1

PÁLYÁZAT

Emberi Erőforrások Minisztere

által kiírt

Rózsahegyi Kálmán Általános

Iskola és Kollégium

Intézményvezető

beosztás ellátására

Készítette:

Szabadka Marianna

GYOMAENDRŐD

2013

2

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2

Pályázati Nyilatkozat ................................................................................................. 3

1. Bevezetés ............................................................................................................ 4

2. Pedagógiai, vezetői hitvallás ............................................................................. 5

3. Helyzetelemzés ................................................................................................... 8

3.1. Az iskola fejlődésének jelentősebb mozzanatai a kezdetektől napjainkig... 8

3.2. Az iskola fontosabb adatai, általános jellemzői, környezeti adottságai ....... 9

3.2.1. Fontosabb adatok ..................................................................................... 9

3.2.2. Általános jellemzők, környezeti adottságok .......................................... 10

3.3. Az iskolai egyénisége, hagyományai ......................................................... 11

3.4. Az intézmény tanulói, szociális környezete ............................................... 13

3.5. A nevelő-oktató munka személyi feltételei................................................ 15

4. Vezetői, szakmai program .............................................................................. 17

4.1. Törvényi háttér ........................................................................................... 17

4.2. A társadalmi környezet elvárásai ............................................................... 18

4.3. Nevelési-oktatási célok .............................................................................. 20

4.3.1. Általános célok ...................................................................................... 20

4.3.2. Az egyes pedagógiai területekre vonatkozó szakmai elképzelések ...... 21

4.3.2.1. Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton ........................... 21

4.3.2.2. Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton ......................... 21

4.3.2.3. Gyógypedagógiai ellátás ................................................................ 22

4.3.2.4. Iskolaotthonos nevelés ................................................................... 23

4.3.3. Gyermekek nevelése .............................................................................. 24

4.3.4. Diákok önszerveződésének erősítése .................................................... 25

4.3.5. Kiemelt nevelési-oktatási területek fejlesztése (Kulcskompetenciák

fejlesztése) 25

4.3.6. Erőszakmentes, egészségtudatos iskola projektje ................................. 28

4.4. Intézménykultúra fejlesztése, hagyományőrzés......................................... 30

5. Az iskola menedzselése.................................................................................... 31

5.1. Szakmai tartalomfejlesztés, innováció ....................................................... 31

5.2. Feltételrendszerre vonatkozó fejlesztés ..................................................... 32

5.3. Szervezetfejlesztés ..................................................................................... 33

6. Záró, összefoglaló gondolatok ........................................................................ 35

7. Mellékletek ....................................................................................................... 37

4

1. Bevezetés

A közoktatás területén fontos tartalmi modernizáció és strukturális átalakulás zajlik,

melynek eredményeképpen a közoktatási intézmény, mint hatékony szervezet jelentősen

átalakul. A tartalmi változások megvalósításához más vezetői kompetenciákra és új

szervezeti keretekre is szükség van. A pedagógiai programban megfogalmazott önálló

arculattal rendelkező intézményt színvonalas oktató-nevelő munkával, közösségi

tevékenységgel megtölteni szép és kihívó feladat mind a vezető mind a pedagógusok

számára. Új és mástípusú tudásra van szükségünk, hogy megfeleljünk a megrendelői és

fenntartói differenciált elvárásoknak. Növekszik a gazdaság tudásigénye, hamar

elértéktelenedhet egy korábban megszerzett ismeretanyag. A modern piacgazdaság

másfajta, azonnal alkalmazható tudást vár el az iskolapadból kilépő pályakezdő fiataltól.

Felértékelődött a tehetség, az alkotói kreativitás. Változik a műveltség tartalma, nem a

lexikális tudás a preferált, hanem a megtaláló, felfedező „alkalmazó tudás”. Fontos

szerepet kapott a folyamatos alkalmazkodás és az egész életen át tartó tanulás, melynek

következtében a pedagógiai hangsúlyok átrendeződtek, ezért a szervezetnek, a közoktatási

intézményeknek is új elképzelésekkel kell megjelenniük. A korábbi évekkel ellentétben

prioritást kap a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, előtérbe kerül a minőség. Az új

tendenciák megjelenésével párhuzamosan változnak a vezetői szerepek és kompetenciák is,

melyek folyamatos kihívás elé állítják a vezetőket. Az irányítás facilitátor, azaz támogató

szereppé alakul, a vezetőnek egyfajta mentor szerepet kell betölteni, mely mások segítését,

képessé tételét jeleni a feladat elvégzésére.

Pedagógiai, vezetői hitvallás

5

2. Pedagógiai, vezetői hitvallás

"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell

tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson

bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy

megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt,

amit szeretünk csinálni."

/Szent-Györgyi Albert/

Hiszem, hogy az iskola akkor tölti be rendeltetését, ha minden gyermeknek

lehetőséget tud biztosítani tehetségének felismeréséhez és fejlesztéséhez, képességeinek,

személyiségének kibontakoztatásához. Abban, hogy minden gyermek hozzájuthasson a

megfelelő színvonalú közoktatás-szolgáltatáshoz, döntő szerepe van a fenntartónak, az

iskola vezetésének, az iskola nevelőtestületének, egyes pedagógusoknak, illetve a tanulóval

foglalkozó pedagógus közösségnek. Az iskolába belépő gyermek részére olyan pedagógiai

környezetet szeretnék teremteni, amely biztosítja részére a megfelelő feltételeket a

fejlődéshez, a felkészüléshez, a sikeres iskolai életpályához, életúthoz.

Az oktatásról sokszor úgy beszéltünk, mely a gazdasági fejlődés és a társadalmi

kohézió elérésének kulcsfontosságú eszközéről. Nem szabad azonban megfeledkeznünk

arról, hogy mindennek alapvető célja az emberi élet minőségének javítása. Azt gondolom,

hogy az iskolának el kell szakadnia a pusztán tárgyi tudást átadó jellegétől, és olyan

szerepet kell betöltenie, mely képessé teszik a gyermeket felnőtt korában egy tartalmas,

hagyományos értékeket megőrző és új értékeket teremtő életre a 21. század változó

világában. Az ember akkor tud értékes életet élni, ha képes saját képességeit megismerni és

fejleszteni, ha élete során ki tudja bontakoztatni az önmagában rejlő lehetőségeket, és ha

képes célokat kitűzni, melyek elérése érdekében energiáját mozgósítani tudja, és mindez

örömmel tölti el. Fontos, hogy fel tudjuk ismerni a másik emberben rejlő lehetőségeket, és

képesek legyünk örömet találni a másik emberrel való kapcsolatban, együttműködésben.

Ez az önmegvalósítás és kiteljesedés alapvető feltétele annak, hogy az egyént a

megelégedés érzése töltse el, nagyobb dimenziókban gondolkodva pedig, hogy az egész

társadalom hasznos tagjává váljon. Eme célok elérésében a család mellett

Pedagógiai, vezetői hitvallás

6

megkérdőjelezhetetlen szerepe van az iskolai nevelésnek. „Tekintsd úgy az embert, mint egy

felmérhetetlen értékű kincsekkel teli bányát. Egyedül csakis a nevelés képes arra, hogy

feltáruljanak a kincsei, s hogy azok az emberiség javára váljanak.” (Baháolláh)

Éppen ezért, minden eszközzel támogatni szeretném azokat a már bevált és régóta

alkalmazott értékes pedagógiai módszereket és újításokat, melyek a gyermekek

képességének, készségeink fejlesztését, az alkalmazásképes tudást állítják a középpontba.

Kiemelt hangsúlyt szeretnék helyezni azokra a tartalom független kompetenciákra,

amelyek nem köthetők tudományágakhoz, tantárgyakhoz, műveltségi területekhez. Ilyenek

például a tanulás tanulása, melyet a NAT is kiemelt fejlesztési feladatként ír elő, az

együttműködés képessége, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és motiváció.

Fontosnak tartom, hogy „Alkossa meg a gyermek a tudást, ne készen kapja! A kész tudás

szükségtelenné teszi, hogy végigjárja és megtanulja a tudás megszerzésének útját. Minél

többféle utat járhat végig a gyermek, annál valószínűbb, hogy megtalálja, milyen területen,

hogyan tud a leghatékonyabb lenni.” (Gyarmathy Éva)

Az iskola világa sok specialista együttes munkahelye, ahol mindenki kiemelkedő

tudással bír a maga szakterületén. Hiszek a csapatmunkában, mely erősíti a kollektív

összetartozás érzését, hiszen a tagok közös célokat határoznak meg, melyek eléréséért

együtt küzdenek. Ugyanakkor támogatom az egyéniségek kibontakozását, bízom motiváló

erejükben. A közös siker, a jó példa javítja a közösségi értékeket, a közösség erejét,

eredményeket hoz. Azt gondolom, hogy a vezető egy támogató csapat nélkül, olyan, mint a

karmester a zenekara nélkül. Csak együttműködve, közösen gondolkodva lehet

megvalósítani a szervezet által kitűzött célokat. Teréz anya szavaival élve: „Én meg tudom

tenni, amit te nem, és te meg tudod tenni, amit én nem; együtt nagy dolgokra vagyunk

képesek.”

Hiszem, hogy a fejlődés egyetlen útja az egymástól való tanulás és nem az egymással

való versenyzés. Feszültségmentes légkört, őszintébb emberi kapcsolatok kialakítását

szeretném elősegíteni. Olyan közösséget szeretnék építeni, amelyben a testületet nem a

klikkesedett vagy a mozaikszerű együttlét jellemzi, hanem az egymást segítő „termékeny”

kapcsolat. Munkám során arra fogok törekedni, hogy a közösség ne pusztán a hivatalos

kinevezéssel bíró formális vezetőt lássa személyemben, hanem azt a személyt, aki tisztelve

és megtartva a hagyományokat és a kialakult pozitív értékrendeket segíti és támogatja

szervezetét az elvárt és a közösen kialakított pedagógiai és szakmai célok

megvalósításában, melynek során minden pedagógus és pedagógiai munkát segítő

Pedagógiai, vezetői hitvallás

7

munkatárs alkalmazni tudja szakmai tudását és képességeit. Fontos tartom, hogy a

teljesítmény, a hozzáadott érték váljon láthatóvá, az elismerés legyen széleskörű. A munka

koordinálásában számítok leendő vezetőtársaim tapasztalatára és természetesen a szakmai

munkaközösségre.

