Penzugy

5/9/2018 Penzugy - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/penzugy 1/74

Pénzügytan 1/74

PÉNZÜGYTAN

1.Pénz és aranya az aranypénzrendszerben

2.Hitel és pénz a hitelpénzrendszerben3.Árszínvonal-emelkedés – Infláció6.Devizagazdálkodás7.Nemzetközi pénzügyi rendszer működési

és intézményi keretei

Irodalomjegyzék (érdekes lehet, mert a jegyzet elég gyatra, összecsapott, csapongó):• Száz János: Hitel, pénz, tőke – Közgazdasági és Jogi könyvkiadó 1989 (ISBN 963 222

199) – dög jó könyv, nagyon szeretem, ebben a félévben különösen a pénzteremtést innentanultam (a Pénzügytan könyvbe is innen került, de elrontották)

• Hagelmayer I., Boros I., Bánfi Tamás: Az aranydeviza-rendszer kudarcai és tanulságai – Közgazdasági és jogi könyvkiadó 1975 (!!) (ISBN 963 220 203 1) – Ha esetleghozzájuttok és még időtök is lenne (vicces vagyok, nem?), nagyon érdekes elemzések vannak az aranystandard rendszertől kezdve a flexibilis árfolyamrendszerekig,megspékelve SDR-rel, stb.) – A könyv tulajdonképpen vitairat több témában és elméslevezetések vannak benne (gatyafelkötés…)

• Erdős Tibor: Infláció (Akadémiai Kiadó, 1998, ISBN 963 05 7478 0) – 350 oldalasmonográfia, amiből láthatóan merített a Pénzügytan könyv vonatkozó szerzője, de nemnagyon szerencsésen – persze, nem kell az egész könyv, az eleje is elég

• Monetáris politika Magyarországon (2002. Augusztus, Magyar Nemzeti Bank kiadvány) – főleg a pénzaggregátumoknál forgattam

• Mankiw: Mikroökonómia (a 7., 9. És 11. fejezet hasznos lehet a devizaárfolyamok tárgyalásához, amennyiben a nyitott gazdaság összefüggéseit elemzi, ahol a kibocsátásegyenlet NX – nettó export – tagja nem zéró).

• Azok számára, akik esetleg szívesen elbíbelődnének angol szakmai szövegekkel, awww.[nemzetközi pénzügyi intézmény nevének rövidítése].org home-lapok (pl:

www.worldbank.org

) fact-sheet-jei illetve „About us” oldalai segíthetnek a megfelelőfejezetek elsajátításában (az 1999-es „lapzárta” miatt nem teljesen frissek az információk,

például az IMF – ma a vonatkozó Internet oldal szerint legfontosabbnak tekintett – PRGF programját a könyvünk meg sem említi – mert 1999-ben indult)



Pénzügytan 2/74

ELSŐ RÉSZ: PÉNZ ÉS ARANY AZARANYPÉNZRENDSZERBEN

I. A pénz fogalma. Nemesfém-pénz és apénzhelyettesítők

Ha abból indulunk ki (másból is lehet), hogy a pénz eredendően áru jellegű,akkor a pénzt az árutermelő gazdaság kategóriájaként értelmezzük (a korábbiformációkat, amelyek még az árutermelő gazdaság előtt töltöttek be pénszerűfunkciókat, ún. primitív pénzeknek nevezzük .

A pénzforma kialakulásától a modern pénzrendszer pénzformájáig terjedőidőszak 3 részre osztható a pénz anyagától függően:

• Árupénz (anyagát illetően általában fémpénz)• Árupénz és pénzhelyettesítők együttes forgalma • Belső érték nélküli pénz

A pénz története folyamán fokozatosan elveszítette áruformáját, tehát az áruaktuális formája (fém, vagy papír) nem lehet a pénz sine qua non lét-feltétele. A

pénz társadalmi viszonyt fejez ki és az árutermelő gazdasági forma kategóriája.A termelés egyéni és társadalmi jellege közötti ellentmondás a cserefolyamatbantermészetesen kényszeríti ki a pénz létrejöttét, amelynek funkciói, mint az• Értékmérő• Forgalmi• fizetési• Vagyonképzési.

(Megjegyzendő, hogy (i) a következő pontban, amikor a hitelpénz (mint bankpasszíva) funkcióit tárgyaljuk, az értékmérő funkció nincs expliciten amegkívánt kritériumok között és ennek utána kellene nézni; (ii) a forgalmi ésa fizetési funkció között nem vagyok biztos, hogy világosan látom akülönbséget, talán a fizetési a konkrét készpénzforgalmat öleli fel, míg aforgalmi a banki átutalásokat/jóváírásokat (is?))

Az árak pénzbeni kifejezésének technikai eszköze az ármérce, a pénzláb-nak nevezett mértékegységgel (ez egy fémsúly/aranysúly).Aranytól elszakított pénzrendszerben (azaz belső értékkel nem bíró pénz esetén)az ármérce mértékegységének, a pénzlábnak a meghatározása úgy történhet,hogy egy tetszőlegesen kiválasztott áru meghatározott mennyiségét a pénzszintén önkényesen meghatározható mennyiségével tesznek egyenlővé.



Pénzügytan 3/74

Tiszta nemesfémforgalomban mindig csak annyi pénz volt forgalomban,amennyi a forgalom lebonyolításához szükséges volt. A fölös pénzmennyiségérme, majd tömb formájában kicsapódott, a hiányzó mennyiség ugyanebbőlfeltöltődött. A kopás és főleg a rohamosan növekvő likviditásigény, a kitermelés

korlátai és a fizetési távolságok fokozatosan ellehetetlenítették a tiszta rendszer működtetését és megjelentek az első pénzhelyettesítők, a klasszikus papírpénzek .Ez az aranyra szóló értékjel megjelenése világossá tette, hogy a forgalmi funkció

betöltése igényliu a fémpénz helyettesítését (erre azért is szükség volt, mert afémpénz kopott és idővel saját maga részleges jelévé vált.

Ám a papírpénz csak kényszer-vásárlóértékű , amit csak állami akarat tudottelfogadtatni. Ennek érvényesítése megkívánja, hogy a klasszikus papírpénz-kibocsátásban az államnak szerepe legyen, ahol tulajdonképpen csak a sajátérdekében egyezik bele és játszik közre a kényszer-vásárlóértékű éskényszerforgalmú papírpénz kibocsátásában.

A papírpénz 2 törvénye:(a) Az egyik akkor érvényesül, ha a forgalom minimális pénzszükségletét a

kibocsátott papírpénz tömege nem haladta meg:• Az első (al-)esetben a kapcsolat az arannyal még nem formális: Az

önmagukban még értéktelen jelek névleges értékük mértéke szerint bárkinek, bármikor aranyra válthatók, tulajdonképpen a papírpénzaranyra szóló értékjel .

• A második (al-)esetben a forgalom növekedése következtében alebonyolításhoz szükséges pénzmennyiséget az arany nem tudta már fedezni, ezért a különbséget az állam (adósságának növelésével)vásárlás útján történő papírpénz-kibocsátással biztosítja. Ez a teljesenhelyes művelet (ha a bank államnak nyújtott kölcsöne – jóllehetklasszikus értelemben fedezetlen a pénzkibocsátás – a forgalomminimális szükségletét biztosítja, a pénzkibocsátás hagyományosfogalmaink szerint papírpénz-jellegű).

Megjegyzés: mivel azonban tartalmában nincs különbség aközött, hogy

a bank a rendelkezésre álló monetáris aranykészletet meghaladó pénzigényt az államnak, vagy egy magánvállalkozásnak nyújtott hitelformájában elégíti ki. Nem döntő különbség a hitel visszafizetésének lehetősége sem, hiszen a forgalom minimális pénzszükséglete általábannövekvő és ezért bármelyik adós törlesztése újabb adósság keletkezését

jelenti, így csak az adósok struktúrája változik a bankkal szemben.Annyi csak a különbség, hogy a magánvállalkozók nagy száma miattiadósságrendezés folyamatos, míg az állam legfeljebb adósságának refinanszírozására képes, de időlegesen másnak adni nem tudja.Ezért indokolatlannak látszik az effajta pénzkibocsátást papírpénz

jellegűnek tekinteni, helyesebb tartalmában a hitelpénzhez sorolni,

azzal, hogy ez a folyamat a hitelpénz teremtésének egyik eredetiformája



Pénzügytan 4/74

(b) Valós papírpénznek azt a pénzkibocsátást tekinthetjük, amelyre az ún.második törvény vonatkozik.

Amilyen mértékben a kibocsátott pénzmennyiség a forgalom mindenkori

pénzszükségletét meghaladja és a többletpénz a forgalomban maradvatényleges keresletként jelentkezik, ugyanolyan mértékben az árszínvonalemelkedik és ceteris paribus a pénz egységének vásárlóereje arányosancsökken. A korábban egységnyi pénz az arányosan nagyobb mennyiségű

pénzzel lesz egyenlő, ami lényegében nem más, mint a pénzláb – a pénzegység aranytartalmának - arányos csökkenése. A túlzott mértékben kibocsátott pénz már papírjellegű (ezt nem egészenértem, hogy miért ez is papírpénz), mert árszínvonal emelő hatású.

A kibocsátás mértékétől függ, hogy a beindult és fokozatosan gyorsulóárszínvonal emelkedés megállítható-e. Ha nem, a folyamat a

pénzfunkciók fokozatos megszűnéséhez, a közvetlen árucseréhez és a jegyrendszeren keresztüli elosztáshoz, hiperinflációhoz vezet (csak rendkívüli politikai és gazdasági feltételek mellett szokott kibontakozni).

A pénzhelyettesítők másik formája: a klasszikus bankjegy. Megjelenésének ésfolyamatos kiterjedésének oka az áruforgalom állandó növekedése miatti állandórelatív pénzhiány

Tegyük fel, hogy egy egységgel megnőtt az áruforgalom árösszege,

mialatt, mialatt a pénz forgási sebessége változatlan. Ha nem kerül új pénzmennyiség a forgalomba, az történne, hogy a nagyobb árösszegűárumennyiséget valamennyivel lassabban értékesítik. Csökkenne amegtérülés és az éves profit ráta. Másik megoldás, hogy az áruértékesítésmegtörténik, de halasztott fizetéssel, azaz hitelre. A hitelviszonyt – amelyegyébként a fizetési funkció megjelenése – a váltó testesíti meg, amelyugyan nem pénz, de a pénzügyi forgalomban korlátozott cserélhetőséggelrendelkezik. Pontosan a forgalmi korlátozottsága az, ami kikényszeríti abankár váltójának megjelenését, majd ez utóbbiról „lekopik” a lejárat és

a kamat, kerek címletekben bocsátják ki és ezzel megszületik a klasszikus bankjegy.

A XIX. Században 2 alapvető elmélet létezett alapvetően az árak és a pénzmennyiségének összefüggésével kapcsolatban:

• CURRENY ELMÉLET: • A pénz mennyiségének változásával ugyanolyan irányban

változnak az árak is• A jegybankok tetszés szerint meghatározhatják a

bankjegyforgalmat



Pénzügytan 5/74

• A bankjegykibocsátás szabályozásával az aranybehozatal, és – kivitel is szabályozható

• BANKING ELMÉLET • Az árak nem a pénz mennyiségétől függenek

• A bankok a kibocsátott bankjegymennyiséget nemváltoztathatják tetszés szerint, mert kibocsátás mértékétkizárólag az arra irányuló igény határozhatja meg.

• Ennélfogva az arany behozatala és kivitele, valamint avalutaárfolyam nagyságával kapcsolatban nem kell (sőt nemszabad!!) a bankjegykibocsátást szabálkyozni.

A currency elmélet az Angol Bank és az angol kormány kapcsolatán alapult.A Bank bankjegykibocsátási privilégiumát annak ellenében kapta, hogy vállalta akülönféle állami bevételek és adók megelőlegezését, sőt, egy rendelkezés szerint azzalis számolnia kellett, hogy az előlegeket nem kapja vissza. Ennek ellenére 1797-ig akapcsolat zavartalan volt (egészen a háborúkig, amikoris a nagymértékűaranykiáramlás és a gazdasági pánik miatt az aranyra való beváltást 26 évrefelfüggesztették).

Az aranyra való beváltás felfüggesztése felvetette azt a kérdést, hogy az arany és bankjegy együttes forgalma esetén mekkora arany-bankjegy arány biztosítja aforgalom zavartalanságát:• Ricardo: a belső gazdasági bajok forrása a bankjegyek túlzott mértékű

kibocsátása, és hogy az a bankjegyek fémpénzre való beváltásának felfüggesztéséhez vezetett • Bullionisták: csak a fémpénzre való beválthatóságot kell biztosítani, és ez

automatikusan kizárja a bankjegyek túlzott kibocsátását • Currency elmélet hívei: még a bullionistákénál is szigorúbb elvek

életbeléptetését látták jónak

A currency elmélet a gyakorlatban az 1844-es Peel-törvényben fogalmazódottmeg. A banktörvény az Angol Bankot

• jegykibocsátó osztályra és• bankosztályra osztották.

A jegykibocsátó osztály fedezetként megkapta a teljes nemesfém-mennyiséget,valamint 14 millió font névértékű államadóssági kötvényeket és kizárólag csak azok összegéig bocsáthatott ki bankjegyet.

A banking elmélet hívei nem tagadták a túlzott kibocsátás lehetőségét, sem azt,hogy akkor a pénzmennyiség növekedése az árak növekedéséhez vezet, deszerintük akkor Angliában nem ez volt a helyzet, mert az árak emelkedésemegelőzte a bankjegyforgalom növekedését. A banking elmélet szerint abankjegyet meg kell különböztetni a pénztől (az utóbbi, mint a jövedelemformája, így végső keresletet jelent, szemben a bankjeggyel, amely csak az



Pénzügytan 6/74

üzleti körök fizetési eszköze (vagyis a bankjegy a tőke pénzformája)). Ebben amegközelítésben a bankjegy – helyesen – hiteleszköz, amely hitelnyújtás soránkeletkezik és a hitel visszafizetésével szűnik meg. Ám ha a bankjegyhiteleszköz, akkor kibocsátásának oka a forgalom pénzhiánya, vagyis a

jegykibocsátó osztály biztosítékait meghaladó bankjegy-kibocsátás általábannem túlzott kibocsátás. Ezen gondolatmenetük szerint a bankjegykibocsátásvalóságos biztosítéka nem az aranyfedezet, hanem az áruüzlettel alátámasztottcél – a bankszerű fedezet alapja.

A Peel-törvényben megjelenő currency elmélet várakozásait a gyakorlatmegcáfolta (it was at odds with …). Már 1847-ben felmerült a banktörvényfelfüggesztése, majd 1857-ben fel is függesztették, majd 1866-ban eltörölték a

banktörvényt.

A viszonylagosan hosszú működése ellenére sem tudta az elméletet igazolni, ésa hosszú működést a rendszeren kívüli elemek segítették fenntartani (például aklíringházak kialakulása lehetővé tette a fizetések kölcsönös beszámítását ésezen keresztül a pénzhiányos állapot mellett a zavartalan áru- és pénzforgalmat.

A két elmélet közötti vita kapcsán fontos megemlíteni a banking elmélet 3elemét:

1. ha az árak és a pénzmennyiség párhuzamosan növekszik, a pénzmennyiség növekedése nem feltétlenül oka az áremelkedésnek,

hanem lehet fordítva2. a forgalom zavartalanságának biztosítása megköveteli, hogy a

pénzkibocsátást a forgalom pénzigénye és ne valami külső tényező (pl.aranytartalék) határozza meg

3. kifejlett árutermelő gazdaságban célszerű és indokoltmegkülönböztetni a végső és a közbülső (termelői) keresletként

jelentkező pénzmennyiséget.

II. Az arany szerepe az arastandard-rendszerben. Azarany demonetizálódásának folyamata

Az aranystandard-rendszer nemzetközi mechanizmusának alapjait képezik akövetkező jellemzők:

• Az országon belüli pénzforgalomban az arany érme formájábanközvetlenül funkcionált ,

• Pénzhelyettesítők is voltak forgalomban az aranyérmék mellett(amelyeket a bankok kérésre kötelesek tulajdonosaik kívánságára a



Pénzügytan 7/74

bankjegyen feltüntetett névértékben aranyérmére vagy ezenaranyérmék súlyának megfelelő tömbaranyra átváltani

• A nemzeti pénzegységek az arany meghatározott súlyegységévelvoltak egyenlőek (az egyenlőség mutatja az átváltás arányát)

• Az arany külföldre való kivitele vagy onnan behozatala mind érme,mind aranytömb formájában korlátlan mennyiségben szabad • A pénzhelyettesítők nemzetközi forgalma megengedett • Az adott ország fizetési mérlegének helyzete meghatározta az ország

jegybankjának aranykészletét • A belső kibocsátást a jegybank aranykészletéhez kötötték, így annak

nagysága meghatározta a bankjegykibocsátás volumentét.

Ideális kiegyenlítő mechanizmusok:• A nemzeti valutaárfolyamok stabilak voltak és csak azt alsó és a felső

aranypont között ingadoztak.Legyen A országbeli egységnyi valuta egyenlő x/y B országbelivalutával (az egységnyi nemzeti valuták x illetve y gramm arannyalegyenlőek),

• Ha valahol A valutáért 2.x/y országbeli valutát kell fizetni,a B országbeli adós a B országbeli jegybanknál Z összegűaranyat vásárol B valutáért és azzal fizet, az aranyat pedigA-beli hitelező x/y.Z értékű A-beli valutára válthatja az A-

beli jegybankban (2.Z.x/y helyett). Persze, az adósnak pénzébe kerül az arany szállítása (fuvar, biztosításiköltség), általában ezt 10%-ra tették (0,1.x/y), így az adósaddig fogja az arannyal fizetést választani, amíg az adottvalutapiacon az ár 1,1.x/y alá nem esik. Az 1,1.x/y értéketkiviteli/felső aranypontnak nevezik.

Például, legyen A valutájának pénzlába x=0,4 gr (aranyban) ésB valutájának pénzlába y=0,1 gr (aranyban), akkor az Avalutájának értéke a B valutában kifejezve x/y = 0,4/0,1= 4 B.Ha azon a bizonyos piacon az A valuta 2.4 = 8 B-be kerül, a B-

beli adós az 1,1.4=4,4 B valutát fogja választani, mindaddig,míg ezen a piacon az A valuta ára 4,4 B valuta alá nem esik.

• Ha valahol A valutáért 1/2.x/y országbeli valutát kellfizetni, a B országbeli hitelezőnek esedékessé válik az Aországbeli adóstól Z összegű követelése A országbelivalutában. Ha a hitelező A-beli valutában kapja akiegyenlítést, az adott piacon Z.1/2.x/y összegű valutátkap, a hitelező azonban megkérheti az A-beli adóst, hogyaranyban teljesítsen (A aranyat vásárol A valutáért az A-

beli jegybanktól és azzal fizet), az aranyat pedig B-beli

hitelező x/y.Z értékű B-beli valutára (illetve 0,9.x/y B-belivalutára, mert ebben az esetben a hitelezőt terheli a



Pénzügytan 8/74

szállítási költség) válthatja az B-beli jegybankban(1/2.Z.x/y helyett). Persze, a hitelezőnek pénzébe kerül azarany szállítása (fuvar, biztosítási költség), általában ezt10%-ra tették (0,1.x/y), így a hitelező addig fogja az

arannyal való kiegyenlítés kérését választani, amíg azadott valutapiacon az ár 0,9.x/y fölé nem melekdik. Az0,9.x/y értéket behozatali/alsó aranypontnak nevezik.

