107
Dr. Csatár Dr. Csatár Miklós Miklós

Pénzügyi és adózási ismeretek

  • Upload
    jase

  • View
    61

  • Download
    5

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Pénzügyi és adózási ismeretek. Dr. Csatár Miklós. I. téma: Gazdaságpolitika fogalmi megközelítése. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Pénzügyi és adózási ismeretek

Dr. Csatár MiklósDr. Csatár Miklós

Page 2: Pénzügyi és adózási ismeretek

I. téma: Gazdaságpolitika fogalmi megközelítése

A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. A gazdaságpolitika a gazdaság és a politika egyfajta szimbiózisa.

A gazdaságpolitika szintjei: regionális (területi, térségi, tartományi), nemzeti és nemzetközi (integrációs forma, például az Európai

Unió)

A gazdaságpolitika céljai:gazdasági növekedésteljes foglalkoztatásvalutastabilitáskülső egyensúly

Page 3: Pénzügyi és adózási ismeretek

Gazdaságpolitika, pénzügypolitikaA pénzügypolitika és a gazdaságpolitika között a rész és az egész viszonya áll fenn.A pénzügypolitika az államnak a pénzügyekre, pénzmozgásokra, pénzkapcsolatok szabályozására vonatkozó célrendszerét, és a célok megvalósításának eszközeiről, módszereiről vallott nézetrendszerét foglalja magában.A pénzügypolitika fő megjelenési formája a modern gazdaságokban a fiskális és a monetáris politika.Költségvetési (fiskális) politika: A költségvetés a gazdaságirányítás fontos eszköze, mert meghatározza és befolyásolja a vállalkozások, lakosság rendelkezésére álló jövedelem nagyságát és elosztását.A költségvetési politika szolgálhat stabilizációs, allokációs és elosztási célokat.Stabilizáció: Célja a visszaesés megelőzése, infláció elkerülése vagy mérséklése, termelés növelése, foglalkoztatás természetes szinten tartása, külső egyensúly, valutastabilitás biztosításaAllokáció: Közjavak biztosítása, akár annak állami előállítása, akár állami megrendelése útján.Elosztás: Szociálpolitikai célokat szolgál. Az elosztás eszköze a progresszív jövedelemadó, differenciált ÁFA kulcs, transzferkifizetések.

Page 4: Pénzügyi és adózási ismeretek

A költségvetési politika a pénzügyi politika szerves része, de viszonylagos önállósággal bír, mert saját eszközrendszerrel (pl. adók, támogatások, államkötvények adásvétele), saját intézményrendszerrel (pl. adóhivatalok), valamit saját célrendszerrel (pl. közös fogyasztás biztosítása) rendelkezik.A költségvetési politika kialakításánál figyelembe kell venni:a gazdaság helyzetétGNP alakulásátmunkanélküliek számátárváltozás várható mértékétstb.A monetáris politika a pénzkínálatra hat, irányítója az MNB.A monetáris intézményrendszer: jegybank, kereskedelmi bankok, egyéb pénzügyi intézmények.A monetáris politikával a Jegybank beavatkozik a gazdaság pénzügyi rendszerébe, hogy a pénzkínálat és a pénzkereslet a megfelelő szinten legyen. Cél az infláció leszorítása, a hazai valuta külső és belső értékének állandósága.

Page 5: Pénzügyi és adózási ismeretek

A monetáris politika fajtái:Expanzív: a nominális pénzmennyiség, ezáltal a kereslet növelését célozza

meg.Restriktív: a pénzkínálat szűkítését, ezáltal a kereslet csökkentését célozza

meg.A monetáris irányítás eszközei:Mennyiségi: amikor a monetáris hatóságok nem tesznek különbséget a

gazdasági alanyok közöttRefinanszírozási kamat: a központi bank számítja fel a kereskedelmi bankok

számára folyósított hitelek után.Nyíltpiaci műveletek: az állampapírok adásvételével szabályozza a

forgalomban levő pénzmennyiséget és a hitelállományt.Kötelező tartalékráta: a központi bank a kereskedelmi bankok tartalékának,

azaz a jegybanki pénzállománynak, és betéteinek arányát írja elő.Árfolyampolitika: az MNB jegyzi és teszi közzé az átváltási árfolyamokat.Sterilizáció: a külföldről beérkező tőke hatásainak ellensúlyozása. M π , a beérkező pénzmennyiséget ki kell vonni a gazdaságból. Inflációs célkitűzés: minden évben meghirdetett inflációs cél elérése

kamatpolitikával, árfolyampolitikával.Minőségi: differenciálás, kontingensek, adósságkezelés: különbségtétel a

gazdálkodó alanyok között.

Page 6: Pénzügyi és adózási ismeretek

Devizapolitika: Olyan döntések, intézkedések összessége, amelyek a fizetési mérleg kiegyensúlyozásának, illetve az egyensúly fenntartásának feltételeit és eszközrendszerét alkotják.

Részterületei:nemzetközi árfolyampolitikavalutaárfolyam politikanemzetközi hitelpolitikatartalékpolitika

Page 7: Pénzügyi és adózási ismeretek

Pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban

Pénzügyi rendszer olyan piacok, egyének, intézmények, törvények, szabályok és technikák összessége, amelyek lehetővé teszik a pénz- és tőkekapcsolatokat a gazdaságban.

Három alapvető piac működikErőforrás piacTermékpiacPénzügyi piac

Page 8: Pénzügyi és adózási ismeretek

Pénzügyi piacok csoportosítása Pénz és tőkepiac:• Pénzpiac: néhány napos (vagy néhány órás) kölcsönöktől egy éves

lejáratig foglalja magában a hiteleket.• Tőkepiac: hosszú lejáratú (egy évnél hosszabb lejáratú kölcsönök és

részvények piaca. Nyílt és zárt piac• Nyílt piacon lényegében bárki részt vehet a tőkebevonásban. 2

megjelenési forma: tőzsdei és tőzsdén kívüli• Zárt piacon: előre meghatározott partnereknek, kiválasztott befektetői

kör kívánja bevonni Elsődleges és másodlagos piac• Elsődleges piac: az értékpapírok első forgalomba kerülését, vagyis

kibocsátását jelenti.• Másodlagos piac: a már kibocsátott („használt”) értékpapírok

adásvétele. Azonnali (prompt) és határidős (futures, forward piac)• prompt: azonnali, az eladás és a vétel nem szakad el egymástól• határidős: jelenben kötött adásvételnél valamilyen jövőbeni

időpontban teljesítendő szállításban állapodnak meg.

Page 9: Pénzügyi és adózási ismeretek

Bankrendszer A bankrendszer a banktevékenységgel összefüggő jelenségek

törvényszerűségét, a bankári cselekvések meghatározott elvekhez igazodó rendjét, folyamatos, állandóan visszatérő és megújuló jellegét foglalja magában. Az előzőeket kiszolgáló intézményeket nevezik banknak, az intézmények összességét pedig bankszervezetnek.

Két alrendszere van:központi vagy jegybanküzleti bankok A bankrendszer központi intézménye a Jegybank, mely a törvényes

fizetőeszköz kibocsátásának kizárólagos jogával bír. A Jegybank fontos tulajdonsága, hogy a monetáris politika

kialakításának eszköztárát hordozza.kötelező jegybanki tartalékrátalikviditási tartalék-előírásrefinanszírozási hitelárfolyamszabályozásnyíltpiaci műveletek

Page 10: Pénzügyi és adózási ismeretek

A Jegybank monetáris feladataiAz „állam bankjaként” a kormány tranzakcióinak lebonyolítását

végzi. Vezeti az államháztartás, költségvetés számláit. Ez egy pénzforgalmi jellegű számla, melyen a költségvetés összes bevétele és kiadása naponta felvételre kerül.

A „bankok bankjaként” koordinálja az üzleti bankok funkcióit. A Jegybank elsődleges feladata az üzleti bankok hitelkihelyezéseinek és likviditásának alakítása.

Végső hitelezőként formálja a hitelviszonyokat és a hitelnyújtás feltételeit, amelyen keresztül hatást gyakorol a fizetőképes keresletre. Ezt a kamatláb, a kibocsátható hitelek mennyisége, és a kötelező tartalékráta segítségével éri el.

Részt vesz a belső valuta külső értékének szabályozásában.Kibocsátja és szabályozza a forgalomban levő pénztömeget.

Page 11: Pénzügyi és adózási ismeretek

PénzforgalomA pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összességét fejezi ki. A pénzforgalmon belül megkülönböztetjük a nemzeti és a nemzetközi fizetési műveleteket.A pénzáramlások 3 nagy csoportja1.Bankszámlapénz-forgalom2.Készpénzforgalom3.Készpénzkímélő és készpénz-helyettesítő forgalom

1. Bankszámlapénz-forgalom: előfeltétele, pénzforgalmi bankszámlát kell nyitni. A pénzforgalomra vonatkozó szabályok és rendeletek a jegybanktól származnak.

Fizetési módok:Átutalás: a vevő kezdeményezi, megbízza a bankját, hogy a bankszámlája terhére meghatározott összeget utaljon át a kedvezményezett számlájára.Beszedési megbízás, inkasszó: a szállító kezdeményezi a fizetés teljesítését. Megbízza a számlavezető bankját, hogy számlája javára követelését szedje be és írja jóvá. (határidős, azonnali)

Page 12: Pénzügyi és adózási ismeretek

Keresztezett csekk: kizárólag a bankszámlák közti forgalom lebonyolítására szolgál. Csalás, hamisítás ellen használatos, ezzel nem lehet készpénzt felvenni.

Akkreditív: nemzetközi forgalomban elterjedt, az akkreditív megnyitásával a bank kötelező fizetési ígéretet tesz, amennyiben az eladó az akkreditív minden feltételének megfelel.

Átvezetési megbízás: ugyanazon ügyfél különböző számláinak pénzmozgását követi.

2. Készpénzforgalom:3 esete:effektív kp-vel valósul megpostautalványkp. felvételi utalványA gazdasági alanyok nemzeti valutában történő fizetéseinek,

bevételeinek és kiadásainak összessége. A készpénzes fizetési forma elsősorban a gazdálkodó szervezetek és a lakosság közötti, valamint a lakosságon belüli pénzkapcsolatokra jellemző.

Page 13: Pénzügyi és adózási ismeretek

3. Készpénzkímélő és – helyettesítő forgalomA készpénz csak az egyik oldalon jelenik meg valós, fizikai

formájában, a másik oldalon készpénz nélküli fizetési módozat van (terhelés vagy jóváírás).

Csekk: a csekk kibocsátója kötelezettséget vállal a csekken szereplő összeg számlakövetelése terhére történő kifizetésre. Az üzleti életben inkább a keresztezett csekk terjedt el, míg a lakossági csekkek elsősorban a készpénzfelvétel lehetőségét biztosítják.

Nemzetközi fizetési forgalomban:• bankok rendeletére szóló csekk (saját banknál beváltható)• utazási csekk (külföldi fiz.eszköz igénybevételére szóló

dokumentum)• kiírt csekk (előre rögzített összeg)• üres csekk (kitöltetlen)Csekk forgalmának nehézségei: közvetlen hitellehetőséghez nem

lehet jutni, könnyen hamisítható, kezelése körülményes, hosszadalmas, költséges.

Page 14: Pénzügyi és adózási ismeretek

Bank-, betét-, hitel- és vegyes típusú kártyarendszerek: A különféle kártyák elterjedése elsősorban az üzleti bankoknak, az egyéb kártyakibocsátóknak, az elfogadóknak és az eszköz gyártóinak közös érdekeltsége.