Helyzetelemzés

8

3. Helyzetelemzés

Minden tervezés alapja annak a helyzetnek a számbavétele, amelyben az adott

intézmény működik, ahonnan tovább akar haladni. Ezért a szakmai programom megírása

előtt fontos tartottam, hogy megismerkedjek az iskola adottságaival, fontosabb mutatóival.

3.1.Az iskola fejlődésének jelentősebb mozzanatai a kezdetektől

napjainkig

Az első írásos emlékek az endrődi iskolai oktatásról 1732 –re nyúlik vissza,

közvetlen török hódoltság utáni visszatelepülés időszakára.1755-ben épült az eső iskolának

szánt épület, majd 1819-ben a lányok számára építettek iskolát. A harmadok iskola 1860-

ban a Gyomavégen nyitotta meg kapuit. Ettől kezdve ugrásszerű fejlődésnek indult

településünk, s ahogy nőtt a lélekszám újabb és újabb iskolák jöttek létre.

Nem hagyhatom ki Csernus Mihály nevét, aki egymaga 7 új intézményt alapított. Ennek a

gyors fejlődésnek az eredményeképpen a 30-as évek második felében már egy gyermeknek

sem kellet 3 km-nél nagyobb távolságra járnia. Az első Polgári iskola 1924-ben kezdte

meg működését a templommal szemben lévő fiúiskola egyik termében. 1943-ban a

Katolikus Legények Országos Társasága (KALOT) népfőiskola építésébe kezdett a Körös

ligeti holtág mellett, mely a háború utáni változások miatt abbamaradt. Az 1948. XXXIII.

törvény értelmében, belterületen 6, külterületen 10 iskolát államosítottak. Az államosítás

után két összevont intézményt hoztak létre. Egyiket a belterületi és az északi rész tanyasi

iskoláiból, a másikat a déli területek iskoláiból egyesítették Öregszőlő központtal.

1960 szeptember 1-re felépült a háború miatt félbehagyott KALOT iskola épülete, 4

tanteremmel, 3 irodával és egy szertárral. Ezzel létrejött a mai iskolacentrum első csírája.

A termelőszövetkezetek szervezésével a tanyavilág fokozatosan felszámolódott és a

tanyasi iskolák egymás után szűntek meg. 1975-re fejeződött be ez a folyamat mikor

átadták a 100 fő befogadására alkalmas kollégiumot és a hozzá tartozó 300 adagos

konyhát.

A ligeti iskola új szárnyának építése, mely 11 tanteremnek és szertárnak, 2

előadónak, és egy tornateremnek ad otthont, 1980-ban újabb mérföldkövet jelentett az

iskola fejődésében. Ekkora a szakos ellátottság elérte a 100% -ot.

Helyzetelemzés

9

1982-ben Endrőd és Gyoma egyesítése után – folytatva a Gyomai iskolák számozási

rendjét – a 3.sz. Általános Iskola elnevezést kapta.

A következő nagy változás már a rendszerváltás utáni időre tehető, mikor is a

megszűnt endrődi bölcsőde épületének felújítása után oda költöző kollégium helyén 8

korszerű tantermet alakítottak ki. Ezzel lehetőség nyílt az eddig külön épületekben levő

alsós csoportok beköltöztetése a központi iskola komplexumba.

3.2.Az iskola fontosabb adatai, általános jellemzői, környezeti

adottságai

3.2.1. Fontosabb adatok

Az intézmény új hivatalos neve Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Kollégium. Típusa

szerint közös igazgatású köznevelési intézmény, mely egy-egy telephellyel rendelkezik

Gyomaendrődön és Csárdaszálláson. A 2013. január 1-én bekövetkezett fenntartóváltás

következtében jelenlegi fenntartója a Kleberberg Intézményfenntartó Központ.

Köznevelési egység alapfeladatai a következők: általános iskolai nevelés-oktatás alsó

és felső tagozaton, nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, fejlesztő

nevelés-oktatás, magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás, a többi tanulóval

együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása,

kollégiumi ellátás, illetve azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az

óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem

foglalkoztathatók együtt.

Az egyes helyeken felvehető maximális létszámok a kovetkezőképpen alakulnak:

Gyomaendrőd, Népliget utca 2. 450 fő

Gyomaendrőd, Fő út 42. 30 fő

Csárdaszállás, Arany János utca 2. 60 fő

Az intézményben különleges pedagógiai célok megvalósítása keretében integrációs és

képesség-kibontakoztató felkészítés zajlik.

Helyzetelemzés

10

3.2.2. Általános jellemzők, környezeti adottságok

A Rózsahegyi Kálmán Általános iskola és Kollégium a Gyomaendrőd endrődi

településrészének lakosságát szolgálja. Az intézmény épületegyüttese festői környezetben,

a Hármas-Kőrös rév-zugi holtágának partján elterülő ligetben fekszik. Jelenleg az

intézménynek 412 tanulója van. Az iskola részeként működő 30 fő befogadására alkalmas

diákotthon eredetileg a körzetesítés utolsó hullámaként megszüntetett külterületi iskolák

diákjainak elhelyezésére szolgált. Ma néhány tanyán élő tanuló mellett elsősorban

krízishelyzetbe került családok gyermekei számára biztosít elhelyezési lehetőséget.

Az intézmény, korábban 3. számú Általános Iskola, 1996. január 1-jén vette fel Rózsahegyi

Kálmán endrődi születésű, országos hírű színész nevét, aki a Nemzeti Színház örökös

tagja. Mint színi pedagógus, alapelve volt, hogy „a növendék személyisége szent és

sérthetetlen.” Az intézmény közössége ezt a gondolatot választotta pedagógiai

programjának meghatározó alapelvévé.

Az iskola tanuló-összetétele erősen heterogénképet mutat. A tanulók bemeneti

képességeik tekintetében igen nagy szintkülönbségeket mutatnak a kommunikációban,

szocializációban, tanulási motivációban és a kognitív kompetenciában. Ezért az iskola

nevelőtestülete folyamatos képzések keretében elsajátította és alkalmazza az egyéni

adottságokhoz alkalmazkodó módszereket, technikákat és szervezési eljárásokat. Saját

önmeghatározásuk szerint az intézmény „nevelés centrikus, az egyéni képességek

optimális kibontakoztatását segítő iskola”, mely az Önfejlesztő Iskolák Egyesületének

alapító tagjai közé tartozik.

Az iskola közössége 1996-ban, a helyi sajátosságokra alapozva, pedagógiai

programjában megalkotta saját nevelési alapelveit, céljait. Ezek az alapelvek, alapértékek

az irányítás és működés során jelentkező döntési helyzetekben iránytűként használhatók,

egyfajta autonómiát jelent az iskolák számára. Azóta a személyiségfejlesztést szolgálja a

drámapedagógia egyre szélesebb körben való alkalmazása. A tanulás tanításának

módszertanát 1998-ban sajátította el a tantestület. A program alapján az iskola pedagógusai

évenként 2x1 hét projekthetet szerveznek a tanulási technikák és motívumok, illetve az

önálló ismeretszerzés képességeinek fejlesztése céljából. A drámapedagógia és a tanulás

tanításának módszerei mellett az iskolaközössége nagy hangsúlyt fektet az iskolai

konfliktusok kezelésére, az erkölcsi nevelésre és a viselkedéskultúra fejlesztésére. A

személyiségfejlesztést szolgálja a tanulók értékelésének korszerűsítése, a magatartás és

Helyzetelemzés

11

szorgalom, valamint a készségtárgyak esetében az osztályzatok mellé a szöveges

értékelések bevezetése.

Az elmúlt években a vezetőség és a tantestület tagjai pályázatok írásán keresztül

próbálták az intézmény anyagi erőforrásait javítani, melynek eredményeképpen számos

fejlesztési terv került megvalósításra. Többek között a hátrányos helyzetű, első sorban

roma fiatalok beilleszkedését segítő program, illetve Phare pályázaton nyert összeg

segítségével az információs technológia alkalmazása és az ahhoz szükséges infrastruktúra

kialakítása került megvalósításra.

A 2002-2006-os oktatásirányítás oktatáspolitikai koncepciója a kistelepülések

nevelési, oktatási intézményeinek szervezeti integrációját (közös fenntartású működtetését)

tartotta szükségesnek, melynek célja a működés racionalizálása volt. Ennek eredményeként

Gyomaendrőd, Hunya és Csárdaszállás intézményfenntartói társulást hozott létre, melynek

keretében a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola, Diákotthon és Közkönyvtár, a hunyai

Általános Iskola, Óvoda és Művészeti Iskola, valamint a csárdaszállási Általános Iskola és

Óvoda szervezeti egyesítésére került sor. Ma már csak a csárdaszálláson működő feladat

ellátási hely tartozik az intézményhez.

3.3.Az iskolai egyénisége, hagyományai

Minden intézmény szervezeti kultúrája sok évtizedes vagy régebbi hagyományokra

épül, melyek szervesen kapcsolódnak annak életéhez. Ezek az események segítik az iskolai

közösségek kialakítását, az iskolához fűződő kapcsolatok elmélyítését, színesítik a

hétköznapokat, ünnepélyessé téve a felnőtté válás különböző lépcsőfokait.

A Rózsahegyi Kálmán általános Iskola és Kollégium 2006-ban évkönyv kiadásával

emlékezett meg a névadó ünnepség óta eltelt 10 évről, mely mérföldkő volt az iskola

életében, hiszen a névválasztással lehetővé vált egy önálló arculat kialakítása, mely jól

tükrözi az intézmény belső értékrendjét, a humán értékek melletti elkötelezettségét, és

harmonizál annak pedagógiai alapelveivel. Az iskola dolgozói közössége Rózsahegyi

Kálmán pedagógiai hitvallását az iskolai nevelőmunka egészét meghatározó

vezéreszméjévé tette. A névválasztással párhuzamosan a közösség megválasztotta

jelmondatát: „Alkossatok szivárványnyalábot, melynek színeiből kiteljesedik a

mindenség!”, és megfogalmazta pedagógiai hitvallását: „Ha igyekszünk felfedezni

másokban a legjobbat, valamiképpen magunkból is azt hozzuk ki.”

