. Ennek lépései:

1. A tanltó bemutatja az egész verset szerzővel,cimmel együtt.

2. A feladatgyUjteményben javasolt szakaszok sorreud-jében egy-egy szakaszt egyUttmondással addiggyakorolnak, mig a levegővétel és hangsuly nemtökéletes.

3. Aé; ujonnan tanult részhez az előző/ek/-et hozzá-kapcsolj ák ,

4. Az ecész verset egyUtt - esetleg egyénenként is _elr~ondjálc.

lehets6"'es tanulótj. usol~ 6s a veJ.Uk vaJ.ó bánásmód

IlJa~y han~e·oe-"[' .~ b .L J t,rendszeJ.'lntönmagát nehezen fegyelmező,

feltUnni vágy6 tanulótipus, aki a tanitói instrukcióra:7lj nt 6j'a vaJ' ,- c., .amlnt tarsaira nem tud tekintettel lenni.

6s

351

352 353

A pedagógus a hibázó tanulóknak tapintatosan mondja meg ahibát,és velük halkan, külön gyakoroItassa a verset.

lel:leztetnie kell. Ezen kivül feltétel még az is, hogy agyerekek a ki- és be l.ég aé süke t szabályozni tudják, továb-bá érzékeljék a nyomatékot. Ismerjék a fő- és mellékhang-suly jelét. /VÜ.: Hangsulygyakorlatok c.fejezet !/Halk," "mot yogó" , szor:ongó tanulók. Velük feltétlenUl kUlön

is kell foglalkozni. A versmondás előtt végezzenek artiku-lációs gyakorlatot, majd egy-két mintaszerUen verset mon-dó gyerekkel együtt gyakoroljanak~

r HOGY;"iJ TANITJUK ?

A tanulásirányitás normáiA megtanitandó verseket a "Verstanitús I. hangositotttranszparenssorozat a versmondás tanu l áaáho z" c. tanesz-köz é s a Liese,mese mátka c. irodalomkönyv tartalmazza.;,íivel a ·'Verstanitás I." cimü "taneszközön a narrátorszövege irányitja a gyerekek versmondás-tanulását, ezértarról itt nem szólunk, hanem csak az irodalomkönyvbenlevő versek elmondásának tanitását irjuk le:

e A tani tó és a tanu16k versmondása középhangerőnél halkabblegyen!

eHa a vers a tanulók szamara ismer~tlen sz6t. tartalmaz, .azt a tanitónak értelmeznie kell, vagy "cselekvő szóelem-zéssel" bemutatnia!

eA verstanulás és korrigálás jó hangulatu legyen!1. A pedagógus vetesse észre, vagy maga mut aasa lneg

a versben az egyes mondatokat lezáró hanglejtés-határokat. Jelöl-cesse ezt a megfelelő helyekenIsorvégeken, vagy sorközben/ álló egyenesekkel.A rövidebb szünet jele: I , a hosszabb szünet je-le: \1 •

eEgy-egy vers megtanitására 5-6 percnél többet nem célsze-ru forditani!

eVerset tanitani helyesejtési tréning után célszerU! 2. Az egyes szólamokon belül jelöltesselyos és a mellékhangsulyos .szavakat."főhangsuly: = ,mellékhangsuly:

a főhangsu-/Ezek jele:

.1eA már megtanult versekre pihentetés céljából érdemes

ször visszatérni.több-

eA tanitó a versmondás javitásakor hosszas, fárasztó magya-rázat helyett rövid inatrukciókkal adjon mintátl

J. rtulléJnosvonallal I ~ / jelöltesse a versben alegfontosabb Ldőtar-tam és hanglcapcsolat-problémá-kat.

4. Szakaszonként /versszal~onl{(~ntvagy más nagyobbszakaszonként/ mutassa be a verset a jelölésnekmegfelelően, maj d tübb tanuló ugyan í.gy ismétel-

VERSMONDÁS OLVASOTT VERS ALAPJÁN je meg ,

A tanitás feltétele, hogy a gyerekek az elmondandó ver-set ismerjék, és értsék. Ez azt jelenti,hogy a versmondás-tanulást megelőzően a müveket a pedagógusnak elemeznie - e-

5. A nár g;y-alcoroltszakaszokat kapc soLj ék egymáshoz,végÜl a.z egész verset mutassa be 2-3 tanuló.

A tanulásirányi tás norr!lái

.A "Verstanitás I." hangszalag és transzparens egy-egyversét több órán keresztül kell tanitani, mert az 5-8percnél hosszabb gyakorlás kifárasztja a gyere;-.:eket!

• A tanu Lók lehetőleg tanuljanak meg minden verset normáhozigazodóan felolvasni a lVlese,mesemátkából, a hangsuly-és sZÜl1etjelek előzetes beirása után !

• A versmondás tanulását - ha az olvasás alapján történik -célszerü csoportokban végezni!

354

I

I

A tanulás irányi tás l1orr!lái

eA "Verstanitás I." hangszalag és transzparens egy-egyversét több órán keresztül kell tanitani, mert az 5-8percnél hosszabb gyakorlás kifárasztja a BYerei,el"et!

• A tanulók lehetőleg tanuljanak meg minden verset normáhozigazodóan felolvasni a Mese,mese mátkából, a hangsuly-és szünet jelek előzetes beirása után !

• A versmondás tanulását - ha az olvasás alapján történik -célszerü csoportokban végezni!

354

i,iI'r J1~LENT A i:3ESZÉDPEJLESZTÉS ?

Olyan szöveget létrehozó tevékenység iránYitását,amelytekintettel van a kiejtési normák mellett a beszédszituativitásából következő un. kommunikativ normákra,sőt még a keletkező szöveg szabályaira is. A fejlesztésfeltétele a mindennapi érintkezésekkel /kommunikációval/kapcsolatos követelmények mérlegelése, majd a lehetségesbeszédfejlesztő /beszédkedvet fOkozó, a beszélés lehető-ségeit biztosítój eljárások, gyakorlatok feltárása ésösszegyüjtése.

HOGYAN V:;';G:t:ZZÜKA ~E3ZÉDFEJLE3ZTisT ?

A beszédfejlesztés csak a szóbeli szövegalkotás gyakorol-tatásával történhet. Ezt 8-12 fós kiscsoportokbanlehet eredményesen vécezni. A csoportlcépzés alapja a ta-nulók nyelvhaszuálatánalc szint je Lehe t , Ennek alapjánáltalában 2-J különböző fejlettsdgü kiscsoportot ala-kithat ki a t~~itó.

A továbbiakban az egyes szövegtipusole gya!~orolt at áaánakillvcját icülön-kUlön Íl'jul;: le az eGyes tanulócsoportokra/tanulót :Lpusol~ra/vönat ko z -:;at.va,

355

1. ASZÖVEGALKOTÁS TAnTÁSA

í,lIT JELEIJT A KAPCSOLAT-FELVÉTEL TAl'JITASA ?

A köszönés, a megszóli tás 6s a bemut.at.ko aás Leggyalez-abbanhasznált nyelvi formáinak, illetve a hozzájuk kapcsolódóelemi v.í.ae Llce dé s í, szabályoknak a megtanitását éc a Lka Lma-

zásuk gyakoroltatását "mesterséees szituációkban", min-dennapi élethelyzetekben.

Mivel a kapcsolatfelvétel az.ükaégké ppen tar-toz éka a szán-dékot és véleményt nyilvánitó szövegtipusoknnk, 8yakorol-tatása ezért kiegészithető lés kiegészitend61 e szöveg-tipusok valamelyikével.

idlT JELEWr A KvszUni;:::;TAIHTÁSiI.?

A köszönési szokások kia13kitását, a napszak,a~ alkalom ésa 2. személy figyelembevételével Fl köszönés ny eLv.í formái-nak IJó napot k.í.vé.nok l Jó regeel·c k Lvánok l Jó estét ki-

vánok! Viszontlátásra! 0zevasztok! Csókolom!/, a helyeshangerőnek a megt an í, téÍ.sát 6s GyakoroltatásJt, Iha lehet-séges, a valósáGos n3pi Srintkezésben/ezek javitását.

356

lIO GYJUI 'l'ANlTJUK

A KJSZÖNÉS'J' ?

A köszönés tanitása kieg;észithet6 a szándéknyilvánitás,véleménynyilvánitás és bemutatkozás tanitásával.

Tanitásának két szakasza:

a/ a köszönés lehetséges nyelvi formáinak és ahelyes hangerőnek a megtanitása;

bl a köszönés gyakoroltatása a lehetséges tanuló-tipusokra vonatkoztatva.


al 11.FeladatGyUjte~1ónyben A s zövega.Lko t éa tanitása

c. rész 1. b.' feladatának seei tséeével IKöszönéEfelnőttnek, c;yereknekl a tanitó mer;tudhat,ia, h rinytanuló iEneri a :cösz;jn~s nyelvi fort'lMt. Il.lndo nklis7,önósi foroát több gyerel:kel isn,ael tessen el,hOL-Y a';okis !.legtanul;j álc , akik még nera ismerik.Segi the t a köv et ke z ő kérdésekl:el:

~l~~::;::,'an1:ös:~:jnh8ttek a I'c Lnőtt ekne k reCGelIG.Hbe!'), estel?

- HOGyan .Leliet kÜS;;Ü;l:ll buc au n áeko r ?

- lla e;:;y Gyere:: tal áH:o.-·;i~·:ecy "~elnőttel, lcí.ne k::e11 eHfS7,rir )c0szi:ic.nie ?

- ::iJ.yc:1 l:ar.cerővel ]:e11 küsziinni?

Ea cá'8c'l:bll l~:iJ.önb':;,~őt' 1 ' b ő.L ', ovo sag D szoli tja "leg~ pCf~aC':JGusa tanu1ól:at, az t Ü! \:1ecfic;yel tetheti,no~y a ~o··ary··ll~a ~ - ·'t ,." ., ...•·'v ,,~ üan",ere,]c' a türl:ci;:; befolyásolja.

357

A k~~zön~s szabályai ellen va16 v~tséGek illuszt_r-á.l.ás ár-a GS elemzésére a tani t6 felhasználhatjaa Diasorozat B sz6beli szöveGalkotásho~ r. 4; 6016. ké pé t . A 4. kép /e81 fiu eLg áncao Lj a a tár-sát/ elemz~sét a kHvetkező m6don végeztetheti:

- i1it gondol tok, köszönhettek-e ec;ynásnak afiuk ?

- K~pzeljétek magatokat a gáncso16 fiu helyé-be! U'táno zc át ck a köszönését!Utánozy.átok ar; eLg ánc soLt fiu köszönéB~t!

A 16.kép jegy k.íeí'du rálépked a frissen f'e Lmo-,

sott kőr-e , a talearit6 n énl 'pedig n~z? őt/ feldol-gozása a következőképpen is lehetBéc;es:

_ Szerintetek'köszönt-e a kisfiu a néninek?Udvarias, neveletlen, figyelr:letlen vagy ni-lyen lehet ez a fiu?

_ Ha köszönt, akkor utánozzátok pontosan a kö-szönés~t! ~ondjátok el, éB játsszátok el,hogyan kellett volna helyesen köszönnie!

- Ha nem kös zön t , ti mit mond tatok volna a fiu-nak a néni, helyében?

b/ A köszönés e;yakoroltatáBának a nennyiségét 6s m6d-ját a tanu l.ok kÖBzönési azok ása í.nak ss í.nt je hatá-rozza 8ee;.Hogyan köaz ön j enek a tanu Lók az iskolában?A tanuLőkriak egyenként é s kiscsoportban - az' iskolá-ban kialakult hagyományoknak megf'eLe Lően - B7, épü-letbe 16péBkor, távozáskor kÖBzönniJk kell a fel-nőtteknek.Kös z örm í.ük kell érkezésl:or és távozási-::or t ár-ea í.lc-nak az általuk v ál.e azt ot t mődon ,

358

A s::"ervezetttanulás köz ben /. tan6rán és napkoz í.ben/'a belépő felnőttet néma felállással leell Udvözöl-niük. Ha szervezett tanuláBirányitás nem folyik,a tanu16k az általuk választott m6don köszönhetneka belépő felnőttnek.


IA nyelvi formákat isnerő, de figyelmetlen gyereke-ketfigyelmeztesBe a tanitó, ha nem köszönnek/akár felnőttnek, akár gyere!mek/!

IA tul hangosan va81 t:Jotyogvaköszönők hane;erejétilyen instrukciókkal s:~abályozhatja: Halkabbanköszönj! l:ös~"önjeGY lcicsit hangosabban!

A nyelvi formákat kevésbé ist:Jerőgyerekekkel kUlöncsoportban r,yalcoroltassa a kÖs7.önést az L ti alat-tihoz hason16 m6don, egy-eGY alkalommal csak egy--két kös:?'önésformát.Két bábuval mintát adhat:

- FieYeljétek mee;, hogyan köszönnek egymásnak!- A második bábu helyett ti köszönjetek!

:,;inrliepontosan ha t ár-o cza mec a napszakot és a2.azemé Ly korát /felnőtt vaGY gyerel:/.

A tanul áSirányi táG norl'lái

.;{inden kÖs7.önŐ GyereJmek r.1indenaLka Lomma L vissza kell kö-s?,önni!

.~inden lehetBé~es alkalmat ki kell has~nálnia a tanit6-nal: a helytelen köszönés javitására /javittatására/!

359

D

ell. rossz hangerővel !cöszönő gyerekeket tapintatosan !cell1<észtetnie a hangcrővál tásra 1

.Je köszönjenek kórusban a t anu Lők !A tanitás szakaszai

eKiscsoportban, egy-ef,y alkalommal csak 4-5 pe rc í.r; cya!:o-roltassa a tanitó a kösz(jn~st!

al Néhány gyerek segitségével a pedagógus játsszon elegy-],ét lehetséges szi tuációt, amelyben a gyerek-nek meg kell szólitania a tanitót. Ill. pedagógusir valamit, gyerekekkel beszélget, nézelődik stb.1

tIlT JELENT A I:iEGSZÓLITÁSTAJTITÁSA ? _ Hogyan szólithatjátok meg a tanitó nénit,

ha éppen egy gyerekcsoporttal beszélget?Az alábbi nyelvi formák oegtanit:ísát és megkövetelését/lehetőség szerinti a kö zőphange r-ő megtartásával. A k~rdésre előbb felsorolhatják a tanulók a lehet-

séges válaszokat Iha szükséges, a tanitó kiegészit-he til,maj d el is játsszák a megszóli tást. Ezutána következő kérdésekre vá.laszoljanak:

- Helyes volt-e a megszólitás ?l\1egfele1t-ea hangerő?Lehet-e ennél udvarias abban is megszóli-tani egy felnőttet?

- Tani ts néni kél"em•••- Tessék segiteni •••_.Legyen szives megmondani •••- Tessék rám figyelni •••- Légy szives •••-Figyelj ide!- Hévvel történő megszólitás. - Megérintheted-e a tanitódat, ha igen, ho-

gyan?- Helyes volt-e· a beszélő testtartása?HOGYAlJ TAlHTJUK A

I,iEGSZÓLITAS'l'?

A megszólitás tanitása·gyakran kiegészithető a köszönéstanitásával, és csaknem mindig célszerü együtt gyakoroltat-ni a kérés, a tudakozódás vagy· a vólemónynyilvú.nitiÍs kö-zül valamelyikkel.

Az esetleges hibákat javittatni kell a hibázó tanulóval,majd néhány lehetséges megszólitást ismételtessünk ela félénkebb, csendes gyerekekkel is.

A megszólitás tanitása két szakaszra tagolódik:!.Iilyennormc1knak feleljenek meg a tanulók?SzólitséÍ.kegymást keresztnevükön !Ha egy felnőttet meg akarnak szólitani, azt· jelezzéktekintettel, testtartással, esetleg. érintóssel!al a megszólitás nyelvi formáinak a megtanitása;

bl a megszóli tás gyakOl"lásB, ill. a hibás megszóli-tások következetes korrigálása. Ha beszélgető csoportban kell valakit megszólitaniok,

várják meg, amig be tudnak kapc soLódn í, a beszélgetés-be!

360

361

b/ A megszólitás gyakorlása csaknem teljes mértékbentermészetes helyzetekben történhet.


A nagyon visszahuzódó vagy a nyelvi formát nem ismerőgyerekekkel a pedagógus küHin ·csoportokban játszat-hat el egy-egy szituációt bábok segitségével, ill. afent leirtakhoz hasonlóan. /Kérd meg a bábut, hogy mond-jon mesét! Ne felejtsd el megszólitani! /Gyakran kezdemé-nyezzen beszélgetést a visszahuzódó csoport tagjaival,hogy minél bátrabban vállalják magukra a kezdeményezőszerepet!

A figyelmetlen, de a megszólitás módját többé-kevésbéismerő gyerekek esetében eredményhez vezet a gyakorlás;a tanitó megnevezi a hibát /Elfelejtettél megszóli-tani. Fordulj felémV, és javittatja azt. Ha szükséges,mintaadással pótol tatja az e~aaradt vagy nagyon hely-telen megszólitást. /Igy kellett volna megszólitanod: •••Monud utánam !/

~~anulásirányitás normái

• A pedagógus ne szóli tsa 8. t anu l.éka t vezetéknevükön, guny-nevükön!

• Tapintatosan javitsa a hibázást, hogy a gyerekek bátranmerjenek beszélgetést kezueményezni!

• Ne engedj e ,hogy a gyerelcek egymás között telj esen me Tl.őz -zék, vagy durva formúban alkalmazz6.k a megszólitást!

• A gyakorlás egy-e[!,yalkalommal 4-5 percig t.ar-t son !

362

MIT JELENT A BEI;lUrrA~KOZÁS'rAln~lí.sA ?

rU1l1aktudatositi:Ísát,ho gy eyerek csak felszólitásra- tI h t be felnőttnek Ekkor a teljes hivatalos ne-muta co z a • ,vét kell megmondania, a felnőtt felé fordulva ra kell_, í.e eg.renesel1állnia, a fejét meghajtania.neznl, J

HOGYAN TANITJUK A :OEl;IU-TAKOZÁST ?

A beElutatkozás gyakoroltatását kiegEé;szithetia kapcsolat-felvevő, szándék- vagy véleménynyilvánitó szövegalko-tás ,atársalgás.Tanitása két szakaszból áll~

a/ 8 betiu tat koc ás szabályainalc tie gtanLtása,

bl a bemutatko~ás gyakoroltatása.


a/ A pedagógus nyujtson kezet egy gyereknek,köszönjön, és mondja meg a teljes nevét. / Ez-zel mintát ad a bemutatkozás módjára./ Szólit-sa fel a tanulót: - Mutatkozz be te is!

Ezután sorolj ák fel a gyerekek, milyen elemek-ből áll a bemutatlcozás /köszön~s, návismertet6s/,mit kell tennie a ta~u16nak /álljon egyenesen,a keze a teste ~ellett l6gjon, nézzen a felnőtt-re~ CGa~: al.kcr nyu j tha t kezet, ha ezt a felnőtt~(ezderJényezi; ért~1etóent ~{Ö:."~6p:langerővel mond j a

363

meg a teljes nevét, hajtson fejet/o Néhánygyerek rau tat lco aaon oe, ma j d az előz.ő szempontokszerint e Leme z.zenek a többiek. A h il át javítsák,de a helyes elemeket is sorolják fel!

/ A tanu16k ismerjék és haszndlják a következő ki-fejezéseket:

IIorváth Péter vagyok.- HaGY FáI a neveQ.

Kovács JÓ7.sefnek h í.vnak.

'0/ A /3,"yakorlást kise bb c sopor-t okban célszer'uo

,vc:;ez-tetni.


Azoknak a f-:,.,erel~eknek, ak Ll t d"o~ cú. ~ nem u J a}~ a telj es nevülce t ,

előczör a~t kell menL OL ' ,- c;t.[U'll·vanl8. Li t an L tonak eg IleealőzőaLka.LommaL, majd többször lilegkérdezni, eLí smét eLt et.ní.,

A nagyon félénk b,n;erekelcel" o, • ,J _ oszor a t ár-sa í.knak történőberau t atkoz ás t gyakol'olJú;;:néhánysuo:r , csak a zut án ;nutatkoz-zanak be Q tanitónak 68 idenen fel~6ttnelr • J "l:> ~ '-. .n,. pe' 8e;ogusmí.nd an lehetősécet lwsznú'ljon ;;:1, ha felnőttnek l:lutatlcoz-hatnak be a t:yereke]~. M,incUC ,!legke L'L Lnd oko Ln.a mi61'tmub at.kozhe t be valaki: ő morid '·"'.'J'obb·"llneaét , 1..L .•..• t..:> Uo.. • 1" so: vor-s et

tud stb.

A tul mag abí.z tos, nagyhangu gyerekeIcet uGY késztesse atanitó a szerényebb viselkedésre l',orn~" berau t atko .', uJ C~ - ••••..-1 .!\.. Zd.S

gyakor'lásakor idézze fel a hanger-őr-c vc naclcoz ó no r=mát. A bemutatkozást csak el kapc soLa t reLvéte Ll.e L et;Yüttfogadja el!

364

4(§•••• --------------h-tanulásirányitás no~mái

.A tanHó ne engedje, hogya gyerekek bemutatkozáskor a

becenevüket használják!

eE'legkell l~övetelnie,hoE;y a gyerekeh: csak kapcsolatfelvételután mutatkozzanak be!

." pedaE;ógUs türelmesen tanítsa és javi tsa a testtartást ,a eesztikulációt!

.\ gyakorlás egy-egy alkalomlilal4-5 percnél tovább ne tart-son!

IH A SÚj'ID~K1TYILV1UJI':r.fi.S?

l\:ommunilcációsszempontból az 1. személynek a 2. személyréirányuló akaratnyilvánitását, a 2.személy befolyásolásátjelenti. Az ilyen tipusu szöveget természetesen mindig vala-oiféle kapcsolatfelvétel vezeti be. Uüfajilag az ide so-rolható szövegek a l~övetkezők: kérés, tudakozódás, felszó-litás, meghivás. f.'Iindennapostapasztalat, hoGY e szövegekrövidek és a kapcsolatfelvétel sémái mellett számtalan kli-sészerü nyelvi elemet is tartall1aznak. Eszövegtipus -tar-talmazza a szándéknyilvánitás tárgyát, vagyis amit a beszé-lő kér, amire felszólit, amire kérdez. A tárgymegjelölésönl1agában még nem szöveg. Csak akkor lesz azzá, ha a be-sz61ő kibőviti azt a s~ándéka szerinti eredmény körülmé-nyeiveL

!.iIT JI~LEHT Ji. KÉR É S'rAlTIT ÁSA ?

co ' d é•.•Z311 elmyilvánitás gyakoroltatása olyan helyzetben, amely-ben a 2.személy van előnyösebb helyzetben. Az I.személy tő-le vár valamilyen seGitséGet, száQára kedve~ő cselekvést.:..indez "'e"hat'r "1- t' ,• t •• () a o:-,:~a a oes~~(! o r:l~.Gatal" ás át : udvarias CieC-s~:5l'tá~ l' ,••." .r. Le, {ereS, }cUzepes harige r-ő ,

365

HOGYAN TANIT,JUK A KÉRÉST ?

A kérés tanitásának feltétele, h08Y a tallulók tudják 8za_bályo:mi a hangereJUket. Kiegészi thető a kösílönés, a bemu_tatkozás és a véleménynyilvánitás tanitásával.

A kérés tanitása két szakaszra o8zthatá:

al A kérés leGgyakrabban használt nyel vi fort:1áinakés a kérésre vonatkozó normák oectanitása;

bl a kérés gyakorlása.

A t~nitás szakaszai

al Javasoljuk, hogya tanitó a FeladatgyUjteménybőlA szövegalkotáa tauitása c.rész 3.b: feladat se-gitségével tanitsa meg a kérésre vonatkozó ismere-teket. El6'ször ismertesse a szituációt, majd e [,ye-rekekkel együtt gyüjtse össze a no rmzika t ,

- A beszélőnek meG kell szóli t an í,a azt , 8::i-től kérni akar valamit! ILeGgyakr3bban köszön-nie is kell !/

- Kéréskoihaszndlnia kell a következő nyelvisémelkat:

LéCY szive s , mondd Ele;;•••~essék neke~ 3e~iteni•••3ef,its, léGY szivee •••8zeretnélllelmondani •••stb.Eözéphnngerővel ke Ll, beszélnie 21m8.1:,~,l-:ikér!

- A 2. azemé Ly f'eLé kell fordulnia, r,i 1:e11néznie!

366

Bzután játsszák el a 3.1:/ al2tt vázolt jelenetet,., q '~i szerepét játszó tanuló szövegéről ésmaJu 8. "SOI

. elkedéséről állapitsák meg,hogy megfelelt-e aV1S 't '1,..., l·'letve mennyiben tért el EI normauc •norr.Jal,naY.:,- .Az esetleges hibákat javitva, ujra eljátszhatjáka oztorit.

ol A '''yako:coltatás a Feladatgyüj teményben leirtalcÖ , t'., to··rte'Jlhet·a helyzet ismertetese u an aalapJan .

feladat megoldása, vagyis eljátszása, Iilajdannakelemzése következik.

A gyalwrol tatás másik módja a természetes helyze-tekben elhangzott kérések értékelése és javitta-tása a normák felidéz6se alapján vagy Iilintaköve-téssel.


I A nagyhangu , fÖlényes, tulzottan magabiztos gyere-kek számára a Byakorláshoz mindig a hangerőt és alehető legudvarinsabb szöveg kiválasztását adja.szeIilpontkénta tanitó.

I Félénk vaey nyelvilee hátrányos gyerekek esetébenelégedj en meg azzal,ha a kérés táreyát a legegysze-z-übb rcrmában pontosan 1,lei~jelölik!IKérek egy pohártejettl

A tnnulásirányitás normúi

• A tani tó mindig _ felszóli tásko:!.'is ! - aLka Lmaz za azokata nyel v í fOrj·,1Úkat,ame Lyeke t a tanulól:tól meGkövetel!

367

• A gyerekeket arra kell késztetnie, hogy egymástól is ud-varias hangnemben kérjenek !

.i\!indennapihelyzetekben csal,az udvariasan megfoGalmazott,vagy külső segitséggel javitott kéréseket teljesHse atanitó!

InT JBLENT A TUDAKOZÓ DAsTAHI'rÁSA ?

Valamilyen adat, információ, cselekvésmód, tevékenységmegismerése, megszerzése érdekében végzett szöveöalkotásgyakorol tatá sá t jelenti. Mig a kérés esetében az 1.sze- 'mély a 2.személyt veszi rá valamilyen cselekvésre, a tuda-kozódással az 1.személy ,a 2,személytől csupán információtszerez a saját cselekvéséhez.

HOGYAH TAln'NlJi\: ATUDAKOZÓDÁST ?

A tudakozódás tanitását általában kiegésziti a köszönés ésa megszólitás gyakoroltatása.

A tudakozódás tanitása két szakaszból áll:

a/ A tudakozódás nyelvi formáinak és a módjáravonatkozó szabályoknak a me~tanitása az elsőszakasz.

b/ A második szakaszt a tudakozódás gyakoroltatásajelenti.

368

ot' szakaszaifl.. tall:!.as

0./ ASzövegalkotás tanitása c. feladatgyüjteményJ.ej alatti feladatán vagy hasonl~ helyze: bem~~tatásával lehetséees. fl. helyzet :!.smerteteseueana tanító válassza ld a szereplőket, maj d gyüj tseösszé a,;;:rerekekkell-i-"J.ormákat!

_ Abeszélőnek a hallgató felé kell fordulnia,rá kell néznie!

_ Általában köszönnie kell !'lOt ° I_ Biztosan meg kell szo :!.aul8.

Tudakozódáskor használnia kell a következőnyelvi formákat:

:Nem tetszik tudni •••Iviegtudod-e mondani •••Tessék nekem megmondani •••Legyen szives megmondani •••

Közepes hangerővel,érthetően kell beszé:lnie!_ Az információt meg kell köszönnie, majd el

kell bucsuznia!

Ezután játék következik, majd a fentebb felsoroltnormák alapján a teljesítés elemzése.

bj A gyakoroltatás ugyanigy történhet más kitaláltvagy valóságos heLyze t ek alapján. LIindig szükségestisztázni, hogy ld az 1. és 2.szer.HHy. 'rermészete-sen gyakorlt{skónt foghatók fel a Gyereke}: általme3fogalmazott, a tanitónak szóló tudakozódó, ér-deklődő szövegek is.

369

A lehetséGes tanulót·lpusok és a velük való bán' , aZ ártani akarás szándékát61 vezérelt szöveg. A panasztárgyát és körülményeit pontatlanul, 1üányosan vagy erő-sen eltulOzva tartalmazza. A panaszkodás nyilt vagy lep-lezett célja az empátia kiváltása vagy az igazságkeresés.A panasz és a bejelentés olyan szövegalkotás, amelyet afelismert normasértés elleni jogos tiltakozás vezérel.

asmod

i ~evés élmé lnnye rendel.kező "k' N ,

t anu Lólc szári" k í ' szu erdeklodesi körünar a cf.do Lgo sot t hel t .biztoai tsa a +an.í t ő , yze ek lsmertetésévelo a Gyakorlas Lehe nő ~~' In

het azonban számuk osebct. ~eremt_ra olyan helyzeteket .nek megoldásához okve t Lcnií.L I ' _ ' arneLyck-,IPl . ." u cerdezosködniülc kell

•. Lsmez-et Len helyen kell .'niük./ magb í.záet telJesite-

A véleménYnyilvánitás tanitása kiegészithető a kapcsolat-felvétel, a kérés, valamint a pszichikus és erkölcsi tu-lajdonságok lcözül az udvariaSság és segitőkészség tanitá-

sával.

HOGYN1 TN{ITJUK AVÉLE;:furDfiILVP.lHTAsrr ?

Az udva-iatlan f"l'~. ,o enyes tanulóktólkapcsolatfelvétellel együtt ~O" ~.ol ó(luJa

csak a helyesel a ;;legoldást.

A tanuLísirány-;tás_ no rraá f

• A tani tó--iíanr."1'" . uZ,na Ja ugyanazokatdásko.r '.Lv ' a nye 1vi formáka t'-o ,8],le yeke-G a tanulól,to'lmen,követel!

A véleménynyilvánitás tanitása két szakaszra tagolható.-i;uda!{Qzó-

al Az árulkodás, a bejelentés és elemze;• Csak udvarias ..szovecre ad.jon válaszul informúciót!