A kártyák jellege szerintbetéti típusú: elkülönített kártyaszámlán lévő fedezet erejéig

használhatóhitelkártyák: hitelkeret mértékéigvegyes típusú: bizonyos arányú túlköltekezésre is mód vanFelhasználásuk alapján: csak belföldön, csak külföldön, bel és

külföldön egyaránt fizetésre szolgál.Fizetés időbenisége: előre fizetett, azonnali fizetést megtestesítő,

utólagos fizetést biztosító kártyák.Teljes pénzforgalom részei: a bank ügyfelei közti pénzforgalom

alkotja a „belső klíringkört”. Amikor a fizetés két bank ügyfelei között történik, azaz a „külső klíringkörben”, akkor ehhez közvetítő szükséges. A bankok közti elszámolások érdekében jöttek létre az ún. elszámolási központok, amelyek ma már számítógépes hálózat segítségével automatizált klíringhálózatként működnek.

Page 15: Pénzügyi és adózási ismeretek

Bankjegy-kereskedelem• Más országok valutáival történő, bel és külföldi bankok

közti adásvételi üzleteket értjük.• Általában azok a közép és nagy üzleti bankok foglalkoznak

ezzel az üzletággal, amelyek országos hálózattal is rendelkeznek.

• A bankjegy-kereskedelem lehetővé teszi, hogy az üzleti bankok valuta- és devizaállománya mindig a piaci igényekhez igazodó mértékben és összetételben álljon rendelkezésre.

• A jelentősebb valutapiacok, ahol a bankjegy-kereskedelem lebonyolódik Bécs, Frankfurt, Zürich, London, Basel.

Page 16: Pénzügyi és adózási ismeretek

II. téma: Az államháztartásrendszereÁllamháztartás: pénzügyi rendszer, a kp-i

kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere4 alrendszer

1. az államháztartás központi szintje2. az állam egyes feladatait részben államháztartáson

kívüli forrásból finanszírozó alapok3. helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi

önkormányzatok költségvetése4. a társadalom közös – biztosítási és szolidaritási

elvek alapján működő – kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere

Page 17: Pénzügyi és adózási ismeretek

Mit kell biztosítani az áht. működtetése során?a kijelölt állami feladatvállalás teljesítéséta közpénzekkel való hatékony gazdálkodásta gazdálkodás ellenőrizhetőségét a megfelelő pénzügyi egyensúlyt

Az államháztartás alapegységei:költségvetési szervek, alapok, előirányzatok

Államháztartás bevételei: adó, illeték, vám, járulék, hozzájárulás, bírság, díj

Page 18: Pénzügyi és adózási ismeretek

18

Az államháztartás funkcióiTradicionális Szociális Gazdaságpolitikai

- szabadság, biztonság, közügyekben való részvétel- társadalom megszervezése- jogalkotás, jogalkalmazás, - külső, belső biztonság

- szociális ellátórendszer- egészségügy- nyugdíj és egészségügyi biztosítás- oktatás, közművelődés,- gyermek és ifjúságvédelem

- gazdasági növekedés élénkítése- kereslet, kínálat szabályozás- antiinflációs intézkedések - fejlettségi különbségek mérséklése

Page 19: Pénzügyi és adózási ismeretek

Az államháztartás gazdálkodásának alapelvei:

költségvetés: pénzügyi terv, pénzügyi alap…(deficit, szufficit)

bevételi előirányzatok telj. kötelezettségekiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságaelszámolási kötelezettségglobális fedezettség elve jóvá kell hagyni a hiány fin.-t, a többlet felhaszn.-átpénzforgalmi szemléletbruttó elszámolás elvenyilvánosság elveazonos szerkezet elveszerepek és felelősség egyértelműsége

Page 20: Pénzügyi és adózási ismeretek

Központi költségvetésÁht. alrendszereFogalma:pénzügyi terv: naptári évre szólóan a közfeladatok ellátáshoz

szükséges pénzeszközöket központosítja és újra elosztja, befolyásolva a nemzetgazdaság fejlődését

pénzügyi alap: az állami és közfeladatok megvalósításához szükséges pénzeszközök, melyek elosztásáról az Országgyűlés dönt

Bevételei: gazd. szervezetek befizetései(társ. adó, külön adó), fogyasztáshoz kapcsolt adók(ÁFA, jöv. adó), lakossági befizetések(SZJA, illeték), Jegybank befizetései, helyi önk.-ok befizetései, elk. állami pénza.-ok befizetései, adósságszolg. kapcsolatos bevételek, egyéb bevételek

Kiadásai: gazdálkodó szervezetek támogatása, fogy-i árkiegészítés, TB alapok támogatása, kp-i szervek támogatása, elkülönített pénzalapok támogatása, helyi önk.ok tám.,adósságszolgálat, ált. tartalék, állam által vállalt garanciák és kezességek érvényesítése

Page 21: Pénzügyi és adózási ismeretek

A központi költségvetés szerkezeti rendje: fejezet: a tervezés, végrehajtás és beszámolás

szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége (OM, Orsz.gy.)

cím: szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó e.i.-ok összessége: kp-i költségvetési szerv, területileg széttagoltan működő de azonos tev-et végző szervek, pártok támogatása, fejezeti kezelésű e.i.-ok (MAKI, VPOP)

alcím: egy költségvetési címhez tartozó költségvetési szervek és alapok (Rendőrkapitányságok, Orsz. Kis. Önk. tám.)

előirányzat csoport : működési, felhalmozásikiemelt előirányzat: működési (személyi juttatások,

munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli jutt.) felh. (beruházsok, felújítások, közp. beruházások)

funkciócsoport, jogcímcsoport, jogcím: a tevékenység jellegéhez való kötődést jelzi (mely tev.hez kapcsolódnak)

Page 22: Pénzügyi és adózási ismeretek

Az állami költségvetéssel kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályok

1. Országgyűlés: törvényalkotás (elfogadás, végrehajtás, módosítás), felhatalmazás a Kormánynak

2. Kormány: elkészítés, előterjesztés, végrehajtás, átcsoportosítás, tartalék felhasználása (általános-, céltartalék)

3. Pénzügyminisztérium: Kincstár működtetése, döntés-előkészítés, koordinálás, törvénytervezetek előkészítése, nyilvántartások vezetése, e.i.átcsoportosítási jog fejezetek között

4. Fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője (miniszter): irányelvek kialakítása, tervezés irányítása, végrehajtás, fejezeten belül átcsoportosítás

Page 23: Pénzügyi és adózási ismeretek

Elkülönített állami pénzalapok

Előre meghatározott, konkrét célra a költségvetéstől elkülönített pénzalap. Az alap állami feladatot lát el, így része az államháztartásnak, és független a központi vagy helyi költségvetéstől.

létrehozása: törvénnyel (rendeltetés, bevételi források, teljesíthető kiadások, a rendelkezésre jogosult, felelős miniszter megnevezése)

költségvetés alapján gazdálkodikköltségvetését és zárszámadását az Ogy. fogadja ela beszámolót könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell

Page 24: Pénzügyi és adózási ismeretek

Munkaerőpiaci Alapcél: foglalkoztatási helyzet kezelése, képzési programok,

munkanélküliek ellátásának biztosításakezelő: munkaügyi miniszterbevételek: járulékok (munkaadói, munkavállalói),

költségvetési támogatás, egyébkiadások: célhoz kapcsolódó kifizetések, működési kiadások,

képzés feltételeinek megteremtése, munkahelyteremtésKözponti Nukleáris Pénzügyi Alapcél: radioaktív hulladékok elhelyezése, kezelő: gazd. miniszterbevételek: radioaktív anyagokat elő-, átalakítók, felhasználók

befizetéseikiadások: elhelyezés, tároló kialakításaWesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi AlapKutatási és Technológiai Innovációs AlapNemzeti Kulturális AlapSzülőföld Alap

Page 25: Pénzügyi és adózási ismeretek

A társadalombiztosítási alrendszerFogalma: A társadalom szolidaritási és biztosítási

alapon működő, közös kockázatvállaláson alapuló, kötelező biztosítási rendszere.

Részei:• Egészségbiztosítási rendszer• Nyugdíjbiztosítási rendszer

Állami feladat:• A tb rendszer működtetése és fejlesztése• A mögöttes anyagi felelősség vállalása

Page 26: Pénzügyi és adózási ismeretek

Nyugdíjbiztosítási ágazatNyugdíjbiztosítási alapIrányítás: Országos Nyugdíjbiztosítási FőigazgatóságNyugdíjbiztosítási ellátások:• saját jogú: öregségi, rokkantsági, baleseti-rokkantsági• hozzátartozói: özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj,

baleseti-hozzátartozói nyugdíjFedezet: TB járulék, nyugdíjjárulékEgészségbiztosítási ágazatEgészségbiztosítási alapIrányítás: Országos Egészségbiztosítási PénztárEgészségbiztosítási ellátások:• Természetbeni: járóbeteg szakellátás, gyógyintézeti-

kórházi ellátás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz• Pénzbeli: táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyed

Page 27: Pénzügyi és adózási ismeretek

Önkormányzati alrendszer Az önkormányzatok az államháztartáson belül

• ellensúlyként működnek a "központi" állammal szemben • helyi szinten ellátják a közfeladatokat: ivóvízellátás, szennyvíz-elvezetés; nemzeti és

kisebbségi jogok biztosítása; közutak, köztemetők fenntartása; egészségügyi, szociális ellátások; oktatás

Bevételei:• Központi költségvetésből eredő bevételek

Átengedett bevételek Normatív támogatások (közvetlenül, felhasználási kötöttség nélkül illetik meg

őket) Központosított előirányzatok ( kötött felhasználású) Cím és céltámogatások (önerőn alapuló, felhalmozási jellegű) OEP finanszírozás Kiegészítő támogatások ( CÉDE, TEK, ÖNHIKI, vis maior)

• Saját bevételek Helyi adók Intézményi bevételek Átvett pénzeszközök HitelekKiadásai:

• Működési ( intézményfenntartás)• Tartalék• Felhalmozási ( beruházás, felújítás)

Page 28: Pénzügyi és adózási ismeretek

III. téma: Adózási ismeretek

Adó fogalmaAdók rendszerezése• adóztatási jog szerint: kp-i adók – helyi adók• a teherviselés szerint: közvetlen (egyenes) – közvetett adó • adó mérték szerint: lineáris (arányos): adómérték állandó –

progresszív: adó mértéke az adóalap függvényében változik (sávosan – lépcsőzetesen)

Adózás elvei:alkotmányos elvek: általánosság, egyenlőség, arányosságeljárási elvek: legalitás, törvényesség, mérlegelés, méltányos

eljárás, megkülönböztetés tilalma, tájékoztatáshoz való jog, adózó jóhiszemű joggyakorlásának elve és együttműködési kötelezettsége, szerződések tartalom szerinti minősítése, rendeltetésszerű joggyakorlás, piaci ártól való eltérés tilalma (kapcsolt váll.)

Page 29: Pénzügyi és adózási ismeretek

Adóhatóságok feladata: nyilvántartás, adó, támogatás megállapítása, behajtás, beszedés, végrehajtás, ellenőrzés, kiutalás, adószámla vezetés

APEH, VPOP, önkormányzat jegyzőjeAlapfogalmak: Adózás: Adókkal és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos

eljárás. ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, kiutalása v. ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik.

Adóalany: Az a személy, aki aki az adóköt. alapjául szolgáló tényállást megvalósítja és akit az anyagi jogszab. a fiz. köt. címzettjeként megjelöl.