Helyzetelemzés

12

Az intézmény címere összetett szimbólumok rendszere, mely magába foglalja mindazt az

értéket, szellemiséget, melyet az iskola megjelenít, képvisel. A szív, a liliom és a folyó

Gyomaendrőd város jelképe, míg a nyitott könyv és a színházat szimbolizáló álarcok a

névadóra utalva, a humán ismeretek emelt szintű tanítását, az érzelmi nevelés

hangsúlyozását, a kommunikációs kultúra és az empátia kiemelt fejlesztését jelentik. A

címer alsó fele a gyermekközpontúságot, s a tanulók önmegvalósításának sokféle egyéni

útját, színét jelképezi.

A hagyományok ápolása biztosítja a folytonosságot, erősíti az összetartozást, hiszen

odafigyelés mutatkozik bennük a különböző társas kapcsolatok erősítésére, igényesebbé

tételére. Megérintik a családot, a tanulóközösséget, a szülőket, a nevelőtestületet, a

partnereket. Vonatkoznak a társadalmi összetartozást tudatosító ünnepekre, nemzeti

ünnepekre, a múltat örökítő jeles napokra, szokásokra. Az iskola hagyományainak ápolása,

ezek fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az

iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával

kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves

munkatervben határozza meg. Az iskola életének keretét a hagyományos tanévnyitó,

tanévzáró és a ballagási ünnepségek adják, melyet színesítenek az Advent- Karácsonyi,

Mikulás napi és farsangi rendezvények. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet a nemzeti

ünnepeink méltó megünneplésére, illetve a városi rendezvényeken való részvételre. Az

iskola névadója iránti tisztelet kifejezéseként vált hagyománnyá a minden évben májusban

megrendezett Rózsahegyi Napok, melynek keretében olyan vendégek tartanak rendhagyó

órákat, akik életútja, karrierje ebből az iskolából indult útnak évekkel, évtizedekkel ezelőtt.

Emellett számos rendezvény színesíti az iskola életét a tanév során, mint például a DÖK

szervezésében évente megrendezésre kerülő az őszi túra, a Tátika vagy a Ki mit tud?.

Az iskola hagyományainak sorában kiemelt figyelmet érdemelnek a jutalmazási

rendszerben adományozott hagyományos címek, díjak, melyek a jó példát állítják

középpontba. A Gergely Diák-díjat a legjobb eredményt elérő, példás magatartású végzős

diák kaphatja a nevelőtestület döntése alapján, míg a Szent Imre-emlékérmet az öregdiákok

jóvoltából a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó 6. vagy 7. osztályos tanuló kapja,

melynek átadására a Rózsahegyi-díjjal egyetemben a Rózsahegyi napokon kerül sor. Ez

utóbbit a kiemelkedő munka ünnepélyes, nyilvánosság előtti elismerésére, ösztönzésére, a

közösséghez való tartozás érzésének erősítésére alapították.

Helyzetelemzés

13

A jövőben tovább szeretném vinni és gazdagítani a már kialakult, értékes

hagyományokat, iskolai rendezvényeket. Akármelyik típusról legyen is szó, az ünnepek,

hagyományok fő funkciója minden esetben egy szűkebb vagy tágabb közösség tagjainak

összekapcsolása, mely a közös érzelmi élmény megélésen keresztül erősíti az

összetartozás, a valahová való tartozás érzését. Azt gondolom, hogy a hagyományok

tisztelete és folytatása a mai feszültségekkel teli, széthúzó világunkban mindenféleképpen

értéket képvisel.

3.4.Az intézmény tanulói, szociális környezete

A demográfiai folyamatok következtében az általános iskolákban az első évfolyamra

belépő tanulók létszáma évek óta alacsonyabb, mint a nyolcadik évfolyamról kilépő

tanulólétszám. A létszámcsökkenés folyamatos és a tendencia egyértelműen folytatódik az

elkövetkező években is. Teljes biztonsággal megállapítható, hogy a létszámcsökkenés

tendenciája és mértéke az elkövetkező években is hasonlóan alakul. Mindemellett a szabad

iskolaválasztás, a településen az egyházi iskola megnyitása és az egész városra kiterjedő

beiskolázási joga szabad teret engedett a családok életminőségen alapuló elkülönülési

igényeinek érvényesítéséhez. Mindezek hatására az iskola tanulói létszáma jelentősen

csökkent a korábbi évtizedekhez képest. Az így kialakult versenyhelyzet nagy kihívást

jelentett az iskola közössége számára. Azonban az intézményben bevezetett, eredményesen

alkalmazott tartalomfejlesztő programadaptációk és programfejlesztések, valamint a

pedagógusok folyamatos továbbképzéseinek köszönhetően a tanulói létszámadatok (387-

407) stagnáló tendenciát mutatnak 2003-2013 közötti időszakban. Ez a létszám

hosszútávon fenntarthatónak látszik. Az évfolyamonként 2-2 tanulócsoport (kivéve a

negyedik osztályt ahol 3 csoport van) lehetővé teszi a megfelelő szakos ellátottság

biztosítását, illetve a minőségi pedagógiai feladatszervezést, és a racionális gazdasági

működtetést.

Az alábbi táblázatok jól szemléltetik az elmúlt 10 év tanulói létszámának alakulását.

Helyzetelemzés

14

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008 2010 2011 2013

Iskola

összesen 403 396 404/36 405/40 407/13 406/15 397/14 387/17 396/16 398/14

Alsó

tagozat 176 154 170/14 177/14 173/13 174/15 176/14 171/17 199/16 190/14

Felső

tagozat 185 200 201/22 200/26 206/0 201/0 197 197 190 199

Spec.

tagozat. 42 42 33 28 28 31 24 19 23 23

Napközis 208 216 273/15 266/15 265/13 261/15 254/14 249/14 253/17 289/14

Diákotthon

os 31 33 30 27+1 27+3 26 20 22 25 17

1. táblázat Iskolai létszámadatok [Gyomaendrőd/Csárdaszállás]

Évfolyam

Gyomaendrőd

Csárdaszállás Össz.

A B C Spec.

tag. Összesen

Első 23 23 2 48 3 51

Második 17 25 3 45 3 48

Harmadik 17 16 1 34 6 40

Negyedik 16 17 22 2 57 2 59

Ötödik 25 26 2 53 53

Hatodik 14 26 1 41 41

Hetedik 21 28 4 53 53

Nyolcadik 26 33 8 67 67

Összesen 159 194 22 23 398 14 412

2. táblázat Tanulócsoportok létszámadatai.

Éppen ezért nagyon fontos célnak tartom a jövőben a gyereklétszám stabilizálását

vagy inkább a törvényi keretekhez igazított növelését. Mivel demográfiai növekedés nem

várható és mivel az endrődi település részen egy másik általános iskola is működik, mely

„konkurenciaként” jelenik meg az oktatási piacon, a tanulói létszám megtartásának

alapvető feltétele a minél magasabb színvonalú oktató-nevelő munka megvalósítása és

annak széles körben való publikálása az iskolai marketing eszközeivel.

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek

magas aránya miatt rendkívül fontosnak tartom új tartalomfejlesztő programok adaptálását.

Helyzetelemzés

15

Ta

nu

lói

léts

zám

Osz

tály

ok

cso

po

rtok

HH HHH SNI integrált SNI

szegregált

Lét

szá

m

Szá

zalé

k

Lét

szá

m

Szá

zalé

k

Lét

szá

m

Szá

zalé

k

Lét

szá

m

Szá

zalé

k

Gyomaendrőd 398 19 211 53% 97 24% 29 7% 23 6%

Csárdaszállás 14 1 10 71% 4 29% 1 7%

3. táblázat HH, HHH, SNI gyerekek aránya

Az utóbbi években egyre emelkedik azoknak a gyermekek száma, akik valamilyen

szakvéleményezett tanulási vagy magatartási problémával küzdenek. A szocializációs

nehézségek miatt egyre több a magatartási zavarral küzdő gyermek. A beilleszkedésük

segítése, viselkedésbeli megnyilvánulásaik kezelése, személyiségük fejlesztése az egyik

legnagyobb szakmai kihívás a pedagógusok számára. A problémák kezelésében fontos

szerepet kap az önálló kezdeményezés, a nevelési színtérbővítés, és a hatékonyságot

fokozó programok szervezésére, melynek támogatását fontos feladatnak tartom.

3.5.A nevelő-oktató munka személyi feltételei

Az iskola személyi feltételei a pedagógusok és a technikai dolgozók vonatkozásában

jónak mondhatók. A szakos ellátottság 100%-os. Az alkalmazotti létszámadatok alakulását

az alábbi táblázat szemlélteti:

Gyomaendrőd Csárdaszállás Összesen

Pedagógus 41 2 43

Pedagógia asszisztens 3 3

Iskolatitkár+gazdasági 4 4

Rendszergazda 1 1

Konyhai dolgozó 3 3

Kisegítő 8 8

Összesen 60 2 62

4. táblázat Alkalmazotti létszámadatok alakulása a 2012/2013. tanévben

Az elérhető intézményi dokumentációkat áttekintve elmondható, hogy a tantestület

tagjai innovatív, a pedagógiai és módszertani újításokra mindig nyitott, széleskörűen

képzett, magas pedagógiai kultúrával rendelkező szakemberek. Az elmúlt időszakban a

pályázati programoknak köszönhetően számottevően megnövekedett a módszertani

Helyzetelemzés

16

továbbképzésekben résztvevő pedagógusok száma. Ezek a tanár továbbképzések, mint

például a kooperatív tanulási technika, drámapedagógiai ismeret, differenciált

tanulásszervezés, olyan ismeretek és kompetenciák elsajátítását és fejlesztését tették

lehetővé, melyek nélkülözhetetlenek az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásában, a

kompetencia-alapú oktatásban, illetve feltétlenül szükségesek az integrációs pedagógiai

gyakorlat alkalmazásához (pl.: óvoda-iskola átmenet, hatékony együttnevelési ismeretek,

önismereti személyiségfejlesztés).