Például, legyen A valutájának pénzlába x=0,4 gr (aranyban) ésB valutájának pénzlába y=0,1 gr (aranyban), akkor az Avalutájának értéke a B valutában kifejezve x/y = 0,4/0,1= 4 B.Ha azon a bizonyos piacon az A valuta 1/2.4 = 2 B-be kerül, aB-beli hitelező a 0,9.4=3,6 B valutát fogja választani,mindaddig, míg ezen a piacon az A valuta ára 3,6 B valuta ár fölé nem emelkedik.

• A nemzeti árszínvonalak nemzetközi méretekben kiegyenlítődtek, azaz nemalakultak ki tartós árszínvonal-különbségek az egyes nemzetgazdaságok között.

A jegybank aranykészletének nagysága meghatározza a belsőkibocsátás volumenét, ezért a jegybanki aranykészlet változása a

belső forgalom pénz növelésével , illetve pénzszűkítésselautomatikus hatást gyakorol az árszínvonalra (ha fizetési mérlegaktívuma következtében – ami viszonylag alacsonyabbárszínvonalat jelez – a monetáris aranykészlet, a kibocsátható

pénzmennyiség volumene növekszik, akkor az árszínvonalemelkedik, ennek hatására a nettó export és ezáltal a fizetésiaktívum csökken, és a folyamat helyrebillenti magát; viszont,ellenkező esetben (passzív fizetési mérleg, viszonylag magasabbárszínvonal) a monetáris aranykészlet és a kibocsátható

pénzmennyiség volumene csökken, s az árszínvonal is süllyed, teháta folyamat (árszínvonal és fizetési mérleg) megint helyrebillentiönmagát (két ország árszínvonal azonos, ha az egyik országárszínvonalát egységnek véve a paritáson számolva a másik

országra azonos árszínvonalat kapunk).

• A kamatlábak nemzetközi mértékben kiegyenlítődtek, azaz az érvényeshivatalos kapmatláb minden országban azonos nagyságú.

Ezt a szabad tőkemozgás biztosítja. Egy ország magasabbkamatlábának hatására odairányuló tőkemozgás a hitelkínálatnövelésével a kamatláb csökkenéséhez vezet, ezzel szemben, ha akamatláb egy országban alacsonyabb, a tőkeexport miatt anyújtható hitel volumene csökken, tehát a kamatláb emelkedik.

„A” ország viszonylag magasabb kamatlába miatt vonzza a szabadtőkéket, ott a hitelkínálat növekedése a kamatlábat csökkenti és ezzel



Pénzügytan 9/74

tőkevonzó képessége csökken, a tőkekumuláció csökken,kiegyenlítődik. Ha „A” ország kamatlába viszonylag alacsonyabb, akiegyenlítő mechanizmus analóg módon írható le.

• A tőkemozgási mérlegek egyensúlyban voltak (azaz nem alakultak kitartósan tőkeexportőr és tőkeimportőr országok).

A kamatlábak nemzetközi kiegyenlítődése miatt nem alakulhat kiegyirányú tőkemozgás, a stabil valutaárfolyamok rendszere azárfolyamváltozásra alapuló spekulációt kiküszöböli, így atőkemozgási mérlegek hosszabb időszak alatt kiegyenlítődnek.

• A külkereskedelmi mérlegek és a nemzetközi fizetési mérlegek egyensúlyban voltak (azaz nem alakulhattak ki krónikus külkereskedelmiés fizetési mérleghiányok illetve többletek)

• A tényleges vásárlóerő-arány nem szakadhatott el a hivatalosaranyparitástól

Kiegyenlítő automatizmusok a valóságban

Az előbbi „tantételek” utólag jellemzik az aranystandard rendszert és emelik eszményivé.

Az egyetlen automatizmus, ami valóban működött, az az aranypont mechanizmus. Az alapja a nemzetközi fizetések gazdaságosságának törvényevolt. Az aranypontokon túl az adósok, illetve hitelezők mindig az arannyaltörténő fizetést választották, tehát a valutaárfolyamok stabilak voltak és csak azalsó és a felső aranypont között ingadoztak. Az aranyválasztás költségeinek elemei:

• Fuvarköltség

• Biztosítási díj • Beolvasztási költség

• Csomagolási költség • Aranyfelár, amelyet a jegybankok használtak az arany külföldi

fizetésre használatakor • Kamatveszteség

Ezek alapján az aranypontok a valutaparitáshoz +/- 1%-ra helyezkedtek el.

Az összes többi mechanizmus jelenléte nem bizonyítható:• A jegybanki aranykészletek és a belső forgalomban lévő

pénzmennyiség közötti pozitív korreláció nem mutatható ki.



Pénzügytan 10/74

A feltételezés alapja minden bizonnyal az angol példa, A currency elmélet ésminden olyan bankjegykibocsátás szabályozás, amely a jegybank nemesfémkészletéhez igazodik, a gazdasági törvényt jogi törvénnyel akarjakiszorítani, s mint ilyen, közgazdaságilag irracionális. A nemzetgazdaság

pénzszükségletét a belső forgalom mértéke és struktúrája határozza meg és ha

jogi szabályozással a pénzkibocsátás normális formáját akadályozzák, a jogitörvénynél erősebbé váló gazdasági törvény sajátos formákat kényszerít ki.Egyébként, ha feltételezzük de meg nem engedjük az aranykészlet és a belsőforgalomban lévő pénzmennyiség közötti pozitív korrelációt, akkor is vitatható,hogy a kiegyenlítődés létrejön, mert ahhoz a pénzkibocsátásnak és akeresletnek változásának azonos irányúnak és mértékűnek kellett volna lennie.

• Az előbbi vizsgálat már kizárja a jegybankok külföldi és belföldiköveteléseinek változása között gondolt pozitív korrelációt

• Ha az előbbiek szerint a jegybank külső és belső követeléseinek változása között nincs korreláció, az árszínvonalak nemzetközi

kiegyenlítődése nem alakulhat ki, • A kamatlábak kiegyenlítődése esetén a kamatlábaknak a különböző

országokban ellenkező fázisokban kellett lenniük, hogy akiegyenlítődés létrejöhessen, ehhez képest az empirikus vizsgálatok aztmutatják, hogy a meghatározó országokban a kamatlábak az időfüggvényében nem ellenkező fázisban, hanem jellemzően azonosirányban változtak, ami nem teszi lehetővé a kiegyenlítődésimechanizmus kialakulását.

Csak addig lehetséges a kamatlábak nemzetközi kiegyenlítődése, amíg a

tőkekivitel fő formája a kölcsöntőke, ám ha a működő-tőke lesz a meghatározó – a XIX. Század második felétől ez a helyzet – a kamatlábak eltérése helyett a profitráták eltérése válik alapvető tényezővé.

• A tőkemozgási, a külkereskedelmi és a fizetési mérlegek avalutaárfolyamok stabilitásának, az árszínvonalak és a kamatlábak nemzetközi kiegyenlítődésének lett volna az eredménye, ám , alas,ezek a kiegyenlítő mechanizmusok nem működtek (vagy nem úgy)így nem szükségszerű az egyes országok nemzetközi kapcsolatainak egyensúlyi pozíciója.

A nemesfémforgalom időszakában évszázadokon keresztül 2 egymásnak ellentmondó pénzelmélet uralkodott, a mennyiségi és a pénz áruérték elmélet. Amennyiségi pénzelmélet a pénz mennyisége és az árszínvonal között, míg a pénzáruérték elmélete a pénzérme belső értéke és az árszínvonal között tételezett felegyértelmű kapcsolatot. Míg a belső gazdaság vonatkozásában a két elméletegymás mellett létezett, a nemzetközi kapcsolatok – elsősorban a nemzetközi

pénzmozgások – leírásakor a mennyiségi pénzelméleti szemlélet uralkodott (bár,a korai, tiszta nemesfémforgalmat magyarázó elmélet szerint az ország külső

pozíciójának változása és a belső pénzfolyamatok között közvetlen volt a

kapcsolat, s így egy-egy ország belső árszínvonalának a változási iránya isleírható).



Pénzügytan 11/74

Az arany demonetizálódásának • Első szakaszában az arany jogilag még pénz, de már nem

ármeghatározó (értékmérő).Az áruértékre alapozott pénzelmélet szerint az áruk árösszegének – és ebbőlkövetkezően az árszínvonalnak és a pénz vásárlóértékének – változása(fémsúlyban, vagy valutanemben kifejezett ármérce szerint) a különös áru és a

pénzáru, nevezetesen az arany termelékenység-változásából következőértékváltozások eredőjeként adódik. Ha tehát az áruk árösszege változik, aváltozás irányára és mértékére magyarázatot lehet találni a különös áruk és/vagy az arany értékváltozása alapján. Ez a kapcsolat nem bizonyítható azaranystandard működési időszakában (1890-1914).A mennyiségi pénzelmélet – a másik uralkodó nézet – sem magyarázta ezt azösszefüggést. Nem bizonyítható sem a folyó aranytermelés és az árszínvonalváltozása, sem a folyó aranytermelés. A pénzhelyettesítők tömege és az

árszínvonal változása közötti egyértelmű kapcsolat.• Az arany később jogilag is megszűnt, mint törvényes fizetési eszköz, a

nemzetgazdaságokon belül véglegesen felfüggesztették az aranypénz- pénzhelyettesítő átváltást, tehát az aranyalapú pénzrendszer véglegesenmegszűnt az 1929-33-as világgazdasági válságot követő években.

A változás nem egyszeri aktus, hanem egy folyamat eredménye volt,országonként különböző sajátosságai figyelhetők meg. Az alapvető ok atermelési viszonyok megváltozásában rejlik, ahogyan az állam mind jobban

beavatkozott a gazdaságba és a nemzetközi kereskedelmi és termelésikapcsolatokban minőségi változás állt be. Az állami beavatkozás növekvő

mértéke az aranypénz sajátosságaival szemben a manipulálható pénz jelenlététigényelte. A jegybank expanzív hitelpolitikája, de különösen a keynes-iánusgazdaságpolitikai ajánlásból eredő államháztartási/költségvetési politikalehetetlenné tette a nemzeti pénz aranyra válthatóságának fenntartását ésfeleslegessé az aranyalaphoz való bárminemű kötöttséget.

A nemzetközi kereskedelmi és termelési kapcsolatokban bekövetkezettváltozások ugyancsak az aranyalapú pénzrendszerek felfüggesztéséhezvezettek. A tőkeexport a fejlett tőkés országokból (Anglia, Franciaország,USA, Németország, Japán) már az első világháború előtt elindult anyersanyagforrásokkal és olcsó munkaerővel rendelkező, egyben a felvevő

piacot bővítő gyarmati országok felé, de elindul az egymás gazdaságaiba való behatolás is. 1929-re a tőkekivitel nem kiegyensúlyozottan növekszik:• USA-é 3,5 Mrd USD-ről 17,2 Mrd-ra nő• Franciaországé 9 Mrd-ról 3,5 Mrd USD-re csökken• Németországé 5,8 Mrd-ról 1,1 Mrd-ra csökken• Angliáé nem változik (de hogy mennyi, azt a (Pénzügytan

könyv által is) forrásul használt „Aranydevizarendszer…”című könyv sem árulja el)

A tőkeexport kiszélesedése, a nemzetközi monopóliumok kialakulásaellentétben van az aranyalapú pénzrendszer mechanizmusának alapfeltételeivel.A tőkeexportőr gyakran feltételként szabja meg, hoyg az importőr a tőkeexportegy része ellenében köteles az exportőrtől árut vásárolni. Az egyirányúárumozgások és a tőkekivitellel szerzett jövedelmek (kamat, profit)



Pénzügytan 12/74

következményeként egyes országok fizetési mérlege tartósan aktív, mígmásoké tartósan passzív lesz. A fizetési mérlegek tartóskiegyensúlyozatlansága következtében a monetáris arany a legfejlettebbországokban koncentrálódik. Az aranytartalékok elapadása (a tartósan deficitesországokban), az országonkénti árszínvonal egyensúlyitól eltérő alakulása

következtében az aranypontok mechanizmusa nem képes a valutaárfolyamok stabilitását biztostani.• Az aranypénz nemzeti pénzként való pályafutásának vége, világpénz

szerepe még vitatott. Az arany árát 1934. Január 1-én 1 uncia = 35 USD-ben állapították meg. Azarany a II. világháború alatt alulértékelt volt, és mivel a világpiaci árakat akkor az aranyra való beválthatóságát időszakosan elvesztett USD-ben állapították meg, és a – háborús körülmények között érthetően – emelkedő világpiaci áak hatására csökkenő vásárlóértékű dollárral együtt – a nemzetközi egyezménybenrögzítetten kötött USD-árfolyamu - arany csereértéke is automatikusancsökkent. Ezt a helyzetet még rontotta a magánpiac és a nemzetköziaranykereskedelem megszűnése. Ezek között a körülmények között a folyóaranytermelést a jegybankok vehették meg.1954-ig, amikor Londonban megnyitották a szabadpiacot, ezzel lehetővé vált amonetáris és magántezaurációs aranykészlet közötti kölcsönös, valamint amonetáris készlet és az ipari felhasználás közötti egyirányú kapcsolat. Ennek az arany árfolyamára mindaddig nem volt jelentős befolyása, amíg az USA,majd az ún. aranypool országok (8 fejlett tőkés ország) magára vállalta aszabadpiaci aranyár 35 USD-n való fenntartását, nyíltpiaci műveletek segítségével.Ahogy a 60-as években fokozódott a nyomás az USD-n (állandósult fizetési

mérleg passzívumból eredő dollárkiáramlás hatására, aminek persze pozitívvonása, hogy ez az – ebből a szempontból elengedhetetlen - fizetési mérleg passzívum tette lehetővé az USD kulcsvalutává válását, azt, hogy tartósankülföldi pénztulajdonosok között cseréljen gazdát, anélkül, hogy visszautalnák az USA-ba),ami a dollár aranytartalmának és az arany szabadpiaci árának közvetlenkapcsolata miatt sajátos spekulációs/arbitrázs lehetőséget teremtett. Ha avárakozások szerint az USD leértékelése hamarosan bekövetkezik, akkor célszerű a szabadpiacon rögzített áron az aranyat felvásárolni azzal a céllal,hogy majd az USD leértékeléséből adódó aranyár-emelkedéskor az aranyateladják. Minden ilyen műveletnél a régi és az új aranyár közötti különbség

tiszta nyereség (a nyereség valószínű, a vezsteség ugyanakkor nagyonvalószínűtlen).

1968 előtt a túlértékelt USD leértékelésére számítva fokozódott azaranyvásárlás, egyre nagyobb volumenű nyíltpiaci műveletekre volt szükség azarany-pool országok részéről a 35 USD aranyár fenntartására.1968 ápriilis 1-én az ár támogatását ezek az országok megszüntették, ezzellezárult az arany rögzített (illetve kvázi-rögzített) árának korszaka. A

jegybankok elszámolásában továbbra is a 35 USD aranyárat használják, míg aszabadpiacon az ár a kereslet-kínálat alapján alakul Ki (létrejött a kettősaranyár „rendszere”).

• Az arany monetáris jellegét ma még az adja, hogy a (jegy-)bankok tartalékaiközött számon tartott tétel. A teljes demonetarizálódás akkor következik be,



Pénzügytan 13/74

ha a (jegy-)bankok aranytartalékaikat a szabadpiacon értékesítik. Monetáriscélú felhalmozásának ésszerűsége vitatható. Mellette a lehetségesáremelkedés szólhat, ellene az, hogy nem kamatozik, hanem inkább tartásiköltségei vannak (negatív kamat). Maradnak a tradicionális nem racionális

okok.

MÁSODIK RÉSZ: HITEL ÉS PÉNZ AHITELPÉNZRENDSZERBEN

I. A pénzteremtés folyamata

1. A pénz fogalma és fajtái

A pénz eredendően árupénz volt, majd elvesztette áru formáját (maradt az, hogytársadalmi viszonyt fejez ki, s mint ilyen, az árutermelő gazdaság kategóriája), amai általános elnevezés szerint a hitelpénz olyan bankpasszíva, amely képes

betölteni a• Forgalmi,• Fizetési és• Felhalmozási eszköz funkciót.Ezek így a belső gazdaság nemzeti pénzére vonatkozik, a világpénz pedigugyanezen funkciókat tőlti be a nemzetközi fizetési forgalomban (avilágpénzként funkcionáló pénz a valuta, a valutára szóló követelés a deviza).

A pénzt a központi bank (jegybank) és a kereskedelmi bankok teremtik, eszerinta pénz lehet:• Jegybankpénz és• Kereskedelmibank-pénz

Formáját tekintve a pénz lehet:• Készpénz (bankjegy+érme) [ilyet kereskedelmi bankok nem teremtethetnek],

vagy• Számlapénz (bankszámlapénz) [lehet mind jegybanki és kereskedelmi banki]

Likviditását illetve számbavételét tekintve a pénz lehet:• Szűken értelmezett pénz (M1 – narrow money) – a készpénz és látra szóló

betét tartozik ide,• Tágan értelmezett pénz (M2 – narrow money) – M1 + határidős betét tartozik

ide

2. A pénzteremtés mechanizmusa

A gazdaság szektorai (és itt lényeges alszektorai):



Pénzügytan 14/74

• Vállalatok • Lakosság (vállalattal együtt a „gazdasági” szektor)• Államháztartás• Pénzügyi rendszer/bankrendszer

• Központi bank/Jegybank • Kereskedelmi bankok (amelyek a vállalatok közötti pénzforgalmat

bonyolítják le)• Egyéb (ún. nem-monetáris) pénzintézetek: takarékpénztárak, fejlesztési

bankok, biztosítók, stb.• Külföld

A pénzügyi rendszer hármas tagolásának megfelelően a működésüket 3-fajtamérleg írja le:

• Jegybanki mérleg az• ún. monetáris mérleg , amely a jegybank és a kereskedelmi bankok

konszolidált mérlege és az• ún. pénzügyi mérleg , amely az összes pénzintézet összevont mérlege.

Kétszintű bankrendszerben a jegybank elsődlegesen a többi belföldi pénzintézetés a költségvetés bankja, miközben a kereskedelmi bankok bonyolítják le agazdasági szféra pénzforgalmának számlapénzben lezajló részét.

A pénzteremtés 2 alapvető módja:1. hitelnyújtás (beleértve az értékpapír-vásárlás formájában nyújtott hiteltis)

2. külföldi fizetőeszköz (valuta, deviza) vásárlása belföldi partnertől (akülföldi fizetőeszköz belföldön nem pénz)

Pénzteremtés során növekednek a bank tartozásai és követelései:

Aktívák Bank Passzívák

1.a. +Hitelek +Pénz1.b. +Értékpapír 3. +Deviza (követelések

a külfölddel szemben)1. +Arany

Ha a bank az aktváit rendezi át (értékpapírt ad el deviza ellenében)

A pénz megsemmisülése:• a hiteltörlesztés és



Pénzügytan 15/74

• külföldi fizetőeszköz eladása.

A hitelpénz-mechanizmus körforgás jellegű, a pénzteremtés során a bank aktívákat szerez meg, amelynek ellentételezésére önmagára szóló követelést ad

és azzal a bank ügyfélkörén belül lehet fizetni (a bank azért tud pénzt teremteni – pl. hitelnyújtás révén – mert sok egymással kapcsolatban álló ügyfélnek vezetszámlát).