Adózó: Adóalany + akinek az adóköt.-ét az Art. állapítja meg (kifizető, munkáltató, adatszolg.ra köt.)

Adótárgy: Az a tárgy, dolog, jog, jogviszony, tény, amelyre az adóztatás irányul.

Adómérték: Azt fejei ki, hogy az adóalap után mennyi adót kell fizetni. (adókulcs: % - adótétel: fix összeg)

Page 30: Pénzügyi és adózási ismeretek

Adóalap: Az adótárgynak pénzzel, vagy más term. mértékegységgel kifejezett mennyisége, amelyből adókulcs,vagy adótétel alkalmazásával az adó összege meghatározható. (SZJA – jöv. – 1.00.000 Ft)Adómentesség: Az adótárgyban v. az adóalanyban rejlő ok miatt nem keletkezik tényleges adófizetési köt.Adókedvezmény: A tényleges adófiz. köt. joszab. alapján mérsékeltebb összegűAdójogviszony: tárgya az adóalany által kifejtett magatartás, tartalma: jogok és kötelezettségek, alanyai: adóalany – adóhatóság és közvetetten az állam

Adózás rendjeE törvény célja, az adózás rendjének, az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. Területi hatály: A Magyar Köztársaság területénSzékhellyel, telephellyel rendelkező gazd. tevékenységet folytató jogi személyLakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező magánszemélyVagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet

Page 31: Pénzügyi és adózási ismeretek

Közigazgatási vagy bírósági eljárásban résztvevő személy Tárgyi hatály:adónak minősül: adó, járulék, illeték, adóelőleg, pótlék, bírság, költség,

költségvetési támogatás, adó visszaigénylés, -visszatérítés,adók módjára behajtható köztartozások.

Személyi hatály:Adózó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel

nem rendelkező jogalany, akire a törvény adókötelezettséget, adófizetési kötelezettséget ír elő.

Adózó jogosultsága:Iratbetekintés: az adózó jogosult a saját adózására vonatkozó iratok

megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet, vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság végzéssel dönt.

Önellenőrzési jog: az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre. Az adózó a korábban benyújtott bevallásait önellenőrzéssel módosíthatja, amíg az adóhatóság meg nem kezdi a vizsgálatokat.

Page 32: Pénzügyi és adózási ismeretek

Adózó kötelezettségei1. Bejelentés, nyilatkozattételAdóköteles tevékenységet csak adószámmal rend. adózó

folytathat – bejelentkezés az állami adóh.-nál adószámértegyéni váll. – körzetkp. jegyzőjéhezüzletszerű gazd. tev. – cégbírósághozha a fenti kettőhöz nem kötött – állami adóh.

(nyomtatvány)határidő 15 nap, Írásos forma, tartalma: iratok őrzésének helye, jogelőd

adóazonosítója, levelezési cím, a tevékenységhez szükséges engedély, naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napja

Elektronikus adóbevallás: regisztrálás okmányiroda, bejelentés állami adóhatóság,

Önkormányzati adóhat.: önadózás és adóbeszedés esetén – bejelentési köt. tev. megkezdésétől szám.15 napon belül

egyéb esetén bevallás benyújtásával.

Page 33: Pénzügyi és adózási ismeretek

ÁFA bejelentése: Az adóköteles tev. megkezdésének bejelentésével

egyidejűleg nyilatkozni kell:• kizárólag TM tevékenységet végez, ehelyett

adóalanyiságot választ, vagy AM-et választ, az adó megállapítás mely módját kívánja alkalmazni, EK más tagállamában keresk. kapcsolatot kíván létesíteni, csoportos adóalanyiságot választ

Változtatást az adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az alanyi mentességre jogosító értékhatárt év közben lépi túl – 15 napon belül bej.

Közösségi adószám: Aki az Európai Közösség valamely más tagállamában illetőséggel bíró adózóval szeretne kereskedelmi kapcsolatot létesíteni

Változás bejelentése – ha adókötelezettséget érint.Adózót az adóhatóság nyilvántartásba veszi.

Page 34: Pénzügyi és adózási ismeretek

2. Adó megállapítás

adó megállapításra kötelezett személy adó megállapítási módok

adózóönadózás (főszabály, kivételek:

ép.adó, telekadó, elj. ill, vagyonszerzési ill.)

kifizető és munkáltató adólevonás

adóbeszedésre kötelezett adóbeszedés

adóhatóság

kivetés (ép.adó, telekadó, magánszemély komm. adója, gépjárműadó, vámhatóság:

reg.adó), kiszabás (vagyonszerz. ill.), adatszol. alapján adóhatósági

megáll., utólagos adómegáll.

Page 35: Pénzügyi és adózási ismeretek

3. Bevallás• tartalmazza: azonosításhoz szükséges adatokat,

mentességeket és kedvezményeket, adó alapjának és összegének megállapításhoz szükséges adatokat.

• az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja• adótanácsadó, adószakértő ellenjegyezheti • helyességét az adóhatóság megvizsgálja: kijavítás (számítási

hiba, v. elírás – 30 napon belül értesítés)• ha adózó nem ért egyet – egyeztetés (15 napon belül) –

eredménytelenség esetén adóeljárás megind. – hat.• ha a bevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható

– hiánypótlás 15 napon belül

4. Bizonylat-kiállítás és –megőrzés, könyvvezetésEllenőrzésre alkalmas legyen.Az iratokat az adó megállapításhoz való jog elévüléséig meg

kell őrizni.

Page 36: Pénzügyi és adózási ismeretek

5. Adófizetés és adóelőleg-fizetésAz esedékességkor az köteles megfizetni, akit arra a jogszab.

kötelez.• a levont adót, adóelőleget annak, aki levonta• a beszedett adót a beszedésre kötelezettAz adót meg kell fizetni az előírt esedékesség időpontjábanAdóhat. által megáll. adó esetén a hat. jogerőre emelkedésétől

15 napon belülidőpontja: bankszámla – terhelés dátuma, pénztárba való

befizetés, egyéb – adóhatóság számláján jóváírásVisszatérítés: az igény beérkezésétől számított 30 napon belül6. Adatszolgáltatási kötelezettség kifizetőt, biztosító intézetet, földhivatalt, illetékhivatalt,

pénzintézetet, vámhatóságot, jegyzőt, munkaügyi kp.-ot stb.

Page 37: Pénzügyi és adózási ismeretek

Adótitok: az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat

adóhatóság – titoktartási kötelezettségmegszegése, ha a kötelezett az adózás vagy bírósági eljárás

során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, felhasznál, közzétesz.

alapos okkal használják fel: adóigazgatási elj. megindítását, adatszolg.-ra kötelezett szervek tájékoztatását szolgálja, törvény előírja, megengedi, érintett hozzájárul

Adóhatóságok hatásköre illetékessége: APEH – általános, Vámhatóság: reg. adó, jöv. adó, külföldi gépj.

adó, energiaadó, termékimportot terhelő adó (kivéve ÁFA), Jegyző: helyi adók, belf. gépj. adója, termőföld bérbeadásából szárm. jöv., adók módjára behajtható köztartozások,

Illetékesség: lakóhely, székhely ,telephely, gazd.i tev. gyak.

Page 38: Pénzügyi és adózási ismeretek

Ellenőrzéscél: az adóbevétel megrövidítésének, visszaigénylés jogosulatlan

igénybevételének megakadályozása, a jogszab. kötelezettségek teljesítésének v. megsértésének megáll.

fajtái: utólagos vizsgálat, állami garancia beváltásához kapcsolódó ell., adóköt. telj. ell.,adatok gyűjtését célzó ell., illetékkötelezettség telj, ell., ismételt ell.,

határidő: 30 nap, ismételt ellenőrzés 90 nap meghosszabíthatószakaszai: ellenőrzés megindítása (előzetes értesítés v. ennek

mellőzése), megbízólevél – szolgálati igazolvány, a hivatali helyiségben nem szükséges, próbavásárlás esetén a jogosultságot a vásárlás befejezésekor kell igazolni.

bizonyítási eszközök: irat, szakértői vélemény, adózó nyilatkozata, tanúvallomás, helyszíni szemle, próbavásárlás, helyszíni leltározás, más adózók adatai, adatszolg. tartalma, nyilvántartások

Page 39: Pénzügyi és adózási ismeretek

adóhatóság jogai: helyiségbe beléphet, helyszínt átvizsgálhat, iratokat, munkafolyamatokat vizsgálhat, nyilatkozatot és felvilágosítást kérhet, próbavásárlást tarthat, bizonyítást folytathat leadózó jogai: személyazonosságról és megbízásról meggyőződhet, ellenőrzési cselekménynél jelen lehet, képviseletről gondoskodhat.köteles együttműködni, a feltételeket biztosítaniaz ellenőrzésről jegyzőkönyv készül – reagálhat az adózóegyszerűsített ellenőrzés: az adóhatóság az adóköt. teljesítését a rendelkezésre álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével ellenőrzi, ha minden rendben – határozat, ha nem – jegyzőkönyvbecslés: az adó alapját valószínűsíti, alkalmazása: vagyonszerzési illeték, ha az adó alapja nem állapítható meg, hiányos bevallás v. nyilatkozat, iratok nem állnak rendelkezésre

Page 40: Pénzügyi és adózási ismeretek

Hatósági eljárás hivatalból v. kérelemreadóalap, adó, adómentesség, adókedvezmény. megállapításáraköltségvetési támogatás jogosultság megállapításáraellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezmények

megállapításáratörvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés

engedélyezéséreformái: utólagos adó-megállapítás, adó soron kívüli

megállapítása (adózó halála), adó feltételes megállapítása (PM díjfizetés ellenében), fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése (fizetési nehézség esetén, ha az adózónak nem róható fel, átmeneti jellegű, megfizetés valószínűsíthető), adómérséklés (ha a megfizetés a megélhetést súlyosan veszélyezteti v. a gazdálkodási tev.-et ellehetetleníti. Mag. személy: adó, pótlék, bírságtartozás, Vállalkozó: pótlék és bírás tartozás

Page 41: Pénzügyi és adózási ismeretek

JOGORVOSLATOKMódosítás és visszavonás (saját hatáskörben), feltétele:

felettes szerv v. bíróság által el nem bírált, jogszabálysértő, 1 éven túl csak az adózó javára

Fellebbezés: I. fokú határozat ellen, 15 napon belül, utólagos adómegállapításnál30 napon belül

Felügyeleti intézkedés: felettes adóhatóság ill. pénzügymin., ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata jogszabálysértő,

Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata: II. fokú hat.

VÉGREHAJTÁS: adótartozás behajtása, alapja - végrehajtási okirat: fiz. köt.-et megállapító jogerős hat., önadózás esetén fiz. adót tartalmazó bevallás, adóhatósági adó-megállapítás, I. fokú adóhatóság folytatja le

ELÉVÜLÉS – 5 év

Page 42: Pénzügyi és adózási ismeretek

JOGKÖVETKEZMÉNYEK• Késedelmi pótlék: napi mértéke a jegybanki alapkamat

kétszeresének 365-öd része• Önellenőrzési pótlék: késedelmi pótlék 50 %-a, ismételt

önellenőrzés – 75 %-a• Adóbírság: adóhiány esetén – ennek 50 %-a• Mulasztási bírság: adókötelezettségek elmulasztása.

Magánszemély adózó 200 ezer Ft-ig, más adózó 500 ezer Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

• Intézkedések: lefoglalás, le (be) zárás és felfüggesztés.

