16
2012.04.11 PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban Neumann Eszter- Vida Júlia ELTE - TÁTK

PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

  • Upload
    jane

  • View
    22

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban. Neumann Eszter- Vida Júlia ELTE - TÁTK. Miről fog szólni az előadás? - A Know and Pol PISA kutatásának rövid bemutatása(fogalmak és módszertan) 6 ország „PISA profilja” - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

2012.04.11

PISA: Tudás és/vagy politika

A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

Neumann Eszter- Vida JúliaELTE - TÁTK

Page 2: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

Miről fog szólni az előadás?

- A Know and Pol PISA kutatásának rövid bemutatása(fogalmak és módszertan)

- 6 ország „PISA profilja”- Vizsgált időszak (90-es évek közepe-

2009 eleje), 2009-es eredmények már nem

- Ízelítő, sajátosságok, érdekességek nem összehasonlítás

Page 3: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

A PISA kutatás elemzési kerete

• A PISA egy tudásalapú irányítási eszköz- KRT (Salamon 2002, Lascoumes 2007, Pons- van Zanten 2007)

• Tudás alapú irányítási eszköz:puha irányítási eszköz, amely egy adott tudástípust igyekszik elterjeszteni, hogy ezáltal alakítsa az aktorok viselkedését az adott területen.

• A kormányzás: – Kimenetekre koncentrál, számok által kormányoz, távolból

kormányoz– Összehasonlíthatóság, nemzetközi láthatóság, peer pressure– Diskurzust generál, véleményeket koordinál---közös diksurzív tér jön

létre• Recepció: nem egyszerű lineáris átadása az üzeneteknek

hanem olyan kognitív tevékenységről van szó amelyben az üzeneteket folyamatosan elfogadják, visszautasítják vagy újraértelmezik

• A PISA recepció egy komplex folyamat:• kijönnek az eredmények SOKKmédiában elterjed emberek

számon kérik politikusok átírják az agendát

Page 4: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

Metodológia(Know and Pol O3/1 Supranational Instrument)

Az eszköz készítése (Portugál csapat) 6nemzeti esettanulmány a recepcióról

(PO, HU, RO, SC, BE, FR)Közös elemzési pontok:

formális struktúrák, főbb aktorok, vita a PISA-ról, PISA és nemzeti szintű politikacsinálás, nemzeti KRT-k

Módszer: interjúk, média elemzés (szaksajtó és napisajtó), dokumentumelemzés stb.

végül integráció (Portugál csapat)

Page 5: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

2011. október 20.

Page 6: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

http://www.statsilk.com

Page 7: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

FranciaországA rezisztenciától a legitimizációig

• Argumentaire:„többé kevésbé szilárd és koherens érvek rendszerét jelenti (tudományos, politikai vagy technikai), amelyek segítenek megmagyarázni a köz számára a francia diákok PISA eredményeit.”

• Agyonhallgatás és a „tesztben van a hiba” érvrendszer(bias arg)-folyamatosan elhalkul

• Fordulópont - 2006• Legitimizáció és az „ideális kormányzás” érvrendszer

–folyamatosan erőre kap- A PISA politikai „kisajátítása”

Page 8: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

Portugáliakétségek majd teljes azonosulás

• Kétségek a belépésnél• 17. Alkotmányos kormány (2005)-María de Lurdes

Rodrigues- kezdik el igazán használni: „nem lehet dönteni anélkül, hogy a szükséges információk a birtokunkban lennének”

• Okok: a bizonyíték-alapúság, „semlegesség”, emészthetőség,hihetőség

• A közpolitika de-politizálódása, az eszköz re-politizálódása

• 11 policy születik esélyegyenlőségi és minőségi területen, amelyeknek valamilyen köze van a PISA-hoz

Page 9: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

MagyarországA fekete bárány és a reform miniszter

• Lelkes csatlakozás, a „civilizált nyugat” szimbolikája• Eredmények: sokk a nemzeti önkép számára• 2002-ben a jobboldali kormány ignorálja, vákuumot hagy• 2003- Magyar Bálintnak kapóra jön ahhoz, hogy

újrateremtse magát mint a „reform miniszter”-t, → a PISA „agyonhasználása”

PISA says...