Pénzforgalom könyvelése, ha a két cég ugyanannál a banknál vezeti a számláját:

Ha pl. A és B az X Banknál vezeti a számláját, és az A vállalat 10 egységnyi pénzt fizet B-nek:

Aktívák X Bank Passzívák A betéte +10B betéte -10

Eszközök A vállalat Források Pénz -10 Szállítók -10

Eszközök B vállalat Források Vevők -10

Pénz +10

Pénzforgalom könyvelése, ha a két cég NEM ugyanannál a banknál vezeti aszámláját:

Aktívák X Bank Passzívák Betét jegybanknál -15 A betéte -15

Aktívák Jegybank Passzívák X Bank betéte –15Y Bank betéte +15

Aktívák Y Bank Passzívák Betét jegybanknál +15 B betéte +15

Megszűnik 15 X kereskedelmi banki pénz és keletkezik 15 Y kereskedelmi banki pénz, a pénztömeg nem változik (ebben az esetben X banknak már kellően

likvidnek kell lennie jegybankpénzben, hogy eleget tudjon tenni A fizetésimegbízásának).



Pénzügytan 16/74

A kereskedelmi bankok ilyen célú jegybanki betéteit nevezik jegybankitartaléknak/tertalékpénznek/tartaléknak, a betétekhez viszonyított arányát pedigtartalékrátának (a tartalékrátára vonatkozó kötelező jellegű előírások fontos

elemei a monetáris szabályozásnak).A tartalékoknak (a kereskedelmi bankok jegybankpénz készleteinek) a kötelezőtrartalékrátából adódó nagyságon felüli többletét nevezik fölös vagy szabad tartaléknak (ezeket a bankközi piacon kölcsönzik egymásnak).

Pénzteremtő és pénzújraelosztó hitel

A nem-monetáris pénzintézetek (beruházási bankok, takarékpénztárak) -amelyek nem vesznek részt a pénzforgalom lebonyolításában – is nyújthatnak hitelt, de ők tipikusan jegybankpénzt és nem saját maguk által teremtett pénztadnak az ügyfeleknek.A különbség a két típusú hitel között technikailag abban ragadható meg, hogy:

• a pénzújraelosztó hitel-nél nem nő meg az aktívák és passzívák összege, csupán az aktvák rendeződnek át

Aktívák Takarékpénztár Passzívák +Hitel Pénzre szóló követelések

(takarékbetétek)-Jegybankpénz

• a pénzteremtő (kereskedelmi banki) hitel –nél megnő az aktívák és a passzívák összege

Aktívák Kereskedelmi Bank Passzívák +Hitelkövetelés +Kereskedelmi banki

pénz

Amennyiben a takarékpénztár korlátozott mértékben számlát is vezet (azaz résztvesz a pénzforgalom lebonyolításában, elvben e korlátozott mértéknek megfelelően saját maga által teremtett pénzben is képes folyósítani hitelt.

Pénzteremtés módja kétszintű bankrendszerben

A jegybankpénz és a kereskedelmi bank fő különbsége:• a jegybankpénz a kereskedelmi bank aktívája

• a kereskedelmi banki pénz a kereskedelmi bank passzívája



Pénzügytan 17/74

A bankok • a hozzájuk átutalt vagy befizetett jegybankpénz ellenében, vagy• hitelnyújtás révénteremtenek kereskedelmi banki pénzt.

Aktívák Kereskedelmi bank Passzívák +Jegybankpénz → +Kereskedelmi banki pénz+Hitel → +Kereskedelmi banki pénz

1. lépés: Nyíltpiaci műveletként a jegybank értékpapírt (jellemzőenállamadósság-papírt) vagy devizát/aranyat vesz az X banktól 100-ért ésennek fejében elismeri X betét számláját. Ezáltal 100 jegybankpénz keletkezett (ha korábban X a az előírt mennyiségű tartalékot tartotta a

jegybanknál, akkor ez szabad tartalék.

Aktívák Kereskedelmi bank Passzívák -100 Értékpapír +100 Jegybankpénz

2. Lépés: Hitelnyújtás - Ha a kötelező tartalékráta t=20%, akkor 500kereskedelmi bankpénzt kell teremteni, hogy ez eltűnjön a rendszerből. Ezakár egy lépésben is megtehető, ha X 500 hitelt nyújt A-nak:

Aktívák X Kereskedelmi bank Passzívák 100 Jegybankpénz 100 Egyéb

+500 Hitel A vállalatnak +500 betét A vállalattól

3. Lépés: Fizetés – Nyilván A fel akarja használni a hitelt, ha a bankon belüliügyfélnek fizet, akkor nincs további probléma (egész addig, amíg egy

bankon kívüli vállaltnak nem akar fizetni).

Aktívák X Kereskedelmi bank Passzívák 100 Jegybankpénz 100 Egyéb+500 Hitel A vállalatnak +500 betét A vállalattól

-500 betét A vállalattól+500 betét B vállalattól

Alternatív 3. Lépés: Ha a B egy másik – Y – vállalatnál vezeti a számláját, akkor az átutaláshoz X-nek jegybankpénzre van szüksége (tehát, X-nek a



Pénzügytan 18/74

hitelnyújtásnál mérlegelnie kell az A vállalat hitelképességét és saját bankilikviditási szempontjait). X csak akkor teremthet az újonnan megszerzett

jegybankpénz 1/t-szeresének megfelelő új betétet, ha biztos benne, hogy az ígyteremtett kereskedelmi banki pénz és a bankon kívülre fizetendő megfelelő

mennyiségű jegybankpénz mennyiséget kontrol alatt tudja tartani.Szélső eset, ha A rögtön X ügyfélkörén kívülre fizeti az egész hitelt. Ekkor X500 helyett csak 100-nyi hitelt nyújthat:

Aktívák X Kereskedelmi bank Passzívák 100 Jegybankpénz 100 Egyéb

+100 Hitel A vállalatnak +100 betét A vállalattól

Aktívák X Kereskedelmi bank Passzívák 100 Jegybankpénz 100 Egyéb+100 Hitel A vállalatnak +100 betét A vállalattól

-100 Jegybankpénz -100 betét A vállalattól

Aktívák Y Kereskedelmi Bank Passzívák +100 Jegybankpénz +100 B betéte

Az X bank itt tkp. csak közvetlen (nem-mobilizálható) hitellé konvertálta azinduló 100 értékpapír-formájú (mobilizálható) hitelét. A teremtett 100 Xkereskedelmi banki pénz 100 Y kereskedelmi banki pénzzé alakult.

Y banknak az új 100 betéttel szemben 20% tartalékot kell képeznie, tehát 80szabad tartalékra tett szert. DE: ha B azonnal továbbutalja a pénzt Z bankhoz,nincs hitelteremtési lehetőség (ha a bankon belül marad: 80/0,2=400kereskedelmi banki pénz/hitel teremtésére nyílik mód).

A szokásos feltételezés - hogy a vállalatok a kapott pénzt azonnal átutalják más bankhoz, míg a hozzájuk átutalt pénzeket nem használják fel azonnal – elegánsséma felállítását teszi lehetővé, amely szerint az egyes bankok a hozzájuk átutalt

pénz t hányadából tartalékot képeznek és az (1-t) hányadnak megfelelő összegűhitelt nyújtanak, ami rögtön egy másik bankhoz kerül (a hitelfelvevő vállalatazonnal az eredeti bank ügyfél körén kívüli ügyfél bankjához utalja a hitelt),ahol már ennek az (1-t) hányadnak az (1-z) hányada (példánkban 0,8*0,8=0,64)hitelezhető s így tovább a végtelenségig. A pénzteremtés e láncolatának a

végeredménye egy geometriai sor:1 + (1-t) + (1-t)2 +…+ (1-t)n +…= 1/[1-(1-t)] = 1/t,



Pénzügytan 19/74

azaz a kereskedelmi bankok rendszerébe kerülő jegybankpénz 1/t-szeresének megfelelő összegű kerekedelmibank-pénz teremtődik. 1/t az egyszerű pénz-multiplikátor . Értéke példánkban: 1/0,2 = 5, és ennek megfelelően100+80+64+…=500 egységnyi kereskedelmibank-pénz keletkezett.

Mind a két végletből (az egyik szélső esetben a hitellel teremtett pénz mindvégiga bank ügyfélkörén belül maradt, a másik szélső esetben azonnal másik bankhozkerült) ugyanaz a végső eredmény származik: 1/t-szeres betétteremtés, az elsőesetben egyetlen bank egyetlen hitele által, a második esetben egy kvázi-végtelen láncolat révén.

Nézzük meg, mi történik közbenső esetekben, amikor a monetáris közvetítőrendszer néhány nagy bankból áll és a hitelnyújtással teremtett pénz egy adotthányadáról feltételezhető, hogy az ügyfélkörön belül marad.Tegyük fel, hogy a már ismert Y bankhoz a B vállalat számlájára 100 egységnyiutalás történik. A bank úgy következtet (mondjuk a vállalat hitelkérelméből),hogy a hitel felét várhatóan ügyfélkörön belüli, felét más bankhoz valóátutalásra használják majd fel. A 80 egységnyi szabad jegybankpénz-készlete isennek megfelelően 2 részre oszlik:• Ügyfélkörön kívüli átutaláshoz felhasználandó összegre és az• Ügyfélkörön belül maradó betétek után kötelező tartalékra.Igy a nyújtható hitel (H) volumenére teljesülnie kell a 0,5H+0,2.1,5H=80, azaza 0,6 H = 80 feltételnek, amiből H = 133 (tehát a jegybankpénz készleténélnagyobb hitelt nyújt).

A további bankok hasonlóan mérlegelik a hitelnyújtási lehetőségeiket, s ettőlfügg, hogy hány lépésben használja fel a kereskedelmi bankok rendszere aszabad tartalékokat.

A Samuelson-féle leírás – ahol a vállalatok a hitelnyújtással kapott pénztazonnal továbbutalják valamely más bankhoz (mg a hozzájuk átutalt pénzeketnem használják fel azonnal – kimondatlanul is a nagyon sok (viszonylag kis)

bankból álló amerikai rendszert veszi alapul, ahol csal a bankrendszer egészeképes megsokszorozni a betéteket.

Ezzel szemben itthon a nagybankok igenis többet kölcsönözhetnek ki ésfektethetnek be (a széles ügyfélkörük miatt), mint amennyit a betéteseiktőlkaptak. Az is látnivaló, hogy a bankok a hitelnyújtásnál maguk teremtik a betétet

– Amerikában éppúgy, mint Magyarországon. A bankok a kétszintű bankrendszerben sem forrásokból hiteleznek (szemben a nem-monetáris pénzintézetekkel), még ha ezáltal szűkös anyagi erőforrások ideiglenesújraelosztását végzik is.



Pénzügytan 20/74

A pénzmultiplikátor nagyasága (ld. még a 2.számú Mellékletet)

A levezetés a 2. Számú mellékletben található, itt legyen elég annyi, hogy az M1 –nek és az M2 –nek a pénz-multiplikátorait (m1 és m2) egy viszonylag általános

esetben a következőképpen lehet meghatározni:m1 = M1 / JBP = (1+c) / (tL + tH .b + tF + c ) és

m2 = M2 / JBP = (1+b+c) / (tL + tH .b + tF + c )

tL = a látra szóló betétek utáni kötelező tartalék rátatH = a határidős betétek utáni kötelező tartalék rátatF = szabad tartalékok (tapasztalati arány, nem kötelező)

b = a határidős betéteknek a látra szóló betétekre vonatkozótapasztalati arányac = a készpénznek a látra szóló betétekre vonatkozótapasztalati aránya

E multiplikátor képletekből jól látható, hogy nagyságuk • Részben a jegybank döntéseitől függ (tL és tH meghatározásával)• Részben a kereskedelmi bankok döntéseitől függ (tL nagyságának alakítása

során)• Részben függetlenek a bankok döntéseitől (a c és b paraméterek értékét

végső soron nem a bankok határozzák meg – legfeljebb a kamatlábakkal befolyásolhatják).

A multiplikátorok nagysága tehát a kötelező tartalékráták változatlansága eseténváltozhat, ami gyengíti a monetáris politika hatékonyságát. Ha a látra szóló és alekötött betét utáni ráták egyenlők (amint ez sok országban gyakorlat is, habár ahatáridős betétek utáni kötelező ráta üzemgazdaságossági megfontolások alapjántradicionálisan kisebb szokott lenni), akkor a két betét-típus közöttielmozdulások nem módosítják az m2 nagyságát. A multiplikátorok azzal is

változhatnak, ha a készpénzhányad változik a pénztömegen belül, ez a tényezőazonban hosszú távon meghatározott trenddel bír. Annak érdekében, hogy aszabad tartalékok volumenének ingadozása ne tegye előre jelezhetetlenné amultiplikátorok értékét, a monetáris hatóságok abban teszik érdekeltté akereskedelmi bankokat, hogy a lehető legkisebb szinten tartsák tartalékaikat(például a jegybank nem fizet kamatot a tartalékok után, vagy nagyon alacsonykamatot fizet).



Pénzügytan 21/74

(a) Jelzem, hogy ha feltételezzük, hogy• b = 0 és c=0, valamint• tF = 0, és• tL = tH = t, akkor

m1 = (1+c) / (tL + tH .b + tF + c ) = (1+0)/(t + t .0 + 0 + 0) = 1 / t

m2 = (1+b+c) / (tL + tH .b + tF + c ) = (1+0+0) / (t + t . 0 + 0 + 0 = 1 / t

tehát visszakaptuk az általánosabb formulából az egyszerű pénz-multiplikátort.

(c) ha viszont• b = 0• c = cr (és nem 0)• tF = 0, és• tL = tH = rr, akkor

m1 = (1+c)/(tL + tH .b + tF + c)=(1+cr)/(rr + rr .0 + 0 + cr) = (1+cr) / (rr+cr)m2 =(1+b+c)/(tL + tH .b + tF + c)=(1+0+cr)/(rr + rr.0+0+cr)=(1+cr)/(rr+cr)

tehát visszakaptuk a legáltalánosabb formulából a másik tanult pénz-multiplikátor képletet is.

II. A pénzkínálat összetevői1. A pénztömeg (pénzkínálat – Money supply) nagysága és változásaPénz – egy adott országban melyek azok a bankpasszívák, amelyeket pénzként,a pénztömeg elemeként vesznek számításba (külföldi valuták, jegybankpénz – habár „pénzek” – nem számítanak bele a belföldi pénztömegbe).

Sokféle pénztömeg definíció van, de célszerű elfogadni az IMF általánoskonvencióját: a pénztömegbe a a monetáris hatóságok (jegybank + kincstár)és amonetáris(kereskedelmi) bankok konszolidált mérlegének, a monetárismérlegnek bizonyos passzívái tartoznak bele. A definíció eleve kizárja, hogy a

jegybank és a kereskedelmi bankok egymással szembeni tartozásai éskövetelései (így a kereskedelmi bankok jegybankpénze (azaz bankjegyállománya) és jegybanki betétei) beleszámítsanak a pénztömegbe. Akonszolidáció hatályának köre azt is kizárja, hogy a nem-monetáris



Pénzügytan 22/74

pénzintézeteknél (pl. takarékpénztárak, fejlesztési bankok) elhelyezett betétek is beletartozzanak a pénztömegbe. A monetáris és nem-monetáris pénzintézetek között tehát az a különbség, hogy az előbbieknek az aktívái, utóbbiaknak a

passzívái.

Az IMF elhatárolása szerint a költségvetési betétek sem számítanak bele a pénztömegbe, tehát a költségvetéshez kerülő pénz megszűnik pénznek lenni, deha elkölti, akkor újra bekerül a pénztömegbe (ennek oka, hogy a költésgvetésikiadásokat a rendelkezésre álló pénz mennyisége nem befolyásolja jelentősmértékben, mint a többi szféránál; betéteinek nagyságát inkább technikaitényezők szabályozzák és e betétek nagysága oly mértékben elhanyagolhatónagyságrendű a felvett hitelekhez képest, hogy az IMF-rendszerű jegybankimérlegben nem is jegybanki passzívaként, hanem aktívacsökkentő tételkénttüntetik fel).

A pénztömeg definíciójánál vigyázni kell, hogy az nem a hétköznapi logikaalapján működik, tehát pl. az USD betétet az USD pénztömegbe, az EUR betétetaz EUR pénztömegbe számítva. A szektoriális elhatárolásnak (beleértve akülföldet is, mint egy szektort) elsődlegessége van pl. a valutanemmel szemben:

• A valutabelföldinek a monetáris pénzintézeteknél külföldi valutábanvezetett számlái kvázi-pénznek szállítanak (a határidős betétekhezhasonlóan), s mint ilyenek, a – tágan értelmezett – belföldi pénztömegbe(M2) számítanak bele

• A valutakülföldiek betétei a külfölddel szembeni rövid lejáratú tartozások részét alkotják, még akkor is, ha belföldi pénzben vannak denominálva.

• Ugyancsak nem részei a belföldi pénztömegnek a külföldön teremtett belföldi pénzek (pl. egy londoni bank által nyújtott USD (euro-)dollárhitel euro-dollárt keletkeztet és ez nem része az USD

pénzkínálatának.

A pénztömeg zömét a gazdasági szféra betétei, a vállalatok és a lakosságmonetáris pénzintézeteknél vezetett számlakövetelései alkotják.

A készpénzt nem lehet pontosan nyomon követni, ki is birtokolja éppen, ezértnem is osztható külföldiek illetve belföldiek által birtokolt hányadra, mindösszea monetáris szférán belüli készpénzállomány (bkp) nem számít bele a

pénztömegbe.

Fontosabb pénz-aggregátumok:C = készpénzM0 = monetáris bázis (jegybanki passzívumok)M1 = C + látra szóló betétek (+utazási csekkek, és más likvid

bankbetétek)



Pénzügytan 23/74

M2 = M1 +pénzpiaci/lekötött forint- és devizabetétek, az ún. „kvázi- pénzek” (+1-napos visszavásárlási – repo-megállapodások + befektetési jegyek) – Magyarországon ezt az M3 –tól külön nemkülönösebben nem figyelik (lényegében megegyezik vele), mert a

pénzintézeti értékpapír és a visszavásárlási megállapodás – ami akülönbséget teszi ki - viszonylag kis állománnyal bír.M3 = M2 + határozott időre lekötött nem-bankbetét típusú betétek,mint a letéti jegyek, takaréklevelek, banki kötvények (és a repoállománya) – legfontosabb hazai pénz-aggregátum, mivel alakulása

– lévén lényegében a kereskedelmi bankok hazai forrásának megtestesítője – a kereskedelmi bankok által kihelyezhetőhitellehetőségekről informálM4 = M2 + a bankrendszeren kívüli hazai gazdasági szereplők általtartott állampapír-állomány (ez magyar specialitás, kevésbéérzékeny a a megtakarításokon belüli portfólio átrendeződésre, ezérta legstabilabban alakuló pénz-aggregátum Magyarországon.L = M3 + takarékkötvények, rövid lejáratú kincstári értékpapírok ésmás likvid eszközök – amelyek még nem szerepeltek eddig

Hogy mi számít bele a pénztömegbe, ahogy láttuk, szektoriális megfontolások döntötték el, a pénztömeg fokozatai/definíciói elhatárolások azonban inkábbattól függ, milyen számláról van szó (és nem attól, kinek a követeléséről vanszó).

