1

Polónyi István: Rendszerváltozások az oktatás finanszírozásában

MSZT Oktatásszociológiai Szakosztály 2009. November 14.

2

A közoktatási rendszerváltás oktatáspolitikai céljai

„Csak reformot ne..” (Lukács - Várhegyi) 1989. a hazai közoktatás megújulásának három kiemelkedő (oktatáspolitikai) célját lehet azonosítani:

az önkormányzatiságot, a pluralizmust és az autonómiát.

2009-ben mind az oktatási miniszter mind az Oktatási kerekasztal (Zöldkönyv) álláspontja, hogy - a hazai közoktatás legjelentősebb kudarcát, az esélyegyenlőség akadályát abban látja, hogy a közoktatás jelenlegi települési önkormányzati dominanciájú fenntartói szerkezetben és a jelenlegi finanszírozási tehermegosztásban nem képes megbirkózni a települések különböző szocio-ökonómiai hátterének és az önkormányzatok anyagi lehetőségeinek különbségeivel. – nélkülözhetetlen az állam szerepének megerősítése.

Megbukott a rendszerváltó megközelítés??

3

A rendszer-váltástozás

után – az oktatás

környezete

A rendszerváltás sokak számára csalódásokkal járt.

•- mindenki a meglévő jóléti intézmények kiszélesítését várta, - azoknak éppen a szűkítésére volt szükség, •- mindenki a gazdaság fellendülését várta, a korszerűtlen gazdaság átstrukturálódása a jövedelmek visszaesését, a munkapiac beszűkülését eredményezte.

-14,0%

-12,0%

-10,0%

-8,0%

-6,0%

-4,0%

-2,0%

0,0%

2,0%

4,0%

6,0%

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

GD

P v

álto

zása

Reálkeresetek növekedése %-ban Ország 1990-1995 1996-2000 2001-2005

Bulgária -54,1 -9,6 8,7 Csehország -6,7 18,3 20,8*)

Lengyelország -26,1 25,3 6,7 Románia -29,9 -12,0 30,4*)

Szlovákia -21,9 7,6 31,1 Magyarország -21,8 7,3 38,7

4

Csökkenő, stagnáló

létszámok

20 000

40 000

60 000

80 000

100 000

120 000

140 000

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Élv

eszü

leté

sek

szám

a fő

Az élveszületések száma 1985-2008

0

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

600 000

1990

/199

1

1991

/199

2

1992

/199

3

1993

/199

4

1994

/199

5

1995

/199

6

1996

/199

7

1997

/199

8

1998

/199

9

1999

/200

0

2000

/200

1

2001

/200

2

2002

/200

3

2003

/200

4

2004

/200

5

2005

/200

6

2006

/200

7

2007

/200

8

2008

/200

9

Köz

épfo

kú o

ktat

ás t

anul

óina

k lé

tszá

ma

(fő)

0

200 000

400 000

600 000

800 000

1 000 000

1 200 000

Álta

láno

s is

kola

i tan

ulók

léts

zám

a (f

ő)

Szakiskola

Gimnázium

Szakközépiskola

Általános iskola

Demográfiai helyzet

5

Az intézményrendszer pluralizmusának kialakulása

Táblázat Az általános iskolai, a gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulók megoszlása fenntartók szerint (nappali tagozat)

Telepü-lési

önkor-mányzati

Megyei önkor-mány-

zati

Köz-ponti

Egyházi

Alapítvány, természetes személy a fenntartó

Egyéb Összesen

Általános iskolai tanuló 1993 96,0% 0,5% 1,3% 1,9% 0,2% 0,0% 100,0% 1998 93,0% 0,7% 1,4% 4,1% 0,7% 0,2% 100,0% 2004 87,5% 4,3% 2,3% 4,5% 1,0% 0,5% 100,0% 2007 89,9% 1,5% 1,4% 5,5% 1,3% 0,5% 100,0%

Szakközépiskolai tanulók 1995 62,6% 30,2% 2,5% 0,7% 3,5% 0,5% 100,0% 1998 60,4% 29,7% 2,6% 1,1% 5,2% 1,0% 100,0% 2004 48,8% 34,1% 3,0% 2,0% 8,2% 3,8% 100,0% 2007 52,3% 30,6% 2,8% 1,9% 9,4% 3,0% 100,0%