A pedagógusok több évre visszamenő tapasztalattal rendelkeznek az intézményben

kifejlesztett módszertani újítások, programok létrehozásában, alkalmazásában, továbbá a

hazai és uniós pályázati projektben vállalt tartalomfejlesztő gyakorlatok pedagógiai és

technikai eszközrendszerének alkalmazásában. Az utóbbi időszakban a pedagógusok

szakmai szerepe folyamatosan módosul. A hagyományos ismeretátadó és számon kérő

funkció megléte mellett egyre nagyobb teret nyer a tanulásszervező, feltétel biztosító

funkció. Folyamatos a kollégák részéről az önálló kezdeményezés a nevelési

színtérbővítést, a hatékonyságot fokozó programok szervezésére. Az iskolában 5

munkaközösség működik (Szociális kompetenciát fejlesztő munkaközösség, Alsó

tagozatos nevelők munkaközössége, Humán tantárgyakat tanítok munkaközössége,

Fejlesztő pedagógusok munkaközössége), melyek az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti

keretek között és módon, éves munkaterv szerint végzik a feladatukat. A pedagógiai

munkát közvetlenül segítők körét alkotják: a pedagógiai asszisztens, a rendszergazda,

valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

Egy iskola működtetése csapatmunka, ahol szükség van mindenki tudására, szakmai

tapasztalatára, lelkesedésére. Éppen ezért munkám során számítok az iskola közösségének

minden tagjára. Célom, hogy mindenki lehetőséget kaphasson a képzésekben és

pályázatokban való részvételre, képességei kibontakoztatására. Természetesen vállalom a

fenntartásban lévő programok folytatását.

17

4. Vezetői, szakmai program

4.1. Törvényi háttér

Az oktatási rendszer működését szabályozó alapelveket Magyarország Alaptörvénye rögzíti,

mely kimondja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez, amely jogot

Magyarország az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető

középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással,

továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával

biztosítja. A közoktatás céljait és működésének alapelveit a köznevelésről szóló törvény és a

nemzeti tudás-és készségminimumot meghatározó alaptanterv foglalja össze.

„§ (1) A köznevelési törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti

a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik,

ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak

megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a

magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel.

Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a

tehetséggondozás.”

A törvényi szabályozást számos rendelet egészíti ki, melyek egy részét a kormány, másik

részét az oktatásért felelős miniszter adja ki. 2010-óta a közoktatási rendszer folyamatos

megújulásának lehetünk tanúi, melyben a leglényegesebb elem a fenntartási és a működési feladat

szétválása. Ennek eredményeképpen új feladatmegosztás alakult ki a köznevelésben. Az

intézményrendszer irányítása és a fenntartás a központi intézményfenntartón keresztül az állam

feladata. A köznevelési törvény kimondja a nemzeti köznevelés biztosításának állami felelősségét,

illetve azt, hogy az állami feladatellátás az eddigi állami-önkormányzati feladatmegosztás

jelentősen megújuló formájában él tovább. A 2004/2012 Kormány határozat intézkedik a fenntartói

jogok és kötelességek megoszlásáról, a köznevelésre érvényes állami feladatok ellátásáról,

finanszírozásáról, valamint az állami köznevelési feladatok ellátását szolgáló vagyonnal

kapcsolatos kérdésekről. Kimondja, hogy a nemzeti köznevelési rendszer szakmai irányítása és

valamennyi, a nemzeti közneveléssel, annak részeként a nevelés-oktatással közvetlenül összefüggő

irányítási jogkör az oktatásért felelős minisztert és a központi államigazgatást illeti. Az állami

irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, amelybe beleértendő a pedagógusok és a

nevelő oktató munkát közvetlenül segítők fölötti munkáltatói jogok gyakorlása és a

foglalkoztatásukkal kapcsolatos bérfinanszírozás lebonyolítása a Magyar Államkincstárral közösen.

Vezetői, szakmai program

18

Az állami köznevelési intézményfenntartás szerve az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt

álló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (röviden: KLIK), mely 2012. szeptember 1-jétől

kezdte meg működését Budapesten. A központ területi szervei a tankerületek és a megye

székhelyén működő megyeközponti tankerület, összesen 175 megyei és járási tankerület, valamint

23 budapesti tankerület. 2013. január 1-jétől ezek ellátják az általános és alapfokú művészeti

iskolákon, gimnáziumokon kívül a szakképző iskolákra, kollégiumokra, pedagógiai szakszolgálati

és szakmai szolgáltatói intézményekre vonatkozó a fenntartói feladatokat is. [202/2012.(VII.27.)

Korm. rendelet]

A KLIK kiterjedt hatáskörébe tartozik többek között a köznevelési intézmény létesítéséről,

gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról

való döntési jogkör. Mindemellett meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, a kérhető

térítési és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit, és

az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok

számát. Ellenőrzi a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét,

hatékonyságát, és a szakmai munka eredményességét. Szintén a feladatai közé tartozik a

köznevelési intézmény vezetőjének és szakmai feladatokat ellátó alkalmazottjának megbízása,

kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos

rendelkezések. Jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgy- felosztását, továbbképzési

programját. Ellenőrzési és értékelési jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény

pedagógiai programja, házirendje, valamint SZMSZ-e fölött. Folyamatosan értékeli a

meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.

Az intézményrendszer átalakulásával kiteljesedett az állami szerepvállalás, mely által

lehetőség nyílik az egységes szakmai színvonal biztosítására, a társadalmi leszakadás

csökkentésére, a szélesebb körben megvalósuló tehetséggondozásra, illetve egy kiszámítható,

igazságos minőségi köznevelés megteremtésére.

4.2. A társadalmi környezet elvárásai

Az elmúlt évtizedben az iskolák környezete alaposan megváltozott. Az 1993-as közoktatási

törvény szakmai autonómiát adott az iskolák számára és lehetővé tette az oktatási intézmények

alapításának szabadságát. Ugyanakkor a szabad iskolaválasztás versenyhelyzetet teremtett az

intézmények között, melynek eredményeképpen az iskolák rákényszerültek arra, hogy

adottságaiknak, az iskolahasználók elvárásainak, képességeinek figyelembevételével alakítsák

arculatukat, oktatási- nevelési céljaikat, feladataikat, szervezeti struktúrájukat. A változás az

alkalmazkodás, fejlődés elengedhetetlen eleme, mely alól az oktatási intézmények sem lehetnek

kivételek. A folyamatos fejlődés, az intézményfejlesztés nemcsak minőségi kérdés, hanem sok

Vezetői, szakmai program

19

esetben az iskolák léte függ tőle. Az iskola alapvetően a társadalmi életre készíti fel a gyerekeket,

ezért nem hagyhatja figyelmen kívül a társadalomban és gazdasági életben lejátszódó lényeges

változásokat. A hagyományos szakmák közül egyre több tűnik el, új szakmák jelennek meg. A

globalizáció következtében növekszik a külföldi munkavállalás lehetősége. Ezért létkérdéssé vált a

változásokat követő alkalmazkodás. Az iskola eredményes működéséhez elengedhetetlen, hogy

megfeleljen környezete és partnerei elvárásainak. Ehhez ismernie kell környezetét, folyamatosan

figyelnie kell annak változásaira. Nem könnyű megfelelni ezeknek az elvárásoknak, mivel sokszor

eltérő igények fogalmazódnak meg. Ezek ismerete azonban segíthet abban, hogy az oktatási

intézmény könnyebben megfogalmazza, milyen irányba változzon, fejlődjön. Éppen ezért fontos,

hogy az oktatási intézmény vezetése ismerje szervezetük állapotát és környezetük elvárásait, mert

csak így tudnak helyes döntést hozni abban, hogy milyen területeken és milyen irányú változásra

van szüksége az intézménynek. Egy szervezet átalakítása hosszú időt vesz igénybe, ezért a

változások, változtatások csak lépésről lépésre valósíthatók meg. A rendszeres helyzetelemzés jó

alapot jelent az iskolafejlesztés megvalósításában.

A közoktatásban legáltalánosabban célként a közoktatás-szolgáltatást felhasználók

(„fogyasztók”) igényeinek a kielégítését tűzhetjük ki. A legáltalánosabb értelemben első

felhasználó maga az egész társadalom, az annak érdekeit megjelenítő állam. A felhasználók közé

tartozik a gazdaság egésze is, ami a munkaerőpiacon keresztül érvényesíti igényeit. Közvetlen

felhasználó maga a család és a szolgáltatást közvetlenül igénybevevő tanuló, hallgató, valamint

maga a pedagógus, az oktató is. Közoktatásunkban sajnos az elsődleges elvárás ma is az ismeretek

mennyiségén alapuló műveltség közvetítése, elsajátítása. Azonban ez a műveltségfelfogás sokszor

nincs összhangban a gazdaság, a munkaerőpiac elvárásaival, melyek elsősorban a képességek,

kompetenciák fejlesztésén alapuló műveltséget, tudást várnak el. További igényeket fogalmaznak

meg a közoktatási intézményekkel szemben a családok. Az általuk támasztott igényeket nagyban

befolyásolja a család helyzete, iskolázottsága, érdekeltsége, motivációja és környezete. Másik

nagyon fontos környezeti elem maga a szervezet, mely megtervezi, megszervezi magát a tanulási

folyamatot, ezáltal fontos szerepe van a tanulás eredményességében. A megfelelő tanulási tartalom

csak egy jól működő, jól szervezett szervezet keretei között adható át, illetve sajátítható el, mely

biztosítani tudja az ’optimális’ tanulási folyamatot.

Oktató-nevelő munka során figyelembe kell venni a tanuló egyéni képességeit, fejlettségének

sajátosságait tehetségének kibontakoztatásához. Fontos feladatnak tartom a bármilyen oknál fogva

hátrányos helyzetben levő tanuló felzárkóztatását. Sajnos az intézmények többségében évről-évre

emelkedik a hátrányos- és a halmozottan hátrányos helyzetű valamint a sajátos nevelési igényű,

tanulási nehézségekkel, zavarokkal küzdő tanulóink száma.

Vezetői, szakmai program

20

4.3. Nevelési-oktatási célok

4.3.1. Általános célok

Hagyományosan az iskola feladata az individuális fejlesztés és a társadalmi életre való

felkészítés, hiszen a folyamatosan gyorsuló technikai, társadalmi és gazdasági fejlődés

következtében a körülöttünk lévő világ egyre komplexebbé válik, melyben az egyénre hárul a

feladat, hogy a sokoldalú döntési és választási lehetőségek között önállóan és felelősségteljesen

döntsön. A gyermekek életük meghatározó részét az iskolában töltik, így az számukra nem csak az

oktatás helye, hanem életük színtere is, ahová behozzák iskolán kívüli problémáikat, melyek

esetenként tanulási, magatartási zavarok formájában jelentkeznek. Célom, hogy az oktatás mellett

az iskola vezetése, és minden ott tanító pedagógus nagy hangsúlyt fektetessen a nevelési és

szocializációs feladatok megvalósítására, a családi szocializációs problémák miatt jelentkező

hátrányok csökkentésére. Az iskolában is fontos, hogy biztonságban érezze magát a tanuló. A

pedagógusnak meg kell próbálnia amennyire csak lehetséges nyitottnak és elfogulatlannak lennie

irányukban. Az iskolai biztonságérzet kialakításában jelentős szerepe van a szokásoknak, és az

átlátható, mindenki számára egyértelmű szabályoknak, melyek betartatásában következetesnek kell

lenni. Napjainkban az iskola vált a fiatalok csoportjainak legfontosabb szervezőjévé.