• Lehetőle" oLyr- ''-' . aü ue Lyze t elce t ' '" '- -r "te~ e.n"tUC11a 'Te' 1 1 'a, ame Lyekbcn az él ',,'._ .. .. t..;! - J:'e,;:c,~ sZ:t;,lá-. ' el;'L t eLükhcz ~,,··1.' .

tokába juth:ltnal:. IPl . ." ~"u"seces Larner-ctel;bi1.'-C' " • •• Jo az a feladat II rt- ' - 1 . "meb

, ra.í.ko r lehe-c pn""'.' _., ' rio gy l;uo_::v:olJéu:_ •• J oas UJ s·,"ot v' , 1ges jiler-tudniokh _, "0 :.tSél:;"O_ ni, dc ncn szül,sé-

•.., ,ol t(ll,:üiwtóaz Lsko Lá.i 1r"női fodl'uszat./ • "JUdlO:<',le[;,éözelebb

bl az árt6 szándék leépítése, az igaz és pontoseseQényelmondás gyakorlásának az irányitása'-


alAz árulkodás bemutatására alkaJJnas a Feladatgyüj-temény 4. al feladata. A tanító elmondja és el-játssza a 4.al alatt leirt történetet, majd akérdésekre adott válaszokból a gyerelcelcösszegyüj-tik az árulkodás ismérveit: aZ árulkodó valalcinekártani akar , nem r,londegészen igazat, nem mond elminden fontosat az es~~énT~ől, a kelleténél jobbansajnáltatja magát. Ezután a E,yerelcekelmondhatjáksaját _ árullcodással lcapcsolatos - élményeileet. Afelsorolt helyzetek l~özül egyet-kettőt elemezzeneka 4.al felauatban leirt móuon, majd a hibákat

JUT JELENT A VJ!:LEf!l:8:r:rf-lIrIILVÁIUTÁS TA..•."fITÁSA ?

A véleménynyil váni t' t . ,as ana, tasa ak".ez árulkodá ' ovetkezőket jelenti:s es panasz közötti kü" ,a gyakori árulkodások k . :onbseg felismerését,

t' , na az a.gaz aago sasat a panasz t', .' 6 panasszá javitta-argyanak, a hel .egyéb körülményeknek yaz í.nnek, az időnek GS. a pontosittat' , ,a pí.Ll.ana'tnyí, érdek .'lt 1 á aáva j s.Az urullcodása a befoly.' 1-'- .~so v, az lndulattól , 311370

javi tva aLak í, tsák át az árulkodás szövegét igazés tárgyilagos pmlasszá vagy bejelentéssé. Ha tud-ják, mondják meg, hogy az árulkodó és abeárultgyerek között fennálló ellentétet, haragot hogyanoldanák fel.

bl A véleménynyilvánitás gyakoroltatása jórésztwlllYit jelent, hogya tanulók árulkodásait, be-jelentéseit, panaszkodását a tanitó lehetőség s:öe-rint kisebb gyerekcsoport bevonásával értékeli ésjavittatja. A mindelUlapi élethelyzeteken kivül módnyilik a véleménynyilvánitás gyakorlására aFeladatgyüJtemény 4. a-el feladatának megoldása,valamint a Diasorozat a szóbeli szövegalkotáshozI. 4., 6., 7., ll., 14. és 27. képének elemzésesorán.

A lehe-i;séges tanulótipusok és a velük való bánásmód

A tul magabiztos, erőszakos gyerekeket a véleménynyilvá-ni tás gyakorlásakor a azükaz avu , pontos fogalmazásra kellszoritani. Türelmesen és következetesen figyelmeztetnikell őket a hangerő mérséklésére. Mivel általában csak-nem kiabálva szoktak véleményt mcndanf., hozzá kell azolc-niuk, hogy nem találnak azonnali meghallgatásra, megkell várniuk, mig a tanító az előző tevéke1lYséc;ét befeje-zi vagy félbe tudja szald t an í , Ezidő alatt kicsit Tlleg-nyugszanak, és tárgyilagosabban, pontosabban tudják el-mondani a panaszukat.

A véleménynyil vánitástól tartózlcodó, csak végső eset benpanaszkodó félénk, zárlcózott -~anulókat kéz-dé scklceL, f'eL«szólitásokkal vonja be a tanitó a kép- és helyzetelemzé-sekbe. lilIi t mondaná'l a ve:cekedő gyereknek? i,;onddel,hogyan mcnde ná d el a tanitódnak, hogy var-ekednek a gye-

372

Ic, , I A twü tóna), az 1-2 mondatos választl'eJ:el,:a folyo sono '1

1 k II fo"adnia. Az is eredmény, ha ezek a tanulOKis e"e ö

vállall;:oznak a véleménynyil váni tásra./

~tanulásirfu~Yitás normái

, " 1 árulkodását vagyA feldult állapotban levo gyere;:• 1 dását nem szabad azo!1.J.lalmeghallgatnia a

pffil8S z co .'J_' ak' ~lőbb türelmesen és tapintatosan megtan~"on • .c.

H t tatni csak azután kerülhet sor meg-J;:ellőke nyug ,hallgatásulcra!

, nem szabad mercszJgyeniteni, helyette• Az áruU:odokat ~a jó megoldást lcell bemutatnia a tani tónale.

. át moralizálásba!• Az árullcodás elemzése ne csapJon

IJI'1 JELENT AZ ELl3li:-

3ZBLÉS TAlHTÁSA ?

Az elbeszélés tanitása olyan szöveg létrehozásának gya-koroltatását J-'elenti amely személyeJc együttes, kommu-, ,

nikációt is tételező történéseit, társas cselekvéseitábrázolja. E müfaj tanitása során gyakoroltat juk a tWIU-lólekal az események, a szereplők, a helyszinek pontosmegjelölését é s időrendben tÖl,ténő elmondását.

fUT J"BLli:HT AZ ELJ3i5-8ZÉLÉS T~~ITÁSA K~P,KBPSOR és ZÖREJSORALAPJÁll ?

A kép, képsor, zörej sor segitségével megadjuk a Byere-keknek azoknak az elemeknelc!hely, idő, szereplők, ese-mény/ egy részét Iképl vagy csaknem teljes sorát Izörej-

373

sor/, amelyeknek rendezésével, összekapcsolásával elbe-szélő szöveget készithetnek.

A tanitó kivetiti a képet, a gyerekek megfigyelilcazt, majd felszólitásra röviden elmondják a velekapcsolatos élményüket. Ezután a tanitó rámutata képen szereplő szeiné Lyekr'e, tárgyakra, viszo-nyukra, és megnevezi azokat, majd a tulajdonsá-gaikat is Ikisfiuk, virágcserép, kabát stb.;haragszanak, diiliösekstb.; kócoshaju, piros vi-rág, szürke kép stb.l. Igya tanu.Lőlcvégigjárat-ják tekintetüket a kép minden lényeges részén.A tanitó ugyanigy ujra végigvezeti a tro1ulókata képen, de már a tanu.Lők mondják el egyenként alátottakat. Ily módon a legSZÜkségesebb szavakatés kifej ezéselcet, amelyek a képről való szöveg-alkotáshoz szükségesek, megismerik a gyerekek.

HOGYAIi TAJlTITJUK AZ ELBE-SZÉLÉST KÉP, KÉPSOR ÉS ZÖ-REJSOR ALAPJÁN ?

A megadott helyzetek alapján törtél1ő elbeszélő szövegalkotása tanitásánw~ feltétele, hogy a gyerekek tudja-nak képről állitásokat mondani. Kiegészithető a mimeti-kus játékkal, a kapcsolatfelvétel, a szándéknyilvánitásés a véleménynyilvánitás gyakoroltatásával.

Az elbeszélés tanitásának szakaszai a következők:

al A kommunikáció·térryezőinek tudatositása érdeké-ben végzett képelemzés irányitása;

Ezután a pedagógus felszólitására állitásokat Byüj-tenek a tanulók

bl a második szakaszbro1 meg kell tanitani a tanuló-kat arra, hogy aképen látott eseraényhez hozzáil-leszthető valamilyen előzmény és következmény,és a három szakaszból szerkeszthető össze egy tör-ténet. Ugyanigy a zörej sorozatban általuk fontos-nak vélt részleteket szintén kiegészithetik a hiány-zó eseményekkel.

_ a szereplők tevékenységéről;- az esemény helyéről;- az esemény idejéről;- az esemény elő&uényéről;- az esemény következményéről;- a szereplők tulajdonságairól;_ megállapitják az l.és 2.személyt és az esetle-

ges szerepcserét.ci A harmadik szakaszban történik az elbeszélő szö-

veg alkotásának gyako2'oltatása. Ehhez felhasznál-hatók a Diasorozat képei, a Zörej sorozat etiüd j eL, ,es a Feladatok a szóbeli szövegalkotáshoz felada-tai l-25-ig.

bl A tanitó által kivetitett diaképet Ipl. 8. Imegfigyelik a tanulók, meghatározzák az eseI~lényt,annak helyét, idejét és szereplőit. A tanitó fel-szólitására néhányan elmondjál::,hogy szerintük mitörténhetett a képen ábrázolt esemény előtt ésután. 5 percnyi felkészülés utún egy tanuló .mond-ja el az általa kitalált történetet. A többiek azelőzetesen megadott megfigyelési sze~pontok sze-rint elemzik a történetet.


al A képelemzés megtanitására a Diasorozat a szóbeliszöveeaJkotáshoz 1. verekedő fiukat ábrázoló képe/71 használható fel. 375

374

•

- A történés sorrendjében mondta-e el az esemé-nyeket a beszélő?

- Közölte-e az események helyét?- A szereplőket indokoltan szerepeltette-e?

- Beszéltette-e a szereplőket? Szükség volt-eerre?

)

Hogyan történik a szövegalkotás a Zörej sorozatetüdjei alapján? A tanulók megfigyelési szempontnélkül végighallgatják a zörej sorozatokat ugy,hogya cimet nem hallják /pl. Szódavizlcészités/.Elképzélésüket ._l~~~jlzo:J..j~., majd néház:ygyerek elmondja a ki talált történe~ét. Ennektémája lehet pontos, valósáGhü. El is térhetnek atanulók az adott ·zörejektől, és elmondhatják azörejek által felidéződő élményeiket. A témaelszakadhat az élményszerüségtól, épülhet afantáziára is. 11ind a három témajavaslat el-fogadható, ha a gyerek tudja a mondanivalójátszöveggé szerkeszteni. Ha a keletkező s:::öveGavalósághoz Lgaco dí.k, az elemzéshez és a szöveGpontositásához ujból meg lehet hallgatni az etüdöt.Ha a témajavaslat élmény- vagy fantáziagyökerü,nincs szükség a hanganyag elemzésére. Az elemzésebben az eaetben is ugyanugy mehet végbe, rn.Ln t akép alapján készült szöveg elemzése. A -Bzöt;egriány-zó vagy pontatlan részeit mindkét esetben a szövegalkot6jához intézett kérdésekkel tiáztázhatják atanulók.

A lehetséges tal1ulótipuso!c és a velül: való bánásmód

Az átlagos és az átlaGosnál jobb képességü·tanulókkala képolvasás gyakoroltatása 2-) alkalomra korlátozódhat.Aszövegalkotás előkészitéseként számunkra elegendő az

376

állitások c;yi.ijtúse,a tanév harmadik harmadában enél-kül is képesek a tanulók a szöve[;szerkesztésre.

ft szegényes szókincsü vag:;·visszahuzódó tanulókkal néhányhétig csale a részletes képolvasást gyakoroltassa· a tani-tó. 8zövegalkotási feladatot csak akkor adjon, amikor aleglényegesebb elemeket már ki tudják választani a kép-ről, de előkészitésként ebben az idósz~,ban is végezze-nek képelejuzést. A Feladatok aszövegalkotáshoz c. részfeladatainak közös megoldása biztosi tja a t anu'Lőknak,hogy egy-egy k.í.eme Ltszövegszerkesztési szempont alkal-mazását gyakorolják /pl. időrend: 22.f.; helyszin: 20.

I e.r; A pedagógus adhat gyakorlásként számukra szöveglciegé-szitési feladatot: elő~lény vaBY következmény pótlásátmeglévő szöveghez vagy képsorhoz.

A tWlUlásirán.yitás l10rmái

e l~elyik tanuló nem tud képet elemezni önállówl, aztne kényszeritse a tanitó szövegalkotásra!

• A szövegalkotás tanulásának kezdeti szakaszában tul-.zott pontosságra törekvő elemzéssel és javittatássalnem szabad elvenn í a t anu.l.őkkedvl~ a szövegalkotás-tóI!

eA SZövegalkotás időtartama egy-egy alkalommal 10-15percnél ne ·~artson tovább!

• A képelemzés időtartama 1-1 alkalonuual 10 percnél nelegyen hOsszabb !

• A. tanl.llÓktö"-'téneteit csak a szövecalkotás befej ezéseután javittassa a pedaeógus!

377

:..uT .JBLENT AZ ELBESZÉ-

LÉS TANITÁSA ÉUlény

ALAPJÁn ?

al Az első szakaszban a tématarta's e'sa témaépitésszabályainak ismertetése a he Lyes k" b ", " " , -L oz eszolas éshozzaszolas modjanak meetanitása történik.

kapcsolatfelvétel, a szándéYJlyilvánit' ", , " as, a velemenynyilvá-n~tas es a 2. szemely szerepének a k' d ', ", ,er ezesnek a gyakorol-tatasa. Tan~tasa ket szakaszra bontható:

Az élmény alapján történő elbeszéléskészités tanitása té-mamegjelöléssel történő szövegalkottatást jelent. A szö-vegalkotás során a tffi1ulókvagy egyszerüen, átrendezésnélleül, az átélés sorrendjénele megfelelően elmondjálc afelidézett él.ményeiket /Vándortáborban voltam a nyáron/,vagy a felidézett élményelemeket átrendezik, más, kitalálttörténetbe épitik be /Ui lenne, ha a törpék országábanlaknál?/.

MIT JELENT AZ ELBE-SZÉLÉS TANIT1\SA KIS-CSOPORTOS Km:n:;TIJlnl(}~-

CIÓBAN ?

b/ A második szakaszban a pedagóBus feladata a fentiekgyakorol tatása, az indokolatlan k" b ", , ", oz eszolas rosszszokasanak merseklese, és a tanulók ös tOO ,, f' z onzese egy-mas ~gyelmes végighallgatására.


A szövegalkotó szempontjából az eseményelmondás és a be-szélő szerepének gyalwroltatását. A csoport többi taGja/7-8 gyerek/ szempontjábÓl a 2.személy szerepének, a kom-munikációs fegyelemnele, a kérdezésnek, a szerepcsel'ének,a témaépitésnek és tématartásnak az elemi szintU 8yakorol-tatását.

f\ HOGYAN TiÚTI'rJUK :GLMilf:lALAPJÁN AZ ELB~SÚLÉS:rKISCSOPORTOS KOMI.IUlUKÁ-

CIÓBAN ?

A kiscsoportos kommunikációban történő elbeszéléstanitásfeltétele, hogya gyerekek tudjanak mondatol;:atf,londaniátélt élményeikről. Az is feltétel, hogya csoportkommu-nikációban éppen részt nem vevŐ tanulók legyenek képeseleönállóan, csendben dolgozni 10-12 percig. Kiegészithill a

378

al A kiscsoportos kommunikációhoz a ped' "fel agogus all~tsaa gyerekeket apadokból és '

k" " ' az erre aceIral.Jelolt sarokban ~ül" ' szonyegen, vagy olyan más helyen

JeneK le ahol a t l'k " ,, anu o Jol latják és ha l.If ákegymást ' kö t; Ja: es ,0 etlenül tudnak beszélgetni. Elhe-lyezkedes utan t 't' ,a an~ o temajavaslattal kezdemé-n~ezzen beszélgetést la téma '·lehetpé Ldáu'Lr 'tlattem/. - ez

- Beszélgessünk! Ki látott k" "1 t 'l' ozu e ek mostanabano yan esemenyt, ffiainagyon érdekelte vagy~egl.epődött, elcsodálkozott raJ'ta va'Jed"t "'ől ? _ gy megi-" e, Hallgassunk meg valakit!

Egy önként J'el tk ~ ,h en eze tanulo elbeszélését v' ,allgatják a gyerekek il. kö b " egl.g-leneket tür ,_ • oz eszolokat, figyelmet-

eime sen halk h N, angerovel figyelmeztes-se a tanitó:

- Várj egy kicsit! ~'~eged is meghallgatunk.

379

____4b--------------~----------

li

IIIIII~

1\

é s r.laJ'd a vé~énlcérdésedet,_ Jegyezd meg a

tedd fel! , ~ f 1'1 stb._ Fordulj te is a beszelo e e.

, ' 1" l' a tani tó szóli tsa fel'1' befeJezese•o

Az elbesze es , / land t nem értettekt k'rdezesre ha va

a gyerelceke e " gel hasonló témá-az elhangzott szoveg , '.'

meg/, vagy ekel- ne a tanJ.totol, '. lmondására. A gyer· ~ 1 '

ju elmeny e tt'l a kisoyerektol, a a-" ' -'-" hanem a o '" , ,

"kérjenek- szo. , l'd'k a hozzászolas.'l'séhez kapcSO o J.

nek az elbesze e l' k feléJ'e, jelez-i á t fordu Jana.

J]:rintsék meg a karJa "'ld"lrfelhuzással, de min-

, 'k'val szemo o. Azenek mama a, , 'lő elhallgat. -, ,', meg mJ.g abesze

denképpen varJa~ '" ill" e'ges előre felsO-, f ltétlenul sz .s - ,

tanitonak nem eH' t kapcsolatfelvetel-k t lehetosegeke a

rolni eze e a, , közben javasolhatja azre hanem beszelgetes ldások helyett:

, pont at lan megoudvariatlan, durva,

a l~arját.Zlég, ha megérintedha gyere-, 'znia kell arra, ogy

A pedagógusnak vJ.gya , t '1 elkl.i.lönülŐ, -'- k témát, ne egymas o ,

kek ne val.sana , '1 +é s hanem fJ.-, l' legyen a oesze ge. ,

élménybeszamo o , 'deklődni., tanuljanak meg elgyeljenek egymasra, , t mederben tartani aIlyen utasitásokkal lene I

beszélgetést:egy' más alkalommal fogunk beszél-

_ Erről majd

getni.pontosabban kérdezz!

_ Csak akkor l~érdezz ,ha

nem tudsz!

. l<>otvalóban fontos dO ő

, tt tár-, us által kezdemenyezea pedagog l'érdésse1" 'lJ' a e"y-egy ~témát ta:·tva prooa b

ser.l rneí.~Y, l~lÚ:C nerrzárnia Et

Ha elakadsalgás, a

'.1. rrí, a ""y'e:ce}:ckct. ~la ieYae ...·~~ue t..>

~ ~ .- bb tórnába kezdeni, le lcellel'uemes UJa

380

Az előzőekben a kiscsoportos konununikációnak azt amódját Lsmer-t e t tük , amely ebY tanuló által szer..,.kesztett elbeszélő szöveg témájának továbbképzésé-ből, bővitéséből áll. Nem feltétlenül szükségesazonban egy összefüggő szöveggel inditani a be-szélgetést. A tanitó./,később a gyerekek/ témaj avas-

lata után mindenki elmondhatja, amit a témáról tud,vagy mondan.í akar. A téma lehet például szinházlá-

togatás.- Beszéljük meg a szinházi élményeinket!

la mit talált érdekesne::C? Milyen más er:llé-kek jutottak eszetekbe az előadásról ? Uiaz, amire nem szivesen emlékeztek? Stb.

11. tanulók egyr.lás után, ha lehet, egymáshoz kapcso-lódva mond j ák el é Iményüke t , véleményilleet. Ily mó-

don együtt hozzák létre a témúról szóló szöveget.

A lehetsér;es tanulótipusok és a velük való bánáSLlód

il s~egényesebb é lményv í.Lagu , félénk t anu Lők számára a

tanitónak biztositania kell elegendő eGyüttes élm~yt,&~iről mindannyian tudnak társalogni /pl. diavetités,l~ir~ndulá!J, filr.l stb. I~ l~l1hez témaj egyzék található<:l :?eladatgyüj temé:üyben /5. alatt;'. 'i'el'mészetesen mindenid6szel'Ü f'orrto s ese;:1ényt nae ke Ll, be az é Ln Lük ilyen mó don ,ho.::;./a ::;ycreJéel: 1aeeszokják: a velük vaGY l~örülöttillc tör-tént esemén~'ek-.cűl beszéljenek, értékeljék azokat, hasz-nálják fel tudb.suk bőv í.t ó sór-e , ;Jo!ckérdéssel lehet a tani-

tó a félénk Gyerek :::egitséeé1'e, mivel űk nem szivesenvagy egyáltalán nem vállalják a kezdeményezést.

'Z"il. eroszakos, durva, önző gyerekeket tapintatosan javitsaa tm ".'na .0. Csak kis vár-akoz t at ás után hallgassa meg őket,~ogy.végighallGassák túrsaikat. A lekezelő, fölényes meg-Jegyzéseket udvariasan kell javittatnia~ i:Jzerintem nincsiGazad. ii:n ezt nem ie,y tudom. 3tb.

381

!II

A tanulás irányi tás normáiHOGYAN TAHITJUK AJ.iESEBEFEJEZÉST?• Egy-egy beszélgetés 10-15 percnél ne tartson tovább!

IIil

1

I

• Csak 5-8 fŐs, -egymást kedvelő gyerekcsoportokkal vé-geztessen a tanitó csoportkommunikációs gyalwr1atot! A mesebefejezés tanitásának fel tétele ' ,o, o ' nogy a tanulok tud-Jak eLeme zn í, a hallott szöveget . legYenek kéo 00 , o' epesek a továb-b í, szovega1kotast meghatározó tényez hj I h

, oic szereplok, időhelY: esemenY~kl kiválasztására. Kiesészitheti a 2. 'szeme1y szerepel1ek és a kérdezésnek a gyak 1t t'• oro a asa.A mesebefejezés ta.'1itásanem szakaszolható, minden alka-lommal az alább leirt lépések szerint történhet:

• Amig a csoportkommunikáció tart, az osztály többitagja végezzen önálló munkát!

• Ne a tanitó legyen a beszélgetés központja! A gyere-kek egymással beszélgessenek, a pedagógus csak szük-ség esetén szóljon közbe!

1. A tanitó olvassa fel - vagy mondja el _ a Fel _datgyüjteménybc!n a 6. aal alatt található "Ho:yankeresett magának társat a kutya" c. meserészletetamelyből a tetőpont és a megoldás hiányzik. '

• A tani tónak minden beszélgetés után érOtékelnie kellaz egyes tanu1ók szövegalkotási és komraunikációs te1-jesitményét és aktivitását!

2. A ~anu1ók á1lapitsák meg a mesében szereplő he1y-sz~nt időt a 1 l', , eg enyegesebb eseményeket és aszereplőket.

• Egy alkalommal csak egy témát dolgozzanak fel a ta-nulók!

3. A tanitó adjon utasitást a mese befejezésének1erajzo1ására:

- Ti hogyan képzeli tek el a mese~ajzoljátok le! Ha elkészült amondjátok el magatokban a mese

MIT JELENT A MESEBEFE- o

JEZÉS TANITÁSA ? befejezését?rajzotok,befejezését 1

A mesebefejezés tanitása nem más, mint az alaphelyzet!hely, idő, szereplők/ megismer~etése után a történethiányzó szakaszának pótoltatása a már kész szövegszakaszbanrögzitett tényekhez alkalmazkodva, meseelemek felhasznál-tatásával.

Az elképzelt bef 00' ,

tatn; o o eJezest azert célszerü lerajzo1_~, me~t a rajz 'egyreszt segits éget nyujtgyerekeknek a szöve lk ' atosiJoha~o 1 ga otashoz, másrészt igy biz-" "Jur hogy tOdLé ., nan en tanuló a saját lk'ese Szerint mond o o" e epze-A tanul' Ja el a.h~anyzo szövegrészt.

ocsoport fejlettsGgétől~" haZonban el; h ' ~uggoen ez a lépés~s agYhato.

382383

4. Egy tanuló mondja el az általa kitalált mesebe-fejezést.

5. A tanitó lcérdéseinek segibégével állapitsák mega tanu Lék, hogya befejezés megfelel-e az előz-ményeknek.

Szerintetek történhetett-e /türténhettek-e/olyan esemény/-ek/ a szereplőkkel, mintamilyet /amilyeneket/ a mesélő elmondott?

6. Még 2-3 változatot meghallgathatnak 6s elemezhet-nek a gyerekek a tan.í,tó irányitásával.

7. A pedagógus olvassa fel/mondja ell a r,lesétaz eredeti beréjez'éssel együtt.

A mesebefejezés tal1i üáaához a }!leladatlap 6. a/

alatt felsorolt meséken kivül bárJJilyen, a f!,yere-kek által nem ismert mesét fel lehet használni.


lA gazdag fantáziáju, j ó szövebalkotó gye:cekel;:kel nemszükséges szövegalkotá,s előtt az elhangzott részletetelemeztetni, sem :cajzot készittetni.

A félénk é s /vagy gyenge szövogalkotó g;re:cel;:ektől 1-2mondatos vagy csupán szókapcsolatokból álló befejezéstis el kell fogadni. Az igy körvonalazódó elképzelést se-gi tse a +an í,tó l:él'dér:ekl;:el kibontani:

Hol törté"1t ez a az er-epLó kke L?

- iliért tették azt a szereplő::? stb.

A kérdések aLap j án összegyüjtött adatok felsorol6.sa ut é.na csoport egy tagja mondja el a bővebb, pontosnbb befe-jezést!

384

A '.;anulási:l.'ányitJs normJ:i.

A t.onitó ne vJlaoozon a ' ~, ,, meseoeieJez~shez a Gyerekek

I;;II'r JBLi!;:Ji' .A;'~ ÜZBII~~T-

l_l_.~I_:;:6_~V_-'-'_;"_~Ll_I_~L1_1:;_3_~2_./lJ._"':I_I_T_.l~_0_'A_?-1

SzüveGfclidózós vagy szöveGútalakit<lo Gyakoroltatásáto tanuló szempontjából két hely?etb"n A~ 1" h 1

•• , ou \' ~. ~ e su e yzet-ben a szovegerto, befogadó, a ruásodikban a beszélő /szö-vegfelidéző, szöveg. átola1.·.;to'/ s~e"~p~"- . 1 lt••.•. '" .L~.;;" I!,yawro ot juk ogyereldcel.

HOGYAN TAljITJUK AZÜZgHETIC('ZV-~TIl1ÉST ?

A t an í -'-ást szül ' ~ ,c "- Cse8,~eppen kieg6szi ti a szövegértés, a

kapcsolatfelvétel é s a SZálldú'.,,·nv';lva!n.;ta~<l•. ú...L .J., •••• tanítása.

Az ü~enetközveti-;;6s t an.í táséÍIlaJ.. két sza~:asza vanta, Az első szakaszban meg kel' t 'J. '

", _.L', alU "an~ agyerekeknekaz uzenetatadás módját: köszönniük lee Ll, me'" 1 IIszóli t 'Ir ,., r' ' ••• ", t:> ,ce

arn.u •. a r•• s<.er.lCly", eImoridan.i az üzenetetesetlen m" , , ,

•• L> ef,J egyezn~ avalaszt , l:1ajd el kell kö-3zonniUk.

bjA,lllé<,'SOdikszakaszban az li '1"zenec.cozvetités rzyalcor-las"t t- II ' , ~- '" he ~ranyital1i.

A tan-it'- - as Szakaszai

aj Az üzenetközvetitésFeladatok a szóbelit~n 1!legmutat::'1.i.

A tan:t tó ismel'tessea tW1Uló;,xal a 29. felada.tbal1

helyes módját célszerü a

szövegalkot~s"lOZ 29. felada-

385

leirt helyzetet. A végrehajtás előkészitésekénta megadott kérc1éseken kivül a következőkre lehetmég választ ké~"'ni:

- Kí.riek é s hogyan kell :cöszömlöd, ha belépsza szomszéd osztályba?

- jüt kell mond anod a tani t ó néninek?/Hogyan kell e Llcérne d a munkafüzetet?/

- Hogyan kell eLköaz.önnöd?

Ha a kérdésekre adott válaszokból nem der';l l"~~. \..L,

akkor a tanitó mondja meg a t.anu'Lőknak, hogy azüzenetközvetit6nek ebben az esetben csak a peda-gÓGusnak kell lcöszönnie, amikor az osztályba lép.Majd álljon meg a tanitó elgtt, szólitsa meg,mondja el az üzenetet, várja meg a választ, kö-szönje meg a füzetet, még mindig a tanító feléfordulva köszönjön, csak azután induljon kifeléa teremből. Az üzenet pontos szövegét is el-

mondhatja a gyerekeJ:nek, ha az osztcilyban senldsem tudja megközelitő pontossággal megfogalmazni..l~zutánegy önként jelentkező lcisgyerek játssza el,hogyan haj taná végre a feladatot. A hallgató Gyere-kek szm.llúlják össze,hogy minden szükséges ny eI>vi elem /köszönés, megszólitás, üzenet, köszönet-nyilvánitás, köszönési szerepelt-e a beszélő szö-vegében. l~llapitsL1krneg , udvarias vol t-e a beszé-lő. Végezzék el az esetleg szükséges javitásokat.VGcül néhány szorongó tanulóval is Lamét eLtessükmeg a feladatvégzést az előző minták alapján.

A lehetséges tanulótip'.lso;cés' a velü:: való bánúsnód

l:nagyhangu , fÖlényes gyerekekre b í.z zunk ideGeneknekaz ó Ló üz enet eke t , Nindig fi.:;yeJ.r,lcztetnikell ő;;:eta halle

386

Ivagy a középhangerő megtartásál'a, az udvarias nyelvi for-mák /legyen szives, tessék adni, kérem sz~pen stb./ hasz-nálatára.

A szeg~nyes szókincsü és/ vagy szorongó tanulókkal előbbaz üzenetközvetítés során nsszná'Landő nyelvi s érnákat kellmegtani tani és gyakoroltatni. /1,londdel,hogyan kell meg-mondanod a takarékbélyeget áruló tanárnak, hogya tanitódk~ri, jöjjön be az osztályodba!/ Akkor ~rdemes gyakorol-tatni szituációban a szövegalkotást, ha a tanulók isme-rik a szüks~ees sémákat. Leggyakrabban a mintaadássalvaló tanítás a célravezető.

Mindlcét tanulótipus gyakol'lásának irányi tásához felhasz-nálható a I!'eladatgyüjtem~ny 7.a-c alatti feladatsor.Ezen k::.vUl ki kell használni minden adandó alkalJnat az Uze-nésre.

