A termőföld nem csupán vagyon, hanem élő közeg, hiszen biológiai sajátosságokkal rendelkezik. A talaj folyamatosan változik és a változás iránya meghatározza a talaj minőségét.

Egyaránt tudatosítani kell az agrárszakmai berkekben és a széles társadalmi körökben azt, hogy bár a termőfölddel a földet művelő növénytermesztők állnak a legközvetlenebb kap-

csolatban, közös érdek, egyben felelősség is a termőföld minőségének megőrzése. A probléma napjainkban mindinkább aktuális, a korábbi évek fokozott nitrogén és egyéb műtrágya – egyéb környezeti ártalmak mellett – talajaink fokozódó savanyodásához vezetett. A jó minőségű tala-jaink – s ide sorolható a jó minőségű homoktalaj is – savanyodása valóságos katasztrófát idéz-het elő. A hatás rendkívül összetett: a tápanyagok oldékonysága jelentősen megnövekedik a sa-vanyú talajokon. Ez a csapadékos területeken illetve öntözéses termesztés esetén (márpedig a mind gyakoribb aszályos évek miatt egyre inkább ez a kívánatos technológia) rendkívül veszé-lyes. A fokozott oldékonyság következményeként a talaj tápanyagainak egy (nem ritkán jelen-tősebb) része kimosódik a talajvízbe, és a növények nem tudják felvenni, miközben a kimosott tápanyagok szennyezik a felszín alatti és a felszín feletti vizeinket.

A gazdasági hatás sem mellékes, ugyanis a savanyodó talajon az alkalmazott műtrágyának csekély része hasznosul. Mérések szerint például a foszfor műtrágyának legfeljebb 20 százaléka (azaz ötöde!) hasznosul, de a nitrogén műtrágya hasznosulása sem éri el az 50 százalékot. A je-

1. Baktériumtrágya felépítése, szerkezete, működése

lenlegi műtrágyaárak mellett megengedhetetle-nek ekkora veszteségek, sok esetben ezen állhat vagy bukhat egy gazdálkodás jövedelmezősége.Ezzel a folyamattal párhuzamosan fokozódik a toxikus (mérgező) nehézfémek felvétele is, ami-nek kettős hatása van. Eredményezheti a növé-nyek pusztulását illetve a terméseredméványos toxikózis (mérgezés), a termés minősége és mennyisége látensen csökken. A fentieken túl-menően a humán-egészségügyi vonatkozás sem mellékes. A talaj mobilis nehézfémeit a nö-vények képesek felvenni és akár termésükben is felhalmozni, ami folyamatos fogyasztás ese-tén egészségkárosodást okozhat. Nem véletlen, hogy bizonyos nehézfémek esetében az élelmi-szerek vagy alapanyagaik maximális nehézfém-tartalmát meghatározták, amelynél magasabb értékeknél tilos az élelmiszerek értékesítése.

A talaj nem csupán a gyökérzet támasztó kö-zege, hanem a talajlakó élőlények környezete is. A talajban előfordulnak hasznos és káros szer-vezetek, de az is tény, hogy ezek aránya nagy-

mértékben függ a gazdálkodó szaktudásától és figyelmességétől. A talaj mikrobiális élete mint-egy hidat képez a talaj és a gyökér között. En-nek a „hídnak” a helye a rizoszféra, a gyökeret közvetlenül övező talaj. A savanyodó talajokon a mikrobiális élet csökken, aminek látványos következménye, hogy a növényeken tápanyag-ellátással összefüggő tünetek jelentkeznek és a termés is kevesebb lesz.