Gimnáziumi tanulók 1995 74,7% 10,6% 3,3% 9,9% 1,5% 0,0% 100,0% 1998 70,0% 12,1% 3,4% 12,3% 1,8% 0,3% 100,0% 2004 58,8% 16,4% 3,7% 16,5% 3,7% 1,0% 100,0% 2007 58,5% 15,4% 3,3% 17,0% 4,9% 0,8% 100,0%

Elsősorban a középfokú

oktatásban, s ott is a

gimnáziumok esetében jelentős a

pluralizmus

6

118 § – a közőonti költségvetési hozzájárulás • 1993: „a feladatellátáshoz szükséges pedagógusok és egyéb közalkalmazottak,

közalkalmazotti törvény szerinti illetményét, pótlékait és ezek járulékait.”• 1995: az intézményfenntartók részére az … intézmények működéséhez … normatív

költségvetési hozzájárulást biztosít… nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző második évben a helyi önkormányzatok által a közoktatásra fordított teljes ….. nyolcvan százaléka. A normatív hozzájárulások összegének el kell érniük az előző évi normatív hozzájárulások összegét…”

• 1999: …………………………………….kilencven százaléka. • 2003: „A normatív hozzájárulások összegének el kell érniük az előző évi normatív

hozzájárulások összegét.” • 2004: el kell érnie az előző évi normatív hozzájárulások és egyéb támogatások

együttes összegét. …” • 2005:„a helyi önkormányzatok részére biztosított normatív hozzájárulások és egyéb

támogatások együttes összegének - az ellátottak létszámához és a költségekhez viszonyítva - el kell érnie az előző évi normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegének szintjét.”

• 2007: hatályon kívül helyezték ezt a mondatot. • Ezzel lényegében megbukott az oktatáspolitika erőfeszítése a közoktatás központi

állami támogatási hányadának garantálására.

A közoktatási intézmények költségvetésének forrásai:

a./ - a fenntartótól kapott támogatás, amelynek forrásai:

a/1.) Az állami költségvetés által nyújtott normatív támogatás

a/2.) a fenntartó saját hozzájárulása.

b./ - elkülönített állami alapoktól kapott támogatás,

c./ - egyéb támogatások,

d./ - a tanuló által igénybe vett szolgáltatások díja,

e./ - az intézmény más saját bevételei

A közoktatás finanszírozása

7

A közoktatás támogatása és

forrás-megoszlása

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

55%

60%

65%

70%

75%1

99

1

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

Összes közvetlen önkormányzatiforrás (mill Ft)

Össz központi forrás (mill Ft)

Intézményi bevétel (mill Ft)

0

1

2

3

4

5

6

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

GD

P%

1600000

1700000

1800000

1900000

2000000

2100000

2200000

fő

Az óvoda, az alapfokú és a középfokúoktatás költségvetési kiadásainakaránya a GDP%-ában

Összes közoktatási tanuló

A finanszírozási rendszer elemeinek változásainál hol az önkormány-zatiság (ti. az önkormányzatok saját hozzájáru-lásának növelése), hol a központosítás (ti. a központi hozzájárulás növelése) került előtérbe.

8

A szektorsemlegesség bukása - Az egyházi fenntartású oktatási intézmények finanszírozása • a 90-es évek elején az egyházi iskola és az önkormányzatok közoktatási megállapodást

kötöttek, • majd az oktatásért minisztérium maga is kötött egyházi oktatási intézménnyel ilyen

megállapodást, • 1998-tól valamennyi egyházi fenntartású közoktatási intézmény kiegészítő

támogatásban részesül – Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben megállapodás – 1997. évi CXXIV. Törvény az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi

feltételeiről szóló törvény• Problémák az egyházi kiegészítő támogatással kapcsolatban

– Nem egyértelmű, nincs algoritmizálva, nincs azonosítva a ténylegesen feladat– az egyházi iskolafenntartó mérlegelés nélkül megkapja a kiegészítő támogatást is az

államtólegyház bármikor, bármilyen méretű intézménnyel bejelentkezhet az állam lényegében 100%-os finanszírozására