Az IFS (International Financial Statistics) besorolásai alapján:

PÉNZ (34) =• A bank-rendszeren kívüli készpénzállomány (14a)• A kereskedelmi bankoknál vezetett látra szóló betétek (24)

KVÁZIPÉNZ (pénzre szóló követelés) (35) =• A jegybanknál lévő határidős, takarék- és devizaszámlák (15)• A kereskedelmi bankoknál lévő határidős, takarék- és devizaszámlák

(25)

PÉNZHEZ KÖZELI, DE A PÉNZTÖMEGBE NEM TARTOZÓ TÉTELEK (36) =

• A kötvények és pénzpiaci befektetések (36a)• Az importletétek és egyéb korlátozott felhasználhatóságú számlák

(36b)

A pénzteremtés és a pénztömeg változásának (nem is olyan egyszerűösszefüggése):



Pénzügytan 24/74

Pénzteremtés a pénztömeg változtatása nélkül:(i) Jegybankpénz-befizetés a kereskedelmi bank pénztárába:

kereskedelmibank-pénz keletkezik, ugyanakkor csökken a

forgalomban lévő készpénzállomány (pénzmegsemmisítés csak akkor történik, ha a bankjegy visszakerül a jegybankba, és ezáltal mindenféleértelemben megszűnik pénz lenni)

(ii) A jegybank pénzteremtő hitelt nyújt valamely kereskedelmi banknak.

Pénztömeg növekedése – pénzteremtés nélkül:(i) A költségvetés vásárlásai esetén csökkennek a költségvetés betétei

(ami nem számít a pénztömegbe), nönek a vállalatok betétei (ami részea pénztömegnek)

(ii) A költségvetés adó-visszatérítései

Természetesen bármely szűkebb pénztömeg megváltozhat a tágabb pénztömeg-fogalom változatlansága esetén is (pl. az M1 csökken, de az M2 változatlanmarad, ha a látra szóló betétet határidőre lekötik). Ez az egyik oka a tágabb

pénzkategóriák nagyobb statisztikai stabilitásának.

2. A külföldi hitelfelvételek monetáris hatása

A hitelpolitika és a fizetési mérleg politika közötti kapcsolatnál látszott már,

hogy a pénzzel (kereskedelmi bank passzíva) nemcsak hitel állhat, hanemkülfölddel szembeni követelés (devizakövetelés) is:

Aktívák Kereskedelmi bank Passzívák Hitel PénzDevizakövetelés

Vagy megfordítva: hitellel szemben nemcsak pénz, hanem külfölddel szembeniadósság is állhat:

Aktívák Kereskedelmi bank Passzívák Hitel Pénz

Devizatartozás

Magyarországra az utóbbi eset a jellemző.

Önmagában a bankok külföldi hitelfelvételeinek nincs belföldi monetárishatása: egyaránt nőnek a külfölddel szembeni követelések és tartozások.



Pénzügytan 25/74

A bankrendszer külfölddel szembeni nettó pozíciója (NFA, Net Foreign Assets)csak a deviza felhasználásakor változik meg. A másik oldalon, ha a belföldi nem

bankszervezet (vállalat vagy költségvetés) vesz fel devizahitelt külföldről, akkor azt csak a bankokon keresztül teheti meg – hiszen a hitelt számlapénzben kapja -

, és emiatt a bankok devizában csak a követelést szerzik meg, devizában atartozás nem a bankszervé, így már maga hitelfelvétel módosítja a bankok külfölddel szembeni nettó pozícióját.

2.1. A eset: egy bank veszi fel a külföldi hitel

• 1. lépés: a vállalat import üzletet köt, amelyet devizában kell fizetnie• 2. lépés: a bank felveszi a külföldi hitelt (bank aktíva: deviza tartalék – ami

ekvivalens egy deviza betét számla nyitásával egy külföldi banknál, egyidejű

bank passzíva keletkezéssel: devizatartozás külföld felé – ami ekvivalens egydevizahitel számlával a külföldi banknál);• 3. lépés: a vállalatnak hitelt folyósít belföldi pénznemben, hogy a vállalat

megvásárolhassa a devizát (a vállalat belföldi betétje képződik - bankpasszíva)

• 4. lépés: az import kifizetése külföldi gazdasági partnernek: a banknak csökken a külfölddel szembeni követelése, és csökken a belföldi vállalattalszembeni tartozása (lenullázódik a devizakövetelés/(-tartalék) számla – teháta külföldi banknál elhelyezett deviza-betétet a bank fizetésre használja fel akülföldi gazdasági partner felé; míg a vállalat a betéte terhére megveszi azimport kifizetéséhez szükséges devizát

Eredmény: a vállalatnak van egy HUF hitele, amit Ft-ban kell majd törleszteniea bank felé, a banknak pedig van egy devizatartozása, amit devizában kell majdtörlesztenie a külföldi bank felé.

Aktívák Bank Passzívák 2. Bank külföldihitelfelvétele

Devizatartalék +100 Deviza-tartozás +100

3. Belföldi hitelnyújtás Hitel a vállalatnak +100 A vállalat betéte +1004. Import kifizetése Devizatartalék – 100 A vállalat betéte – 100

Végeredmény Hitel a vállalatnak +100 Deviza-tartozás +100



Pénzügytan 26/74

2.2. B eset: egy vállalat veszi fel a külföldi hitelt

• 1. lépés: a vállalat felveszi a külföldi hitelt, amit a bank belföldi pénznembenír jóvá a betétszámláján

• 2. lépés: az import kifizetése

Aktívák Bank Passzívák 1. Vállalat külföldihitelfelvétele

Devizatartalék +100 A vállalat betéte +100

2. Import kifizetése Devizatartalék -100 A vállalat betéte -100

Végeredmény 0 0

A két esetet megmutatjuk a belföldi hitel (DC=domestic Credit), a pénz(MO=Money) és a devizapozíció, azaz a külfölddel szembeni nettó követelés(NFA= Net Foreign Assets) mátrixában:

BANKSZEKTOR VÁLLALAT ÖSSZES

DMO(pénz)

DDC(hitel)

DNFA(deviza)

dNFA dNFA

A eset

2. Bank felveszi a devizahitelt +100

-100 03. Vállalat felveszi a HUF

hitelt+100 +100

4. Import fizetés külföldiexportőrnek

-100 -100 -100

VÉGÜL 0 +100 -100 -100

B eset1. Vállalat felveszi a

deviza hitelt+100 +100 -100 0

2. Import kifizetése -100 -100 -100

VÉGÜL 0 0 -100 -100

Mindkét esetben átmenetileg megnőtt a pénzállomány, az első esetben pénzteremtő hitel nyújtása, a második esetben a bank (automatikus)devizavásárlása formájában. A pénz mindkét esetben a banknak a vállalatrészére történő (implicit) devizaeladása révén szűnik meg, ezzel (de a bank útján) fizeti ki a vállalat az importját.

A bankok belföldi hitelkövetelése és külfölddel szembeni hiteltartozása nem

egyidejűleg keletkezik. Az így felhalmozódott állományok között valamikor átmenetileg pénz volt, amit



Pénzügytan 27/74

• Vagy a külföldi hitel belföldire való „konvertálásakor” teremtett a bank, deaz általános vélekedés szerint a dolgok fordított sorrendben történnek

• A túlzottan expanzív hitelpolitika „túl sok pénzt” teremtett, ezmegnövekedett importkeresletben jelentkezett, és az ehhez szükséges

devizát a bank csak külföldi hitel felvételével tudja előteremteni.

Az A és B változat nem csak pénzügytechnikai eltéréseket takar. A B esetben,amikor a vállalat közvetlenül veszi fel a devizahitelt, e hitel törlesztéseautomatikusan csökkenti a gazdaság devizatartozását is. Az A változat már összetettebb és több buktatót rejt magában: nem biztos, hogy az importőr egyúttal exportál is, tehát a belföldi hitel megtérülése nem jelenti automatikusan,hogy a devizahitelt is vissza tudja fizetni a bank.

3.A pénzteremtés tovagyűrűző hatásai (ld. még a 3. Számú Mellékeletet)

Riesz M. (1980): „A forgalom pótlólagos pénzszükséglete mindig mint pótlólagos mikroökonómiai pénzszükséglet jelentkezik, de nem minden pótlólagos mikroökonómiai pénzszükséglet jelent egyúttal makroökonómiaiszükségletet is. Egyszerű példán szemléltetve: egy vállalat hitelt kérhet olyanhasználati érték megvásárlására is, amelynek piacán az időszak kínálata ésfizetőképes kereslete már egyensúlyban van. A hitel megadása ezt az egyensúlytfelborítaná.”

Kérdés, hogy a makroökonómiai hatás kellően megragadható-e amikroökonómiai egység környezetében? Ha egy bútorgyár hitelt kér, miközben

bútorhiány, a szükséges faalapanyagok piacán pedig túlkínálat van, és emellett a bútorgyár kihasználatlan gyártókapacitással rendelkezik, akkor minden esetbenfolyósítandó a kért hitel? Avagy elképzelhető olyan eset, mikor a hiteladós inputés output piacán a hitel adása áldásos, azonban a pénz körforgása során további

piacokra kerülve már fölöslegesnek, zavart okozónak bizonyulhat a forgalombalépési pontján szükségesnek látszott pénz?

Az önállóan, a bank befolyásolásától függetlenül, a szuverén pénztulajdonosautonóm döntése alapján mozgó pénz a gazdaság nem várt pontján boríthatja fela kereslet-kínálat egyensúlyát. Minél hosszabb lejáratú hitellel hozták létre,annál kacskaringósabb életpályát fut be. Nem véletlen, hogy a klasszikus direktirányítás éveiben igen rövidre volt szabva a pénz életútja (rövid lejáratú – általában ún. forgóeszköz- - hitelek primátusa). Riesz Miklós is megjegyzi, hogyezek sokkal rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a forgalom változó

pénzszükségletéhez.



Pénzügytan 28/74

A 3. Számú Melléklet a pénzteremtő hitel tovagyűrűző hatását mutatja egy zártgazdaságban Augusztinovics Mária „Pénzforgalmi Kapcsolatok Modellje”egyszerűsített változatának segítségével.

Két lényeges feltételezés:• A pénz hitelnyújtással keletkezik és hitel-visszafizetéssel szűnik meg(devizaműveletektől eltekintünk)

• A pénztulajdonosok változatlan arányban használják fel a bevételeiket akülönböző pénzfelhasználási irányok között

A pénz két módon léphet ki a rendszerből:(i) Pénzmegtakarítások formájában leülepszik (ii) Hitel- visszafizetések révén megszűnik

III. A pénz keresleteA pénzteremtés alapegyenlete:

dMO = dNFA + dNDC

Ebből:

dNDC = dMO – dNFA

amely szerint:• Ha egy stabil pénzkeresleti függvény révén adott a tervezett

növekedés, az inflációs ráta és egyéb tényezők függvényében a pénztömeg változásának nagysága (dMO)

• Ha elérendő gazdaságpolitikai célkitűzés formájában adott a bankrendszer külfölddel szembeni nettó pozíciójának a változása(dNFA), akkor

• Ezek meghatározzák a követendő belső hitelpolitika kereteit

(dNDC)

Ebben a gondolatmenetben döntő fontosságú eleme a pénzkeresleti függvénystabilitása.

Ha pénzmennyiségről beszélünk, azon érthetjük:• A forgalomhoz szükséges pénz mennyiségét és• a tartani kívánt pénzállományt (pénzkeresleti függvényt)



Pénzügytan 29/74

(1) A forgalomhoz szükséges pénz mennyisége

A pénz forgási sebessége:

V = Pi Ái /MOAhol

Ái = az i-edik cserében szereplő áru mennyiségePi = az i-edik cserében szereplő áru ára

ez a Fisher-féle forgalmi egyenlet átrendezve, amelyből

V = P.y/Mahol

P a GDP-deflátor ésy a reál GDP és aP.y szorzat a nominális GDP, vagy másképpen aP a forgalomba került áruk árszínvonala, ésY a forgalomba került áruk mennyisége)

Ez a modell inkább egy gondolkodási keretet ad (ex post elszámolásiazonosság), mert sem Ái (Y) illetve Pi (P) nem lehet igazán megragadni (az Y-bacsak azok áruk kerülnek, amelyek az adott időszakban gazdát cserélnek, akkor a

P-be is halmozottan számítanak bele). Gyakorlatilag a sebességet úgyhatározzuk meg, hogy az említett elszámolási azonosság fennálljon.

A forgalom lezajlása előtt (ex ante), amikor a vélhető szándékok viszonyátvizsgájuk, akkor eltérhet a két oldal: a pénzoldal (keresleti oldal) és az áruoldal(kínálati oldal).

Az adott gondolati modell segítségével szemléletesen írhatók le• az önszabályozó mechanizmusok, illetve• azok a gazdaságpolitikai beavatkozások, amelyek eldöntik, hogy mely

tényező(k) alkalmazkodása révén válik ex post azonossággá, például:• aranypénz-rendszer esetén valószínűbb egy olyan automatizmus,

amelyben az MO növekedését inkább a v csökkenése, mintsem aP növekedése kisérné (a fölös pénz kincsként kicsapódik aforgalomból, és nem az árszintet hajtja fel);

• hitelpénz-rendszer esetén a teljes foglalkoztatás határáhozközelebb lévő gazdaságban valószínűbb, hogy az MOnövekedése inkább a P növekedését okozza, mint az Á-ét;



Pénzügytan 30/74

• magas munkanélküliség esetén valószínűbb a P kisebb mértékűés az Á nagyobb mértékű növekedése, mint a kapacitások teljeskihasználtsága mellett;

• a pénzteremtő hitel az MO-t növeli, a pénz-újraelosztó v-t.

A gyakorlatban a Fisher-féle forgalmi egyenlet helyett a gyakorlatban az ún. jövedelmi egyenletet használják:

MO.v = Y (= P.y)

AholY = a nominál-jövedelem (pl, nominál GDP)y = a reáljövedelem

v = a jövedelmi forgási sebességY-ban minden megtermelt áru és szolgáltatás szerepel és mindegyik csak egyszer (függetlenül attól, hányszor cserél gazdát az adott időszakban).

A jövedelmi egyenletből is az derül ki, hogy a pénztömeg változtatása nemközvetlenül hat a P-re, vagy az y-ra, tehát nem feltétlenül okoz inflációt, vagydeflációt, illetve fellendülést, vagy depressziót. A pénztömegmegduplázódásának ugyanaz az eredménye, mintha a forgási sebesség nőttvolna kétszeresére. A pénztömeg változásának (az y-ra gyakorolt reál) hatásaattól függ, hogy

• mennyire ellensúlyozza az MO változásának hatását a v ellentétesirányú változása (vagy erősíti fel az azonos irányú mozgás)

• a keresleti oldal (MO.v) együttes hatása – amelyet a nominál- jövedelemre gyakorol – miként oszlik meg az árszínvonal(P) és areáljövedelem (y) között.

Ha a forgási sebesség kiszámíthatatlanul és nagy kilengésekkel ingadozik, akkor a pénztömeget szabályozni kívánó pénzügyi politikának még a nominál-

jövedelemre gyakorolt hatását is nehéz meghatározni. Ha viszont a forgásisebesség stabil, vagy jól előre jelezhető módon alakul, ajjor a monetáris politikahatása már jól felmérhető, de még mindig további vizsgálódást igényel, hogy aváltozás milyen hányada csapódik le az y-ban, illetve a P-ben.

Magyarországon a tágan értelmezett pénz (M2) GDP-revonatkoztatott forgási sebessége az 1978-86. Évek között az 1,96-2,21 intervallumban mozgott és átlagos nagysága 2,1 volt.



Pénzügytan 31/74

A v stabilitását illetően megoszlanak a vélemények:• A monetarista iskola szerint jól megragadható nagyság, de országról

országra, időszakról időszakra változik a viselkedése• Abban is van eltérés, hogy a Fisher féle egyenlőségeket balról, vagy jobbról

kell-e „olvasni”: vajon a forgalom szükségletei hívják létre a szükséges pénzmennyiséget, vagy, a pénzpolitika befolyásolja a forgalom, a gazdaságitevékenységét alakulását.

• Valószínűleg a pénzmennyiség részben következménye, részben előidésője bizonyos reálgazdasági folyamatoknak.

Felhasználva azt, hogy a szorzat rugalmassága egyenlő a tényezők rugalmasságának összegével:

dMO/MO + dv/v = dP/P + dy/yPénzkeresleti függvény

Fejezzük ki a Fisher féle forgalmi egyenletet a v reciprokával (k=1/v)

MO = k. P . y

A pénz forgalmi és felhalmozási funkciója egységet alkotó kettős szerep. Azelsőt (a forgalmit) hangsúlyozza az MO . v = P . Á, a másodikat (az állományit)ez utóbbi. A jövedelem ugyanis hatással van a jövőbeli vásárlásaink nagyságára,az pedig az ahhoz szükséges pénzfelhalmozás nagyságára. Az MO = k . P . yformulát szokás a pénz mennyiségi egyenletének „cambridge”-i változatakéntemlegetni és ez egyben egy igen egyszerű pénzkeresleti függvény.

A pénzkeresleti függvény azokat a közgazdasági változókat és azok matematikaikapcsolódását adja, melyek függvényében meghatározható az emberek általtartani kívánt pénz mennyisége, vagy hogy vagyonuk mekkora hányadát tartják

• Készpénzben• Határidős betétekben, értékpapírokban vagy• Reáljavakban.

A pénzkereslet nem tévesztendő össze a hitelkereslettel! Az utóbbi olyan pénzszükséglet, amelyet sürgősen fel akarunk használni, az előbbi pedig, éppenellenkezőleg, mennyit akarunk tartani ebből a speciális jószágból.

A pénzkeresleti függvényt általában MO/P ún. reál-pénzmennyiségrevonatkozóan szokták specifikálni, két jellegzetes magyarázó változója:• Valamilyen „skála”-/terjedelem-változó (ez többnyire a jövedelem)



Pénzügytan 32/74

• Valamilyen „készletezési költség” változó (pénz esetén infláció miattkeletkező költség, vagy inkább a kieső kamatbevétel miatti alternatívaköltség (opportunity cost) amire a körülményektől függően valamilyen rövidvagy hosszú lejáratú kamatlábat szoktak alkalmazni:

MO/P = f(y, i)

Aholi = kamatlábF = közelebbről meg nem határozott függvénykapcsolatot jelöl

A skála változó szerinti első derivált előjele valószínűleg pozitív, hiszen anövekvő gazdaság pénzigénye növekvő. Az alternatívaköltség előjelevalószínűleg negatív, mert minél magasabb a kamatláb, az emberek annál

inkább figyelnek arra, hogy ne legyenek fölösleges készpénzkészleteik, ésvagyonuk nagyobb hányadát tartják kamatozó formában. Természetesen azelőjel attól is függ, hogy melyik pénztömegről van szó: a tágan értelmezett pénztömege (M2) nyilván nem változik, ha az emberek rövid lejáratú kamatlábnövekedése következtében látra szóló betéteik egy részét lekötik rövid lejáratra.Ugyanekkor ezáltal csökken a szűken értelmezett pénz tömege (M1).

Az NSZK 1968-82 közötti adatai alapján becsült pénzkeresleti függvény:

MO/P = 0,1057 . y1,201. e-0,013.i

AholMO = szűken értelmezett pénz (M1)y = reál GDPP = fogyasztói árszínvonali = rövid lejáratú kamatláb

Az egyenlet 99,5%-ban magyarázza az adott időszak pénztömegének változásait.

IV. A pénzügyi szektor közvetítő szerepe hitelpénzrendszeresetén

Megtakarítás és beruházás kapcsolata

Adott időszakban:



Pénzügytan 33/74

S = Y – C (Y – jövedelem, C – magán- és közfogyasztás – 1 szektorosmodell!!)