SZJAközvetlen, progresszív és lineáris alapelvei: arányosság és méltányosság, általánosság, célhoz

kötöttség, valós tartalom szerinti minősítésalanya: magánszemély (belföldi illetőségű, külföldi illetőségű),kifizető, társasház, ha közös név alatt jövedelmet szerez.

Page 43: Pénzügyi és adózási ismeretek

tárgya: jövedelem – a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze v. a törvényben elismert költségekkel csökkentett része v. annak törvényben meghatározott hányadabevétel: bármilyen jogcímen és formában megszerzett vagyoni érték (pénz, dolog, keresk. utalvány, értékpapír, szolgáltatás) •Adóköteles bevételek: összevontan adózó jöv.(önálló, nem önálló tev., egyéb jöv.), külön adózó jöv. (egyéni váll., vagyonátruházás, tőkejöv., term. jutt., ép.)•Adómentes bevételek: az adóalap számításánál nem kell figyelembe venni. SZJA tv. 1. sz. mell., TK. 66.o.Költség: a bevételszerző tev.gel közvetlenül összefüggő , a naptári évben ténylegesen kifizetett és igazolt kiadás.

Page 44: Pénzügyi és adózási ismeretek

ÖSSZEVONT ADÓALAP1. önálló tevékenységből származó jöv.: egyéni váll.,

mezőgazd. őstermelő - kedvezmények, bérbeadó, választott könyvvizsgáló, szellemi tev., ingatlan-ingó hasznosítása - bevétel

költség: tételes költségelszámolás v. 10 %: feladatok2. nem önálló tevékenységből származó jövedelem:munkaviszonyban folytatott tevékenység, országgyűlési – helyi

önkormányzati tev.,társas vállalkozás tagjának személyes közreműködése, segítő családtag, gazd. társ. vezető tisztségviselőjének tevékenysége

3. egyéb jövedelem: adóterhet nem viselő járandóság (nyugdíj, GYES, GYET, ápolási díj, külf-i kiküldetés címén kapott bevétel, praxis átruházásból származó bevétel, borravaló.)

Számított adó: A 2008. évi adótábla azonos a 2007. évivel. 0-1.700.000 Ft-ig 18 %, efelett 306.000 Ft + az 1.700.000 Ft

felüli rész 36 %-a

Page 45: Pénzügyi és adózási ismeretek

Az adójóváírásAlap: 2008.január 1-jétől megszűnt. a kiegészítő adójóváírás.

Az adójóváírás a bérjövedelem 18 %-a, legfeljebb havi 11 340 Ft, 12 hónapra 136 080 Ft. Ez teljes egészében évi 1 250 000 Ft jövedelem alatt érvényesíthető, 2 762 000 Ft jövedelemig a különbözet 9 %-val kell csökkenteni.

A havi adójóváírást a munkáltatónak kell levonnia az adóelőlegből.

Jogosultsági hónap: amelyre a magánszemélyt bér illette meg.

FeladatokAz adóalap adóját csökkentő kedvezmények: tandíj

kedvezménye, személyi és családi kedvezmények, biztosítások kedvezménye, társadalombiztosítási és magánnyugdíj pénztári befizetések kedvezménye, közcélú adományok kedvezménye

Page 46: Pénzügyi és adózási ismeretek

Külön adózó jövedelmek1. Egyéni vállalkozásból származóAz a magánszemély, aki egyéni vállalkozói igazolványa alapján

vállalkozási tevékenységet végez, továbbá a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az ügyvéd, a magán-állatorvos, a magángyógyszerész, az európai közösségi jogász

Adózás módjai: Vállalkozói jövedelem szerinti adózás, fajtái: vállalkozói

adóalap után 16 %-os mértékű adó, osztalékalap után 25 %-os illetve 35 %-os adó, vállalkozói kivét után adótábla szerinti adó

2008.január 1-jétől az egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap legfeljebb 50 millió forintos része után 10 % vállalkozói személyi jövedelemadót kell fizetnie, ha az alábbi feltételek egyszerre teljesülnek:

nem érvényesít adókedvezménytfoglalkoztatottjainak létszáma az adóévben legalább 1 főaz adóévben meghatározott járulékalap után vallott be nyugdíj-

és egészségbiztosítási járulékot.

Page 47: Pénzügyi és adózási ismeretek

A 10 %-kal adózó vállalkozói adóalap 6 %-ának megfelelő összeget az egyéni vállalkozó köteles a belföldi pénzforgalmi bankszámláján lekötni abban az évben, amikor bevallotta, és az adóév utolsó napján fennálló követeléséből lekötött számlakövetelésként kimutatni.Átalányadózás: feltételei – megelőző adóévben max. 8 millió Ft (kizárólag kiskereskedelmi tev.: 40 millió Ft) bevétel, nem áll munkaviszonyban, bevétel – tv-ben meghatározott költséghányad= jövedelem – számított adó adótábla szerint

Page 48: Pénzügyi és adózási ismeretek

2. Vagyonátruházásból származó jövedelemIngó: bevétel (eladási ár, cserébe kapott dolog piaci értéke) –

költségek (megszerzésre fordított összeg. Értéknövelő beruházások, átruházással kapcsolatos kiadások), mértéke 25 %, nem kell megfizetni az év során együttesen keletkező jövedelem adójának 50 ezer Ft-ot meg nem haladó részét

Ingatlan, vagyoni értékű jog: bevétel, költségek, ugyanaz, ha az átruházás a megszerzés évében v .az azt követő 5 évben történik jöv. = számított jöv. Ha ezt követően a számított jövedelmet csökkenteni kell évente 10 %-kal, 15 év után nincs adó. Az adóból visszajár vagy nem kell megfizetni, melyet a jöv. Megszerzését megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélra fordítanak (lakás építése, vétele stb.)

Feladat

Page 49: Pénzügyi és adózási ismeretek

3. Tartási, életjáradéki v. öröklési szerződésből származó jövedelem, mérték 25 %

4. Tőkejövedelmek Kamatjövedelem – 20 %Értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem – 25 %Osztalékból származó jövedelem – 25 ill. 35 %Árfolyamnyereségből származó jövedelem – 25 %Tőzsdei ügyletből származó jöv. – 20 %5. Természetbeni juttatások adója: (reprezentáció, üzleti

ajándék, egyéb adóköteles term,. jutt.) – 54 %, cégautó adó6. Vegyes jövedelmek – kisösszegű kifizetés: 15.000 Ft-ot meg

nem haladó kifizetés, a magánszemély választhat vagy a kifizető vonja le, vagy saját maga a bevallásában

ingatlan bérbeadásából származó jöv. – 25 %, nyereményből származó jövedelem: pénzbeli nyeremény esetén

25 %, más vagyoni érték esetén 33 %Feladatok

Page 50: Pénzügyi és adózási ismeretek

Társasági adóKözvetlen adó, alapelvei:• tartalmi megközelítés elsődlegessége• egyszeres figyelembe vétel elve• nemzetközi szabályok elsődlegességének elve• számviteli törvénnyel való összhang elvealanyai: belföldi adózó: teljes körű adóköt. terheli, külföldi

adózó: korlátozott – belföldi telephelyen végzett váll. tev-ből származó jövedelemre terjed ki

nem alanya: MNB, MTI, ÁPV Rt., pártok, EVA alanya, stb..adó alapja: adózás előtti eredmény – csökkentő tételek +

növelő tételekelvárt jövedelem: 2007.01.01-től, ha az így megállapított

adóalap nem éri el a bevétel – ELÁBÉ értékének 2 %-át, akkor ez lesz az adóalap.

Page 51: Pénzügyi és adózási ismeretek

adó mértéke a pozitív adóalap 16 %-aa pozitív adóalap 5 millió Ftot meg nem haladó összegéig 10 %,

ha az adózó• nem vesz igénybe adókedvezményt• legalább 1 fő a foglalkoztatottak átlagos létszáma• az adóévben legalább az adóév első napján érvényes

minimálbér másfélszeresének (kedv. kistérség esetén 1 szeresének) adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbizt. járulékot.

adómentességek• közhasznú szervezet – ha a váll. bevétele max 10 millió Ft• önkéntes kölcs. pénztár, ha kieg. váll. tv.ből származó bevétele

nem haladja meg az összes bevétel 20 %-átadókedvezmények: beruházási, K+F, fejlesztési kedv., kis és

középváll. kedvezménye (hitelszerződés és pénzügyi lízing esetén)

fizetendő adó = számított adó – adókedvezmények adóelőleg fizetés: havonta (ha az előző évi fizetendő adó

meghaladja az 5 millió Ft-ot) vagy háromhavonta

Page 52: Pénzügyi és adózási ismeretek

ÁFAközvetett, hozzáadott érték adó, összfázisú ( a termelés minden

fázisában felszámolásra kerül), nettó alapú, semleges, harmonizált.

területi hatály – belföldalanya: gazdasági tevékenységet folyt. személyek, szervezetek,

tulajdonostársak közössége, új közl. eszközt értékesítő személy, adófiz. köt.

nem alanya: EVA, közhatalmat gyakorló szervektárgya: termékértékesítés (ellenérték fejében, ellenérték nélkül,

közösségen belüli vagyonáthelyezés), közösségen belülről történő termékbeszerzés, termékimport; szolgáltatásnyújtás ellenérték fejében, ellenérték nélkül)

termékért. nek és szolgáltatásnyújtásnak nem minősülő ügyletek: közcélú adomány, is értékű ajándék, sajtótermék köteles példánya

alapja: a teljesítés ellenértéke, mértéke: 20 % - 5 %

Page 53: Pénzügyi és adózási ismeretek

Adómentességektárgyi (tv. 2. sz. melléklete), alanyi (választható)adólevonási jog: az adóhalmozódás elkerülésének eszköze:

kizárólag az adó fizetésére kötelezett gyakorolhatja, az előzetesen felszámítható adó vonható le (bizonylattal igazolt)

Számlaadási kötelezettségformája: számla v. kp. esetén egyszerűsített számla v. nyugtaszámlahelyesbítés: ha az adóalany az áthárított adó összegét

módosítja v. az adót utólag kívánja felszámítanistorno számla: ha a kib. követően a teljesítés meghiúsul, hibát

kell javítani, műszaki hiba miatt újra elő kel állítani.bevallási rend: havi, negyedéves, éveskülönleges adózási módok: mezőgazdasági tev-et folytató

adóalany, bolti kisker. tev.