0%

100%

200%

300%

400%

500%

600%

700%

800%

900%

1000%

19

92

/19

93

19

93

/19

94

19

94

/19

95

19

95

/19

96

19

96

/19

97

19

97

/19

98

19

98

/19

99

19

99

/20

00

20

00

/20

01

20

01

/20

02

20

02

/20

03

20

03

/20

04

20

04

/20

05

20

05

/20

06

20

06

/20

07

Általános iskolai tanulók számának növekedése az 1991-hez viszonyítva

Az egyházi, felekezeti általános iskolákba járó tanulók számának növekedése 1991-hez képest

Az összes és az egyházi általános iskolai tanulók számának alakulása

(1991 %-ában) 1992 -2006

0%

100%

200%

300%

400%

500%

600%

700%

800%

1990

/199

1

1991

/199

2

1992

/199

3

1993

/199

4

1994

/199

5

1995

/199

6

1996

/199

7

1997

/199

8

1998

/199

9

1999

/200

0

2000

/200

1

2001

/200

2

2002

/200

3

2003

/200

4

2004

/200

5

2005

/200

6

2006

/200

7

2007

/200

8

Összes nappali tagozatos gimnáziumi tanuló 1990-hez viszonyítva

Összes nappali tagozatos egyházi, felekezeti gimnáziumi tanuló 1990-hez viszonyítva

Az összes és az egyházi gimnáziumi tanulók számának alakulása

(1990%-ában) 1991 -2007

9

Új finanszírozás – előre vagy hátra?Finanszírozás központi teljesítménymutató alapján Az új finanszírozás alacsonyabb támogatást nyújt. Minél magasabb az évfolyamlétszám, annál inkább a IV, VII. és VII. évfolyam támogatáselőnye növekszik. Az alsó tagozat támogatása 10,1%-kal csökken A felső tagozaté 3,5%-kal nő

Cél: forráskivonás/hatékonyságnövelés és koncentráció előmozdítás

Eredmény: nem csökkenő egyenlőtlenségek

Adott évfolyamlétszámok esetében az adott évfolyamok képzésének az új és a régi finanszírozás szerinti normatív támogatáskülönbsége

-7000

-6000

-5000

-4000

-3000

-2000

-1000

0

1000

2000

3000

I II III IV V VI VII VIII

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Az egyes település típusok iskoláinak fajlagos költsége (2000)

Település típus (2000) Egy tanulócsoportra jutó kiadás (eFt/év)

Egy tanulóra jutó kiadás (eFt/év)

Fővárosi kerület 5437 225,4 Város 10 ezer lakos felett 4024 185,0 Város 10 ezer lakos alatt 4036 180,6 Község 1000 lakos felett 3233 165,0 Község 1000 lakos alatt 3497 280,6

Forrás: Jelentés az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június Állami Számvevőszék

10

Következmény - A PISA 2000 eredményei

A 15 évesek olvasás értés teljesítménye 2000

A 15 évesek matematika teljesítménye 2000

A 15 évesek (természet) tudományos teljesítménye 2000

1 Finland 546 1 Japan 557 1 Korea 552 2 Canada 534 2 Korea 547 2 Japan 550 3 New Zealand 529 3 New Zealand 537 3 Finland 538 4 Australia 528 4 Finland 536 4 UK 532 5 Ireland 527 5 Australia 533 5 Canada 529 6 Korea 525 6 Canada 533 6 Australia 528 7 UK 523 7 Switzerland (I) 529 7 New Zealand 528 8 Japan 522 8 UK 529 8 Austria 519 9 Sweden 516 9 Belgium (Fl) 520 9 Ireland 513 10 Austria 507 10 France 517 10 Sweden 512 11 Belgium (Fl) 507 11 Austria 515 11 Czech Republic 511 12 Iceland 507 12 Denmark 514 12 France 500 13 France 505 13 Iceland 514 13 Norway 500 14 Norway 505 14 Sweden 510 14 United States 499 15 United States 504 15 Ireland 503 15 Belgium (Fl) 496 16 Denmark 497 16 Norway 499 16 Hungary 496 17 Switzerland (I) 494 17 Czech Republic 498 17 Iceland 496 18 Spain 493 18 United States 493 18 Switzerland (I) 496 19 Czech Republic 492 19 Germany 490 19 Spain 491 20 Italy 487 20 Hungary 488 20 Germany 487 21 Germany 484 21 Spain 476 21 Poland 483 22 Hungary 480 22 Poland 470 22 Denmark 481 23 Poland 479 23 Italy 457 23 Italy 478 24 Greece 474 24 Portugal 454 24 Greece 461 25 Portugal 470 25 Greece 447 25 Portugal 459 26 Luxemburg 441 26 Luxemburg 446 26 Luxemburg 443 27 Mexico 422 27 Mexico 387 27 Mexico 422