A tanulásirán;ritás normái

• Szorongó gyerelcet ne kényszeritsen a pedagógusidegennek szóló üzenet átadására!

• Az üzenetátadás végrehajtását lehetőség szerint 111111digellenőrizni és értékelni kell!

• A tanító ne caak eGY /megbizható/ gyerel:lcelgyakorol-tassa az üzenetátadást, hanem előbb-utóbb minden ta-nulót bizzon meg ilyen feladattal!

),;r'l J'BLBiJ'EAHLi.DECCÉS TAITITÁE:3 .•\ ?

O'Lyan felhivó f'unltci.ő j u szöveg alkotásának gyakoroltatá-sát, amely valaTJlilyen cselekvés lehetőségéről ~s annakkörUlményeÍl'ől tájékoztat.

387

IHOGYAH 'rf1.NITJUK

A HIRDEPÉS~ ?

A hirdetés tanitásút célszerÜ kiegésziteai a kapcaolat-felvétel, a kérés éa a bejelentés Gyakoroltatásával. !Ahirdetés táre;yát gya;;:ran megfoealrolBzhatjuk ké:cés ós be-jelentós forlJájában.1

A hirdetós tani tásu ké t szeteasza-a taeolható\

al il. hirdetést a.Lko t ó e Lemek /megszólitiÍs, hely,idő,

esemény, esetleG feladat/ meGtal1i-~ás3., ct tekin-tettel való lcapcuo La t t ar-t.áe bemut atáaa az elsőszakélSZ.

bl A második szakaszban a hirdetés szerkesztósének,a lcapc so La.tt ez-erat é s , a kapc aoLat t ar-táa ÓS hallga-

tókhoz, körülményekhez igazodó hange:cőszabályozáQgyakorlásának az irányitása tö:cténik.

A tanitáa szakaszai

al Ji. tanító mondja el az aláiJbi /VflGY ennek mintájá-:ca kószült aktuálisl hirdetóst.

- Gyerekel, ! Holnap J órako:c l;:ön:y-vvás6.:cLe aza földszinti z a í.borigő ban , 30k b)pes-, vel'-3e8- éo meackönyv kÖ2ött véÍloi2;a·;:;hcttol~•... '\1:::i-

nelc a szülei r110cenGeclik, hoey vásúroljon,az ho ezen mageiva L 20 fo:cintot!

L!;zután eler:1.8zzól-= ké:l.-'dóseI;: 8ef.:L tsóGév01 a :Jsöve-

Get.

388

- Hilyen eaemériyz-őL szerzett tudomást a hallga-

tóság?

- Hiko:c lesz könyvvásár? IJl,z a~ esemény ideje.1

- Hol fogják taJ.'hmi a l;:önyvvásiÍl"t? IEz az ese-

mény helye.1- LIilyenlfelac1atot" tartalmaz a hirdetés?

Az elemzés utth1 ismételj o meg eGY t anu Lő a hirde-tést. }'I.. hallGató gyerel;:"el: veGyék az árnba , hogy min-dell szükséc:es elemet tartalmazott-e fl ~zöveg.

A 1!'claoatgyüjtemó:ny 8. al feladat adatainak alap-Jan felkószülés után egy tanuló mondja el a hir-detést. A tanitó figyeL'"ileztesse a tanulókat a ·hi:c-detés közbeni tel:inte·ctcw.'túsra é s lehető3ég sze-rint o. középhangerő megta:::'túsóora is. Ezután ele-

me~zenek az,oelUbbi szemponto.k szerint. Ha szüksé-

ges, javítsák az elhangzott szöveget.

li lehetsé?:es tanulótip;;.sok és a vcli.U~ való bánásmód

A szövegalkotásban fej letlen tanulókkal minden hL'detés-szerkesztés előtt c61szerü egy kész hirdetés e Lemz é aét e1-végeztetni. Az első 4-5 alkalommal csak hiányos, pon"Cat-lan hirdetésszövegel; hibájúnak me.::;úllapitúsút és a hibajavitáscít .::;ya1wroltassa a tanitó. Csak akkor készitsenektelj es hil'detósszöveget a t anu l ők , ha az elemzést bizton-sáGosan tudjá]; vége~ni.

lA félén'c "/0'10' t 1 '1 1; t' ,• ,,,,ct,, ii.SOS anu o cat nem .anao so s arz-a lwnyszel'i te-ni, hoGY sok gyerek elő·i;t v-agy idegenelmek hirdessenek,haneu eLeI TI. o 1 'bb '

_1 ce xn eu csak az elemzesben vagyenek részt,Ina o ci k í

J Lae bb csoportna], mondjanak szöveget.

389

IIIA tanu1ásirán;vitás normái

• A tanitó ne engedje, hogy a gyerekek agressziven,fölényeskedve hirdessenek!

• A jó szöveGalkotóktólmeg kell köve t eLn íea kapcsolat-tartást és a hangerőszabályozást !

MIT JELEHT AZ ÁLLATOKLEIRÁSÁNAK T.A1HTÁSA KÉP-

RŐL?

Mondatok megfogalmaztatását egy-egy állat "jellemző külsőtUlajdonságairól, majd a·mondatok adott szempont szerinttörtériő elrendezésének irányi tását.

HOGYAN TAfTITJUK AZ j~LLA-TOK LEIRÁSÁT KÉPRŐL .?

A leirás tanitásának feltétele, hogya tanulók tudjanaka képen szereplő állat külső tulajdonságaira vonatkozómondatokat megfogalmazni.

Az állatok leirásának tanitása két szakaszból áll:

al a leirás módjának megtanitása: a legjellemzőbbkülső tulajdonságok megállapitása, azokról álli-tások megf'oge Imaz.áaa , a mondatok valamilyen szem-pont szerint történő elrendezése;

bl a leiró szöveg alkotásának gyalcoroltatása a 2.személy ismereteinek figyelembevételével.

390

Ji. tani tás szakaszai

al Lehetőség szerint szines dián vagy nac;ymé:retü,szines fényképen mutassa meg a tanitó az áilatot •lICitömött példány is felhasználható erre a célra. IA kiválasztott állat ne leGYen tul mindennaposjpl. mac cka/", hanem érdekes, vagy viszonylag l'it-Im /koalamedve, ftcánkal~as stb.1 A tanu Lőkkérdésekre mondják el, hogy mi fedi az állat tes-tét, az milyen szinü, tapintásu; milyen jelleg-zetes testrészei vannak , azok mely tulajdonságmiatt érdekesek lszin, hosszuság, forma stb.l;

testarúnyait, alkatát, méreteit stb. Azután fogal-mazzanak meg mondatokat az adott állatról. A tani-tó adjon szerapontot a szövegallcotáslloz:

_ Elöször az egész állat látványáról beszél-jetek, majd a részletekről!

_ I;;m.eljételcki a leGérdekesebb tes·trészeit,annak tulajdonságait, majd az egész állatrólbeszéljetek!Csak arról beszéljetek, hogy· mi az állatkülsején a szokatlan, meglepű ! stb.

A leiró szöveg meghallgatása után a tanulók kér-dezzenek rá azo1:ra a fontos tulajdonságokra, ame-lyeket a be sz é Lő nem emlitett. ]IIondjákel vélemé-nyüko t a monda uok sorJ:endjóről. i!:gészitsélcIci a .szöveget a témával lcapcsolatos saját ismereteik-kel.

bl il. gyakorláshoz a Feladatgyüjtemény 9,alatti fGla-datai, a Pe Laüa t ok a szóbeli szöveealkotáshoz 36.és 19. f'e Ladat a í, nnazné Lhat ólc fel.

391

A lehetséges tanu16tipusok és a velük va16 bánásm6d

lA gyakran,közbeszóló tanulókat az elemző szerepé-be. ossz~ be ..a tanit~, hogy kénytelenek legyenek azelhangzo szovegre fl.gyelni.

j' A csapongó, kapkodó tanu.Lék figyelmét, tekintetét

az adott szempont szerint következő testrészrevagy testtájékra mutatással irányitsa a tanitó.


• Egy alkalommal 10-15 percnél ne tartson tovább aszövegalkotás gyakorlása !

• A 2.személyt /jelenlévő vagy távollevő/ mindig jelöl-je meg a tanitó! Az első esetben használhat néhányutalószót a tanuló.

• Minden esetben minden fontos testrész, testtájék meg-nevezését tanitsa meg a tanitó!

p~IT - JELEH"T A TEVÉKElrlSÉG-

LL~IRÁS TAN IT ÁSA ?

Egy ember által is végezhető, meghatározott célu és mene-tü müveletsor elmondásának megtanitását és gyak~roltatá-sáto

392

l-·--:--1'0 -Jjn;C-j-,c,1 A. TEV-ÉlilllfI-U '1: lJJ.J.U - •

SÉGLEIRJÍ.S TA1U:i'ÁSA KIS-CSOPORTOS KOIiTI,íUlUKAC 1Ó-

Blm?_---...----------1A beszélő szempontjából az i.sZeJ'lélyszerepének és atevél;:enységleirá::maka gyakorolta tását. A caopoz t többitagja /7-8 gyerek/ szenpontjából a 2.személy szerepének,a kOJlununikációs fegyelemnek, a kérdezésnek, a szerep-cserének, a témaépitésnek és a tématartásnak az elemiszintü gyakoroltatását.

[

H-OGii.lJ TA1HTJUIC A TEVí-;-

lCEnY0í:GLE1ru~~T~I0C;30PO:{-

'ros KOiILilJi'UKAC IoBAlJ ?-- ..

A leirás tanitásának feltétele, hogya trululók tapaszta-lataik alapján tudjanak mondatokat megfogalmazni. az adotttevékenységről, és tudják megnevezni a tevélrenységhez kap-csolódó tárgyakat, körülményeket. A kiscsoportos kommu-nikáció feltétele, hogy az osztály többi tagja legyen l,é-pes öná Ll.óan dolgozni.

A kiscsoportos kommun Lkác í.óban történő t evékenyaég Le í.r-ás

tanitása két szakaszból áll:

al Az első szakasz a tevékenység leirásának megtani-tása: a cselekvések időrendben történ6 felsorolá-sa az egyes caeLekvé aokhe z szükséges tárgyaknak,a cselekvések kÖl'ülményeinel~ pontos megjelölésé-vel; a figyelmes mechnllgatás, n hozzászólás,kcirdezés ás kiGBészit~G módjának iamertetáse.

393

b/ A második szakaszban a fentiek gyakoroltatásaés az indokolatlan közbeszólás mérsékléoe a peda-e;ó8US feladata.


a/ A kiscsoportos kommunikációhoz a tanitó állitsafel a tanulókat a megszokott helyükről, és azerre a célra kijelölt sarokban, szőnyegen vagymás olyan helyen ülj enek le,' ahol a gyerekek jól

látják és hallják egymást, és kötetlenül tudnak be-szélgetni. Elhelyezkedés után a tal1itó beszélge-tést kezdeményezzen:

- Hogyan kell hajat mosni? Mondjátok el, mikell a hajmosáshoz!/ Sampon, meleg viz, törölköző, zuhanyrózsavagy mosdótál, f'é sü , esetleg haj azúrLt ó - so-rolják fel fl. Gyerekek./

- Gondoljátok végig, hogyan szokta megmosni anyu-bitok a hajatokat! /Egy tanuló elmondja, amita tómáról tud. A többiek figyeljenek, hogyutána kiec;észithessék aszöveget, va8Y elmond-hassák, mennyí.b en tél' el a családjukban szo-kásoo hajmosási mód az elhangzottóI, mit tud-nak li1ég róla. Pl. fodrászl1ál is lehet hajatmosG.tni./

A közbeszólókat , ficyeli:wtleneket tLirelmesen,lehet51eg caak érintéssel, geoztussal, s~Ul:-sóg ecetén halk hangerővel fiGyelilleztesse atanitó:

Várj egy kicsit! 'l'Gc:;edis lilec fogunkhallgatni.

394

pi

Jegyezd meG, amit mondani akartál, és

majd a végén mondd el!_ Hézz a beszélőre! :Jtb.

A leirás vcgen felszólitúsra kérdezhetnek a gye-r elcek /ha valamit nem értettek meg, vagy hí.ányo avolt a azöveg/, kiee:;észitheti1;: saját, az elhang-zottóI eltérő él:rrényeiklcel. A tal11.llót ne a tani-tótól kérjenek szót, hanem a nyitó szöveget mon-dó gyereknek jelezzék szándékukat: érintsék mega karjá"c, szólitsúk u+őne vén , nézzenek rá, és arc-játél~h:al, szemöldökfelhuzással h í.v j ák fel magukraa figyelmet. il. kap ceo Lat f'eLvé te L módjait a tanitóbeszélgetés közben mutassa (;le8 a gyerekeknek: ja-vasolja azokat a durva, udvariatlan, pontatlanI.1e!;oldásol: helyett. Vigyáznia kell arra ,hogy a gye-rekek ne váltsanak témát, és ne ismételjék meg azt,amí t az előttille beszélő már elmondott.

bl A gynko"-'lú"úoz felhnsznállwtó CI FeladatoI: a szó-beli szöveGallcot~.shoz 39., 42., 44·., 45. é a 48.

feladata.

II lehetséi;es tanulótipusok es a velük való bánásmód

A szeGényes az ókf.nc sü vaf,-::"zárkózott tanulóktól a a szó-kapcsolat-sorozatokat is fogadja el a tanitó. Kezdetbe~célszerü velille lcUlőn csoportban csak a tevékenysé[;lei-rást Gyakoroltatni. 31einte a tanitó morid j on .el egy szö-veget /hoGyan főz ő teá'c, hogyan tisztítja l~i a cipőjét/,a Gye:cekek csak a kiegészítést g;y-al::orolják. Ha maguktólnem szólna1: ho aaá , a -canitó tegyen fel kérdéseket. /Temí,t szoktál másképp .csinálnil / Késő bb , f,lég mí.nd í.g kü Ldn

csopol'tban gyalco"-"olják a leiró j ellesU szövegall:otást.HeterOGén csoportban csak akkor mondj anak szövegei;, hakisebb segitsége;el múr bevorihat ók a be az é Lget é abe ,

395

A fecsegő, besz é df egy eLemraeL nem rendelkező tanulókkalujra el lehet mondatni a terjengős leirást:

- Csak a témáról beszélj!- Csak a leefontosabb részeket mondd el!

1

Az erőszakos tanulókkal a hallgató szerepét gyakoroltassaa tanitó. Lehetőség szerint sokszor kerüljenek a megfi-gyelő - e Lemző szerepbe, é s csal, pontos me gf'LgyeLé st é ahozzászólást fogadjon el tőlük a pedagót;us.

A tanulásirányitás normúi

• Egy-egy beszélgetés 10-15 percnél ne tartson tovább!

• C~ak 5-8 fGs, eg~nást kedvelő gyerekcsoportokkalérdemes végeztetni a csoportkonununikációt!

• A csoportos beszélgetés iGeje alatt az osztály többitagja végezzen önálló munkát!

• He a tanitó legyen a beszélcetés központja, csaka háttérből irányitson!

• Minden beszélgetés után értél:elnie ke LL az eGYestanuló;c szövegalkotásban és érintl:czésben nsujtottte1ljesitményét !

• EGY a1icaLorímal csak eJ,y t émá; doLgoazanak fel atanuló!c!

396

2. A SZÖVEGBEFOGAD'\S - SZÖV~GJlliTÉS

'J'lUUTÁSA

I.lIT .rB.LENT A SZÖVEGBEFO-G.wis - SZÖVEGZ:a.Ti:3 TiJH-TÁSA ?

A szövegértés és szövegbefogaGús tanitása a szóban el-hangzó, különböző müfaju szöveeek figyelmes meghalleatá-sának , a szerepcsere-helyzetel: felismerésének, a vála-szoláskor felhasználható rögzült nyelvi formák, nyelvisémák é s szociális normák megtanulásának é8 gyakorlásá-"nak az irányi tását jelenti.

iliITJBLEiif'rAVISSZAKÖSZÖln~S

TAlJITÁSA ?

Avisszaköszönés tanitása a köszönési szokások kialakitá-sát, a köszönést fogadó és visszaköszönő szerep fa11ameré-sének , a napazukho z , aLlcaLomho z igazodó nyelvi formáknak,valarnint az ezekhez kapcsolódó helyes hallgerűnek a gya-koroltatását jelenti.

aOGYA1! TAlnrrJUlC 1\

VIS:::>ZAKÖSZÖlfÉS'l' ?

A visszaköszönés ta~lit ásn szükségképpen kiegé:::zül a kö-szönésnek, lehetőség szerü1t a lllegszólitásnak és a 2.személy szerepéllek a gyakoroltatásával.

397

Avisszaköszönés tanitásának szakaszai:

al Az első szakaszban a köszönő és visszaköszönőszerep bemutatása, avisszaköszönés alkalomhozés napszakhoz igazodó nyelvi formáinak, valamintaz ezekhez kapcsolódó helyes hanger-őnek a megta-nitása történik.

bl A második szakaszban a visszaköszönő szerep felis-merésének, a helyes nyelvi forma kiválasztásánakés a hangerő szabályozásának a gyakoroltatása fo-lyik.


A tanf tó kéz-dé aek 't"segl segevel tisztázza,hogyegy gyerek kiknek és milyen helyzetekben köszön-jön előre:

felnőtteknek mindig előre kell köszönnie',gyerekek között mindegy, ki köszön előbb,aza fontos,hogy köszönnie kell.

Hikor kerül egy gyerek a visszaköszönő szerepé,..be? Ha nem vesz~ észre az ismerős felnőttet ,és az ráköszön; ha ismeretlen felnőtt szólitjameg, ha elfelejt köszönni egy ismerős felnőtt-nek. Ezekben az esetekben nagyon udvariasan,jól érthetően, lehetőség szerint középhaneerővelkell agyereknek visszaköszönnie: Csókolom!Jó napot kivánok! Jó estét kivánok! Jó reggeltkivánok!

A gyerekek, ha először találkoznak aznap, koszönjenelcegymásnak. I.íindenkinel~,még ismeretlen gyereknek is

398

v í.as za 1,ell kö szönniük, akkor is, ha éppen mássalfoglalkoznak. Akkor is kell köszönniük és visszakö.,.szönniük, ha haragszanak valakire.

i.Iinciezt3-5 perc alatt el lehet mondani. Azután atanitó különböző báboklml lörefl,anyó,bohóc, kisfiustb.1 lcöszönjön a tanuLóknak , azok p ed í.g köszönje-nek vissza minél többféleképpen, a bábuk felé for-dulva.

bl A. viaszaköszönés gyakorlása mindig tej.'mészetesélet-helyzetben tör'cénik, és annyit jelent,hogy a tanitóellenőrzi és irállyitja a tanuló]: köaz öné s í. szol:ásai-nak kialal:ulúsút.

il lehetsér;es tanulótipusol<::és a velük való bánásmód.

lAzokat a tanulókat, akik nem szoktak visszalcöszönni azosztály társaiknak, a tanitó figyelmeztesse a visszaköszö-né s pótlására. Iía a tanitónale, vaGY a jelenlé'cében másp~daLógu~nak "" köszön. egy t~nu~ó" a tan í t ő elől'eköszö-ncssel kGl1yszerltse a vlsszakoszonesre.

lA tÚ:cso.inakfölényesen visszakösz;ön6 tanulóval meg kellLamé t eLtetnie a köszön<Jst a ne Lye a nyelvi s éma alkalma-zásával <Jshalk hangerővel.

A tunulásirányi tús norm6.i

• A tanitó ne legyen agressziv a ne8 köszönő gyerekekkelszemben!

• it l:ösz,önós _ visszaköszönés elmulasztúsáért ne bün-

-cessell a pedui3ócua, hanem póco Lt ac s a azt !

399

• A köszönést - visszaköszönést önmagában ne 8yaLoro:!.-tassa a pedagé gus , hanem pl. a tuda:cozód(:s, lmpcsolat-felvétel gyakorlásával összekötve!

ra történő válaszolások módjának javittatása,illetve az elmaradt válaszolások pótoltatása tör-

ténik •

• A tanitó mutasson példc::t a visszaköszönésben! A tenit~s szakaszai

a/ A tani tó leérdésére : "Hogyan jelzi tele a társa-tolmak,hogy meGhallottátok a L1eGszólitását?;'a t anu Lók elmondják, hogy l'ánéznek, abbahagyjáka játékot vagy válaszolnak is: "Tessék?I1;"Igen";:rPigyelek";';j.iondjadl1;"Vá,rj esy kicsit";"l!e 11[\-

ragudj, mo s t nem érek rá!".~~zután eljátszhat-jál~, ho gyan "válaszol" az udvar-La tLan gyerek:oda se néz, vagy a vá Laaz szövege durva /I,Ienjinnen! Hagyj békén! Ha, m.i van?/.Véc;ül eljátsz-hatnak néhány helyes megszólitúst és a választ.

lU: J'BJ":;HT A biliGJZÚLI-

TÁSRA VALÓ Vii.LA,:;ZOL1~S

TAlTITÁSA?

Annak megtanitását és gyakoroltatását, hogya megszólitás-ra a meg s z ó Lá t.ot t /a 2. személy! az 1. személy felé fordu-lással, tekintettel és szöveegeI h~gyan tudathatja akapcsolat létrejöttét, a kapcsolat "akarúsá t ",

[HOGY1ÜI TANITJUI.( A Vf.LA-

__SZOLJ\.ST IIEGSZÓIJITiÍ.SR./I.?t/ A gyakorlás mindig te1'mészeJces élethelyzetekben

Tanitása természetesen kiegészül G.megszólitás tonitásá-val, és kieeészülhet o kö az öné a és a l:érdezés CYG.l:01'ol-tatásával.

történik.

A lehetséges tanulótipusok ás a valólc való bánásmód

A megszólitásra való válaszolás tanitáaának szakaszai:

lA félénle tanulók általában csak testta:ctással jelzik akapcsolatfelvételt. A tanitó halk utasitásokkal és lcér-d~ssel kél1yszeritse őket a tekintettel és s~öveeGel tör-t énő lcapc aoLat f'eLvé t eLz-e• /Hézz 1'"",,1egy kicsit! Figyelsz

rárn?/

a/ Az első szakaszban történik annak tuélatositásaa gyerekekkel, hogya meEszólításTB mindig ud-variasan. kell válaszoliliul(, még akkor is, ha va-Larn.í.veL éppen f'og LoLkozria.c, 11. kapc coLat t'e.Lvét eLt

odafordulással, tekintettel is jelezniük !cell.A:zokat a tanulól:a'~, ak í.k figyelmetlensó3ből, vaeY avalaszolási szokás hiján nem válaszolnak a megszólitás-ra, többszöri megszólitással, erélyesebb utasítással,kérdéssel IceI L kényszeritse a tanitó a kapcsolatfelvé-telre : "Légy szi ves, fit:;yelj r{un! Figyelj már ide!ia1' háromszor is ~<:értelel(, hog;y- fígyelj ide. Hem hallot-t2.Q? ll.

b/ A második szakaszban El gyerekek eCYiuás Y;özöt'i;ibe szé Ige t éae í.nek megfigyelése révén "'7 eG~lT,lásmegszólitúsára, valamint a tanító mecszúlit{saí-

400 401

A tanulás irányi tás norr.1ái

• Ha a tanulók nem válaszolnak a megszólitásra., atWlitó ne legyen aGressziv, de erélyes igen!

• Lehetőség szerint meg kell követelnie a testtartás-sal, tekintettel és szöveggel egyaránt jelzett kap-csolatfelvételt!

• A félénk gyerekekkel szemben ne legyen tUrelmetIena pedagógus!

• A tWlitó lehetősée; szerint mindig válaszoljon a ta-nulók udvarias megszólitásaira!

hIIT JELENT A TLJDAKOZÓ-

DÁSl'l.A ADO'rT VÁLASZ TAHIT.Á-

SA?

Az 1. azeraé Ly figyelmes é s türelmes rneghallgatásának,a pontos és udvarias tájéko;,;tatásnak, vaG.Y az esetlegelutasitó, tagadó v6.1aszolásnak a I:Je;;ta.'1itásátésgyakoroltatását.

HOGYAl~ TJJi1'l.'JUIí: A 'i'lJDJ\-KOZÓD.Á3RA iillOTT Vj~LAJZO-

LÁST ?

A válaszolús tanitúsát kiep,észitheti El tud::.Ü;:ozódiÍs,nköszönés, a megszólitás, a lcérdezós 6s a tevékenysé.::;lei-rEÍ.sgyakoroltatása.

402

.t' . folyamat két szakaszra osztható :Bz a tan~-as~ ,

al Az első szak'aszban a figyelmes meghallgatás,az udvarias táj élcoztatás, vagy megfe:'elő ismel'e-tek hiányában a tájékoztatás udvarias elháritásá-nak a megismel-ése történik.

bl A második szakaszban a fentieknek és a hangerősza-bályozásnak a gyalcorIása folyik, a Feladatgyüj te-mény il szövegbefogad6.s - szövegértés tanitása c.fejezetének 1. feladata alapján.

A tWlitás szakaszai

al A tanitó és a g;rerelcelcjátsszák el a Feladatgyüj-teményből az 1. al alatti játékot, majd a tanítókérdéseinek segitségével elemezzék a közösen lét-rehozott szöveget:

_ Hogyan teremtettetek kapcsolatot a bábuval?IKöszöntek, ránéztek.1

_ Hogyan segitettetel~ a bábunak , hogy könnyebbenodataláljon? lAz Lr-ányok és fontosabb támpon-tok mutogatásával. I .

_ Végül hogyan fejeződött be a beszélgetés?I~lköszönéssel./

- ;fiitörtént volna,ha nem tudtok a bábu kérdé-sére válaszolni?

A tanulúk ismerjék mes az udvarias elutasitásnyelvi formáit:

- Sajnos nem tudo)]. Hen tudom meG-1Jlondani.

403

~" rl

Brdeme'" Lrlá t " l_ e Ja az am, egy o yan heLyzet et is, amely-ben a k~rdezett nem tud felviláBositást adni. Aha I l.gabők figyeljék meg , hogy elég udvariasak

voltak-e a beszélgető gyerekek. Az esetleges hibá-kat javitstk.

A lehets6fes tanulótipusok és a velük való báruisr,lód

A f'é Lénk , gyenGe szövegalkotó eyel'el~elc leiró szövegeitne értél.elj e a tani tó tul az Lcoz-uun '~g"a"o.l.-'l"~s'-or ~,'o ....,J J.... el h l,.l..lQa-

kozódás lehet eldöntendű kérdés /Erre ke Ll, mennera az óvodafel~?/, vagy nogyon egyszerU válasz"\; tételező érdeklődés/Hogy hivjúk a tanitódat?/. A pedagÓGUS Lnkább a kO:;1!'lUni-kzicLő s helyzetben nyu ] to tt telj esi tményükben el'ősitse megőlce t , vagy javittassa azt.

lA magabd.zto s , fölényes tanulóktól porrto s , szituálás nél-leüli válaszoló szöveget leérjen. ]!'ieyeJ.meztesse Clret aközepes 11a11ger6re.

A ta11ulá8irá11yitás normái

• il tanulóktóJ. követelj e meg a t an í, tó, hOGJ' a fel vilií-gositásért moridot t kösz;önetre is vé Laazo Lj analz . 3zive-sen! leérem !

• Egy-egy gyakorlási alkalom 10 percnól t ovébb ne ta:l.'t-son!

IUT J3LEHT AZ ELD:8[]Z:L;LŐ,"LEIR0 SZÖV.3GEK BBJi'OGAD,\-

SiNAK TAlJITÁiJA ?

A beszélő figyelmes ÓS türelmes ne[)wllc;atúsána.k, a pontosés udvarias kórdezósEÍnek, az eLliangzo t t szöver" 1"~"1veO"er<~ u •.....J. OJ t.:> - '-'

404

elemekl{el történő kiegészi tésének a megtanitását é s gyu-koroltatását, az indokolatlill1 közbeszólás rossz szokásá-

nak mérs~ld~sére ké az.t et é s t ,

liIOGYAHDu'J~YITJUK AZELBESZÉLŐ is LBIRÓ szö-VEGEK MFOGAD.~S,~T ? lA szövegbe fogadás tanitását kiegészitheti a 2.személy

szerepének, a megszólitásnak 6s a szerepcserének a gya-

koroltatása.

AszöveGbefogadás és k~rdezés tanitása két szakaszból

áll:

a/ Az első szakaszban az elhangzó szöveg figyelmesvéljighallgatásának, az esem~ny okára, mÓdjára,céljára, az esemény előzm~nyére ~s köve tkezményé -re történő kérdezésnek a mintáját, valamint azesetleg hiányos szöveg lényeges elemekkel történőkiegészítését kell a tanitónak megmutatnia •

b/ A második szakaszban folyil<: a figyelmes és türel-

mes meghallgatás, a kérdezés, a kiegészités gya-koroltstáss. Ehhez felhasználhat6k a Feladatgyüj-teményból aSzövegbefogadás - szövegértés tanitása

cimü rész 2. pontja alatt leirt feladatok.

405


al A kérdezés és kiegészités gyakoroltatását belehet vezetni pl. A róka-kuruzsló c. mese felolva-sásával vagy elmondásával. Előzetes utasi táskéntfigyelmeztetheti a pedagógus agyerekeket:

- l~igyelj etek nagyori a mesér-e l Ha meghallgattá-tok, majd kérdéseket tehettek fel eQrmásnak.

Ezután a tanitó elmondja Ivagy felolvassal A l'óka -- kur-uzs Ló cvme aé t I népmese, Hab Zsuzsa for-di tása; Mí.nden napra egy mese, 0341. 1. 1. il mese-hallgatás után a talli"Có felszólitja agyerekeket:

- Tegyetek fel egYrnásnalc a mesóről olyan kél'dé-seket, amelyekre mindenki tud válaszolni, akia mesét meghallgatta!

A gyerekek által . föltett kél'désekre önként j elent-kező tanulók válaszolhe.tnal~. Ha a kérdés nem amesére vonatkozik, akkor nem kell választ adnirá, hanem arra biztatni a kérdező t anu.Lő t , hOGYujabb kérdést tegyen fel.Előfordnlhat, hogy, a t anu.Lők maguktól nem kérdez-nek. Ebben az esetben a tanitó mintát adhat:

Ugy kérdezzetek,hogy á ~ szóval kezdőd-jön a kérdés. Például: laért lett ~érg~s azoroszlán a rókára?

l\!ajd:Ezután igy l:ezdődj ön a ::Ól'dés: hogyan?Pl.: Hogyari akarta o. farl;:a.s eLpiz az t í t anL a rÓ}~Lí.t?