Page 54: Pénzügyi és adózási ismeretek

Jövedéki adóTárgya – jövedéki termékek: ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor,

pezsgő, dohánygyártmány, köztes alkoholtermékalanya: jövedéki termék belföldi előállítása esetén – terméket

előállító ill. adóraktár engedélyes (ha az előállítás a raktárban történik); importálás esetén – importáló; betárolás esetén – betároló adóraktár engedélyese

adóraktár: fizikailag elkülönített, helyrajzi számmal beazonosított, egy technológiai egységet képező üzem, ahol adóraktári engedély birtokában jövedéki termék előállítása folyik ill. ahol olyan jöv. termék tárolását, raktározását végzik, amely után az adót még nem fizették meg. Vámhatóság jogosult az engedély kiadására

feltételei: kettős könyvvitel, nincs vám- vagy adótartozása, nem áll csőd- felszámolási vagy végelszámolási elj. alatt, könyvvizsgáló által auditált mérleg, elektronikus adóbevallás, jövedéki ügyintézői szakképesítés

Page 55: Pénzügyi és adózási ismeretek

Helyi adókÖnk. fogalmi elemei: gazdasági önállóság – helyi adó megáll. joga

– rendeletÖnkormányzat joga – kiterjed:adó bevezetése, időpontjának meghatározása, mértékének

megállapítása a helyi sajátosságokhoz igazítva, mentességek illetve kedvezmények biztosítása, részletes szabályok megállapítása

korlátoktörvényi keretek, egy adótárgy esetében csak egyfajta adó,

adómaximum, naptári éven belül súlyosítási tilalom, a mentességeket nem bővítheti (ip. adó, telekadó, ép. adó, váll. komm. adó)

az adó alanya: mag. személy, jogi személy …., külföldi mag. személy és szervezet, kivéve, ha nemzetközi szerződésben mentesség

az adótv. hatálya nem terjed ki : MNB, ÁPV Rt., ÁKK Rt. Off shore cégek – helyi ip. adó

Page 56: Pénzügyi és adózási ismeretek

Adómentesség: társ-i szervezet, egyház, alapítvány, közszolgáltató szervezet, köztestület, kht., önkéntes kölcs, bizt, pénztár, magán-nyugdíjpénztár, költségvetési szerv

Adó tárgyak :• ingatlantulajdon, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű

jog• munkaerő foglalkoztatása,• nem állandó lakosként való tartózkodás,• gazdasági tevékenység gyakorlása

Page 57: Pénzügyi és adózási ismeretek

Vagyoni típusú adók: építményadó (lakás, épület),alanya: tulajdonos, vagyoni értékű

jog gyakorlására jogosult, alapja: korr. forgalmi érték vagy hasznos alapterület

telekadó: beépítetlen belterületi földrészlet, telek tulajdonosa, vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult, terület v. korr. forgalmi érték

Kommunális jellegű adók:idegenforgalmi adó: nem állandó lakosként legalább 1

vendégéjszakakommunális adók: 1.magánszemélyek komm.adója:

építmények, beépítetlen belterületi földrészlet, lakásbérleti jog. 2. váll. komm. adója: vállalkozó, foglalkoztatottak korrigált statisztikai létszáma

Helyi iparűzési adó: állandó v. ideiglenes jelleggel végzett gazd.-i tevékenység, vállalkozó,

Page 58: Pénzügyi és adózási ismeretek

Gépjárműadó

tárgya: belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű és pótkocsi; a MK. területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű

alanya: üzembentartó, ennek hiányában tulajdonos; használt autó – január 1-i állapot, új forgalomba helyezés – aki enek a hónapnak az utolsó napján tul.

alapja: személyszállító gépjármű – telj. kw-ban; autóbusz, nyergesvontató, lakópótkocsi – saját tömeg; tehergépjármű – saját tömeg + raksúly 50 %-a

adómentességek: költségvetési szerv, egyház, társ. szervezet, alapítvány, helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű, súlyos mozgáskorlátozott személy tul.

Page 59: Pénzügyi és adózási ismeretek

Társadalombiztosítási járulékok

Alapelvek: kötelező részvétel, korlátozott biztosítási elv, arányosság, állami feladatvállalás elve, foglalkoztató együttműködési kötelezettségének elve

Foglalkoztató által fiz. járulék:term. beni eb. járulék – 4,5 %, pénzbeli – 0,5 %,

nyugdíjbiztosítási jár. – 24 %, táppénz hozzájárulás (1/3-a) Biztosított által fizetendő járulékok: term. beni eb. járulék – 4

%, pénzbeli – 2 %, nyugdíjjárulék – 9,5 %, ha magánnyugd. pénztári tag 1,5 – 8 %

EHO: százalékos mértékű – 11 %, tételes: 1950 Ft/hóMunkaadói járulék – 3 %; munkaadóMunkavállalói járulék – 1,5 %Szakképzési hozzájárulás – bérköltség 1,5 %-a

Page 60: Pénzügyi és adózási ismeretek

EVAkiváltja :egyéni váll. esetében – váll. szja, osztalékadó v. átalányadó,

cégautó adó, ÁFAgt. esetében – ta., tagnak juttatott osztalék utáni SZJA váll.-ból

kivont jöv. utáni SZJA, cégautó adó, ÁFAalanya: egyéni váll., kkt., bt., kft., szöv., erdőbirtokossági

társulat, végrehajtói iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivő iroda

Feltételei: számos eljárási feltétel + max. 25mFt árbevételalapja: összes bevételmértéke: a pozitív adóalap 25 %-a

Page 61: Pénzügyi és adózási ismeretek

Pénz fogalma és funkciói:olyan dolog, amit egy adott társadalom tagjai azonnal és

értéken fogadnak el fizetőeszközül. Feladata: gazd-i szereplők közötti kapcs. teremtés – lsd. pénzforgalom

árupénz – arany és pénzhelyettesek – mai pénz (nincs belső érték – hitelpénz)

értékmérő: termékek árát, egymáshoz való arányt hat. megforgalmi eszköz: áruk forgalma pénz segítségével – nem

árucsere fizetési eszköz: később is realizálódhatfelhalmozási: megtakarítás fogyasztás helyettnemzetközi pénz (világpénz): konvertibilitáspénzteremtés : pénzkibocsátás (MNB), hitelnyújtás ,

devizavásárlás (ker. bankok)valuta – deviza – árfolyamok (vételi, eladási, közép, rögz.,

lebegő)

Page 62: Pénzügyi és adózási ismeretek

Bankrendszer felépítése Mo.-on1. Központi bank2. Kereskedelmi bankok3. Nem monetáris pénzintézetek - bankrendszerűen működők (bef. bankok, lízingtárs., bef. alapok - nem bankjellegű pü. intézmények (bizt. társ., nyugdíjalapok)Bankműveletekpasszív: pótlólagos pénz érkezik a bankba, egyidejűleg tartozás

keletkezik a pénztul.-sal szemben – betétgyűjtés, banki ép. kibocs., hitelfelv. a jegybanktól v. más ker. banktól

aktív: pénzkihelyezés, köv. keletkezik a hitelfelvevővel szemben – hitelnyújtás, betételh. más bankoknál (pl. köt. tartalék), ép. vásárlás, tőkeérdek. szerzése

fizetési forgalom lebonyolításabankszolgáltatások (semleges bankműv.): ép. letéti kezelése,

ép. tőzsdén kívüli adás-vétele, határidős ép. ügyletek kötése, devizaszámla vezetése, valuta váltás, határidős dev. ügyletek, bef. és pénzügyi szolg.; jutalék formájában bevétel

Page 63: Pénzügyi és adózási ismeretek

Fizetési mérlegadott ország valutában és devizában lebonyolított nközi ker.

ügyleteinek – a külföldről származó valamennyi bevételnek és a külföldi kiadásoknak a mérlegszerű összevetése

tartalma:külker. kiadások és bevételekfiz. forgalomtőke- és hitelmozgásokvaluta- és aranyállomány változásaJell.:a nemzetgazd. jöv. számítás szerves részea nemzetgazd. külföldi megítélésében fontos szerepet

játszikfeladata, hogy átfogó képet adjon az ország

devizamozgással járó tranzakcióirólkettős könyvelés elvére épül

Page 64: Pénzügyi és adózási ismeretek

Vállalati hitelnyújtáshitel: pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés

ellenében (bankhitel), v. olyan áruszállítás, melynek ellenértékét későbbi időpontban egyenlítik ki (ker. hitel)

fin. forrás típusok:rövid lejáratú forgóeszköz hitelekforgóeszközigény fin.a vállalat pü-i helyzetének és hitelképességének vizsgálatahosszú lejáratú projekt hiteleka bank adott beruházást finanszírozcsak a projekt pü-i életképességét vizsgáljaHitelképesség vizsgálatagazd.-i körny. vizsg. (makrogazd. tendenciák, pol. tényezők,

infláció, kamatlábak, költségvetési és fizetési mérleg vizsg.)ágazati vizsg. (iparág elemzése, versenytárs értékelés, jövőbeli

kil.)pénzügyi helyzet vizsgálata (legalább 1 év pü-i kimut., mut.

számok)

Page 65: Pénzügyi és adózási ismeretek

Pénzügyi beszámolókmérleg – eredménykimutatás – kieg. melléklet – üzleti jelentésmérleg: eszközök és források, váll. pénzügyi helyzeteer. kimutatás: a váll. meghatározott időszakra vonatkozó

nyereségességét összefoglaló pénzügyi kimutatás: bevételek – ráfordítások – adózott eredmény – profit

kieg. melléklet: segítséget nyújt az előző 2 teljes körű értékeléséhez, és többletinf. nyújt. (értékelési elj. bem., écs. elsz. módszerének ism.)

üzleti jelentés: váll. története, tárgyévi ill. jövőbeli események, változások, tervek, kutatás és fejl. eredménye,

Pénzügyi mutatóklikviditási mutató: forgóeszközök/rövid lej. tartozásokgyors likvid. mutató: (forgóeszközök-készletek) / rövid lej. tartozásokeladósodottsági mutatók: adósság/saját vagyon=idegen forrás/saját

f.eszközarányos megtérülés (ROA): adózott eredmény/összes eszközsajátvagyon-arányos megtérülés ROE): adózott eredmény/saját

vagyon

Page 66: Pénzügyi és adózási ismeretek

I. Vállalat – vállalkozásA. gazdasági élet törvényszerűségei – kereslet kínálat – gazdasági

élet szereplői – piac (az együttműködés és a gazdasági kapcsolatok színtere)

vállalkozás: emberi tevékenység, célja a fogyasztói igények (szükségletek) kielégítése nyereség elérése mellett.

vállalat: az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, jogilag körülhatárolt struktúra – feltételei

önálló szervezeti egység – saját döntéshozatal profitorientáltság kockázatvállalás valóságos piacon való működés, ahol az árat a piac hat. meg megfelelő tőkével való rendelkezésalapító – tulajdonos, célja vagyonnövelés, profit, hosszú távú

műk.

Page 67: Pénzügyi és adózási ismeretek

B. Vállalkozási formák1. jogi személyiség nélküli társaságok (személyes váll.): egyéni váll. (természetes személy tev.-e – vállalkozói ig.) –

egyéni cég közkereseti társ. (tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége) betéti társ. (beltag – kültag)2. jogi személyiségű társaságok – korlátozott vagyoni fel.,

alaptőkeegyesülés: jogi személyek alapítják, cél gazdálkodás

eredményességének javítása, szakmai érdekképviseletközös vállalat: jogi személyek hozzák létre, vagyonfelhasználással

történik az üzleti tev. végzésekft.: előre meghat. összegű törzsbetétekből álló törzstőkével jön

létre.rt.: előre meghat. névértékű részvényekből álló, adott összegű

alaptőkével létrehozott társaság

Page 68: Pénzügyi és adózási ismeretek

C. A vállalkozás vagyonaA cégek működésének feltétele, hogy megfelelő reáljavakkal

rendelkezzenek. Ezek a javak megjelenhetnek befektetési formában, azaz lehetnek tárgyi eszköz formájúak, valamint forgóeszközök. A reáljavak összessége jelenti a cég vagyonát.