Education at a Glance 200

11

Következmény – PISA 2006

eredmény

Olvasás-értés Matematika Természet-tudomány

1 Korea 556 1 Finland 548 1 Finland 563

2 Finland 547 2 Korea 547 2 Canada 534

3 Canada 527 3 Netherlands 531 3 Japan 531

4 New Zealand 521 4 Switzerland 530 4 New Zealand 530

5 Ireland 517 5 Canada 527 5 Australia 527

6 Australia 513 6 Japan 523 6 Netherlands 525

7 Poland 508 7 New Zealand 522 7 Korea 522

8 Sweden 507 8 Belgium 520 8 Germany 516

9 Netherlands 507 9 Australia 520 9 United Kingdom 515

10 Belgium 501 10 Denmark 513 10 Czech Republic 513

11 Switzerland 499 11 Czech Republic 510 11 Switzerland 512

12 Japan 498 12 Iceland 506 12 Austria 511

13 United Kingdom 495 13 Austria 505 13 Belgium 510

14 Germany 495 14 Germany 504 14 Ireland 508

15 Denmark 494 15 Sweden 502 15 Hungary 504

16 Austria 490 16 Ireland 501 16 Sweden 503

17 France 488 17 France 496 17 Poland 498

18 Iceland 484 18 United Kingdom 495 18 Denmark 496

19 Norway 484 19 Poland 495 19 France 495

20 Czech Republic 483 20 Slovak Republic 492 20 Iceland 491

21 Hungary 482 21 Hungary 491 21 United States 489

22 Luxembourg 479 22 Luxembourg 490 22 Slovak Republic 488

23 Portugal 472 23 Norway 490 23 Spain 488

24 Italy 469 24 Spain 480 24 Norway 487

25 Slovak Republic 466 25 United States 474 25 Luxembourg 486

26 Spain 461 26 Portugal 466 26 Italy 475

27 Greece 460 27 Italy 462 27 Portugal 474

28 Turkey 447 28 Greece 459 28 Greece 473

29 Mexico 410 29 Turkey 424 29 Turkey 424

30 United States 30 Mexico 406 30 Mexico 410

OECD average 492 OECD average 498 ECD average 500

A 15 évesek olvasás értés teljesítménye 2000

y = 2E-12x3 - 3E-07x2 + 0,0131x + 351,42R2 = 0,6528

0

100

200

300

400

500

600

0 10000 20000 30000 40000 50000 60000

A PISA eredményei és az adott ország

egy főre jutó GDP-je együttmozog

12

Nem az a baj, hogy hátul vagyunk a rangsorban, hanem az, hogy a hazai iskolarendszer nem képes megbirkózni a tanulók társadalmi háttérkülönbségeivel

Magyarország OECD-országok átlaga

Olvasás Matematika Természet-

tudomány Olvasás Matematika Természet-

tudomány

PISA 2000 3000 lakosnál kisebb település 359 365 371 487 487 485 1 milliónál nagyobb lakosságszámú város 484 490 494 510 510 514 Különbség -125 -125 -123 -23 -23 -29 PISA 2003 3000 lakosnál kisebb település 362 363 372 473 477 474 1 milliónál nagyobb lakosságszámú város 513 524 535 508 509 512 Különbség -151 -161 -163 -35 -32 -38

Magyarország OECD-országok átlaga

Az apa iskolai végzettsége

Olvasás Matematika Természet-tudomány

Olvasás Matematika Természet-tudomány

PISA 2000 Alsó középfok (általános iskola felső tagozat) (ISCED 2) 408 415 426 484 482 482 Felsőfok (ISCED 5A,5B,6) 536 552 558 534 535 533 Különbség -128 -137 -132 -50 -53 -51 PISA 2006 Alsó középfok (általános iskola felső tagozat) (ISCED 2) 428 430 447 470 473 475 Felsőfok (ISCED 5A,6) 542 563 568 531 539 542 Különbség -114 -133 -121 -61 -66 -67