Következésképpen a pedagógusoknak, és főként az osztályfőnököknek elengedhetetlen feladata a

közösségformálás. A széthúzó, feszültségekkel teli közösségben az erőszak mindennapossá válhat,

melyet megfelelő módszerekkel meg kell akadályozni. Fontosnak tartom a gyermekközpontú

pedagógia alkalmazását, mely szimmetriára törekszik, próbál igazodni a gyermek érettségi

szintjéhez, életkori sajátosságaihoz, figyelembe veszi a gyermek belső szükségleteit lehetőséget

biztosítva számára a világ dolgainak örömteli, felszabadult megismerésére.. „(…) a megoldás a

felek egyenrangúságon alapuló interakciója során alakul ki. (…) A cél pedig olyan megoldást

találni, amelynek során egyik fél sem válik vesztessé, sőt, bizonyos értelemben mindkettő

győztesen kerül túl a problémán.” (Szekszárdi J. (., 1994, old.: 42)

A gyermekeket hozzá kell segítenünk ahhoz, hogy elsajátíthassák a tudás alapú társadalom

által elvárt új alapismereteket és készségeket, megtanuljanak tanulni és pozitívan viszonyuljanak a

tanuláshoz. Alapvető célom az élethosszig tartó kompetenciák kialakításának minden eszközzel és

módszerrel való segítése, melyek lehetővé teszik az információkeresést és –felvételt, azok

értékelését, valamint a másokkal való együttműködést. Mindehhez elengedhetetlen a tanuló

tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész

folyamatában és annak valamennyi területén.

Vezetői, szakmai program

21

4.3.2. Az egyes pedagógiai területekre vonatkozó szakmai elképzelések

Nem célom az iskola oktató-nevelő munkájának mindennemű átformálása, sőt

kiemelt célnak tekintem az iskola közössége által létrehozott értékek, eredmények

megtartását, a pozitív folyamatok megerősítését, illetve továbbfejlesztését. Külsős

pályázóként szeretném tovább folytatni a már kialakult, bevált metódusokat,

hagyományokat.

4.3.2.1. Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton

Az alsó tagozat első két évében fontos feladatnak tartom az ebben az életkorban a tanulók

között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését.

Alapvető célkitűzés, hogy a gyermekek a kezdeti nehézségeket ne kudarcnak éljék meg, örömmel

sajátítsák el az alapvető készségeket, és maradjanak nyitottak az új dolgok iránt. Fontos feladat

tehát a képességek megismerése és fejlesztése, illetve a készségek, ismeretek, tudástartalmak és az

iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megalapozása, az attitűdök alakítása az alsó

tagozat 1–4. évfolyamán. Ennek eléréséhez „olyan szervezési megoldásokat kell előnyben

részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak

kialakítását, fejlesztését. A tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon

vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket,

problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; (…).” „(…) váljék a tanítás egyik elvévé és

teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a

szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; (…).” NAT

Tovább szeretném vinni, illetve fejleszteni az eddigi jó gyakorlatokat, támogatva a már

bevált motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazását és lehetővé tenni a

pedagógusok számára a megújulás lehetőségét kínáló új módszerek megismerését továbbképzések

keretében.

4.3.2.2. Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton

Az iskolai nevelés-oktatás ezen szakasza a készségek és képességek fejlesztésével

olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész

személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Ezért alapvető feladatnak

tartom a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal összefüggésben a már

megalapozott kompetenciák fejlesztését, azaz megerősítését, bővítését, finomítását,

hatékonyságának és variabilitásának növelését. Az alsó tagozathoz hasonlóan, az 5–8.

évfolyamokon is a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű,

Vezetői, szakmai program

22

képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulók együtt nevelése folyik, mely.

Az iskola feladata, hogy érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően

felkészítse őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve

az iskolai nevelésoktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében

ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést.

4.3.2.3. Gyógypedagógiai ellátás

Fontosnak tartom, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a nevelési-oktatási

folyamat a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva legyen

megszervezve. A sajátos nevelési igényű tanulók számára a tanulási képességet vizsgáló bizottság

javaslata szerinti, integrált, vagy speciális tantervű oktatást kell biztosítani.

Minden olyan oktatási formát diszkriminációnak kell tekintenünk, mely nem járul hozzá a

gyermekeknek a szélesebb társadalomba való beintegrálásához, és amelyet a szülők és a

gyermekek nem önként választottak. Azonban nem tekinthető szegregációnak azok az oktatási

formák és iskolák, melyek kiemelt nevelési célkitűzéssel a szülő kifejezett kérésére és

hozzájárulásával jöttek létre.

Célom, hogy minden gyermek megkülönböztetés nélkül vehessen részt az intézményes

nevelésben. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése a többségi közoktatási

intézményekbe való beilleszkedést, azaz az együttnevelést jelenti, lehetővé téve számukra a

társadalmi folyamatokban való részvételt az óvodától az általános iskolán át tanulmányaik

befejezéséig. Az együttnevelés mind a sérült mind az ép diákok számára pozitív szociális

magatartásmintát alakít ki. A fogyatékossággal élő megtanul beilleszkedni a társadalomba,

konfliktuskezelő stratégiát alakít ki magának, reálisabb lesz az önértékelése és elfogadja másságát.

A sérült gyerekeknek nem kell elszakadniuk családjuktól, hogy egy lakóhelyüktől távolabbi

speciális intézménybe járjanak. Az átlagos képességű gyerek szemléletmódja változik meg az

integrációval. Segítségnyújtást, toleranciát, elfogadást és együttműködést tanulja meg az ilyen

közösségben. Saját önértékelése erősödik, megérti a másságot és felértékelődik az egészség szerepe

az életében.

A Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Kollégiumban mind a két nevelési forma

megtalálható. A sajátos nevelési igényű tanulók valamivel több, mint fele integrált nevelésben vesz

részt, míg 43%-uk speciális oktatásban részesül. A speciális tantervű oktatásra szervezett csoportok

az iskola nevelési alapelveivel összhangban önálló, sajátos funkciókkal működnek. Esetükben

kiemelt hangsúlyt szeretnék fektetni a gyógypedagógiai és fejlesztő pedagógiai ellátás valamint az

egyéni habilitáció és rehabilitáció biztosítására minden érintett tanuló számára. Mindemellett

támogatom a pedagógiai programban megfogalmazott pedagógiai és fejlesztési elképzeléseket,

Vezetői, szakmai program

23

melynek megvalósításában számítok az iskolában dolgozó nagy szaktudással, felkészültséggel és

tapasztalattal rendelkező gyógypedagógusok munkájára.

Ta

nu

lói

léts

zám

Osz

tály

ok

cso

po

rtok

HH HHH SNI integrált SNI

szegregált

Lét

szá

m

Szá

zalé

k

Lét

szá

m

Szá

zalé

k

Lét

szá

m

Szá

zalé

k

Lét

szá

m

Szá

zalé

k

Gyomaendrőd 398 19 211 53% 97 24% 29 7% 23 6%

Csárdaszállás 14 1 10 71% 4 29% 1 7%

Összesen 412 20 221 54% 101 25% 30 7% 23 6%

5. táblázat HH, HHH, SNI gyerekek aránya

SNI

Összesn

Tanulásban

akadályozott

(Enyhén

ért.fogy.)

Tanulásban

akadályozott

(Középsúlyos

ért. fogy.)

Pszichés

fejlődési

zavarral küzd

Mozgás

fogyaték

os

Csárdaszállás

(integrált) 1 (7,1%) 1

Gyomaendrőd

(integrált) 29 (7,3%) 2 26 1

Gyomaendrőd

(szegregált) 23 (5,8%) 22 1

Összesen 53 24 1 27 1

6. táblázat SNI gyerekek megoszlása

4.3.2.4. Iskolaotthonos nevelés

A kollégiumi nevelés és oktatás a közoktatási intézményrendszer szerves része,

amely mindenekelőtt a nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatain keresztül

kapcsolódik az iskolai tantervi folyamatokhoz. A kollégiumi nevelésnek és oktatásnak

segítenie, támogatnia kell az iskola nevelő és oktató feladatait. A kollégiumban zajló

foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján

kell megszervezni, mely csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a

kollégium egészére az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. Kiemelt

figyelmet kell fordítani az egyéni és a közösségi fejlesztésekre, az SNI tanulók esetében

pedig a fogyatékosság típusát és mértékét figyelembe vevő fejlesztő, rehabilitációs célú

foglalkozások szervezésére. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést,

egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. Fontosnak tartom, hogy

a kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával segítséget nyújtson a

családjuktól távol élő gyermekeknek a társadalmi szerepek tanuláshoz, a közösségi

Vezetői, szakmai program

24

együttélés, a döntés és felelősség, és a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak

megismeréséhez, gyakorlásához, melyek ismerete elengedhetetlenül szükséges a sikeres

társadalmi beilleszkedéshez.

4.3.3. Gyermekek nevelése

A nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket

jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell

lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának

is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel,

készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést

segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent

új társadalmi igényeket. (NAT) Az oktatásnak a nevelés részének kell lennie, a nevelés

azonban több az oktatásnál, az értelmi képességek kizárólagos fejlesztésénél.