• A választott időszak általában 1 év

• Ha a gazdaság zárt és csak 1 szektorból áll:

Y = GDP = GNP = C +I

GDP = GNP, mert a gazdaság zártI – összes befektetés/beruházás (gazdaság egészére – mert 1 szektor van!!)

Befektetés – tranzakciók, melyekkel jelenbeli pénzt/jövedelmet jövőbeli jövedelemre/fogyasztásra váltunk

Így

S = C + I – C = I (ex post jellegű)

Az ex ante egyenlőség ex post-tá válását „segíti”:• Kényszer-megtakarítás (nincs mit venni)• Nem szándékolt beruházás – eladhatatlan árukészlet• Keynes és követői: az Y-nak kell akkorának lennie, hogy az Y-

hoz tartozó S (S = Y – C(Y) = Y - (a+b)Y) legyen egyenlő (azexogén módon adott) I-vel

Megtakarítás 3 alapvető formája (az időszak változása (záró – nyitó készletkülönbsége) pozitív és negatív is lehet) :

• Anyagi beruházás (jelenbeli pénzért jelenbeli javakat vásárolnak,amelyeket jövőbeli pénzre/fogyasztásra kívánják váltani) és

• Pénzmegtakarítások:• Értékpapír vásárlás,

• lekötött bankbetétbe helyezés (jövőbeli pénzt vásárolnak jelenbeli pénzért az adott kamatláb ill. hozam szerint)• Pénzkészlettartás (egységnyi „kulcson” végbemenő passzív

átvált(oz)ás)

A megtakarítás a következőképpen válhat anyagi felhalmozás forrásává:• Megtakarítás a beruházónál képződik (önfinanszírozás)• A Megtakarító pénze újraelosztással kerül a beruházóhoz:

• Végleges újraelosztással (adók, támogatások, közakadozások

útján)• Közvetlen ideiglenes újraelosztással (értékpapírok, pl. kötvény)



Pénzügytan 34/74

• Közvetett ideiglenes újraelosztással pénzintézeteken keresztül(lekötött bankbetétek alapján nyújtott bankhitelek útján)

• Pótlólagos pénzteremtéssel (hitelpénzrendszer esetén a ker. bankok implicit újraelosztást hajthatnak végre a pénzkészletet tartók és a

beruházók között) – a hitel időbeli jövedelemátcsoportosítás az adónak és az igénybe vevőnek egyaránt, de gazdasági alanyok közötti „térbeli”átcsoportosítást is jelent

Megtakarítási formák (csökkenő likviditás, növekvő lejárat szerint, miközben ahozamok/kockázatok növekvő módon függenek a finanszírozott beruházáshozamához):

• Készpénz• Átutalási betétszámla

• Határidős betét• Államkötvény (másodlagos piaccal, fix kamat)• Kötvény garancia nélkül (fix kamat)• Kötvény (változó kamat)• Elsőbbségi részvény• Részvény• Közvetlen anyagi felhalmozás

Megtakarítás: jövőbeli jövedelmek vásárlása

A megtakarítások ideiglenes újraelosztásának alapvető jellemzője: amegtakarító jelenbeli pénzéért jövőbeli pénzt vásárol: a bankhitel és azértékpapírok jövőbeli pénzre szóló követelések (kamatozó hitel, stb. esetén, atörlesztésre és a kamatra szóló követelések) , a jelenbeli és a jövőbeli pénzek cserésének lebonyolítási eszközei. Ezek a követelések különböznek aszerint,hogy

• Milyen jog alapján biztosítják a jelenbeli pénz jövőbeli ellenértékét(hitelezői, társtulajdonosi, biztosítási alapon)

• Ki a kibocsátójuk (állam, vállalat, magánszemély, pénzintézet)• Milyen időpontbeli pénzre szól (mi a valószínűsége ű, hogy mekkora

lesz az összeg)A jelenbeli megtakarítás ellenértékeként kapott jövőbeli pénzösszeg lehet(i) előre meghatározott nagyságú:

• egyetlen időpontban fizetendő összeg (váltó)• rendszeres időszakonként, véges időtartamon keresztül fizetett összeg

(kötvény törlesztő és kamatfizetései)• rendszeres időszakonként, végtelen időtartamon keresztül fizetett

összeg (örökjáradék kötvény)• véletlen időpontban fizetendő (életbiztosítási kötvény)



Pénzügytan 35/74

• rendszeres időszakonként, véletlen hosszúságú időtartamú (nyugdíj)(ii) csak feltételeiben meghatározott nagyságú:

• egyetlen időpontban fizetendő (nyereménybetétkönyv)• rendszeres időszakonként, véges időtartamon keresztül fizetendő

(változó kamatozású kölcsönök és kötvények)• véletlen időpontban, beleértve, hogy nem fizet egyáltalán (vagyonkár

biztosítás)További variáció a takarékbetétkönyv, ahol csak a kamatláb rögzített, de a betétés kivét tetszőleges.

De előfordulhat, hogy a szerződéses feltételek ellenére az igért jövőbeli pénzt:• késedelemmel• csak részben

• vagy egyáltalán nem adják meg.Maga a pénztartás is jelenbeli és jövőbeli pénzek cseréje (amely passzív módonmegy végbe, elég nagy feláldozott haszonnal, alternatívaköltséggel).

Többnyire valamilyen járulékos szolgáltatás/haszon is jelen van (biztonságérzeta biztosítás megkötésével).A jövőbeli pénzek adásvétele egyben kockázat adásvételét is közvetíti, akockázat átvállalását vagy áthárítását jelenti azáltal, hogy az eredő pozíciónk nyitottsága megváltozik: a korábbiaknál jobban vagy kevésbé érzékeny lesz az

árfolyam, illetve a kamatláb változásaira.Megtakarítás, beruházás, folyó fizetési mérleg

Az egyszektorú modellhez most hozzávesszük a külföldet (két-szektorú modell),a külfölddel kapcsolatos deviza-elszámolásokat a fizetési mérleg foglalja össze:

I. Folyó fizetési mérleg (CA, Current Account)II. Tőketételek (dK)III. A bankrendszer devizatartalékainak változása (dRES)

Ez egy mérleg, tehát• a végösszeg nulla,• Az I.-et a II.+III. finanszírozza,• Az I.-be tartoznak a deviza egyirányú mozgásai (a másik irányba az

árú mozog), tehát kamat, profit és egyéb átutalások.• Az I.+II. mutatja a a nettó deviza-beáramlást (ez „a fizetési mérleg

egyenlege”), ami a tartalékok szintjének változásában csapódik le.



Pénzügytan 36/74

Ha:• a fizetési mérlegből csak az eX portot (X) és az iM portot (M)• a tőketételeket (dK) nem bontjuk meg lejárat, vagy szektor szerint• a bankrendszer devizatartalékait változatlannak tekintjük (dRES=0),

akkor:X – M = CA = - dK

Nyitott gazdaságban nem szükségszerű, hogy S = I:• lehet, hogy I > S az import-töblet erejéig (amit külfölddel szembeni

adósság növekedése finanszíroz)• lehet, hogy S > I az export-töblettel egyezően (ami a külfölddel

szembeni adósság csökkenését – vagy a követelések növekedését –

jelenti)

(Y – C=) S = I + (X-M)

A belföld megtakarítása finanszírozza a belföldi beruházást és az exporttöbletet(a gazdaság „külföldi befektetése”, X-M=-dK), azaz a beruházás és megtakarításegyenlege tükröződik a folyó fizetési mérleg egyenlegében:

I – S = M – X = - CA = dK

Belföld Külföld1.Folyó egyenleg I – S + X – M = 02.Külföldi tőke -dK + dK = 0

0 + 0 = 0

Egy oszlopon belül a negatív előjel a forrást jelöli, a pozitív a felhasználást.

Tőkeáramlási mátrix (flow of funds)

A belföld „szektor”-t most 3 szektorra bontjuk:• gazdasági szektor • költségvetés• bank-rendszer.

A sémában a keletkezett és véglegesen újra elosztott jövedelmeknek a 4 szféraösszegére vonatkozóan ex post meg kell egyeznie az összes jövedelem-felhasználással:



Pénzügytan 37/74

1. Termékek exportja és importja (X, M)A) Külkereskedelmi mérleg (Trade Balance = TB = X – M)

2. Szolgáltatások (Nonfactor Services) exportja, importja3. (Nettó) Kamat, profit, osztalék (Factor Services: FS)

4. (Nettó) Egyoldalú átutalások (Segélyek, bérhazautalások, stb.: UT)B)Folyó fizetési mérleg egyenlege (Current Account = CA)5. Közvetlen külföldi tőkebefektetések 6. Közép- és hosszú lejáratú hitelek

C)Alapegység (Basic Balance)7. Rövid lejáratú hitelek 8. Tévedések, kihagyások

D)Fizetési mérleg egyenlege (Overall Balance)9. Bankrendszer devizatartalékának változása

A 3. és 4. Együtt a R emittances (ezek nem árú vagy szolgáltatáskereskedelmével függenek össze):

R = FS + UT

A B) Folyó fizetési mérleg így:CA = X – M - R

A megtakarítás viszont (a gazdasági szektor jövedelmének – Yd – fogyasztásra

fel nem használt része):S = Yd – C

Kitérő (Yd meghatározása):A GDP az R értékkel különbözik a GNP-től:

GDP = GNP + R GDP = Y = C + I + (X – M)

A GDP/GNP felÍrható 3-féleképpen + Összes kibocsátás +Összes fogyasztás (C) +Munkabérek

- Folyó termelő felhasználás +Összes felhalmozás (I) +Tőkejövedelmek (osztalék, stb.)+Nettó export +Közvetlen adók

Ha:• a GDP nagyobb, mint a GNP (R>0), belföldön több külföldi

termelési tényezőt használnak fel (beleértve a hitelt is), ha pedig • R<0, akkor a tényezőtulajdonosoknak járó jövedelmek közül többet

kell kifizetni, mint amennyit a belföldi tulajdonosok kapnak akülföldi hasznosítás után (Magyarországon 200-250 Mio USD akapott és évi 1000-1500 Mio USD a fizetett kamat és egyéb

profitjellegű jövedelem)



Pénzügytan 38/74

A költségvetés (G) bevezetése módosítja a GDP (=Y) egyenletét (azállamháztartási kiadásokat jelölő G nem azonos a költségvetésikiadásokkal, mert abba a transzferkifizetések (TR) is beletartoznak,mint nyugdíj, munkanélküli segély, és a többi nem elsődleges

jövedelem, amely a jövedelem-újraelosztás révén kerül a birtokosához;

a G fogyasztás és beruházás jellegű kiadásokat is tartalmaz):GDP = Y = C + I + G + (X – M)ahol Y a teljes belföldi jövedelem

A gazdasági szféra jövedelme (Yd) ebből az adó (T) levonása, atranszferek (TR) hozzáadásával és a külföldieknek átutalt nettókifizetések levonásával számítható ki:Yd = Y + TR – T – R = C + I + (G + TR – T) + (X – M – R)

Tehát

S = Yd – C ésS – I = (G + TR – T) + (X – M – R)

azaz a gazdasági szféra megtakarítása és felhalmozása• a költségvetés egyenlegének és a• folyó fizetési mérleg egyenlegének az összegével térhet el

egymástól.Ez az egyenlet is egy adott időszakra vonatkozik és ex post áll fenn (ugyanakkor nem fejezi ki azokat a hosszú távú hatásokat, amelyeket pl. a beruházások vagyaz import visszafogása gyakorol az exportra és ezen keresztül a folyó fizetésimérlegre).



Pénzügytan 39/74

GDP Külföldre profit

GNP Amortizáció

NNP Közvetett adók

Nemzeti jövedelem

Személyi jövedelem = Személyi jövedelemadó

= Nemzeti jövedelem - Rendelkezésreálló személyi jövedelem

- vállalati profitok +

+ szociális juttatások +

+ transzfer jövedelmek +

+ nettó kapott kamatok +

+ osztalékok

X - M Y (GDP) T-TR+R T-TR+R

I Yd S

G C

C

A (GDP =) Y = C + I + G + (X – M) képlet megmutatja, hogy a szférák mikéntrészesednek a létrehozott termék- és szolgáltatástömegből:• a gazdasági szféra C+I,• a költségvetés G és• a külföld X-M.



Pénzügytan 40/74

A bankrendszer ebből a szempontból eszmei közvetítő, reál tevékenységetulajdonosainál (gazdasági magánszektor és az állam) jelenik meg. Ezt egészítik ki a a szférák közötti folyó jövedelem-újraelosztás egyenlegei.E pozitív (szufficites) és negatív (deficites) jövedelem-egyenlegek közötti

átcsoportosítás → szektorok közötti hitelnyújtás útján (bankrendszer döntőszerepe):• gazdasági szektor nettó közvetlen hitelnyújtása a költségvetésnek

kormányzati(Bg=government Bonds) kötvények vásárlásának formájában

• nettó külföldi tőke áramlás, mint a kapott és nyújtott hitelek egyenlege(d K), amely szektorok szerint 3 részre bontható:

• nettó állomány gazdasági szektorral szemben (d Kp)• nettó állomány kormányzattal szemben (d Kg) és

• bankrendszerrel szemben• bankrendszer belföldre nyújtott hiteleinek állomány-változása (dNDC – Net Domestic Credit), amely

• d NDCp gazdasági szektorral szembeni nettó pozícióra és• d NDCg költségvetéssel szembeni nettó pozícióra bontható

(ebben a bankrendszer államkötvény vásárlása is benne van.

Az egyes szektorok forrásai és felhasználásai

a) Gazdasági szektor

Felhasználás Forrás Anyagi felhalmozás MegtakarításÁllamkötvény-vásárlás Külföldi hitelfelvétel Pénzfelhalmozás Bankhitel

I + d Bg+d MO =S + d Kp + d NDCCpAhold MO = delta Money – a gazdasági szektor által birtokolt pénzmennyiség változása ésd Bg =a gazdasági szféra tulajdonában lévő államkötvények állományának változása

b) Költségvetés

Felhasználás ForrásKormányzati kiadások AdóTranszferkifizetések Kötvénykibocsátás

Külföldi hitelfelvétBankhitel



Pénzügytan 41/74

G + TR = T + d Bg + d Kg + d NDCg

c) Külfölddel kapcsolatban a fizetési mérleg azonosság:

Felhasználás Forrás Export (X) Import (M) Külföld általi hitelnyújtás (d K része) Külföldnek nyújtott hitel (d K része)

Egyoldalú átutalások (R) Devizatartalék változása (d RES)

(X – M – R) + d K = d RESvagyis a folyó tételek és a tőketételek egyenlege a devizatartalékok változásábancsapódik le.

d) Bankrendszer külföldi hitelműveletei nem érintik a bankrendszer külföldinettó pozícióját, az NFA (Net Foreign Assets) nagyságát, mivel hitelfelvételesorán nő a külfölddel szembeni tartozása, viszont a kapott pénz a külfölddelszembeni követeléseinek növekedését is jelenti egyben:

Felhasználás Forrás Belföldi hitelnyújtás PénzfelhalmozásDevizatartalékok növekedése Külföldi hitelfelvétel

d NFA = d RES – d Kbami a hitelpénzrendszer ismert összefüggése → a pénzt bank hozza létre:

• Hitelnyújtással (d NDC) vagy• Külföldi fizetőeszköz vásárlással, amikor a bank belföldi partnerének

belföldi pénzt (készpénzt, vagy számlapénzt) ad a külföldi fizetőeszközellenében

Tőkepiaci mátrixGazdasági

szféraKöltségvet

ésBankrend

szer Külföld

1.Nem pénzügyi egyenleg I-S G-T X-M-R 0Finanszírozása:2.Pénzek+kvázipénz d MO -d MO 03.Bankhitel -d NDCp -d NDCg DNDC 04.Állami értékpapírok d Bg -d Bg 05.külföldi tőke -d Kp -d Kg -d Kb d K 0

6.Bankrendszer devizatartalék változása DRES -d RES 0

0 0 0 0 0



Pénzügytan 42/74

Egy oszlopon belül a negatív előjel a forrást jelöli, a pozitív a felhasználást.

Az ideiglenes újraelosztás intézményei

Az ideiglenesen újra elosztható megtakarítások létrehozói:• akik jelenbeli pénzükkel keresletet támasztanak a jövőbeli pénzekre, illetve• e megtakarítások végső felhasználói (a jelenbeli beruházók) pedig jövőbeli

bevételeik terhére jövőbeli pénzkínálatot biztosítanak jelenbeli pénzek ellenében.

A cserében a „vásárló” a jelenbeli pénzért nem jövőbeli pénzt, hanem fizetésiigéretet, pénzügyi követelést kap (ezek a követelések vagy valamely bank könyvelésében, vagy valamilyen értékpapírban öltenek testet.

E követelések nek sem a kínálata, sem a kereslete nem homogén. Eltérés lehetabban, hogy

• nagyságrend (milyen nagyságrendű jövőbeli pénzt keresnek, illetvekínálnak),

• lejárat (milyen időpontbeli pénzre vonatkozik a kereslet illetve a kínálat)• kockázat (mekkora a valószínűsége, hogy a jövőbeli pénz átadása

elmarad)• névérték (mi a jövőbeli kifizetés összege (ha nem fix előre))

• likviditás (milyen könnyen váltható majd a jövőbeli pénzt jelenbelireváltani).Annak érdekében, hogy segítsék a kereslet és kínálat egymásra találását, akövetkező eszközöket használják :

• szabványosítás• általános szabályok, jogi háttér biztosítása• piac és intézményeinek megszervezése, információk áramlásának

biztosítása



Pénzügytan 43/74

Látható, hogy a tőkekereslet és –kínálat egymásnak való megfeleltetésétkétféleképpen lehet kielégíteni:

(i) Közvetlen finanszírozás - a megtakarító és a megtakarítás végsőfelhasználójának igényei megfelelnek egymásnak, csak összetalálkozásukat kell gyorsabbá és biztonságosabbá tenni (amegtakarítás közvetlenül cserél gazdát) • Elsődleges értékpapír (végső felhasználó fizetési ígérete) jellemzi (pl.

kereskedelmi váltó, vállalati, kincstári kötvény, részvény)• Csak az adásvételt meggyorsító, megkönnyítő közvetítők

tevékenykednek (ii) Közvetett finanszírozás – a megtakarításokat egy közbenső intézmény

gyűjti és - rajta nagyságrendi, kockázati, lejárati és likviditásitranszformáció végrehajtva – adja tovább a felhasználóknak.

MegtakarításÉrtékpapírkereskedők Megtakarítás

végsőfelhasználója

Értékpapír

Értékpapír

Pénz Pénz

Befektetésialapok

Biztosítók

Nyugdíjalapok

Finanszírozótársaságok

Takarékpénztárak

Kereskedelmibankok

Közvetettkövetelések

PénzPénz

Értékpapír,bankhitel



Pénzügytan 44/74

• Másodlagos értékpapír (közvetett követelés) jellemzi (pl. pénzintézetfizetési ígérete, mint biztosítási kötvény, takarékbetétkönyv,csekkfüzet, pénzintézeti kibocsátású kamatozó kötvény)

• A nagyságrendben, lejáratban, likviditásban és kockázatban eltérő

jellemzőkkel bíró keresletet és kínálatot úgy hangolják össze, hogy a pénzintézetek közbenső kereslettel, illetve kínálattal lépnek fel.• A befektetési alapok (ezeket a biztosítókhoz, nyugdíjalapokhoz

hasonlóan szokták intézményi befektetőknek nevezni) összegyűjtik ügyfeleik értékpapír vásárlására szánt megtakarításait és

• Nagyobb szakértelemmel,• Pontosabb információk alapján• Kisebb tranzakciós költséggel (az egyes értékpapírok között

jobban megosztják a kockázatot)

Mintegy az ügyfeleik helyett végzik el az értékpapírok vásárlását.Portfóliójuk folyamatos karbantartásával – azaz a várhatóanhanyatló árfolyamú papírok eladása és a növekvő/nagyobbhozamúak vásárlása révén. igyekeznek minél nagyobb jövedelmet

biztosítani ügyfeleiknek, akik befektetéseik arányában, befektetési jegyeik alapján részesednek a hozamból.