13

Következmények - közoktatás• Voluntarista megközelítés A hazai tankötelezettség ma 18. életévig

tart. A világon rajtunk kívül csak Belgiumban, Németországban, Hollandiban ennyi. Az európai országok túlnyomó többségében ez 15-16 év, de például Ausztriában, Olaszországban, Portugáliában 14 év.

• A hazai oktatás teljesítményével súlyos problémák vannak. – Az egyik legsúlyosabb probléma a polarizáltság. A hazai oktatási

rendszerben elfogadottá vált a tehetséggondozás jelszavával folyó elitképzés, ugyanakkor az oktatáspolitika nem tesz erőfeszítéseket a kiegyenlítésre, azaz a hátrányos helyzetű tanulók képzésének kiemelt kezelésére,

– Ezért az alacsony iskolázottság (10-12,5%) újratermelődik – nekik nincs mit eladni a munkaerő-piacon

– A minőség gyengeségének egyik szembetűnő jele, hogy a magyar közoktatást a tanulók háromnegyede használható nyelvtudás nélkül hagyja el. Az erre adott oktatáspolitikai válasz a nyolcadik évfolyam után bevezetett nyelvi előkészítő nulladik évfolyam. Ismét egy extenzív fejlesztési lépés, ami nyilvánvalóan alapvetően az elit gyermekeinek kedvez, akik ráérnek sokáig iskolába járni.

• A közoktatás fejlődési pályáját a gazdasági fejlettségtől és szükségletektől elszakadt, alapvetően belterjes megközelítésre épülő, extenzív fejlődi pálya jellemzi, s ennek nyomán a minőség csak szűk területen – az elit iskolákban – érvényesül.

14

A középfokúnál alacsonyabb végzettségűek bérelmaradása a

középfokúakhoz viszonyítva

40

50

60

70

80

90

100

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Australia

Austria

Belgium

Canada

Czech Republic

Denmark

Finland

France

Germany

Hungary

Ireland

Italy

Korea

Luxembourg

Netherlands

New Zealand

Norw ay

Poland

Portugal

Spain

Sw eden

Sw itzerland

Turkey

United Kingdom

United States

FÉRFIAK

40

50

60

70

80

90

100

Australia

Austria

Belgium

Canada

Czech Republic

Denmark

Finland

France

Germany

Hungary

Ireland

Italy

Korea

Luxembourg

Netherlands

New Zealand

Norw ay

Poland

Portugal

Spain

Sw eden

Sw itzerland

Turkey

United Kingdom

United States

NŐK

40

50

60

70

80

90

100

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Australia

Austria

Belgium

Canada

Czech Republic

Denmark

Finland

France

Germany

Hungary

Ireland

Italy

Korea

Luxembourg

Netherlands

New Zealand

Norw ay

Poland

Portugal

Spain

Sw eden

Sw itzerland

Turkey

United Kingdom

United States

Különö-sen a nők kere-sete

ala-csony

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

8 ál

talá

nos

isko

láná

l kev

eseb

b

Álta

láno

s is

kola

8.

oszt

álya

Sza

kisk

ola

éssz

akm

unká

skép

ző

Gim

názi

um

Egy

éb é

rett

ségi

Fői

skol

a

Egy

etem

Gazdasági aktivitás 2003

Gazdasági aktivitás 2008

Munkanélküliség 2003

Munkanélküliség 2008

Munkanélküliség 2009 I. né

15

Következmények - Szakképzés• Magyarországon a tanulók alig több mint 10%-a vesz részt olyan felső

középfokú oktatásban, ahol szakmát kap . Miközben pl. Ausztria, Németország, Svájc a tanulók több mint 60%-a vesz részt ilyen oktatásban (s ezen belül több mint harmaduk munkahelyi képzéssel kombinált képzésben), - És ennek a képzésnek a hazai munkaerő-piaci igényekhez igazítása is problémás

• A hazai szakmunkásképzésnek súlyos problémáinak megoldására extenzív megoldás született: az általános képzés hosszának megnövelése – a 10. osztályig történő kiterjesztése (sajnos ez az általános képzés kompetenciák helyett lexikalitásra épül, s így alkalmatlan a hátrányos helyzetűek, és az iskolai kudarcokkal küszködő tanulók integrálására).