Page 10: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

A PISA FORDÍTÁSA: a PISÁ-val legitimált közpolitikai problémák és közpolitikák

Nemzetközi összehasonlítás

Hazai közpolitikák

A problémák és a hozzájuk kapcsolt megoldások

A PISA diagnózisa A közbeszédben megjelenő problémák

A PISÁ-ra hivatkozva bevezetett közpolitikai megoldások

Alacsony színvonal

(low quality)

2003- kompetenciaalapú NAT

2004- kompetencia-alapú program-csomagok

2005- kétszintű érettségi

2008- nem szakrendszerű oktatás

2001- Országos kompetenciamérés

2003- tananyag-csökkentés az ált. iskolákban

2003- oktatási integráció/deszegregáció

2005. felvételi eltörlése a kisgimnáziumokban

2007- körzethatár-szabályozás; esélytervek

2008- HHH bérpótlék,

kora gyerekkori fejlesztés

Egyenlőtlen esélyek

(low equity)

PISA2000

PISA2006

PISA2003

homogén osztályok, szelektivitás, korai iskolaválasztás

Társadalmi és etnikai szegregáció

Túl sok lexikális tananyag, hiányos kompetencia-fejlesztés

Page 11: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

Románia

2001-ben, 2006-ban (és 2009-ben) vett részt: 2003-ban kimarad

Az oktatáskutatásnak és az állami tudásméréseknek csekély hagyománya van

Megfelelési kényszer és patyomkin-politika a nemzetközi fejlesztő szervezetek és az EU felé→ Bürokratikus végrehajtás, eredmények bagatellizálása

2009-től: növekszik a mérés-értékelés jelentősége az oktpol-ban, a PISA-eredményekről is egyre több szó esik a szakmai és politikai közbeszédben

Page 12: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

2011. október 20.

Page 13: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

Belgium franciaajkú közössége

Konszociációs demokrácia, „pilléres” intézményrendszer, kompromisszumokon alapuló politikai kultúra– Diszkréció elve: hiányzik az az intézmény, amelynek legitimitása

volna rendszerszintű értékelőként fellépnie

A PISA újdonsága: külső, elfogulatlan összehasonlító tudás a rendszerről

Számos közpolitikai törekvést „helyzetbe hoz”, de elsősorban retorikai segédeszköz marad

Page 14: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

Skócia

Devolúció (1999-), nacionalista kormányzati retorika (2007-)

Strukturális és politikai konvergencia & eltávolodás igénye: a PISA mint lehetőség– Új, külső referenciapontok keresése: észak-európai államok – Skócia elhelyezése a globális szcénán, a cél: előlépni Nagy-

Britannia árnyékából

Legitimitás a „How good is our school?” minőségbiztosítási modellnek szembeállítva az angliai erős elszámoltatási közpolitikával

→ Globális oktatáspolitikai trendek kiaknázása a nemzeti identitásépítés javára

Page 15: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

Záró gondolatok

• Globális oktatáspolitikai konvergencia: a PISA elsősorban retorikai eszköz: „üres tartály”

• A globális eszköz lokális beágyazódásának folyamata: „fókuszáló esemény” (Kingdon, 2003)

• A politika tudományosodásának ígérete helyett a „bizonyítékok” átpolitizálódása

• PISA 2012: a „bizonyítékok”, a „puha kormányzás” új fejezetének kezdete?

Page 16: PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban

Köszönjük a figyelmet!

Nemzetközi honlap: www.knowandpol.eu

Magyar kutatási eredményekhttp://oitk.tatk.elte.hu/hu/knowandpol