Korszakváltás a növénytáplálásban

A napjaink mezőgazdaságával szemben tá-masztott követelmények egyik legfon-

tosabb eleme a kemikáliák mennyiségének a csökkentése. Ez nem csupán a növényvé-dő szerek felhasználásának mérséklését jelen-ti, hanem a földekre juttatott műtrágyaadagok drasztikus visszaszorítását is magába foglalja. Az élelmiszerek meghatározott, sőt: növekvő

14

Ahogy a kormányzat is gondolja…

A kormányzati programokból és nyilatkozatokból egyértelművé vált, hogy az agrártárca a termé-szeti erőforrások megőrzése, és az azokkal való fenntartható gazdálkodás mellett kötelezi el maa jó környezeti állapot megőrzése, a jó minőségű, biztonságos szermaradvány-mentes élelemlesz, ahol az európai többfunkciós, minőségi mezőgazdaság,

a környezeti- és tájgazdálkodás válik általánossá. Ezek eléréséhez többek között célul tűzték ki a ta-lajerő-utánpótlás természetes anyagainak és mód-

szereinek használatát.

• Minden szinten felismerést nyert• Tehát a kézenfekvő megoldás• A fenntartható mezőgazdaság irányába.

Gyökér szárazanyagtömeg

(gramm)

kontroll 0,3365

0,4 ml/L 0,2658

1 ml/L 0,3488

2 ml/L 0,3682

mennyiségű előállítására továbbra is szükség van, ám ezt csökkentett műtrágya-felhaszná-lással kell elérni. Ennek jelentősége többek kö-zött abban is áll, hogy a műtrágyaadagok mér-séklésével csökken a növénytermesztés fosszilis energiafelhasználása, ami a mezőgazdaságon túlmutató követelmény.

KÍSÉRLETEK KÖZÉPPONTJÁBAN A TALAJÉLET

Földi létünk alapja a növények azon képessége, hogy a napfény energiájának felhasználásával

széndioxidból és vízből szerves anyagot, szén-hidrátot képesek előállítani. A növények által széndioxidból és vízből szerves anyagot, szén-hidrátot képesek előállítani. A növények által előállított szénhidrát tekinthető, a valamennyi széndioxidból és vízből szerves anyagot, szén-hidrátot képesek előállítani. A növények által előállított szénhidrát tekinthető, a valameny-nyi dból és vízből szerves anyagot, szénhidrátot képesek előállítani. A növények által előállított szénhidrát tekinthető, a valamennyi előállított szénhidrát tekinthető, a valamennyi élő szerve-zetet átfogó élelem-lánc alapjának.

• A baktériumokról általában• Abaktériumtrágyákszerepe, fontossága

a növénytáplálásban• Korszakváltás a növénytáplálásban• A baktériumtrágyák hatása a talajélet-

re, a várható termésre, szerepük a kör-nyezetkímélő mezőgazdaságban

• Növénytáplálás és biotrágya: másképpen a növények tápanyagellátásáról

• A talajbaktériumok szerepe• A talajélet és a növények tápanyagellátása• A talajbaktériumok pusztulása és újjáé-

lesztése

A fenti állításból az is következik, hogy a nö vények leglényegesebb „nyersanyagai”; a szén-dioxid, a víz, és a napsugárzás. Analizálva egy levelet azt tapasztaljuk, hogy a periódusos rendszer celtérő koncentrációkban. A növényi tápanyagok minősítése, csoportosítása, - a kez-deti időkben-, éppen mennyiségi alapon tör-tént, így megkülönböztettek makro-, mezo-, és mikro tápelemeket.

A mikrohullámú sütőben elkészített élel-miszer ugyanolyan ízletes, mint bármely más módszerrel készült étel, ráadásul sokkal több vitamin, ásványi-és tápanyag marad benne, mint a hagyományos főzés során. Mindezek ellenére veszélyes is lehet, ha nem a megfele-lő módon használják.

A mikrohullámú sütőben elkészített élel-miszer ugyanolyan ízletes, mint bármely más módszerrel készült étel, ráadásul sokkal több vitamin, ásvámán széndioxidból és vízből szerves anyagot, szénhidrátot képesek elő-állítani. A növények által drátot képesek előállítani. A növények által előállított szénhid-rát tekinthető, a valamennyi zénhidrátot képe-sek előállítani. A növények által előállított szén-hidrát tekinthető, a valamennyi yos főzés során. Mindezek ellenére a mikrohullámú sütő veszé-

15

„érdemes átgondolni, mi maradt az eső-zések után a tavasszal kijuttatott műtrá-

gyából a talajban”

lyes is lehet, ha nem a megfelelő módon hasz-nálják.