Ily módon többféle kérdéstipust 6yakoroltathat minta

alapján a tanHó.

406

o, szöveg tieaészitését elbeszélő és leiróA hHillYOs ,. b " 1

allro+a'Rakor, azo~ el~nzese soran gyakoro~-szövegek .""

tallulo'k. Az általuk hiányosnak vélt törté-ha t j álc a , 1'" e

J,' V8"Y leiró szöveghez felszólitasra, cer-ue arne "úez '" , o 00/1:inek van még mondanivalója? Egészitsetek kJ. a tor-

t 'o t k 1/ 110Zzáfüzhetik a kiegészitéseiket.eüe e" o '

1, valók való bánásmódA lehetsér;es tanulótipusoc es a

A~'l '"lr f'~radélconv tanulókke.l a ra.irrta alapján történő

II e e"__, , ~ v I

, d ' k gyal'oroltassa a tanitó. Rövid /2-3 mondatosker ez esc ' t ot'

00 'ere tegyenek fel kérdésel:et. A szöveget a .ana 0-szoveGe" , iibbnak keLl, felolvasnia vaey elmondania. A legegyszeru

kérdéseIcet is el kell fogadnia.

, 'lkool ké d ~ekoHgyer-eleele kérdé-

I A mindenál'on, válogatás ne ucu er ez", "1 lényegre uta-sait mindig é~tékelje a tanitó, de csat a

ló kérdéseket válaszoltassa meg.

I" ,00 "o'la,','"ab í, ztos és a fölényes tanulóktól csakA jo lcepessegu, a" _ "

, tOO00 1,e'rde'aelcet kell a tani tónalc elfogadnia.a pontos es omor . .

A tanulásil'ányitás normái

• Ji',Gy-egyalkalorwnal a Gyakorlás 10-15 percnél ne tart-

son tovább!• A kérdezést kiscsoportos kommunikációban kell f!,ya-

lcoroltatni!• A pontatlan kérdéseket javittatni kell! A "sablonos"

l:érdések l~elyett ujra kell a tanulóval kérdeztetni!

• Lehetőség szerint mi:o.dig válaszolják meg a kérdése-ket a tanuló);:!

• Az eldöntendő kérdéseket 1-2 alkalorwnal kell csakf!,Yakoroltatni!

407

· IRODALOM

MIT JELENT AZ IRODALMI rllÜ BEFOGADÁSA?

Az irodalmi mü befogadás ának folyamatában a befogadófantáziája, világképe és irodalmi müveltségének mértékeszerint mintegy saját élményeként éli át azokat az iro-dalmi müben rögzitett a~kotói élményeket és üzeneteket,amelyek - igazi műalkotás esetében - tartalmazzák azt azalapvető értéket, hogy az ember a meglévőnél, az adott-nál mindig többre, jobbra, teljesebbre, tökéletesebbre tö-rekszik. E folyamatban a befogadó ligy a kisiskolás isiönmagára vonatkoztatja a müben sűritett élményeket, he-lyesli vagy helyteleniti az irodalmi szöveg megfejtése ré-vén előtte feltáruló életérzéseket és magatartásformákat.

Irodalmi müvek befogadására a tanterv következő tevékeny-ségei kinálnak lehetőséget~

1. Szépirodalmi művek mimetizálása:·2. Az irodalmi müelemzés előkészitése3. Versmondás tanulása4. Az irodalom olvasásával "kapcsolatos" szokások kia-

lakitáea

A felsorolásból kiderűl, hogy al irodalomtanitásunk "mü-központú", bl tanulóink többféle tevékenység során ke-rülnek aktiv viezonyba irodalmi alkotáeokkal.L4ssuk ezeket rendre!

411

IIfigyelje meg a legpontosabb, legkifejezőbb mozgásokatvégző gyerekeket.

k ta'rsal"knakis mutassák, be a gyakorla-Ezek a gyereketot /vagy annak egy mozzanatát/oL NEMVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLATOK

A SZÉPIRODALl'JIIMÜVEK MIMBTIZÁLÁSÁNAKELŐKÉSZITÉSÉRE

iI


• Egy-egy játék 5 percnél ne tartson tovább!• A tanitási órák bármelyik szakaszában végezhetők pi-

hentetés céljából.• Az irás előkészitésére, ill. közben is célszerU vé-

geztetni - kUlönösen a kézizomlazitó - gyakorlatokat.

MIT ÉRTÜNKNEMVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓSGYAKORLATOKON ?

Olyan játékos mozgásokat, amelyeknek során gesztusokkal,mimikával. testtartással fejezünk ki elképzelt történése-ket. érzelmeket - beszédhang nélkül. E gyakorlatok a szép-irodalmi művek mimetizálását készitik elő. MIT ÉRTÜNK

A SZÉPIRODALMI MÜVEK MIlvIE-TIZÁLÁSÁN ?HOGYAN VEZETJÜK

A NEMVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓSGYAKORLATOKAT?

Játékos improvizációt, rendszerint tömegimprovizációt,melynek során a gyerekek szépirodalmi figurák /vagy azokkörnyezetébe tartozó tárgyak/ szerepében reprodukálják amU szövegét Inem feltétlenül szó szerinti, s azt kifejezőmozgásokkal _ mimika, gesztus, tekintet, testtartás - ki-sérik.

A gyakorlatok leirása a feladatgyüjteményben található.Elsődlegesen a nemverbális kommunikáció fejlesztését szol-gálják, de mivel három-négy-öt perces mozgásokról vanszó, frissi tő-pihentető szerepet is betölthetnek a tan í tá-si órákon. A fenti )eirásból kiolvasható, hogya szépirodalmi müvek

mimetizálása minden esetben kiegészithető a nemverbáliskódok: a mimika. a gesztus, a tekintet, a testtartás "fi-nomitásával", jelentésük tudatositásával.

A gyakorlatok bevezetését az alábbiak szerint javasoljuk.

1. A tanitó állitsa föl a gyerekeket, majd mondja el/a feladatgyüjteményben megadott/ gyakorlatot.

2. A tanulók tömegesen, együttesen próbálkozzanak külön-féle megoldásokkal.

[ HOGYAN TANITJUK ?

3. A pedagógus maga is játsszon együtt velük, de közbenA mimetikus játékok tanulásának folyamata ném szakaszol-ható. A mimetizálandó müveket a feladatgyUjtemény tartal-

413412

mazza. Egy-egy mU mimetizálása során a következő lépésekkUlönithetők el:

1. A tanitó bemutatja az egész mUvet szerzővel, cimmel.

2. Elemzés szakaszonként.

a/ Ekkor kerUl sor az ismeretlen szavak magyarázatá-ra, de ez megoldható cselekvéssel is.

b/ Versek esetében a tanulók utánmondással megtanul-ják a szakaszt, eközben a tanitóval egyUtt moz-gással kisérik aszöveget.

c/ Párbeszédes mesék eljátszasakor a dialógusokattömegimprovizációval játsszák. Természetesen nemszó szerint, a .dialógusokat a téma megtartása mel-lett szabadon bővithetik. A párbeszédes részeketmegismételhetik egyesével is a gyerekek.

3. Az egyes részek kidolgozása után a játéktér kijelölé-se, majd a tel~es vers, mese közös eljátszása követ-kezik.

4. VégUl a játék értékelése "néző-szemmel".


rllinden{)sztályban előfordul egy-két visszahuzódó, szégyen-lős. a közös játékot kivUlFől szemlélő tanuló. A pedagó-gus anélkUl, hogy ezt "szóvá tenné", kezdetben adjon ne-kik szótlan szerepet, később rövid szöveges szereppel von-ja be őket a játékba.

I Szerepelni vágyó, önző tanuló, aki a játékok során csak afőszerepekben tudja elképzelni magát. Ha ez nem igy alakul,megsértődik, és "ki áll" a játékból. Az effaj to konfliktu-

414

Isokat ugy lehet elkerUlni,hogy a pedagógus rejtetten semalakit ki a szerepekben hierarchiát. Helyes, ha azt tuda-tositja a tanulókban, hogy minden szerep fontos, és akkorszép, ha azt nagyon kifejezően játsszák.

Nevettető, "bohóc"-t:i!pus, aki minden szerepet tuljátszik,s ha ebben társai megerősitik, ő lesz a főszereplő, ezérta játék kudarcba fullad. CélszerU, ha a pedagógus ezeket agyerekeket játék során maga köré gyUjti. Igy időben észle-li a problémát, s halkan - hogya társak ne vegyék észre -figyelmeztetheti a játékot félrevivő gyerekeket.

A to.nulÓ.s5..rányitás n01"l'118.;• ~\ pedacócusnal~ nindig eGyütt kell játszani a ta..'I1ulók-

kAl !

• A pedacócus ne szakitsa ~es e játékot a helyesejtésih í bák javi tásával !

• A m.lrie t í.kus játékokat eLaő soz'ban a hátr6.nyos helyzetütanulók fejlesztésére kell használni. jÖk kapjanakfontos, fejlesztő szerepeket./

• il. szerepvállalás mindig önkéntes leGyen !

• :SG~r játél~ ne tartson 15-20 percnél tovább

• c. mi:..' megtanult játékokra 'Wbbször térj enek vissza,llisz az ujra,jútSZi.tsis örömet jelent a tanu'lőknak , Ajátékokat mindig tÖk61etesitsék, a mozGásokat pontosit-sák. Bővithetik ujszerü elenekkel is !

• A játékot felszabadult, örömteli léGkörben vezesse aged<1Có[US, üGyelve arra, hOGY ne leGyen bábeli zürzavar

• ~ tanitási ór~k ~tolsó szakaszában játsszanak elsősor-bell !

415

2. AZ IRODALMI MÜELEl'.~ZÉS ELŐKÉSZITÉSE

MI AZ IRODALMI I\WELEMZÉS?

MI A MÜÉRTÉS ?

Az irodalmi müvek értelmezésének eljárását nevezzük iro-dalmi müelemzésnek, melynek eredményeképpen a befogadóeljut az irodalmi mU megértéséig.i mUértés intellektuálistevékenység, erőfeszités, amely a mU formanyelvét alkotójelrendszerek "megfejtés,ére" irányul.

HOGYAN KÉSZITJÜK ELŐ

AZ IRODALMI r,WELEIVIZÉST?

Szépirodalmi mUvek olvasása, elemzése során megismertet-jUk a tanulókat néhány elemi kommunikációelméleti és iro-dalomelméleti terminussal, és/vagy azok lényeges ismerte-tőjegyeivel. E terminusok jelentéstartamát nem definiál-juk és nem definiáltatjuk. Az elolvasott müveket követőfeladatmegoldások során' a ráismerés vagy megnevezés szint-jén használj álca gyerekek a megismert terminusokat. Igymár első osztályban szakszerű ~s egyértelmű kommunikációfolyhat az elolvasott irodalmi művekről a tanuló és tani-tó között.Mivel meggyőződésűnk,hogy ez feltétele az irodalmi műelem-zésnek, ezért állitjuk,hogy a fentiekben körvo~alazott te-vékenységünk előkésziti az irodalmi müelemzést.

416

l.lIT JELENT

A KOI:IMUNIKÁCIÓ TÉNYEZŐINEK

FELISMERTETÉSE IRODALIH AL-

KOTÁSOKON?

Versek és prózai miívek elbeszélő és/ vagy pár-be sz édos ré-szeiben annak megnevezését jelenti, hogy ki, ill. mi le-het az l.személy, ki, ill. mi lehet a 2.személy, továbbáhol van közöttük szerepcsere a szövegben. A kommunikációsl-méleti terminusokat 1. osztályban nem tanitjuk meg.

Uivel a kommunikáció fent ,leirt három tényezőjét olvasottlés nem hallott! alkotásokon kell megállapitaniuk a gyere-keknek, ezért ennek tanulási feltétele, hogy némán Rs han-gosan a teljes betükészlet birtokában átlagos tempóban tud-jariakolvasni.

Az olvasandó szövegek dialógusainak legtöbbje kérdés-fele-let, igya folyamat kiegészithető a hanglejtés Ikérdőmon-datok hanglejtésénekl gyakoroltatás<ival.

HOGYA},j TANITJUK

A KOMMUlHKÁCIÓ TÉNYEZŐINEK

FELISr.rERTETÉSÉT ?

A tanulás folyamata két szakaszra kűlönithető:

albl

A kommunikáció tényezőinek megismertetése~majd felismerésűk gyakoroltatása műveken.,

A ta~itás szakaszai

al A kommunikáció tényezőit a Mcse,mese mátlca cimUl.osztályos irodalomkönyv 9.lapján található FeleIgetőc. magyar népköltésen tanitjuk. Lépései:

417

1. El8'ször a tanitó hangosan, majd a tanulók némánelolvassák a verset.

2. A tanitó kérdésére a tanulók elmondják,húnyanszólalnak meg a versben, és azt, hogy kik lehet-nek a beszélgetők. Ebben a versben a Dzerepcse-re ember-ember között .iön létre.

J. A szövegben jelet/csillagot, karikát stb./tesz-nek a beszélgetést kezdeményező l.személy mon-data elé, ma;jd ugyancsak megjelölik /másképpen/azt a sort, ahol az előző 2.személy 1.személyszerepébe kerül. /Jelen esetben kérdez: "Mí.nekaz az ibolya ?"/ Ilymódon végigelemzik a szöve-get, és elvégzik a jelöléseket.

4. Helyes /ereszkedő/ hanglejtéssel egy-egy tanulófelolvassa a vers kérdéseit. /Hanglejtéshibaesetén a tanitó adjon mintát a javitáshoz./

5. Majd szerepek szerint többször, több párbanmegismétlik az egész verset.

b/ A kommunikáció tényezőinek felismerését az irodalom-könyv alábbi szemelvényein lehet gyakorolni:

Versek:I~gy,kettő,három, négyAgh István: Krumplinyomó huszárCsoóri Sándor: Esti párbcozédRákos Sándor: Mesebeli madárSzilágyi Domokos: Kot-kot-kotZelk Zoltán: Tavaszi dal

GÓlya,gólyaVerses mese:A tücsök éo a hangya /La Fontaine/

Mesék:A róka meg a rák /A.Tolsztoj/A kakaska meg a tyukocska /A.Tolsztoj/A róka és a kakas /perzsa népmesei

418

A felsorolt müvck kommunikációs szempontu elemzésérea tankönyvben néhány feladat szerepel. A pedagógustanitviÍnyai fejlettsége alapján döntsön, hogya tan-könyvi feladatokon tul szükség van-e részletezőbb/fentebb az a/ pontban leirt/ elemzésre. Azt azonbanminden mü elemzésekor fogalmaztassa meg a tanulókkal,hogy az 1. és 2.személy közti szerepcsere:

ember - ember;ember - állat;ember - növényállat - állat

vagyközött jött-e létre.

A lehetséees tanulótipusok 6s a velük való bánásmód

A hátrányos helyzetü; lassu tempóban haladó tanulókesetében előfordulhat, hogy ci Mese,mese mátka kináltalehetőségek sem elegendők ahhoz, hogy ezek a tanulóka kommunikációs tényezőket biztonsággal felismerjék.A pedagógus az osztálykönyvtárban válogasson olyan mü-veket, amelyeken tovább gyakorolhatjál;:a felismeréstés a szerepek szerinti felolvasást.

I Azok a tanulók, akik könnyedén meg tudják állapitania versekben, mesékben a kommunikáció tényezőit, vé-gezzék ezt önállóan, s a pedagógus adjon nekik mns ti-pusu kiegészitő feladatokat.


• Ha olyan verset elemeznek a tanu Lók , ar.ie Lyben a kommuni-kációt folytató Lés 2.személy nem dönthető el egyér-tell iüen , é s e. Gyerekel: sz.úl"'nyaló f[!nt6.zi;tj a lJeglepő,szo~CQtlan megold(~,gokat pr-oduká L, 8. ped3.cóGllS ezórtse:xCliképpen ne rój D.Det:;, hel~12ttc dicsérj e őlce t !

419

• .szerepek szerinti olvasáskor a tanulólc vállalkozzanaka szerepekre, ne a pedagógus jelölje ki a szereplőket

• PeLoLvaaáako.r a hanglej téshibákat minden esetben kor-rigál tatni kell ! Dicsérj e a pedagógus azokat a ta.>:lUló-kat, aleik hibájukat képesek ön.illóan javitani!

MIT ÉRTÜNKA VERSSOROK ÉS VERSSZAKOKTANITÁSÁN?

rü bevezetni, mégpedig a-Mese,mese mátka elsőversének tanitásakor: Erre kakas, erre tyuk.Ilyen lépésekben lehetséges:

1. Hiután a tanulók legalább egyszer elolvasták averset, a tanitó-arra kéri őket, hogy állóvonalkákkal bontsák soi'okra. Ha a tanulókegy ré az e nem érti, m í, a teendő, a tani tó atáblára irja fel a verset 6s mutassa meg, med-dig tart az első sor. IAdjon mintát.1

A verssor és a versszakok tanitásakor formai sajátosságrairányitjuk a tanulók figyelmét. Arra,hogy az egyes ~sorokat laz ujabb európai költészet hagyománya szerintikülön-külön egymás alá irják. Nem beszélünk a verssor azonlényegi ismertetőjegyérőI, hogy ti. megszabott számu ütemek-ből vagy verslábakból épitkezik.A versszakokról annyit tanitunk,hogy a sorok általában két,három, n'gy, öt, hat, hét, nyolcsoros "egységekbe", vers-szakokba rendeződnek.A verssor és a versszak terminusokat elemzések, beszélge-tések során használják a tanulók és a pedagógus.

HOGYAN TANITJUK?

Tanitásának feltétele,tükészlettel és átlagoslyamatában két szal<aszt

hogya tanulók tudjanak teljestempóban olvasni. A megtanuláslehet elkülöniteni:

be-fo- bl

2. ,üután minden gyerek elvégezte a szükségesjelöléseket, a verset olvassák fel soronként.Ilyen ins"trukciókra:

al A verssor és versszak terminus megismertetését,bl és használatuk gyakorlását.


al A verssor és a versszak terminusokat együtt célsze-

"Az 1. versso:-ctolvasd felA 2. versso:-ctolvasd fel stb."

3. Ezt követően a pedabógus rámutatással nevezzeme;:;,hOGya vers négy sora eeyütt egy vers-scako t alkot.

4. Ezutún lapozzanak Zclk Zoltán: Tavaszi dal c.versóhez I~li három négysoros ve:-csszakbólálll, és amit már előzetesen megismertele.Állapitsák meg azon a versszakok számát, majdazt, hogy egy versszak hány sorból épü.l fel.

A ké só bb Lekben me,;isT,lGrt,eLe;...tz et t versek esetóbena pedGgó.:..;us mindaddiG adjon verS30r - é s ve.r s aaalo-szónléÍ.lósfelaúatokat, mic a Gyerekek me.:;nem ta-nu'Lj ák ,

.. ".

MIT ÉRTÜNE:A REFRÉN TANITÁSÁN?

Egy versben annak megfigyelését, hogy egyes sorok szószerint ismétlődnek, s hogy ez az ismétlődés mindig alegfontosabbra való visszatérés. A tanulóknak l.osztálybana refrén terminust nem kell használniuk.

HOGYAN TANITJUK?

A tanitás feltétele, hogya gyerekek teljes betükészlet-tel átlagos tempóban tudjanak olvasni, valamint az,hogyismerjék a verssor, versszak terminusokat.

Első osztályban két vers tanitásakor irányitjuk a tanulókfigyelmét a refrén jelenségére. / a/ József Attila: Al-tató, b/ Weöres Sándor.: Kutya-tár/

a/ 1. József Attila Altató cimü versét /ne csak atankönyvi részletet/ mutassa be a pedagógus.Majd a bemutatást követő beszélgetés soránmondják el a gyerekek, hogya versben egy anyabeszél a kisfiához. Kérdezze meg a tanitó agyerekektől, mi az a kérés, amire visszatér azaltatás közben az anya.

2. A vers tankönyvben is megtalálható, első kétversszakában ke r-e aaák meg és huzzák alá a ta-nulók az ismétlődő sorokat, majd fogalmazzákmeg, hogy az ismétlődő sor minden versszaknegyedik sorában található.

b/ Weöres Sándor Kutya-tár cimU verse esetében meg-forditható a sorrend:

1. A vers elolvasása után a gyerekek keressékmeg és huzzák alá a refrént,

422

2. majd mondják el,mi a szerepe, mit jelent szá-mukra a "Kutya-tár! Kutya-tár! KutyafülU Ala-dár!" ismétlődése.

IvIITÉRTÜNK ARIM TANITÁSÁN?

A sorok végén álló hangcsoportok összecsengésének "meghallá-sát", a rimelő szavak kiemelését, az egymással rimelő sorokjelölését.

I HOGYAN TANITJUK?

Tanitásának feltétele, hogya gyerekek teljes betUkészlet-tel, átlagos tempóban tudjanak olvasni, hangosan és némán.

Tanulásában három szakasz kUlönithető el:

a/ A gyerekek megismerik a rim lényeges ismertetőjegyét:ti. hasonló "hangzásu",összecsengő szavak a vers-sorok végén;

b/ gyakorolják a rimpárok meghallását és jelölését;c/ megtanulj ák a jelenség nevét / rim, rímel/o


a/ A rim ismertetőjegyét az Egy,kettő,három,négyc. népköltésen /lásd: Mese,mese mátka/ tanitjukmeg.

1. A gyerekek eLoLvae a ák a verset némán, majd egyjó tempóban olvasó gye r-e k hangosan.

423

2. A tanitó megkérdezi, mely sorok hangzása hason-lit egymáshoz.

3. Aláhuzzák azokat a szavakat, amelyek a "hangzás-élményt" előidézik Imégy,mégy,messzire,végire/,majd a szópárokat többször kiejtik.

4. Egyforma jelet rajzolnak a hangzásban hasonlószavak után.

bl A második szakaszban a gyakorlásra a Hese,mesemátka feladatai bőséges lehetőséget kinálnak. Azalábbiakban felsorolt verseket követő feladatsorokközt rimfelismerés is szerepel. ITermészetesenmegnevézés nélkül.1Ha valaki vigan élinépköltésiKöszöntő anyák napjára InépköltéslCsanádi Imre: Vadkacsa fürdik; HónapsorolóJózsef Attila: AltatóWeöres Sándor: KacsausztatóZelk Zoltán: Tavaszi dal

Ha a gyerekek e feladatok megoldásakor bizonytala-nok, vagy nem értik a teendőt, a pedagógus a fen-.tebb I al pont alatti leirt algoritmus alapján ele-meztessen.

el A rim megnevezését Weöre~ Sándor Paripámpejkó cimü versének elemzésekor tanitjuk.Mese,mese mátkal az alábbi menetben:

csodaszépIVö.:

1. A gyerekek aláhuzzák mindegyik sor utolsó sza-vát,

2. majd az aláhuzott szavakban bekarikázzák a ma-gánhangzót jelölő betüket.

3· Megállapitják,hogy a hangzásbéli hasonlóságot424

ebben a versben az azonos magánhangzók idézikelő.

4. A pedagógus megnevezi a jelenséget:a versben allliluzottszav~k rimelnek.

A későbbiek során mag í amez-e ndő versek IVleüres S.:Buba éneke; Zelk Zoltán: Az erdői tanulása és elemzésesorán már haazn ál j álca rim, rimel terminusokat.

MIT ÉRTüNKA RITmUS TANITÁSÁN?

Annak m0~fi.p;yelését,tlmeghallását'!hogya versekben bi-zonyos szótagcsoportok szabályszerU váltakozása idézi előa ritmusélményt. E hangzásélmény alapján a tanulók kopog-ják, tapsolják, a tanitóval közösen jelölik a versritmust.

HOGYAN TANITJUK?

Két szakas?ban:

al Az első szakaszban a tanulók ~evelői mintakövetés-seI, vagy a versritmus önálló meghallása utánönállóan kopogják, tapsolják a ritmust, illetőlegritmizálva mondják a verset.

bl A második szakaszban ez azzal bővUl,hogy megtanul-j ák "olvasni" a rövid lu I és hosszu I - Iszótagok jelét, valamint versekben a tanitó általjelölt ritmust· olvasás alapján kopogják, tapsolják.


al 1. A tanitó kissé ritmi?álva elmondja Weöres Sán-dor Paripára csodaszép pejkó cimü versét. Uajd

425

a tanulók ugyancsak ritmizálva Iha aszövegetnem tudják, kétsoronként utánmondássall megis-métlik.

2. A pedagógus megkérdezi,hogyan lehetne a versegy-egy sorának ritmusát tapsolni. Ha a tanulókönállóan nem tudják elvégezni, mutassa meg magaegy-egy soron, majd a tanulók utánozzák a tap-sOlást, s közben halkan mondják aszöveget.

J. A gyerekek keressenek a versben olyan szavakat,szókapcsolatokat, amelyek alatt "ugyanazt" tap-solták:pl. paripám; csodaszép; ide lép; oda lép;hegyen át; ill. pejkó, hejhó, vágtat, százatstb.

A Mese,mese mátkában a következő versek alkal-masak még ritmusfelismerésre:

Weöres Sándor: KacsausztatóNemes Nagy Ágnes: Láttam, láttam

Tavaszi felhők

bl Weöres Sándor Olvadás cimű versének tanulásakorvezesse be a pedagógus a rövid-hosszu szótagokjelölési módját.

1. Többszöri elolvasás, elmondás után a gyerekekkopogják a vers ritmusát. Az első négy soregyenletes, monoton hosszu szótagok sora:

Csipp- cseppegy - cseppöt - cseppmeg tfz

426

A tanitó irányitsa erre az érdekességre a ta-nulók figyelmét, s a tanulók próbálják megfej-teni, van-e ennek jelentése, és mi az.

2. A tanitó mutassa meg a hosszu szótagok jelét,s mind a négy sorban la sor fölötti jelöljea hosszu szótagokat.

J. Tapsolják vagy kopogják ezután az utolsókét sor ritmusát, majd a tanitó végezze el aszükséges jelöléseket.

- u U .-olvad a jégcsapLI 1.1 v v o;::-lecsepeg a V1Z.

4. Végűl a ritmUsjeleket olvasva tapsolják a versritmusát.A ritmusfelismerés gyakorlására a Mese,mesemátka több helyen biztosit lehetőséget:

Tamkó Sirató Károly: Két DaniWeöres Sándor: Kutya-tár

Kocs.;iés vonat

[IJI A KÜLT01 KÉP?

Versszövegekben a látható, hallható formában tömör, Surl-tett, áttételes, tárgyszerü részletekre is utaló olyan le-xikai elem vagy nyelvtani szerkezet, amely a befogadóbanközvetlen élményt, látványt vagy illuziót kelt.

;,IIT ÉR'i'ÜlJKA KÖLTŐI KÉP 'i'ANITÁSÁN?

Mintaadással, próbálkozással ráisnerést a költői képekre,427

ós azok elkülönitécét eG~nást61.

HOGYAlT'l'AHI';'Jm:?

6.tlacos tem-

al b r'ler,,':is;:terik a I~(jltöi képet, najdAz első szakasz an. J

a másoéi.ikban

ti 1 olJ'a'" a í'elismerését.~ya!Cor .:.


al, el'mü versének tanitása-'csanácli Imre Naphivogoto

, ., '1 verss~al;:rn a fi-ko r a t an í. tó iró,nyi tsa a ElétSOCllK

Zyelnet.

'1 1 ~öbbször a versszakot:A tnnulót olvassac e "

Csillagok kialusznak,kósza tödöic szakad.o~:;Dak,

arany aj tók hnBadozna~i:, -

silea föl,nap !

2.I- " nl' . 'Ow,' CI 2A tani tó nond.i a meg CI i:;;{cre..e1.n<o., " úJ •

''''za'''0'''11 hár-om oLvan bípet lehet elki.11<.;ni-vers.,J J L.. c..;. _." " , ••

teni amit mindemlapi nyel v~n, nem tudn •..tIll~ t~-" • .... -' '7" l'Z eLcő ilyen kep:mör-an es IJzepen ,o.feJc"nl. .

TfCsillegok kialusznak II •

'L ' pl. ir:y mondhatnúnk:Bzt minCiemlOp:i,nye, v cn -eltünnek az éGről a csillagok.

428

3. A t.anu'Lók önállóan keressék meg a második, ill.harmadik költői képet, majd próbálják "megfej-

teni" •

4. Ezt követően oldják meg a tankönyv 1.,3. feladatát.

ill..-,"-. ,

bl A második szakasz a gyakorlás szakasza. Erre a He-se, mese mátka következő költői képek szerint ele-mezhető versei alkalmasak:

Nemes HaGYj,gnes: Tavaszi felhőkLáttam, láttronAltatóJózsef Attila:

Csanádi Imre:

Orbán Ottó:Blső hó köszöntőCsillagokA világKacsausztatóBuba énekeGólya, gólya

'.Jeöres Sándor:

Zellc Zoltán:

LIIT i;,1~~i.,lIKAZ BPIKAI ;iÜVEKl~ JBLL;-;;;,IZŐ10J,lli:-lETEK 2.IAl!IJ.cl:S..~\H?

, 'l::,llott, olvasott meaéke t követő elemzések so r-án annak

megúllapi tását ,:10GY a meaélc eseménysorában Imely a szerep-lők akcióiból éfJ a velük történtekből épül fell az eseményrnil;yen időrendben zajlik. 'l'ovábbá a cselekvéseik, dialó-':;US!ük során meg.í aner-t meseszereplűle rövid Ifj ellemzését 1\

é s tulaj donsiit~aik 11H~(~nevezését.

429

HOGYAN TANIT,JUK?

A tanitás feltétele, hogya gyerekek tudjanak némán éshangosan olvasni. A folyamat kiegészithető a szóbeli szö-vegalkotás fejlesztésével.Egy-egy mese elemzése a következő problémákra, szempontok-ra térhet ki. /Megjegyezzük, hogy a felsorolás nem ir elősorrendiséget./

1. A tanulók nevezzék meg, sorolják föl a mese szerep-lőit. Állapitsák meg, hogy állatok. emberek. cso-dás lények csak mesében létezők stb.

2. Gyüjtsék össze a mese összes helyszinét. Ha eznem derül ki egyértelmüen. találja~ak ki lehetsé-ges alternativákat.'

3. Mondják el.hog; az események, jelenetek /Párbeszé-des részlet az esemény menetében. Egy jelenetenbelül a szereplők száma nem változik./ milyen idő-rendben követik egymást a mesében.

Nevezzék meg. majd indokolják a szereplők tulaj-donságait tetteik. dialógusaik alapján.