A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt

feladatok végrehajtása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai

munka meghatározó eleme. Az iskolai oktatás és nevelés kiemelt nevelési területei az

erkölcsi nevelés, a nemzeti öntudatra, hazafiságra való nevelés, valamint az

állampolgárságra, és a demokráciára nevelés, mely át kell, hogy hassa az oktatás minden

területét. Mindezek mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az önismeret és a társas kultúra

fejlesztésére, a családi életre nevelésre, és a testi és lelki egészségre nevelésre. Tudatosítani

kell a gyermekekben a másokért való felelősségvállalás, az önkéntesség, és a

környezettudatos gondolkodás és életmód szerepét a mindennapi életben. A tudatos

fogyasztóvá nevelést már a kisiskolás gyermekek körében el kell kezdeni. A jövő

nemzedéke ugyanis ezen éveiben a legfogékonyabb az új ismeretekre, így meghatározó,

hogy milyen pozitív mintákkal találkoznak ebben az időszakban. A jelenkor multi-média

világában elengedhetetlen nevelési feladat a gyermekek médiatudatosságra való nevelése,

melynek segítségével képessé vállnak az információ forrásának és jellegének

beazonosítása révén a befogadandó információk tudatos értékelésére. Nemcsak az

információ mennyisége, hanem az információs csatornák elképesztő mérvű gyarapodása is

indokolja a különös odafigyelést. Gyermekeinknek el kell sajátítania mindazt az

ismeretanyagot, ki kell fejleszteni mindazokat a képességeket, amelyek biztosítják a

felnőtté válás folyamatában a magabiztos előrehaladást, az önálló ismeretszerzés

lehetőségét és tudását, a munka világába – a munkaerő-piaci elvárásokhoz illeszkedő,

Vezetői, szakmai program

25

alkalmazkodó – való beilleszkedés képességét. Ezt a célt szolgálja az iskola által bevezetett

tanulás tanítása modul, melyet az intézmény a helyi tantervébe is beépített. A

pályaválasztás komoly feladat elé állítja a gyermekeket, ezért kiemelt feladatnak kell

tekintenünk a megfelelő pályaorientációt, valamint alap és kiegészítő kompetenciák

építését, megerősítését.

Vezetőként kiemelt hangsúlyt szeretnék fektetni a NAT-ban és az intézmény

pedagógia programjában megfogalmazott és az közösség által elfogadott nevelési célokra.

4.3.4. Diákok önszerveződésének erősítése

Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük

megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben

meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a

nevelőtestület segíti. Fontosnak tartom, hogy a diákok képesek legyenek önálló döntéseket

hozni, ezért biztosítani kell számukra, hogy kipróbálják tehetségeiket, kérdezhessenek,

vitatkozhassanak és helyesbíthessék döntéseiket. Lehetővé kell tenni, hogy elsajátíthassák

a demokratikus eljárások technikáit, és azokat gyakorolhassák az iskola közéletében a

diákönkormányzaton keresztül, melynek támogatása, segítése az iskola feladata. A diákok

akkor érzik igazán magukénak iskolájukat, illetve az abban zajló rendezvényeket,

programokat, ha ezek szervezésében maguk is részt vehetnek, támogatást kaphatnak

ötleteik megvalósításában.

Természetesen a tanulói jogok biztosítása mellett fontosnak tartom a tanulók

kötelességtudatának a fejlesztését, mely elengedhetetlen feltétele az eredményes

ismeretelsajátításnak.

4.3.5. Kiemelt nevelési-oktatási területek fejlesztése

(Kulcskompetenciák fejlesztése)

Napjainkban a ténytudást a különféle (kulcs)kompetenciák fejlesztésének kell felváltania,

hogy a felnövekvő generáció meg tudjon felelni a tudás alapú társadalom és a munkaerőpiac

követelményinek. Ehhez olyan oktatási rendszerekre és intézményekre van szükség, melyek egyik

fő összetevője az alapkészségek elsajátításának ösztönzése, amelynek tartalmaznia kell az

információs és kommunikációs technológiák, a technológiai kultúra, az idegen nyelv, a vállalkozás

és a szociális kapcsolatok területén szükséges készségeket. A 'kompetencia' a készségek, ismeretek,

Vezetői, szakmai program

26

adottságok és attitűdök együttesére utal, és a „know-how” mellett magában foglalja a tanulásra való

képességet is. Tudás, ismeret, hozzáállás, készségek, képességek, attitűdök mind idetartoznak. Nem

a tényleges tudás gyűjtésén és reprodukálásán, hanem annak sikeres felhasználásán van a hangsúly.

Fontos, hogy a kulcskompetenciák sokoldalúan felhasználhatóak, multifunkcionálisak legyenek,

tehát több különböző feladat elvégzését is elősegítsék. Több kompetencia egymásba fonódik, így

részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez

elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Számos olyan fejlesztési területet van, amely

valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi. Ilyen például a kritikus

gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a

kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra és a társas tolerancia.

Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz, ezért tantárgyanként más

és más kompetencia terület fejlesztése valósítható meg. Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a

kommunikációs, a döntési, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a

problémamegoldó és a kritikai gondolkodás képességeinek a fejlesztésére. Szintén fontos

fejlesztési feladatnak tartom az énkép és az önismeret fejlesztését, a megfelelő tanulási

környezet kialakítását, a környezettudatosságra nevelést, és az információs és

kommunikációs kultúra megismerését és alkalmazását.

A fent említett kompetenciák mellett, az iskola fontos feladatai közé tartozik a

szociális készségek, képességek fejlesztése, hiszen az együttműködés, a kooperáció

tanulása, a tolerancia és az empátia a konstruktív konfliktusmegoldás elengedhetetlen

feltétele. A család után az iskola befolyása a legerőteljesebb a szociális kompetenciák

fejlődésére. Ezért is van nagy felelősségük a pedagógusoknak, hisz az amúgy is

szocializációs hiányosságokkal érkezett gyerekek segítése, fejlesztése egyre több feladatot

ró rájuk. A meleg, nyitott iskolai légkör, a világosan megfogalmazott célok és szabályok, a

tanulóközpontú tanulás és tanítás, a kooperatív tanulási formák alkalmazása, sokféle

tanulási forrás biztosítása, a gyerekek pozitív elfogadása mind pozitívan hatnak a szociális

kompetencia alakulására. Lényeges, hogy a gyerekek megismerjék erősségeiket és

gyengeségeiket, képesek legyenek erősségeikre építve a gyengeségeiket javítani. Továbbá

segíti őket abban, hogy megtanulják, hogyan kell barátokat szerezni, kapcsolatokat

fenntartani.

A következő táblázatban foglaltam össze azt a nyolc kulcskompetencia-területet és azokon

belül a kiemelt fejlesztési feladatok, melyek a tudásalapú társadalomban a személyiség

kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlenek.

Vezetői, szakmai program

27

Kompetenciák Fejlesztési feladatok Eljárások, módszerek, eszközök

1-4. évfolyam 5-8. évfolyam

Anyanyelvi

kommunikáció

Szóbeli és írásbeli

kifejezőkészség (szövegértés,

beszéd, olvasás és írás), és a

megfelelő módon történő nyelvi

érintkezés képességének

fejlesztése

ábraolvasás, beszédértés,

olvasás, írás elsajátítása,

értő olvasás,

differenciálás, egyéni

fejlesztés,

szerepjáték,

drámapedagógia alk.

vázlatírás

modellek használata

fogalmazások készítése,

projekt- és

csoportmunka,

vita, interjú

Idegen nyelvi

kommunikáció

Szóbeli és írásbeli

kifejezőkészség, és a

közvetítéshez és a kultúrák

közötti megértéshez kapcsolódó

készségek fejlesztése

motiváció, pozitív

attitűd kialakítása

beszédértés, beszélgetés,

olvasás, írás elsajátítása,

szövegértés, -alkotás

szóban és írásban,

Matematikai

kompetencia

(a gondolkodás

fejlesztésének és

alkalmazásának

képessége)

- ismeretek, tevékenységek,

folyamatok által a viszonyítás,

az általánosítás, az osztályozás,

összefüggéslátás, a probléma

feltáró és megoldó képesség

formálása.

- a közvetlen

tapasztalatokhoz

kapcsolódás;

- érvek láncolatának

követése,

- pozitív attitűd

kialakítása

tapasztalatokra

visszacsatolás,

értelmezés tanítása,

pozitív attitűd fennt.,

modellek alkalmazása,

eredmények indoklása,

a dolgok logikus okának

és érvényességének

keresése,

alkalmazás nem

matematikai

környezetben

Természettudományi

és technológiai

kompetenciák

Ismeretek és módszerek

sokaságának felhasználásával

magyarázatokat adjunk, illetve

előrejelzéseket tegyünk a

természeti világban lezajló

folyamatokkal kapcsolatban,

Műszaki kompetencia fejl.

megfigyelések,

kísérletezés,

a kíváncsiság, mint

attitűd megalapozása

alapvető ismeretek

megszerzése,

ellenőrző és kísérleti

megfigyelések,

érvelés tanulása

a term.tud. műveltség

mozgósítása az élet más

területein

Digitális kompetencia

Az elektronikus média

magabiztos és kritikus

alkalmazása,

Az IKT eszközök

alkalmazásával kapcsolatos

készségek fejlesztése.

Számítógépkezelés, al-

kalmazások,

e-mail,

hálózati eszközök,

internet

A tanulás tanítása

A tanulók életkorának,

egyéniségének megfelelő

tanulási módok ajánlása,

tanítása,

Az idővel és az információval

való hatékony gazdálkodás

elsajátítása,

A tudás másokkal való

megosztása,

Az előzetes tanulási

tapasztalatok hasznosítása

megfigyelések,

figyelemösszpontosítást

fejlesztő játékok,

szövegértés,

szemléletes/szemléltető

tanítás és tanulás,

kooperatív technikák

szövegértés – lefordítása

cselekvésre a tanulás

folyamatában,

kísérletezések,

érvelés tanulása,

értelmező és szemléltető

tanítás, tanulás,

kooperatív technikák,

saját tanulási stratégia

kialakítása

Személyközi és

állampolgári

kompetencia

- a pozitív egyéni értékrend és

képességrendszer kiépülésének

segítése,

- kölcsönös megértésen, egymás segítésén alapuló

iskolai légkör folyamatos

- szociális szokások,

minták elsajátítása a

viselkedés alapvető

szabályainak megismerése,

gyakorlása,

- a viselkedés alapvető

szabályainak elsajátítása,

a szabálytudat formálása,

- társak segítése, a közösség erejének

szerepe,

Vezetői, szakmai program

28

fenntartása, fejlesztése,

- az életkornak megfelelő

normatudat kialakítása,

- az európai sokféleség és a

kulturális identitás tudatosítása

- szokásrend kialakítása

- követő magatartás

elvárása az iskolai élet

minden területén,

- emberismeret, etika és

vallástörténet tant. kínálta

lehetőségek felhasználása

Vállalkozói

kompetencia

- az újításra való beállítódás és

a kockázatvállalás fejlesztése,

- az egyén saját cselekedetei

iránt való felelősségvállalás

- stratégiai szemléletmód

kialakítása,

- célok kitűzése és

elérése,

- sikerorientáltságra való

törekvés

Kulturális

kompetencia

Gondolatok, élmények, érzések

kreatív kifejezése a művészetek

segítségével

7. táblázat a nyolc kulcskompetencia-területet és azokon belül a kiemelt fejlesztési

feladatok

4.3.6. Erőszakmentes, egészségtudatos iskola projektje

A konfliktusok az iskolai élet mindennapos helyzetei, melyekben a tanárok és a diákok

beállítódásuk, meggyőződéseik, előzetes tapasztalataik alapján, sajátos módon viselkednek. Az

iskolai konfliktusok és agresszív megnyilvánulások jelenségét kutató szakemberek és

vizsgálatok rámutattak arra, hogy az agresszió bizonyos fajtái, illetve a konfliktus szinte

elengedhetetlen feltétele a közösségbe való beilleszkedésnek és a nevelésnek. Megértésük és

hatékony kezelésük nem választható el azoktól a mikro- és makro környezeti hatásoktól, melyek a

gyermeket születésétől kezdve érik. A pedagógus nevelési lehetőségei sokban függnek az

elsődleges szocializációs közegtől, a családtól, melynek zavarai, problémái az iskolai „interakciós

rendszerben” jelentkeznek. Éppen ezért a problémák és konfliktusok megoldásának alapja a szülők