A leggyakoribb veszélyforrást az egyenetle-nül megfőzött ételek és a kiáramló gőz miat-ti forránehézfémek esetében az élelmiszerek t előállított szénhidrát tekinthető, a valamennyi az élelmiszerek értékesítése.

1. Növénytáplálás és biotrágya: másképpen a növények tápanyagellátásáról

2. A talajbaktériumok szerepe3. A talajélet és a növények tápanyagellátása.

a. Korszakváltás a növénytáplálásbanb. A baktériumtrágyák hatása a talajélet-

re, a várható termésre, szerepük a kör-nyezetkímélő mezőgazdaságban

A talaj nem csupán a gyökérzet támasztó közege, hanem a talajlakó élőlények környe-

zete is. A talajban előfordulnak hasznos és ká-ros szervezetek, de az is tény, hogy ezek aránya nagymértékben függ a gazdálkodó szaktudásá-tól és figyelmességétől. A talaj mikrobiális élete mintegy hidat képez a talaj és a gyökér között. ret közvetlenül övező talaj. A savanyodó talajo-kon a mikrobiális élet csökken, aminek látvá-nyos következménye, hogy a növényeken táp-anyagellátással összefüggő tünetek jelentkez-nek és a termés is kevesebb lesz.

Növénytáplálás és biotrágya: másképpen a növények tápanyagellátásárólA napjaink mezőgazdaságával szemben támasz-tott követelmények egyik legfontosabb eleme a

Mi így használjuk• Lőrinczi Gábor, BalkányA talaj nem csupán a gyökérzet támasztó közege, hanem a talajlakó élőlények környe-zete is. A talajban előfordulnak hasznos és káros szervezetek, de az is tény, hogy ezek aránya élete mintegy hidat képez a talaj és a gyökér között. Ennek a „hídnak” a helye a rizoszféra, a gyökeret közvetlenül övező talaj. A savanyodó talajokon a mikrobiális élet csökken, aminek látványos következménye, hogy a növényeken tápanyagellátás-sal összefüggő tünetek jelentkeznek és a termés is kevesebb lesz.

16

kemikáliák mennyiségének a csökkentése. Ez nem csupán a növényvédő szerek felhaszná-lásának mérséklését jelenti, hanem a földekre juttatott műtrágyaadagok drasztikus visszaszo-rítását is magába foglalja. Az élelmicsökkentett műtrágya-felhasználással kell elérni. Ennek je-lentősége többek között abban is áll, hogy a műtrágyaadagok mérséklésével csökken a nö-vénytermesztés fosszilis energiafelhasználása, ami a mezőgazdaságon túlmutató követelmény.

A NÖVÉNY ÉS A TÁPANYAGOK

Földi létünk alapja a növények azon képessége, hogy a napfény energiájának felhasználásával széndioxidból és vízből szerves anyagot, szén-hidrátot képesek előállítani. A növények által előállított szénhidrát tekinthető, a valamennyi élő szervezetet átfogó élelem-lánc alapjának.

A fenti állításból az is következik, hogy a növények leglényegesebb „nyersanyagai”; a széndioxid, a víz, és a napsugárzás. Analizál-va egy levelet azt tapasztaljuk, hogy a periódu-sos rendszer csaknem valamennyi eleme kimu-tatható, igaz eltérő koncentrációkban. A növé-

nyi tápanyagok minősítése, csoportosítása, - a kasabb értékeknél tilos az élelmiszerek értéke-sítése.

3.nap 4.nap 5.nap 6.nap

Kontroll 17,6 20,0 22,0 23,0

Bioplasma 34,0 47,4 53,5 57,0

BioNitroPhos 50,5 56,0 63,0 78,0

Phylazonit 49,5 73,7 86,5 89,0

Földi létünk alapja a növények azon képessé-ge, hogy a napfény energiájának felhasz-nálásával széndioxidból és vízből szerves anyagot, szénhidrátot képesek előállítani. A növények által előállított szénhidrát tekint-hető, a valamennyi élő szervezetet átfogó éle-lem-lánc alapjának.