5. Oldják meg a tankönyv feladatait.

MIT ÉRTÜIifKAKISEPIKAI PRÓZAMÜFAJOK TA-NITÁSÁN?

Találós kérEiések. közmondások. szólások tanitását., , , ti" t t' titKözmondások megismertetese soran raerez e es arra.hogyaközmondások mögött életbölcsességek, erkölcsi kér-

430

dések huzódnak. ill. arra. hogy a szólások gazdag hangu-lati és szemléleti jelentéstartaDnat hordozó _ átvittjelentésben értelmezendő - állandósult szókapcsolatok.

1, HOGYAliJTANITJUK?

A Mese.mese mátka feladatai alapján.hogya tanulók teljes betnkészlettel.tudjanak némán olvasni.

Ezért feltétel,átlagos tempóban

Találós kérdések:

Az irodalomkönyvben kilenc találós kérdés szerepel/közülük négy verses ~ A megfejtések a könyv végénolvashatók. A tanu'í.óknaka megfejtést vagy leirással,vagy lerajzolással kell megadniuk. Ha a megfejtéstelőzetesen nem ismerik. kikereshetik a jegyzékből.

Közmondások. szólások:

Az irodalomlcönyvben szerepeltetett szólások és közmori-dások témájuk szerint kerültek az egyes mesékhez. Kéttipusu feladatban találkozunk velük:

a/ A szólás jelentésének kiválasztása alternativákközül.

bj Az olvasott mese tulajdonságát kifejező közmondáskiválasztása alternativák lcözül,pl.: Mélyik közmondással fejezhető ki a mese ta-nulsága? Huzd alá!

Amilyen a mosdó, olyan a törülköző.Ki sokat markol, keveset fog.

A pedagógus igyekezzen minél több he Lyz etben ta-

431

~---------- dtn•• _

Lá Lő szólást, közmondás t haszmí.lni,hoe;y a t anu Lők

értsék meg ezeknek a másodIaeos jelentését. :sfolyamatban segit,ha a tanitó ismerteti IO.nagyGábor: Ui fán terem? cimü konyve alapjánl a szó-lások, közmondások eredeti jelentéstörténetét.


Megfigyeléseink szerint a hFitrányos helyzetü tanulók nehezeDjegyzik meg a mindennapi életüktől és nyelvhasználatuktóItávoli terminus értékü kifejezéseket, s ez áll irodalomel-méleti terminusokra is Iversszak, rim, ritmus, költői képi.

A pedagógus az elemzések során, ha ~zeket a terminusokatugy használja, hogy minden esetben röviden értelmezi, konk-retizálja is, megkönnyiti a bevésést a hátrányos helyzetütanitványai körében, s megkiméli őket a nem-értés, a ki-rekesztettség élményétő~.

IUlyen nyelvi fordulatokat használhat ennek érdekében a pe-dagógus?Pl.: - Olvasd föl a harmadik versszakot!

IEközben saját könyvében rámutat a harmadik vers-szakra.1

_ Keress a sorok végén rimelő szavakat, olyanokat,amelyeknek a hangzása hasonlit egymáshoz!IS emeljen ki mindjárt maga egy rimpárt, amely-ről döntse el a tanuló, hasonlit-e a hangzásuk?1

A gyors tempóban tanuló gyerekek könnyedén tanulják megaz irodalomelméleti ismereteket,és oldják meg az elemzéssorán kapott feladatokat. Ezért a t an í, tó lássa el őketolyan kiegészitő feladatokkal, amelyek olvasói szokásai-kat fejlesztik.

432


• A pedagógus minden elemzésre kerülő verset, mesét mutas-son bel Bemutatása élménytkeltő legyen, azaz érzékletesIszemléletesl és érzelmes Ide ne érzelgős!, vagyis segit-se az átélést. Hogy a pedagógus e normának eleget tudjontenni; a müvet előzetesen el kell olvasnia, és fel kellkészülnie /helyesejtési szempontokra való tekintettel isi

a felolvasásral

• A mü bemutatásakor igyekezzen kontaktust tartani mindengyerekkell

• Bemutatás közben követelje meg a figyelmet, vagyis neengedje meg, hogy a gyerekek különböző pótcselekvéseketvégezzenek Ifirkálgatás, lapozgatás stb.~

• Az irodalmi müvek nem erkölcsi tanulságot adó példabeszé-dek, ezért nem moralizálásra valókl

• A versek, mesék elemzésére a pedagógus kéSZÜljön felLTervezze meg az elemzés feladatait, fogalmazza meg akérdéseit!

• Egyetlen terminus bevezetésekor se "adjon definiciótL• A költői képek elemzésekor, megfejtésekor a tanulók fan-

táziáját ne fogja vissza, ugyanakkor ügyeljen arra is,hogy ne parttalan fecsegés legyenJ

•. A lirai versekben szereplő fiktiv "én " nem azonos az alkotószemélyéveI. Ezért hibás fel tenni olyan kéz-déaeke t , ame-lyek ezt a tényt figyelmen kivül hagyják. IPl. Nemes NagyAgnes: Láttam, láttam c. versének elemzésekor: 1tit látottNemes Nagy Ágnes a róka-vadásszal?1

.•. Az elemzést a pedagósus differenciált an vezesse, ha azosztály összetétele ezt megkivánjaj

433

JliIIT ÉRTÜNK }.Z IRODALMIMÜVEKKEL SZEfl.ffiENI ÉRTÉKELŐ

MAGA~ARTÁS KIALAKITÁSÁN ?

Az irodalmi alkotásokkal szembeni helyes attitüd /beálli-tódás, meggyőződés,tartós érzelmi állapot/kialakitását, abennük rejlő müvésziség, ill. esztétikai minőség /szép-ség, rutság, fenség, tragikum, komikwll/ elismerését.

Az értékelő magatartásnak mindenkor két mozzanatát célsze-rü elkülöniteni:

1. az esztétikai élvezetet, illetve

2. az esztétikai tárgy /a müalkotás/ intuitiv megi-télését, azaz az izlésitéletet.

ar AZ~SZT~TlKAI ÉL~SZET?

Az esztétikai élmény szerves mozzanataként jelentkezőpozitiv érzelem: öröm, gyönyör.

MI AZESZTÉTIY~I IZLZSITÉLET?

Az esztétikai tárgyra /müalkotásra/ irányuló értél~itélet.Mivel intuició segitségével jön létre, többnyire nem tuda-tos, nem fogalmi jellegü /szemben a teoretikus itélettel/,hanem meghatározott érzelemben fejeződik ki.

434

HOGYAN NYUJTHATilllKESZTÉTIKAI ÉLVEZE'.rE'r'.rAHULÓnJKlTAK ?

1. Mindenek előtt azzal, hogya pedagógus élménysze-rüen mutatja be az esztétikailag értékes irodal-mi miiveket.

2. Esztétikai élvezetet jelenthet számunkra egy szé-pen levezetett, igényesen megvalósitott mimeti-kus játél{~

HOGYAJ.ITFBJLESZ'rHETÓ

A TAlrULÓK IZLÉSITÉLETE?

Az irodalmi müvek bemutatása után a pedagógus mindenkortartson rövid-néhány másodperces-szünetet. A gyerekek meg-rendült hallgatása annak a jele lehet,hogy a költői üaerie teljutott I~lektől - léleltig", a hatás továbbmunkál.

De követheti a bemutatást rövid,spontán beszélgetés is.ha azt a tanulók kezdeményezik. Különösen gyakori lehetez a mesék esetében. A pedagógus figyelje meg a gyerekekfelvetett problémáit, véleményét, megfigyeléseit, hogya vers va.gymese elemzését az általuk elinditott vonalontudja irányitani. Röviden: az elemzés menete igazodjona gyerekek élménymegnyilvánulásaihoz.

435

436 437

A versek, mesék elemzésének fOlyamatában a gyerekek . fel-támadó asszociációját a pedagógus mindig hallgassa meg,ügyeljen arra is,hogy figyeljenek egymásra.A "befelé élő "gyerekek ki nem mondott élményeiről, asszo-ciációiról a Mese,mese mátkában a rajzos feladatok megol-dásai árulkodnak. A pedagógus őket rajzaikból kiindulvabeszéltesse. /Erre rajzolás közben kinálkozik lehetőség./

Indirekt módon késztesse tanitványait arra,hogy fogalmaz-zák meg a müvekhez való viszonyukat, természetesen a ma-guk nyelvén. A pedagógus gyakran adjon mintát ehhez, még-pedig olymódon,hogy maga is gyakran használja vélemény-nyilvánitásai során a szép, gyönyörü, kedves, csunya./visszataszitó, aljas/, komikus /nevettető, nevetséges,humo ro sj, ·i;ragikus,Imegrendi tő, szomorul, fenséges Itisz-teletet keltő, csodálatosan szép/ stb. minősitéseket.Dicsérj~ pontos, árnyalt fogalmazáswcért azokat a tanu-lókat, akik értékelésükben igyekeznek e mintát követni.


Gyors asszociációju, szerepelni vágyó, magabiztos ta-nuló, akinek általában mindenről van mondanivalójaés véleménye. A pedagógus sohase elsőként szerepel-tesse, hallgassa meg el~ször a társait. Sőt, nem isfontos minden esetben meghallgatnia, tapintatosan em-lékeztesse arra,hogy már egyszer szót kapott.

I

Introvertált tipus, aki noha mélyen átéli a müalkotáso-kat, ritkán beszél élményeiről, asszociációiról. Mintfentebb emlitettük, a pedagógus beszéltesse őt raj-zairól, amelyeket a müvel kapcsolatosan készitett.

3. A VERSMONDÁS TAlUTÁSA

[~I A VERSMONDÁS?

A versmondás olyan reproduktiv tevékenység, amelyet aversszöveg határoz meg. A versmondó a helyesejtési nor-málchoz igazodva közvetiti a költői üzenetet hallgató/-i/naka spontaneitás látszatát keltve ugy ,hogy saját élményétés véleményét is közvetiti. Eszerint a versmondónak helyes-ejtési és kommunikációs szempontoknak egyaránt eleget kelltennie. /A helyesejtési normákhoz igazodó versmondást lásd:a Helyesejtés cimü fejezetben./

HOGYAN TANITJ"UK?

A tanulás feltétele,hogy a gyerekek a megtanult verse/-keltlegyenek képesek helyesejtési normáknak megfelelően elmond~ni. A feladat kiegészithető a helyesejtés /légzéstechnika,

artikuláció, időtartam/ gyakorlásával.

A tanitás menete:

1. l~után az elmondandó vers szövegét a tanulók ponto-san ismerik, a pedagógus mutassa be a verset, deelőtte adjon megfigyelési szempontokat:

a/ figyeljék meg,hogyan teremt kapcsolatot a gye-rekekkel,

bl hogyan tartja velük versmondás közben is a kap-csolatot,

el milyen a testtartása versmondás közben.

2. A szempontoknak alapján elemezzék a tanulók apedagógus irányitásával a versmondást:

a/ Olyan távolságban állt meg, hogy mindenkit jóllásson,és addig nem kezdte el, mig mindenkinem figyelt rá;

b/ versmondás közben tekintetét többször körüljá-ratta a gyerekeken, nem egyetlen távoli pontravagy egyetlen gyerekre nézett;

c/ versmondás közben nyugodtan egy helyben állt, tes-tét nem himbálta, kezét lógatta /elöl vagyhátul kulcsol ta/o

3. Egy önként vállalkozó tanuló mondja el a versetaz emlitett szempontokra ügyelve, majd közösenelemezzék, értékeljék versmondását.

4. Minden esetben - ha hallgatóságnak mondanak ver-set a tanu16k - készüljenek fel a kommunikációsszempontok szerint a versmondásra.


A beszédhibás gyerekek ugyanugy tanuljan~{ meg mindenverset a helyesej tési és kommurrí.kácLó a normáknak mee-

felelően, mint a többiek. SuLy oaan - zavaróan - be-szédhibás gyerekek osztály- vagy iskolai ünnepélyekenne mondjanak verset.

IA tulzottan szorongó, az izgalomtól elcsukló hangugyerekeket a pedagógus gyakran szerepeltesse az osztály-társak el6"tt - főként kis csoportban. 'I'an.itsa meg őketarra,hogy az izgalmat mérsékelni lehet, ha a közvetlenszereplés előtt mély lélegzeteket vesznek.

438


• A pedagógus c sak akkor állithatja ki verset mondani agyerekeket, ha tökéletesen tudják a szöveget, nincsfelidézési gondjuk I

• Versmondásra minden gyereket meg kell tanitani, nemszabad egyes gyerekeket állandó versmond6kká "kinevez-ni"

• Ha valaki az osztályban verset morid , az osztály társakmindenkor figyeljenek rál Ha valaki téveszt, kinevetni,megszégyeniteni nem szabad se a pedagógusnak, se atanulóknakl

IUT JELENT

A VERSMONDÁS ELEr!IZÉSE AZ ÜZE-

NETKi5ZVETITÉS SZEr.1POHTJ ÁBÓJJ ?

A költői üzenet közvetitésének elemi feltétele, hogyaversmondó pontosan tudja és értse a versszöveget, velekapcsolatosan minden helyesejtési normának képes legyeneleget tenni, végiU versmondás közben kommunikáci6s szem-pontokra is tudjon tekintettel lenni. Ha e feltételekközin b árrne Lyi k nem teljesql, a hallgatót zavarja a versbefogadás~ban. A tanul6k versmondás~nak elemeztet~sévelaz a célul1k, hogy érzékennyé és igényessé neveljUk őketa versr.londássalcS vershallgatással szemben

[HOGYAH TAI~ITJm< ?

Algoritmust a versmondás elemz~sére nem adunk, mert azzalkönn:;Tenmodoz-ose ágr-a, ver-baLí xmuar-a szoktatnánk a tanu16-kat. Helyette néhány tanulásirányitási normába siiritvefogalmaz7,uk mec a tee:1dőket.

439


• Kiemelkedően J. ó ·produktumok t' d óese en a pe ag gus a leg-nehezebben teljesithető szempontokra irányi tsa csakaz elemzéskor a tanulók figyelmét!

• A szorongó - helyesejtési vagy kommunikáci6s hibátvétő - tanulók versmondásában először emelje vagy emel-tesse ki a j6, dicsérendő mozzanatokat, s csak azutánmondják el a hibákat!

• Egymás versmondásának elemzésekor a tanu16k beállitó_dása mindenkor. j6indulatu, segi tőkész J.e~yen, értéki té-let eik megfogalmazásakor törekedjenek a pontosságra!

440

4. AZ IRODALOi.l IÉLE~IÉm~K" iJlEGISI-.lERÉSÉVEL

KAPCSOLA'rOS SZOKr'Í.SOKAL/I..KITÁSA

MIT ÉRTtiHK AZ IRODALOMÉLETÉNEK I,ISGISLlEHÉSÉVELKAPCSOLATOS SZOluisOK AL1\.-KI'.rii.si~H ?

Olyan olvasási szokások kialakitását, amelyek az irodaloméletével, az irodalmi élettel kapcsolatosak. Célunk agyerekekben azt a reális "képet" kialakitani, hogy az iro-dalom nem személytelen, nem misztifikált. Az irók, költőkmüveinek olvasását követően életük, gyerekkoruk megismer-tetéséveI arra törekszwlk, hogyagyerekeknek módjuk le-gyen megimnerni a müvésszé fejlődés lehetőségeit. Ezekjegyében már 1.osztálytÓl kezdve arra szoldatjuk őket,hogy keresséle, gyüjtsék az alkotókról a fényképeket; hall-gassák a televizió. ill. a rádió irókkal, költőkkel készi-tett ifjusági müsorait; érdeklődjenek és nézzenek utánamaguk is életraj zi és egyé b,pl. kö Lbők , irók munkásságá-val kapcsolatos adatoknak.

IIOGYAlI HOZHATÓ lI;;;L~,'I'_KÜZ:8L:a~iI AZ IRODALOl:I ?

Első oazt á Lyban az irodalom é Let ériek P.legismertetése ér-dekében az alúbbi tevékenységeket, lehetősúceleet ajánl-ju}-cés tartjuk kivitele~hetőne}:::

441

1. Az alkotók arcképének meg í smer-te t é se, A i.Iese , me semátka c. irodalomlcönyvben a következő iróktól,költőktől olvasnak a gyerekek: ;.gh István ,Arany László, Csanádi Imre, Csoóri Sándor, La Fon-taine, József Attila, Kiss Anna, Kormos István,Mészöly ltiklós, Móra Ferenc, NaeY László, Nemesnagy .Ágnes, Orbán Ottó, Rákos Sándor, Szilágyi Do-mokos, Tamkó Sirató Károly, Alekszej Tolsztoj, LevTolsztoj, Heöres Sándor, Zelk Zoltán. lJoha aLIese,mese mátkából a 2. félévben tanulnak a gyerekek,a felsorolt alkotókról készült arcképeket máraz l.félévben célszerü kitenni a falra. A 2. félév-ben mindenképpen ki kell tenni valamennyit. Amikorvalamelyik alkotótól verset, mesét tanulnw, a gye-rekek, a pedagógus kérje, késztesse a tanitványaitarra,hogy keressenek, gyüjtsenek fényképeket. /Ter-

.mészetesen ez nem azt jelenti,hogy feltétlenülvalahonnan kivágott képeket hozzasson a gyerekek-kel./ A gyüjtőmunka forrása lehet az évente meg-jelenő Szép versek c.kötet, a Kincskereső c. gyer-mek-if'o Lyó í.r-a t , a Könyvvilág c s Lap , az Uj Tükör stb.Ha a tanulók kivágott képeket, interjukat hoznak,célszerü egy alburnba vagy dossiéba helyezni azokat,s a tanteremben,egy mindenki számára elérhetőhelyen tárolni.

2. A pedagógus teremtse meg lehetőségét annak,hogy atanulók figyeljék a Móra Kiadó havi előrejelzéseita megjelenő gyerrnekkönyvekről. Célszerü a Könyv-világ c.lap gyermekkönyveket előrejelző hasábjaitkivágni,és a tanteremben egy jól látható helyenkifüggeszteni. I'IIindenkorfigyelj ék meg a tanulók,hogy az általuk ismert iróktól, költőktől megjele-nik-e uj kötet. Ha az előrejelzett könyvek márkaphatók a ld:inyvesboltokban, egy-egy séta kereté-ben a napközis szabadidő-foglalkozásokon ezeket

442

a tanulók megtekinthetik. Ahol erre nincs lehető-ség, mert nincs az adott településen könyvesbolt,a pedagógus vigyen be és mutasson meg a tanulók-nak egy-egy megjelent, nekik való uj könyvet. Jó,ha az uj könyveket a tanulók a városi, illetveközségi, vaJa mint az iskolai könyvtárakban kere-sik.

.3. A pedagógus szerezze be a könyvtárból az Irók,képek c. könyvet, s lehetőleg tartsa a tanteremszabad polcán. Ha irodalomból "uj" költőtől,iró -tóI tanit verset vagy mesét, röviden olvasson felbelőle olyan bekezdéseket, amelyet a gyerekekmegértenek. A felolvasásra kiszemelt szövegrészmindenképpen tartalrnazzon gyerekkori adatokat,élményeket is.·

Az Iskolatelevizió és az Iskolarádió évi előrejel-zései alapján tervezze meg a pedagógus azokat azirodalmi müsorokat, amelyeket tanitási órákon vagynapközis foglalkozáso]wn célszerü megnézni, ill.meghallgatni. Ezen kivül hivja fel a tanulók fi-gyelrnét olyan ifjusági irodalmi müsorokra, amelye-ket esténl,ént vagy hétvégeken otthon nézhetnekvagy hallgathatnak meg a gyerekek. Erről minden-kor számoljanak is be a t anut.ók,


• A gyüjtőmunlcát /irók-költók képei/ a pedagógusne rendelje el, ne tegye ],ötelezővé. Helyettedicsérje azokat a tanulókat, ak í.k egy-egy képet,könyvet beho znak az iskolába.

443

••JII Q~ISMEREI__

-

MI AZ ÖNISMERET?

Az 8nismeret magába foglalja:

la a személyi adatok ismeretét, ezeket az egyénre és azegyén családtagjaira konkretizálva;

2. a külső testi jellemzők ismeretét;

3. reális értékelő magatartás kialakitását az egyénnek 8n-magával és másokkal szemben;

4. az értékelő magatartás segitségével reális képalkotásta saját és mások külső testi jellemzőiről, pszichikus éserk8lcsi tulajdonságair61;

5. az egyén által 8nmagár6l alkotott képnek az 8sszevetésétaz egyén által másokról, illetve mások által az egyénrőlalkotott képpelo

Az önismeret tanitására-tanulására a tanterv a k8vetkezőketirja elő:

1. Személyi adatok tanitása egyénenkénti konkretizálással2. KUlső testi jellemzők tani tása ,30 Pszichikus és erk81csi tulajdonságok tanitása

447

II

I

I

1. SZEMÉLYI ADATOK TANITÁSAEGYÉNENKÉNTI KONKRETIZÁLÁSSAL

NÉV. cSALÁD- VAGY VEZETÉKNÉV ÉS UTÓNÉV

HOGYAN TANITJUK? ,1

A NÉv tanulását névkártyák "olvasásával", cserélgetésévelsajátitják el a tanulók. Minden tanulónak kell rendelkez-nie névkártyával, amelyen a teljes neve szerepel. Ezeket anévkártyákat a pedagógusnak kell elkészitenie.


a/ A tanitó /báb segitségével/ bemutatja és elolvassa a"báb névkártyáját'''. Ezt megismétli 4-5 gyerek névkár-tyájával is. A gyerekeket is megkéri ugyanerreq /Fe-ladatgyUjtemény lqa./ Kis, 5-6 fős csoportokat alkot-va cserélgetik és keresik ki később a gyerekek sajátkártyáikat.

b/ A gyakorlás során társaik névkártyáit is felismerikés kiválasztják a tanulók. A gyakorlásra a Feladat-gyUjtemény feladatai /lq a-fl biztositanak lehetősé-get.

448

A CSALÁD- VAGY VEzETÉRlrÉV ÉS UTÓNÉV tanulása szinténnévkártyák segitségével történik.


a/ A tanitó a névre való rámutatással és a saját neverészeinek megnevezéséveI ad rövid információt ugy,hogy közben mind a három kifejezést /család- vagyvezetéknév, utónév/ használja. Ezt a szakaszt a ta-nulói névkártyák cserélgetése, az Éva és Feri olvas-ni tanul nyomtatott tananyag 10/11. feladata készitielő.

bl A gyakorlás során először a név két részét keresik,válogatják a gyerekek saját és társaik nevében. Ké-sőbb önállóan kell vezeték- és utóneveket válogatni-uk, alkotniuk.A gyakorlás során a Gyerekek elsajáti tják, hogy Et névme Ly í.krésze a vezetéknév, illetve családnév, melyikrészp. az utónév. Répessé válnak ennek S8,jf,tés másoknevében való megkeresésére és megnevezésére.

A tanitó alakitsa ki 8 gyerekekben azt a szokást,hogy az osztálytárse.k egymást"ne vezetéknevükön, ha-nem utónevükön zzólitsá.k. Olyan feladathelyzeteketkell teremteni és mezoldatni, amelyek seeitik ennekkiaJ.akulf~3Rt. IrI.: 3zóli tsd meg egyik társadat !Kérjél tőle e:::,yceruzé.t! Ha vezetéknéven szólit a t a- .nuló, azonnal javitsa igy: A társadat utónevéveJ. szó-J.itsd meg!/ Ebben a szakaszban a bemutatkozást IteJ.-

jes névvel történő bemu tatkozástj is gyakorol ta tlllü-jl'.k.Itt sem információkkal, hanem minte.adással, fe-Ladu t ok meeoJ.datásávaJ. tanitjuk ezt. (Fl.: Mutatkoz-zunk be ~ymásnak. Eng em Máté Magdolnának hivnak. Teis a teljes nevedet mondd!1

449

BECENÉV

HOGYAN TM{ITJUK?

A becenév tanitásának-tanulásának folyamatában a gyerekekelőzetes ismereteire támaszkodhatunk. Valamennyi gyerektudja, hogy neve alapján őt és másokat is becézhetik.

A Feladatgyüjtemény feladatainak segitségével a gyerekekmegtanulják azt, hogy az embereket utóneveik alapján becé-zik vagy becézhetik, és egyes utónevekhez milyen becenevektartoznak. Olyan feladatokat oldanak meg, ahol utóneveketés beceneveket kell egymáshoz rendelniük, vagy utónévhezbeceneveket, illetve becenevekhez utónevet kell keresniük.A gyerekek körében gyakori a csufnév fgunynévf használata.Ha az osztályban elterjed, hogy gunynévvel fordulnak egy-máshoz,- a tanitó ne tiltó szavakkal próbáljon hatni rájuk,hanem feladatokat adjon a két név megkülönböztetésére. Ál-li tsa választás elé a gyerekeket, melyik névnek örülnénekjobban, hogyan fogadnák a gunynevet?

SZÜLETÉSI HELY ÉS SZÜLETÉSI IDŐ

HOGYAN TANITJUK?

A születési hely és idő tanitása és tanulása során a gyere-keknek meg kell tanulniuk, mit takar a két fogalom, melyekazok az adatok, amelyek ide tartoznak, végül konkretizál-niuk kell saját születési adataikat.

a/ A tanitó saját születési adatai ismertetésével min-tát ad. A születési helynél elmondja, hogy az faluvagy város. Majd utal a település nagyságára is. Aszületési idő kapcsán utal a saját születési évére,a hónapra és a napra~

450

rb / Olyan fe~adatokat oldanak meg a gyerekek, amelyek

során begyakorolják, melyek azok az adatok, amelyekszükségesek a születési adatokhoz /pl.: báboknak,vagy képen látható embereknek születési helyet ésidőt találnak ki, hiányos születési adatokat javita-nak/ •

Ezután olyan feladatokat oldanak meg, amelyek a szü-letési adatok konkretizálását és bevésését segitik.A születési idő gyakorlására, tanulására több fela-datmegoldás, feladatvégeztetés kell. A tanitó elő-ször a születési évet gyakoroItassa válogatással,csoportalkotással, m80jd a hónapot, végiil a napot. AFelanatgyiijtemény feladataiból válogatva és ujakatw_kotva alkalmaztass8. a születési adatokat személyszerint ugy, hogy 80e;yerekek kérdések see;itségéveltudják elmondani szü Let é s í. helyüket és születési :i.de-jük évét, hónapját és napját.

11PAÉS .tiITA l!En

[HOGYAN T!\l!ITJUK?

Arra már nincs szUkség, hogy az apa és anya nevén is bemu-tassuk a vezeték-és utónevet. A gyerekek a teljeS nevet ismegjegyzik egy megkérdezés alapján. A tanitónak az anya láP~-kori nevét kell többet gyekoroItatni.


al ic tanitó saját szüleinek neve alapján, vagy báb segit-sée;ével adhat mintéH.

451

II

I

!I

bl A gyakoroltatás során olyan feladatokat kell végeztet-rie a gyerekekkel, hogy észrevegyék, ho,gy édesapjuk ésédesanyjuk vezetékneve láltalábanl megegyezik a sajátvezetéknevükkel, az apa és anya teljes neve pedig ha-sonlit egymásra.

Az édesanya lánykori nevének gyakoroltatását a névfelismertetésével, elmondatásával végeztesse a tanitó.Nem kell megkövetelni a gyerekektől az adatok folyarna-tos e Lmondáaát , A gyakorlásra, alkalmazásra a .B'eladat-gyUjtemény feladatai használhatók 17. a-el.

APA ÉS ANYA FOGLALKOZÁSA, IvillNKAHELYE

IHOGYAN TANITJu:K?

A gyerekeknek nemcsak szüleik foglalkozását, munkahelyétkell megismerniük, hanem a munkahely és foglalkozás között"különbséget is látniuk kell. 1


al Figyeltesse mer; a tanitó a gyerekekkel a kettő köz-ti különbséget. Felhasználhatja itt a környezetisme-ret során tanultakat, de feladatokat is készithete Ag~erekeknek nem kell meghatározniuk,mi a foglalkozás,ml a munkahely, fel kell ismerniük, szét kell válasz-taniuk a kettőt. Ilyen feladatok vég ez t ethe t ők például:

ffitmkahelyek és foglalkozások szétválogatása;munkahelyekhez foglalkozások rendelése-foglalkozásokra jellemző mozdulatok el~átszása;munkahely lerajzolása.

452

b I A gyerekek szüleik foglalkozását tanulják, gyakorol-ják. Használják ők is a foglalkoZás és munkahely sza-vakat la munkahely nevét és cimét is tudniuk kellleA tanitó válogattathat munkahelyneveket,és pontosit-tathatja agyerekekkel Ipl.: termelőszövetkezet -Vörös Csillag Termelőszövetkezet, Kalocsai. Azok agyerekek se maradjanak ki a feladatvégzésből, akikneka szülei kisiparosok, háztartásbeliek.

TESTVÉREK SziJYIA, NEVE

IHOGYAN TAll"ITJUK?

A gyakorlás során arra van szükség, hogy a gyer~kek testvé-reiket is teljes nevükön nevezzék meg. Felhasználhatók errea csa14drajzoko Azokon lehet szülőket, testvéreket megnevez-tetni, felszólitva a gyerekeket a teljes név használatára.A gyakorlás során a tanitó vetesse észre Ikérdezzen rál, hogya testvérek vezetékneve azonos , Adhat olyp.n feladatokat, a-melyekben ki te.lált gyerelmevek közt kell kapcsolatot keres-niük, képen látható embereknek nevet adniuk U8y, mintha azoktestvérek lennének.

Csak gyo.korlásra van szükség, mivel a foglalkozás és munka-hely közti kiiHinbséeet ismerik a gyerekek. A tanitó a test-vérek fOClalkozásáról, munl~ahelyéről táj ékozta tást kérhet aszülőktől, igy órán seeitséeet adhat a gyerekeknek. ft. gya-koroltatás hasonló, mint az A pa és anya foglalkozása és mun-ke.helye c. folyarnatnál.

453

A 'r.<lliITÓ,A NAPKÖZIS NEVELŐ ÉS AZ IGAZGATÓ NEVE

IHOGYAN. TAIHTJUK?

A tapitás szakaszai

al Az első szakaszban a gyerekek a tanitó közlése alapjánismerik meg a három nevet. lA tanitó nevét korábbanmegtanulhatják a gyerekek.! A három nevet a tanitónévkártyára irhatja, de használható a tábla és az i-rásvetitő is. Két-háromszori olvasás után valamennyigyerek megjeeyzi a neveket.

bl A második szakaszban a nevek néhányszo~i elismétlése,válogatása elegendő. a qevéséshez.