• A biztosítók és nyugdíjalapok a kártérítések és nyugdíjak folyósításamellett alaptevékenységükhöz tartozik – alapvetően a tezaurálásraszánt pénzek értékének megőrzése céljából – az általuk összegyűjtött

és ideiglenesen szabad pénzalap megfelelő befektetése. E befektetések jövedelmének kell – minimálisan – fedeznie a biztosító működésiköltségeit és nyereségét. Mivel bevételeik jól előre jelezhetőek,lehetőségük van ezeket a pénzeszközöket hosszú lejáratú (és nagyhozamú) vállalati kibocsátású részvényekbe és kötvényekbe helyezni.

• A finanszírozási társaságok kis összegű, rövid lejáratú fogyasztási,vagy üzleti célú hiteleket nyújtanak. Forrásaik főleg értékpapír-kibocsátásból származnak, illetve bankok refinanszírozzák azokat.Gyakran valamelyik kereskedelmi bank leányvállalataként működnek.

Rájuk nem vonatkoznak a betétgyűjtő intézetekre érvényesszabályozások.• A betéti intézetek közé tartoznak

• a különböző takarékpénztárak - a takarék- és határidős betéteikből döntően a lakásépítési célokat elősegítő jelzáloghiteleket nyújtanak- hosszú lejáratú hitelforrássá alakítvaezáltal a megtakarításokat, és a

• hitelszövetkezetek – fogyasztási kölcsönöket nyújtanak aszövetkezet tagjainak

• vannak olyan takarékszövetkezetek is, amelyek ahitelszövetkezetekhez hasonlóan nem fix kamatot fizetnek a



Pénzügytan 45/74

takarékbetétek után, hanem a kihelyezések utáni bevételt osztják fel arányosan a betétesek között.

• A kereskedelmi bankok a legjelentősebb pénzügyi közvetítőintézmények. Abban különböznek a betéti intézményektől, hogy a

megtakarítások ideiglenes újra elosztásán kívül a pénzforgalomlebonyolítása is. Igy a határidős betétek (kamatozó és meghatározottidőtartamra lekötött betétek) és a takarékbetétek (kamatozó, de nemmeghatározott időtartamra lekötött betétek) mellett látra szóló

betéteket is ajánlanak az ügyfeleiknek – ezek a betétek általában nem,vagy nagyon alacsony kamatláb mellett kamatoznak, viszont kifizetésiutasítás adható rájuk. Ezeken a látra szóló betétszámlákon bonyolódik a fizetési forgalom zöme, és ily módon az ezeken a látra szólószámlákon történő jóváírások jelentik a pénzteremtés főformáját. Miveltevékenységük közvetlenül megváltoztatja a forgalomban lévő

pénzmennyiséget, szokás a kereskedelmi bankokat monetárisközvetítőknek is nevezni, a többi közvetítő pénzintézetet(betétiintézetet, biztosítókat, stb.) pedig nem-monetáris közvetítőknek .A kereskedelmi bankok sokféle lejárattal, szinte mindenügyféltípusnak nyújtanak hitelt, azonban jellemzően az üzleti életet (ipart, mezőgazdaságot és kereskedelmet) hitelezik főként rövidlejáratú hitellel, ennek kettős oka van:

• Hosszúlejáratú hitelhez a vállalatok általában más forrásból jutnak,

• Másrészt a kereskedelmi bankok forrásainak zöme igen likvid betét

A megtakarítások ideiglenes újraelosztásának egyik fő eszköze a hitel. Ahitelrendszer (a bankszektor és az értékpapírpiac) egésze ugyan alapvetően amegtakarítások és a beruházások között közvetít, de az egyes hitelekről már nem mondható el ez a közvetlen kapcsolatteremtés, mert bizonyos esetekben aközvetítő intézmények között történik a hitelművelet (pl. bankok között),

bizonyos esetekben pedig a pénzforgalmat lebonyolító bankok pénzteremtő

hitelein nem látszik közvetlenül, hogy a beruházás és a megtakarítás közöttközvetítenek.

A pénzügyi közvetítő intézmények a következő szolgálatokat teljesítik a pénzügyi piacok (a jövőbeli pénzek piaca) számára:

• kölcsön nagyságának • Lejáratának • Kockázatának • Likviditásának transzformációja• A tranzakciós költségek csökkentése



Pénzügytan 46/74

• Információszolgáltatás• Kockázatáthárítás, és –átvállalás.

HARMADIK RÉSZ: ÁRSZINVONAL-EMELKEDÉS -

INFLÁCIÓ

I. Az infláció általános jellemzői

1. Az infláció fogalmaInflatio = felfúvódás (orvosi), az amerikai polgárháború idején (1861-65)használták először arra a helyzetre, amikor az ércpénznek ázsiója volt az állami

papírpénzzel szemben, vagyis a papírpénzben mért árszínvonal nagyobbmértékben emelkedett, mint az aranypénzben kifejezett.

Igazi „befutása” az I. világháború idejére tehető, amikoris az árak viharosemelkedésének ismétlődő kiindulópontja aq pénzmennyiség szinte korlátlannövekedése.

Korábban infláció alatt a hiperinflációt értették és azt élesen elválasztották azáltalános árszínvonal emelkedéstől (drágulás).

A fogyasztói árszínvonal emelkedésének (amelyet ma már általában azinflációval azonosítanak) általános szinten pontosan megfogalmazhatók az okai:

(i) egyrészt a nominális pénzösszeg (pénzjövedelem) túlzottnövekedése,(ii) másrészt az újratermelés és az újratermelés belső arányainak -

azon belül elsősorban a fogyasztás és felhalmozás arányának – akeresleti szerkezettől való eltérése

Mindkét ok belső (nemzeti) és külső (nemzetközi, világpiaci) tényezőkrevezethető vissza.

A belső tényezők:• a lakossági megtakarítások állományának csökkenése,• a lakossági hitelállomány növekedése,• a pénzbeli társadalmi juttatások növekedése,• a foglalkoztatottak és munkaidejének csökkenése• munkaintenzitás és munkatermelékenység csökkenése

A külső tényezők:• a lakosság külföldről származó pénzjövedelmének növekedése,

• a nem kereskedelmi jellegű (turista) valutabeváltás növekedése,• fogyasztási cikkek exportjának növekedése



Pénzügytan 47/74

• fogyasztási eszközök importjának csökkenése.

A fogyasztói árszínvonal folyamatos emelkedése a jövedelemtulajdonosok között jövedelem újraelosztást idéz elő:

• jól járnak azok, akiknek a vásárlási áruszerkezetében a változatlan árúáruk vannak túlsúlyban• hátrányos azoknak,

• akiknek a vásárlási áruszerkezetében azok az áruk vannak túlsúlyban, amelyek ára viszonylag nagyobb mértékben emelkedett(az előny és a hátrány is viszonylagos, mértéke az átlagtól valóeltérés nagysága szerint alakul). Hátrányos

• még azoknak is, akiknek pénzkészletük van és• azoknak, akiknél a nominális- és reálkamatláb közötti eltérés nem

pótolja a fogyasztói áremelkedésből eredő vásárlóerő-csökkenést;• hasonló okokkal magyarázható az adós-hitelező közötti jövedelem-

újraelosztás: ha a nominális- és reálkamatláb eltérése megegyezik atényleges vásárlóerő-csökkenéssel, akkor nem történik újraelosztás,ellenkező esetben az eltérés irányától függően az adós (ha nagyobba vásárló-erőcsökkenés) vagy a hitelező (ha kisebb a vásárlóerő-csökkenés, mint a nominális- és reálkamatláb különbsége) előnyéremegy végbe az újraelosztás.

Ha a fogyasztási cikkek árszínvonala emelkedik (illetve a pénz fogyasztásicikkekben mért vásárlóértéke csökken), akkor ezt azt jelenti, hogy az egyeskonkrét áruk piacán bekövetkezett árváltozások eredője árnövekedés. Ha az ár változik, az azt jelenti, hogy a tényleges kereslet és kínálat a változástmegelőzően nincs egyensúlyban és az árurealizálás megtörténtévelszükségszerűen kialakuló egyensúly a piaci ár emelkedésével valósul meg (ez afolyamat azon a feltételezésen alapul, hogy az ár olyan piaci ár, amely atényleges kereset a kínálat szerint változhat).

Ha viszont egy adott áru piaci ára hatóságilag rögzített, az adott piaconmegjelenő túl-keresletből a forgalom lezajlása utáni egyensúly azáremelkedéssel nem alakulhat ki , hanem – hacsak a kínálatot az import vagy a

belső termelés nem képes korrigálni – a tényleges keresletnek csökkennie kell.Ha• egy másik – helyettesítő – termék piaca „felszívja” a túl-keresletet. Ha a túl-

keresletet az említett helyettesítő termék piaca fel tudja szívni, akkor a túl-kereslet ezen az „új” piacon áremelkedést fog okozni (ez az egyik kapcsolódási pont a szabadon változó árak esetén bekövetkező árszínvonal-emelkedés és a rögzített árak mellett kialakuló kényszer-megtakarításközött);



Pénzügytan 48/74

• ha nem képes felszívni a túl-keresletet, ún. kényszer-megtakarítás jön létre.A hatósági árrögzítés következtében kialakuló kényszer-megtakarítás –

bármilyen hosszú, állandó jellege legyen – átmeneti jelenség, mertmegjelenése pillanatában magában hordja megszüntetésének alapját. A

pénzoldal mint keresleti oldal és az áruoldal mint kínálati oldal közöttiellentmondás mindaddig fokozódik, amíg egy ponton áttöri maga korlátját ésrészben vagy egészben önmagát megszünteti: a hatóságilag rögzített árategyszeri aktussal megemelik, s azt magasabb szinten ismét hatóságilagrögzítik és ezzel a beavatkozással a kényszer-megtakarítás egy része vagyegésze felszívódik az áremelés által (ez az második kapcsolódási pont aszabadon változó árak esetén bekövetkező árszínvonal-emelkedés és arögzített árak mellett kialakuló kényszer-megtakarítás között).

2. A hiperinfláció folyamataA hiperinfláció (eredetileg ezt jellemezte az „infláció” szó) a papírpénz jellegű

pénzhelyettesítő második törvényével jellemezhető: ha a forgalom valamennyicsatornája feltöltődik papírpénzzel pénzfelvevő képessége végső fokáig, akkor az áruforgalom ingadozásai következtében kiönthet, s a papírpénz vásárlóértékerohamos mértékben csökkenni fog.

Legtöbbször különleges körülmények, elsősorban háborúk gerjesztették.Ezekben az időszakokban az árak viharos emelkedésének ismétlődő kiindulópontja a pénzmennyiség szinte korlátlan emelkedése, azaz azárszínvonal-emelkedés oka a pénzoldalon van. A termelési szerkezet átalakul(eltolódik a haditermelés irányába), ezért a korábbi (békés) időszakbanösszegyűjtött jövedelmek egy része elkölthetetlenné vált, kényszer-megtakarításihelyzet alakul ki. Ha az állam pénzkibocsátással csak a kieső keresletet pótolja(és az állami kereslet szerkezete megfelel a háborús gazdasági termelésiszerkezetnek), a gyors ütemű árszínvonal-emelkedés nem következik be.De:• Egyrészt lehetetlen a jövedelemfeleslegek teljes átszivattyúzása az állam

javára, • Másrészt az állami megrendelések újabb és újabb személyes jövedelmeket

indukálnak és ezek a fogyasztási cikkek piacára vándorolnak, ott pedig – éppen a gazdaság háborús átállása miatt - egyre kevésbé kielégítő a kínálataz aktuális fizetőképes kereslethez képest.

A hiány fokozatosan kiterjed a termelési eszközök és különösen a nyersanyagok és energiahordozók piacára és a hiány fokozódása miatt az árszínvonal viharosemelkedése akkor is elkezdődik (kötött árak esetén a feketepiacon), ha az államnem nyúl a korlátlan pénz-szaporítás eszközéhez. De ha beindul az árszínvonal

szokásosnál gyorsabb emelkedése és a háborús helyzet folytatódik, az államrákényszerül a papírpénz mind növekvő szaporítására.



Pénzügytan 49/74

Egyáltalán, a hadigazdálkodásra való átállás és annak állami finanszírozásatipikus improduktív termelés és kiadás, vagyis az erőforrások hadiipariösszpontosítása mind rövid, mind hosszú távon az életszínvonal csökkenésével,azaz az erőforrások pazarlásával együtt járó folyamat.

A fogyasztási cikkek piacán kialakuló és fokozódó kínálathiány kikényszeríti a jegyrendszer szerinti elosztás bevezetését a fogyasztási árszínvonal viharosgyorsaságú emelkedése kizárja a pénzfunkciókat, a pénzforgalom helyett aközvetlen árucsere alakul ki.

Hogyan jellemezhető az az átmeneti szakasz, ahol a folyamatos árszínvonal-emelkedés hiperinflációs folyamatba csap át. Az egyes fogyasztásicikk-piacokonhirtelen bekövetkező gyors ütemű áremelkedéseket az okozhatja, ha a lakosságimegtakarítás különböző formái a jövedelem formájú pénz megtakarításifunkciójából egyszercsak forgalmi funkcióba mennek át, azaz a lakosságimegtakarítások folyamatos és nagymértékű csökkenése okozza a ténylegeskereslet hirtelen bekövetkező és nagymértékű növekedését.

Ha az árak széleskörűen hatóságilag rögzítettek, a kínálati oldalon az áruhiányköre és mértéke, a keresleti oldalon pedig a kényszer-megtakarítás nagyságaemelkedik, akkor (más módon és más jelenségekkel jellemezhető) a folyamathiperinflációba torkollhat.

II. Az árszínvonal változásának (infláció) okai1. Belgazdasági hatások: a nominális bérösszeg és az újratermelési

arányok

2. Az árszínvonal-változás és a termelékenység-változás kapcsolata

3. Az állami költségvetés bevételi és kiadási szerkezetének éshiányának hatása az árszínvonal alakulására

Az állami költségvetési újraelosztás hatása

A költségvetési hiány hatása

4. Külgazdasági hatások: a külkereskedelmi cserearány romlása



Pénzügytan 50/74

HATODIK RÉSZ: DEVIZAGAZDÁLKODÁS

III. Alapfogalmak

3. A devizagazdálkodás fogalma

Módszerek, intézkedések, rendeletek, előírások, tiltások összessége, amellyelegy önálló nemzeti valutával rendelkező ország belső pénzrendszere

- a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, illetve- másik nemzetgazdaság pénzrendszeréhez kapcsolódik.

• Kötött devizagazdálkodás a nem-konvertibilis valutájú országokra jellemző

(jellemzője a kötelező jellegű szabályok, előírások, tiltások alkalmazása – devizabejelentési és devizabeszolgáltatási/felajánlási kötelezettség , valamintkötött pályás devizabeszerzési lehetőség; központilag megállapított devizaárfolyam használata)

• Centralizált – egy központi intézmény (többnyire a jegybank) kezeli azország teljes devizaforgalmát, devizatartalékait és devizahiteleit)

• Decentralizált – a devizaforgalom szabályozása nem központosított, a bankrendszer egészén keresztül valósul meg.

• Szabad devizagazdálkodás a konvertibilis valutájú országokra jellemző(alapvetően piaci mechanizmusok érvényesülnek, amelyeket piactól nemidegen módszerekkel – pl. nyíltpiaci műveletek – befolyásolnak)

4. A devizapiac

Külföldi devizák/valuták keresletének és kínálatának összessége a valuta- ésdevizapiac.

Külföldi deviza/valuta utáni igény:- a hazai importőr és a- hazai tőke-exportőr

Hazai pénzre váltás igénye (külföldi devizának/valutának):- hazai exportőr - hazai tőkeimportőr/külföldi tőkeexportőr

Az átváltás jellegzetes szereplői/közvetítői a bankok (lakosság, vállalkozóiszféra, és pénzügyi szféra között).



Pénzügytan 51/74

Ha a Ft a belföldi valuta és USD a külföldi valuta, a Marshall-kereszt jellegűkeresleti és kínálati függvény jellemzi egy adott deviza piacát (ha az ordináta aFt/USD és az abszcissza a USD mennyiségét (összegét) képviseli,- a klasszikus USD keresleti függvény (amelyet az importigény illetve a

külföldre való befektetés iránti igény aggregáltan határoz meg) ereszkedő jellegű – nagyobb Ft árnál kisebb a USD iránti igény, kisebb Ft árnál

nagyobb az import és külföldi befektetés utáni igény)- A klasszikus GBP kínálati függvény (amelyet az export-bevétel és a

külföldről kapott kamatok/osztalékok hazai valutára – itt USD-re – valóváltási igénye aggregáltan határoz meg) növekedő jellegű, kisebb USD árnálkisebb a USD kínálat, és ahogy nő az ár, nő a kínálat

A Marshall-kereszt egyensúlyi helyzetet modellez, amennyiben,- ha a devizát valamilyen piacon magasabb áron kínálnák, mint amennyi a

kereslet, az árat kénytelenek lesznek csökkenteni – egészen az egyensúlyi

árig- , hogy a lehető legtöbb deviza vevőre találjon, illetve- ha a devizát valamilyen piacon alacsonyabb áron kínálnák az egynsúlyi árnál,

a kereslet olyan magas lenne, hogy a valuta ára „megkeresné” a lehetőlegmagasabb – egyensúlyi – árat.

Ha mondjuk az importkereslet általában megnőne hirtelen, az USD irántikereslet megnőne bármilyen összeg esetén, azaz a keresleti görbe „felfelétolódik” – ez az a helyzet, amikor a külföldi valuta – itt a USD – felértékelődik,azaz a hazai valuta – itt a Ft – az USD-vel szemben leértékelődik (ellenkező

irányú folyamat - mondjuk a megerősödő export hatására megnövő hazai valuta – itt Ft – iránti igény megnövekedésével, az idegen valuta iránti igény csökken,

fig

O

U S D

á r a

USD mennyisége (összeg)

USD AS-e

USD AD-je

Ft/USD



Pénzügytan 52/74

azaz a keresleti görbe „lefelé tolódik” – a külföldi valuta leértékelődik, azaz a

hazai valuta az USD-vel szemben felértékelődik ).

Árfolyamfajták

Valuta-/devizaárfolyam – valamely valuta-deviza egységének (vagytöbbszörösének) másik ország pénzegységében (valutájának/devizájának)kifejezett ára. Valutánál nagyobb a marge (eladási és vételi árfolyamkülönbsége) a

- nagyobb szállítási költség és- kockázat/biztosítási igény valamint a- kamatveszteség miatt.