A mikrohullámú sütőben elkészített élel-

17

Phylazonit hordókA napjaink mezőgazdaságával szemben támasztott követelmények egyik legfontosabb eleme a kemikáliák mennyiségének a csökkentése. Ez nem csupán a növényvédő szerek felhasználásának mérséklését jelenti.

2. táblázatA Bioplasma, a BioNitroPhos, és a Phylazonit hatása a cu-korrépa csírázásási százalékára kezeletlen talajon (n=4±s.e)

Egyaránt tudatosítani kell az agrárszakmai berkekben és a széles társadalmi körökben azt, hogy bár a termőfölddel a földet művelő növénytermesztők állnak a legközvetlenebb kap-

csolatban, közös érdek, egyben felelősség is a termőföld minőségének megőrzése. A probléma napjainkban mindinkább aktuális, a korábbi évek fokozott nitrogén és egyéb műtrágya – egyéb környezeti ártalmak mellett – talajaink fokozódó savanyodásához vezetett. A jó minőségű tala-jaink – s ide sorolható a jó minőségű homoktalaj is – savanyodása valóságos katasztrófát idéz-het elő. A hatás rendkívül összetett: a tápanyagok oldékonysága jelentősen megnövekedik a sa-vanyú talajokon. Ez a csapadékos területeken illetve öntözéses termesztés esetén (márpedig a mind gyakoribb aszályos évek miatt egyre inkább ez a kívánatos technológia) rendkívül veszé-lyes. A fokozott oldékonyság következményeként a talaj tápanyagainak egy (nem ritkán jelen-tősebb) része kimosódik a talajvízbe, és a növények nem tudják felvenni, miközben a kimosott tápanyagok szennyezik a felszín alatti és a felszín feletti vizeinket.

A gazdasági hatás sem mellékes, ugyanis a savanyodó talajon az alkalmazott műtrágyának csekély része hasznosul. Mérések szerint például a foszfor műtrágyának legfeljebb 20 százaléka (azaz ötöde!) hasznosul, de a nitrogén műtrágya hasznosulása sem éri el az 50 százalékot. A je-lenlegi műtrágyaárak mellett megengedhetetlenek ekkora veszteségek, sok esetben ezen állhat vagy bukhat egy gazdálkodás jövedelmezősége.Ezzel a folyamattal párhuzamosan fokozódik a toxikus (mérgező) nehézfémek felvétele is, ami-

2. A talaj felépítése, szerkezete, működése

lenlegi műtrágyaárak mellett megengedhe-tetlenek ekkora veszteségek, sok esetben ezen állhat vagy bukhat egy gazdálkodás jövedelme-zősége.

Ezzel a folyamattal párhuzamosan fokozódik a toxikus (mérgező) nehézfémek felvétele is, ami-nek kettős hatása van. Eredményezheti a növé-nyek pusztulását illetve a terméseredméványos toxikózis (mérgezés), a termés minősége és mennyisége látensen csökken. A fentieken túl-menően a humán-egészségügyi vonatkozás sem mellékes. A talaj mobilis nehézfémeit a nö-vények képesek felvenni és akár termésükben is felhalmozni, ami folyamatos fogyasztás ese-tén egészségkárosodást okozhat. Nem véletlen, hogy bizonyos nehézfémek esetében az élelmi-szerek vagy alapanyagaik maximális nehézfém-tartalmát meghatározták, amelynél magasabb értékeknél tilos az élelmiszerek értékesítése.