LAKÁSCIM ÉS AZ ISKOLA NEVE , cum

A tanitás szakaszai:

al Az első szakaszban.a tanitó a saját lakcime alapjánmutatja be, és sorolja fel az idetartozó adatokat/helységnév, utca, házszáml. A gyerekek erről otthonvagy a napköziben érdeklődjenek.

Az iskola cimének, nevének közlése előtt a tanitó tu-datositsa azt, hogy az iskola is munkahely. Kérdezzenrá a tanulók foglalkozására és munkahelyére. Ha nemtudnak válaszolni, mondja el, hogy a gyerekek foglal-kozása tanuló, munkahelyük az iskola. Az iskolának,mint a szülők, testvérek munkahelyének,van cime és ne-ve. Ezeket ismertesse a tanitó. INévnek tekinthető:

454

2.sz.Általános Iskola, Ének-zenei Általános Iskola,Gárdonyi Géza Általános Iskola, Általános Iskola stb.1

A c~k a lakáscimhez hasonlóan a helységnevet, az ut-canevet és a házszámot kell tartalmaznia.

bl A második, a gyakorlási szakaszban ne csak verbálisanismételtessük ezeket az adatokat, hanem változatos,játékos feladatok alkalmazásával segitsük abevésést.A Feladatgyüjtemény feladatai adnak segitséget ehhez.


Két gyerektipust különböztethetünk itt meg. Az egyik vagytudja, vagy könnyen, gyorsan tanulja meg a szükséges ada-tokat, a másik nehezen jeeyzi meg ezeket. A két tipus mi-att célszerü a személyi adatok tanitásával is csoportok-ban dolgozni.

Az első csoportba tartozó gyerekekkel kevesebb gyakorlás-ra, közös munkára van szükség, de ez nem jelentheti a gye-rekek teljes magukra hagyáaát , Ismereteik ellenőrzése u-tán, olyan feladatokat kell számukra késziteni, amelyekfeltételezik az ide kapcsolódó ismeretek alkalmazását./P1.: nevek kitalálása állatoknak, rokonságok megállapi-tása nevek alapján, válogatás az A-Zs.lexikonból stb.1

A második csoportba tartozó gyerekekkel több közös mun-kát, több gyakorlást végezzen a pedagógus. A Feladatgyüj-temény következő feladatait csak ezekkel agyerekekkelkell megoldania: Személyi adatok tanitása:loc,d; 2.f; 5.a;7.a; ll.a; 120a; 13.d. A gyakoroltatás a napköziben isfOlytatható.

Fontos, hogy mindkét csoport ujra és ujra idézze fel atanult adatokat~ Több adat gyakorlását kapcsoljuk össze.

455

A tanulásirányitás norrnái

• A személyi adatokat nem kell a gyerekeknek folyamatosanfelsorolniuk. Elegendő, ha kérdések alapján el tudják mon_dOli.

• A gyerekeket a pedagógus mindig utónévvel szólitsa meg,ezt követelje a gyerekektől is!

• A gyakorlás ok osztálykeretben, de 8-10 fős csoportokbanis végezhetők.

• fUnden fogalmat pontosan használj on a pedagógus, ezekhasználatát kérje a gyerekektől is!

• Kevés szóbeli információval, inkább mintaadással, fela-datok megoldatásával tanitsa a pedagógus agyerekeket!

• A Feladatgyüjtemény feladatai bővithetők, többször végez-tethetők.

• A gyerekek beszédét ne szakitsa meg a tanitó a helyesej-tési hibák javitásával, de a válaszadás megkezdése előttadjon pontos instrukciót, mire ügyeljenek a gyerekek!

• Az önismeret tanitását hetente kétszer valamelyik anya-nyelvórán 8-10'-ig végezzük!

')

fl ~l 1'-

456

2. KÜLSŐ TESTI JELLEMZŐKTANITÁSA

HAJSZIN

~OGYAN TANITJUK?


al A folyamat első szakaszában a hajszineket, hajárnyala-tokat ismerik meg a gyerekek a pedagógus közlései a-lapján, feladat ok segitségével. lAz Éva és Feri olvas-ni tanul 2.szóképcsomagjának sz~ke, barna szavainálki lehet térni erreel Felsorolások és képek alapjánmeg kell agyerekeknek különböztetniük a szőke, barna,vörös, fekete, ősz hajszineket, és a világosszőke,sötétszőke, szőkésbarna, barnás vörös hajárnyalatokat.

~ második szakaszban a saját és ismeróseik hgjszinénekmegfigyeltetése, megnevezése, szinezése a felc.dat.Több Ol~T8Jlfeladatot vé~eztessünk, amelyekben a gyere-keknek öss?:€'kell hasonlitaniok magukat hajszinük a-lapjéÍ.nIpl.: párkeresés, csoportok alkoté1.sa/.

457

A SZEM SZINEARCFORMA

Három arc formát kell megkülönböztetniük és felismerniük a gyere-keknek. Ezeket saját magukra 6s társaikra is alkalmazni kell.A gyakoroltatás során válogattas~, rajzoltassunk különböző

szemszinü gyerekeket, embereket. Készitsenek rajzot magukrólis. Jó, ha ilyen feladat oknál megfigyelhetik magukat egy tü-körben Ipl.: a matematika tanulásához használt tükroK ittis használhatókl.

~OGYAN TANITJUK?


A szem- és hajszin alapján már adjunk olyan feladatokat, a-melyek szövegértést és Ivagy szövegalkotást tételeznek.

a I Az első szakaszban a tanitónak többször, több mintasegitségével kell a keskeny vagy hosszukás, kerek,szögletes arcformát meghatározni, bemutatni.

TESTMAGASSÁG b I A második szakaszban több feladatot adjon. a gyerekek-nek az arcformákmegismerésére, megkülönböztetésére, a-mig biztosak nem lesznek ebbeno Ezután társaik, isme-rőseik arcformáját, végül a saját arcformájukat hatá-rozzák meg.Ebben a szakaszban többször is adjon olyan feladato-kat, amelyek mind a négy külső testi jellemző ismere-tét feltételezik Iplo: rajzkészités önmagáról, mások-ról, szöveg alapján ráismerés valakire, szövegalkotása külső testi jellemzők segitségével barátról, osz-tálytársról, önmagáról/.

A gyerekeknek nem kell a pontos testmagasságukat ismerniük,csak a viszonyfogalmakat kell tudniuk: magas, középmagas,alacsony.

pI0GYAN TANIT.JUK?


a/ Az első szakaszban ezeket a viszonyfogalmakat ismertes-se meg a tanitó. Támaszkodhat itt a matematikában ta-nultakra. Ne csak a fogalmakat mondja el, hanem olyanpéldákat is adjon, amelyet minden gyerek ismer Ipl.:

.osztály társak közül egy magas, egy alacsony és egyközépmagas tanuló bemutatásal.


• tlinden gyerekre érvényes: Ahogyafelnőttek, ugya gyere-kek is könnyebben felismerik és meghatározzák mások külsőlés belsől jellemzőit. Minden folyamat során, minden gye-reknek adjunk elegendő gyakorlást ahhoz, hogy ne csakmásról, hanem saját magáról is képet alkosson!

b I A második szakaszban a gyerekek ezeknek a magas sagaviszonyoknak a felismerését gyakorolják, megállapitvasaját és mások testmagasságátQ A feladatok során soklehetőséget kell biztositani arra, hogy a gyerekek egy-máshoz mérhessék, egymáshoz viszonyithassák magasságu-kat.

• Minden gyereknek biztositsuk azt a lehetőséget, hogy azáltala alkotott képet összevesse a mások által alkotottképpel!

458 459

J. PSZICHIKUS ÉS EID:ÖLCSI

TULAJDorTS.~GOK TAJlIITÁSA

HAGAT.A..1i.TÁSI NOID/1Íti( MEGTARTÁSÁNAK MEGÁLLAPITÁSJ'.:

FEGYELMEZETT VLGY FEGYELMEZETLEN

A gyerekek számára az iskolaév kezdetétől fogva minden te-vékenységhez pontos és érthető normákat kell megfogalmazni.Nem elég csak a normákat ismertetni, a gyerekeknek tudnmkkell, meiyek a normasértéssel járó büntetések.

I HOGYAN TAHITJ1JK?


w Az első szakaszban agyerekekkel me8 kell ismertetnj~a tanitónak a sorakozás, a felállás és a jelentkezésórán tanusitott magatartási normáit.

Sorakozás: csengőszóra lill. a jelzésre/ csendben,gyorsan kell sorakozniuk. Mindig ugyanarra a helyre,ugyanazzal a párral kell aor-baé Llrríuk ,

Felállás, jelentkezés: ha a gyerekek a tanitóval kap-csolatba akarnak kerülni, azt kézfeltartással, tekin-tettel, vagy halk megszóli tással jelezhetik.A válaszadásnál, kérdezésnél nem kell felállniuk!

460

Órai magatartás: csoportmunka során csendben beszélget-hetnek egymással. Önálló munka során beszéd nélkül old-ják meg feladataikat! Taneszközeiket tartsák rendben!

Valamennyi normát ismertesse, és mintával szemléltessea tanitó!

bl A második szakaszban a gyerekek többször, több formá-ban gyakorolják, olyan feladatokat oldjanak meg, olyanmeséket olvashatnak, képeket nézegethetnek, amelyekenés amelyekben normasértő, illetve fegyelmezett emberek-kel találkoznak. A feladatok megoldásánál mindig ad-junk lehetőséget arra, hogy a gyerekek elmondhassák,hogyan viszonyulnak az egyes emberekhez.

Nem kell arra kényszeriteni őket, hogy saját magukatés társaikat valamelyik kategóriába besorolják, elégha véleményük és magatartásuk a helyes viszonyt feje-zi ki. A Feladatgyüjtemény feladatai biztositják azt,hogy minden gyerek megállapitsa a saját magatartását.

A lehetséses tanulótipusok és a velük való bánásmód

Két tipust különböztethetünk meg: e szándékos normasértő-ket és a megfelelő magatartást tanusitókat. /A véletlennormasértést soha ne keverjük össze a szándékos normasér-tókkel. A véletlen normasértőket ele8endő ujra figyelmez-tetni a normár-a,I A normákat megtartó g;yerekeket mindigdicsérje meg a tanitó.

J.. szánclékos normasértt5kkel beaz é Lge aaen el, ha ez nemhasznál, büntesse. őket. Jüntetés lehet például a feladatujbóli elvé~zése, megismétlése. Ezeket a gyerekeket több-Ször pllitsa olyan helyzet elé,. ahol választaniuk kella hely,'s és 2. helytelen köz ö t t , r,Iutassonbe olyan helyze-t~ket Itörténettel, bábokkal/, ahol a nClrmasértő nevetsé-.:;esséválik •. -i. mee;szée;yenitést, gunyolódást kerülje.

461

I Adhat olyan feladatokat is ezeknek agyerekeknek,-kor nem magukért, hanem Iszintén normasértől

ikért kell felelősséget vállalniuk.

ami-társa_


• A jó teljesitményeket jutalmazza, dicsérje, a szándékosanellenállókat büntesse a pedagógus!

• Pontosan, érthetően fogalmazza meg a normákat!

• Ismertesse a normasértés következményeit is!

• Következetesen tartassa meg és ellenőrizze. a normákat,illetve a 'normák szerinti magatartást!

A normák gyakorlásá,t ne csak anyanyelv6rán végezzék a• gyerekek!

• Ne készitsen az osztályról olyan táblázatot, amelyikmegbélyegzi a tanulót!

Egy-egy bemutatásra, gyakorlásra 5-6'-nél hosszabb ide-• ig ne kerUljön sor!

TÁRSAIVAL SZE1ffiENISEGITŐKÉSZSÉG' MEGÁLLAPITÁSA:SEGITŐKÉSZ VAGY ÖNZŐ

IHOGYAN TANITJUK? ]~. ------A tanitás szakaszai

hogy egyes helyzetekben mit tesz egy segitőkész és egyönző gyerekq A két erkölcsi fogalmat is használják agyerekek o

bl A gyakorlás során hasonló feladatokat oldasson meg,helyzeteket játsszasson el, de mindig kérje a gyerekekvéleményét a helyzetről vagy az emberekről o Idézzenekföl, rajzoljanak le olyan eseteket a gyerekek, amikorönzőnek érezték magukato Itt se soroltassuk be őketegyik kategóriába sem, mert a feladatok biztositjákésfeltételezik az önmagukban elvégzendő besorolást. AFeladatgyüjtemény feladatai mindkét szakaszban hasz-nálhatók.


Vannak olyan gyerekek, akik fokozott önértéktudattal ke-rUlnek az iskolába, társaikat mindig lebecsülik, gunyol-jáko Ezekről a kérkedő, lebecsülő megnyilvánulásokról lekell szoktatni őket~ Számukra többször teremtsünk olyanhelyzetet, amikor választaniuk kell, adjunk olyan fela-datokat, ahol a kérkedő, önző ember nevetségessé válik./De ne a gyereket tegyük nevetségessé!/ Büntetésként aközös mwlkából, játékból való időleges kizárás is hatáso~

A tanulásiránYitás normái

• A kérkedés, lebecsülés elkerUlésének fontos feltétele,hogy a pedagógus soha ne gunyolódjon, ironizáljon!

• Ne szégyenitse meg a gyerekeket egymás és mások előtt!

al A folyamat első szakaszában agyerekeknek olyw1 fela-datokat adjon a tanitó, amelyek alapján megismerhetik,

462 463

•

IIIII

TÁRSAIVAL SZEMBENI BANASMÓD ÉS HANGNEM:UDVARIAS, UDVARIATLAN

I HOGYAN TAIHTJUK?


•

al Már az első szakaszban meg kell ismertetni a gyere-kekkel azokat a normákat, amelyek az egymással szem-beni magatartást szabályozzák.Köszönés: a gyerekeknek érkezéskor és távozáskor azáltaluk választott módon kell köszönniük tanitójuknakés osztály társaiknak! A tanó~ára belépő felnőtteketnéma felállással üdvözöljék!Megszólitás: a tanulóknak az iskolai hagyományok sze-.rint kell megsz~litaniuk a felnőtteket ! Egymást utó-nevükön szólitsák!Kérés: tudják a használható nyelvi fordulatokatpl.: Légy szives, add oda ••••

Legyen szives megmondani •••Sziveskedjen megengedni ••••Légy szive&,segits •••Tessék nekem segiteni •••• stb.

Érintkezés tónusa: egymással és tanitójukkal halkanés érthetően beszéljenek az osztályban!

b I A gyakorlás szakaszában adjUtk olyan feladatokat, a-hol a normáknak megfelelően cselekvő és ellentétesmagatartásu embereket kell értékelniük. Játsazanakolyan szerepeket, amelyek feltételezik a ncrmáknakmegfelelő magatartást.

A pedagógus ne sorolja be a gyerekeket, a vélemény-nyilvánitás, a feladatok és a gyakorlás elegendő ah-hoz, hogy minden gyerek saját magát és társait érté-

464

kelje. A normáknak megfelelő magatartást a pedagógusmindig dicsérje meg, a normasértést tegye sz6vá, dene ugy, hogy nevetségessé váljon a gyerek.

A lehetséges tanul6tipusok és avelUk val6 bánásm6d

Ennél a folyamatnál az agresszi v, du.rva',verekedős gye-rekekre kell ügyelni.

Valamennyi gyereknek tudnia kell az ilyen magatartás kö-vetkezményeit, tehát nemcsak a normákRt, hanem a norma-sértés utáni bUntetéseket is ismertesse a pedagl5gusJEzeknek a gyerekeknek a megfékezésére az egyéni beszél-getést ajánljuk. Igy elkerUljUk azt, hogy a többiek előUmegszégyenitsUk, nevetségessé tegyUk őket •

Ók többször végezzenek olyan feladatokat, amelyben dur-va, verekedős gyerekek~t k~ll értélfelniUk. Nagyon hatá-sos, ha a mintában adott szereplő nevetséges is. Adjunkszárnukrf\.·olyan f'e l.adat ot , ahol nemcsak magukért, hanemmásokért is felelősséggel tartoznak Ipl.: gyengéhbekvédelme, agressziv gyerek megfékezése, ellenőrzésel.Oldjanak meg olyan helyzeteket, amelyekbe ók masuk iskerültek már. Büntetéseknél a közÖs tevékenységektől va-ló eltiltás is alkalmezható.

A tanulásiránYitás normái

• A gyerekek számára megfogalmazott normák pontosak ésérthetőek legyenek!

• A tanitó is mindig a normáknak megfelelően cselekedjen!IPI.: köszöntse agyerekeket, középhangerőt használjon,a kérés udvariassági formáit tartsa meg!1

• KOOovetkezetesen ellenőrizze a normák megtartását, tegyesz' , ,ova es javitsa a vétséget!

465

___lY. -TELJESíTMÉNYMÉRÉS

A TELJESITMÉNYMÉRÉS MEGSZERVEZÉSE

A TELJESITMÉNYMÉRÉS SZEREPE A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉBEN

Az év véSi teljesitménymérésben nem szerepel a követelmény-:-rendszep valamennyi eleme. Hangsulyozzuk azonban, hogya nem mért teljesitmények nem másodlagosak, nem kevésbé fon-tosak. Az év végi teljesitménymérés elvégzése tehát nem ele-gendő ahhoz, hogy a tanit6 minősitse az egyes tanu16k tudá-sá-t.valamely telj esi'tményosztályba va16 besorolásukkal; Eh-hez szükséees még megfigyelések végzése, feljegyzések készi-tése a tanév során, kiegészitő feladatmegoldások értékeléseiso Egyszóval: az értékeléshez a tanit6nak adattal kell ren-delkeznie a követelményrendszer valamennyi normájának telje-sitéséről.

Az itt bemutatott mérésj. program nem ugynevezett standardmérés: a mérőeszközöket nem országos mintán pr6báltuk ki,igy a feldolgozással nyert adatok sem hasonlithat6k országosérvén~i mutatókhoz. Az adatfelvétel szerepe az, hogy segit-séeével a tanitó - viszonylag egységesitett feltételek kö_zött - rögzitett teljesitményekhez juto

AlvIÉRT TEI,Jl<:SITlvIÉNn-:K É:SAZ AllAT:~'EL1J1!;TEL MÓDJAI

Az év végi teljesitménymérés során az alábbi tevékenységekés ismeretek elsajátitottsás;át kell mérnie a t.anf.tőnak/a. tp.vékenyl3égek és ismeretek mellett az adatfelvétel módjátis megad tukf.

469

1. Néma olvasás2. Hangos olvasás3. Az ABC ismerete4.'BetUrendbe sorolás5. Könyvészeti adatok ismerete6. Szavak másolása irottról7. 3'-es másolás nyomtatott

szövegrőlSzavak diktálás utáni irásaMondat diktálás utáni irásaVersrnondásElbeszélő szöveg alkotásaA szerepcsere, az 1. és2. személy felismerése versbenVerssz~ok, verssorokszámának megnevezéseRim felismerése'Refrén felismeréseKözmondás, szélRs, találóskérdés felismerése

17.Versismeret18. Személyi adatok ismerete

8.9.

10.ll.120

13.

14.15.16.

( .

AZ ADATFELVÉTEL IDŐPONTJA

/mérőlap//magnetofon felvételi

/kikérdezés//mérőlap//mérőlap//mérólap/

/mérólap//mérólap//mérőlap/

/magnetofon felvételi/magnetofon felvételi

/mérólap/

/mérólap//mérőlap//mérólap/

/mérőlap//kikérdezés//kikérdezés/

A mérólapok kitöltésére május 2. felében, négy egymást köve-tő napon egy-egy anyanyelvi óra,részletét lehet szánni.

A.kikérdc~és és a versrnondás felvétele is történhet tanórán:egy héten át ~inden anyanyelvi órán 2-3 tanulót hallgathatmeg a tanitó.

A hangos olvasás felvételét nem lehet tanórán megoldani, mi-vel a tanulók hallás után megtanulnák az olvasandó szöveget.A felvételeket - egy héten át, naponta 4-5 tanulóval - adéli vagy kora délutáni idóben célszerü megszervezni.

470

A MÉRŐESZKÖZÖK

Néma olvasásJl.sz. méróla:p/

, d lát'. 1. Kiket látsz a képen? Huz a .

sétáló nénigonosz boszorkány

repUlő labda

Ugyes pékszőke kisfiú

mérges postás

idős bácsinagy hót1ll'b.t'·

félelmetes óriás

•raJ'zokat a megfelelő mondatokkalI2. Kösd össze a

, " "1b 1, királylány a tronJan u •A mese e ~ j'

•. cr' dián tolldíszt visel a fe en.Az oreo ~n , ember legkisebb fia.Világgá ment a szegeny

471

•• 3. Olvasd el aszöveget !

A fiatal állatok az állatóvodábané játszanak. A legfUr-g bbek a kis tigrisek, de a majom és a mókus is UeyA kis róka orrával a krokodilnak löki a 1 bdát es.kó .&>á a • A mac-egy ~ ra kapaszkodik.

• a / Húzd alá a szövegben annak az állatnak a nevétamelyik nincs a képen! '

• b / Keretezd be a szövegben az alábbilaszoló szavakat!Hol játszanak a fiatal állatok?Hová kapaszkodik a mackó?

kérdésekre vá-

• 4. Olvasd el aszöveget!

A sünttüskékAmikorkéivel

sündisznónak, slinmalacnak l'Snevezik. Testétborítják. Csak a hasán és a feJ'én nH H

, , . .0 szore.veszelyt erez, össze~ömbölyo"dl'k M d H

o o ere ezo tUs-védekezik. Ha ke L'l, apr-é Lába í vat

c'. gyorsan fut.

Nappal pihen, éj szaka vada'sn"l'k, jJ,prn,~llatokkal t'lálknzik. r:yiimölcsöt ".p-, magva~at is eszik.

472

A kis sünök nyáron születnek. Ekkor a szemüket mégnem tudják kinyitni. Öss2:ei::ömbölyödniRem tudnak. Ké-sőbb kinyÜik a azernük , és meg t anu Lnak ö"'''9;egömb1'l.yöd-nj. is.

A siindisznó télen a földbe ássa magát. Átalussza atelet •

• 'a / Húzd alá a szövegben a kérdésekre válaszoló sza-vaka t !

Mivel táplálko~ik, mit eszik a stm?Mikor születnek a kis sUnök?Mit csinál a sün, amikor veszélyt érez?

• b / Raj zolj álló 'egyenest az igaz állÜások elé!

A sün egész testét tüskék borítják.Éjszaka alszik, nappal vadászik •A sünt slinmelacnak is nevezik.

• c /Keretezd be azt a szövegrészt, amelyik a kissünökről szóll

Ha.n.gosolvasás

Kérte a farkas a kismalacot, hogy eres sze be egészen.

Erre a kismalac egy zsákot szépen odatett a nyíláshoz.Azután beeresztette a farkast. A farkas a zsákba hátrált.

- A kismalac hirtelen bekötötte a zsák száját. Lekapta atazről a forró vizet, és leöntötte vele a farkast. Azutánfelmászott a nagy fára. A farkas ordított, mert a forró

.víz egy szálig levitte 8 szőrét.

473

Önm{fvelés12.sz. mérőlapi

• 3. Szavak irása diktálás után_

, "/"" posta dinnye, t8n{t6, lyukkedden, otto, suru, .,

• 1.Sorold betdrendbe az utóneveket!A helyes be~rendet sorszámozással jelöld!

• a I OBéla O Tamás O Angéla

• b I O Csilla O Csaba O Csongor

• c I oKálmán OBalázs O Emma

Oottó OGéza

VersJ110ndás

i~londat{rása dikt"lás ut án.• 4.

Csoóri Sándor;Cso~akutyaWeöres Sándor: Szup~yadj,

Elbeszélő szöveg alkotása képről

vu:G -~J;~\~,.•.' ~..••.... ,

2. Az előtted lévő könyv 6s újság alapján válaszolj akérdésekre!

Mi a könyv dÍne?Ki az {rója?Mikor jelent meg?Hol jelent meg?Melyik kiadó adta ki?Mi az újság cÍme?Mikor jelent meg?

t'lo,.qco

'<tS-fo> •o po

~]~~cll 'ó>:0 '0t'l r-ico po

cll'ri Hr-i Q)Q) t'l.o co'ot'l s::co Q).oco t'l

:o-fo> .!odco t<It'l IIIo Q)H S::o coco -fo>coiS :~

'ri...; o

ÍráslJ. sz. mérőlapi

• 1. Másolás {rott szavakról.

t«z, viv, Károly, rozzsal, Emma

• 2. 3'-es másolás nyomtatott szövegről.

Egy mackó ennivalót keresett. Méz illata csapta megaz orrát. Szimatolva ment fától fáig.

474

ősszel felhők úsznak az ée;en.

kisbaha

/

. "475

Irodalmi ismeretek/4. sz. mérőlap/

• 1. Olvasd el az alábbi verset!

Weöres Sándor:

Esővert társaság

Jön a kocsl, most érkeztünk,alaposan e1tévedtünk,derekasan áztunk-fáztunk,no de kicsit e1nótáztunk.

Jegenyefa ingó-bingó,odaUl az ázott holló,teregeti ázott tollát,keserü1i holló-voltát.

• 20 Írd le a versszakok számát!

• 3. trd le, egy versszak hány verssorból áll!

• 4~Az első versszakban a sorok végén keress rímelőszavakat, a hasonló hangzású szavak után rajzoljazonos sz!nff karikákat!

• 5. Olvasd el az alábbi verset! Keretezd be az ismét-lődő sorokat!

478

Weöres Sándor:

Nyári este

Árnyak sora Ul a réten.Nyáj zsong be a f a,luv.égen.ZÚg-dong sűrű raj a fákon.Békák dala kel az árkon.Bim-bam! Torony UregébenÉrc-hang pihen el a.z éjben.Csillag Ul a szeder-ágra.Lassan jön a pásztor álma.Rezgő-fU a feje-alja.Nyár-éj ege betakarja.Bim-bam! Torony UregébenÉrc-hang pihen el az éjben.

• 6. Kösd össze a szavakat a megfelelő mondatokkal ,

szólásMikor lehet vizet szitábanvinni?

találós kérdésKi mint veti ágyát, úgyalussza álmát.

közmondás I Bottal Uthetik a nyomát.

.7. Olvasd el az alábbi verset!

J.i'·edericoGarcia Lorca:

Buta nóta

Anywcám.EZUst leszek én, igazáno

Csimotám.Megfázol áro.

477

Csimotám.Megfázol ám.

Anyukám.Párnába himezz engem, igazán.

.Anyukám.Patak leszek én, igazán.

Csak az kell?Hát szaporán!

• 8. Húzd alá, kik beszélgetnek a versben!

egy édesanya egy édesapa egy kisgyerek

• 9. Az édesanya mondatai elé A, a kisg~Terek mondataielé K betat rajzolj!

• 10. Pótold a hiányzó.sz~vakat az alábbi versrészletek_ben!

• al Szunnyadj, kisbaba,őriz _ szoba,zsongó _

csillagfény.

Hold jár -------------------rád fátyola,álmodj, kisbaba,

tiindérkém.

• bl Ha his7.itek,ha -----------volt egy kutyámnekem is,

volt az nrra,lapulevél-nagy fülelelógott a ~nrba.

478

Csoda P~y kutye. volt;

lovagolt,~ csjlJQ~fejÜ cs5~ók~t

udvaromba •

• el Isten, áldd meg a magyartJó kedvvel,HyÚjts feléjeHa ~izd _Balsors, ,akit régen tép,

kart,

Hozz rá víg _Megbünhődte már e népA múltat ~ jövendőt.

A személyi adatok ismerete

A tanulóknak az alábbi adataikat kell tudniuk:al saját teljes neve;bl születési adatai Ihely,év,h6nap,napl;ci apja és anyja teljes neve, anyja lánykori neve;dl szülei foglalkozása, munkahelye;el testvérei száma, neve, foglalkozása, munkahelye;fl tanitója, napközis nevelője, igazgatója teljes neve;gl lakcime Ihelység, utca, házszáml;hl iskolája neve és cime;

479

ADATFELVÉTELI UTMUTATÓ

1. A NÉMA OLVASÁS cntt --6 .~ LAP FELVÉTELE

A tanulók c áeruz valirjanak, rajzoljanak!

Az egyes ~eladatok utasitásaita ~anulók olvassák el,

Az 19 ~eladat megoldása után t2 fId a anulók egy• e a at megoldását A szerre kezdik a1 ' .• lassan olvasóko daea után a 3. ~el~dat '.., a 2. feladat meg-ol ' Szoveget olvassák 1vasok pedig a 4. fexadat't E' e , a gyorsanzik, hogy elkészUltek A te .,zutan kéz~eltartással jel-

• anitó fe la' .tanulók 5 illetve 3 ' . egyz~, hogy az egyespercnel hosszabb .. .olvastak~e. Ezután a t l' vagy rov~debb ideigják .. anu ok valamennyi l'1• Osszesen 30 percnél tov' e adatot megold-

abb egy tanuló sem dolgozhat.H~ a tanulók befejezték a feladat .hk munkájUkat, javithatják az " ~eg~ldá~t, ellenőrizhe_

onalloan eszrevett hibákat.2. A HANGOS OLVASÁS FE~VÉTELE

hA teremben egyszerre négy tanulo' .Ana tartózkodhat. E. -..,osan olvas, három ak' gy, aki, a. felkészUl az olvasásra.

Al tkanulók kb, 5 percig készUlhetneke ell olVasniuk a sz" fel, Legalább kétszeroveget.

Felvételkor a tan;t' b.•.o emondjaa tan Lőu o az első mondatot nenem SzUkséges ~olyta.ttli. m

480

az olvasó tanuló nevét. HatUdja elolvasni, a felvételt

AZ ÖNMilVELÉSCIMÜ MÉRŐLAP FELViTELE

A megoldás megkezdése előtt a tanitó felolvassa az egyes fel-adatok utasitásai t. A ta n.ulók eközben némán olvassák az u-tasitásokat.

Ha a tanitó meg akar győződni arról, hogy a tanuló~ egy ré-sze önál16an - az abc-táblára tekintés nélkül - is meg tud-ja-e oldani az 1. feladatot, velUk más időpontban végezt es-se el a betürendbe sorolást. Ekkor az abc-s táblát takarjale.

A 2. feladat megoldásához a tanitó az osztálykönyvtárból ad-hat egy-egy könyvet és folyóiratot minden tanulónak. Ha egykönyv boritóján vagy belső cimoldalán nem szerepel valame-lyik kérdezett adat, a tanitó erről tájékoztatja a tanulókat.