A reáljavak összetétele meghatározza a cég vagyonstruktúráját, ill. a vagyonstruktúra rugalmasságát. Minden cégnél megtalálhatók a következő jellemzővel rendelkező vagyontárgyak:

a vagyonstruktúra szempontjából merev eszközök. Ezek a tartósan lekötött eszközök, tárgyi javak, a forgóeszközök nehezen értékesíthető részei.

a vagyonstruktúra alapján rugalmas eszközök (forgóeszközök)A vállalat alkalmazkodóképességét jelzi a vagyonrugalmasság

mutatója. Vagyonrugalm. = forgóeszközvagyon mutató tartós befektetések területére tartozó

vagyon

Page 69: Pénzügyi és adózási ismeretek

A vagyonstruktúra értékelése során jelentős figyelmet kell fordítani a vagyon összetételére, mely a következő részarányokra osztható:produktív vagyonrész: ez tudja az eredményt jelentősen növelnibiztosítékul szolgáló vagyonrészfelesleges vagyonrészek (átállások, struktúraváltások miatt): ezek a cég jövedelmezőségét jelentősen csökkentik.D.A tőke fogalma, formáiKét lehetőség:Saját tőke: a cég alapítói a saját vagyonuk átadásával biztosítják a cég működését. Ez két formát ölthet, lehet pénz formájú, és lehet nem pénzben átadott.Idegen tőke: lehet hosszúlejáratú idegen tőke és/vagy rövidlejáratú idegen tőke.E.A finanszírozás szerepe jelentősége a vállalkozásbanA finanszírozás pénzellátást jelent.

Page 70: Pénzügyi és adózási ismeretek

Befektetési és finanszírozási döntésekA pénzügyi döntések a cég eszközeinek, forrásainak vagy

mindkettőnek a változásait hozzák. A döntések típusokba sorolása a következőképpen lehetséges:

1. A pénzügyi döntések a cég eszközeinek változásait okozzák, ekkor befektetési döntéseket hoznak a cég vezetői, változik a cég eszközeinek állománya és összetétele.

2. A pénzügyi döntések a cég forrásszerkezetének módosulását idézik elő, ekkor finanszírozási döntésről van szó. A finanszírozási döntések kapcsán a cég tőkeszerkezete jelentősen átalakul, valamint változik a pénzügyi szerkezet is.

3. A pénzügyi döntések időtartamuk szerint is csoportokba sorolhatók, ekkor lehetnek

Hosszú távú pénzügyi döntések, amelyek a cégek működésére hosszú távon hatnak, a tartós források és a befektetett eszközök cégjellemzőit határozzák meg.

Page 71: Pénzügyi és adózási ismeretek

Rövid távú pénzügyi döntések, amelyek a cégek forgóeszközeinek és rövid lejáratú forrásainak jellemzőit határozzák meg (nagyság és összetétel szerint)

Befektetés szempontjából a cég pénzügyi politikája kétféle lehet:

engedékeny: magas a forgóeszköz-állomány, kedvező feltétellel nyújt kereskedelmi hiteleket, a cég hozama és kockázata alacsony.

szigorú: a forgóeszközök és az árbevétel vagy összes eszközök aránya alacsony, azaz pénz-, készletek forgóeszközök állománya alacsony, a cég szigorú hitelezési politikát folytat, a cég hozama és kockázata magas.

Adott cég tőkeszükségletét tartós forrásokkal és rövid lejáratú forrásokkal lehet kielégíteni.

Illeszkedési elv: Tartós eszközlekötés finanszírozása tartós forrásból történjen, azaz a források esedékessége (lejárata) és az eszközök megtérülése között összhang legyen.

Page 72: Pénzügyi és adózási ismeretek

Az illeszkedés elv alapján a cégek eltérő finanszírozási stratégiákat alakítottak ki, ezek a következők:Óvatos, vagy konzervatív: a cég az eszközök nagyobb hányadát finanszírozza tartós forrásokkal, mint amekkorát az eszközök megtérülési idő szerinti struktúrája megkövetelne.Szolid: a források lejárata és az eszközök megtérülési struktúrája azonos.Agresszív: a cég eszközeinek megtérülési idő szerinti struktúrájához képest alacsony szintűek a tartós források, ezért a cég tartósan lekötött eszközei egy részét is rövid távú forrásokkal finanszírozza.

Page 73: Pénzügyi és adózási ismeretek

II. Beruházások, befektetésekA beruházás folyamatnak tekinthető, amely több részegységből

tevődik össze, ezek: a beruházás előkészítése, a beruházás kivitelezése, megvalósítása, a beruházás üzembe helyezése, - aktiválása - , majd a hasznos üzemidő, amely az eredménytermelés egész időszakát jelenti.

A beruházás hosszú távon megjelenő pénzbefektetés. A beruházás olyan tevékenység, amelynek során a vállalat pénztőkéjét átalakítja a tevékenysége végzéséhez szükséges reáljavakká.

A beruházási döntések tehát a tőkeszükséglet és a tőkeellátottság közötti egyensúlyt hivatottak megteremteni a cég gazdálkodásában. A szükséges tőke megszerzése a finanszírozás területére tartozik, finanszírozási döntésnek minősül.

Amennyiben a vállalkozás számviteli mérlege alapján vizsgáljuk a folyamatokat, akkor a hosszú távú befektetéseknek két nagy területével találkozhatunk:

Page 74: Pénzügyi és adózási ismeretek

1. Pénzügyi befektetések során a vállalat részesedést szerez más vállalatoknál, cégeknél, olyan értékpapírokba fekteti a pénzét, amely a vállalkozás tevékenységét tartósan szolgálja.

2. Reálfolyamatokba történő befektetések során a vállalat immateriális javak és tárgyi eszközök vásárlására fordítja a pénzét.

A beruházások jellemzői: idő és pénzigényes folyamatok a környezetet formáló erőként jelennek meg pl: földrajzi

környezet változásai, lakosság átalakulása az egész gazdaság esetében változásokat

eredményezhetnek, a gazdasági egyensúly változására, a fizetési mérleg egyensúlyra is előnyös hatást gyakorolhatnak.

súlyos következményeke eredményez a lassú befejezés.A beruházások csoportosításaa) Rendeltetésük szerint a beruházások lehetnek:

Page 75: Pénzügyi és adózási ismeretek

termelő jellegű beruházások nem termelő jellegű beruházások (pl: egészségügyi

fejlesztések, város és községfejlesztések, közműfejlesztés)

b) Tárgyi eszközök állománya megjelenése a tárgyi eszközrendszer szerkezetében

nemzetgazdasági beruházások, amelyek a teljes eszköz állományt növelik, adott ország egészének gazdálkodásában a jövedelemtermelő képességet javítják (pl. hídépítés, autópálya építés)

üzemgazdasági beruházások, amelyek nemzetgazdasági szinten nem módosítják a tárgyi eszközök állományát.

c) Infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházások termelő infrastruktúrát változtathatnak pl. hidak, vízi

utak, kikötők fogyasztási jellegű infrastruktúrát alakító beruházások

(sport, oktatás egészségügy)

Page 76: Pénzügyi és adózási ismeretek

emberi erőforrások fejlesztése (műveltségi színvonal, kulturáltság)

tudományos kutatás és ennek eredményességed) Összefüggés a beruházások ill. a létrehozók kapcsolataiban alapberuházás: a beruházás a kitűzött cél elsődleges és

közvetlen megvalósítását szolgálja kapcsolódó beruházás: segíti az alapberuházás működését,

de önálló üzemeltetésre is gazdaságos lehetőséget ad. pl. víz-, gáz-, csatornavezeték.

közös beruházást több gazdálkodó hozhat létre. a költségeket közösen vállalják, a hozadékon megállapodás szerint osztoznak.

e) Döntés szabadságfoka szerint önálló döntésű beruházás: a beruházó saját érdekeinek

megfelelően, alapos előkészítés után dönti el a beruházás megvalósítását.

indukált döntésű beruházás akkor jelenik meg, ha a beruházó

Page 77: Pénzügyi és adózási ismeretek

külső gazdasági, vagy környezeti feltételek indítják adott beruházás létrehozására (pl. piaci feltételek megváltozása)

A beruházások fajtáik tekintetében két csoportba sorolhatók:

Vállalkozást létesítő beruházás, egyszer jelenik meg, a bevitt összes vagyontárgy ezt a tevékenységet szolgálja.

Vállalkozást fenntartó beruházás, amelynek igényét a létesítő beruházás teremti meg. piaci viszonyokhoz hozzáigazító formájúak piacot formáló vagy alakító beruházások

Page 78: Pénzügyi és adózási ismeretek

III. Beruházási javaslatok és döntések – A beruházás-gazdaságossági számítások módszerei

1. A beruházási javaslatok és döntések megalapozásaA beruházási döntések meghozatala előtt beruházási

javaslatok készülnek, amelyek különböző célokat szolgálhatnak:

a cég bevételeinek növelését célzó beruházások a költségek csökkentését célzó beruházások hazai és nemzetközi hatósági előírásoknak való

megfelelésA beruházások minden esetben jelentős pénzigényűek, ezért

a döntés nagy felelősség. Figyelemmel kell lenni a pénz időértékére, a projekt és a környezet kapcsán a kockázatok alakulására. A döntés megalapozását a gazdaságossági számítások segítik, amelyek a gazdasági jelenségek és ezek hatásainak vizsgálatát, értékelését jelentik meghatározott elvek és összefüggések figyelembevételével.

Page 79: Pénzügyi és adózási ismeretek

2. A beruházás-gazdaságossági számítások módszereiA tőkebefektetésekkel kapcsolatos gazdaságossági számítások

két csoportját lehet megkülönböztetni, ezek: Statikus beruházás-gazdaságossági számítások: a készítő a

pénz időértékét nem veszi figyelembe, és más tényezők közötti kapcsolatot sem vizsgálnak, viszont egyszerűek a számítások és értelmezésük könnyű.

Dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások, amelyeknél a pénz időértéke fontos szerephez jut, a számítások aprólékosak, nagy precizitást igényelnek, értelmezésük során összefüggéseket is figyelembe kell venni.

A. Statikus beruházás-gazdaságossági számításokAz ilyen számítások az összehasonlításon alapulnak,

leggyakrabban a következők:a) Költségek összehasonlításának módszere: ez esetben

természetes mértékegységre vetítik az egyszeri ráfordítások és

Page 80: Pénzügyi és adózási ismeretek

és az üzemeltetési költség összegét adott évben. A választás a legkisebb költségű változatot jelenti. A módszer csak homogén jellegű termelés esetén lehetséges.b)Eredmények összehasonlításának módszere esetén adott évre vetítve, termékegységre határozzák meg az eredményt. Heterogén termelés esetén célszerű alkalmazni.c)Rentabilitás: a beruházással elérhető éves eredmény és a beruházás egyszeri ráfordításainak hányadosaként határozható meg.d)Megtérülési idő számítása: a beruházás egyszeri ráfordításainak összege és az éves eredmény hányadosa. A kapott eredmény azt mutatja, hogy mennyi idő szükséges a beruházás megvalósításához felhasznált pénzbefektetés megtérüléséhez a beruházással elérhető éves eredmény alapján. b-c d-c

Megtérülési idő = t +

Page 81: Pénzügyi és adózási ismeretek

t: az utolsó teljes év, ahol a kezdő tőkebefektetés összegénél alacsonyabb a halmozott jövedelem

b: a kezdő tőkebefektetés összegec: a halmozott jövedelem a t-edik évigd: a halmozott jövedelem a t+1-edik évige) Beruházási pénzeszközök forgási sebessége mutatja, hogy a

beruházás hasznos üzemideje alatt elérhető eredményből a beruházás ráfordításai hányszor térülnek meg.

f) Beruházás átlagos jövedelmezősége jelentős a pénz időértékét figyelembe vevő számítási módszer. Ez a módszer a beruházással képződő eredmény nagyságát helyezi előtérbe.

a beruh. teljes élettartama alatt keletkező jövedelmek éves átlagaberuh. eredeti költsége vagy beruházás átlagos nettó könyv. sz.