A talaj nem csupán a gyökérzet támasztó kö-zege, hanem a talajlakó élőlények környezete is. A talajban előfordulnak hasznos és káros szer-vezetek, de az is tény, hogy ezek aránya nagy-mértékben függ a gazdálkodó szaktudásától és figyelmességétől. A talaj mikrobiális élete mint-egy hidat képez a talaj és a gyökér között. En-nek a „hídnak” a helye a rizoszféra, a gyökeret közvetlenül övező talaj. A savanyodó talajokon a mikrobiális élet csökken, aminek látványos

következménye, hogy a növényeken táp-anyagellátással összefüggő tünetek jelent-keznek és a termés is kevesebb lesz.

Korszakváltás a növénytáplálásban

A napjaink mezőgazdaságával szemben tá-masztott követelmények egyik legfon-

tosabb eleme a kemikáliák mennyiségének a csökkentése. Ez nem csupán a növényvé-dő szerek felhasználásának mérséklését jelen-ti, hanem a földekre juttatott műtrágyaadagok drasztikus visszaszorítását is magába foglalja. Az élelmiszerek meghatározott, sőt: növekvő mennyiségű előállítására továbbra is szükség van, ám ezt csökkentett műtrágya-felhaszná-lással kell elérni. Ennek jelentősége többek kö-zött abban is áll, hogy a műtrágyaadagok mér-séklésével csökken a növénytermesztés fosszilis energiafelhasználása, ami a mezőgazdaságon túlmutató követelmény.

KÍSÉRLETEK KÖZÉPPONTJÁBAN A TALAJÉLET

Földi létünk alapja a növények azon képessége, hogy a napfény energiájának felhasználásával széndioxidból és vízből szerves anyagot, szén-hidrátot képesek előállítani. A növények által széndioxidból és vízből szerves anyagot, szén-hidrátot képesek előállítani. A növények által előállított szénhidrát tekinthető, a valamennyi széndioxidból és vízből szerves anyagot, szén-hidrátot képesek előállítani. A növények által előállított szénhidrát tekinthető, a valameny-nyi dból és vízből szerves anyagot, szénhidrátot képesek előállítani. A növények által előállított szénhidrát tekinthető, a valamennyi előállított szénhidrát tekinthető, a valamennyi élő szerve-zetet átfogó élelem-lánc alapjának.

• A baktériumokról általában• Abaktériumtrágyákszerepe, fontossága

a növénytáplálásban• Korszakváltás a növénytáplálásban• A baktériumtrágyák hatása a talajélet-

re, a várható termésre, szerepük a kör-nyezetkímélő mezőgazdaságban

110

• Növénytáplálás és biotrágya: másképpen a növények tápanyagellátásáról

• A talajbaktériumok szerepe• A talajélet és a növények tápanyagellátása• A talajbaktériumok pusztulása és újjáé-

lesztése

A fenti állításból az is következik, hogy a nö vények leglényegesebb „nyersanyagai”; a szén-dioxid, a víz, és a napsugárzás. Analizálva egy levelet azt tapasztaljuk, hogy a periódusos rendszer celtérő koncentrációkban. A növényi tápanyagok minősítése, csoportosítása, - a kez-deti időkben-, éppen mennyiségi alapon tör-tént, így megkülönböztettek makro-, mezo-, és mikro tápelemeket.

A mikrohullámú sütőben elkészített élel-miszer ugyanolyan ízletes, mint bármely más módszerrel készült étel, ráadásul sokkal több vitamin, ásványi-és tápanyag marad benne, mint a hagyományos főzés során. Mindezek ellenére veszélyes is lehet, ha nem a megfele-lő módon használják.

Ezzel a folyamattal párhuzamosan fokozó-dik a toxikus (mérgező) nehézfémek felvéte-le is, aminek kettős hatása van. Eredményez-heti a növények pusztulá- sát illetve a terméseredméványos toxikózis (mérgezés), a termés minősége és mennyisége láten-sen csökken. A fen-tieken túlmenő-en a humán-egész-ségügyi vonatkozás sem mellékes. A ta-

laj mobilis nehézfémeit a növények képesek fel-venni és akár termésükben is felhalmozni, ami folyamatos fogyasztás esetén egészségkároso-dást okozhat. Nem véletlen, hogy bizonyos ne-hézfémek esetében az élelmiszerek vagy alap-anyagaik maximális nehézfémtartalmát meg-határozták, amelynél magasabb értékeknél tilos az élelmiszerek értékesítése.