AZ ABC KIKÉRDEZÉSE

Egy-egy tanuló kikérdezése közben a többiek valamilyen önál-ló feladatot oldanak meg.

A tanu16 - akár tanitói segitséggel is - végigmondja azabc-to Közben a tanitó feljegyzi, hogy hány esetben téyesz-tett, hányszor kellett segiteni neki.

AZ IRÁS (JIMü MÉRŐLAP FELVÉTELE

A tanulók egyszerre kezdik valamennyi feladat megoldását.Az irás megkezdése előtt a tanitó utasitást ad·a helyestesttartás felvételére. Az egyes feladatok megoldása utána tanulók önállóan javithatják hibáikat ugy, hogy a hibásszót ujból leirják.

A )'-es másolás előtt a tanulók némán elolvassák aszöveget.A tanitó jelére egyszerre kezdenek irni, majd a 3' eltelté-vel valamennyien leteszik a ceruzájukat.

481

J

Diktáláskor a tanitó először helyesejtésseI felolvassa ~ala~mennyi szót, ill. a mondatot, majd szavanként diktál. A dik~tálás üteme az osztály irástempójához igazodhat. Végül a ta~nitó ismét felolvassa a szavakat, ill. a mondatot, a tanulókjavitják iZ önállóan észrevett hibáikat. /A hibás szavakatismét leirják, mqt már helyesen./

A VERSMOlIDÁS FELVÉTELE

A tanulók az osztály előtt társaiknak és a tanitónak mond-ják el mindkét verset. A tanitó közben feljegyzi az alábbia-kat:A tanuló a versmondás előtt mondta-e

al a költő teljes nevét;b/ a vers cimét.

Versmondás közbenal több hallgat6jára is rápillantott;bl végig egy hallgatójára nézett;c/ egy hallgatójára sem pillantott rá.

A SZÖVEG~tLKOTÁS FELVÉTELE

A teremben csak e8Y tanuló tartózkodhat. A feladat utasi-tása: "Mutatok neked egy képet. Nézd meg figyelmesen, ésmondj róla egy történetet! Mondd el azt is, hogy mi történ-hetett a jelenet előtt, és mi történhetett utána! Beszéltesdis a szereplőket!"

A tanulók - legfeljebb kb. 3 percig - addig készülhetnek aszövegmondásra, mig nem jelzik, hogy kezdenék. Felvétel e-lőtt a tanitó mondja be a tanuló nevét.

AZ IRODALMI ISMERETEK -::IMÜ.MÉRÓLAP FELV"ltTELE

A megoldás megkezdése előtt a tanitó felolvassa az egyesfeladatok utasitásait. A tanulók eközben némán olvassák azutasitásokat.

482

, YI ADATOK KlKÉRDEZÉa:J. SZEMEL

eF ha a tanuló, inden adat ra vagy -A tanito m. adatcsoportra rákérdez.i$Y is tudJa -

, tanitó feljegyzi, hogyálaszok utan aA v I pontosan tudta;a , ben tudta;t tlanul va~y resZbl pon a o

I tudta az adatotnc nem

feltételezhetően

a tanuló

483

.ADA'l.'FELDOLGOZÁSI UTMUTATÓ

A Ht~!IA OLVASÁS CrMÜ MÉRŐL.AP ÉRTÉKELÉSE

A mérőlap értékelése az egyes feladaimegoldásokra adhatóhibapont ok me3állapitásával történik. A hibapont ok számátaz 1. számu táblázat megfelelő rovataiba kell irni.

Ha a tanuló nem oldotta meg a feladatot vagy az utasHá.stóleltérő módon oldotta meg, a feladat maximális hibapontjátkell számi +arrí.,

1, feladat

Helyes megoldás: a ";?;onoszboszorkány", "ügyes pék", "fé_lelmetes óriás" szószerkezetek aláhuzása.

Egy hiányzó vap,y téves aláhuzás = 1 hibapont.

Maximális hibapont: 6,

2. feladat

Helyes megoldás:1. mondat 2. rajz;2. mondat 1. rajz;3. mondat 3. rajz.

Egy hiányzó, vagy téves összekötés 1 hibapont.

Mayimális hf.baporrt e :3484

.2a feladat

al 1 e(]'ol.o.t;s·"rnóku s " , "krOKodil" szavak aláhuzása.11e yes m v _ Un •

Egy hiányzó vagy téves aláhuzás = 1hibapont •

Maximális hibapont: 6

Nem állatnevek aláhuzása nem széÍmit hibának. sorok aláhu-záea maximális hibapont.

bl Helyes megoldéÍ.s: "az állatóvodában" , "egy fára" szószer-kezetek bekeretezése.

Egy hiányzó bekeretezés = 1 hibapont,


A névelők be nem keretezése nem számit hibapontnak.

4. feladat

al Helyes mee;oldás: az I,[aprólállatokkal", "gyümölcsöt","magvakat" szószerkezetek,ill. szavak bekeretezése.

Egy hiányzó bekeretezés = 1hibapont,


bl Helyes megoldás: álló egyenes rajzolása a 3. mondat elé.

Egy hiányzó ~ae;y téves jelölés ~ 1 hibapont.


ci Helyes megoldás: a 3. szövegrész bekeretezésec

A hiányzó vagy téves bekeretezés = 1 la maximálisl hiba-pont.

485

A a\NGOS OLVASÁS OLVASÁSTECHNIKAI ÉRTÉKELÉSE

Az olvasástechnika értékelése az olvasási idő mérésévelés az·alábbi hibatipusok szerint elkövetett hibák megszám~lálásával történik. Az olvasási időt /mp-ben/ és a hibapon-tok számát a 2. számu táblázat megfelelő rovataiba kell ir-ni.

A szöveg első mondatát nem kell értékelni. sem az olvasásiidő, sem a hibatipusok szerint.Hibatipusok:

1. Betücsere:A tanuló két, egymás mellet lévŐ betüt forditott sor-rendben olvas el.

2. Betütévesztés:A tanuló egy betü he-lyett más, a szóban nem szereplő be-tüt olvas. Be~itévesztés az a-á, e-é betüpárok tévesz-tése, de nem betütévesztés az i-i, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ffbetüpárok tévesztése. Ez utóbbiakat helyesejtési hibakéntkell számolni.

3. Ujrakezdés:A tanuló egy szót csak többszöri próbálkozással tud el-olvasni. A többszöri próbálkozás 1 ujrakezdési hibánakszámit. Ujrakezdési .hiba, ha EI. tanuló !ónállóan észreveti/hibáját javitja, és ezért megismétli a szót.

4. Betükihagyás:A tanuló egy betüt nem olvas el a szóban.

5. Betübetoldás:11. tanuló egy, a aző ban nem s7,ereplő be tüt is olvas.

6. Mást olvasás:A tanuló egy vagy több betüt téve8zt, kihazy, betoldugy, hogy ezá.ltal az. olvasott szó jelentése meg vá Lt oz í.k»

486

Mást olvasásnak számit pl. a toldalék önkényes megváltoz-tatása. 11. betübetoldásból, betükihagyásbó1, betütévesztés-ből származó mást olvasási hibát e hibatipusoknál nemkelJ. Bzán,it=n í ,

'JI. HANGOS OLVAS.4S HELY};;SEJTÉSI ÉRTÉKELf:SE

A hangos olvasás heJyesej tésÁnek értékelése az a'lább í. hiba-tipusok szerint elkövetett h.i.h'!k meeszámláJAsával i;c(1"ténj.k.JI. hi.-""~p()ntoksz6.m3.ta 3. s7.ánm táblázp.;;1Tlprrfele16 rO\T('tai.bakell +rn í.,

Hiba tipusok:

1. Idótartam-tévesztés:Külön-külön kell értékelni, ha a tanuJ.ó rövid magánhang-zó helyett hosszut, hosszu magánhangzó helyett rövidet,rövid mássalhangzó helyett hosszut, hosszu,mássalhangzóhelyett rövidet ejt. = 1-1 hibapont

2. Artikulációs hiba:A tanuló az a, sz, r hangokat hibáa hangképzéasel ejti./Az állandó hibázás beszédhibát jelent. Ezt megj egy-

~éaként kell jelölni./ = 1-1 hiba;on;3. Szóhangsuly:

A tanuló egy szót hibás h€'nesullyal ejt: nem a szótagelső hangját ejti hangsulyosanc

= 1-1 hibapont4. Önkényes mondatzárás:

A tanuló ereszkedő hanglejtéséveI mondatzárást érzékel-tet sza\Tak között vagy tagmondat ok határánál.

= 1-1 hibapont5. Mondatzárás hiánya:

A tanuló egy mondat zárását hanglejtéssel nem érzékelte-tic = 1-1 hibapont

4117

AZ ÖNMUVELÉS crMU MÉRŐLAP ÉRTÉKELÉSE

A mérőlap értékelése az egyes feladatmegoldásokra adhatóhibapontok megállapitásával történik. A hibapont ok számáta 4. számu táblázat megfelelő rovataiba'-kell irni.

1, feladat

a,/, b / Helyes megoldás: 2., 3., 1. illetve 3., 2., 1.

Ha a tanuló az 1. sorszámot téves helyre irja = 3 hibapont,Ha a tanuló az 1. sorszámot a megfelelő helyre irta, dea 2. sorszámot tévesen = 2 hibap?nt.


c/ Helyes megoldás: 4., 1., 2., 5., 3.

Ha a tanuló az 1. sorszámot téves helyre irta = 5 hibapont.Ha a tanuló az 1. sorszámot a megfelelő helyre irta, dea 2. sorszámot tévesen = 4 hibapont.Ha a tanuló az 1., 2. sorszámot a megfelelő helyre irta,de a 3. sorszámot tévesen = 3 hibapont.Ha a tanuló a~ 1., 2., 3. sorszámot a megfelelő helyreirta, de a 4. sorszámot tévesen = 2 hibapont.


2. feladat

Helyes megoldás: a tanulóknál lévő könyvekből, folyóira-tokból olvasható ki.

Egy hiányzó vagy rossz helyre irt adat 1hibapont.


488

Az irottról másolás, a 3 perces másolás, a szavak és mondatdiktálás utáni irásának értékelése az alábbi hibahpusok sze-rint elkövetett hibák megszámlálásával, vala~int /a 3 percesmásolás esetében/ a leirt betUszám megá.llapitásával történik.A betUszámot és a hibapont ok számát az 5., 7., 9., és ll.sz/unu téÍ.1JlRzatJile:::;felelőrovataiba kell i:r.-ni.

Hibatipusok:

1. Betükihagyás:A tanuló egy szóban szereplő valamely betütic névelő elhagyása szóldhe.gyá8nak s7.éÍ.mit.

nem ir le.1-1 hibapont

20 BetUbetoldás:."-tEmuló egy, a SZÓb8.D nem szereplő betUt is Leír ,= 1-1 hibapont

3. BetUtévesztés:A tanuló egy, a szóban szereplő be tü he l.ye t t rrás betiltir le. Az a-á, e-é betUp~ro~ felcserélése is betUté-vesztésnek számit. = 1-1 hibapont

4. Betüceere:A tanuló a 8zóban két, e.e;~rmásmellett szerer>lü betUtforditott sorrendben ir le. = 1-1 hibapont

5. S~ókihas;y·ás:Másolásnál: A tanuló ál'l;alelsőként és utolsóként leirtszavak között lci!1R.~yott ssavalr sz;jlnao

:niktá.l~1snál: }I.. űiá:r.::,izÓ azavak s záma ,

.i. rész.ben leirt szavak hiányzó betiii bebük Lhagyáariak sz<?-mitanaJ,.

489

Betüszám:

A tanu16 által leir~, minden betUelemet tartalmaz6, egyér-,telmUen felismerhető betUk, mondatközi, mondatvégi irásje-lek száma. A kétjegyU betUk 2 betUnek számitanak.

Értékelhetetlen a tanuló irása. ha nyomtatott betUket ir.egy felismerhető betUt sem ir, irásában betük, betUelemekfelismerhetők. de az irástechnikai hibák miatt egy szó semismerhető fel.

AZ IRÁS HELYESIRP2I ÉRTÉKELÉSE

Az irottról másolás. a 3 perces másolás. a szavak és mondatdiktálás utáni irásának értékelése az alábbi laz adott sza-vak. mondat irásakor elkövethető/ hibatipusok szerint elköve-tett hibák megszámlálásával történik. A hibapont ok számáta 6•• 8•• 10., és 12., számu táblázat megfelelórovataibakell beimi.

Hibatipusok:

1. Idótartam-tévesztés:KUlön-kUlön kell értékelni. ha a tanuló rövid magánhang-zó helyett hosszut. hosszu magánhangzó helyett rövidet.rövid mássalhangzó helyett hosszut. hosszu mássalhangzóhelyett rövidet ir. = 1-1 hibapont

2. Tulajdonnév kezdőbetüje:A tanuló egy tulajdonnevet kis kezdóbetUvel, vagy nemlajdonnevet nagy kezdőbetUvel ir.

tu-= 1-1 hibapont

3. Mondatkezdő nagybetU:A tanuló egy mondat elsó szavának kezdőbetüjét kisbetUvelirja. vagy nem mondatkezdő szó első betUjét nagybetUvelirja. = l-i hibapont

490

4. Mondatközi, mondatvégi irásjel:A tanuló a mondatközi, mondatvégi irásjelet nem irja le,más irásjelet ir, vagy /szavak esetében/ a szavakat vesz-szővel nem kUlöniti el. ;.= 1-1 hibapont

5. j hang jelölése:A tanuló egy szóbanhelyett j betüt ir.

j ~tu helyett ly betut, vagy ly betU= 1-1 hibapont

6. Egybeirás:A tanuló két szót helytelenUl egybe ir. 1-1 hibapont

7. KUlönirás:A tanuló egy szót helytelenUl kUlönir.= 1-1 hibapont

8. Elválasztás:A tanuló egy szót helytelenUl elválasztva ir le.

= 1-1 hibapontA helyesirási hibaként számolt hibRkHt /pl. idótartam-tévesz-'tés, ir~"'jel kihagyáRfl/ irástechnikai hibaként nem kell szá-molni.

,VERSMOlfDÁS ÉRTÉKELÉSE

A ve ramondáa értékp.Jése az a'Lább+ r,.i.batipl1.i'okszer;.nt elkö-vetett hihák megsz,s'Jn18láE'~,r"ltörté"'ik.

Hibatipusok:

1. Szerző neve:A tanuló nem mondja a szerző nevé\ vagy csak a veze-téknevét mondja, vagy téves nevet mond.= 1 hibapont

2. Vers cime:A tanuló nem mondjacimet mond ,

, a vers cimét, vagy hiányos,téves

= 1 hibapont491

3. Tekintettartás:A tanuló versmondás közbenal több hallgatóra is rápillant = O hibapont;bl végig egy hallgatóra néz = 1 hibapont;el egy hallgatóra sem pillant rá."= 2 hibapont.

4. Időtartam-tévesztés:Id~ta~tam-h1ba. ha a tanuló rövid magánhangzó helyett

hosszut, hosszu magánhangzó helyett rövidet, rövid más-salhangzó helyett hosszut, hosszu mássalhangzó helyettrövidet ir. = 1-1 hibapont

5. Hangsuly:A tanuló a versekben megjelölt valamely hangsulyos szóta-got hangerő-többlet nélkül ejt, vagy hangsulytalan szó-tagot hangerő-többlettel ejt. = 1-1 hibapont

6. Hanglejtés:A tanuló a vers szövegén jelölt hanglejtéstől jelentőseneltér. = 1-1 hibapont

7. Hangfekvés:A tanuló tul magas hangfekvésben mondja a verset, vagyversmondás közben feleslegesen változtatja a hangfekvéstI"énekelve mondja a verset"l. = 1 hibapont

8. Szünet:A tanuló a vers szövegén jelölt szünethelyeket nem tartjabe, vagy nem jelölt helyeken is szünetet tartc

= 1-1 hibapont9c Tulritmizálás:

A tanuló a helyes hangsuly és hanglejtés rovására, erősritmizálással mondja a verset.

1 hibapont

, "

492

Weöres Sándor

Csoóri Sándor

Szunnyadj, kisbaba

SZ-WUlYadj, k!sbaba,1g,riz ~lk szoba,1zS2,ngó ~jszakatl

cs~llagfény .Ij

H~ld jár ~gymaga, Irád hull fátyola, I-" -.~modj, k!sba ba,1

t~dérkém.l

N~ a menny ~blaka,1sj!t a hold ~jszaka,1l~tek1nt ~ymaga,1~Udjál, kisbaba.11

Csodakutya

Ha l%sz1tekha n~Il11s,1vol t egy ~tyám

493

-Il,!kemis,IIP1ros volt az ~rraJl!pulevél-nagy füle1~16gott a p~rba.f

A SZÓBELI SZÖVEGALKOTÁS ÉRTÉKELÉSE

A szóbeli szövegalkotás értékelése az alábbi mutat6k megál-lapitásával történik. Az egyes mutatók értékét a 14. számutáblázat megfelelő rovataiba kell irni.

QQda egy !ru:tYavolt:1hg..lds1rgáronlovagolt,ls cs~llagfejU cs!kókatterelt ~dvarómba.1

1. Produktivitás:A produktivitás a tanulók által mondott kommqnikációaegységek száma. Kommunikációs egység: olyan egyszerű mon-dat, vagy összetett mondat tagmondata, melyben egy állitószerkezet található. Kommunikációs egység a hiányos mon-dat is /pl. Elindultak./.

q!iÍ...2dálkoztok?~.!l,hiszem~H~ láthattaslJlki sem. II}'!..lQ'képsincsen r6la.11

. ~ is csak ~szer láttam, 1 '

ugy ~odtam r6la.11

.2. Utvesztők száma:Utvesztőnek számitanak

a/ ujrakezdett /javitott/szavak, szerkezetek;b/ megismételt szavak, szerkezetek;c/ rossz nyelvi szerkezetek /pl. odafutottak a fának/;d/ a témához szorosan nem tartoz6, a közvetlen előzmé-

nyen és következményen kivüli kommunikáci6s egységekszáma. '

Közvetlen előzmény: a gyerekek kigondolják a lopást, el-indulnak a fához.Közvetlen következmény: bUntetés vagy megszökés.

3. Redundancia:Redundancia = utvesztők száma

kommunikációs egységek száma'

4. MUfaji telje~itmény:

A tanul6k mUfaji teljesitményét betujelekkel jelöljük.Egy-egy mUfaji teljesitmény az alábbi táblázatból álla-pithat6 meg aszerint, hogy a tanuló szövegében a megadottelemek szerepelnek-e.

494495

MUfaji teljesitmény

Elbeszé- Van előz- Van kö- Van jelen- Vanpárbe-lés, mény vetkezmény re utalás széd

A nem~B igen nem nem igen nemC igen nem nem igen igenD igen legalább egyik van igen nemE igen legalább egyik van igen igenF igen igen igen igen nemG igen igen igen igen igen

H Nem számit elbeszélésnek, ha a tanuló leirásszerüen, álli-tás okkal felsorolja a képen látható tárgyakat, személye-ket, eseményeket.

AZ IRODALMI ISMERETEK CIMÜ MÉRŐLAP ÉRTÉKlOLÉSE

A mérőlap értékelése az egyes feladaimegoldásokra adhatóhibapont ok megállapitásával történik. A hibapontok számáta 15. számu táblázat megfelelő rovataiba kell imi.

2. feladat

Helyes megoldás: 2Ha a tahuló téves számot irt = 1 /a maximális/ hibapont

3, feladat

Helyes megoldás: 4Ha a tanuló téves számot irt = 1 /a maximális/ hibapont

4. feladat

Helyes megoldás: páros rimHa a tanuló nem két szint használt, vag,y nem az 1-2, ill.

496

3-4 sor után rajzolt azonos szinü karikát 1-1 hibapont


5. feladat

Helyes megoldás: az 5-6. és 11-12. sor bekeretezése.Ha a tanuló csak az egyik versszakban jelölte a refrént,

h f"l kevesebb va~y több sort keretezettvagy a a re renne -be = 1-1 hibapont


6. feladat

Helyes megoldás: szólás - 3.,találós kérdés - 1.,közmondás - 2.

Egy téves vagy hiányzó összekötés: 1 hibapont


8. feladat

dá II 'd anya" =ees k;s~yerek" szószer-Helyes megol as: egy e es , ~ .-kezetek aláhuzása.Egy téves vagy hiányzó aláhuzás = 1 hibapont


3. feladat

Helyes megoldás: 1. vsz. - -rrJ\.

2. vsz. - A

3. vsz. - K

4. vsz. - A

5. vsz. - K

6. vsz. - A 497

Egy hiányzó vagy téves jelölés = 1 hibapont


10, :feladat

Helyes megoldás:a/ "halk", "éjszaka", "egymaga", "hull";b/ "nem is", "piros", "holdsugáron", "terelt";c/ "bőséggel", "védő", "ellenséggel", "esztendőt"'-Egy hiányzó vagy téves kiegészités = 1 hibapontAz irástechnikai és helyesirási hibákat nem kell figye-lembe venni,

Maximális hibapont: 4-4-4

SZEMÉLYI ADATOK ÉRTÉKELÉS~

A tanuló téves vagy hiányos adatot mond 1-1 hibapont.

Maximális hibapont: a/ - 1b/ - 4c/ - 3d/ - 4e/ - a valóságos adatoktól függ1'/ - 3g/ - 3h/ 2

498

~8

6+>

~,~a3til

'Cdri CI) ~.a'Cd '-o: §il+>

~ 8•til § ~III

•

's Iri

..; t-:>

+>a3'd

o a3

~Gl'H

+>.a ~.

~ a3riQ)'H

+>a3 ~.

~~ ::+>a3'd.a cd

~ riQ)'H

• ~ .'d

a3 cd

~ riQ)'H

+>cd

• 'dC\J cd

riQ)'H

+>al

• 11ririQ)'H

Q)

>~'ori

§+>-o:

499

UIOO

2. sz. táblázat

A FEI..KBSZÜLÉSUTÁln HANGOS Or,VASP.sIHIBAPONTOKKAL JELLEMZETTOLVASÁSTECHNIKAI MUTATÓI

A tanuló neve Betü- Betüté- Uj ra- Betüki- Betübe- Mást Olvasásicsere vesztés kezdés hagyás toldás olvasás idő Impl

t

3. sz. táblázat

A FELKÉSZÜLÉS UTM~I F.Uh~GOSOLVASÁS HELYESEJTÉSÉNEKHIBAPONTOKlCAL JELLEMZETT MUTATÓI

1 d Ő t a r t am Arti- Szó- Ha.n,g:lejtésMagánhangzó Mássalhangzó kulá- hang- Önkényes Mondatzá

II tanuló neve ir'övid.h hosszu.h. rövid.h. hossz.h. ció suly mondat- rás hi'a-~osszu rövid hosszu rövid zárás nya

UIo-

,.UIOlIO

4. sz. táblázat

AZ ÖIWVELÉS HrnAPONTOKKALJELLEMZE'rT MuTATÓÍ

A tanuló neve ABC B e t ü r e n d b e sorolás Könyvészeti--ismeret a b c adatok

",' -

-

!

5 sz. táblázat

AZ IROTTRÓL ~!ÁSOLÁS HIBAPONTOKKAL JELLEMZETTIRÁSTECHNIKAI ~IDTATÓI

A tanuló neve Betükiha.gyás Betübetoldás Betütévesztés Betücsere Szókiha.gyás

,

UIoco>

6. sz. táblázat

AZ IROTTRÓL :MÁSOLÁS HIBAPOHTOKKAL JELLEMZETTHELYESIRÁSI MUTATÓI

I d Ó t a r t am - jelölés Iol I

Magánhangzó Mássalhangzó ~ ti 'tU :0 ol'a> II H r-i 'tU

A tanuló neve @ 'ri ol ol a> .p

Rövid h. Hosszu h Rövid h. Hosszu h. ''lJ ''lJ 'r.> t'lo a> 'ri H H ol

hosszu rÖvidld ..o t'l r-i -r-l -r-i § ajhosszu rövid 'r.> 'o :0 a> a> ~ a> r-iaj 'd .!<l 'r.> ..o :0 ol 'cdr-i t'l 'o » r-i .t:l 'a> ~:;j a> t'l !lD :;:l r-i r-iEo< .!<l ro !LI ::.:: 'r.> ~

7. sz táblázat

lL 3' -ES MÁSOLÁS HIBAPONTOKKAL JELLEMZE'fTIRÁS TECHNIKAI llUTATÓ I

Betükihagyás Betübetoldás Betütévesz- Betücsere Szókiha-A tanuló neve Betüszám tés gyás

-

,.

UICO•••

8. sz. táblázat

" J' -~S IITÁSOL-ÁSHBAPOl;'TOKKAL JrLLn\:ZL'~r~.lillLYESIRi;'SI I\llil1ATÓI

t

1 d Ő t a r t a m - :i e 1 Ő 1 é I 'ri 'riS ~ . W~

I:ia,..ánhanp' zóQJ.o til til I

A tanuló HássalhaIlPzó'ID :0 ,t'j 'rJ

neve~» !>."c..-l

~+' Ó~

1-1 1-1 til

rt,övidh. Hosszu.h. Rövid ed al +'+'QJ 'ri 'ri ruh. Hosszu h. al <ll'''' Q) ~

'8>1 'Ö'ÖUJ .o .1 til

hosszu rövid ~ c'ro:0 'eu 'oj

hosszu rövid O~O~"') ..-1 b- +'

.9 01-1 I bO~"d ,." El'ri p

:;J ri~,..~ rli

9. sz. táblázat

il sZÓ-'rOLI,BAIilOlmÁS HlBAPOllTOKKAL J::;LL1:':MZETT

rrJ,sTECHNIKAI 1ID'fATÓI

UIco...•

A tanuló neve Betükihagyás Betübetoldás Betütévesztés Betücsere Szókihagyás

._--

UIOCO

10. sz. táblázat

A 8ZÓ-TOLLBAMmmÁS HIBAPOl:ITOKKAL Jl:LLEMZETT

HELY]~smilSI MUTATÓI

Cso6ri 3ándor: CsodakutyaWeöres Sándor: :3zunnyadj, kisbaba

1 d Ő t t - :ielölés Ia r am ra I> cll '<tS :0 raHagánhan.""zó Hássalhancrzó "'Cll or:> ~ ri '<tS§ :;:1 'ri rIl ra ev +>il. tanuló neve !Rövid h. Hosszu h Rövid h. Hosszu h. +> '<tS '<tS 'r";) No ev 'ri ~ ~ rIl'd .n N -ri 'ri § al~osszu rövid hosszu rövid 'r";) \0 :0 ev !=l riIII 'd .!.: .n :0 ev 'ajri N 'o ri :>, ri ..c: ol >;:1 ev N ev bO :;:1 '(lJ riE-I .!.: érJ 'r";) lil i:<:: -r-a ri li<

ll. sz. táblázat

A MOl'IDAT-TOLLBAl,mUDÁS HIBAPONTOKKAL JELLEMZETT

mÁSTECffiUYU\I ThIlJTATÓr

A tanuló neve Betükihagyás Betübetoldás Betütévesztés Betücsere Szó kihagyás

,

UIocc

12. sz. táblázat

A 1110NDATTOLLBAMONDÁS HII3APONTOIITJ.L J~LL~'I:IZ:':;;l"l'

HBLYESIRÁSI 1IUTATÓI

I d Ő t a r t m - j e 1 ö 1 é S•• 1

a 1 'n cllN . uo'ct! til ul 1

I.IanoánhanO"zó Mássalh rnazó ID,o 'ID H 'ro 'ct! N

tanuló.!<l?> >'n H H cll

li.. neve Rövid h. Hosszu h. Rövid h. Hosszu h.op bO op -e+ 'n roro d ro'n ID i'l .-icll

reJi'l reJN .a :0 'ct! 'mhosszu rövid hosszu rövid i'l ~:Orl ?> .-i ~-p

0'0 O.!<l ID eo :;1 .-i~1ro ~ I 0l.) 1=1 ~ ro~

.

Tekin- H e 1 v e s e :i t é sSzerző Cim tet- ~ cll ul op op ,~

ro 1 ?> I '(1) 1 '(1) ID 'ri .-iA tanuló neve te,r-

op m § .-i eo op § > ~ H 'ct!'o ::l § 'r.> .!<l :::l r-t Nrej +' cll ID ID N ::l 'ntár: H ::r1 ::r1 .-i ~ 'ri Ci) E-t S>'-<

_o. - - --_._-- ~-----

IIiI I 1

I

I'tI

i1

i I

ill-lj~-

14. sz. táblázat

A SZÓBELI SZÖVEGALKOTJÍ.s J,,'UTATÓI

'A tanuló neve Produktí vitás Utvesztók száma Redundancía Müfají teljesítmé~

15. sz. táblúzat

1

,')

!? 4. 5. 6. 8. 9. 10.

tL1..nuLó '-o J. ,., nevefeladat; ! fclude.t feledat feladat feladat feladat feladat a b c

I,-

II

H:':i~o8~Op..,

+>...:~

<ll HN ::s'COr-l ~.o t.:l H'CO ,::..; 'O+> '[=:1 8

8 ...:. :Ol 8N po:

~rn ~. UJ !ö;<o H 8r-t [=:1~ ~

O

~8~A H~ ~1...,H:>1H

'~[=:1~UJ..-,:

514

<ll'r;,'cO cll

1r-l > rn cllo cll 'Cll

,~.!<: 1=1rn oI-!

I cll

~ ,~

H o

\(;•..I I

-r-a cll or I cllo 1=1 <ll 1=1

+> ~ 'r;, ('O cll'ri '0 N al >§ o, r-l al 'r;,

cd cll hO 'O~1=1 > 'ri +>

'ricll I

I

H~ O

'Ql ~ 'aJ <Il .lG

b- al H r-l

+> ,@ O <Il <Il

rn Cll.lG r-l maJ N

>+> hi, 'al~-I tQ

Q)aJ O NS::r-l '+-1

I'ri r-i alaJ <ll ulr-l r-i 'eJ:;:l eo NN O O~'J '+-1 .!<:

ulaJ

<llol'r;, aJ

'r;, 5 >~ aJ

1=1

I -rla.. lUr-l ..-1 +>:;:l II< .gjN '<1>r] +> ro

+'

-'<il aJ-r-a >al aJ

:''J 1=1

aJ-

>aJ1=1'or-i;:l~tU+'~-::

TARTALOM

BEV EZE T É S ••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 3

1. TANTERV ••••••••••••••••••••••••••••••••••.••••••••• 7CELRENDSZER ••••••••••.•.'••••••••••••••••••••••••••••T.l\NANYAGRENnSZER •••••••••••••••••••••••••••••••••••

OLVA SÁS_Öm.1ÜVELÉS ••••.••.••.••.•.••••.••••••••••.••••.••.•

1RÁfl-HELYES1Rf.8 .........................................,.- 'BESZEDfLJlUVELER •••••••••••.•••••••.••••••••.••••••••••

IROD.fl..L01i •••.••• ~ ••••••.••••••.••.•••••••.••••.•••••••••ÖNIsr"IlERET •••••••••••••••••.•••••••. /1 ••••••••••••••••

JEGYZÉKEK A TANANYAGRENDSZERHEZ ••••••••••••••••••

KÖVETEL1mNYRENDSZER .................................OLVASÁS-ÖNMÜVELÉS .................................. ~

OLVA8AS ••••••••••••••••••••••••.••••••.••••••••.... ,. .O'NJroVELES ••••••.•••••••••••••.••••••••••••••••••• \.