és az iskola közötti rendszeres kommunikáció, melynek egyik kritériuma a partnerek közötti

„értékazonosság”. (Buda B. , 2003) Ennek hiánya gyakran vezet a kapcsolat megszűnéséhez.

Sajnos a családok többsége már az általános iskolában sem követi figyelemmel gyermekük

magatartását és iskolai teljesítményét, a középiskolában ez az arány pedig tovább csökken. A

konfliktusok kezeléséhez azonban szükség van a szülők és a pedagógusok együttgondolkodására,

kooperációjára. A család és az iskola többszörösen egymásra utalt, ezért sokkal nagyobbnak

kellene lennie közöttük az együttműködésnek.

Az iskolai agresszió és konfliktuskezelés másik fontos tényezője maga a pedagógus, akinek

szakmai, pedagógiai és módszertani felkészültsége, higgadtsága, önuralma és saját erejébe vetett

hite elengedhetetlen feltétele a tanítási-tanulási folyamat során felmerülő problémák megoldásának.

Azonban gyakran szükség van külső segítségre, mint például a gyermekjóléti szolgálat,

pszichológus vagy akár a pszichiáter. Nem létezik külön „nevelői attitűd”. Mi pedagógusok

Vezetői, szakmai program

29

magunk vagyunk a példa, éppen ezért „(…) magunkat, egész személyiségünket kell előbb olyanná-

vagy megközelítően olyanná – alakítanunk, amilyenné gyermekeinket vagy tanítványainkat nevelni

szeretnénk.” (Ranschburg, 1998, old.: 138)

Amikor az agresszió kezeléséről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt,

hogy az agresszió egy fokozott energia, mely valamilyen cselekvésre sarkallja a gyermeket. Éppen

ezért fontos, hogy lehetőséget adjunk az agresszív feszültség csökkentésére, melyre számos tanórán

kívüli tevékenység kínál lehetőséget, mint például a zene, sport, színjátszás, stb. Jelen pillanatban

az iskolában 5 sportkör működik 82 fővel. A jövőben az atlétika és egyéb sportágak mellett

szeretném az úszásoktatást is program szinten működtetni. Szeretnék még több lehetőséget

biztosítani tanórán kívüli foglalkozások keretében a különböző művészeti ágak minél jobb

megismerésére, a gyermekek tehetségének, kreativitásának kibontakoztatása céljából.

A negatív viselkedés elítélése mellett, nagyon fontos a tanulók helyes viselkedésmintáinak

rendszeres megerősítése, jutalmazása. Az iskolai agresszió és konfliktuskezelési technikák a

kapcsolatokról, a támogató közösségek kiépítéséről kell hogy szóljanak, melyben nem nézik el a

bántó és sértő viselkedést, hanem éppen ellenkezőleg, a következmények felvállalását és a

változtatást, a kapcsolatok helyreállítását segítik elő. Az elkerülő konfliktus megoldási stratégiák

helyett a problémamegoldó technikák alkalmazása jelentheti az esetek többségében a megoldást,

mely együttműködést, nyitottságot és nagyfokú toleranciát és empátiát igényel.

Ugyanakkor az iskolában, a kortárscsoportokban végbemenő folyamatok is nagy

jelentőséggel bírnak számukra, hiszen az ott kialakuló konfliktusok hozzájárulnak önismeretük és

szociális képességeik fejlődéséhez. A tanulók között lezajló feszültségek többségében a pedagógus

közvetlenül nem érintett és nincs is szükség beavatkozásra, azonban az agresszivitásból adódó

konfliktusok, az indulatok elszabadulása esetén közbe kell lépni. Az indokolatlan kívülmaradás, a

probléma elbagatellizálása, figyelmen kívül hagyása káros következményekkel járhat a tanulók

egymással és a pedagógussal való kapcsolata, valamint a csoport klímájának alakulása

szempontjából. A gyerekeknek tapasztalatokat kell szerezniük arról, hogy nem csak indulatból,

erőszakkal lehet megoldani a problémákat, és meg kell mutatni, hogy léteznek erőszakmentes,

problémaközpontú, konstruktív megoldási módok. Ebben nagy szerepük van az osztályfőnököknek

és az osztályokban tanító pedagógusoknak.

A bántalmazás, kirekesztés helyett, a megismerés, elfogadás, együttműködés kialakítása

alapfeltétele a közösségek fejlesztésének. A tanulókat meg kell tanítani a konfliktusok

erőszakmentes megoldására. Fontos feladat a pozitív énkép kialakítása és erősítése a sikerélmény

megélésére alkalmas tevékenységek szervezésén keresztül. Amit minden pedagógusnak feltétlenül

kerülnie kell, az a hatalommal való visszaélés, előítélet, agresszió alkalmazása az agresszió ellen és

az agresszív megnyilvánulások figyelmen kívül hagyása.

Vezetői, szakmai program

30

A konfliktusok kezelésére jó módszernek tartom a mediálást, ám a mediátori szerep

betöltése bonyolult feladat, mivel az agresszió kezelése nagyfokú módszertani kultúrát igényel a

pedagógustól. Én magam az elmúlt évben részt vettem az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

által szervezett Mediáció és a Resztoratív technikák a vitarendező eljárásban pedagógus

továbbképzésein, melyek során komoly tapasztalatokat szerezhettem a konfliktuskezelés

korábban kevésbé alkalmazott módszereiben. Célom, hogy a jövőben minél több

pedagógus ismerkedjen meg és sajátítsa el a konfliktusok kezelésének ezen új lehetőségeit.

A másik jelentős nevelési terület az iskolai egészségnevelés, melynek egyik alapvető

feltétele a pedagógusok egészségtudatosság iránti elkötelezettsége és a családok bevonása. A

legfőbb problémát a helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód és a tizenévesek körében

gyorsan terjedő egészségkárosító szokások (dohányzás, alkohol, drog, éjszakába nyúló

internetezés, stb.) jelentik. Ezért nagy feladat hárul az iskolára a felnövekvő nemzedékek

egészséges életmódra nevelésében. Fontosnak tartom, hogy a fenntartó, az iskola vezetése és a

tantestület minden tevékenységével támogassa a tanulók egészséges testi, lelki és szociális

fejlődését. Célom, hogy az „egészség”, mint életvezetési érték a tanórák és a szabadidős programok

szerves részét képezze, azokba beépüljön. Ehhez alapvető a megfelelő személyi- és tárgyi

környezet biztosítása. A tanítási és osztályfőnöki órák, délutáni szabadidős foglakozások kiváló

lehetőséget nyújtanak a pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakításához. Mindezek

mellett rendszeres egészségnapok, sport és prevenciós programok szervezésével, az

iskolagyümölcs-programban és egyéb egészségtudatos iskolaprojektekben, mint például az

Iskolatej program, való részvétellel kívánom a tanulókat a helyes életvitelre és pozitív

életszemléletre nevelni.

4.4. Intézménykultúra fejlesztése, hagyományőrzés

Az informális kapcsolatok erősítik a csoporthoz, szervezethez való kötődést. Ebben

nagy szerepe van a hagyományoknak, munkahelyi rendezvényeknek, ezért fontos szerepet

szánok a már meglévő hagyományok ápolásának. Hiszem, hogy az iskola jövőjét csak a

múlt értékeinek átörökítésével lehet eredményesen építeni. Ezért szeretném folytatni az

intézmény életét bemutató Évkönyv időszakonkénti megjelentetésének hagyományát,

valamint tovább vinni az iskolai alapítványok szellemiségét.

31

5. Az iskola menedzselése

5.1.Szakmai tartalomfejlesztés, innováció

A már meglévő, értékes és jó gyakorlatok mellett, fontosnak tartom a társadalmi

változásokhoz igazodó, a közoktatás folyamatos megújulását célzó új pedagógiai

módszerek megismerését és bevezetését, újszerű ismeretközvetítési gyakorlatok

alkalmazását, mely hozzájárul a már kialakult innovatív tanulási környezet tovább

fejlesztéséhez. Azt szeretném, hogy a gyermekek, diákok számára az iskola olyan

ismereteket és neveltségi szintet tudjon biztosítani, melyek megfelelő alapot adnak

eredményes önmegvalósításukhoz és erősítik az intézményhez való kötődésüket. Éppen

ezért a fenntartásban lévő programok tovább folytatása mellet szeretnék a tantestülettel

uniós források lehívásával új tartalomfejlesztő programokat adaptálni, illetve azoknak a

helyi működtetési gyakorlatát kialakítani.

Nyelvtanárként különös hangsúlyt szeretnék fektetni az iskolában folyó nyelvoktatásra.

Szeretném, ha minél több tanuló tenne sikeres nyelvvizsgát a nyolcadikos évfolyamon.

Kihasználva a nyelvtudásban rejlő lehetőségeket, távlati terveimben szerepel egy IKT

eszközökkel támogatott tanári- és tanulói együttműködés kialakítása eTwinning program

keretén belül más uniós országok intézményeivel. A mindennapos gyakorlati

együttműködés során tehetőség nyílna olyan technikák, módszerek és megközelítések

megismerésére és átvételére, amelyekhez egyébként sokkal nehezebben lehetne hozzájutni.