Fajtáik:

- rugalmas (flexibilis vagy lebegő) – az árfolyam szabadon változhat akereslet-kínálat hatására- (jegybanki intervencióval) rögzített (fix) árfolyamok szűk (1-2%) sávban

ingadozhatnak a deklarált paritás körül (ha ez 0%, ezt pontfix rendszernek hívják) – a sávból való kilépés esetén az érintett jegybankok devizapiaci ún.nyíltpiaci műveletekkel avatkoznak be (a kínálati görbét illetve a keresletigörbét „tolják el” – növelik a deviza kínálatát, vagy a keresletét):

- ha a deklarált paritás a kereslet-kínálat hosszú-távú egyensúlyábóladódó értéknél magasabb – a valuta túlértékelt (vigyázat az előbbi

példa szerint az egyensúlyi paritásnál az USD a túlértékelt és a Ft azalulértékelt és USD kereslete az, ami alacsonyabb a kelleténél)– ilyen

fig

AD1O

P 1

F t / U S D

USD mennyisége (összeg)

P 2

USD1

AD2



Pénzügytan 53/74

esetben a FED USD intervenciója tartósan a kereslet oldalán jelentkezne, ha valakit érdekelne az USD Ft árfolyama (az egyensúlyikereslet kisebb, az ár fenntartásához a keresletet kell növelni – az USDkeresletét a FED-nek), ilyenkor a magyar jegybanknak csökkenteni

kell a kínálatot, hogy emelkedjen az értéke a Ft-nak (például amagasabb kamatláb megtakarításra ösztönöz, kevesebb a forgalombanlévő pénz)

- ha kisebb annál – alulértékelt (ugye, az USD a Ft-hoz képest,miközben a Ft túlértékelt az USD-hez képest– ilyenkor a kínálatioldalon interveniálnak, mármint a FED, ld. előbbi megjegyzést, azazha nagyon érdekelné a Ft (az egyensúlyi kereslet nagyobb, az ár fenntartásához a kínálatot kell növelni) – ez az utóbbi eset áll mostfent, azaz, amikor a Ft túlértékelt és a (főleg exportáló/exportálniakaró) hazai szereplők a jegybanktól kamatcsökkentést követelnek,mert az erős Ft nehézzé teszi az exportálók helyzetét, kevesebb USD-tkapnak a termékekért, illetve magas az export árunk értéke, amit a piacnem igazol vissza

- Kötött árfolyam esetén az árfolyamot hatósági úton rögzítik a jegybankidevizamonopólium alapján. Mivel a hatóságilag meghatározott árfolyam csak véletlenül (és akkor is csak rövid ideig) egyezhet meg a hosszú-távúegyensúlyi árfolyammal, a főleg a külföldi valuta hiánya alakul ki(mesterségesen magasan tartott hazai deviza árfolyam esetén)

Leértékelés, felértékelés

Megjegyzés/beszúrás: ebben a részben azt olvassa az ember (Pénzügytan II. 18.oldal), hogy „A leértékelés feltételezett pozitív hatása, hogy ösztönzi azexportot … és fékezi az importot…”, viszont, ha az ember egy kicsit előrelapoz, mondjuk a 28. oldalon, azt olvassa, hogy• „…. az exportbevétel forintban kifejezett értéke biztosan nőni fog (mert

„..mind a mennyiség, mind az ár nő” – a forintban kifejezett export- kínálat

nem változik, a leértékelés miatt a forint-relációjú export-kereslet nő), és• „…az importbevétel dollárban kifejezett értéke biztosan csökken,

hiszen az import mennyisége és dollárban kifejezett ára is csökken.” – adollár import kínálati görbe változatlan, a dollárban kifejezett keresleti

görbe lefelé tolódik el, eközben• „…az export dollárértéke (akkor és csak akkor) nő, ha az

exportkereslet rugalmas ABS(nx) > 1, és csökken, ha az exportkeresletegységrugalmas illetve rugalmatlan, azaz ABS(nx) =< 1” és

• „az import forintértéke (akkor és csak akkor ) csökken, ha az importkeresletrugalmas ABS(nm) > 1, és csökken, ha az importkereslet egységrugalmas

illetve rugalmatlan, azaz ABS(nm) =< 1”.



Pénzügytan 54/74

Mivel minket tulajdonképpen a külkereskedelmi mérleg (nettó export, NX) javulása (növekedése) érdekel, nem az export és az import külön-külön vettalakulása, ebből következik, hogy a kívánt hatás (árfolyam-leértékelésre

javuló/növekvő külkereskedelmi mérleg – mégpedig külföldi devizában, merttermészetesen külföldi devizában – itt dollárban - mérve akarjuk azt javítani)

biztosan csak akkor jön létre, ha a dollárban kifejezett exportkereslet rugalmas(ha nem, akkor is javulhat a külkereskedelmi mérleg, ha az import – dollárbanszámolva – jobban csökken, mint az export dollárban számolt csökkenése).

A problémát a szerző a „…feltételezetten…” beszúrásával kívánja feloldani, deazután ezt nem fejti ki, hagyja, hogy mi gondolkozzunk el a dolgon.

Ennél a pontnál szükségét éreztem, hogy a Mankiw: Mikroökonómia könyvbenennek utánanézzek. Ezt tettem és akkor felfedeztem, hogy a nyitott gazdaságváltozatot (főleg 7., 9. és 11. fejezetek), amikor NX nem egyenlő zéróval, nemtanultuk (márpedig, a folyamatok karakterisztikusan különböznek a zárt

gazdasághoz képest, hogy mást ne mondjak,• kis nyitott gazdaságban (definíció a Mankiw könyvben) a monetáris

politika hatása a• zárt gazdaságban a kamatlábon keresztül,• a nyitott gazdaságban az árfolyamon keresztül érvényesül.

• ezenkívül a Mundell-Fleming modell-lel továbbfejlesztett IS-LM struktúrakimutatja, hogy attól függően, hogy az árfolyamrendszer rögzített, vagylebegő, a monetáris/fiskális gazdaságpolitika különböző (míg a lebegőnél afiskális expanzió (pl. adócsökkentés, illetve a G növelése) csökkenti a nettóexportot és a monetáris expanzió (pénzmennyiség növelése) növeli a nettó

exportot, a rögzítettnél sem a monetáris, sem az expanzió nincs hatással anettó exportra). Nos, ennyi „újdonság” (legalábbis ahhoz képest, amit a makro-ökonómiavizsgára megtanultunk a zárt gazdaságra, úgy gondoltam, nem lesz haszontalanitt összefoglalni a nyitott gazdaságban az árfolyamra (árra, kibocsátásra ésnettó exportra) vonatkozó gondolatmeneteket a Mankiw könyvből, annál isinkább, mert a Pénzügytan könyv ohne zsinór csak a nyitott gazdasággalfoglalkozik (lásd még a már tárgyalt „Tőkepiaci mátrixot”, stb.

Még egy megjegyzés: engem kifejezetten zavart a Mankiw könyvben (de néhaa Pénzügytan könyvben is, amikor túlságosan word for word emeltek át

dolgokat angolszász, alapvetően amerikai szakirodalomból), hogy amikor otthoni devizáról beszélnek, sokszor (Mankiw-ban mindig) az USD-ről beszélnek, és olyankor amikor ez nem eléggé explicit, ez zavaró tud lenni.

Tehát: egy „Makroökonómiai kitekintést” tartalmaz az 1. számúMelléklet, ami megpróbálja áthidalni a jelzett űrt.

Miért is folyamodnak a jegybankok ezekhez a lépésekhez?

A leértékelés feltételezett pozitív hatása, (ha a folyó fizetési mérlegegyenlegének javítása kap elsőbbséget) hogy:



Pénzügytan 55/74

• Ösztönzi az exportot (az exportőr devizabevételének megnő a belföldi pénzben kifejezett ellenértéke (nagyobb a szorzó: X USD * a2 Ft/USD,ahol a2 > a1, és a1 és a2 az egymást követő periódusok árfolyamát

jelölik, míg X – termék USD-ben kifejezett ára - nem változik) és

• Fékezi az importot azáltal, hogy drágítja az import beszerzéséhezszükséges deviza értékét a belföldi pénzben kifejezve.

A felértékelés feltételezett pozitív hatása, (ha a külföldi inflációs ráta nagyobb a belföldinél és a belföldi árszint védelmét tekintik elsődlegesnek) hogy:

• Véd a külföldi árszínvonal-emelkedés ellen

Nominális változások: Ha A országban 20% az infláció, B országban 8%, akkor az A ország valutájának 10 %-os leértékelése a B ország valutájához képestnominálisan 10 %-os leértékelést jelent

Reál változások: az előbbi esetben a reál értékben vett változás 2 %-osfelértékelés

Az árfolyamot általában a külföldi valuta belföldi valutában kifejezett áraként jegyzik (akkor, ha ez a hazai valuta a gyengébb, Amerikában ez fordítva van, a belföldi valutát fejezik ki a külföldi valutákban, röviden, (majdnem) mindig azta paritást használják, amelynek a numerikus értéke 1-nél nagyobb)

Effektív árfolyamok

Ha egy valutát több valutával szembeni valutakosár segítségével

Paritások A valutaárfolyam, illetve a devizaárfolyam piaci kategória, szemben azelméleti egyenértéket jelentő paritással. A paritás lehet deklarált vagyközgazdasági törvényszerűséget kifejező egyezőség.

Érmeparitás az aranyérmék forgalma idején volt érvényben,azutás Aranyparitás következett (az árfolyam aranyparitás



Pénzügytan 56/74

5. A fizetési mérleg

IV. Fizetési mérleg elméletek

1. Az elaszticitási megközelítés

2. A fizetési mérleg monetáris elmélete

A fizetési mérleg alakulása mint állományok alkalmazkodásának folyamata

A forgalomban lévő pénz mennyisége elsősorban a nyújtott hitelek állományától függ, mivel a pénztömeg nagyobb része hitelnyújtás útján

jön létre és a hitel visszafizetésével szűnik meg. A belföldi pénzkeletkezésének és megszűnésének azonban van egy másik módja is: ha a

bankrendszer devizabelfölditől külföldi valutára szóló követelést vesz,illetve ilyent belföldön elad.

A következő mérlegazonosság fejezi ezt ki:

MS = NFA + NDC

Ahol MS = a pénzkinálat NFA = a bankrendszer külfölddel szembeni követeléseinek nettóegyenlege (követelések – kötelezettségek) – nettó devizapozíció

NDC = belföldi hitelek nettó állománya (bankrendszer belföldrenyújtott hitelek állományából kivonjuk azokat a hiteleket,amelyeket a belföld nyújt a bankrendszernek és nem részei a

pénzállománynak (kereskedelmi bankok belföldön kibocsátott sajátkötvényei)

Ez az egyenlőség csak az NFA és NDC speciális árfolyamokon számítottértékeire igaz (ha pl. a bankrendszer tartozásai jenben, kötelezettségei

pedig dollárban vannak, akkor a dollár-jen árfolyam változása befolyásolja az NFA értékét, miközben a pénzmennyiség nem változik).Ugyanígy, ha a forintot leértékelik a külföldi valutákkal szemben, ezmegváltoztatja az NFA forintban számított értékét, miközben a

pénzmennyiség nem változik. Ezért a monetáris mérlegben az NFA és NDC értékét az utólagos árfolyamhatásoktól meg kell tisztítani.



Pénzügytan 57/74

Ha a belföldi pénzpiac egyensúlyban van, akkor a pénzkereslet ésmegegyezik a pénzkínálattal:

Md = MS

A pénzkínálat a bankrendszer nettó devizapozíciójától és a belföldihitelállománytól függ:

MS = NFA + NDC

Egyensúly esetén:

Md = NFA + NDC

Ha ezt NF-ra átrendezzük, és állományok helyett változásokra írjuk fel,ezt kapjuk:

∆ NFA = ∆Md - ∆ NDC

Eszerint a devizapozíció változása függ a pénzkereslet, illetve ahitelteremtés változásának viszonyától. A pénzkereslet növekedésétmeghaladó hitelteremtés a bankrendszer devizapozíciójának romlását, ahitelteremtés visszafogása pedig a devizapozíció javulását eredményezi.A pénzkeresleti függvény konkrét alakja közömbös a monetárismegközelítés szemponjábaól, döntő feltétel, hogy létezzen egy stabil

pénzkeresleti függvény:

Md = P . f(y,i)

A reálpénz-kereslet f(y,i) annál nagyobb, minél nagyobb a nemzetireáljövedelem (y) és minél alacsonyabb a nominális kamatszínvonal (i).



Pénzügytan 58/74

(Itt jön néhány fejezet, amelyekre már/még nem jutott időm...)

V. A flexibilis árfolyamok

1. A vásárlóerő-paritás2. A kamatparitás

VI. Az árfolyamalakulás tőkepiaci elmélete

1. Az árfolyam mozgásának centruma a monetáris elméletben

2. Az árfolyam rövid távú alakulása a monetáris elméletben

VII. A magyar árfolyamrendszer

A magyar árfolyampolitika az 1968 utáni időszakban

VIII. A konvertibilitás (a deviza átválthatósága)

1. A konvertibilitás értelmezése

2. A konvertibilitás bevezetésének szükségessége és lehetősége

HETEDIK RÉSZ: A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYIRENDSZER MŰKÖDÉSI ÉS INTÉZMÉNYI KERETEI

I. Az aranydeviza-rendszer működési mechanizmusa

1. Az aranydeviza-rendszer működésének alapjai és azok belső

ellentmondásai

2. A rögzített árfolyamforma viselkedése országonkéntr különbözőütemű árszínvonal-emelkedés esetén

3. A nemzetközi likviditás szabályozása

4. A rövid-lejáratú pénzmozgások hatása a valutaparitások fenntartására

5. Újabb fejlemények



Pénzügytan 59/74

II. Az Európai Únió fiskális és monetáris politikája

1. Az EU költségvetése

2. Az EU monetáris politikája2.1 Az integrációs folyamat és a pénzügyi rendszer2.2 Az Európai Monetáris Rendszer2.3 Az Európai Gazdasági és Monetáris Únió terve2.4 A Gazdasági és Monetáris Únió megvalósítása melletti érvek

Előnyök és hátrányok

III. A nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézmények működése

1. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF)

2. Az SDR

3. A Világbank csoport

4. A Világbank ls az IMF együttműködése

5. A Világbank és az Európai Únió együttműködése

IV. A multilaterális beruházási (fejlesztési) intézmények

1. Az Európai Beruházási Bank (EIB)

2. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)

V. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS = Bank for

International Settlement)

VI. Magyarország kapcsolatai a nemzetközi pénzügyiintézményekkel

1. Magyarország és a Bretton Woods-i intézmények

2. Magyarország és a nemzetközi fejlesztési intézmények

3. A BIS és Magyarország



Pénzügytan 60/74

1. számú MELLÉKLET

MAKROÖKONÓMIAI KITEKINTÉS(amennyire tőlem telik, a legszorosabban fókuszálva egy olyangondolatmentre, amely az árfolyamokra, stb fut ki)

(A) Hogyan befolyásolja a gazdaságpolitika a külkereskedelmiegyenleget?

A kiadás (Y) egyenletet nyitott gazdaságra felírva (a kibocsátás egy részét belföldön egy részét külföldön értékesítik):

Y = (C – Cf ) + (I – If ) + (G – Gf ) + EX

AholC = Cd + Cf

ahol d a belföldi árukra és szolgáltatások fogyasztását és f a külföldi árukra és szolgáltatásokra fordított kiadást jelzi

I = Id + If

ahol d a belföldi árukra és szolgáltatásokra fordított beruházást és f a külföldi árukra és szolgáltatásokrafordított beruházást jelzi

G = Gd + Gf

ahol d a belföldi árukra és szolgáltatások irányulókormányzati kiadást és f a külföldi árukra ésszolgáltatásokra irányuló kiadást jelzi

EX pedig a belföldi áruk és szolgáltatások exportja

Ha úgy rendezzük át az egyenletet, hogy (Cf + If + Gf ) = IM, ahol IM = importkiadások összege, akkor

Y = C + I + G + EX – IM vagy Y = C + I + G + NX

Ahol NX = nettó export = EX – IM

Átrendezve:

NX = Y – (C + I + G)

Nettó export = kibocsátás – belföldi kiadás

Vagy

Y – C – G = I + NX



Pénzügytan 61/74

És

(Y – T – C) + (T – G) = Y – C – G

magánmegtakarítás + állami megtakartás = nemzeti megtakarítás (S)

Tehát:

S = I + NX

Vagy

S – I = NX

Nettó külföldi beruházás = külkereskedelmi egyenleg

Ez a nemzeti számlarendszer azonossága

(A nettó külföldi beruházás a belföldi megtakarításnak a(z összes) belföldi beruházást meghaladó része, ahol I = összes belföldi beruházás figyelembevévea belföldi és külföldi beruházási termékeket is, amelyeket a belföldi

beruházásokhoz használtak fel)

ha S – I < 0 (és NX < 0) → külkereskedelmi deficit (nettó kölcsönfelvevők vagyunk, illetve több terméket importálunk, mint amennyit exportálunk)ha S – I > 0 (és NX > 0) → külkereskedelmi többlet (külföldiek hitelezése,vagy külföldi befektetés, tehát nettó hitelezők vagyunmk a világpiacon és többterméket exportálunk, mint amennyit importálunk)

A nemzeti számlarendszer azonossága azt mutatja, hogy a tőkefelhalmozásrairányuló nemzetközi pénzáramlás és az áruk és szolgáltatások nemzetköziáramlása ugyanannak az éremnek a két oldala.

(B) Megtakarítás és beruházás kis nyitott gazdaságban

Feltételek:• Korlátlan tőkemozgás• Nemzetközi kamatlábra a gazdasági tevékenysége elhanyagolható,

tehát az uralkodó reálkamatláb = nemzetközi reálkamatláb (r = r *) – [aFisher egyenlet szerint: nominálkamatláb = reálkamatláb + inflációsráta (i = r +π)]

A modell:

• A gazdaság kibocsátása

Y = Y = F ( K, L)



Pénzügytan 62/74

(a bold és italic nyomtatás együtt a felülhúzást helyettesíti, amit aMankiw könyv az exogén változókra tart fenn – exogén változókivűlről kerül be a modellbe, ezek a rendszer inputjai, ezek a változók amodellbe belépésük pillanatában rögzítettek (eközben az endogénváltozók a modellen belülről származnak, a modellen belül

határozódnak meg, ezeket a változókat a modell magyarázza meg)

• A fogyasztás a rendelkezésre álló jövedelem pozitív függvénye:

C = C (Y – T )

• A beruházás a reálkamatláb függvénye:

I = I (r)

Ezeket behelyettesítve a nemzeti számlarendszer azonosságába:

Azaz az: NX = (Y – C – G) – I = S – I -be

NX = [Y – C(Y – T ) – G] – I(r *) = S – I (r *)

Tehát (ezek szerint) a megtakarítás (és a külkereskedelmi egyenleg) afiskális politikától függ (G és T ), mégpedig úgy, hogy alacsonyabb államikiadások és magasabb adók növelik a nemzeti megtakarítást. Emellett a

beruházások nemzetközi kamatlábtól való meghatározottsága megszabja,mely beruházások nem térülnek meg.

A fenti ábrán a zárt gazdaságban a reálkamatláb úgy alakul, hogy kiegyenlítsea megtakarítást és beruházást. Kis nyitott gazdaságban viszont a reálkamatlábat

Megtakarítás és beruházás kis nyitott gazdaságban

O

R e á l k a m a t l á b r %

Beruházás (I), Megtakartás (S)

S

I(r)

NX = Külker.többletr *

Nemzetközikamatláb

Kamatlábzárt gazdaságban



Pénzügytan 63/74

a nemzetközi reálkamatláb határozza meg. (a megtakarítás és a beruházásközötti különbség határozza meg a a külkereskedelmi egyenleget, ami az ábránkülkereskedelmi többlet).