ért.%-ban jutunk a jövedelmezőséghez. A beruházás teljes élettartama alatt figyeli a hozamok alakulását.

Nem veszi figyelembe a pénz időértékét és a számviteli eredménnyel számol.

Page 82: Pénzügyi és adózási ismeretek

B. Dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások A pénz időértékeA pénz időértéke hozamnövekményt jelent, és azon alapul, hogy

a mai pénz egysége többet ér, mint a későbbi pénz egysége.A pénz időértékét két csoportra osztható számítással lehet

meghatározni, ez egyszerű és speciális pénzáramokat eredményez.

Az egyszerű pénzáramok esetében a különböző időponti pénzek összehasonlítására két lehetőség kínálkozik, ezek

kamatszámítás, amely a jövőbeli értéket alakítja ki diszkontszámítás, amely a jelenbeli értéket határozza megAz egyszerű pénzáramok meghatározása – kamatszámításA jövőbeli érték azt mutatja, hogy a ma befektetett vagy a

bankban elhelyezett egységnyi pénzösszeg későbbi időpontban, egy előre meghatározott időszak végén milyen összeget adott, meghatározott kamatláb figyelembevételével.

A jövőérték (FV) esetében a különböző időpontban rendelkezésre

Page 83: Pénzügyi és adózási ismeretek

álló pénz azonos időpontra történő átszámítása kamatláb (r) segítségével történik.A kamatláb adott, egységnyi pénz után, meghatározott (egységnyi) időre fizetett kamat.A kamatlábidő az az időszak, amelyre a kamatláb vonatkozik.A kamatszámítás többféle lehet, ezek:Az egyszerű kamatozás azt jelenti, hogy a kezdő tőkebefektetés összegére számítják a kamatot.

FVn= C0 + n x (C0 x r)ahol:FV – jövőérték, r – kamattényező, n – időszakok száma, C – a tőke adott időpontban.Kamatos kamatozás: a befektetett összeg után járó kamatot is tőkésítik, a befektető a tőkésített kamatra is hozadékot kap.Jövőérték általános alakja:

FVn= C0 x (1 + r)n

Page 84: Pénzügyi és adózási ismeretek

A gazdasági gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a kamatfizetések gyakoribb időszakonként követik egymást, így a tőkésítési periódusok száma megnő, a kamatfizetési intervallum kicsi lesz. Az így érvényesülő kamatozást nevezzük folytonos kamatozásnak.A jövőérték meghatározása a következő:

FVn = C0 x enr

ahol:n – a periódusok, évek, időszakok száma, r – a kamatláb, e – 2,718DiszkontszámításA jelenértéket úgy határozzuk meg, hogy a jövőben értéket a hozamrátával diszkontáljuk.A diszkonttényező vagy diszkont faktor általános formája

1/(1+r)n

A várható jövőbeni pénzösszegek együttes jelenértéke a következő:Cn

(1+r)n

PV = ∑t=1

n

Page 85: Pénzügyi és adózási ismeretek

Ahol:Cn – az n-edik évben esedékes pénzösszeg, n – a vizsgált év,

t – az időszak jelzésére szolgál az összesítés jelölésénélA jövőben keletkező pénzáramok jelenértékét két tényező

határozza meg: az esedékesség időpontja, és a diszkonttényező nagysága.

Speciális pénzáramok – örökjáradékAz örökjáradék végtelen számú, időszakonként egyenlő

nagyságú pénzáramok sorozata.Az örökjáradék jelenértéke:

PV perp.= C/rahol:PV perp. – a jövedelmek jelenértéke, C – az évenkénti fix

összegű pénzáramok, r – a kamatláb vagy hozamrátaNövekvő örökjáradék: végtelen számú elemből áll, és az

egyes elemek összege állandó növekedést mutat.

Page 86: Pénzügyi és adózási ismeretek

Jelenértéke: C1

r-gAnnuitás számításAz annuitás (évjáradék) olyan jellegű pénzáram, amelynek

minden eleme, tagja megegyező összegű, és meghatározott időszakon keresztül történik az áramoltatása.

Az annuitás két jellemző formát ad: általában az időszak végén történik a fizetés, ez a

késleltetett vagy halasztott annuitás esedékes annuitás: az időszak elején fizetik a járadékotAnnuitás jelenértéke egyenlő a meghatározott időszakon

keresztül esedékes egyedi pénzáramok jelenértékének összegével.

Az annuitás tényezőjét három feltétel alakítja: kamatlábak nagysága, ill. ennek változása a jövedelem nagysága, ill. alakulása

PV =

Page 87: Pénzügyi és adózási ismeretek

az időszak nagyságaPVA = C x PVIFAr,n

ahol:PVA – az annuitás jelenértéke, PVIFA – annuitási tényező, C – az adott évben esedékes összeg, r – az elvárt hozam, n – az időszakok száma

Az annuitás diszkonttényező meghatározása a következő (két örökjáradék különbözeteként kapjuk)

PVIFA n,r =1/r -1/r x (1+r)n

Annuitás jövőértékeEzen számítási feltételnél minden évben meghatározott azonos összeget elhelyezünk valamely banknál, amely összeghez meghatározott időpontban juthatunk kamataival növelt összegben.

(1+r)n-1r

ahol:FVIFA – annuitás-faktor, r – kamattényező, n – időszakok száma

FVIFA =

Page 88: Pénzügyi és adózási ismeretek

Dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások1. Egyszeri és folyamatos ráfordítások együttes diszkontált

összege alapján történő döntés során feltétel, hogy a ráfordításokat minden évben év végén felmerültnek feltételezzünk, és a termelés minden szempontból a hasznos üzemidő alatt azonos. A számítás az azonos célú és kockázatú, egymást kölcsönösen kizáró beruházási változatok közötti döntésnél alkalmazható.

2. Diszkontált hozadékérték alapján valós döntés esetén a beruházás egyszeri ráfordításait és a bruttó/nettó eredményt a beruházás kezdő időpontjára diszkontált értékben meghatározzuk. Célszerű az alkalmazása az azonos célú és kockázatú beruházási változatok közötti rangsorolásnál.

3. Annuitás számítással történő döntésre akkor kerülhet sor, ha a beruházás egyszeri ráfordításával –meghatározott időszakon keresztül, minden évben azonos összegű eredmény keletkezik.

Page 89: Pénzügyi és adózási ismeretek

Alkalmazható azonos kockázatú, egymást kölcsönösen kizáró beruházási változatok közötti döntéseknél.4)Nettó jelenérték (NPV): Az NPV a beruházás hasznos üzemideje alatt keletkező jövedelmek/pénzáramok diszkontált jelenértéke és az egyszeri ráfordítások (kezdő pénzáramok) diszkontált jelenértéke közötti különbségként képződik. A beruházás megvalósítása akkor lehetséges, ha a kapott érték legalább nulla.

A kezdő pénzáram összege mindig negatív.A nettó jelenérték számítása:

NPV = PV – C0

ahol: NPV – nettó jelenérték, PV – beruházás várható

pénzáramainak jelenértéke, C0 – beruházás kezdő pénzárama jelenértéke

Pontosabban: Ct

(1+r)tNPV = - C0 + ∑

Page 90: Pénzügyi és adózási ismeretek

Azok a beruházások fogadhatók el, amelyek esetén a kapott nettó jelenérték pozitív. Segít jó döntést hozni az azonos célú, egymást kölcsönösen kizáró beruházási lehetőségek között.A nettó jelenérték számításakor előnyök és hátrányok egyaránt megjelennek, ezek:Előny

a pénz időértékével számolja a pénzáramokat, ezért a gazdaság pénzügyi feltételeinek változásait képes figyelembe venni pl. infláció, defláció

az időérték lehetőséget ad az adatok összesítésére csak jól számszerűsíthető adatok határozzák meg az

eredményt nincs benne szubjektív elemHátránya, hogy erőforráskorlát megjelenésekor nem teszi

lehetővé a maximális vagyonnövekedést.5. Diszkontált megtérülési idő alkalmazása

A diszkontált megtérülési idő megpróbálja figyelembe venni a

Page 91: Pénzügyi és adózási ismeretek

kockázatokat és a likviditást is, miközben a diszkontált jövőbeni pénzáramokkal számol.Azt vizsgálja, hogy hány év diszkontált jövedelmének összege teszi lehetővé a beruházás megtérülését.

6. Belső megtérülési ráta alkalmazása (IRR): Adott beruházás belső megtérülési rátája, vagy másként belső kamatlába fejezi ki, hogy a beruházó hozzájut-e az elvárt hozamhoz. Valamely beruházás belső megtérülési rátája diszkont kamatlábként értelmezhető, amelyet úgy határozunk meg, hogy az egyszeri és a folyamatos ráfordítások diszkontált összegét egyenlővé tesszük a bevételek diszkontált értékével.

Ct

(1+r)t

Ahol NPV=0, és a nevezőben szereplő „r” jelenti a belső megtérülési rátát.

NPV = - C0 + ∑

Page 92: Pénzügyi és adózási ismeretek

7. Hozam-költség arány mutató alkalmazása (BCR): A hozam-költség aránymutató arra ad feleletet, hogy a beruházás egyszeri ráfordításának vagy az egyszeri és a folyamatos ráfordítás együttes összegének diszkontált értéke hogyan térül meg a beruházással elérhető haszon diszkontált értékéből.

8. Jövedelmezőségi index (PI): Azt mutatja, hogy egységnyi befektetés a befektetés egész időszaka alatt mekkora jelenértékű pénzáramlást biztosít. A számítás során a beruházás hasznos üzemideje alatt képződő jövedelmek diszkontált értékét a kezdő pénzáramhoz mérjük.

Nem alkalmazható az azonos célú, egymást kölcsönösen kizáró beruházások értékelésére, miközben könnyű a számítása és kedvezőbb a döntés lehetősége erőforráskorlát esetén, mint az NPV.

PI = ∑ Ct/(1+r)tC0

Page 93: Pénzügyi és adózási ismeretek

9. Könyv szerinti hozam: Azt jelzi, hogy a beruházás egységnyi könyv szerinti értékére mekkora hozam jut.

Beruházások kockázatkezeléseA kockázat lehet: teljes kockázat, amely a beruházás egészére jellemző, és a

nettó cash-flow összegeinek változékonyságával jellemezhető piaci kockázat, amely a tőkeköltség segítségével kifejezhetőA kockázatok mérésére, és így kezelésükre többféle módszer

kínálkozik, ezek:1. Érzékenységi elemzés: Feltárják az olyan lehetséges

változásokat, amelyek a beruházás eredményességét jelentősen alakítják. A kritikus tényezők ismeretében három becslést készítenek, optimista, átlagos és pesszimista értékekkel.

2. Kockázatkezelés a beruházás még megengedhető legmagasabb összege alapján: Nem költség oldalról, hanem cél oldalról

Page 94: Pénzügyi és adózási ismeretek

közelíti meg a feladatot.3. Kockázatkezelés a nyereségküszöb meghatározásával:

Fontos szerephez jut az eredménynek az az összege, amely mellett a beruházás nettó jelenértéke pozitív. Amely feltételnél ez bekövetkezik, azt tekinthetjük a nyereségküszöb szintjének.

4. Kockázatkezelés a fedezeti pont meghatározásával: A fedezeti pont azt a mennyiséget jelöli, amely mellett valamely tevékenység még nem veszteséges.