A talaj nem csupán a gyökérzet támasztó kö-zege, hanem a talajlakó élőlények környezete is. A talajban előfordulnak hasznos és káros szer-vezetek, de az is tény, hogy ezek aránya nagy-mértékben függ a gazdálkodó szaktudásától és figyelmességétől. A talaj mikrobiális élete mint-egy hidat képez a talaj és a gyökér között. En-nek a „hídnak” a helye a rizoszféra, a gyökeret közvetlenül övező talaj. A savanyodó talajokon a mikrobiális élet csökken, aminek látványos következménye, hogy a növényeken tápanyag-ellátással összefüggő tünetek jelentkeznek és a termés is kevesebb lesz.

A mikrohullámú sütőben elkészített élel-miszer ugyanolyan ízletes, mint bármely más módszerrel készült étel, ráadásul sokkal több vitamin, ásvámán széndioxidból és vízből szer-ves anyagot, szénhidrátot képesek előállítani. A növények által drátot képesek előállítani. A nö-vények által előállított szénhidrát tekinthető, a

valamennyi zénhidrátot képesek elő-állítani. A növények által előállított

szénhidrát tekinthető, a valamennyi yos főzés során. Mindezek ellenére a mikrohullámú sütő veszé

111

lenlegi műtrágyaárak mellett megengedhe-tetlenek ekkora veszteségek, sok esetben ezen állhat vagy bukhat egy gazdálkodás jövedelme-zősége.

Ezzel a folyamattal párhuzamosan fokozódik a toxikus (mérgező) nehézfémek felvétele is, ami-nek kettős hatása van. Eredményezheti a növé-nyek pusztulását illetve a terméseredméványos toxikózis (mérgezés), a termés minősége és mennyisége látensen csökken. A fentieken

túlmenően a humán-egészségügyi vo-natkozás sem mellékes. A talaj mobilis nehézfémeit a növények képesek felven-

ni és akár termésükben is felhalmozni, ami fo-lyamatos fogyasztás esetén egészségkárosodást okozhat. Nem véletlen, hogy bizonyos nehézfé-mek esetében az élelmiszerek vagy alapanyaga-ik maximális nehézfémtartalmát meghatároz-ták, amelynél magasabb értékeknél tilos az élel-miszerek értékesítése.

A talaj nem csupán a gyökérzet támasztó kö-zege, hanem a talajlakó élőlények környezete is. A talajban előfordulnak hasznos és káros szer-vezetek, de az is tény, hogy ezek aránya nagy-mértékben függ a gazdálkodó szaktudásától és figyelmességétől. A talaj mikrobiális élete mint-egy hidat képez a talaj és a gyökér között. En-nek a „hídnak” a helye a rizoszféra, a gyökeret közvetlenül övező talaj. A savanyodó talajokon a mikrobiális élet csökken, aminek látványos következménye, hogy a növényeken tápanyag-ellátással összefüggő tünetek jelentkeznek és a termés is kevesebb lesz.

Korszakváltás a növénytáplálásban

A napjaink mezőgazdaságával szemben tá-masztott követelmények egyik legfon-

tosabb eleme a kemikáliák mennyiségének a csökkentése. Ez nem csupán a növényvé-dő szerek felhasználásának mérséklését jelen-ti, hanem a földekre juttatott műtrágyaadagok drasztikus visszaszorítását is magába foglalja. Az élelmiszerek meghatározott, sőt: növekvő mennyiségű előállítására továbbra is szükség van, ám ezt csökkentett műtrágya-felhaszná-lással kell elérni. Ennek jelentősége többek kö-zött abban is áll, hogy a műtrágyaadagok mér-séklésével csökken a növénytermesztés fosszilis energiafelhasználása, ami a mezőgazdaságon túlmutató követelmény.