• A felső középfokú képzés fő fejlesztési iránya a szakközépiskolai képzés és a gimnáziumi képzés fejlesztése volt. Ennek nyomán a szakképzés lényegében kiszorulóban van a közoktatásból, mivel a szakközépiskola csupán „előszakképzést” ad, amelyből további két év alatt lehet szakképzettség.

• Itt is azt látjuk, hogy az oktatás meghatározóan extenzív fejlesztésében a pedagógus szakmai lobbik játszottak meghatározó szerepet, s a gazdaság tényleges igényei, s annak szereplői kiszorultak a rendszeralakításból.

16

Tanulságok – ha vannak…

• A rendszerváltás közoktatással kapcsolatos oktatáspolitika hirdetett értékeinek elbizonytalanodása:– autonóm pedagógus közösség – az autonómia

értékének kétségbevonása;– önkormányzatiság – az önkormányzati hozzáértés

kétségbevonása, vagyoni különbségek – feltételkülönbségek miatt fenntartási képesség kétségbevonása;

– pluralizmus – sokszínűség helyett polarizáltság– központi szakpolitika – szakmai támogatás helyett

nagypolitikai PR

17

Okok• Az államháztartási politika bizonytalansága - mindig vissza-visszatér a

„koraszülött jóléti állam” gyakorlata, amelyet mindig periodikusan megszorítások követnek. Ez az, ami az oktatásban (is) hullámzó finanszírozást eredményeznek.

• Az önkormányzatok vagyoni polarizálódásából és a fenti ellentmondásos államháztartási politikából adódó forrásbizonytalanság, - az önkormányzati finanszírozás stabilitásának hiánya, és feladatrendszer gyakori változása (minduntalan források nélküli bővülése) .

• Az egyházi humántevékenység finanszírozásának rendszeridegen, szektorsemlegességet sértő megoldása.

• Központosító attitűd – az önkormányzatok hozzá nem értésének hangsúlyozása

• Az oktatásirányítási voluntarizmus• A magyar oktatásügy mindig is centralizált volt, régen kihunytak az

önkormányzatiságnak hagyományai. • A központi kormányzat cselekvési kényszere, - a jó kormány „tesz” –

„megmutat” • A professzionalizmus hiánya • A közigazgatás és a politika felelősségének, elszámoltathatóságának

hiánya.

18

Összegzésül az oktatás rendszerváltásárólA rendszerváltás nyomán kialakult hazai közoktatási, szakképzési, és felsőoktatási rendszer közös problémái:

Autonómia/belterjesség – az államszocializmus utáni „szabadságvágy”=autonómia igény - a régi (háború előtti) értékeket és konstrukciókat hozta elő

Az autonómiára/belterjességre épülő köz és felsőoktatás törvényszerűen a gazdaság realitásainak figyelmen kívül hagyásával jár,

Az államszocializmusból felszabadult országok felzárkózási vágyának következménye a felzárkózási voluntarizmus – mágikus hit az oktatás szerepében és extenzív fejlesztési akciók,

A rendszerváltás óta eltelt idő nem volt elegendő az államigazgatás professzionalizálódására - mind az ágazatirányításban, mind az intézményirányításban professzionalizmus hiánya

Következmények: A gazdaság realitásaitól és igényeitől elszakadt tevékenyég ill. kibocsátás Hatékonysági gondok Minőségi gondok

19

DE...

• Nyilvánvalóan a rendszerváltásnak nincs alternatívája

• A rendszerváltás nem bukott meg – csak lassan halad, mert az oktatáspolitika fejlődésében (sem) nem lehet átugrani máshol már meghaladott korszakokat, nézeteket, csak azért mert máshol (a fejlett világban) már megvívták azokat a harcokat, amik itt folynak, s már kiderült egyes itt és most divatos eszmékről, hogy ott túllépett rajtuk az idő.

20

KÖSZÖNÖMA

FIGYELMET