Fc+EACP – v

ahol:Q – az értékesítés darabszáma, Fc – fix költség, P – a termék egységára, v – változó költség/darab, EAC – kezdő befektetés éves átlagos tőkeköltsége

5. Szimulációs módszer

Q =

Page 95: Pénzügyi és adózási ismeretek

6. Biztos, kockázatmentes egyenértékesek alkalmazása: A módszer alkalmazásakor a kockázatos pénzáramokat biztos pénzáramokra kell átszámítani, egy átváltási faktor segítségével. Az átváltási faktor 0 és 1 közötti értéket vehet fel. Minél közelebb van az átváltási faktor az egyhez, annál kisebb a jövőbeni pénzáram kockázata. A biztos egyenértékesek használatakor valamennyi jövőbeni kockázatos pénzáramot át kell váltani biztos pénzáramokra, majd ezeket a biztos pénzáramokat egy kockázatmentes kamatlábbal diszkontálva számítjuk ki a beruházás nettó jelenértékét.

Page 96: Pénzügyi és adózási ismeretek

IV. Beruházások finanszírozásaA vállalatok működése során vannak olyan források, amelyeket a

cég önállóan hoz létre, az így megszerzett pénz a Belső finanszírozási forrás, amely lehet értékcsökkenés

leírás, eredmény-visszatartás/osztalékpolitika, tartalékolás és a belső tartalékok feltárása és átcsoportosítása

Külső finanszírozási források, amelyek részesedésfinanszírozás formájában ill. idegen finanszírozás formájában (idegen tőke megszerzése) jelennek meg.

1. Belső finanszírozásEz esetben a kiegészítő pénztőke a vállalkozás működéséhez

adott időpontban fel nem használt vagyonrészekben lekötött pénztőke felszabadításából, illetve a saját erőből képzett tőke a forgalomból keletkezik.

A vállalat a belső forrásokat a következő formákban szerezheti meg:

Page 97: Pénzügyi és adózási ismeretek

a) Az értékcsökkenési leírás jelenti a belső finanszírozás egyik forrását.Az amortizációból visszatérült tőke tesz lehetővé a tárgyi eszközök cseréje mellett a kapacitást bővítő beruházások finanszírozását is.

b) Visszatartott eredményből történő finanszírozás – osztalék felhasználása és következményeiEz a vállalat számára az önfinanszírozás teljes szabadságát jelenti, mivel nem függ a piac igényeitől, várakozásaitól, önálló döntés alapján felhasználható. Lehetőségét és mértékét azonban több tényező alakítja:

• a vállalat eredményének alakulása a jogszabályi feltételeknek megfelelő

• az adott évi adózásra vonatkozó szabályozás és a kedvezmények alakulása

• az osztalékpolitika, amely meghatározza a vállalat önfinanszírozási feltételeit, mivel hat a saját tőke alakulására,

Page 98: Pénzügyi és adózási ismeretek

és alakítja a cég tőkeköltségét is.Az osztalékpolitikát a következő tényezők alakítják adott cég

döntéseit figyelembe véve: Amennyiben a kifizetés a céget fizetésképtelenné tenné,

általában tiltják az osztalékfizetést, és meghatározzák, hogy csak az adózott eredmény használható fel a célra.

A partnerekkel megkötött szerződések erős limiteket jelölhetnek meg pénzügyi mutatók, vagy meghatározott döntések betartása érdekében.

Az osztalék kifizetése csökkenti a cég rendelkezésére álló pénzösszeget, ezért nehezíti a likviditás megfelelő szinten tartását.

A növekedés ill. a piacszegmens bővítése jelentős befektetéseket igényel, ezért a vállalatok pénzigényüket két forrásból szerezhetik meg: saját forrás ill. külső forrás.

Az adópolitika és az ehhez kapcsolódó „adóelkerülési” lehetőségek mérlegelésével kell kialakítani a cég stratégiáját az

Page 99: Pénzügyi és adózási ismeretek

osztalékok kifizetését illetően.A részvényesek több formában is hozzájuthatnak az éves

osztalék összegéhez, ezek: szokásos osztalékfizetés osztalékrészvény alkalmazható pénzbeli osztalék

helyett extra osztalék fizetésére akkor kerül sor, ha a cég év

közben alacsony összegű osztalékelőleget fizet.Az osztalékpolitika stratégiai kezelése azért jelentős a

vállalatok életében, mert hat a cégérték alakulására.c) TartalékolásJelenben képződött eredményből a későbbi feladatok

ellátása érdekében tartalék képzése.d) Belső tartalékok feltárása és átcsoportosításaTöbbféle megoldási lehetősége van, ilyen az átvilágítás,

műveletelemzés, értékelemzés.

Page 100: Pénzügyi és adózási ismeretek

2. Külső finanszírozásA tevékenység megvalósításának forrásait részben

megszerezheti a vállalat a tőkepiac segítségével, ezt nevezzük külső finanszírozásnak. Ilyen úton saját (részvénykibocsátás útján saját tőke megszerzése) és idegen forráshoz (kötvénykibocsátás segítségével hitel megszerzése) egyaránt juthat a vállalat. Két jellemző finanszírozási forma:

A. Részesedésfinanszírozás: A cég tulajdonosává válik a finanszírozó, ezért a cég sikerei, az eredmény növekedése közvetlen érdekeltséget jelent számára.B. Hitelfinanszírozás:A forrásszerzés a pénz a pénz-, és tőkepiacon történik, így jellemző formája a hitelezés. Ennek tényleges megvalósítása lehet bankhitel, vagy kötvénykibocsátás. A hitellel történő finanszírozás lehet közép és hosszúlejáratú beruházási célhitel és a fejlesztési pénzeszközök képződését megelőlegező, nem céljellegű hitel.

Page 101: Pénzügyi és adózási ismeretek

Minden cég a hitelfelvételt megelőzően tájékozódik, hogy milyen feltételekkel juthat hitelhez. Ennek megfelelően a feltételek három csoportba sorolhatók, ezekáltalános hitelnyújtási feltételekprojektre vonatkozó feltételekhitelképesség mérésének és a megfelelésnek feltételeiÁltalános hitelnyújtási feltételekSaját forrás részarányának meghatározása azért szükséges, hogy a beruházó a tevékenység megvalósításához belső forrásokkal is rendelkezzék. Ezt a hiteltől elkülönítetten kell kezelnie, és a finanszírozásba először kell bevonnia.Lejárat: A szerződésben meghatározzák a hitel visszafizetésének végső határnapját.Kamatfizetés: A kamat mértéke két tényező függvényeként alakul ki, részben a jegybanki refinanszírozási kamatláb, részben az üzleti bank kamatrése a meghatározó.

Page 102: Pénzügyi és adózási ismeretek

Amennyiben a hitelt igénybevevő a futamidő alatt nem tudta visszafizetni hiteltartozását, késedelmi kamatot kell fizetnie. A hitelfelvevő kötelezettsége a rendelkezésre tartási jutalék és a hitel egyéb költségeinek a megfizetése is (ilyen lehet a biztosítási díj, a közvetítői jutalék).Biztosítékok: Garanciát ad a hitelező számára, hogy ha a hitelt igénybevevő nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, követelését a biztosíték segítségével érvényesítheti. A biztosítékokkal szemben minősítési ismérvek jelennek meg:könnyen kiköthető legyenkönnyen értékelhetőpiacképesértékállótartós, azaz hosszabb időszakon keresztül a piacon könnyen értékesíthetőkönnyen ellenőrizhető

Page 103: Pénzügyi és adózási ismeretek

A biztosítékok két csoportba sorolhatók:I. Személyi biztosítékok: kezesség, egyszerű kezesség,

váltókezesség, bankgaranciaII.Tárgyi biztosítékok: zálog, jelzálogjog, kézizálog, bankhitelt

biztosító zálogjog, óvadék, követelések engedményezéseA hitelezési igényt megjelenítő beruházási terv értékeléseAdott cég hitelképességét három követelménynek megfelelően

lehet meghatározni, ezek:a cég jövedelemtermelő képessége és hatékonyságának

alakulásaa cég likviditási feltételeinek változása és jellemzőia cég adósságviselő képességeA jövedelemtermelő képesség és hatékonyság alakulása során a

bank azt méri fel, hogy adott időszakot alapul véve, a termelési tényezők hogyan alakították az eredményt.

A jövedelemtermelő képesség a termelési tényezőknek a jövedelem termelésében megnyilvánuló szerepére, a vagyonváltozásra irányuló számításokat jelentik.

Page 104: Pénzügyi és adózási ismeretek

E területre a következő jellemző mutatók tartoznak: árbevétel arányos jövedelmezőség eszközjövedelmezőség saját tőke arányos jövedelmezőség bérarányos jövedelmezőség belső növekedési ráta adórátaA jövedelemtermelő képesség jelzőszámai a cég belső

gazdálkodási jellemzőinek megismerésére szolgálnak, azaz arra, hogy milyen mértékben tudja alakítani a közvetlen és közvetett költségeket, a készletek szintjét és hogyan alakulnak a követelésbehajtás lehetőségei.

Hatékonysági mutatók: egy napi árbevétel vevőállomány forgási sebessége késztermék forgási sebessége

Page 105: Pénzügyi és adózási ismeretek

pénzeszközök forgási sebességeköltségek az árbevétel %-ábanA cég likviditási feltételeinek változása és jellemzői kapcsán a

vállalkozás fizetőképességének felmérését végzi el a bank. A cég fizetőképességét a hitelező vagy kölcsönt nyújtó bank szempontjából a következő likviditási mutatók jellemzik:

készpénzlikviditás = (pénz + bankjóváírások)/esedékes kötelezettségek

elsőfokú likviditás = (pénzeszközök mérleg szerint + vevőállomány)/rövidlejáratú kötelezettségek

másodfokú likviditás = (pénzeszközök mérleg szerint + vevőállomány + készletek)/rövidlejáratú kötelezettségek

harmadfokú likviditás = forgóeszközök/rövidlejáratú kötelezettségek

Az így meghatározott likviditás az alanyi likviditás.A tárgyi likviditás meghatározása azon alapul, hogy a vállalat

elhatározásából meghatározott vagyoni értékeket gyorsabban vagy

Page 106: Pénzügyi és adózási ismeretek

lassabban alakítanak át olyan eszközzé, amellyel fizetéseket teljesíthetnek.A cég adósságviselő képessége területére több mutató számítása tartozik, ezek:Adósság-vagyon arány mutatója azt fejezi ki, hogy a cég milyen mértékben adósodott el. Számítása: hosszú lejáratú idegen tőke/összes tőke.A mutató azt jelzi, hogy a teljes tőkelekötésben milyen részarányt képvisel (hány %) a hosszúlejáratú idegen tőke.Adósság – saját tőke-arány mutató: saját tőke/összes tőke, amely mutatja, hogy a teljes tőkelekötés összegében milyen részarányú (hány %) a saját tőke.Tárgyi eszköz fedezeti mutató: tárgyi eszköz nettó értéke/hosszúlejáratú adósság. Jelzi, hogy a tárgyi eszközök nettó értéke hányszor haladja meg az igénybevett hitelek összegét.Adósságszolgálati fedezet mutató: legátfogóbb mutató, jelzi a beruházás hitelképességét. Együttes jelzést ad arra vonatkozóan

Page 107: Pénzügyi és adózási ismeretek

hogy a cég az adózott eredmény és amortizáció elszámolt összegéből képes-e teljesíteni az adósságszolgálatot adott időszakban.Számítása:adózott er. + elsz.amort. + hosszú lej.kölcsönök kamata

h.lej.kölcsönök kamata + h. lej. kölcs. éves esedékes törl.részlete