KÍSÉRLETEK KÖZÉPPONTJÁBAN A TALAJÉLET

Földi létünk alapja a növények azon képessége, hogy a napfény energiájának felhasználásával széndioxidból és vízből szerves anyagot, szén-hidrátot képesek előállítani. A növények által

112

Phylazonit hordókA napjaink mezőgazdaságával szemben támasztott követelmények egyik legfontosabb eleme a kemikáliák mennyiségének a csökkentése. Ez nem

széndioxidból és vízből szerves anyagot, szén-hidrátot képesek előállítani. A növények által előállított szénhidrát tekinthető, a valamennyi széndioxidból és vízből szerves anyagot, szén-hidrátot képesek előállítani. A növények által előállított szénhidrát tekinthető, a valameny-nyi dból és vízből szerves anyagot, szénhidrátot képesek előállítani. A növények által előállított szénhidrát tekinthető, a valamennyi előállított szénhidrát tekinthető, a valamennyi élő szerve-zetet átfogó élelem-lánc alapjának.

• A baktériumokról általában• Abaktériumtrágyákszerepe, fontossága

a növénytáplálásban• Korszakváltás a növénytáplálásban• A baktériumtrágyák hatása a talajélet-

re, a várható termésre, szerepük a kör-nyezetkímélő mezőgazdaságban

• Növénytáplálás és biotrágya: másképpen a növények tápanyagellátásáról

• A talajbaktériumok szerepe• A talajélet és a növények tápanyagellátása• A talajbaktériumok pusztulása és újjáé-

lesztése

A fenti állításból az is következik, hogy a nö vények leglényegesebb „nyersanyagai”; a szén-dioxid, a víz, és a napsugárzás. Analizálva egy levelet azt tapasztaljuk, hogy a periódusos rendszer celtérő koncentrációkban. A növényi tápanyagok minősítése, csoportosítása, - a kez-deti időkben-, éppen mennyiségi alapon tör-tént, így megkülönböztettek makro-, mezo-, és mikro tápelemeket.

A mikrohullámú sütőben elkészített élel-miszer ugyanolyan ízletes, mint bármely más

módszerrel készült étel, ráadásul sokkal több vitamin, ásványi-és tápanyag marad benne, mint a hagyományos főzés során. Mindezek ellenére veszélyes is lehet, ha nem a megfelelő módon használják.

Ezzel a folyamattal párhuzamosan fokozódik a toxikus (mérgező) nehézfémek felvétele is, ami-nek kettős hatása van. Eredményezheti a növé-nyek pusztulását illetve a terméseredméványos toxikózis (mérgezés), a termés minősége és mennyisége látensen csökken. A fentieken túl-menően a humán-egészségügyi vonatkozás sem mellékes. A talaj mobilis nehézfémeit a nö-vények képesek felvenni és akár termésükben is felhalmozni, ami folyamatos fogyasztás ese-tén egészségkárosodást okozhat. Nem véletlen, hogy bizonyos nehézfémek esetében az élelmi-szerek vagy alapanyagaik maximális nehézfém-tartalmát meghatározták, amelynél magasabb értékeknél tilos az élelmiszerek értékesítése.

A talaj nem csupán a gyökérzet támasztó kö-zege, hanem a talajlakó élőlények környezete is. A talajban előfordulnak hasznos és káros szer-vezetek, de az is tény, hogy ezek aránya nagy-mértékben függ a gazdálkodó szaktudásától és figyelmességétől. A talaj mikrobiális élete mint-egy hidat képez a talaj és a gyökér között. En-nek a „hídnak” a helye a rizoszféra, a gyökeret közvetlenül övező talaj. A savanyodó talajokon a mikrobiális élet csökken, aminek látvá-nyos következménye, hogy a növényeken tápanyagellátással összefüggő tünetek je-lentkeznek és a termés is kevesebb lesz.

A mikrohullámú sütőben elkészített élel-miszer ugyanolyan ízletes, mint bármely más módszerrel készült étel, ráadásul sokkal több vitamin, ásvámán széndioxidból és vízből szer-

113