Ez egyfelől az oktatás közvetlen tartalmi, módszertani vonatkozásait érintheti. Így például

sajátos oktatási módszerek, intézményszervezési technikák, intézményi szintű

problémakezelési formák, új pedagógiai megközelítések, modern informatikai és

multimédiás eszközök alkalmazására épülő módszerek átvételét jelentheti. Emellett

lehetőséget ad közös iskolai projektekben való részvételre, együttgondolkodásra. A

nemzetközi együttműködések hasznos tanulási folyamatként is felfoghatók, melyek

lehetővé teszik mind a pedagógusok mind a tanulók számára más kultúrák megismerését és

megértését. Az együttműködések során szerzett élményből tapasztalat, a tapasztalatból

tudás lesz. A problémákra adott eltérő válaszok elemzése, illetve más oktatási gyakorlatok

és módszerek megismerése révén sikerülhet a megfelelő gyakorlatot, a hasznos

tapasztalatot megosztani és a megszerzett tudást és élményeket tovább adni.

Az iskola menedzselése

32

A további fejlesztések középpontjában a megkezdett és eredményesen működtetett

pedagógiai folyamatok továbbvitele, a humánerőforrás és infrastruktúra folyamatos

fejlesztése, a kompetenciafejlesztő, hatékony tanulásszervezési eljárások folyamatos

bővítése, a szervezetfejlesztés - egy eredményes, a partneri elvárásoknak megfelelő, magas

minőségi szinten működő intézmény áll.

5.2.Feltételrendszerre vonatkozó fejlesztés

Humánerőforrás

Minden iskola működtetéséhez, illetve a színvonalas nevelő-oktató munka

elvégzéséhez elhivatott pedagógusokra van szükség, akik folyamatosan azon fáradoznak,

hogy példamutatásukkal, pozitív emberi hozzáállásukkal, következetes nevelési eljárások

alkalmazásával mindezt lehetővé tegyék. Munkájuk elengedhetetlen feltétele a nyugodt,

biztos egzisztenciát nyújtó munkahely. Ezért fontosnak tartom a munkatársi kör

állandóságának a megóvását. Olyan rendszert képzelek el, melyben a folyamatok az

törvényesség keretei között zajlanak, összhangban állnak a fenntartó és a szakmai,

pedagógia előírásokkal, programokkal, és amelyben kollégák és a vezetés között

folyamatos az információáramlás. Ennek alapja a kölcsönös bizalom, valamint a rendszeres

kapcsolattartás a kollégákkal és a fenntartóval. Célom, hogy minden pedagógus és a

pedagógiai munkát közvetlenül segítő személy munkája megfelelő elismerésben

részesüljön, és a többletmunkáért járó elismerés igazságos és tervezhető legyen.

Infrastruktúra

Az intézmény infrastruktúrája, a tantermek felszereltsége az adatok tükrében, a

folyamatos fejlesztések, pályázatok és egyéb alternatív erőforrásoknak köszönhetően jónak

mondható, mely lehetővé teszi, hogy az iskola tanulói korszerű oktatási-nevelési

körülmények között, egészséges környezetben tanulhassanak mind az alsó, mind a felső

tagozaton. Az informatikai infrastruktúra kiépítése az „intelligens iskola” alap eleme,

mivel az informatikai készségek fejlesztésén keresztül hozzá járul a többi közismereti

tárgyra épülő IKT-támogatású pedagógiai módszerek alkalmazásához. Azonban az

informatikai eszközök a gyors technikai fejlődés és a mindennapos használat

következtében folyamatos fejlesztésre szorulnak, melyre jó lehetőséget kínálnak az

infrastruktúrafejlesztő pályázatok. Az informatikai fejlesztések mellett kiemelten fontosnak

tartom az egyes szaktantárgyakhoz kapcsolódó taneszközigény kielégítését. A gyermekek

Az iskola menedzselése

33

sokkal hatékonyabban sajátítják el az ismereteket, ha a tanulás folyamatában maguk is

aktívan részt vesznek. „Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy

csináljam és megértem.” /Konfuciusz/ Természetesen az épületek, eszközök

állagmegóvása, felújítása szerves részét képezi a folyamatos iskolai

infrastruktúrafejlesztésnek.

5.3.Szervezetfejlesztés

Világunkban napról napra változik minden, nincs ez másképpen az oktatásban sem.

Változnak a pedagógiai hangsúlyok, ezért a szervezetnek, a közoktatási intézményeknek is

új elképzelésekkel kell megjelenniük. Intézményvezetői kinevezésem esetén az

elkövetkezendő öt évre vonatkozóan alapvető célom, hogy a megkezdett folyamatok

törésmentesen folytatódjanak, s újabb átfogó, intézményfejlesztő folyamatokat alkossak a

közvetlen és közvetett partnerek elvárásainak megfelelően. Vezetői elképzeléseim szerint

valamennyi folyamat az intézményi közösség által átdolgozott és elfogadott Pedagógiai

programban összegzett intézményi küldetést, jövőképet, cél- és feladatrendszert szolgálja.

Átfogó vezetési célnak a Nemzeti Köznevelési Törvényben, a Pedagógiai programban,

továbbá a Szervezeti és működési szabályzatban – mint alapdokumentumokban – kifejtett

cél- és feladatrendszer megvalósítását tekintem a stratégiai és operatív vezetés

dimenzióiban egyaránt.

Legfontosabb vezetői célkitűzéseim a következők:

Az intézmény szerepváltozása – élethosszig tartó tanulás megalapozása,

alapkészségek, kompetenciák megszilárdítása, alkalmazható tudás kialakítása,

egyenlő hozzáférés biztosítása, eltérő készségek, képességek kiegyenlítése,

intézményfokozatok közötti átmenetek megkönnyítése.

A már kialakult pedagógiai intézményi gyakorlat és környezet továbbfejlesztése,

szakmai, módszertani fejlesztés, s a mindezt lehetővé tevő pedagógus-

továbbképzések szervezése – a helyi társadalmi és oktatáspolitikai törekvéseknek, a

szülői és tanulói elvárásoknak való megfelelés, minőségi nevelés-oktatás, ennek

eléréséhez szükséges feltételrendszer kialakítása.

Tartalmi, pedagógiai fejlesztés, a kor kihívásainak való megfelelés, a belső

humánerőforrás adta intézményfejlesztő kezdeményezések kibontakoztatása, és

átadható gyakorlati tudáscsomagokká történő átalakítása, szellemi termékek

Az iskola menedzselése

34

létrehozása, másokkal történő megosztása.

A tartalomfejlesztő gyakorlatok implementációja – pályázati források lehívása, ezek

intézményi adaptációjához és fejlesztéséhez, megszerzett gyakorlati tapasztalat és

helyi innováció továbbadása,

Infokommunikációs infrastruktúra továbbfejlesztése és annak napi gyakorlati

alkalmazása pedagógus és tanulói feladatellátásban.

Infrastrukturális feltételrendszer javítása (épület, és eszközrendszer) – a XXI. századi

elvárásoknak való feltételrendszer megteremtése az információs társadalom adta

kihívásoknak megfelelő innovatív tanulási környezet kialakítása.

Szervezetépítés – együttműködő, újításra képes, hatékony és eredményes tantestület

és alkalmazotti kör, valamint a tudást értékként kezelő tanulói közösségek formálása,

s ez által elismert, keresett, versenyképes intézmény létrehozása.

Hagyományok továbbápolása, kötődések kialakítása – egységes közösségi szemlélet,

együtt, egymásért való munkálkodás belső igénnyé való válása. Új kezdeményezések

támogatása.

Arculatformálás, image-építés, eredményes PR-munka.

Nevelési feladatellátás lehetőségekhez mért optimalizálása, helyes gyermeki és

tanulói értékrend kialakítása.

Új szemléletmódok, megközelítések bevezetése, az intézmény ökoiskolává alakítása,

a környezettudatosságra, valamint a fenntartható fogyasztás és fejlődés elveinek

beépítése az iskola alapdokumentumaiba és pedagógiai munkájába.

35

6. Záró, összefoglaló gondolatok

„Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint

az, hogyan tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó iskolarendszer szellemi

tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” /Eötvös József/

Milyen iskolát szeretnék? Olyan iskola vezetése a célom,

ahová a gyermekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör

veszi őket körül;

ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, minden diák az

életkori sajátosságaihoz, egyéni adottságaihoz és képességeihez igazodó

módszerekkel tanulhat, és ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével

képességeik sokoldalúan fejlődhetnek;

ahová a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, és együttműködnek a nevelési-

oktatási céljaink elérésében;

ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát és megtalálja azt a

tevékenységet, amelyhez a legjobban ért, és amelyben alkotói szabadsága,

képességei kibontakozhatnak;

amely rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi és a fenntartói

elvárásokhoz és a tanulók, szülők igényeihez;

és amelyet mindezekért a fenntartó is szívesen támogat.

Az iskola jövőjét egyedi, más intézmények számára is példaértékű,

működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal,

szervezeti innovációval rendelkező intézményként képzelem el.

Hiszem, hogy iskolát vezetni csak az ebben érintettek közös együttműködésével, az

ehhez szükséges nyugodt, elfogadó és folyamatos kommunikációra épülő légkör

megteremtésével, együttműködő közösség létrehozásával lehet, melynek elengedhetetlen

feltétele a szükségletek pontos feltárásán keresztül egyén és a közösség érdekeinek az

összehangolása, a közös célok kialakítása, valamint az eddigi eredmények, értékek,

hagyományok megőrzése, tiszteletben tartása és továbbfejlesztése.

Záró, összefoglaló gondolatok

36

Hiszem, hogy céljaimat csakis az intézmény dolgozói kollektívájának támogatásával

és együttműködésével érhetem el. Ehhez kérem az intézmény tantestületének és minden

dolgozójának, a szülők és a diákok közösségének, valamint a fenntartónak a támogatását.

37

7. Mellékletek

Önéletrajz

Munkaviszonyt igazoló okirat

Hatósági bizonyítvány

Diplomák:

Szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdaság és

Társadalomtudományi Kar, Budapest

Angol nyelv és irodalom szakos tanár (MA)

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Debrecen

Angol szakos nyelvtanár (BA)

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Debrecen

Földrajz-rajz szakos tanár

Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza

Pedagógus-továbbképzések