IRÁS-HELYES IRÁS ••••••••••••••••••••••••••••••••••IR.f\S •••••••••••••••••..••••••••••••••••••...•..•••..

HELYESlRAS .•.••••••.•••••••.••.•••••.•..•.•.•.•BBSZÉDMÜVELÉS

RELYESEJTÉS.............................................................................

BESZÉDFEJLESZTÉS •••••••••••••••••••••• ;••••••••IRODALor~l ••••.••.••••••.••.•••..••.••.••.•..••••.•••.•.••.•.•.•.•.•.••.ÖNISI'lTERF.T •.•.•••..•.•••.•.•.••..•.••.•..••••.•.•...••..•.•.•.••••.•.•.•.•••..•

II. T ~.NESZKÖZnENDSZER ••••••••••••••••.•••••••.•••••••••

TAHESZKÖZÖK ..........................................................;\ TAH ANYAG- F:3 A TAnESZKÖZRENDSZ~R ÖSszEvF'rf;SE ••••

9

2325293235384045

4747505353576060636771777983

515

OLVASÁs-öm~mVELÉS •••••••••••••••••••••••••••••••• ~lRÁS-HE~YESIRÁS ••••••••••••••••••••••••••••••••••.BESZÉDMÜVELÉS ••••••••••••••••••••••••••••••••••••IRODALOrl •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••ÖNISJilIERBT •••••••••••••••.•••••••••••••••••••••••••

,'J?ANESZKÖZIrElRÁSOK ••••••••••••••••••••••••••••••••••

Al FELADATGYÜJTEMÉNYtK ••....•........•.•.•.......al 01vasá9techn~k8i hibák javitása •••• r •••••••

bl Információ~ szövegek olvaetatása •••••••••••ci A könyvtárhasznál~t tanitása •••••••••••••••dl Az iskolán kivüli önmüvelés tanitása •••••••el Helyesirás-tanulás megl!lapozáaa ••••••••••••fl Helyesejtée-tanitás ••••••••••••••••••••••••g! A ezövegalkotáa tanitása .;•••••••••••••••••hl A szövegbefogadás, ~zövegértés tanítása ••••.~I Mimetikus játékok ••••••••••••••••••••••••••ji Az önismeret tanitása ••••••••••••••••••••••

BI NYOMTATOTT TANF.SZKÖZÖKal Éva és Feri olvasni tanul ••••••••••••••••••bl Olvasni tanulok ••••••••••••••••••••••••••••ci Olvasni tanulok 2. rész ••••••••••••••••••••dl Munkalapok az irásmozgás fejleaztéséhez ••••el Munka1apok a betüe1emek vázolásához ••••••••fl Munka Lapok a betük váz01ás=íhoz •••••••••••••gl Irni tanulok •••••••••••••••••••••••••••••••hl Munka Lapok a nagybetük vázolásához •••••••••.il Irni tanulok 2. rész •••••••••••••••••••••••jI Helyesirási szóje~Jzék •••••••••••••••••••••kl Mese, mese mátka •••••••••••••••••••••••••••

ci AUDIOVIZUÁLIS TANESZKÖZÖK •••••••••••••••••••••al Olvasástanulás I •••••••••••••••••••••••••••bl Olvasástanuláa II ••••••••••••••••••••••••••ci Hangszalag a helyesejtési hibák

javitásá.nak tanulásához ••••••••••••••••••••

516

859196

1e5107109III

III112112113113114115U5116 Ill.116117117118119121121121122123124124125126126127

127

al Verstanitás 1 ••••••••••••••••••••••••••••el Transzparensek a betüvázoláshoz ••••••••••fl Diasorozat a szóbeli szövegalkotásh02 I.gl Tematikus zörej~orozat a szóbeli szöveg-

alkotáshoz •••••••••••••••••••••••••••••••

DI SZEMLÉLTETÓ ESZKÖZÖK ••••••••••••••••••••••••al Tanári tárgyk~ek ••••••••••••••••••••••••bl T8ná~ szóképek •••.••••••••••••••••••••••ci Tanulói szóképek •••••••••••••••••••••••••dl Betütanulási modellek ••••••••••••••••••••el Táblák az ABC és a könyvtári betűrend

tanulásáh~z •.••••••••••••••••••••••••••••fl Táblák 8 könyvismeret tanu1ásához ••••••••gl Táblák 8 helyesirás tanu1ásához ••••••••••hl Irók, költők arcképei ••••••••••••••••••••

128130130

131132132132133134

134135136136

~A1UTÁZI-~AlruLjÍ.sI FOLYAMATOK,STRA.TÉGIÁK ••••••••••• U9

OLVASÁB-ÖNMÜVELis'/Csik Endrel •••••••••••••••••••• 141I;li az olvasás? •••••••••••••••••••••••••••••••••••• 143I\iit jelent az olvasás megtani tása 1. oszt§.lyban? •• 1431. Az olvasás megtanitása ••••••••••••••••••••••••• 147

Mit jelent a globális módszer szerintiolvasástanitás kisérletünJcbQn? ••••••••••••••••• 147

Mit jelent a szóképek megtanitása? ••••••••••• 149Hogyan tanitjuk aszóképeket? •••••••••••••• 150

Mit jelent a néma olvasás tanitása aszóképesprogram alapján? ••••••••••••••••••••••••••••• 155

Ho~an gyakoroltat juk a néma olvasást aszoképes program alapján? •••••••••••••••••• 155

I:1it~elent a hangos olvasás tanitása aszókepes program alapján? •••••••••••••••••••• 158

Ho~yan gyakoroltat juk a hangos olvasást aszoképes program alapján? •••••••••••••••••• 159

Hit jelent a szóképek elemzése? ••• f ••••••••• • 162Hogyan tani tjuk a szóképele elemzését? •••••• 163

Mit jelent a szintetikus módszer szerintiolvasástanitás kisérletünkben? •••••••••••••••• ,169

Ir.itjelent a betük megtanitása? •••••••••••••• 171517

Hogyan tanitjuk meg a nyomtatott ésirott kis- és nagybetüket? •••••••••••••••••

Mit jelent a betüösszevonás? ••••••••••••••••Hogyan tanit~uk a betük össze vonását? ••••••

Mit jelent a néma olvasás gyakoroltatása? ••••Hogyan gyakoroltat juk a néma olvasást? •••••

Mi t jelent a hangos olvasás gyakoroltatása? ••Hogyan gyakoroltat juk a hangos olvasást? •••

2. Az olvasáS tempójának éspontosságának fokozása •••••••••••••••••••••••••Mit értünk 1. osztályban a néma olvasástempójának és pontosságának fokozásán? •••••••••

Mi a gyorsolvasás? •••••••••••••••••••••••••••Mit jelent a szemmozgás fejlesztése? •••••••Mit értünk olvasásértésén? •••••••••••••••••

Hogyan fejlesztjük a szemmozgást és aés a jelfelismerést? •••••••••••••••••••••

A gyors szemmozgás gyakoroltatása ••••••••••Mi a perifériás látás? •••••••••••.••••••••

Hogyan fejlesztjük? ••••••••••••••••••••~ri a látószög? •••••••••••••••••••••••••••

Hogyan növeljük? •••••••••••••••••••••••M.ia fixá.ciószélesség? •••••••••••••••••••

Hogyan növeljUk? •••••••••••••••••••••••A jelfelismerés f~akoroltatása •••••••••••••

Hogyan végeztetjük ajelfelismerési gyakorlatokat? ••••••••••••• 191Hogyan vé€teztetjük ahibakeresesi gyakorlatokat? ••••••••••••••Hogyan vé~eztetjük anyomdahibas szavak olvasását? ••••••••••••

Mit jelent az olvasástechnikai h:i.15~megelőzése és javitása ••••••••••• :•••••••••••••

Mi a betUtévesztés? ••••••••••••••••••••••••••Hogyan javitható a "Ie.ütévesztés? ••••••••••

P1i a betükii.tagyás? •••••••••••••••••••••••••••Hogyan javi~ható a betükihagyás? •••••••••••

lli az ujrakezdés és a "mást olvasás"? ••••••••~ogya~ ~avitható az az ujrakezdéses a "más t o Lva s ás "? •••••••••••••••••••••••

518

198

198 2.

200201201202202-203

204

.' ).... .-.179180183184188188

190

190190192192

193195195195195196196196197

3. Az olvasás gyakoroltatása szövegeken ••••••••••• (20:5Lit jelent a rlangos olvasásgyalcorolta tása szövegeken? ••••••••••••••••••••• 205

Hogyan gyakoroltat juk a hangos olvasást? ••••• 205A néma olvasás gyakoroltatása szövegeken ••••••• 208

Mit jelent a mindennapi leir6 'szövegekolvasts'tása? ••••• ~........................... 208

Hogyan olvastat jut. a mindennapi leirószövegeke~? •••••••••••••••••••••••••••••••• 208

J\íia didaktikus szöveg? •••••••••••••••••••••• 209Mit jelent fl didltktikus szövegek tanitása? • 209

Hogyan tanitjuk a didaktikus szöve~kfeldolgozását? ••••••••••••••••••••••••••• 210

Ili az információs szöv~g? •••••••••••••••••••• 214Hit jelent az információs szövegektanitása? •••••••••••••••••••••••••••••••••• 215

Hogyan olvastat juk az információsszövegeket? •••••••••••••••••••••••••••••• 216

Mit jelent az ismeretterjesztő szövegektanitása? •••••••••••••••••••••••••••••••••••• 222

Hogyan tanitjuk az ismeretterjesztő• szövegek feldolgozását? •••••••••••••••••••• 222

r~'Iiaz önmüvelés? •••••••••••••••••••••••••••••••••• 226lIit jelent az önmüvelés tani tás 1. osztályban? •••• 2261. Könyvtárhasználati ismeretek tanitása •••••••••• 227

Hogyan tanitjuk meg az abc-t? •••••••••••••••••• 227tut jelent a betürendbe sorolás tanitása? •••••• 229

Hogyan tanitjuk? ••••••••••••••••••••••••••••• 230Hogyan tanitjuk a gyermeklexikon használatát? •• 232Hogyan tanitjuk a kö~yv- és sajtóismeretet? •••• 235Az iskolán kivüli önmüvelés tanitása ••••••••••• 238Mit értünk a helyi müvelődési intézményekláto~tásán? ••••••••••••••••••••••••••••••••••• 238

Hogyan szervezzük meg az intézményeklátogatását? ••••••••••••••••••••••••••••••••• 238

Hogyan tanitjuk a rádió és a televizióhasználatát? ••••••••••••••••••••••••••••••••••• 241Hogyan tanitjuk a jádió- és tv-készülékbekapcsolását? ••••••••••••••••••••••••••••••••• 245

519

IRÁS-HE LYES 1RÁS/ Csizmazia Sándor - Csizmazia Sándorné/ •••••••••• 241Az irás megtanitása ••••••••••••••••• "••••••••••••• 249X/li az irás? ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 24911i a kézirás? •••••••••••••••• "•••••••••••••••••••• 2491. Az irás elókészitése ••••••••••••••••••••••••••• 249

Mit értünk az irás előkészitésén? •••••••••••••• 249Irányok és arányok észleléseaz irásmozgás gyakorlásával •••••••• o •••••••••. 250

Hogyan ta~tJuk? •••••••••••••••••••••••••• 250Betüelemek vázolása es ~rasa ••••••••••••••••• 253

Hogyan tanitjwc? ••••••••••••••••••••••••••• 2532. Az irott kisbetük tanitása és az

irástechnika fejlesztése ••••••••••••••••••••••• 257A kisbetük irásának és kapceolásának tanitása •• 257

Hogyan tanítjuk? •••••••••••••••• ~•••••••••••• 258A kisbetük irásának és lcapcsolásánakgyakorlása másolással •••••••••••••••••••••••••• 262

Iliit értünk a másoláson? •••••••••••••••••••••• 263A betük másoJásának tanulása ••••••••••••••• 263

Hogyan ta~tjuk? •••••••••••••••••••••••••264A szavak másolásának tanitása ••••••••••••••• 267

Hogyan tanitjt~? ••••••••••••••••••••••••• 267A kisbetük irásának és' kapcsolásánakgyakorlása diktálás után ••••••••••••••••••••••• 273

Mi a diktálás utáni irás? •••••••••••••••••••• 273BetUk iratáaa diktáláseal ••••••••••••••••••• 273

Hogyan ta~tjuk? ••••••0 ••••••••••••••••• 0 274Szavak iratása diktálással ••••••••••••••••• 275

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••• 0 •••••• 215A kisbetük irásának és kapcsolásánakgyakorlása akaratlagos irással ••••••••••••••••• 277

L:i az akaratlagos irás? t) CJ •••••••••• "., ••••• It •• lJ 277Hogyan tanitjuk? ••••••••••••••••••••••••••• 278

3. Az irott nagybetük és az irásjelele tani tása •••• 279A nagybetük irásának és kapcsolásának tanulása • 280

Hogyan tanitjuk? ••••••••••••••••••••••••••••• 280Az irásjelek alakitásának tanulása ••••••••••••• 281

Hogyan tanitjQ~? •••••••••••••••••• 11I •••••••••• 282520

A nagybetük irás ának és kapcsolásánakgyakorlása másolással ••••••••••••••••••••••••••A nagybetük irásának és kapcsolásánakgyakorlása diktálás után •••••••••••••••••••••••A nagybetük irásának =.kapc so Lás énakgyakorlása akaratlagos ~rassal •••••••••••••••••

A helyesirás-tanulás megalapozása •••••••••••••••••J.ii a helyesirás? ••••••••••••••••••••••••••••••••••1. A helyesirás tanitása szavak másoltatásával

és diktálás utáni iratásával •••••••••••••••••••A magán- és mássalhangzók időtartamánakjelölése •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••••A j hang kétféle Jelölése ••••••••••••••••••••••

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••••Összeolvadás és hasonulás ~·elölése •••••••••••••

lvIi az összeolvadás? ••••••••••••••••••••••••••~.·Iia hasonulás? ••••••••••••••••••••••••••••••

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••A helyes irás tanitása ~z~vak ~s.m?nda~o~másoltatásával és diktalas utan~ ~ratasaval ••••A tulajdonnevek irása ••••••••••••••••••••••••••A mondatkezdő nagybetü irása •••••••••••••••••••Az elválasztás gyakoroltatása •••••••••••••••• ~.

2.

3.

4.

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••••Az elválasztás gyakoroltatása toldalékosszavak esetén ••••••••••••••••••••••••••••••••••

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••••A helyesirási hibák· javi tás ának tarulísa ••••••••],lia helyesirási hibajavitás? ••••••••••••••••••

Időtartam-jelölési hibák javitása ••••••••••••Hogyan tani tjuk? •••••••••••••••••• ,•••••••••

A j hang hibás jelölésének javitása ••••••••••Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••

A hibás mondatkezdés és -zárás javitása ••••••HUbJan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••

A tu1ajdoIll1evek hibás kezdőbetüjénekjavitása •••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••

28.3

283

285287287

288

288289292293295295295296

298299300301302

304304305305306306308308309309

310310

521

BESZÉDMÜVELÉS. . .M~ a helyesejtés-tanitás? /Zsonai JÓZSefn:~········1. Helyesejtési gyakorlatok végz' e •••••••L' , t ese •••••••••••••••

egzes echnikai gyakorlatok>11· ••••••••••••••••••••"~ a beszédlégzés?Mi a vegyes mélYl~g:~::·······················

H . . ••••••••••••••••••••••_ ogyan feJleszthető a vegyes mélylégzés? •••

Hangadástechn~i gyakorlatok ........J.lia jelentősége a hangadástechnik :••••••••••gyakorla toknak? aa· .

Hogyan gyakoroltat juk?Ajakartikul' " , •••••••••••••••••••••ac~os gyakorlatokMit . 1 •••••••••••••••••••

" Je entenek az artikulációs gyakorla tok? ••Hogyan gyakoroltat juk?Gyorsasági gyakorlatok •••••••••••••••••••••

1Ij,· " ••••••••••••••••••••"l~ert vegeztetjük a ' , •••••gyakorlatokat? gyorsasag~. . .Hogyan gyakoroltat juk? ••••••••••••••••••• 333Ritmusgyakorlatok ••••••••••••••••••••• 334...........I~ a beszédritmus? ••••••••••••••••••• 335

Mi a jelentősége a 'tmvégeztetésének? r~ usgyakorlatok· •••••••••••••••••••••••••••••• 355Hogyan gyakoroltat juk ahelyes beszédritmust?Időtartam-gyakorlatok ' •••••••••••••••••••••• 355••••••••••••• 337Mi a célunk ,W •••••••••••••

végeztetésév:~? ~dotartam-gyakorla tok· ••••••••••.•••••••••.••••••••• 337

~~~:~ ~~~~~~~ tatjulc az idő tartamHangsulygyakorla tok •••••••••••••••••••••••••••• '337

M• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •• 339

i a hangsuly? . •••••••••••••••••••••••••• 339Hogyan tanitjuk? •••••

HanglejtésgyakOrlat~k""""""'."""""'" 339•••••••••••• 340Mit jelent,a hanglejtés tan1tás ••••••••••••••az 1. osztaJ,yban? a•••••••••••••••••••••••••••• 341

Hogyan tanitjuk?"Hangka pcs oLat"-gya~o~~~ ~~~. ••• •••• ••• ••••• ••••• 341r~ a '1 ., •••••••••••••••••••• 343~ako~~á:~~;ge a hangkapcsolatok· ••••••••••••••• .34.3Ho t ........•....••.

gyan ani tjuk a hangkapcsolatok ejtését? .344522

313315316316316316317319

Hangerőváltási gyakorlatok ••••••••••••••••••••• 345llit értünk a hanc;erőváltás tanításán? •••••••• 345

Hogyan tanítjuk? ••••••••••••••••••••••••••• 3462,.A helyesejtési hibák felismerésének ésj3vitásának tanitása ••••••••••••••••••••••••• 348

Mit értünk a helyesejtési hibák felismerésénekés javitásának tanításán? •••••••••••••••••••• 348

Hogyan tanitjuk? ••••••••••••••••••••••••••• 3483. A helyesejtési normákhoz igazodÓ

versmondás tanítása •••••••••••••••••••••••••• 350loTia versmondás? ••••••••••••••••••••••••••••• 350319

319;320320322333

la a helyesejtési normákhoz ;tgazodóversmondás? •••••••••••••••••••••••••••••••• 350

Versmondás u'táThllondással••••••••••••••••• 351Hogyan tanitjuk? ••••••••••••••••••••••• 351

Versmondás olvasott vers alapján ••••••••• 352Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••• '••••••• 353

Mit jelent a beszédfejlesztés? /Kiss Éva/ ••••••• 355Hogyan végezzük a beszédfejlesztést? •••••••••• 355

1. Aszövegalkotás tanitása ••••••••••••••••••••• .356Mit jelent a kapcsolatfelvétel tanitása? ••••• 356

Mit jelent a köszönés tanítása? •••••••••••• 356Hogyan tani tjuk a köszönést? .-............ 357

!;litjelent a megszólitás tanítása? ••••••••• 360Hogyan tanítjuk a lne~sz6litást? •••••••••• 360

Mit jelent a bemutatkozás tanítása? •••••••• 363Hogyan tanitjuk1 ••••••••••••••••••••••••• 363

Mi a szándéknyilvánitás? ••••••••••••••••••••• 365Lüt jelent a kérés tanítása? ••••••••••••••• 365

Hogyan tanítjuk a kérést? •••••••••••••••• 366Mit jelent a tudakozódás tanitása? ••••••••• 368

Hogyan tanítjuk a tudakozódást? •••••••••• 368Ilit jelent a véleménynyilvánitás? •••• ~••~ •••• 370

Hogyan tanítjuk a véleménynyilvánitást? •••• 371!:litjelent az elbeszélés tanítása? ••••••••••• :'173

Hit jelent az elbeszélés tanítása kép,képsor és zörejsor alapján? •••••••••••••••• 373Hogyan tanitjuk az elbeszélést kép,képsor és zörejsor alapján? •••••••••••••• 374

523

524

~lmit,jelentaz elbeszélés tanitásae eny alapján?~~t jelent az ~l~:;~;~;;';~~~;~;~"""""'" 378

~scsoportos kommunikációban?Hogyan tani t·uk" . •••••••••••••••• 378

'elbeszélést ~isc:~~~~o:l~~mmjánun~kz, .,~M·t j 1 ~ aC~Ouan~ e ént a mesebef'ejezés tanitása? •••Hogyan t ·t· •••••••••.' am Juk a mesebef'ejezést~M~t jelent a " '••••••••••z uzenetközvetités tanit' ?Hogy t . '. asa. •••••••o,' . an an~tJuk az üzenetközvetitést?

I~~t Jelent a hirdetés tani tása? ••••••••Ho t ••••••••••••••••gyan anitjuk a hirdetést?

~;;;tj~lenkt,az állatok leirás~a~················••.•.asa epről?.Ho~an tanitj~·~~·~~~;;~~·~;~;~~;·~~;~~;··· 390

M~t Jelen~ a tevékenységleirás tanit'? •• 390Mit J'el t asa, ••••••• 392en a tevékenys' 1 . ,kiscsoportos kommun;ka,e?'be~ras tanitása

I ~ c~o an?H ..••••••••••••••••393ogyan tanitjuk a tev'k ' .,kiscsoportos kommun'k~ ~~bsegle~rast2. A a aC10 an? •• 393szövegbef'ogadás - Szövegértés tani;as:··········

a ••••••• 397Mit jelent a azöv b f' 'tanitása? o eg e ogadas - szövegértés......................Hi t ' l' •••.••••••••••••397, Je ent a V~sszaköszönés tanit' ?Ho t,. asa, •••••••• 397gyan amtJuk a visszaköszönést?

Mit jelent a meg 'l't' .•••••••• 397tanitása? szo ~ asra való válaszolás.. . .Ho t.. • •••••••••••••••••• 400gya~ .a~~tjuk a válaszolástmegszol~ tasra?Mi t .. .. .•••.•..•.•••••••..........• 400tanii~~:~t a tudakozódásra adott válasz

.. •••••••••••••••••••••••••••••••••••• 402

~~~~nvj~~!~i~ a tudakozódásra...........Mit jelent az ' _ •••••••••••••••••• 403bef'ogadásának ~~nb~tS~el~,leiró SZöveg

..&.. asa.. • ••••Hogyan tanit'uk ' :•••••••••••••••• 404Sz6veg bef'o~dásá~?elbeszelo, leiró

.. •••••••••••••••••••••••• 405

378382383385385387388

IRODALOM /Zsolnai József'né/ .........•.........•...Mit jelent az irodalmi mü befogadása? •••••••••••••1. Uemverbális kommunikációs gyakorlatok a sz~p-

irodalmi müvek mimetizálásának előkészitéséreMi tértünk nemverbális kommunikáci6sgyakorlatokon? •••••••••••••••••••••••••••••••••

Hogyan vezetjük a 'nemverbális kommunikációsgyakorla toka t? ••••••••••.•••••••••••••••••••••

Mit értünk a szépirodalmi müvek mimetizálásán? •Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••••

2. Az irodalmi müelemzés előkészitése •••••••••••••Mi az irodalmi müelemzés? Mi a müértés? ••••••••

Hogya~ készitjük elő az irodalmi müelemzést? •Mit jelent a kommunikáci6tényezőinek felismerése irodalmi alkotásókon?

Hogyan tanitjuk a kommunikációtény'ezőinek felismerését? ••••••••••••••••••

1\íit értünk a verssorok és a versszakoktarltásán? ••••••••••••••••••••••••••••••••••••Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••

J,lit értünk a refrén tani tásátl.?•••••••••••••••H9gyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••

Hi t értünk a rim tani tásán? ••••••••••••••••••Hogyan tanitjuk:? •••••••••••••••••••••••••••

I.Tit értünk a ritmus tani tásán? ••••••••••••• "Hogyen tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••

Wi a költ5i káp? •••••••••••••••••••••••••••••Mit értünk a költői kép tanitásán? •••••••••

Hogyem tanitjuk~ •••••••••••••••••••••••••Mit értünk az epikai müvekre jellemzőismeretek tanitásán? •••••••••••••••••••••••••

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••Mit értünk a kisepikai prózamüvek tanitásán? •

Hogyan tanítjuk? •••••••••••••••••••••••••••Mit értünk _értékelő magatartás

Mi az esztétikailIi az esztétikai

kialaki tásán? ..............élvezet? ••••••••••••••••••••izlésitélet? ••••••••••••••••

409411

412.412412413413416416416

417

417420420

'422422423423425425427427428

429430430431

431434434

525

Hogyan nyujthatunk esztétikaiélvezetet tanulóinknak? ••••••••••••••••••••Hogyan fejleszthető a tanulókizlésitélete? ••••••••••••••••••••••••••••••

3. A versmondás ta1tása •••••••••••••••••••••••••••Ilúi a versmondás ? •••••••••••••••••••••••••••••••

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••••Mit jelent a versmondis elemzése azüzenetközvetités szempontjából? ••••••••••••••••

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••••4. Az irodalom "életének" megismerésével

kapcsolatos szokások alakitása •••••••••••••••••Mit értünk: az irodalom életének megismerésévelkapcsolatos szokások alakitásán? •••••••••••••••

Hogyan hozható "életközelbe" az irodalom? ••••ÖNISMERET /Máté Magdo1na/ •••••••••••• ~••••••••••••~.iiaz önismeret? ••••••••••••••••••••••••••••••••••1 •.Szemé:tyi adatok tanitása egyénenkénti

konkretizálással •••••••••••••••••••••••••••••••Hév, csa1ád- vagy vezetéknév és utónév •••••••••

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••••Becenév, •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Hogyan tan:L. t"juk? •••••••••••••••••••••••••••••Születési hely és születési idő ••••••••••••••••

Hogyan tanítjuk? •••••••••••••••••••••••••••••Apa és anya neve •••••••••••••••••••••••••••••••

Hogyan tanitj~? •••••••••••••••••••••••••••••Apa és anya foglalkozása, munkahelye •••••••••••

Hogyan .tanít juk? ••••••••••••••••••••••••••••Testvérek szama, neve ••••••••••••••••••••••••••

Hogyan tanítjuk? •••••••••••••••••••••••••••••Testvérek foglalkozása, munkab:e.lye •••••••••••••

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••••A tanitó, a napközis nevelő és azigazgató neve •••••••••••••••••••••••••••••••••••

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••.••••Lakáscim és az iskola neve •••••••••••••••••••••

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••••

526

435

435437437437

439439441441441445447448448448450 IV.450450450451451452452453453453453454454454454

2. Külső testi jellemzők tanítása •••••••••••••••••Hajszin ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Hogyan tanitjuk? ."" ••••••••••••••••••••••••A szem szine ••••••••••••••••••••••••.•••••••••••

Hogyan tanítjuk? •••••••••••••••••••••••••••••Testmag~sság •••••••••••••••••••••••••••••••••••

Hogyah tanítjuk? •••••••••••••••••••••••••••••Arcforma •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••••Pszichikus és erkölcsi tulajdonságok tanitása ••~~gatartási normák megtartásának megállapitása:fegyelmezett vagy fegyelmezetlen •••••••••••••••

Hogyan tanitjuk? •••••••••••••••••••••••••••••Társaival szembeni segitőkészség megállapitása:segitókész vagy önző •••••••••••••••••••••••••••

Hogyan tanítjuk? •••••••••••••••••••••••••••••Társai'Vfal szembeni bánésli16dudvarias vagy udvariatlan •••••• ,.••••••••••••••

Hogyan tanítjuk? •••••••••••••••••••••••••••••

TELJESIT~~MÉRÉS O~ •• _ ••••••••• ••••••••••••••••••

A teljesitménymérés megszervezése ••••••••••••••••A teljesitménymérés szerepe a tanulókértékelésében •••••••••••••••••••••••••••••••••A mért teljesitmények és az adatfelvételmódjai ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••Az adatfelvétel időpont ja •••••••••••••••••••••A mérőeszközök ••••••••••••••••••••••••••••••••

Adatfelvételi utmutetó •••••••••••••••••••••••••••A Néma olvasás c í.mü mérőlap felvétele ••••• '···A hangos olvasás felvétele ••••••••••••••••••••Az öUmüvelée cimü mérőlap felvétele ••••••••••••Az ABC kikérdezése ••••••••••••••••••••••••••••Az :Jrás .cimü mérőlap felvétele •••••••••••••••A veremondáe felvétele ••••••••••••••••••••••••A szövegalkotás felvétele ~••••••••••••••••••••Az Irodalmi ismeretek cimü mérőlap felvétele ••A azemélyi adatok kikérdezése •••••••••••••••••

4574574574584584584584594059460460460462462464464

467469469

469470471480480·480481481481482482482483

527

Adatfeldolgozási utmutató •••••••••••••••••••••.••A Néma olvasás cimü mérőlap értékelése •••••••A hangos olvasás olvasástechnikai értékelése •• -A hangoá olvasás helyesejtési értékelése •••••••Az Önmüvelés cimü mérőlap értékelése •••••••••••Az irás irástechnikai értékelése ••••••••••••••Az irás helyeirási értékelése •••••••••••••••••A veramondás értékelése •••••••••••••••••••••••~ szóbeli szövegalkotás értékelése •••••••••••• ,Az Irodalmi ismeretek cimü mérőlap értékelése ••A személyi adatok értékelése •••••••••••••••••••

~ablázatok ••••••••••••••••••••••••••••••••••TARTALOM •• t ••••••••••••••••••••••••••••••••.•••••••••••

528

484484486487488489490491495496498499515

,

Documents

Pedagógiai program 1. osztály. Nyelvi – irodalmi – kommunikációs nevelés. Szerk. Farkas Julianna, Zsolnai József