(C) Hogyan befolyásolja a gazdaságpolitika a külkereskedelmimérleget?

Ha a kis nyitott gazdaságban az állam a kormányzati vásárlások bővítésévelnöveli a belföldi kiadásokat, ez csökkenti a nemzeti megtakarítást (S = Y – C – G). Ha a nemzetközi reálkamatláb változatlan, I nem változik. Ezért S elmaradI mögött és a beruházások egy részét külföldi kölcsönnel kell finanszírozni.Ekkor külkereskedelmi deficit jellemzi a gazdaságot.

Ugyanez a gondolatmenet alkalmazható az adócsökkentés esetére is

Esettanulmány: az 1980-as évek ikerdeficitje Amerikában – RonaldReagan a kongresszust arra vette rá, hogy lényegesen csökkentsék aszemélyi jövedelmi adókat és nem csökkentették az állami kiadásokat, sőta hadi kiadásokat növelték, ennek hatására a szövetségi költségvetésdeficitessé vált.

Külföldi fiskális politika: ha külföldi kormányzatok (amelyek jelentősek világgazdasági nagyságrendben) növelik kiadásaikat, akkor ez

• csökkenti a világ megtakarítását és• növeli a nemzetközi reálkamatlábat ez• növeli a kölcsön költségét és• csökkenti a kis országokba való beruházást, de mivel• a belföldi megtakarítás nem változik,

• az S megtakarítás meghaladja az I beruházást• ennek egy része külföldre áramlik (külkereskedelmi többlet).

Hazai fiskális expanzió kis nyitott gazdaságban

O



S 1

I(r)

r *

S 2

NX

1. A gazdaság egyensúlyban lévőkülkereskedelmi mérleggel indul

2. Fiskális expanzió hatásáracsökken a megtakarítás

3. Külkereskedelmideficit alakul ki



Pénzügytan 64/74

Beruházási függvény változásának hatása: Ha a beruházási függvény kifelétolódik (például a kormány beruházásösztönző adórendelkezéseket léptetéletbe), mivel a megtakarítás változatlan, külkereskedelmi deficit jön létre,ezért a beruházások bizonyos hányadát külföldi kölcsönből kell finanszírozni,tehát a beruházási függvény kifelé történő eltolódása külkereskedelmideficithez vezet .

A külföldi fiskális expanzió hatása egy kis nyitott gazdaságra

O



S

I(r)

NX = Külker.többletr *2

r *1

1. Egy nemzetközikamatláb emelkedik

2. Ez csökkenti a beruházást éskülkereskedelmi többletet eredményez

A beruházási függvény eltolódása kis nyitott gazdaságban

O

R e á

l k a m a t l á b r %


S

I(r)2

r *1

2. Ez külkereskedelmi deficiteteredményez

1. A beruházási kereslet növekszik

I(r)1

NX



Pénzügytan 65/74

A gazdaságpolitika értékelése: Mivel a nyitott gazdaságban az• áruk és szolgáltatások áramlását mérő külkereskedelmi egyenleg és a• tőkefelhalmozásra irányuló pénzmozgásokat mérő nettó külföldi beruházás

között megszüntethetetlen kapcsolat áll fenn,

a gazdaságpolitikai beavatkozások külkereskedelmi egyenlegre gyakorolthatása mindig nyomon követhető a megtakarításra és beruházásra gyakorolthatása mindig nyomon követhető a megtakarításra és beruházásra gyakorolthatások elemzésével:

• a beruházásokat növelő vagy megtakarítást csökkentőgazdaságpolitikák többnyire külkereskedelmi deficiteteredményeznek, míg

• a beruházásokat csökkentő és megtakarításokat növelőgazdaságpolitikák külkereskedelmi többlethez vezetnek.

(D) Árfolyamok

Nominális árfolyam: két ország fizetőeszközének relatív ára. Amikor „árfolyamról” beszélünk, többnyire nominális értéket értünk, és a hazai devizáegységét a külföldi devizában fejezzük ki, tehát Amerikában 120 jen/USD-ről

beszélünk, illetve kb. 0,004 USD/Ft (természetesen, itthon a külföldi devizák egységét fejezzük ki Ft-ban, de a Mankiw könyv gondolatmenetének követéséhez ragaszkodjunk az említett konvencióhoz – na ez az, amiről

beszéltem a főszövegben).

Reálárfolyam: két ország termékeinek relatív ára. Az arányról tájékoztat,amely mellett egy ország termékeit a másik ország termékeire cserélhetjük.Szokás ezt cserearánynak is nevezni.

(USD) reálárfolyam == 120 jen/USD x (10 000 USD/amrikai autó)/2 400 000 jen/japán autó =

= 0,5 japán autó/amerikai autó

reálárfolyam = (nominális árfolyam x hazai termék ára) / külföldi termék ára

vagy

reálárfolyam = nominális árfolyam x árszínvonalak aránya

ε = e x (P / P* )

ahole = nominális árfolyamP = amerikai árszínvonalP* = japán árszínvonal

Ha



Pénzügytan 66/74

• A reálárfolyam magas → a külföldi termékek viszonylag olcsók (és ahazai termékek viszonylag drágák)

• A reálárfolyam alacsony → a külföldi termékek viszonylag drágák (ésa hazai termékek viszonylag olcsók)

Reálárfolyam és a nettó export

NX = NX ( ε )

A nettó export a reálárfolyam függvénye:

Minél alacsonyabb a reálárfolyam, annál kevésbé drágák a hazai termékek a

külföldi termékekhez viszonyítva, így annál nagyobb a nettó exportunk.

Modell a reálárfolyamra

• A reálárfolyam kapcsolatban van a nettó exporttal• A külkereskedelmi egyenlegnek a nettó külföldi beruházásokkal is

egyenlőnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy a nettó export egyenlő amegtakarítás és beruházás különbségével. A megtakarítás a fogyasztás és afiskális politika által adott, a beruházás pedig a beruházási függvény és anemzetközi kamatláb által.

fig

O

R e á l á r f o l y

a m

Nettó export

NX ( ε )

0

+-

fig

O

R e á l á r f o l y a m

Nettó export

NX ( ε )

0

S - I

ε

NX

Mi határozza meg a reálárfolyamot?

Nettó külföldi beruházásokhozkínált pénzmennyiség



Pénzügytan 67/74

Hogyan befolyásolja a gazdaságpolitika a reálárfolyamot?

Hazai fiskális politika hatása

Emlékszünk? Itt mostreálárfolyam vanreálkamatláb és NXI és S helyett.

Külföldi fiskális politika – külföldi kormányok növelik kiadásaikat, vagy

csökkntik az adókat.

Emlékszünk?A reálárfolyam

Hazai fiskális expanzió kis nyitott gazdaságban

O



S 1

I(r)

r *

S 2

NX

1. A gazdaság egyensúlyban lévőkülkereskedelmi mérleggel indul

2. Fiskális expanzió hatásáracsökken a megtakarítás

3. Külkereskedelmi

deficit alakul ki

Hazai fiskális expanzió hatása a reálárfolyamra

O


Nettó export NX

S 1-I

I(r)

ε1

S 2 -I

3. És előidézi a nettó exportcsökkenését

1. A megtakarítás csökkentésecsökkenti a kínálatot

2. Ami növeli areálárfolyamot

NX1 NX 2

ε2

Expanzív külföldi fiskális politika hatása a reálárfolyamra

O


Nettó export NX

S-I(r * 2 )

I(r)

ε2

S-I(r * 1 )

3. És növeli a nettó exportot

1. A nemzetközi reálkamatláb emelkedésecsökkenti a megtakarítást és a beruházástés így nő a dollárkínálat

2. Csökkenti areálárfolyamot

NX2 NX 1

ε1

NX

A külföldi fiskális expanzió hatása egy kis nyitott gazdaságra

O



S

I(r)

NX = Külker.többletr *2

r *1

1. Egy nemzetközikamatláb emelkedik

2. Ez csökkenti a beruházást éskülkereskedelmi többletet eredményez



Pénzügytan 68/74

Fordítottan arányos aReálkamatlábbal.

A beruházási függvény megváltozása (pl. beruházási adóhitel bevezetése)

Emlékszünk?Az I görbe elmozdul illetveAz S-I kínálati görbe tolódik El.

A kereskedelemplitika hatásai (pl. importadó, importkvóta bevezetése)

A beruházási függvény eltolódása kis nyitott gazdaságban

O



S

I(r)2

r *1

2. Ez külkereskedelmi deficiteteredményez

1. A beruházási kereslet növekszik

I(r)1

NX

A beruházási fv. kifelé történő elmozdulásának hatása areálárfolyamra

O

R

e á l á r f o l y a m

Nettó export NX

S-I 1

I(r)

ε1

S-I 2

3. És csökkentve a nettó exportot

1. A beruházás növekedésecsökkenti a dollárkínálatot

2. Csökkenti areálárfolyamot

NX1 NX 2

ε2

NX

A protekcionista kereskedelempolitika hatása a reálárfolyamra

O


Nettó export, NX

S-I

NX(ε)2

r *1

2. … és növeli areálárfolyamot

1. A protekcionista kereskedelempolitikanöveli a nettó export iránti keresletet

I(r)1

NX1, NX2

r *2

3….de változatlanul hagyjaa nettó exportot

NX(ε)1



Pénzügytan 69/74

A protekcionista kereskedelempolitika nem növeli a nettó külkereskedelmi egyenleget: annak ellenére, hogy az importot csökkenti. A reálárfolyam emelkedik, az általunk előállított javak és szolgáltatások a külföldiekéhez képest drágábbak lesznek, ezért kevesebbet exportálunk.Tehát a protekcionista kereskedelempolitika mind az importot, mind az exportot csökkenti.Mivel a kereskedelempolitika sem a beruházást sem a megtakarítást nem változtatja, nem tudhatni a külkereskedelmi egyenlegre sem.

A nominális árfolyam meghatározói

(E) Ez itt – időhiányban – nincs még befejezve


A pénzmultiplikátor nagysága

m1 = M1 / JBP = (1+c) / (tL + tH .b + tF + c ) és

m2 = M2 / JBP = (1+b+c) / (tL + tH .b + tF + c )ahol

tL = a látra szóló betétek utáni kötelező tartalék rátatH = a határidős betétek utáni kötelező tartalék rátatF = szabad tartalékok (tapasztalati arány, nem kötelező)

b = a határidős betéteknek a látra szóló betétekre vonatkozótapasztalati arányac = a készpénznek a látra szóló betétekre vonatkozótapasztalati aránya

MERT

JBP = T + KP = TL + TH + TF + KPAhol

TL = látra szóló betétek után elhelyezendő tartalékok TH = határidős betétek után elhelyezendő tartalékok TF = a fölösleges (vagy szabad) tartalékok KP = a forgalomban lévő készpénz

De:



Pénzügytan 70/74

M1 = KP + LB és

M2 = KP + LB + HB és

HB = b . LB és

KP = c . LB

Ahol (részben a fentiekben található)HB = Határidős betétek LB = látra szóló betétek

És:TL = tL . LBTH = tH . LB = tH . b . LBTF = tF . LB

Igy:JBP = (tL + tH . b+ tF +c) . LBM1 = (c+1).LBM2 = (c+1+b).LB

Ezekből:

m1 = M1 / JBP = (1+c) / (tL + tH .b + tF + c ) és

m2 = M2 / JBP = (1+b+c) / (tL + tH .b + tF + c )



Pénzügytan 71/74


„Pénzforgalmi Kapcsolatok Modellje” (input-output modell) – Augusztinovics Mária (1962-1968)

Ez a modell azt mutatja meg, hogy ha megvizsgáljuk és megkötjük a teljes modellszámítás idejére állandónakvesszük az egyes szektorok költéseinek %-os struktúráját ugyanazon szektorok felé egy évben (és ezt a K mátrixbanrögzítjük), a modell megmutatja, hogyan "ülepszik le" egy adott exogén módon a rendszerbe juttatott "új pénz".A modellben ez az exogén változó 100 egységnyi hitel a vállalkozási szektornak és a pénztömeg végülis a rendszer adott feltételei mellett 21,7 egységgel nőtt.A vektoralgebrai megoldás mellett mellékelve van a 40 lépéses iteráció is.

kij = j-edik pénztulajdonos egységnyi bevételéből kij összeget fizet ki az i-edik pénztulajdonosnak

t j = j-edik pénztulajdonos egységnyi bevételéből t j összeget fordít hiteltörlesztésre

p j = j-edik pénztulajdonos egységnyi bevételéből p j összeget fordít pénzmegtakarításra

Az egységnyi felhasználás összege nyilván egységnyi:

1*K + t' * + p' * = 1*

A pénztulajdonosok összes bevétele (b) két forrásból tevődik össze: a hitelfelvételből (h) és atöbbi pénztulajdonostól származó bevételből:

b = Kb +h

Átrendezve és E-vel jelölve az egységmátrixot:

(E - K)b = h

Ahonnan

b = (E – K)-1h

bevezetve az R mátrixot (r ij elemekkel)

R = (E - K)-1 = E + K + K2 + K3 +K4 +, … , + Kn+ ...

ahol Kn azt a forgalmat jelöli, amely a minden pénztulajdonos csoprotnak nyújtott egységnyi hitel n-edik

Elköltését ábrázolja. Az r ij jelentése: a j-edik pénztulajdonosnak nyújtott egységnyi hitel következtébenÖsszesen mekkora bevétele keletkezik az i-edik pénztulajdonosnak.

A feltételezett értékek mellett az inverz mátrix:

V K L

0,5 0,5 0,8 1 - -K = 0,2 0,3 0,1 E = - 1 -

0,1 0,2 - - - 1

0,5 - 0,5 - 0,8 3,64 3,30 3,24

(E - K) = - 0,2 0,7 - 0,1 R = 1,09 2,45 1,12- 0,1 - 0,2 1,0 0,35 0,53 1,33



Pénzügytan 72/74

Ebből b :

100 364h = 0 b = R h = 109

0 35

b vektör transzponáltja - b* :

b* = 364 109 35 b* 1 = 508

1 1 11 = 1 1 1

1 1 1

Tehát 100 egységnyi hitel összességében 508 egységnyi bevétel keletkezett (beleértve a hitelt is, teháta másodlagos hatások volumene 4-szerese ez esetben a kezdeti hatásnak.

Ilyen bevételek mellett a törlesztés és a pénzmegtakarítás vektorai:

TÖRLESZTÉSI VEKTOR

Törlesztési % a példában (t'): Törlesztési vektor:

364 V 20% 72,9b = 109 K 5% t = 5,5

35 L 0% -

Törlesztési vektor transzponáltja:

t* = 72,9 5,5 - t* 1 = 78,3

PÉNZMEGTAKARÍTÁSIVEKTOR

Pénzmegtakarítási % a példában (p'): Pénzmegtakarítási vektor:

364 V 5% 18,2b = 109 K 0% p = -

35 L 10% 3,5

Pénzmegtakarítási vektor transzponáltja:

p* = 18,2 - 3,5 p* 1 = 21,7

Látható, hogy a 100 egységnyi pénz teljes egésze megtalálta végső nyugalmát; 1/5-e

leülepedett a forgások során, 4/5-e visszatért a bankba, általában is igazolható, hogy

t'* + p'* = 1 * (E - K)

Amiből

t'* (E - K)-1 + p'* (E - K)-1 = 1*

Vigyázat, az a tény, hogy a 100 egységnyi hitel nyomán 5,5 egységnyi hitelt a költségvetésfizetett vissza, nem jelenti, hogy átvállalta volna az adósság egy részét, mint ahogy a 72,8vállalati hiteltörlesztés sem ennek a hitelnek a törlesztése, hanem zömében más vállalatokegyéb hiteleinek törlesztése. Ahhoz, hogy ez a konkrét 100 egységnyi hitel törleszthetővé

váljék, más adósoknak is kell még hitelt juttatni, hogy meglegyen a kellő mennyiségűpénz a gazdaságban. Sok szállal kapcsolódnak tehát egymáshoz a hitelfelvételek és a



Pénzügytan 73/74

törlesztések, a hitelállományváltozások és a pénzmegtakarítások.Ez utóbbi kapcsolatnak a vizsgálatához vezessük be az egyes pénztulajdonosokhitelállományai változásának jelölésére a v vektort:

v = h – t

27,1

v = - 5,5 v* = 27,1 - 5,5 - v* 1 = 21,7-

azaz a gazdaságban a 100 egységnyi hitelnyújtás közvetlen következményeként 100egységnyivel nőtt meg a pénztömeg, azonban a pénz egyik ponton való keletkezlse lehetővéteszi, hogy a gazdaság egy másik pontján pénz szűnjön meg, így végső hatáskéntcsak 21,7 egységnyivel nőtt meg a pénztömeg.A v és p vektorok különböző vetületben, eszközként illetve forrásként megbontva fejezik kiennek az állományváltozásnak az összetételét, emiatt fenn kell állnia a következőnek:

v* 1 = p*1

azaz a pénztömeg és a hitelállomány változása zárt gazdaságban azonos nagyság.Ez a megjelenési formája annak az állításnak, hogy hitelpénzrendszer esetén annyiadósságot kell telepíteni a gazdaságba, amennyi pénzre van szüksége a "forgalomnak".

Bank

Hitel Pénz

A v* 1 = p* 1 tartalma akasztófa-szerűen:

Bank

v p

Válallati hitelek 27,1 Vállalati betét 18,2Költségvetési hitelek - 5,5 Költségvetési betét -Lakossági hitelek - Lakossági betét 3,5

és bankjegyállomány

v* 1 = 21,7 p* 1 = 21,7

A hitelnyújtás során a vállalati szféra nettó pozíciója nem változott a bankkal szemben:Tartozása és követelése is nőtt 100 egységnyit. A további tranzakciók változtatták meg

a nettó pozíciót. Végülis a költségvetésnek 5,5-tel, a lakosságnak 3,5-tel javult a bankkalszembeni nettó pozíciója, ennek tükörképeként a vállalatoké 9 egységnyivel romlott.

Eddig azt vizsgáltuk, hogy az adott hitelnyújtás nyomán milyen b bevételekkeletkeznek, ehhez milyen p pénzfelhalmozás és t törlesztés tartozik, ebbőladódott a hitelállományváltozás v vektora.

h b p

t



Pénzügytan 74/74

v

100 364 73 18 27h = 0 b = 109 t = 5 p = - v = - 5

0 35 - 3 -

h*1 = 100,0 b* 1= 508,0 t* 1 = 78,3 p* 1 = 21,7 v* 1 = 21,7

h* = 100 - -

b* = 364 109 35

t* = 73 5 -

p* = 18 - 3

v* = 27 - 5 -

1 1 11 = 1 1 1

1 1 1

5% 1 0 0 0,5 0,5 0,8p' = 0% E = 0 1 0 K = 0,2 0,3 0,1

10% 0 0 1 0,1 0,2 -

0,2 0 0 0,3 - 0,5 - 0,8{t'} = - 5% 0 E - K - {t'}

=- 0,2 0,7 - 0,1

- 0 0% - 0,1 - 0,2 1,0

16,710526 16,315789 15 364,4 364,4 364,3617

(E - K - {t'})-1

= 5,3947368 6,8421053 5 109,0 109,0 109,04261,6447368 1,8421053 2,5 34,6 34,6 34,57447

Documents

Penzugy